mák-, baltaczimy vadrepczey len-, gomborka- és takarmányfümagvakban jelentékeny. Kérjük a t. cz. gazdaközönséget ezekből czimünkre hű mintákat

Átírás

1 VII. évfolyam. # Budapest, évi szeptember hó 15-én 74 (620) szám. KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP. AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIYATALOS KÖZLÖNYE. A* országos m. gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják. Nem tagoknak előfizetési díj: Egéaz é-rrs 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 írt 50 kr. MegjelcHit ímei szeriái és szombaton. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bliipeit (KSaíelefc), f 1131-*t»&. HÍM. Kéziratokat a szerkesztőség nem küld vissza. AZ OMGE. KÖZLEMÉNYEI. Felhívás az OMGE. tagjaihoz. Őszi luxuslóvásár. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület, karöltve a Lótenyésztés emelésére alakult (Tattersall) Részvénytársasággal, f. évi október hó 6., 7. és 8-án rendezi őszi luxnsló-vásárját a Tattersall telepen (Külsö-Kerepesi-ut, szemben a keleti pályaudvarrá!). Bejelentési ivek kaphatók az OMGE. titkárságánál, vagy a Tattersall tikárságánál, a hova a bejelentések is szeptember hó 20-ig intézendők. Miután az őszi luxusló-vásárral egyidejűleg tartani szokott állami ménes intézetek lovainak árverésére f. évben csupán 149 drb ló fog felérkezni, holott az előző években ezen lovak létszáma.rendszerint a 300 és 400 drb közt variált másrészt az idén e vásárok hirdetményei a külföldön sokkal tágabb körben terjesztettek s igy remélhető, hogy a szokott lóvásárló közönség is jóval erősebb létszámban fog megjelenni; tehát e kedvező körülmények folytán nemcsak jóval több lóférhely áll a magántulajdonosok rendelkezésére, hanem a lovak jobb eladásának esélyei is kedvezőbb kilátást nyújtanak. A rendező-bizottság. Nemzetközi vetőgépverseny. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület, mint a gazdasági egyesületek országos szövetségének központja, a Komáromi Gazdasági Egyesülettel karöltve és a nm. földmivelésügyi m. kir. miniszter támogatásával október 1. és 2. napján nemzetközi vetögépversenyt rendez a kisbéri ménesnradalom területén. A biráló bizottság október hó 1-én esetleg nagyobbszámu gép bejelentése esetén már szeptember hó 30-án kezdi meg a gépek bírálatát, a közönség kizárásával, mig a tulajdonképpeni verseny a nagyközönség jelenlétében október hó 2-án fog megtartatni. A versenyen csak ujabb szerkezetű sorbavetö gépek vehetnek részt, illetve olyanok, amelyeken figyelemreméltó szerkezeti javítások Mult hó folyamán egyesületünk pénztára ugy alapitó, mint évdijas tagjainkhoz felszólítást intézett, miszerint alapítványi kamat-, illetve tagdíjhátralékaikat befizetni szíveskedjenek. Ezen felhívásnak azonban tagjaink csak részben felelvén meg, ez uton újból felkérem tartozásban levő tagjainkat, szíveskedjenek kötelezettségüknek eleget tenni, nehogy az alapszabályokban elöirott eljárást irányukban alkalmazni kénytelenittessem. eszközöltettek. Versenyen kivül bemutathatok Igazgató. még műtrágya szórógépek és kézi vetögépek. A versenyen részt vehetnek ugy belföldi mint külföldi gépgyárosok. A bejelentések a gépek leírásával együtt szeptember hó 20-ig az OMGE. titkárságához küldendők. A legjobbnak talált vetőgép állami arany, az ezután legjobbnak talált gép állami ezüst illetve állami bronz-éremmel fog dijáztatni. Yásárpénztár. A rendező-bizottság. A belügyminiszter legutóbb egy szerződést hagyott jóvá, melyet Budapest székesfővárosa három pénzintézettel, névszerint a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank", a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank" és a Magyar Ipar- és Kereskedelmi Bank Részvénytársaság"-gal egy, a budapesti marhavásártéren felállítandó vásárpénztár létesítése érdekében kötött. A nevezett pénzintézetek a bizományi kivül illő kamatra bocsátja a mészárosok egy részének a szükséges pénzt, vagy elölegzési és hitelnyújtási üzlettel foglalkozó vágómarhát rendelkezésre, már tudniillik vásári pénztárt a szerződés kézbesítésétől oly mészárosoknak, akiknek hitelük van. számított három hónapon belül tartoz- De a budapesti mészárosoknak alig fele nak életbeléptetni; e szerint tehát a vásárpénztárnak még ez évben kell megkezdenie működését. Régen érezhető hiánya a fővárosi marhavásártérnek egy oly közvetítő intézmény, amely amig egyrészről az eladó és vevő megbízásait pontosan teljesítse, addig másrészről hivatva legyen ezeknek a vásár természetéből folyó hiteligényeit is kielégíteni. Ez utóbbi szempont kiváló fontosságú, mert a hitel hiánya nagymértékben hozzájárul azon egészségtelen állapotok előidézéséhez, a melyeket évek óta tapasztalhatunk a szarvasmarha adás-vétel ügyletei körül. Annak az abnormis állapotnak, hogy a szarvasmarha ára oly alacsony, hogy a hizlalás költségeit alig fedezi, a hus ára pedig szerfelett- nagy, egyik föoka az érdekelt felek hitelhiánya. A termelők a miatt panaszkodnak, hogy a jószágnak nincs ára, a mészárosok amiatt, hogy alig tudnak megélni, a fogyasztók pedig a húsárak szerfeletti magassága miatt. Hova lesz tehát a tetemes árkülönbözet, amely a marhaárak és a húsárak között tényleg fennáll? Ez kétségen kivül azon nagyszámú közvetítő zsebében marad, akiknek kezén az áru keresztül megyen. A gazdától többnyire a kupecz veszi meg a jószágot és hozza fel a vásárra. Ettől a mészáros veszi meg ugyan az állatot, de kivételes esetektől eltekintve nem a maga, hanem egy konzorczium pénzén, amely a budapesti piaczot évek óta kezében tartja és amely kétségen Szükségletünk j ó l s i l s s r i j i H i j irg'fcőmqr3"u i a ílritod,n? mint mák-, baltaczimy vadrepczey len-, gomborka- és takarmányfümagvakban jelentékeny. Kérjük a t. cz. gazdaközönséget ezekből czimünkre hű mintákat küldeni, melyekre előnyös ajánlattal készséggel szolgálunk. Magyar Mezőgazdák Szövetkezete Budapest, V., Jtlkotmány-utcza 31. sz. Mai számunk 16 oldal.

2 része élvezi ezen, konzorczium fiitelét, ezek tehát arra vannak utálva, hogy, az általuk szükségélt kész husmennyiséget a hitelt élvező mészárosoktól készpénzen megvegyék, aminek természetés következménye azután az, hogy amig a gazdák alig kapnak annyit á jószágért, hogy nyers kiadásaikat fedezhessék, addig a fogyasztó közönségnek nagyon drágán kell a hust megfizetnie. Nyilvánvaló, hogy ennek az állapotnak fentartása sem a termelök, sem a fogyasztók, de söt a mészárosok szempontjából sem kívánatos. Az egyedüli eszközt ezen viszszás helyzetből való kibontakozásra csak egy helyes alapokon szervezett vásárpénztár nyújthatja, amely hites alkuszokkal előre meghatározott méltányos dijért közvetítse az eladásokat és vételeket, és amely egyúttal kielégítse ugy az eladónak, mint a vevőnek a vásár természetéből folyó hiteligényeit. E kívánalmakat kielégítve a vásárpénztár nemcsak azt eredményezné, hogy a főváros lakossága jó és olcsó hússal láttatnék el, de jótékonyan folyna be a budapesti marhavásár forgalmának jó minőségű felhajtások által leendő fejlesztésére és az adás-vétel megbízható lebonyolítására is. Ezen felfogásból kiindulva az Országos Magyar Gazdasági Egylet" Budapest székesfővárosnak már 1891-ben egy a fenti kívánalmakat kielégítő fakultatív vásárpénztár felállítását javasolta oly módon, hogy sem a vásárpénztár, sem az alkuszok igénybevétele ne legyen kötelező, se az eladóra, se pedig a vevőre, hanem kinek-kinek tetszésére bizassék, hogy saját számlájára, vagy privát bizományos utján adhasson, vagy vehessen. Mert nem volna méltányos, hogy egyesek, akik a pénztár hitelét vagy egyéb szolgálatait bármi okból igénybe venni nem akarják, erre kényszeríttessenek. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület" által felvetett eszme kedvező fogadtatásra talált a föváíosnál, amely a vásárpénztár érdekében megtette a szükséges lépéseket és a fentemiitett pénzintézetekkel megkezdte az érdemleges tárgyalásokat. A fakultatív jellegű vásárpénztár létesítésére a pénzintézetek eleintén nem voltak hajlandók, de végre elejtették az általános kötelezettség elvén alapuló vásárpénztár szervezésére irányuló kívánságaikat s legutóbb aláirlák a szerződést, amelynek alapján magukat 6 évi időtartamra a fakultatív vásárpénztár ; életbeléptetésére kötelezik. A vásárpénztár tehát már a legközelebbi jövőben meg fogja kezdeni működését, fakultative ugyan, amennyiben magánbizományosok is köthetnek üzleteket, de még sem teljesen az Országos Magyar Gazdasági Egyesület" által javasolt alakban, mert incasso' provisió czimén a vásárpénztár az Összes felektől fog szedni bizonyos dijakat, amit méltányosnak nem tarthatunk, annak daczára hogy ezek a díjak csekélyek. Nem tudjuk megérteni, mi jogon szedhetők dijak legyenek azok még oly csekélyek 78 KÖZTELEK, SZEPTEMBER SZAM. 7-lfc ÉVFOLYA^Í. is olyanoktól, akik üzleteik lebonyolítására a vásárpénztár szolgálatait semmi tekintetben sem veszik igénybe? Némi jogczimet erre legfeljebb csak az adhat, hogy még a magántulajdonosok és a magánbizotnányosok által közvetlenül kötött üzléteknéi is, a vásárpénztárnak valamelyes hivatalos működését kell kifejteni, nevezetesen az árjegyzések összeszedését és kiállítását, amely ténykedésért azonban az egy darab nagy marha bruttó eladási ára után szedendő 2 8 /4%O inkassó provízió és a kismarha után ugyané czimen szedendő 5 /00-et feltétlenül soknak kell tartanunk s annak idején a szerződési pontok tárgyalásánál az OMGE. e czimen csak v*"..m-et javasolt szedni, ami unosuntig elegendő is volna. A huspénztárt létesített bankoknak adott ezen kedvezmény méltán azt a vélelmet kelti, hogy ez az intézmény fakultatív színezete daczára meglehetős obligatiőrus jellegű, mert a pénztár közvetítésével és az e nélkül eladott állatok után fizetendő dijak közötti különbség ojy csekély, hogy jóformán az összes feleket a vásár pénztár igénybevételére kell hogy utalja. Annak daczára, hogy a legközelebb életbeléptetendő vásárpénztár szervezetét nem. mondhatjuk olyannak, amely az összes tényezők érdekeit egyaránt kielégítené, mégis ez alakjában is nagy reményeket füzünk hozzá, mert bizonyára meg fogja szüntetni az eddigi bizományosok egyeduralmát, akik vevők, eladók és közvetítők egy személyben és akik mindezideig teljesen dominálták a fővárosi állatpiaczot. Azáltal, hogy a vásárpénztár méltányos kamat ellenében hitelt nyújt a mezőgazdáknak, tenyésztőknek és hizlalóknak egyrészt, a mészárosoknak másrészt, amazokat abba a kedvező helyzetbe hozza, hogy jószágukat ne legyenek kénytelenek mint eddig igen sok esetben, elkótyavetyélni, hanem kedvezőtlen konjunktúrák esetén hosszabb, rövidebb ideig ki fognak tarthatni és e mellett állataik eladását nyugodtan reábízhatják a hatósági ellenőrzés alatt álló huspénztárra. A mészárosok számára pedig a vásárpénztár egészen uj helyzetet teremt és lehetővé teszi a saját számlájukra való bevásárlást, ami a sokféle közvetítés kiküszöböléséver kell hogy jótékony kihatással legyen a húsárak előnyős alakulására. Az immár végérvényesen megkötött szerződés főbb pontozatait, amelyek alapján a vásárpénztár szerveztetni fog és amelyek a gazdaközönséget legközelebbről érdeklik, főbb vonásokban az alábbiakban tartjuk szükségesnek ismertetni. A vásárpénztár elsősorban köteles a mezőgazdák, tenyésztők, hizlalók és kereskedőknek megbízásait, állataiknak a budapesti marhavásártéren leendő értékesítése tekintetében feltétlenül teljesíteni és azok eladását saját hites alkuszaik utján a vásáron közvetíteni és az elért eladási árat az esedékes dijak levonásával 24 óra alatt a tulajdonosnak kifizetni. Az alkuszoknak saját számlájukra üzleteket kötni tilos. Tartozik továbbá az előbb emiitett marhatulajdonosoknak egyéni bónifikácziójuk figyelembe vételével hitelt nyújtani. A nyújtandó hitel után beszedhető kamat maximuma az Osztrák-Magyar Barik" mindenkori váltóleszámitolási* kámatlábánál l a i /ó-ná1 magasabb nem lehet, mig a minimum 5 /o-ban állapitható meg. Ezen kamatokon kivül az előlegek igénybe vételének időtartama szerint Va, W/o-ig terjedhető kezelési jutalék szedésére is jogosítva van a vásárpénztár. Tartozik a vásárpénztár a budapesti mészárosoknak állátok vásárolhatására két heti szükségleteiknek megfelelő és kőt hét alatt visszafizetendő összeg erejéig, a nyújtandó biztosítékhoz képest, kölcsönt adni, ugyancsak a fenti kamatok felszámítása mellett. A vásárpénztár az eladóktól, illetve vevőktől a következő dijak szedésére van feljogosítva. Bizományi és beszedési dij czimén a vásárpénztár közvetítése mellett eladott nagymarha után 3 s /é /oo (ezreléket), kismarha után 6 /oo-et az eladási bruttó árakból. Beszedési dij czimén, (incassó-provisió) a magánbizömányosok vagy tulajdonosok tehát a vásárpénztár igénybevétele néucül eladott nagymarha után 2 8 /4%o-et, kismarha után 5 /oo-et az eladási bruttó árakból. (E beszedési dijak azok, amelyek illuzóriussá teszik a vásárpénztár fakuitativ jellegét, mert a vásárpénztár és az annak igénybevétele nélkül megkötött ügyletek után fizetendő díjkülönbözet oly csekély, hogy úgyszólván mindenkit a vásárpénztár igénybevételére kényszerit.) Az alkuszdijak nagy ós kis 'marha után különbség nélkül a bruttó árak 2V2 százalékban van megállapítva. Hajlódijak czimén: nagymarha után: kirakás a vasúti kocsikból s kikötés az akiokba vagy vásárcsarnokokba, 11 darabig darabonként 10 krajczár, azontúl drbonként 8 krajczár. (szilaj marháért ugyané munkáért drbonként 30 kr.) Tisztítás, etetés mérlegdij darabonként és naponként 11 drbig 15 kr., azontúl minden darabért 10 kr. Vásár napján az istállóba való bekötésért 5 kr. Eladott állatok berakásáért a vasúti kocsikba drbonként 15 kr. ugyanezen munkáért szilajmarháért darabonként 30 kr. Kismarhák után hajtódij s egyebek czimén az előbbiekben jelzett, de aránylagosan csekélyebb díjtételeket van a vásárpénztár jogosítva szedni. A vidéki marhatulajdonosok, akik a hajtói teendőket az állatok származási helyéről magukkal hozott saját, szegődött. - cselédeikkél de saját felelősségükre akarják végeztetni, a hajtó dijak fizetésére nem kötelezhetők. Bélyegzési dijak: nagymarha festékbélyegzése 50 drbig drbonkint 3 kr. ugyanez a tulajdonos bélyegzőjével 1 kr. szarvbélyegzés drbonkint 5 kr. Felügyeleti dijak: drbonkint s minden megkezdett napra nagymárhánál ;10 kr; összesen azonban az egész időtartamra drbonkint 50 krnál több nem szedhető; borjúnál drbonkint 4 kr. az egész időre 20 kr, juhok, bárányok és kecskéknél drbonkint 2 kr., az egész időre 6 kr. Gazdasági marhák után ezen felügyeleti dijak egyáltalában nem szedhetők. Kivonatosan ezek a szerződés főbb pontjai, amelyek a gazdaközönséget közelebbről érdeklik. Általános szempontból van néhány észrevételünk e pontokra. Nevezetesen a szerződés azon pontja, a mely a vásárpénztárt arra kötelezi, hogy a budapesti mészárosoknak állatok vásárlására hitelt nyújtani tartozik, nem elég világos, mert nem vehető ki tisztán, hogy csal; a budapesti mészárosoknak tartozik-e a vásárpénztár előleget nyújtani, vagy részesülhetnek-e ilyenben a

