SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA TANREND TANÉV I. FÉLÉV Esti tagozat 1052 BUDAPEST, PIARISTA KÖZ 1.

Átírás

1 SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA TANREND TANÉV I. FÉLÉV Esti tagozat 1052 BUDAPEST, PIARISTA KÖZ 1. 1

2 A római Szent Anzelm pápai egyetemhez affiliált teológiai főiskola A katekéta - lelkipásztori munkatárs alapképzés kidolgozása és bevezetése Főiskolánkon a HEFOP P /1.0 A katekéta lelkipásztori munkatárs képzés alapképzési rendszerének kidolgozása és bevezetése három főiskolán projekt keretén belül az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európa Terv keretében valósul meg. 2

3 TARTALOMJEGYZÉK Információk... 4 A Sapientia nap programja... 7 Tanszékek... 8 Díjszabás A félév időbeosztása Tanrend Tanegységtematika Órarend A szombati tanítási napok órarendje (a 2008/2009-es tanévben új időbeosztás): 1. óra: óra: óra: szentmise, utána ebédszünet 4. óra: óra:

4 SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA 1052 Budapest, Piarista köz 1. Központi telefonszám: (+36 1) Levélcím: 1364 Budapest, Pf E mail: sapientia@sapientia.hu Honlap: OM azonosító: FI Rektor: Dr. Orosz András Lóránt OFM E mail: orosz.lorant@sapientia.hu Tel.: (+36 1) , fax: (+36 1) Iroda: II. emelet 203. Fogadóóra: kedd Rektori titkárnő: József Margit E mail: margit@sapientia.hu Tel.: (+36 1) , fax: (+36 1) Iroda: II. emelet 204. Rektorhelyettes: Dr. Deák Hedvig OP deak.hedvig@sapientia.hu Tel.: (+36 1) , fax: (+36 1) Iroda: II. emelet 206. Fogadóóra: kedd Főtitkár: Izsák Margit E mail: izsakm@sapientia.hu Tel.: (+36 1) , fax: (+36 1) Iroda: II. emelet 205. Fogadóóra: kedd Gazdasági igazgató: Bóta László E mail: bota.laszlo@sapientia.hu Tel: (+36 1) , fax: (+36 1) Iroda: II. emelet 208. Fogadóóra: kedd Tanulmányi Osztály Tanulmányi osztály vezető-helyettes: Somfai Boglárka Tel.: (+36 1) , E mail: estitagozat@sapientia.hu Hartung Györgyné Tel.: (+36 1) Kovács Kata Tel.: (+36 1) Kozma Melinda Tel.: (+36 1) Iroda: II. emelet 205. Fax: (+36 1) Fogadóidő: Nappali tagozat: hétfő, kedd: , csütörtök: Esti tagozat: kedd: , csütörtök: , tanítási szombat:

5 Gazdasági Osztály: Nagy Antónia, Hermányi Mária Tel: (+36 1) , fax: (+36 1) Iroda: II. emelet 207. Fogadóidő: hétfő, kedd: , csütörtök: Könyvtár Mb. vezető: Zsohovszky Márta Tel.: (+36 1) E mail: biblio@sapientia.hu Keresés a könyvtár katalógusában: A könyvtár nyitva tartása: hétfő: szorgalmi időszakban; vizsgaidőszakban kedd szerda csütörtök péntek szombat kéthetente, az alábbi napokon: szept. 6.;szept. 20., okt. 4., okt. 18., nov. 8., nov. 15., nov. 29., dec. 6. Számítógépterem Informatikus: Kiss Benedek, Kovács Mihály Tel.: (+36 1) E mail: sos@sapientia.hu A gépterem nyitva tartása: hétfő péntek: tanítási szombat: Külföldi hallgatókkal és fogyatékossággal élő hallgatókkal foglalkozó koordinátor: Hartung Györgyné hartungklara@sapientia.hu Tel.: (+36 1) , fax: (+36 1) Iroda: II. emelet 207. Erasmus koordinátor: Dr. Tóth Beáta ügyintéző: Kovács Kata Tel.: (+36 1) , E mail: erasmus@sapientia.hu Pedagógiai, kateketikai és pasztorális gyakorlatok szervezésével foglalkozó koordinátor: Ködmön Ágota E mail: kodmon.agota@sapientia.hu Iroda: Pedagógia tanszék, III. emelet 311. Tel.: (+36 1)

6 Öregdiák-kapcsolatokkal foglalkozó koordinátor: Dr. Révay Edit ügyintéző: Ködmön Ágota E mail: kodmon.agota@sapientia.hu Életvezetési tanácsadás (diáktanácsadó) Időpont-egyeztetés: Somogyiné dr. Petik Krisztina Robu Magda somogyi.k@signum.hu dusika@yahoo.com Gyermekvédelmi jogi és pszichológiai tanácsadás Időpont-egyeztetés: Fehérné dr. Mészáros Ágnes, Jelinekné dr. Vári Zsuzsanna drmeszarosagnes@yahoo.com Lelkivezetés Az oktatókkal megbeszélés alapján. Iránytű hivatástisztázó kurzus Koordinátor: Versegi Beáta-Mária nővér iranytusapi@gmail.com Hallgatói Önkormányzat Elnök: Gyetván Jenő Tel.: (+36 1) , fogadóóra megbeszélés szerint. E mail: hok@sapientia.hu Iroda: IV. emelet 417. Hallgatói levelezőlista Halászháló (esti tagozat): halaszhalo@yahoogroups.com A főiskola épületében tilos a dohányzás. Dohányzásra kijelölt hely: kint, a főbejárat mellett. 6

