KÉSZÜLT december

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KÉSZÜLT. 2014. december"

Átírás

1 FELTERJESZTŐ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG KÉSZÍTTETŐ ÉSZAK-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG TERVEZŐ SOLVEX BME KONZORCIUM KONZORCIUMVEZETŐ, SZAKTERVEZŐ SOLVEX Környezet- és Vízgazdálkodási Tervező és Kivitelező Kft. KONZORCIUMI TÁRS, SZAKTERVEZŐ Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ÉRINTETT ÖNKORMÁNYZATOK Gór Nagygeresd Bő Vámoscsalád Chernelházadamonya Csáfordjánosfa Répceszentgyörgy Répceszemere Hegyfalu Répcelak Mesterháza Tompaládony Vasegerszeg KÉSZÜLT december

2 A NAGYVÍZI MEDERKEZELÉSI TERV KÉSZÍTÉSÉBEN RÉSZTVEVŐ SZERVEZETEK FELTERJESZTŐ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG Címe 1012 Budapest, Márvány utca 1/D Telefonszáma Faxszáma címe Honlap KÉSZÍTTETŐ ÉSZAK-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG Címe 9021 Győr, Árpád út Telefonszáma Faxszáma címe Honlap Témafelelős Dunai Ferenc osztályvezető Témafelelős helyettes Maller Márton Ellenjegyezte Németh József igazgató TERVEZŐ SOLVEX - BME KONZORCIUM KONZORCIUMI VEZETŐ, SZAKTERVEZŐ SOLVEX Környezet- és Vízgazdálkodási Tervező és Kivitelező Kft. Címe 9700 Szombathely, Vízöntő utca 9/C fszt. 1. Telefonszáma Faxszáma címe Honlap Ügyvezető Déri Zsolt Felelős tervező Déri Lajos VZ-TER Tervező Kránitz Tibor munkatárs KONZORCIUMI TÁRS, SZAKTERVEZŐ Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Címe 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3. Telefonszáma Faxszáma címe Honlap Projektvezető Dr. Józsa János tanszékvezető egyetemi tanár Témafelelős Dr. Krámer Tamás egyetemi docens Közreműködők Dr. Homoródi Krisztián adjunktus, Torma Péter tanársegéd 2 / 65

3 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ A MEGLÉVŐ ÁLLAPOT ISMERTETÉSE A terv területi hatálya, szükségessége A nagyvízi mederkezelési terv célja A nagyvízi mederkezelési terv hatálya A nagyvízi mederkezelési terv szükségessége Tulajdonviszonyok Területrendezési és településszerkezeti tervek Országos Területrendezési Terv Megyei területrendezési terv Településszerkezeti tervek Egyéb tervek, előírások Körzeti erdőtervek, erdőtervek Védett természeti területek természetvédelmi kezelési terve Natura 2000 érintettség, fenntartási tervek Vízgyűjtő-gazdálkodási terv Árvízkockázat kezelési tervek Határvízi, illetve államhatárral kapcsolatos előírások Létesítmények üzemeltetési utasításai Ivóvízbázis-védőterülettel való érintettség Korábbi tervek, tanulmányok, megvalósult szabályozások és egyéb beavatkozások A mederszakasz részletes állapotismertetése Hidrológiai viszonyok A vizsgált nagyvízi mederszakaszt határoló árvízvédelmi rendszerek Kanyarulati viszonyok, szabályozási művek és szabályozási szélesség jellemzése A vizsgált középvízi és nagyvízi meder szélessége, szelvények nedvesített területe A vizsgált mederszakaszok hullámterének magassági viszonyai, állapotértékelése (nyári gátak, kiemelt utak stb.) A vizsgált mederszakasz hajózhatósága A mederszakasz használatának elemzése Építésjogi környezet A nagyvízi mederszakaszon található tereptárgyak, építési műtárgyak jegyzéke és térképi ábrázolása, illetve ezek EOV koordinátái AZ ELŐÍRÁSOKAT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATOK A mederszakasz hidrodinamikai modellvizsgálata A modell felépítése Az NQ 1% vízhozamú árvíz lefolyása Felszíngörbe Alkalmazott simaságok Numerikus megoldás A nagyvízi meder zonációjának meghatározása A lefolyási viszonyok romlása, a feltöltődés és a medermélyülés okainak értékelése, tendenciája A vízfolyás medrének hosszú távú, horizontális irányú változásai A vízfolyás medrének hosszú távú, vertikális irányú változásai A vízfolyás hullámterének változása, az akkumuláció mértéke a szabályozásokat követően Nemzetközi kitekintés, a hasonló adottságú nagyvízi medrek kezelési, területhasználati, beépítési módjai, szabályozási törekvések Nagyvízi meder rendezése hasznosítási funkciók szerint Építési alternatívák a nagyvízi mederben Az árvizek levezetését befolyásoló beépített területek vizsgálata Általános adottságok ELŐÍRÁSOK, TERVEZETT INTÉZKEDÉSEK Az adott mederszakasz árvízlevezető képességének megőrzéséhez és javításához szükséges előírások és tervezett beavatkozások Az adott mederszakasz árvízlevezető képességének megőrzése és javítása az érdesség csökkentésével Nagyvízi levezető sávok kijelölése és növényzetszabályozás a hullámtéren Övzátony-rendezés, a mellékágrendszerek árvízlevezető képességének megőrzése és javítása A hullámtéri feltöltődés csökkentése Egyéb, az árvízi levezető képesség megőrzése szempontjából jelentős üzemeltetési és karbantartási feladatok Az adott mederszakasz árvízlevezető képességének fejlesztéséhez szükséges előírások és tervezett beavatkozások fejlesztési feladatok, beavatkozások alátámasztása Az adott mederszakasz árvízlevezető képességének megőrzése és javítása az érdesség tartós csökkentésével - fejlesztési feladatok A nagyvízi levezető sávok kialakítása, a levezető mederszelvény bővítése - fejlesztési feladatok Övzátony-rendezés, a hullámtéri feltöltődés csökkentése, kezelése - fejlesztési feladatok Az árvízhozamok megosztási lehetősége - fejlesztési feladatok További árvízlevezető képesség javító beavatkozások - fejlesztési feladatok Egyéb, az árvízi levezető képesség megőrzése szempontjából jelentős fejlesztési javaslatok Az egyes változatokra a beavatkozások várható hatásainak értékelése / 65

4 3.4. Hajózás, veszteglés szabályai (úszóművek elhelyezése) Hajózási hatósági előírások a kikötők, hajózási létesítmények engedélyezésére Nagyvízi mederkezelési terv előírásai a hajózási létesítmények engedélyezésére vonatkozóan Mederanyag kitermelés előírásai Építési és erdőgazdálkodási előírások Az előírások érvényesítése a mederszakaszra vonatkozó más előírásokban Erdőgazdálkodói kötelezettségek Természetvédelem Ütemezés IRATMELLÉKLETEK 4.1. Tervezői nyilatkozat 4.2. Numerikus hidrodinamikai modellvizsgálat 4.3. Észrevételek, egyeztetési jegyzőkönyvek 4.4. Véleményeltérések 5. RAJZ- ÉS TÉRKÉPMELLÉKLETEK 5.1. Áttekintő helyszínrajz 5.2. Átnézetes helyszínrajzok Állapotrögzítő részletes helyszínrajzok területhasználatokkal Részletes helyszínrajzok a levezető sávokkal 5.7. Hossz-szelvények 5.8 Mintakeresztszelvény 5.9. Keresztszelvények (Völgyszelvények) Keresztszelvények (Középvízi szelvények, VO szelvények) Egyedi beavatkozások részlettervei Területhasználati előírások 6. RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE 4 / 65

5 BEVEZETŐ A magyar árvízvédelmi rendszer vízlevezető képessége, jórészt a vízgyűjtőkön és a hullámtereken bekövetkezett természeti folyamatokra és az emberi beavatkozásokra, valamint területhasználatokra visszavezethető okok miatt, nagymértékben romlott. Ez vezetett döntő részben ahhoz a helyzethez, hogy ugyanazon mennyiségű (vízhozamú) árvizek sokkal magasabban és veszélyesebben folynak le az árvízvédelmi töltések között. Ugyanakkor az is látható, hogy a külföldi beavatkozások megváltoztatják az árhullámok jellegét, több esetben sajnos kedvezőtlenül. A legtöbb folyónkon a kisvízszintek csökkenése figyelhető meg. Ez a folyamat az érkező hordalék és a hordalékmozgató képesség megváltozott arányára vezethető vissza. A nagyszabású kis- és középvíz szabályozások eredményeként a kis- és középvízi mederben megnövekedett a folyó energiája. A felső vízgyűjtőn elvégzett emberi beavatkozások ugyanakkor jelentősen lecsökkentették az érkező görgetett hordalékot. A megnövekedett energia és a relatívan kevesebb hordalékmennyiség törvényszerűen a meder beágyazódásához, süllyedéséhez vezetett. A hullámtér és az ágrendszerek vízszállítását igénybe vevő árhullámok ugyanakkor továbbra is egyre növekvő szinttel vonulnak le. A legtöbb folyónknál a 19. században megkezdett és azóta folyamatosan végrehajtott emberi beavatkozások kőművek építésével véget vetettek a meder vándorlásának, az elöntésektől való megvédés érdekében pedig töltésekkel megakadályozták az árvizek szétterülését. Ennek következményeként az a hordalékmennyiség, amely addig a széles ártéren megoszlott, ezt követően az árvízvédelmi töltések közötti területet tölti fel. A töltődés üteme tehát a korábbihoz képest jelentősen felgyorsult. A kis- és középvízszintek süllyedése miatt a korábban az év nagy részében víz alatt lévő kavicszátonyok hosszú időszakokra szárazra kerültek, aminek következtében megkezdődött rajtuk a szárazföldi növényzet megtelepedése. Árvizek idején a sűrű bokrok és fák a víz sebességét lecsökkentik, segítve ezzel a hordalék kiülepedését, ami a zátonyok intenzív feltöltődéséhez vezet. Az ezáltal leszűkülő árvízi szelvény miatt az árhullámok még nagyobb energiával terhelik a szabad szelvényt, ami a kisvízi meder beágyazódási folyamatát növeli. A kis- és középvízszintek süllyedése, ezáltal gyakran szárazra kerülő zátonyokon a növényzet elburjánzása és a feltöltődés tehát egymást erősítő folyamatként az árvízlevezető képesség jelentős romlását eredményezi. A hullámtéren és a szigeteken a 20. század közepéig tradicionális területhasználat volt a legeltetéses gazdálkodás. Jelenleg legtöbb folyónk hullámterét sűrű, kezeletlen erdő jellemzi. A jellemző kis- és nagyvízállások ellenkező irányú trendjei növelték a vízjátékot (legkisebb és legnagyobb vízszint közötti különbséget), ami ökológiai szempontból is kedvezőtlen. A főág és mellékágai közötti közvetlen felszíni kapcsolat egyre ritkábban alakult ki, csökkent a mellékágak víztérfogata, valamint a szárazföldi területek vízborításának tartóssága. Az árvizektől való mentesítés alapjait ma meghatározza, hogy a hazai védművek kiépítésére jellemző előírás, az átlagosan 100 évenként egyszer előforduló árvízi terheléssel szembeni biztonságos ellenállás megteremtése. Az 1 %-os hidrológiai eseményhez tartozó, a jelenlegi medermorfológia és érdesség mellett érvényes felszíngörbék alapján 2014-ben felülvizsgálatra, illetve ismételten meghatározásra került a magyarországi folyókra a mértékadó árvízszint (MÁSZ). Szinte valamennyi folyónkra a korábbi kiépítési szinthez viszonyított jelentős emelkedés figyelhető meg. A különböző valószínűségű árvízhozamokhoz tartozó árvízi terhelést jelentő vízszintek csak adott medermorfológia és érdesség mellett érvényesek. Az árvízi fejlesztések során ezért figyelembe kell venni a tervezésnél érvényes, a nagyvízi lefolyást befolyásoló jellemző medergeometriai, érdességi paramétereket, folyamatokat és területhasználatokat. Az EU 2000/60/EK Víz Keretirányelv és az azt kiegészítő 2007/60/EK Árvízi Irányelv szellemiségének megfelelően a kockázatok hatékony kezeléséhez szükséges a teljes vízgyűjtőben való gondolkodás. Az intézkedések és beavatkozási lehetőségek vizsgálatát nemcsak közvetlenül az árvíz és belvíz által fenyegetett területeken kell elvégezni, hanem a teljes vízgyűjtőre kiterjesztve a csapadék-lefolyás és összegyülekezés lassítását, az előrejelzés és riasztás fejlesztésének lehetőségét is figyelembe kell venni. A nagyvízi mederkezelési terv a rendelkezésre álló legaktuálisabb adatok alapján a jelen környezeti állapotokat rögzíti a hatályos szabályozási körülményekkel. A hullámterek árvízlevezető kapacitását numerikus modellezéssel közelítjük. A vizsgálatok eredményeképpen kijelölésre kerülnek az áramlási zónák, és különböző beavatkozási lehetőségeket azonosítunk a hozamátbocsátás fokozására, a töltések terhelésének csökkentésére. A dokumentáció alapján koncepcionális együttműködések alakíthatók ki a hullámtéri területhasználók között. A tervet a jogszabályi előírásoknak megfelelően legalább hatévente felül kell vizsgálni. 5 / 65

6 1. A MEGLÉVŐ ÁLLAPOT ISMERTETÉSE Az első fejezet célja az alapállapot rögzítése, a jelenleg érvényes szabályozások és természeti állapotok feltárása a vízügyi ágazat számára rendelkezésre álló legaktuálisabb geometriai és leíró adatbázisok alapján A terv területi hatálya, szükségessége A Duna évi árvízi tapasztalatainak hatására a kormány 1979/2013. (XII. 23.) a vízkárelhárítás és az öntözés hatékonyságának növelését biztosító intézkedésekről szóló határozatának 2. pontjában az árvízszintek további emelkedésének megakadályozása érdekében felhívta a belügyminisztert és a vidékfejlesztési minisztert a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.), valamint a nagyvízi medrek és a parti sávok hasznosításával és kezelésének rendjével kapcsolatos szabályozás felülvizsgálatára, továbbá a belügyminisztert a nagyvízi mederkezelési tervek elkészítésére. A 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet A nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról című jogszabályában meghatározásra került a nagyvízi mederkezelési tervek (rövidítve NMT) szükségessége és tartalomjegyzéke, területi hatálya és készítésük egyéb körülményei. A rendelet a folyószakasz mederkezelője, azaz a területi vízügyi igazgatási szerv feladatkörébe utalta a dokumentáció elkészítését A nagyvízi mederkezelési terv célja A nagyvízi meder kezelési terv célja az árvízlevezető képesség hosszú távú biztosítása. Minimális célkitűzés, hogy a kialakuló árvízszintek további növekedését el kell kerülni, mivel az exponenciálisan növeli a kialakuló veszélyhelyzetet. Alapelvként kell tekinteni, hogy a nagyvízi meder elsődleges funkciója a mértékadó vízhozam kártétel nélküli levezetése. Az integrált vízgazdálkodási tervezés irányelveit követve a nagyvízi medrek árvízlevezető funkciója mellett figyelembe kell venni minden olyan tevékenységet, funkciót, amely ezekhez a területekhez kötődik. Az árvízi vízszállító képesség javítása érdekében lehetséges egyes beavatkozási változatok várható műszaki, hidrológiai-hidraulikai, hajózási, ökológiai, vízminőségi, vízbázis védelmi, turisztikai, mezőgazdasági erdészeti, halászati, idegenforgalmi hatásait értékelni kell. Pozitívnak kell tekinteni azokat az elsődleges funkcióhoz illeszkedő használatokat, amelyek egyben további funkciók szolgálatában is állnak. Legkedvezőbb esetben ezek fokozzák a fenntarthatóság mértékét a hullámterek használatakor. Amennyiben valamilyen hasznosítás különbözik az eredeti elsődleges funkciótól, akkor olyan kompenzációs intézkedéseket kell számításba venni és megvalósítani, amelyek ennek az elsődleges funkciónak a fenntartását biztosítják. A terv feladata többek között a különböző érdekeltségi körök azonosítása. Különös tekintettel kell lenni a hosszútávon fenntartható fejlesztésekre, karbantartást biztosító intézkedésekre A nagyvízi mederkezelési terv hatálya A terv hatálya a 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet 4. melléklete alapján a Répce fkm szelvénytől a Répce fkm szelvényéig tart. Csatlakozik hozzá a 01.NMT.10. Répce árapasztó terv. Teljes területi kiterjedése ha. Határa nyugaton a Góri tározó leeresztő zsilipje, alvízi irányban a Répce árapasztó osztóműtárgy és a Répce beeresztő zsilip. Északon és délen többnyire nyílt ártér határolja a természetes állapotú folyómedret, mely szakasz a NYUDUVIZIG vagyonkezelésében áll. A Répce jobb partján 1,35 km, bal partján pedig 10,066 km Önkormányzati védtöltés épült ki, melyek célja öt Répce menti település védelme a vízfolyás árvizei ellen. A jobb parton 1,5 km, a bal parton 2,7 km elsőrendű töltés is határolja, melyek funkciója a lakott területek védelmén túl a völgyi vizek összeterelése a Répce árapasztó medrébe. A rendelkezésre álló adatbázisok alapján a terv érintettségeit az 1. táblázat mutatja be. 1. táblázat: Nagyvízi mederkezelési terv érintettsége NAGYVÍZI MEDERKEZELÉSI TERV ÉRINTETTSÉG Országhatár 0 Megyék 2 Települések 13 Vízügyi Igazgatóság 2 Vízügyi Hatóság 2 Erdészeti körzet 3 Erdészeti Igazgatóság 1 Nemzeti Park Igazgatóság 2 Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 2 Határoló árvízvédelmi szakasz - Kapcsolódó árvízi öblözetek 2 Betorkolló vízfolyások 5 Áthaladó infrastruktúra 9 Hajóút - Natura 2000 terület 1 Ramsari terület - Nemzeti Park 2 Tájvédelmi körzet - Ivóvízbázis - Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv (VGT) alegység 1 A vizsgálatokhoz használt geometriai adatbázis (terepmodell) évi légi geodéziai felvétel és évi mederfelmérési adatok felhasználásával készült. A növényzeti fedettség és tájhasználat évi légifotók alapján került lehatárolásra A nagyvízi mederkezelési terv szükségessége A 11/2010. (IV. 28.) KvVM rendelet a folyók mértékadó árvízszintjeiről című jogszabály csak az érintett nagyvízi mederterület alsó, elsőrendű töltésekkel határolt ~3 km hosszú szakaszára határozza meg a MÁSZ értékét a Répce árapasztó felvízi folytatásaként értelmezve évben újraszámításra kerültek a felszíngörbék, mely eredmények alapján 0,2 m nagyságrendben emelkedett a mértékadó felszíngörbe az 1970-es évekbeli vizsgálatokhoz képest. 6 / 65

7 A terv által érintett folyószakaszon a terepi tározódás rendkívül nagy mértékű. A főmederből kilépő vízhozamok kiterjedt elöntéseket okoznak. Önkormányzati lokalizációs művek védik a települések alacsonyabban fekvő részeit. Több jelentős út völgykeresztezés is található, a mederben felhagyott műtárgyak romjai és sűrű vegetáció. Megfelelően sűrű észlelőhálózat híján a völgyi levonulás nem megfelelően ismert Tulajdonviszonyok A tulajdonviszonyok vizsgálata az illetékes Földhivatalok i nyilvántartása szerinti külterületi adatállomány alapján készült. A nagyvízi mederrel érintett ingatlanok összterülete 1 759,9 hektár. A Vízügyi Igazgatóság kezelésében lévő területek művelés alól kivett területek: Répce, egyéb vízfolyások területei. Az 1. ábrán bemutatjuk a jellemző tulajdonviszonyokat, a 2. táblázatban pedig a nagyvízi meder területének kezelők szerinti felosztását. 2. táblázat: A nagyvízi meder kijelölésével érintett területek tulajdonosi összetétele TULAJDONOSA KEZELŐJE NAGYSÁGA [ha] [%] Magyar Állam NYUDUVIZIG 19 1,1 Egyéb ,9 ÖSSZESEN ,0 1,1% 98,9% Magyar Állam 1. ábra:nagyvízi meder tulajdonosi összetétele 1.3. Területrendezési és településszerkezeti tervek Egyéb A tervkészítés során alapvető fontosságú volt a területfejlesztési koncepciók tanulmányozása, a nagyvízi mederben érvényes területrendezési elképzelések összevetése az árvízi levezetés lehetőségeivel. A stratégiai tájhasználat-tervezés meglévő elemeit figyelembe kell venni a zónalehatárolások és beavatkozási lehetőségek megfogalmazása során. Az áttekintés célja az érdekkülönbségek feltárása, a szükséges módosítási javaslatok megfogalmazása Országos Területrendezési Terv Az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvényt (OTrT törvény) az Országgyűlés 2003-ban fogadta el. A törvény első átfogó módosítására 2008-ban került sor. Az OTrT utolsó módosítása 2013-ban történt. Az Országgyűlés a módosító javaslatot december 9-én fogadta el, a törvény január 1-jén lépett hatályba A folyó szerepe az OTrT.-t megalapozó vizsgálatokban A megalapozó vizsgálatok áttekintése az NMT szempontjából azért tanulságos, mert rávilágít a folyó szerteágazó szerepére. Hazai viszonylatban elmondható, hogy míg a Tisza vízgyűjtő területe km 2, addig a Duna közvetlen vízgyűjtő területe km 2. A magyarországi folyók vízjárása nagymértékben ingadozik, a Duna esetén az ingadozás mértéke 1:13, a Tiszánál 1:90, a kisebb folyók esetében, a kiegyenlítődés korlátozottabb volta miatt 1:200 is lehet. Az évi vízmérleg többletet mutat, évente körülbelül 100 milliárd m 3 víz hagyja el az országot dél felé. Ennek csak 10 %-át adja a csapadék, a többit a környező területekről érkező folyók hozzák. Ezért szennyezettség szempontjából elmondható, és országosan jellemző, hogy a vízminőség az országhatáron túli hatások függvénye. A folyóbeli anyagáramok vizsgálata szerint a Duna esetében a hazai szennyvízkibocsátások és a külföldi eredetű mellékfolyók terhelése közel hasonló mértékű vízminőség romlást okoznak. Turisztikai szempontból a magyar folyók vendégcsalogató szerepe egyre inkább felértékelődik, egyelőre csak lokálisan, rövid szakaszokon. Természeti adottságaiknak változatossága, országos jelentőségű kulturális-történelmi nevezetességeik, a vízi sportolási lehetőségek, a termálvíz, a természetjáró és a téli sportadottságok jelentik a legfőbb vonzerőt. Vízparti turizmus tekintetében a szálláshelytípusok közül a kempingek a legvonzóbbak. Az országon keresztülfolyó vízmennyiség (940 m 3 /s) sokszorosan meghaladja a vízigényt. Az árterületek az ország területének 23 %-át teszik ki, és 700 településen 2,5 millió lakost érintenek. Az elsőrendű árvízvédelmi fővonalakra vonatkozóan a hatályos OTrT külön fogalom meghatározást nem tartalmaz. A 2008 óta felülvizsgált országos adatbázisnak megfelelően az Ország Szerkezeti Tervén megállapított km elsőrendű árvízvédelmi fővonal hossza km-re módosult. A magyarországi teljes vízkivétel 5,35 km 3 /év, ebből 3,7 km 3 olyan hűtővízcélú vízkivétel, amely gyakorlatilag azonnal visszajut a vízrendszerbe. A maradék 1,65 km 3 -en belül a közüzemi és a mezőgazdasági célú vízkivétel a domináns. A közüzemi vízkivétel mintegy 25 %-a veszteség, a megmaradt szolgáltatott vízmennyiség mintegy 30 %-át az ipar használja, így a tényleges lakossági vízfogyasztás 400 millió m 3 /év körüli, ami átlagos 110 l/fő/nap fogyasztásnak felel meg. A vízfogyasztás jelentős része használt vízként visszakerül a vízrendszerbe, de vagy nem ugyanabba a víztestbe, ahonnan a vízkivétel történt, vagy nem ugyanolyan minőségben. Magyarország Európa árvizektől leginkább veszélyeztetett térsége, aminek fő oka, hogy az ország a Kárpát-medence legmélyebb részén helyezkedik el, így számolni kell a környező m magas hegyvidéki vízgyűjtőkről (a Kárpátokból, illetve az Alpokból) érkező - a Duna, a Tisza és ezek 16 nagyobb mellékvízfolyása által szállított - árhullámokkal. A nagy folyók árvizeinek 96 %-a külföldön keletkezik, de a magyar síkvidéki területeken fejtik ki hatásukat. A magyarországi folyók árterülete 148 ártéri öblözetre tagozódik, amelyekből 52 a Duna, 96 pedig a Tisza völgyében fekszik. A Duna-völgyi 7 / 65

