A Green Mountain zöld hegyek projekt és eredményei.

Átírás

1 A Green Mountain zöld hegyek projekt és eredményei

2 Jelen kiadvány, valamint tovább információk a Green Mountain projektről és eredményeiről elérhetőek a projekt weboldalán és a projekt partnereknél. A projekt és kapcsolattartók adatai a kiadvány végén találhatóak. Ezen kiadvány információ tartalmának kizárólagos felelősei a szerzők, és nem tükrözik az Európai Bizottság vagy a Délkeleteurópai program állásfoglalását. Képek A jelen kiadványban szereplő képek nagy részét a Green Mountain projekt eseményein a projekt partnerek készítették Kiadó Eurocentro, Olaszország Design and layout Memphiscom Nyomtatva Olaszországban 2014 májusában

3 A GREEN MOUNTAIN ZÖLD HEGYEK PROJEKT ÉS EREDMÉNYEI

4

5 A Green Mountain projekt a transznacionális együttműködés alulról felfelé építkező, kiemelkedő példája. Reméljük, hogy ezen példa, és a projekt konkrét eredményei modellként fognak szolgálni a helyi fejlődés terén más területeknek is. Várjuk ezen utazás következő lépését: a hegyvidéki régiók jólététnek biztosítását. Antonio Pettinari, a Green Mountain Vezető Partnere, Macerata Provincia elnöke Régiók Bizottsága, Brüsszel február 20. A GREEN MOUNTAIN egy európai projekt, amelyet a Délkelet-európai Transznacionális Együttműködési Program finanszíroz. A projekt célja, hogy elősegítse a helyi-, regionális-, és nemzeti hatóságok, nemzeti-, és natúr parkok promócióját, menedzselését, a hegyvidéki területek természeti értékeinek és forrásainak megőrzését. A Green Mountain projektnek köszönhetően 10 ország 12 partner szervezete cserélhette ki legjobb gyakorlatait, fejleszthetett és próbálhatott ki új módszereket, stratégiákat és eszközöket a fenntartható hegyvidéki fejlődés és növekedés céljáért. Az eszközök és kimenetek, többek között magukba foglalják a közös Fenntartható Fejlődési és Menedzsment Modellt, nyolc Menedzsment (Irányítási) Tervet, az Online Platformot, amely Európa-szerte széleskörű promóciót és marketinget biztosít az érintett hegyvidéki területeknek, és a Fókusz csoportok a Fenntartható Hegyvidéki Fejlődésért Délkelet- Európában létrehozását. Antonio Pettinari és Alessandra Pala a SEE Program projekt menedzserei

6

7 TARTALOM BEVEZETÉS 6 MILYEN PROBLÉMÁK ÉS SZÜKSÉGLETEK VEZETTEK A PROJEKT LÉTREJÖTTÉHEZ? 6 A GREEN MOUNTAIN PROJEKT 7 - A célkitűzés 7 - A tematikus területek és tevékenységi szakaszok 8 KÖZÖS TRANSZNACIONÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS MUNKAMÓDSZERTAN 9 PROJEKT EREDMÉNYEK ÉS KIMENETEK 14 - A Közös Fenntartható Fejlődési és Menedzsment Modell 14 - Nyolc menedzsment terv 16 - Online Platform egy eszköz, amely a folyamatos tudás transzfert és Európa-szerte széleskörű promóciót és marketinget biztosít az érintett hegyvidéki területeknek 18 - Fókusz csoportok a Fenntartható Hegyvidéki Fejlődésért Délkelet-Európában 19 RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ, KIDOLGOZOTT ESZKÖZÖK ÉS ÚTMUTATÁSOK 22 KÖVETKEZTETÉSEK ÉS AJÁNLÁSOK 23 MELLÉKLET 1: KÖZÖS FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI ÉS MENEDZSMENT MODELL 27

8 BEVEZETÉS A A Zöld területek fenntartható fejlődési modellje, vagy röviden a GREEN MOUNTAIN projekt, a Délkelet-európai (SEE) Transznacionális Együttműködési Program által jóváhagyott európai projekt. A Projekt januárja és márciusa között, 10 ország 12 különböző partner szervezete által került megvalósításra, több mint EURO összegű költségvetéssel. Jelen kiadvány egy általános összefoglalót ad magáról a Green Mountain projektről, a projekt célkitűzéséről és tevékenységeiről. Bemutatja a főbb eredményeket és magába foglalja a partnerség által kidolgozott legfontosabb eszközt, a Közös Fenntartható Fejlődési és Menedzsment Modellt, azaz, a gyakran csak rövidített formában hívott Közös Modellt. A Közös Modell, jelen kiadvány 1. sz. melléklete. A projekt által, az európai együttműködésnek köszönhetően kidolgozott valamennyi dokumentum és eszköz letölthető a projekt honlapjáról (a link a kiadvány 22 oldalán található). Ezen eszközök használatát a partnerség közszervezeteknek, nemzeti és natúr parkoknak és minden más olyan érdeklődőnek ajánlja, amelyek érintettek a fenntartható hegyvidéki politikák, folyamatok és tevékenységek tervezésében és menedzsmentjében. MILYEN PROBLÉMÁK ÉS SZÜKSÉGLETEK VEZETTEK A PROJEKT LÉTREJÖTTÉHEZ? A hegyvidéki élőhelyek olyan fontos ökoszisztémák, amelyek a globális biohálózat fenntartásában létfontosságú alkotó elemek, és amelyek kulcsszerepet játszanak a föld, a biológiai diverzitás, a vízháztartás és a kulturális önazonosság fenntartásában. A Délkelet-európai Térség, és különösen a Green Mountain projekt területei, Európa legjelentősebb és legtörékenyebb hegyvidéki térségei. Ezek a különösen érzékeny területek, amelyek már hegyvidéki jellegüknél fogva is távoliak és földrajzilag elkülönültek, védtelenek a globális környezet, politika, gazdaság és szociális változások (elnéptelenedés, föld felhasználási szokás változások, klímaváltozás, a tradicionális létfenntartó tevékenységek kihalása, hibás politikai irányítás, természeti források kizsákmányolása a tömeg turizmus által, vagy még inkább a gazdasági profitért...stb) ) számos fenyegetéseitől és veszélyeitől, amelyek kedvezőtlen hatással lehetnek a természeti örökség megőrzésére, a gazdasági és szociális fejlődés egyensúlyára. A nagy kihívás - azzal, hogy egyszerre biztosítsuk ezen természeti területek megfelelő védettségét és hogy kihasználjuk az elérhető természeti forrásokat - az volt, hogy kidolgozzunk egy Fenntartható Fejlődési és Menedzsment modellt, amely a) fenntartható gazdasági tevékenységeket generál, és 6

