A határozat JOGERŐS: év: hó: nap: KÜJ: KTJ: - H A T Á R O Z A T

Átírás

1 ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság Hatósági Engedélyezési Iroda Vízminőségi és Vízgazdálkodási Osztály 9021 Győr, Árpád u Levélcím: 9002 Győr, Pf Telefon: Központi: 96/ , Ügyfélszolgálat: 96/ Fax: 96/ web: Ügyfélfogadás: Hétfő, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Csütörtök: 9-16 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! A határozat JOGERŐS: év: hó: nap: KÜJ: KTJ: - Iktatószám: H /2011. Tárgy: Előadók: dr. Horváth Cecília/ Gratzl Ervin MA. MSc/ Markó Ödön/ Tatai Sándor Győr ÉDUKÖVÍZIG Nagy-Pándzsa vízfolyás vízjogi üzemeltetési engedélye - Vízikönyvi számok: Écs-4 Győr-114 Győr-321 Győrújbarát-2 Pér-7 Ravazd-6 Tarjánpuszta-8 H A T Á R O Z A T I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (9021 Győr, Árpád u ) részére, a Nagy-Pándzsa vízfolyáson elvégzett vízimunkákra, megépített műtárgyakra és hordalék visszatartó művekre v í z j o g i ü z e m e l t e t é s i e n g e d é l y t ad az alábbiak szerint: Műszaki adatok: II. 1.Üzemeltethető vonalas létesítmények: Vízfolyás megnevezése Mértékadó vízhozam m 3 /s NQ 10% NQ 3% NQ 1% Nagy-Pándzsa 26,0 39,0 50,0 A Nagy-Pándzsa kizárólagos állami tulajdonú kisvízfolyás, vízügyi kezelésbe tartozik a szelvények közötti szakasza. Befogadója a Rába folyó, a csatlakozás az árvízvédelmi töltésben épült un. Tyúktelepi zsilipen keresztül történik. A (82.sz. közúti híd) szelvények közötti szakaszon visszatöltésezett, a meder az NQ 1% -os árvizek levezetésére épült ki. A szelvények közötti szakasza lényegében a Rabkerti tó. Az szelvények között a középvízi meder fenékszélessége 3,0 m, rézsűhajlása 1:2. Az előtér szélessége változó. A védelmi depónia az alábbi helyeken épült:

2 szelvényszám baloldal jobboldal tól ig védelmi depónia Pápai úti lok. töltés terepfeltöltés védelmi depónia és Pápai úti lok. töltés védelmi depónia Pápai úti lok. töltés terepfeltöltés védelmi depónia terepfeltöltés védelmi depónia magaspart védelmi depónia A depónia koronaszélessége 3,0 m, rézsűhajlása szelvények között vízoldalon 1:2, mentett oldalon 1:3, a szelvény felett mindkét oldalon 1:2. Koronaszint magassága: NQ 1% -os árvízszint +0,6 m, illetve 1,0 m. Az szelvények közötti szakaszon külterületen halad, az NQ10%-os árvizek kiöntés nélküli levezetésére épült ki. Jellemző keresztmetszeti adatokat az alábbi kimutatás ismerteti: szelvény fenékszélesség rézsűhajlás : ,5 1: :1, Ravazdi halastavak :1,5 A meder a szelvények között összetett szelvénnyel épült. A CSOMIÉP TB 60/146/120 mederelemhez két oldalról betonba rakott terméskőburkolat csatlakozik. A bal oldalról 1:1,5-ös rézsű, a jobb oldalon 3,5 m szélességű padka, majd ehhez 1:1,5-ös rézsű. A meder az NQ 1% os árvizek levezetésére alkalmas. A szelvények között - az átmeneti szakasz után - a meder fenékszélessége 1,0 m rézsűhajlása 1:1,5. A Ravazdi I. sz. halastó területe a szakaszra esik. E felett a vízügyi kezelésű szakasz végéig a szelvényig a a meder fenékszélessége 1,0m rézsűhajlása 1:1,5, az NQ 10% os vízhozam levezetésére alkalmas. 2. Műtárgyak A Nagy-Pándzsa torkolatánál, a Rába jobb parti töltés szelvényében lévő un. Tyúktelepi zsilip. Mérete 2 db 2,5 m, küszöbszintje 107,50 m B.f. A zsilipnél lévő vízmérce 0 pont magassága kül és belvízi oldalon 107,50 mbf. Holt-Marcal torkolati un. Helbényi zsilip a Nagy-Pándzsa bal parti depónia km szelvényében épült. Mérete: 2 db 2,35 m x 2,35 m. Küszöbmagassága: 108,10 mbf. A zsilipnél lévő vízmérce 0 pont magassága kül és belvízi oldalon 107,50 mbf. A szelvényben épült billenőtáblás duzzasztó merőleges nyílásmérete 3,0 m, küszöbszintjének magassága 109,15 m B.f., a felmenő oldalfalak magassága 111,60 m B.f. A műtárgy teljes hossza 15,85 m, falvastagsága 40 cm, anyaga monolit vasbeton. A billenőtábla pajzslemezek között mozog, a mozgató berendezés kézi működtetésű. A műtárgy mellett a baloldali függőleges fallal egybeépítve készült el a réselt hallépcsőt, melynek induló küszöbszintje 110,80 m B.f. A medencék mérete 1,4 x 1,0 m, a küszöbök közötti szintkülönbség 15 cm. A vízkivételi műtárgy a Nagy-Pándzsa bp-i depóniájában a szelvényben épült, küszöbszintje 110,73 m B.f, átmérőjét 0,4 m, anyaga NA 400 KM-PVC cső. A tolózáraknák a mentett illetve vízoldali töltésrézsűbe kerültek elhelyezésre. Az elzárást kettő darab éktolózár biztosítja. 2

