Akadozó államosítás Ki viszi el a balhét?

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Akadozó államosítás Ki viszi el a balhét?"

Átírás

1 szubjektív Akadozó államosítás Ki viszi el a balhét? Alig több mint két hónap van hátra a közoktatási intézmények államosítására szabott időből. Ehhez képest nem állnak megnyugtatóan az előkészületek. Az intézmények, a fenntartók sötétben tapogatóznak, találomra hoznak döntéseket. Ennél is nagyobb baj, hogy mintha az átalakítás megszervezéséért és levezényléséért felelős intézmények sem tudnák pontosan, mi történik majd. A kormány szeptember utolsó napjaiban tárgyalta azt a jelentést, amely a közoktatási intézmények állami fenntartásba vételével kapcsolatos helyzetet mutatta be. A pedagógusfórumokon elhangzó tájékoztatók konkrétsági szintjét éppen csak meghaladó előterjesztésből kirajzolódó kép több mint aggasztó. Az állami fenntartói jogok és kötelezettségek gyakorlására hozta létre a kormány a nyár közepén a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot (KIK). A központ által készített jelentésből kiderül, hogy a megalakulás óta eltelt hónapok arra sem voltak elegendőek, hogy az új intézmény felállítsa saját apparátusát. Joggal tehető fel a kérdés: vajon nem jelent-e vállalhatatlan kockázatot egy ilyen hatékonysággal működő központra bízni 2700 iskola és kollégium, pedagógus és gyerek jövőjét? A tankerületek vezetői állásaira kiírt pályázatok sikere is kérdéses. Az említett beszámoló szerint néhány nappal a határidő lejárta előtt a meghirdetett helyek mintegy harmadára egyetlen pályázó sem akadt. (De ha feltételezzük, hogy az utolsó napokban esetleg tömegesen érkeznek még jelentkezések, akkor sem lesz túl nagy a KIK választási lehetősége.) Ha pedig sok helyen nem tudnak majd tankerületi igazgatót kinevezni, akkor még reménytelenebbnek tűnik a szakapparátus toborzása és felkészítése, illetve az átadás-átvétel zavartalan lebonyolítása. Egy az országgyűlési képviselőknek címzett államtitkári levél is, bár igencsak szőrmentén, de erről árulkodik, amikor így fogalmaz: január 1-jétől a helyi önkormányzatok hivatalaiban az átadásra kerülő köznevelési intézmények fenntartói feladatait ellátó köztisztviselők és munkavállalók többsége is a KIK foglalkoztatotti állományában folytatja munkáját. A javaslat első ránézésre minden cinizmusa ellenére kivitelezhetőnek látszik, tüzetesebben megvizsgálva azonban kiderül, hogy hiányos tájékozottságon alapul és nem is túlságosan ésszerű. Az önkormányzati alkalmazottak elkobzása problematikus. Sok olyan kis önkormányzat van ugyanis, ahol eleve nincs szakember, akit einstandolni lehetne. A kicsit nagyobb önkormányzatoknál vannak ilyen szakalkalmazottak, azonban gyakran az oktatás mellett más területekért (például szociális, egészségügy) is felelnek, azaz munkájukra továbbra is igényt tartanak az önkormányzatoknál. Végül a harmadik csoportba tartoznak a nagyobb, 3000 lakosságszám feletti települések, amelyek főszabályként működtetői maradnak intézményeiknek, így tekintve, hogy a munka dandárja helyben marad irányítói stábjukra is szükségük lesz. (Ha mégis a tárca javaslata valósulna meg, az azt a furcsa helyzetet eredményezné, hogy ugyanazok végeznék az átadást önkormányzati sapkában, mint akik az átvételt Klebelsberg sapkában. ) A jelentésből kitűnik, hogy a jogszabályi háttér kialakítása sem történt még meg. Több törvény (például a köznevelési, közalkalmazotti, államháztartási) módosítása mellett új jogszabályok megalkotása is szükséges, egyebek mellett az átadás-átvételt szabályozó törvényé. További probléma, hogy nem látni az államosítás és a költségvetés közötti harmóniát. Anélkül zajlik a költségvetés részletes vitája, hogy bárki is tudná, hány önkormányzat vállalja a további működtetést és ez hány intézményt, hány dolgozót és hány diákot érint. Az önkormányzatok pedig úgy hoznak döntést a működtetés átadásáról vagy megtartásáról, hogy nem tudják, költségvetési szempontból ez mit jelent számukra. Logikus lenne azt feltételezni, hogy a központi költségvetés különbséget tesz majd azok között az önkormányzatok között, akik vállalják ezt a feladatot, és azok között, akik nem. Ám egy lapzártánk idején beadott módosító javaslat alapján úgy is értelmezhető, hogy ez a vita eldőlt, s a működtetést vállaló önkormányzatok nem számíthatnak pozitív megkülönböztetésre. A szokásos munkamenet (értsd: titkolózás) miatt nem sokat lehet tudni arról, hogy mit szándékozik tenni a kormány ebben a helyzetben, néhány fontos kérdés esetében azonban a minisztériumi eresztéken kicsordogáló információk valamilyen irányt mégiscsak körvonalaznak. Ezek szerint a problémák megoldását és az ezzel járó felelősséget lényegé- ben teljes egészében az önkormányzatokra tolnák. Ahogyan egy polgármester fogalmazott, a helyzet leginkább olyan, mint amikor egy orvos felvágja a beteg mellkasát, s csak akkor döbben rá, hogy nem tudja elvégezni a műtétet. Gyors döntéssel lehúzza a gumikesztyűt, s a páciensre bízza, oldja meg saját kontójára a dolgot. A központi szakapparátus felállításának módja, az átadás-átvétel feladatának átterhelése mellett ilyen lesz annak a helyzetnek a kezelése is, amely az uniós fejlesztésekben részt vevő intézményeknél jelentkezik majd. A pályázaton támogatást nyert intézmények esetében ugyanis fenntartási kötelezettséget tartalmaznak a szerződések, amelyek meghatározott ideig nem teszik lehetővé az intézmények átszervezését (a pályázatban vállaltak teljesítésének elmulasztása esetén pedig vissza kell fizetni a támogatási összeget). Nyilvánvaló, hogy az önkormányzatok a pályázati döntések idején nem számíthattak ilyen kormányzati intézkedésekre, most mégis rajtuk vernék el a port. Első körben a támogatási szerződések módosítását kellene elérniük. Az uniós fogaskerekek sebességét ismerve könnyen belátható, hogy amenynyiben sikerrel is járna egy ilyen kezdeményezés, az aligha történne meg 1-2 hónap alatt. Ha pedig ez nem valósul meg határidőre, akkor az érintett önkormányzatokra kettős büntetést vetnének ki: költségvetési hozzájárulást kellene fizetniük és a társfinanszírozásból származó kötelezettségek is őket terhelnék (függetlenül attól, hogy működtetői lesznek-e az adott intézménynek vagy sem). Hasonlóan aggályosnak és inkorrektnek tűnnek a vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó elképzelések is. Az ingatlanokat ugyanis ingyenes használatba kapná az állam, miközben sok esetben ezek fejlesztésére hiteleket vettek fel az önkormányzatok vagy éppen korábban az állam által is ösztönzött formában PPP-beruházások keretében újították fel vagy bővítették iskoláikat. Összességében olyan kép körvonalazódik, ahol a kormányzati szereplők által el nem végzett munka javarészt az önkormányzatokra hárul, ahogyan a finanszírozási kockázatok is náluk jelennek majd meg. Mindez azt is jelenti, hogy megkezdődött a felelősség áthárítása, s borítékolható: kudarc esetén a balhét az önkormányzatok viszik majd el. ÚJ KATEDRA Pedagógusok lapja Kiadja: COMMITMENT Kommunikációs Iroda Kft., 1095 Budapest, Máriássy u. 5 7., Tel.: , fax: Felelős kiadó: Ekler Gergely Alapító-főszerkesztő: Pecsenye Éva Felelős szerkesztő: Varga Gabriella, Szerkesztőbizottság: Kojanitz László (elnök), Barlai Róbertné, Szebedy Tas Munkatársak: Klotz Mária, Novák Imre, Simonyi Gáspár Tervezőszerkesztő: Molnár Tamás Olvasószerkesztő: Nagy Márton A szerkesztőség címe: 1055 Budapest, Balassi Bálint u félemelet 4., Tel.: , fax: Hirdetésfelvétel: Kovács Balázs, 30/ , Nyomdai munkák: OOK-Press, Veszprém Felelős vezető: Szathmáry Attila ISSN (nyomtatott) ISSN (on-line) október új katedra 1

2 súlypont Kerettantervek Végtelen történet Behozhatatlan csúszás a tartalmi szabályozásban? Tovább csúszik a kerettantervek kiadása, a legfrissebb információk szerint október közepén is még csak a tervezeteket hozza nyilvánosságra a tárca. Mindeközben régen el kellett volna kezdődnie az új dokumentumok alapján az iskolai programok, helyi tantervek átalakításának, az új tankönyvek fejlesztésének, kipróbálásának, akkreditációjának. A csúszásnál is nagyobb baj, hogy a közkézen forgó jogszabálytervezet tájékozatlanságot, átgondolatlanságot, zavarodottságot tükröz. Ennek egy része nyilván összefügg a kapkodással, másik része viszont méltatlan és az érintettekkel nem egyeztetett szándékokat tükröz. Gond van egyebek mellett a szerkezettel, a bezsúfolt tartalom mennyiségével, a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendszerével és a korábban jóváhagyott dokumentumok, programok kivezetésével is. Mindez már az új tartalmi szabályozás szeptemberi bevezetését is komolyan veszélyezteti. Esetleges és hiányos kerettantervi szabályozás A kerettantervek rendszere három fő elemből épül fel: az általános kerettantervekből, az ezekhez kapcsolódó tagozatos és kiegészítő tantervekből, illetve egyes sajátos köznevelési feladatok ellátásához is készülő dokumentumokból. Elvben a tanítási idő 90 százalékát fedik le, a fennmaradó 10 százalékot az iskola szabadon használhatja fel. A szabad sáv a valamilyen sajátos arculatot formáló intézmények számára kevés jelzik a problémát számos intézményből. A szakma meghatározó része szerint ugyanakkor a kerettantervekben megfogalmazott tartalom önmagában is megtaníthatatlan, átadására az időkeret 100 százaléka sem lesz elegendő, azaz a szabad sáv meghatározása csupán szimbolikus. Mindez azt jelenti, hogy a saját oktatási-nevelési elképzelések megjelenítése automatikusan önálló kerettanterv készítését és annak jóváhagyatását jelenti majd. Érdekes kérdéseket vet fel a tagozatos és kiegészítő tantervek vázolt rendszere is. Egyrészt szembetűnő, hogy meglehetősen elitizáló, s csak a tehetségesebb tanulókkal foglalkozó intézmények számára nyújt valódi differenciálási lehetőséget. A szerzők úgy tűnik kevésbé tartották fontosnak a tanulási nehézségekkel küzdők, a hátrányos helyzetűek, a lassabban haladók tanulásának eltérő, az egyéni fejlődés ütemét figyelembe vevő tantervekkel való támogatását. A tervezet alapján nem látható, hogyan lehetne felzárkóztató jellegű vagy elnyújtott képzést biztosítani egy normál állami iskolában az állami kerettantervek keretei között. Nem tűnik életszerűnek és logikusnak az sem, ahogyan kiválasztották azokat a tantárgyakat, amelyekre eltérő tantervek készültek. Nehezen indokolható például, hogy alsó tagozaton miért csak a dráma és a tánc jelenik meg ilyenként, mint ahogy az is érthetetlen, hogy az évfolyamra az egyetlen filozófia kivételével miért nem készültek eltérő tantervek a humán tárgyakra, illetve az idegen nyelvekre. Ha nem arról Szovjet borotvagép Túlszabályozó tantervek Néhány szó a gimnáziumi kerettantervekről Az utóbbi két évtized oktatási kormányzatai csaknem kivétel nélkül szükségét érezték annak, hogy a közoktatás tartalmi szabályozását átalakítsák. Ezt a törekvést egyrészt indokolja az a jogszabályi követelmény, amely a Nemzeti Alaptanterv rendszeres felülvizsgálatát írja elő, ezáltal igyekezvén megvédeni a tanterveket az elavulástól, illetve lehetőséget biztosítani a használat során felmerült szükséges korrekciókra. Talán nem tévedünk, ha azt állítjuk, hogy az utóbbi évek tantervi átalakításait mégsem csak ezek a célok vezérelték, amire elégséges bizonyíték, hogy ezek az átalakítások mind mélyebbek, lényegibbek voltak, mint amit egy rendszeres korrekció megkövetel. Mi hát az oka a kormányzatok tantervírói buzgalmának? Egyrészt kétségtelen, hogy a tartalmi szabályozás átalakítása a lehetséges oktatáspolitikai változtatások közül az egyik legolcsóbb legalábbis a kormányzati költségvetés szintjén. (Hogy azután ez a helyi tantervek elkészítése és bevezetése során mennyi meg nem fizetett munkát generál, az már más kérdés.) Az emberek a mindenkori kormányzattól a dolgok javítását várják, és nyilván sokkal költségesebb általános didaktikai megújulást, hatékony esélyegyenlőségi programot, eredményes pedagóguspolitikát megvalósítani, mint átírni a tanterveket. A másik ok, hogy a kormányra kerülő egyes politikai erők számára éppen az oktatás tartalmi szabályozása nyújtott és nyújt kiváló lehetőséget arra, hogy értékvilágukat, politikai preferenciáikat látványosan demonstrálják. Például aligha vitatható, hogy az erkölcstan mint tantárgy bevezetését valamennyi általános iskolai évfolyamon elsősorban ilyen megfontolások eredményezték. De például ebben a kontextusban értelmezhető a Nemzeti Alaptanterv tervezete nyomán kialakult Wass Albert-vita is. Mindazonáltal legyünk igazságosak: az előző kormányzatok által elfogadott NAT a hiányzó ismeretjellegű követelmények miatt sokak számára bántóan csonka volt, és a közoktatás fenntartói és szerkezeti átalakítása is megkövetelheti a tartalmi szabályozás átdolgozását. Ugyanakkor az is észrevehető, hogy a kerettantervi szabályozás bizonyos pontokon túllép a fenti tényezők által szükségszerűen megkívánt követelményeken. De mit számít a tartalmi szabályozás, van-e jelentős és közvetlen hatása az oktatás mindennapjaira? Régi, közoktatásban megőszült iskolavezetők tapasztalata szerint nem eszik olyan forrón a kását, a tantervek a gyakorlatban kevésbé fontosak. Sok tanár függetlenül a tantervi változásoktól ugyanazt tanította mindig is, saját tantervét a tudása, szakmai meggyőződése, illetve legfeljebb az érettségi követelményrendszere határozta meg. A helyzet most megváltozik. A jogszabályokban is deklarált ambíció szerint az állam mint fenntartó a korábbinál jóval pedánsabb ellenőrzési rendszert működtet majd, ami nyilvánvalóan kiterjedhet a helyi tartalmi szabályozás megfelelőségére, illetve a gyakorlatban való érvényesülésére is. Ez a tény a szereplőket várhatóan fokozottabb szabálykövetésre ösztönzi, ezáltal növelheti a központi tantervek szabályozó erejét. Már csak az a kérdés, hogy megy-e a kerettantervek által az oktatás világa elébb? október új katedra