9 b) az integrált területi megközelítés kialakításához, rámutat közös prioritásokra és stratégiákra, amelyek jól koordinált és hatékony menedzsment tervek alapjai lehetnek. Gyakran szembesülünk azzal, hogy a környezeti problémáknak, fenyegetéseknek és lehetőségeknek nincsen globális szemlélete. Ez olyan eredményeket és döntéseket hoz, amelyek nem összehangoltak, így veszélyeztetik a gazdasági és természeti források alapos és kidolgozott irányítását (menedzsmentjét), amely végül meggátolja a hegyvidéki terület fenntartható és kiegyensúlyozott szociális-gazdasági és környezeti fejlődését. A létező javaslatok különböző megoldásokat kínálnak, de mindegyikből hiányzik a Green Mountain projekt összehangolt és integrált megközelítése, amely megközelítés összegyűjti a hegyvidéki területek releváns érdekeltjeit (több-szektoros, több-szereplős megközelítés) egy közös irányítási (menedzsment) stratégián keresztül, kimondottan a Délkelet-európai Tér hegyvidéki területeinek. A GREEN MOUNTAIN PROJEKT A cél A projekt célja, hogy elősegítse a helyi-, regionális-, és nemzeti hatóságok, nemzeti-, és natúr parkok promócióját, menedzselését, a hegyvidéki területek természeti értékeinek és forrásainak megőrzését. Mindez a Közös Fenntartható Fejlődési és Menedzsment Modellt kidolgozásán, majd kipróbálásán és alkalmazásán keresztül valósult meg. Ezen modell kidolgozását az alábbi különleges célok határozták meg: módszerek beazonosítása, továbbá egy közös stratégia kidolgozása az érzékeny hegyvidéki területek integrált és irányított gazdálkodásához, egy több-szereplős és több- szektoros megközelítésen keresztül. olyan tevékenységek és termékek beazonosítása, amelyek a területi fejlődéshez hozzájárulnak, továbbá ezzel egyidejűleg garantálják és erősítik az érzékeny területek megbecsülését és védelmét, mint pl. tradicionális mezőgazdasági tevékenységek, szűk piaccal rendelkező termékek/piacok, ökoturizmus olyan stratégiák kidolgozása, amelyek a terület és eszközei felértékeléséhez vezetnek, mint pl. hegyvidéki termékek címkézése fenntartható gazdálkodási tervek bevezetése a bevont területeken a terület gazdasági és politikai szereplőinek és döntéshozóinak, továbbá a lakosság figyelemfelkeltése a természeti értékek és a természeti/védett területek potenciális fejlődése tekintetében azzal a céllal, hogy gazdasági, politikai és közéleti érdeklődést és ilyen irányú tevékenységek megjelenését generáljuk 7

10 A tematikus területek és tevékenység szakaszok Tematikus területek A célok eléréséhez és a közös modell megalkotásához, a projekt három olyan tematikus területre fókuszált, amelyek a Közös Modell alapkoncepcióját jelentették. Gazdasági tevékenységek beazonosítása, amelyek összeegyeztethetőek a hegyvidéki területek fenntartható fejlődésével Menedzsment stratégiák és tervek kidolgozása, amelyek előzetesen az érintett területeken széles körben egyeztetésre kerültek Módszerek és stratégiák a hatékony képzés, információáramlás és figyelemfelkeltés érdekében a hegyvidéki területek természeti értékeit alapul véve Tevékenység szakaszok A projekt három olyan tevékenységi szakaszon át került megvalósításra, amely biztosította a transznacionális cserét, a közös együttműködést, a tudás transzfert és tanulást: a) információ- és tapasztalatcsere, módszertanok, stratégiák és jó gyakorlatok kidolgozása b) menedzsment (irányítási) terv felvázolása, és c) tényleges kipróbálás, a válogatott pilot projektek alkalmazása a bevont teszt területeken Az első szakaszban a partnerek a három tematikus területnek megfelelően információ- és tapasztalatcserében vettek részt. Ennek eredménye minden partnerterület Jelenlegi Helyzet Elemzés (ESA Existing Situation Analysis) jelentésének felvázolása lett, valamint az európai szintű Jó gyakorlatok (Good Practices) bemutatása volt. A Jelenlegi Helyzet Elemzések 10 nyelven érhetőek el az alábbi weboldalon: A Jó gyakorlat jelentés 10 nyelven érhetőek el az alábbi weboldalon: 8

11 A Monti Sibillini Nemzeti Park Olaszország Következésképpen, három tematikus munkacsoport került felállításra minden egyes tematikus területhez-, amelyekben különböző európai országok, különböző szakértői dolgoztak együtt, hogy meglévő tudásukat és tapasztalataikat kicseréljék, valamint, hogy kidolgozzanak közös módszereket és stratégiákat, amelyek végül a közös Fenntartható Fejlődési és Menedzsment Modell-be integrálhatóak és bedolgozhatóak. A második szakasz feladata a működési menedzsment tervek kidolgozása volt a résztvevő partnerterületek bevonásával. A menedzsment tervek kidolgozása az első tevékenységi szakaszban felvázolt módszertanok, stratégiák és a Közös Modell, és a bevont területek beazonosított szükségletei alapján. A kidolgozás egyetértésre épülő folyamatába bevontuk a partnerterületek politikusait, döntéshozókat és gazdasági szereplőket. Mindezek együtt biztosították az együttműködési menedzsment stratégiát és a Menedzsment Tervek elfogadását. A harmadik szakaszban a partnerek egy pilot tevékenységen, valamint disszeminációs és figyelemfelkeltést megcélzó eseményeken keresztül alkalmazták és adták át a Közös modellt és saját menedzsment terveiket. A Disszeminációs és figyelemfelhívó tevékenységek megvalósításra kerültek a különböző hegyvidéki területeken. KÖZÖS TRANSZNACIONÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS MUNKAMÓDSZERTAN A fenntartható hegyvidéki fejlődésnek olyan elemekre kell épülnie, amelyek figyelembe veszik mind a környezeti- (védelem és megőrzés), mind a gazdasági- (munkahelyek támogatása a gazdasági szektor és a terület forrásai és lehetőségei segítségével, hegyvidéki gazdaság és növekedés) és társadalmi szempontot (olyan életkörülmények, amelyek elősegítik a munkavégzést, élni és maradni a hegyvidéken). Ezen három szempont szorosan összefügg, és nem lehet külön kezelni őket, a fenntartható fejlődési modell kidolgozásakor. A Közös Fenntartható Fejlődési és Menedzsment Modellt ezen három elengedhetetlen elemre épül, így akar hasznos eszközként segíteni és irányt mutatni a Délkelet-európai tér régióinak és területeinek, felvázolva és megvalósítva hatékony fenntartható fejlődési és menedzsment stratégiákat. 9