3 70. SZAJVí. 7-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, SZEPTEMBER HÖ vidéki mészárosok is. Amennyiben a huspénztár csak a helybeli mészárosoknak köteles hitelt nyújtani, a vidékieknek pedig nem, ugy ezen intézkedést merőben helytelennek és a vásárpénztár hivatásával ellentétben állónak kell mondanunk, mert ez maga után vonhatná a vidéki és külföldi mészárosok elmaradását a fővárosi állatpiacztól, ami nagyon hátrányosan befolyásolhatná a fővárosnak tervbe vett olcsóbb hússal való ellátását.., Különbséget tenni helybeli és vidéki mészárosok között sem nem méltányos, sem nem szabad, mert ez káros kontroverziákra szolgáltathat alkalmat és nem lehet alkalmas a vásárpénzlári intézmény megkedveltetésére és megszilárdítására sem. Nem világos előttünk a szerződés azon pontja sem, hogy mi értendő azon passzus alatt, hogy gazdasági marhák után felügyeleti dijak nem szedhetők". E pontnak világosabb szövegezése lett volna kívánatos s szereljük hinni, hogy gazdasági marhák alatt nem csupán tenyész és igás, hanem gazdaságilag hizlalt szarvasmarhák is értendők. Nem hivatásunk ugyan, hogy a mészárosok és kereskedők érdekeinek szószólói legyünk, mindazonáltal azon czélra való tekintettel, amelynek érdekében a vásárpénztári intézmény létesítését folyásoltuk, t. i., hogy általa részben a főváros olcsóbb és jobb hússal való ellátása lehetővé tétessék s hogy a fővárosi állatpiacz jelentősége a nemzetközi forgalomban emeltessék, szükséges rámutatnunk arra, hogy a szerződés értelmében a felügyeleti és hajtő dijak kötelező fizetésével a mészárosok és kereskedők nagy mértékben meg vannak terhelve. Mert tekintetbe véve azon körülményt, hogy a bpesti állatvásártéren hetenkint csak egyszer tartatik vásár, s feltéve, hogy valamely kereskedőnek egy vaggonrakomány szarvasmarhája marad vissza egyik vásárról a másikra, akkor Ö haj tói és felügyeleti dijakban 11 drb marhát véve átlagul 1 vagonra, fizetni tartozik: hajtási, tisztogatási stb. dijat 11 drb után 7 napra á 15 kr. 11 frt 55 kr.; ezenfelül felügyeleti dijakban 7 napra 11 drb után á 15 kr. = 5 frt 65, összesen 17 frt 05 kr, ami oly nagy összeg, hogy annak kihatása a húsárakra bizonyára érezhető lesz. Kötelességünk kijelenteni, hogy erre a körülményre az' OMGE. eleve fölhivta a székesfőváros figyelmét s tiltakozott e díjtételeknek ily mérvbeni engedélyezése ellen. Ha pl. 150 frtos szarvasmarhaárakat veszünk alapul, az esetben a fentebb jelzett díjtételek szerint az eladó fizetni tartozik 150 frt bruttó eladási ár után: bizományi és kezelési dijat 3 3 A%o = 56'2 kr; alkuszdijat 2V2%o = 37-5 kr; hajtódij 10 kr; tisztogatás, etetés stb. 15 kr, bélyegzés 3 kr, összesen 1 frt 22 kr. Ez semmiesetre sem mondható tulmagas közvetítői dijnak akkor, amikor a gazda ellenőrizet alatt álló hites alkuszok utján értékesítheti állatait s ezek gondozását, s felügyeletét felelősség terhe mellett veszi át a vásárpénztár. Nem hagyhatjuk megemlítés nélkül azt a nevezetes előnyt sem, amelyet a vásárpénztári intézmény nyújtani van hivatva. Nevezetesen köteles minden egyes vásár után a hivatalos vásári jelentéshez szükséges adatokat pontosan összegyűjteni s ezeket közhírré tenni. Az eddigi vásári tudósítások a nélkül, hogy a fővárosi vásárigazgatóságot, a mely ezeknek összeállításával eddig megbízva volt, hibáztatni akarnók, mert ismerjük a nehézségeket, a melyekkel e tekintetben küzdenie kellett - nem voltak megbízhatók, a minek hátrányát bizonyára nem egyszer érezték tenyésztőink. Hogy mi jelentősége van a megbízható vásári tudósításoknak, azt azok tudják legjobban megítélni, a kik azokat állandóan figyelemmel kénytelenek kisérni. Nagyban és egészben tehát, habár az uj intézmény szervezete nem mondható mindenben kielégítőnek, azt a mi szempontunkból mégis örömmel üdvözölhetjük, s reméljük, hogy az a mostani egészségtelen állapotokat gyökeresen megfogja változtatni, ha egyébként nem, de a gazdák előnyére mindenesetre. Jeszenszky Pál. NÖVÉNYTERMELÉS. Rovatvezető : Kerpely Kálmán. Egy és más az őszi buza vetéséről. i. Az őszi búzára, mint legfőbb műveleti növényünkre, a gazdák viszonylag még legtöbb gondot fordítanak. Daczára annak, akadunk itt is hibákra ugy a talaj előkészítésénél, mint a vetésnél és ápolásnál. Tudjuk és ismert tapasztalati tény, hogy az őszi buza alá a földet, nem szabad k'ertszeriileg előkészíteni, nem szabad agyondolgozni. Sokkal jobban szeretjük, ha apró kis hantokkal van a talaj fedve. Ez esetben a buza a téli időjárás viszontagságainak jobban ellentáll, felfagyástól, kifagyástól féltenünk nem kell, a hótakaró lefuvatásától tartanunk nem kell és és a talajnak időelőtti összetömődését (kérgesedését) is megakadályozzuk. A szántónak említett apró hantos volta azonban csakis a talaj felületére, tehát a talaj tetejére vonatkozik; alatta a földnek omlósnak, porhanyónak kell lennie, ha azt akarjuk, hogy a buza jó vetőágyat kapjon. Vagyis magának a buzaszemnek a morzsalékos réteg alatti omlós talajba kell jutnia, Lássuk már most miként alakulnak a gazda költségei a vásárpénztár közvetítésének igénybevétele esetén. Sajnos, pedig hányszor fogjuk az nem pedig nagy göröngyök, rögök közé. utóbbit látni. A rögökön, göröngyökön ide-odaugráló vetőgép, majd a rögök közé, majd a rögök alá fekteti a szemet, nem pedig porhanyós földbe ; vagy pedig ezen oknál fogva sokkal mélyebben kénytelenek vetni a búzát, sem mint kellene. Az ilyen vetést azután agyonfogasolják, agyonjáratják tüskés (fogas) hengerekkel; a fogasokkal a rögöket hosszú darabokon elvonszolják, összehúzzák, a magot 1 velük együtt összesöprik, részben kitakarják, a tüskés hengerekkel a rögöt a földbe nyomják, felspékelve némiképpen felaprózzák s igy végül is külsőleg jó képet adnak a vetésnek, de a végeredményben csak önmagukat ámítják. A nehéz rögomlasztó fogást, a tüskés hengert nem a buza elvetésénél, sőt nem is a vetőszántásnál, hanem már az előkészítő (keverő) szántásnál kell alkalmazásba venni. Ott igenis helyükön vannak és alkalmazásukkal tényleges hasznot érünk el. A vetőszántásnak ne legyen más módja, mint a búzának jó vetőágyat biztosítani. Ha a vetőszántáskor nagy rögöket, hantokat hoz fel az.eke, ez annak a jele, hogy az előkészítő szántásnál hibát követtünk el. Ezt a hibát pedig, de vajmi gyakran elkövetik. A lesulykolt, összetömődött talajt, tarlót felszántják mélyen, rendszerint oly időben, midőn a szárazabb talajból nagy rögöket feszítenek ki. A rög szétomlását a természetre bizzák, elégnek tartják, ha a földet megszántották. Ennek azután az a következménye, hogy a felhozott rögök, melyek a szántás nyomában még szétomlaszthatók lettek volna, megkeményednek s a következő vetőszántás idejéig fekve maradnak, a vetőszántással pedig egyszerűen lefordíttatnak. Ilyen szántás nem ér semmit, ezzel a talaj mi velés tulajdonképpeni czélját nem érjük el; a rögöket hol lefordítani, hol ismét felszínre hozni, csak munkapazarlás és ökörkinzás. Ilyenkor kell azután a vetőszántást agyondolgozni fogasokkal, hengerekkel, ilyenkor vetünk túlságosan rögös földbe. Pedig ettől a sok haszontalan és mégis rossz munkától megszabadul a gazda, ha a keverőszántás, vagy mély tarlótörésnél veszi elő a nehéz fogasokat s rögomlasztó hengereket, melyeket máskülönben később rossz helyen kell használatba vennie. Ismertem oly szívós agyagtalaju gazdaságot, a hol azelőtt az említett rossz talajmiveléssel még háromszori szántással sem voltak képesek búzát termeszteni. Most a buza alá nem adnak ott többet két szántásnál, az elmaradt harmadik szántás helyett, felhasználják a vonóerőt a keverőszántás fogasolására és hengerezésére s kiváló eredményeket érnek el. Ugyancsak nevezett gazdaságban a kötött talajnak inkább kissé szárazabb, mint nedvesebb állapotban adják az első előkészítő.(keverő) szántást, Kissé szárazabb állapotban azért, mert a szántás nyomában azonnal felaprítják a rögöket, a mennyire kell. Ellenben nedvesebben szántva, a szokásos hanyag eljárás.mellett még jobban megkeményednek a rögök. Volt alkalmam olyan gazdaságot látni, a hol a nedvesebben szántott s igy fekve maradt kötött talajt 3 4 évre is elrontották, mert a porhanyóság megkívántató fokára hozni nem voltak képesek. Természetes, hogy az itt elmondottak első sorban is a szívós, kötött talajra vonatkoznak ; homokos vegyületü talajokon kevésbé feltűnők a talaj mivélésénél elkövetett hibák. De, viszont tudjuk azt is, hogy búzatermő talajaink, túlnyomóan a kötött földekhez tartoznak. Minél kötöttebb, mennél nehezebben mun? kálható a talaj, annál nagyobb gondot kell a fogasokra s különböző hengerekre fordítani, I'y gazdaságokban ezek valóságos gyűjteményt képezhetnek ; áll ez különösen a hengerekre. A fogasból elegendő, ha van könnyebb magtakaró s nehéz talajelőkészitő fogasunk, de a hengerekből szerezzük be a sima hengertől kezdve, a nehéz rögtörő csillagos hengerig valamennyit, ha erre szükség van. Az ezekért kiadott pénz bőven megtérül, mert valóban csak nevetnünk kell, mikor azt látjuk, hogy szívós, rögös talajon könnyű kis fafogas s házilag készített fahenger ugrál ide-oda, mely csak az igás jószágot rontja, de a talajnak semmiféle hasznára sincsén.

4 1280 KÖZTELEK, SZEPTEMBER SZAM. 7-lfc ÉVFOLYA^Í. Hiszen "ha a gépgyárosok árjegyzékeit átlapózgatjuk, azt látjuk, hogy ott különböző sulyu fogások s különböző rendszerű és sulyu hengerek vannak felsorolva. Ennek pedig meg van a maga oka, mert a különböző czél s talajviszonyok szerint az alkalmasat ezek közül a gazdának kell kiválasztania. De nem ugy, hogy kinézi azokat, melyek a legolcsóbbak s ezeket szerzi be, daczára annak, hogy szivós földjeire a legnehezebb s igy persze legdrágább eszközökre lenné szüksége. A czéljainak nem megfelelő, bár olcsó eszköz, lesz mindenkor a legdrágább". E téren gazdáink tagadhatatlanul sokat vétenek. Elegendőnek tartják a kitűnő Sackekét beszerezni, de az eke munkájának kiegészítéséül szereplő fogas s hengerekre nem gondolnak. Pedig ezek helyes és idején való alkalmazásával elérhetjük azt, hogy.vetőszántásunk omlós, porhanyós lesz, de a szükséges morzsalékos alkotással mégis birni fog; elérhetjük azt, hogy a vetőszántást lulajdonképeni nevének ős czéjjának meg fog felelni; elérhetjük azt, hogy a vetőszántást középmélyen, keskeny fogatással végezhetjük s elérjük végül azt is, hogy a vetést tavaszszal ugy kezelhetjük, a hogy azt okszerűen kezelni kell s nem leszünk kénytelenek tavaszszal a hengert csak azért használni, hogy a rögöket szétomlasszuk és az aratást megkönnyítsük. Igen természetes, hogy a most elmondottak a buza előveteménye szerint bizonyos mértékben módosulnak. Ha takarmány képezi a buza előveteményét, melynek tarlóját azonnal sekélyen leszántottuk, a keverőszántással is kevesebb bajunk lesz, mint azon esetben, ha kalászos után, vagy tömödött tarlót kell egyszerre mélyen'felszántani. Szintúgy kevesebb bajunk lesz, ha jól munkált kapásnövény után vetünk búzát, a hol igen gyakran előrement fogasolás után, egy szántásba vethetünk. A gazdának mindég a viszonyókhoz kell alkalmazkodnia s ha azt látja, hogy emiitett munkálatokra szükség van, akkor azokhoz haladék nélkül hozzá kell fogni. Én egyáltalában nem tartom azt, hogy egy szántás egy kenyér, két szántás két kenyér stb. hanem igenis a kenyerek számát a szántás minősége,.s az ezzel kapcsolatban használt egyéb talaj előkészítő eszközök okszerű ki- és felhasználásának, mérve szabja meg. Ha az itt elmondottak értelmében járunk el, akkor igenis helyén való lesz az, hogy a búzát, friss szántásba vessük, illetve a vetőszántást közvetlenül a buza elvetése előtt ad-. hatjuk, mert a buza a rowól eltérően a friss szántást szereti. Szereti, de csak akkor, ha a talaj a kellő elökészitéssel, a helyesen kezelt keverőszántással természetes zártsággal bir, nem pedig üreges; vagyis ha rendes ülepedését- nem gátolja semmi. Ellenkező esetben kénytelenek vagyunk a vetés előtt (sőt a vetés után is) hengert használni, már pedig az őszi buza vetésénél a talaj természetes ülepedése mindég többet ér, mintha azt hengerrel vagyunk kénytelenek megadni. A hengert használjuk az előkészítő szántásnál, de a vetésnél lehetőleg kerüljük. Ha már a hengert kénytelenek vagyunk a vetésnél használni, akkor a befejező munkát ez esetben is mindég a fogas képezze, hogy a talaj felületének a morzsalékos strukturát viszszaadhassuk.. Kénytelenek leszünk pl. héngert használni, - ha lóhere után egy szántásba velünk búzát, a mi helytelen ugyan, de a gyakorlatban előfordul. Előfordul pedig az esetben, ha a herét a feltörés évében is teljesen ki akarjuk használni s a szántással megkéstünk. Ilyenkor tagadhatatlanul egy jó szántás többet ér, mint kőt egymásután adott szántás, mert a lefordított gyökereket és szártöveket az ismételt szántással újra felhoznók. Ha tehát csak egy szántást, adhatunk, akkor a gyökerek és szárlövck miatt üreges s ülepedésre nem képes talajt igenis erősen meg keli hengerezni, hogy a korai vetésnek megvannak a hátrányai; igy á kellő zártságot megadhassuk. Ellenkező esetben a buza kivált hótalan, száraz fagyos vannak s a föld bemunkálása több gondot fog pl. az ősz kezdetén többnyire száraz ideink télen könnyen kifagy, mint erről nem egyszer alkalmam volt meggyőződni. A befejező ténnék. A vetőmag a száraz talajban csak igen szerezni, mintha az egy kisebb eső után tör- munkát azonban itt is a fogas adja meg., lassan indul csírázásnak s addig is ki van téve Általában azt mondhatjuk, hogy a kitűnően munkált kapás előveteményektől eltekintve, különféle kártékony ellenségeinek. De meg azután, ha kedvező körülmények között indul egy szántás kevés a búzának, A kapás előveteményeknél elég azért, mert gyakran nincs csakhamar csírázásnak, majd fejlődésnek, pl. a rozsvetés még az őszszel annyira elbokrosodik s oly buján fejlődik, hogy a drasztikus időnk két jó szántást adni, másrészt a kapált talaj oly porhanyó s gyommentes, hogy a kívánt jó munkát egy szántással is megadhatjuk. legeltetési kúrának kell alávetnünk. Pedig az a jámbor birka mégis csak furfangos állat, kikeresi, hogy a buja rozsnak hol vannak a leg- De ez csak a jól munkált kapásokra pl. dohányra, korai burgonyára vonatkozik; utóbbira zsengébb foltjai s azután ott rágja azt le egész különösen azért is, mert a burgonya kiszedése tövig. Ott, ahol kívánatos volna ránk nézve, alkalmával ismételten felporhanyitjuk a talajt. hogy lelegelje, ott érintetlenül hagyja. E közben jól megtapossa a felső réteget, hogy az- Ellenben a tengerire nézve ez már nem mindenkor áll. Nézzük csak meg a tengeriföldeket után a téli nedvességnek mesterség átszíváa letörés után. Legtöbb esetben oly gyomosak, rogni rajta. miszerint alig hihetjük, hogy kapás növény Az ilyen lelegeltetett, illetve foltonkint állt rajta. Ennek oka leginkább a részes tengeri mivelésében keresendő, a hol az utolsó, esik, mert akkor a buja részek kipálnak, meg lelegelt vetésre nézve az is baj, ha sok hó befejező töltögető munkát, igen korán adják; az is baj ha nem kap, vagy csak kevés havat, a házikezelésben levő tengeriföld sokkal jobb mert akkor meg a lelegelt részek kipangásától állapotban marad vissza. tarthatunk szigorú tél esetén. Helyesebb a tavaszi tarlózás, a rendkívül koczkáztatott kaszá- Az ilyen gyomos, összetömődött talajú tengerinél egy szántás tulajdonképen szintén lás mellett. Bár láttam már ily buja rozsot nem elegendő, de a kései tengerinél több szántást adnunk nincs idő. Szükségesnek tartom vező tavaszi időjárás folytán pompás termést tavaszszal tőben lekaszálva, mely azután ked- azonban' megjegyezni, hogy olyan elővetemény adott. A lehengerezéstől gazdái nk nagy része után, mely későn kerül le a talajról s igy a még kissé idegenkedik, pedig soknak ez az buza vetése is egy szántásba későre egyedüli orvosság. esik, nagyon helyes a földet vetés előtt jól Ezeknek az esélyeknek mind ki van tehát meghengerezni, hogy a szükséges zártságot téve a korai vetés. Szeptember második felében pedig már hozzá kell látnunk, ha csak a megkapja. Mert itt az idején való, természetes ülepedésre, különösen ha sok kórót gyökeret, későbbi munkatorlódás esélyeivel szembeszáll ani nem akarunk. gyomot stb. szántottunk alá, nem igen számithatunk s igy a buza téli hidegtől szenvedhetne. Kalászosok után a kapott tarlószántást Szükséges továbbá a hengerezés a kései vetésnél, másrészt azért is, hogy a magot igen mé- mivel az elgyomosodásnak vesszük elejét a nagyon meghálálják az ősziek. Nemcsak azért, lyen ne hozzuk a földbe (legfelebb 2 3 cmre); felső réteg sekély lehántása val, hanem azért, ezt pedig előzetesen meghengerezett földön mivel a talaj fizikai, de vegyi összetételén is könnyebb szabályozni. Minél későbben vetünk, változtatást eszközöltünk. A felső réteget annál sekélyebben kell a magot a földbe hozni. érintkezésbe hoztuk a levegővel, abban a bomlási folyamat következtében uj tápanyagok A korai vetést mélyebben (4 5 cmre) takarhatjuk alá, sőt.kell is alátakarni, s igy a jól állottak elő, illetve váltak áthasonlithatókká. munkált, porhanyó s könnyen ülepedő földbe, Ez a réteg azután, mely ugy fizikai, mintvegyi előzetes hengerezés nélkül is bátran vethetünk. tulajdonságaira nézve előnyös változást szenvedett, a vetőszántás alkalmával éppen abba a K. K. (Folytatása következik.) mélységbe fog kerülni, hová a zsenge növény gyökérhálózatát terjeszti s annak mintegy kedvező bölcsőjéül fog szolgálni. Ha már értől van szó, tekintsük csak kissé az ellenkezőt is, Az őszi vetésekről általában.*) az az, ha a tarlószántást mellőzve, az őszi gabona alá egyszerűen csak mérsékelt mélységű Szeptember hó elején már gondolkozhatunk őszi vetésünkről. Tapasztalt gazdák állít- el attól, hogy mellőzvén a tarlószántást a sok vetőszántást alkalmazunk. Ezúttal tekintsünk ják, hogy szeptember hóban a rozsnak s októberben a búzának már földben kell lenni. elhullatta s igy meglehetősen elgazositottuk gyomnövény magját a vetőszántásig már mind Tagadhatatlan, hogy meg vannak a korai szántóföldünket. vetésnek a maga előnyei s azután már magában véve az a tudat is jól eső, mikor már Az aratási munkák folyama alatt a felső réteg a munkások léptei alatt alaposan megtapostatik s amit ezek esetleg meggy ura tlanul tul vagyunk az őszi vetéseken. Mindazonáltal nem készülhetünk el mindig rozsvetésünkkel hagytak volna, azt azután elvégzik a tarlólegeltetés alkalmával a birkák, úgyannyira, hogy szeptemberben s buzavetéseink is vajmi' gyakran kimaradnak az október hóból. Nem is kell mint a tapasztalás mutatja, a felső réteg egy ehez valami különös véletlen dolog. Hátráltasson csak pár napig munkálkodásunkban a többé-kevésbé szilárd, kompakt összefüggő kemény burkolatot képez (kötött talajról lévén kedvezőtlen időjárás, a nem is szokatlan őszi szó). Már most a vetőszántás alkalmával ez a esőzések áztassák fel agyagos talajunkat, ami réteg mintegy 6 hüvelyk mélységre fordittatik bizqny őszszel már nem szárad oly hirtelen, le, természetesen megszaggatott állapotban mint mikor a márcziusi szelek fújják végig, egy kemény, rögökből álló réteget képez a vagy üssön be egy kis száj- és körömfájás és fenti mélységben. A fogas már ennyire nem hátráltasson munkánkban, bizony nagyon könynyen megkéshetünk, az őszi vetésekkel. Ez hatolhat le s igy a kelő, majd fejlődő növény gyökérzete a rögökben egy természetes akadályra fog bukkani,. melynek legyőzését csak okból nagyobb birtoktesteknél mindig indokolva van hamarább megkezdeni az ősziek vetését, továbbfejlődésének rovására eszközölheti. A mig a kisebb birtokos mindig jobban kihasználhatja a vetésre legkedvezőbb időpontot. Bár talajnedvesség a hajcsövesség utján mérsékli ugyan ennek következményeit, de hátrányos oldalait a tapasztalás igazolja. *) Habár a Köztelek" mai számában rovatvezetőnk tollából egy hasonló tárgyú czikksorozfit indult vetés bemunkálásához. A vetőszántás mérsé- E kis kitérés után térjünk vissza az őszi meg, kitűnő munkatársunk jelen, idényszerű, gyakorlati kelt mélységű legyen, részben hogy a tarlószántás által úgyszólván preparált réteg, czikkének is készséggel helyt adtunk, mélyre

