TARTALOM. Az Európai Tanács ülése. Az Európai Tanács ülése. Portré: Christine Lagarde

Átírás

1 Európai Kutatási Központ EU-NAVIGÁTOR Heti EU hírek röviden TARTALOM Az Európai Tanács ülése Az Európai Parlament májusi plenáris ülésének legfontosabb fejleményei Bővítési kérdések: eltérő kilátások 2014-es európai választások felmérés: a fiatalok kétharmada szavazna Bizottsági előterjesztés a migráció növekedésre vonatkozó hatásáról Visszavonta az olívaolaj-diktátumot az Európai Bizottság Növényvédőszer-korlátozás a méhek megóvása érdekében december 1-től1 Az EU, az USA és Kanada atlanti-óceáni kutatási együttműködésbe kezd Civil EU-misszió segít a líbiai határőrizetben Kínával kezdeményezi első önálló befektetési megállapodását az EU Az EU terrorszervezetnek nyilváníthatja a Hezbollah fegyveres ágát Portré: Christine Lagarde Think-tank figyelő: Bruegel: az IMF támogatások eddigi tapasztalatai Görögországban, Írországban és Portugáliában Az Európai Tanács ülése Május 22-én tartották Brüsszelben az Európai Tanács legutóbbi ülését, amelynek fő témája az energiapolitika és az adópolitika voltak. Az energiapolitikával kapcsolatban számos kérdésben határozott álláspontot foglaltak el az uniós állam- és kormányfők és gyors reagálást szeretnének elérni mind az energiaellátás biztonsága, mind pedig a költségek és árak kiegyensúlyozásának ügyében. Az EiT következtetései szerint biztosítani kell az energiaellátás biztonságát, valamint a megfizethető és versenyképes árakat is, fenntartható módon. Fontos, hogy 2014-ig ki kell teljesíteni a belső energiapiacot (ennek érdekében a Bizottság jövő év elején jelentést készít majd a megvalósítás addigi eredményeiről), valamint megfelelő összeköttetéseket kell kialakítani azért, hogy 2015-re megszűnhessen a tagállamoknak a különböző energiahálózatoktól való elszigeteltsége. A vezetők leszögezték, hogy

2 kiemelt feladatot jelent a harmadik energiaügyi csomag eredményes és következetes végrehajtása, valamint határozottabb intézkedéseket várnak keresleti oldalon és a kapcsolódó technológiák (pl. intelligens energiahálózatok) fejlesztésével kapcsolatban is. Leszögezték, hogy a beruházásokat elsősorban a piacnak kellene finanszíroznia, a beruházás-ösztönzéssel kapcsolatban pedig elsőbbséget kell, hogy élvezzen a transz-európai energetikai infrastruktúráról szóló rendelet gyors végrehajtása. Az Európai Bizottságnak felül kell vizsgálni az állami támogatásokra vonatkozó szabályokat és iránymutatásokat kell kidolgozni a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos támogatási rendszerekre és a K+F támogatásokra is. Fontos, hogy az Európai Unió még inkább diverzifikálja energiaellátását és újabb saját energiaforrásokat vezessen be az ellátásbiztonság szavatolása érdekében. Az Európai Bizottság ez év végéig elemzést készít arról, hogy az egyes tagállamokban milyen elemekből tevődnek össze az energiaárak és költségek. Az ülés másik fontos témája az adópolitika volt, amellyel jelenleg is több uniós intézmény foglalkozik (lásd írásunkat az Európai Parlament plenáris üléséről). Tekintettel a jelenleg is tartó nehéz gazdasági helyzetre az Európai Unióban, a tagállamok mind nagyobb jelentőséget tulajdonítanak az adókikerülés és az adócsalás elleni közös fellépésnek. Az ülésen az uniós állam- és kormányfők leszögezték: gyors fellépésre van szükség, a tagállami és a globális intézkedések összehangolására. E tekintetben kulcsfontosságúak az automatikus információcsere bővítésére irányuló intézkedések, mind uniós mind globális szinten. A tagállamoknak továbbá haladéktalanul végre kell hajtaniuk az adócsalás és adókikerülés elleni küzdelem megerősítésére irányuló cselekvési