12 A fentebbi célok eléréséhez jött létre három munkacsoport - mindegyik egy-egy tematikus területhez -, hogy lehetőséget teremtsenek a tapasztalatcseréhez, módszertanok és stratégiák kidolgozásához, amelyek együtt a munkacsoportok olyan fontos eredményeit képezik, amelyek a Közös Modellbe integrálhatóak. Minden egyes csoport mintegy 13 tagú, Európa számos területéről és különböző, hegyvidéki menedzsmenttel foglalkozó, olyan Délkelet-európai szervezetektől származó szakértőből jött létre, mint Délkelet-európai helyi-, regionális- és nemzeti közjogi szervezetek, nemzeti- és natúr parkok, tudományos és környezeti szervezetek. Ezen három csoport alkotta meg a munka alapjait a Green Mountain Projekt végrehajtásához. A tapasztalatok, felmerült problémák és a különböző, már létező megoldások megosztása vezette el a csoportokat ahhoz, hogy beazonosítsák, kidolgozzák és megtalálják a leghatékonyabb módszereket, stratégiákat és jó gyakorlatokat a saját tematikus területeik keretein belül. A projekt munkamódszere a kis csoportos munka volt, olyan csoporttagokkal, akik különböző országokból különböző tapasztalatokkal, és különböző fenntartható fejlődés- és irányítási gyakorlattal rendelkeztek. Ez lehetővé tette a részvevőknek, hogy olyan módszertanokat és stratégiákat alkossanak, amelyek tovább formálhatóak és integrálhatóak egy közös, egységbe rendezett modellbe. Olyan nagymértékben lehetséges modellbe, amely hatékonyan alkalmazható és hasznos lehet számos Délkelet-európai ország területén, hiszen a modell a Délkelet-európai Tér területeinek problémáin, kihívásain, szükségletein és irányítási gyakorlatain alapszik. Minden egyes munkacsoport számos alkalommal találkozott a 19 hónapos munkafázis idején, hogy közösen dolgozzanak, ellenőrizzék és koordinálják munkájukat. Ezen alkalmak közül több esetben is párhuzamosan és egy helyen találkoztak a munkacsoportok, lehetővé téve a három csoport számára a munka összehangolását, a kapcsolódások megkeresését, a duplikáció elkerülését, amelyek alapvetőek a munkacsoportok eredményeinek megfelelő integrálásához és a Közös Modell kidolgozásához. Munkacsoport 1 Gazdaságilag fenntartható tevékenységek és termékek beazonosítása A Munkacsoport 1 feladata volt beazonosítani a gazdaságilag fenntartható tevékenységek és termékek körét és összeegyeztetni a gazdasági fejlődést a kiemelt érzékenységű területek megóvásával, megőrzésével és védelmével. A Munkacsoport 1 tagjai: AREC Raumberg- Gumpenstein (Ausztria), Calimani Nemzeti Park (Románia), a Kőszegi Kistérség (Magyarország), Általános Mérnöki és Tervezési Minisztérium (Bosznia-Herczegovina), Monti Sibillini Nemzeti Park (Olaszország), Pljevlja Város Önkormányzata (Montenegro), Nemzeti Erdészeti Igazgatás Romsilva (Románia), Macerata Provincia (Olaszország), Epirus Régió (Görögország), Smolyani 10

13 A Sárkány-tó Epirus Régió, Görögország Regionális Közigazgatás (Bulgária), Szlovák Környezetvédelmi Ügynökség (Szlovákia) és a Soelktaeler Natúr Park (Ausztria). A munkacsoport olyan tevékenységeket és termékeket azonosított be, amelyek a leginkább megfelelőek a hegyvidéki természeti területeken a megőrzéshez, védelemhez és hasznosításhoz. Különösen olyan tevékenységeket és termékeket, amelyek a terület hegyvidéki jellemző -it képesek voltak összehasonlítható előnyökké és hozzáadott értékekké alakítani - mint a hagyományos kézműves termékek, mezőgazdasági tevékenységek, szűk piaccal rendelkező termékek és rekreációs tevékenységek - mindeközben figyelembe véve a bevont térség természeti értékeit, területi örökségét. A Munkacsoport 1 különböző módszereket és eszközöket is megvizsgált, hogy ezekkel segítse elő a versenyképességét, népszerűsítését és területi azonosságának erősítését a beazonosított tevékenységeknek és termékeknek. A Munkacsoport 1 zárójelentése, a kimenetekkel, módszertanokkal és munkamodulokkal az alábbi linken érhető el: 11

14 Tradícionális zene Smolyan Régióban Bulgária Munkacsoport 2 Módszertanok és stratégiák az összehangolt menedzsment politikákért és tervekért A 2. munkacsoport feladata volt olyan módszerek és stratégiák kialakítása, amelyek elősegítik a különböző hegyvidéki területek és ezek természeti értékei gazdálkodásért felelős intézmények és bevont résztvevők között az összehangolt tevékenységeket és döntéseket. A munkacsoport az alábbi tagokból állt: Szlovák Környezetvédelmi Ügynökség (Szlovákia), Macerata Provincia (Olaszország), Smolyani Regionális Közigazgatás (Bulgária), Epirus Régió (Görögország), Kőszegi Kistérség (Magyarország), Általános Mérnöki és Tervezési Minisztérium (Bosznia-Herczegovina), Pljevlja Város Önkormányzata (Montenegro), Nemzeti Erdészeti Igazgatás Romsilva (Románia), Soelktaeler Natúr Park (Ausztria), Monti Sibillini Nemzeti Park (Olaszország) és az AREC Raumberg - Gumpenstein (Ausztria). A munkacsoport tagjai közös módszertant és iránymutatást hoztak létre egy olyan Menedzsment Terv kidolgozásához, amelyet helyi hatóságoknak és olyan más érintett csoportoknak ajánlottak, amelyek kidolgoznak és alkalmaznak menedzsment (irányítási) politikákat és fenntartható fejlődési tevékenységeket. A célkitűzés az volt, hogy olyan iránymutatást hozzanak létre, amely integrált és összehangolt Menedzsment Terv felvázolását teszi lehetővé. Az összehangolt megközelítésre való törekedés alapvető fontosságú az illetékes szereplők, különböző szemléletek és gazdasági szektorok között, amely minél megfelelőbb felhasználáshoz és a területi és pénzügyi források szinergiáihoz, a minél jobban megcélzott és hatékony közbeavatkozáshoz, ellentmondásmentes politikákhoz és erős területi hatásokhoz vezet. A Munkacsoport 2 zárójelentése, az útmutatókkal, ajánlásokkal, az alábbi linken érhető el: 12

15 A Mezőgazdasági Kutató és Nevelési Központ Raumberg-Gumpenstein - Ausztria Munkacsoport 3 Módszertanok és stratégiák az információ áramlásért, képzésért és figyelemfelkeltésért A Munkacsoport 3 a hatékony információáramlás, képzés és figyelemfelkeltés területén vizsgálta meg a módszereket és stratégiákat, figyelemmel a hegyvidéki területek természeti és kulturális örökségére és értékeire. A csoport tagjai: Monti Sibillini Nemzeti Park (Olaszország), Szlovák Környezetvédelmi Ügynökség (Szlovákia Macerata Provincia (Olaszország), Smolyani Regionális Közigazgatás (Bulgária), Epirus Régió (Görögország), Kőszegi Kistérség (Magyarország), Általános Mérnöki és Tervezési Minisztérium (Bosznia-Herczegovina), Pljevlja Város Önkormányzata (Montenegro), Nemzeti Erdészeti Igazgatás Romsilva (Románia), Soelktaeler Natúr Park (Ausztria), és az AREC Raumberg - Gumpenstein (Ausztria). A munkacsoport kidolgozott egy kézikönyvet A stratégiális jövőkép kézikönyve címen, amely olyan önkormányzatokat, tartományokat (provinciákat) és régiókat céloz meg, amelyeknek nincsen tapasztalatuk, szakértelmük vagy más iránymutatásuk ezen témában, és amelyek felhasználni kívánják ezen stratégiákat az információáramlás, képzés és figyelemfelkeltés területén a szervezetük mindennapi működésében. A Munkacsoport 3 zárójelentése (A stratégiális jövőkép kézikönyve), a különböző célcsoportok különböző módszereivel és stratégiáival, az alábbi linken érhető el: 13

