EU-Georgikon 216. szám, február 27. TARTALOM:

Átírás

1 EU-Georgikon 216. szám, február 27. TARTALOM: A környezet (ökológia) és a gazdasági élet (ökonómia) egyensúlya... 2 Igen érdekes technológiai tapasztalatok... 2 A növényvédő-szerek megszüntetése %-kal kevesebb nitrogén-felhasználás... 4 A harmadára lecsökkentett géppark... 4 Vetés közvetlenül a hengerezés előtt... 4 Nicolas Sarkozy állásfoglalása: határozottan ellenezek mindenféle olyan egyezményt a Világ-kereskedelmi Szervezettel (WTO-val), ami nem szolgálja országunk érdekeit... 5 és az elnök az EU verseny-aránytalanságai ellen akar küzdeni... 6 Stílusváltás a mezőgazdasági kiállításon... 6 Marhahús : az Unió újabb felülvizsgálati akciója Brazíliában... 6 Sertésválság: Michel Barnier az export-támogatások felértékelését szeretné elérni... 7 Egészséges élelmiszert azoknak a fogyasztóknak, akik sokáig akarnak élni... 7

2 2 A környezet (ökológia) és a gazdasági élet (ökonómia) egyensúlya Vendée megye: A Sapev Közösen Gazdálkodó (magánjellegű) Társulásban (Gaec-ben) a szántás nélküli technológia elfogadása túl megy azon, hogy felhagytak az eke használatával. Egy környezetbe való beavatkozás ügye a helyére került, miután tesztelték az új technológiákat. Átgondolni, kipróbálni, újítani François Mandin ehhez ért. Mindezeket (a képességeket) tán az őseimtől örököltem mondja mosolyogva. Apám volt az első, aki öntözést valósított meg Vendée-ben, és aki a beszerzési gazdasági társaságot (Gt-t) létrehozta. Már ben használt SEMAVATOR-t (Howardféle direktvetőgépet). Két társammal, Damier Valoteau-val és Thierry Rabillervel, azon dolgozunk, hogy a mesterségünk a lehető legkevesebb hatással legyen a környezetre, őrizze meg a talaj állapotát, és segítse elő a biológiai sokszínűséget. Számunkra egyetlen mód, hogy ezt elérjük az, ha csökkentjük a beavatkozások mértékét, legyen szó akár a felhasznált anyagokról, az öntözésről, vagy éppen a talajmunkákról. Egy dezintenzifikáció (külterjesebb gazdálkodásra való áttérés) folyamatában vagyunk benne. A dolog azon áll (vagy bukik), hogy megtaláljuk-e az egyensúlyt az ökológia és az ökönómia között. A Gaec évi megalakulása óta az őszi vetésű kultúrák esetében az egyszerűsített vetési technológiáit választottuk. És a gazdaságban től nem használnunk ekét. Igen érdekes technológiai tapasztalatok. A termelők kevesebb időt töltenek el a traktoron ülve, s az így felszabaduló időt tanulásra, továbbképzése, és a táblák alaposabb megfigyelésére lehet - és kell - fordítani. Tíz év óta a termelési időszakok követik egymást, és egymásra egyáltalán nem hasonlítanak. Néhány átmenet esztendő után a búza, és a borsó fajlagos hozama többé-kevésbé stabillá vált, és megfelel a termelők elvárásainak: a durum búzánál 60 q/ha, a közönséges búzánál 70 q/ha, és a borsónál 50 q/ha. Viszont a kukorica esetében a dolog nem ilyen egyszerű. Ebben az évben (2007.-ben) a meszes-agyagos talajokon termelt kukoricánál néhol alig értünk el a 80 q/ha hozamot, amíg más (talajú) táblákon meghaladta a 110 q/ha-t is. A kukorica jól kikelt, de 4 leveles állapotában, amikor a növény levált a magról, a növény nem fejlődött tovább. Még ha e jelenség úgy tűnik, mintha nagyon is a talajhoz kötődne, ám senki nem tud rá magyarázatot adni. bánkódik a termelő. Igaz az is, hogy nem mindig követtük az egyszerűsített termelési technológiát. Ebben az esetben a vetés sorába járó dárda alakú művelő-testek segítségével valósítottuk meg a vetést. Pedig máshol ez jól funkcionált. Egy