7 SAPIENTIA NAP Ideje: november 22. szombat, óra Helyszín: Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola FELKÉSZÍTÉS A HÁZASSÁGRA ÉS A CSALÁDI ÉLETRE A konferencia szervezői: Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Ökumenikus Életvédő Alapítvány PROGRAM : A konferenciát megnyitja Bíró László családreferens püspök : Takács Gábor: Az ember és a család a Gaudium et spes konstitúció alapján : Puskás Attila: A házasság a keresztény antropológia nézőpontjából : Szünet : Roger Burggrave (Leuven): The Flesh Becomes Word. The Constitutive Meaning of the Sexual Body for Marriage and Family (A Test Igévé válik. A test konstitutív jelentősége a házasságban és a családban magyar tolmácsolással) : Kérdések az előadókhoz : Ebédszünet : Kopp Mária és Skrabski Árpád: A boldogságkeresés útjai és útvesztői a párkapcsolatokban : Dávid Bea: Barátság ÉS házasság; a kortárs kapcsolatok szerepe és jelentősége házasság előtt és után : Kérdések az előadókhoz : Szünet : Gyakorlati kezdeményezések a családi életre nevelésben 1. A Sapientia Főiskola Családpedagógiai Intézetének családi életre nevelés programja 2. Társ-suli : Képzés szerelemről, együttjárásról és barátságról 3. Timóteus Társaság: Fiatalok az Élet küszöbén (FÉK) kapcsolat- és jellemépítő, AIDSés drogprevenciós program bemutató 4. Somhegyi Annamária: A teljeskörű iskolai egészségfejlesztés Kérdések az előadókhoz 17.00: A konferencia befejezése 7

8 DOGMATIKA TANSZÉK III. emelet 301/B. : V. emelet 526C TANSZÉKEK Tanszékvezető: Lukács László Tóth Beáta PSZICHOLÓGIA TANSZÉK III. emelet 308. : Tanszékvezető: Horváth-Szabó Katalin Barlay Mónika Kézdy Anikó Büki Péter Robu Magda Csókay László Semsey András Egri László Somogyiné Petik Krisztina Fehérné Mészáros Ágnes Szilágyi Gyöngyi Gulyás József Tringer László Kály-Kullay Károly Urbán Szabolcs EGYHÁZJOG TANSZÉK III. emelet 309. : Tanszékvezető: Orosz Lóránt Gerencsér Balázs Gulyásné Kovács Erzsébet Schanda Balázs Ujházi Lóránd FUNDAMENTÁLIS TEO. TANSZÉK III. emelet 309. : Bagyinszki Ágoston Tőzsér Endre SZOCIOLÓGIA TANSZÉK III. emelet 309. : Jelinekné Vári Zsuzsanna Révay Edit Riez Andrea PEDAGÓGIA TANSZÉK III. emelet 311.; : Tanszékvezető: Kotschy Andrásné Fekete László András Fogassy Judit Lőw Márta Pálvölgyi Ferenc Semsey Gábor Svajcsikné Pál Bernadette Szentváry-Lukács Erika Szlanka Erzsébet EGYHÁZTÖRTÉNELEM TANSZÉK Tanszékvezető: Perendy László III. emelet 312. : Baán István Deák Hedvig Szabó Csaba Varga Kapisztrán FILOZÓFIA TANSZÉK Tanszékvezető: Bakos Gergely IV. emelet 418. : Beran Ferenc Patsch Ferenc Rochlitz Kyra 8

9 FILOZÓFIA TANSZÉK Tanszékvezető: Bakos Gergely IV. emelet 418. : Beran Ferenc Rochlitz Kyra Patsch Ferenc BIBLIATUDOMÁNY TANSZÉK V. emelet 526B Mb. tanszékvezető: Xeravits Géza Balogh Katalin Jelenits István Karaffa János Szatmári Györgyi Thorday Attila Vörös Károly Sulyok Elemér GYAKORLATI TEOLÓGIA TANSZÉK Tanszékvezető: Pákozdi István V. emelet 525B Áment Lukács Bartók Tibor Czap Zsolt Csáki Tibor Fehérváry Jákó Kálmán Peregrin Kecskésné Papp Ágnes Nobilis Márió Szentistványi Rita Tomka Ferenc Versegi Beáta-Mária NYELVI LEKTORÁTUS IV. emelet 414. Lukács Józsefné Lukács Gillike MORÁLTEOLÓGIA TANSZÉK V. emelet 526A III. emelet 311. Tanszékvezető: Tuba Iván Somfai Béla CSALÁDPEDAGÓGIAI INTÉZET IV. emelet 419.; : NEVELÉSTUDOMÁNYI INTÉZET III. emelet 311.; : SZERZETESTEOLÓGIAI INTÉZET III. emelet 309. : Mb. intézetvezető: Hortobágyiné Nagy Ágnes Szervező titkár: Déri Éva Intézetvezető: Kotschy Andrásné Intézetvezető: Deák Hedvig 9