5 74. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, SZEPTEMBER HO ne kerüljön, de meg másrészt a talajnedvesség konzerválására és könnyebb bedolgozhatóság szempontjából., Sokan az őszi vetéseknél nem tartják fontos dolognak a talaj apró bemunkálását, azt mondván, hogy nem árt, ha kissé rögösen marad, legalább a téli fagy ellen védelmezi a gyenge növényt s a téli fagy azután ugy is elporlasztja a rögöket. Első látásra ennek volna némi értelme, de kissé közelebbről tekintve a dolgokat, azonnal a rossz gazda védekezését látjuk benne, ki vagy nem tudta apróra bedolgoztátni földjeit, vagy pedig csakugyan belerőgzött azon tudatba, hogy az őszi vetésnek nem szabad apróra bemunkáltnak lenni. Természetes dolog, ha a talaj felületén rögös, ugy annak megmunkálási rétegében hasonlóképpen találunk szilárd rögöket, melyek azután kelésében s gyökérzetének terjesztésében hátráltatják a fejlődő növényt s ily módon ugyancsak nagyobb kárt okoznak, mint amennyi védelmet a rögök nyújtanak a fagyok ellen. Helyteleníteni kell viszont azon eljárást, mikor az őszi vetés egészen simára dolgoztatik be, azaz a vetés után lehengereztetvén, utána már fogast nem alkalmazunk, pedig láttam alkalmazásban - ily eljárást is. Az ilyen behengerezett sima felületü talaj hajlandó azután a kénegképződésre, vízmosások alakulására, felfagyásra stb. Hengert alkalmaznunk természetesen kell, gyakran kétszeresen ós gép előtt és gép után, de ezt mindig fogasnak kell követni, hogy az előbbi kalamitásokat elkerüljük s a hajesövesség elrontásával a csirázási és kelési folyamathoz a talajnedvességet konzerválhassuk. Az Őszi vetések alá alkalmazott műtrágyázásnál hasonlóképpen óvatosan kell eljárnunk. Mindig a talaj minősége fogja meghatározni, vájjon alászántsuk-e a műtrágyát vagy csak befogasoljuk. Kötött talajoknál a leszántás feltétlenül szükséges, mig a laza talajoknál ez már kevésbé ajánlatos, mivel a műtrágya könnyen a talajnak azon alsó rétegébe származhatik, honnan a gyökérzet által csak bájosan vagy már éppen nem vehető fel. A mi a buza vetőmag páczolását vagy csávázását illeti, erre nézve már megállapodásra jutottunk, hogy páczolnunk vagy csáváznunk kell s csak arról lehet szó, vájjon mely eljárást alkalmazzunk. A tapasztalás és a megejtett kísérletek már bebizonyították az. üszög ellen való védekezés ily módjának üdvös voltát. Különös figyelmet kell fordítanunk azonban a talaj nedvességí állapotára, inert tudjuk, hogyha a kévésbé jól megszárított páczolt buza száraz talajba kerül, könnyen megromolhat, elvesztheti csiraképességét, mit a hiányosan kelő vetés fog azután szomorú adatokkal dokumentálni. Gyakran megesik azután, hogy minden igyekezetünk daczára megkésünk buzavetéseinkkel. A beálló őszi esőzések sokszor napokig hátráltatják a munka folyamatát s az egész késő őszbe sem akarunk belemenni a vetéssel, bár van rá eset, hogy a hó alatt kikelt buza tavaszszal már igen szépen állott s a bő termés nem engedett következtetést vonni a kései vetés káros voltára, ámde ehhez kedvező tél és még kedvezőbb tavasz szükséges s ezek tudjuk nem szokták sürü egymásutánban boldogítani a gazdákat. Ha a talaj nedvességi állapota nem engedi meg, hogy vetőgéppel dolgozhassunk benne, \bizony sokszor az előrehaladt ősz arra kényszerit rá, hogy kézzel is vettessünk, pedig manápság már kevés az ügyes kézi vető ember s ilyenkor jó szolgálatot tesznek a kézi vetőgépek, melyeknek "olcsóságuk mellett munkaképességük is kielégítő.. Igaz, hogy a kézi vetés mindig magpazarlással jár, de ilyenkor már nem igen lehetünk arra tekintettel. Vimpier Lajos. GAZDASAGI VEGYTAN. Rovatvezető: Dr. liebermann Leo. A vaj kondiczionálásról. (Közlemény a budapesti orsz. m. k. chemiai intézetből.) Még négy-öt évvel ezelőtt a magyar vaj minőségére vonatkozó adatokkal éppen nem rendelkeztünk, de nem is rendelkezhettünk, mert rendszeres tejgazdaság, ahol a tejet feldolgozták, csak szórványosan és igen primitív állapotban létezett Magyarországon. Vajat rendesen csak a hatóságok vizsgáltattak meg vegyileg, amidőn az forgott kérdésben, hogy valamely vaj romlott-e vagy hamisitott-e. Midőn néhány év előtt a Hungária" vajkiviteli részvénytársaság alakult, adatokra volt szükség a magyar vajakról, de még azt sem lehetett kipuhatolni, hogy minő víztartalom szokott a jó minőségű magyar vajakban előfordulni. Sokat haladtunk azóta. A Hungária" maga ez évben augusztus hó végéig 596 vajat mutatott be kóndiczionálás végett. Ezen vajak az ország minden vidékéről érkeznek be s a szükséghez képest állapíttattak meg különféle adatok, a melyekre más alkalommal fogunk talán visszatérhetni. Azonban nem lesz talán érdektelen, ha most, visszapillantva a közel múltban végzett vizsgálatokra, a gazdaközönség figyelmét bizonyos vajhibákra irányítjuk, melyek gyakran előfordulnak és a magyar vaj kelendőségének ártanak. A kondiczionálásrá kerülő vajak többnyire nem a legjobb minőségűek voltak, mert a társaság csak azokat a vajakat mutatta be, amelyeknél azt vélte, hogy a szakértői vizsgálat azokat másod- vagy harmadosztályúnak fogja megállapítani, mig a kétségtelenül első osztályú vajakat az érkezés után mindjárt fel- Általában azt tapasztaljuk, hogy a szövetkezetek által beküldött vajak jobb minőségűek, szebb kinézésüek, jobban vannak kidolgozva és jobban csomagolva, mint az egyes gazdaságok által küldött vajak, habár mindkét résznél kivételek is vannak. Igy például Karácsondról (Hevesmegye) egy gazdaság minden második napon küld kg. vajat, mely minden tekintetben kifogástalan s a legjobb szövetkezeti vajakkal versenyezhet. Ez azt mutatja, hogy kellő szakismeret és gondosság mellett kis gazdaság is készíthet jó vajat. A kis gazdaságokban többnyire hiányzik a kellő szakismeret s e mellett gyakran rendkívül hanyag kezelést is tapasztaltunk. Például N.-Sz.-vó\ egy gazdaság állandóan undort gerjesztő piszkos vajat szállított, rossz kosárban, piszkos rongyba burkolva, gyakran még papiros sem volt rajta. A vajnak nemcsak a felülete volt tele szeméttel, hanem a belsejében is rovarrészek, legyek, szőrök s más efféle volt található. Hogy az ilyen vajat vegyi összetételére nézve nem vizsgáljuk, azt fölösleges mondani is, csak az a csodálatos, hogy daczára annak, hogy hónapokon át ezen gazdaság minden vaj szállítmányát harmadosztályúnak minősítettük, mégsem kezelte tisztábban. Végre a társaság értesítette a gazdaságot, hogy- nem tartozik és nem is hajlandó tovább a harmadosztályú vajat átvenni, ha tehát jövőre nem szállit tiszta vajat, akkor azt visszaküldi, illetve a gazdaság ren'delkezésére bocsátja. Ekkor az illető gazdaság néhány hétre beszüntette vajszállitásait, állítólag azéft' mert helyiségeit tisztította. Nemrég újból kezdett szállítani, még pedig tisztának látszó papírosba burkolva piszkos vajat. Más gazdaságból is jött piszkos vaj, de legalább a figyelmeztetés után, különösen, mert a piszkos vaj állandón harmadosztályú minősítést nyert, a vaj tisztább kinézésű lett. Legjobb volna az ily piszkos, undort gerjesztő vajat, mint emberi élvezetre alkalmatlant, a kondiczionálás után rögtön denaturálni, hogy mint vaj forgalomba ne kerülhessen. A mult nyáron sok bajt okozott a jég-' hiány. Ennek tulaj donitható leginkább az, hogy némely gazdaság vaja rendkívül nagy víztartalommal bírt. A nagy hőség folytán, különösen a távolabb eső gazdaságokból igen sok vaj avasan érkezett. A következő összeállítás a nyár folyamán kondiczionált' legrosszabb minőségű vajak víztartalmát és szabadsavát (100 gr. vajban levő szabadsav közömbösítéséhez elhasznált köbcentiméter normál kálilúg) mutatja be: Zalamegye Abauj- Tornamegye Somogy- jun. megye Udvarhely-jun.. megye jul ; 8 32'3 ' '3 19' " ' '4 19'4 17'3 17' ' ' A vaj puha, néha tejfel- 4-3 szerű folyé- 3'8 kony, tisztát- 2 "3 lan ízű volt. 3' "2 Ezen vaj alig kissé sárgás színű, kenő- 2'8 csös, lágy, 3'0 tisztátlan, 2'6 néha keser- 2-8 nyés ízű volt. 2' '5 5-1 Kinézése a 5*5 föntihez ha- 4'8 sonló, rom- 4-3 lott dióhoz 4'8 hasonló ke- 3"6 serüutóizzel '5 Bivaly tejből kéaug '4 4-0 f ^VenékL\van ízzel bir. Egyéb hibák is gyakran fordultak elő. Egy baranyamegyei szövetkezet savanykás izü vajat küldött. Ez nem lett volna baj, mert a társaság hajlandónak nyilatkozott finom savanyu tejszinvajat is, mint első osztályút átvenni, de ez a vaj nem volt jól savanyitva. A tejszint ugy látszik magára hagyták hosszabb ideig s azután kigyúrták, persze a vaj nemcsak savanyu, hanem kellemetlen, rothadt ízű is volt. Végre felhagytak a savanyitással s akkor a vaj ismét első osztályú minősítést nyert. Egy másik baranyamegyei szövetkezet vaja kellemetlen utóizzel birt, mely az utolsó időben fokozódott, végre ki lehetett venni, hogy füstös mellékizzel bir a vaj, ami a szövetkezet tudomására lett hozva s azóta ez a mellékiz megszűnt. A fönt felsorolt példákban is látjuk, de különben is igen gyakran ismétlődik, hogy a vajak, melyek teljesen kielégitpek volnának,

6 1282 KÖZTELEK, SZEPTEMBER H< SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM. sok szabadsavat tartalmaznak. A. szabadsav a vajban kellemetlen, izzadtságra emlékeztető szaggal bir s a vaj izét igen hátrányosan befolyásolja. Minden vajban van kevés szabadsav, mely a vaj állásánál folyton szaporodik s ayasságát okozza. Némely vaj már friss állapotban sok szabadsavat tartalmaz, ami némely takarmány befolyása is lehet. A kopenhágai kísérleti állomás utolsó jelentésében, amelyről a Tejgázdaság'-ban is megemlékeztünk, behatóbban foglalkozott e kérdéssel s arra a tapasztalatra jutott, hogy a tejfel pasteurizálása által a vaj szabadsavtartalmát tetemesen csökkenteni lehet, aminthogy egyáltalán a tejfel pasteurizálása a vaj'minőségére és tartósságára igen előnyösen foly be. Gyakran előfordul, hogy valamely vaj kellemetlen mellék- vagy utóizzel bir s e mellett vegyi összetétele kifogástalan. Ennek okát nem tudjuk kideríteni, mert nincs alkalmunk a gazdaságokkal közvetlenül érintkezhetni. Néha bizonyos takarmányfélék befolyásolják hátrányosan a vaj minőségét, igen gyakran azonban a készítésnél elkövetett mulasztásokra vagy tisztátlan kezelésre vezethetők az ily vajhibák vissza. Székely. Székely ur czikkét nem annyira megtoldani, mint inkább tartalmát röviden összefoglalni akarom a következő sorokban: Mit konstatálunk tehát a magyar vaj szakszerű minősítése alkalmával? Azt, hogy igen gyakran, talán mondhatnánk többnyire rossz, nem európai Ínynek való. Miért rossz? talán hamisítva van? talán rossz a tej, rossz a takarmány, rossz talán a tehén? Dehogy ; azért rossz a vaj, mert urbi et orbi nagy a piszok, hihetetlen nagy a gondatlanság, a restség. Igen szép dolog az a haladás, melynél a takarmány vívmányait alkalmazzuk a praxisban. Szolgálnánk is vele szívesen, hogy miként kell a tejet javítani, konzerválni stb., de nekünk Magyarországon ugy látszik, ez még korai; ide tanítónak hadd jöjjön a tiszta német vagy morva szolgáló s mutassa meg, hogy kell bánni seprővel, vizzel és szappanai. n. Fogyasztási szövetkezetek központja. Olvastam az Agrár Értesítőben", hogy a Magyar Gazdaszövetség szükségét érezvén annak, hogy a szépen fejlődő községi hitelszövetkezetek mellett az áruuzsora kiirtására irányuló szövetkezetek is felkaroltassanak, megindította a munkálatokat egy központi orgánum létrehozatala iránt. A munkálatok ezideig befejezve nincsenek, azonban valószínű, hogy oly központi intézet fog létesíttetni, mely az egykori pestmegyei hitelszövetkezet mintájára alakítani fog vidéki szövetkezeteket, azoknak működését ellenőrizni s őket a szükséges árukkal; ellátja. Alig lesz a szövetkezeti ügy baráta között, aki ezt a kezdeményezést örömmel ne fogadná, mert kétségtelen, hogy az egyre-másra szaporodó fogyasztási szövetkezetek közül nem egy, irányítás és ellenőrzés nélkül okvetlenül rossz irányba tér, de emellett magukra hagyva a többiek sem lesznek képesek azokat az eredményeket elérni, melyeket nekik a tömörülés biztosithat. Ezen kis tudósítás elolvasása után kétségtelenül alig lesz a szövetkezeti ügyünk barátai közt egy is, aki a központi fogyasztási szövetkezet létesítésének eszméjét örömmel ne üdvözölné és annak mielőbbi létesítését ne óhajtaná. A legutóbbi években a szövetkezeti mozgalom nagy arányokat öltött a Magyar Gazdaszövetség" szép és magasabb szinvonalu előadásai, valamint több rendbeli szakközlöny által a szövetkezés szükséges, voltának érzetét a gazdák minden rétegében annyira kifejezésre jutatta, hogy ma a vidéken ugy a földesúr, mint a kisgazda egyaránt odatörekszik, hogy közös érdekeik kellő megvédésére fogyasztási szövetkezetet álakitsaneck. A nemes és minden önző érdektől ment törekvésnek eredménye rendszerint a fogyasztási szövetkezet megalakítása. De amidőn ez megalakult, akkor érzik az intéző férfiak annak hiányát, amelyet tulajdonképpen minden munkálkodásnak előtte kellett volna végezni, mely nem,más, mint a fogyasztási szövetkezetek adminisztratív ügyeinek vezetésére irányuló ismeretek elsajátítása. És ha tegyük fel, hogy a vezető férfiak ilyen ismeretek elsajátítását óhajtják is eszközölni, kérdem, tehetik-e azt ma még valahol? Nem. A meglevő nagyobb szabású szövetkezetek nem oly irányban működnek, mint a vidékieknek czélja s igy ott a gyakorlati útmutatást megismerni nem lehet. A vidéki szövetkezeteknek pedig drága szakférfiakat, mint minők a kereskedelmileg képzett ügyvezető és könyvelő, fizetni anyagi erejök -nincs, mert tegyük fel, hogy a szövetkezet 3%-ra dolgozik s évi forgalma 100,000 frt, tehát az évi összes' rendelkezésére álló összeg 3000 frt,' amelyből helyiségeket, legalább 2 embert s az összes egyéb kiadásokat is fedezni bizony csakis nagy megtakarítással lehet. Azt hiszem, hogy a vidéken ott is, ahol eddig még nem létesültek fogyasztási szövetkezetek, ennek egyik óriási akadálya nem más, mint az adminisztratív kérdés ezidöszerint megoldhatlan volta és éppen azért, midőn minden magyar gazda lelkesülten üdvözli a gazdaszövetség által tervbe vett intézmény létesítésének hirét, ezen hírt annál is inkább mielőbb meg kell a gazdaszövetségnek valósítani, mert hiszen minden országos mozgalomnál a vidék éltető ereje a központ, vagyis a miként a Magyar Gazdaszövetség először központját s csak azután a vidéki választmányokat létesítette, épp ugy kell, hogy a különben magára hagyott vidéki szövetkezeti intézményeknek meg legyen a központja, a honnan útbaigazításban, tanácsban és kioktatáshan részesülhessenek. De tulajdonképpen nemcsak a fent jelzett dolgokat kellene a központnak nyújtania, hanem a fogyasztási szövetkezetek vezetésében és. könyvélésben gyakorlott férfiak személyes útmutatását a helyszínen, és a mi fő, olcsó hitelt, sőt az első időben a szövetkezetnél alkalmazott egyének fizetéséhez való anyagi hozzájárulást, is,, ami igen-igen ráférne a kisebb anyagi tőkével rendelkező szövetkezetekre. Hiszem és remélem, hogy ha a gazdaszövetség a fogyasztási szövetkezetek létesítése érdekében eddigi nemes, de jóformán tisztán írásban és szóval tett sok fáradozását gyakorlati kész útmutatásokkal tehát praktikus haszonnal járó uton is öregbíteni fogja: a nagy munkát fog gazdaközönseg érdekében oly végezni, amely mezőgazdasági szempontból maradandó és hasznot hozó lesz ugy az egyes kis emberre, mint egész társadalmi osztályokra nézve. Hogy pedig éppen a fogyasztási szövetkezetek létesítése által az áru uzsora-lovagjai nem fogják még részben sem osztani fentebb jelzett közgazdasági szempontból remélt eredményről szóló nézeteimet, azzal én régen tisztában vagyok, épp ezért végzem soraimat a békési gazda szavaival: Üzlet és..hazafiasság találkozhatnak, de ölelkeznek. Hazafiásságból kétszeresen megfizetni nem vagy tulvitt indulat vagy nemzeti erőt- lenségünk tüntető ténye, minden vállalkozásunk a haza szeretetében vérjen gyökeret. Hréblay Emil. A szent-imrei m. kir. földmiyesiskola. Mult hó 27. és 28-án tartattak meg a szent-imrei m. kir. földmivesiskola évzáró vizsgálatai, a környék gazdaközönségének élénk érdeklődése mellett. Jelen voltak a többek között: Magyar Kázmér földmivésiskolaí tanfelügyelő, Tállián Gyula Somogymegye főispánja, Zoltán Elek nyug. altábornagy, Chernél Gyula és Oroszi János, mint Somogy és Zala vármegyék gazd. egyesületének kiküldöttei, Zoltán József, Szigethy József Béksics Ignácz és több környékbeli kisgazda. A vizsga a kertészet- és szőlőszettel kezdődött, majd az állattenyésztés, a kisgazdaságok berendezése és kezelése, a számadások vezetése és a növénytermelés képezték a vizsga tárgyait. A növendékek ugy tanáraik, mint a vendégek kérdéseire kifogástalan feleletet adtak, melyből a jelenvoltak azt a tapasztalatot szereztük, hogy az ifjúság főleg gyakorlatilag van oktatva s a munkának és az életnek van nevelve. Az tanévben az iskolának 31 növendéke volt, kik közül 12 állami, 10 magánalapítványon és 9 sajátköltségen végezte a tanfolyamot. Az idei évzáró-vizsga után 18 nyert végbizonyítványt, kiknek nágyrésze mint gazda s munkafelügyeíő, már alkalmazást is nyert. A gyakorlati ismeretek megszerzésére igen nagy tere van itt a taiiuló ifjúságnak, mert ugy a gazdaság, mint a különféle állattenyésztés, a kert és a szőlő, ahol a tanulók szaktanáraik felügyelete alatt mint hetesek felváltva önállóan vannak alkalmazva minden munkában, teljesen mintászerüen van berendezve, ugy, hogy a legmagasabb igényeket is kielégítik. A tanulók a nap legnagyobb részét, kora reggeltől kezdve késő estig munkában töltik, kivéve az elméleti tanítások idejét, ami csakis két órát vesz naponta igénybe. Az iskola fennállása óta a vidék gazdasági viszonyaiban jelentékeny változást idézett elő ugy a jó példa, mint a téli népoktatás stb. révén elannyira, hogy a földjeiket jobban mivelik s ehhez jobb eszközöket iparkodnak beszerezni, nagyobb súlyt fektetnek a mag- és mesterséges takarmányfélék termelésére és az állattenyésztésre. Tenyészállataikat nagy részben az iskola gazdaságából szerzik be. Ezenkívül az iskola faiskolájából több ezer gyümölcsfa-ojtványt, szőlővesszőt és ojtógalyat kaptak ingyenesen, de emellett már igen sok ojtványt szereztek be pénzért is, mi által a gyümölcstermelés terén is haladni kezdenek. A tehenészet bonyhádi tájfajtából áll, mely gyönyörűen fejlődött, egyedek által van képviselve. Fedeztetésre tisztavérü szimmenthali bikákat használnak. Mint értesültem, a tej részint a tanulók élelmezője és a cselédség között értékesíttetik, részint pedig a növendékek által mint vaj, turó és sajt feldolgoztatik. A növendékállatok mint tenyészanyagok értékesíttetnek. Igen szépen fejlett, saját nevelésű bonyhádi tájfajta ökröket láttunk, melyek ha jól emlékszem, már két éves korukban járomba kerülnek. A lovak közül a nagy nóniusok és a félvérek tenyésztetnek, inkább csak a gazdaság részére, de a fölös számúak el is adatnak.. A sertéstenyésztésben a" Yorkshirei fajta van berendezve, amelyek látása valamennyiünket meglepett, ugy kifogástalan alakjuk és nagyságuk, mint tisztaságuknál fogva is." A juhászat czigájákból áll, melyek igen jó kondiczióban vannak. Ezek is legnagyobb részben tenyészczélokra tartatnak, de mint husbirka is közkedveltségnek örvend és már a vidéken is megkezdik tenyésztését. A baromfiak közül Langshan ős magyar tyúkokat tenyésztenek, melyek közül az előbbiek ezen vidéken már nagyon el vannak terjedve és mint keresztezés tenyésztetnek. A