3 3 dolog biztos, ezt - kísérletek beállításával - újból ki kell próbálnunk. Mert szerintem a technológiával kapcsolatos kísérletek ismét megteremtik a szakmánk fontosságát és érdekességét. De azt ma nagyon is el kell ismerni, hogy a referenciáink hiányosak. Azt várjuk az intézetektől, hogy még többet dolgozzanak és tegyenek ebben a témában. A növényvédelmei kezelésekkel kapcsolatban François Mandin bevallja, hogy csak előzetes tapasztalatokkal rendelkezünk. Semmi sincs bebizonyítva - folytatta. Úgy gondoljuk, hogy jobb 5 gramm/ha Allié-t alkalmazni, mint chlortoluron-ból 1,5 kg/ha-t. De hogy ez jó választás-e?- (az kérdéses.) Olyan értelemben jó, hogy területegységre vetítve gyökeresen csökkentettük a kijuttatott hatóanyagot. Tíz évvel ezelőtt még 5 kg/ha hatóanyagot használtunk fel rendszeresen: ma már a 2 kg/ha-hoz közeledünk. A növényvédő-szerek megszüntetése A cél valóban az, hogy felépítsünk egy olyan rendszert, amely le tud mondani a növényvédő-szerekről. De hogyan?- Hát úgy, hogy mulcsot képezünk a felszínen, és egész évben fedve tartjuk talajt, hogy csökkentsük a gyom-terhelést például. A hivatalosan jóváhagyott dózisok 20%-ával dolgozunk, mindig optimális körülmények mellett: kis (víz)mennyiséggel (25 l/ha), reggel 6 és 10 óra között, és figyelembe vesszük a levegő relatív nedvesség-tartalmát. A növény-betegségek és növény-kártevők oldaláról nincs gond. A növény-fedettség (állandó) fenntartása elősegíti a futrinka-populációk felszaporodását: s itt nincs többé gond a meztelen-(vagy csupasz-)csigákkal. (A spanyol és barna csupaszcsigák már Magyarországon is több mint 20 éve megjelentek. Szerk.) Igazi gond marad viszont a kukorica gyomirtása. A gyomfertőzés jelentős mértékben függ az alkalmazott vetési technológiától, és a gyomosodás ellen több éven át is fel kell lépni. A búza aratása után közvetlen jelentkező árvakelés, és egy az egynyári egyszikűek irtására alkalmas glifoszfát kezelés lehetővé teszi, hogy a gyomfertőzés csökkenjen az ezt követő kukoricában. E kultúra számára a központi technológiai elemek egyike marad az, hogy rotációs kultivátorral járatjuk meg a területet a vetés előtti napon. Idővel szeretnénk a sorközöket szalmával takarni, hogy a lehető legtöbb nedvességet őrizzük meg a talajban, miközben korlátozzuk a gyomok kelését is. Az általunk használt rendszerben azt is el kell fogadni, hogy a táblák nem lesznek mindig tökéletesen gyommentesek. Ami igazán számít, az a nettó jövedelem, és nem a terület tisztasága (gyommentessége), vagy a termelt kukoricanövény nagysága! Az eddig elért eredményeinket meglehetősen kiegyensúlyozottá teszik a folyamatosan csökkenő költségek. Elég az, hogy mindez a jelenlegi környezeti probléma-körre ad feleletet.