8 ártéri öblözetek területe km 2, a Tisza-völgyieké pedig km 2. Az árterületek az ország teljes területének 23 %-át teszik ki (ez a mezőgazdasági területek harmadát, valamint több mint 700 települést jelent 2,5 millió lakossal). A Magyarországon áthaladó kerékpárút hálózat gerincét a két (Duna menti és Tisza menti) EuroVelo útvonal adja. Az EuroVelo - azaz az Európai Kerékpárút Hálózat - 12 hosszú távú, egész Európát átszelő kerékpárút kialakítását jelenti. Az EuroVelo utak teljes tervezett hossza több mint 60 ezer km, melyből már elkészült több mint 20 ezer km. Az Atlanti-óceántól a Fekete-tengerig futó EV6 kerékpárút a Duna mentén alakítandó ki. Magyarországon a már meglévő szakaszok nagy részben az árvízvédelmi töltéseken kerültek kiépítésre. Magyarország Európa legnagyobb víziút-rendszere, a Rajna - Duna rendszer középső szakaszán, mindkét tenger felől a gazdaságos szállítási rádiuszon belül fekszik, az európai vízi közlekedési rendszerben a TEN-T hálózat szárazföldi vízi útjai között szerepeltetett Duna és Tisza (országhatár és Szeged közötti szakasz) révén érdekelt, amelyen a hajózási feltételek fejlesztése összeurópai gazdasági érdek. Magyarország nemzetközi vízi útja a Duna, amely Rajkánál ( fkm) lép be az ország területére és Mohács közelében, a déli országhatárnál ( fkm) hagyja el azt. Fentieken túl a vízgazdálkodási létesítményekről és a nagyvízi mederről szóló fejezetek érintik még érdemben a vízfolyásokat. Vízgazdálkodási létesítmények A vízgazdálkodási létesítmények ábrázolása az országos területi vízgazdálkodás és a vízkárelhárítás céljainak érvényesítését szolgálja. Az Ország Szerkezeti Tervén vízgazdálkodási építményekként az elsőrendű árvízvédelmi fővonal, a folyami nagyműtárgy, a szükségtározó, a 10 millió m 3 -t meghaladó térfogattal tervezhető tározási lehetőség, valamint a VTT I. ütemében megvalósuló árvízi tározó került feltüntetésre. A szerkezeti terven ábrázolt vízgazdálkodási építmények az érintett szaktárca adatszolgáltatása alapján kerültek feltüntetésre. Az elsőrendű árvízvédelmi vízi létesítmény a vízfolyások mentén lévő, vagy létesülő fővédelmi művé nyilvánított, három vagy több település árvízvédelmét szolgáló (térségi) árvízvédelmi létesítmény (így például töltés, fal, magaspart, árvízi tározó, árapasztó csatorna), továbbá a folyó nyílt árterében fekvő település árvízmentesítését szolgáló körtöltés. Az elsőrendű árvízvédelmi fővonal az OTrT térszerkezeti tervlapján a szaktárca digitális adatszolgáltatása alapján került ábrázolásra A tárgyi nagyvízi medret érintő fontosabb elemek az országos tervjavaslatban Az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvény (OTrT) legutóbb 2013-ban került átfogó felülvizsgálat alá, melynek során a törvény jelentősen módosult. A megyei területrendezési terveknek az OTrT-vel való összhangba hozataláig a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál az OTrT átmeneti rendelkezéseit kell alkalmazni. A tervezési terület a tervezés során megállapított nagyvízi meder határa. Az árvízveszélyes területek közül az OTrT jelenleg a nagyvízi meder országos övezetét határozta meg, amelyre az új beépített területek kialakításának tiltását írja elő. A módosítás során az eddigi kiemelt térségi és megyei nagyvízi meder övezete országos övezetként került lehatárolásra kiegészítve a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló szükségtározók területével. Az OTrT 22 (2) bek. g) pontja szerint térségi hulladéklerakó hely nem jelölhető ki. A 24. Nagyvízi meder övezete területén beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. Az országos övezetekre vonatkozó szabályok Az OTrT-ben meghatározásra kerültek országos övezetek, melyek a jogszabály mellékletét képező tervlapokon kerültek feltüntetésre. Az egyes tervlapokon megvizsgáltuk a nagyvízi meder határvonalát, így kirajzolódik, hogy a nagyvízi meder területén belül, mely területeket érintenek az országos övezetek. 12. (1) Országos övezetek: a) országos ökológiai hálózat, b) kiváló termőhelyi adottságú szántóterület, c) jó termőhelyi adottságú szántóterület, d) kiváló termőhelyi adottságú erdőterület, e) tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület, f) világörökségi és világörökségi várományos terület, g) országos vízminőség-védelmi terület, h) nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkárelhárítási célú szükségtározók területe, i) kiemelt fontosságú honvédelmi terület. (2) Kiemelt térségi és megyei övezetek: a) magterület, b) ökológiai folyosó, c) pufferterület, d) erdőtelepítésre javasolt terület, e) ásványi nyersanyagvagyon-terület, f) rendszeresen belvíz járta terület, g) földtani veszélyforrás területe, h) honvédelmi terület. (3) Ajánlott megyei övezetek: a) tanyás térség, b) táj-rehabilitációt igénylő terület, c) szélerőmű-park telepítéséhez vizsgálat alá vonható terület, d) térségi árvízi kockázatkezelési terület. 8 / 65

9 Megyei területrendezési terv A tervezési terület Győr-Moson-Sopron megye és Vas megye területét érinti. Győr-Moson-Sopron Megye Önkormányzata Közgyűlésének 12/2010. (IX. 17.) számú rendelete szól a Győr-Moson-Sopron Megyei Területrendezési Tervről szóló 10/2005. (VI. 24.) számú rendelet módosításáról. A 218/2009. (X. 6.) számú Korm. rendelet alapján Győr-Moson-Sopron megye területrendezési tervének módosítása az előkészítő és a javaslattevő fázis összevonásával egyfázisú tervezési és egyeztetési folyamatban került kidolgozásra. Vas Megye Önkormányzata Közgyűlésének hatályos területrendezési terve az akkori tartalmi követelmények alapján között készült, amelyet a 8/2006. (IV.28) számú rendelettel hagyott jóvá Vas Megye Közgyűlése. A rendeletet azóta többször felülvizsgálták, módosították A folyó térségi jelentőségének kifejtése a területrendezési tervet megalapozó munkarészben Győr-Moson-Sopron megye A VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. Térségi Tervezési és Területrendezési Iroda 2010 márciusában készítette el Győr-Moson-Sopron megye területrendezési terve módosítása javaslattételi fázisában az "Egyeztetési anyagot". Ennek II/21. fejezete foglakozik a "nagyvízi meder övezetével, azt a 2/15 sz. térkép melléklet mutatja be. A megyében található nagyvízi területeket a terv az alábbiak szerint jellemzi: Győr-Moson-Sopron megye a Duna vízgyűjtő területén, ezen belül a Szigetköz, a Mosoni-Duna jobb partja, a Rábca-Hanság és a Rába mentén levő vízgyűjtő területen helyezkedik el. Ár- és belvízvédelmi helyzetét alapvetően a Duna és a Rába határozza meg, de nem lehet figyelmen kívül hagyni a Lajta, a Marcal és a Rábca vízfolyásokat sem. A folyók mögötti területek kb. kétharmada mélyfekvésű, síkvidéki terület a megyében, amelynek a fele ártéri öblözet. A területek védelmét a régi Duna-meder jobb partján, a Mosoni-Duna alsó szakaszának bal és jobb partján, a Rába, a Rábca és a Marcal mentén mindkét oldalon elsőrendű árvízvédelmi vonalak szolgálják. A mentett oldali területeken, az ártéri öblözetben a jelentősebb vízfolyások, belvízcsatornák mentén másodrendű töltések épültek. A Duna vízjárása a februártól júliusig tartó időszakban a legkritikusabb. Ekkor ugyanis éppúgy lehet számítani arra, hogy a vízgyűjtő területen lévő hó egy korai felmelegedés, esetleg felmelegedés és esőzés együttes hatására elolvadva árvizet okoz, mint arra, hogy veszélyes helyzetek állnak elő tavaszi esőzések, magas és tartós zöldár miatt. A Duna szinte teljes hazai szakaszán tapasztalható a kis- és középvízszintek süllyedése. A süllyedés miatt a korábbi sekélyvizű kavicszátonyok növényzettel benőtt szigetté alakulnak, fontos ívó és élőhelyek szűnnek meg. Az alacsony vízszint csökkenti a környező talajvízszintet. A Dunába torkolló vízfolyások alsó szakaszait is megszívja az alacsony dunai vízszint, ezáltal ez a káros hatás távolabbra is terjed. Számos mellékág sorsa kerül így veszélybe, holott a mellékágak, holtágak szerepe kiemelkedő a folyóvízi életközösségekben. A meder benőttségének erősödése az árvízlevezető képességre is igen kedvezőtlen hatást gyakorol. A hullámtér és az ágrendszerek vízszállítását igénybevevő árhullámok egyre növekvő szinttel vonulnak le. Ez különösen a Duna szigetközi szakaszára jellemző. A görgetett hordalék csökkenése miatti medersüllyedési folyamatok a bősi vízerőmű üzembe helyezését követően tovább erősödtek. Ennek következményeként a kisvízszintek a Duna vízmegosztása (a Dunacsúniduzzasztómű egyoldalú üzembe helyezése, azaz 1992) óta 1,4 m-t, az es évekhez viszonyítva 1,8 m-t süllyedtek. A folyamat jelenleg is tart, a különböző módszerekkel készített prognózisok alapján ezek az értékek a 3-4 m-t is elérhetik. A helyzet súlyosságát mutatja, hogy ez nagyságrendileg megegyezik a Középés Felső-Szigetközben a Duna vízmegosztását követő vízszintsüllyedéssel. Ezért a Szigetközben az árvízi védekezés mellett kiemelt vízgazdálkodási feladat a mellékágrendszerek vízpótlása. A medersüllyedés kedvezőtlenül hat a Mosoni-Duna alsó szakaszára, és különösen Győr várost érinti kedvezőtlenül látképi, idegenforgalmi, hajózási, vízisport stb. szempontból is. A hullámterek területhasználatának alakításánál elsőrendű szempont az árvizek akadálymentes levezetése, de ugyanúgy a természet- és tájvédelemnek, valamint a mezőgazdasági termelésnek is jelentős színterei. Ezért ki kell jelölni azokat a folyószakaszokat, hullámtéri területeket, ahol a vízgazdálkodás, az árvízvédelem biztonsági követelményei megkívánják a hullámtéri területek használatánál a természetvédelmi és gazdálkodási szempontok háttérbe szorítását. Ugyanakkor alapkövetelmény az is, hogy a folyók mentén legalább mozaikszerűen gondoskodás történjen az ökológiai (zöld) folyosókról. A 18/2003. (XII. 9.) KvVM-BM együttes rendelet szerint a települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolását a legveszélyeztetettebb településrész határozza meg. A település erősen veszélyeztetett A kategóriába tartozik, ha a hullámtéren lakóingatlannal rendelkezik, illetőleg, amelyet a védmű nélküli folyók és egyéb vízfolyások mederből kilépő árvize szabadon elönthet. Enyhén veszélyeztetett C kategóriába tartozik, ha nyílt vagy mentesített ártéren helyezkedik el, és előírt biztonságban kiépített védművel rendelkezik. Vas megye A vízgazdálkodási térségre vonatkozó területrendezési ajánlások: Együttműködve az ágazattal, a szomszédos megyék érintett térségeivel - vízgyűjtőnként - komplex vízgyűjtő-gazdálkodási tervet kell készíteni a 221/2004. (VII.21) Korm. rendelet szerint. A térségi vízgazdálkodás keretében érvényesíteni kell az EU Vízkeretirányelvében (Water Framework Directive) foglaltakat. A folyóvizek és a part menti területek terület felhasználásánál és hasznosításánál két prioritást kell párhuzamosan érvényesíteni: - az árvizek biztonságos levezetése (élet- és vagyonvédelem) - valamint a vízmegtartás (ökológiai és turisztikai vízigény biztosítása, árvízcsúcs csökkentő szerep). A települések településrendezési tervében rögzített távlati területhasznosítás figyelembe vételével - a vízgyűjtő szintű térségi komplex vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez kapcsolódva - el kell készíteni a települések csapadékvíz elvezetési tervét. Abban le kell határolni a zárt csapadékvíz elvezetésű és a nyílt árkos vízelvezetésű területeket. Meg kell határozni a vízgyűjtők várható távlati terhelését. A többletvíz elvezetése mellett a térségi vízgazdálkodási tervekben foglalkozni kell a vízvisszatartás és hordalékfogás kérdéseivel is, a lehullott csapadék ésszerű hasznosításával. A természetes partvonalak csak kivételesen, a Vízügyi Felügyelőség engedélyével, környezeti hatásvizsgálat alapján változtathatóak meg, a természetes vízfelületek pedig nem csökkenthetők. A folyókat, élővizeket övező ökológiai, illetve zöldfolyosó hálózatok megtartása és fejlesztése (rehabilitációja) kiemelt feladat. Az ehhez szükséges területeket a településrendezési tervek területfelhasználást meghatározó szerkezeti és szabályozási munkarészeiben biztosítani kell, az ajánlott besorolás lehet vízgazdálkodási, mezőgazdasági vagy erdőterület. A vízgazdálkodási térségben támogatni szükséges a mellékág-rehabilitációs, vizes élőhely rekonstrukciós törekvéseket. 9 / 65

10 A településrendezési tervekben az építésügyi előírások megfogalmazása során körültekintő szabályozás indokolt e területek elépítésének megakadályozása és a környezetszennyezés mérséklése érdekében. A környezeti terhelés mérséklése érdekében szükséges kijelölni a vízparti táborozásra alkalmas helyeket, ott biztosítani a zavarásmentes tartózkodáshoz szükséges szolgáltatásokat (WC, hulladéktárolás és elszállítás, hajókivételi lehetőség, kijelölt tisztálkodó helyek és főzőhelyek, tűzifa vételezési lehetőségek, stb.) A feladatok meghatározásánál figyelembe kell venni az árvíz megelőzés, az árvízmentesítés és az árvízvédekezés legjobb gyakorlata (Best practices on flood prevention, protection and migitation) európai dokumentumát, Érvényesíteni kell a teret a folyónak elvet. Gondoskodni kell az élet- és vagyonvédelem további biztosításáról a differenciált kockázatvállalás elve alapján Hatályos megyei terv főbb elemei a tárgyi nagyvízi meder területén Győr-Moson-Sopron megye A nagyvízi meder övezete a hullámtereket, a folyók partvonala és az árvízvédelmi töltés közötti területeket és a nyílt ártereket, azokat a területeket tartalmazza, amelyeket a folyók medréből kilépő víz szabadon elönthet. Győr-Moson-Sopron megyében az övezetbe a Duna nagyvízi mederterülete, valamint a Mosoni-Duna, a Lajta, a Rábca, a Rába és a Marcal árvízvédelmi töltéssel kísért mederterületei tartoznak. A megyei terv az övezetben beépítési tilalmat ír elő. A megyei területrendezési terv 28. fejezete rendelkezik a nagyvízi meder övezetéről: a) A nagyvízi medrek, parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló 21/2006. (I. 31.) Korm. rendeletnek megfelelően a hullámtéri területeken csak a meder és a hullámtér használatával, a vízfolyás fenntartásával közvetlenül összefüggő építmény helyezhető el. b) A hullámtéren amely a folyó nagyvízi medrének része elsődlegességet biztosítva az árvíz biztonságos levezetésének, minden használatot az árvízvédelmi szempontoknak kell alárendelni. c) A turizmust és a vízi sportokat kiszolgáló létesítményeket a mentett oldalon javasolt kialakítani. d) A szeszélyes vízjárású dombvidéki vízfolyások mentén fekvő településeken a hirtelen lezúduló, heves esőzések, rövid idő alatt levonuló árhullámok, helyi vízkárokat okoz(hat)nak. A megyében ezt a térségi szintű jelenséget a települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról szóló 18/2003 (XII. 9.) KvVM BM együttes rendelet szerint kell kezelni. Vas megye A nagyvízi meder övezet a hullámtereket, a folyók partvonala és az árvízvédelmi töltés közötti területeket és a nyílt ártereket, a folyók medréből kilépő víz által szabadon elönthető területeket tartalmazza. Vas megyében elsősorban a Rába nagyvízi mederterülete, valamint a Répce bizonyos szakaszai érintettek. A törvény az övezetben beépítési tilalmat ír elő. Nagyvízi meder Az övezet területén alkalmazni kell a nagyvízi medrek, parti sávok, fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról szóló 21/2006. (I.31.) Kormány rendelet előírásait. A kedvezőbb ökológiai állapot elérése, a tájökológiai egyensúly fenntartása, valamint a fenntarthatóság kívánalmainak való megfelelés elérése érdekében a dotációhoz pályázati lehetőségeket kell biztosítani, forrásokat kell elkülöníteni. A nagyvízi meder beépítési korlátozásának a vonatkozó jogszabályi előírások alkalmazásával eleget kell tenni. A településrendezési eszközökben olyan területhasználat kijelölése javasolt, amely a természetes és természetközeli élőhelyek védelmének elsődleges biztosítása mellett (pl. korlátozott mezőgazdasági terület) az árvízi védekezés és a természetvédelem kiemelt szempontjaival összhangban lehetőséget teremt a terület többcélú (mező-, erdő-, gyep-, vadgazdálkodás, ártéri tájgazdálkodás) hasznosítására is. Az övezeten belül szükségeltetik egy művelési ág kataszter felállítása a jelenlegi nemkívánatos területhasználatok (szántó, művelésből kivett nem természeti terület) visszaszorítása az ökológiai egyensúly visszaállítása érdekében. Vizsgálni javasolt a terület turisztikai potenciáljának lehetőségeit. Amennyiben az árvízvédelem, valamint a természetvédelem követelményeibe és más jogszabályokba nem ütközik, akkor a szabályozási tervekben célszerű lehetővé tenni a vizekkel összefüggő, közösségi, rekreációs célú építmények (pl. vízitúrabázisok, sátorozóhelyek) elhelyezését. Az övezet területén a vízminőségvédelem érdekében a vegyszerhasználatot korlátozni kell Településszerkezeti tervek A Répce vizsgált szakaszának nagyvízi medre az alábbi települések területét érinti: Gór, Bő, Chernelházadamonya, Répceszentgyörgy, Hegyfalu, Mesterháza, Tompaládony, Vasegerszeg, Nagygeresd, Vámoscsalád, Csáfordjánosfa, Répceszemere, Répcelak A továbbiakban részletezzük az egyes települések építési szabályzatainak vonatkozó előírásait Gór Gór község OTÉK alapú településrendezési tervét, a településszerkezeti tervet és leírást a 13/2003. (VI. 4.) Kt. határozattal, a helyi építési szabályzatot és a szabályozási terveket az 5/2003. (VI. 5.) sz. rendelettel hagyta jóvá a képviselő-testület. A község képviselő-testülete 2010-ben településrendezési terv és helyi építési szabályzat módosításáról döntött, a község módosított településszerkezeti terve jóváhagyásra került a 23/2012. (VI. 20.) számú határozattal, a HÉSZ és a szabályozási terv elfogadásra került a 11/2012. (VI. 29.) rendelettel. A hatályos településszerkezeti tervben, helyi és külterületi szabályozási tervben KOM - Korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület; ÁM - Általános mezőgazdasági terület besorolás van betervezve és elfogadva. A nagyvízi tervezési szakasz területén magasépítési létesítmények az ártéren nincsenek és az önkormányzat nem is tervez ilyen jellegű fejlesztéseket. 10 / 65

11 Bő Bő Község Önkormányzatának képviselő-testülete a 71/2010.(X.19.) Kt. határozatával Bő község településszerkezeti tervének módosítását fogadta el, melyben a 2003-ban elfogadott településszerkezeti tervet módosították. A község módosított külterületi szabályozási tervében Beépítésre nem szánt terület besorolás található a nagyvízi mederkezelési tervezéssel érintett területen (V - Vízgazdálkodási terület; Mko - védendő mezőgazdasági terület; Má - általános mezőgazdasági terület). A nagyvízi tervezési szakasz területén magasépítési létesítmények az ártéren nincsenek és az önkormányzat nem is tervez ilyen jellegű fejlesztéseket Chernelházadamonya Chernelházadamonya község a 40/2006. (VIII. 10.) sz. határozattal elfogadott településszerkezeti terv módosítása mellett döntött, és Chernelházadamonya Község Önkormányzatának képviselő-testülete 38/2011. (IX.2.) számú határozattal elfogadta a község módosított településszerkezeti tervét. A nagyvízi mederkezelési tervezéssel érintett területek településszerkezeti terv szerinti besorolása: Beépítésre nem szánt terület; Általános mezőgazdasági terület. Chernelházadamonya Község Önkormányzati képviselő-testületének 6/2011.(IX.12). önkormányzati rendelettel módosított 6/2006. (VIII.23.) sz. önkormányzati rendelete határoz Chernelházadamonya község helyi építési szabályzatáról, valamint szabályozási tervének jóváhagyásáról, mely szerint nyílt ártér övezet területén beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. A nagyvízi tervezési szakasz területén magasépítési létesítmények az ártéren nincsenek és az önkormányzat nem is tervez ilyen jellegű fejlesztéseket Répceszentgyörgy Répceszentgyörgy község esetében a településfejlesztési terv jóváhagyásra került az 52/2012. (VI. 6.) számú határozattal. Ebben a tervrészletben a község nagyvízi mederkezelési tervezéssel érintett terület Beépítésre nem szánt terület (általános mezőgazdasági terület, erdőterület), illetve Beépítésre szánt terület (különleges terület-sportpálya, temető, idegenforgalmi fogadóhely, idősek emeltszintű otthona) övezeti besorolásba került. A HÉSZ és a szabályozási tervek elfogadásra kerültek a 9/2012. (VI. 20.) rendelettel. A külterületi szabályozási terv szerint Beépítésre nem szánt területek (általános mezőgazdasági terület, vízgazdálkodási terület, erdőgazdálkodási terület) kerültek meghatározásra a nagyvízi meder területén Hegyfalu Hegyfalu község 2011-ben elkészített településfejlesztési terve, helyi építési szabályzata és szabályozási terve szerint a nagyvízi mederkezeléssel érintett tervezési területen Beépítésre nem szánt területek - Általános mezőgazdasági terület (szántó, gyümölcsös), Erdőterület (védelmi) - besorolású területek kerültek betervezésre. A HÉSZ külterületi szabályozási tervén Má-2 - tájképvédelmi övezet által érintett általános mezőgazdasági terület; Má-3 - természetvédelmi és tájképvédelmi övezet által érintett általános mezőgazdasági terület; V - vízgazdálkodási terület szerepel. A nagyvízi tervezési szakasz területén magasépítési létesítmények az ártéren nincsenek és az önkormányzat nem is tervez ilyen jellegű fejlesztéseket Mesterháza Mesterháza Község Önkormányzatának képviselő-testülete a 32/2006. (VIII. 10.) Kt. számú határozattal elfogadta Mesterháza község településszerkezeti tervét. A község településfejlesztési koncepciója szerint, a nagyvízi mederkezelési tervezéssel érintett területek fejlesztési koncepciós terv szerinti besorolása: Beépítésre nem szánt terület Általános mezőgazdasági terület; Gazdasági erdő; Zöldterület. A külterületi szabályozási terv szerint beépítésre nem szánt terület (Eg - Gazdasági rendeltetésű erdőövezet; Má - Általános mezőgazdasági övezet) érintett. A nagyvízi tervezési szakasz területén magasépítési létesítmények az ártéren nincsenek és az önkormányzat nem is tervez ilyen jellegű fejlesztéseket Tompaládony Tompaládony településrendezési, településszerkezeti és szabályozási terve HÉSZ 9/2002 (VIII.18.) határozattal került elfogadásra. (Az Önkormányzat nem bocsátotta rendelkezésünkre a tervet.) Vasegerszeg Vasegerszeg község 2012-es településrendezési terv módosításának és külterület szerkezeti terve értelmében a NMT területén beépítésre nem szánt területek (Gazdasági erdő, Védelmi és védett erdők, Általános mezőgazdasági terület) találhatóak. A nagyvízi tervezési szakasz területén magasépítési létesítmények az ártéren nincsenek és az önkormányzat nem is tervez ilyen jellegű fejlesztéseket Nagygeresd Nagygeresd község nem rendelkezik hatályos településrendezési tervvel Vámoscsalád Vámoscsalád község hatályos településszerkezeti tervén a NMT területen Erdőterület és Mezőgazdasági terület besorolású területhasználati módok kerültek megnevezésre Csáfordjánosfa Csáfordjánosfa község településrendezési terve, szabályozási terve és helyi építési szabályzata 10/2005. (XI.2.) rendelettel jóváhagyott tervrészei szerint Csáfordjánosfa nagyvízi mederkezelési tervezéssel érintett külterületi szakaszain előírt területhasználati mód: Beépítésre nem szánt terület, ahol V - vízgazdálkodási terület; Má Á - általános mezőgazdasági terület; M Kf - korlátozott terület felhasználás pl. gyep került megnevezésre. A nagyvízi tervezési szakasz területén magasépítési létesítmények az ártéren nincsenek és az önkormányzat nem is tervez ilyen jellegű fejlesztéseket Répceszemere Répceszemere község szabályozási terve és helyi építési szabályzata a 9/2006 (XII.20.) rendelettel került elfogadásra, az összevont rendezési tervet a 6/1995 (XII.18.) rendelet tartalmazza. (Az Önkormányzat nem bocsátotta rendelkezésünkre a terveket.) Répcelak Répcelak Városi Önkormányzat képviselő-testületének 32/2001 (XII.13.) számú rendelete Répcelak Város Szabályozási Tervéről, valamint Helyi Építési Szabályzatáról, egységes szerkezetben a Szabályozási Terv és 11 / 65