10 Díjszabás a 2008/2009-es tanévre Díjak beiratkozáskor (csak az I. évfolyamon) nappali és esti tagozaton, valamint posztgraduális képzésben A beléptető kártya használatának díja Beiratkozási díj (a beléptetőkártya díjával együtt)* Költségtérítés* nappali és esti tagozaton, valamint posztgraduális képzésben Ft Ft* I. évfolyam BA képzés, MA képzés, teológia szak, GYIT Ft/félév II. évfolyam BA képzés, MA képzés, teológia szak, GYIT Ft/félév III. évfolyam BA képzés, MA képzés, teológia szak Ft/félév IV. évfolyam teológia szak Ft/félév V. évfolyam teológia szak Ft/félév Késedelmi és mulasztási díjak Különeljárási díj: minden olyan költség, amely a hallgató kötelezettségeinek késedelmes teljesítéséből vagy mulasztásából keletkezik, például: Beiratkozás határidőn túl Leckekönyv leadása határidőn túl A szakdolgozat beadása határidőn túl Tanegység-újrafelvétel tanegységenként Beléptetőkártya pótlása elvesztés esetén Diploma másodlat kiadása Leckekönyv másodlat kiadása Neptun-kód/jelszó vagy géptermi kód/jelszó megkérdezése (elfelejtése esetén) Ft Ft Ft Ft Vizsgadíjak, vizsgahalasztási díjak Vizsgaszervezési díj** Sikeres vizsga ismétlése Sikertelen vizsga ismétlése második alkalommal további alkalommal Záróvizsga* Záróvizsga ismétlése Ft Ft Ft Ft Ft* Ft * Csak a költségtérítéses hallgatókra vonatkozik. ** Annak kell fizetnie, aki a vizsgára bejelentkezett, de nem jelent meg. 10

11 TANULMÁNYI OSZTÁLY Tanulmányi ügyek intézése: Kovács Kata, Somfai Boglárka Tel.: (+36-1) , ; Fax: (+36-1) ; Fogadóidő: kedd: csütörtök: tanítási szombat: A tanév I. félévének időbeosztása Szorgalmi időszak: szeptember december 13. Zarándoklat: október 12. (vasárnap), Mátraverebély-Szentkút Sapientia nap: november 22. (szombat) Vizsgaidőszak: december 15. (hétfő) január 24. (szombat) Javítóvizsga-időszak: január 26. (hétfő) január 31. (szombat) A II. félév első tanítási napja: február 7. (évfolyamonként eltérő lehet) Regisztráció a Tanulmányi Osztályon (fogadóidőben), kurzusfelvétel a NEPTUN-ban és a leckekönyvben Költségtérítés befizetése* Leckekönyv és regisztrációs lap, leadása a kedvezményes tanulmányi rend kérelem TO-n Szemeszterdolgozat bejelentő lap** leadása a Szakdolgozati címbejelentő*** TO-n Szemeszterdolgozat leadása a szaktanárnak Szakdolgozat és szakdolgozati konzultációs lap leadása, záróvizsgára jelentkezés**** Leckekönyv felvétele a TO-n a vizsgaiőszakra Leckekönyv leadása a TO-n a vizsgaidőszak végén szeptember 6. (8 00 ) -tól szeptember 27. (24 00 ) -ig a regisztrációs időszak végéig, legkésőbb szeptember 30-ig szeptember 27-ig október 11-ig november 29-ig október 21-ig november 29-től január 31-ig * Kérjük, hogy a befizetéseket lehetőleg banki átutalással végezzék. Akinek ez gondot okoz, a gazdasági osztályon fizethet, fogadóidőben. ** A szaktanár elfogadó aláírásával. *** Júniusban záróvizsgázóknak **** Csak a félévkor záróvizsgázóknak. Beadandó: kettő bekötött példány és egy CD. 11