tervet (COM(2012)722/2), a Tanácsnak pedig ezzel összefüggésben június végéig el kell fogadnia a gyorsreagálási mechanizmusról, illetve a fordított adózásról szóló irányelvet a hozzáadottérték-adó csalás elleni küzdelem jegyében. Tárgyaltak még az agresszív adótervezésről és nyereség-átcsoportosításról szóló ajánlásról, valamint kiemelték a káros adóintézkedések megszüntetésére irányuló munka fontosságát. Az adópolitika tekintetében növelni kell az OECD-n belüli munkát. Az ülés tehát két olyan kérdéssel foglalkozott, amely Európa fejlődésének egy-egy gátját jelenti: lassan Európa lesz az egyetlen olyan kontinens, amely energiaimportra szorul, ezzel pedig érthető módon sebezhetővé válunk. A magas energiaárak és a fragmentált piac is problémát jelentenek. Az adópolitika tekintetében hasonló megosztottság jellemzi az Uniót. Ugyanakkor mindkét politikával kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy noha konkrét azonnali lépések nem jellemezték a csúcstalálkozót, mégis számos határidőt fektettek le a vezetők, az energiapolitikával pedig legutóbb 2009-ben foglalkoztak ilyen mélységben a legmagasabb szinten, ami jól mutatja, hogy az állam- és kormányfők is felismerték, hogy lépéseket szükséges tenni annak érdekében, hogy Európa megfordítsa az energiafüggőséggel kapcsolatos nem túl pozitív tendenciáit. A következő Európai Tanács ülésre június án kerül sor. Az ülés következtetései a következő linken érhetőek el: Az Európai Parlament májusi plenáris ülésének legfontosabb fejleményei Május 20 és 23 között az Európai Parlament plenáris ülést tartott Strasbourgban. Az ülésen számos jelentős kérdés is napirendre került és döntést hoztak a képviselők olyan fontos

3 kérdésekben, mint például az adócsalás vagy az uniós bankfelügyelet. Mojca Kleva Kekus szlovén képviselő jelentése támogatásával a képviselők jelentős többséggel úgy vélték, hogy azonnal lépni kell az adócsalás visszaszorítása érdekében. Így évente 1000 milliárd euróval több kerülhetne a tagállami költségvetésekbe. Az éves adóügy jelentésről (amelynek jelentéstevője a magyar Pelczné Gáll Ildikó) is vitáztak, amely főként az adóelkerülés és a kiskapuk megszüntetése tekintetében tesz javaslatokat. A képviselők támogatták az Európai Központi Bank (EKB) ellenőrzésével megvalósuló uniós bankfelügyelet létrehozását. Ez azonban csak akkor válhat realitássá, ha az EKB-val sikerül kidolgozni egy olyan intézményközi megállapodást, amely pontosan elhatárolja az EKB ilyen irányú kötelezettségeit és hatásköreit. Téma volt a tengeri olaj- és gázkitermelés is. Az EP szerint a kitermelést végző vállalatoknak vészforgatókönyvet kell készíteniük és bizonyítaniuk kell, hogy képesek az esetlegesen felmerülő környezeti károk visszafordítására, különben nem kaphatnának engedélyt a tengeri fúrásokra. Az EU USA szabadkereskedelmi megállapodással kapcsolatban a héten egyértelműen kiderült, hogy az EP nagyobb beleszólást kíván a tárgyalásokba. A várhatóan júliusban kezdődő tárgyalásokkal kapcsolatban a képviselők szerint ügyelni kell arra, hogy a megállapodás az EU gazdasági érdekeit erősítse, biztosítsa a szellemi tulajdon és a személyes adatok megfelelő védelmét, valamint véleményük szerint a kulturális és audiovizuális termékeket ki kell venni a megállapodás témái közül. Az EP is támogatja továbbá, hogy 2030-ra Európa energiaszükségletének legalább 30%-át kötelező érvénnyel megújuló energiaforrásokból fedezze, amint az kiderült a szavazások során. Támogatja továbbá, hogy jövőre az európai parlamenti választásokra május között kerüljön sor, így azt már csak az Európai Tanácsnak kell várhatóan júniusban jóváhagynia. Az EP évente ellenőriztetné az EU-val a