3 súlypont Tagozatos és kiegészítő tantervek a kerettantervekhez Iskolatípus (évfolyam) Tantárgy Általános iskola Dráma és tánc (1 4. évfolyam) Általános iskola Matematika (emelt óraszámú) (5 8. évfolyam) Életvitel (vidék-város) Természettudományi gyakorlatok Gimnázium (4 évfolyamos, évfolyam) Gimnázium (6 évfolyamos, évfolyam) Gimnázium (8 évfolyamos, évfolyam) Szakközépiskola (9 12. évfolyam) Filozófia Matematika (emelt óraszámú) Biológia (emelt óraszámú) Fizika (emelt óraszámú) Kémia (emelt óraszámú) Fizika (humán érdeklődésű csoportnak) Fizika (reál érdeklődésű csoportnak) Filozófia Matematika (emelt óraszámú) Biológia (emelt óraszámú) Fizika (emelt óraszámú) Kémia (emelt óraszámú) Természettudományi gyakorlatok Fizika (humán érdeklődésű csoportnak) Fizika (reál érdeklődésű csoportnak) Filozófia Matematika (emelt óraszámú) A Matematika (emelt óraszámú) B Biológia (emelt óraszámú) Fizika (emelt óraszámú) Kémia (emelt óraszámú) Természettudományi gyakorlatok Fizika (humán érdeklődésű csoportnak) Fizika (reál érdeklődésű csoportnak) Biológia (magasabb óraszámú) Fizika (magasabb óraszámú) Kémia (magasabb óraszámú) Földrajz (magasabb óraszámú) van szó, hogy ezek a kerettantervek egyszerűen csak nem készültek el időre, akkor ez azt jelenti, hogy minden olyan intézménynek, amelyik tagozatos formában szeretne magyart, történelmet, angolt stb. tanítani, önálló kerettantervet kell készítenie és azt jóváhagyatnia a miniszterrel. Láthatóan nagy hangsúlyt kaptak a természettudományok, ugyanakkor mivel az érettségi rendszer kialakításakor végül elvetették azt az elképzelést, amely szerint egy természettudományos tárgyból kötelező lett volna a vizsga, félő, hogy ez a lépés nem visz közelebb a kívánt célhoz. A kerettantervek harmadik csoportját jelentik az egyes köznevelési feladatokhoz készített tartalmi szabályozó dokumentumok. Ebbe a körbe tartoznak a nyelvi előkészítő évfolyamhoz, az Arany János Tehetséggondozó Programhoz és az Arany János Kollégiumi Programhoz, valamint a sportiskolai neveléshez, oktatáshoz kapcsolódó kerettantervek. Sokat elárul a tárca szándékairól és oktatáspolitikai küldetéséről az, hogy nem készítettek tantervet a két tanítási nyelvű iskoláknak és megdöbbentő módon a sajátos nevelési igényű tanulók neveléséhezoktatásához sem. Ezen területekre a tárca csak irányelveket ad ki, amit a majdani kerettanterv-készítőknek figyelembe kell venniük. De nincs kerettanterv a kiemelt kormányzati célként megfogalmazott egész napos iskolákra sem, és ismeretlen a hídprogramok és a szakiskolai közismereti képzés tartalma is. Mindez összességében akár a tanulók százalékát is érintheti. Új jóváhagyási rendszer Méltatlan kiszorítósdi A minisztérium szerint egyszerűsödik a jóváhagyás rendszere, valójában azonban értelmetlenül pazarlóvá, szubjektívvé és drágává válik. A rendelettervezet készítői szerint lerövidül a jóváhagyási idő, valójában pedig semmi garancia nincs arra, hogy az eddigi maximum 110 napos bírálati idő csökkenne. Az eddigi koordinátor, a most feloszlatott * A tartalmi szabályozás csúcsán helyet foglaló Nemzeti Alaptanterv képezi a kerettantervek alapját. Annak a megállapításához, hogy a kerettantervek mennyire felelnek meg a NAT előírásainak, nyilván egy mélyebb, tantárgyankénti vizsgálat szükséges. Az mindenesetre megállapítható, hogy a gimnáziumi kerettantervek esetében máris deklarált eltérés mutatkozik, amennyiben a NAT-rendelet szerint a hat és nyolc évfolyamos gimnáziumok részére készülő kerettantervek a fejlesztési feladatokat és közműveltségi tartalmakat a NAT középiskolai pedagógiai munka nevelési-oktatási szakaszára vonatkozó négyéves ütemezéstől eltérően hat vagy nyolc évfolyamra szétosztva is meghatározhatják. Mindez azt jelenti, hogy az eddigi gyakorlatnak megfelelően például a történelem tantárgy keretében a különböző gimnáziumi iskolatípusok különböző évfolyamon kezdik el az emberiség történetének kronologikus tanítását (vagyis a hat évfolyamos gimnázium diákjai a hetedik; míg a négy évfolyamosok a kilencedik évfolyamban tanulnak az ókori Egyiptomról). Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy a későbbi engedélyezések alkalmával mi lehet az az eltérés, amit az engedélyező még tolerál. Egy másik eltérés a műveltségterületek százalékos arányaira vonatkozik, amelyre a NAT ajánlásokat fogalmaz meg. Megállapítható, hogy a kerettantervek tantárgyi struktúrája és óraszámai ezt nem feltétlenül veszik figyelembe. Különösen szembetűnő, hogy a NAT bevezetőjében megfogalmazott Fejlesztési területek nevelési célok szempontjából meghatározónak számító Ember és társadalom műveltségi terület óraszámai nemcsak elmaradnak más műveltségterület óraszámaitól, de a évfolyamokban még a javasolt intervallum (8 15%) alsó határát sem érik el (alig több mint 6%). Mindez felveti annak a kérdését is, hogy a százalékos arányokra vonatkozó NAT-ajánlások intervallumai mennyire tekinthetők kötelező előírásnak. Ez a kérdés a később benyújtandó kerettantervek elbírálása esetében döntő lehet, hiszen ha az ajánlásoknak nincs kötelező jellegük (ahogyan az ajánlás kifejezésből következnék is), akkor a jóváhagyásnak hiányzik egy nagyon lényeges és objektív kritériuma (a műveltségterületek megfelelő arányai) és a továbbiakban a miniszter (illetve az OFI) belátására bízatik, hogy vajon a 9. évfolyamon mondjuk az énekzene órákhoz képest elég-e heti két fizikaóra vagy sem. Nehezen tudjuk elképzelni, hogy a később engedélyezésre benyújtott kerettanterveket a miniszter (OFI) ne vizsgálná meg a NAT műveltségterületi arányossági ajánlásának a szempontjából, márpedig akkor éppen a miniszter által rendeletben kiadott kerettanterveknek célszerű lenne betartaniuk ezeket az arányokat. Anélkül, hogy újra ismételnénk a NAT kapcsán kibontakozó vitákat, témánk szempontjából fontos, hogy az alaptanterv egyik leginkább bírált sajátossága a túlrészletezettsége volt. Vagyis a pótolni kívánt ismeretjellegű követelményeket számos műveltségterületen sokak szerint túlzott mértékben sikerült beépíteni. Megfogalmazódott, hogy több műveltségterület alaptantervi szabályozása valójában kerettantervi részletezettségű. Ez több veszélyt is magában hordoz: gimnáziumi szempontból az eddiginél kötöttebb, az iskolai, tanári és tanulói különbségeket kevésbé figyelembe vevő szabályozás veszélyét az alacsonyabb tantervi szinteken. És valóban, a kerettantervírók többnyire színvonalas, de már-már helyi tantervi szintű szabályozást tettek le az asztalra, ami az esetek többségében teljes egészében igénybe fogja venni a rendelkezésre álló időkeretet és óraszámokat. * Eddig az iskola a kerettanterv alapján készítette el a helyi tantervét. Most a rendelettervezet úgy fogalmaz, hogy az iskola a kerettanterveket a helyi tantervébe beépíti és kiegészíti az iskola helyi sajátosságai alapján. Erre a kiegészítésre áll rendelkezésre a tantárgyanként 10%-os időkeret október új katedra 3