3 A vízkiviteli műtárgytól a felhagyott Pándzsa mederig NA 400-as zárt csatorna épült NA 400 KG-PVC csövekből 166 fm hosszúságban. A zárt csatornán 4 db tisztítóakna került elhelyezésre. A Nagy-Pándzsa szelvényei között található a nyilvántartási törzsszámú, december 18. óta üzemelő Kismegyeri felszíni megfigyelő állomás. A vízhozam mérő műtárgyon folyamatosan vízállás megfigyelés folyik, amit kiegészítenek az állomás üzemelésének kezdete óta a rendszeres vízhozam mérések is. A mérőműtárgy geodéziai adatai a következők: Vízmérce 0 pontjának magassága: A mérőszelvény elrendezése 112,54 mbf. EOV (Y): ,00 m EOV (X): ,00 m. A műtárgy üzemeltetése elsősorban vízrendezési és vízkárelhárítási szempontból fontos hidrológiai adatok mellett a vízhasznosítási illetve vízkészlet-gazdálkodási szempontból jellemző vízhozamok, vízkészletek meghatározását szolgálja. A vízállás adatgyűjtés digitális regisztráló műszerrel, óránkénti gyakorisággal történik. Az adatokat GPRS modem naponta 1 alkalommal továbbítja a központi adatgyűjtő számítógépre. A levonuló árhullámok nyomon követését biztosító riasztó rendszer az előre beállított vízállás határértékek átlépésekor SMS üzeneteket küld a beállított mobiltelefonokra. Vízhozam-mérést 2 havonta végez az üzemeltető. Extrém kisés nagyvízi állapotok esetén napi vízhozam mérések történnek a lefolyási viszonyok minél jobb megismerésének érdekében. A műtárgy geometriai méretei: Hossza: 30 m Szélessége 13 m. Küszöbszint magassága 112,56 mbf. A burkolata betonba rakott előregyártott 60X40 cm-es mederburkoló betonlap elemekből készült. A műtárgy felett 16 m fesztávú 70 cm széles függesztett híd helyezkedik el. A kisvízi mederrész 0-42 cm vízállás tartomány között 1:1 rézsű mérettel, míg a nagyvízi mederrész cm vízállás tartományig 1:3 rézsű mérettel készült. A fenéklemez 1,2 m széles a két szélén lezáró foggal ellátott monolit betonból készült. Vízmérce a jobbparton helyezkedik el. A mérőműtárgy része a regisztráló műszert befogadó műszerház a jobbparton, amely a kisvízi mederből egy vízszintes 200 mm-es befolyó csővel, és a műszerház alatt egy függőleges felszálló 100/50-es kútgyűrűkből rakott aknával, mint alépítménnyel van ellátva. A burkolt meder jobb oldalán a híd szelvény alatt a vízmérce leolvasását és annak karbantartását lehetővé tévő lejáró lépcső készült. Folyásirány szerint közvetlenül alatta helyezkedik el a fekvő vízmérce. A vízmércelapok a két pillér alapon nyugvó U200-as acélgerendába erősített keményfa betétpallóra vannak csavarozva. A vízmérce a magassági helyzetének ellenőrzése céljából a meder két oldalán egy-egy őrpont került elhelyezésre. Hordalék visszatartó művek A hordalékterhelés csökkentése érdekében három a Nagy-Pándzsát fokozott mértékben terhelő vízmosás levezető medrében létesültek hordalék visszatartó művek, melyek az alábbiak. Écs, Hegykanális vízmosás Écs, Pulai-árok Ravazd, Szöllöhegyi-árok Écs, Hegykanális vízmosás befogadója a Nagy-Pándzsa szelvénye. A meder rendezése a szelvények közötti szakaszon történt. A földmeder fenékszélessége 1,2 m, rézsűhajlása 1:2. A hordalékok visszatartására és a szelvények hordalékfogó és uszadékfogó műtárgy épült. A fenntartóút folytonosságának biztosítása céljából a torkolathoz 2db 1,3x1,3 m nyílású műtárgy épült előre gyártott elemekből. A csatlakozásnál a befogadó Nagy-Pándzsa medervédelmét kőszórás biztosítja. Écs, Pulai árok befogadója a Nagy-Pándzsa szelvénye. A meder rendezése a szelvények közötti szakaszon történt. A földmeder fenékszélessége 1,5 m, rézsűhajlása 1:1,5. 3