12 KREDIT KÖVETEL- MÉNY FÉLÉVES ÓRASZÁM TANREND ALAPKÉPZÉS (BA) I. évfolyam Katekéta lelkipásztori munkatárs szak KÓD TÁRGY OKTATÓ BAÁB1/E Általános bevezetés I. Orosz Lóránt 0 a 4 BABE1/E Bevezetés az egyház életébe I.: Plébánialátogatások Révay Edit 2 gy 6 BAET1/E Egyháztörténelem I. Deák Hedvig 3 k 10 BAFI1/E Filozófiai antropológia Bakos Gergely 3 k 8 BAFT1/E Filozófiatörténet I. Patsch Ferenc 3 k 8 BAFU3/E Fundamentális teológia: A vallásról Bagyinszki Ágoston 3 k 8 BALT1/E Lelkiségtörténet I. Versegi Beáta-Mária 3 k 8 BALE1/E Liturgikus ének I. Kecskésné Papp Ágnes 0 a 8 BAOI1/E Ókeresztény irodalomtörténet I. Baán István 3 k 8 BAOB1/E Ószövetségi bevezetés I. Szatmári Györgyi 6 k 12 BAPR1/E Propedeutika I. Tőzsér Endre 2 k 6 BAPS1/E Személyiség és személyiségfejlődés Urbán Szabolcs 2 k 8 BAPSSZGY/E Személyiségfejlesztő és kommunikációs gyakorlat Somogyiné Petik Krisztina 1 gy 6 Összesen II. évfolyam Katekéta lelkipásztori munkatárs szak BABE3/E Bevezetés az egyház életébe III.: Rétegpasztoráció Czap Zsolt 1 gy 8 BAÁB2/E Bevezetés a kateketikai gyak.-ba Svajcsikné Pál Bernadette 0 a 2 BADO1/E Dogmatika I.: A Hármas-egy Isten Tóth Beáta 4 k 10 BAET1/E Egyháztörténelem I. Deák Hedvig 3 k 10 BAFU3/E Fundamentális teológia: A vallásról Bagyinszki Ágoston 3 k 8 BAKA1/E Kateketika I. Fogassy Judit 2 k 8 BAHGY1/E Kateketikai gyakorlat I. Svajcsikné Pál Bernadette 0 a 4alk BAKRI/E Krízis és tanácsadás Kézdy Anikó 1 gy 8 BALPT1/E Lelkipásztori teológia I.: Alapvető pasztorális Tomka Ferenc 2 k 8 BALT1/E Lelkiségtörténet I. Versegi Beáta-Mária 3 k 8 BANYGY/E Nyári gyakorlat Révay Edit 0 a 1hét BAOB1/E Ószövetségi bevezetés I. Szatmári Györgyi 6 k 12 SZD /E Szabadon választható: Szemeszterdolgozat I. 2 gy konz Összesen VKASZ/E Kateketika szeminárium* Fogassy Judit 1 gy 4 * szabadon választható, a kötelező mintatantervnek nem része. 12

13 SZAK- IRÁNY KREDIT KÖVETEL- MÉNY FÉLÉVES ÓRASZÁM III. évfolyam Katekéta lelkipásztori munkatárs szak KÓD TÁRGY OKTATÓ BAKPGY/E Nyári kateketikai/pasztorális gyakorlat Pákozdi István 2 gy 1 hét BALGY/E (Kórházi) lelkigondozás gyakorlat Egri László 0 a 1hét BADO1/E Dogmatika I.: A Hármas-egy Isten Tóth Beáta 4 k 10 BAEJ1/E Egyházjog I. Orosz Lóránt 3 k 8 BAET3/E Egyháztörténelem III. Deák Hedvig 3 k 10 BAEP/E Emberkép, gyermekkép és pedagógia Pálvölgyi Ferenc 1 gy 8 BAMO1/E Morális I. Tuba Iván 4 k 8 BAKSZ1/E Szakdolgozatra felkészítő szem. I.* 0 a 6 BASO1/E Szociológia I. Révay Edit 3 k 8 BAVM/E Vallás és emberi magatartás Robu Magda 2 k 8 BAEK/E Egyházi kommunikáció Szentistványi Rita L 2 gy 12 BAKV/E Közösségvezetés Kézdy Anikó L 2 gy 8 BALPT3/E Lelkipásztori teológia III.: Közösség Tomka Ferenc L 2 k 8 BAPLGYB1/E Plébániai gyakorlat bevezetése I. Pákozdi István L 2 gy 8 BAPN/E A hallgatók pedagógiai nézeteinek feltárása és elemzése Kotschy Andrásné K 1 gy 6 BABKGY1/E Kateketika gyakorlat bevezetése I. Svajcsikné Pál Bernadette K 2 gy 8 BAKGYP/E Kateketikai gyakorlat (plébánián) Svajcsikné Pál Bernadette K gy BAKAD1/E Kateketikai szakmódszertan I. Lőw Márta K 2 k 8 BAKADSZ1/E Kateketikai szakmódszertan szem. I. Lőw Márta K 1 gy 8 Összesen (katekéta szakirány) K Összesen (lelkipásztori munkatárs szakirány) L Összesen (mindkét szakirány) K+L * Konzultáció a szakdolgozat témavezetőjével. A tárgy elvégzését a témavezető igazolja a leckekönyvben. IDEGEN NYELV Az esti tagozatos hallgatóknak lehetőségük van bejárni a nappali tagozaton meghirdetett angol és német nyelvórákra. Az órák tematikája a nappali tagozat tanrendi füzetében található. A nyelvórát a Neptun rendszerben és a leckekönyvben fel kell venni az alábbiak szerint: BAAN1A2N Angol nyelv A2 szint Lukács Józsefné 1 gy 4 BAAN1B1N Angol nyelv B1 szint Lukács Józsefné 1 gy 4 BAAN1B2N Angol nyelv B2 szint Lukács Józsefné 1 gy 4 BANKH1N Német nyelv (középhaladó) Dr. Lukács Gillike 1 gy 4 BANH1N Német nyelv (haladó) Dr. Lukács Gillike 1 gy 4 13