4 súlypont Országos Köznevelési Tanács (amelynek egyébként évtizedekig tagja és egyik vezetője volt a most annak helyét sóval behintő államtitkár, Hoffmann Rózsa is) helyébe az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetnek (OFI) 60 nap áll rendelkezésére a szakmai vélemény elkészítéséhez, ezt követően azonban a miniszter mivel számára határidő nincs kitűzve, a tárca munkatempója pedig hagyományosan időigényes bármeddig húzhatja a döntést. Az OFI mint szakmai véleményező megjelenítése önmagában is problémás, hiszen ott készültek a miniszter által kiadott tantervek. Félő, hogy bármennyire is felkészültek az ott dolgozó szakemberek a tantervkészítés belterjessé válik, annak kockázatáról nem is beszélve, hogy a bírálatba szubjektív szempontok is keveredhetnek. Nem tűnik sem logikusnak, sem takarékos megoldásnak, hogy csak az iskolatípusra és a teljes pedagógiai szakaszokra készített kerettantervekre lehet miniszteri jóváhagyást kérni. A megszűnő rendszerben még lehetőség volt olyan dokumentumok engedélyeztetésére is, amelyek az iskolai oktatás rövidebb, meghatározott szakaszához, egyes pedagógiai feladatok végrehajtásához, több iskolai évfolyam különböző tantár gyait, tananyagát érintő tananyaghoz vagy bármely műveltségi területnek, tantárgynak a teljes köznevelés összes pedagógiai szakaszát átfogó tanításához készültek. Ez a lehetőség most megszűnik, így mindenkinek annak is, aki csak egy-egy részterületen szeretne eltérni olyan kerettantervet kell készítenie, amely tartalmazza a teljes körű tantárgyi rendszert, az érintett pedagógiai szakaszok minden évfolyamára és tantárgyára kiterjedő teljes tananyagtartalmát. (Ez annál is inkább érthetetlen, mert a miniszter ugyanakkor saját magának felhatalmazást adna arra, hogy oktatásirányítási feladatok eredményessége céljából, illetve egyes sajátos köznevelési feladatokhoz eltérő kerettantervet is készíthessen.) Egyöntetű a vélemény, hogy ezzel a megkötéssel a cél az alternatív kerettanterv-készítők alkotókedvének adminisztratív eszközökkel történő visszafogása. Szakmai érvekkel nehezen védhető az is, hogy míg a miniszter által készíttetett és a külső szakmai értékelés, illetve bírálat alól is mentesített kerettanterveket rendeletben adják majd ki, addig a jóváhagyási eljáráson megfeleltekről csak határozat születik, amelynek még a kihirdetése sem történik meg. Ez a felvetés több problémát is okoz. Morálisan nehezen védhető módon másodrangúvá fokozza le a kérelmező számára nem kevés pénzbe kerülő, szigorúbb bírálati eljáráson megfelelt tanterveket, másfelől szakmailag indokolatlan gátat szab az alternatív tantervek megismerésének és elterjedésének. Érthetetlen, hogy ha egy tanterv az akkreditáción megfelelt, miért nem válhat közkinccsé, és kérdéses az is mivel egy határozat általában egyedi aktus, egy kérelemre adott válasz, hogy amennyiben valaki egy ilyen tantervet szeretne átvenni, az ezt automatikusan megteheti-e majd, vagy ugyanazt a dokumentumot ismételt jóváhagyási díj befizetése mellett újra végig kell futtatnia az engedélyezési procedúrán. Az eltérő kerettantervek kiadását nehezíti, hogy a jövőben jóváhagyást csak a fenntartó vagy az alternatív iskolát képviselő hálózat, szervezet kezdeményezhet. Az egyházi és alapítványi iskolák esetében a dolog egyszerű, hiszen a fenntartó nem változik, illetve áll az intézmények mögött őket képviselő hálózat vagy szervezet. Nehéz helyzetbe a most még önkormányzati fenntartásban működő iskoláknak a kiadandó kerettantervekhez nem illeszkedő programjai kerülnek, ezeknek az iskoláknak a fenntartójuk ugyanis januártól az állam lesz, azaz az államnak kellene engedélyt kérnie saját magától arra, hogy a sajátos igényekre válaszoló programok továbbfuthassanak, majd szintén neki kellene az engedélyt erre saját magának megadnia. Ha ez önmagában még nem lenne elég értelmetlen, mindezért az államnak még fizetni is kell majd az államnak, azaz saját magának. Nem Ez a 10% azonban csak elméleti lehetőség, hiszen a kerettantervek esetenként túlságosan bő előírásait az adott időkeretben még a legtehetségesebb tanulók esetében sem lehet mindig garantálni. Félő, hogy a gimnáziumok jó részében az időkeret 100%-a sem lesz elég arra, hogy a kerettantervben foglaltakat teljesítsék. Vagyis helyi kiegészítéseknek aligha lesz tere, illetve ha ilyen tartalmakat mégiscsak beillesztenek a helyi tantervekbe, úgy ezeket a gyakorlatban csak a kerettantervi tartalmak egy részének elhagyásával lehet majd megvalósítani. Felmerül az a lehetőség is, hogy az egyes iskolák helyi tantervükben a szabadon tervezhető órakeret felhasználásával enyhítsenek ezen a feszültségen, például ha úgy vélik, hogy a heti két történelemórában nem tudják elsajátíttatni a kerettantervi tananyagot és a helyben fontosnak vélt tartalmakat, úgy az egyik évfolyamon tehessenek hozzá heti még egy órát. Kérdés, hogy a helyi tanterv meghatározhat-e a kerettantervi előírásnál több órát az adott tantárgy tanítására. A kerettantervi rendelet ezzel kapcsolatban némileg ellentmondásos, hiszen egy helyütt a tartalmak elsajátításához minimálisan szükséges óraszám meghatározásáról beszél, máshol viszont leszögezi, hogy a kerettanterv meghatározza a műveltségi területeken meghatározott tantárgyak óraszámát. Az a tény, hogy a kerettanterv bizonyos tantárgyakból az emelt óraszámú oktatásra is tartalmaz tantárgyi kerettanterveket, mindenesetre megkérdőjelezi, hogy a helyi tanterv keretében saját programmal lehet-e a kerettantervben meghatározott óraszámnál magasabb óraszámban tanítani egy adott tantárgyat. A 10%-os szabadon felhasználható időkeret más problémákat is felvet. Egyrészt felveti a tanulók és iskolák közötti különbségek fent vázolt problémáját hiszen mindez abból a nyilvánvalóan hamis feltételezésből indul ki, hogy az idő kilencven százalékában mindenkivel elsajátítható az előírt tananyag (minden gimnázium minden osztályával, vagyis itt nem a leszakadókról beszélünk), másrészt bizonyos tantárgyak esetében a kerettantervek mégoly strukturált előírásai sem képesek egyértelműen meghatározni a tudás mélységét, vagyis ugyanazt a kerettantervi tartalmat lehet különböző szinteken elsajátítani. Objektíve nézve meglehetősen önkényes, hogy egy adott tematikát mennyi idő alatt és milyen mértékben lehet elsajátíttatni. Különösen igaz ez olyan tantárgyak esetében, ahol a narratív gondolkodás a meghatározó. Emiatt mindenfajta szabad felhasználású százalékról beszélni a gyakorlati megvalósítás felől nézve meglehetősen értelmetlen. Ugyanakkor a kerettantervek az egyes tantárgyi tartalmakra is kötelezően előírnak óraszámokat. Például magyar irodalomból a 9. évfolyamon minimum 5 tanórán keresztül kell foglalkozni az antik színházzal és drámával (és persze nagyjából ez a maximum is). Ez túlzott és értelmetlen megkötésnek tűnik és felfed egy másik problémát is. A 20/2012-es EMMI rendelet az iskola helyi tantervéről úgy rendelkezik, hogy az tartalmazza a választott kerettanterv megnevezését, valamint a kerettantervben meghatározottakon felüli kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyagát [7. (1) bekezdés b) pont]. Ez értelmezésünkben nem jelent mást, mint hogy a kötelező órák időkeretének minimum 90%-ában magát a kerettantervet kell tanítani, ezekbe a helyi tantervnek nincs beleszólása. A kerettantervek egyes tantárgyak emelt szintű oktatását a hat és a nyolc évfolyamos gimnáziumokban a hetedik évfolyamtól kezdve vezetik be. Ez bizonyos tanulóknak kedvező lehet, hiszen több éven át emelt szinten tanulhatják kedvelt tantárgyukat, ugyanakkor az érdeklődési kör kikristályosodása, a pályaválasztás egyénenként nagyon eltérő életkorban jelentkezik. A tanulók jelentős része 12 éves korában még nem tudja eldönteni, hogy milyen tantárgyat szeretne emelt szinten tanulni, esetleg csak később, az emelt szintű vizsgára készülve merül fel benne az emelt szintű tudás megszerzésének igénye. Ezeknek a tanulóknak akik talán október új katedra

5 súlypont is keveset. Egy-egy kerettanterv jóváhagyásáért ugyanis borsos árat kérnének: egy általános iskolai program jóváhagyási eljárásának költsége a jelenlegi kalkulációk szerint közel háromnegyed millió forintba, míg ugyanez egy 12 évfolyamos iskola esetében már jóval több mint egymillió forintba kerülne. (Külön izgalmas kérdés, hogy mi indokolja azt, hogy a jóváhagyás bonyolításáért a díj 25 százalékát tehesse zsebre az OFI.) Aligha kell jósnak lenni ahhoz, hogy prognosztizáljuk: az állami iskolák fenntartója tömegesen fogja elutasítani az intézményi megkereséseket, hiszen már az iskolák viszonylag kis arányának kérelme is több százmilliós kiadást jelentene számára. Pedig ebbe a körbe központilag kiadott kerettantervek hiányában olyan területeken fontos munkát végző intézmények tartoznak majd, amelyek integrált vagy inkluzív oktatást valósítanak meg, de engedély kell majd az állami iskolák már említett humán tagozatainak fenntartásához vagy a majdnem kötelezővé tett egész napos iskolai programok megtartásához, illetve újak elindításához is. Iskolatípus Általános iskola 4 osztályos gimnázium 6 osztályos gimnázium Eltérő kerettantervek esetén a szakértői véleményezés és az OFI közreműködés díja ( Ft-os minimálbért figyelembe véve) Évfolyamok száma Az eljárás teljes díja Szakértői díj a befizetett eljárási díj 75%-a OFI-ra eső díjrész a befizetett eljárási díj 25%-a Leszámolás vagy tájékozatlanság a korábbi kerettantervek kivezetése A tárca javaslata szerint a régi kerettantervi rendelet egyes rendelkezéseit hatályon kívül kell helyezni, oly módon, hogy az annak mellékleteiben található kerettantervek augusztus 31-től első, ötödik és kilencedik évfolyamon már nem lesznek alkalmazhatóak és kifutó rendszerben vesztik majd hatályukat. A teljes régi kerettantervi rendelet ennek megfelelően augusztus 31-én kerül majd hatályon kívül. Az elképzelés azt jelzi, hogy a tárca vezetői fejében egy olyan egysíkú intézményrendszer képe él, amelyet már régen meghaladott az idő. Önmagában szakmaiatlan, hogy az eltérő és egyébként korábban már akkreditált programokat anélkül szünteti meg alkotmányosan is aggályos módon, szerzett jogokat korlátozva, hogy bármilyen ismerete, mérési, értékelési eredménye lenne ezek hatékonyságáról, működéséről. Aztán később majd újraengedélyezteti ugyanezeket, akár változatlan formában igaz, jó pénzért. Még durvább tájékozatlanságról árulkodik az, hogy a kivezetési szabályok nem vesznek tudomást arról, hogy az alternatív programok kerettanterveinek felépítése sok esetben eltérő ütemezésű, azaz a pedagógiai szakaszok eltérnek a es logikától, s a kerettantervek hat, nyolc, tizenhárom stb. évfolyamra szólnak. Ez azt jelenti, hogy az ötödik, kilencedik, tizenkettedik évfolyamon történő kivezetés, azaz a négy év múlva történő betiltás futó programok félbetörését eredményezi, miközben ezekben a programokban sok ezer gyermek tanul. Ez olyan kérdés, amire sürgős megoldást kell találni, hiszen ha az adott program jóváhagyása elhúzódik, ezeknek a diákoknak az egyébként jól megtervezett és korábban engedélyezett tanulási útját vágják el. (FL) a korosztály többségét alkotják a jelenlegi tervezet nem ad lehetőséget, vagy legalábbis alaposan megnehezíti a dolgukat. Általában véve elmondhatjuk, hogy a tervezet jelentősen, bizonyos pontokon szükségtelenül és károsan csökkenti a helyi tantervek szabályozási körét, ugyanakkor számos kérdést nyitva hagy. Például az is kérdés, hogy az iskola által a szabadon tervezhető órakeretben alkotott tantárgyaknak milyen kritériumoknak kell megfelelniük. * Az egyes műveltségterületek arányai többnyire megfelelnek a hagyományosnak, illetve a NAT ajánlásaiban megfogalmazottaknak. A Testnevelés műveltségterület nagyobb szerepet kap, ugyanakkor amint azt már írtuk is a gimnáziumi évfolyamok egy részében az Ember és társadalom nem éri el a NAT ajánlásainak alsó határát. Ha a hagyományos társadalomtudomány természettudomány összehasonlításban szemléljük az arányokat, akkor a természettudományok jelentős, a NAT-ból nem következő és nehezen indokolható túlsúlyát érzékelhetjük. Különösen feltűnő, hogy az emelt szintű képzés gimnáziumi kerettantervei egyelőre csak matematikai vagy természettudományos kerettanterveket tartalmaznak, sem történelemből, sem magyar nyelv és irodalomból egyelőre nem készült emelt szintű változat. Ugyanakkor a természettudományokat tanító tanárok sem lehetnek elégedettek. Régi tapasztalat, hogy a heti egyórás tantárgyak tanítása milyen kevéssé hatékony. A szűkös keretek és a tantárgyi lobbik küzdelméből általában mégis gyakran ilyen megoldások születnek, ahogy most is a gimnáziumi 7. évfolyamos földrajz és kémia, illetve a 8. évfolyamos fizika és biológia-egészségtan esetében. A helyi tantervek szűk mozgástere itt is gátja lehet egy racionálisabb megoldásnak. Egyes tantárgyak kerettantervei ugyanis kétéves szakaszokban adják meg a tantárgyi tartalmakat mindez lehetővé tenné, hogy a helyi tantervek kétéves periódusban teljesítsék az óraszámra vonatkozó követelményeket is. Vagyis egy tantárgyat, amely a tervezetben egyik évben heti egy, másikban heti két órában tanítható, miért is nem lehet egy tanévben heti három órában oktatni? Aligha vitatható, hogy ez a megoldás növelné a tanítás hatékonyságát, ám a jelen tervezet úgy tűnik ezt nem engedi meg. Nem lehet feladatunk, hogy az egyes tantárgyak kerettanterveit értékeljük nem is értünk mindenhez. Nem vitatjuk, hogy általában színvonalas, minden eddiginél strukturáltabb és többszempontú kerettantervek jöttek létre; egy megfelelő gimnázium helyi tanterveként elképzelhetően nagyon jól is működhetnének. Ugyanakkor az ország valamennyi gimnáziumában történő alkalmazásukról könnyen a szovjet borotvagép juthat eszünkbe. Jó példa erre a magyar nyelv és irodalom gimnáziumi kerettanterve. A kerettanterv a 9. évfolyamtól egy színvonalas, hagyományos, legitim irodalomtörténeti megközelítési módot alkalmaz, ugyanakkor tudjuk, hogy ez a megközelítési mód egyre kevésbé alkalmas arra, hogy a tanulók többségét olvasóvá nevelje, ami pedig az irodalomtanítás egyik legfőbb célja. Az utóbbi években több hatékony megközelítési mód és több izgalmas tankönyv is született, ám ezek a jelen kerettanterv szerint a jövőben nem lesznek alkalmazhatók. Természetesen ott van még az új kerettantervek benyújtásának a lehetősége, ám erre joga csak a fenntartónak, vagyis az államnak van, s nagy kérdés, hogy él-e és miként él ezzel a jogával. * A kerettantervi tervezetet vizsgálva olyan benyomásunk támad, amely hasonlít az oktatási rendszer egészének átalakításával kapcsolatos gondolatainkra. Látunk racionális és előremutató elemeket, megoldásokat, amelyek alkalmasak arra, hogy előrevigyék az oktatás ügyét, ám látunk olyan végig nem gondolt, illetve diszfunkcionális megoldásokat és elképzeléseket is, amelyek veszélyeztethetik azt is, ami ma jól és hatékonyan működik. NIKLAI VERA október új katedra 5

