A harmadik forduló. Új Katedra Pedagógusok lapja. Beköszöntő. A tartalomból március 1

Átírás

1 ÚJ KATEDRA Új Katedra Pedagógusok lapja Kiadja: COMMITMENT Kommunikációs Iroda Kft Budapest, Máriássy u Tel.: , fax: Felelős kiadó: dr. Guller Zoltán Alapító-főszerkesztő: Pecsenye Éva Felelős szerkesztő: Varga Gabriella Varga.Gabriella@cki.hu Szerkesztőbizottság: Kojanitz László (elnök), Barlai Róbertné, Szebedy Tas Főmunkatárs: Horváth Gábor Miklós Munkatársak: Gyulai Zsófia, Simonyi Gáspár Tervezőszerkesztő: Molnár Tamás Olvasószerkesztő: Nagy Márton A szerkesztőség címe: 1095 Budapest, Máriássy u Tel.: , fax: Hirdetésfelvétel: Kovács Balázs, 30/ Nyomdai munkák: OOK-Press, Veszprém Felelős vezető: Szathmáry Attila ISSN (nyomtatott) ISSN (online) A tartalomból FIDESZ: Nagyobb állami szerepvállalás, pedagóguspolitika, nevelés MSZP: Nyelvtanulási programok, versenyző egyetemek, gyermekjogi biztos KDNP: Tudás- és értékközvetítés, magasabb bérek JOBBIK: Kötelező tanterv, megszűnő hatosztályos gimnáziumok, egyszintű érettségi MDF: Járási önkormányzatok, kevesebb egyetem, tandíj Hora János: Történjen bármi, de azonnal!.. 17 A kételkedő költő: Vörösmarty Mihály Pósa Zoltán új könyvéről Az ifjúság maradéka IQ helyett EQ? A harmadik forduló Beköszöntő Marad-e a buktatási tilalom és a szöveges értékelés? Emelt szintű érettségi kell-e az egyetemi felvételihez? Lesz-e több pénz az oktatásra? Átalakul-e a pedagógusképzés? Mi lesz a bolognai folyamat sorsa? Lesz-e szakfelügyelet, pedagógus-értékelési rendszer, és több fizetés kerül-e a borítékba? Mi lesz a szakképzéssel? Hát a kistelepülési iskolákkal és a kollégiumokkal? Ilyen és ezekhez hasonló kérdésekre keressük a választ így országgyűlési választások előtt. Hatodszor futhatunk neki a pártok oktatási programjai böngészésének, próbálhatjuk meg kihámozni szakpolitikusi nyilatkozatokból, ki hogyan képzeli el a jövőt. Ami feltűnően más: mintha elfogytak volna a konkrét ígéretek. Nincs szó mindenki számára ingyenes tankönyvről, utazásról, étkezésről, ötvenszázalékos béremelésről. Finoman fogalmaznak az érintettek a finanszírozási kérdésekről éppúgy, mint a lehetséges szakmai fejlesztésekről. A kormánypárt programja leginkább a megőrizzük és nem engedjük kategóriában mozog. A kérdés csak az, amit megőriznének, van-e ma egyáltalán, amit pedig nem engednének, azt akarja-e valaki. S hát az MSZP javaslataira nem lehet nem úgy tekinteni, mint olyanokra, amelyek megvalósítására nyolc év állt rendelkezésre. Esetükben a tettek valószínűleg többet nyomnak a latba, mint a programpontok. A kormányzásra készülő Fidesz politikusai óvatosan fogalmaznak. Ez egyfelől érthető, hiszen nem sokat tudni arról a mozgástérről, ami az új kabinetre vár. Esetükben ugyanakkor mérvadó, hogyan viszonyultak az elmúlt évek döntéseihez, milyen kritikákat, milyen javaslatokat fogalmaztak meg, milyen döntéseket támogattak vagy utasítottak el. A kisebb pártok radikális ígéreteket fogalmaznak meg. Tehetik, hiszen megvalósításukra lényegében nincs esély. A tandíj, a járási önkormányzatok, a kötelező hittanoktatás aligha kerül be a kormányprogramba. E pártok esetében inkább azt érdemes vizsgálni, mely javaslataik vannak összhangban valamelyik nagy párt programjával, s érint-e esetleg kétharmados törvénymódosítást. A pártok programjai megítélhetők úgy is, hoznának-e valódi áttörést, változást, vagy így-úgy, kisebb javítgatásokkal, alakítgatásokkal a jelenlegi helyzet fenntartását célozzák, hogy van-e vízió arról, milyen legyen a magyar közoktatás tíz vagy éppen húsz év múlva. Nos, a szocialista párt úgy tűnik leginkább folytatná azt, amit eddig csinált. Lássuk be, nehéz is lenne kimondani: amit eddig csináltunk, elhibázott volt. A megjelenő programelemek közül azonban több is akad, amely éppen az eddigiekkel ellentétes irányt szabna, sőt, urambocsá, ellenzéki pártoktól honosított elképzelés. A javasolt változtatások összességében a jelenlegi helyzet továbbéltetését vetítik előre. A Fidesz megnyilvánulásai ugyanakkor azt sejtetik, hogy a párt letette a voksát a nevelő, értékközvetítő iskola mellett. Olyan döntés ez, amely komoly szakmai és finanszírozási kérdéseket vet fel. A szakmai, intellektuális háttér a váltáshoz meglehet, a kérdés inkább az, lesz-e elegendő pénz a megvalósításhoz. Ez utóbbit illetően pedig meghatározó lesz a kialakítandó kormányzati struktúra, sőt önmagában a miniszter személye is. Az oktatás számára alighanem a választások harmadik fordulója lesz a meghatározó, amikor kialakításra kerül a kormányprogram, s eldől, ki veszi a kezébe a marsallbotot a Szalay utcában március 1

2 Súlypont Pártok az oktatásról 2010 ÚJ KATEDRA Áprilisban országgyűlési választások lesznek Magyarországon. A kampány a végéhez közeledik, a nyilvánosságra került programok, valamint a politikusok nyilatkozataiból egyre több elképzelés körvonalazódik. A konkrétum ugyan kevés, ám a helyzetértékelés, a kritikusnak tartott elemek, illetve a kívánatosnak tartott célok megismerése segíthet feltérképezni, hogyan képzelik el az oktatás jövőjét a választásokon versengő pártok. Összeállításunkban öt párt Fidesz, MSZP, KDNP, Jobbik, MDF legfontosabb programpontjait mutatjuk be. FIDESZ: Nagyobb állami szerepvállalás, pedagóguspolitika, nevelés 1. Nagyobb állami szerepvállalás a finanszírozás terén A közoktatás szétesett, színvonala esetleges, aminek legfőbb oka, hogy az állam fokozatosan kivonult a finanszírozásból. A finanszírozást elsősorban a feladathoz kell szabni, figyelemmel a térségi, szociális sajátosságokra. A kistelepülési iskolák az esélyteremtés döntő színterei, ezért egy óvoda vagy iskola létéről, megmaradásáról szóló döntést egyetlen szempont határozhat meg: képes-e versenyképes tudást, minőségi oktatást, nevelést, esélyt adni az ott tanuló diákoknak. A tapasztalat azt mutatja, hogy megfelelő finanszírozás és szakmai figyelem mellett az óvoda és az alsó tagozat esetében a kistelepüléseken is biztosítható a színvonalas oktatás, nevelés. Kiemelt feladat a hátrányos helyzetű gyermekek korai óvodáztatása. Nem elég azonban a jogi szabályozás, a cél eléréséhez a férőhelyek számának jelentős növelése is szükséges. A családi napközi, gyermekfelügyelet olcsó kényszermegoldás, mert éppen azt a szakmai fejlesztést nem biztosítja, amely azt szolgálná, hogy a hátránnyal induló gyerekek az iskolába lépés idejéig behozzák lemaradásukat. A kistelepüléseken és a kedvezőtlen körülmények között élő fiatalok számára gyakran csak a kollégiumon keresztül vezet az út a versenyképes tudás megszerzéséhez, a későbbi helytállást szolgáló személyiségfejlődéshez. Ezért bővítjük és megújítjuk a középiskolai kollégiumi hálózatot, véget vetünk a fennmaradásukat fenyegető támogatáscsökkenésnek. 2. Nagyobb felelősség a szakmai irányításban Az állami szerepvállalásnak része a szakmai színvonal, a minőségi oktatás feltételeinek biztosítása is. Többszintű és egyértelmű tantervi követelményekkel, akkreditált, korszerű tankönyvekből álló, átlátható tankönyvpiaccal, korszerű mérési, értékelési eljárások alkalmazásával, az ehhez kapcsolódó ellenőrzéssel és teljesítményértékeléssel kívánunk ehhez támogatást adni olyan finanszírozási és szakmai támogató háttérrel, amely a gyengébb teljesítményt nyújtókat nem bünteti, hanem segít megkeresni a javítás lehetőségét, és támogatja ennek a folyamatnak a megvalósulását. 3. Jó iskolák a hatékony integráció érdekében Nem lehet eredményes az olyan integrációs politika, amely nem veszi figyelembe azok érdekeit is, akiknek vállalniuk kellene, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű, jórészt cigány tanulókkal járassák egy iskolába a gyerekeiket. Pusztán paragrafussal, kényszerrel ezt nem lehet elérni, csak jó iskolákkal, magasabb színvonallal. Szakmai és finanszírozási erőforrásokat kell erre a területre összpontosítani, hogy az óvoda, iskola meg tudja adni ezeknek a gyerekeknek mindazt, amit szerencsésebb társaik szüleiktől, tágabb családjuktól, az őket körülvevő kis közösségektől megkapnak. Kiemelt oktatási körzeteket hozunk létre, ahol korszerű óvodákat, iskolákat biztosítunk számukra, megpróbáljuk idevonzani a legkiválóbb pedagógusokat, biztosítjuk a szükséges segítő szakembereket (pszichológus, gyógypedagógus, szociális munkás stb.). Az integrált nevelés sikere alapvetően a pedagógusok felkészültségén múlik. A differenciált fejlesztésben való nagyfokú jártasság esetében lehet csak sikeres, különben csupán látszatintegrációról, tanulók bizonyos szempontok alapján osztályokba, iskolákba rendezéséről beszélhetünk. Ez a tudás ma csak az iskolák töredékében van meg, elterjesztése, elsajátíttatása, alapkövetelményként történő meghatározása a következő kormány feladata. 4. Új pedagóguspolitika Meg kell állítani a pedagógusok helyzetének látványos romlását, s meg kell fordítani ezt a folyamatot. E politika része a pedagógusképzés elitképzéssé alakítása: magas belépési követelmények állításával, a hallgatók kiemelt támogatásával (a kezdő fizetéshez közelítő összegű ösztöndíjjal), garantált elhelyezkedési lehetőség biztosításával lehet emelni a színvonalat és vonzóvá tenni a pályát. A már pályán lévők megbecsülése érdekében életpályamodell bevezetésére van szükség, amely motivál a minőségre, a többletteljesítményre és azt szakmailag és pénzben el is ismeri. A munkában szerzett tapasztalat mellett a mainál lényegesen hangsúlyosabb differenciáló szempontként jelenik meg a minőség. Minden gyerek, szülő érdeke, hogy felkészült, kiváló tanárok tanítsanak iskoláinkban. A pedagógusértékelés, minősítés ehhez nyújt támaszt pedagógusok számára. A minősítés célja, hogy minden pedagógus visszajelzést kapjon teljesítményéről, ennek eredményeként emelkedjen jövedelme, ha pedig szükséges, kapjon szakmai segítséget hiányosságai pótlásához március