tagállamok médiatörvényét, így szerintük ki lehetne védeni a kormányzati beavatkozást a híradásokba. Egyszerűsödnének a gazdáikkal utazó háziállatokra vonatkozó szabályok is, az állatútlevél és a szigorúbb egészségügyi szabályoknak való megfelelés mellett másfél év múlva jelentősen könnyebb lehet a kedvencek utaztatása. Egy, szintén a héten elfogadott állásfoglalás szerint a tagállamoknak több pilléren nyugvó nyugdíjrendszert kell bevezetniük (vagy, amennyiben ilyen már van országaikban, akkor azt meg kell őrizni), az állami nyugdíjnak pedig tisztességes megélhetést kell biztosítania mindenki számára. A parlament döntött emellett arról is, hogy az Európai Unió bármely tagállamában védelemben részesülő, korábban zaklatásnak kitett vagy nemi alapú erőszakot elszenvedő áldozat biztonságát akkor is garantálni kell a jövőben, ha másik tagállamba utazik. Bővítési kérdések: eltérő kilátások ások Az Európai Parlament májusi plenáris ülésén két, ún. eredményjelentést is megtárgyalt Bosznia és Hercegovina, valamint Macedónia integrációjával kapcsolatban. A jelentések kimenetele eltérő: míg Macedóniával kapcsolatban alapvetően pozitív a megítélés (a jelentés szerint az ország készen áll a tárgyalások megindítására), addig Bosznia- Hercegovina esetében árnyaltabba kép (még mindig messze járnak attól, hogy teljesítsék az uniós stabilizációs és társulási folyamat elindításának feltételeit). Az utóbbi esetében az EP képviselők megállapították, hogy az ország jelentősen le van maradva a térség többi tagállamához képest, valamint nagy probléma a tomboló korrupció is.

4 Emellett a képviselők hiányolták a nők és fiatalok önrendelkezésének megteremtését és a közigazgatási reformokat, valamint lassúnak találták az ország felkészülését a horvát csatlakozással járó változásokra. Ezzel szemben Macedóniával kapcsolatban sokkal pozitívabb véleményt fogalmaztak meg: úgy vélték, a csatlakozási tárgyalások megkezdése kilendítheti az országot a jelenlegi stagnálásból. Mint Richard Howitt egyesült királysági szocialista EP-képviselő fogalmazott: ha sorban állás közben állandóan megelőz valaki, természetes, hogy egy idő után kiállsz a sorból. Éppen ezért A parlament a macedón csatlakozási tárgyalások azonnali elindítását kéri a tagállamoktól. Emellett kiemelték, a szerbkoszovói megállapodáshoz hasonló bátorságra van szükség az Athén és Szkopje között kialakult helyzet rendezéséhez is. Mindeközben pedig a Szerbia és Koszovó közötti megállapodás implementációjával kapcsolatban is jelentős előrelépések történtek, többek között a két fél közötti brüsszeli tárgyalásoknak köszönhetően is, noha helyi szinteken még mindig hiányos a megállapodás támogatottsága. Herman Van Rompuy pedig törökországi látogatása kapcsán próbál életet lehelni a török csatlakozási folyamatba, hangsúlyozva, hogy most lehetőség van újabb tárgyalási fejezetek megnyitására es európai választások felmérés: a fiatalok kétharmada a szavazna Az Európai Bizottság május 24-én közzétett felmérése szerint a megkérdezett 13 ezer európai fiatal 64 százaléka venne részt a 2014-es EP választásokon - 35 százalékuk válaszolta azt, hogy nem venne részt. A legmagasabb a részvételi szándék Belgiumban, Hollandiában, Svédországban, Olaszországban (75 százalék feletti), a legalacsonyabb Cipruson, Görögországban, Csehországban és Szlovéniában (55 százalék alatt). A szavazni óhajtók kilencven százaléka azért szavaz, mert hisz a demokráciában, és az EP választások jelentőségében. A nem szavazók kétharmada azért fog tartózkodni, mert a véleményük szerint a szavazatuk nem változtatna semmit. Ezzel együtt az Európai fiatalok inkább gondolják magukat (69 százalék) európainak, mint az