4 A hordalékok visszatartására és a szelvények hordalékfogó és uszadékfogó műtárgy épült. A fenntartóút folytonosságának biztosítása céljából a torkolathoz 2db 1,0x1,0 m nyílású műtárgy épült előre gyártott elemekből. A csatlakozásnál a befogadó Nagy-Pándzsa medervédelmét kőszórás biztosítja. Ravazd, Szöllöhegyi árok befogadója a Nagy-Pándzsa szelvénye. A meder rendezése a szelvények közötti szakaszon történt. A földmeder fenékszélessége 1,0 m, rézsűhajlása 1:1,5. A hordalékok visszatartására és a szelvények hordalékfogó és uszadékfogó műtárgy épült. III. Az üzemeltető köteles a dr. Bárdi Pál felelős tervező által készített, pándzsa01/2011. számú üzemeltetési szabályzatban foglaltak betartására, különös tekintettel az alábbiakra: 3.1 Normál üzemi helyzet Védelmi készültségen kívüli időszakban a Tyúktelepi zsilip igényel rendszeres beavatkozásokat. Az itt lévő víz, illetve mentett oldali vízmércéket napi gyakorisággal észlelik, az adatok az Igazgatóság nyilvántartási rendszerébe kerülnek. A torkolati szakaszt magában foglaló Rabkerti-tó üzemi vízszintje 110,00 mbf.-i, ±10cm mely a helyi vízmércén 250±10 cm-es vízszintnek felel meg. A zsilip kezelését a 250 cm-es vízszint tartása érdekében kell végezni. Ennek megfelelően az érkező vízmennyiség és a Rába folyó mindenkori vízállásától függően kell nyitni vagy zárni. Az üzemi vízszint közcélú vízimunka, mederrendezés illetve műtárgy építéskarbantartás esetén módosítható. A zsilip belvízi oldalán uszadékfogó rács került elhelyezésre. A befolyási oldalon esetenként felgyülemlett uszadékot a víz szabad lefolyásának biztosítása érdekében el kell távolítani. A Helbényi zsilip kezelése úgy védelmi készültségen kívül, mint védelmi készültség alatti időszakban szorosan összefügg a Tyúktelepi zsilip üzemeltetésével. A Helbényi zsilip üzemelési utasítását a 22401/2006 munkaszámú Holt-Marcal üzemelési terve, illetve a H /2008 sz. vízjogi üzemeltetési engedély tartalmazza. A Nagy-Pándzsa szelvényében lévő billenőtáblás duzzasztó és vízkivételi műtárgy a téli, november 1.-e és március 15.-e közötti időszakban nem üzemel, a billenő táblát el kell fektetni, a vízkivételnél lévő tolózárakat zárt állapotban kell tartani. A nyári időszakban a duzzasztó felállított állapotban van. A bukóél magassága 111,10 mbf, mely a legkisebb duzzasztási vízszintnek tekintendő. Üzemi helyzetnek a 111,20 mbf duzzasztási vízszintet kell tekinteni. A mindenkori érkező vízhozamtól függően a duzzasztott szint az átbukó vízoszlopnak megfelelően alakul, de nem haladhatja meg a műtárgytető -20 cm-t, azaz 111,40 mbf szintet. Ebben az esetben az átfolyó vízmennyiség ~1,3 m 3 /s. A max. 111,40 mbf szintet a tábla fokozatos fektetésével kell szabályozni. A billenőtábla a működési tartományon belül bármilyen helyzetben megállítható A műtárgy mozgató berendezése az oldalfalra merőlegesen, attól 13,25 m távolságra kerül elhelyezésre. A vasbeton akna fenékszintje 111,40 m B.f, tetőmagassága 114,00 m B.f, így a mozgatás mértékadó árvízi helyzetben is biztosított. A tábla egyoldalas működtetésű. Mozgatása sodronykötél segítségével történik. Az önzáró bolygóműves előtéthajtóművel ellátott kézi működtetésű hajtómű a sodronykötél felcsévélésére szolgáló kötéldobbal együtt a töltés oldalába épített kezelőtoronyban van elhelyezve. Kézikerékkel a duzzasztó szintszabályozása néhány perc alatt elvégezhető. (10 cm szintszabályozáshoz kb. 1,5 percre van szükség.) A tábla lefektetése 16, felemelése kb. 20 percet vesz igénybe. A műtárgy mellett a baloldali függőleges fallal egybeépült a réselt hallépcső, mely alapvetően nem igényel beavatkozást. A Nagy-Pándzsa szélsőségesen alacsony vízhozama (Q<50 l/s) esetén a hallépcsőn elfolyó víz a tervezett 111,20 mbf duzzasztási magasságot lecsökkentené. Ennek elkerülése érdekében befolyási oldalon beépített acél horonyba betétpallót, vagy betétpallókat kell behelyezni, így tartható marad a 111,20 mbf felvízszint, és a hallépcső korlátozott vízellátása is biztosítva lesz. A vízkivételi műtárgy a Nagy-Pándzsa bp-i depóniájában a szelvényben épült. A mentett, illetve vízoldali elzárást a depónia két oldalán épült aknákban elhelyezett tolózár biztosítja. A mentett oldali elzáró aknához csatlakozik a NATURA 2000 területek vízpótlását biztosító zárt csatorna. A vízpótlás Fertő-Hanság Nemzeti Park részéről merült fel, miszerint szárazabb időjárási viszonyok esetén szükséges 4