3 ÚJ KATEDRA 5. Nevelő, értékközvetítő iskola Erősíteni kívánjuk az iskola nevelő, értékközvetítő szerepét, legyen szó szocializációról, művészeti nevelésről, a munka értékének közvetítéséről, egészségnevelésről vagy etikaoktatásról. Az elmúlt nyolc évben semmi nem történt ezen a téren, a tanórán kívüli nevelési színtereket a kormány elhanyagolta. Ezt a szférát újra kell építeni, tudatos munkára, fejlesztésre, széles tevékenységkínálat nyújtására van szükség. Növelni szükséges az állam által finanszírozott nevelési-, képzési időkeretet. A szélesebb tanórán kívüli kínálatnak a tartalmi szabályozás dokumentumaiban is meg kell jelenniük. Kialakítjuk az egész napos iskola programját. Az oktatás és nevelés ezen formája választható és központilag támogatott. Elsősorban a kistelepüléseken és a hátrányos helyzetű régiókban tartjuk fontosnak elterjesztését. Az iskola nevelő, értékközvetítő szerepének erősítése érdekében a helyi elvárásokhoz, igényekhez illeszthető változatos tartalmú, de szigorú minőségi kritériumoknak megfelelő programcsomagokat alakítunk ki. 6. Együttműködés erősítése az iskola környezetével A közoktatást felkészületlenül érte az információs társadalom hatalmas kihívása. A hagyományos pedagógusszerep keretei között egyre nehezebben kezelhetők a média, az internet kihívásai, az, hogy nem a pedagógus a tudás átadásának a központi alakja. Hasonlóan megingatta ezt a hagyományos szerepet az iskola demokratizálódása. Ami egy más társadalmi nézőpontból szemlélve pozitívum, az a tanárok szemszögéből a térvesztés negatív élményét, az eszköztelenséget jelenti. Ebben az új helyzetben meg kell tanulni az együttműködést a szülőkkel, hogyan lehet őket partnerré tenni a közös cél érdekében. Ehhez elsősorban nem a jog eszközeire kell támaszkodni, hiszen olyan pedagógiai helyzetek megoldásáról van szó, amelyeket a merev szabályozás nem tud kezelni. 7. Nyugodt ütemű innováció Az elmúlt időszakban több úgynevezett gyerekbarát reformintézkedés is történt. Ilyen például a szöveges értékelés elrendelése, a buktatás tilalma az alsó tagozaton. Ezek jó szándékú, de rosszul megoldott reformlépések voltak. Nem készítették jól fel a pedagógusokat a szöveges értékelésre, nem alakult ki az ehhez szükséges pedagógiai és tegyük hozzá szülői kultúra. Hasonló a helyzet az évismétlés kategorikus tiltásával, illetve szülői vétóhoz való kötésével. A szöveges értékelés árnyaltabb értékelésre ad lehetőséget, ugyanakkor az osztályozás tilalma hiba. Az évismétlés elkerülésének hatékony eszköze a differenciált fejlesztés, azonban ennek eszközrendszere sok helyen nem adott. Ezek a reformnak nevezett felemás értékű lépések tipikus példái annak, amikor a fejlesztéspolitikát jogi szabályozással akarja valaki voluntarista módon megoldani március Súlypont 8. Az uniós fejlesztési források hatékonyabb felhasználása Az Európai Unióhoz történő csatlakozás eredményeként Magyarország jelentős összeget fordíthatott oktatásfejlesztési célokra. Nagy jelentősége van az EU-tól érkező fejlesztési forrásoknak, mert nagy szükség van az óvodák, iskolák felújítására, korszerűsítésére, fejlett oktatástechnológiával való felszerelésére, de az éremnek két oldala van, s látni kell azt is, hogy az alaptámogatás csökkenése miatt az intézményfenntartás sok helyen lehetetlenné vált. További gond, hogy a fejlesztések sokszor nem azokra a területekre koncentráltak, ahol a legsúlyosabb problémák vannak, a pályázatok gyakran nem a valós igényekre, hanem a szakértők elképzeléseire jelentettek választ. 9. Kihívások előtt a felsőoktatás Több olyan folyamat is zajlik, ami indokolttá teszi, hogy a felsőoktatás helyzetét, fejlesztésének lehetséges irányait újragondoljuk. Igaz, hogy egy-egy évfolyamból egyre nagyobb arányban lépnek be a felsőoktatásba, azonban belátható időn belül jelentősen csökken majd a jelentkezők száma, mert alacsonyabb létszámú korosztályok érettségiznek. Ez finanszírozási problémát jelent egy olyan helyzetben, amikor a kapacitások már amúgy is nagyobbak, mint amekkorát a jelentkezők száma indokolna. A helyzetet súlyosbítja, hogy a PPP beruházások miatt az intézmények jelentős adósságot halmoztak fel, ott is fejlesztettek, ahol belátható volt, hogy erre a hallgatók számának csökkenése, illetve a bolognai rendszerből logikusan következő képzés-koncentráció miatt nem lett volna szükség. A kisebb intézmények jövője csak akkor biztosítható, ha az állam segíti specializálódásukat, hogy adott területen mesterképzést is képesek legyenek nyújtani. Ellenkező esetben akár megyeszékhelyek is felsőoktatás nélkül maradhatnak, ami nem csak a helyi elit problémája, hanem komoly gazdasági vonzata is van, hiszen sok helyen a legnagyobb foglalkoztató a felsőoktatás, és a hallgatók költése az egyik meghatározó motorja a város gazdaságának. 10. Minőségelvű, feladathoz igazodó finanszírozás Olyan felsőoktatás-finanszírozásra van szükség, amely a minőséget pártolja, azaz nem kényszeríti az intézményeket arra, hogy olyanokat is képezzenek, akik komolyabb minőségi kontroll esetén kiesnének a felsőoktatásból, s a képzési palettára is felkerülnek olyan programok, amelyeket nehéz indokolni. A finanszírozásból ma hiányzik a minőségelvűség éppúgy, mint a normativitás. Az állami szerepvállalás ugyanakkor folyamatosan csökkent, részben azért, mert a most várhatóan leköszönő kormány folyamatosan a tandíj bevezetésére spekulált. 11. Emelt szintű érettségi a felvételin Vissza kell térni a kétszintű érettségi eredeti koncepciójához, s a felsőoktatásba való belépés feltételéül kell szabni az emelt szinten letett vizsgát. A jelentkezőknek és az intézményeknek is ez az érdekük. Ez a vizsga standard, azaz lehetővé teszi a teljesítmények objektív módon történő összehasonlítását. Másrészt a magasabb követelmény ösztönöz a tanulásra. Igazságos versenyben dől el tehát, hogy ki tanulhat, az intézmények pedig felkészültebb hallgatókra számíthatnak. A törvényi előírás egyúttal azt is jelenti, hogy a közoktatás 3

4 Súlypont 3. A napközbeni ellátások bővítése Folytatni szükséges az iskolai ingyenes gyermekétkeztetés további kiterjesztését a kökeretei között készülhetnek fel a fiatalok az emelt szintű vizsgára, ehhez mindenki ingyen hozzáfér. A bevezetésnél indokolt mozgásteret hagyni az idő tekintetében, hiszen nem csak a gyerekeknek kell felkészülniük a vizsgára, hanem az intézményeknek is arra, hogy a felkészülés tárgyi és személyi feltételeit megteremtsék. Első lépésként az államilag finanszírozott képzés esetében lehetne előírni a kötelező emelt szintű vizsgát, annak szabályozására pedig, hogy milyen körben és milyen ütemezésben kerüljön sor erre, a kormánynak kell felhatalmazást kapnia. 12. A bolognai rendszer tapasztalatainak értékelése A kétciklusú képzés válasz a tömegesedő felsőoktatás miatt megfogalmazódó kihívásra. Egyszerre kínál lehetőséget arra, hogy sokan lépjenek be a felsőoktatásba s különböző szinteken, képességeiknek, szándékaiknak megfelelően tanuljanak, ugyanakkor elvileg az elitképzés védelmét is biztosítja. Éppen ezért a csatlakozás szükségessége nem volt kérdéses, a bevezetés azonban átgondolatlanul, akarnok módon történt, aminek súlyos szakmai és finanszírozási következményei vannak. Nem volt idő a programok minőségi kidolgozására, a valódi kontrollt jelentő akkreditációra. Úgy indultak el képzések, hogy annak végét sem a hallgatók, sem az oktatók nem látták. Sürgető az akkreditáció, ÚJ KATEDRA illetve más a felsőoktatás minőségét garantálni hivatott szabályozási elem hatékonyságának vizsgálata, újra kell gondolni, hogy mely képzések esetében lenne szerencsés visszatérni az osztatlan képzéshez, illetve van-e olyan képzés, ahol megfontolható lenne a kétciklusú képzésre való áttérés. Előbbire példa a pedagógusképzés, utóbbira a jogászképzés. Végül sürgősen meg kell vizsgálni a gazdaság reakcióját az alapdiplomára: elfogadta-e ezt megfelelő végzettségnek vagy sem. Az eredményeknek megfelelően pedig újra kell gondolni a mesterképzés esetleges bővítését is. 13. A magyar felsőoktatás vonzerejének növelése A magyar felsőoktatás számára létkérdés, hogy tud-e kellő számban külföldről hallgatókat toborozni. Ehhez az infrastruktúra rendelkezésre áll a sajnálatos demográfiai folyamatok miatt. Nincs ugyanakkor se forrás, se megfelelő marketing, és sajnos a magyar felsőoktatásnak sincs igazi márkaneve. Néhány területen vannak csak jelen a külföldi hallgatók, így például az orvosképzésben. Tudomásul kell venni, hogy nem tudunk sokkal olcsóbbak lenni, mint a többi uniós tagállam, ezért a minőségre és a marketingre kell a hangsúlyt helyezni. Utóbbit célszerű kormányzati szinten is végiggondolni, illetve összefogni az intézmények ilyen irányú tevékenységét. MSZP: Nyelvtanulási programok, versenyző egyetemek, gyermekjogi biztos 1. Folytatjuk az Új Tudás Programot A nemzeti modernizációhoz, a sikeres, gyarapodó Magyarország megteremtéséhez és polgárainak elégedettségéhez mielőbb meg kell alapoznunk a tartós növekedés feltételeit. Az ország és polgárai gyarapodásának legfontosabb feltétele a közoktatás, a szakképzés és a felsőoktatás minőségi átalakítása. Fő célkitűzésünk, hogy folytatódjon az a megújulási program, amely az Új Tudás Programmal megkezdődött. Ennek legfontosabb törekvése, hogy a magyar közoktatás teljes rendszere váljon alkalmasabbá a leghátrányosabb szociális és kulturális helyzetű gyermekek nevelésére, s egyúttal a kiemelkedők tehetségének kibontakoztatása a mainál eredményesebb legyen. Ezt szolgálja a tanulók fejlődésének rendszeres külső, a hozzáadott értéket kimutató mérése; a pedagógusok képzésének, továbbképzésének, bérrendszerének átalakítása, ebben a teljesítményelv érvényesítése, a tárgyi és szakmai feltételek korszerűsítése, az informatika alkalmazása, társadalmi együttműködés, összefogás szervezése. Folytatásra érdemesnek tartjuk a már korábban elindított, ma is eredményesen működő programokat. A legkisebbek segítését a védőnői szolgálat erősítésével és a hátrányos helyzetű gyermekek korai óvodáztatásának támogatásával. Tovább segítjük a tehetséges, nehéz helyzetű fiatalokat mentorok bevonásával az Útravaló ösztöndíjprogram keretében, amely egyaránt szolgálja a középiskolába, valamint az érettségire készülőket, támogatja a szakma megszerzését és a tudományos elmélyülést is. Folytatjuk a hátrányos helyzetű tanulókat segítő Arany János Tehetséggondozó Programot. 2. Nagyobb kormányzati szerepvállalás a finanszírozásban Növeljük az állami felelősség közvetlen érvényesítését. Az állam a közoktatás legtágabb értelemben vett feltételeinek a biztosítása mellett köteles garantálni, hogy minden egyes gyermek, fiatal oktatásra-nevelésre vonatkozó alkotmányos alapjoga érvényesüljön. Ennek érdekében hatékonyabb kormányzati szerepvállalásra van szükség. Ha a jelenlegi intézményfenntartó nem képes az elvárható színvonalon ellátni kötelező közoktatási feladatát, az esélykülönbségek csökkentése érdekében állami beavatkozást kezdeményezünk, melynek során állami intézmények (elsősorban kollégiumok, speciális fejlesztési feladatokat ellátó iskolák) jöhetnek létre. Emellett új típusú, az OKM és a jelenlegi intézményfenntartó által létrehozandó társulás is vállalhatja a feladatellátást. Ezen intézmények az alapnormatíván felül állami kiegészítő támogatást kapnak, amelyet az esélyegyenlőtlenségek csökkentésére, az iskolai integráció ra, az alapkészségek és képességek, valamint a tanuláshoz nélkülözhetetlen kommunikációs készségek jobb elsajátíttatására fordítanak március

5 ÚJ KATEDRA zépiskolákra és különösen a szakmunkásképző intézményekre. Mind az óvodában, mind az iskolában legyen biztosítható a gyermekek napközbeni ellátása. Megvalósítjuk a nemrég elhatározott lépéseket a gyermekek napközbeni ellátásának bővítésére. 4. Gyermekjogi biztos A gyermekjogok széles körű megismertetése, a szemléletváltozás elősegítése és a társadalmi szervezetekkel való együttműködés érdekében újra javasoljuk a gyermekjogi biztos intézményének létrehozását. A biztos kiemelt szerepet kaphat a különféle konfliktuskezelő technikák ajánlásában, valamint a több ágazatot átfogó stratégia és cselekvési tervek kidolgozásában. 5. Internetes tartalomfejlesztés Az interneten keresztül minden iskola számára hozzáférhetővé tesszük az iskolai tananyagokat tananyagegységekre, tanórákra bontva. Ezek alkalmasak lesznek a közvetlen tanórai használatra. Fontos az interaktív táblák hatékony bevonása az oktatásba, nevelésbe. A tanórai anyagba beépíttetjük a dokumentumfilmeket, videókat, szemléltető és más interaktív anyagokat. Ezekkel fogjuk segíteni a pedagógusok munkáját. 6. Nyelvtanulás felnőttkorban Nemzeti Nyelvtanulási Programot indítunk, amelynek keretében a 35 éven felüliek számára fedezzük egy idegen nyelv alapfokú elsajátításának költségeit. 7. Iskola a lakóhelyen Továbbra is azt az elvet valljuk, hogy az alsó tagozat a gyermek lakóhelyén működjön. Ha a településen a felső tagozat fenntartásához nincs elegendő gyermek, továbbra is segít az iskolabusz program. Pedagóguspolitika Megjelent az Új Katedra első különszáma Prezstízs Kiválasztás Életpálya-modell Teljesítmény Mentorálás Kezdő bér Támogatások Minőség Továbbképzés Differenciálás Szakmai karrier Elitképzés Keresse szerkesztőségünkben! Súlypont 8. Igazgatóválasztás, pedagógus-minősítés A jövőben is kiállunk azért, hogy az iskolaigazgatók kinevezésében jelentősen erősödjön a tantestületek, a szülők, középfokon a diákképviseletek szerepe, valamint azért is, hogy a pedagógusok minősítése szakmai szempontok alapján történjen, s ne legyen lehetőség politikai beavatkozásra, a politikai megbízhatóság jutalmazására. 9. Rend és munkafegyelem az iskolákban A gyermekek alapvető érdeke, hogy az iskolákban értelmes rend, következetesen betartott, a gyermekek életkorához igazodó munkafegyelem legyen. Ennek hiánya is hozzájárul az agresszió fokozódásához. Ha a konfliktusok az osztályteremben jelennek meg, elsődlegesen pedagógiai megoldásra van szükség, a jogi kényszereket végső eszközként kell használni, de ha erre kerül sor, akkor hatékonyan és gyorsan. A korszerű pedagógia teljes félreértését jelenti, ha az iskolában mindent ráhagyunk a gyerekekre. A korszerű iskolában két követelménynek mindenképpen meg kell felelni: eredményes, jól szervezett nevelésnek és oktatásnak kell megvalósulni, és rendnek kell lenni. 10. Magas színvonalú szakmunkásképzés Folytatjuk a szakmunkásképzés területén megkezdett alapvető változásokat. Támaszkodni kell a közelmúltban kialakított regionális szakképzésszervezésre és a szakképzés moduláris szerkezetére, valamint a törvénymódosításokkal megnyílt új lehetőségekre, a tanulószerződésekre és az ösztöndíjrendszerre, a gazdasági élet szereplőivel, képviselőivel kialakított együttműködésre. A gazdasági élet munkaerőigényét magas színvonalú szakmunkásképzéssel kell kielégíteni. Vonzóvá kell tenni a szakmunkás életpályát a fiatalok számára tavaszán visszaállítottuk a szakképzés korábbi (a 8. osztály elvégzése utáni) megkezdését, amely jelentős mértékben csökkentheti a képzésben részt vevők lemorzsolódását. A szakmunkásképzésben a osztályos közismereti képzés tapasztalatait figyelembe kell venni a további átalakításban. Meg kell oldani a szakoktatók képzését. Megőrizzük és kiszélesítjük a szakmunkásösztöndíj rendszerét! Nagyobb presztízst adunk a szakmáknak, mert hazánkban hiány van a jó szakemberekből január 1-jétől szakiskolai tanulmányi ösztöndíjat adunk a hiányszakmákban tanuló diákok számára. Az ösztöndíjat a regio nális fejlesztési és képzési bizottságok által meghatározott hiányszakmákat tanulók kaphatják meg. Kezdeményezzük, hogy 2011-től a minimálbérhez legyen igazítva az ösztöndíj összege. 11. A bolognai rendszer és a fejlesztések felülvizsgálata Egyenlő esélyeket és ugyanakkor versenyhelyzetet kívánunk teremteni valamennyi felsőoktatási intézmény számára. Szakmacsoportonként felülvizsgáljuk a bolognai rendszerre való áttérés tapasztalatait és elvégezzük a szükséges korrekciókat. A most bevezetendő kutatóegyetemi minősítéshez belső átcsoportosításokkal és hazai, nemzetközi K+F+I források feltárásával biztosítjuk a megfelelő feltételeket. A felsőoktatási intézményekkel megkötött hároméves fenntartói megállapodások értékelése után egységesíteni kívánjuk az intéz március 5