16 PROJEKT EREDMÉNYEK ÉS KIMENETEK A munkacsoportok által kidolgozott módszereket, stratégiákat, iránymutatásokat és eszközöket minden projekt partnerország hegyvidéki területe tevékenységek során át tesztelt. Valamennyi partner működési menedzsment tervet készített saját területéhez, amely kidolgozásához egy területi egyeztetési folyamat vezetett. Info-napok, munkaműhelyek és pilot tevékenységek kerültek megvalósításra a résztvevő térségekben, amelyeken részt vettek a különböző célcsoportok, mint politikusok, döntéshozók, a hegyvidéki lakosság, gazdasági szereplők a hegyi területek különböző célszektoraiból, akik közvetlenül tesztelhették az eredményeket mind egymáson mind egymás között. Ezen események lehetőséget adtak a partnereknek, hogy saját maguk is kipróbálhassák és alkalmazhassák a módszereket, eszközöket és stratégiákat, hogy visszajelzést kapjanak a kidolgozott tevékenységek, módszerek és eszközük hatékonyságáról, hasznosságáról. A Green Mountain projekt legfontosabb kimenetei az alábbiak szerint foglalhatóak össze: A Közös Fenntartható Fejlődési és Menedzsment Modell Nyolc menedzsment terv Online Platform egy eszköz, amely a folyamatos tudás transzfert és Európa-szerte széleskörű promóciót és marketinget biztosít az érintett hegyvidéki területeknek Fókusz csoportok a Fenntartható Hegyvidéki Fejlődésért Délkelet-Európában A Közös Fenntartható Fejlődési és Menedzsment Modell A Közös Fenntartható Fejlődési és Menedzsment Modell, vagy röviden Közös Modell, a Green Mountain projekt központi eredménye. A Közös Modell egyfajta kézikönyv, amely útmutatást és keretet ad a fenntartható fejlődési folyamathoz. A modellt a Green Mountain projekt három, párhuzamosan dolgozó munkacsoportja dolgozta ki, melyek munkájának eredménye lett a Közös Modell, oly módon, hogy a Közös Modell nemcsak a három tematikus szemléletet ötvözi, hanem a Délkelet-európai térség különböző területeinek és felszíni vidékeinek más-más problémáit és szükségleteit is. Mint ilyen, a Közös Modell egy hasznos eszköz, amely útmutató az érintett szereplőknek és területeknek a Délkelet-európai Térségben, és amely segítséget nyújt ezen szereplőknek saját területeiken a fejlődési folyamat kezdeményezésében és felállításában. A Közös Modell egy olyan folyamatot ír le, amely az érintett terület felmérésével kezdődik, és amely egy fejlesztési folyamathoz vezet, ami végül pozitívan befolyásolja a helyi lakosság helyzetét. Kéz a kézben, az igények és lehetőségek nem állandóak, hanem változhatnak, így késztetik folyamatosan a Közös Modellt a jövő kihívásaihoz való alkalmazkodásra, így biztosítva a rugalmasságot. 14

17 Ez megkönnyíti a szükséges hozzáigazításokat a különböző dél-kelet európai területekhez. A helyi lakosság bevonása és a figyelemfelkeltés a fenntartható fejlődés teljes fejlesztési ciklusában szükséges. Az 1. ábra mutatja a Közös Modell ciklus lépéseit. Update Effective management structure Application Status quo/ evaluation/ update Structural analysis and stakeholder identification Analysis in cooperation with population Combination of results Situation in the mountains Sustainable Mountain Development Development process of visions and strategies Influencing the situation Implementation of activities Planning suitable projects Regional process, initiated by model recommendations Situation, partly influenceable through development process Open processes, guided by model recommendations 1 ábra: A Közös Modell megvalósítás folyamatának lépései A Közös Modell jelen kiadványhoz 1. sz. mellékleteként kerül csatolásra a 27 oldalon, továbbá letölthető az alábbi linkről: 15

18 A Közös Modellen túl egy Eszköztár (Toolbox) is kidolgozásra került, amely olyan fontos és alapvető információkat tartalmaz, amelyek elősegítik a Közös Fenntartható Fejlődési és Menedzsment Modell végrehajtását. Ezen további útmutatásokat és ötleteket adó információkon, gondolatokon, módszereken felül, az Eszköztár válogatott kimenteket és kivonatokat tartalmaz a Green Mountain projekt három munkacsoportjának munkájából. Az Eszköztár a fentebbi linken érhető el. Nyolc menedzsment terv Az érzékeny hegyvidéki területek összehangolt és integrált menedzsmentje (irányítása) elengedhetetlen a fenntartható hegyvidéki modell kidolgozásához. A projekt célja egy több-szektoros és több-szereplős megközelítésen keresztül módszerek beazonosítása és az összehangolt és integrált menedzsment közös stratégiáinak kidolgozása volt. Mindezek nyolc Menedzsment Terv megalkotását eredményezték, egyet-egyet a Green Mountain terület mindenegyes releváns partnerénél. A partnerek az előkészítő munkáknak köszönhetően a munkacsoportok által kidolgozott módszerek, kezdeményezések, stratégiák és a Közös Modell alapjainak segítségével, fel tudták vázolni integrált és összehangolt Menedzsment Terveiket. A Menedzsment Tervek tehát a közösen kidolgozott alapok keretein belül jöttek létre, olyan alapelemekkel, mint hogyan kell elkészíteni a Tervet (közös szerkezet, több-szektor/több-szereplő bevonása stb), milyen tevékenységekkel kell a Terv tartalmát feltölteni (gazdasági fenntartható tevékenység, figyelemfelkeltés) A Kőszegi Kistérség területét lefedő Menedzsment Terv a következő struktúrára épül: EVEZETÉS A Menedzsment tervről Terület beazonosítása Szereplők/ szervezetek beazonosítása Együttműködés ELEMZŐ RÉSZ Forrás elemzés SWOT analízis 16

19 STRATÉGIAI ÉS VÉGREHAJTÁSI RÉSZ VISION STRATEGIC AIM Kőszeg microregion as a sustainable and self-sustaining area, preserving local values Creating a long term sustainable and self-sustaining social and economic system, by preserving local values SPECIFIC OBJECTIVES Tourism + Economy Education + Information Local communities PRIORITIES, MEASURES Economic activities Environmental awareness raising Maintaining the population ACTIVITIES Herbs Wine culture and tourism Environmental education Prevention of migration PRIORITIES, MEASURES Local values as touristic attractions Preserving cutural and built heritage Social activity ACTIVITIES Chestnut groves Wildlife park Watermill Historic buildings Education Information, awareness raising Civil organizations Bottom-up approaches PRIORITIES, MEASURES Tourism development Marketing of local products and tourism Cooperation ACTIVITIES Hiking tourism Cultural tourism Joint online platform PPP projects MONITORING ÉS KIÉRTÉKELÉS ÖSSZEGEZÉS Példa: A Macerata Provincia területét lefedő Menedzsment Terv nagyszámú tervezett tevékenységet tartalmaz, mint A hegyi kiránduló utak, kultúra és hagyomány újra felfedezése a szamár ösvényen keresztül, A Sibillini fekete-fehér szarvasgomba gazdasági hasznosítása, Turisztikai termékek fejlesztése amely célzottan a terület és javai felfedezésével foglalkozik, és a Nevelési farmok felállításának támogatása, amelynek célja a környezeti nevelés népszerűsítése, a mezőgazdasági szektorral az együttműködés megerősítése, a hagyományos tevékenységek hasznosítása és terjesztése. 17