14 KREDIT KÖVETEL- MÉNY FÉLÉVES ÓRASZÁM KREDIT KÖVETEL- MÉNY FÉLÉVES ÓRASZÁM MESTERKÉPZÉS (MA) Hittanár-nevelő tanár szak (H) Család- és gyermekvédő tanár szak (CS) különböző képzési formákban I. évfolyam H+CS 4+1 féléves képzés KÓD TÁRGY OKTATÓ MAPDG/E A pedagógiai gondolkodás fejlődése Pálvölgyi Ferenc 1 k 4 CSVGY/E A védelemre szoruló gyermek sajátosságai Büki Péter 2 ea 4 CSSZO/E Család- és gyermekvédelem szociológiája Révay Edit 2 ea 4 CSCSJ/E Család- és gyermekvédelmi jog Gerencsér Balázs 2 ea 8 CSCSPS/E Családpszichológia Horváth-Szabó Katalin 2 ea 4 MADO5/E Dogmatika V.: Kegyelemtan Tóth Beáta 4 k 10 MAHR1/E Hermeneutika I. Patsch Ferenc 3 gy 8 MAPDNE/E Nevelés, személyiségfejlesztés Fekete László András 2 k 8 MAOT/E Ószövetség teológiája Xeravits Géza 3 gy 8 MAOE1/E Ószövetségi egzegézis I. Xeravits Géza 2 k 8 MAPSN/E Pedagógiai pszichológia Somogyiné Petik Krisztina 2 k 8 CSSCS/E Segítségre szoruló családok Horváth-Szabó Katalin 2 ea,gy 4 CSSZP/E Szociálpolitika Jelinekné Vári Zsuzsanna 1 ea 4 MAPSTP/E Tanulás és fejlődés Robu Magda 2 k 8 MAPDTT/E Tanulás és tanítás Kotschy Andrásné 2 k 8 Összesen I. évfolyam H 1+1 és H+CS 2+1 féléves képzés KÓD TÁRGY OKTATÓ MAPDIK/E A pedagógia időszerű kérdései Kotschy Andrásné 2 gy 8 MAVP/E A vallási párbeszéd pedagógiája Lukács László 3 gy 12 MADOT/E Dogmatörténet Deák Hedvig 3 k 8 MAEJ1/E Egyházjog: Állami egyházjog Schanda Balázs 3 k 8 MAEJ2/E Egyházjog: Szentségi jog Orosz Lóránt 3 k 8 MAETM/E Egyháztörténelem tanításmódszertan Vörös Károly 2 gy 8 MAHR1/E Hermeneutika I. Patsch Ferenc 3 k 8 MASZMO/E Morálteológia szeminárium Beran Ferenc 3 gy 8 14

15 KREDIT KÖVETEL- MÉNY FÉLÉVES ÓRASZÁM KREDIT KÖVETEL- MÉNY FÉLÉVES ÓRASZÁM MAOT/E Ószövetség teológiája Xeravits Géza 3 k 8 MAFIÖ/E Ökofilozófia szeminárium Bakos Gergely 3 gy 8 MASZKAD/E Szakmódszertani (mesterképzési) szem. Svajcsikné Pál Bernadette 2 gy 8 Összesen Család- és gyermekvédő tanár szakosoknak a fentieken kívül: CSKONF/E Családi életre nevelés (konferencia) Kézdy Anikó 2 k 10 I. évfolyam H+CS 3+1 féléves képzés KÓD TÁRGY OKTATÓ MASZM/E A hitoktatás szakmódszertana Szlanka Erzsébet 3 k 8 MAPDG/E A pedagógiai gondolkodás fejlődése Pálvölgyi Ferenc 1 k 4 MAPDVP/E A vallási párbeszéd pedagógiája Lukács László 3 gy 12 CSVGY/E A védelemre szoruló gyermek sajátosságai Büki Péter 2 ea 4 CSSZO/E Család- és gyermekvédelem szociológiája Révay Edit 2 ea 4 CSCSJ/E Család- és gyermekvédelmi jog Gerencsér Balázs 2 ea 8 CSKONF/E Családi életre nevelés (konferencia) Kézdy Anikó 2 k CSCSPS/E Családpszichológia Horváth-Szabó Katalin 2 ea 4 MAPDNE/E Nevelés, személyiségfejlesztés Fekete László András 2 k 8 MAPSN/E Pedagógiai pszichológia Somogyiné Petik Krisztina 2 k 8 CSSCS/E Segítségre szoruló családok Horváth-Szabó Katalin 2 ea,gy 4 MAPSSZZ/E Személyiségfejlődési zavarok Horváth-Szabó Katalin 1 gy 8 CSSZP/E Szociálpolitika Jelinekné Vári Zsuzsanna 1 ea 4 MAPSTP/E Tanulás és fejlődés Robu Magda 2 k 8 MAPDTT/E Tanulás és tanítás Kotschy Andrásné 2 k 8 Összesen II. évfolyam (MA 3) H gyakorlati félév KÓD TÁRGY OKTATÓ MAP/E Kotschy Andrásné Portfolió 5 m.a. MAHTGY/E Kotschy Andrásné Hittanár-nevelő tanári tanítási gyakorlat 20 m.a. MARP/E Kotschy Andrásné Reflektív pedagógia 2 m.a. 14 MAPSSZI/E Horváth-Szabó Katalin Szakmai identitás tréning 1 m.a. 6 MATSZ/E Lukács László Teológiai szupervízió 2 m.a. 8 m.a.: minősített aláírás 15