7 74. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, SZEPTEMBER HO tyúkok mezőgazdaságilag tenyés.ztetnek és tartatnak el. Érdekes ezen légeiésző tyúkokat és csibéket a mezőn, látni, amint a különféle kártékony rovarokat pusztítják. A, tyúkok kihordására. igén elmésen szerkesztett vándortyukólakat használnak,' melyeket odahuzatnak, ahol éppen a rovarok pusztítása czéljából, reájuk szükség ván. Tenyésztik ezenkívül a toulusi és emdeni Ludat és pekingi kacsát. Az iskola faiskolájában igen szépen nevelt gyümölcsfák és ojtványok vannak a legjobb fajokban képviselve. Az egész faiskola szakszerű beosztása és kezelése, továbbá a gazdasági utak széleire kiültetett s most már szépen termő fák mintaképül szolgálhatnak. Igen szépen kezelt amerikai szőlő anyatelepe van az iskolának, ahol a legjobb alanyfajták tenyésztetnek. Itt lehetett látni tanulók által készített fásojtásokat is, melyeket főleg tanulmány, czéljából készítettek. A hazai szőlőfajok azonban a kedvezőtlen talajviszonyok következtében lassan mennek előre. A méhészet 10 anyatörzsből áll, melyek mintaszerűen vannak kezelve s a tanulók ebben, valamint a selyemtenyésztésben is, alapos jártasságra tesznek szert. A szemléleti oktatás czéljaira igen szépen berendezett gyüjteménytára van az iskolának, melyben minden a tanításhoz szükséges eszköz és tárgy feltalálható. Mindent összefoglalva, a szentimréi földmivesiskola egyike azoknak, amelyek kitűnő berendezésüknél fogva a modern szakoktatás igényeit teljes hivatóttsággal szolgálják. Paulinyi János. A gazdasági muzeum megnyitása. A gazdasági muzeumot f. hó 12-én nyi- 'fotta meg ünnepélyesen Darányi földmivelésügyi m. kir. miniszter. A megnyitáson részttettek: a földmivelésügyi minisztérium, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület", a Pestargyei Gazdasági Egyesület", az Erdélyi Gazdasági Egyesület", a Székesfőváros", a Magyar Nemzeti Muzeum", az Egyetem" és Műegyetem", az Országos Gazdatanács", a közös hadsereg, a magyar honvédség s több testület kiküldöttjei és igen nagyszámú előkelő közönség. A megjelentek sorában ott voltak nemeskéri Kis Pál, VörösLászló, Gromon Dezső államtitkárok, Miklós Ödön, Bedö Albert volt államtitkárok; továbbá ott voltak Tormay Béla, Lipthay Izidor, Hermann Ottó, Forster Kálmán, sárosi Kapeller Ferencz, Bezerédy Pál, dr. Wartha Vincze, gróf Batthiány Tivadar, Pirkner János, Biró Tamás, Nagy Gábor, báró Podmaniczky Gyula, Forster Géza, Renner Gusztáv, Libits Adolf, dr. Oaál Jenő, dr. Bégen Gusztáv, Molnár István, Kodolányi Antal, Bálintffy -Pál, dr. Hutyra Ferencz. Rácé dr. István, Cserháti Sándor, Lipthay Béla, Szilassy Zoltán, Jeszenszky Pál, Tokaji László, Vásárhelyi Géza, Hegedűs Aladár, báró Nyáry István és számosan másolj. A földmivelésügyi minisztert Bálás Árpád kir. tanácsos, a gazdasági muzeum vezetésével megbízott igazgató a következő beszéddel üdvözölte: Az ezredéves országos kiállítás kedvező alkalmát fölhasználva, s a gazdaközönség körében e részben nyilvánult óhajt magas figyelmére méltatva, nagyméltóságod már a mult évben gazdasági muzeum létesítését méltóztatott elhatározni. Minthogy a legnagyobbrészt nagylelkű ajándékozás utján beszerzett tárgyak elrendezése immár annnyira haladt, hogy az eme emlékezetes épületekben fölállított gyűjtemények a közhasználatnak engedhetők át, midőn ez ünnepi alkalomból ugy nagyméltóságodat valamint az itt megjelent diszes közönséget az uj intézmény nevében tiszteletteljesen üdvözölni szerencsém van, bátor vagyok nagyméltóságodat mély tisztelettel fölkérni, hogy a gazdasági muzeumot megnyitni ós ezzel rendeltetésének átadni szíveskedjék. Az üdvözlő beszédre dr. Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter a következőleg válaszolt : A magyar gazdáknak régi óhaja volt az, hogy áliandó mezőgazdasági muzeum létesüljön. Ez óhajtás a mai, nappal ténynyé vált. A mu- 1 zeum létesítésének emléke a millenniumhoz, különösen pedig az ezredéves kiállításhoz lesz mindenkor kapcsolva. Az ezredéves kiállítás két irányban is alkalmat adott ezen muzeum létesítésére: kedvező alkalmat nyújtott azáltal, hogy kiállításunk fénypontjának, a történelmi kiállításnak épületeit e czélra biztosítani és megnyerni sikerült. Tartozó kötelesség ellen vétenék, ha e helyen nem emlékezném meg azon előzékenységről, amelyet a székes-főváros tanúsított és amelylyel ujabb jelét adta azon régi rokonszenvnek, amelylyel a magyar mezőgazdaság iránt viseltetik. De más irányban is kedvező alkalmat adott a kiállítás ezemmuzeum létesítésére. Számosan, élükön a legmagasabb uralkodóház tagjaival, akik a nemes példával elüljártak, a kiállított tárgyakat nagylelkűen a a muzeum czéljaira fölajánlották. Meg kell " emlékeznem az Országos Magyar Gazdasági Egyesületről és a vidéki gazdasági egyesületekről, az ármentesitő társulatokról s egyéb testületekről ős magánosokról. Fogadják mindannyian őszinte köszönetemet! De nem hallgathatom el a szervezés fáradságos munkáját sem, amelyet az illetők, épp oly lelkesedéssel, mint kitartással teljesítettek. Nem tagadom, uraim, hogy ez a muzeum még sok irányban kiegészítésre szorul és a törvényhozás áldozatkészségét tovább is igényelni fogja.; de én azt tartom, hogy korunkban ezen mezőgazdasági muzeumnak nem is szabad befejezett müvet képeznie, annak a haladó idővel fejlődnie és haladnia kell, annak a mezőgazdaság vívmányait is mindenkor képviselnie kell és fel kell mutatnia. Mielőtt szavaimat befejezném, amaz óhajnak adok kifejezést, vajha e muzeum hatásával és tanúságaival egy ujabb eszközül szolgálna arra, hogy a magyar mezőgazda mint államfentartó elem nehéz küzdelmében megálljon és boldogulhasson és vajha alkalmat adna arra is, hogy ama polgártársainknál, akik közvetetlenül mezőgazdasággal nem foglalkoznak, a magyar mezőgazda és annak sorsa iránt ujabb meg ujabb érdeklődést keltsen. Az a diszes közönség, amely itt megjelent, reményt ad nekem arra, hogy ez megvalósul, hogy ez a muzeum arra fog szolgálni, hogy az osztályokat egymáshoz közelebb és közelebb hozza. E reménynyel és emez óhajjal az állandó gazdasági muzeumot ezennel megnyitottnak nyilvánítom. Azután a földmivelésügyi miniszter Bálás Árpád ós Paikert Alajos kalauzolásával megtekintette a muzeum" Ízlésesen csoportosított berendezését és távozásakor a legmelegebb elismerését fejezte ki á látottak felett. Kifejezését adta azon meggyőződésének, hogy a mi még a muzeum felszereléséből hiányzik, rövid idő alatt pótolható lesz és sikerülni fog a közönség teljes érdeklődését biztosítani a muzeum iránt. A gazdasági muzeum ezentúl a nagy közönség számára a szerdai nap kivételével. állandóan nyitva marad. LEVÉLSZEKRÉNY. Kérdések. 39é. sz. kérdés. Badacsonyi szőlőm fölött tizenegy holdat, mint véderdőt vettek fel valaha á kataszterbe, noha ezen terület egy része gesztenyés, mit mutatnak is az ott lévő ős gesztenyefák, ^ melyek megtehetős sürüek. Néhány év óta egyre sürget az erdőgondnokság, hogy ültessem be ezen területet makkal, mert nem lehet gyümölcsös, hisz a kataszterban mint. erdő van feltéve, fenyegetnek mindénféle büntetéssel, és hiába mondom, hogy győződjenek meg a helytelén feltételről, azt félelik, a mi írva van az szent. Ezzel szembén csodálatos, hogy igen sok olyan nagyúri véderdőt tudnék mutatni, hol nincs gesztenyés, de azért semmi sem' történik, hogy miért, miért sem nem kutatom, kérdem azonban, mit tegyek én a zaklatások ellen? Megjegyzem, hogy tiz év óta egy botnak valót sem engedtem ezen erdőből kivágni. Kérem kérdésem közlését annyival is inkább, mert a törvényeknek az a helytelen alkalmazása, ami ilyen zaklatásokat tesz lehetővé, minden embert felháborít. és az általános elégedetlenséget idézi elő.., Ürai-Ujfalu. 0. D sz. kérdés. Darálőgép, a melylyel a legfinomabb darát nagyobb mennyiségben előkészítem lehet, kinél és mi árban kapható? Megjegyzem, hogy gőzerőre alkalmazöm szecskavágóval egyetemben. Sz. F sz. kérdés. 1. Kérek szives felvilágosítást, vájjon a baraczk, kajszin, cseresnye és meggy ojtásánál micsoda módszert kövessek, hogy etedmónyes legyen? A,.hasitókba ojtást ós őszi szemzést megpróbáltam, de eredménytelenül. 2. Erdőm egész hosszában régi jobbágyföldek vannak, melyek lassankint. erősen be-' szántattak; kérem tudatni velem, kihez kell fordulnom, hogy az eredeti határvonalat helyreállítsák. Dézna. T. G sz. kérdés. Köteles az eladó a vevőnek szólni, hogy_ eladó lova félcsődör? vagy elegendő, ha az a járlatban említve van? vagy törvényileg az se szükséges? Hodony. KM sz. kérdés. Gyakorlati tapasztalatok igazolják-e, hogy egy kőt mozdonyu 20 lóerejü Fowler-féle gőzeke készlet, megszakítás nélküli munka mellett, az őszi hónapokban (október végétől) átlagban képes katasztrális holdat 7"-ra megszántani s egyidejűleg altalaj túrójával meglazítani s igy 12" mélységre megművelni ; elfogadható-e. továbbá azon állítás, hogy ezen Compund-rendszerü gőzekekészletnek darabos porosz kőszénszükséglete 1200 öles holdankint, nem több mint kg. s ekként egy napi szükséglet 15 mmázsára tehető., Végül 10 mm. darabos porosz szénnek hány köbméter tölgyfa (ez évi téli vágás) az egyenértéke, vagyis mennyi lenne a jelen, esetben az egy napi faszükséglet. Nőtincs. - S. J sz. kérdés. Mi a legkedvezőbb előveteménye a magrépának s mi a legczélszerübb eljárás a vetésnél, ápolásnál és szedésnél? Hány napszám szükséges egy kat. hold teljes megmunkálásánál és szedésénél. Minők a terméseredmények? Minő állásba jöjjön a trágyázás? Van-e hatása a műtrágyázásnak. T. V sz. kérdés. Egy táblából, mely már 5 6 év óta, mint igen jó luczernás használtatik, melyből azonban legutóbb a luczerna már igen kiveszett, újból jó luczernást óhajtanék alakítani. Minő eljárást kövessek ezen czélnak lehető biztos elérése végett?. Nevezetesen czélszerü lesz-e e táblát őszszel feltörve jövő tavaszszal /mindjárt újból luczernával elvetni, avagy tavaszszal valamely más növényt vetni bele a luczerna előveteményéül s utóbbi esetben ininő növényt? A mennyiben tavaszszal e tábla a luczernát megelőzőleg más növénynyel lenne czéiszerüen elvetendő ; kérdem, czélszerübb lesz-e a luczernát jövő őszszel avagy pedig csak a következő tavaszszal elvetni"? "Általában előnyösebb-e a