idősebb generáció (60 százalék). Bizottsági előterjesztés a migráció növekedésre vonatkozó v hatásáról Az Európai Bizottság május 22-én terjesztette elő elképzeléseit arra vonatkozóan, hogy a migráció és a mobilitás miként tud hozzájárulni az inkluzív gazdasági és társadalmi fejlődéshez, valamint hogyan lehet megerősíteni a globális együttműködést e téren. A nemzetközi migránsok száma a évi 150 millióról 2010-re 214 millióra nőtt. E migránsok több mint fele alacsony és közepes jövedelmű országokban él, több fejlődő ország pedig egyaránt betölti a származási és a célország szerepét is. E fokozódó regionális és globális mobilitás lehetőségeket teremt, hozzájárul például a szegénység csökkentéséhez és az innovációhoz is, ugyanakkor hatékony kormányzást is igényel az olyan kihívások leküzdése érdekében, mint például az agyelszívás,

5 a migránsok kizsákmányolása és migráció hatása az urbanizációra. A Bizottság közel 1 milliárd eurót kötött le több mint 400 migrációval kapcsolatos projekt számára. A Bizottsági dokumentum azt irányozza elő, hogy az EU ambiciózusabban közelítse meg a migráció és a fejlődés kérdését. Annak érdekében, hogy átfogóbban lehessen foglalkozni azzal a szereppel, amelyet a migráció és a mobilitás tölt be a fenntartható fejlődésben, számos új prioritást jelöltek meg, többek között a kormányzás előmozdítását, a fejlődő országok között zajló migráció fejlődésre gyakorolt hatásait, valamint a migráció integrálását a fejlesztési menetrendbe. A Bizottság továbbá elkötelezte magát a migrációval és fejlődéssel kapcsolatos kezdeményezések támogatása mellett, ideértve az uniós partnerországoknak a migrációirányítás fejlesztésében nyújtott segítséget is. Visszavonta az olívaolaj-diktátumot az Európai Bizottság Az Európai Bizottság május 23-án visszavonta azt a tervezetet, amely jövő évtől betiltotta volna az éttermi asztalokra kitett címkézetlen, újratölthető olívaolajas palackokat és egyéb edényeket. A tiltást azért vezették volna be, mert ellenőrizetlen forrásból, gyakran másmilyen, gyengébb minőségű vagy régi olajat kaptak a vendégek, de a javaslat az utóbbi hetekben az euroszkeptikusok céltáblájává vált. A Daily Telegraph brit lap internetes oldala az első cikke után akár naponta többször is foglalkozott a többek között olajdiktátumnak titulált jogszabály-tervezettel, a sztorival hamarosan a BBC és más médiumok is elkezdtek foglalkozni, két nappal később pedig brit politikusok, majd május 22-ére már a szigetország miniszterelnöke is elítélte a tervet. Pontosan ez az a fajta terület, ahonnan az Európai Uniónak azonnal ki kell szállnia nyilatkozta David Cameron brit kormányfő, aki szerint az asztali olívaolajról szóló javaslatnak nem is szabadott volna az asztalon lennie, hogy egy szóviccet erőltessek. Mark Rutte holland miniszterelnök egyenesen José Manuel Barrosonak, az Európai Bizottság elnökének vetette fel a bizarr ügyet az állam- és kormányfők ülésén, amelyet egy nappal a visszavonás előtt tartottak. A javaslat egy tavaly júliusi átfogó olívaolajágazati akcióterv része volt, ez alapján pedig januárban született jogszabály-tervezet, amelyről a május 14-i szavazáson nem tudtak dönteni a tagállamok szakértői. 15, zömében olívaolajtermelő ország igennel szavazott, ám az Egyesült Királyság csak tartózkodott, és más országok is így tettek vagy átálltak, így nem sikerült fenntartani az eredetileg tervezett blokkoló kisebbséget, mondta el Mark Rutte saját parlamentje előtt, a döntés pedig így az Európai Bizottság kezébe került. (MB) Növényvédőszer-korlátozás a méhek megóvása érdekében december 1-től1 Az Európai Bizottság május 24-én a neonikotionidok családjába tartozó három növényvédő szer használatára vonatkozó korlátozást fogadott el. Ezekről a szerekről (klotianidin, imidakloprid és tiametoxám) megállapítást nyert, hogy káros hatással vannak Európa háziméh-populációjára. Ez a korlátozás december 1-jén lép hatályba, és legkésőbb két éven belül felülvizsgálják. A korlátozás olyan növényvédő szereket érint, amelyeket a méhek és - 5 -

6 egyéb, beporzást végző rovarok számára vonzó növények és gabonafélék kezelésére használnak. Minderre azért volt szükség, hogy kezelni lehessen az európai méhpopuláció drámai csökkenésének problémáját. A tagállamoknak az uniós korlátozások teljesítése érdekében szeptember 30-ig vissza kell vonniuk vagy módosítaniuk kell a jelenlegi engedélyeket. A jelenlegi készletek használatát legkésőbb november 30-ig engedélyezhetik. A korlátozások megfelelő alkalmazásáért a nemzeti hatóságok felelősek. A növényvédő szerek használata csupán az egyike azoknak a tényezőknek, amelyekre a méhek számának csökkenése valószínűleg visszavezethető. Az egyéb tényezők közé a paraziták, más kórokozók, az állatgyógyszerek hiánya vagy esetenkénti nem megfelelő alkalmazása, a méhészeti intézkedések és az olyan környezeti tényezők, mint például az élőhely és a táplálék hiánya, valamint az éghajlatváltozás sorolhatók. Az EU, az USA és Kanada atlanti-óceáni kutatási együttműködésbe kezd Az Európai Unió, az Egyesült Államok és Kanada május 24-én megállapodott arról, hogy egyesítik erőiket az atlanti-óceán kutatása érdekében. A megállapodás a három partner óceánmegfigyelési tevékenységeinek összehangolására összpontosít. Célja az Atlantióceán jobb megismerése és az erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás ösztönzése. Munkájuk során a partnerek tanulmányozni fogják az Atlanti-óceán és a Jeges-tenger közötti kölcsönhatást is, különös tekintettel az éghajlatváltozásra. Az EU és tagállamai évente közel két milliárd eurót fektetnek be a tengerkutatásba és a tengerhasznosítási célú kutatásba. A potenciális együttműködés területei a megállapodás keretében a következők: - óceán-megfigyelés; - adatok megosztása, például a hőmérsékletre, a sótartalomra és a savasságra vonatkozóan; - átjárhatóság és koordináció az olyan megfigyelési infrastruktúrák között, mint például a mérőbóják és a kutatóhajók; - fenntartható gazdálkodás az óceán erőforrásaival; - a tengerfenék és a tengerfenéki élőhelyek feltérképezése; - a kutatói mobilitás támogatása; - a jövőbeli kutatási prioritások azonosítása és ajánlása. Civil EU-miss misszió segít a líbiai határőrizetben Az Európai Unió tagállamai május 22-én támogatták, hogy EU-misszió induljon Líbiába (EUBAM Libya), segítve rövidtávon a határok őrizetét, tovább tekintve pedig fenntartható, integrált határkezelési stratégiát kialakítva, beleértve a szükséges struktúra kialakítását is. A jövő hónapban induló, két évig tartó küldetés maximum 110 főből állhat. A missziónak nem lesz végrehajtó funkciója, és tudásátadás, nem pedig pénzügyi támogatás révén igyekszik elérni a célját, hívja fel rá a figyelmet az Európai Külügyi Szolgálat összefoglalója. A küldetés tanácsadóit, kiképzőit és mentorait egy magáncég fogja védeni egy, a European Voice lap által idézett forrás szerint a tárgyalások - 6 -

7 különösen fontos pontja volt a biztonság, mivel az elmúlt évben öt külképviseletek elleni terrortámadást is végrehajtottak Líbiában. Közülük a legutóbbi, április 22-ei a francia tripoli nagykövetséget érte, amelyet vélhetően az ország szerepvállalása váltott ki a mali iszlamisták elleni harcban. A fegyveresek és eszközeik többsége éppen Líbiából, a porózus határoknak köszönhetően szivárgott át, miután felkelők nyugati segítséggel megbuktatták Moammer Kadhafi rezsimjét. A líbiai határőrizet gyengesége ugyanakkor a Földközi-tengeri illegális bevándorlás miatt is problémát jelent az EU-nak, amely emiatt még Kadhafival is hajlandó volt tárgyalni és együttműködni, emlékeztetett rá a European Voice a témával foglalkozó cikkében. (MB) Kínával kezdeményezi első önálló befektetési megállapodását az EU Az Európai Bizottság május 23-án javasolta a tárgyalások megkezdését Kínával egy beruházási megállapodásról, kérve ehhez a tagállamok mandátumát. Ez lehet az első ilyen önálló EUszintű szerződés (más országokkal vagy kereskedelmi tömbökkel is tárgyalnak hasonló megállapodásról, de szabadkereskedelmi egyezmények részeként), mivel a külföldi közvetlen tőkebefektetések szabályozása a ben életbe lépett lisszaboni szerződés óta az EU kizárólagos jogköre. A kezdeményezésről még a 2012-es EU-Kína csúcstalálkozón döntöttek. A megállapodás egységes, összefüggő szöveggé kovácsolná össze a kínai és a kétoldalú tagállami szerződéseket a befektetések védelméről. A cél, hogy nagyobb jogbiztonságot teremtsenek, lebontsák a befektetések előtt álló akadályokat és növeljék a hozzáférést a kínai piachoz az olyan fontos kérdések megoldásával, mint például a kötelező vegyesvállalatoké. Az Eurostat adatai alapján 2011-ben az EU vállalatai 17,5 milliárd eurót fektettek be Kínában, míg az ellenkező irányból csak 2,8 milliárd euró érkezett (ez mindkét oldal összes külföldi közvetlen tőkebefektetéseinek kevesebb mint három százaléka). A tárgyalásokat beárnyékolhatja, hogy az Európai Bizottság a közelmúltban az olcsó kínai napelemek, majd telekommunikációs eszközök miatt is védővámok bevezetését kezdeményezte. A lépéseket a május 26-án Berlinben tárgyaló Li Ko-csiang miniszterelnök is ellenezte. (MB) Az EU terrorszervezetnek nyilváníthatja a Hezbollah fegyveres ágát Az Egyesült Királyság május 21-én kezdeményezte, hogy az Európai Unió minősítse terrorszervezetnek a Hezbollah libanoni síita mozgalom katonai szárnyát. A tagállamokra már régóta nyomást gyakorol Izrael és az Egyesült Államok, hogy tegyék meg ezt a lépést (sőt, Patrick Ventrell, az USA külügyi szóvivője szerint az EU-nak az egész csoportra ki kellene terjesztenie a korlátozásokat). A tagállamok egy része főként a franciák viszont amiatt vonakodott, hogy a döntés megbolygathatja a törékeny libanoni egyensúlyt, mivel a Hezbollah - 7 -

8 az egyik legkomolyabb politikai erő az országban, jóléti szolgáltatásokat is nyújtva, illetve féltették a térségben állomásozó békefenntartóikat. A várhatóan június 4-én tárgyalandó javaslatot ugyanakkor Laurent Fabius francia külügyminiszter és a Reuters szerint német kollégája is támogatja, bár elfogadásához egyhangú döntés kell. A britek a lépést egyrészt a júniusi, burgaszi buszrobbantással indokolták. Az izraeli turisták elleni támadásért a bolgár hatóságok februári és az Europol áprilisi megállapítása szerint is valószínűleg a síita szervezet felelt. A másik indokot egy ciprusi ügy adta: márciusban négy évre ítéltek egy Hezbollah-tagot terrorcselekmények előkészítése miatt. A britek ugyanakkor tagadták, hogy a javaslat igazi oka a Hezbollah egyre nagyobb érintettsége lenne a szíriai polgárháborúban (Laurent Fabius ugyanakkor épp emiatt szavazna igennel). A libanoni csoport fegyveresei épp két nappal a brit kérés bejelentése előtt indítottak Bassár al-asszád elnök katonáival közösen támadást a felkelők által uralt Kuszeir városának visszafoglalására, ami a Hezbollah eddigi legkomolyabb és legnyilvánvalóbb beavatkozása a szíriai kormány oldalán. (MB) PORTRÉ Christine Lagarde Az IMF jelenlegi vezetője (2011 óta) január 1-jén született Párizsban. Karrierje során először jogászként tűnt ki, majd a számos francia miniszteri tisztséget is betöltött, köztük ő volt Franciaország első női pénzügyminisztere (emellett volt kereskedelmi és mezőgazdasági miniszter is). Tanulmányait részben Franciaországban (Párizs és Aix-en-Provence), részben pedig az Egyesült Államokban töltötte, amelynek során többek között az amerikai Kongresszusban is dolgozott gyakornokként. Politikusi karrierjét megelőzően a Baker & McKenzie nemzetközi ügyvédi irodában futott be igen fontos karriert (a cég első női elnöke lett). Politikai pályája során a korábbi francia elnököt is adó UMP-ben politizált. Elvált, két gyermeke van. THINK TANK FIGYELŐ: Bruegel: az IMF támogatások eddigi tapasztalatai Görögországban, Írországban és Portugáliában A Bruegel munkatársai (Jean Pisani-Ferry, André Sapir és Guntram Wolff) május közepén jelentették meg hosszú tanulmányukat az EU-IMF páros Görögországban, Írországban és Portugáliában nyújtott segítségének értékeléséről készített tanulmányukat. A dokumentum legfontosabb megállapításai a következők szerint foglalhatók össze. A három segélyakció nem tipikus, mert mindhárom fejlett, ráadásul egy monetáris unióban tömörülő ország számára lett létrehozva és időbeni kiterjedésük is igen jelentős (Görögország esetében már a három évről - 8 -

9 beszélünk 2013 májusában), és méretük és funkcionális kiterjedésük is nagyon nagy. Az egyensúlyvesztés hatalmas volt és az IMF-EU támogatás ezekben az országokban teljes mértékben átvette a piaci finanszírozás helyét. Az IMF részvétele a segélyprogramokban igen hasznosnak bizonyult, mivel az EU tapasztalata a válságkezelésben korlátozott. A trojka együttműködése alapvetően megfelelő volt, de a görög államcsőd továbbterjedési veszélyének megítélésében jelentős mértékben eltért az IMF és az EU véleménye. Az Európai Bizottság kettős szerepe (mint az ESM (European Stability Mechanism) képviselője, és mint EU intézmény) problematikus mert fennáll az érdekkonfliktus. Ezért a tanulmány azt javasolja, hogy létre kell hozni az Európai Valutaügynökséget (European Monetary Fund) intézményét, ami átvenné az ESM válságkezelésben játszott szerepét. Az EKB szerepe a trojkában igen fontos, mert a bank hatalmas méretű likviditással állhat a mentőcsomag mögé, sőt a jövőben átveheti az IMF pénzügyi támogatási részének jelentős részét, lecsökkentve az IMF hitelek programokban játszott pénzügyi súlyát 10 százalékra. Az EU- IMF válságkezelési tapasztalatoknak az EU-n túl is lehetnek fontos tanulságai: a trojka mentőakciói során kialakított eljárások alapul szolgálhatnak más régióban vagy globálisan alkalmazandó válságkezelési akciókhoz is. Írországban valószínűleg sikeres lesz a program: az ország az év végéig kiléphet a programból. Portugáliának is jó esélye van a sikerre, jóllehet továbbra is nagyok maradnak a portugál gazdaság strukturális gyengeségei, az ország sérülékeny marad. Görögország eset viszont kudarc. A görög politikai és közigazgatási rendszer alkalmatlan arra, hogy bevezesse és sikerre vigye a szükséges strukturális reformokat. Mindhárom ország komoly megszorításokat vezetett be. A munkaigényes szektorok (pl. építőipar) összeomlása a megszorításokkal párosulva feltornázta a munkanélküliséget, ami komoly társadalmi feszültséget eredményezett, főleg Görögországban. A tanulmány letölthető itt: TUDTA-E? Macedónia 2005 óta tagjelölti státuszban van. IMPRESSZUM Az EU-Navigátor a Magyar Külügyi Intézet heti uniós híreket feldolgozó hírlevele, amely az Európai Kutatási Központ szerkesztésében készül. Szerkesztő: Marján Attila (MKI EKK), Szalóki Katalin A hírlevél további munkatársai: Márton Balázs (Kitekintő), Murányi Zsófia eunavigator@hiia.hu - 9 -