4 4 20%-kal kevesebb nitrogén-felhasználás A Gaec számára a környezet igencsak prioritás marad. Annál is inkább, mivel az ivóvíz-bázisok védelme a jó gazdasági környezet alapfeltétele. Úgyhogy ben a gazdaságok (gazdák) eldöntötték, hogy belépnek egy CTEbe. (CTE: szerződés a gazdák és az Állam között a területi fejlesztés elősegítésére). Olyan lépés ez, amely minimálissá teszi a további fejlesztések pénzügyi kockázatát. Mi nagyra-törő célokat fogalmaztunk meg: a szántás nélküli művelés egész gazdaságra történő kiterjesztése, 190 ha zöldtrágya vetése évente, a N felhasználás 20%-os csökkentése, a kukorica vetésterületének 10%-os csökkentése, 5 km hosszú (táblák-menti) sövény telepítése, a legnehezebb az volt, hogy vita nélkül fogadjuk el a N csökkentést. A kukoricára 120 kg /ha N hatóanyagot adtunk ki csupán, de azt is több részletben. Ez hiba volt! A növények ezt megsínylették. Ettől kezdve tudjuk, hogy egy jó szerkezetű talajnál semmiféle N-veszteség sem lép fel. Semmi kockázata sincs tehát annak, hogy egy-menetben juttassuk ki az egész dózist. Néha egy kissé félünk, és a szomszédok is őrülteknek tartanak bennünket! De ez nem akadályoz meg minket abban, hogy előbbre lépjünk. Egyébként a múlt év óta minden búzát, és minden borsót direkt-vetéssel vetünk el. S mindez nagyon jól működik. Delphine Nicolas Forrás: Réussir Céréales Grandes Cultures, december, oldal. (Cs.A.) A harmadára lecsökkentett géppark Tíz éve a Gaec jelentős gépparkkal rendelkezett: 4 m-es munkaszéleségről a 3 m-es munkaszélességre tértünk át annak érdekében, hogy csökkentsük a traktor- vonóerőigényt. Immár csak két traktorunk van: egy 100, és egy 120 lóerős (míg 10 évvel ezelőtt 5 traktorunk volt), továbbá van egy 24 m munkaszélességű SPRA-Coupe permetezőgépünk, és 3 vetőgépünk (egy NXtípusú a kukoricához, egy tárcsás Väderstad, és egy talajmaróval ellátott Semavator Accord vetőgép), amelyek elegendőek ahhoz, hogy biztosítsák 330 ha munkálatait. Vetés közvetlenül a hengerezés előtt Hogy érthetővé tegye ezt az alcímet, François Mandin egy búzával kapcsolatos példát mond el: A betakarítás követően azonnal elvégezzük a búzatábla tarlóhántását, hogy a nyári egyszikű növényeket kikeltessük. A zöldtrágya (tárcsás vetőgéppel történő) vetése előtt, augusztus végén a területet 1 l/ha glifoszfáttal kezeljük. Mihelyt az időjárás megengedi februárban, vagy