6 Súlypont ményekben alkalmazható teljesítménykövetelményeket. A vállalt intézményi kötelezettségek teljesítését működőképes monitoringrendszerrel fogjuk ellenőrizni. Összegezzük a felsőoktatás és a közoktatás uniós és hazai forrásokból megvalósuló, történelmi jelentőségű infrastruktúrafejlesztéseinek eredményeit, és gondoskodunk a megfelelő folytatásról. Meg fogjuk találni a demográfiai okok miatt feleslegessé váló felsőoktatási kapacitások leépítésének azt az útját, amely minőségi javulást is eredményez, s egyúttal a képzési struktúrát közelítjük a munkaerőpiac igényeihez. 12. Csak a legjobbak tanulmányait finanszírozza az állam Bevezetjük, hogy diplomát adó képzésre csak a megfelelően felkészült fiatal jelentkezhessen egy vagy két emelt szintű érettségi vizsga letételével. Törvényi szabályozással, állami finanszírozással, akkreditációval és folyamatos ellenőrzéssel garantáljuk a felsőfokú képzésben is a folyamatosan jó minőségű oktatást, képzést. A hátrányos helyzetűek valódi esélyeit olyan programokkal kell megteremteni, amelyek éves korukra versenyképessé teszik őket szerencsésebben induló társaikkal. Olyan teljesítményösztönző rendszert fogunk kidolgozni, amely a fiatalokat, valamint az intézményeket anyagilag is érdekeltté teszi a versenyképes képzésben. Ehhez kialakítunk egy lépcsőzetes rendszert, amelyben csak a legjobb teljesítményű hallgatók tartoznak az államilag finanszírozott körbe. Az így felszabaduló forrásokat a költségtérítésesek teljesítményhez kötött támogatására lehet fordítani; ahogy csökken a teljesítmény, úgy nő a költségtérítés. A hallgatók anyagi érdekeltségük miatt ki fogják kényszeríteni az intézményekből a reális értékelést és a felvett kreditek teljesíthetőségét. 13. Kredit alapú finanszírozás A felsőoktatási intézmények oktatási állami támogatását a hallgatói létszámok helyett a hallgatók által felvett azon kreditek alapján fogjuk meghatározni, amelyekhez az intézmény a feltételeket biztosítja. Hallgatók esetében az állami támogatást nem félévekhez, hanem a felvett és teljesített kreditekhez fogjuk kötni. ÚJ KATEDRA 14. Felsőoktatás és innováció A hazai felsőoktatás az innováció motorja lehet. Jelenleg is zajlik a kutatóegyetemi hálózat kiépítése. A felsőoktatás fejlesztése során szemléleti váltásra van szükség, hogy az egyetem a társadalom és a gazdaság szereplői számára hiteles partner legyen, hogy közös feladatokat oldjon meg a gazdaság szereplőivel együttműködve, és a közérdekre tekintettel segíteni tudja a gazdasági szereplőket a felzárkózásban. Ez azt is jelenti, hogy az egyetem egy adott térség, régió szellemi központjává válik, részt vesz a gazdaság szervezésében, segíti a hozzá kötődő gazdasági szereplőket a tájékozódásban. Az innováció és a felsőoktatás közötti kapcsolat erősítését, a vállalati szféra bevonását konkrét szakpolitikai döntésekkel ösztönözzük. A gazdasági és oktatási szféra együttműködésének erősítésére olyan törvényjavaslat elfogadását kezdeményezzük, amely adókedvezményt biztosít azon vállalkozások vagy önkormányzatok számára, amelyek közvetlenül felsőoktatási intézményt támogatnak, illetve doktoranduszokat vagy mesterszakos hallgatókat finanszíroznak. Minden egyes felsőoktatási intézmény esetében ösztönözzük olyan szervezetek létrehozását, amelyek az adott intézmény fejlesztésében érdekelt vállalati kört tömörítik. Bővítjük a szakképzési hozzájárulás felhasználási körét, a felsőoktatási intézményre bízzuk annak elköltési módját. 15. Pedagóguspolitika Kiemelt feladata lesz a következő éveknek a pedagóguspálya rehabilitációja, a pedagógusképzés és továbbképzés teljes átalakítása. El kell érni, hogy a pedagógus-életpálya valódi szakmai karrier lehessen. Ehhez a minőségi munkavégzést preferáló bérezés és a hivatásként végzett munka magas társadalmi megbecsülése szükséges. Fenntartjuk a pedagógusok többletmunkáját elismerő, illetve teljesítményösztönző pótlékrendszert, amelyben a sajátos nevelési igényű tanulókkal foglalkozók, az integrációs oktatást végzők, az osztályfőnökök, a minőségbiztosítási, mérési, értékelési feladatokat végzők részesülnek. Továbbra is működtetjük a pedagógusok teljesítménymotivációs pályázati alapját. A pedagógusok továbbképzését a pedagógusképző felsőoktatási intézmények felelősségévé és jogává kell tenni. Ezzel együtt meg kell oldani a képzés és továbbképzés nemzetközi akkreditációját és a képzések hatékony kormányzati ellenőrzését. A képzésbe és továbbképzésbe a felsőoktatási intézmények bevonhatják a jó gyakorlatot kialakított közoktatási intézményeket, gyakorló pedagógusokat, valamint a megfelelő színvonalú jelenlegi továbbképzőket is. A tanári munka lehetséges minőségét a tanári pályára jelentkezők képessége, a tanárjelöltek kiválasztódása és a tanárképzés színvonala alapvetően befolyásolja. A közoktatásban legjobban teljesítő országok gyakorlata alapján ki kell dolgozni a pedagógusképzésbe történő bekapcsolódás feltételeit, valamint meg fogjuk vizsgálni az egységes, osztatlan képzés bevezetésének lehetőségét. A hátrányos helyzetű iskolákban meghatározott ideig munkát vállaló pedagógusjelölteknek külön megállapodással kiemelt ösztöndíjat fogunk adni tanulmányaik végzése alatt. 16. Óvodai férőhely, tanoda, diplomás-program A romák felemelkedésének és öngondoskodásának kulcsa az oktatás. Elérhetőbbé kell tenni az oktatás minden lépcsőfokát. Növeljük és összehangoljuk a roma ösztöndíjprogramokhoz nyújtott támogatásokat. Jóval több óvodai férőhely és pénz jut a leghátrányosabb kistérségek óvodáira. A cigánygyermekek számára a többiekkel közös oktatás jelenti a kitörés lehetőségét. Folytatjuk a Tanoda programot, amellyel útjukat egyengetjük. A Második Esély program segít az idősebb korosztályok felzárkóztatásában ra az alapfokú végzettséggel rendelkező romák aránya akkora legyen, mint a nem romák közötti, és mindegyiküknek legyen szakmája. Van és kell hogy legyen roma elit, 200 diplomás roma fiatalt fog felvenni az államigazgatás. Továbbá kezdeményezzük a roma diplomás program fokozatos kiterjesztését az államigazgatás további szintjeire, további intézményeire (pl. rendőrség, területi közigazgatási szervek, állami fenntartású ügyfélszolgálati munkát ellátó intézmények) március

7 ÚJ KATEDRA KDNP: Tudás- és értékközvetítés, magasabb bérek Súlypont 1. Az oktatási rendszer a gyerekek, a családok és a társadalom javát szolgálja Az ember időben fejlődő és tevékenysége által önmagát alakító élőlény. Számtalan képességgel megáldva jön a világra, ezek azonban kifejlesztésre várnak. A testet gyakorolni, edzeni kell, hogy erős és munkabíró legyen. Még fontosabb a lélek művelése. A tudomány elsajátításához tanulásra, az erkölcs elsajátításához nevelésre és önnevelésre, a művészet értékeléséhez tapasztalatra és műalkotásra van szükség. A jelenlegi oktatási rendszer ugyan látványosan bővült az elmúlt időszakban, de a kitűzött célokat egyre kevésbé képes elérni. Az oktatás minden egyes szintjén súlyosbodó problémákkal nézünk szembe. Elemi iskolásaink írni, olvasni és számolni tudása folyamatosan romlik, középiskolásaink műveltsége hanyatlik. A felsőfokú oktatás látványosan bővült, de a hallgatók által elsajátított tudás folyamatosan csökken. Az oktatáspolitikában is a természetjogból indulunk ki, azaz abból, hogy a gyermek neveléséért első helyen a szülő felelős. Az iskolai nevelés feladata az, hogy a közerkölcs és közjó érdekeit figyelembe véve támogassa a szülőt gyermeke nevelésében, ugyanakkor a gyermek számára lehetővé tegye, hogy képességei, a benne rejlő készségek lehető legmagasabb fokú kifejlesztésével korszerű és piacképes tudást sajátítson el. Elősegítjük és elvárjuk, hogy a nevelési-oktatási intézményekben a gyermekek, szülők és pedagógusok a kölcsönös megbecsülés és tisztelet légkörében dolgozzanak együtt az intézmények pedagógiai programjában megfogalmazott elvek szerint. Az Ép testben ép lélek program keretében megindítjuk és fokozatosan bevezetjük az általános és középiskolákban a mindennapos testnevelést. 2. Értékközvetítő iskolarendszert A nevelési-oktatási intézményekben a gyermekek, tanulók életkorának megfelelő módon az élet tiszteletére, az értelmes életre irányuló nevelést és csak azt támogatjuk. A családi életre nevelés érzelmi megalapozásával, pozitív példák bemutatásával törekszünk a hagyományos család értékein alapuló társadalom tekintélyének visszaállítására. A közoktatás minden intézményét drogmentessé kívánjuk alakítani. A kábítószerfüggővé vált, áldozattá tett tanulók számára lehetőleg a szülőkkel együttműködve megteremtjük a kivezető, az egészséges társadalomba visszavezető utat. A tanulóknak értelmes életcélt mutatva segítünk a szeretethiányból és egyéb hátrányokból megtalálni a kivezető utat. Kiemelten és kiszámítható módon támogatjuk a keresztény nevelési elvek érvényre juttatását, a gyermekek, tanulók nevelésére alapozva a nemzet erkölcsi megújulását. Segítjük, hogy a szülői igényeknek megfelelően újabb egyházi óvodák, iskolák létesüljenek. A Szentszékkel kötött egyezmény, illetve az ennek megfelelő megállapodások szellemében tá- mogatjuk az egyházi intézmények működését. Lehetővé tesszük, hogy az egyházi fenntartású intézmények is részesüljenek a felújítási, beruházási állami támogatásokból. A fiatalok számára a szabadidő tartalmas töltésének fórumait támogatni kell. Sport, az egészséges életmód támogatása a közösség feladata. 3. Tudásközvetítő oktatást Egyértelmű irányítással, áttekinthető elvárási rendszerrel segítjük, hogy a szétzilált iskolák halmaza ismét áttekinthető, az egyéni életutakat támogató, a közerkölcs és közrend megerősítését segítő iskolarendszerré alakuljon, a magyar közoktatás megtépázott hírneve visszakapja régi tekintélyét. Intézményeinkben a valódi értékeken alapuló tekintélyt visszaállítjuk, a pedagógusok tiszteletére, a család megbecsülésére, fegyelemre és szorgalomra nevelünk. A fegyelmezett közösségi élet érdekében mind a pedagógusok, mind a szülők számára gyakorlati kérdésekkel is foglalkozó rendszeres, de nem kötelező továbbképzési lehetőséget biztosítunk. Áttekinthető kerettanterv alapján működő közoktatási rendszert kívánunk működtetni, amelyben a folyamatszabályozás és minőségbiztosítás rendszerét határozzák meg a vizsgák. Meggyőződésünk, hogy a gyermek, a tanuló érdeke az, hogy a problémák (személyi, intézményi) időben kiderüljenek, és ennek megfelelően orvosolhatók legyenek. Sem a gyermek, tanuló, sem a szülő, sem a pedagógus nem lehet kísérleti önmegvalósítás áldozata. Ugyanakkor nem gátoljuk, hogy ellenőrzött kísérleti programok támogatásával új pedagógiai elképzelések is megvalósulhassanak. A közoktatási rendszerben különös figyelmet fordítunk arra, hogy a gyermekek folyamatos kudarcok helyett sikerélményhez is jussanak, ugyanakkor megszokják azt, hogy a velük szemben támasztott elvárásoknak megfelelően teljesíteni tudjanak. Az alapozó oktatási szakasz elméletorientált jellegét csökkentjük, az első négy évfolyam során a jelenleginél jóval nagyobb szerepet kapnak a készségtárgyak. Az első négy évfolyamon az értő olvasás és a helyesírás kap a készségtárgyak mellett kiemelt szerepet. Minden tanítási napon biztosítjuk a rendszeres mozgás lehetőségét, azon intézmények számára, amelyekben nincs tornaterem, megújítjuk a tornateremépítési programot. Folytatjuk és bővítjük a nyelvtanulás érdekében bevezetett programokat, például a középiskola nulladik évfolyamán történő intenzív nyelvoktatást. 4. Esélyt a tanulásra A társadalmi igazságosságot, az esélyegyenlőséget biztosítani kell az ifjúság számára, ez állami feladat. Sokan már gyermekként elveszítik a sikeres élet, a felemelkedés lehetőségét. Külön oktatási, nevelési program megalkotása szükséges a rászoruló gyerekek, fiatalok integrációjára. Folytatjuk és bővítjük a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatása érdekében kialakított ösztöndíjrendszert és egyéb programokat, például az Arany János március 7