5 a felhagyott Pándzsa meder melletti mély fekvésű területek vízpótlása, mely csak abban az esetben lehetséges ha a billenőtáblás duzzasztó felállított állapotban van. A műtárgyat ennek megfelelően kell kezelni. Az eseti vízpótlás május-szeptember hónapokban történik szakaszosan, a Fertő-Hanság Nemzeti Parkkal történt előzetes egyeztetés alapján. A vízpótláskor kivezethető víz mennyisége l/s közötti. A vízpótlás a Helbényi zsilip belvízi oldalán mért 265 cm vízállásig történhet, az ezt meghaladó vízállások esetén a vízpótlást szüneteltetni kell. A Kismegyeri mérőműtárgy kezelést nem igényel. A mérőszelvény vízrajzi adatainak feldolgozása az Igazgatóság erre vonatkozó szabályozása szerint történik. Écs, Hegykanális vízmosás, a Pulai árok és a Szöllöhegyi árok, mint vízimedrek napi gyakoriságú kezelést nem igényelnek. Üzemelési feladatok a víz szabad lefolyásának biztosítását jelentik, mely karbantartási illetve fenntartási munkákkal biztosítható. A Nagy-Pándzsa meder illetve védelmi depóniák napi gyakoriságú kezelést nem igényelnek. Az üzemelési feladatokat a víz szabad lefolyásának biztosítását jelenti, mely zömében rendszeres karbantartási illetve fenntartási munkákat igényel. A medret és védelmi depóniákat védekezési időszakon kívül általában havi gyakorisággal be kell járni és a helyi jellegű lefolyási akadályokat, vagy a depóniákban tapasztalt rongálódásokat azonnal meg kell szüntetni, illetve helyre kell állítani. 3.2 Védelmi készültség alatti üzemeltetés A Nagy-Pándzsát és műtárgyait a védelmi szakasz területe érinti a torkolat és a Győr-Pápa közút, a szelvények között. A védelmi szakaszra az ár vagy belvízvédelmi készültség elrendelése, a védekezési feladatok ellátása az Igazgatóság szabályozása és a védelmi tervekben meghatározottak szerint történik. Helyi vízkár-elhárítási készültség rendelhető el a vízfolyásra, vagy annak egy szakaszára, ha rendkívüli csapadékból keletkeznek helyi jellegű árvízi elöntések. A Tyúktelepi zsilipet a várható árhullám nagysága és a helyi vízmércénél észlelt vízállások szerint kell kezelni. Az Igazgatóságnál folyamatos figyelőszolgálat működik. Az észlelések alapján a várható árvízi eseményekre hidrológiai előrejelzés készül, mely az árhullám tartósságára, mértékére szolgáltat adatokat. Árhullám érkezése esetén a belvízszintet 240 cm-re kell csökkenteni. Ezt követően a zsilipet úgy kell kezelni, hogy a belvízszint a külvízszintet 5 cm-nél nagyobb mértékben nem haladhatja meg. Ha a Rabkerti tó vízállása eléri a maximálisan megengedett 600 cm-es (113,50 mbf NQ 1%) értéket és a Rába irányába a gravitációs kivezetés nem lehetséges, a tóban tárolt vizet a Holt-Marcal felé kell árapasztani olyan mértékben, hogy a tó vízszintje lehetőleg a 600 cm-es vízálláson állandósuljon. Ebben az estben a Holt-Marcal mentén a mobil szivattyús kapacitást is növelni kell. Az árapasztásra csak a Központi Védelemvezető adhat utasítást. Védelmi készültség elrendelése esetén a billenőtáblás duzzasztót el kell fektetni, a vízkivételi műtárgynál lévő tolózárakat le kell zárni. A védelmi depóniáknál figyelőszolgálatot kell felállítani. Erre illetve a további feladatokra a szakasz Védelemvezető utasításai az irányadók. Helyi vízkár elhárítási készültség elrendelésekor a szükséges feladatokat, beavatkozásokat a megbízott Védelemvezető határozza meg. IV. Az engedélyes az üzemeltetés során köteles továbbá az alábbi előírásokat betartani: Fenntartási és karbantartási előírások: 3.1.Tyúktelepi zsilip fenntartási-karbantartási munkái A műtárgy állapotvizsgálata kiterjed: - a rendszeres vagyonvédelmi ellenőrzésekre - a betonrészek felületének, repedések, átnedvesedések a dilatációknak az állapotára - a védőkorlátok, aknafedlapok állapotára, zárhatóságára 5

6 - az elzáró szerkezet vízzárására és üzembiztos mozgathatóságára, - a műtárgyhoz csatlakozó meder- és partszakaszok állapotára, - mederburkolatok, vízmércék állapotára, A műtárgy állapotát az üzemeltetőnek havi gyakorisággal kell ellenőriznie. Az I. rendű árvízvédelmi töltésben lévő műtárgyak éves gyakoriságú őszi felülvizsgálatát az Igazgatóság szakembereiből létrehozott bizottság végzi. A vizsgálat kiterjed az acél és betonszerkezetekre, burkolatokra és a működtetésre egyaránt. Megállapításaikat, az észlelt hibák javítására vonatkozó előírásaikat jegyzőkönyvben rögzítik. Gondoskodni kell a feltárt hiányosságok javításáról. Részletes felülvizsgálatot 5 évenként kell elvégezni. A műtárgyat mindenkor üzemképes állapotban kell tartani. Gondoskodni kell a mozgó alkatrészek zsírozásáról, az acélszerkezetek korrózióvédelméről. Az elzáró és mozgató berendezések üzemállapotát havi gyakorisággal, mozgatási próbával kell ellenőrizni. A műtárgyból, illetve elő és utóágyazatokról a kiülepedett iszapot rendszeresen el kell távolítani. A burkolati hibákat azonnal ki kell javítani. 3.2 Billenőtáblás duzzasztó fenntartási-karbantartási munkái A műtárgy állapotvizsgálata kiterjed: - a rendszeres vagyonvédelmi ellenőrzésekre - a betonrészek felületének, repedések, átnedvesedések a dilatációknak az állapotára - a védőkorlátok aknafedlapok állapotára, zárhatóságára - az elzáró szerkezet vízzárására és üzembiztos mozgathatóságára, - a műtárgyhoz csatlakozó meder- és partszakaszok állapotára, - mederburkolatok, vízmércék állapotára A műtárgy állapotát az üzemeltetőnek havi gyakorisággal kell ellenőriznie. A vízrendezési műtárgyak éves gyakoriságú őszi felülvizsgálatát az Igazgatóság szakembereiből létrehozott bizottság végzi. A vizsgálat kiterjed az acél és betonszerkezetekre, burkolatokra és a működtetésre egyaránt. Megállapításaikat, az észlelt hibák javítására vonatkozó előírásaikat jegyzőkönyvben rögzítik. Az üzemeltető gondoskodik a feltárt hiányosságok javításáról. A műtárgyat mindenkor üzemképes állapotban kell tartani. Gondoskodni kell a mozgó alkatrészek zsírozásáról, az acélszerkezetek korrózióvédelméről. A műtárgyból, illetve elő -és utóágyazatokról a kiülepedett iszapot rendszeresen el kell távolítani. A burkolati hibákat azonnal ki kell javítani. 3.3 Vízkivételi műtárgy és zárt csatorna fenntartási-karbantartási munkái A műtárgy állapotvizsgálata kiterjed: - a rendszeres vagyonvédelmi ellenőrzésekre - a betonrészek felületének, repedések, átnedvesedések a dilatációknak az állapotára - az akna fedlapok állapotára, zárhatóságára - az elzáró szerkezet vízzárására és üzembiztos mozgathatóságára, - a műtárgyhoz csatlakozó meder- és partszakaszok állapotára, - mederburkolatok, vízmércék állapotára - a zárt csatorna ellenőrzésére A műtárgy és zárt csatorna állapotát az üzemeltetőnek havi gyakorisággal kell ellenőriznie. A vízrendezési műtárgyak éves gyakoriságú őszi felülvizsgálatát az Igazgatóság szakembereiből létrehozott bizottság végzi. A vizsgálat kiterjed az acél és betonszerkezetekre, burkolatokra és a működtetésre egyaránt. Megállapításaikat, az észlelt hibák javítására vonatkozó előírásaikat jegyzőkönyvben rögzítik. Az üzemeltető gondoskodik a feltárt hiányosságok javításáról. A műtárgyat mindenkor üzemképes állapotban kell tartani. Gondoskodni kell az acélszerkezetek korrózióvédelméről. A műtárgyból, illetve elő és utóágyazatokról valamint a zárt csatornában kiülepedett iszapot rendszeresen el kell távolítani. A burkolati hibákat azonnal ki kell javítani. 6

7 3.4 Kismegyeri mérőműtárgy fenntartási-karbantartási munkái A műtárgy állapotvizsgálata kiterjed: - a rendszeres vagyonvédelmi ellenőrzésekre - a betonrészek felületének, repedések, átnedvesedések a dilatációknak az állapotára - a műtárgyhoz csatlakozó meder- és partszakaszok állapotára, - mederburkolatok, vízmércék állapotára A műtárgy állapotát az üzemeltetőnek havi gyakorisággal kell ellenőriznie. A vízrajzi létesítmények éves gyakoriságú őszi felülvizsgálatát az Igazgatóság szakembereiből létrehozott bizottság végzi. A vizsgálat kiterjed a betonszerkezetekre, burkolatokra és a működtetésre egyaránt. Megállapításaikat, az észlelt hibák javítására vonatkozó előírásaikat jegyzőkönyvben rögzítik. Az üzemeltető gondoskodik a feltárt hiányosságok javításáról. A műtárgyat mindenkor üzemképes állapotban kell tartani. Gondoskodni kell az acélszerkezetek korrózióvédelméről. A műtárgyból, illetve elő és utóágyazatokról a kiülepedett iszapot rendszeresen el kell távolítani. A burkolati hibákat azonnal ki kell javítani. 3.5 Nagy-Pándzsa meder és védelmi depóniák fenntartása, karbantartása A medret illetve depóniákat havonta egy alkalommal be kell járni, a tapasztalatokról feljegyzést kell készíteni. A lefolyási akadályokat el kell távolítani, az esetleges rézsűrongálódásokat helyre kell állítani. A depóniákat illetve a medret és a 3-3 m szélességű parti sáv területét évenként legalább egy alkalommal le kell kaszálni, a levágott anyagot a mederből el kell távolítani. Különös gondot kell fordítani a Ravazd belterületén lévő burkolt mederszakaszra. A kisvízi szelvényben feliszapolódás nem engedhető meg. A kisvízi szelvényben illetve a burkolatokon esetlegesen megtelepedő növényzetet el kell távolítani. A mederburkolat, fugák hibáit azonnal ki kell javítani. A Hegykanális, Pulai árok és Szőlőhegyi árok projekt során megvalósult mederszakaszok feliszapolódását szemrevételezéssel, szükség szerint geodéziai felméréssel kell ellenőrizni. Amennyiben a feliszapolódás mértéke a mederfenéken eléri a 30 cm-t, gondoskodni kell annak eltávolításáról. 3.6 Hordalékfogók fenntartása, karbantartása A medreket illetve műtárgyakat havonta egy alkalommal be kell járni, a tapasztalatokról feljegyzést kell készíteni. A lefolyási akadályokat el kell távolítani, az esetleges rézsűrongálódásokat helyre kell állítani.a medreket és a 3-3 m szélességű parti sáv területét évenként legalább egy alkalommal le kell kaszálni a levágott anyagot a mederből el kell távolítani. Különös gondot kell fordítani a hordalékfogók állapotára. Az itt kiülepedett anyagot rendszeresen el kell távolítani. A burkolati hibákat azonnal ki kell javítani. A meder feliszapolódását szemrevételezéssel, szükség szerint geodéziai felméréssel kell ellenőrizni. Amennyiben a feliszapolódás mértéke a mederfenéken eléri a 30 cm-t, gondoskodni kell annak eltávolításáról Az esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnek haladéktalanul be kell jelenteni Bármely, az engedély adataiban, illetve az engedélyes személyében, adataiban bekövetkező változás esetén az engedély módosítását kell kezdeményezni. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága 17.2/1786-2/2011. számú állásfoglalása előírásait: - A Nagy-Pándzsa vízfolyás üzemeltetése során biztosítani kell, hogy a vízkezelő rendszer által igénybevett ingatlanon, valamint a közvetlenül szomszédos ingatlanok termőtalajában szélsőséges vízháztartási helyzetet, talajminőség romlást nem okozhat. - A felszíni vízkezelő rendszer vízjogi üzemeltetési engedélye talajvédelmi szempontból kiadható. 7

8 A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája 410/4303/1/2011. számú állásfoglalásában az üzemeltetési engedély kiadásához örökségvédelmi szakhatósági hozzájárulását megadta. V. A vízjogi üzemeltetési engedély a határozat jogerőre emelkedésétől számított 10 évig hatályos. Az üzemeltetési engedély az engedélyes kérelmére vagy hivatalból módosítható, szüneteltethető és visszavonható. V í z ü g y i f e l ü g y e l e t i k a t e g ó r i a : I. VI. VII. E határozat jogerőre emelkedésével egyidejűleg a /2008. számú vízjogi üzemeltetési engedély, továbbá a 6541/1970. számú határozattal kiadott vízjogi engedély üzemeltetésre vonatkozó részei hatályukat veszítik. VIII. A hatóság a határozat jogerőre emelkedését követően annak egy példányát a szükséges tervrészekkel együtt a Vízikönyvi Okirattárban elhelyezi, a vízjogi engedélyt Écs-4, Győr-114, Győr-321, Győrújbarát-2, Pér-7, Ravazd-6, Tarjánpuszta-8 számokon a vízikönyvbe bejegyzi. IX. A határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatóságnál két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. Az üzemeltetési engedély kiadása ellen benyújtott fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja Ft., azaz: Száznegyven-négyezer Ft. A díjat az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Győr MÁK számú előirányzat felhasználási keretszámlájára kell befizetni. A díj megfizetését igazoló befizetési bizonylatot vagy annak másolatát a fellebbezéshez mellékelni kell. I N D O K O L Á S Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság nyújtott be vízjogi üzemeltetési engedély iránt kérelmet, a Nagy- Pándzsa kisvízfolyás valamint a Vezseny-ér tekintetében. Később kérelmét módosította aszerint, hogy a két vízfolyásra külön-külön kerüljön kiadásra a vízjogi üzemeltetési engedély. Emiatt a hatóság jelen határozatában csak a Nagy-Pándzsa vízfolyáson elvégzett vízimunkákra, megépített vízilétesítményekre vonatkozó