5 5 márciusban megszüntetjük a zöldugart. Erre több módszer is alkalmas: a tarlóhántás, a növényzet leszecskázása (talajmaróval, szárzúzóval, vagy Orkán -nal), a fagy utáni hengerezés,... A kukorica vetése előtti napon: forgóboronával (rotációs kultivátorral), vagy talajmaróval kell a talajt megművelni. A vetéshez mostantól fogva 3 technikát próbálunk ki: A közvetlen vetést (csak fogasolást alkalmazva), vetéshez fogasolást és forgóboronát, illetve csak forgóboronát alkalmazva. A búzavetésnél úgy használtuk a vetőgépet, hogy a vetés közvetlenül a hengerezés elé kerüljön. A vető-magvakat így azonos mélységbe juttattuk. - vonta le a következtetést François Mandin. D.N. Forrás: Réussir Céréales Grandes Cultures, december, 32. oldal. (Cs.A.) Nicolas Sarkozy állásfoglalása: határozottan ellenezek mindenféle olyan egyezményt a Világ-kereskedelmi Szervezettel (WTO-val), ami nem szolgálja országunk érdekeit Határozottan ellenzek mindenféle olyan egyezményt a WTO-val, ami nem szolgálja országunk érdekeit - jelentette ki Nicolas Sarkozy köztársasági elnök február 23-án a párizsi nemzetközi mezőgazdasági kiállítás megnyitásán. Az államfő felszólalása - mind formailag, mind tartalmilag - a szakítás jeleként volt értelmezhető. Maximálisan korlátozta a kiállítás meglátogatásának idejét, alig egy órán át volt itt jelen, melyet nagy tolongás, tapsvihar, ám néhány füttyszó is kísért. Azelőtt, szeptemberében, az állattenyésztők nagy gyűrű alakú halljában a Rennes-ben elhangzott beszéd folytatásaként fejtette ki véleményét. Szemben azzal a tisztán védekező és konzervatív állásponttal, ami túl gyakran volt a miénk a Közös Agár Politikára (KAP-ra) vonatkozóan, ő az offenzívát választja, s a KAP valódi megújulását követelte a évtől kezdve. Jogszerűvé is kívánja tenni ezt a politikát. E jogszerűség (törvényes elismertetés) nevezetesen a piacok irányításán keresztül valósul meg, mely tény a mezőgazdasági termelőket, és a termékpályákat teszi egyre inkább felelőssé. Ezzel kapcsolatban felszólította a gazdákat, hogy tegyék rendbe a termékpályáiknál uralkodó zűrzavart, és közben a sertés- és a zöldséggyümölcs termékpályákra mutatott rá. Ez (a zűrzavar) nem mindig a mások hibája - vetette oda a köztársasági elnök. Forrás: Agrafil február 24. (DT)

6 6 és az elnök az EU verseny-aránytalanságai ellen akar küzdeni Ez egy másik kemény téma az elnök részére a közösségi preferencia védelme egyetlen durva szó nélkül tagolta élesen, miközben azt magyarázta, hogy éppen emiatt hoztuk létre Európát. Mivel a termelői árak növekednek, elérkezett az idő a közösségi preferencia kialakítására, amelynek az egészségügyi és környezetvédelmi normák alkalmazásán kell alapulnia. Ebben az összefüggésben EU-szinten e normák egységesítéséhez kötődő problémákra kell megoldást találni. Nem csak az a kérdés, hogy a francia gazdálkodók szenvednek az előnytelen versenytől magyarázza. Rövid látogatása után immár egy újabb lehetséges látogatásról is szólt a fáma. A köztársasági elnök is jelezte, kérni fogja a francia gasztronómiának a világörökség részeként történő elismerését az UNESCO-tól. Forrás: Agrafil február 24. (K.I.) Stílusváltás a mezőgazdasági kiállításon Luc Guyau, a francia Agrárkamarák (APCA) elnöke reagált Nicolas Sarkozy megnyitó beszédére a Romain Hussenot által vezetett TV-közvetítés alkalmával. A kiállítás gyors végigfutása helyett mint ahogy azt Jacques Chirac tette, amikor államfőként először látogatott el Sarkozy nagy beszédet tartott a francia mezőgazdaságról alkotott jövőképéről, mellyel megmutatta, hogy jól ismeri a mezőgazdaság problémáit. És folytatta: egy KAP reform szükségességét hangsúlyozta, a támogatások igazságosabb elosztását, piacszabályozó eszközök bevezetésének szükségességét (Európa szintjén, állami szinten, illetve szakmai szinteken is). Viszont Luc Guyau sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy Franciaország megtiltotta a GMO növények kereskedelmi célú termesztését, amely magyarázatot ad egyben a megszüntetendő technológiai lemaradásra is. Még ha a francia gazdálkodók nem is termelnek ilyen növényeket, az importált génkezelt növények megjelennek a fogyasztók tányérján. Forrás: Agrafil február 24. (K.I.) Marhahús : az Unió újabb felülvizsgálati akciója Brazíliában Február 22.-én Brazília kétszáz olyan húsmarha-tenyésztő névsorát tartalmazó listát küldött el Brüsszelnek, akik feltételezhetően betartják az uniós egészségügyi szabályozásokat. Az Európai Bizottságnak február 25.-én kell döntenie arról a küldöttségről, amelynek minél hamarabb meg kell érkeznie Brazíliába, hogy felülvizsgálják a brazil állatorvosok által küldött jelentésekben