8 Súlypont Programot. A nevelési-oktatási intézmények számára a fenntartói és központi oktatásirányítás segítséget ad abban, hogy az oktatáson kívül az iskolákra háruló egyéb szociális, gyermekvédelmi, egészségügyi feladatok ellátásához szakmai és anyagi támogatást kapjanak. Olyan közoktatási rendszert működtetünk, amelyben a tanulási, beilleszkedési és egyéb magatartászavarral küzdő gyermekek és családjaik áttekinthető és hozzáférhető ellátást kapnak. 5. Óvodát és iskolát minden településen Kiemelten kezeljük az óvodai nevelést, az értelmi fejlesztést. A hátrányos helyzetű családok gyermekei számára az óvodai foglalkozásokat a gyermekvédelmi és szociális ellátással együtt biztosítjuk. Az óvodai foglalkozásokat az ország bármely településén lakó gyermekek számára valóban elérhetővé tesszük. Azon települések részére, amelyeken a gyermekek száma növekszik, óvodafejlesztési programot írunk ki. A már meglévő óvodát és az első négy évfolyami iskolai ellátást központi költségvetésből finanszírozzuk minden olyan településen, amelyen önerőből az ötödik évfolyamtól nem működtethető iskola. 6. A szakképzés megújítása Kiemelten kezeljük a szakképzés tekintélyének visszaállítását, a szakmák megbecsülését. Megerősítjük a felsőfokú akkreditált szakképzések rendszerét, a rövidebb, rugalmasabb képzések munkaerő-piaci igényekhez igazítását. Miközben egyes befektetők a szomszédos országokat választják szakképzett munkaerő hiányában, addig hazánk jelentős munkanélküliséggel küzd. Olyan szakképzési rendszert kell kialakítanunk, mely a piacképes szakmák megszerzését támogatja mind a fiatalok, mind a munkaerőpiacról kiszorultak számára. 7. Megbecsülést a nemzet napszámosainak Olyan oktatásfinanszírozási rendszert alakítunk ki, amelyben a különböző fenntartói struktúrákban foglalkoztatott pedagógusok részére azonos értékű, értelmiségi életformát biztosító, az átlagbért meghaladó bérezést biztosítunk. A pedagógusképzésben és -továbbképzésben a fejlesztőpedagógiai ismeretekre, az integrált oktatás, nevelés módszereinek elsajátítására nagy hangsúlyt helyezünk. A pedagógusképzés szakaszai (tanító, főiskolai tanárképzés, egyetemi szintű tanárképzés) közötti átjárhatóság növelését kezdeményezzük a képző intézményeknél. 8. Színvonalas felsőoktatást Az egyetemek több évszázados tapasztalatokon alapuló átalakítását támogatjuk. ÚJ KATEDRA A Bolognai Nyilatkozat elveit oly módon, oly mértékben és olyan ütemezéssel kell a hazai felsőoktatás fejlesztésében figyelembe venni, amilyen mértékben azok hazánk érdekeit szolgálják. A magyar fiatalság tanulási lehetősége sem az elemi, sem a középfokú, sem a felsőfokú oktatás területén nem válhat áruvá. Támogatjuk az egyetemeken folyó kutatást, a magas színvonalú tudományos képzések újraindulását, megerősödését, az európai diplomákkal kompatíbilis képzések terjedését. A jelenlegi kormányzat kapkodó törvénykezése több problémát okoz, mint amennyit megold. Megítélésünk szerint egy lassabb, a stabilitást kevésbé fenyegető, de jól ütemezett és pontosan meghatározott átalakulási folyamatra van szükség, olyan reformot tudunk támogatni, mely végcélja meghatározott, elérhető. 9. Minden tehetséges fiatal képességeinek megfelelően tanulhasson, aki tanult, jusson munkához A hallgatókat támogató ösztöndíj-, hitel-, szociális rendszert áttekinthetővé és igazságossá alakítjuk, amelyben kiemelten fontos helyet kap a hallgató szakmai teljesítménye (tanulmányi eredménye). A diplomás munkanélküliek számának növekedését részben munkaerő-piaci visszajelzésekkel, rugalmasabb képzési lehetőségek bevezetésével, tisztességes tájékoztatással leállítjuk. 10. Ép testben ép lélek Hazánk társadalma és a fiatalok egészségi állapota, részben a rendszeres testmozgás hiánya miatt, aggasztó. A mozgás szeretetét, igényét gyermekkorban lehet kialakítani. Az iskolai testnevelés és diáksport jelenlegi rendszere elavult, nem szolgálja az egészséges ifjúság nevelésének céljait. A felsőoktatás sportja teljesen leépült. Új szemléletre és cselekvési programra van szükség. Ezért az Ép testben ép lélek program keretében megindítjuk és fokozatosan bevezetjük az általános és középiskolákban a mindennapos testnevelést. A szabadidősport számára világos, átlátható támogatási rendszert kell kidolgozni, mely valamennyi életkorra biztosítja a lehetőségeket. A versenysport támogatását át kell szervezni. Pazarló támogatási rendszereket egycsatornássá és átláthatóvá kell átalakítani. Ki kell alakítani a műhely- (egyesületi) támogatás korszerű szisztémáját. Meg kell határozni a prioritásokat. A költséges szövetségi versenyrendszereket át kell alakíttatni. A sportirányító szervezetek számát csökkenteni szükséges, az így felszabaduló több 100 M Ft-os működési költséget az élő sportra fordítjuk március

9 ÚJ KATEDRA JOBBIK: Kötelező tanterv, megszűnő hatosztályos gimnáziumok, egyszintű érettségi 1. Oktatáspolitikai alapvetések A magyar társadalom számos problémával küszködik, amelyek megoldása nagyon nehéz feladat elé állítja az országot. Ez azonban csak akkor sikerülhet, ha a nemzet egységes és közös cselekvésre képes, ha egy-egy probléma megoldásához képes energiáit összpontosítani és mozgósítani. Jelenleg a magyar társadalom erre képtelen, kollektív tudati-lelki értelemben beteg. Megbetegítette az elmúlt hatvan év oktatás-, kultúr- és médiapolitikája. Ha pedig valakinek megmérgezik a lelkét, előbb-utóbb a teste is megbetegszik. Többek között ez az oka a magyar társadalom súlyos egészségügyi helyzetének. A Jobbik felismerve, hogy a nemzet megmentésének kulcsa a kollektív tudati épség helyreállítása programjában és politikai működésében kiemelt figyelmet kíván fordítani a tudatformálás eszközeinek megerősítésére: vagyis a nemzeti média, oktatás és kultúra megteremtésére. Az oktatásban a tradicionális magyar értékekre kívánunk hagyatkozni és építkezni, amelyet az elmúlt húsz év liberális oktatáspolitikája gyakran csúfolt poroszosnak, és amelyet minden erejével igyekezett szétverni. Sajnos sokszor sikeresen, ami jól látható az oktatásban uralkodó kaotikus állapotokon és a színvonal folyamatos, egyre gyorsuló romlásában. Az oktatásból kikerülő fiatalra ma reménytelen jövőkép vár. Itthoni lehetőségek nem várják, tudása, végzettsége sokszor versenyképtelennek minősül, az iskolában morális jellegű vagy a nemzettudatát erősítő impulzusokat nem kapott. Nem csoda, hogy sokan elhagyják szülőhazájukat. A Jobbik oktatáspolitikai koncepciója erős nemzettudattal és versenyképes tudással felvértezett fiatalokat szeretne, akik boldogulásukhoz és kibontakozásukhoz itthon találják meg a számításaikat. Ehhez azonban a kommunista, majd azt követő balliberális oktatáspolitikai tév utak után a magyar oktatásügyet vissza kell állítani a saját pályájára. 2. Kötelező tanterv, tanügyigazgatási rendszer Létrehozzuk a Magyar Nemzeti Óvodai Programot (MNÓP), melynek célja olyan gyermekeket nevelni, akik magukénak érzik hazánk hagyományait, megértők és segítőkészek társaikkal, testükben épek és megfelelő fejlettséggel rendelkeznek az általános iskola által közvetített eszmények elsajátítására. Létrehozzuk a Magyar Nemzeti Tantervet (MNT) a jelenlegi Nemzeti Alaptanterv és a kerettantervek helyett. Egységes, mindenki számára kötelező tantervet hozunk létre, melyben emeljük a minimum- és a követelményszinteket. A kollégiumi programot az MNT-hez hangoljuk. Létrehozunk egy olyan tanügy-igazgatási rendszert, mely az MNT-t a tanfelügyeleti hálózattal ellenőrzi. Az országot tanügy-igazgatási kerületekre bontjuk, ahová a tanfelügyelők tartoznak. Ennek célja az oktatási intézmények tör- Súlypont vényben meghatározott feladatainak rendszeres ellenőrzése, az Oktatási Minisztérium feladatainak területi leosztása. A tanügy-igazgatást hatósági jogkörrel ruházzuk fel. Az oktatási célokra történő intézményalapításokat szigorúbban ellenőrizzük, továbbá a működés folyamatos, nem csak szúrópróbaszerű ellenőrzésére külön szervezeti egységet állítunk fel, valós hatáskörökkel. A neoliberális oktatáspolitika vadhajtásaival szemben a Jobbik támogatja az osztályzást és az évismétlést is. Szükségesnek tartjuk, hogy a közéletben visszaállítsuk a pedagógusi hivatás megbecsültségét, az oktatási intézményekben pedig a rendet. A történelem, magyar és ének-zene oktatásában erősebb hangsúlyt fektetünk a magyar vonatkozásokra. Kötelezővé tesszük a hittant vagy erkölcstant, melynek célja hazánk keresztény alapokon nyugvó gyökereinek erősítése, a követendő normák elsajátítása, megértése. Erősíteni fogjuk az állampolgári ismeretek tantárgy oktatását, hogy hazánk és a világ társadalmi, politikai berendezkedését értő, gondolkodó, döntéseit az ily módon elsajátított alapokra helyező állampolgárokat neveljünk. Az integrált oktatás mindenáron való erőltetése helyett a különböző képességű tanulók számára párhuzamos osztályokat biztosítunk, amelyeknek kritériumait szakértők határozzák meg. Így a normál osztályok mellett speciálisan segítő és a szocializációt segítő osztályok is működhetnének. Elképzeléseink szerint a magyar tanulók az általánosban egy, középiskolában pedig két idegen nyelvet sajátítanának el magas szinten. A tankönyv közkincs, amellyel kapcsolatban nincs helye profitérdeknek, ezért állami tulajdonba vesszük a Nemzeti Tankönyvkiadót, korlátok közé szorítva ezzel a tankönyvpiacon eluralkodott üzleti szemléletet. Bevezetjük a tankönyvek évfolyamok közötti kölcsönés továbbadását, ezzel is csökkentve a szülőkre nehezedő anyagi terheket. 3. Valódi esélyteremtés a nevelésben-oktatásban Eltöröljük a 6+6 éves és megerősítjük a 8+4 éves rendszert, igény szerint meghagyva a 4+8-ast is. Megszüntetjük a kétszintű érettségit. Visszaállítjuk az egységes gimnáziumi és szakközépiskolai érettségi rendszert, melynek célja az érettségi színvonalának emelése és ellenőrizhetősége. Ösztönözzük az esti tagozatos általános, gimnáziumi és szakképzést, hogy a nappal dolgozó vagy iskolából kimaradt fiatalok is képesítéshez jussanak. A jelenlegi négyéves szakiskolai képzést háromévessé alakítjuk át. A szakiskola neve szakmunkásképző iskolává változik: elsősorban a szakmára készít fel. Később kétéves esti iskolával letehető az érettségi március 9

10 Súlypont A nemzetgazdaság hosszú távú igényeinek megfelelő, szabályozott szakképzési rendszert építünk ki, melyben magas óraszámban szabályozzuk a gyakorlatot az első évfolyamtól kezdve. A jelenlegi szakképzési kerettanterveket megszüntetjük, az iskolák számára kötelező Magyar Szakképzési Tanterveket hozunk létre. A gimnázium, a szakképzés és a felsőoktatás tekintetében visszaállítjuk az intézményi felvételi lehetőségét, az átalakított felsőoktatási felvételi rendszerben pedig a ponthatárok meghatározásánál az intézményi felvételi teljesítmény mellett számítani fognak az utolsó év és az érettségi eredményei alapján számolt hozott pontszámok. A tanulók kis létszáma esetén is biztosítjuk a megfelelő fejkvótát a minőségi oktatáshoz. Létrehozzuk az Országos Cigány Módszertani Központot, melynek feladata a cigányság sajátos helyzetének megfelelő oktatási elképzelések kidolgozása és megvalósítása. 4. Az intézményi nevelés-oktatás helyi közösségekhez kapcsolása Az önkormányzatok ösztönzésével erősítjük a falusi kisiskolák és óvodák létrejöttét, amelyek legfontosabb célja, hogy a gyermeket elsődlegesen védő közösségéhez kapcsoljuk. Csak jól indokolt esetben engedélyezzük a fenntartóknak oktatási intézmények bezárását. Támogatjuk a délutáni foglalkozások (napközi, szakkörök) bővítését, ami csavargás helyett leköti a gyerekeket, és a szülőknek is segítséget jelent a munka mellett. ÚJ KATEDRA 5. Az iskolai erőszak visszaszorítása és a pedagógusi hivatás tekintélyének megerősítése A szükséges emberi és intézményi feltételek biztosításával felszámoljuk az iskolán belüli erőszakot és rendbontást. A pedagógus kiszolgáltatott helyzetét megszüntetjük, az osztálybeli és az iskolai rend fenntartásában nagyobb szabadságot és intézkedési jogkört kap. A tanulók által elkövetett erőszakos, rongáló cselekedeteket határozottabban szankcionáljuk, és a sorozatosan szándékos és durva esetek elkövetőit az intézményekből eltanácsoljuk. A pedagógusnak mint közfeladatot ellátó személynek fokozott védelmet kell biztosítani megtámadása, zaklatása esetén, a törvény teljes szigorával. Meg kell szüntetni az ezzel kapcsolatos engedékeny, elnéző, nemtörődöm gyakorlatot, és szigorú szankciókat kell alkalmazni az elkövetőkkel szemben (fiatalkorúaknak akár javítóintézetben). Normatív költségvetési támogatással minden iskolának alkalmaznia kell pedellust, aki gondnoki, portási feladatai mellett kellő eréllyel és tekintéllyel tudna fellépni a tanulók, sőt a tanárok védelmében, őket érő inzultus esetében. Erőteljesebben szankcionáljuk az iskolai hiányzást. Gondoskodunk a pedagógusok felsőfokú oktatási intézményekkel együttműködő folyamatos továbbképzéséről. Mivel a folyamatos továbbképzés a színvonalas pedagógiai munka egyik legfőbb alapja, a továbbképzésekre a forrást az állam által biztosítjuk a fenntartó és az intézmény részére március