20 Online Platform egy eszköz, amely a folyamatos tudás transzfert és Európaszerte széleskörű promóciót és marketinget biztosít az érintett hegyvidéki területeknek A több-nyelvű Online Platform a Green Mountain projekt egyik jelentős projekt eredménye, amely eszköz Európa-szerte széleskörű promócióra és marketingre biztosít lehetőséget a gyönyörű, de gyakran kevésbé ismert Délkelet-európai hegyvidéki területeknek. Az Online Platformon a helyi érintettek a természeti javak, a kulturális örökség, a tipikus hegyvidéki termékek és szokások megismertetésével reklámozhatják és bemutathatják szolgáltatásaikat és termékeiket így bármely szolgáltatásukat, akár szamár lovagolást, borkóstolást, hegyi kirándulást, szállást, étkezést -, hogy így szerezhessenek on-line piacot, a helyi és külföldi látogatók és turisták által. Az Online Platform felhívja a potenciális turisták figyelmét Európa ezen gyönyörű és érintetlen hegyvidéki területeire, olyan éttermeire, amelyek tipikus terület-jellemző ételeket szolgálnak fel, a nyaralás, utazás alatti természeti és szabadidős tevékenységek sorára, vagy egyszerűen segít szállást választani, és mindezt felfedezni egy on-line eszközön keresztül. Azon felül, hogy az Online Platform elősegíti a helyi vállalkozások és termelők számára szolgáltatásaik és termékeik népszerűsítését, felhívja a turisták és látogatók figyelmét a hegyvidékre, tradícióira és a hegyvidéki nyaralási lehetőségekre. Az Online Platform egy olyan eszköz, amely támogatja és fenntartja a tapasztalat és tudás cserét a projekt befejeződése után is. A jó gyakorlatok és esetek, a helyi jogszabályok, az európai példák a transznacionális disszemináció és hasznosítás számára, továbbra is folyamatosan elérhetőek lesznek a Platform Tudás Bankján keresztül. Az Online Platform továbbra is folyamatos fenntartás alatt működik majd, az újonnan létrehozott Fókusz csoportok a Fenntartható Hegyvidéki Fejlődésért Délkelet-Európában által, így is biztosítva a Platform használatát, széleskörű terjesztési kapacitását, csak úgy, ahogy eszközt kínál a SEE Hegyvidéki Fókusz Csoportok számára, a transznacionális együttműködés támogatásához, a terület népszerűsítéséhez a tevékenységek keretein belül. Az Online Platform, amely fenntartja tehát a tudás cserét, a transznacionális dialógust és együttműködést, kiváló példája, hogy egy eszköz, hogy tud hozzájárulni távoli és lehagyatott területek integrálódásához, hogyan tud segítséget nyújtani a természeti hátrányok legyőzéséhez. 18

21 A Muranska Planina Nemzeti Park Szlovákia Fókusz csoportok a Fenntartható Hegyvidéki Fejlődésért Délkelet-Európában A projekt további igen jelentős eredményei az Egyetértési Nyilatkozat (Memorandum of Understanding - MoU) aláírása, és a Fókusz csoportok a Fenntartható Hegyvidéki Fejlődésért Délkelet-Európában ( SEE Hegyvidéki Fókusz Csoportok ) létrehozása. Az Egyetértési Nyilatkozat aláírása fontos mérföldkő, amely kihangsúlyozza minden érdemét a fenntartható fejlődési stratégiáknak, továbbá elkötelezettséget jelent a munka további folytatására. Az Egyetértési Nyilatkozat egy közös együttműködési kezdeményezésként jött létre a Green Mountain projekt és az Euromontana között. Az Euromontana a hegyvidéki területek együttműködéséért és fejlődéséért küzdő európai hálózat. Az Egyetértési Nyilatkozat alapvető célja a Délkelet-Európai szervezetek tapasztalat- és tudás cseréjének és állandó együttműködésének fenntartása miatt a SEE Hegyvidéki Fókusz Csoportok létrehozása volt. A SEE Hegyvidéki Fókusz Csoportok a már régóta létező Euromontana szerveztében folytatják munkájukat, mint olyan speciális munkacsoportok, amelyek a Délkelet-Európai térség hegyvidéki régiói fenntartható fejlődésének szükségleteivel foglalkoznak. 19

22 Mostar Bosznia-Herczegovina A SEE Hegyvidéki Fókusz Csoportok tevékenységei és projektjei erősíteni fogják az együttműködést tagjai között, ezzel is felgyorsítva Délkelet-Európai hegyvidéki területek fenntartható fejlődésének elősegítését. A SEE Hegyvidéki Fókusz Csoportok négy területre fókuszálnak különösen: 1. Képviselet/vezérelv megközelítés 2. Együttműködés és projektfejlesztés 3. Kommunikáció, promóció és figyelemfelkeltés 4. Tudás létrehozása 20

23 Az Egyetértési Nyilatkozatot az Euromontana és nyolc Green Mountain partner írta alá egy európai uniós konferencia keretein belül, amely február 20. napján került megrendezésre a Régiók Bizottságánál Brüsszelben. Minden második éven egy Akció Program kerül majd felvázolásra, amely SEE Hegyvidéki Fókusz Csoportok addig elért tevékenységeit, és a következő kért év feladatait mutatják be. Amennyiben csatlakozni szeretne az EUROMONTANA szervezetéhez: Euromontana Irene PIRIA Tel: info@euromontana.org Folyamatosan azért kell küzdenünk, hogy megtaláljuk azokat a legjobb eszközöket, amelyekkel megőrizhetjük örökségünket. Transznacionális együttműködésünk kibővítésével, hangosabban szólhatunk Európához, kifejezve a kihívásokat, amelyekkel közösen nézünk szembe. Az Euromontana és a Green Mountain között az Egyetértési Nyilatkozat aláírása napja egy fontos nap a hegyvidéki lakosság és maga a hegyvidék számára. Juan Andrés Gutierrez, az Euromontana elnöke Régiók Bizottsága, Brüsszel február 20. Macerata Provincia- és az Euromontana elnöke, a SEE Hegyvidéki Fókusz Csoport Egyetértési Nyilatkozatának aláírása 21