8 1284 KÖZTELEK, SZEPTEMBER SZAM. 7-lfc ÉVFOLYA^Í. luczernát őszszel vagy tavaszszal vetni. Mi az Őszi és mi a tavaszi luczernavetésnek legmegfelelőbb ideje (±11. hónapja) őszszel és mi tavaszszal? Védőnövény nélkül vagy védőnövénynyel vetendő-e a luczerna s ez utóbbi esetben minő védőnövénynyel czélszerü azt vetni? továbbá a keveréknek hányadrészét tegye ki a luczerna s hányadrészét a védőnövény? s ezen keverékből hány kiló számítandó katasztrális holdankint? Továbbá czélszerübb-e a luczernát soros vetőgéppel avagy szórvavetőgéppel vetni s a vetés után czé.iszerübb a magot befogasolni, avagy tüskés boronával behuzatni? A kérdéses tábla közepes erőben levő, sárgás agyagföld kevés homokvegyülettel; czélszerü lesz-e e táblát, midőn abból uj luczernást akarok alkotni, megtrágyázni s amennyiben a luczernavetés előtt valamely más előnövény- -nyel való elvetése volna czélszerü, a trágyát az alá avagy azután közvetlenül a luczerna alá alkalmazzam-é? Kisfalud. A. B sz. kérdés. Lősz talajban szénkéneggel fentartott hazai faj szőlőmet akarom a tél folyamán istállótrágyával megtrágyázni. E végből kérek tanácsot, hogy melyik állattrágya a legjobb és melyik műtrágya az, ami már a jövő évi termés előnyére oldólag hat és mikor, miképpen, hány mmázsát hintsek el kat. holdankint. Vadna. K. M kérdés. s attól Igen sok az egér tartok, hogy az őszi vetéseket mind tönkre teszik, tehát idejekorán óhajtanék azok pusztításáról gondoskodni. Milyen mérget alkalmazzak s hogyan? (Fekete-Sár d.) 403." kérdés. Szuperfoszfát műtrágyát hogyan jobb alkalmazni? alászántani vagy csak aláboronálni? (Fekete-Sárd.) Feleletek. Répamagtermesztés. {Felelet ai 399. sz. kérdésre.) Magrépánál tulajdonképen az elővetemény kérdése közönyös, ha jó erőben álló talajjal van dolgunk. A magrépát ha nem is frissen trágyázott, hanem mindég erős földbe kell vetni; legjobb elő veteménye a trágyázott kapás növény. Ha a magrépa alá friss trágyás földet akaruk adni, akkor a jó érett istálótrágyát még őszszel'kell leszántani. A magrépát április hó második felében ültetjük ki 80 cm.-es vagy 1 méteres kötésekben, sűrűbb ültetés nem jó, mert magot köt s erős töltögetése meg van nehezítve. Ültetés előtt sorvonalozóval meghuzzuk a földet, a keresztezési helyeken lyukat ásatunk oly mélyen, hogy a répa beleférjen ; a répát elültetve szükség szerint 1 2 kapálásban részesítjük. Midőn a hajtások cm magasak, töltögetünk s egyúttal a feles számú hajtásokat eltávolítjuk ugy, hogy egy-egy répán 6 8 hajtás marad,csak meg. Ha a töltögetés jó erős, akkor a hajtások felkarózása, felkötözése felesleges. A szükséges napszámot előre megszabni igen bajos ; függ ez az időjárástól, talajtól a kapálások számától, a munkás ügyességétől. Egy kat. holdnak egyszeri kapálása 3 5 frtba, töltögetése s fattyazása 5 8 frtba, a mag szedése 4 6 frtba kerül. Miután a magrépa ültetéséről úgyis csak tavaszszal lehet szó, alkalmilag részletes czikkben ismertetjük a főbb tudnivalókat. Ky. luczernavetés. (Felelet a 400. számú kérdésre.) A régi luczernást feltörye, ott azonnal ismét uj luczernást készíteni, nem lenne helyes. A luczerna is azon növények sorába tartozik, melyek önmagukkal meg nem férnek, vagyis ha luczernát luczerna után vetünk, akkor az uj vetés & legtöbb esetben nem fog jól sikerülni: időelőtt kiritkul, elgyengül, betegeskedik. Ugyanazon földbe tehát több évig, legalább is 3 4 évig nem szabad ismét luczernát vétni. A feltört luczernás helyébe legjobb lesz jövő tavaszszal kapásnövényt (ten- < gerit) vetni, az uj luczernás 1 számára pedig egy más, megfelelő földet kiválasztani, melyen lehetőleg trágyázott kapásnövény állott. A trágyázott kapásnövény a Iuczernának legjobb előyeteménye, akár védőnövénynyel, akár egymagában tisztán vessük. Legjobb előveteménye azért, mert a kapásnövény után nem oly gyomos a talaj, a gyom pedig a luczerna legnagyobb ellensége; másrészt a trágyás kapásnövény után jó erőben álló talajba jut a luczerna, a mire, tekintve, hogy hosszabb ideig kívánjuk használni; nagy szüksége van. Közvetlenül a luczerna alá trágyázni nem helyes, mert a földet elgyomositjuk. A luczerna alá szánt földet őszszel lehetőleg mélyen szántsuk meg, mert a mély szántást a luczerna meghálálja azzal, hogy nagyobb terméseket ad s nem ritkul ki olyan hamar. Másrészt az őszszel megszántott földet tavaszszal csak extirpálni (grubberezni) kell s igy a tavaszi szántás mellőzésével a talajnak időelőtti kiszáradását meggátoljuk, a benne levő téli nedvességet konzerváljuk s ezzel a luczerna erőtéljesebb növekedését, fejlődését biztosítjuk. Végül a tavaszi szántás mellőzésével s az őszszel megszántott föld extirpálásával, nemcsak gyorsabban halad a munka, dé luczernásunk sem lesz gyomos, mert a tavaszi szántással a földben pihenő gyommagvakat felhoznók, az extirpálással ellenben nem. Váljon a luczernát előnyösebb-e őszszel vagy tavaszszal vetni, arra olyan egyszerűen megfelelni nem lehet. Én például homokos talajon a luczerna őszi vetésévél igen jó eredményeket értem el, ellenben a kötöttebb természetű vízállóbb s kérgesedésre hajlandó talajon könnyen szenvedhet a téli hidegtől. Az őszi vetést inkább a kiszáradásra hajlandóbb homokos talajokon, s a vörösherénél tartom czélirányosabbnak. A luczernánál ellenben inkább annak tavaszi vetését ajánlom. A mi a luczerna vetését illeti, ugy ezt a legtöbb gazdaságban még védőnövénynyel vetik, ámbár a védőnövény nélküli tiszta vetése mindinkább terjed, és joggal. A védőnövényes luczernavetésnek legfőbb hátránya, hogy a védőnövény épp akkor kerül le a luczernáról, mikor a legnagyobb melegek járnak. Az eddigelé beárnyalt, elkényeztetett gyenge luczerna, egyszerre kitétetik a nap melegének s ezt, ha csak esős idő nem jár, nagymértékben megsínyli. Másrészt a védőnövényül szerepelő kalászos, kedvező időjárással könnyen megdűl s vagy ezért, vagy pedig tulbuja fejlődésével a luczernát legalább részben kiöli. Végül a védőnövény letakaritása, kepézése s lehordása alkalmával a föld letaposása, felvágatása stb. sincs a luczerna fejlődésének előnyére. Ezek volnának a főokok, a melyek a mellett szólnak, hogy a luczernát védőnövény nélkül vessük. Az a veszteség, mely a gazdát a védő* növény elhagyásával éri, bőven megtérül azzal, hogy luczernánk már a vetés évében, jó termést ád és hogy sűrűségét, erőteljes fejlődését hosszabb ideig megtartja." Ha a luczernát védőnövény nélkül vetjük, akkor a talaj előkészítésére kiváló gondot kell fordítani s azt erőteljes fogasolással jó felaprózni, megporhanyitani, mert rögíjs földben jó lúczernásra ne számítsunk. A vetés április hó folyamára esik, midőn nagyobb éjjeli hidegektől tartanunk nem kell; és pedig április hó elején vethetünk homokos természetű földön vagy kedvező időhen, április hó második leiében, kötött, nehezebben felmelegedő talajon, vagy kedvezőtlenebb időben. A vetés előtt hengerezni czélszerü lesz, de csak azon esetben, ha a föld nem ragacsos; ez esetben inkább hagyjuk el a hengert s ügyeljünk a mag sekély alátakarására azzal, hogy a gép vetösaruit jól félkötjük. Vétés-után legjobb a tüsökboronát járatni. A védőnövény nélküli, luczernát legjobb keresztezve vetni, vagyis a magot két részre osztva, felét vessük el a tábla hoszszába, felét széltébe. Az ily módon vetett luczerna sokkal sűrűbb s a gyomok terjeszkedésének jobban állja útját. A vetőmaggal fukarkodnunk nem szabad s kat. holdankint legalább is kg.-ot vessünk el, feltéve, hogy jóminőségű, csiraképes, tiszta maggal van dolgunk. A védőnövény nélküli luczerna első kaszálásával ne késlelkedjünk, hanem vegyük le minél előbb ; annál erőteljesebb lesz későbbi fejlődése. Ezek volnának a főbb tudnivalók, melyeket a luczerna védönövény nélküli vetésénél szem előtt kell tartanunk. Ha a luczernát védőnövénynyel vetjük, akkor ezen czélra leginkább az árpát használják. A zab kevésbé felel meg, mert későn kerül le a talajról, másrészt a főidet is jobban kiéli; tapasztalatból mondhatom, hogy a magtermésre szánt zab, egyike a luczerna legrosszabb védőnövényeinek; a takarmánynak levágandó zöld zab sokkal jobban felel meg. Szokás még a luczernát őszi buza fölé tavaszszal vetni, de ezt sem tartóm helyesnek, mert a buza könnyen megdől s nagy kárt tesz a fiatal luczernában. A korán lekerülő zabos bükköny szintén jó védőnövénye a Iuczernának. Ha a luczernát védőnövénynyel akarjuk vetni, akkor először a védőnövénynek szánt tavaszi kalászost vetjük el ugy, a hogy az rendesen szokásban van; eltérés csak annyiban van, hogy a védőnövényt valamivel ritkábban (Vs-ad rész vetőmaggal kevesebbet) kell vetni, vagy legalább kellene vetni. A védőnövény elvetése után nyomba, vagy ha szükséges egy előrement fogasolás után vetjük a luczernát vetőgéppel, keresztben a védőnövény soraira; vetés után tüskölünk, legfelebb száraz időben hengerezünk. A luczernából itt is kg.-ot vetünk kat. holdanként. Az előbb elmondott okok alapján azonban nyugodt lélekkel merem a Iuczernának védőnövény^nélküli vetéáét ajánlani. Végül csak azt kívánom még"megjegyezni, hogy a fiatal luczernát legeltetni (őszszel) semmi szín alatt nem szabad s hogy tavaszszal mindig erősen meg kell fogasolni. Ez esetben luczernásunk nem fog időnek előtte kiritkulni. K. K. VEGYESEK. Mai számunk tartalma: Oldal Felhívás az OMGE. tagjaihoz. Őszi luxuslóvásár. Nemzetközi vetőgépverseny Váskrpénztár. Jeszenszky Pál Fogyasztási szövetkezetek központja. Hreblay E A szent-imrei m. kir: földmivesiskola. Paulinyi J A Gazdasági muzeum megnyitása Növénytermelés. Egy és más az őszi buza vetéséről Az őszi vetésekről általában. Vimmer Lajos Gazdasági vegytan. A vaj kondiczionálásról Levélszekrény Vegyesek Porosz gazdák Mezőhegyesén. A fővárosi Vásár' csarnokok és a drágaság. Gabonauzsora. A hitelszövetkezetek rendeltetéséről. Állami lovak árverése. A keszthelyi m. kir. gazd. tanintézet jubileuma. Szőlővessző és szőlőojtványkészletek bejelentése. Tanulók félvétele a tarezali vinczellériskolába. Lótenyésztési jutalomdijkiosztás Kaposvárott, Kereskedelem, tőzsde. : 1287 Budapesti gabonatőzsde. Szeszüzlet. A központi vásárcsarnok árujegyzése a nagyban (en gros) eladott élelmiczikkek árairól. Állátvásárok: Budapesti szurómarhavásár. Bécsi vágómarhavásár. Bécsi szurómarhavásár. Bécsi sertésvásár. Bécsi juhvásár. Párisi juhvásár Szerkesztői üzenetek

9 ?4..SZlftL 7-IK ÉVFOLYAM. ÍCÖZfELEK, SZEPTEMBER HO Í5. Porosz gazdák Mezőhegyesen. Folyó hó Mezőhegyesre nagyszámú porosz lótenyésztő 10-én érkezett, kik a porosz kormány kikül- döttjei. Feladatuk, hogy tanulmányozzák a ménest s hogy Nyugatporoszország lótenyésztői számára Jcanczaesikó bevásárlást eszközöljenek. Mezőhegyes vidékén. Ezen bevásárlás oly állam részéről, melyben a lótenyésztés oly magas színvonalon áll s mely annyira féltékeny saját ló: anyagának tisztán tartására, óriási sikert jelenj, nem csak lótenyésztésünkre, de főleg gróíd'orsdy ezredes mezőbegyesi ménesparancsnok működésére nézve, ki az ottani vidéken évek óta fáradhatlanul munkálkodik egy egyöntetű tájfajta létesítésén. A porosz bizottság névsora a következő : Schorleirer báró, porosz királyi ménesparancsnok, von der Gröben gróf, Abramowski von Loga nagybirtokosok, Dorguth, Nyugot- Poroszország lótenyésztési főfelügyelője és dr. Steinmeyer a nyugotporoszorszégi gazdasági kamra vezértitkára. E névsorban ráakadtunk több névre,... melylyel a 150. német gazda májusi tanulmányútja ; alkalmával is találkoztunk. Már ebbpl is következtettük, hogy a jelen kiküldetés egyik konzekvenciájának tekinthető a tavaszi nagy német exkurziónak. Ezen feltevésünket igazolja azon tény, hogy a jelen kiküldetést is Egan Ede hazánkfia, nyugatporoszországi földbirtokos kiséri Mezőhegyesre,' ki májusban a német tanulmányutat vezette. Németország lótenyésztése leginkább a nagy birodalom keleti részén diszlik. Keletporoszország ma még a német hadsereg remonda szükségletének a /i részét fedezi. Ezen szükséglet évről-évről szaporodván, a porosz kormány nagy súlyt fektet rá, hogy a szomszéd provincziák, nevezetesen Nyugatporoszország, Posenz és Szilézia lótenyésztését is fejleszsze. E tekintetből a jelen kezdeményezés nagy jelentőségűnek mondható, mert ha a jelen bevásárlás beválik, akkor a német birodalom fentnevezett provincziáiban oly állandó vevőt szereztünk, kinek szükséglete, tekintve a német hadsereg folytonos szaporodását, évről-évre fejlődni fog. Várandó azonkívül, hogy azon silány és puha lóanyagot,. melyet Németország nyugati provincziáiban nevelnek, a Magyarországból importált kanczák után nevelt remondák ha egyszer közvetlen egymás mellett fognak használatban ki próbáltatni, csakhamar kiszorítani fogják. A jelen bevásárlás azonkívül azért is érdekes, mivel Poroszországban csak mult évben lettek a gazdasági egyesületek törülve s helyettük félhivatalos gazdasági kamrák" létesíttettek. Igy a porosz kormány által létesített ezen csikóbevásárlás a íjyugotporoszországi gazdasági kamrák egyik legelső gyakorlati ténykedésének tekintendő. A fővárosi vásárcsarnokok és a drágaság. A fővárosi tanács élelmezési orgánum a hetek óta tanakodik a fölött, hogyan lehetne egynémely élelmi czikkekben beállott drágaságot orvosolni a vásárcsarnoki intézmény szervezetének megfelelő reformálásával. A panasz - mint már ismertettük az volt, hogy á vásárcsarnokok bizonyos élelmi szereket, melyeknek árusítását.ezek természete szerint a detail kereskedelem tartotta kézben, megdrágitotta. Ilyenek a gyümölcsfélék, zöldség, burgonya, kenyér. A tanács momentán ugy segített a bajon, hogy a gyümölcscsel való házalást bizonyos korlátozással megengedte s a hatósági közvetítőknek a kenyér kicsiben való eladását is engedélyezte. Azonban tovább menő retormok is szóban vannak. Ezek között a vásárcsarnokok övezetének kisebbítésére s nyilt piaczok létesítésére vonatkozó tervet a bizottság elvetette. Más módon kell tehát gondoskodni a forgalom élénkebbé tételéről. Erre nézve a bizottságban általában az a nézet jutott kifejezésre, hogy a nagyban közvetitést vagy egész szabaddá kell tenni, vagy pedig jobban ki kell szélesíteni. E végből az a terv merült fel, hogy még egy harmadik hatósági közvetítőt is beállítsanak. Konstatálandó ezzel szemben, hogy eddig két hatósági közvetítő sem tudott boldogulni és pedig nem azért, mintha az eladók részéről elegendő megbízást nem kaptak volna, sőt ellenkezőleg az volt a hiba, hogy a kicsiben eladók utján nem tudtak készletüknek megfelelő forgalmat előidézni. Nem az a híd volt tehát a vékony, amelyen keresztül a termelőktől a vásárcsarnokokba tolulhattak az élelmi czikkek, hanem forgalmi akadály abban a levezető csatornában állott elő, amely a vásárcsarnokoktól a fogyasztóközönséghez szolgál. Ezt a levezető csatornát pedig a kicsiben eladók tartják kezükben. S mi a helyzet? Míg a közönség drága élelmezésben részesül, addig a termelők meg panaszkodnak, hogy közvetítőjük még olcsó árbansem tudja elhelyezni czikkeiket. Ebből más következtetést senki le nem vonhat, minthogy a versenyt nem felül, hanem alul kell kiszélesíteni. Bizonyságául szolgál az elmondottaknak az a tény, hogy a Magyar Gazdák Vásárcsarnok Ellátó Szövetkezete a hatósági hözvetitői minőségről készséggel hajlandónak nyilatkozott lemondani, mert belátta, hogy ez az obligativ minőség csak akkor válnék előnyére, ha a fogyasztóközönséggel szemben tényleg akadálytalanul bonyolíthatná le a forgalmat, a működését korlátozó mai viszonyok között azonban ez csak hátrányára van. Kénytelen átvenni czikkeket, amelyeket a kicsiben eladás nem asszimilálván, kénytelen azokat aukezióba bocsátani. Az élelmezési bizottság már el is fogadta, hogy a szövetkezet hatósági közvetítői minőségéről lemondjon s csupán szövetkezeti jelleggel egyelőre a központi vásárcsarnokban mint a gazdák organuma folytassa el árusításait. A szövetkezetnek ez a lemondása olyan tény, mely élénken ellene szól azoknak, kik ebben a hatósági közvetítőben egy kedvezményekkel dédelgetett intézményt láttak, melynek czélja a nagyban közvetítés monopolizálása volt. íme a szövetkezet most önkényt visszalépett, helyt adva annak, hogy a nagyban közvetítők között egy ujabb szervezet is felvegye a versenyt. Meglátjuk, hogy az a bizonyos részvénytársaság, melynek a panaszok szárnyain immár sikerült belebegni a vásárcsarnokokba, mennyit lendít a maga nagy tőkéjével Budapest közélelmezésének ügyén.. Gabonauzsora. Egy vidéki hírlapból veszszük az alábbi hirt, mely ujabb - és szomorú dokumentálására szolgál annak, hogy a gabonauzsora különböző nemei mennyire el vannak terjedve Magyarországon s a kisgazdák óriási kontingensének létalapját támadják meg. Torontálban és Bácskában szokásban van, hogy még a kisgazdák is eladják a folyó árban előre termésük egy részét. Sokan a rendes átlagtermést véve alapul, a mult évben jóval több búzát adtak el, mint a mennyi az idén termett és ennélfogva most már nem képesek az előre eladott mennyiséget szállítani. Az is gyakori eset, hogy a szegényebb kisgazdák közül többen a tél folyamában egyes gabonaüzérektől bizonyosnmennyiségü gabonát vettek kölcsön, amelyet mmtr'a gyenge termés következtében, ha,fisaícvetwag nélkül nem akarnak maradni,''tíem tudnak Visszafizetni. A gabonaüzérek most azt követek, hogy ha nem tudják a kölcsönvett gabonát természetben visszafizetni, hát fizessék vissza a mostani 12 frt 50 kr árban. Az adósok azonban csak a kölcsönvétel idejebeli folyóárt, az 5 frt 60 krt akarják megfizetni s azt sem most, hanem 8%-os késedelmi kamattal együtt a jövő évben. E miatt máris számos per keletkezett és van keletkezőbön e vidékeken. A gabonakereskedők álláspontja jogilag ós üzletileg jogosult ugyan, de a jelenlegi körülmények között nagyon czélszerü volna, ha az illetékes közigazgatási hatóságok valami olyas modus vivendi-t találnának ki, a mi lehetségessé tenné, hogy a hitelezők károsodása nélkül az adósokkal szemben atörvény: a lehető legnagyobb kímélettel alkalmaztassék, annyival is inkább, mert előre láthatóan az ilyesfajta perek az év folyamán tekintélyes számra fognak szaporodni és könnyen anyagul szolgálhatnak a nép izgatottságának növeléséhez. Eddig az idézett czikk. Volt alkalmunk már rá mutatni a gabonauzsora teremtette szomorú helyzetre ; azóta egymásután veszszük az ujabb s ujabb híreket az uzsoramüveletekről. Bár mi legyen az ok, de tarthatlan viszszasság, igazi bűne a mulasztásnak az, hogy a gabonauzsora immár egész rendszerré fejlődik ki nálunk sa népnek éppen abból a rétegből szedi az áldozatait, melyre a mai mostoha gazdasági viszonyok legsúlyosabban nehezednek. Ismételten felhívjuk az igazságügyi miniszter figyelmét erre az állapotra, mert annyi kétségtelen, hogy mig a magyar törvények lehetővé teszik azt, hogy úgyszólván köztudomásúlag, napirenden köttessenek s bonyolittassanak le uzsoraüzletek, mindaddig a kisgazdák az uzsoratörvénynek csak balkövetkezményeit fogják érezni, miután az uzsora törvény fennállása óta csupán annyi változás történt, hogy az uzsorások az addig is óriási kamathoz most még hozzá számítják azt a magas koczkáztatási százalékot is, amelyet törvénytelen cselekményükkel reszkíroznak meg. A hitelszövetkezetek rendeltetéséről. Bánffy Miklós báró Erdély földbirtokosaihoz röpiratot bocsátott ki a hitelszövetkezetek rendeltetéséről. A kisgazdák mai nyomorúságos hitelviszonyait és az uzsorarendszert *a következőleg fejti ki. A kisgazda, a ki hitelt kénytelen igénybe venni, a szükséges pénzt, két módon szerezheti be : az egyik a takarékpénztár, a másik az uzsorás. A takarékpénztárak magas kamat (8 százalék) mellett adnak pénzt, de kezelésük ezen máris magas kamatlábat még magasabbra emeli. A takarékpénztár továbbá csakis nagyobb összeget ad. Kisebb néhány forintnyi kölcsönért nem áll szóba emberünkkel. Eljárása a parasztgazdára nézve benyolult és végül a takarékpénztár tartozásainak behajtásánál már távoli fekvésénél fogva (rendesen nagyobb városban van) a hitelt élvező valódi viszonyaira nézve tájékozatlan s már e miatt is méltányossági, sőt czélszeriiségi tekintetek nem befolyásolhatják. A takarékpénztár kamatlábja magás, eljárása bonyolult és drága, végrehajtása kérlelhetlen: kell-e több arra, hogy kevés kereskedelmi tehetséggel biró, szegényebb népünk oly hamar tönkfejusson, a mint a hitelt igénybe venni kénytelen. Az uzsoráról mindenki tudja, hogy egy-egy ilyen gazember egész vidékeket tett már tönkre, melynek lakossága az előtt relatíve vagyonos volt. Ilyen hitelforrásokkal rendelkezik a nép. Az egyik lassú vergődéssel, sok apró kárral halad a végső katasztrófához, a másik gyorsabban végez. Mindkettő halálos betegség. Törvényeink hézagossága miatt e bukások okozói nem büntethetők. A bajok szemeink előtt állanak: a népesség elszegényedik, proletariátussá válik, gazdasági értelmisége a helyett, hogy, emelkedne, sülyed, az elszegényedett nép akár szoczialista, akár nemzetiségi irányban agitátorok martaléka lesz. E bajok ellen tenni kell, meg kell akadályozni a folytonos romlást, mely mai társadalmunkat aláaknázza. Áttér azután arra a társadalmi akczióra, melyet az Erdélyi Gazdasági Egylet indított meg, midőn egy Hitelszövetkezeti központi intézet létesítését programmjába vette fel, melynek rendeltetése volna az erdélyi megyékben már hasonlithatlanul nagyobb létesített és még számban a központ által alakítandó községi hitelszözetkezeteket pénzzel, hitellel látni el és azok felett felügyeletet gyakorolni. Tehát ez uton megteremteni azon egyetlen faktort, melynél fogva községi hitelszövetkezetek fennállhatnak. A hitelszövetkezeti intézmény egyike azon, eszközöknek, melyek segélyével veszélyes közgazdasági és társadalmi helyzetünkből szabadulhatunk. Meggátoljuk vele a proletáriátus képződését s a nemzetiségi kérdés elmérgesedését. De bármilyen hasznos, jó és üdvös az intézmény maga, csak akkor az, ha magas rendeltetése értelmében és annak szorosan

10 1286 KÖZTELEK, SZEPTEMBER HÓ SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM. megfelelőleg vezetik. Ezek után lelkes hangon soknak minden tekintetben teljesen megfelelő jenkint megállapított 50 frtnyi díj csak akko hivja fel Erdély birtokosait hitelszövetkezetek európai vágy amerikai szőlővesszőkkel vagy fog kiadatni, ha a tulajdonos a lovat jövő év" alakítására. A röpirat az erdélyiekhez szól, de szöiőojtvány okkal rendelkeznek és azok eladása ben őszszel állami ménnel befedeztetve bemutatja. Gaal Gyula lóteny. bizotts. elnök elnök- érthet belőle az egész ország, mert a kisgazdák tekintetében a miniszter által megállapított az ország többi részében sem örvendenek jobb üzleti szokásoknak magukat alávetni hajlandók, lete alatt működött biráló-bizottság az elővezetett 34 db 3Va. éves kanczacsikó közül öt lovat hitelviszonyoknak. Sajnos, az államtámogatás hogy készleteiket, fajta, minőség (sima vagy teljes hijjában, a hitelszövetkezeti központ is I gyökeres vesszők, ojtványoknál az alany é? a ez értelemben kiválasztott, mely lovak Pista távol áll attól, hogy áldásos hivatását a kellő reá ojtott honi fajta) és mennyiség szerint, a és Vőfély telivér, Verneuil, Gidran és Árpád térjedelemben gyakorolhassa. Valóban szükséges, hogy ne csak az állam, hanem EMély postaállomás) és az ezrenkénti eladási árak lyes testalkat, mint jó csontalap által nagyon termelési hely (vármegye, község, vasút és félvér állami ménektől származtak és ugy he- példájára Magyarország vezetésre hivatott megjelölésével, azon kerület szőlészeti és borászati felügyelőjéhez, a mely kerületbe a maradt többi pénzösszeg 6 különhöző dijra jó anyakanczáknak Ígérkeztek. A rendelkezésre intelligens gazdaósztálya is az eddiginél több érdeklődéssel s rokonszenvvel támogassa a vesszők, illetőleg az ojtványok termelési helye szétosztva az elővezetett 60 db 1 és 2 éves hitélszpvetkezeti mozgalmakat. tartozik, lehetőleg mielőbb, de legkésőbb a: kanczacsikók részére osztatott ki. Ezen áll. Állami lovak árverése. A m. kir. állami folyó évi szeptember hó 20-ikáig jelentsék be. lódijazást megelőzőleg szeptember hó 6-án ménesekből kisorolt anyakanczák, számfeletti A bejelentendő készletek nyilvántartása s az Lengyeltótiban a somogymegyei gazdasági fiatal kanczák és a méntelepekből kisorolt egyes megrendelőknek a bejelentőkhöz utalása egyesület rendezett kanczadijazást, melynél 4 heréltek. október 4-én és 5-én fognak a kerepesi-uti Tattersall helyiségeiben árverés alá ján s esetleg más megfelelő módon is intézkedni dijaztatott Sömssich Andor gazd. egyesületi iránt a minisztérium annak idején hirdetés ut- db szopós csikóval bemutatott anyakancza bocsáttatni. Árverés alá kerülnek 22 drb számfeletti fiatal angol félvér kancza a kisbéri mé- czéljából bejelentési ivek adatnak ki és pedig 150 frtnyi összeggel. fog. A bejelentések teljesítésének könnyítése elnök elnöklete alatt álló biráló-bizottság által nesből, 39 drb számfeletti fiatal kancza a külön ivek az amerikai és európai szőlővesszők, Tenyészállatkiállitás Bács-Almáson. A mezőhegyesi ménesből, a bábolnai ménesből és ismét külön az ojtványok bejelentése czéljából. Ily bejelentési űrlapok a szőlészeti és folyó évi szeptember hó 19-én Bács-Almáson Bács-Bodrogh vármegyei gazdasági egyesület 18, a fogarasi ménesből 5 darab számfeletti fiatal kancza. A m. kir. állami méntelepekből borászati kerületi felügyelőknél, a szőlészeti-, tenyészállatkiállitással kapcsolatos állatdijazást kisorolt heréltek, mintegy 30 drb szintén e borászati- és pincze-egyíeteknél s a vármegyei rendez kizárólag a magyarfajta szarvasmarha napokban kerülnek árverés alá, úgyszintén a gazdasági egyesületeknél ingyen kaphatók. részére. Dijaztatni csak Bács-Bodrogh vármegyei kistenyésztők saját nevelésű állatjai kisbéri ménesből kisorolt 4 angol telivér anyakancza is. Végül az állami ménesekből kisorolt szokások ismertetése is beszerezhető. fognak, a nagytenyésztők és gazdatisztek állatjai Ugyaninnen a szőlővessző és ojtvány-üzleti 10 éves koron felüli anyakanczák közül 31 Tanulók felvétele a tarczali vinczellériskolába. A tarczali vinczelér-iskola igazgatóvezetendő állatok előzetes bejelentése nem díszoklevelekkel tüntettetnek ki. A díjazásra elő- drb fog eladatni, ezekre azonban kizárólag magyarországi tenyésztők árverezhetnek oly sága az ezen iskolánál rendszeresített egyéves kívántatik, hanem elégséges, ha azok egy órával a díjazás megkezdése előtt a helyszínen kötelezettséggel, hogy a vevő a megvett kanczát külföldinek soha sem adja el s ez a kölyázatot hirdet. A tanfolyam folyó évi deczem- megjennek, a hol az egyesületi titkár elhelye- vinczellérképző tanfolyamba való félvételre pátelezettség ismételadásnál az uj tulajdonosra ber hó 1-én kezdődik s felvételre azon egyének zésükről gondoskodni fog. A díjazáson bemutatott állatok megbirálását, valamint az oda- nézve is fennáll. pályázhatnak, kik: a) a munkára alkalmas elég A keszthelyi magyar kir. gazdasági erős testalkattal birnak s katonai kötelezettségüknek eleget tettek vagy az alól fel vannak állattenyésztési szakosztályának tagjai eszközítélt dijak kiosztását a gazdasági egyesület tanintézet jubileuma. A rendező-bizottság és a város közönsége részéről serényen folynak az! előkészületek, hogy folyó év október szőlőmunkával már foglalkoztak ; d) feddhetlen hetnek részt, akik bélyegtelen hatósági bizo- mentve; b) magyarul irni s olvasni tudnak; c) lik. A pályázatban csak azon tenyésztők ve- hó í2-én tartandó a Georgicon" alapításának előéletüket községi erkölcsi bizonyitványnyal nyitványnyal igazolják, hogy a borjakkal elővezetett tehenek a borjak ellése előtt már 100 éves évfordulója és a tanintézet uj épületének felavatása emlékére tervezett ünnepély altisztek szolgáltak, a felvételnél előnyben tulajdonukban voltak, illetőleg, hogy a bemu- igazolják. Oly egyének, kik katonaságnál mint minél fényesebben sikerüljön. Eddigelé már részesülnek. Az ellátásért 144 frt fizetendő tatott 3 éves üszők, továbbá a 3 és 2 éves számos volt hallgató jelentette be az ünnepélyen való - részvételét, minek következtében czember hó 1-én és.72 frt 1898, évi junius nektől származnak ós általuk neveltettek. két részletben és pedig 72 frt folyó évi de- bikák az ellés idejében birtokukban volt tehe- az elszállásoló bizottság már megkezdette működését. Keszthely városa, a Georgicon és egész ösztöndijat kaphatnak s ehhez képest bécsi gazdasági egyesület f. évi október hó hó 1-én. Vagyontalan folyamodók fél vagy Nemzetközi ménlókiállitás Bécsben. A tanintézet volt haligatói, Vörös Sándor kir. ellátásukért az egész évre vagy csak 72 frt.-ot 16-tól 19-ig Bécsben a Práterben nemzetközi tan. és kolozsvári gazdasági tanintézet igazgatójának mint a keszthelyi tanintézet volt ben fizetni vagy egészen az állam költségén bejelentés határidejét október hó l-ig meg- tartoznak előleges félévi (36 frt.-os) részletek- ménló-kiállitást fog rendezni. A kiállításra a hallgatójának kezdeményezésére e nap emlékére nagyobb alapítványokat tesznek le a neműről azonban minden tanuló, kivétel nél- azonban, a kiállításon ménlovaikkal résztvenni végezhetik a tanfolyamot, ruházatról és ágyhosszabbította a rendező-bizottság, kívánatos; tanintézet szegényebb sorsú, de jó igyekezetü kül, maga tartozik gondoskodni. A felvétel óhajtók a bejelentést minél előbb eszközöljék, tanulói felsegélyezésére. Az ünnepélyre a iránti folyamodványok 50 kros bélyeggel ellátva mivel csak korlátolt számban van hely a lovak meghívókat a rendezőség már szétküldötte a földmivelésügyi minisztériumhoz czimezve, részére az istállókban. Több öldalról érkezeti és megállapította az ünnepély végleges programra] át, melyet az alábbiakban közlünk. vinczellér-iskola igazgatóságához nyújtandók hogy a kiállításra felhozott ménlovakból a cs. legkésőbb november 20-áig a tarczali m. kir. kérdezősködésre a rendező-bizottság kijelentette, 1. Október 12-én d. e. 9 órakor hálaadó Istentisztelet. 2. Bucsu a régi tanépülettől. " Az al- folyamodó életkorát tausitó bizonyítvány vagy tekintélyes számban vásárolni A bejelentések be. A' folyamodványhoz melléklendők; 1., a és kir. földmivelésügyi minisztérium is fog kalmi beszédet mondja: Sparszam Pál r. tanár. 3. A vendégek fogadása az uj épület igazoló községi bizonyítvány ; 2. erkölcsi bizo- Herrengasse 13.) küldendők. keresztlevél vagy katonakönyv vagy az életkort a gazdasági egyesület czimére (Bécs, 1. ker. előtt. 4; Üdvözlő beszéd, mondja: dr.osanády nyítvány ; 3. vagyoni bizonyítvány ; 4. katonai Sir Róbert Giffen a tultermelésről- Gusztáv i^z^ató. 5. Felolvasás a Georgicon" könyv vagy cseléd-könyv, ha a folya,modó ezek Azok, akik akkor, midőn a buza áráról volt és a tapiptézet történeti {0Q éves mul-járól. egyikével bir; 5. iskolai vagy más bizonyítványok, melyekkel a folyamodó rendelkezik s szó, folyton a túltermelést hangoztatták, nagyon elcsöndesültek. Hiszen csaknem bizonyos, Felolvassa dr. Csanády Gusztáv. 6. Alkalmi óda Festetics Györgyhöz. Irta: Berzsenyi D. melyekkel tanúsíthatja, hogy minő iskolákat hogy ha lett volna túltermelés, akkor ma is; Szavalja: Uhl Aurél III. éves gazd. tanint. végzett vagy eddig mivel foglalkozott; 6. ha a kellene lenni elég búzának és nem állanának hallgató. 7. B. e. Festetics György gróf, a folyamodó még atyai hatálom vagy gyámság a búzaárak, ott a hol tényleg állanak. Milyen ageórgicon" alapitója mellszobrának megkoszorúzása a Szózat" éneklése mellett- A jelen tanévben végzők közül néhányan folyó alatt $.11, az átya vagy gyám beleegyezése.. A alapos volt a túltermelés meséje, annak bizonyságul hivatkozunk sír Róbert öí/fen-nek, as Szózat"-ot énekli az ünnepélyre alakult évi deczember 1-től még állást keresnek. a legilletékesebb angol statisztikusnak véleményére. Ez a vélemény a királyi bizottságnak a dalárda. 8. Zárkőletétel. Az alkalmi beszédet Lótenyésztési jutalomdijkiosztás Kaposvárott. A földmivelésügyi m. kir. minisztérium földmivelés helyzetéről szóló jelentésével együtt mondja Schadl János r. tanár. 9. Hymnus. Énekli a dalárda. 10. Ezen alkalomra szerkesztett emlékkönyv kiosztása és az uj épület meg- által Somogymegye részére f. évre engédélyezett lótenyésztési jutalomdijkiosztás, melyre utolsó husz év alatt a népesség 26%-al, el- jelent meg s a következőket tartalmazza: Az, tekintése. ezen évben 350 frt utalványoztatott ki a m. lenben a búzával bevetett terület csak 19%-kaI Szölövesszőr és szölöojtvány-készletek kir. minisztérium által, Kaposvárott f. é, szeptember hó 9-én tartatott meg. Miután a lóte- Egyesült-Államokra esik. Európában az emel- növekedett, a melynek több mint fele az bejelentése. Hogy a szőlővesszők és szőlőöjtványok eladása a termelőknek megkönnyittessék s hogy azok, a kik akár európai, akár csikóikat igen gyakran eladják és csak a gyenszágban. Angliában a fogyás nem kevesebb) nyésztő mezei gazdák jól sikerült kanczakedés csak 4 1 /2 /O volt és pedig főleg Oroszor- amerikai szőlővesszőket, akár szőlőojtványokat gébbek után tenyésztenek, a minisztérium beleegyezésével elhatároztatott, hogy a bemuta- véleménye szerint nem lehet a termelés túl- mint 45 /o. A buza árának esése tehát Giffen vásárolni óhajtanak, a létező készletekről idejekorán tájékozást nyerhessenek: felhívja a földmivelési miniszter mindazon szőlőbirtokosokat, fog kiszemeltetni, melyek leginkább jótenyész- pedig a buza termelése nem tartott lépést a tandó 3V2 éves kanczacsikók közül azon 5 db súlyának eredménye, hiszen a cerealiák, főleg a kik szőlővessző- és szöiőojtvány- üzleti szokákanczáknak Ígérkeznek és-azok részére a fe- népesség szaporodásával. Nézete az, hogy a