11 ÚJ KATEDRA 6. A felsőoktatás tömegesedése, színvonalának csökkentése helyett magas képzettséget jelentő szakrendszer és oktatási folyamat biztosítása A felsőoktatás területén szigorítjuk az akkreditációt. A magán-, illetve alapítványi felsőoktatási intézmények akkreditációját szigorúan felülvizsgáljuk. Hosszú távú nemzetgazdasági előrejelzések alapján meghatározzuk a szakkvótákat és az államilag finanszírozott helyek számát. Megszüntetjük a bolognai rendszert, visszaállítjuk a 8 féléves főiskolai és 10 féléves egyetemi képzést. A gyakorlati időben történelem és magyar szakoknál lehetővé teszszük és ösztönözzük, hogy a hallgatók a gyakorlati idő egy részét határon túli magyar területen töltsék el. A levelező és esti tagozatos képzések létszámát úgy alakítjuk, hogy az mind a munkaerő-piaci szükségetekkel, mind az oktatásban részt vevők igényeivel és lehetőségeivel összhangban legyen. Jelentősen megerősítjük a Collegium Hungaricum külföldi magyar intézetek rendszerét. Jogokat és támogatást adunk a külföldi felsőoktatási intézményekkel való szorosabb együttműködésre, kétoldalú hallgatói csereprogramok és közös képzések indítására. Támogatjuk a magyarországi és határon túli magyar felsőoktatási intézmények együttműködését, amelyen keresztül állam által támogatott ösztöndíj-lehetőségeket kínálunk, kiemelten azon hallgatók számára, akik magyar történelemmel és kultúrával kapcsolatos tanulmányokat folytatnak. A hazánkban működő cégek ilyen irányú hazai tevékenységének ösztönzésével jelentős mértékben növeljük a K+F tevékenységek pénzügyi és szakmai hátterét. Azoknak a diplomát szerzett hallgatóknak, akiknek diák hitelük van, és a végzés után nem tudtak elhelyezkedni, de külföldön sem vállalnak munkát, az állam vállalja át a kamatterhek fizetését, maximum két évig. Jelentősen növelni kívánjuk a hallgatói juttatások (ösztöndíjak, szociális támogatások) összegét, és szabályozott keretek között, rászorultsági alapon visszaállítjuk a jegyzettámogatást. Támogatni kívánjuk a fiatalok sportolási lehetőségeit az intézmények keretein belül, egyben az újabb egyetemek, főiskolák akkreditációját sportlétesítmények meglétéhez kötjük. Ösztönözni és segíteni kívánjuk a felsőoktatási intézményeket abban, hogy hallgatóik számára diákmunka keretében munkalehetőségekről gondoskodjanak. A kiemelkedő tanulmányi eredmények támogatása céljából a Köztársasági Ösztöndíj összegét a mindenkori minimálbér összegére emeljük fel. Kezdeményezni fogjuk a magántőke bevonásával megvalósuló, az uralkodó üzleti körök érdekeit szolgáló, PPP szerződésben megvalósuló felsőoktatási és kollégiumi felújítások felülvizsgálatát, amelyek indokolatlanul nagy terheket rónak az intézményekre és irreális térítési díjakat a hallgatókra. Súlypont 7. Vissza a cigányúttól Az erőltetett integráció helyett a differenciált oktatást támogatjuk, mert a jelenlegi rendszer mindenkit visszahúz a leginkább beilleszkedni nem képes gyerekek szintjére. (Ez nem kizárólag cigányprobléma, de ott jelentkezik tömegesen.) A differenciált képzésben ugyanakkor mindkét irányban átjárást kell biztosítani, lehetőséget adva a kiemelkedésre. A cigánykérdéssel érintett iskoláknak hathatós szakmai támogatást és pénzügyi eszközöket kell adni ahhoz, hogy az oktatásban való részvétel alkotmányos jogát a helyi viszonyok figyelembevételével tudják biztosítani. A cigányság integrációja a többségi társadalomba való beilleszkedést jelenti, amit már kisgyermekkorban el kell kezdeni az óvodában, az iskolában. Az iskolai közösségi normákat rendszeresen megsértőkkel szemben szükség van hatékony szankciórendszerre (kizárás a tanításból, javító-nevelő intézet végső esetben). Támogatjuk a cigány pedagógusok képzését és alkalmazását a cigányok által sűrűn lakott települések iskolájában. Ehhez szükséges az állami ösztöndíjrendszer felélesztése, amely már az általános iskola végén fel tudja karolni az arra fogékony, tehetséges cigánygyerekeket, illetve akár külön középiskola létrehozása, ahol speciális előképzést kaphatnak a főiskola előtt. Egy ilyen programra jelentős uniós források lennének előteremthetők. Azonnali megoldásként alkalmassági felmérést és tanfolyami képzést követően munkába kell állítani képesítés nélküli cigány pedagógusokat, ami segítséget jelenthet az akut munkanélküliségre is, illetve a közmunkaprogram egyik speciális válfaját képezheti. A teljes tanulási-képzési rendszert úgy kell megreformálni, hogy minél több cigány fiatal jusson el a munkaerőpiacon keresett képzettséghez. 8. Sport az oktatásban Az óvodákban és az iskolákban nem biztosított gyermekeink számára a megfelelő tartalmú, mindennapos testnevelés. A sportpolitika mostoha helyzete a testnevelésórák alacsony számában, a létesítmények és a higiénia hiányában mutatkozik meg leginkább. Az oktatási intézményekben emelt testnevelési óraszámokra, azok törvényi védelmére, míg az óvodai sport esetében annak felkarolására van szükség, ezzel párhuzamosan tornatermek, sportpályák építésére és a diákok egészséges életre, rendszeres testmozgásra való nevelésére. A városi, kerületi sportegyesületek és az oktatási intézmények között szükség van az önkormányzatok aktív, a számukra kötelezővé tett feladatvállaló részvételére. Regionális utánpótlás- és életerőközpontokat kell létrehoznunk, ahol foglalkoznunk kell a szakemberek képzésével, az egészséges életmód képének széles körben történő átadásával március 11

12 Súlypont ÚJ KATEDRA MDF: Járási önkormányzatok, kevesebb egyetem, tandíj 1. Oktatás és foglalkoztatás A hazai munkaerő minőségének egyszeri nagyléptékű, majd később folyamatos javítása mindenekelőtt az oktatási rendszer minden szintű, átfogó és gyökeres reformjától függ. Létrehozandó a Munkaügyi és Oktatási Minisztérium (MOM). Az oktatási rendszer minden szintjén, tehát az általános iskolától a főiskolákig, egyetemekig, a szakképzéstől a felnőttoktatásig az intézményeknek a munkaerőpiac felé kell fordulni, tevékenységük középpontjába a tanulók további előmenetelét, sikeres és tartós elhelyezkedését kell állítaniuk. 2. Az oktatás eredményességének mérése Minden oktatási intézmény kimeneti teljesítményét rendszeresen mérni és nyilvánosan értékelni szükséges. Az oktató személyzet javadalmazását, előmenetelét egyértelműen az elért eredmények függvényében kell megállapítani és ahhoz folyamatosan igazítani. Ehhez fel kell számolni a kizárólag a formális végzettséget, az adott beosztásban eltöltött időt tükröző merev bértáblázatokat és jóval rugalmasabbá kell tenni az alkalmazási feltételeket. Az oktatás eredményeinek mérése és nyilvános elismerése azért is elengedhetetlen, mert a diákok és szüleik csakis ez alapján lehetnek képesek a jövő nemzedékeinek jólétét, végső soron az egész társadalom felemelkedését szolgáló, megalapozott döntést hozni. A rossz választás nehezen jóvátehető, ráadásul háromszoros pazarlást eredményez. Eltékozolja a tanárok idejét, az adófizetők pénzét (az oktatási intézményekre fordított költségvetési forrásokat) és a diákok jövőbeni életlehetőségeit is nagymértékben korlátozza. Ma szinte minden rendű és rangú oktatási intézmény büsz- Mérlegen a közoktatás Megjelent az Új Katedra második különszáma Sikerek és kudarcok Szakértők, politikusok a közoktatásról Óvodai élet Pedagóguspolitika, iskolaszerkezet, finanszírozás, minőség Uniós fejlesztések Informatika Nyelvi képzés Szakképzési körkép Keresse szerkesztőségünkben! kén és gőgösen elutasítja még a gondolatát is annak, hogy kimeneti teljesítményét egyáltalán mérjék, nemhogy annak alapján történjen a javadalmazás. Oktatási intézményeink zöme és azok vezetői úgy vélik, hogy az oktatás olyan szent ügy, aminek sikerét a piac értékítélete nem mérheti. Ez a felfogás a piactagadó szocializmus egyik legkárosabb öröksége. Ahogy a vállalati szektorban természetes, hogy a piaci siker a tevékenység eredményességének végső bizonyítéka, ugyanannyira anakronisztikus, hogy oktatási intézményeink ma még mindig a termelés a termelésért elv sztálini modelljének megfelelően működnek. Természetesen ma is van teljesítménymérés, de ez a tanulói teljesítményeket méri tudástesztekkel (lásd Program for International Students Assessment, PISA), nem pedig az iskolák kimeneti teljesítményét, ami elsősorban a végzett diákok továbbtanulásának, elhelyezkedésének, életpályájának nyomon követését igényelné. Ráadásul Magyarországon nem hasznosítják a PISA-felmérések eredményeit sem. Az iskolák és a pedagógusok anyagi és erkölcsi elismerése pedig egyáltalán nem függ a PISA-felmérések eredményeitől. 3. Járási szintű iskolafenntartás A közoktatási intézmények túlnyomó többsége az önkormányzatok tulajdonában van. A települési önkormányzatok rendszere rendkívül szétaprózott, ez tükröződik a közoktatási intézmények hálózatában. Ennek káros következményei szembetűnőek. Az önkormányzatok zöme túl kicsi és túl szegény ahhoz, hogy jó minőségű iskolát tartson fenn, ahol valóban érvényesül az esélyegyenlőség. Megteremtendők a járási önkormányzatok a mai legalsó szintű, falusi önkormányzatok helyett. Az általános iskolákat ezek a legalább ezer lakost képviselő önkormányzatok tartsák fenn. Elengedhetetlen a minimális iskolaméret és osztálylétszám meghatározása is. Az előbbinek legalább , az utóbbinak pedig minimum főnél legyen az alsó határa. 4. Egész napos iskola A Magyar Demokrata Fórum már korábban meghirdette az egész napos iskola létrehozásának programját, ami az esélyegyenlőség érvényesülését sokkal jobban biztosítja, mint a félnapos oktatás. Ez alapvető követelmény a roma tanulók felzárkóztatása szempontjából is. Nagyobb méretű, jobban felszerelt, bőkezűbben finanszírozott általános iskolákban az egész napos színvonalas oktatás és nevelés látványos eredményeket hozhat az esélyegyenlőség, a felzárkózás, a társadalmi összefogás és együttműködés (kohézió és szolidaritás) alapvető készségeinek kimunkálásában és elsajátításában is. Az egész napos iskolának csak akkor van értelme, ha a többi reformmal együtt valósul meg. Többletfinanszírozási forrásként rendelkezésre áll a családi pótlék, amit hatéves kortól természetbeni juttatásként az iskolák kapnának fejkvótába beépítve. 5. Teljesítménytől függő jövedelmek Kimutatások szerint az osztálylétszámnak és az egy tanulóra jutó ráfordítás március

13 ÚJ KATEDRA nak elég tág határok között nincs érdemi hatása a tanulók teljesítményének alakulására, annál inkább döntő szerepet játszik a tanárok minősége. A hazai reform lehetőségei szinte korlátlanok ebben a tekintetben. Nagyságrenddel csökkenteni kell a tanító- és tanárképzést, ennek színvonala pedig jelentősen emelendő. Miközben lehetővé kell tenni a gyenge minőségű tanítók és tanárok elbocsátását, szükség van a pályakezdők bérének jelentős emelésére. A későbbi fizetéseknek pedig mindenekelőtt a mért, nyilvántartott, elismert egyéni és kollektív teljesítménytől kell függenie. 6. A szakképzés megerősítése A szakmunkásképző intézetek hálózata jelentős megerősítésre és komoly vérátömlesztésre szorul, elsősorban az oktató személyzet vonatkozásában. A szakképzetlen, alkalmi vagy feketemunkából tengődő szülők gyermekei számára a szegénységből való kitörés, a felemelkedés útját képezheti keresett kétkezi szakmák elsajátítása. Minden újjászületett járásban jelen kell hogy legyen egy kiemelten támogatott, a társadalmi figyelem központjában álló szakiskola. Minden tanuló 14 éves korától kezdve végezzen műhelymunkát is. A hátrányos helyzetű diákoknak kollégium álljon rendelkezésére. 7. Összevont, megemelt normatívák Állami közoktatási intézmények finanszírozását nem reménytelenül szétaprózott normatívák, hanem megemelt és összevont fejkvóta szerint kell biztosítani, úgy, hogy a központi költségvetésből erre a célra átadott összegeket semmi másra ne lehessen felhasználni. Az így rendelkezésre álló forrásokat a helyi önkormányzatok saját adóbevételeikből természetesen korlátlanul kiegészíthetik. 8. Átfogó reform és tandíj a felsőoktatásban A felsőoktatás gyökeres, átfogó reformja sem halasztható tovább. A magyar gazdaságnak és társadalomnak silány diplomagyárak helyett világszínvonalú egyetemekre, főiskolákra lenne szüksége. Ezek azonban csak éles verseny körülményei között alakulhatnak ki. Felsőoktatási intézmények között komoly versenyt azonban kizárólag a hallgatók értékítéletének érvényesülése támaszthat. Ennek alapja a diploma elismert értéke, a jövőbeni pályautak és kereseti lehetőségek világos ismerete és az a rendkívüli befektetés, amit a hallgató tandíj és egyéb költségek formájában vállal. A felsőoktatás reformját az alapelvek tisztázásával kell kezdeni. Emelt fővel indokolt meghirdetni, hogy a felsőoktatás egyáltalán nem állampolgári jogon járó és mindenki számára hozzáférhető ingyenes közszolgáltatás, hanem csak a fiatal korosztályok kisebbik hányada számára célszerűen elérendő életre szóló nagybefektetés. Mivel ennek haszna elsősorban egyénileg élvezhető, ezért az állami költségvetés csak korlátozott ideig vállal részt a tanulás terheiből. Ám a tehetséges jómódúak esetén csak jelképesen, a tehetséges szegények javára jelentős mértékben, a tehetségtelenek esetében viszont egyáltalán nem. Súlypont 9. A felelősségek és jogosítványok újraosztása Élesen elválasztandó a felsőoktatási intézmények külső és belső irányítási rendszere. Az egyetemi önkormányzat, a szenátus csakis a belső tanszabadság letéteményese lehet, nem pedig tulajdonosi és gazdálkodási jogosítványok gyakorlója. Ez utóbbiakat egy új testülethez, a fenntartók tanácsához kell telepíteni, amelyben a bennfentesek nem lehetnek többségben. A fenntartók tanácsában az állam, a vállalati szektor, a nemzetközi és a hazai tudományos élet világhírű képviselőinek kell helyet foglalni túlnyomó többségben. Ők felelnek majd elsősorban hírnevükkel az iskola jövőjéért. 10. Kevesebb egyetem, főiskola Magyarországon 77 akkreditált egyetem és főiskola működik, ami egy tízmilliós ország esetében rendkívül sok. Még ha számuk egyes főiskolák nagy egyetemekhez való kétségbeesett csatlakozása nyomán várhatóan csökken, helyükbe folyamatosan új felsőoktatási intézmények lépnek. Ráadásul ez a spontán átalakulási folyamat nem minőségi alapú természetes kiválasztódást tükröz, hanem üres szervezeti megoldásokat a gyorsan csökkenő diáklétszám miatt érzett életveszély elhárítása végett. Alapvető érdekünk, hogy ezt a kiválasztódási folyamatot a felsőoktatási kormányzat irányítsa nagyon szigorú minőségi követelmények érvényesítése mellett. A folyamat végén hazánkban is elegendő lenne körülbelül egyetem és alig fél tucat önálló főiskola. A minőségi követelményeknek nem megfelelő felsőoktatási intézményeket pedig nem beolvasztani kell a fennmaradókba, hanem a már felvett diákok átirányítása után meg kell azokat szüntetni. 11. Többcsatornás intézményfinanszírozás Az egyetemek és főiskolák finanszírozása több csatornán keresztül párhuzamosan történjen. A mindenkori iskolafenntartónak (állam, egyházak, alapítványok) kell vállalni a felvett diákok színvonalas tanulásához szükséges méretű és összetételű fizikai infrastruktúra (tantermek, laboratóriumok, diákszállók, könyvtár, étterem stb.) fenntartási és felújítási költségeit. Az oktatók javadalmazását legalábbis az alapképzésben nagymértékben fedezze a tandíj. Ennek fizetése alól csak a leginkább rászorulók kapnak felmentést március 13

14 Interjú ÚJ KATEDRA A hatékony és sikeres működést segítjük Szilágyi Szilvia igazgató számára a minőség szakmai felkészültséget, felelősségtudatot, megbízhatóságot és partnerközpontú szemléletet jelent Az Eötvös József Pedagógiai Szolgáltató (EPSZI) október 15-én nyitotta meg kapuit Pécsett. Pécs Megyei Jogú Város területén kívül főként a dél-dunántúli régióban Baranya, Fejér, Tolna és Zala megye működött, de emellett, felkérésre, az ország más vidékeiről is vállalt feladatot. Az intézet székhelyét 2008-ban Szekszárdra helyezték át. Céljaikról, elért eredményeikről és terveikről Szilágyi Szilvia igazgatóval beszélgettünk. Milyen szolgáltatások nyújtása jelenti az EPSZI legfőbb tevékenységét? Intézetünk évek óta alapvetően a pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátását végzi az évi közoktatásról szóló LXXIX. törvény 36. (2) bekezdésében rögzítettek szerint, szakmailag önálló intézményként. Főbb célkitűzéseink és eredményeink között szerepel a régiós jelleg kialakítása, kiépítése, a képzési tevékenység megerősítése, a kapcsolati háló régiós szinten való tovább bővítése, az éves rendezvények számának növelése, a feladatellátás minőségének emelése, a megnyert pályázatok színvonalas megvalósítása, a közoktatást érintő pályázatok folyamatos figyelése. Szakmai szolgáltatásaink között nagyon fontos szerepet tölt be a pedagógus-továbbképzés, ezt hosszú évek óta eredményesen szervezzük. Intézetünket december 1-jével nyilvántartásba vette a munkaügyi központ, ettől kezdve vagyunk a Felnőttképzési Akkreditációs Testület (FAT) által akkreditált felnőttképzési intézmény (akkreditációs tanúsítványunk megtekinthető honlapunkon). A Továbbképzési programajánlatunkban szereplő valamennyi képzés támogatható a pedagógusok továbbképzésére biztosított központi céltámogatásból, óraszáma beszámít a pedagógusok számára előírt hétévenkénti 120 órás kötelező továbbképzésbe. Meghirdetett, akkreditált tanfolyamainkkal célunk, hogy lehetőséget teremtsünk az azokon részt vevő pedagógusoknak arra, hogy megismerhessék a tanítási/tanulási folyamatban használható legújabb módszereket, technikákat, hasznosítható segítséget kapjanak tanítási gyakorlatukban, tantárgyuk/ műveltségi területük magas színvonalú művelésében. Továbbképzéseink kiválasztásánál, új tanfolyamaink akkreditálásánál igyekeztünk figyelembe venni megrendelőink igényeit, így olyan programokat ajánlunk számukra, amelyek valóban hatékonyan segítik mindennapi munkájukat. Jelenleg is folyamatosan akkreditáltatjuk az igényeknek megfelelő 30 és 60 órás képzéseinket. Ezenkívül pedagógiai szakmai szolgáltatóként az ország több pontján részt veszünk a szakképzés fejlesztését célzó, A TISZK rendszer továbbfejlesztése tárgyú TÁMOP projekt, valamint a Kompetenciaalapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című TÁMOP program szakmai megvalósításában. A képzéseket és a projektek megvalósítását Kákonyi Ágnes képzési igazgató kolléganőm irányítja. A számos képzés és pedagógus-továbbképzés mellett több hagyományosnak mondható rendezvényt is szerveztünk, ezek főként szakmai napok és konferenciák voltak, illetve tantestületeket érintő képzések, módszertani előadások, tanács adások (Zalaegerszegi Őszi Óvodapedagógiai Napok Konferencia, Művészeti Nevelés Konferencia, Tanítók Konferenciája, Tavaszi Pedagógiai Napok, Nemzetiségi Nap, Tolna Megyei Tanévnyitó Konferencia), amelyek színvonalas, régiót átívelő rendezvényként váltak ismertté a térség közoktatásában. Az egyéb ellátott feladataink között jelentősek a korszerű tanulásszervezéssel kapcsolatos módszertani fejlesztések, pályázatok írása, felkészítő tréningek, előadások, tájékoztatók, szaktanácsadás, szakértői feladatok szervezése, nevelőtestületi értekezletek és felkészítők, tanfolyamok szervezése és lebonyolítása, pedagógiai programok készítése, MIP felkészítés és megírás, mérés-értékelés, valamint Pedagógiai Híradó megjelentetése kéthavonta. Pedagógiai szolgáltatásaink az elmúlt években a tanulmányi és tehetséggondozó versenyek szervezésével és összehangolásával bővültek március

15 ÚJ KATEDRA Szilágyi Szilvia szeptember 24-én született Bonyhádon. Középiskolai tanulmányait között Szekszárdon a Garay János Gimnáziumban, főiskolai tanulmányait között az ugyancsak szekszárdi Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola általános tanító szakán folytatta között a Pécsi Tudományegyetem Bölcsésztudományi karán tanult, pedagógia szakos bölcsész és tanári diplomát szerezve tól 2007-ig a Mórágyi Általános Iskola tanítója, 2007-től 2008-ig pedig az OPSZI Országos Pedagógiai Szolgáltató Intézet Tolna megyei irodájának irodavezetője volt tól az Eötvös József Pedagógiai Szolgáltató igazgatója. Interjú Arra törekszünk, hogy széles körű pedagógiai szakmai szolgáltatásainkkal a hozzánk forduló nevelési-oktatási intézmények és fenntartóik törvényes, hatékony és sikeres működését segítsük. Az ön által elmondottak alapján megértettem, miért határozzák meg magukat rugalmas, a valós kérdésekre választ adó, az oktatás korszerűsítésében cselekvően részt vevő intézetként. De visszatérve az EPSZI pedagógustovábbképzéseire, azok jellemzően milyen helyszíneken és milyen időpontokban válnak esedékessé? Törekszünk arra, hogy továbbképzéseinket elérhető földrajzi közelségben, igény szerint kihelyezzük a megye kistérségeibe, városaiba vagy megfelelő jelentkező esetén egy-egy iskolába/óvodába. A tanfolyamok foglalkozásának idejét a tervezhetőség érdekében lehetőség szerint munkaidőn kívül, illetve péntek délután és szombat egész napra tervezzük, kivéve a tréningeket. Kihelyezett képzéseink időpontját a megrendelő intézmény vagy intézményfenntartó igényei szerint szervezzük meg. Programjainknál nem jelöljük meg az indítás pontos helyszíneit és időpontját, hiszen erről a jelentkezések ismeretében döntünk, az induló tanfolyammal kapcsolatos részletes tudnivalókról viszont az indulást megelőzően a jelentkezőket minden esetben írásban értesítjük. Továbbképzéseink minimális induló létszáma 12 fő. Tanfolyamainkra a pedagógusok a jelentkezési lap kitöltésével jelentkezhetnek. A jelentkezési lap elektronikus kitöltéssel, illetve papíralapú sokszorosítással egyaránt felhasználható, beérkezési határidejük pedig folyamatos. A jelentkezéseket minden esetben írásban visszaigazoljuk. A magyar közoktatási rendszerben prioritásként megjelenő, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése érdekében alapvető célkitűzéssé vált a kompetenciaalapú oktatás elterjesztése. Intézetünk ezen a kiemelt területen széles körű választási lehetőséget kínál a pedagógusok számára. Módszertani képzéseink keretében rendkívül népszerűek az iskolai agresszió, a konfliktusok kezelésére irányuló továbbképzéseink, a projektmódszer, a kooperatív tanulás, a differenciált tanulásszervezés, a drámapedagógia témájú képzéseink úgyszintén jól hasznosítható gyakorlati tudást nyújtanak a jelentkezőknek. A sajátos nevelési igényű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat nevelő intézmények tantestületei számára is kínálunk kihelyezett 30, 60 órás akkreditált képzéseket. A mai magyar közoktatásban jelentősen előtérbe került az intézményi folyamatok hatékony irányításának megteremtése, valamint ezzel összefüggésben a pedagógiai mérés-értékelés fontossága. Az óvodák, iskolák vezetői, pedagógusai képzéseinken elsajátíthatják azokat a kompetenciákat, amelyek segítik őket az intézményi folyamatok sikeres menedzselésében. Induló tanfolyamainkról honlapunkon folyamatosan tájékoztatjuk az érdeklődőket. Csoportos jelentkezés esetén a továbbképzés díjából kedvezményt adunk. Valamennyi szolgáltatásuk térítéses módon vehető-e igénybe, vagy akad ez alól kivétel? Intézetünk a megye által biztosított keretösszeg erejéig a Tolna megyei közoktatási intézmények számára a 2009/2010. tanévben lehetőséget nyújt térítésmentes pedagógiai szolgáltatások igénybevételére. Tekintettel azonban a korlátozott ingyenes igénybevételre, meghatározott számú feladatot tudunk teljesíteni: többek között közreműködünk óvodák, iskolák és kollégiumok minőségirányítási programjának felülvizsgálatában; helyszíni szaktanácsadást biztosítunk az intézményekben szaktárgyi, tartalmi, módszertani kérdésekben, továbbá esetenként intézményfenntartók részére ugyancsak ingyenesen biztosítunk tanácsadást különböző közoktatás-szerkezeti kérdésekben. Ajánlatainkat a közoktatási törvény 36. és a 10/1984 MKM rendelet alapján állítottuk össze, a kéréseket pedig a beérkezés sorrendjében tudjuk teljesíteni. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy szolgáltatónk térítés ellenében a közoktatás területén a pedagógiai szakmai szolgáltatások teljes körét átfogó kínálattal áll mind az intézményfenntartók, mind az intézmények rendelkezésére. Szakmai szolgáltatásainkat kedvezményesen kínáljuk, az óvodák, iskolák helyi igényeit figyelembe véve, megkeresésre örömmel nyújtunk szakmai ajánlatot. Kiterjedt szakértői hálózattal rendelkezünk, amelyben szakmailag magasan kvalifikált szakemberek (közoktatási szakértők, mentorok, szaktanácsadók) állnak rendelkezésünkre, ennek köszönhetően a közoktatás területén régiónkon kívül is minőségi pedagógiai szakmai szolgáltatást tudunk nyújtani. Az intézményeken kívül a fenntartók számára is ajánlunk szakmai segítséget, többek között közoktatási pályázatok megírásában, esélyegyenlőségi programok elkészítésében, felülvizsgálatában, összehangolásában, intézmény-átszervezésekkel kapcsolatos szakértői vélemények elkészítésében, valamint a helyi intézményrendszer szakmai és gazdasági átvilágításában. Mi a legközelebbi program, amire ez idő tájt készülnek? Április között rendezzük meg a Tavaszi Pedagógiai Napok szakmai programsorozatunkat, amelyre április 14-ig várjuk az érdeklődők jelentkezését. Varga Gabriella március 15