16 KREDIT KÖVETEL- MÉNY FÉLÉVES ÓRASZÁM KREDIT KÖVETEL- MÉNY FÉLÉVES ÓRASZÁM II. évfolyam (MA 3) H+CS család-tanári félév KÓD TÁRGY OKTATÓ A családi életre nevelés elmélete és Hortobágyiné Nagy CSCSÉN/E gyakorlata Ágnes 2 gy 8 CSVGY/E A védelemre szoruló gyermek sajátosságai Büki Péter 2 k 4 Család- és gyermekvédelem csoportos Fehérné Mészáros CSCSGY/E szakmai gyakorlat Ágnes 3 gy CSSZO/E Család- és gyermekvédelem szociológiája Révay Edit 2 k 4 CSCSJ/E Család- és gyermekvédelmi jog Gerencsér Balázs 2 k 8 CSKONF/E Családi életre nevelés (konferencia) Kézdy Anikó 2 k CSCSPS/E Családpszichológia Horváth-Szabó Katalin 2 k 4 CSDRF/E Drogok és drogfüggőség Kály-Kullai Károly 2 gy 8 CSGYVI/E Gyermekvédelem az iskolában Csókay László 3 k 12 CSGYV/E Gyermekvédelem az otthont adó intézményekben Büki Péter 2 gy 8 CSHSZ/E Hivatásszemélyiségfejlesztés Horváth-Szabó Katalin 1 gy 8 CSSKT/E Segítő kapcsolat és tanácsadás Kézdy Anikó 1 gy 4 CSSCS/E Segítségre szoruló családok Horváth-Szabó Katalin 2 gy 4 CSSGYV/E Speciális gyermekvédelmi módszerek Büki Péter 2 gy 4 CSSZK/E Szociális képességfejlesztés Barlay Mónika 1 gy 8 CSSZP/E Szociálpolitika Jelinekné Vári Zsuzsanna 1 k 4 Összesen II. évfolyam (MA 4) H és (MA4) H+CS szakosoknak együtt KÓD TÁRGY OKTATÓ MASZM/E A hitoktatás szakmódszertana Szlanka Erzsébet 3 k 8 MAPDVP/E A vallási párbeszéd pedagógiája Lukács László 3 gy 12 MAPDE/E Az esélyteremtés pedagógiája Fekete László András 1 gy 8 MAPSCS/E Család és fejlődés Somogyiné Petik Krisztina 2 gy 8 CSKONF/E Családi életre nevelés (konferencia) Kézdy Anikó 2 k 10 MADOT/E Dogmatörténet Deák Hedvig 3 k 8 MAEJ1/E Egyházjog: Állami egyházjog Schanda Balázs 3 k 8 MAEJ2/E Egyházjog: Szentségi jog Orosz Lóránt 3 k 8 MAETM/E Egyháztörténelem tanításmódszertan Vörös Károly 2 gy 8 MAPSEV/E Erkölcsi és vallási fejlődés Robu Magda 2 gy 8 MASZMO/E Morálteológia szeminárium Beran Ferenc 3 gy 8 MAPDK/E Pedagógiai kutatások Kotschy Andrásné 2 gy 8 MAPSSZZ/E Személyiségfejlődési zavarok Horváth-Szabó Katalin 1 gy 8 Összesen

17 TANEGYSÉGTEMATIKA (a tanegységek neve szerint ABC rendben felsorolva) A családi életre nevelés elmélete és gyakorlata Előadó: Hortobágyiné dr. Nagy Ágnes A tanegység célja: A tárgy célja, hogy a hallgatók elsajátítsák a kiegyensúlyozott, harmonikus, boldog házasságra és a családi hivatásra való felkészítés családpedagógiai módszereit. Képesek legyenek az egészséges életvitelt segítő értékrend és család-barát szemléletmód hiteles átadására. Fejlesztendő kompetenciák Ismeri a családi életre nevelés elméleti és gyakorlati kérdéseit Képes a családi életre nevelés iskolai és a speciális foglalkozás keretében való megvalósítására Elkötelezett abban, hogy a gyermekek és a fiatalok minél jobban felkészüljenek a kiegyensúlyozott, harmonikus és boldog családi életre. Tematika: Az egészséges életmódra és családi életre nevelés (CSÉN) szükségessége, lehetőségei és feltételei az iskolában. A helyes önismeret és önértékelés, személyiségtípusok. Kommunikáció és konfliktuskezelés. A szeretettípusok, az igazi, elfogadó szeretet, a szeretet-nyelvek. Az ember kétneműsége különbségek férfi és nő között. A nemi identitás. A serdülőkor szépségei és gondjai. Felvilágosítás kicsit másként. Barátság, szerelem, együttjárás. Felelős szexualitás; AIDS-megelőzés. A termékenység-tudat és az egészség-tudat kialakítása. A megtermékenyítés biológiájával való ismerkedés, a fogamzás - mint csoda. Életadó szerelem felelős szülőség; Teljes körű tájékoztatás a családtervezési módszerekről, a természetes családtervezés; Életvédelem, magzatvédelem abortusz-megelőzés; Tanmenetek és óravázlatok bemutatása (3-12. osztály); Módszertani ötletbörze; Ajánlott irodalom Családi életre nevelés az oktatásban. Család-órákat segítő kézikönyv, Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Családpedagógiai Intézete, Budapest, Horváth-Szabó Katalin: A házasság és a család belső világa. Semmelweis és Dialógus Kiadó (válogatott fejezetei) Campbell, Ross: Nehéz évek. Harmat, Budapest, 1992, Chapman, Gary: Egymásra hangolva. Az öt szeretet-nyelv a házasságban. Harmat, Bp.,