11 74. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1897, SZEPTEMBER 5 HO í kívánat hagyott alább ős pedig azért, mert a gázdaguló rétegek kevesebb lisztet, de több húst fogyasztanak,. Önműködő állomásjelző készülék. Á párisi övvasuton önműködő állomásjelző készülékkel tettek kísérleteket, melyek teljesen kielégítő eredményre vezettek. E készülék szer^ kezete egyszerű ős abból áll,, hogy midőn a vonat valamely állomásba befut, minden egyes kocsiosztály homlokfalán üveggel védett keretben levő táblán megjelenik az állomás neve. Az állomások sorrendjének megfelelő számú, az állomások hevével ellátott táblák végnélküli lánezon vannak elhelyezve, melyet egy emeltyű a sinek bizonyos pontjának érintése alkalmával önműködőlég előre mozdit. Szeméttrágyaküldemények kedvezményes szállítása. A magyar kir. államvasutaknak Lőrincz-Kavicsbánya, avagy Soroksárról.120 kilométer távolságon belül fekvő állomására szállítandó szeméttrágyaküldemények után, ha ez teljes külön vonatokban lesz fekdva, illetve elszállítva és a viteldíj vonatonkint legalább 300 tonnáért fizettetik 100 kg. és,1 klm.-kint a szállítási adót már magában foglaló 0"07 kr bruttó egységtétel vonatonkint legalább azonban 60 frt kedvezményes viteldíj nyer alkalmazást. A bpesti összekötő vasuli hídon át szállított küldeményeknél a 100. kg.-kőnti 1 kr. hídvám még külön felszámittatik. Georgicon jubileuma. Felkérem azon kartársakat, kik 1888-dik évben végezték a keszthelyi gazdasági tanintézetet, hogy megállapodásunk szerint a gazd. tanintézet 100 éves fennállásának" ünneplése alkalmával megjelenni szíveskedjenek, annál is inkább, mert ez egyúttal tizévesösszejövetelünh is. Kérem azon kartársakat, kik részt vesznek f. éyi okt. hó 12-én az összejövetelben, hogy ebbeli szándékukat e hó 25-ig a tanintézet^ igazgatóságnál szállás miatt bejelentsók. Ugyszinte alulírottat jövetelük, vagy meg nem jelenésükről értesítsék. Találkozó a régi Amazon" szállodában október 11-én este. Perese Rókus, ispán, Fazekas-Denes, u. p. Inka (Somogym.) összejöveteli jegyző. Állást kereső földmivesiskolai növendékek. Az adai m. kir földmivesiskolát jó sikerrel végezve f. évi szeptember hóban több nős -és nőtlen kizárólag erélyes és szorgalmas egyén távozik el az iskolából, kik kulcsári, felügyelői s bére.sgazdai, esetleg kisebb gazdaságbán önálló állást óhajtanak elnyerni. Szíves megkeresésekre készségesen megteszi az ajánlatot az igazgatóság. KERESKEDELEM,TŐZSDE. Budapesti gabonatőzsde. (Guttmarm és Wahl budapesti terménybizományi czég jelentése.).. Budapest, szeptember 11.. Az időjárás e hét folyamán nagyobbára száraz és derült volt; csapadék csak szórványosan fordult elő. A hőmérséklet e mellett némi csökkenést tüntetett fel. A. tengeri állása felől e héten kevesebb panasz érkezik ugyan, az eredmény azonban a reméltnél mindenesetre gyengébb leend, A vízállás csökkenő. Külföldön az időjárás Déleurópa kivételével nagyobbára esős volt. A külföldi piaczok üzletmenetét illetőleg, a hangulat tartósan szilárd. Ez, javarészt a majd mindenütt gyenge készleteknek és az igy nagyobbmérvü fogyasztási keresletnek tudható be, mely 11 - ' 1 > - 1 I i i ennélfogva, kizár. Mindenesetre említésre méltó körülmény, hogy Amerikában, a hol a rendkívül sikerült termés nagymérvű hozatalokat és a látható készletek erősebb gyarapodását tételezi fel, ennek épp ellenkezője áll fenn. Az állandóan jó exportkereslet mellett a kész-, letek fel nem gyűlhetnek és igy szilárd irányzatnál az árak e héten is 4 krrál emelkedtek. Angliában is jó vételkedet tanúsított a fogyasztás és 1 2 sh. magasabb árakat fizetett. A franczia piaczokról ugyancsak' szilárd hangulatot jelentettek és buza ugy mint liszt emelkedő árakon jegyez. -Németalföld, Belgium ég a Swájczbali a kínálat állandóan gyenge és az árak jól tartottak, épp ugy megélénkült az. üzlet. Németország-. ban is, bár az irányzatban többszöri ingadozás fordült elő, Nálunk á hangulat nagyobbára szilárd volt, a forgalom azonban mérsékeltebb és a hét végével tetemes csökkenés következett be. Az árjavitláson kizárólag buza. és az is csak mérsékelten részesedik, takarmányczikkekét kevésbé vettekfigyelembeés határozottan csökkenőek voltak. Az üzleti hét részleteiről következőket jelenthetjük : Bu:a szilárd irányzatban indult. A kínálat bővebb volt ugyan, a malmok azonban szintén jó vásárlókedvet tanúsítottak és az emelkedő határidőpiaczra való tekintettel is magasabb árakat engedélyeztek. Az irányzat később is emelkedő maradt, annál inkább 'mert a kiná* lat a malmok szükségletéhez képest gyenge volt és igy ezek idegen (orosz, román) búzák vételeihez is fordultak, melyekből nagyobb tételek keltek el. Ha nagyobb emelkedés még sem következett be, ez az időközben ellanyhult határidőpiacz ellerisulyzó hatásának tulajdonítandó ; mely a hét végével érvényesült erős mérvben amennyiben a malmok teljes tartózkodása mellett egyszerre ár krnyi javulás constatálható. A hozatalok 189,000 mm, rúgnak, a forgalom 140,000 mm. tesz ki. Rozs elég bőven van kínálva, a vevők azonban nagyon tartózkodóak es így a hét folyamán csak vontatott, nehézkes üzlet fejlődött. A vételed kizárólag a 11 i 11 teljesen tétlen. Minőség szerint helyben és budapesti paritásra 8.50 zo frt volt elérhető készpénz fizetés mellett; a hét végével azonban írtnál többet nemfizettek.alárendelt minőségek ilyenek elég bőven kerülnek a piczra alig Árpa (takarmány és hántolási czélokra) tartósan el van hanyagolva. Gyárosok nagyobb készletekkel vannak ellátva és igy ném vásárolnak, hizlalók pedig nem mutatnak vételkedvet. Az árak igy fokozatosan csökken-. tek a nélkül, hogy említésre méltó üzlet fejiődíití volna és a hét végével nem jegyezhetünk többet frt minőség szerint helyben átvéve. Állomásokon átvéve szintén korlátolt volt a forgalom. A külföldről alig mutatkozik kereslet és így csak kisebb tételek a belföldi szükszéglet fedezésére jutottak eladáshoz csökkenő árak mellett. A déli vasút állomásain jobb fajtákat frt..ii, felvidékieket frtot jegyzünk. Zab elég bőven érkezik, a kereslet azonban tetemesen csökkent. Az árak ennélfogva ném is tarthatták magukat és különösen jobb fajták voltak olcsóbbak. Középáru inkább ártartó. Szín- és tisztaság szerint frt jegyzünk ab Budapest. Tengeri a folyó szeptemberi határidő árfolyamán volt forgalomban es igy többszöri ingadozásnak volt kitéve. Kezdetben 5.30 frtot, utóbb 5'10 frtot fizettek és ma 5'05 frton jegyzünk. Tiszavidéki állomásokon 5' frt volt elérhető. Olajmagvak: Káposztarepezében a forgalom korlátolt volt és minőség szerint frtot fizettek. Bánáti repcze frton jegyez helyben. Szeptemberi káposztarepczét frt között kötöttek tése. Budapest, szept. 12-én. (A székesfővárosi vásárcsarnok-igazgatóság jelen- és frtöh zárni. GomborJca ca frtot, vadrepcze ca frtot, lenmag frtón Hus. Marhahús hátulja I. oszt. 1 q frt 52 56, jegyez. II. oszt , Hl. oszt , eleje I. oszt, 48 48, II. oszt , Hl. oszt , borjúhús hátulja I. gömbölyű bab 7.25 frt, barna bab frt, tarka bab 5.' 5.25 frton, törpe bab 7.50 frton jegyez. Uj áruban a kinálat erősebb a vételkedv azonban tartósan gyenge. Ab Baja-Zombor 8.25 frtottörpe babért Félegyházán 8.75 frtot jegyzünk. Köles frton jegyez helyben. Napi jelentés szeptember 14. Készbuza ma gyengén volt kínálva, a malmok ugyan kevés kedvet mutattak a vételre, az irányzat azonban tartott maradt, elkelt néhány ezer mm. és az árak tartottak maradtak. Említésre méltó eladások nem történtek. Készrozs bágyadt, minőség szerint '25 frt Pesti paritásban és ab itt kelt el. Árpa gyenge, etetési eíőlra frt ab itt adatott el. Tengeriben csekély forgalom volt. Batáridők lanyha Newyork következtében lanyhán inultak, később fedezétekre valamivel szilárdultak. Következő kötések történtek. Köttetett. Déli zárlat. Öszi buza , il'85-86 Tavaszi buza Őszi rozs * Őszi zab.... 5'89 5' Szept. tengeri.. 4' Okt. tengeri '89 96 Uj tengeri... 4' ^ Aug.-szept repcze. ' * Szesz. (Qoldfinger Gábor szeszgyári főtisztviselő tudósítása.) A szeszüzletben a hét elején az üzletmenet változatlan volt és a szeszárak a mult heti szilárd zárlatjegyzés, szerint záródnak. Finomított szeszben a kinálat valamivel élénkebb és budapesti, valamint vidéki gyárak 56 írton kínálnak árut azonnali és októberi szállításra. Mezőgazdasági szeszgyárak által kontingens nyers-' szesz e héten 18 írton lett kínálva felsőmagyarors?ágí állomásokkoz szállítva, A kontingens nyersszesz ára Budapesten frt. Bécsi jegyzés frt kontingens nyersszeszért. Prágai jegyzés frt adózott burgönyaszeszéi't. Trieszti jegyzés t50. frt hektoliterenként 90% magyar kiviteli szeszért. A kivitel e hétnek elején 120 q finomított szeszt vásárolt, mely Fiúmén át tovább lett szállítva. Vidéki szeszgyárak közül Losoncz, D.-Tuzla,. Kenyérmező, Nagyvárad 25 krral drágábban, a többiek változatlanul jegyeznek. Budapesti zárlatárak e héten: Finomított szesz frt, élesztőszesz 55'- -55'50 frt, nyersszész adózva '25 frt, nyersszesz adózatlan frt, denaturált szesz 18' frt. Kontingens" nyersszesz.-.. Az árak literfokonként hordó nélkül qudapesti vasútállomáshoz szállítva készpénzfizetés mellett értendők. A központi vásárcsarnok árujegyzése nagyban (en gros) eladott élelmiczikkek árairól. Magyar gazdák vásárcsarnok ellátó szövetkezet tének jelentése szeptember hó 12-ről. A kétnap előtt mutatkozó szőlőárak javulása ma ismét árha nyatlásnak adott helyet és a legfinomabb csemege faj szőlőkért sem érhető el a termelők által óhajtott ár. Ma Chasselas 1 25 kr, Chasselas II kr, közönséges fajták kr kgkirit. Egyéb gyümölcsfajtákbaz a forgalom elég élénk, és a készletek sima elhelyezést, találnak. Kivételt a dinnye képez, mely az idén elkésve jött a piacira, így az elmulasztott poziczióját helyrehoz'ní már.nem bírja, énnek folytán még olcsó árakon is csak.vontatottan kél, Tetemes áremelkedést jelenthetünk a tojásnál, mely utolsó jelentésünk óta nagy ládánkint (1440 db) 30 írtra szökött. Vadféle keresett, fogoly ma 90 kr 1 frt párja nyul kevés jön a piaczra, bőgésben lőtt szarvasbikának most van az idénye, kgként krt jegyez. A hűvösebb idő bekövetkeztében beérkeztek az első vidéki, ölött borjuk is, mélyek elég kéresetten teljes- napi árakon adattak el. oszt , II. oszt , eleje I. oszt , H. oszt.'60 60, birkahús hátulja I. oszt , II. oszt , eleje I. oszt , II. oszt , bárány kifejtve 1 db., bőrben, sertéshús magyar szalonnával elsőrendű 1 q 55\0 56, vidéki sza- lonna nélkül elsőrendű 57 58, vidéki, sertéshús pörkölt, sertéshús szerb szalonnával, szalonna nélkül i, sertéshús füstölt magyar 60 64, idegén, (vidéki), sonka nyers 1 kg , füstölt belf. csonttal, csont nélkül 0' ,- sonka füstölt külf. csont nélkül '85,: szalonna sózott 1 q 54'5 56, füstölt 58'0 60'0, sertészsír hordóval , hordó nélkül , kolbász nyers 1 kg. -, füstölt 60 60, szalámi belföldi , külföldi, malacz szopós élő 1 db, tisztított. Baromfi, a) - Élő.. - Tyúk 1 pár..frt csirke , kappan hízott., sovány 0' , récze hizott 1'40 2'30, sovány , lud hizott 4' 6'50, sovány , pulyka hizott 0' o-, sovány ) Tisztított. Tyúk 1 db frt, 1 kg. 0-0-, csirke 1 db 0'30 0'50, 1 kg., kappan hizott 1 db , 1 kg.,. récze hízott 1 db ', 1 kg., félkövér 1 db ,- lud hizott 1 db kg. 0-., 1 0-, félkövér 1 db , 1 kg., pulyka hizott 1 db 2-2', 1 kg., félkövér 1 db , 1 kg., ludmáj 30 1-, 1 kg. 1-1'40, 1 db ludzsir t kg , idei liba 1. db. Hal. Élő. Harcsa 1 kg. frt , csuka 0; i 0.-, ponty (dunai) 0'50 0'80, süllő, kecsege, márna 0-0-, czompó , angolna, apró kevert 0*20 0*25, lazacz, pisztráng. Tej és tejtermékek. Tej 1 lit. frt , lefölözött 0! 05 a-07, tejsrin , tejföl , tehénvaj (tea) 1 kg ,1. rendű '85, II. r ^75-, olvasztott 0', Margarin I. rendű 0-, II. rendű 0-0-, tehéntúró 0'06 0"14, juhturó -, liptói 0-0*, juhsajt 0' -, emmen- Üjali sajt-0-80 l'oó, groji-sajt 0' 8 0'72.

12 KÖZTELEK, 1897 SZEPTEMBER Hö 15 Deutsch testv., Brünn Állatvásárok. 37 Blau testvérek, Temesvár '/2 Budi.pesti szurómarhavásár. Szept. hó 1'4-én Hacker Miksa, Sopron 39 A szélesít i árcsi közvágóhíd és marhavásár igazgatóság Józsefvárosi spirítuszfinomitógyár, Temesvár ' Purgly L Kunágotá Felhajtatott:. 458 drb belföldi, db galicziai, Lederer & Kálmán, Nagyvárad 40 drb tiroli, 116 db növendék élő borjú, 0 db élő bárány; drb belföldi, drb galicziai, drb Az alsó-ausztriai helytartóság elrendelte, hogy tiroli, drb bécsi, drb növendék borjú, drb az eddig minden hét hétfőjén megtartott vesztegvásár ölött bárány, drb élő kecske. ezentúl szombaton tartassék meg. A vesztegvásárra felhajtandó állatok a vásárt megelőző pénteken kell, hogy A borjuvásár élénk lefolyású volt. rendeltetésük helyére megérkezzenek. Az eddig elzárolt Árak a következők: Élő borjuk: belföldi f megyék közül a következő vármegyék vannak tüdővész frtig, kivételesen írtig dbonkint, frtig, kivé- és száj- és körömfájás miatt zár alá helyezve, és csakis. Liszt és kenyérneinii. Fehér kényéi 1 kg. frt telesen frtig súlyra, növendék borjú frtig, , barna kenyér ü'12-^0'12, rozskenyér 0*10 kivételesen frtig dbonkint, frtig súlyra. 0U0. Búzaliszt 00 sz. 1 q Ó _ j _ ' Olött borjú : belföldi, kiv., tiroli frtig, galicziai 2 3. *, 4, 5. ' ' frtig, növendék borjú frtig dbkint, Hüvelyesek. Lenesé magyar 1 q frt 7 10 stoke ölott bárány frtig,bécsi frtig súlyra. Élő raui 27 27, borsó héjas magyar , koptatott magyar külföldi 13 22, bab fehér apró 7 10, nagy 6 10, szines bárány _ frtig, kivételesen 0 írtig páronkint. Elő kecske frtig páronkint. Hizlalt ürü Budapesti juhvásár szeptember 13-án. (A Tojás. Friss I. p. (1440 db.) 1 láda frt , székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatóság n ""t. (1440 db.) , meszes, orosz tojás 0 db. ( tea ' tojás elöntése a Köztelek' részére)., törött tojás -0. Felhajtatott: Belföldi hizlalt ürü 2000, feljavított Zöldség. Sárgarépa 100 kötés frt , 1 q juh 436, kisorolt kos 298, kiverő juh, bárány,, Petrezselem 100 kötés 3'60 8', 1 q O'O O'O, kecske 308, szerbiai 1168, angol keresztezés romániai durvaszőrü 1227 db. zeller 100 drb , karalábé vöröshagyma 100 köt. 2'00 5", 1 q , foghagyma 100 köt. Birkavásár vontatott volt , 1 q , vörösrépa 100 drb , Arak a következők: Belföldi hizlalt ürü fehérrépa, fejeskáposzta , kelkáposzta 100 db frtig páronkint, frt, kivételesen frtig súlyra , vörös káposzta 5'0 8', fejessaláta 0'80 feljavított juhok , kiv. frtig páronkint, , kötött saláta 0, burgonya, rózsa 1 q 1' , kiv. frtig súlyra, kisorolt kosok 12 13'50 'kiv 2-üO, sárga '20, külföldi, fekete retek 100 frtig páronkint,, kiv. frtig súlyra, kiverő drb uborka nagy salátának 100 db '30, juhok, bárány, kecske 9 13-, szerbiai savanyítani való 100 db , savanyitott , zöld paprika , tök főző 2-0 6, zöldbab , zöldboísó hüvelyes olasz 1 kg., fejtett 1 lít., tengeri 100 cső karfiol 100 db, paradicsom 1 kg. 0' , spárga, torma 100 db Gyümölcs. Fajalma 1 q frt 10 14, közönséges alma 4 8, fajkörte 12 20, közönséges körte 8 10, szilva magvaváló 6-0 7, vörös 0-^-0, aszalt i, cseresnye faj, közönséges, meggy faj,, közönséges, ringló 20 35, baraczk kajszin, őszi 10 30, dinnye görög nagy 100 drb , kicsi 3 4, sárga faj , 1 kg. közönséges, szőlő.1 kg , csemege 20 35, dió (faj papirhéju) 0'8 l-l, közönséges, mogyoró 28 56, gesztenye magyar «r, olasz, narancs messinai 100 drb ó- 5, pugliai, mandarin 0" 0-, czitrom , füge, hordós 1 q, koszorús 20'- 20, datolya, Mazsolaszőlő 42 58, egres 1 lit. 0 0 kr, eper 1 kg 0- - Fiiszerek és italok. Paprika 1. rendű 1 q. frt 35 52, II. rendű 18 30, csöves, (szárított). köménymag, bor.-ókamag. mák 1 q. frt 18 20, méz csurgatott 0" 0-, sejtekben 1 kg. 0-0-, szappan szin, közönséges, fehérbor asztali palaezkban 1 lit , vörös asztali palaezkban , házi pálinka palaezkban 0-0"00, ásványvíz palaezkban Budapesti takarmányvásár. (IX. kerület Mesterutcza, szept. 14. A székesfőv. vcmrigazqatótág jelentése a»köztelek" részére). Felhozaiott a szokott községekből 150 szekér réti széna, 78 szekér muhar, 39 zsupszalma, 11 szekér alomszalma, szekér takarmányszalma, szekér tengeriszár 2 szekér egyéb takarmány (lóhere, luezerna, zabosbükköny, köles slb.) 800 zsák szecska. A forgalom élénk. Árak q-knt a következők: réti széna mular uj , zsupszalma , alomszalma 14Ö 160, egyéb takarmány, lóhere, takarmányszalma, tengériszár f, luezerna,, sarjú , szalmaszecska, , széna, uj, zabosbükköny Összes kocsiszám 288, suly kg , angol keresztezés 22, romániai durvaszőrü frtig páronkint. Bécsi vágómarha,vásár szept. 13. A bécsi marha- és huspénztár jelentése. _ Összes felhajtás db. Ebből magyar 3929 db. galicziai 276 db, bukovinai 405, németországi 742 db, hízott db, legelő 1251 db, fiatal 1780 db, ökör 3799 db, bika 478 db, tehén 789 db, bivaly 286 db. A szombati vesztegvásárra 330 db állatot, hajtottak fel. A csekélyebb felhajtás.folytán a mai vásár irányzata élénkebb volt s a kiváló és jó minőségüeknél Vs frttal emelkedtek az árak a mult héthez képest. Egyéb minőségüeknél a mult héten elért árak maradtak: A silány minőségüeknél lanyha volt a kereslet s nagy része eladatlan maradt. Arak: prima magyar (38. ) frt, szekunda 33 35, frt, tertia frt. Galicziai prima (. ' ) frt > szekunda frt, tertia frt. Német príma (. ), szekunda 36 38, tertia frt. Konzervökrök ' é. s rosszabb minőségű frt é. s. Bika frt é. s., tehén frté.s bivaly frt é. s. (Kizárólagosan élősúlyra mmden /o levonás nélkül történnek. Az értékesítésben kitüntetett árak ugy értelmezendők, hogy egy és ugyanazon eladó, a jobb minőségű állatok kg.-jáért p. o. 40 krt, a kiverésért pedig 35 krt kap.) i Egyeseladások: Magyar hizó ökrök. Eladók: Ár Ár Blau testvérek, Temesvár t 37Va 35Va ' Hacker L Sopron _. Hacker Miksa, Sopron Lederer és Kálmán, N.-Várad... 38V2 36V2 Löwinger Sal. Nyögér l /í 29 " Moskorits Ad., Nagyvárad _ Rechnitzer Max, Nemesvid Purgli László, Kunágota ' 28 Windisch József, Zákány Erdélyi liizó ökrök. Eladók : Czell Frigyes és fia, Brassó Farkas & Illyés, Marosvásárhely 35 Hager Chr. & Cie, Agnetlen... 34V Német hizó ökrök. Eladók: L i s z t - á r J j e g y z i 0? 2 V.) V 7 7Va M* 1* 1" frt jkr kr ;frt kr f, l kl kr frt kr frtlk. frt kr Pesti moln. és sütök gőzmalma, Bpest aug _ í Erzsébet gőzm., Bpest... szept ' _. _ N.-sárosi műm., Eperjes szept # , _ 13 _ Neumann testv., Arad... szept l:i f , A + B = asztali dara 0 = kiralyliszt, 1 = lángliszt kivonat, 2 = elsőrendű zsemlyeliszt, 3 = zsemlyeliszt 4 = elsőrendű kenyer iszt, 5 «közép kenyérliszt,.6 kenyérliszt, 7 = barna kenyérliszt, 7«/i = barna kenyérliszt, 8 = takarmányliszt, 9 = finom korpa, 10 = goromba korpa, 11 == rozsliszt kr 74. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM. ezen vármegyékből nem hajthatók fel állatok a vásárra éspedig: 1. Tüdővész miatt a következő megyék : Árva, Liptó, Nógrád, Nyitra, Pozsony, Szepes és Trencsén, továbbá Pozsony sz. kir. városból. 2. Száj- és körömfájás miatt a következő megyék: Bars és Nógrád, továbbá Selmecz-Bélabánva sz. kir. város. Horvátországból száj- és körömfájás miatt Zágráb és ennek járásai. Az itt elő nem sorolt vármegyékből az ismerete feltételek mellett állatok szabadon szállíthatók a veszteg Bécsi sertésvásár szept. 14-én. (Schleiffelder és társai bizományi czég távirati jelentése a,köz telek" részére). Felhajtás: 4205 lengyel, 4177 bakonyi sertés. Az üzlet változatlan. Ára kilónként élősúlyban fogyasztási adó nélkül : prima kr, kivételesen 50'50 kr, közepes 42 48' kr, süldő kr. Bécsi szurómarhavásár szept. 9-én. Fel hozatott: 3013 borjü, ;i832 élő sertés, 627 kizsigerelt sertés, 405 kizsigerelt juh, 150 bárány. A borjuv-ásáron az irányzat lanyha s a mult heti árak maradtak. A süldő es kizsigerelt sertesek áránál némi javulás állott elő. Árak kilogrammonkint: kizsigerelt borjú kr., prima kr., primissima kr., élő borjú kr., prima kr., primissima ( ) «kr., fiatal sertés kr., kizsigerelt sertés nehéz kr., süldő kr., kizsigerelt juh kr., bárány páronkint 4 10 kr. Bécsi juhvásár szept. 9-én. Felhajtás: 3943 db juh. A vásáron az irányzat nem változott. Árak: export juh páronként , raezka, selejtes juh 10' 16' frt. Szerkesztői üzenetek. B. K. urnák Nyék: A megreklamált czikknek rövidesen sorát ejtjük. Az u. n. holt idény alatt nem tartottuk ezélszerünek leközlését. 0. L. urnák Fancsal. A vizinentesités ellen a ponyva bekátrányozásánál olcsóbb s czélszerübb mód Mi sem ajánlhatunk mást. H. S. urnák. A nővénykisérleti állomástól egyes kísérletezés alá vont növények magvai ingyen is beszerezhetők. Részletekért tessék az állomás vezetőségéhez fordulni (Magy~- <s ~* N 1 ' ' - más helyén fogunk Az Orsi. magy. gazd. egyesület tulajdona. Lapfelügyelő-bizottság: Gróf Dessewify Aurél, Bernát István, dr. Darányi Gyula, Forster Géza, Galgóczy Károly, dr. Hagara Yiktor. Főszerkesztő és kiadát felelős: Forster Géza az 0. M. G. E. igazgatója. Feleles szerkesztő: Szilassy Zoltán az Ö. M. G. E. szerkesztő-titkára. Társszerkesztő: Buday Barnabás. HUNGARIA" műtrágya, Kénsav és vegyi ipar részvénytársaság ajánl: SUPERFOSZFÁTOT, CHILISALÉTROMOT és elismert kitűnő Központi Igazgatóság: BUDAPEST, V., Tácai-körut 31. sz. Herényi Gotthard Sándor és Rovara Frigyes müvét érdeklődőknek ingyen s bérmentve küldjük meg.

13 74. SZÁM. 7-ik ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1807, SZEPTEMBER HÓ Országos Magyar Kölcsönös Biztosító Szövetkezet, BUDAPESTEN, VIII., József-kőrut 8. Alakult évban. ülnök: TELEKI Géia gróf. Alelnök: CSÍVOSSY Béla. Igazgatósági tagok: AMDRÍSST GÉZA gróf, BUJANOTICS SÁNDOB, DKSSliWFFV ARISTID, PÍCHV TAMÁS, PÜSPÖKT EMII, RUBINEK GYULA, SZENTKIRÁLYI KÁLMÁN, SZ1LAS8T ZOLTÁN, SZÖNYI ZSIGMOND, TELEKI SÁNDOR gróf. Vezérigazgató: SZÖkti Zntattnimd. Az Országos Magyar Kölcsönös Biztosító Szövetkezet a gazdaközönség általános elismerése szerint hiven megfelel hivatásának ; folyton fejleszti a reformokat, melyeket a gazdaközönség évek óta sürgetett és a károknak gyors és méltányos kiegyenlítésével a felek teljes megelégedését vívta ki magának, az épület és átalány (pauschal) biztositásnál rendkívül mérsékelt dijaival tetemes megtakarítást tesz lehetővé; a szövetkezet pusztán csak a dijakat számítja fel a megfelelő kincstári bélyeggel; minden más illeték kizárásával. ü A takarmányt és szalmáseleséget ü tűzkár ellen a szövetkezet tetemesen olcsóbban biztosítja, mint a hazánkban működő bármely más biztosító intézet. MT Gazdasági egyesületi tagok tekintet nélkül a biztositott érték nagyságára - a tiszta díjból 5% díjengedményben részesülnek. Kisgazdák, ha húszan egyszerre, egy csoportban, de külön-külön ajánlattal terményeiket biztositjak, IO /o engedményben részesülnek. Bővebb felvilágosítással szolgál az igazgatóság Budapesten, (Jőzsef-körut 8. sz.) és a vidéken létesített ügynökségek Birtok bérlet. ÍJ Nyitra vármegyében a a nyit fa- újlaki uvail dalomnál civca a holdnyi asoo -«i«>s) terület, j melyből 1280 hold szántóföld, a többi rét és S legelő, a hozzátartozó gazdasági épületekkel I és lakházzal november hó l'tffl, 12 évi időtartamra bérbe adatik. A bérbevenni szándékozók forduljanak j E s t e r h á z y G y u l a g r ó f ú r h o z, IV.y i 11- u-i.j lakon. KÖZVETÍTŐK TELJESEN KIZÁRVA. s'4 a ^Yá^os 8 ' llv4 I atot Í h S' f 'k' 8inekb61 SZU * Az ajánlatok f. évi oktöber hő 1M* t detmény. Uj, javított répakiemelő aczélból ára darabonként 80 kr. (ab Wien.) legrendelésnél megfelelő árengedmény. kiemelő előnyei abban állanak, hogy annak nyak alapján és a váll alsó részén, a melyből nyúlványok kiindulnak, a répavágóval egybetve, illetőleg egy darabból kovácsolva vannak és igy a lábnyomok letörése ki van zárva. répakés hengeraczélból nagyon tartós és, kézhez álló, egész :zusága 26 cm., szélessége mm., ára darabonként 45 kr., tuczati küldés rövidség Megrendelést idejekorán kérek. BÁLINTH SÁNDOR, Sürgöny-czim: Bálinth 3 3. Wien." - kerestetik. Szíves ajánlatok az ár megjelölésével: m* Ristic, Bécs (Wien) Wollzeile 24. ü A mezőgazdaság és mezőrendőrségről szóló évi Xll-ik törvényczik alapján összeállított: «mező- és Otl számára. Ára portómentes küldéssel 20 krajczár. Káté az uradalmi csőszök dr. BÁLKAY BÉLA. Mindkettő csinos zsebkönyvalaku keménytáblába van kötve és 20 oldalas jegyzék-naplóval ellátva. Árverési hirdetmény szeptember hó 30-án és a következő napokon a 6. vonatosztály részéről Kassán körülbelül 128 kimustrált kincstári szolgálati ló fog a legtöbbet Ígérőnek árverés utján készpénzfizetés mellett eladatni. Kezdete naponta nyóloz órakor reggel ,000 darab 2 éves, legnemesebb fajtájú keserű mandulára ojtott, őszszel ültetendő bármely talajban termő.törpe őszi baraczk fából eladó és pedig: Nagy Mignoné fiatíve, tartive, Bell Beanee, augusztus hóban érő, Admirable jounes, Brugnon Stanvick, Orange, szeptemberben érő dbja 50 kr. Nagyobb megrendelés esetén (50 db.) drbja 35 kr. Kapható a Sturmféle villában, Budafokon. Ugyanott kapható néhány ezer venyige és Passatutti, vörös nemes szőlőtőke A legjobb hírnévnek örvendő Chanovici I M F E R I A L V E T Ő R O Z S O T (1897-iki termés) válogatott vetés, ezen Bahlsennek mindenfajta terményét fölülmúló mag 100 kilónként 12 frt. G H A N O V I C - I D O N B U Z A T (legszebb vetés) eddig el nem ért termés közepes talajhoz 100 kilónként 15 írtért szállit utánvét mellett ab Wolschan a. d. Franz Josef-Bahn a Chanovic-i uradalom (Domaine Chanovic) (körülbelül 600 m. tenger szin fölötti magasság) Horadovic mellett, Csehország EDRDETESEK felvétetnek a kiadóhivatalban BUDAPEST, Üllől-ut 25-dik szám. Bfrtokbérlet. rében két vasútállomás közelében, egyik pedig nelyben, Kituno itünő tekvéssel, fekvéssel, körülbelül lbí>u 1650 hold nom (1200 -öl) nfgyobbrésztelső minőségű szántóföld, megfelelő I és kitűnő állapotban lévő gazdasági épületekkel és újonnan építendő bérlőlakkal 12 évre kiadandó. Az élő és bolt leltár, valamint a vetések, készpénzj ben váltandók meg. A bértartam október hó 1-től kezdődik. - ««Bővebb felvilágosítással a tulajdonos, BAUER ANTAL, IHÁSZI-PUSZTA, u. p. PÁPA szolgál. KöavcIitőli teljesen hiz&rva. _

14 1290 KÖZTELEK, SZEPTEMRER HÓ SZÁM. 7-ik ÉVFOLYAM. A vetési idényre ajánlom Sscll Klüíloií legújabb rendszerű W SORBAVETÖGÉPEIT (iy-ik osztály), melyek ugy vannak szerkesztve, hogy azokkal sík vagy dombos talajon minden magfélét tetszésszeririti mennyiségben tökéletes egyenletesen lehet elvetni,, anélkül, hogy a vetőszekréhyt beigazítani, meritö vagy fogaskerekeket cserélni kellene. Sack Rudólf valamennyi sorbavetőgépei felette könnyen járnak, nagyon szilárdan vannak ké-. igen tartósak és kívánatra előkormánynyal is kaphatók. Mindennemű Sack eke, borona, szórvavetögép és talajmivelési eszköz flus választékban van raktáromon és eredeti minőségben az itt látható törvényes védjegygyei ídcd] csak nálam szerezhető be. Legújabb árjegyzékem éppen mostjelent még és kívánatra Ieszivesébben szolgálok, azzal ingyeű és bér-ísssli mentve. P R O P F E B S A M U, Sack Rudolf magyarországi kizárólagos képviselője, BUDAPEST, V., Váczi-körut 52. sz. Eladó juhok és tinók. Fehérmegyében Fopna pusztán (posta Csákvár) a gazdaság feloszlása folytán különböző kora és nemű, jól megmustrált mintegy darab juh, ugyszinte mintegy 200 darab levágásra is alkalmas, nagyrészt tarka, 4 éves tinó eladó* Czim a kiadóhivatalban Mayyar királyi államvasutak. a 9. p6tfék y iépc^lt él^be.^ Hirdetmény. ^ 1 azfaltgyíimölcsre feaoálkj 6. szám izitett benzin szállítására. Uj (19. s: HASZONBÉRLET. Szilágy megyében Szilágy-Nagyfalu, kis részben Szilágy- Somlyó határában fekvő, egy összefüggő tagot alkotó mintegy 797 kat. hold szántóföld, 388 kat. hold rét, 258 kat. hold legelő és 28 kat. hold puszta szőlőből álló birtokomat év április hó l-töl kezdödöleg 12, esetleg 18 évre HASZONBÉRBE ADOM. Á birtok a Szilágy-somlyói vasútállomás közvetlen közelében, jókarban tartott országút mellett fekszik. A részletes haszonbért feltételek alulírott tulajdonosnál Maros-Gersében, u. p. Maros-Ludas és Schmidt Ferencz intéző erdőmesternél Szász-Bégenben tudhatók "még Báró Bánffy János. BERÍLET. íérífnekíséluefütfíkí; i'wtágáívégettto'oslitatík jedelmü erdevir ^J btlkma állomány) használatvégeu átengedtetik. Ajánlatok évi október hő l-ig Dr. Julius Pfelffer, Yetörozs-eladás. Eredeti Schlanstadti utántermés, Magyarországon igen bevált, hectoliterenként 7 forint. Domaine Radim bei Troppau IHARRISON m CREGOR & <M I w m m m mmm Albion mm m Albion m m S7. Cs. és kir. katonai építészeti osztály Budapesten. Értesítés. A városi lapos-dülői tüzőrségi laktanya (574 ló), továbbá a vonat laktanya és a váczi határon lévő Albrecht főhérczeg-iéíe gyalogsági laktanyából (291 ló) az istállótrágya az október 1-től évi szeptember 30-ig terjedő időszakig a legtöbbet Ígérőnek bérbe ÍOff adatni. Ajánlatok f. évi szeptember 20-áig a budapesti cs. és kir. katonai építészeti osztálynál, (várszinház-uteza 13. sz.), a hol a verseny és szerződési feltételek is betekinthetők, fogadtatnak el. Budapest, augusztus 21-én. WWWwWWWW dab*áiá<*gépei a legjobbak. Kapható Graepel Hugónál, Budapest, V., külső váczi-ut 46. Árjegyzék ingyen és bérmentve. Pályázat. A hédervári uradalomnál egy gazdasági gyakornoki, egy Írnoki s egyispani alias f. é. okt. hó l-én betöltendő. Pályázók, bizonyítvány-másolatokkal ellátott sajálkezüleg irt kérvényüket a hédervári uradalom igazgatóságához Hédervár, Győrmegyében intézhetik. l436i

15 74. SZÁM. 7-ik ÉVFOLYAM. KÖZTELEK. 1*897. SZEPTEMBER HÓ 15. KIS HIRDETÉSEK. továbbá állási keresők és adók C s a k o'y level lo-e yalaszoluuk, melyekkel válaszra ss5i»k»ég-es levélfoély eg-et vagy ievelezőlajpot küldenek...saját költségén nei^továbbmjt. BETÖLTENDŐ ÁLLÁS, Báró ^tí^datasbj: U paáltkt lt ".számtartó főtiszt elfogad egy.önköltséges magángyakornokol Oazdasági ffc'lisma^em'aaítaak, - imi gazdaság intézsségé- Birtok tetik. Egy negyven éves özv< diplomatikus nemes uri én jövedelmet, hajtó ingatlan ÁLLÁST KERESŐK, Gazdatiszt, mezőgazdaság núndemágában, Gazdatiszt, ;az'dasági iskolát végzett, működött, V ' S áltátt ^ i lást toeíuradaltmbam 81 Czim Fiatal gazdatiszt, jelige alatt e lap ki Gazdatiszt, ^ égo által jövőjét n.hasasabb Uradalomba ^ Bál 1 lskowtjól S l.t, jelenleg 2000 len^égg;^ Okleveles Gazdasági 5 belépésre. Ajári ámüzlalá ban,. magtár k( foglalhatja. Szives megken ÁLLATOK, laikus, VEGYESEK, ó métermáffá^a 8 fori 5 Verpeléti vasutállo Birtok }i épületekkel és, teljes fe' íreléssel eladó, esetleg hasoi Físcher i. zsákgyári raktárában Budapest, Nagy-Korona-u. 18. Yizmentes ponyvák lölcsőfluen, valamint uj és egyszer használatban volt vízmentes ponyvák jutányosán kaphatók Repczepo n yvá k drbonként 3 frttól feljebb. Bar os Eladó birtokok. Keresek évj október I-én átveendő circa 1000 holdas, vasút állomás és lehetőleg Budapesthez közei fekvő bérletet Czim - a kiadóhivatalban Szabadalmazott tíz évig is eltartó kévekötesek 41/2 m/m vastag, 150 c/ni hosszú egy próba postacsomag 2ÖÜ drb-al I frt 60 kr 1000 drbot 7 frtért Ugyanily portiókötelek 6 m/m vastag, 200 c/m. növendék ökör hosszú, egy posta csomag 100 drb I frt60 kr és üsző borjakat darab 15 forintért szállít utánvét mellett; úgyszintén más gazdasági kötélne- mépételre ajánlanalc müeket ajánl legjutányosabb árakon KLEIN ÉS SPÍTZER a Kis-Czel Mett Bellán Mátyás, Mrmikoría 8!? elfogadtatnak!* 1 Bács-Cséb ' Erdélynek " meíy W 63 S.' Jlor (tej lite?enként\8 le krláv") el, és most az aratás után tovább adandó. Szives ajánlatok»major dendők. l!;ladőlllvata ' iall?z vásson sztaliburgonyát keresek. Aj ltokat az ár megjelölésévé Jószágigazgatóság U. Teljesen Szepességi Szombat (Szepesmegye.) 4377 "Fessek gazdasági magvakat bármely mennyiségben a legmagasabb napi árakon. Ajánlatokat az eladó menynyiség megjelölésével nágyojsb minta ^kíséretében Ajánlok öszi vetésre szöszös bükkönyt (Viéia- villos'á), téli bükkönyt, öszi borsót, Szent János rozsot, biborherét stbt. mindent a' legjobb minőségben. '.,''* Mauthner Ödön Csepel-szigeti Meggelent Rövid utmutatás gazdasági könyvviteli nyomtatványokhoz. Ára SO kr. Portómentesen 25 kr. Megrendelhető KÖZTELEK" kiadóhivatalánál. illríi legalább vételnél 2 frtjával szállít vidéki állomásról H A L D E K magkereskedése Buflasest; Károly-Rdrut 9; a lurcin mezei egerekkipusztitására, métermázsa 20 frt. a fekete kutyához. Gyökeres szőlőojtványok államilag segélyezett szőlőojtviny telepéről Ráozalmáson. la^tott S szokványsnős?gmk" V Ő- csász. és kir.. Fensége József főherczeg és 0.királyi' Fénsége Fülöp Szász-Coburg- Gothai herczeg udv szállítója. Dr. Lendi Adolf, praeparatorinma és tanszerkészitő- Intézete B U D Á P E S T, II. Donáti-u. 7. Legmagasabb és magas elismerések ; aranyérmek, díszoklevél stb. stb. miniszteri ajánlások emlősők és madarak természethü,művészi éstartós kitömésér. Jutányos árai. : Az állatok friss állapotban előleges preaparatio nélkül küldendők be. Törleszt, kölcsön földbirtokokra. <SrMc alapjáli20^60 0ÍiF s 4 " Beküldendő csakis a Ingatlan-és Jelzálog- Forgalmi-Intézet, udapest, Váczi-körut 39. Legnagyobb Ingatlan- r's Jeleálog-jroraalmi-Inte'zeT. a mely hatóságok ea a'irgtekintelyesebb földbirtokosoktól ajánlva van.

16 1292 KÖZTELEK, SZEPTEMBER HÓ SZÁM. 7-ik ÉVFOLYAM. Bérszántás gözekével. A legújabb eredeti Fowler-féle Compound gőzekékkel talajmivelésre vállalkozik 3171 WOLFF ERNŐ gözszántási vállalkozó, Budapest, Kelenföld, Fowler-telep. JCern StóBert Budapest, V. ker., Váczi úí 26. Dúsan felszerelt raktárt tart a következő kiváló minőségű czikkekből: Hengerelt rúd és idomvas, keret- és ü-vas, gerenda stb. Vaslemez, mindenféle méretben. lapos "' gömbölyű -'^s" :s abroncsvas, szeglet-, ablak-,,. zetéki cső, sajtócső, kútcso, forr cső,, mindennemű felszerelési tárgyak víz-, légszesz- és gőzvezetékhez, mint: tolattyúk, mindenféle csapok, fémáruk légszeszvilágitáshoz stb. stb. Magyar A zalathnai kénkovand ipar r. t. kénsav- és műtrágya-gyára ajánlja legjobb minőségű mindennemű MŰTRÁGYÁIT a t. ci. gazdaközönség b. figyelmébe. Árajánlatokkal készséggel szolgál a Központi iroda, Budapest, IY,, Bécsi-utcza 5, Hirdetmény. csavarmetsző, csővágó, csősatu s Árjegyzékek bérmentve és ingyen. S ^ ó t S m á k. A mozsgói uradalom szt.-miklósi gazdaságában nagyobb mennyiségű vető buza "880 garantált 82 leo. hectoliter sulylyal ELADÓ mmázsánként lé (tizennégy) frtjával; ugyanott ELADÓ nagyobb mennyiségű k é k m á k is méter mázsánként 36 (harminczhat) frtjával. Bővebb felvilágosítással szívesen szolgál: ODERSZKY LAJOS urad. intéző> Mozsgó-Szt.-Miklós, Somogymegye, per Szigetvár MALOMIPAR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. (Schweitzer rendszer.) Budapest. VI. ker., Gyár-utcza 48. szám alatt. Szabadalmazott Schweitzer-féle malmaink a mezőgazdaság terén igen fontos ujitást képeznek. Ezen teljesen uj szerkezetű, átjavított malmok egyaránt alkalmasak darálásra és simaörlésre; a gazdaságban e malmokkal szűkség szerint készíthető igen jó minőségű liszt és takarmánydara. Ezen malmok a Ganz-féle és a Sangerhauseni gépgyárak által gyártatnak, mig az őrlőtárcsák a világhírű Ganz-féle kérégöntvényböl készíttetnek. A gazdasági élet követelményeinek megfelelőleg ezen malmokat 5 különböző nagyságban hozzuk forgalomba, locomobil, motor, járgány vagy kézihajtásra. A Schweitzer-féle malmok rendkívüli előnyei a következők: 1. Csekély hajtóerő szükséglet. 3. Rendkívüli nagy munkaképesség. 3. Kitűnő minőségű őrlemény. 4. Kiválóan tartós, javitásra nem szoruló szerkezet. 5. Igen esysici ü kezelés. " Részletes leírással, árjegyzékkel és felvilágosításokkal szívesen szolgálunk..pátria" irodalmi és nyomdai részvénytársaság nyo