12 a Helyi Építési Szabályzat módosításáról szóló 24/2005 (II.25.), 8/2006 (II.28.), 15/2007 (X.26.) valamint 10/2010 (III.31.) számú rendeletekben (MÁTIS ÉS EGRI KFT., 9700 Szombathely, Árpád u. 61.) az alábbiakat fogalmazza meg: Vízgazdálkodási terület és övezetei 43. Általános előírások: Az övezetbe a folyóvizek medre és partja, a közcélú nyílt csatornák medre és partja, a védett vízbázisok és kijelölt védőterületeik tartoznak. A területeket a szabályozási terv, rendeltetésük szerint, V V-007-jelű övezetekbe sorolja. Az övezet területén építményt elhelyezni csak a külön jogszabályokban foglaltak szerint lehet. Terület felhasználási egység övezeti tagolása: A V-001 jelű övezet a folyók, mellékágak, partjuk, árvízvédő töltésrendszerek céljára kijelölt terület. A V-002 jelű övezet a közcélú vízárkok céljára kijelölt területek. A V-003 jelű övezet természeti területen fekvő folyók, mellékágak, partjuk, árvízvédő töltésrendszerek céljára kijelölt terület. Az övezetben építmények elhelyezése csak a területileg illetékes nemzeti park igazgatóság hozzájárulásával engedélyezhető. A V-004 jelű övezet természeti területen fekvő, közcélú vízárkok céljára kijelölt terület. Az övezetben építmények elhelyezése csak a területileg illetékes nemzeti park igazgatóság hozzájárulásával engedélyezhető. A V-005 jelű övezet ivóvíz tározó céljára kijelölt terület. A V-006 jelű övezet ivóvíz kút és a vízbázis belső védőterülete céljára kijelölt terület. A V-007 jelű övezet hullámtér és nyílt ártér területe. Az övezetben épület elhelyezése csak külön jogszabály alapján lehetséges Egyéb tervek, előírások Ebben a fejezetben a nagyvízi mederkezelési terv készítéséhez kapcsolódó területhasználati tervek áttekintése található. Cél a különböző érdekeltségek és hozzájuk kapcsolódó szabályozások feltárása, a közös fejlesztési lehetőségek és az esetleges konfliktuspontok azonosítása a nagyvízi meder által érintett térrészeken. A növekvő árvízszintek kezelése kézenfekvő lehetőségének tűnik az árvízvédelmi művek magassági kiépítettségének fokozása. A gátak magasságának folyamatos igazítása az emelkedő árvízszintekhez azonban több kérdést is felvet. A mentett oldalon kialakuló vagyoni értékek miatt az árvizekkel párhuzamosan kialakuló belvízszintek korlátlanul nem emelhetők. A térségi altalaj viszonyokból adódóan a gátak alatt átszivárgó vizek is jelentős problémákat okoznak, a terhelés növelésével a töltések állékonysága csökkenhet. Összességében tehát megállapítható, hogy a töltések emelése hosszabb távon nem jelent megnyugtató megoldást, bár egyes szakaszokon nem zárható ki az alkalmazása. Lehetséges árvízi fejlesztési lehetőség a nagyvízi levezető sávok kialakítása a hidraulikai szempontból kedvezőtlen árvízvédelmi töltések áthelyezésével. A geológiai felépítés, a topográfiai adottságok és a jelenlegi lakossági területhasználat figyelembe vételével a töltések áthelyezése csak helyenként lehet reális fejlesztési alternatíva. Az utóbbi időben divatos teret a folyónak szlogen értelmezése során nem csupán a töltések áthelyezésével történő térnövelés értendő. A védtöltések közötti árvízi lefolyási teret is biztosítani kell, mind magasságikeresztmetszeti, mind pedig kedvező levezetési feltételeket megteremtő érdesség értelmében. A hullámtéri gazdálkodást, így az erdőművelést is a szükséges mértékben alá kell rendelni az árvízi levezető képesség biztosításának. A hullámtéri erdő ugyanakkor jelentős ökológiai és gazdasági tényező. Hosszú távú megőrzése, fejlesztése a nagyvízi áramlási holtterekben továbbra is fontos feladat. Sok esetben nem titkolható konfliktust okoz például, hogy a nagyvízi meder, vagyis az árvizek levezetésére szolgáló területsáv, többnyire kiemelt természeti védettséget élvez, és Natura 2000 besorolás alá került. A természetvédelem látszólagos érdekei sok esetben ellentétesek az árvízlevezetés érdekeivel. A természetvédelmi szempontból ideális meder sok esetben akadályt képez az árvizekkel szemben, és árvízszint emelkedéshez vezet. A legtöbb folyószakaszon nem lehet kérdés az árvízi levezető képesség biztosítása és ezzel az emberi élet és anyagi javak védelmének a prioritása. Sok esetben a konfliktus azonban látszólagos, hiszen szövetségesként együtt gondolkodva, közös célokat kitűzve a műszaki elvárások és a természetvédelmi igények egymást erősítve érvényesülhetnek. Az egyes beavatkozási változatok várható hatásai értékelése során a különböző tervező teamek (műszaki szakértők, hidrológiai-hidraulikai szakértők, hajózási szakértők, ökológiai szakértők, vízminőségi szakértők, vízbázis védelem szakértői, turisztikai-, mezőgazdasági- erdészeti-, halászati-, idegenforgalmi szakértők stb.) közötti egyeztetés, koordináció elvégzése szükséges, melynek alapfeltétele a kapcsolódási pontok feltárása Körzeti erdőtervek, erdőtervek A tervezési egység elhelyezkedése az erdészeti igazgatásban Hatáskörrel és területi illetékességgel rendelkező erdészeti hatóság főbb tevékenységi köre és tevékenysége az alábbi: Hatáskör A fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 12. (1) bekezdése alapján, az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló évi XXXVII. tv. tekintetében a kormány erdészeti hatóságként a megyei kormányhivatal erdészeti igazgatóságát jelölte ki. Elsőfokú eljáró hatóságként a 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdése c) pontja alapján a Vas Megyei Kormányhivatal mezőgazdasági szakigazgatási szerveként működik az Erdészeti Igazgatóság. Másodfokon a 4. (1) bekezdése alapján a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) jár el. A 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 32. és 33. határozza meg az erdészeti hatósági eljárásokban közreműködő szakhatóságok körét. A 32. (7) bekezdése a) g) pontjaiban meghatározott ügyekben a kormány partvédelmi és vízvédelmi rendeltetésű erdő esetén elsőfokú eljárásban a területi vízügyi hatóságot szakhatóságként jelölte ki. Tevékenység Az erdészeti hatóság tevékenységi körét a 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet részletezi. 12 / 65

13 Erdőtervezési körzetek neve A 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 2. melléklete alapján a Vas, ill. a Veszprém Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóságának illetékességi területébe tartozó, a tervezési egységet érintő erdőtervezési körzetek: 3/13. sz. Rábaközi Iváni cser erdőtervezési körzet 3/14. sz. Répce-síki erdőtervezési körzet Gyöngyös-Pinka-menti erdőtervezési körzet Földrajzi viszonyok bemutatása A tervezési egység két erdőtervezési körzetet érint, melyet a 3. táblázat mutat be. A Vas Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága illetékességi területéhez tartozik a 3/13. sz. Rábaközi Iváni cser, és a 3/14. sz. Répce-síki erdőtervezési körzet, valamint a Gyöngyös-Pinka-menti erdőtervezési körzet, mely utóbbi csak kis területtel érintett a tervezési egységen belül. ILLETÉKES ERDÉSZETI HATÓSÁG Vas Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága 3. táblázat: Nagyvízi meder területe erdőtervezési körzetek szerint TERÜLET [ha/igazgatóság] 2 457,664 ERDŐTERVEZÉSI KÖRZET TERÜLET [ha/körzet] Gyöngyös-Pinka-menti 87,538 Rábaközi-Iváni cser 426,497 Répce-síki 1 943,630 ÖSSZESEN [ha]: 2 457, NMT.11. területe települések szerint A terv készítésekor nem állt rendelkezésre megfelelő adat. A tervezési egységre vonatkozó erdőtervezési szabályok jogi háttere Erdőtörvény évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról Végrehajtási rendelet 153/2009. (XI. 13.) VFM rendelet az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló évi XXXVII. törvény végrehajtásáról Erdőrendezési Szabályzat 88/2000. (XI. 10.) FVM rendelet az Erdőrendezési Szabályzatról Tervezési rendelet 11/2010. (II. 4.) FVM rendelet az erdőterv rendelet előkészítésének, és a körzeti erdőterv készítésének szabályairól évi erdőterv rendelet ( Gyöngyös-Pinka-menti erdőtervezési körzet) 96/2011. (X. 17.) VM rendelet a évi körzeti erdőtervezésre vonatkozó tervezési alapelvekről, valamint az érintett körzeti erdőtervek alapján folytatott erdőgazdálkodásról A évi körzeti erdőtervezésre vonatkozó tervezési alapelvekről, valamint az érintett körzeti erdőtervek alapján folytatott erdőgazdálkodásról szóló 96/2011. (X. 17.) VM rendelet 7. fejezetben és ban rögzíti a évi erdőtervezés és erdőgazdálkodás általános előírásait, melyek a következők: 1. Az erdőrészletek kialakítására vonatkozó erdőtervezési alapelvek. 2. Az erdő rendeltetéseinek, valamint az erdőgazdálkodás üzemmódjának megállapítására, megváltoztatására vonatkozó szabályok. 3. A fakitermelésekre vonatkozó erdőtervezési alapelvek. 4. Természetvédelmi célú erdőtervezési alapelvek. 5. Természetvédelmi célú erdőgazdálkodási szabályok. 6. Közjóléti célú erdőgazdálkodási szabályok. 7. Jogszabályban foglaltaktól eltérő erdőfelújítási határidők. Ezek között részletes vízügyi vonatkozású előírás nem található. A 96/2011. (X. 17.) VM rendelet 5. sz. melléklete 12 pontban rögzíti a Gyöngyös-Pinka-menti erdőtervezési körzeten alkalmazandó erdőtervezési és erdőgazdálkodási részletes előírásokat. Ezek között részletes vízügyi vonatkozású előírás nem található. A 3/13. sz. Rábaközi Iváni cser, a 3/14. sz. Répce-síki erdőtervezési körzetek esetében - a meglévő erdőtervek lejártáig - a 2015., évi erdőtervezésre vonatkozó tervezési alapelvekről, valamint az érintett körzeti erdőtervek alapján folytatott erdőgazdálkodásról szóló rendeletek még nem állnak rendelkezésre A tervezési egység erdőtervi jellemzése Jóváhagyott körzeti erdőtervek megnevezése, érvényessége: Rábaközi - Iváni cser erdőtervezési körzet helyett a korábbi Rábaközi körzet jóváhagyási száma: 27/2005. érvényes: Répce-síki erdőtervezési körzet jóváhagyási száma: érvényes: Gyöngyös-Pinka-menti erdőtervezési körzet jóváhagyási száma: nem áll rendelkezésre nem áll rendelkezésre nem áll rendelkezésre 13 / 65

14 érvényes: Vízügyi kezelő érvényes erdőtervei: nem áll rendelkezésre Az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, mint , ill számon nyilvántartott erdőgazdálkodó érvényes erdőtervei a tervezési egységet érintően az alábbiak: Rábaközi - Iváni cser erdőtervezési körzet helyett a korábbi Rábaközi körzet törzskönyvi száma: érvényes: erdőterv határozat kelte: erdőterv határozat ügyiratszáma: 27.3/6649/2007. Répce-síki erdőtervezési körzet törzskönyvi száma: érvényes: erdőterv határozat kelte: nem áll rendelkezésre nem áll rendelkezésre nem áll rendelkezésre erdőterv határozat ügyiratszáma: nem áll rendelkezésre Gyöngyös-Pinka-menti erdőtervezési körzet törzskönyvi száma: érvényes: erdőterv határozat kelte: nem áll rendelkezésre nem áll rendelkezésre nem áll rendelkezésre erdőterv határozat ügyiratszáma: nem áll rendelkezésre Folyamatban lévő, ill. soron következő tervezések A 11/2010. (II.4.) FVM rendelet 2. sz. mellékletében közölt körzeti erdőtervezési ütemterv alapján a 3/13. sz. Rábaközi Iváni cser, a 3/14. sz. Répce-síki erdőtervezési körzetek esetében 2015., évben kerül sor az újbóli erdőtervezésre. Körzeti erdőtervek szakmai jellemzése A tervezési egységen a megfelelő adatbeszerzés a későbbi tervezés és a terv megvalósításával járó engedélyeztetés (hatósági ügymenet, érdekeltek hozzájárulásainak beszerzése) során megoldandó feladatot jelent. Erdőállományok Rábaközi - Iváni cser A természetes erdők helyét zömmel nemes nyaras ültetvények foglalják el, amelyek szinte vonzzák a tájidegen növényfajokat (Solidago gigantea, Echynocystis lobata, Rudbeckia laciniata, Aster sp.). A Rába medermélyülésével a nem megfelelő termőhelyre ültetett nemes nyárasok, de még az akácosok is csak sínylődnek. Répce-sík Közvetlenül a folyó mentén puhafás ligeterdőket találunk. Az ártér területeit pedig csaknem teljes egészében mocsárrétek borítják Védett természeti területek természetvédelmi kezelési terve A tervezési egység elhelyezkedése a természetvédelmi igazgatásban Területi illetékességgel rendelkező természetvédelmi hatóságok: Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 9700 Szombathely, Vörösmarty u. 2. Levelezési cím: 9701 Szombathely, Pf.:183 Központi telefon: 06-94/ Fax: 06-94/ Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 9021 Győr, Árpád u Levelezési cím: 9002 Győr, Postafiók: Központi telefon: 06-96/ Fax: 06-96/ Hatáskörrel és területi illetékességgel rendelkező természetvédelmi hatóság főbb tevékenységi köre és tevékenysége az alábbi: (megjegyzés: természetvédelmi hatóságok az alábbi jogszabály szerinti szervek, azaz: a miniszter, az OKTF, a felügyelőség, a települési önkormányzat jegyzője; ezek közül részletesen kifejtve a felügyelőség) Hatáskör A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet ai tartalmazzák a természetvédelmi hatósági jogköröket eljáró szerveket. A fentiek közül kiemelve a 18. (1) bekezdés b) és c) pontjaiban foglaltaknak megfelelően a kormány természetvédelmi hatóságként az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséget (OKTF), a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőséget, és az Észak-dunántúli 14 / 65

15 Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőséget jelölte ki. A 18. (2) bekezdése alapján Természetvédelmi hatóságként ha kormányrendelet másként nem rendelkezik az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség jár el. A 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 4. (3) bekezdése szerint a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség, és az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség a miniszter irányítása alá tartozó központi költségvetési szervek. A 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 1. és 2., valamint a 4/B. alapján a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség, és az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség középirányító szerve az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség, mint a környezetvédelemért felelős miniszter irányítása alá tartozó, központi hivatalként működő központi költségvetési szerv. Az OKTF illetékessége az ország egész területére kiterjed. A természetvédelmi szakhatóságok kijelölését a 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet ai határozzák meg. A természetvédelmi hatóság eljárásában közreműködő szakhatóságok kijelölését a 37. tartalmazza. Tevékenység Állami alaptevékenység körében az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség feladatait a 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 38. -a, a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség, és az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség feladatait a 39. határozza meg. A fentiekben definiált további természetvédelmi hatóságok, valamint igazgatási szervek feladatait a 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet ai írják le. Érintett természetvédelmi egységek és oltalmi kategóriák megnevezése, rövid bemutatása A tervezési egységen található védett természeti területek a természet védelméről szóló évi LIII. törvény 28. -a (1) és (2), (3) bekezdései alapján: Nemzeti Park (2) Nemzeti park az ország jellegzetes, természeti adottságaiban lényegesen meg nem változtatott, olyan nagyobb kiterjedésű területe, melynek elsődleges rendeltetése a különleges jelentőségű, természetes növényés állattani, földtani, víztani, tájképi és kultúrtörténeti értékek védelme, a biológiai sokféleség és természeti rendszerek zavartalan működésének fenntartása, az oktatás, a tudományos kutatás és a felüdülés elősegítése. Fertő-Hanság Nemzeti Park (törzskönyvi szám: 238/NP/91) Védetté nyilvánítás éve: (több szakaszban) Védetté nyilvánító jogszabályok: 14/1976. OKTH határozat 19/1977. OKTH határozat 2/1990. (XI. 21.) KTM rendelet 2/1991. (II. 9) KTM rendelet 5/1994. (III. 8.) KTM rendelet 1/1999. (I. 18.) KöM rendelet Érintett települések: (Répce-mente) Répceszemere, Csáfordjánosfa, Nagygeresd, Vámoscsalád Őrségi Nemzeti Park (törzskönyvi szám: 238/NP/91) Tájvédelmi Körzet Nincs ilyen oltalom alatt álló területrész. A természetvédelemmel, a védett és Natura 2000 területekkel, a természetvédelemmel kapcsolatos nemzetközi egyezményekkel, illetve a védett területeken folytatott gazdálkodással kapcsolatos fontosabb jogszabályok Általános természetvédelmi, illetve természetvédelemhez kapcsolódó szakági jogszabályok: évi LIII. törvény a természet védelméről évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról 91/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet a természetben okozott károsodás mértékének megállapításáról, valamint a kármentesítés szabályairól 276/2004. (X. 8.) Korm. rendelet a természet védelmét szolgáló egyes támogatásokra, valamint kártalanításra vonatkozó részletes szabályokról 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról Nemzeti Park Igazgatóságok működése: 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről 5/2005. (K.V. Ért. 5.) KvVM utasítás a nemzeti park tanácsok létrehozásáról 4/2000 (I.21.) Korm. rendelet a természetvédelmi őrökre, illetve őrszolgálatokra vonatkozó részletes szabályokról 9/2000 (V.9.) KöM rendelet a természetvédelmi őrszolgálat szolgálati szabályzatáról 33/1997 (XI.20.) KTM rendelet a polgári természetőrökről Védetté nyilvánítás, védett értékek: 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről 15 / 65

16 3/2008. (II. 5.) KvVM rendelet a természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítőjére és tartalmára vonatkozó szabályokról 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására vonatkozó részletes szabályokról 143/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet a Szigetközi Tájvédelmi körzet védettségének fenntartásáról Nemzetközi egyezmények: 1990/7. Nemzetközi Szerződés: Egyezmény az európai vadon élő növények, állatok és természetes élőhelyeik védelméről (Berni Egyezmény) A Bonnban, az évi június hó 23. napján kelt, a vándorló vadon élő állatfajok védelméről szóló egyezmény kihirdetéséről szóló évi 6. törvényerejű rendelet évi XLII. törvény a nemzetközi jelentőségű vadvizekről, különösen, mint a vízimadarak tartózkodási helyéről szóló, Ramsarban, február 2-án elfogadott Egyezmény és annak december 3-án és május 28.-június 3. között elfogadott módosításai egységes szerkezetben történő kihirdetéséről NMT készítésével, későbbi végrehajtásával összefüggő természetvédelmi szabályok, előírások A természet védelméről szóló évi LIII. törvény 28. (7) bekezdése alapján: Valamennyi nemzeti park területét - a nemzetközi előírásokkal összhangban a miniszter által rendeletben meghatározott elvek szerint - természeti, kezelt és bemutató övezeti kategóriákba kell besorolni. A nemzetközi előírásnak megfelelően a 14/1997. (V. 28.) KTM rendelet megnevezte az egyes övezeti kategóriákat, megállapította a nemzeti parkok övezeti kategóriákba történő besorolásának elveit, módját és az egyes övezetekben a természetvédelmi kezelés alapvető szempontjait: Természeti övezet 3. (1) Természeti övezet az emberi tevékenység által nem, vagy kis mértékben érintett természetes vagy természetközeli állapotú terület, amelyen a természeti folyamatoknak meghatározó szerepe van. Jelentős kiterjedésük következtében önfenntartóak, változatos, stabil belső szerkezettel, ugyanakkor dinamikus változékonysággal rendelkeznek. Állandó vagy időszakos lakosság e területeken nem található, építmények előfordulása ritka. (2) A természetvédelmi kezelés elsődleges feladata a természetes, természetközeli állapot fenntartása. Kezelt természeti övezet 4. (1) A kezelt természeti övezet emberi tevékenység által kis mértékben terhelt, olyan természetes vagy természetközeli állapotú terület, a) amelyen a beépítettség általában szórványos, b) a terület jellegét a természeti értékek határozzák meg, c) a természeti erőforrások korlátozott használata nem befolyásolja a természet megújuló képességét. (2) A kezelt természeti övezetben a természetvédelmi kezelés célja az övezet természeti értékeinek védelmével, fenntartásával, illetve helyreállításával összeegyeztethető tevékenységek megvalósítása. Bemutató övezet 5. (1) Bemutató övezetbe kell sorolni az emberi tevékenység által mérsékelten terhelt természetközeli állapotú és egyéb területeket, a) amelyek beépítettségi szintje alacsony, b) amelyen a természeti értékek túlsúlyban vannak és a népsűrűség csekély, továbbá c) meghatározóak a hagyományos és extenzív gazdálkodási formák, tevékenységek. (2) A bemutató övezetben folytatott tevékenységeknek összhangban kell lenniük a természetközeli adottságok védelmével és fenntartásával, biztosítva a természeti erőforrások megújulását és hosszú távú fennmaradását. (3) A bemutató övezetben helyezhetők el a kezelési tervben meghatározott módon a bemutatási célú létesítmények, és itt kell biztosítani a természetkímélő bemutatási tevékenység feltételeit. (4) A kezelt és bemutató övezet egységesen is meghatározható, ha annak elhatárolása nem lehetséges vagy természetvédelmi szempontból nem célszerű. Feloldandó jogszabályi ellentmondások az árvízi biztonság érdekében A 14/1997. (V. 28.) KTM rendelet szerint meghatározott övezetek határa és az azokon belüli kezelési elvek nem egyeznek a 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet 1. -ában meghatározott árvízi levezető sávokkal és azok 6. (1) és (3)-(6) bekezdéseiben részletezett kezelési elveivel, funkciójával. A nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet 1 -a alkalmazásában: 7. levezető sávok: a nagyvízi meder azon részei, amelyek az árvíz és a jég elvezetésében részt vesznek, ezek: a) elsődleges levezető sáv: a nagyvízi meder azon része, ahol az árvízi vízhozamok és a jég a legkedvezőbb áramlási viszonyok mellett vonulnak le, b) másodlagos levezető sáv: jelentősen részt vesz az árvizek levezetésében, c) átmeneti levezető sáv: az árvizek által időszakosan elöntött területrész, d) áramlási holttér: területrész, ahol nincs áramlás, de mint tározó térfogat szerepe van az árvizek levonulásában; 6. (1) A nagyvízi meder természeti területként kezelendő oly módon, hogy az árvíz és a jég levezetésének elsődlegessége biztosított legyen. 6. (6) A másodlagos levezető sávban és az átmeneti levezető sávban erdőgazdálkodási tevékenység keretében ideértve a természetvédelmi rendeltetésű erdőben folytatott erdőgazdálkodást is az erdőtelepítés, erdőfelújítás során az árvíz lefolyási irányának megfelelő, tág hálózatú faállományt kell létesíteni, valamint az erdőt úgy kell létesíteni és fenntartani, hogy a lombosodás és az aljnövényzet az árvíz levezetését ne akadályozza. 16 / 65