24 RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ, KIDOLGOZOTT ESZKÖZÖK ÉS ÚTMUTATÁSOK A Jó gyakorlat jelentés 10 nyelven érhetőek el az alábbi linken érhető el: A Munkacsoport 1 zárójelentése, a kimenetekkel, módszertanokkal és munkamodulokkal az alábbi linken érhető el: A Munkacsoport 2 zárójelentése, az útmutatókkal, ajánlásokkal, az alábbi linken érhető el: A Munkacsoport 3 zárójelentése (A stratégiális jövőkép kézikönyve), a különböző célcsoportok különböző módszereivel és stratégiáival, az alábbi linken érhető el: A közös Fenntartható Fejlődési és Menedzsment Modell, valamint az Eszköztár az alábbi linken érhető el: A résztvevő Green Mountain területek nyolc Menedzsment Terve az alábbi linken érhető el: Az Online Platform weboldala: Hegyvidék-tipikus termékek Macerata Provinciából - Olaszország 22

25 A Green Mountain Európai Konferencia, Régiók Bizottsága, Brüsszel, február 20 KÖVETKEZTETÉSEK ÉS AJÁNLÁSOK A Green Mountain projekt három és fél éves munkáját ezen kiadványban foglaltuk össze. Utazásunk végén a Green Mountain csapat szeretné felhívni a figyelmet a jövőbeni munkához a projekt által már kidolgozott, következtetésekre és ajánlásokra: Következtetés 1: A hegyvidéki területek fenntartható fejlődése alapvető mind a hegyvidéki közösségek, mind a társadalom jövőjéhez. A hegyvidéki régiók és területek nagyobb figyelmet és különleges támogatást igényelnek. Indokolás: A hegyvidéki területek fontos elemei a globális biohálózat fenntartásának, kulcsszerepet játszanak a föld, a biológiai diverzitás, a vízháztartás és a kulturális önazonosság fenntartásában. A hegyvidéki lakosság saját területeinek irányításával számos olyan terméket állít elő és olyan szolgáltatást nyújt, amelyek értéket képviselnek számukra, így különösen a felszín és a biodiverzitás. A hegyvidék jellegénél fogva is távoli és földrajzilag elkülönült, védtelen a globális környezeti, politikai, gazdasági és szociális változásoktól (elnéptelenedés, a föld felhasználása szokásának változásai, klímaváltozás...stb), míg a földgazdálkodást a folyamatos versenyképesség fenntartása fenyegeti. Ajánlás: Használni a Közös Modellt, (a Green Mountain projekt Fenntartható Fejlődési és Menedzsment Modelljét) hogy közösen tapasztaljuk a fontosságát a hegyvidéki fenntartható fejlődésnek, és hogy kialakítsunk és megvalósítsunk olyan folyamatokat, amelyek integrált és teljeskörű módon a fenntartható fejlődéshez vezetnek: Helyi/regionális szint: Népszerűsíteni a Közös Modell bevezetését helyi és regionális érintettekkel pl. munkaműhelyeken, találkozókon mind helyi, mind regionális szinten; alkalmazni a Közös Modellt a szervezeten és területen belül a Közös Modell útmutató és a projekt által kidolgozott eszközök segítségével. A Közös Modell eszköztára, további módszerek és ötletek alapjául szolgálhat. 23

26 Nemzeti / EU szint: A politikai döntéshozóknak fel kell ismerniük a hegyvidéki területek értékeit és magasabb prioritást kell, hogy kapjanak a fenntartható hegyvidéki fejlődési folyamatoknak a hivatalos EU- és ágazati politikákban - ahogy azt a Közös Modell is javasolja. Az első lépés, hogy úgy tekintsünk a hegyvidéki területekre, mint olyan helyekre ahol az ott lakók létre tudnak hozni fenntartható jövőt, összhangban a meglévő hegyvidéki értékekkel. A Közös Modell ennek megvalósításához javasolja, hogy területi, integrált megközelítéssel építsük fel a több-szereplős folyamatokat. Mindezekért kulcsfontosságú elem a közösségek és hatóságok irányításra való felhatalmazása a helycentrikus és résztvevő szemléletű fejlesztési folyamatok szemlélethez. Ennek eredményeként a széles körű képzéseknek és oktatási programoknak köszönhetően az érintett személyek képességei és kapacitásai növekednek, éppen azon a helyi, és nemzeti szinten, ahol a hegyvidéki politika létrejön. A hozzáférés olyan eszközökhöz, mint a LEADER vagy CLLD (Közösség irányította helyi fejlesztés), a különböző támogatások megfelelő mértékű lehetőségeivel, nemzeti szinten kell, hogy támogatásra találjon. A regionális fejlesztéseknek és speciális stratégiáknak figyelmet kell fordítaniuk a hegyvidéki és vidéki régiók fejlesztési szükségleteire és javaira, amelyek gyakran eltérőek a sűrűn lakott területekétől, és biztosítaniuk kell a szükséges infrastruktúrát, hogy elkerüljék a fejlődés buktatóit (szállítás, informatikai technológia). Az ágazati politikáknak figyelembe kell venniük és támogatniuk szükséges ezen vidékek termelésének azon további költségét, amelyekkel ezen régiókban a termelők szembesülnek. Végezetül rögzíteni szükséges, hogy a területi együttműködés milyen fontos szerepet játszik a fejlesztésre szoruló a hegyvidéki területek életében, amelyek gyakran határterületek. Következtetés 2: A transznacionális együttműködés és hálózat előnyei letagadhatatlanok, a hegyvidéki területek és régiók számára pedig még fontosabbak a földrajzi és szerkezeti hátrányok a hegyvidékek távolsága és a hozzáférési lehetőségek és a szerkezeti kényszer miatt, amelyek többek között lelassíthatják a fejlődési folyamatokat. Green Mountain Info-nap Kőszegen Magyarország 24

27 Ajánlás: Építeni; majd kiterjeszteni azt; megerősíteni a transznacionális hálózatépítést és az együttműködést a hegyvidéki szereplők között, hogy a tapasztalatcseréből, jó gyakorlatokból és közös együttműködésből előnyhöz juthassunk; létrehozni egy egyedi és erős hangot, amely uniós és nemzeti szinten is hallatja magát, kifejezi a hegyvidéki régiók és területek szükségleteit és kihívásait. Ezen kezdeményezések létrehozásához elengedhetetlen: a) Népszerűsíteni az Euromontana és a SEE Hegyvidéki Fókusz Csoportok (az érdeklődő szervezetek csatlakozhatnak, tagok lehetnek) bővítését. b) Kiterjeszteni az együttműködést és a stratégiális kapcsolatokat a már meglévő különböző hálózatok és bármely érintett szervezetek között, mint például kormányközi folyamatok (konvenciók) vagy bármely más hálózat tekintetében, amely a hegyvidéki fejlődés témájával foglalkozik. c) Sürgetni egy hegyvidéki, nemzeti politikai képviselet felállítását minden országban (vagy erősíteni, ahol már létezik), hogy a hegyvidék képviselete is minél jobban integrálva legyen a nemzeti szintű politikai döntéshozásban. A képviselet lehet formális vagy informális. A hegyvidéki képviseletek hálózatokat hozhatnak létre, kapcsolatokat építhetnek ki, olyan figyelemfelkeltéseket valósíthatnak meg, amely közvetlenül a hegyvidéki embereket és politikai döntéshozókat célozza meg, fenntartható közösségeket építhetnek, támogathatják az országon belüli és a tudományos közösségek együttműködését, hangot adhatnak a hegyvidékért és fókuszként szolgálhatnak az ország hegyvidéki közösségei között szerte Európában az Euromontanán át és túl, továbbá a hegyvidéki fejlődési intézmények száméra globális módon (hegyvidéki partnerség). Ezen testület jelentősebben támogathatja a gyakran többarcú hegyvidéki régiók sokoldalú képviseletét, közös kihívásokra és lehetőségekre összpontosíthat. Egy kiemelt prioritású tevékenység például a SEE Hegyvidéki Fókusz Csoportok Akció Programban azt sürgetni és azért dolgozni, hogy hegyvidéki képviseletek jöhessenek létre SEE Hegyvidéki Fókusz Csoportok országaiban. Durmitor Nemzeti Park - Montenegro Green Mountain konferencia Bukarestben Románia 25