adatokat, előírásokat rögzítette. A kérelemhez benyújtásra kerültek az érintett közművek kezelőinek nyilatkozatai, melyekben a műszaki átadás-átvételhez azok hozzájárultak. (MÁV Zrt /2011. számú, Égáz-Dégáz Zrt. F /2011. számú, Invitel Zrt én kelt, Pannon-Víz Zrt én kelt, Magyarósi Péter által aláírt, Győri Vízitársulat án kelt, Pintér István által aláírt, FGSZ Zrt. UG K-281/2011. számú, Magyar Közút Zrt án kelt nyilatkozatai.) A hatóság a kérelem benyújtásáról levélben, illetve hirdetményi úton értesítette a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (Ket.) 29. (3) bekezdés b.) pontja alapján az érintetteket, részükről e határozat kiadásáig, a Nagy-Pándzsa vízfolyással kapcsolatban, észrevétel, nyilatkozat nem érkezett. A hatóság megkereste szakhatósági állásfoglalása kiadása iránt a létesítési engedélyezési eljárásban részt vett, hatáskörükben érintett, illetékes szakhatóságokat, melyek az alábbiak szerint nyilatkoztak: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága, Talajvédelmi és Agrárkörnyezet-gazdálkodási Osztálya 17.2/1786-2/2011. számú állásfoglalásában talajvédelmi szakhatósági hozzájárulását megadta, e határozat rendelkező részében foglalt előírások betartása mellett. Indokolásában 8

9 megállapította, hogy a vízkezelő rendszer üzemeltetési engedélyének kiadásának talajvédelmi szempontból jogszabályi akadálya nincs, a vízkezelő rendszer elhelyezésére szolgáló ingatlan közvetlenül határos termőföld területekkel; ezért azok védelme érdekében indokolt talajvédelmi kikötések betartását előírni; az üzemeltetési utasítás betartásával a Nagy-Pándzsa vízfolyás üzemeltetése várhatóan szélsőséges vízháztartási helyzetet és talajminőség romlást nem idéz elő. A szakhatósági állásfoglalás a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 22. (1 ) bekezdése, a 44. (1), (2) és (9) bekezdése, a termőföld védelméről szóló évi CXXIX. törvény (Tfvt.) 1. (1) bekezdése, a 2. a.) c.) és i.) pontjain, és a 43. (1) bek, a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 32/E. (3) bekezdésén, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XII.27.) Korm. rendelet 17. (1) bekezdésén alapul. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája 410/4303/1/2011. számú állásfoglalásában a vízjogi üzemeltetési engedély kiadásához örökségvédelmi hozzájárulását megadta. Indokolásában megállapította a következőket: A tervdokumentáció áttanulmányozása során megállapította, hogy a tárgyi megkeresés nyilvántartott régészeti lelőhelyet érint. A benyújtott dokumentációk alapján azonban a földmunkák valószínűsíthetően nem veszélyeztették a régészeti emlékeket. A szakhatóság hatáskörét a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról, a kulturális örökségvédelm szakigazgatási szervekről, és eljárásaikra vonatkozó általános szabályokról szóló 324/2010. (XII.27.) Korm. rendelet 6. a.) pontja, illetékességét az 1. számú melléklet határozza meg. Az állásfoglalás a Ket. 44. (1) bekezdésén, valamint a 96/2005. (XI.4.) GKM rendeleten alapul. A hatóság nyilvántartása és a beküldött tervdokumentációk alapján megállapíthatóak az alábbiak: A Nagy-Pándzsa kizárólagos állami tulajdonú kisvízfolyás, vízügyi kezelésbe tartozik a szelvények közötti szakasza. Befogadója a Rába folyó, a csatlakozás az árvízvédelmi töltésben épült un. Tyúktelepi zsilipen keresztül történik. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság által készített pályázat alapján az Új Magyarország Fejlesztési Terv Nyugat-dunántúli Regionális Operatív Programjának ra szóló Akciótervében a Kormány által nevesítésre került a Nagy-Pándzsa vízgyűjtő revitalizációja című projekt. A kivitelezést a Pándzsa Vízépítő Konzorcium nyerte el. A munkák évek között történtek, az alábbiakban részletezett, évben kiadott vízjogi engedélyek alapján. A Nagy-Pándzsa vízfolyásra az alábbi, jogerős vízjogi engedélyek kerültek kiadásra: - Az 5377/1967. számú vízjogi létesítési engedély, mely a /1964. munkaszámú műszaki tervek alapján a Nagy-Pándzsa ( Helbényi zsilip és a 82. sz. közúti híd ) szelvények közötti szakasz rendezésére, depóniák építésére, a Holt-Marcal (jelenlegi Nagy-Pándzsa szelvények közötti szakasza) szelvények közötti