16 Közelkép Önfejlesztők a TÁMOP sikeréért ÚJ KATEDRA Február 27-én az Önfejlesztő Iskolák Egyesület Régióközpontjában, a budapesti Csokonai Vitéz Mihály 12 Évfolyamos Gimnáziumban Önfejlesztők a TÁMOP sikeréért címmel egynapos szakmai rendezvényt tartottak. Az újpesti iskolában több mint 130 pedagógus tanácskozott. A résztvevőket Borosné dr. Kézy Zsuzsanna, az iskola igazgatója, Újpest projektmenedzsere, dr. Kovács Géza, az Önfejlesztő Iskolák Egyesület elnöke és Tóth Anett régióvezető köszöntötte. A rendezvény fővédnöke Belán Beatrix, Újpest Önkormányzata kulturális alpolgármestere volt. A szakmai nap szekciófoglalkozásokkal kezdődött, melyeken kompetenciaalapú órarészletek, projektek, témahét, modulok bemutatása volt látható, hallható. A szekciókban Óvodai nevelés, Matematika, Szövegértés és Élő idegen nyelv a Qualy-Co Oktatási Tanácsadó mint szolgáltató mentorai és folyamat-tanácsadói segítségével a pedagógusok útmutatást kaptak a kompetenciaalapú programcsomaggal való tanítás problémáinak kiküszöbölésére. Szó került a programhasználat előnyeiről, az IKT-eszközök, projektek, modulok, tankönyvek, tanulói segédletek használatáról is. A folyosón kiállítás nyílt a Tűz Víz témahét alkotásaiból, melyeket a Játék Mozgás Kommunikáció Óvoda és a Park Óvoda ügyes kezű óvodásai készítettek. A jelenlévők ízelítőt láthattak a Fussunk, játsszunk együtt! testnevelés modul eszközeiből is. Ez a kidolgozott, kompetenciaalapú testnevelés modul 1. osztályosok számára készült, szerzője Tóth Anett. Az Óvodai nevelés szekció résztvevői a témahét, a projektek bemutatásával, a problémák megbeszélésével, az óvodából az iskolába való átmenet nehézségeiről tanácskoztak. A Matematika szekcióban alsó tagozaton Vindics Péterné vezetésével 1. osztályos órarészletet láthattak az érdeklődők, sok jó gyakorlattal. A felső tagozatos matematika szekcióban Szabóné András Erika a kompetenciaalapú matematikaórákra való felkészülésre, a közben felmerülő problémákra, azok megoldására tett javaslatot prezentációjában, majd apró video-órarészleteket villantott fel, mint átvehető jó módszereket a saját gyakorlatából. A Szövegértés szekció színpadi bemutatóval kezdődött, ahol a János vitéz egyik dramatizált részletét láthatták az érdeklődők. Borbély Edit ehhez kapcsolódóan bemutatta a mesetérkép használatát és a tanulók által készített képregényt. A szövegértés két prezentációval folytatódott: A Varázsvásár és a Noé bárkája az ötödikes szövegértés programcsomagban található szövegre támaszkodva négyórás, összefüggő (már megvalósított) gyakorlatsort mutatott be, melynek során a gyerekek kommunikációs képességeiket fejlesztve vitatkoztak, érveltek, bemutatkoztak, megnyitóbeszédet írtak, programokat találtak ki, ötleteltek. A folyamat lezárásaképpen a közös munka végén számot is adtak tevékenységeikről, plakát, képregény, makett, jelenet formájában. Kutas József szívesen osztotta meg tapasztalatait a hallgatósággal. Az Élő idegen nyelv szekcióban kevés idő jutott a jó gyakorlatok bemutatására, az eddig elvégzett eredmények számbavételére. A szekcióülés az eszközök és a tankönyvek kései érkezéséről, a TÁMOP-továbbképzések milyenségéről tanácskozott. Szántóné Tevan Ildikó IKT-repertoárral a kompetenciafejlesztésért című előadása igen figyelemreméltó volt, nagy érdeklődés övezte. Ezzel párhuzamosan összeült a Menedzsment kör, mely a jövőbeli feladatokról szólt. Berecz Árpádné, az Educatio Kht. folyamatmenedzsere Az új szolgáltatói kosárról, a jó gyakorlatok kiválasztásáról, a referenciaintézménnyé válásról című előadását is nagy érdeklődés kísérte. Ezután Tóth Anett közoktatási szakértő, régióvezető a Minták az új oktatásszervezésre; jó gyakorlatok, modulok, projektek, témahét blokkot vezette fel. A Sárszentmiklósi Általános Iskola mint volt HEFOP-megvalósító több jó gyakorlatot ajánlott fel az érdeklődőknek. A JMK óvoda Barátaink, az állatok című témahétről készült filmjének vetítése után a kompetenciaalapú testnevelés programcsomag 1. osztályos modulja következett. A kompetenciákat szoros összefüggésben kell látni, értelmezni mondta Tóth Anett. A matematika, szövegértés, élő idegen nyelv mellett nagyon fontos a testnevelés. A mozgás meghatározó a gyermekek életében. Az idegrendszer működése bizonyos fokig genetikailag előre programozott, de az idegrendszeri struktúrák érése, funkcionáló képességének kialakulása kizárólag megfelelő környezeti tényezők biztosítása mellett valósulhat meg. Egy ilyen kedvező színtér a testnevelésóra. Ha ez a testnevelés programcsomag a magyar közoktatásban megjelenne, a mindennapos testnevelés keretén belül valósulna meg, s hozzá egy jól megválasztott olvasási módszerrel tanulnának a magyar gyerekek, akkor ez sokat segítene a tanulási zavaros és részképesség-zavaros tanulókon is. A mozgás a fejlődés alapja. Nincs, ami ezt pótolhatná. A nagymozgásból alakul majdan a finommozgás, mely a tanuláshoz, íráshoz, olvasáshoz elengedhetetlen. A testnevelés kompetenciaalapú programcsomag használata 1. és 2. osztályosok számára szükségszerű. Ezen program SNI-tanulók fejlesztésére is nagyon alkalmas. A szakmai nap zárásaként a szekcióvezetők a közös szakmai munkáról pozitívan számoltak be. Úgy vélik, a TÁMOP pályázattal jó kezdeményezés született, mely elengedhetetlen a képesség-, készségfejlesztés, a tanítás területén március

17 ÚJ KATEDRA Történjen bármi, de azonnal! Pedagógus-életpályamodell, minősítések, képzések Olvasóink írták Bármelyik kollégámmal beszéltem is az életpályamodellről, a vélemény általános volt. Inkább legyen benne számtalan nyitott kérdés, netán tévedés vagy hiba, mint hogy ezek kiküszöbölése okán évekig húzódjon a bevezetése. Pedagógusként kollégáim között mozogva, beszélgetve állandó téma az oktatásban uralkodó állapotok tarthatatlansága. Hogy mi hiányzik a pedagógusoknak? Úgy vélem, amikor a pedagógusok helyzetéről beszélünk, akkor muszáj szem előtt tartanunk a következőket: Az óvoda és az iskola az egyetlen olyan tér, amelyben a gyermekkel időben és hatékonyan lehet elsajátíttatni a közösségi élet alapvető szabályait, azok betartásának szükségességét, elvezetni őket egészen az önkéntes normakövetésig. A pedagógus kell hogy legyen ebben a szocializációs folyamatban a legfőbb értékadó minta. Az oktatás motorja a pedagógus. Képzettsége, elhivatottsága, kreativitása elsődlegesen határozza meg az oktatás színvonalát. A pedagógustól elvárható, hogy megjelenésével, életkörülményeivel, műveltségével kivívja tanítványai, sőt az egész társadalom megbecsülését. A sikeres szocializáció érdekében az oktatás minden szintjén megfelelő arányban legyenek jelen férfiak is. A pedagógus az osztályteremben egyedül dolgozik, visel minden felelősséget, a felmerülő problémákat egyedül kell megoldania. Okkal elvárhatja, hogy ha ellenőrzik, akkor támogassák is munkájában. A pedagógustól, mint minden alkalmazottól, elvárható, hogy lojális legyen főnökeivel és az intézménnyel szemben. Így nem engedhető meg az sem, hogy egy intézmény élére nyilvánvalóan alkalmatlan vezető kerüljön. A piacgazdaság egyik alapja, hogy extra teljesítményért extra jövedelemhez lehet jutni. Úgy gondolom, nem szabad megijedni a lehetőségtől, hogy egy tanár is milliókat kereshessen. A pedagógus-életpályamodell már 2001-ben is vitákat váltott ki a pedagógusok között, a legfőbb probléma mégis az volt, hogy fokozatos bevezetése kilátástalanul messze tolta a várt anyagi megbecsülést. Ezért üdvözölték 2002-ben anynyian az 50%-os béremelést, aminek kétségkívül voltak pozitív hozadékai, de mára mindezek rég semmivé foszlottak. Az életpályamodell egyik pillére a folyamatos minősítés. Az objektív minősítés alapja a minősítő személyek hitelessége. Fontosnak tartom, hogy egy pedagógus minősítésében kizárólag olyan személyek vehessenek részt, akik mindennapi tanítási tapasztalattal rendelkeznek és az adott intézmény sajátosságaival is tisztában vannak. Úgy vélem, egy elit gimnázium legkiválóbb tanára sem képes megítélni, hogy egy észak-magyarországi szakiskola kilencedik osztályában az adott órán alkalmazott módszer valóban a legoptimálisabb-e. Nem beszélve egy a tanítástól rég elszakadt bürokratáról. Úgy vélem, ezt a minősítési folyamatokból ki kell küszöbölni. Ugyanakkor talán a legfontosabb mérce az oktató munka hatékonysága, vagyis a hozzáadott érték kell hogy legyen. Egyéb okok miatt is fontos lenne egy legalább négyévenkénti általános szintmérés bevezetése, amely már önmagában is támaszt szolgáltatna az értékelésekhez. Szintén sokat segíthet, ha az iskolában nem csak papíron működik a tanulók és szülők megkérdezésére is alapozó minőségbiztosítási rendszer. Az igazgató kiválasztása és minősítése különösen kényes téma. Ma is a fenntartó hatásköre, úgy, hogy a kisebb településeken működő iskolákat fenntartó önkormányzatok képviselő-testületeiben sokszor egyetlen ember sem ül, akinek köze lenne a pedagógiához, tényleges rálátása lenne az oktató-nevelő munkára és egy iskola vezetésének problémáira. Ilyen körülmények között sutba dobni egy tanári kar véleményét, utána pedig elvárni, hogy az igazgatóval kellően lojális legyen, több mint furcsa. Nyilvánvaló, hogy a rendszer csak olyan településeken működhet korrekt módon, ahol az önkormányzat oktatási szakértők bevonásával hozza meg döntéseit. A minősítés egyik alapja és lehetséges következménye a pedagógus továbbképzése. Ehhez azonban a továbbképzési rendszert komolyan át kell gondolni. A pedagógusok a jelenlegi továbbképzések hasznosságáról igen lesújtó véleménnyel vannak. Sajnos odáig jutottunk, hogy a magyar közoktatás legnagyobb problémáit nem is lehet módszertani eszközökkel orvosolni. (Komoly társadalmi egyezségre volna szükség és azoknak megfelelő törvényi változásokra is.) Ezzel persze nem mondhatunk le az önfejlesztésről. Sőt! Szükség van folyamatos képzési rendszer működtetésére, de azokon kipróbált, működő, egy adott intézménytípusban is alkalmazható és nyilvánvalóan eredményes módszerek bemutatására kell a hangsúlyt fektetni. Magam is részt vettem a Szakképzési Fejlesztési Programban, aminek hatékonyságát azóta többen megkérdőjelezték. Számtalan előadás, megbeszélés, műhelymunka tizenöt napon keresztül, de ezalatt egyetlen (1) olyan előadóval találkoztunk, aki ténylegesen szakiskolában dolgozott. Ez nonszensz. Ezek után talán nem meglepő, hogy senki nem tudta megmondani, mitévő legyen egy tanár, ha a tizenhat éves fiatalok állandóan kikéredzkednek WC-re. Márpedig a tanároknak ilyen tanácsokra van szükségük. A továbbképzések témája és színvonala az oka annak, hogy az iskolák azt a 30 órás továbbképzést preferálják, amelyik belefér két napba. Bár nem szorosan ide kapcsolódik, mégis idekívánkozik. Ma egy iskolát és benne a pedagógus tevékenységét legalább március 17