28 A Green Mountain projekt csapat A Green Mountain csapat reméli, hogy ezen kiadvánnyal a fenntartható hegyvidéki fejlődés egy Európa-szerte gyümölcsöző és széles körű dialógushoz vezet, azzal a céllal, hogy kiaknázzuk, hasznosítsuk és tovább építsük a Green Mountain már kidolgozott projekt módszereit, eszközeit és tevékenységeinek hálózatát. A Green Mountain csapat folytatja a transznacionális együttműködést és dialógust a SEE Hegyvidéki Fókusz Csoportok keretein belül. Ez tehát nem a Green Mountain együttműködés vége hanem a kezdete egy új, még szélesebb körű és erősebb közös munkának az EUROMONTANA szervezeten, és a SEE Hegyvidéki Fókusz Csoportokon belül. Tartson velünk! 26

29 MELLÉKLET 1 KÖZÖS FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI ÉS MENEDZSMENTI MODELL AZ EURÓPAI TERMÉSZETI ÉS KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG MEGŐRZÉSE A JÖVŐ SZÁMÁRA A TÁRSADALMI, ÖKOLÓGIAI ÉS GAZDASÁGI ÉRTÉKEK FEJLESZTÉSE A HEGYVIDÉKI TERÜLETÜNKÖN

30 Transnational coordinator Eurocentro srl Szerző(k) (ABC sorrendben) Graiss Wilhelm Heinrich Silke Krautzer Bernhard Niccolini Federico Plotino Maria Filippa Vačoková Lucia További közreműködők (ABC sorrendben) Asamer-Handler Marelli Cimermanová Ivona Grófová Renáta Lakanda Martin Lieskovská Zuzana Marzo Daniela Novikmecová Ivana Robenek Robert Švec Andrej Virgovič Radoslav

31 MELLÉKLET 1 KÖZÖS FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI ÉS MENEDZSMENTI MODELL AZ EURÓPAI TERMÉSZETI ÉS KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG MEGŐRZÉSE A JÖVŐ SZÁMÁRA A TÁRSADALMI, ÖKOLÓGIAI ÉS GAZDASÁGI ÉRTÉKEK FEJLESZTÉSE A HEGYVIDÉKI TERÜLETÜNKÖN

32

33 TARTALOM 1. A HEGYVIDÉKI TERÜLETEK FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSE Mi is a fenntartható fejlődés? A fenntartható hegyvidéki fejlődés nemzetközi háttere A dél-kelet európai hegyvidéki területek sajátosságai és kihívásai A jövőkép jelentősége a fenntartható fejlődésési folyamatban A KÖZÖS MODELL A fenntartható hegyvidéki fejlődés alappillérei A közös modell koncepciója Előrehaladás a tervezésben és a folyamatábrák Menedzsment szerkezet Bevonási modellek Az érintettek bevonása A helyi lakosság bevonása Területi elemzés Szerkezeti elemzés A lakossággal közös elemzés SWOT analízis A jövőkép elképzelés kidolgozása és a stratégiális cél Egy terület-jellemző jövőkép kialakítása A stratégiális cél és az egyedi célok Prioritások A tevékenységek tervezése és megvalósítása A közös modell menedzsment terv kifejlesztése Munkacsoport tevékenységek Kiértékelés és monitoring AJÁNLÁSOK, ÚTMUTATÁSOK A POLITIKAI SZEREPLŐKNEK 64 HIVATKOZÁSOK 70 STÁBLISTA 71 FENNTARTÁS 71

34 1 A HEGYVIDÉKI TERÜLETEK FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSE Kulturális és természeti örökség az adósságunk a múltnak, az ígéretünk a jövőnek Örökségünk megőrzése, környezetünk fejlesztése 1. kötet, írta: Michel Chapuis Európai Bizottság (2009 A hegyvidéki környezet kiváló terület a földi biodiverzitás mintegy egy negyedének, valamint a szerteágazó kulturális diverzitásnak, sokféleségnek, és alapvető minden nemzet és kontinens jólétéhez: az emberiség felének léte a hegyvidéki területekhez kapcsolódik. A hegyvidékek természeti és kulturális gazdagsága egyre ritkább, rendkívüli érzékenységét a Természetvédelmi Nemzetközi Unió (International Union for Conservation of Nature - IUCN) is elismeri, kihangsúlyozva a hegyvidéki ökoszisztémák fontosságát, kiemelve a fenntartható fejlődés szempontjából a magas gazdasági lehetőségeket ezen területeken(price, 2004). A hegyvidéki területek gazdag biodiverzitása és kiemelkedő lehetőségei ellenére, ezen területek gyakran az elszigeteltség és a marginalizáció jelenségének céltáblái, különösen azóta, amióta a lakosság és mind a helyi mind a nemzeti politikai irányítás nem képes kihasználni ezeket a lehetőségeket, a hegyvidéki területek ökológiai, társadalmi és gazdasági értékeit. A hegyvidéki területek felzárkózása, ezért elsődleges fontosságú valamennyi európai országban, különösen azok számára, amelyek elkötelezettek a fenntartható fejlődés elősegítésében. Ezen dokumentum egy európai projekt megvalósításának az eredménye A zöld hegyi területek közös fenntartható fejlődési modellje - The Common Sustainable Development Model (Common Model) (Green Mountain Zöld hegyek), amely a fenntartható fejlődés megerősítését célozza meg a dél-kelet európai (SEE- South East Europe) hegyvidéki területeken. A projekt keretein belül a három Munkacsoport intenzíven foglalkozott az alábbi három aspektussal: Hegyvidéki régiók fenntartható fejlődéséhez kompatibilis gazdasági tevékenységek beazonosítása Irányított és integrált politikák és fejlődési tervek kidolgozása Módszerek és stratégiák az információ, képzés és figyelemfelkeltés területén A Green Mountain projekt munkaülései során kialakított ötletek újra szerkesztésre kerületek és egy szerves terv részévé váltak a Zöld területek közös fenntartható fejlődési és menedzsment modellje kidolgozása révén, amelynek fő célkitűzései az alábbiak lettek: 1. Iránymutatást adni a közigazgatásnak és a helyi érdekelt feleknek, hogy ösztönözzék a hegyvidéki területek fejlesztését 2. Ösztönözni a részvételen alapuló tanulási folyamatok megvalósítására irányuló, a hegyvidéki területek fenntartható fejlődését célzó közös projekteket 32