6 interjú A miniszteri akarat által megnevezett kiadványnak nem lehet konkurenciája Szarvas-Ballér Judit: A tankönyves szakma is a rádióból tájékozódik Már csak egy cégtől rendelhetnek az iskolák tankönyveket. A jövőben új eljárásrendben, pályázati úton is felkerülhet a tankönyvjegyzékre egy kiadvány, s a miniszteri döntés nyertesének konkurenciája sem lehet. Kevesebb lesz a kiadó és a kiadvány is. Szarvas-Ballér Judit, a Tankönyves Vállalkozók Országos Testületének elnöke szerint nincs indok ilyen mértékű változtatásra, és drágább lesz az államnak az új rendszer, a kerettantervek csúszása pedig nehéz helyzetbe hoz mindenkit. Október 1-jétől megváltozott a tankönyvellátás. Mostantól egy állami cég, a Könyvtárellátó Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. (Kelló) feladata lesz a rendszer üzemeltetése. Mennyiben lesz ez érzékelhető változás az iskolák számára, és mit jelent ez a kiadóknak? Az új rendszer hatásai a következő tanévben már a tankönyvrendelésnél, szerződéskötésnél is, de leginkább a tankönyvek kiszállításánál lehetnek érzékelhetők. Optimális esetben az iskolák szinte semmit nem vesznek majd észre. A jelenlegi, elég hiányos információk szerint (hiszen egyelőre csak innen-onnan összecsipegetett információmorzsák alapján tudunk tájékozódni, maga a Kelló vezetője is azt mondja, nincsenek kidolgozva még a részletek), a Kelló bizonyos regio nális bontásban közbeszerzési pályázatokat fog kiírni a tankönyvterjesztés lebonyolítására. Azt ígérték, hogy bárki nyeri el a regionális elosztóhelyekkel kapcsolatos pályázatot, előírják számára, hogy be kell vonnia azokat a kis szállító cégeket, akik eddig is végezték a kiszállítást az iskolákba. Az is előfordulhat, hogy jövőre bár az iskola a Kellóval köti meg a szerződést ugyanaz a cég szállítja majd neki a tankönyveket, amelyik eddig. Változás lesz az úgynevezett tankönyvfelelősi jutalékrendszerben is. Az eddigi szabályozás szerint az iskola, amennyiben közreműködött a tankönyvellátásban, jogosult volt valamilyen díjra, amit rendszerint a munkában részt vevő kolléga kapott meg. Ennek volt egy viszonylag jól behatárolt mértéke 6 7 százalék, amit mellesleg nem a terjesztő, hanem a kiadó fizetett. Úgy tudom, ezt más rendszerben képzelik el a jövőben. Egyes kiadók nem mindig etikus marketingeszközökkel éltek, és többletpénzt kínáltak az iskoláknak, tanároknak, ha az ő akár kétes színvonalú kiadványaikat rendelik meg. Ezt a gyakorlatot az új, egységes rendszer megszüntetheti? Ezek a jelenségek nem a tankönyvfelelősi jutalékban tárgyiasultak. Voltak olyan kiadók, amelyek a forgalom növekedését a normál jutalék mellett külön meghálálták, és pluszszá za lékot ígértek a rendelések után. De ez két külön dolog, és ezt a problémát az új egységes rendszer sem oldja meg. A rendelések feldolgozására, nyomon követésére a hírek szerint új informatikai rendszert fejleszt a Kelló. Erre szükség van? Az eddigi rendszerben ez pontatlan volt? Egyáltalán nem látom indokoltnak, hogy most többmilliárdos informatikai fejlesztést kell végezni. Hála a terjesztőknek, ez eddig is korrektül ment. Ennél sokkal nagyobb gondnak látjuk, hogy a jövőben a tanévkezdéssel felmerülő problémákat (pótrendelés, visszáru) lehet, hogy a központi ellátórendszer nem tudja majd rugalmasan, gyorsan kezelni. A terjesztő a jövőben ilyen esetben bizonyára nem fordulhat a kiadóhoz, mert valószínűleg a regionális központ, a Kelló és a kiadó felé be kell tartania majd a szolgálati utat, ami viszont akár több hónapnyi csúszást is eredményezhet. A kiadók, terjesztők oldaláról milyen változásokat hoz a Kelló-korszak? Bizonytalan, hogy melyik terjesztő lehet majd részese a rendszernek, s aki bennmarad, nem tudja, milyen százalékért dolgozhat. Ha pályázni kell, akkor minél kisebb százalékot mond egy cég, annál nagyobb eséllyel nyer, így ez valószínűleg némileg csökkenti az árakat. A kiadók esetében komoly változás, hogy csak a Kellóval szerződhetnek. Ez azt is jelenti, hogy mostantól a kiadónak csak egy adósa lesz, s ha az az egy nem fizet, vagy nem fizet időben, akkor ez a kiadót könnyen csődbe viheti. Eddig, ha volt 30 partnere, és abból kettő nem fizetett vagy késve fizetett, az alapjaiban nem rengette meg a céget. Itt persze részben állami pénzről van szó, aminek az aránya elvileg szép lassan a mindenki számára ingyenes tankönyvek felmenő rendszerű bevezetésével emelkedni fog. Azt is tudjuk, hogy a Kelló az eddigi terjesztői árréshez képest majdhogynem a dupláját tervezi elkérni a kiadóktól. Ezt nem mindenki tudja majd állni. Egy márciusi oktatási bizottsági ülésen több képviselő is hivatkozott arra, hogy az eddigi tankönyvterjesztés jó volt, az iskolák döntő részben elégedettek voltak, nem indokolt megváltoztatni azt. Volt, aki arra is utalt, hogy épp a Kelló volt az a szereplő, akit szinte semelyik iskola nem választott. Ezek jogos érvek voltak az ellenzék részéről vagy csak a politikai játszma részét képezték e felvetések? Arról az iskolákat kellene megkérdezni, miért nem választották a Kellót tankönyvkiszállításra. Mellesleg a könyvtárellátó bizony sokaknak tartozik a kiadók közül, ezért is van bennünk némi félelem az új rendszer főszereplőjével kapcsolatban. A Márai Programot szintén ők bonyolítják, s a kiadók szerint igencsak rosszul: lassan, bonyolultan, hosszú hónapos elszámolási csúszással stb. Ez ráadásul egy sokkal október új katedra