7 7 szereplő állattartó telepek egészségügyi állapotát. Ha e gazdaságok valóban megfelelnek az európai előírásoknak, akkor újra exportálhatnak marhahúst az Európai Unióba. Tenyésztői névsor hiányában viszont az Európai Unió, jelen esetben január 31. óta, tényleges embargót tarthat fenn a brazil marhahússal szemben. A brazil szakembereknek tett kifogás okai a hús nyomonkövethetőségében fellelhető hiányosságok voltak. Forrás: Agrafil, február 24. (K.N.) Sertésválság: Michel Barnier az export-támogatások felértékelését szeretné elérni Egy február 21.-én kiadott sajtóközleményben Michel Barnier francia földművelésügyi miniszter arról biztosít mindenkit, hogy az Európai Bizottságnál további lépéseket fog tenni - azon országok támogatásával, ki e célok elérésében osztoznak vele - avégett, hogy az export-helyreállítások támogatásait újra felértékeljék. Legalábbis ezt ígérte a miniszter a sertéstenyésztőknek miután e napon találkozott velük. A találkozóknak ez a fajtája (mely az ágazat összes szereplőjét magába tömöríti) általában kevésbé szokott sikeres lenni a döntéshozatal szempontjából - ismerte el Jean-Michel Serres, a Sertéstenyésztők Országos Szövetségének (FNP) elnöke. Egy hónap múlva a tenyésztők képviselői újra találkozni szeretnének Michel Barnier-val - immár szűkebb körben -, amikor is be fogják mutatni azt a programot, mely megszabadíthatja a termékpályát azoktól a versenyhelyzettel járó torzító hatásoktól, melyektől évek óta szenved. Forrás: Agrafil, február 24. (K.N.) Egészséges élelmiszert azoknak a fogyasztóknak, akik sokáig akarnak élni Egészségügyi szinten az élelmiszerek minősége napról napra javul és az összes termékeknek, amelyek a bio-termelőktől, vagy akár az ipari mezőgazdaságból származnak, ugyanazoknak a szigorú biztonsági előírásoknak kell megfelelniük. - jelentette ki a Föld-Infó TV vitaműsorán Pascale Braind, a Francia Élelmezés-egészségügyi Biztonsági Hivatal (AFSSA) főnökasszonya. Minden érdekünk az, hogy a fogyasztók jól és sokáig éljenek, hogy minél inkább eladhassuk nekik a termékeinket. - ironizált Jacques Gravegeal, a hérault-i Mezőgazdasági Kamara elnöke. Ő az, aki ugyancsak kijelentette, hogy előnybe részesíti az európai uniós termékeket, hiszen így garantálni tudják a minőséget. Forrás: AGRAFIL, február 24. (M. I.)

8 8 Fordításában, szerkesztésében, kiadásában közreműködtek A VE Tanácsadó Továbbképző és Távoktatási Intézet, Keszthely Deák F. u. 57. megbízásából: a VE Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar oktatói és hallgatói: Döme Tünde (D.T.), Kurucz Ildikó (K.I.), Kiss Nikoletta (K.N.) és Vad Mónika (V.M.), Móricz Ildikó Eszter (M.I.), hallgatók, Magyar Emma, gimn.tanuló Szaszkóné Dr.Decsi Kincső (Sz.-né Dr.D.K.) agrármérnök, Csepinszky András szakfordító, Szerkesztette: Kurucz Ildikó (K.I.) A fordítást ellenőrizte: Dr. Csepinszky Béla (Cs.B) Olvasó szerkesztő: Dr Szabó Imre (Sz.I.) Informatikai és műszaki szerkesztő: Hudop Gyula Felelős főszerkesztők: Dr. Kárpáti László, Dr. Csepinszky Béla Telefon 06-83/ , 06-30/ euronews@kaa.hu h5535cse@ella.hu Internetes elérhetőség: