A Váci Mihály Kollégium Pedagógiai Programja 2013.

Átírás

1 1 A Váci Mihály Kollégium Pedagógiai Programja Készítette: Debreczeni Zsuzsanna intézményvezető

2 2 Tartalom Bevezetés 1. Helyzetelemzés 2. Tanulássegítés 3. Gondoskodás 4. A Kollégiumi nevelés országos alapprogramja 5. Szabadidős tevékenység

3 3 Bevezetés A elmúlt három év alatt a közoktatási intézmények, így a kollégium társadalmi, oktatáspolitikai környezete megváltozott, új követelmények léptek fel, amire az intézményrendszernek válaszolnia kellett. A követelményeket a működés napi szintjére mindenekelőtt a közoktatási törvény és a Nemzeti Alaptanterv közvetíti úgy, hogy megjelennek bennük azok a prioritások is, amelyek a nemzeti nevelés- és oktatáspolitika, valamint az EU a tagországokra kötelező oktatáspolitikai határozataiban megfogalmaz. A kollégiumi alapprogram tartalmának felfrissítését, megújítását is e körülmények indukálják: igazodni kell a jelenkor oktatáspolitikai elvárásaihoz, szellemiségéhez, társadalmi kihívásaihoz. Ebből ki kell emelni az iskolai nevelésben és oktatásban a kompetenciaalapú fejlesztés követelményét. Pedagógiai Programunkat az alapprogramban megfogalmazott alapelvekkel, nevelési célokkal, feladatokkal kapcsolatos új elvárások szerint alakítottuk ki, illetve korrigáltuk. Az alábbiakban a kollégium új Pedagógiai Programjának összeállításánál az áttekinthetőség és a szövegnek megfeleltethető magvalósítás vezérelt. Új alapokra kell helyezni a kollégiumi tevékenységrendszert, megtisztítva a felesleges sallangoktól. A program korrekciójához az alábbi jogszabályokat és dokumentumokat használtuk fel, illetve vettük figyelembe: a. 59/2013.(VIII.9.) EMMI rendelete a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról b. 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiaiszakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről c. 110/2012.(VI.4.) Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról d. 2/2005. (III.1) OM rendelet: a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatása, irányelve kiadásáról

4 4 Egyéb dokumentumok: - régi PP - IMIP - Intézményvezetői pályázat NAT (Az iskolai nevelés-oktatás közös értékei, alapvető céljai, kulcskompetenciák fejlesztése, kiemelt fejlesztési feladatok) - VMK Esélyegyenlőségi intézkedési terv - Az utóbbi három évben elvégzett minőségfejlesztési felmérések, belső mérések, megfigyelések eredményei (önértékelés, partneri elégedettség-és elvárás vizsgálatok) eredményeit, főként a diákok, a szülők, az iskolák, s a munkatársak elvárásait. - Ugyanerre az időszakra a félévi, valamint év végi kollégiumi szintű értékelések, vizsgálatok megállapításai, valamint - Éves kollégiumi munkatervek (ütemtervek) A kollégium pedagógiai programja foglalja össze, határozza meg azokat a pedagógiai célokat, feladatokat, tevékenységi formákat, módszereket, eszközöket, amelyek biztosítják a tanulók személyiségének fejlesztését, képességének és tehetségének kibontakoztatását. A programot minden részletében olyan stratégiai dokumentumnak tekintjük, amely évekre előre kijelöli, meghatározza tennivalóinkat a kollégiumban, de elég konkrét ahhoz, hogy a pedagógiai munka éves tervezésénél kiindulópontnak tekinthessük. A pedagógiai program végrehajtása a mindennapos működésben realizálódik: a kollégium éves nevelési (munka) terve e dokumentum lebontásával készül, a pedagógusok pedig ennek, valamint az aktuális tanulói szükségletek és elvárások ismeretében készítik el munkatervüket, foglalkozási terveiket.

5 5 1. Helyzetelemzés Ma a főváros középiskolai kollégiumaiban, így a Váci Mihály Kollégiumban is éves fiatalok laknak. Vagy azért lesz a diák kollégista, mert lakóhelyén és közelében nincs középfokú képzés, vagy speciális képzést választott, amely szintén nincs a közelben, vagy művészeti szakközépiskolába vették fel. A tudományok fejlődésével egyenes arányban nőtt azok száma, akikről a szakértői és rehabilitációs bizottságok, nevelési tanácsadók megállapították a sajátos nevelési igényt, és olyan középiskolát ajánlottak nekik, amely csak a fővárosban van, vagy ott van legközelebb. Ezeknek az intézményeknek nincs saját kollégiumuk, hát olyan externátust javasolnak diákjaiknak, amelynek az alapító okirata tartalmazza, hogy fogadhatnak sajátos nevelési igényű tanulókat. A Váci Mihály Kollégiumban minden évben 50 körül mozog a kiemelt figyelmet igénylő tanulók száma. Nagyobb számban élnek a fiú oldalon, de a lány oldalon is van egy szinte teljesen látás-, és mozgássérültekből álló csoport, és másik csoportban is akad mindig 1-2 tanuló. A fiú oldali 1. emelet 3 csoportja minden évben belőlük áll össze, ahol a kollégák nagy szakértelemmel, tapasztalattal és türelemmel foglalkoznak velük. Figyelembe veszik sajátos igényeiket és lehetőségeiket mind a tanulássegítés, mind a szabadidős programok vonatkozásában. Minden félévben egy alkalommal közös külső programot szerveznek, ami nem kis dolog, mivel közlekedésük csak külön járművel, vagy taxival lehetséges. Ez az igény és egyben probléma jelenik meg a gondozás területén, amikor orvoshoz kell eljutniuk. Mozgássérült tanulóink elsősorban a Mozgásjavító és a Neumann János Szakközépiskola diákjai, látássérült tanulóink a Hermina úti Vakok és Gyengén látók Iskolájába járnak. Elmondható, hogy jó az intézményközi kapcsolat. Szaporodnak az alapítványi iskolák, amelyek felvállalják a sajátos nevelési igényt, az egyéni, egyénre szabott fejlesztést, vagy valamelyik ismert pszichológiai iskola elvei alapján működnek. Olyanok is vannak, amelyek a leszakadó, vagy éppen még kapaszkodó tanulóknak nyújtanak mentőövet akár második esélyként is. A kép nagyon változatos, mint ahogyan változatos a problémahalmaz is, amely a tanulókat - a hiperaktivitástól a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségen (BTMN) át a diszlexiáig - érinti. Nemrégiben fejeződött be egy kutatás, amelyet Mayer József, az OKFI munkatársa és kollégái fővárosi, 9. évfolyamos tanulók körében végeztek. Megállapították, hogy egyre több a BTMN-es, a hátrányos helyzetű és a halmozottan

6 6 hátrányos helyzetű diák. A vizsgált minta harmada-negyede sajátos nevelési igényű, és évente mintegy tízezer az évismétlők száma. Ezek az értékvesztett társadalomban élő munkanélküli, kiábrándult, felelősséget nem vállaló szülők gyermekeiként, a plázavilág talmi csillogásán, a média együgyű és harsány celeb-ideáljain felnövő útkeresőkúttévesztők, áldva és verve a serdülőkor minden nyűgével. Éppen abban az életszakaszban, amikor a serdülő a bizalom kialakításán dolgozik, amikor a legerősebb benne az autonómia, a közös kezdeményezés és a teljesítmény iránti igény. De említhetek egy szintén közelmúltbeli brit kutatást is, amely azt vizsgálta, hogy az SNI és a magatartási-, beilleszkedési problémák kialakulása korrelál-e a szülők társadalmigazdasági helyzetével. Az derült ki, hogy az igazságos, egyenlő iskoláztatás érdekében vitatható, hogy az SNI, BTMN kulcsproblémaként volna hangsúlyozandó a nevelésügyben, mert olyan más tényezőkkel együtt kell figyelembe venni, mint például a társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek. A magatartási problémás tanulók nagyobb számban fordulnak elő az alacsonyabb jövedelmű társadalmi csoportokban. Azokban az iskolákban, ahol több az SNI-s diák, nagyon valószínű, hogy több a hátrányos helyzetű, beilleszkedési zavarral és érzelmi problémákkal küzdő is. Itt ráadásul a szülők is kevésbé hajlandók az együttműködésre. Ezek a tanulók egészen más, újszerű pedagógiai hozzáállást igényelnek. Nálunk egy újabb nagy csoport került a középiskolai kollégiumokba, az OKJ-s képzésben résztvevők egyre szaporodó tábora. Mivel középiskolába járnak, bár már érettségiztek, jogosultak az ellátásra. Az ő számuk valószínűleg még nőni fog az új felsőoktatási törvény életbe lépése után. A negyedik csoport tagjai már ott lehetnek az előzők valamelyikében is, de kollégiumba kerülésük oka kimondva vagy kimondatlanul: hátrányos helyzetük. Hátrányuk adódhat anyagi viszonyaikból is (kilakoltatás, mélyszegénység), veszélyeztetettségükből is. Gyermekjóléti szolgálatok javaslata, kérése nyomán kerülnek a kollégiumba. Indok az ellátatlanság, a súlyos beteg szülők, s ami egyre gyakoribb: a gyereket nevelő nagyszülő tehetetlensége a serdülőkori gondok láttán. Évről évre nő azok száma, akik szüleik válása után kerülnek be, mert nem kellenek sehol, akikkel az őket egyedül nevelő (többnyire anya) szülő nem bír. Vannak fiatalok, akik droghasználat miatt elterelésre járnak, de ezt otthon mégsem tolerálják, ha nincs a gyerek szem előtt, gond sincs vele. Némely esetben csak megfelelő mediálásra lenne szükség, és helyreállhat a rend, hiszen

7 7 a szülő dolga, hogy megfelelő családi légkörben biztosítsa serdülő gyermeke fejlődését. De itt vannak, itt vannak a kollégiumban, és velük is mint a fentebb említett összes fiatallal kell valamit kezdeni, kell valami olyat kezdeni, ami a javukra válhat. Újból megemlítem a törvényt, amely feladatul szabja a tanuló erkölcsi védelmét. Beletartozik ebbe a családi életre nevelés is, amely a kollégiumi nevelés alapprogramjának része, és azt a célt szolgálja, hogy a hibás minta ne hagyományozódjon a családban. Összegezve a kollégiumba kerülés okait: lakóhely távolsága a választott középiskolától (általános középiskola, szakképzés, OKJ, alapítványi képzés stb.) lakóhely távolsága a kijelölt középiskolától (SNI, BTMN, alapítványi iskola stb.) családból való kiemelés a család saját kérésére, családból való kiemelés társadalmi és gazdasági okokból. Azért bocsátkoztam ilyen kissé részletesebb elemzésbe, hogy kiderüljön mik a kiindulási pontjaim, mik azok a feladatok, amikkel a ma kollégiumának dolgoznia kell. Számbavétel nélkül nincs eredményes munka. Mit tehet a kollégium? Már a bevezetőben írtam arról, hogy, óriási lehetőségek vannak a kollégiumok kezében, ha hozzáértő szakembereik vannak. Ám amíg a pedagógusok képzésük során nem tesznek szert olyan ismeretekre, amelyek elengedhetetlenek a mai iskolákban, a ma gyerekeinek nevelésében, szükség van minden közoktatási intézményben szociálpedagógusra, pszichológusra és fejlesztő pedagógusra. Ezt nem feltétlenül és kizárólag főállású dolgozóval lehet megoldani, hanem több intézmény szakembere is lehet, valamint önkéntesek is betölthetik ezt a helyet. Hiszen a kollégiumban is, mint minden egyéb közoktatási intézményben gyors döntésekre van szükség, nem pazarolhatjuk el nagyvonalúan a gyerek idejét. A gyermeknek ugyanis megvan az ő mindenek fölött álló érdeke. A kollégium teljes törvényes működésének az új kihívásoknak megfelelő működtetésénél, szem előtt szükséges tartani a minőségcélokat, és az elfogadott pedagógiai programot.

8 8 Hogy hogyan valósul meg egy program egy oktatási intézményben, az azon múlik, hogy azt a pedagógusok mennyire teszik magukévá, mennyire azonosulnak vele, és váltják azt valóra. Ezért alapvető fontosságú az emberi erőforrás menedzselés, a pedagógusok attitűdjének figyelembevétele és kihasználása, a külső- és belső továbbképzési rendszer, az önszerveződő innovációs és módszertani csoportok működtetése. A vezetési struktúra munkamegosztásán alapuló rendszeres ellenőrzés és értékelés, és a már meglévő IMIP szabályozó dokumentumok szerinti intézményműködtetés alapvető fontosságú. Megőrizve a jó hagyományokat fejleszteni, és ezzel együtt át kell alakítani a kollégiumi kötelező tanulói tevékenységrepertoárt, gondolok itt elsősorban az alapprogrami struktúrára. Un. tanulóbarátabb rendszer kipróbálásával. Mind a hátránykompenzáció, mind a tehetséggondozás területén konkrét lépéseket kell tenni. A Váci Mihály Kollégium jó hagyományokkal bír mindkét területen, a tárgyi és a személyi feltételeket figyelembe véve egyaránt. Ezáltal komoly értékorientációs munkát tud folytatni a továbbiakban is. A diák- és intézményi hagyományok ápolása kimagasló meg merem kockáztatni: országos összehasonlításban. A PR tevékenységet folytatni kell, kialakult jó rendszere van a szakmai összejöveteleknek. Ezt az aktuális igényekhez szabva lehet folytatni. 1.1 Tanulói összetétel A tanulók létszáma csökkenő tendenciát mutat, mint minden közoktatási intézményben. Ez általában közel 500 fő. Átlagosan a nagyobb létszámot az OKJ képzésben résztvevő érettségizettek adják, a fővárosi 45%-kal szemben 60% körül. A kollégium honlapja, és személyes tapasztalataim, információim támasztják alá adataimat. A várható létszámmal kapcsolatos adataimat pedig a legújabb kutatásokra alapozom. A partneriskolák száma száz körül van, ahonnan főképpen szakközépiskolás és szakmunkásképzős diákok jönnek, de vannak gimnazisták is, bár számuk elenyésző. A szakmák, szakirányok is heterogén képet adnak, a közgazdaságitól az informatikain át

9 9 az egészségügyiig. Üdítő színfoltjai a kollégiumnak a művészképzős diákok, és az élsportolók. Körülbelül 10%-a tanulóknak sajátos nevelési igényű. A bevezetőben, illetve a vezetői program összegzésében már részletesen ecseteltem azokat a feladatokat, amelyek a nehéz helyzetű fiatalok hátránykompenzációjából és értékorientációjából a kollégium nevelőtestületére hárul. A tanulói összetétel változása jellemzően az érettségivel már rendelkező un. OKJ-s képzésben résztvevők számának növekedését mutatja. Az utóbbi időben markánsan növekedett a fiúk létszáma, ez elhelyezési problémát jelent, amit némi átcsoportosítással meg kell oldani, lehetőleg úgy, hogy ne kerüljenek át a lányok épületébe. Ez strukturális változásokat igényel. A tanulói összetétel megváltozásából eredő pedagógiai problémákkal a 3.5 részben fogok foglalkozni. Egyre nagyobb számban jelennek meg a kollégiumban a fővárosi, mégis kollégiumba kényszerülő fiatalok. Szociális okai vannak befogadásuknak, és ez újabb feladatokat, új pedagógiai módszerek alkalmazását teszik szükségessé. Ezen túlmenően ez azzal is jár, hogy fejleszteni kell, vagy ki kell alakítani esetenként a kapcsolatokat a helyi gyermekjóléti szolgálatokkal, önkormányzatok gyámügyes munkatársaival, az iskolák szociálpedagógusaival. Ebben a kollégiumban nem jellemző, de egyre gyakoribb a középiskolások között az iskolakerülés, mindent meg kell tennünk, hogy ezt elkerüljük, vagy idejében lépjünk fel ellene a leghatékonyabban. 1.2 A nevelőtestület összetétele A 34 pedagógus mindegyike egyetemi, vagy főiskolai végzettséggel rendelkezik, sokféle tudással, képesítéssel, sok idegen nyelvszakos, történelem és testnevelés szakos pedagógus van, de népművész, és hivatásos zenész is színesíti a palettát. Ez teszi lehetővé a sokféle szabadidős tevékenység működtetését. A kollektívában többen rendelkeznek több diplomával, és többen jelenleg is tanulnak, elsősorban az SNI-s tanulókkal foglalkozó kollégák közül. A nevelőtanárokkal szembeni differenciált

10 10 igényeket az összetett feladatok, a kollégiumi diákság rendkívüli heterogenitása, és az ebből eredő szakmai módszertani elvárások indokolják. A testületet sikerült úgy formálni, hogy rendelkezik. A testület sokoldalú: színvonalasan oldja meg a tanulók napi felkészülésének segítését, a gondoskodást, az erkölcsi útmutatást, az alapprogram műveltségterületeinek közvetítését, a tehetséges tanulók magas szintű segítését, a sajátos igényű fiatalok nevelését, a szabadidő színvonalas szervezését, hogy csak a legfontosabbakat említsem. Az intézmény jó ideje arra törekszik, hogy az új munkaerő felvételénél a végzettségen túl vizsgálja a leendő munkatárs szakmai felkészültségét, képzettségét, szakértelmét, és ezen túlmenően a pályázó emberi tulajdonságainak színvonalát, személyiségét. Ez utóbbi a legfontosabb a nevelői pályára való alkalmasság megítélése szempontjából, bár a legnehezebb feladat is. A három hónapos próbaidő, vagy a gyakornoki idő alatt az emeleti munkaközösségek aktív közreműködésének köszönhetően - általában kiderült az alkalmasság. A humánerőforrás-fejlesztés keretében működtették az új munkatársak betanításának rendszerét (mentorálás). A jövőben, a törvény által előírt gyakornoki rendszer működtetése kedvezőbb feltételeket teremt a munkaerő- utánpótláshoz, a humánerőforrás-fejlesztéshez. Rendelkezünk két pszichológus és egy szociálpedagógus munkatársakkal is. A kollégium vezetése évek óta nagy figyelmet fordít arra, hogy a minőségfejlesztési munka felmérési és eredményalkalmazási területei a mindennapok részévé váljon, ez köszönhető okleveles minőségügyi szakértőjének. Kiemelkedő teljesítményt mutat még a könyvtár-médiatár szakszerű működtetése, amely egyben tanulói tér is. A kollégiumi pedagógus tudás,- és tevékenységrendszere A kollégiumi pedagógus tudás,- és tevékenységrendszere 1. Szakmai ismeretek - pedagógiai, valamint határtudományi ismeretek (pszichológia, szociológia, kommunikációelmélet, stb.) - szaktárgyi, - friss szakirodalmi tájékozottság 2. Pedagógiai tevékenység tervezése Kollégiumi pedagógiai tevékenységét tervszerűen végzi, megtervezi csoportvezetői, alapprogrami, valamint szakköri munkáját. Szintén tervszerűen részt vesz valamelyik munkaközösség, vagy munkacsoport munkájában szervezése

11 11 A vonatkozó tervek figyelembe vételével szervezi rendszeres csoportvezetői, alapprogrami, és szakköri munkáját. Gondoskodik arról, hogy a tanulók részt vegyenek rajtuk, biztosítja a tanulói részvételt. Ha vezetője egy munkaközösségnek, vagy munkacsoportnak, annak munkáját is szervezi adminisztrációja saját munkával, valamint a tanulók adatainak nyilvántartásával kapcsolatos adminisztráció naprakész vezetése 3. Tanulók testi és lelki biztonságáról való gondoskodás, egyéni fejlesztés megfelelő környezet biztosítása (balesetmentes, egészséges, higiénikus, tiszta) barátságos, empatikus, nyugodt, támogató légkör biztosítása, személyre szabott, egyéni fejlesztési terv mentén történő folyamatos és tudatos fejlesztés, szükség esetén szakemberek bevonásával (tanév elején interjú, tanév végén együttes értékelés) 4. Tanulássegítés szilenciumok tartása optimális feltételek biztosítása a tanuláshoz, (környezet, eszközök, légkör) szaktárgyi korrepetálás biztosítása személyes korrepetálás, nem saját tantárgy esetén szakos korrepetitor biztosítása, kollégiumi szintű korrepetálás saját tantárgyból, 4.3. tanulásmódszertani segítség biztosítása 5. Ügyeleti feladatok ellátásának pontossága adott időben, a tanulók által ismert megfelelő helyen való tartózkodás, a napszaknak megfelelő ellenőrzések végrehajtása a technikai személyzettel való együttműködés hatékonysága következetes házirend-alkalmazás, szabálykövető tanulói magatartás kialakítása, 5.3. kollégák megfelelő, rendszeres és adekvát tájékoztatása 5.4. az ügyeleti adminisztráció pontos vezetése 6. A Kollégiumi Alapprogramhoz kapcsolódó tevékenységek a program kidolgozásában való részvétel munkaközösségben, vagy munkacsoportban végzett alapprogrami tervkészítés, önállóan végzett, alapprogrami fejlesztő tevékenység kollégiumi, vagy csoportszintű megvalósításhoz a program megvalósítása kollégiumi szinten kollégiumi, vagy kollégiumon kívüli tevékenység, munkaközösségben, vagy munkacsoportban végezett tevékenység témanapok szervezésében való részvétel, azok lebonyolítása a program megvalósítása csoport szinten

12 alapprogrami adminisztráció 7. Kollégiumi szabadidős tevékenységek kollégiumi szintű rendezvények összeállítása és szervezése intézményi hagyományoknak, vagy aktuális évfordulóknak megfelelő kollégiumi rendezvények szervezése, rendezése, tanulók azokra való felkészítése, részvételük biztosítása, kollégiumon kívüli kulturális programok szervezése, előkészítése, tanulókkal együttes részvétel rajtuk szakkörök, sportkörök programjainak elkészítése, szervezése és a programok megtartása kollégiumi szakkör szervezése, rendszeres tartása, adminisztrációja, rendszeres mozgás, sportlehetőségek biztosítása, sportversenyek szervezése, rendezése kollégiumi és kollégiumon kívüli színtereken. 8. A végzett munka értékelése pedagógiai folyamatok a munka tervezése, szervezése, lebonyolítása értékelése, problémák azonosítása,folyamatos fejlesztés (PDCA) 8.2. tanulói teljesítmények tanulók neveltségi szintje alakulásának nyomon követése, 9. Együttműködés és kommunikáció minősége tanulókkal megfelelő hangnem használata kollégákkal egymás munkájának ismerete, megbecsülése, segítése, támogatás, együttműködő kommunikáció, tanuló iskolai tanáraival rendszeres kapcsolattartás során, szülőkkel, rendszeres megkereséssel, nevelésbe való bevonásával, egyéb intézményekkel 10. Önfejlesztés továbbképzésen való részvétel rendszeres kötelező, valamint választott képzéseken, belső továbbképzéseken való részvétel, valamint azok tartása a vonatkozó szakirodalom és a pedagógiai érdeklődésének megfelelő szakirodalom rendszeres figyelése, tanulmányozása 11. Intézményi (kollégiumi) innovációban való részvétel innovációs munkacsoportok szervezése, azokban való részvétel, a munka eredményeinek intézményi disszeminációja 12. Intézmény (kollégium) megismertetése partnerekkel (fenntartó, működtető, hazai és külföldi szakmai szervezetek, partner intézmények, iskolák, szülők) publikáció, (pedagógiai és szaktudományi) konferencián való részvétel (tematikus, országos, nemzetközi)

13 13 Ahhoz, hogy ennek a sok feladatnak és követelménynek meg tudjon felelni a pedagógus, több támogatást is igénybe kell vennie, illetve másik oldalról nézve, meg kell kapnia. Ezek lehetnek csoportos megbeszélések, belső továbbképzések, esetmegbeszélők, munkacsoportok egy-egy témában, vagy természetesen külső képzéseken való részvétel. Az új életpálya modell majd úgyis előírja kinek-kinek, hogy milyen fejlesztésre van szüksége minősítése alapján. De ezt a célt szolgálják a nevelőtestületi kihelyezett munkaértekezletek, amelyek mindig az aktuális feladatokra, törvényi, vagy oktatáspolitikai változásokra, és ezek hatásaira fókuszálnak. Rendszerint a tanév előkészítéséhez kapcsolódnak. Munkaközösségeink: Művészeti munkaközösség Sport munkaközösség Segítő munkaközösség Kiemelt figyelmet igénylő tanulók nevelési munkaközössége (SNI) 1.3. Tárgyi feltételek A kollégium épülete ideális kollégiumi épület, három részre osztható, egy lány, egy fiú részleg, valamint a színházterem, ami az ebédlő is. A két főépület között, könyvtárból való kijárással egy csodás kis belső kert lett kialakítva, ezen kívül sportudvar is a tanulók rendelkezésére áll.(ez ugyan javításra szorul.) A tanulók 3-4 ágyas szobákban laknak, és minden tanulócsoport rendelkezik tanulószobával. Minden emelet

14 14 rendelkezik mosó,- főző,- és vasalószobával. A lány oldalon tea és tankonyha is van. A fiú oldalon teakonyha. Még egy közös helyiség lett kialakítva a könyvtár átalakítása során, ez az átjáró a fiú és lány rész között, amely most a Salamon Ferenc terem nevet viseli, és lehetőséget ad rendezvények lebonyolítására. A tanácsterem is jó tágas, két szobára is bontható, ideális a nevelőtestületi programok lebonyolítására. Az emeleti előterek is remek helyet adnak a csoportok, vagy emeletek, vagy más közösségek bemutatkozására, kiállításokra. Saját főzőkonyha van amelyet a kollégium bérbe ad. A minőségügyi munkacsoport megalkotta azoknak a kulcsfolyamatoknak a szabályozó dokumentumait, amelyeket működése szempontjából fontosnak tart. A kollégium jogszabályi kötelezettségeinek megfelelően, minden tőle telhetőt megtett a partnerekkel való kapcsolattartás és a tájékoztatás érdekében, valamint az esetleges problémák közös megoldásáért, a kapcsolatokban rejlő lehetőségek kiaknázásáért. A kollégium kapcsolatrendszerét a sokszínűség és a nyitottság jellemzi. Összességében, a kapcsolatok ápolása, bővítése és a kifelé irányuló kommunikáció eredményesnek mondható, és fejlődött. Lényeges fordulópontot jelentett a minőségfejlesztési tevékenység elindítása. A minőségfejlesztéssel kapcsolatos véleménynyilvánítási lehetőségek a kollégiumnak az iskolák, továbbá a családok közötti bizalomépítést szolgálják. Rendszeresen kérdezték meg az iskolákat, és a szülőket kollégiummal kapcsolatos témákban, az intézmény nagyon nyitott a többi kollégiummal szemben is Legfontosabb külső partner a fenntartó, de a kollégium működésében komoly szerepet játszik a Kollégiumi Szövetség, egyéb szakmai és közoktatási partnerek. Kiemelkedő a kapcsolat az ELTE, és más pedagógusképző intézmények pedagógushallgatóival és képzőivel, évente több hallgató teljesíti itt pedagógiai gyakorlatát. Szintén kiemelkedő számban és eredményességben a pályázati tevékenység a kollégiumban, amelynek egyik hozadéka a sok külföldi utazás, és kapcsolat.

15 15 A Váci Mihály Kollégium elfogadott szabályzatai: 1. A minőségügyi fejlesztő munkacsoport (MFMCS) működési rendje 2. Az intézményi dokumentációs rendszer szabályozása 3. Partnerazonosítás- és megkérdezés eljárásrendje 4. A csoportmunkaterv tartalmi kialakításának szabályozása 5. Képességfejlesztő, tehetséggondozó, felkészítő foglalkozások foglalkozási naplójának vezetése 6. Pedagógus munkatársak felvétele és mentorálása 7. Munkatársi es tanulói észrevételek, valamint fejlesztési javaslatok 8. Kollégiumi éves munkaterv kialakításának szabályozása 9. Tehetséggondozás-képességfejlesztés eljárásrendje 10. A kollégiumi oktatás és nevelés szabályozása 11. A tanulókról való gondoskodás, az egészséges és biztonságos munka- es tanulási körülmények megteremtése szabályozása 12. Az intézményi kommunikáció szabályozása 13. Tanulás-támogatás szabályozása 14. Az intézmény mérési, ellenőrzési, értékelési rendszere 15. Teljes körű intézményi önértékelés 16. Munkatársak értékelése (pedagógus minősítési rendszer) 17. A működés folyamatos javítása es fejlesztése eljárásrendje 18. Munkatársak képzési, fejlesztési rendje A szabályozással összefüggő munka folyamatos, ami azt jelenti, hogy a meglévő szabályozókat korrigáljuk, fejlesztjük, valamint, amennyiben szükséges, további területeket szabályozunk.

16 16 2. Tanulássegítés Alapfeladat a tanulók támogatása, segítése az iskolai oktatás eredményességében, azaz az iskolai oktatás támogatása a tanulás lehetőségének biztosításával, valamint korrepetálással. A napirend előírásai biztosítják mindkettőt, elsődleges kollégiumi feladat és követelmény a tanulás, illetve a tanulássegítés. Ez az iskolákkal való szoros együttműködésben is megnyilvánul. A kötelező csoport-, illetve alapprogrami foglalkozásokkal szemben is előnyt élvez a tanulás, vagyis előbbiek nem mehetnek az utóbbi rovására. Korrepetálás, tanulmányi felkészítés az alábbi tantárgyakból folyik:,,leány oldali" pedagógusok. angol nyelv (Debreczeni Zsuzsanna). matematika (Szabó Erzsébet) anatómia, biológia (Homonnayné Kiss Ágota, Átó Csilla) francia nyelv (Vámosi Irén) magyar nyelv es irodalom (Suhajda Edit, Dedics Andrea, Fonyó Irén) olasz nyelv (Dr. Légmánné Dr. Timár Zsuzsanna) számítástechnika, angol (Gáspár Ágnes). hittan, biblia (Fekete Mária, Gáspár Ágnes). növénytan (Borbély Zsuzsa),,Fiú oldali" pedagógusok akkordelmélet (Wéber Gábor) angol nyelv (Szaló István, Varga István, Bódi János) filozófia, pszichológia (Tóth Gyula) fizika ( Bukovics András, Besenyei Gábor) történelem(bene György, Muladi Tamás, Tóth Zsigmondné). földrajz (Muladi Tamás) hangszeroktatás (Wéber Gábor) jog (Tóth Gyula) matematika (Varga Mária)

17 17 művészettörténet (Bene György) számítástechnika ( Szaló István) társadalomismeret (Wéber Gábor) A szociálisan hátrányban levők számának, igényeinek alakulását, megfelelő pedagógiai tapintattal - folyamatosan követni szükséges. A kollégiumban egyre több gyermek szorulna anyagi segítségre. Mikor tekintjük eredményesnek és hatékonynak a kollégium tanulást támogató tevékenységét? Ha a tanulás-támogatás mindenki számára biztosított, - a diákok tanulmányi előmenetele javul, - a diákok hátrányai csökkennek, - a diákok esélyei nőnek, - a diák, a szülő és az iskola elégedett a támogatással - a diákok képesek megfelelni a tanórai, valamint a vizsgán felmerülő követelményeknek; - fel tudjuk készíteni őket a vizsgaszituációkra, - egyre többen tanulnak tovább, - önbizalommal, és döntésükbe, cselekvésükbe vetett hittel vágnak neki a kihívásoknak. 3. Gondoskodás a tanulókról, biztonságos élettér nyújtása A kollégium összes szabályzata, minden dolgozója azt a célt kell szolgálja, hogy a tanuló, aki lakóhelyétől távol kénytelen lakni iskolaidő alatt, biztonságban legyen testi és lelki értelemben egyaránt. Ezt jelenti a gondoskodás. Ez meg kell jelenjen mind térben, mind időben, ami azt jelenti egyszerűbben, hogy meg kell valósuljon. A következetes pedagógiai munka biztosítja az élhető, egészséges és higiénikus környezetet a tanulóknak, az állandó figyelmes jelenlét pedig a lelki biztonságot. Ide tartozik a szülőkkel való rendszeres kapcsolattartás. - Fejlődik a szolgáltatás színvonala, a tárgyi eszközök mennyisége és minősége, a felszereltség, - rendezetté, higiénikussá válik a kollégiumi belső környezet rendben tartása, a kollégium a családhoz hasonló törődést biztosit,

18 18 - A kollégium a diákok számára kellemes, biztonságos, otthonos környezetet biztosít a mindennapi életvitelhez, az iskolai felkészüléshez, a fejlődéshez, - a tanulók, a szülők, a fenntartó, az iskolák elégedettek a működéssel, a szolgáltatással, - a tanulók és a szülők érzik a törődést, - a diákok második otthonuknak érzik a kollégiumot, - a nevelőmunka hatékonyságát biztosító - kiegyensúlyozott, pozitiv, szeretetteljes pedagógiai környezet alakul ki, - a demokratikus nevelési eljárások válnak gyakorlattá, - a diákot partnerként kezelik, - a gyermek teljes megismerésére törekednek, - a tanárok meghallgatják a tanulókat, érdekli őket a diákok véleménye, - a tanár (felnőtt) - diák viszony javul, - a diákok alapvető érdekei (jogai) érvényesülnek. Sajátos tevékenységformák a tanulók segítése céljából, ifjúságvédelmi tevékenység folyik a kollégiumban, amelyet szakemberek segítenek, esetenként koordinálnak. Tekintettel a már az előzőekben vázolt összetételi változásokra, valamint a megnövekedett igényre, segítő szakemberek támogatását lehet igénybe venni mind a tanulóknak, mind a pedagógusoknak. A két pszichológus és a szociálpedagógus kéthetenként esetmegbeszélőt tart, ahol előkerülhetnek a problémák, amelyek megoldásába természetesen a megfelelő kollégákat is bevonják. Bevezetésre kerül a nevelőtanári konzultációs rendszer, aminek folyamán a segítő munkatársak felkeresik a csoportvezető nevelőtanárokat, és végigbeszélik csoportjuk minden egyes tagját. Ez a mélyebb odafigyelést, adekvátabb gondoskodást biztosítja. A nevelő testületnek rajtuk kívül is van szakember tagja, két szociálpedagógus és egy pszichológus végzettséggel is rendelkező pedagógus személyében. Ők is kiveszik a részüket a kollégium ez irányú támogató-gondoskodó munkájából. A pedagógiai tevékenység többi eleme immanens részét képezi a kollégiumi alapprogramnak, megvalósulása is összefügg vele. A Kollégiumi nevelés országos alapprogramja most alakult át, ennek megfelelően alakul a Váci Mihály Kollégium alapprogrami rendszere is.

19 19 4. A Kollégiumi nevelés országos alapprogramja a. Az eddig érvényben lévő hét alapprogrami témakör helyett tizenkettő lett: Az eddigi hét témakör: 1. Tanulás 2. Énkép, önismeret 3. Európai azonosságtudat, egyetemes kultúra 4. Környezettudatosság 5. Testi és lelki egészség 6. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági ismeretek 7. Hon- és népismeret b. Az új tizenkét témakör: 1. A tanulás tanítása 2. Az erkölcsi nevelés 3. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés 4. Állampolgárságra, demokráciára nevelés 5. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése 6. A családi életre nevelés 7. Testi és lelki egészségre nevelés 8. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség 9. Fenntarthatóság, környezettudatosság 10. Pályaorientáció 11. Gazdasági és pénzügyi nevelés 12. Média-tudatosságre nevelés Összehasonlítva a két listát, az látható, hogy az első lista 6. eleme, vagyis a Felkészülés a felnőtt lét szerepeire a másodikban kiemelt szerepet kapott külön, önálló témakörré válva. Ilyen a családi életre nevelés, a pénzügyi és gazdasági nevelés, a felelősségvállalás másokért. A pályaorientáció és az önismeret témakörei különváltak, és kiemelt szerepet kapott önálló témakörré emelve a médiatudatosságra nevelés.

20 20 Egyáltalán nem kapott szöveges kiemelést viszont a művészeti nevelés az új listán, az előző hétben az európaiság mellett mint egyetemes kultúra volt megtalálható, így most nyilván a nemzeti öntudat, hazafias nevelés, vagy esetleg a médiatudatosságra nevelés témaköreibe lehet beépíteni tartalmait. Javasolhatjuk továbbá, hogy az intézményi dekoráció, kiállítások, tematikus rendezvények, kollégiumi pályázatok körébe helyeztessük ezt a témakört, illetve az intézményenként változatos lehetőségeket használjuk ki. Az új, illetve a kiemelt témakörök tartalmait be kell építeni a kollégiumi nevelés országos alapprogramja intézményi pedagógiai programjába, az intézményi és az egyéni munkatervbe. Ezek: - erkölcsi nevelés, - családi életre nevelés, - felelősségvállalás másokért, önkéntesség, - pályaorientáció, - gazdasági és pénzügyi nevelés, - médiatudatosságra nevelés. Az erkölcsi nevelés témakör feldolgozását érdemes fogalom-meghatározással kezdeni, ugyanez áll a felelősségvállalásra és a médiatudatosságra. Az első kettő esetében jó ha példákon keresztül közelítünk, megragadhatóbbak azokon keresztül. Átfedések is vannak (természetesen nem csak e kettő esetén), de az erkölcsi nevelés és a felelősségvállalásra nevelés esetén az egyéni döntések jelentősége megkerülhetetlen. Több témakörnél jól használható módszer a drámapedagógia, és/vagy a szerepjáték. A kiemelt témakörök eddig is részét képezték a kollégiumi nevelésnek, csak most még fontosabb, azaz központi szerepet kaptak, ami a kollégiumi nevelés területei között nem új. Ha megnézzük a 12 témakört, azt találjuk, hogy megegyeznek a NAT fejlesztési területeivel, ez is indokolja az egy az egyben átemelést. Tartalmi elemeinek megvalósulását a melléklet tartalmazza, de a formára itt érdemes kitérni. Az ilyen nagy és vegyes összetételű kollégiumok esetében több forma is szóba jöhet, tekintettel a jó lehetőségekre. A színháztermi nagy ünnepi műsorok olyan színvonalas és alapos ismereteket nyújtó programok egy két területen, hogy az ott résztvevő tanulók