18 Bovet, Theodor dr.: Felette nagy titok. Könyv a házasságról. Bécs, 1983.; Sapientia Családpedagógiai Füzetek 2., Vigilia Kiadó, Budapest, Calvo, Gabriel: Kéz a kézben. Kérdések és válaszok boldog házasságra készülő fiataloknak. MÉCS Családközösségek, Budapest, Fiore, Carlo: A fiatalok etikája. Don Bosco Kiadó, Budapest, Timóteus Társaság: FÉK tanári kézikönyv. Timóteus Társaság Alapítvány Fiatalok az Élet Küszöbén (FÉK) szolgálata, Budapest, 2000., McDowell J. és Day D.: Miért várj? Timóteus Társaság Alapítvány, Fiatalok az Élet Küszöbén (FÉK) szolgálata, Rötzer, J: Természetes fogamzásszabályozás. Herder, Budapest, A hallgatók pedagógiai nézeteinek feltárása és elemzése Előadó: Dr. Kotschy Andrásné A tanegység célja: A pedagógiai nézetek, kialakulásukra ható tényezők szerepének felismerése és tudatosítása által segíteni a hallgatókat a hittanári pálya választásával kapcsolatos döntésükben, megalapozni a pedagógiai gondolkodásuk fejlesztését/fejlődését, nevelői attitűdjeik alakulását. Fejlesztendő kompetenciák A nézetek feltárására alkalmas módszerek megismerése és alkalmazásának képessége. Az önismeret, önfejlesztés képessége. A konstruktív tanulás szemléletének kialakítása. Tematika: A pedagógiai nézetek feltárása és tudatosítása különböző módszerekkel (fogalomtérkép, metaforaelemzés, kvalitatív szövegelemzés, egyéni élettörténetek, narratívák) A nevelésről vallott nézetek kialakulására ható tényezők feltárása, hatásrendszerük elemzése, értelmezése. Követelmények: Egyéni portfólió készítése a hallgató saját pedagógiai nézeteinek alakulásáról. Hallgatótárs vagy más személy nézeteinek feltárására választott területen választott módszerrel. Ajánlott irodalom Dudás Margit (2006): Pedagógusjelöltek belépő nézeteinek feltárása. PTE, Pécs Oktatás-módszertani Kiskönyvtár sorozat Gondolat, Budapest Kutatás-módszertani Kiskönytár sorozat Műszaki Kiadó, Budapest 18

19 A hitoktatás szakmódszertana Előadó: Szlanka Erzsébet A tanegység célja: A mesterfok specializálódásaként a hallgató az ifjúsági pasztoráció sajátos voltába kap elméleti és elvi betekintést. Az ifjúság neveléséhez szükséges képességek és tudás fejlesztése, helyes vízió és felfogás kialakítása a társadalomról, a hivatásról a mai kihívásokkal szemben. A fejlesztendő kompetenciák: Megismeri az ifjúsági katekézis különböző helyeinek (iskola, plébánia, kollégium) sajátosságát. Képes lesz felismerni és alkalmazni különböző kateketikai módszereket, amelyeket a fent említett helyszínek igényelnek. Elkötelezett az ifjúság keresztény identitásának formálására, mégpedig oly módon, hogy az ifjúságot is az elkötelezett életre tudja vezetni. Tematika: 1. Az ifjúsági pasztoráció jellemzői modelljei lehetőségei 2. Az ifjúság jellemzői (szellemi, lelki és erkölcsi síkon) 3. Döntések típusai, szükséges lépései és annak nehézségei 4. Az értékek szerepe az ifjúság életében hogyan lehet kidolgozni élet-tervet 5. Az ifjúság, a társadalom és a felelősség viszonya 6. Nehéz helyzetek elfogadása, missziós lelkület kialakítása és a remény szerepe a bajba jutott ifjú pasztorációja 7. Az ifjú és a plébániai közösség 8. Az ifjú és a szentségi élet 9. Az ifjúság erkölcsi kihívásai, morális életre nevelés 10. Az ifjú és az elkötelezett élet házasságra, szerzetesi/papi hivatásra való felkészülés 11. Sérült modellek megvizsgálása (csonka család, együttélés, gender kérdések ), mivel áll szemben a mai ifjú, és hogyan igazodjon el. 12. Nyitott fórum Követelmény: Az elméleti órákon személyes jelenlét és aktív bekapcsolódás. Egyéni kutatás a hallgató által kiválasztott témában, és az aktuális helyzet alapismeretére építeni kutatásának eredményét. Házi dolgozat (10 12 oldal) Félév végi vizsga nincs. Kötelező irodalom: Keszeli Sándor: Ifjúsági katekézis Az ifjúsági világtalálkozók dokumentumai Magyar Kateketikai Direktórium az ifjúsággal foglalkozó katekéta jellemzői 19