17 A fentieken túl az előző fejezetben részletezett körzeti erdőtervek jelentős számú általános és erdőrészletszintű természetvédelmi előírást tartalmaznak, melyeket a tervezési egység részletes tervének készítése és megvalósítása során meg kell vizsgálni és fel kell oldani A tervezési egység természetvédelmi jellemzése Jóváhagyott kezelési tervek megnevezése, érvényessége A Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság én kelt, /2014. ikt. sz. tájékoztatása alapján a Fertő-Hanság Nemzeti Park területére elfogadott fenntartási terv, természetvédelmi kezelési terv jelenleg nem áll rendelkezésre. A fentiek hiányában a tervezési egység esetében a fenti jogszabályi háttér előírásai tartandók szem előtt. A fentieken túl rendelkezésre áll a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság hatéves fejlesztési terve ( ), melyben a HUFH sz. Répce mente Natura 2000-es site is szerepel. Folyamatban lévő, ill. soron következő tervezések Natura 2000 területek fenntartási terveinek elkészítése: A Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság a 43/2012. (V.3.) VM rendelet alapján elkészítette és jóváhagyásra felterjesztette a HUFH sz. Répce mente nevű Natura 2000 területek 275/2004. (X.8.) kormányrendelet 13. melléklete szerinti fenntartási tervét. A Natura 2000 védelem célja a kiemelt jelentőségű fajok és élőhelyeik kedvező természetvédelmi helyzetének megóvása, illetve helyreállítása a helyi adottságokhoz igazodó gazdálkodási módok támogatásával. A Nemzeti Park Igazgatóság, mint természetvédelmi kezelő bemutatása Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság Levelezési cím: 9435 Sarród, Rév-Kócsagvár Pf.: 4. Tel.: 99/ , ; Fax: 99/ Központi A 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 6. (1) bekezdése alapján a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság a miniszter irányítása alá tartozó, központi hivatalként működő központi költségvetési szerv. A Nemzeti Park Igazgatóság, mint területi szerv (a továbbiakban: NPI). A 6. (2) bekezdése szerinti elnevezését, székhelyét és működési területét a 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 3. melléklete tartalmazza. A Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság feladatait elsősorban a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet határozza meg, de ezen kívül számos más jogszabály (pl. a természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítőjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 3/2008. (II. 5.) KvVM rendelet) is határoz meg további feladatokat. Az Igazgatóság működési területét a 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet határozza meg, ennek területe: ha. Lehetséges konfliktusok és megoldási javaslatok A nagyvízi mederkezelési tervben kijelölt levezető sávok egybeesnek a védett természeti értékekkel és azok védőövezetével. A levezetősávokon tervezett beavatkozások esetenként ellentétesek a védelmi előírásokkal. Az árvízvédelmi biztonsági és a természetvédelmi érdekek, mint közérdekek ütközése esetén a konfliktus feloldására kell törekedni: Az egyes árvízi levezető sávokban tervezett beavatkozások megvalósítása előtt, ill. azok során az aktuálisan védendő értékekről a természetvédelmi kezelőtől információt kell kérni. A legfontosabb értékeket és azok közvetlen védőövezetét térinformatikai eszközökkel fel kell dolgozni. A nagyvízi mederkezelési terv megvalósítása során a természeti értékek megőrzése érdekében az árvízvédelmi prioritás szem előtt tartása mellett törekedni kell a kíméletes és fokozatos beavatkozásokra, ezt lehetőség szerint idő- és térbeli ütemezéssel kell biztosítani. Biztosítani kell az áttelepítés, mentés lehetőségét. Fel kell keresni, és mérlegelni kell az esetleges helyettesítő, equivalens árvízi levezető képesség javítással járó műszaki megoldásokat. Kizárólagos megvalósítási hely és beavatkozási mód esetén elemezni kell a védett értékek áttelepítési lehetőségeit, az áramlási holttérben a kompenzációs beavatkozások megvalósíthatóságát meg kell vizsgálni. Elsődleges és másodlagos árvízi levezető sávok esetében az árvízvédelmi indokból megszüntetésre kerülő erdők esetében fel kell tárni az itt található élőhelyek gyep, ill. rét élőhelyként történő átalakításának természetvédelmi lehetőségeit, az ehhez tartozó kíméletes és fenntartható (pl. legeltetéses) gazdálkodási formák alkalmazásának feltételeit Natura 2000 érintettség, fenntartási tervek A tervezési egységen található védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000-site a 4. táblázatban található. 4. táblázat: Nagyvízi meder területe Natura 2000 site-ok szerint NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG SITE-KÓD SITE-NÉV TERÜLET Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatósága HUFH20010 Répce mente 1 232,277 ÖSSZESEN: 1 232,277 A HUFH sz. Répce mente Natura 2000-es site, a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 12. számú mellékletében rögzített jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. Érintett települések a tervezési területen: Csáfordjánosfa, Répceszemere, Nagygeresd, Vámoscsalád. Terület besorolása: Terület kiterjedése: Jelölő fajok: kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület 746,75 ha (FHNPI területére eső rész) [ha] 17 / 65

18 A vízben élő közösségi jelentőségű halfajok közül ki kell emelni a vágócsíkot (Cobitis taenia) és a halványfoltú küllőt (Gobio albipinnatus). A gerinctelenek közül az erdei szitakötő (Ophiogomphus cecilia) és a tompa folyamkagyló (Unio crassus) érdemel említést. Szintén a vízhez kötődik a terület gyakori emlősfaja, a vidra (Lutra lutra). Az időszakos vízállások biztosítanak szaporodóhelyet a vöröshasú unkának (Bombina bombina) és a tarajos gőtének (Triturus cristatus). A mocsárrétek közösségi jelentőségű lepkefajai a vérfűboglárka (Maculinea teleius), a zanótboglárka (Maculinea nausithous) és a nagy tűzlepke (Lycaena dispar). Csapadékosabb években fészkel a területen a haris (Crex crex) is. Jelölő élőhelyek: A Répce Nagygeresd és Répceszemere közötti szakasza jól mutatja, hogy milyenek lehettek a kisebb folyóink a szabályozások előtt. A terület egyik legismertebb természeti értéke a csáfordjánosfai Tőzikéserdő, amely a keményfás ligeterdők közé tartozik. Az erdő alatt tavasszal milliószám virágzik a tavaszi tőzike (Leujocum vernum) és a csillagvirág (Scilla vindobonensis). Közvetlenül a folyó mentén puhafás ligeterdőket találunk. Az ártér területeit pedig csaknem teljes egészében mocsárrétek borítják. A Natura 2000 területekkel kapcsolatos nemzetközi egyezmények illetve fontosabb jogszabályok Natura 2000 területek és használatuk A Tanács 79/409/EGK (1979. április 2.) sz. irányelve a vadon élő madarak védelméről A Tanács 92/43/EK (1992. május 21.) sz. irányelve a természetes élőhelyek, valamint a vadonélő állatés növényvilág védelméről 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználat szabályairól 128/2007. (X. 31.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 gyepterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól 115/2003. (XI. 13.) FVM rendelet a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerről Natura 2000 területek fenntartási terveinek elkészítése A Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság a 43/2012. (V.3.) VM rendelet alapján elkészítette és jóváhagyásra felterjesztette a HUFH sz. Répce mente nevű Natura 2000 területek 275/2004 (X.8.) kormányrendelet 13. melléklete szerinti fenntartási tervét. A Natura 2000 védelem célja a kiemelt jelentőségű fajok és élőhelyeik kedvező természetvédelmi helyzetének megóvása, illetve helyreállítása a helyi adottságokhoz igazodó gazdálkodási módok támogatásával Vízgyűjtő-gazdálkodási terv A felszíni és felszín alatti vizek megóvásához és állapotuk javításához szükséges erőfeszítések fontosságának felismerése vezetett az Európai Unió új vízpolitikájának, a Víz Keretirányelvnek (2000/60/EK irányelve, továbbiakban VKI) kidolgozásához, mely december 22-én lépett hatályba az EU tagországaiban. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk óta Magyarországra nézve is kötelező az ebben előírt feladatok végrehajtása. A Víz Keretirányelv célja, hogy 2015-re a felszíni és felszín alatti víztestek jó állapotba kerüljenek. A keretirányelv szerint a jó állapot nemcsak a víz tisztaságát jelenti, hanem a vízhez kötődő élőhelyek minél zavartalanabb állapotát, illetve a megfelelő vízmennyiséget is. Amennyiben a természeti vagy a gazdasági lehetőségek nem teszik lehetővé a jó állapot megvalósítását 2015-ig, úgy a határidők a VKI által felkínált mentességek megalapozott indoklásával 2021-re, illetve re kitolhatók. Ezek az időpontok képezik egyben a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés második és harmadik ciklusát. A kitűzött cél, vagyis a vízfolyások, állóvizek, felszín alatti vizek jó ökológiai, vízminőségi és mennyiségi állapotának elérése összetett és hosszú folyamat. E célok eléréséhez szükséges intézkedéseket a 2009-ben elkészült VGT1 foglalja össze, amely egy gondos és kiterjedt tervezési folyamat eredményeként született meg. Ez a vízgyűjtő-gazdálkodási terv tartalmazza az összes rendelkezésre álló információt, hogy milyen problémák jelentkeznek és ennek milyen okai azonosíthatók, továbbá, hogy milyen környezeti célokat tűzhetünk ki, és ezek eléréséhez milyen intézkedésekre van szükség ben már a második, a VGT2 tervezési ciklus zajlik, ennek keretében már elkészültek alegységenként az aktualizált Jelentős Vízgazdálkodási Kérdésekről (JVK) szóló vitaanyagok és zajlik a véleményezésük. Az új JVK vitaanyagok és a vízgyűjtő-gazdálkodási terv alapját képező valamennyi dokumentum megtalálható a honlapon a Dokumentumtárban. A tervezési egység, az 1-2 jelű Rábca és Fertő vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési alegységet érinti. A Rábca és Fertő tervezési alegység Magyarország és a Duna (közvetlen) részvízgyűjtő észak-nyugati határán, a Szigetköz és a Rába között helyezkedik el. Két tájegységen (Hanság, Rábaköz) a Répce és a Rábca folyók vízgyűjtőjét, illetve a Fertő tó magyarországi részét foglalja magában. Az alegység területén 43 vízfolyás víztest található. A tervezési egységen öt vízfolyás víztest került kijelölésre. 1) Répce-jobb parti főcsatorna ( fkm) 2) Répce árapasztó ( fkm) 3) Répce felső ( fkm) 4) Metőc- és Pós-patakok víztest ( fkm) 5) Kocsód-patak km Az érintett alegységre az alábbi Jelentős Vízgazdálkodási Kérdések kerültek megfogalmazásra Általános fenntartási probléma: A vízrendezési létesítmények rendszeres műszaki szempontok szerint szükséges karbantartási, fenntartási munkáinak pénzügyi fedezete már hosszú ideje nem áll rendelkezésre. Forráshiány miatt a vízi medrek benőttsége már olyan mértékű, hogy az alacsony vízhozamok is csak magas vízszinttel vezethetők le, mely adott esetben vízkárokat eredményezhetnek. 18 / 65

19 A Góri-tározó a hosszirányú átjárhatóságot nem akadályozza, de a vízgyűjtő területen található régi romos vízimalmok maradványai, a patakszabályozás során kialakított vízlépcsők (30-40 cm vízszint különbséget eredményeznek). A fenti célkitűzések érdekében több intézkedés is meghatározásra került, az NMT szempontjából releváns a vízfolyás medrének fenntartása. A 01.NMT.11. RÉPCE lehatárolása magába foglalja a Répce- jobb parti-főcsatorna víztestet és a Répce árapasztó víztestet, melyek mesterséges besorolást kaptak a mezőgazdasági területnyerés és ármentesítési beavatkozások miatt. Az összesített biológiai minősítés szerint a víztest sem érte el a jó ökológiai állapotot, így a VGT-ben meghatározott cél a jó ökológiai potenciál elérése 2027 után. Ennek érdekében több intézkedési javaslat is megfogalmazásra került: Vízfolyások és állóvizek hidromorfológiai állapotát javító intézkedések A hidromorfológiai intézkedések célja a vízfolyások és állóvizek morfológiai és hidrológiai viszonyaiban bekövetkezett olyan mértékű változások megszüntetése, amelyek akadályozzák a jó ökológiai állapot elérését. Az intézkedések három csoportját alkotják a (i) a meder morfológiai viszonyait javító intézkedések, (ii) a hullámtéri/ártéri, illetve part menti területhasználat módosítását szolgáló intézkedések, valamint (iii) a mederben épült műtárgyakra vonatkozó intézkedések. Az intézkedések tervezése során figyelembe kell venni az emberi igényeket, vagyis a víztestek erősen módosított állapotából következő, fenntartható hidromorfológiai elváltozásokat nem kell intézkedésekkel megszüntetni. Vízfolyások és állóvizek medrét érintő intézkedések A mederrehabilitációs intézkedések célja a hossz- és keresztirányban szabályozott meder természetes állapotának (változékonyságának, mozaikosságának) helyreállítása, amilyen mértékben ez műszaki szempontból, reális költségek mellett társadalmi konszenzus alapján megvalósítható. Az intézkedés magába foglalhatja a mederforma és meder vonalvezetésének módosítását, kiöblösödések kialakítását, kisebb műtárgyak és burkolatok átalakítását vagy megszüntetését, a meder és part ökológiai szempontot is figyelembe vevő fenntartását. Ezek közül egy-egy vízfolyáson a részletes tervezés során kiválasztott részintézkedések valósulnak meg. További megvalósítandó intézkedések A további feladatokat az ökológiai szempontú vízfolyás és állóvíz rehabilitációs beruházások megvalósítása jelenti, amelyhez egyrészt megfelelő jogszabályi háttér kialakítása, másrészt megfelelő támogatási rendszer biztosítása is szükséges. A vízfolyások és az állóvizek rehabilitációs munkáit ökológiai szemlélettel, egyedileg kell megtervezni és kivitelezni. A következő megjegyzések a munkák jellegét csak általában jellemzik. Feliszapolódott, benőtt medrek esetében szükséges lehet az üledék egyszeri eltávolítása és az ökológiai szempontokat is érvényre juttató módon történő növényzetirtás. Általában érvényes, hogy a rehabilitációs munkák hatására nem növekedhet az árvízi vagy belvízikár kockázata. A megfelelő megoldás a levezető képességet módosító egyéb intézkedésekkel összhangban dolgozható ki (hullámtér szélessége, földhasználat, műtárgyak, árhullám-csökkentő tározók). A jó ökológiai állapot biztosításának alapvető feltétele a fenntartási munkák rendszeres elvégzése is, ezért az állami, társulati fenntartású víztestek esetében szükséges a megfelelő finanszírozási források biztosítása. Vízfolyások árterére vagy hullámterére, valamint az állóvizek parti sávjára vonatkozó intézkedések: A felszíni vizek parti sávja és ártere (vagy a töltésekkel, depóniákkal kialakított hullámtere) vízminőségi és ökológiai szempontból egyaránt jelentős szerepet játszik a víztest állapotának alakulásában. Az intézkedések célja a természetes ártér helyreállítása, vagy ha ez nem lehetséges, akkor ennek közelítése a hullámtér szélesítésével, a mentett oldali területek rendszeres vízpótlásával, az ártéri/hullámtéri területhasználat módosításával, védősávok kialakításával (az intézkedések részben átfednek a magas tápanyagtartalom csökkentése érdekében alkalmazott vízvédelmi pufferzóna kialakításával) Árvízkockázat kezelési tervek Az Európai Parlament és Tanács 2007/60/EK (2007. október 23.) az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről című irányelve minden tagország részére előírja az előzetes árvízkockázat értékelését, az árvízi veszély- és kockázati térképek készítését, illetve a kockázatkezelési tervek elkészítését időszakra ütemezetten. Az Irányelv hosszú távú célja az EU tagországokon belül az árvízkárok mérséklése, a nemzetközi árvízvédelmi együttműködés erősítése, valamint a 2000/60 EU Víz Keretirányelv kiegészítése az árvízi vonatkozásokkal. A direktíva kifejezetten előírja a határt metsző vagy határ menti vízfolyásoknál a tagországok együttműködési kötelezettségét és megerősíti a szubszidiaritás elvét. A magyar jogrendben az évi LVII. Törvény a vízgazdálkodásról VI. fejezete 16. (2) a kormány által kijelölt vízügyi igazgatási szerv (VIZIG) feladatkörébe sorolja a fentiekben leírt feladatrészek elkészítését a 178/2010. (V. 13.) Korm. rendelet a vizek többletéből eredő kockázattal érintett területek meghatározásáról, a veszély- és kockázati térképek, valamint a kockázatkezelési tervek készítéséről, tartalmáról című joganyagban részletezett módon. A kockázatkezelési terveket a különböző szintű Területfejlesztési Tanácsokkal szükséges egyeztetni. A nemzeti kockázatkezelési célkitűzéseket a kormány terjeszti fel az országgyűlés elé, mely határozattal fogadja el, és annak előírásai a területfejlesztési tervekbe beépítésre kerülnek. Hazánkban egy vízügyi ágazati "nagyprojekt", az Árvízi kockázati térképezés és stratégiai kockázati terv készítése (KEOP B ÁKK projekt) indult évben az Irányelvben foglaltak végrehajtására. Az árvízi veszélytérképek alapvetően töltésszakadásból eredő, terepi elöntések kiterjedései. A hullámtérrel, azaz a nagyvízi mederrel a kapcsolat több ponton is fennáll: Az árvízi veszély- és kockázati térképeket az irányelv szerint kis, közepes és nagy valószínűségű árvízi eseményekre kell elkészíteni. A közepes valószínűségű esemény visszatérési ideje 100 év hazánkban és a terhelő árhullámkép/csúcshozam értékei a évi MÁSZ vizsgálatok peremfeltételeivel egyeznek meg minden esetben. Az ÁKK projektben alkalmazott - MÁSZ vizsgálatokhoz használttal megegyező - 1D numerikus modellel végzett árhullámkép-transzformáció alapján kerül meghatározásra a töltésre ható terhelés és az abból eredő védmű-tönkremenetel valószínűsége. A kialakuló vízszint terhelés intenzitása és időbelisége alapvető kapcsolatban áll a hullámtér használatával, az ott meglévő geometriai és érdességi (benőttségi) értékekkel. Az Árvízi Irányelv célja lényegében a kockázatok, a kitettség csökkentése. A nagyvízi mederkezelési terv készítése és végrehajtása alapvetően kockázatcsökkentő intézkedés. Az NMT eredményeit az ÁKK vizsgálatokba, mint bemeneti peremfeltétel változásokat be kell építeni, mivel módosítják a terhelő árhullámképet és növelik a védmű ellenállást a vízszintek és hatásidő csökkentése miatt. 19 / 65

20 Az ÁKK projekt vizsgálatai mentesített árvízi öblözeti egységekre tagolódnak. A terv közvetlenül az Rábaközi és Nicki öblözeket érinti a végszelvénye közeli rövid, Répce árapasztóhoz tartozó elsőrendű töltésszakaszok miatt. A terv által érintett mederterületen létrejövő folyamatok nem függetleníthetők az alvízi, 01.NMT.10. Répce árapasztó terv által érintett szakasz hatásaitól. A módszertan szerint le kell határolni a védvonal azonos viselkedésű szakaszait és azon belül feltételezett szakadási szelvényeket kell kijelölni, mely pontokból indítva történik a terepi elöntés számítása. A legnagyobb vizsgált védvonal egység a gátőrjárás. További szakaszra bontás hiányában minden gátőrjárásban legalább egy szakadási szelvényt kell feltételezni. A fent leírtakból következően, amennyiben a megjelölt szelvényeknél a nagyvízi mederben elvégzett beavatkozásokkal sikerül vízszint-csökkenést elérni, az az árvíz kockázatokban is közvetlen számszerű csökkenést eredményez. A vizsgálatok jelen állása szerint a terv által érintett töltésszakaszra nem került kijelölésre szakadási szelvény. Az egész völgy önmagában nyílt ártérnek minősül, melyre a vizsgálati módszertan kidolgozás alatt áll Határvízi, illetve államhatárral kapcsolatos előírások A Répcére, mint határfolyóra érvényesek a Magyar-Osztrák határvízi együttműködés előírásai. A tervezési terület az országhatárt nem érinti Magyar-Osztrák határvízi együttműködés Egyezmény Egyezmény az Osztrák Köztársaság és a Magyar Népköztársaság között a határvidék vízgazdálkodási kérdések szabályozására Megkötve: Bécs, április 9. Jogerő: július 31. Kihirdetve: : BGBI 58/1959. és 1959.évi 32. sz. törvényerejű rendelet Delegáció Szerződő Felek: az Osztrák Köztársaság és a Magyar Népköztársaság Magyar - Osztrák Vízügyi Bizottság: négy tagból áll. Mindkét szerződő állam delegál egy első és egy második meghatalmazottat, valamint azok helyetteseit. Az 5. táblázatban kerültek felsorolásra a Bizottságok tagjai. MAGYARORSZÁG Kovács Péter okl. mérnök első meghatalmazott Belügyminisztérium, főosztályvezető Barabás Ákos okl. mérnök első meghatalmazott-helyettes Országos Vízügyi Főigazgatóság, főosztályvezető 5. táblázat: Magyar - Osztrák Vízügyi Bizottság tagjai ÖSTERREICH Dipl.-Ing. Wilfried Schimon 1. Bevollmächtigter BMLFUW, Sektionschef Dipl.-Ing. Dr. Konrad Stania Stv. 1. Bevollmächtigter BMLFUW, Referent Murányiné Krempels Gabriella második meghatalmazott Belügyminisztérium, főosztályvezető Sütheő László okl. mérnök második meghatalmazott-helyettes ÉDUVIZIG, műszaki igazgatóhelyettes Bizottság részei Bizottság Albizottsága Monika Eder-Paier Stv. d. 2. Bevollmächtigten BMFLUW, Abteilungsleterin Dipl.-Ing. Gerald Hüller Stv. d. 2. Bevollmächtigten Amt der BGL, Abteilungsvorstand Albizottsági munkába bevont szakértők a területi Vízügyi Igazgatóságoktól: - Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság - Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság - Amt der Burgenländischen Landesregierung - Amt der Steiermärkischen Landesregierung - Amt der Niederösterreichischen Landesregierung Együttműködés tárgya Határvidék vízgazdálkodási kérdéseinek szabályozása különös tekintettel a vízi munkák tervezésére, kivitelezésére, fenntartására vonatkozóan. Az együttműködési kötelezettség elsősorban az államhatár 6 km-es határtérségre vonatkozik, ám a távolabbi vízgyűjtőn tervezett beavatkozásokat is ismertetni kell a másik féllel és ezeket a Bizottságban meg kell tárgyalni (Fertő tó, Lajta, Ikva-Hanság-csatorna rendszer, Rába és Lapincs, Répce, Pinka, Strém, Gyöngyös, Rohonci Arany-patak). Közösen végzett főbb feladatok Építési munkák Vízgyűjtőterületek vízgazdálkodási ügyei Vízrajzi adatcsere Vizek állapotának ellenőrzése Vízrendezés és árvízvédelem Felszín alatti vizek állapotértékelése Általános vízgazdálkodási ügyek Kétoldalú érdekeltségi körbe tartozó vízgazdálkodási kutatások 20 / 65