7 interjú kisebb nagyságrendű program, mint a tankönyvellátás. Azért a Kellót jelölte ki a kormány a tankönyvellátásra, mert állami cég. Az eddigi rendszer jól működött. Persze a sajtó minden évben megírta, hogy csúszik egy-két tankönyv vagy gond van a kiszállítással hiszen a sajtónak ez jelent hírt. Az, hogy jól működik valami, nem hír. A problémák azonban általában csak néhány iskolát érintettek. Szeptember utolsó hétköznapján beszélgetünk, a kerettantervek még nem jelentek meg. Jövő szeptembertől viszont már az azok alapján írt (átírt?) tankönyvekből kellene tanítani az 1., 5., 9. évfolyamon, sőt e tankönyveket februárban meg kellene rendelniük az iskoláknak. Lehetséges ez ilyen rövid idő alatt? Elképzelhető, hogy csúszik a tankönyvrendelés határideje? Augusztus végén Gloviczki Zoltán helyettes államtitkár egy rádióműsorban azt mondta (mi is innen értesültünk!), hogy a tankönyvrendelés kitolódik májusra. Azóta rákérdeztem erre személyesen, és azt válaszolta, hogy márciusig kell majd az iskoláknak leadniuk a tankönyvrendelést. De ez még változhat, hiszen a kerettantervek nyilvánosságra hozatalának tervezett időpontja is folyton változott és változik. A legutóbbi ígéret szeptemberről szólt, de még nem nyilvánosak a dokumentumok. Az iskolák a Kellótól rendelik majd a tankönyveket, ott összegyűjtik azokat, azután továbbítják nem is iskolánként a kiadóknak. Ez szintén aggodalomra adhat okot, s csak azért nem sírunk még emiatt, mert sokkal közelebbi problémákkal vagyunk elfoglalva. A kiadók többsége eddig már februárban tudta hiszen az előzetes számok alapján látszott, hogy nagyjából mennyi tankönyvet kell legyártani, s ezért a nyomdával az ártárgyalásokat időben meg lehetett kezdeni. Most nem látják majd ezeket a számokat, így viszont nehéz lesz becsülni a mennyiségeket. Az eldőlt már, hogy az eredeti elképzelés szerint egy tankönyves rendszerre kell berendezkednünk, vagy azért marad egy némileg megnyirbált sokszínűség a tankönyvpiacon? Hoffmann Rózsa az említett bizottsági ülésen azt mondta, hogy az iskolának nem tankönyvet, hanem kerettantervet kell választania, hiszen kerettantervenként egy tankönyv lesz. Ez nem volt megnyugtató érvelés számunkra. Azóta, úgy tűnik, változott az elképzelés, legalábbis Gloviczki Zoltán már úgy nyilatkozott, hogy szó sincs arról, hogy egy tankönyv lenne kerettantervenként. Az is kiderült, hogy idő hiánya miatt már régen nem új tankönyvekben Szarvas-Ballér Judit Végzettsége szerint magyar történelem szakos tanár óta dolgozik a tankönyvkiadásban, 2003 óta a Dinasztia Tankönyvkiadó ügyvezető igazgatója óta a tankönyves szakma köztestületének, a Tankönyves Vállalkozók Országos Testületének (TVOT) az elnöke. A testület munkájában elnökké választása előtt is aktívan részt vett, 2005-től ig az Etikai Bizottság elnöke volt. Emellett a Tankönyvesek Országos Szövetségének (TANOSZ) is elnökségi tagja. gondolkodnak a 2013-as évtől, hanem bár bizonyos tantárgyak esetében lesznek miniszteri pályázatok a jelenlegi tankönyvek jórészt maradhatnak. Szerencsére az államtitkárság sem gondolja, hogy a semmiből, egy-két hónap alatt születhetnek jó tankönyvek. Sőt elvileg a pályázatokon is indulhatnak a mostani tankönyvek átdolgozott változatai, és úgy tudjuk ezt Gloviczki Zoltán határozottan meg is erősítette, hogy nem csak egy nyertese lesz ezeknek a pályázatoknak sem. Azaz valamennyire marad a tankönyvválaszték. A miniszteri pályázatokról van szó? Ezentúl nemcsak a tankönyv-nyilvántartási procedúrán átesett művek kerülhetnek fel a tankönyvjegyzékre, hanem az emberierőforrás-miniszter által kiírt pályázaton nyertes mű (vagy ezek szerint művek) is. Igen, és ráadásul, ha van ilyen pályázaton nyertes tankönyv, akkor az iskoláknak kötelező azt rendelniük, hiába van a tankönyvlistán az adott tantárgyból más akkreditált kiadvány is. Mi értelme van ennek a kettős rendszernek? Ahol van pályázat, ott valóban nem sok értelme van a hagyományos egyébként jól működő tankönyvvé nyilvánításnak. Amely tárgyaknál, évfolyamoknál nincs pályázat, ott továbbra is ez a procedúra garantálja a minőséget. Hozzáteszem, egyegy kiad vány jóváhagyása több százezer forintba kerül. Ráadásul, ha egy kiadó vagy a szerző még ez sem tisztázott benyújt a pályázatra egy tankönyvet és azt a miniszter nem választja ki, akkor az a kiadvány azután már semmilyen más módon nem kerülhet fel a tankönyvlistára. A miniszteri akarat által megnevezett kiadványnak nem lehet konkurenciája. Vannak-e, s ha igen, nyilvánosak-e már azok a kritériumok, amelyeknek teljesülniük kell ahhoz, hogy a kiadvány megszerezze a miniszteri bólintást? Erről még nem tudunk bővebbet. Azt sem tudjuk, lesznek-e ilyen nyilvános kritériumok, hogy normatív kiválasztás lesz-e vagy valamilyen más típusú elbírálás. Az elképzelés mindenképpen lehetőséget ad a kézi vezérlésre. Ma, ha van egy kiadványom, amit tankönyvvé szeretnék nyilváníttatni, be kell adnom az Oktatási Hivatalba egy kérelmet. A kiadványomnak mindenféle bonyolult kritériumnak meg kell felelnie, ezek teljesülését három szakértő egy tudományos szakértő, egy pedagógiai szakértő és egy könyvészeti-technológiai szakértő vizsgálja meg. Befizetek egy nem kis összeget, s ha mindenki mindent rendben talál, akkor felkerülhet a kiadvány a tankönyvlistára. Ez a folyamat általában 3-6 hónapig tart. Nyilván ezt akarják gyorsítani, kérdés, hogy a minőséget mennyire garantálja majd a még nem ismert új folyamat. És ne legyünk naivak: egy miniszteri döntés nem kizárólag szakmai döntés szokott lenni. A pályázattal ideológiai kontrollt is be akarnak vezetni. A régi tankönyvvé nyilvánítás nagyon alapos minőségbiztosításnak tűnik, mégis tele van a piac és a tankönyvlista silány kiad ványokkal. Lehet, hogy mégsem biztosított a régi rendszerben a jó minőség? Ez így van, de ez nem a tankönyvesek hibája, hanem a jóváhagyási rendszeré. Ezt kellett volna megreformálni, hatékonyabbá tenni. Száznál több szempontot vizsgálnak a szakértők külön-külön, lehet, hogy ezek a szempontok nem voltak megfelelőek és inkább más elemeket kellene beépíteni az elbírálásba. Most megmarad némi változtatással a jóváhagyásnak ez az útja is, s ezzel a kormányzat is elismeri, hogy ez az út jó. Másrészt a gyorsításra azért van szükség, mert mindennel már a NAT-tal is, október új katedra 7

8 interjú most a kerettantervekkel is elcsúsztak, de az új alaptanterv bevezetésének határideje nem tolódik ki. Az államtitkárság gyakran érvelt azzal, hogy azért kell átalakítani a tankönyvrendszert, mert eddig összevissza, nemcsak kerettantervekre, hanem helyi tantervekre is születtek a könyvek. A helyzet az, hogy a jegyzéken található tankönyvek elsöprő része most is a kerettantervek, nem kis százalékban épp az Oktatási Minisztérium kerettantervei alapján készült. Ma nagyjából kiadó dolgozik, de négy nagy uralja a 16 milliárdosra becsült tankönyvpiacot. Az biztos, hogy drasztikusan szűkül majd a kiadók köre. Milyen a hangulat? Illúzióink ne legyenek! Ha nem csúszik el időben az oktatási reform, akkor most arról beszélnénk, hogy 2013-tól egy tankönyv lesz egy kerettantervhez. Ez a puhulás, ami most még benne van a rendszerben, annak a jele, hogy az eredetileg kitűzött célt nem lehetett megvalósítani. A lényeg, hogy itt alapvetően egy tankönyves rendszer kialakítását szerették volna és valószínűleg szeretnék bevezetni. Ami egy tankönyvkiadóra épülne Igen, szó volt arról, hogy egy állami tankönyvkiadót akar a kormány. Úgy tűnik, egyelőre ez nem jött össze. De az borítékolható, hogy néhány év múlva sokkal kevesebb kiadó és tankönyv lesz a rendszerben. És a köznevelési törvény szerint ingyenes lesz a tankönyv minden diáknak. Igen, de mi lesz ingyenes? Csak a tankönyv? Vagy a felmérők, munkafüzetek is, és mindaz, amit most használnak a gyerekek? Vagy azt mondja az állam, hogy ez és ez ingyen van ugyan, de a többi dolgot amit ma megvetethet a pedagógus a 12 ezer forintos támogatásból szerezze be az iskola, ahogy akarja. Ebben az esetben gyorsan kialakul egy másodlagos tankönyvpiac, és elképzelhető, hogy azoknak is fizetniük kell majd, akik most mindent ingyen kapnak. Vagy kialakul egy óriási különbség azok között, akik meg tudják vásárolni ezeket a termékeket, és azok között, akik nem. Ez persze csak fikció, nem lehet tudni pontosan, mi lesz. Az biztos, hogy a költséghatékonyság az egyik elsődleges szempont, és az is biztos, hogy soha nem ígérték, hogy minden ingyen lesz. Azt csak a tankönyvre mondták. Sőt csak a tartós tankönyvre. Mondhatjuk, leegyszerűsítve, hogy a tankönyvpiac szűkítése a tankönyvek, az oktatás minőségének csökkenésével jár? Ez így valóban leegyszerűsítés. Nem mindegy, hogy milyen fokú szűkítésről van szó. Ha a rossz minőségű kiadványokat kiszűrik, az nem hat a minőség ellen. Ha emellé kiépül egy pályázati rendszer, ami innováció kat, új tananyagtartalmakat hoz helyzetbe, olyan szerzőket karol föl, akiket eddig még nem vett észre a tankönyvpiac, akkor emelkedhet a minőség. De ezekre a feltételekre szükség volna. Most valóban az a félelmünk, hogy az új rendszer rontja majd a tankönyvek, az oktatás színvonalát. De legalább a költséghatékonyság nő? Az állam most kb. 5,7 milliárdot költ az ingyenes tankönyvekre. Ennél később sem fog kevesebbet költeni. Mintegy 16 milliárdos a tankönyvpiac. Az államnak jelentős bevételt hozott évente a tankönyvvé nyilvánítás díja, a tankönyviparban dolgozó cégek, munkavállalók adója. Ha e bevételeket és az állam költségeit rendszerben néznénk, kiderülne, hogy itt nem lehet spórolni. Azt is figyelembe kellene venni, hogy a sok szempontból különböző gyerekeknek ezentúl egyforma könyvből kellene tanulniuk, és emiatt ki tudja, hány százalékukat elveszíthetjük. Ez egy nagyon komplex probléma. Összességében biztos vagyok abban, hogy drágább lesz az államnak az új rendszer, mint az eddigi. FL Eötvös József Pedagógiai Szolgáltató OM azonosító: Felnôttképzési nyilvántartási szám: Intézményi akkreditációs lajstromszám: AL-1988 Cím: 7100 Szekszárd, Szent István tér Az Eötvös József Pedagógiai Szolgáltató pedagógus-továbbképzési ajánlata A tanítási/tanulási folyamatban alkalmazható tudást biztosítunk. 30 vagy 60 órás pedagógus akkreditált képzések óvodapedagógusoknak, tanítóknak, ta ná roknak. 5, 10, 15 órás kompetenciafejlesztő tanfolyamaink nevelőtestületi értekezletekre, munka kö zös ségi foglal kozásokra, belső továbbképzésekre is igénybe vehetők. Képzéseink a továbbképzési normatívából elszámolhatók. Rugalmas időbeosztás! Elérhető földrajzi közelség! Kedvezmény: teljes nevelőtestület/munkaközösség/kistérség jelentkezése esetén. Várjuk jelentkezéseiket! További információ: Telefon: 06-74/ Fax: 06-74/ október új katedra

PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE

PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE ORSZÁGOS IRODA 1068 Budapest, Városligeti fasor 10. * 1417 Budapest, Pf.: 11. Központi telefon: 322-8452, 322-8453, 322-8454, 322-8455, 322-8456 Elnök, alelnökök tel/fax: 322-2249

Részletesebben

NYÍREGYHÁZI SZC INCZÉDY GYÖRGY Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma 4400 Nyíregyháza, Árok utca 53. Tel.: 42/512-320 Fax: 42/512-320/134 OM

NYÍREGYHÁZI SZC INCZÉDY GYÖRGY Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma 4400 Nyíregyháza, Árok utca 53. Tel.: 42/512-320 Fax: 42/512-320/134 OM NYÍREGYHÁZI SZC INCZÉDY GYÖRGY 4400 Nyíregyháza, Árok utca 53. Tel.: 42/512-320 Fax: 42/512-320/134 OM azonosító: 203045 004 E-mail: iskola@inczedy.sulinet.hu Honlap: www.inczedy.hu NYÍREGYHÁZI SZC INCZÉDY

Részletesebben

Méltatlan. A tartalomból. szubjektív

Méltatlan. A tartalomból. szubjektív szubjektív Méltatlan A közoktatás mûködési alapelve a demokrácia érvényesülése minden szinten, amit az elô készítésben zajló széles körû konzultáció, a testületi döntések prioritása és a megfelelô kontroll

Részletesebben

2011. évi CXC. törvény. a nemzeti köznevelésről 1

2011. évi CXC. törvény. a nemzeti köznevelésről 1 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 1 A nemzet felemelkedésének zálogaként a magyar oktatásügy nemes hagyományait a jelen kor elvárásaival és a jövő lehetőségeivel ötvözve, a felnövekvő nemzedékek

Részletesebben

A köznevelési kerekasztal eddigi munkájának értékeléséről, kiemelt figyelemmel a béremelésekre (május 05.)

A köznevelési kerekasztal eddigi munkájának értékeléséről, kiemelt figyelemmel a béremelésekre (május 05.) A köznevelési kerekasztal eddigi munkájának értékeléséről, kiemelt figyelemmel a béremelésekre (május 05.) Sikeres volt a köznevelési kerekasztal működésének első időszaka - értékelt Balog Zoltán emberi

Részletesebben

Új köznevelés új tartalom Szaktanácsadás pedagógustovábbképzések.

Új köznevelés új tartalom Szaktanácsadás pedagógustovábbképzések. Új köznevelés új tartalom Szaktanácsadás pedagógustovábbképzések. Kaposi József Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Budapest 2012. augusztus 30. A hazai tantervi szabályozás szintjei és műfajai Kormányrendelet

Részletesebben

2011. évi CXC. törvény. a nemzeti köznevelésről. 1. A törvény célja és alapelvei

2011. évi CXC. törvény. a nemzeti köznevelésről. 1. A törvény célja és alapelvei 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről A nemzet felemelkedésének zálogaként a magyar oktatásügy nemes hagyományait a jelen kor elvárásaival és a jövő lehetőségeivel ötvözve, a felnövekvő nemzedékek

Részletesebben

Pedagógiai Program 2013

Pedagógiai Program 2013 Pedagógiai Program 2013 Boglári Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Hatályos: 2013. szeptember 1-től, 2018. augusztus 31-ig 1 1. Az iskola nevelési programja... 3 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai

Részletesebben

Esztergály Mihály Általános Iskola. Pedagógiai Programja

Esztergály Mihály Általános Iskola. Pedagógiai Programja A Csomádi Esztergály Mihály Általános Iskola Pedagógiai Programja (kiegészített, átdolgozott változat) 2008. A képviselőtestület jóváhagyta: 2008. jan. 21-én határozat száma: 9/2008 (01.21.) 1 II. Az intézmény

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Helyi tanterv

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Helyi tanterv PEDAGÓGIAI PROGRAM Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola és Konstantin Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Szolnok II. kötet Helyi tanterv 1 Hetedik kiadás KŐRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS KONSTANTIN

Részletesebben

MAGYAR HAJÓZÁSI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM

MAGYAR HAJÓZÁSI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM MAGYAR HAJÓZÁSI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM 2014 Navigare necesse est... Tartalom 1. Az iskola nevelési programja... 3 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai,

Részletesebben

a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet Hatályos: 2013.01.02-2013.02.28 Jogszabálykereső Szolgáltatja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről

Részletesebben

A Gyulai Implom József Általános Iskola 5. Számú Általános Iskola és Sportiskola Tagintézménye. Helyi tanterve 2014.

A Gyulai Implom József Általános Iskola 5. Számú Általános Iskola és Sportiskola Tagintézménye. Helyi tanterve 2014. A Gyulai Implom József Általános Iskola 5. Számú Általános Iskola és Sportiskola Tagintézménye Helyi tanterve 2014. Tartalomjegyzék I. Az 5. Számú Általános Iskola és Sportiskola Tagintézménye helyi tanterve...

Részletesebben

Iktatószám: 41- /2008. Tárgy: Tájékoztató a 2007. évi Országos Kompetencia-mérés hódmezővásárhelyi eredményéről

Iktatószám: 41- /2008. Tárgy: Tájékoztató a 2007. évi Országos Kompetencia-mérés hódmezővásárhelyi eredményéről Iktatószám: 41- /2008. Tárgy: Tájékoztató a 2007. évi Országos Kompetencia-mérés hódmezővásárhelyi eredményéről Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének Tisztelt Közgyűlés! Az oktatási rendszer

Részletesebben

Landorhegyi Általános Iskola, Sportiskola

Landorhegyi Általános Iskola, Sportiskola A zalaegerszegi Landorhegyi Általános Iskola, Sportiskola SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2013 Tartalomjegyzék Törvényi háttér (törvények, rendeletek)... 5 1. Az intézmény alapító okirata, feladatai...

Részletesebben

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia. Kutatási asszisztens: Tir Melinda

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia. Kutatási asszisztens: Tir Melinda Szerkesztette: Varga Júlia A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Kutatási asszisztens: Tir Melinda A Közoktatás indikátorrendszere 2015 kötet internetes elérhetősége: http://econ.core.hu/file/download/kozoktatasi/indikatorrendszer.pdf

Részletesebben

Helyi tanterv 2013 Humánusan

Helyi tanterv 2013 Humánusan Az apostolok így szóltak az Úrhoz: Növeld a hitünket! Lk 17,5. Helyi tanterv 2013 Humánusan Országos konferencia 2013. január 23. RPI Sylvester János Ref. Gimn. Márkus Gábor, RPI Áhítat Ének: Csak vezess,

Részletesebben

A Gödöllői Waldorf Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola HELYI TANTERVE

A Gödöllői Waldorf Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola HELYI TANTERVE A Gödöllői Waldorf Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola HELYI TANTERVE Az általános iskola 1-8. és a gimnáziumok 9-13. évfolyama számára 1 Tartalomjegyzék Bevezetés...4 Waldorf-pedagógia

Részletesebben

70/2008. (V. 29.) Kgy. Határozat. Baranya megye közoktatásának feladatellátási, intézményhálózati működtetési és fejlesztési tervének kiegészítése

70/2008. (V. 29.) Kgy. Határozat. Baranya megye közoktatásának feladatellátási, intézményhálózati működtetési és fejlesztési tervének kiegészítése 70/2008. (V. 29.) Kgy. Határozat Baranya megye közoktatásának feladatellátási, intézményhálózati működtetési és fejlesztési tervének kiegészítése A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Baranya megye

Részletesebben

JELENTÉS az általános iskolai oktatás minőségének javítását szolgáló intézkedések ellenőrzésének tapasztalatairól

JELENTÉS az általános iskolai oktatás minőségének javítását szolgáló intézkedések ellenőrzésének tapasztalatairól JELENTÉS az általános iskolai oktatás minőségének javítását szolgáló intézkedések ellenőrzésének tapasztalatairól 2002. június 0219 Az ellenőrzést felügyeli: Dr. Lóránt Zoltán főigazgató Az ellenőrzés

Részletesebben

OKTATÁSI MINISZTER TERVEZET! 4513/2006.

OKTATÁSI MINISZTER TERVEZET! 4513/2006. OKTATÁSI MINISZTER TERVEZET! 4513/2006. Tárgy: A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet módosítása Budapest, 2006.

Részletesebben

A nem szakrendszerű oktatás gyakorlati kérdései. Nagyasszonyunk Katolikus Intézmény Kalocsa

A nem szakrendszerű oktatás gyakorlati kérdései. Nagyasszonyunk Katolikus Intézmény Kalocsa A nem szakrendszerű oktatás gyakorlati kérdései Nagyasszonyunk Katolikus Intézmény Kalocsa Az iskolai tanulás tervezésének meghatározói Alapkészségek, képességek Pszichológiai determináció Műveltség Kulturális

Részletesebben

Érvényes: 2012.09.01-től. A veszprémi Jendrassik Venesz Középiskola és Szakiskola Pedagógiai programja

Érvényes: 2012.09.01-től. A veszprémi Jendrassik Venesz Középiskola és Szakiskola Pedagógiai programja 1 Érvényes: 2012.09.01-től A veszprémi Jendrassik Venesz Középiskola és Szakiskola Pedagógiai programja 2012 2 Intézményvezetői köszöntő Tisztelt Érdeklődő! Ön a veszprémi Jendrassik (György) Venesz (József)

Részletesebben

PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE

PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE 1 PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE ORSZÁGOS IRODA 1068 Budapest, Városligeti fasor 10. * 1417 Budapest, Pf.: 11. Központi telefon: 322-8452, 322-8453, 322-8454, 322-8455, 322-8456 Elnök, alelnökök telefon/fax:

Részletesebben

II. TANTÁRGYI TANTERVEK

II. TANTÁRGYI TANTERVEK II. TANTÁRGYI TANTERVEK AZ ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS ALAPOZÓ ÉS FEJLESZTŐ SZAKASZÁRA (5-8. évfolyam) A 11/2008, (II.8.)OKM rendelettel módosított 17/2004. (V.20.) OM rendelet 1. számú mellékletével kiadott

Részletesebben

TANKÖNYVVÁrASZTÁS, TANKÖNYVHASZNÁLAT AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁKBAN

TANKÖNYVVÁrASZTÁS, TANKÖNYVHASZNÁLAT AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁKBAN TANKÖNYVVÁrASZTÁS, TANKÖNYVHASZNÁLAT AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁKBAN A TANKÖNYVKIADÁS ÁLLAMI MONOPÓUUMÁNAK megszűntévelviszonylag rövid idő alatt kialakult Magyarországon a piaci alapú tankönyvkiadás és terjesztés.

Részletesebben

A Nemzeti alaptanterv implementációja

A Nemzeti alaptanterv implementációja 1 A Nemzeti alaptanterv implementációja Összeállította: Vass Vilmos * Az anyag összeállításában közreműködtek: Báthory Zoltán, Brassói Sándor, Halász Gábor, Mihály Ottó, Perjés István, Vágó Irén Budapest,

Részletesebben

A Közép-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal szervezésében Székesfehérváron 2007. május 31.-én megtartásra került jegyz

A Közép-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal szervezésében Székesfehérváron 2007. május 31.-én megtartásra került jegyz A Közép-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal szervezésében Székesfehérváron 2007. május 31.-én megtartásra került jegyzői értekezlet A közoktatási intézmények átszervezésével kapcsolatos jogi és

Részletesebben

A harmadik forduló. Új Katedra Pedagógusok lapja. Beköszöntő. A tartalomból. 2010. március 1

A harmadik forduló. Új Katedra Pedagógusok lapja. Beköszöntő. A tartalomból. 2010. március 1 ÚJ KATEDRA Új Katedra Pedagógusok lapja Kiadja: COMMITMENT Kommunikációs Iroda Kft. 1095 Budapest, Máriássy u. 5 7. Tel.: 412-09-09, fax: 412-09-08 Felelős kiadó: dr. Guller Zoltán Alapító-főszerkesztő:

Részletesebben

Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet. A szakiskolai szakképzést előkészítő és a felzárkóztató oktatás a monitorozás tükrében - 2009 -

Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet. A szakiskolai szakképzést előkészítő és a felzárkóztató oktatás a monitorozás tükrében - 2009 - Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet A szakiskolai szakképzést előkészítő és a felzárkóztató oktatás a monitorozás tükrében - 2009-1 Készült a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézetben

Részletesebben

Mihályi Általános Iskola Pedagógiai Programja

Mihályi Általános Iskola Pedagógiai Programja Mihályi Általános Iskola Pedagógiai Programja Tartalomjegyzék HELYZETELEMZÉS... 5 BEVEZETÉS... 7 NEVELÉSI PROGRAM... 9 Szervezeti tagozódás... 19 Tárgyi, személyi feltételek... 20 Ellenőrzés, értékelés...

Részletesebben

A gyakorlati képzés a szakképzésben

A gyakorlati képzés a szakképzésben MIHUCZ Sándorné Bevezető A gyakorlati képzés a szakképzésben Az iskolai rendszerű szakképzés átalakítása az 1990-es évek elejétől folyamatosan napirenden lévő téma, minden oktatáspolitikához kapcsolódó

Részletesebben

Gyorsjelentés. az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK:

Gyorsjelentés. az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK: Gyorsjelentés az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK: Hunya Márta PhD Kőrösné dr. Mikis Márta Tartsayné Németh

Részletesebben

Jegyzőkönyv. Készült: Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése Oktatási Bizottságának 2013. 05. 15-én tartott ülésén.

Jegyzőkönyv. Készült: Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése Oktatási Bizottságának 2013. 05. 15-én tartott ülésén. Jegyzőkönyv Készült: Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése Oktatási Bizottságának 2013. 05. 15-én tartott ülésén. Jelen vannak: Pocsai Blanka, a bizottság elnöke, Dr. Révész Mihály, a bizottság alelnöke,

Részletesebben

ISKOLA UTÁN ISKOLA ELŐTT

ISKOLA UTÁN ISKOLA ELŐTT ISKOLA UTÁN ISKOLA ELŐTT 2014-2015 ISKOLA UTÁN ISKOLA ELŐTT A Veszprém Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja és a Közép-dunántúli Regionális Pedagógiai Intézet PÁLYAVÁLASZTÁSI KIADVÁNYA A 2014/2015.

Részletesebben

AZ EÖTVÖS LORÁND SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA

AZ EÖTVÖS LORÁND SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA AZ EÖTVÖS LORÁND SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013 1 Tartalomjegyzék 1. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR... 7 2. AZ ISKOLA BEMUTATÁSA... 8 2.1. Az iskola arculata... 8 2.2. Az iskola környezete...

Részletesebben

OM: 035249. Készült: A 2011.évi köznevelési törvény szerint

OM: 035249. Készült: A 2011.évi köznevelési törvény szerint Szerb Antal Gimnázium Az iskola székhelye: 1164 Budapest, Batthyány Ilona utca 12. Az iskola postacíme: ugyanaz. (telefonszáma: 400-1814, 400-1662, 401-0550; fax: 401-0549) OM: 035249 Készült: A 2011.évi

Részletesebben

Vége a tanévnek. Új Katedra Pedagógusok lapja. Beköszöntő. A tartalomból. 2010. május június 1

Vége a tanévnek. Új Katedra Pedagógusok lapja. Beköszöntő. A tartalomból. 2010. május június 1 ÚJ KATEDRA Új Katedra Pedagógusok lapja Kiadja: COMMITMENT Kommunikációs Iroda Kft. 1095 Budapest, Máriássy u. 5 7. Tel.: 412-09-09, fax: 412-09-08 Felelős kiadó: Ekler Gergely Alapító-főszerkesztő: Pecsenye

Részletesebben

Nyugati szórvány BI előkészítő 2014/2015 PÁLYÁZATI KIÍRÁS

Nyugati szórvány BI előkészítő 2014/2015 PÁLYÁZATI KIÍRÁS PÁLYÁZATI KIÍRÁS A Balassi Intézet és az Emberi Erőforrások Minisztériuma közösen pályázatot hirdet - szlovén állampolgárságú, vagy - valamely más külföldi (Horvátország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia

Részletesebben

Könyvtár ostanár ok Egyesülete 1088 Budapest, Múzeum u. 7. http://www.ktep.hu

Könyvtár ostanár ok Egyesülete 1088 Budapest, Múzeum u. 7. http://www.ktep.hu A KTE ajánlása fenntartóknak az iskolai könyvtárak szolgáltatásairól, gyűjteményéről és eszközparkjáról, a könyvtárostanárok alkalmazásáról a közoktatási intézmények átszervezése és/vagy többcélú intézmények

Részletesebben

Kémia: A kémia kerettanterv (B változat) 10% szabadon tervezhető órakeretének felhasználása: 9. évfolyam: A kémia és az atomok világa:

Kémia: A kémia kerettanterv (B változat) 10% szabadon tervezhető órakeretének felhasználása: 9. évfolyam: A kémia és az atomok világa: A kémia kerettanterv (B változat) 10% szabadon tervezhető órakeretének felhasználása: 9. évfolyam: A kémia és az atomok világa: 1 óra Kémiai kötések és kölcsönhatások halmazokban: Anyai rendszerek: Kémiai

Részletesebben

Alapfeladat-e a tehetséggondozás?

Alapfeladat-e a tehetséggondozás? Új Katedra Pedagógusok lapja Kiadja: COMMITMENT Kommunikációs Iroda Kft., 1095 Budapest, Máriássy u. 5 7. Tel.: 412-09-09, fax: 412-09-08 Felelős kiadó: dr. Guller Zoltán Alapító-főszerkesztő: Pecsenye

Részletesebben

Arany János Általános Iskola Pedagógiai programjának melléklete

Arany János Általános Iskola Pedagógiai programjának melléklete Pedagógiai programjának melléklete SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK FEJLESZTŐ PROGRAMJA 2013. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető... 3 2. Alapelvek, célok az SNI tanulók ellátásában... 3 2.1. Alapelvek... 4 2.2.

Részletesebben

REFORMOK AZ OKTATÁSBAN 2002 2006

REFORMOK AZ OKTATÁSBAN 2002 2006 REFORMOK AZ OKTATÁSBAN 2002 2006 234 9 TARTALOM Szemünk fénye-program Sokan azért tekintenek különösen nagy tisztelettel Klebelsberg Kúnó valamikori vallás- és közoktatásügyi miniszterre, mert az ô minisztersége

Részletesebben

PÜSPÖKLADÁNY VÁROS 2009. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI KONCEPCIÓJA A koncepciót az önkormányzat valamennyi szakbizottsága megtárgyalja 2 Az önkormányzat 2009. évi költségvetési koncepciója a Magyar Köztársaság 2009.

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁRI KOSSUTH LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA

SZÉKESFEHÉRVÁRI KOSSUTH LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA SZÉKESFEHÉRVÁRI KOSSUTH LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERV 1-8. évfolyam Módosítva Székesfehérvár 2015. TARTALOMJEGYZÉK 1. A helyi tanterv célja, koncepciója... 3 2. Tantárgyi rendszer és óraszámok...

Részletesebben

Építőipari Szakképző Iskolája 9024 Győr, Nádor tér 4.

Építőipari Szakképző Iskolája 9024 Győr, Nádor tér 4. A Győri Műszaki SZC Gábor László Építőipari Szakképző Iskolája 9024 Győr, Nádor tér 4. Győr, 2015. július 1. 1 Tartalomjegyzék 1. A választott kerettanterv megnevezése...4 1.1. Célok, feladatok...4 1.2.

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2006. november 27.-i ülésére Tárgy: A Zirc Városi Önkormányzat által fenntartott nevelési és oktatási intézményekben alkalmazandó

Részletesebben

Bevezető gondolatok 1. Túlzott központosítás

Bevezető gondolatok 1. Túlzott központosítás A Berzsenyi Dániel Gimnázium tantestülete egyetért a miskolci Herman Ottó Gimnázium és a budapesti Teleki Blanka Gimnázium második levelével. Ezért az ő szövegüket megismételni nem akarjuk, de fő pontjaikat

Részletesebben

MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA. Pedagógiai program. Sárvári Tankerület. Répcelak

MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA. Pedagógiai program. Sárvári Tankerület. Répcelak MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA Pedagógiai program Sárvári Tankerület Répcelak 1 2013 Tartalom 1. Az iskola nevelési programja... 3 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei,

Részletesebben

Szakképző Iskola. Pedagógiai Programja

Szakképző Iskola. Pedagógiai Programja A Gábor László Építőipari Szakképző Iskola 9024 Győr, Nádor tér 4. ja Készítették: Árvai Zsolt Badics Tünde Horváth Miklósné igazgató 2013. március 31. 1 Tartalomjegyzék 1. Bevezető... 6 1.1. Az intézmény

Részletesebben

Damjanich János Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium. Az iskolai könyvtár működési szabályzata 2013.

Damjanich János Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium. Az iskolai könyvtár működési szabályzata 2013. Damjanich János Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium Az iskolai könyvtár működési szabályzata 2013. 2 1. A könyvtár működésének célja, a működés feltételei Az iskola könyvtára az iskola működéséhez,

Részletesebben

A kompetenciamérés szezonja van: Ki mint vet, úgy arat?

A kompetenciamérés szezonja van: Ki mint vet, úgy arat? szezonja van: Ki mint vet, úgy arat? Írta: dr. Majoros Mária Ezt a cikket gondolatébresztőnek szánom. Semmit sem szeretnék állítani, hiszen a magyar közoktatás jelenlegi helyzete nagyon összetett és a

Részletesebben

Dr. Bodzási Balázs helyettes államtitkár úr részére. Igazságügyi Minisztérium. Tisztelt Helyettes Államtitkár Úr! Bevezető:

Dr. Bodzási Balázs helyettes államtitkár úr részére. Igazságügyi Minisztérium. Tisztelt Helyettes Államtitkár Úr! Bevezető: Dr. Bodzási Balázs helyettes államtitkár úr részére Igazságügyi Minisztérium Tisztelt Helyettes Államtitkár Úr! Az igazságügyi szakértőkről szóló törvény tervezetével kapcsolatos észrevételeket, javaslatokat

Részletesebben

Félig tele? Félig üres?

Félig tele? Félig üres? szubjektív Félig tele? Félig üres? A tanévkezdés leginkább fókuszban lévő eseménye a pedagógusok béremelése volt, a kormány egyik meghatározó ígérete, amelynek megvalósulása a gazdaság helyzete miatt sokáig

Részletesebben

Belső elvárás (melyik intézményi dokumentumban, s hol található) Új belső elvárás, melyik dokumentumba, hova került) Külső elvárás

Belső elvárás (melyik intézményi dokumentumban, s hol található) Új belső elvárás, melyik dokumentumba, hova került) Külső elvárás Intézményi önértékelés: belső elvárások kialakítása a gyakorlatban az intézményi belső értékelési csoport (BECS) közreműködésével Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció terület Külső elvárás Belső

Részletesebben

Börtön, iskolakerülésért

Börtön, iskolakerülésért ÚJ KATEDRA Új Katedra Pedagógusok lapja Kiadja: COMMITMENT Kommunikációs Iroda Kft., 1095 Budapest, Máriássy u. 5 7. Tel.: 412-09-09, fax: 412-09-08 Felelős kiadó: dr. Guller Zoltán Alapító-főszerkesztő:

Részletesebben

Mire jó az iskolaköpeny?

Mire jó az iskolaköpeny? szubjektív Mire jó az iskolaköpeny? Amikor Hrabal Sörgyári capricciojában Pepin bácsit elkapja a rövidítési láz, mindent megkurtít, még a bútorok lábait is. Valamelyik láb azonban mindig rövidebb lesz,

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Programjához,

TÁJÉKOZTATÓ. a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Programjához, TÁJÉKOZTATÓ Az Oktatási és Kulturális Minisztérium az egyes sajátos közoktatási feladatok támogatása igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályairól

Részletesebben

a 2014-es év beszámolója

a 2014-es év beszámolója Şcoala Generală pentru Naţionalitatea Română, Grădiniţă Chitighaz, str. Úttörő nr. 89 Telefon,fax: 66/250-052 web:www.romansulioviketegyhaza.hu Kétegyházi Román Nemzetiségi Általános Iskola és Óvoda 5741

Részletesebben

Kerettanterv a szakiskolák számára

Kerettanterv a szakiskolák számára 1. melléklet a /2014. ( ) EMMI rendelethez Kerettanterv a szakiskolák számára Célok, feladatok A szakiskolai képzés különös hangsúlyt helyez arra, hogy a tanítási-tanulási folyamat megalapozza és továbbfejlessze

Részletesebben

A Bornemisza Péter Gimnázium, Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Sportiskola felvételi tájékoztatója a 2015/2016.

A Bornemisza Péter Gimnázium, Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Sportiskola felvételi tájékoztatója a 2015/2016. A Bornemisza Péter Gimnázium, Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Sportiskola felvételi tájékoztatója a 2015/2016. tanévre A Hit Gyülekezete által fenntartott Bornemisza Péter Gimnázium felvételt

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. Jelen vannak: Bornemisza János polgármester, Botos Sándor, Görbe Károly, Kiss Katalin, Varga István, Dr. Rédecsi Árpád képviselő

JEGYZŐKÖNYV. Jelen vannak: Bornemisza János polgármester, Botos Sándor, Görbe Károly, Kiss Katalin, Varga István, Dr. Rédecsi Árpád képviselő 29 JEGYZŐKÖNYV Készült: Poroszló- Újlőrincfalva Önkormányzatok Képviselő-testületének 2011. február 23-án (szerdán) 13.30 órai kezdettel tartott együttes nyílt üléséről Az ülés helye: Községháza tanácskozóterme,

Részletesebben

szubjektív 2012. május június ú j k a t e d r a 1

szubjektív 2012. május június ú j k a t e d r a 1 szubjektív Mega után giga A kortársak és a NAT Túl vagyunk a közel egy éve levegôben lógó minisztercserén. Réthelyi Miklós miniszter felmentését kérte, Balog Zoltán pedig aki eddig a Közigazgatási és Igazságügyi

Részletesebben

A Béke Utcai Általános Iskola Pedagógiai programja

A Béke Utcai Általános Iskola Pedagógiai programja A Béke Utcai Általános Iskola Pedagógiai programja 2013 Tartalomjegyzék I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 4 II. A BÉKE UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLA BEMUTATÁSA 5 III. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA 8 III.1. Nevelő oktató

Részletesebben

A Taní tó i/tana ri ké rdó ívré békü ldó tt va laszók ó sszésí té sé

A Taní tó i/tana ri ké rdó ívré békü ldó tt va laszók ó sszésí té sé A Taní tó i/tana ri ké rdó ívré békü ldó tt va laszók ó sszésí té sé A Matematika Közoktatási Munkabizottságot az MTA III. osztálya azzal a céllal hozta létre, hogy felmérje a magyarországi matematikatanítás

Részletesebben

Pályázat: tagintézmény-vezető (Széchenyi) Tartalomjegyzék BEVEZETÉS... 4 SZAKMAI HELYZETELEMZÉS... 8

Pályázat: tagintézmény-vezető (Széchenyi) Tartalomjegyzék BEVEZETÉS... 4 SZAKMAI HELYZETELEMZÉS... 8 Tartalomjegyzék BEVEZETÉS... 4 SZEMÉLYES MOTIVÁCIÓ... 4 AZ INTÉZMÉNYBEN VÉGZETT EDDIGI TEVÉKENYSÉGEM BEMUTATÁSA... 5 SZAKMAI HELYZETELEMZÉS... 8 AZ INTÉZMÉNY KÖRNYEZETÉNEK BEMUTATÁSA... 9 Az oktatási rendszer

Részletesebben

Pedagógiai Programja

Pedagógiai Programja Benedek Elek Egységes Gyógypedagógia Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Kollégium Pedagógiai Programja 2013 Oroszlány,2013.03.26. Jóváhagyta: Vecserdi Jenőné igazgató

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM OM 201354

PEDAGÓGIAI PROGRAM OM 201354 DEBRECENI EGYETEM BALÁSHÁZY JÁNOS GYAKORLÓ SZAKKÖZÉPISKOLÁJA, GIMNÁZIUMA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM OM 201354 Debrecen-Pallag 2015 H-4014 Debrecen, Mezőgazdász u. 1, Telefonszám (52) 450-306, Fax:

Részletesebben

243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet. a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetésérõl és alkalmazásáról. Általános rendelkezések

243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet. a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetésérõl és alkalmazásáról. Általános rendelkezések 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetésérõl és alkalmazásáról A közoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatásról

Részletesebben

Budaörs BUDAÖRS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 2010. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI KONCEPCIÓJA

Budaörs BUDAÖRS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 2010. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI KONCEPCIÓJA Budaörs BUDAÖRS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 2010. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI KONCEPCIÓJA TARTALOMJEGYZÉK Budaörs Város Önkormányzat 2010. évi költségvetési koncepciójának meghatározása... 2. oldal Mellékletek 1. Budaörs

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Óbudai Nagy László Általános Iskola. 1032 Budapest, Zápor utca 90. (székhely) 1035 Budapest, Váradi utca 15/b.

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Óbudai Nagy László Általános Iskola. 1032 Budapest, Zápor utca 90. (székhely) 1035 Budapest, Váradi utca 15/b. PEDAGÓGIAI PROGRAM Óbudai Nagy László Általános Iskola 1032 Budapest, Zápor utca 90. (székhely) 1035 Budapest, Váradi utca 15/b. (telephely) Nevelőtestületi elfogadás dátuma: 2013. március 25. Fenntartói

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. február 9-i rendes ülésére

ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. február 9-i rendes ülésére 3. számú előterjesztés Minősített többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. február 9-i rendes ülésére Tárgy: Dombóvár Város Önkormányzatának 2012. évi költségvetése

Részletesebben

Balassagyarmati Dózsa György Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2014.

Balassagyarmati Dózsa György Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2014. Balassagyarmati Dózsa György Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2014. TARTALOMJEGYZÉK 1. HELYZETELEMZÉS... 10 2. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, ÉRTÉKEI, CÉLJAI, FELADATAI,

Részletesebben

Bátai Hunyadi János Általános Iskola SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Bátai Hunyadi János Általános Iskola SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Bátai Hunyadi János Általános Iskola SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA I. A szervezeti és működési szabályzat célja A Szervezeti és Működési Szabályzat a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény és

Részletesebben

HELYI TANTERV BIOLÓGIA Tantárgy

HELYI TANTERV BIOLÓGIA Tantárgy Energetikai Szakközépiskola és Kollégium 7030 Paks, Dózsa Gy. út 95. OM 036396 75/519-300 75/414-282 HELYI TANTERV BIOLÓGIA Tantárgy 0-2 - 2-1 óraszámokra Készítette: Csajáginé Nikl Katalin szaktanár Ellenőrizték:

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY. 66. szám. MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2012. június 4., hétfõ. Tartalomjegyzék

MAGYAR KÖZLÖNY. 66. szám. MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2012. június 4., hétfõ. Tartalomjegyzék MAGYAR KÖZLÖNY MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2012. június 4., hétfõ 66. szám Tartalomjegyzék 2012. évi LXIV. törvény A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény, valamint

Részletesebben

GYARMATI DEZSŐ SPORT ÁLTALÁNOS ISKOLA MISKOLC

GYARMATI DEZSŐ SPORT ÁLTALÁNOS ISKOLA MISKOLC GYARMATI DEZSŐ SPORT ÁLTALÁNOS ISKOLA MISKOLC PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015 Tartalomjegyzék Az iskola nevelési programja... 5 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai,

Részletesebben

Matematika 8. PROGRAM. általános iskola 8. osztály nyolcosztályos gimnázium 4. osztály hatosztályos gimnázium 2. osztály. Átdolgozott kiadás

Matematika 8. PROGRAM. általános iskola 8. osztály nyolcosztályos gimnázium 4. osztály hatosztályos gimnázium 2. osztály. Átdolgozott kiadás Dr. Czeglédy István fôiskolai tanár Dr. Czeglédy Istvánné vezetôtanár Dr. Hajdu Sándor fôiskolai docens Novák Lászlóné tanár Dr. Sümegi Lászlóné szaktanácsadó Zankó Istvánné tanár Matematika 8. PROGRAM

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2007. június 25-i ülésre

ELŐTERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2007. június 25-i ülésre ELŐTERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2007. június 25-i ülésre Tárgy: A zirci Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Pedagógiai Programjának módosítása Előadó: Wohlfart

Részletesebben

Vesztesek gyôztesek nélkül?

Vesztesek gyôztesek nélkül? KEDVES OLVASÓ Vesztesek gyôztesek nélkül? Vége a tanévnek. Elvileg nyugalmas idôszak következhetne a közoktatás szereplôi számára. Négyévente azonban szinte mindig borul a papírforma, hiszen az új kormányok

Részletesebben

Rábatamási Móra Ferenc Általános Iskola. 9322 Rábatamási, Szent István u.42. OM : 030570

Rábatamási Móra Ferenc Általános Iskola. 9322 Rábatamási, Szent István u.42. OM : 030570 Rábatamási Móra Ferenc Általános Iskola 9322 Rábatamási, Szent István u.42. OM : 030570 Összeállította: RÁTZ OTTÓ mesterpedagógus tanár,intézményvezető 1. Az önértékelés alapja Jogszabályok: nevelésről

Részletesebben

Pusztakovácsi Általános Iskola KLIK 140013 OM 200855. 8707 Pusztakovácsi, Fő utca 114. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2015.

Pusztakovácsi Általános Iskola KLIK 140013 OM 200855. 8707 Pusztakovácsi, Fő utca 114. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2015. Pusztakovácsi Általános Iskola KLIK 140013 OM 200855 8707 Pusztakovácsi, Fő utca 114. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2015. 1 Tartalom 1 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 3. 2 AZ INTÉZMÉNY ALAPADATAI... 5.

Részletesebben

A MEGÚJULÓ MAGYARORSZÁG ADÓRENDSZERE... 4. I. Célok... 4. II. Javasolt intézkedések... 5. 1. Személyi jövedelemadó... 5

A MEGÚJULÓ MAGYARORSZÁG ADÓRENDSZERE... 4. I. Célok... 4. II. Javasolt intézkedések... 5. 1. Személyi jövedelemadó... 5 Tartalom A MEGÚJULÓ MAGYARORSZÁG ADÓRENDSZERE... 4 I. Célok... 4 II. Javasolt intézkedések... 5 1. Személyi jövedelemadó... 5 1.1. 2013. január elsejétől valódi, arányos, egykulcsos személyi jövedelemadó...

Részletesebben

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. (1) bekezdés j) és

Részletesebben

AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ KÖZÉPTÁVÚ SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ KÖZÉPTÁVÚ SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ KÖZÉPTÁVÚ SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 2 BEVEZETÉS... 4 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 5 JAVASLATOK:... 6 Munkakultúra átadása... 6 Regionális

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. Szegedi Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. Szegedi Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Szegedi Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola 2014 1 Tartalom 1. Általános rendelkezések... 5 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi

Részletesebben

Scharle Ágota: Családi napközi hálózat működtetésének költség-haszon elemzése

Scharle Ágota: Családi napközi hálózat működtetésének költség-haszon elemzése Scharle Ágota: Családi napközi hálózat működtetésének költség-haszon elemzése Ez a fejezet a hálózatban működő családi napközik átlagos hozamára és költségére ad becslést, illetve felvázol egy lehetséges

Részletesebben

1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA...

1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... TARTALOMJEGYZÉK 1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... 2 1.1 A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI... 3 1.2 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK...

Részletesebben

A RÉTSÁGI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A RÉTSÁGI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A RÉTSÁGI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2010 Mottó: "A szellem és a tehetség az emberben mindig vágyainak és sajátos társadalmi helyzetének terméke. Lehetséges, hogy a neveléstudomány feladata

Részletesebben

A Veres Péter Gimnázium Pedagógiai programja

A Veres Péter Gimnázium Pedagógiai programja A Veres Péter Gimnázium Pedagógiai programja A HELYI TANTERV ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI Érvényes 2014. március 31-től 1 Tartalom A választott kerettanterv:... 3 A négyosztályos és a nyolcosztályos gimnázium

Részletesebben

A PESTHIDEGKÚTI WALDORF ÁLTALÁNOS ISKOLA, MŰVÉSZETI ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A PESTHIDEGKÚTI WALDORF ÁLTALÁNOS ISKOLA, MŰVÉSZETI ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A PESTHIDEGKÚTI WALDORF ÁLTALÁNOS ISKOLA, MŰVÉSZETI ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Az iskola képviselője: Kulcsár Gábor Az iskola címe: 1028 Budapest, Kossuth L. u. 15-17. Tel.:(061) 3974468,

Részletesebben

A HUNYADI JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA GIMNÁZIUM SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM

A HUNYADI JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA GIMNÁZIUM SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM A HUNYADI JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA GIMNÁZIUM SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA SZMSZ/2009. 1 TARTALOMJEGYZÉK..2 AZ SZMSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI...5 1. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI

Részletesebben

Szakál Ferenc Pál A szükséges pedagógus-státuszok számításának változásai és egyéb összefüggései

Szakál Ferenc Pál A szükséges pedagógus-státuszok számításának változásai és egyéb összefüggései Szakál Ferenc Pál A szükséges pedagógus-státuszok számításának változásai és egyéb összefüggései 1. A státusz-meghatározás korábbi szabályai, módja Emlékeim szerint korábban nem volt egységesen előírt

Részletesebben

Devizahitel-kiváltást

Devizahitel-kiváltást Fórum MI TÖRTÉNIK A HAZAI LAKÁSÁLLOMÁNNYAL? MERRE A KIÚT, VAN-E MEGHATÁROZHATÓ KIÚT A MŰEMLÉKI LAKÓÉPÜLETEKET ÉS AZ ÚJ ÉPÍTÉSŰ INGATLANOKAT EGYARÁNT ÉRINTŐ GAZDASÁGI PROBLÉMÁK KÖRÉBŐL. LETENYEI LÁSZLÓ

Részletesebben

NEMZETI IFJÚSÁGI STRATÉGIA

NEMZETI IFJÚSÁGI STRATÉGIA NEMZETI IFJÚSÁGI STRATÉGIA Szakmai észrevételek a munkaanyag társadalmi egyeztetéséhez a magyarországi történelmi keresztény-keresztyén egyházak részéről 2008. április-május folyamán zajlik a társadalmi

Részletesebben

Felnőttképzési Szemle V. évfolyam, 1 2. szám 2011. november

Felnőttképzési Szemle V. évfolyam, 1 2. szám 2011. november Pordány Sarolta ANDRAGÓGIA FELSŐFOKON ÖSSZEFOGLALÓ ÉS JAVASLATOK EGYSÉGBE SZERKESZTVE A HOZZÁSZÓLÓK KIEGÉSZÍTÉSEIVEL Hozzászólók: Cserné Adermann Gizella, Farkas Éva, Juhász Erika, Kovács Ilma, Maróti

Részletesebben

9. évfolyam 2011/3-4. szám Volume 9. issue 3-4/December 2011

9. évfolyam 2011/3-4. szám Volume 9. issue 3-4/December 2011 T ANUL MÁNY OK HOMOKI ANDREA A pedagógus-továbbképzési rendszer jellemzői a kereslet és a kínálat függvényében egy dél-alföldi kisváros integrált alapfokú közoktatási intézményeiben dolgozó pedagógusok

Részletesebben

Alig kezdődött el a NAT, illetve az iskolák által elkészített pedagógiai programok és

Alig kezdődött el a NAT, illetve az iskolák által elkészített pedagógiai programok és Iskolakultúra 2002/10 Liskó Ilona Tantervi reformok a szakképzésben 1998 őszén a magyar közoktatási rendszerbe bevezették a NAT-ot, ami a tananyag átalakításán túl iskolaszerkezeti változásokkal is együtt

Részletesebben

GÁRDONYI GÉZA ÉS SZEGI SULI ÁLTALÁNOS ISKOLA. 2015-2016. évi M U N K A T E R V E

GÁRDONYI GÉZA ÉS SZEGI SULI ÁLTALÁNOS ISKOLA. 2015-2016. évi M U N K A T E R V E GÁRDONYI GÉZA ÉS SZEGI SULI ÁLTALÁNOS ISKOLA 2015-2016. évi M U N K A T E R V E A munkaterv összeállításánál az alábbi jogi szabályozókat vettük figyelembe: Törvények: 2011. évi CXC. törvény a nemzeti

Részletesebben