35 3. IKörnyezetbarát tevékenységek megvalósítása révén létrehozni egy gazdasági alapot a helyi lakosság számára 4. Megerősíteni a lakosság tudatosságát a régió kulturális öröksége, jellegzetes hegyvidéki identitása és környezetvédelmi értéke terén. 1.1 MI IS A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS? A fenntartható fejlődés terminusa számos módon volt már definiálva, de a leggyakoribb megfogalmazása a Közös jövőnk- Our Common Future jelentésből való. (Brundtland jelentés, 1987): A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket. Két fő szempontot tartalmaz: A szükségletek szempontja, különösen a világ szegényeinek az alapvető szükségletei, amelyet elsődleges prioritásként kell kezelni; és A korlátok szempontja, amelyet a legmodernebb technológiák és a társadalmi szervezetek határoznak meg a környezeti képességek terén, úgy, hogy a jelen és jövő szükségletei talál kozzanak. A felelős és integrált fejlesztés egy dinamikus folyamat, amely előrevetíti, tervezi és biztosítja a gazdasági, társadalmi, ökológiai, kulturális és szellemi értékek rendszerét a jelen és a jövő generációi számára. A felelős és integrált fejlesztés magában foglalja a széleskörű és tudatos részvételét a lakosságnak a természeti és kulturális örökség értékeinek megóvásában. A következő öt alapelvet a hegyvidéki területek fenntartható fejlődésének mérföldkövének lehet tekinteni (Niccolini, 2005) 1. A természeti és kulturális értékek meghatározása és megőrzése a jelenlegi és a jövő generációk számára. Ez az alap- és további elv minden fenntartható fejlődés-orientált stratégiában. Lehetetlen fenntartható fejlődésről beszélni, ha a választott stratégiáknak nem célja ezen korábbi generációk értékeinek megőrzése, ide értve a jelenlegi és jövőbeli generációk természeti örökségét is. 2. A lakosság a természeti és kulturális örökség védelmére való tanítása. Ez az elv szorosan kapcsolódik az előzőhöz, egyfajta többoldalú szillogizmusok: csak azt őrizzük, amit szeretünk, csak azt szeretjük, amit ismerünk, csak azt ismerjük, amit megtanultunk. 33

36 3. Létrehozni egy semleges és nem profit orientált rendszert, hogy nyomon lehessen követni a környezet ökológiai, kulturális és társadalmi-gazdasági állapotát, amelynek hiányában bármely intézkedés önkényesség. 4. A természeti és kulturális örökség védelmével összefüggő rekreációs és szabadidős intéz kedések. 5. A természeti és kulturális örökséggel összefüggő és együttható társadalmi-gazdasági fejlődés felelősség teljes népszerűsítése. A fenntartható fejlődés elősegítése a dél-kelet európai hegyvidéki területeken megkövetel egy olyan folyamatot, amelynek célja, egy fenntartható kultúra létrehozása. A fenntartható fejlődés elképzelésének, ahhoz, hogy mélyen gyökeret ereszthessen, szüksége van a helyi közösség közös értékrendjére, elvárásaira és normáira. Ezért a kulturális megerősítés folyamata egy elsődleges jelentőségű cselekvési törekvés a jelenlegi modell céljait tekintve. A fenntartható kultúra kialakítása során az oktatás játszik alapvető szerepet. 1.2 A FENNTARTHATÓ HEGYVIDÉKI FEJLŐDÉS NEMZETKÖZI HÁTTERE Számos nemzetközi tanulmány ismeri el a hegyvidéki élőhelyek fontosságát a földi ökoszisztémák kiegyensúlyozásában ben Rio de Janeiróban, az ENSZ a Konferencia a környezetről és a fejlődésről csúcstalálkozón ismerte el a hegyi ökoszisztémák természeti erőforrásainak és a kulturális örökségének kiemelkedő értékét (UNCD, 1992) - Agenda 21 dokumentum, 13. fejezet - Sérülékeny ökoszisztémák menedzsmentje: Fenntartható Hegyvidéki Fejlődés) ben a Globális Környezetvédelmi Alap (GEF) szervezet, a támogatási programjai közé helyezte a hegyvidéki ökoszisztémák témáját, és ezzel 2002 óta több mint 620 millió és még további kb. 1,4 milliárd dollár keretet különített el több mint 64 ország több mint 100 projektje megvalósítására, amelyek célja a hegyvidéki területek javítása (Price, 2004). A hegyvidéki ökoszisztémák védelméről kialakult globális vita késztette arra az Egyesült Nemzetek (ENSZ) Közgyűlését, hogy 2002-ben kihirdesse a Hegyvidékek nemzetközi évé -t egy a kormányokat, pénzügyi intézményeket, a civil szervezeteket, a magánszektort és az összes társadalmi szereplőt ösztönző állásfoglalással, amely felhívja a figyelmet a fenntartható fejlődés fontosságára a hegyvidéki területeken (ENSZ 1998). A Hegyvidékek nemzetközi éve erős katalizátort jelentett olyan fontos célok törekvése felé, mint például a nemzeti programok megvalósításához 78 bizottság létrehozása, valamint megerősítette a Johannesburgban tartott Hegyvidéki partnerségek a fenntartható fejlődésről elnevezésű világ-csúcstalálkozón önkéntesen létrejött partnerségeket (Dél-Afrika, augusztus 26 - szeptember 4.) 2004-ben, maga az Egyezmény a biológiai sokféleségről konferencia (CBD) adott fontos megerősítést a fenntartható hegyvidékei fejlődéshez azzal, hogy elfogadott egy átfogó munkaprogramot a hegyvidéki területek biológiai sokféleségéhez. 34

37 Az Európai Unió is számos dokumentumával járult hozzá a hegyvidéki területek fenntartható fejlődésének elősegítéséhez ban, az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatainak kongresszusa elfogadta az 130. sz. ajánlás (2003) a Európai Hegyvidéki Chartáért, egy olyan alapvető dokumentumként, amely az európai hegyi örökségek megőrzését és bővítését célozza. Ez a dokumentum elismerte az európai hegyek egyediségét, előnyben részesítve a természetes ökoszisztémák és a kulturális sokszínűség védelmét és promotálását a hegyvidéki közösségek társadalmi azonossága, hagyományai és a kultúrájának fenntartása segítségével. (Európa Tanács, 2003.). Mindezeken felül, a 296/2010. sz. ajánlás adoptálásával a Kongresszus a október között megtartott 19. ülésén kiemelte annak fontosságát, hogy a hegyvidéki területek gazdasági fejlődésének előmozdítására szükségesek a közösségi kezdeményezések, úgy, hogy párhuzamosan szükséges a környezet védelmét és megőrzését is fenntartani (Európa Tanács, 2010). Ez is elősegített egy olyan integrált és szisztematikus megközelítést a fenntartható fejlődés prioritásként való elismeréséhez, hogy megőrizzük a természeti és kulturális erőforrásokat a hegyvidéki területeken, és foglalkozzunk olyan problémákkal, mint a környezetszennyezés, források nem-fenntartható kiaknázása és felelőtlen fejlesztések. 35