szakasz rendezésére vonatkozott. - A 6541/1970. számú engedély, a /65 munkaszámú tervek alapján a (82. sz. közút is Ravazd - Győrasszonyfa közúti híd ) szelvények közötti szakasz mederrendezésére vonatkozott, és jogosít a megépült művek üzemeltetésére is. - A /2008. számú vízjogi létesítési engedély az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság részére a Nagy-Pándzsa vízgyűjtőjének revitalizációjára, (mederrendezés és hordalékfogó műtárgyak építése). - A /2008. számú vízjogi létesítési engedély az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság valamint Győr Megyei Jogú Város Útkezelő szervezete részére a Nagy-Pándzsa szelvényében billenőtáblás duzzasztó, a szelvényben vízkivételi műtárgy és zárt csatorna építésére. A 6541/1970. számú engedély üzemeltetési előírásain kívül, a H /2008. számú határozattal került kiadásra vízjogi üzemeltetési engedély a Nagy-Pándzsa és szelvények közötti szakaszaira. A (Ravazd-Pannonhalma közúti híd kifolyási oldala) és a (Ravazd I.sz. halastó fenékürítő műtárgy kifolyási vége) szelvények közötti szakaszon a korábbi nyilvántartási szelvényszámokat módosítani kell. A szelvény megegyezik a korábbi nyilvántartásokkal, a Ravazd I.sz. halastó fenékürítő műtárgy kifolyási végének szelvényszáma a korábbi nyilvántartások szerint , a meder hossza tehát 72 m-el növekedett. A Nagy-Pándzsa szelvényei között létesült a nyilvántartási törzsszámú december 18. óta üzemelő Kismegyeri felszíni megfigyelő állomás. A műtárgy üzemeltetése elsősorban vízrendezési és vízkárelhárítási szempontból fontos hidrológiai adatok mellett a vízhasznosítási illetve vízkészlet-gazdálkodási szempontból jellemző vízhozamok, vízkészletek meghatározását szolgálja. 9

10 A Nagy-Pándzsa vízfolyásba csatlakozó vízfolyások nagy esőzések alkalmával rendkívül sok hordalékot szállítanak, melyek részben a vízfolyásban, részben a befogadóban rakódnak le. A hordalékterhelés csökkentése érdekében három, a Nagy-Pándzsát fokozott mértékben terhelő vízmosás levezető medrében létesültek hordalék visszatartó művek. Amennyiben az üzemeltetési szabályzatban foglalt előírásokat az üzemeltető nem teljesíti, a medrek állapotának romlásával, vízszállító képességének csökkenésével kell számolni. A terület nem országosan védett természeti terület, nem része a Natura 2000 hálózatnak sem. A vízfolyás dokumentáció szerinti üzemeltetése természet- és tájvédelmi érdeket nem sért. A benyújtott dokumentáció és kérelem alapján megállapítható, hogy a vízjogi létesítési engedélyben tett előírásokat a kérelmező teljesítette, a terv szerint megvalósult műtárgyak, vízilétesítmények üzemeltetése az előírások betartása mellett vízgazdálkodási vízvédelmi, természetévdélmi érdekeket nem sértenek. Fentiekre tekintettel a hatóság a műtárgyak, vízilétesítmények üzemeltetésére a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. tv. (Vgtv.) 28.. (1) és 29. (1) bekezdései, és a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet (továbbiakban: R.) 5. (1) bekezdése alapján vízjogi üzemeltetési engedélyt adott. A hatóság a vízfolyást és a megépített létesítményeket a R. 21. (4) bekezdése alapján a mellékletben meghatározott szempontok szerint az I. felügyeleti kategóriába sorolta, az engedély időbeli hatályát a R. 5. (5) bekezdésében foglaltak alapján határozta meg. A vízikönyvi nyilvántartásba történő bejegyzésről a 23/1998. (XI.6.) KHVM rendelet 10. (3) és (4) bekezdései rendelkeznek. A hatóság határozatát hirdetményi úton is közzé teszi, összhangban az eljárás megindulásáról szóló hirdetményi értesítéssel a Ket. 78. (4) bekezdése és 80. -a alapján. A hatóság a jogorvoslat lehetőségét a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (Ket.) 98. (1) bekezdése alapján biztosította, a 99. (1) bekezdésében foglaltak szerint. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díját a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet 2. (4) bekezdése alapján állapította meg. A hatóság hatásköre a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdésén, illetékessége a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 1. számú melléklete IV/1./A. pontján alapul. Győr, október 27. Németh Zoltán s.k. igazgató 10