18 Olvasóink írták nyolc szerv hivatott ellenőrizni és szankciókat alkalmazni. De nincs egyetlenegy oktatást segítő hivatal sem, ahová segítségért lehetne fordulni és az ott kapott tanács szerint eljárva biztonságban érezhetné magát az iskola és a tanár. Az életpályamodell státusilletmény rendszere alkalmas lehet egy differenciáló-ösztönző rendszer működtetésére. Azonban státusok és illetmények meghatározásánál, úgy vélem, egy dolgot érdemes szem előtt tartani. Egy pedagógus éves gyakorlattal jellemzően szert tesz a kellő rutinra és a kiégés sem jellemző még rá. Munkabírása nagy, jövedelemszerző szándéka jelentős. Ekkorra mindenképpen alkalmassá kell válnia bármely tevékenység ellátására, akár arra is, hogy fiatal gyakornok kollégáját mentorálja. Ugyanakkor egy szakfelügyelőtől szerintem is elvárható jelentős szakmai és élettapasztalat. Ösztönzőbbnek gondolnám, ha a gyakornoki idő nem tartana tovább 2-3 évnél. Így a 6 éves pedagógus I. kategória után a kellő gyakorlattal és persze minősítéssel rendelkező pedagógus a II. kategóriába léphetne, ahol bármilyen jogosítványt megszerezhetne a minősítő-szaktanácsadó kivételével. Ugyanakkor ezt a szintet tartanám alkalmasnak arra, hogy a munkáját tisztességesen elvégző, ám egyéb ambícióval nem rendelkező pedagógusok hada nyugdíjaskoráig taníthatna. Természetesen folyamatos (de nem túl jelentős) bérnövekmény mellett, és minősítésére is mód nyílhatna 6 év után bármikor, akár saját kérésére, akár vezetői döntés alapján. Ha a rendszer megfelelően működne, akkor nem fordulhatna elő, hogy a pályára alkalmatlan személy kerül a II. fokozatba, így a határozatlan idejű munkaviszony csak ritka esetben változhatna határozott idejűre. Mindenképp elemi érdeke az oktatásnak, hogy az alkalmatlanok már a gyakornoki státusz idején kiválasztódjanak. Annál is inkább, mert minősítő legyen a talpán, aki egy tizenöt éve a pályán lévő pedagógus II. státusban lévőről ki merné mondani az alkalmatlanságot. A pedagógus III. kategória, úgy vélem, már rangot kell hogy jelentsen, ezért a minősítésnél elvárható lenne, hogy publikáljon szakmai folyóiratokban, akkreditált továbbképzéseket vezessen, vagy más hasonló, az átlagból őt kiemelő tevékenységet végezzen. A pedagógus IV. kategóriánál ennek még inkább igaznak kell lennie. Úgy vélem, komoly tantervi fejlesztések, tankönyvírás és általános szakmai ismertség és elismertség várható el. A kiváló minősítéshez kapcsolódó szakaszrövidítések így lehetővé tennék, hogy a valóban érdemesek belátható időn belül kerülhessenek az őket megillető polcokra, ugyanakkor a munkájukat tisztességesen elvégző, de nagy dolgokra nem vágyó pedagógussereg nagyjából nyugodtan, stresszmentesen végezhetné a munkáját a gyakori minősítési kényszerek nélkül. Néhány elem az iskolák jelentős részében problémát okozhat. Ahol jellemzően csak egyetlen szakos van tantárgyanként, ott a mentor személyével szembeni követelmények csorbát szenvedhetnek. Ugyanez a helyzet az osztályfőnöki tevékenységgel is. Számtalan iskolában ma is osztályt ÚJ KATEDRA kell adni a kezdő tanároknak is. Ennek legfőbb oka az, hogy az idősebb tanárok már nagyon nem szívesen vállalják. A képző intézmények képviselői az intézmények nagy távolsága esetén már a kihelyezett vizsgatanításokon sem mindig jelennek meg. Annak, hogy a minősítési folyamatban részt vegyenek, nem tudom, arányos hozadéka van-e ahhoz képest, amekkora terhet jelent számukra. Hogyan gazdálkodható ki normatíva alapján megállapított pedagógus-keretszám mellett az esetlegesen nagy létszámú magas besorolású tanárok bértömege? Milyen szinten indulnának jelenleg az egyes tanárok? A pályát ideiglenesen elhagyók vagy jelentős munkatapasztalattal kintről érkezők előrehaladása hogyan alakulhatna? Bevezetőmben hét szempontra hívtam fel a figyelmet. Mindegyikből az következik, hogy ha valamennyire is rendbe szeretnénk tenni a közoktatást, akkor haladéktalanul emelnünk kell a pálya presztízsén. A presztízs pedig mai világunkban sajnos majdnem egyet jelent a pénzzel. Lépni pedig muszáj, mert minden napnyi késlekedéssel elveszítünk néhány informatika- és természettudományi tanárt és férfit. A tanári pályán nagyon erős a kontraszelekció, a műszaki beállítottságú gimnazisták ilyen jövedelemviszonyok között semmiképpen nem fogják vállalni a tanárképzést. Ha bárhol bármilyen szakos tanár végez ma az országban, először valami rendes állást keres, és csak ha nem talált semmit, akkor jelenik meg az iskolákban. Tömegesen vannak tanárok a pályán kívül, mert jobb anyagi lehetőséget kínál nekik a közigazgatás és a vállalkozói szféra. Főleg azok vannak kívül, akik többrétegű tudással, nagyobb kreativitással, jobb alkalmazkodóképességgel rendelkeznek. Röviden a jobbak. Emiatt egy megfelelő anyagi elismeréssel társuló életpálya képe azonnali pozitív hatással lehetne, hiszen többen visszatérnének, a most végzősök legjobbjai is a pályán maradnának, és a képzésbe a felkészültebbek is belépnének. A pedagógus-életpályamodell a differenciált bérezésre épülne, amit magam is az egyetlen helyes útnak tartok. Azonban úgy gondolom, nem egyszerűen a kimutatható teljesítménykülönbséget kell feltárni és javadalmazni, hanem előtérbe kellene helyezni más, ebben a pillanatban talán még fontosabb prioritásokat. Minden felmérés nemzetközi és hazai egyaránt megmutatja, hogy igen jelentős különbséget mutat a nagyvárosi és a kis falusi iskolákban tanulók teljesítménye minden területen. Talán még nagyobb a probléma a tisztán vagy majdnem tisztán cigányiskolákban. Amikor a pályám kezdtem, Egerben a minimális pedagógusbérért lehetett csak elhelyezkedni, azonban úgy is nehezen, hiszen az ilyen megyeszékhelyeken óriási volt a tolongás a szűken mért álláshelyekre. Volt hát miből válogatni az iskoláknak, képesek is voltak magas színvonalon működni. A vidék ezzel szemben közel 20%-kal magasabb fizetést, illetményföldet, területi pótlékot és szolgálati lakást kínált. Így a főiskoláról jó eredménnyel kikerült, elhivatott tanár március

19 ÚJ KATEDRA jelölteknek is volt miért vállalni, hogy elmennek ezekbe a kisebb falusi iskolákba dolgozni. Mára a vidéki iskoláknak nem pusztán az előnyei tűntek el, de kifejezetten hátrányos helyzetbe kerültek a városi iskolákkal szemben. A kis önkormányzatok gazdasági erőtlensége miatt a munkahelyek biztonsága is hiányzik, a kisiskolák pályázati képességei is rosszabbak, egyszóval az oktatást sújtó gondoknak itt minden fajtája fokozottan jelen van. Úgy vélem, a magyar közoktatás és különösen a középfokú oktatás színvonalának emelése vagy legalább szinten tartása érdekében elkerülhetetlen a vidéki kisiskolák kiemelt támogatása. Fel kellene tudni vállalni, hogy az esélyegyenlőség jegyében adassék meg ezeknek a diákoknak, hogy a legjobb pedagógusok kezébe kerülhessenek, megakadályozva leszakadásukat. Ugyanis ezek a fiatalok tömegesen megjelenve a középfokú iskolák színvonalát is jelentősen viszszafogják. Pontosan ugyanez igaz a többségében cigány tanulókat nevelő iskolákra is, csak talán még erőteljesebben. Mára nyilvánvalóvá vált, hogy az erőltetett integráció intézményi szintre emelte a szegregációt. Sőt oda jutottunk, hogy középfokon már intézménytípus szintjére emelkedett az etnikai, anyagi, szülői háttér alapján való szétválasztódás. Így a roma tanulók 95%-a szakiskolákban tanul tovább. Ha azt akarjuk, hogy a roma tanulók piacképes szakmához juthassanak, és nagyobb arányban tudjanak megjelenni az érettségit adó intézményekben, akkor alapfokú oktatásuk színvonalát kell az átlag fölé emelni. Olvasóink írták Ez még mindig kevésbé lenne költséges, főleg hosszú távon, mint újratermelni a szakmát szerezni és a munkaerőpiacon elhelyezkedni képtelen fiatalokat. Kiderülhetett ugyanakkor, hogy a romák alapfokú oktatásának legnagyobb nehézségét az jelenti, hogy be sem járnak rendszeresen az iskolába. Ilyenkor a helyi jegyző illetékes eljárni, de egy jelentős részük, lássuk be, erre képtelen. A magam részéről indokoltnak tartanám a tankötelezettség elmulasztása miatti szabálysértési eljárást országos hatáskörű szerv, például az Oktatási Hivatal kezébe tenni. Ők közvetlenül értesíthetnék az Államkincstárat az esetleges anyagi szankciók érvényesítése érdekében. Biztos vagyok abban, hogy jelentősen lecsökkenne a kivételes esetek száma, és számottevően nőne az iskolába járási kedv. Tartom ezt azért is fontosnak, mert a gyerekek kötelességtudata kialakulásának első lépése és elsődleges színtere az iskolába járás. Ugyanakkor az is határozott meggyőződésem és tapasztalatom, hogy a rosszul szocializált, tanulási kudarcos gyerekek java része megfelelő törődés és foglalkoztatás mellett nem maradna el képességeiben társai mögött. Úgy vélem, ez oktatásunknak az a problémája, amely azonnali és hatásos beavatkozást igényel. Súlyos hibának tartom azt hinni, hogy ezek a gondok módszertani újításokkal kezelhetők. Ha az összes ilyen területre címkézett szétfolyt pénzt elkötelezett tanárok fizetésére és az iskolai körülmények javítására fordítottuk volna, talán már az eredmény is látszana. Hora János március 19

20 Sulitéka A kételkedő költő: Vörösmarty Mihály ÚJ KATEDRA Kevés olyan költőt találunk irodalmunkban, aki ennyire ragaszkodott volna a magyar történeti hagyományokhoz, múltunk eseményeihez, mint Vörösmarty Mihály, a reformkor kiemelkedő költője, a romantika megkerülhetetlen alakja, a látomásos versek írója. Borzalom élt a lelkében. Költeményei mélyebb értelmében láthatjuk, hogy a földi és az égi világ közti kapcsolatot kereste, a látható és láthatatlan világ közti utat járta. Jól alkalmazta a drámai formákat, és jócskán merített a mítoszokból, a múlt benne lakott képzeletében. Az emberi élet félhomályában élt, állandó haláltudattal. Ha az égre nézett, sötét felhők húztak el a nap előtt. Mögöttük tornádó lapult. Vörösmarty 1800-ban született Nádasdy Ferenc nyéki birtokán, ahol az apja gazdatiszt volt. Szülei nemesi származású, római katolikus vallású emberek. Apja idősebb Vörösmarty Mihály, anyja Csáty Anna. Kilencen voltak testvérek. A cisztercitáknál és a piaristáknál tanult, majd a pesti egyetemen jogot és filozófiát hallgatott. Diákévei alatt már verselt, deákos klasszicista stílusban írt történelmi témákról. Végtelen energiát érzett magában. Miután apja meghalt, a család nehéz anyagi helyzete miatt a Perczel család házitanítója lett. A fiúkat oktatta, és reménytelenül szerelmes lett tanítványai leánytestvérébe. Érzései az Etelka-versekben jelennek meg. Kisfaludy Károly Aurorájában tűnik fel először költőként, itt kap publikálási lehetőséget. Olyan könnyen jutott az irodalomba, mint ahogy a nap feljön az égre írta pályakezdéséről Németh László. Vörösmarty állatmeséket, allegorikus pásztormeséket írt. Az Aurora egy új generáció lapja volt, amiből Kazinczy kimaradt. Neheztelt is érte. A lapot hideg udvariasság és tárgyilagosság jellemezte tól a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává választották, rendszeres fizetéshez jutott. Ez igazán nagy dolog volt, mert ez keveseknek adatott meg a magyar irodalomban. Vörösmarty az egyetemes emberi és a nemzeti érzés iránt egyaránt fogékony volt. Jó ismerője és alkalmazója volt a drámai formáknak és fordulatoknak. Nézetei a felvilágosodás eszmevilágából származtak. Leginkább azt kutatta az emberi viszonyokban és a társadalomban, van-e fejlődés a történelemben. Töprengő, merengő, kételkedő alkat, a lételmélettel szembenéző alkotó volt, akit Szerb Antal megszállott költőnek nevezett, és akinek antik poéták éltek a lelkében, ők vezették heroikus és humanista gondolatait. Tökéletesen ismerte a verstant és bravúros mondatszerkesztő is volt. Virtuóz módon használta a nyelvet, leleményes szóalkotó, nyelvünk lelkének jó ismerője. Folyton kísérletező lírikus volt, a klasszikus szabadelvűség híve. Lapszerkesztőként is ezeket az elveket, értékeket képviselte. Az Atheneum és a Koszorú újságokat adta ki romantikus triász tagjaként Bajzával, Toldy Ferenccel. Ekkor már esztétikai tanulmányokat és színikritikákat is írt. Széchenyi elveit fogalmazta meg a költészetben, és ő volt Kossuth legművészibb agitátora től a Nemzeti Kör elnöke, 1847-től az Ellenzéki Kör alelnöke ban Kossuth ajánlásával országgyűlési képviselővé választották a bácsalmási választókörzetben. A Habsburgház trónfosztása után a kegyelmi törvényszék közbírája lett. A világosi fegyverletétel után bujkálni kényszerült. Az ötvenes évek első felében vidékre költözött, gazdálkodott, és csak élete végén, betegsége miatt költöztek újra Pestre. A harcos, elvi alapon megfogalmazott kultúrmagyarság költője, hiszen a legerősebb impulzust a dicső magyar múlt adta számára, ehhez mért mindent. A világ és a magyar társadalom el nem ismert bírája, törvényhozója volt. Úgy tartotta, változtatni kell a történelem menetén, hitt abban, hogy a történelem kereke visszaforgatható, mert a múlt keserű, de a jövőnek szebbnek kell lennie. Abban a világban akart újjászületni, amelyet megálmodott, mert jelene a szomorú enyészeté, ahol rémfajzatok kerülgetik népünket a hon szomorú halmain, és pogány tél van. Érzéki erejű költő, aki írásaival utat mutatott a nagy drámáink felé. A borongó éjszakák éles megfigyelője volt. A halál és az álom hasonlóságát vallotta. A végzetet hívta ki maga ellen nemzetünk nevében. Ettől lett igazán titokzatos és rendkívüli. Szerb Antal szerint ő az első modern költő. A népmesék hangulata is árad belőle ahogy Lukács György írta róla. A magyar mesei elemek és a néphumor összekapcsolódnak nála az európai drámairodalommal. Mindig aktuális, mint Mozart Varázsfuvolája vagy Shakespeare Hamletje, Vihara. Műveit számba véve, a Zalán futása a magyar reformkori romantika kezdetét jelenti. Ezzel szerzett nevet magának. Az Árpád vezette harcról szól, benne szép szerelmi szállal március