21 Árvízi jelentőszolgálat Kétoldalú együttműködés az EU Víz Keretirányelv végrehajtására Határtérség felszín alatti vízkészleteinek fenntartható használata Kölcsönös tájékoztatás rendkívüli vízszennyezésekről EU Projektek Kétoldalú együttműködés az EU árvízi irányelv végrehajtásáról Ülésszakok 2014-ben került sor az 58. ülésszakra Ülések éves rendszerességgel, országonként váltott helyszíneken Albizottsági ülés: tárgyév áprilisában Bizottsági ülés: tárgyév májusában Rendkívüli ülésszakok: időközben szükség és egyeztetés szerint Beavatkozások ügymenete Következő évi építési terv (ill. közös ügy) szakértői felterjesztése az Albizottsághoz Építési terv megvitatása az albizottsági ülésen, jegyzőkönyv formájában jóváhagyásra felterjesztés a Bizottság számára Bizottság határozata a terv végrehajtásáról Megvalósítást követő évben szakértők beszámolója az Albizottság számára (Felek tájékoztatják egymást) Albizottság jegyzőkönyvi felterjesztése a Bizottság számára döntés érdekében Bizottság határozata további intézkedésről vagy a napirendi pont törléséről Létesítmények üzemeltetési utasításai A Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság kezelésében levő, nagyvízi mederkezelési tervezéssel érintett Répce szakaszon, a nagyvízi mederkezelési tervet érintő létesítmények üzemeltetési utasításai a terv készítésekor nem álltak rendelkezésre. A Répcét keresztező utak (hidak), nagyvízi medret érintő utak jegyzékét a 6. táblázat foglalja össze. 6. táblázat: A nagyvízi medret érintő utak TELEPÜLÉS TÍPUS SZÁM MEGJEGYZÉS Répceszemere közúti 8614 Cirák Tompaládony Zsira összekötő út Csáfordjánosfa közúti 8614 Cirák Tompaládony Zsira összekötő út közúti Csér bekötő út Nagygeresd közúti 8614 Cirák Tompaládony Zsira összekötő út közúti 8631 Vasegerszeg Nagygeresd összekötő út Vasegerszeg közúti 86 Rédics Szombathely Mosonmagyaróvár másodrendű főút Berektompaháza közúti 8614 Cirák Tompaládony Zsira összekötő út Keményegerszeg közúti 86 Rédics Szombathely Mosonmagyaróvár másodrendű főút Tompaladány közúti 84 Balatonederics Sárvár Sopron másodrendű főút közúti 8614 Cirák Tompaládony Zsira összekötő út Hegyfalu közúti 86 Rédics Szombathely Mosonmagyaróvár másodrendű főút Mesterháza közúti 8614 Cirák Tompaládony Zsira összekötő út Chernelházadamonya közúti Chernelháza Damonya bekötő űt Répceszentgyörgy közúti 8632 Hegyfalu Bő összekötő út Bő Gór közúti 8614 Cirák Tompaládony Zsira összekötő út közúti 8633 Bő Lócs összekötő út közúti 8632 Hegyfalu Bő összekötő út közúti 8632 Hegyfalu Bő összekötő út közúti Gór bekötő út A Répcén helyenként találhatóak engedély nélkül létesített fa gyaloghidak is, melyek egy-egy település között biztosítják a megközelítést. Közműkeresztezések a Répcén, valamint a Répce jobb parti főcsatornán: A 20 kv-os szabadvezeték keresztezi a Répcét Bő külterületén, a 037 hrsz.-on Chernelházadamonya Szennyvíztisztító Telep tisztított szennyvíz bevezetés a Répcébe A közös oszlopsoron haladó 22 KV-os és 0,4 kv-os szabadvezeték keresztezi a Malom-árkot, valamint a Répcét a km szelvényben Chernelházadamonya-Répceszentgyörgy összekötő út mellett. Bő Hegyfalu - Szeleste optikai hálózat: szabadvezeték keresztezi a Répce-malomárkot, valamint a Répcét a szelvényben Chernelházadamonya-Répceszentgyörgy összekötő út mellett. A vezeték keresztezi a Répce jobb parti főcsatornát a km szelvényben meglévő hídszerkezeten történő átvezetéssel. Nagygeresd-Vasegerszeg községek optikai kábeltelevízió törzshálózata: A vezeték keresztezi a Répcét a szelvényben irányított fúrással, valamint a Répce jobb parti csatornát a szelvényben átsajtolással. Erőművek Répce vízfolyáson: Chernelházadamonya Felső Vízerőtelep /Villamosenergia Termelő és Szolgáltató Kft. (1118 Budapest, Kelenhegyi u.39.) mint engedélyes/. A Répce km szelvényében. 21 / 65

22 Chernelházadamonya Alsó Vízerőtelep /Josef Tröndle (79774 Albbruch, Dorfstrasse 21. DEUTSCHLAND)/: a Répce folyó (Chernelházadamonya 015/1 hrsz) és a Malom-árok (Chernelházadamonya 011 hrsz.) tárgyi szakaszának vagyonkezelője a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, kezelői hozzájárulást adott a tervezett Chernelházadamonya alsó vízi-erőmű telep helyreállításának vízjogi létesítési engedélyeztetéséhez. Az erőmű a Répcén kerül helyreállításra, valamint a Malom-árok km szelvényébe tervezett zsilip a létesítési terv alapján duzzasztó zsilipként, illetve az árhullámok levonulásakor árapasztó zsilipként funkciónál. Mivel a korábbi zsilip elbontásra került, a Malom-árok km szelvénye helyett a km szelvénybe lesz elhelyezve a duzzasztó-árapasztó zsilip Ivóvízbázis-védőterülettel való érintettség A Répce folyó nagyvízi kezelési terv készítése során lehatárolt nagyvízi meder terület, nem érint ivóvízbázis védőterületet Korábbi tervek, tanulmányok, megvalósult szabályozások és egyéb beavatkozások Répce általános rendezési terve 140 m 3 /s vízemésztésre Az 1965-ös Répce árvíz számos part- és töltésszakadást okozott, ennek következtében Ausztria már ban a vízszállító képesség növelésére, a lefolyási viszonyok javítására két javaslatot tett. Az egyik a Répce árvízi szelvényének helyreállítását a lutzmannsburgi duzzasztóműtől a téglagyári hídig, beleértve a mű jobb parti oldalán bekövetkezett szakadás helyreállítását, az áramlási irányok javítását vezetőművekkel és sarkantyúkkal. A másik a Répce tervszerű szabályozását a téglagyári hídtól Frankennau településen keresztül Strebersdorf községig. Az évben megtartott 29. Magyar - Osztrák Vízügyi Bizottsági ülésen az osztrákok bejelentették a munkálatok befejezését a magyar határszakaszig, miszerint a területükön a mederrendezést HQ 3% = 140 m 3 /s vízhozam kiöntésmentes elvezetésére elvégezték. A Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság az árhullám tapasztalatai alapján a Répce felső szakaszának szabályozására 3 fő beavatkozást tervezett. A Répce felső szakaszának szabályozását, műtárgyakkal és gyűjtő árkokkal együtt, az országhatár és a büki vasúti híd közötti szakaszon. Répcevis község árvédelmi biztonságának megteremtését, valamint Csepreg község árvédelmének megteremtését, amelyhez a Répce árapasztó csatorna is kapcsolódik. A szabályozás vonalvezetése során a nagy kanyarulati sugárral kialakított átmetszések partélek közötti megvalósítása, a szelvények méreteinek lecsökkentése volt a cél. A meder felső szakasza a beavatkozás előtt a berágódásoknak köszönhetően nagyobb szelvényű volt, mint az alsó szakasz. Akkori állapotában a meder Répcevisnél kb. 100 m 3 /s, míg Büknél m 3 /s vízemésztő képességűre becsülhető. A tervezett szabályozás célkitűzése a 140 m 3 /s vízhozam kiöntésmentes elvezetésének a biztosítása volt. A szabályozás a vízfolyáson két közúti hidat érintett, a Répcevis-Zsira illetve a Csepreg belterületén lévő közúti hidat. Ezen hidak átépítésére nem volt szükség, mivel a mederben levezetésre kerülő 140 m 3 /s vízhozamot biztonsággal tudták elvezetni. Csepreg belterületén keresztül haladó Répcét a nagyvizek idején az árapasztó csatornával tehermentesítették a mederben létesített szűkítő műtárgy segítségével. Az árapasztó csatorna Csepreg község keleti felén a várost kikerülve csatlakozik vissza a főmederbe. Ebbe az árapasztó csatornába torkollik a Szakonyi övcsatorna. A büki vasúti töltés felett oldalbukó műtárgy épült ki, mely a m 3 /s-nál nagyobb vízhozamokat az ártéri hidak felé tereli. A szabályozási munkálatok évben indultak meg, majd év végével fejeződött be. A mederrendezés az Ablánc-patak torkolatáig 140 m 3 /s vízemésztő képességre kiépült, ezzel egy időben Gór község alatt a községi védtöltés védelmére mintegy 1 km-es mederátvágás készült. A tározó leeresztő műtárgya alatt a mindössze fm hosszan mederrendezésre került sor 50 m 3 /s vízhozam levezetésére, illetve a Répce árapasztó előtti 2,8 km-es szakaszának mederkorrekciója az árvédelmi töltés megerősítésével karöltve. Az ezt követő időszakokban az alsó szakaszon már csak minimális mederrendezési beavatkozások történtek. Répce középső szakasz mederrendezése Tározós változat Tanulmányterv Készítette: VIZITERV Vízügyi Tervező Vállalat (1983.) A terv készítésének előzményei A Répce középső szakaszán a répcelaki árapasztó és a Szombathely Bük vasútvonal közötti mederrendezési munkát a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság a meder kisméretű rendezésével és a Gór Bő összekötő úttól nyugatra árvíztározó létesítésével kívánta megoldani. A beruházási program készítése előtt egyeztetés céljából munkaközi terv keretében a VIZITERV vizsgálta a Gót Bő térségében épülő tározó árvízvisszatartó hatását, valamint tározó építése során szükséges műszaki beavatkozások mértékét, azok megoldását és szükségességét. A tervezés során tartott egyeztető tárgyalás eredményeként a szükséges műszaki és gazdasági elbírálás céljából további tervek elkészítése vált szükségessé. A Répce középső szakaszán szükséges beavatkozások meghatározására hidrológiai és hidraulikai vizsgálati eredmények összegzését követően az alábbi tartalommal rendelkező tervek elkészítése mellett döntöttek: - tározós változat, mely tartalmazza a Gór Répcelak között a Répce meder tározó esetén szükséges kiépítését és rendezését és a Répcelaki árapasztó fejlesztési igényét, - tározó nélküli tervváltozat, mely Büktől Répcelakig foglalkozik a szükséges mederrendezéssel és a répcelaki árapasztó csatorna fejlesztésével, illetve bővítésével. A terv tartalma Árapasztó csatorna: A Gór Bő-i tározó kiépítése és a tározó szabályozott vízátbocsátása során az árapasztóhoz érkező mértékadó árhullám: m 3 /s. A rendelkezésre álló adatok alapján az árapasztó jelenlegi kiépítése a műtárgyaknál figyelembe vett mértékadó árvízszinthez tartozó Q 1% -os 120 m 3 /s vízszállítást vesz figyelembe. Tehát a tározó kiépítése után a megváltozott árvízi viszonyok az árapasztó jelenlegi kiépítését nem befolyásolják. Répce meder: A Répce rendezése az árapasztó csatorna és Gór Bő-i összekötő út között a meder m 3 /s ra való kiépítése és annak költségkihatása ezen terv feladata. 22 / 65

23 A Répce jelenlegi vízszállítása ezen szakaszon belül m 3 /s között változik. A fejlesztés vizsgálatánál a jelenlegi meder vonalát meghagytuk, kihasználva a felhagyott malomzsilipek fenéklépcsőit. A patak a fkm szelvényig Q 38 m 3 /s-os vízmennyiség szállítására évben kiépült, és bal parton töltésezett (Répceszemere védtöltés). Ezen szakaszon további bővítésével nem számolunk. A meder további tervezett kiépítése a Metőc-patakig ( szelv.) 50 m 3 /s. Az érintett szakaszon a szükséges szelvénybővítés mederjellegtől függően m 3 /m. A Metőc-pataktól a Gór Bő-útig a meder kiépítésére a mértékadó vízhozam 40 m 3 /s. A meder szelvényig, valamint szelvények között bővítésre szorul. A fkm szelvények között a szükséges vízmennyiséget szállítja, de ezen a szakaszon is előirányoztuk medertisztítást. A szelvények között a meder elfajult, lábazati medervédelem indokolt. Répce-völgy általános felülvizsgálata Tanulmányterv Készítette: VIZITERV Mérnökszolgálati Kft. (1997.) A FELÜLVIZSGÁLAT IDŐSZERŰSÉGE Az évi rendkívüli árvizet követően az 1970-es években Bük térségéig kiépült a Répce meder, mind osztrák, mind magyar területen 140 m 3 /s vízemésztésre, mely mederrendezésekkel a völgyfenéki természetes tározódás lecsökkent, ugyancsak csökkent az összegyülekezési idő ban átadták a Gór-Bői árvízi tározót, melynek célja egyrészt a mértékadó árvíz (Q m ) 250 m 3 /s vízhozamának 110 m 3 /s-ra történő lecsökkentése, hogy a tározó alatti községeket mentesítse az árvízi elöntésektől, és hogy a Répce árapasztó képes legyen ezt a csökkentett vízhozamot elszállítani, másrészt célja volt, hogy a 10 %-os valószínűségű csökkentett árvízhozamok (50 m 3 /s) a tározó alatt jelentősebb kártétel nélkül levezethetőek legyenek. Ugyanakkor az ehhez szükséges mederbővítés a tározó alatt mindössze ~ 3 km hosszban épült ki, így a vízszállítás nem haladja meg a m 3 /s-ot, ezért gyakori évenkénti kiöntések okoznak károkat. A TANULMÁNY CÉLKITŰZÉSEI A Répce-völgy felülvizsgálatának alapvető célkitűzése, hogy egyrészt a törvényi követelményeknek megfelelően az alapvető vízgazdálkodási feladatkörbe tartozó legszükségesebb fejlesztésekre javaslatot tegyen, megteremtve ez által a területen a biztonságos gazdálkodás feltételeit, másrészt, hogy világos képet nyújtson az árvízi veszélyeztetésekről és a vízgazdálkodás helyzetéről, valamint az önkormányzatok és helyi érdekeltek részére felhívja a figyelmet a szükséges teendőkre. Alapvető vízgazdálkodási feladatkörbe tartozónak tekinthető a terület gyakori elöntésektől (1 5 évenkénti) mentesítése. A tanulmány tehát javaslatot tesz az ehhez szükséges alapvető fejlesztésekre, azok sorolására és ütemezésére. A tanulmány célkitűzése továbbá, hogy a fejlesztés mind műszakilag, mind gazdaságilag megalapozott legyen, a bekövetkező károk leghatékonyabb redukálását irányozza elő. E célok érdekében hangsúlyosan foglakozik az észlelőhálózat és előrejelzés kiépítésével, illetve javításával, és a Gór-Bői tározó minél hatékonyabb szabályozására tesz javaslatot. A Tanulmánytervben bemutatásra került a Répce állapota az országhatártól a Gór-Bői tározóig; a Gór-Bői árvízcsúcs-csökkentő tározó; a Répce állapota a Gór-Bői tározótól a Répcelaki árapasztóig; valamint a Répcelaki árapasztó. A helyzet feltárása után javaslatokat tesz a terv a szükséges beavatkozásokra. Gór-Bői árvízcsúcs-csökkentő tározó: (Az üzemeltetési szabályzat szerint, mely a Tanulmányterv C. melléklete) Az árvízcsúcs-csökkentő tározó célja a Répce tározó alatti, a répcelaki árapasztóig terjedő szakaszán az árvizek levonulásának szabályozása, árvízcsúcs-csökkentése oly módon, hogy a p=10 %-os valószínűségű árhullám jelentősebb kártétel nélkül levezethető legyen a répcelaki árapasztóig és, hogy az árapasztóra csak a maximálisan megengedhető m 3 /s jusson. A tározó méretezése a mértékadó Q m =250 m 3 /s csúcsvízhozamú hidrogram alapulvételével történt." A vízfolyás völgyében az árvizektől veszélyeztetett települések: Gór, Bő, Chernelházadamonya, Mesterháza, Hegyfalu, Tompaládony, Vasegerszeg, Vámolcsalád, Csánig, Csáfordjánosfa, Répceszemere, Répcelak. Gátszakadás esetén szintén ezek a települések és a völgyfenéki mezőgazdasági területek a veszélyeztetettek. A tározó üzemét befolyásoló vízhasználatok és egyéb beavatkozások: A tározó, mint zöldtározó funkcionál, nyitott zsiliptáblákkal. A teljesítőképességéhez (106 m 3 /s vízszállítás Q 1% -os árhullám érkezésekor) szükséges hasznos tározótér m 3 A különböző valószínűséggel előforduló vízhozamok csúcsértékei: - NQ m =250 m 3 /s - NQ 1% =225 m 3 /s - NQ 10% =118 m 3 /s - NQ 20% =75 m 3 /s A tározótér mértékadó árvízszintjének abszolút magassága: 170,22 m B. f., mérceállása 7,52 m. Az üzemi műtárgy vízszállító képessége: - tározódás nélkül 10 cm duzzasztással: 50 m 3 /s - mértékadó árvíz esetén az előírt fojtással: 15 m 3 /s - katasztrofális állapotban vészárapasztó hozamával növelve: 133 m 3 /s A vízkivételi és vízleeresztési rendszer adatai, szabályozásának körülményei A tározóba érkező különböző gyakoriságú vízhozamok: - NQ m =250 m 3 /s - NQ 1% =225 m 3 /s - NQ 10% =118 m 3 /s - NQ 20% =75 m 3 /s Normál állapotban a szegmens zsiliptáblák alsó éle 163,15 m B. f. (0,45 m nyílás) szintre állítandó. 23 / 65

24 p [%] 7. táblázat: Normál állapot vízszint és vízmennyiség adatok Q [m 3 /s] CSILLAPÍTOTT Q [m 3 /s] TÁROZÓBAN VÍZSZINT [m B. f.] TÁROZOTT VÍZMENNYISÉG [millió m 3 ] normál állapot ,33 3, ,35 6,8 1%-os valószínűségű árhullám Q 1% =225 m 3 /s; V 1% =25,2 millió m 3 Automatikus üzemmód (szabályozás nélküli vagy katasztrófa helyzet): Automatikus üzemmódban a zsiliptáblák alsó éle 163,15 m B. f.. A tározó vízszintje 170,62 m B. f.-re emelkedik, a tározó térfogata 12,2 millió m 3, a tározó árhullám csúcsa 96 m 3 /s. A vészárapasztó 6 órán át üzemel, maximum 19 m 3 /s kapacitással. Szabályozott üzemmód: Amikor a tározó vízszintje eléri a 168,10 m B. f. szintet (3 millió m 3 ) és a tározóba érkező vízhozam meghaladja a 110 m 3 /s-ot, (Répcevis 100 m 3 /s), akkor nyitni kell a szegmens zsilipet 163,70 m B. f. szintig (1,0 m nyílás). Ha a tározó vízszintje eléri a 169,28 m B. f. szintet (6,5 millió m 3 ) a tározóba érkező vízhozam 200 m 3 /s (Répcevisnél 180 m 3 /s) feletti, nyitni kell a szegmens zsilipet 164,30 m B. f. szintig. Ekkor a tározóba 9,8 millió m 3 tározódik be 170,10 m B. f. szinten. A tározóból távozó árhullám csúcsa 106 m 3 /s. Mértékadó árhullám Q m =250 m 3 /s; V m =27,5 millió m 3 Automatikus üzemmód (szabályozás nélküli vagy katasztrófa helyzet): Automatikus üzemmódban a zsiliptáblák alsó éle 163,15 m B. f.. A tározó vízszintje 170,84 m B. f.-re emelkedik, a tározó térfogata 13,1 millió m 3, a tározó árhullám csúcsa 142 m 3 /s. A vészárapasztó 10,4 órán át üzemel, maximum 65 m 3 /s kapacitással. Szabályozott üzemmód: Amikor a tározó vízszintje eléri a 168,10 m B. f. szintet (3 millió m 3 ) és a tározóba érkező vízhozam emelkedő és 110 m 3 /s-ot, (Répcevis 100 m 3 /s) meghalódó, nyitni kell a szegmens zsilipet 163,70 m B. f. szintig (1,0 m nyílás.) Ha a tározó vízszintje eléri a 169,28 m B. f. szintet (6,5 millió m 3 ) a tározóba érkező vízhozam 200 m 3 /sot meghaladó (Répcevisnél 180 m 3 /s), nyitni kell a szegmens zsilipet 164,30 m B. f. szintig (1,6 m nyitás). További vízszintemelkedés esetén 170,15 m B. f. szinten (10 millió m 3 ) a zsilipeket 165,00 m B. f. szintig (2,3 m nyitás) kell emelni. Ekkor a tározóba 170,22 m B. f. szinten 10,3 millió m 3 tározódik be. A tározóból távozó vízhozam 145 m 3 /s. Az alábbi adatok mértékadó árhullám fojtás nélküli átvonulására érvényesek: Legnagyobb leüríthető vízsugár: 205 m 3 /s Legnagyobb vízszintcsökkentés vészhelyzetben: A tározó leürítési mértéke vészhelyzetben: 4,6 m/nap 109 óra (teljes leürítés) A leürítés módja automatikus. Mértékadó árhullám átvonulása fojtással: Legnagyobb leüríthető vízsugár: 145 m 3 /s A leürítés módja szabályozott. A tározó működtetésével kapcsolatos jelenleg is fennálló problémák A tározó jelenlegi állapotában nem képes betölteni célját, mert építésekor az alsóbb szakaszok rendezése is tervezve volt. Felmerülő problémák: A tározó területe nem került kisajátításra. Bük Város Önkormányzata tervezi a Tározó átalakítását kettős működésű tározóvá, így az üzemeltetési szabályzat mindenképpen felülvizsgálatra szorul majd a jövőben. Az üzemeltetési szabályzat csak szűk határok között teszi lehetővé a tározó szabályozását. Gór-Bői árvízcsúcs-csökkentő tározó megfelelő üzemeltetéséhez az alábbi műszaki beavatkozások szükségesek: Vészárapasztó megerősítése Kiegészítő vészárapasztó építése Műtárgy küszöbszint emelés Tározótér rendezése Tározótér területének kisajátítása RÉPCE ALSÓ SZAKASZ A tározó alatti szakaszon, jelen helyzetben egyetlen megoldható vízgazdálkodási célkitűzés lehet, hogy az amúgy is elkerülhetetlen kiöntések gyakoriságát, valamint kártételeit csökkentsük. Elkerülhetetlen kiöntésekről beszélünk, hiszen csak az a cél, hogy a 10 évnél gyakoribb árvizeket a mederben tartsuk. A tanulmányterv a meder kiépítését javasolta m 3 /s-os vízhozam levezetésére, a többlet vizek völgybeli levezetésével oly módon, hogy az árvíz levonulását követően a lehető leghamarabb levonuljon a víz az elöntött területekről. A tanulmánytervben javasolt fejlesztések, műszaki beavatkozások a Répce alsó szakaszán: Répce meder jókarba helyezése a Gór-Bői tározótól a Metőc-patak torkolatáig Répce meder jókarba helyezése a Metőc-patak torkolatától a répcelaki-árapasztóig Répce jobb parti főcsatorna jókarba helyezése Árapasztó oldalbukó a répce jobb partján RÉPCE ÁRAPASZTÓ 24 / 65

25 A Répce árapasztó vízszállító képessége figyelembe véve a Gór-Bői tározó árvízcsúcs-csökkentő hatását csak a meder mindenkori állapotától függ. Mérete alkalmassá teszi a csökkentett árvizek (max m 3 /s) levezetésére. Ezért javaslatunkban csak olyan feladatokat szerepeltetünk, melyek a meder és az árapasztó bukó műtárgyainak jókarba helyezésére irányulnak. Árapasztó bukóműtárgy jókarba helyezése Árapasztó csatorna jókarba helyezése Vízgyűjtő gazdálkodási terv es pontban került kifejtésre. A Nagyvízi mederkezelési tervezésnél figyelembe vételre kerültek a korábbi tervek, tanulmányok, valamint az elmúlt évek árvízi tapasztalatai is A mederszakasz részletes állapotismertetése Ebben a fejezetben a meder aktuális állapotát rögzítjük hidrológiai és hidraulikai szempontból. Az itt tárgyalt adatok képezik a numerikus modellezés bemenő információit, illetve a terv későbbi aktualizálásakor a természeti körülmények változásának értékelését a mostani feltáráshoz viszonyítva lehet megtenni. Az árvízi felszíngöbék módosulása, az eltérések tendenciája utalhat a hullámtér használatának változására, de ugyanúgy a vízgyűjtő vagy a levezetőrendszer hozamátbocsátási kapacitásának változására (pl. feltöltődés) Hidrológiai viszonyok A vizsgált mederszakasz elhelyezkedése, általános jellemzése A folyó Ausztriában, a Keleti-Alpok határmenti nyúlványain, a Rozália és a Wechsel hegységben több ágból ered. Átvágva a Rohonc környéki hegyek északi ágait, a Lándzséri-hegység lábánál lépi át az országhatárt. Büktől kezdve Dénesfáig Győr-Moson-Sopron megye és Vas megye között a határt alkotja. A síkságra érve Répcelaknál az árvizeit a Répce árapasztó csatorna vezeti Pápoc közelében a Rábába. A Répce a Hanságban egyesül a Kis-Rábával és Rábca néven folyik tovább. Az árapasztó feletti vízgyűjtő terület nagysága az osztrák területtel együtt 963 km 2, melynek nyugati 2/3 része Ausztriához, keleti 1/3 része Magyarországhoz tartozik. Ausztriában két tartomány (Burgenland és Alsó-Ausztria), Magyarországon két megye (Vas és Győr-Moson-Sopron megye) osztozik a területen. A 2. ábra mutatja be a Rába vízgyűjtő területét a Répce vízgyűjtő területével együtt. 2. ábra:a Rába vízgyűjtő területe a Répce vízgyűjtő területével Domborzat Morfológia szempontból négy jól elkülöníthető tájra osztható: középhegységi, m abszolút magasságok között, dombvidéki-hegylábi, m abszolút magasságok között, halomvidéki-táblás, m között, síksági, 150 m abszolút magasság alatt. Ezek a tájak a relief-energia, a lejtők szöge, a völgyhálózat sűrűsége szempontjából különbözőek. A lefolyási viszonyokat a növényi fedettségen túlmenően lejtőkategóriákkal is jellemezhetjük. A 8. táblázatban ismertetjük, hogy az egyes szelvényekhez tartozó vízgyűjtő terület mekkora %-a esik az adott lejtőkategóriába; ezt km 2 -ben is megadjuk. 25 / 65

26 8. táblázat: Lefolyási viszonyok, terepesés TEREPESÉS SZELVÉNY 35,0-11,0 % KÖZEPES LEJTŐ 11,0-3,5 % SZELÍD LEJTŐ 3,5-0,0 % SÍKVIDÉK Rabnitz, Unterrabnitz 83 km 2 (79,5%) 17 km 2 (16,7%) 4 km 2 (3,8%) Stoober B., torkolat 99 km 2 (34,1%) 34 km 2 (11,6%) 158 km 2 (54,3%) Répce, Répcevis 200 km 2 (32,0%) 118 km 2 (19,0%) 303 km 2 (49,0%) Répce árapasztó 200 km 2 (20,8%) 118 km 2 (12,2%) 645 km 2 (67,0%) A Répce-völgy esése a domborzattal összhangban az alábbiak szerint változik: a Rabnitz Mannersdorf felett 14 m/km, a Stoober Bach a Gaberlingbach torkolatta felett 16 m/km, a Stoober Bach a torkolatáig 14 m/km, a Répce (Rabnitz) Bükig 2,1 m/km, Büktől Tompaládonyig 1,4 m/km, Tompaládonytól az árapasztóig 1 m/km. A fentiekből kitűnik, hogy az osztrák területen gyorsan levonuló árvizek a magyarországi Répce-völgyben terülnek szét, jelentős elöntéseket okozva. Éghajlat A Répce vízgyűjtő nyugati térrészei a víz- és hőellátottságot is figyelembe vevő osztályozás szerint a mérsékelten hűvös - mérsékelten nedves éghajlati övezetbe tartoznak. A hőmérséklet évi átlaga nyugatról kelet fele haladva emelkedik, nyugaton jellemzően 8,5-9,0 ºC, keleten 9,0-9,5 ºC. Csapadékban gazdag, a hegyvidéki területeken mm, a határ közeli területeken mm a csapadék évente. A csapadékjárás alpi típusú, a csapadék minimuma januárban vagy februárban, míg a maximuma a nyári hónapokban, júniusban, júliusban fordul elő. Csapadékra nap lehet számítani évenként, 10 mm-t meghaladó mennyiségre átlagosan legalább 25 napon. A 24 óra alatt lehulló csapadékmennyiségek maximumai a területen mm között fordultak elő. A hótakarós napok száma a magasabb területeken 50, egyébként 42-45, az átlagos maximális hóvastagság a magasabb területeken cm, egyébként 30 cm. Árvízi szempontból jelentős lehet a meleg esőből és a hatására meginduló hóolvadás együttesen lefolyó vize. A keleti térrész (Répce-síki) a mérsékelten hűvös-mérsékelten nedves és mérsékelten száraz éghajlati övezet határán terül el. A hőmérséklet évi átlaga jellemzően 9,5-9,8ºC. A csapadék itt is meghaladja a magyarországi átlagot, kevéssel 650 mm fölötti. A csapadék minimuma januárban vagy februárban, míg a maximuma a nyári hónapokban, júniusban, júliusban fordul elő. Kimutatható a gyenge őszi másodmaximum is. Csapadékra nap lehet számítani évenként, 10 mm-t meghaladó mennyiségre átlagosan 20 napon. A 24 óra alatt lehulló csapadékmennyiségek maximumai a területen mm között fordultak elő. A talajt általában napon összefüggő hó borítja, melynek az átlagos maximális vastagsága 25 cm. Vízhálózat A Répce vízgyűjtő területét jellemző vízhálózatok a két ország területén eltérőek. Ausztriában - a határtól ~3,4 km-re (Lutzmannsburgnál) két közel egyenlő ágra szakad a Répce. Az egyik a Rabnitz, a másik a Stoober Bach. A két ághoz közel azonos részvízgyűjtők tartoznak (Rabnitz 268,7 km 2, Stoober B. 281,5 km 2 ), ugyanakkor a Rabnitz fő ága tíz kilométerrel hosszabb a Stobber Bach-énál (Rabnitz 39 km, Stoober B. 29 km). Mindkét oldalágba számos kisebb-nagyobb, de egységesen meredek esésű patak torkollik be. A főbb oldalágakat (alulról felfelé sorolva) az alábbiakban mutatjuk be, zárójelbe téve a hozzájuk tartozó részvízgyűjtőterület méretét is: Rabnitz: Rustenbach (39,0 km 2 ) Erlaubach (47,4 km 2 ) Plötzgraben (3,0 km 2 ) Lembach (6,0 km 2 ) Stoober Bach: Raidingbach (65,2 km 2 ) Potoschze (18,6 km 2 ) Gaberlingbach (30,4 km 2 ) Kohlgrabenbach (21,0 km 2 ) Mühlbach (21,0 km 2 ) A fentiekből kitűnik, hogy a Rabnitz 39 km hosszú főágán a teljes vízgyűjtő területének 35 %-a adódik az oldalvölgyekből, míg 39 %-a saját, ugyanakkor a Stoober Bach 29 km hosszú főágán a teljes vízgyűjtő területének 55 %-a adódik az oldalvölgyekből és 25 %-a a saját vízgyűjtője. A főágak felett közel azonos (Rabnitz 67,9 km 2, Stoober Bach 55,8 km 2 ) nagyságú vízgyűjtőterület található. Ebből adódik az, hogy a két ág egyesülése alatti Rabnitz szakaszon a határszelvényben a Stoober Bach később fut rá a Rabnitz árvizeire, így a mértékadó árvíz esetén a megoszlás % (Rabnitz ~140 m 3 /s, Stoober B. 100 m 3 /s). Ugyanakkor a Stoober Bach mértékadó árvízhozama ~150 m 3 /s. Magyarországon a Répce gyakorlatilag mesterséges medrekben folyik, mely helyzet a múltbeli használatból fakad. Ez a használat számtalan malmot és vízerőtelepet jelent, de ezek közül jelenleg már csak egy vízerőtelep működik Damonyánál. Ehhez járul az 1965-ös árvíz utáni rendezés, mely a felső szakaszon (Répcevistől-Bükig) a nagyobb árvizek mederben tartását irányozta elő. Ezen a szakaszon jelenleg a múlt század végén kialakított Ásás csatorna vette át a Répce szerepét, illetve a 65-ös árvíz után felbővített csatorna ma a Répce. Mellette megmaradt a régi Répce meder, mely a Zsiránál a Rajna-patak torkolati szakasza, Szakonynál a Szakonyi övcsatorna lett. Csepregnél visszatér az árapasztó csatorna medrébe. Csepreg alatt még létezik a völgy bal oldalán a régi Répce, itt nevezhetjük Répce malomcsatornának. Bőtől Nagygeresdig érintetlenül fennmaradt a régi állapot, ezen a szakaszon a völgy közepén de nem a legmélyebb vonulatán folyik a Répce, bal oldalán övcsatornaként funkcionáló árokkal, jobb oldalán a völgyfenéken haladó Répce jobb parti csatornával. 26 / 65

27 Nagygeresdtől a Répce árapasztóig többé-kevésbé közös mederben folyik a Répce. Répcelak térségében a vízfolyás ismét kettéágazik. A vízhozam egy kisebb részét zsilippel szabályozottan a Répce ág a Répce- Rábca rendszerbe vezeti. A nagyobb vizek az 1910-ben épült árapasztó csatornán a Rábába kerülnek. A Répce magyarországi szakaszát az árapasztóig a 3. ábra mutatja be. 3. ábra: A Répce magyarországi szakasza az árapasztóig A Répcébe a magyarországi szakaszon számos kisebb-nagyobb vízfolyás torkollik. Ezek közül az alábbiak érdemelnek említést, zárójelben a vízfolyások vízgyűjtőterületével: Ablánc-patak (43 km 2 ) Metőc-patak (127 km 2 ) Kőris-patak (122 km 2 ) Az Ablánc-patak dombok között húzódó patakvölgye nagyrészt erdővel borított. A Répce jobb oldali meredekebb domboldalainak vizét vezeti le, aránylag szűk völgyfenéken. A Metőc-patak tekintélyes vízgyűjtő területe ellenére nem játszik komoly szerepet a Répce mértékadó árvízhozamában, tekintettel arra, hogy területe a Répce vízgyűjtő északi peremén fekszik, mely lapos mezőgazdasági terület. Maximális vízhozama 17 m 3 /s, mely kialakulásához 20 óra kell, tartóssága pedig 24 óra. Ebből következik, hogy a vízgyűjtő területét érintő, homogén intenzitású csapadék esetében is levonul a Metőcön az árviz, mielőtt a Répce árvizei megjelennének torkolatánál. A Kőris-patak a Rába és a Répce közötti lankás vidék vizét gyűjti össze és vezeti a Répcébe. Domborzatilag a Rába síksághoz tartozik, de a felszínt feltöltődés alatt álló laposok, elsorvadt holtágak, eróziós úton képződő lapos völgyek jellemzik. Mederrendezési munkálatok Az évi a térségre mértékadó árhullámok levonulásának tapasztalatai alapján mind osztrák, mind magyar területen jelentős vízfolyás-rendezési munkák történtek. Az osztrákok az 1970-es években kiépítették a Répce medret NQ 3% körüli, 140 m 3 /s kiöntésmentes levezetésére, majd ezt követően kiépült a Répce meder magyar területen is az országhatártól Bük térségéig, az Ablánc-patak becsatlakozásáig, ugyancsak m 3 /sec vízemésztésre. A mederrendezésekkel a völgyfenéki természetes tárózódás lecsökkent, ugyancsak csökkent az összegyülekezési idő is. A büki vasúti híd felett kb. 70 m 3 /s-nál működni kezdő oldalbukót képezték ki annak érdekében, hogy a nagyvíz egy részének a völgybe terelésével a büki szakaszt tehermentesítsék. A vasúti híd alatti medret is rendezték. Az szeptemberi árhullám azt mutatta, hogy a legújabban épített Bük közúti híd alatti meder vízszállító képessége is csak m 3 /s a tervezett 120 m 3 /s helyett. Mára ez a vízszállító kapacitás tovább csökkent. Jelenleg már m 3 /s vízhozamnál völgyi elöntések keletkeznek Bük térségében. Ezt követte a Gór, Bük térségében az árvíztározó megépítése, melyet 1996-ban adtak át üzemelésre. A Góri árvízcsúcs-csökkentő tározó célja a Répce tározó alatti, a répcelaki árapasztóig terjedő szakaszán az árvizek levonulásának szabályozása, árvízcsúcs csökkentése oly módon, hogy a 10 %-os valószínűségű árhullám jelentősebb kártétel nélkül levezethető legyen a répcelaki árapasztóig. Ugyanakkor a répcelaki árapasztóra csak a maximális megengedhető terhelés, m 3 /s jusson. Megjegyezzük, hogy napjainkra a Répce meder vízszállító képessége drasztikusan lecsökkent, így a tározó alatti szakaszon már 15 m 3 /s vízhozam felett völgyi elöntések keletkeznek és több völgyfenéken haladó keresztező közút is lezárásra kerül. Üzemeltető: Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság A Góri árvízcsúcs-csökkentő tározó a Répce km szelvényében épült meg. A völgyet 3,096 km hosszú, maximálisan 6,5 m magas, földanyagú töltés zárja le, a töltés koronaszintje 171,00 m B. f.. A töltés felett kialakult tározótér felülete a tervezett legmagasabb vízszint esetén 389,3 ha, ami 8,1 millió m 3 víz átmeneti tározását teszi lehetővé. A töltés km szelvényében vészárapasztó épült, küszöbszintje 170,40 m B. f.. Az eredeti terv szerint az árvíztározó a mértékadónak tekintett 250 m 3 /s maximális árvízhozamot 110 m 3 /s-ra csillapítva engedi rá a tározó alatti mederszakaszokra. A tározó feletti vízgyűjtő terület nagysága 723,0 km 2, melynek 2/3-a van Ausztriában. A Répce jellemző vízhozamai a tározónál: NQ m : 250 m 3 /s; NQ 1% : 225 m 3 /s; NQ 10% : 118 m 3 /s; NQ 20% : 75 m 3 /s. A tározó jellemző adatait és műtárgyait a 9. és a 10. táblázat mutatja be. A TÁROZÓ FELSZÍNE, TÉRFOGATA 9. táblázat: Tározó jellemző adatai ELÖNTÖTT TERÜLET [ha] TÁROZOTT TÉRFOGAT [millió m 3 ] MAGASSÁG SZINT [m B. f.] Tározó vízszint Q 1% esetén 389,3 8,1 169,70 Vészárapasztó szint 456,5 10,9 170,40 Gátkorona szint 525,5 13,8 171,00 27 / 65

28 10. táblázat: A tározó műtárgyai és működésük MŰTÁRGYAK Nyílások száma Nyílások fenékszintje 162,00 m B. f. Átereszek hossza Átereszek átmérője Az eredeti elképzelések szerint az árvíztározóval az alatta lévő mederszakasz természetes jellege jobban megőrizhető, nincs szükség drasztikus mederbővítésre. Mára azonban olyannyira természet közeli állapotba került a meder, hogy már csak 15 m 3 /s körüli vízhozamot képes levezetni kiöntés nélkül. Ennek megfelelően a kisebb árhullámok alkalmával is jelentős völgyi elöntések képződnek. A magyarországi vízgyűjtőterületen leszámítva a Gór-Bői árvízcsúcs-csökkentő tározót még három tározó épült. Kettő a Boldogasszony-patakon, egy pedig Répceszentgyörgyön. Ez utóbbi gyakorlatilag nem létezik, kiépítési területe (3,6 ha) és víztérfogata ( m 3 ) csekély, jelenleg használaton kívüli, ezért jelen tanulmányunkban csak megemlítjük, viszont nem tárgyaljuk részletesen, hiszen árvízvisszatartó hatása nincs. 2 28,5 m 4,5 x 4,0 m Átereszek esése 2,46% Elzárások száma 2 Elzárások fajtája 2 db szegmens tábla Táblák normál üzemrendje 45 cm-re nyitva Táblák ritka üzemrendje Mindkettő zárt Répcevisnél, Górtól Chernelházadamonyáig, és Nagygeresdnél, valamint kiemelt közutakat és vasútvonalakat (térképen pink vonalakkal jelölve), az alábbi helyeken: Répcevis - Zsira közút, Csepreg - Tormásliget közút, Bük - Szombathely vasút, Tompaládony - Hegyfalu főközlekedési út (84), Nagygeresdi malomhoz vezető út. Ez utóbbi nem zárja le teljesen a völgyet, csak jelentős mértékben leszűkíti. A fentieken kívül még három helyen keresztezi közút a völgyet, de ezek túlnyomórészt terepszinten épültek (térképen világoszöld vonalakkal jelölve), így csak kis mértékben befolyásolják a völgyi lefolyást. Ezek az alábbiak: Büki bekötőút, Gór - Bő közút, Nagygeresd - Vasegerszeg közút A vizsgált mederszakasz vízjárása Nagyvízi vízjárás jellemzése Az árapasztó feletti vízgyűjtő terület nagysága az osztrák területtel együtt 963 km 2, melynek nyugati 2/3 része Ausztriához, keleti 1/3 része Magyarországhoz tartozik. A Répce-völgy felépítése, az árvíz levonulását befolyásoló jellegzetességek (lásd a 4. és 5. ábrán bemutatott két térképrészletet): Az osztrák területen hirtelen megjelenő árvizek a magyarországi Répce-völgyben terülnek szét komoly elöntéseket okozva, különösen a Góri tározó alatti természet-közelinek mondható vízfolyásszakasz mentén. Mára olyannyira természet közeli állapotba került a Répce meder, hogy már csak 15 m 3 /s körüli vízhozamot képes levezetni kiöntés nélkül. Ennek megfelelően a kisebb árhullámok megjelenésével is jelentős völgyi elöntések képződnek. Magyar területen a Répce folyó m között változó szélességű völgyben folyik. A völgyben több helyen találunk természetes szűkületet (térképen piros párhuzamos vonalakkal jelölve), így 28 / 65

29 5. ábra: A Répce Góri tározó alatti szakasza (medren kívüli vízáramlás világos kékkel) 4. ábra: A Répce Góri tározó feletti szakasza (medren kívüli vízáramlás világos kékkel) Nagyvízhozamok előfordulása A 6. ábra grafikonján látható Répce - Répcevis vízállást az elmúlt század 2. felét vizsgálva, hogy a 60-as évektől a 70-es évek közepéig tartó nedvesebb időszakban jelentősebb árhullámok fordultak elő. A 90-es években, ill. a 21. század első évtizedében újra árhullámos időszak alakult ki, nem túl jelentős árhullámokkal. 29 / 65

30 6. ábra: A Répce Répcevisnél mért vízállás ig Répcevisnél 50 m 3 /s-ot meghaladó vízhozam az közötti időszakban csupán 11 évben fordult elő, összesen 16 alkalommal ben 3-szor, 2008, 2010, 2014-ben 2-2 alkalommal. A 11. táblázat tartalmazza az említett 11 év legnagyobb árvizekhez tartozó vízállásokat, illetve vízhozamokat. 11. táblázat: Vízállás és vízhozam adatok Répcevisnél ÉVEK RÉPCE- RÉPCEVIS NM [cm] RÉPCE- RÉPCEVIS NQ [m 3 /s] , , , , , , , , , , ,0 A fentiek szerint 1975 óta a legjelentősebb árhullám 2014 májusában következett be. A Góri tározó csillapító hatása miatt a tározó alatti szakaszára először csak 40 m 3 /s vízhozamot eresztettek, majd 25 m 3 /sot, mert a Répce árapasztó csökkent vízvezető kapacitása ilyen nagyságú vízhozamot tudott csak biztonsággal elvezetni. A 12. táblázat havi bontásban tartalmaz minden olyan árhullámot az es évekre, amikor a répcevisi tetőző vízhozam 20 m 3 /s-ot elérte vagy meghaladta. Ilyen vízhozamok mellett már völgyi elöntések keletkeznek a Góri tározó alatti szakaszon. A vizsgált 65 évben 74 alkalommal fordult ez elő. 12. táblázat: Völgyi elöntések ÖSSZES ELÖNTÉS [db] TETŐZŐ HOZAM [m 3 /s] ÖSSZESEN > ÖSSZESEN: A tetőzések 85 %-a 70 m 3 /s alatti, és csak 5 %-ban volt 100 m 3 /s vagy azt meghaladó tetőző hozam. A legtöbb árhullám május - június - július hónapokban következik be, a téli hónapokban csak elvétve fordul elő árhullám. A Góri tározó árhullám transzformáló hatása A Répce-völgy Góri tározó alatti szakaszára vonatkozó mértékadó vízhozamokat a Góri tározó működtetése és árhullám-transzformáló hatása szabja meg. A tározóból kifolyó tervezett csillapított árvízi hozamokat a Répce-völgy általános felülvizsgálatának B. kötete (Hidrológiai és hidraulikai vizsgálatok) vezeti le. A Répce jellemző nagyvízi hozamaira a 13. táblázatban látható értékeket adták. 13. táblázat: A Répce jellemző nagyvízi hozamai RÉPCEVIS [m 3 /s] GÓR-BŐI TÁROZÓ [m 3 /s] RÉPCE ÁRAPASZTÓ [m 3 /s] NQ Mértékadó NQ 1 % NQ 10 % NQ 20 % NQ 50 % A tározó árhullám-csillapító hatásának számításához néhány jelentősebb árhullám felhasználásával ( , , és ) meghatározták a 10 és 20 %-os valószínűségi árhullám képeket. A mértékadó árhullámot (7. ábra), valamint az 1 %-os valószínűségű árhullámot az 1965-ös árhullámból határozták meg, az azóta bekövetkezett változások figyelembevételével. Az eredményeket a 14. táblázatban foglaltuk össze. Magyarázatként annyi, hogy az első sorban a répcevisi vízhozamok és a tározóba megérkező vízhozamok lettek párosítva. A második sorban a tározó megfelelő üzemeltetése esetén, az abból távozó csillapított vízhozamokat ismertetjük. A harmadik sorban a tározóból kilépő és a Répce árapasztóba befolyó vízhozamokat párosítottuk. A kezdő és végszelvények közötti vízhozam különbséget a becsatlakozó vízfolyások, a területi hozzáfolyások, valamint a völgy mesterséges és természetes terepalakulatai okozta betározódások befolyásolják. Ezek a hatások részben tapasztalati, részben számítási úton kerültek meghatározásra. 14. táblázat: Jellemző árvízhozamok MEDERSZAKASZ, ÁRVÍZHOZAMOK [m 3 /s] MEDERSZELVÉNY Q m Q 1% Q 3% Q 10% Q 20% Répcevis-Gór-Bői tározó befolyás Gór-Bői tározó (csillapított kifolyás) Gór-Bői tározó-répcelak , / 65

31 árapasztó LNQ: 200 m 3 /s ( ) KKQ: 0,63 m 3 /s KNQ: 38,9 m 3 /s KÖQ: 2,23 m 3 /s Jellemző árvízi vízállások a répcevisi vízmércénél (8. ábra): ( , gumbel eloszlás) NV 1% : 503 cm NV 3% : 411 cm NV 10% : 309 cm vízállás cm Valószínűségi eloszlástípus vizsgálat Gumbel eloszlás Répce - Répcevis Évi vízállás maximumok Dmax = L(z) = Dmax 7. ábra: A Góri tározó mértékadó árhullám képei (VIZITERV 1997) - Transzformált árhullám okkersárgával Mértékadó és helyi vízmércék és a hozzájuk tartozó jellemző vízállások, vízhozamok A magyarországi Répce-völgybe érkező árhullámok regisztrálása a répcevisi vízrajzi állomáson történik. Répce- Répcevis vízrajzi törzsállomás: Vízmérce neve: Répce-Répcevis Szelvény: fkm "0" pont: 187,190 m B. f. Jellemző vízállások: ( ) LKV: -19 cm ( ) LNV: 470 cm ( ) KKV: -3 cm KNV: 170 cm KÖV: 18 cm P, valószínűség 8. ábra: Nagyvízi vízálláseloszlás a Répce répcevisi vízmércénél Jellemző árvízi vízhozamok a répcevisi vízmércénél (9. ábra): ( , lognormál eloszlás) NQ 1% : 219 m 3 /s NQ 3% : 145 m 3 /s NQ 10% : 83 m 3 /s Jellemző vízhozamok: ( ) LKQ: 0,13 m 3 /s ( ) 31 / 65

32 vízhozam m3/s Répce - Répcevis Évi vízhozam maximumok Dmax = L(z) = Valószínûségi eloszlástípus vizsgálat Lognormális eloszlás Répce- Tompaládony vízrajzi üzemi állomás: Vízmérce neve: Répce-Tompaládony Szelvény: fkm "0" pont: 151,610 m B. f. Jellemző vízállások: ( ) LKV: -8 cm ( ) LNV: 294 cm ( ) KKV: 20 cm KNV: 152 cm KÖV: 47 cm Dmax Jellemző árvízi vízállások a Répce tompaládonyi vízmércéjénél (10. ábra): ( , gamma3 eloszlás) NV 1% : 279 cm NV 3% : 252 cm NV 10% : 217 cm Korábban elfogadott értékek P, valószínûség 9. ábra: Nagyvízi vízhozameloszlás a Répce répcevisi vízmércénél A Magyar-Osztrák Vízügyi Bizottságban korábban az alábbi jellemző nagyvízi értékek lettek elfogadva a répcevisi vízmércénél: NQ 1% : 225 m 3 /s NQ 3% : 165 m 3 /s NQ 10% : 83 m 3 /s vízállás cm Répce - Tompaládony Évi vízállás maximumok Dmax = L(z) = Valószínûségi eloszlástípus vizsgálat Gamma 3 eloszlás Gór tározó felvíz árvízi üzemi vízrajzi állomás: Vízmérce neve: Répce-Gór tározó felvízi vízmérce Szelvény: fkm "0" pont: 162,700 m B. f Dmax A vízmérce a tározóban kialakult vízszintet mutatja, nem jellemző a mederbeli vízállásokra. Gór tározó alvíz árvízi üzemi vízrajzi állomás: Vízmérce neve: Répce-Gór tározó alvízi vízmérce Szelvény: fkm "0" pont: 161,990 m B. f. Észlelés 1996 óta van, az adatok egyelőre alkalmatlanok statisztikai feldolgozásra a rövid idősor miatt, továbbá a tározó befolyásoló hatása miatt P, valószínûség 10. ábra: Nagyvízi vízálláseloszlás a Répce tompaládonyi vízmércénél A Répce meder Répceszentgyörgy és Nagygeresd között nem a völgy mélyvonulatában halad, erősen benőtt, ezért a vízszállító kapacitása rendkívül kicsi, maximálisan csak m 3 /s vízhozamot képes szállítani. Az árvíz nagy része a széles völgyben folyik le. 32 / 65

33 Q 1%- os árvízi esetben (tározóból kieresztett vízhozam kb. 100 m 3 /s) becsülhetően a bal oldali ártérben a teljes vízhozam 60 %-a, a mederben és a jobb oldali ártérben % folyik le. Répce-ártér I. Tompaládony árvízi üzemi vízrajzi állomás: (bal oldali ártér) Vízmérce neve: "0" pont: 152,218 m B. f. Répce-ártér I. - Tompaládony ártéri vízmérce Az ártéri mércénél 1982 óta vannak mérések nagyobb árvízkor. Répce-ártér II. Hegyfalu árvízi üzemi vízrajzi állomás: (jobb oldali ártér) Vízmérce neve: "0" pont: 152,163 m B. f. Répce-ártér II. - Hegyfalu ártéri vízmérce Az ártéri mércénél 1982 óta vannak mérések nagyobb árvízkor. vízhozam m3/s Répce - Répcevis Évi vízhozam maximumok Répce folyó jellemző nagyvízi hossz-szelvényei a Góri tározó alatt A Góri tározó alatti szakaszra érkező vízhozam mennyisége teljes egészében az árvízi tározó transzformáló hatásától függ. Tervek szerint a tározó úgy lett kiépítve, hogy az alábbi csillapított, maximális vízhozamértékeket eressze tovább a Répce-völgybe. A völgyi elöntések adatait a 15. táblázat szemlélteti Idő [év] 11. ábra: Növekvő nagyvízi vízhozam trend a répcevisi vízmércénél MEDERSZAKASZ, MEDERSZELVÉNY 15. táblázat: Völgyi elöntések ÁRVÍZHOZAMOK [m 3 /s] Q 1% Q 10% Q 20% vízállás cm Répce - Répcevis Évi vízállás maximumok Gór-Bői tározó - Répcelak árapasztó 106,0-99,4 45,0-42,0 29,0-27, Árvízi hozamok és tetőzések változási trendje Korábban említettük, hogy a 60-as évektől a 70-es évek közepéig tartó nedvesebb időszak után szárazabb időszak következett, majd a 90-es években, ill. a 21. század első évtizedében újra megjelentek a csapadékosabb időszakok a jelentősebb árhullámokkal. A jelenkori állapotok jellemzésére az utolsó 30 év trendje lehet szignifikáns számunkra. NQ és NV értékek a Répce - Répcevis vízmércénél Répcevisnél az elmúlt 30 évi nagyvizek sokéves alakulásának követésére tekintsük meg az 11. és a 12. ábrákat Idő [év] 12. ábra: Erőteljesen növekvő nagyvízi vízállás a répcevisi vízmércénél 33 / 65

34 2. eső: A növekvő vízhozamok a csapadékosság erősödésével magyarázhatók, igaz megfigyelhetőek az aszályos időszakok mélypontjai is. Az erőteljes évi nagyvízi vízállás növekedés okozója a vízhozamok növekedése mellett a meder vízszállító kapacitásának csökkenése. NV értékek a Répce-Tompaládony vízmércénél Tompaládonynál az elmúlt 35 évben a répcevisihez hasonló okok miatt növekedtek az éves nagyvízállások, melyeket a 13. ábra mutat be. vízállás cm Idõsor javítás lineáris trend alapján től másfél napot tekintve a legtöbb csapadék a Gyöngyös felső területére esett, 85 mm, a Répce és a Lapincs felső területén 70 mm hullott. Összességében egy hét alatt a Répce és Gyöngyös középső és felső területén mm, az alsó kisebbik területén 110 mm eső esett. Ez területi átlagban 150 mm-nek vehető. Az esőzések következtében a Répcén és a Gyöngyösön az utóbbi idők legnagyobb árhulláma vonult le. Kialakult árhullám bemutatása Az esőzésekből két árhullám alakult ki, melyeket a 14. ábra szemléltet. Az 1. árhullám 252 cm-en tetőzött 58 m 3 /s csúcsvízhozammal, majd a 2. árhullám án 23:15-kor 403 cm-en tetőzött 102 m 3 /s csúcsvízhozamot szállítva. 300 Répce - Tompaládony 250 Évi 1980 vízállás maximumok Idõ [év] 13. ábra: Erőteljesen növekvő nagyvízi vízállás a tompaládonyi vízmércénél 14. ábra: A Répcén Répcevisnél kialakult 2 jelentősebb árhullám és a kiváltó csapadékok 1975 óta előfordult legnagyobb árhullám a Répcén ( ) A tározó árhullám-transzformáló hatását a Góri tározó alatt a 15. ábra szemlélteti, valamint a tározó alatti völgyszakasz vízállásgörbéit Tompaládony térségében a 16. ábra mutatja. Árhullámot kiváltó csapadék Az árhullámot megelőző héten szinte minden nap esett az eső a Rába vízgyűjtőn, és két jelentősebb eső hullott május 11-én és május án. 1. eső: én, vasárnap a délelőtti óráktól intenzív esőzés kezdődött a Rába vízgyűjtő teljes területén rendkívül egyenetlen megoszlásban és intenzitással. A vízgyűjtő középső része ÉK - DNY irányban kapta a legjelentősebb csapadékterhelést, 70 mm körüli értékekkel, így a Répce, Gyöngyös vízgyűjtője, valamint a Rába vízgyűjtő középső részén hullottak a legnagyobb mennyiségek. 34 / 65

MARCAL 1,80 FKM - DUNA 1793,65 FKM. 2014. december

MARCAL 1,80 FKM - DUNA 1793,65 FKM. 2014. december NAGYVÍZI MEDERKEZELÉSI TERV 01.NMT.13. MOSONI-DUNA 17,76; RÁBA 12,20; MARCAL 1,80 FKM - DUNA 1793,65 FKM EGYEZTETÉSI TERV 2014. december NAGYVÍZI MEDERKEZELÉSI TERV 01.NMT.13. (EGYEZTETÉSI TERV) FELTERJESZTŐ

Részletesebben

MOSONI - DUNA 118,36 - DUNA 1793,65 FKM. 2014. december

MOSONI - DUNA 118,36 - DUNA 1793,65 FKM. 2014. december NAGYVÍZI MEDERKEZELÉSI TERV 01.NMT.06. MOSONI - DUNA 118,36 - DUNA 1793,65 FKM (Víg zsilip - Duna torkolat) EGYEZTETÉSI TERV 2014. december FELTERJESZTŐ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG KÉSZÍTTETŐ ÁKK 2014

Részletesebben

VITUKI Hungary Kft. 1173 Budapest, Mendei utca 3. Levelezési cím: 1453 Budapest, Pf.: 23. Cégjegyzékszám: 01-09-976226; Adószám: 23744251-2-42

VITUKI Hungary Kft. 1173 Budapest, Mendei utca 3. Levelezési cím: 1453 Budapest, Pf.: 23. Cégjegyzékszám: 01-09-976226; Adószám: 23744251-2-42 1173 Budapest, Mendei utca 3. Levelezési cím: 1453 Budapest, Pf.: 23. Cégjegyzékszám: 01-09-976226; Adószám: 23744251-2-42 02.NMT.01 SZÁMÚ NAGYVÍZI MEDERKEZELÉSI TERV DUNA IPOLY TORKOLAT A DUNA BAL PARTON,

Részletesebben

12. NMT. 03. Fehér-és Kettős-Körös nagyvízi mederkezelési terve

12. NMT. 03. Fehér-és Kettős-Körös nagyvízi mederkezelési terve Törzsszám:59 280 Alföld-Planum Kultúrmérnöki Kft 5600 Békéscsaba, Hunyadi tér 3. 12. NMT. 03. Fehér-és Kettős-Körös nagyvízi mederkezelési terve Fehér-Körös országhatár Sebes-Körös torkolat között Békéscsaba,

Részletesebben

MÓRAHALOM VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK

MÓRAHALOM VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MÓRAHALOM VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA I. számú módosítással egységes szerkezetben Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 MÓRAHALOM VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája KD-ITS Konzorcium KPRF Ex Ante LLTK MAPI PESTTERV Trenecon COWI Város Teampannon 8000 Székesfehérvár, Zichy liget 12. Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája I. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Részletesebben

Sárpilis település belvíz - és csapadékvíz elvezetése

Sárpilis település belvíz - és csapadékvíz elvezetése Sárpilis település belvíz - és csapadékvíz elvezetése Jelenlegi helyzet Kül-és belterületi felszíni vízelvezetés, helyi vízkárok kialakulása Külterületi befogadó árkok Sárpilis község a Tolna megyei Sárköz

Részletesebben

EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ

EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ VÁTERV95 KFT 2015. SZEPTEMBER TÖRZSSZÁM: 155/2015. 3. 2. 2 ESZTERGOM VASÚTÁLLOMÁS KIEGÉSZÍTŐ MUNKÁI II., VÁGÁNYÉPÍTÉSI MUNKÁK TERVEZÉSE MEGVALÓSÍTÁSA TÁRGYÚ BERUHÁZÁSHOZ KAPCSOLÓDÓAN

Részletesebben

A határozat JOGERŐS: év: hó: nap: KÜJ: KTJ: - H A T Á R O Z A T

A határozat JOGERŐS: év: hó: nap: KÜJ: KTJ: - H A T Á R O Z A T ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság Hatósági Engedélyezési Iroda Vízminőségi és Vízgazdálkodási

Részletesebben

RÁCALMÁS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

RÁCALMÁS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 1 RÁCALMÁS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA A megalapozó vizsgálatot

Részletesebben

KARCAG VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

KARCAG VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 KARCAG VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM KARCAG VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK

Részletesebben

Településszerkezeti terv módosításának leírása I. ELŐZMÉNYEK, KIINDULÁSI ADATOK

Településszerkezeti terv módosításának leírása I. ELŐZMÉNYEK, KIINDULÁSI ADATOK Településszerkezeti terv módosításának leírása I. ELŐZMÉNYEK, KIINDULÁSI ADATOK 1.1. Tervi előzmények: 2010-ben kezdődött el Kocs község településrendezési tervének módosítása. A módosítás célja új területfelhasználások

Részletesebben

Bőny Településszerkezeti és szabályozási tervmódosítás 2012. december Véleményezési tervdokumentáció TH-12-02-16

Bőny Településszerkezeti és szabályozási tervmódosítás 2012. december Véleményezési tervdokumentáció TH-12-02-16 Bőny Településszerkezeti és szabályozási tervmódosítás 2012. december Véleményezési tervdokumentáció TH-12-02-16 Felelős tervező: Tervezők: Németh Géza TT-1 08/0065/2006 Leitner Attila É3-08-0386/2005

Részletesebben

II.3.3. KÖZMŰVESÍTÉS

II.3.3. KÖZMŰVESÍTÉS II.3.3. KÖZMŰVESÍTÉS VÍZGAZDÁLKODÁS, KÖZMŰELLÁTÁS, MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK, ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS Jelen dokumentáció (alátámasztó javaslat) a véleményezésben résztvevő hatóságok előzetes szakmai véleményeinek

Részletesebben

KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS Egercsehi község Településszerkezeti Tervéhez KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS EGERCSEHI KÖZSÉG

KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS Egercsehi község Településszerkezeti Tervéhez KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS EGERCSEHI KÖZSÉG KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS EGERCSEHI KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ készült a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet alapján kidolgozó: Egercsehi Község Önkormányzata A KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS

Részletesebben

H A T Á R O Z A T. 38. pontja [Vízi út 1350 tonnánál nagyobb hordképességű hajók számára] k ö r n y e z e t v é d e l m i e n g e d é l y t a d o k.

H A T Á R O Z A T. 38. pontja [Vízi út 1350 tonnánál nagyobb hordképességű hajók számára] k ö r n y e z e t v é d e l m i e n g e d é l y t a d o k. CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Ügyiratszám: 108004-1-20/2016. Ügyintéző: dr. Kisgyörgyei Ágnes Csókási Anita Berényi Anita Katona Csaba Kovács Viktor Vinczéné Szántó Gizella Gaál Zoltánné Darányi Réka

Részletesebben

Törzsszám: VO-5/2014. A HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 38. szerinti VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ. 2016.

Törzsszám: VO-5/2014. A HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 38. szerinti VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ. 2016. DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK a 4. számú főút 02637 hrsz-ú út Budapest-Záhony vasúti fővonal 02636/25 hrsz-ú beépítésre nem szánt terület által határolt területrészét érintő MÓDOSÍTÁSA

Részletesebben

B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE EGRI ÉPÍTÉSZ IRODA KFT. 3300 Eger, Dobó utca 18. Tel.: 36/511-570 Fax: 36/411-890 Heves Megyei Bíróság mint Cégbíróság Cg. 10-09-021606 E-mail: egriepir@egriepir.hu B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

Részletesebben

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVISZGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVISZGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVISZGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek Jelenlegi állapot ismertetése Őcsény település Tolna megye keleti részén, a Tolnai-Sárköz kistáj

Részletesebben

MŰSZAKI LEÍRÁS TENK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSÁHOZ 1. ELŐZMÉNYEK

MŰSZAKI LEÍRÁS TENK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSÁHOZ 1. ELŐZMÉNYEK EGRI ÉPÍTÉSZ IRODA KFT. 3300 Eger, Dobó utca 18. Heves Megyei Bíróság mint Cégbíróság Cg. 10-09-021606 Tel.: 36/511-570 Fax: 36/411-890 E-mail: egriepir@egriepir.hu Munkaszám: 122008/16 MŰSZAKI LEÍRÁS

Részletesebben

SZOB - RÉSZTERÜLETEK TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA

SZOB - RÉSZTERÜLETEK TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA SZOB - RÉSZTERÜLETEK TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA FŐÉPÍTÉSZI ÉS KIFÜGGESZTÉSI EGYEZTETÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓ ÉTV 9. (6) 2 0 1 2. Máj us Hó Z. É. M Ű

Részletesebben

KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS LŐRINCI VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZTERÜLETRE SZÓLÓ MÓDOSÍTÁSÁHOZ VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2015.

KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS LŐRINCI VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZTERÜLETRE SZÓLÓ MÓDOSÍTÁSÁHOZ VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2015. VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI TANÁCSADÓ ÉS TERVEZŐ IRODA KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG H-1085 BUDAPEST, JÓZSEF KRT. 29. www.vatikft.hu TELEFON: (36 1) 413 0959 FAX: (36 1) 413 0958 LŐRINCI VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI

Részletesebben

2008. évi LVII. törvény indokolása

2008. évi LVII. törvény indokolása 2008. évi LVII. törvény indokolása a Balaton kiemelt üdülőkörzet területrendezési tervének elfogadásáról és a balatoni területrendezési szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény módosításáról

Részletesebben

HALIMBA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA HALIMBA KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA JÓVÁHAGYOTT TERVDOKUMENTÁCIÓ Budapest, 2015. december HALIMBA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA

Részletesebben

településrendezési tervének M1/2015-OTÉK jsz. módosítása JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ

településrendezési tervének M1/2015-OTÉK jsz. módosítása JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ NÁGOCS településrendezési tervének M1/2015-OTÉK jsz. módosítása JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ JÓVÁHAGYVA: HÉSZ módosítása: 11/2015.(IX.10.)önk. rendelettel településszerkezeti terv módosítása: 58/2015.(IX.10.)

Részletesebben

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 9021 Győr, Árpád u. 28-32 Telefon: (96) 500-000 Fax: (96) 315-342 E-mail: titkarsag@eduvizig.hu Web: www.eduvizig.hu JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG 1-5

Részletesebben

MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG XXXIII. Országos Vándorgyűlés Szombathely, 2015. július 1-3.

MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG XXXIII. Országos Vándorgyűlés Szombathely, 2015. július 1-3. MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG XXXIII. Országos Vándorgyűlés Szombathely, 2015. július 1-3. KOMÁROM, ALMÁSFÜZITŐ ÁRVÍZVÉDELMI VÉDVONAL FEJLESZTÉSÉNEK TERVEZÉSI TAPASZTALATAI Szerzők: Déri Lajos - Horváth

Részletesebben

SOMOGYUDVARHELY. településrendezési tervének M5/2015-OTÉK jelzőszámú módosítása JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ

SOMOGYUDVARHELY. településrendezési tervének M5/2015-OTÉK jelzőszámú módosítása JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ SOMOGYUDVARHELY településrendezési tervének M5/2015-OTÉK jelzőszámú módosítása JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ jóváhagyó rendelet: 10/2015.(X.21.) önk. rendelet határozat: 83/2015.(x.20.) Kt. határozat TERVEZŐ:

Részletesebben

II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS

II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS II.3.4. KÖZMŰESÍTÉS ÍZGAZDÁLKODÁS, KÖZMŰELLÁTÁS, MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK, ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS Jelen dokumentáció (alátámasztó javaslat) a véleményezésben résztvevő hatóságok előzetes szakmai véleményeinek

Részletesebben

ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELTETÉS

ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELTETÉS ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELTETÉS Csongrád Megye Közgyűlése 2012. év márciusában fogadta el a megye területrendezési tervét (CsmTrT), amely március 20-án hatályba lépett. Rendelkezéseit

Részletesebben

MADOCSATELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

MADOCSATELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE MADOCSATELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE V é l e m é n y e z t e t é s i d o k u m e n t á c i ó I. kötet: Megalapozó vizsgálat Készítette a Pécsépterv Stúdió Kft. 7621 Pécs,

Részletesebben

RÁCKERESZTÚR. TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA a 078/24 hrsz-ú ingatlanra

RÁCKERESZTÚR. TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA a 078/24 hrsz-ú ingatlanra RÁCKERESZTÚR TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA a 078/24 hrsz-ú ingatlanra Véleményezésre elkészített terv 2016. április Készítette: Ertl Antal TT 07-0075

Részletesebben

BÜK VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE FELÜLVIZSGÁLAT TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ZÁRÓ VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ 2015. MÁJUS

BÜK VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE FELÜLVIZSGÁLAT TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ZÁRÓ VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ 2015. MÁJUS BÜK VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE FELÜLVIZSGÁLAT TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ZÁRÓ VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ 2015. MÁJUS Bük Város Településrendezési terve - Felülvizsgálat 2015 Településszerkezeti terv

Részletesebben

MÓRAHALOM TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA ALÁTÁMASZTÓ SZÖVEGES MUNKARÉSZEK JÓVÁHAGYÁS ELŐTTI SZAKASZ

MÓRAHALOM TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA ALÁTÁMASZTÓ SZÖVEGES MUNKARÉSZEK JÓVÁHAGYÁS ELŐTTI SZAKASZ MÓRAHALOM TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA 1 ALÁTÁMASZTÓ SZÖVEGES MUNKARÉSZEK JÓVÁHAGYÁS ELŐTTI SZAKASZ Megbízó: Mórahalom Város Önkormányzata 06/62/281-022 Tervező: Új-Lépték Tervező Iroda

Részletesebben

I. kötet: Megalapozó vizsgálat

I. kötet: Megalapozó vizsgálat SIÓFOK TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program - Fenntartható

Részletesebben

Készítette: Budapest 2009. április hó

Készítette: Budapest 2009. április hó A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény módosítása Készítette: Magyar Regionális Fejlesztési

Részletesebben

BOGYOSZLÓ Településszerkezeti és szabályozási tervmódosítás (Szélerőművek elhelyezésének vizsgálatára kijelölt területek) Véleményezési dokumentáció

BOGYOSZLÓ Településszerkezeti és szabályozási tervmódosítás (Szélerőművek elhelyezésének vizsgálatára kijelölt területek) Véleményezési dokumentáció BOGYOSZLÓ Településszerkezeti és szabályozási tervmódosítás (Szélerőművek elhelyezésének vizsgálatára kijelölt területek) Véleményezési dokumentáció 2014. december TH-13-02-22 Aláírólap Felelős tervező:

Részletesebben

Kajárpéc Településszerkezeti és szabályozási terv módosítás 2014. március Véleményezési tervdokumentáció TH-13-02-14

Kajárpéc Településszerkezeti és szabályozási terv módosítás 2014. március Véleményezési tervdokumentáció TH-13-02-14 Kajárpéc Településszerkezeti és szabályozási terv módosítás 2014. március Véleményezési tervdokumentáció TH-13-02-14 Felelős tervező: Tervezők: Németh Géza TT/1É 08/0065/08 Leitner Attila É3-08-0386/2005

Részletesebben

dátum vélemény tervezői válasz státusz

dátum vélemény tervezői válasz státusz 1. Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal 2. BAZ Megyei Földművelődésügyi és Erdőgazdálkodási 3. BAZ Megyei Népegészségügyi 4. BAZ Megyei Földhivatali 2015. 06. 8. A Településfejlesztési

Részletesebben

ÁRVÍZI BIZTONSÁG MEGTEREMTÉSE MURAKERESZTÚRON

ÁRVÍZI BIZTONSÁG MEGTEREMTÉSE MURAKERESZTÚRON ÁRVÍZI BIZTONSÁG MEGTEREMTÉSE MURAKERESZTÚRON MURAI ÁRVÍZVÉDELMI SZAKASZ FEJLESZTÉSE KEOP-2.1.1/2F/09-11-2011-0009 NAGY ÁRVIZEK A MURA FOLYÓN Az 1972 júliusában levonuló rendkívüli árhullám, a mértékadó

Részletesebben

Ős-Dráva program aktualizált Vízgazdálkodási koncepció

Ős-Dráva program aktualizált Vízgazdálkodási koncepció Ős-Dráva program aktualizált Vízgazdálkodási koncepció Polgár Károly osztályvezető DÉL-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG Pécs, 2015. július 02. Programterület - Magyarország délnyugati részén - Dráva folyó

Részletesebben

T P KÖRNYE TT1 08-0066. K1d-1/08-513 TK 08-0373

T P KÖRNYE TT1 08-0066. K1d-1/08-513 TK 08-0373 T P T A L E N T P L A N Tervezõ, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. 9023 Gyõr, Richter János u. 11. Tel: 96 418 373 Fa: 96 418 699 email: talent_plan@arrabonet.hu Előlap KÖRNYE Településrendezési eszközök

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása DRÁVA RÉSZVÍZGYŰJTŐ KIVONAT ÉS ÚTMUTATÓ A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERV KÉZIRATHOZ

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása DRÁVA RÉSZVÍZGYŰJTŐ KIVONAT ÉS ÚTMUTATÓ A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERV KÉZIRATHOZ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása DRÁVA RÉSZVÍZGYŰJTŐ KIVONAT ÉS ÚTMUTATÓ A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERV KÉZIRATHOZ közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, DDKÖVIZIG 2009. augusztus

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

ELŐTERJESZTÉS. Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség ELŐTERJESZTÉS a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2012. szeptember 27.-i ü l é s é r e Tárgy: Tájékoztató a megye környezetállapotáról

Részletesebben

A L C S Ú T D O B O Z településrendezési tervének és helyi építési szabályzatának módosítása

A L C S Ú T D O B O Z településrendezési tervének és helyi építési szabályzatának módosítása A L C S Ú T D O B O Z településrendezési tervének és helyi építési szabályzatának módosítása (a külterületi, 049/1 és 049/2 hrsz.-ú volt honvédségi ingatlanok - volt Petőfi laktanya - területére, valamint

Részletesebben

DÖRGICSE KÖZSÉG RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA

DÖRGICSE KÖZSÉG RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA DÖRGICSE KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA 33/2003.(IX.30.), 75/2008. (XI.5.), 17/2011.(II.11.), 32/2012.(VI.15.), 34/2012.(VI.15.), 35/2012.(VI.15.), 36/2012.(VI.15.), 37/2012.(VI.15.),

Részletesebben

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység 2-1-4 Bodrogköz vízgyűjtő alegység 1 Területe, domborzati jellege, kistájak A vízgyűjtő alegység területe gyakorlatilag megegyezik a Bodrogköz kistáj területével. A területet a Tisza Zsurk-Tokaj közötti

Részletesebben

Megalapozó vizsgálat

Megalapozó vizsgálat Megalapozó vizsgálat Balatonfenyves településrendezési eszközeinek felülvizsgálatához 50-1658/2012 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban,

Részletesebben

REND-ENG-TERV ÉPÍTÉSZ IRODA. 2030. Érd, János u.15. Telefon: 06-23-367-693, 06-20-9369-607, E-mail: panyi@t-online.hu

REND-ENG-TERV ÉPÍTÉSZ IRODA. 2030. Érd, János u.15. Telefon: 06-23-367-693, 06-20-9369-607, E-mail: panyi@t-online.hu REND-ENG-TERV ÉPÍTÉSZ IRODA 2030. Érd, János u.15. Telefon: 06-23-367-693, 06-20-9369-607, E-mail: panyi@t-online.hu PAGONY TÁJ- ÉS KERTÉPÍTÉSZ IRODA 1111. Budapest, Budafoki út 53. Telefon: 06-1-365-1805,

Részletesebben

MUNKAANYAG. Mohácsi Csilla. A víz- keretirányelvekben megfogalmazott követelmények

MUNKAANYAG. Mohácsi Csilla. A víz- keretirányelvekben megfogalmazott követelmények Mohácsi Csilla A víz- keretirányelvekben megfogalmazott követelmények A követelménymodul megnevezése: Víz- és szennyvíztechnológus és vízügyi technikus feladatok A követelménymodul száma: 1223-06 A tartalomelem

Részletesebben

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

KAPOLCS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA KAPOLCS KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA (A 323 hrsz-ú út rendezése érdekében) VÉLEMÉNYEZÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓ A 314/2012. (XI.8.) Kr. 36.

Részletesebben

ARGILLA 2000 Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 9029 Győr, Szabadság u. 30.Tel: 20/9260 001, e-mail: judit.korinek@gmail.com

ARGILLA 2000 Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 9029 Győr, Szabadság u. 30.Tel: 20/9260 001, e-mail: judit.korinek@gmail.com ARGILLA 2000 Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 9029 Győr, Szabadság u. 30.Tel: 20/9260 001, e-mail: judit.korinek@gmail.com Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal - Stratégiai-Városfejlesztési Osztály

Részletesebben

ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint elsőfokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság Vízügyi Iroda - Felszíni Vízvédelmi Osztály 9021 Győr, Árpád

Részletesebben

HAJDÚNÁNÁS VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 2012. ÉVI FELÜLVIZSGÁLAT

HAJDÚNÁNÁS VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 2012. ÉVI FELÜLVIZSGÁLAT HAJDÚNÁNÁS VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 2012. ÉVI FELÜLVIZSGÁLAT ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK FELÜLVIZSGÁLATA (Előkészítő munkák) 1. A felsőbbszintű tervekkel való összhang előzetes értékelése 2. Örökségvédelem

Részletesebben

5. TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZHANG RÉSZLETES INDOKLÁSA

5. TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZHANG RÉSZLETES INDOKLÁSA 5. TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZHANG RÉSZLETES INDOKLÁSA 60 5.1 TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK SZOLNOKOT ÉRINTŐ ELHATÁROZÁSAI A 2014. január 1.-én hatályban lévő OTrT-t jóváhagyó 2003. évi XXVI. törvény

Részletesebben

A kezdeményezések régiója

A kezdeményezések régiója A kezdeményezések régiója 1 2 Köszöntő A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 12 éve látja el a hazai és uniós fejlesztésekhez, pályázatokhoz kapcsolódó feladatokat. Az elmúlt években tett erőfeszítéseink

Részletesebben

K Ö R N Y E Z E T I É R T É K E L É S

K Ö R N Y E Z E T I É R T É K E L É S T T 1 T A N Á C S A D Ó É S T E R V E ZŐ KFT. T Á J O L Ó T E R V K F T. DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSGÁLATA K Ö R N Y E Z E T I É R T É K E L É S a 2/2005. (I.11.)

Részletesebben

DUNAVARSÁNY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

DUNAVARSÁNY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA DUNAVARSÁNY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1. melléklet A Településfejlesztési Koncepció célja Az 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről (a továbbiakban: Étv.)

Részletesebben

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK 2-5-1 TERVEZÉSI ALEGYSÉG 2-12 Nagykőrösi-homokhát TERVEZÉSI ALEGYSÉG Közép-Tisza-vidéki 2007. Vízügyi Igazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

Árvizes fejlesztések hatása a Pinka és a Répce vízfolyáson 50 év távlatában

Árvizes fejlesztések hatása a Pinka és a Répce vízfolyáson 50 év távlatában Magyar Hidrológiai Társaság XXXIII. Országos Vándorgyűlés, Szombathely Árvizes fejlesztések hatása a Pinka és a Répce vízfolyáson 50 év távlatában Készítette: a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság részéről

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-2 SZAMOS-KRASZNA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-2 SZAMOS-KRASZNA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-2 SZAMOS-KRASZNA alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

ALBERTIRSA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA

ALBERTIRSA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA A KÖZIGAZGATÁSI EGYEZTETÉS ALAPJÁN MÓDOSÍTOTT DOKUMENTÁCIÓ 2011. november PEST MEGYEI TERÜLET, TELEPÜLÉS, KÖRNYEZET TERVEZŐ ÉS TANÁCSADÓ KFT. BUDAPEST 1085,

Részletesebben

RENDELET. Önkormányzati Rendeletek Tára

RENDELET. Önkormányzati Rendeletek Tára RENDELET Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: Rendelet típusa: Rendelet címe: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja: Tárgykód megnevezése: Kihirdetés

Részletesebben

ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG

ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 web:

Részletesebben

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI Város címere STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI Város címere STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI Város címere STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015. május

Részletesebben

U R B A N I T A S T e r v e z ő é s T a n á c s a d ó K f t. 1111 Budapest, Stoczek u. 19. IV. em. 3. Tel/fax: 466-2018, 466-4220 e-mail: urbanitas@urbanitas.hu, honlap: www.urbanitas.hu DUNAVARSÁNY VÁROS

Részletesebben

SZERZŐK BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE MEGBÍZÓ:BUDAPEST FŐVÁROS ÖNKORMÁNYZAT SZAKMAI IRÁNYÍTÓ: BUDAPEST FŐVÁROS FŐPOLGÁRMESTERI HIVATAL

SZERZŐK BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE MEGBÍZÓ:BUDAPEST FŐVÁROS ÖNKORMÁNYZAT SZAKMAI IRÁNYÍTÓ: BUDAPEST FŐVÁROS FŐPOLGÁRMESTERI HIVATAL MEGBÍZÓ:BUDAPEST FŐVÁROS ÖNKORMÁNYZAT SZAKMAI IRÁNYÍTÓ: BUDAPEST FŐVÁROS FŐPOLGÁRMESTERI HIVATAL VÁROSÉPÍTÉSI FŐOSZTÁLY Finta Sándor főépítész Pongrácz Katalin Somogyi Judit Pártos Judit SZERZŐK TELEPÜLÉSRENDEZÉS:

Részletesebben

SIÓAGÁRD TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

SIÓAGÁRD TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE SIÓAGÁRD TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE E g y e z t e t é s i a n y a g I. kötet: Megalapozó vizsgálat Készítette a Pécsépterv Stúdió Kft. 7621 Pécs, Rákóczi út 1., 2016 februárjában

Részletesebben

MÓRAHALOM TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA

MÓRAHALOM TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA MÓRAHALOM TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA 1 A L Á T Á M A S Z T Ó S Z Ö V E G E S M U N K A R É S Z E K Megbízó: Mórahalom Város Önkormányzata 06/62/281-022 Tervező: Új-Lépték Tervező Iroda

Részletesebben

A TISZA-TÓ (KISKÖREI-TÁROZÓ) NEM VÍZGAZDÁLKODÁSI CÉLÚ HASZNÁLATÁNAK, HASZNOSÍTÁSÁNAK FELTÉTELRENDSZERE

A TISZA-TÓ (KISKÖREI-TÁROZÓ) NEM VÍZGAZDÁLKODÁSI CÉLÚ HASZNÁLATÁNAK, HASZNOSÍTÁSÁNAK FELTÉTELRENDSZERE Melléklet A TISZA-TÓ (KISKÖREI-TÁROZÓ) NEM VÍZGAZDÁLKODÁSI CÉLÚ HASZNÁLATÁNAK, HASZNOSÍTÁSÁNAK FELTÉTELRENDSZERE (A KÖTIVIZIG által, a Tisza-tó vízhasználatára készült szabályzat, helyi, módosított változata)

Részletesebben

B U D A K A L Á S Z T E L E P Ü L É S S Z E R K E Z E T I T E R V É S H E L Y I É P Í T É S I S Z A B Á L Y Z A T

B U D A K A L Á S Z T E L E P Ü L É S S Z E R K E Z E T I T E R V É S H E L Y I É P Í T É S I S Z A B Á L Y Z A T B U D A K A L Á S Z T E L E P Ü L É S S Z E R K E Z E T I T E R V É S H E L Y I É P Í T É S I S Z A B Á L Y Z A T A L Á T Á M A S Z T Ó J A V S L A T 1 - M E G A L A P O Z Ó V I Z S G Á L A T 2 - A L Á

Részletesebben

Szigetközi mentett oldali és hullámtéri vízpótló rendszer ökológiai célú továbbfejlesztése című projekt eredményei Mentett oldal

Szigetközi mentett oldali és hullámtéri vízpótló rendszer ökológiai célú továbbfejlesztése című projekt eredményei Mentett oldal Síkvidéki víztöbbletek és vízhiányok kezelése 3. szekció Szigetközi mentett oldali és hullámtéri vízpótló rendszer ökológiai célú továbbfejlesztése című projekt eredményei Mentett oldal 1. A térség korábbi

Részletesebben

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l : GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ

Részletesebben

KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ

KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-dunántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. április 14-ei rendes, nyílt ülésére

ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. április 14-ei rendes, nyílt ülésére Dunavarsány Város Önkormányzatának Polgármestere 2336 Dunavarsány, Kossuth Lajos utca 18., titkarsag@dunavarsany.hu 24/521-040, 24/521-041, Fax: 24/521-056 www.dunavarsany.hu ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány

Részletesebben

REGIOPLAN TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV VIZSGÁLATI MUNKARÉSZ FELÜLVIZSGÁLAT

REGIOPLAN TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV VIZSGÁLATI MUNKARÉSZ FELÜLVIZSGÁLAT 0 REGIOPLAN KÖRNYEZET- ÉS TELEPÜLÉSTERVEZŐ KFT. 9022 GYŐR, ÚJKAPU U. 13. TEL/FAX.: 96/529-751, 311-304 e-mail: regioplan@regioplan.hu FERTŐRÁKOS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

Részletesebben

ITS Konzorcium. Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁSZAPÁTI VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

ITS Konzorcium. Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁSZAPÁTI VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁSZAPÁTI VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM JÁSZAPÁTI VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK

Részletesebben

H A T Á R O Z A T. e l f o g a d o m,

H A T Á R O Z A T. e l f o g a d o m, NYUGAT-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 9700 Szombathely, Vörösmarty u. 2. 9701 Pf.: 183 Kérjük válaszában hivatkozzon iktatószámunkra! Ikt. szám: 903-1/18/2011./I.

Részletesebben

Nyékládháza Város Településszerkezeti Terve Nyékládháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének./2015. ( ) KT határozat 2. sz.

Nyékládháza Város Településszerkezeti Terve Nyékládháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének./2015. ( ) KT határozat 2. sz. Nyékládháza Város Településszerkezeti Terve Nyékládháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének./2015. ( ) KT határozat 2. sz. melléklete 2. A SZERKEZETI TERV LEÍRÁSA 2.1. A területfelhasználás Nyékládháza

Részletesebben

Átiktatva: J/232. J/10520. számú. Jelentés

Átiktatva: J/232. J/10520. számú. Jelentés MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA Átiktatva: J/232 J/10520. számú Jelentés az egyes területi folyamatok megvalósítását szolgáló kormányzati intézkedésekről szóló 61/2003. (V. 28.) OGY határozat végrehajtásáról

Részletesebben

N A G Y V E N Y I M É S SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA MEZŐFALVI ÚT ÉSZAKI OLDALA GAZDASÁGI TERÜLETEN. A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 41.

N A G Y V E N Y I M É S SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA MEZŐFALVI ÚT ÉSZAKI OLDALA GAZDASÁGI TERÜLETEN. A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 41. N A G Y V E N Y I M H E L Y I É P Í T É S I S Z A B Á L Y Z A T A É S SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA MEZŐFALVI ÚT ÉSZAKI OLDALA GAZDASÁGI TERÜLETEN A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 41. szerinti v é l

Részletesebben

Megalapozó vizsgálat

Megalapozó vizsgálat T Á J T E R V M Ű H E L Y SZOLGÁLTATÓ ÉS TANÁCSADÓ KFT. 8261 Badacsony, Római u. 197. e-mail: laposaj@bazaltbor.hu Megalapozó vizsgálat Óbudavár településrendezési eszközeinek felülvizsgálatához 50-1855/2015

Részletesebben

Dunaharaszti Város Önkormányzata

Dunaharaszti Város Önkormányzata Dunaharaszti Város Önkormányzata TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA, TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT helyzetfeltárás és helyzetelemzés, helyzetértékelés

Részletesebben

Jogszabályi alap: A jogszabályi kötelemnek eleget téve Igazgatóságunk megkezdte az állami tulajdonú víziművek kezelői jogának átvételét.

Jogszabályi alap: A jogszabályi kötelemnek eleget téve Igazgatóságunk megkezdte az állami tulajdonú víziművek kezelői jogának átvételét. Á l l a mi t u l a j d o n ú v i z i l é t e s í t mé n y e k á t v é t e l e a D é l - d u n á n t ú l i Ví z ü g y i I g a z g a t ó s á g t e r ü l e t é n. Jogszabályi alap: Az Országgyűlés 2013. év

Részletesebben

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS MEGBÍZÓ: TERVEZŐ: Ócsa Város Önkormányzat 2364 Ócsa Bajcsy Zsilinszky út 2. KASIB Mérnöki Manager Iroda Kft. 1183 Budapest, Üllői út 455. TSZ.: 1927 ÓCSA TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT

Részletesebben

Véleményezési dokumentáció

Véleményezési dokumentáció TAKSONY Helyi Építési Szabályzatának módosítása (Taksony Vezér Német Nemzetiségi Általános Iskola területére vonatkozóan a 9/2016. (II.16.) KT határozatban foglaltak alapján) Véleményezési dokumentáció

Részletesebben

KONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG

KONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG vízgyűjtő-gazdálkodási terv tervezete alapján közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság,

Részletesebben

A dokumentáció tartalma kizárólag a PESTTERV Kft. hozzájárulásával használható fel, a szerzői jogok védelmére vonatkozó előírások figyelembevételével.

A dokumentáció tartalma kizárólag a PESTTERV Kft. hozzájárulásával használható fel, a szerzői jogok védelmére vonatkozó előírások figyelembevételével. NAGYBÖRZSÖNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ PEST MEGYEI TERÜLET-, TELEPÜLÉS-, KÖRNYEZET TERVEZŐ ÉS TANÁCSADÓ KFT. 1085 Budapest, Kőfaragó u. 9. IV. em. Tel.:

Részletesebben

BAKONYBÁNK KÖZSÉG BÁNKI DONÁTIPARTERÜLET ÉS KÖRNYEZETE TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVMÓDOSÍTÁS, HÉSZ ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA

BAKONYBÁNK KÖZSÉG BÁNKI DONÁTIPARTERÜLET ÉS KÖRNYEZETE TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVMÓDOSÍTÁS, HÉSZ ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA BAKONYBÁNK KÖZSÉG BÁNKI DONÁTIPARTERÜLET ÉS KÖRNYEZETE TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVMÓDOSÍTÁS, HÉSZ ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA VÉLEMÉNYEZÉSIDOKUMENTÁCIÓ (A 314/2012. (IX. 8.) Korm. rendelet 32. (3) bekezdése

Részletesebben

NAGYKÁTA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

NAGYKÁTA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA NAGYKÁTA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Készült akmop-6.2.1/k-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

1.2.4 Közművesítési és hírközlési javaslat Írta Szerkesztette: Hanczár Zsoltné - KÉSZ Kft. Dokumentum fájlneve: 1.2.4. Közművesítési és hírközlési javaslat HE v.02.docx Utolsó mentés időpontja: 2009.05.27.

Részletesebben

KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÖVEGY KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ, SZABÁLYOZÁSI TERVÉHEZ ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁHOZ

KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÖVEGY KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ, SZABÁLYOZÁSI TERVÉHEZ ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁHOZ KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÖVEGY KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ, SZABÁLYOZÁSI TERVÉHEZ ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁHOZ készült a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet alapján kidolgozó: Önkormányzata A környezeti

Részletesebben

KECSKEMÉTI ERDŐTERVEZÉSI KÖRZET KÖZJÓLÉTI FEJLESZTÉSI TERVE

KECSKEMÉTI ERDŐTERVEZÉSI KÖRZET KÖZJÓLÉTI FEJLESZTÉSI TERVE NÉBIH Erdészeti Igazgatóság Erdőtervezési és Természetvédelmi Osztály 1023 Budapest, Frankel Leó utca 42-44. KECSKEMÉTI ERDŐTERVEZÉSI KÖRZET KÖZJÓLÉTI FEJLESZTÉSI TERVE 2 0 1 4 Tervező: Szamosfalvi Károly...

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓHOZ

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓHOZ MEDINA KÖZSÉG MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓHOZ. Készítette: Meridián Mérnöki Iroda Kft 7100 Szekszárd, Ybl Miklós u. 3. Deák Varga Dénes vezető településtervező Tóth Dóra Kata

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város. Akcióterületi Terv. A Kölcsey utcában, a Gutenberg utcában és a Mars téri piacon megvalósuló fejlesztésekhez kapcsolódóan

Szeged Megyei Jogú Város. Akcióterületi Terv. A Kölcsey utcában, a Gutenberg utcában és a Mars téri piacon megvalósuló fejlesztésekhez kapcsolódóan Szeged Megyei Jogú Város Akcióterületi Terv A Kölcsey utcában, a Gutenberg utcában és a Mars téri piacon megvalósuló fejlesztésekhez kapcsolódóan 2009. május 1 Tartalomjegyzék 0. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 4

Részletesebben

CSONGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Helyzetértékelés 2007.

CSONGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Helyzetértékelés 2007. CSONGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Helyzetértékelés 2007. Csongrád Megye Területfejlesztési Koncepciója I.kötet Helyzetértékelés Csongrád Megyei Területfejlesztési Tanács megbízásából készítette

Részletesebben

III. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA (a 177/2014.(10.01.) KT. sz. határozat 2. sz. melléklete)

III. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA (a 177/2014.(10.01.) KT. sz. határozat 2. sz. melléklete) III. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA (a 177/2014.(10.01.) KT. sz. határozat 2. sz. melléklete) I.1. Térségi szerepkör Tahitótfalu a Szentendrei sziget legnagyobb települése, a szentendrei

Részletesebben

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Tiszántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása konzultációs anyag 2-9 Hevesi-sík

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása konzultációs anyag 2-9 Hevesi-sík A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása konzultációs anyag alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi

Részletesebben