20 A pedagógia időszerű kérdései Előadó: Dr. Kotschy Andrásné A tanegység célja: A neveléstudomány és a pedagógiai gyakorlat legújabb eredményeinek és problémáinak tanulmányozása által a hallgatói nézetek korszerűsítése, problémaérzékenységük, problémamegoldó képességük fejlesztése A fejlesztendő kompetenciák A folyamatos önművelés kompetenciájának kialakítása és fejlesztése. Ismerje a hitoktatásra ható egyházi folyamatokat, a neveléstudomány legújabb eredményeit, a gyakorlati pedagógia aktuális problémáit. Legyen képes egy-egy kérdéskör önálló feltárására, a szakmai információ-források megtalálására, elemző értékelésére, rövid tanulmányban való összefoglalására Ismerje fel az önképzés szükségességét mindennapi hitoktatói munkája színvonalasabbá tételében, hivatásának elmélyítésében Tematika: A szeminárium tematikája a hallgatók problémáinak, érdeklődésének megfelelően, közös megbeszélés alapján alakul ki. Követelmény Egy választott pedagógiai probléma önálló feldolgozása és bemutatása a többi hallgató aktív bevonásával. Kötelező és ajánlott irodalom: A választott témáknak megfelelő legfrissebb szakirodalom. Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz 1. Közös és eltérő vonások a különböző keresztény pedagógiákban 2. Keresztény pedagógus az önkormányzati iskolában A pedagógiai gondolkodás fejlődése Előadó: Dr. Pálvölgyi Ferenc A tanegység célja: a pedagógiával összefüggő tények, jelenségek és folyamatok történeti jellegű vizsgálata annak érdekében, hogy a tanár szakos hallgató a nevelés múltbeli koncepcióit megismerve kellően differenciált nézőpontokat alakíthasson ki saját pedagógiai hitvallásának formálásához. 20

21 A fejlesztendő kompetenciák: Ismeri a nevelés történetének korszakait, eseményeit, kiemelkedő személyiségeit és fontos iskolakoncepcióit. Képes a megismert fejlődési folyamatok, összefüggések kritikai elemzésére és ennek alapján reflektálni tud a jelenkor oktatással-neveléssel kapcsolatos eseményeire is. Elkötelezett a keresztény szellemiségű nevelésben és a korszerű pedagógiai módszerek használatában. Tematika: A neveléstörténet célja, módszerei. A nevelés ősi formái. Az ókori kelet nevelése. Az antik görög-római nevelés. Középkori egyházi és világi nevelés. Reneszánsz humanista pedagógia. A reformáció és a katolikus megújulás nevelése. A felvilágosodás korának pedagógiája. Európai népnevelési törekvések. A tudományos pedagógia kialakulása. A pozitivizmus hatása a pedagógiára. A gyermektanulmányi mozgalom. A reformpedagógia kialakulása és fejlődése. Magyar iskolaügy és pedagógia a 20. században. Modern katolikus nevelési koncepciók. Követelmény: Rendszeres és konstruktív részvétel, zárthelyi dolgozatok írása, félév végén kollokvium. Köztelező irodalom: Mészáros Németh Pukánszky: Neveléstörténet. Bevezetés a pedagógia és az iskoláztatás történetébe. Osiris, Budapest, Mészáros Németh Pukánszky: Neveléstörténet szöveggyűjtemény. Osiris, Budapest, Ajánlott irodalom: Mészáros István: A katolikus iskola ezeréves története Magyarországon. Szent István Társulat, Budapest, Németh Pukánszky: A pedagógia problématörténete. Gondolat, Budapest, Németh Skiera: Reformpedagógia és az iskola reformja. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz: 1. Egy választott korszak vagy időszak összefoglaló neveléstörténeti áttekintése 2. Egy kiemelkedő pedagógus életének és pedagógiájának szemléletes bemutatása 3. Egy pedagógiai koncepció sajátos elemeinek és hatástörténetének feldolgozása 4. Egy pedagógiai probléma történeti szemléletű elemzése és feldolgozása. 21

22 A vallási párbeszéd pedagógiája Előadó: Dr. Lukács László A tanegység célja: A tárgy célja a hallgatók felkészítése arra, hogy szűkebb értelemben tárgyuk tanításában, tágabb értelemben a hit átadásának minden színterén tudatosan alkalmazzák a kommunikatív módszereket. A tanegység elvégzése képessé teszi a hallgatókat arra, hogy toleránsan és a nyitottság szellemében tudjanak dialógust folytatni különböző életállapotú, műveltségi szintű és világnézetű emberekkel az élet alapvető kérdéseiről. Fejlesztendő kompetenciák: Ismeri a dialógus történetét, jelenkori értelmezéseit, teológiai hátterét és jelentőségét az interperszonális kommunikációban. Képes a hiteles és őszinte párbeszédre az egyházon belül, a többi keresztény egyházakkal, a másvallásúakkal és a nemhívőkkel. Elkötelezett abban, hogy szűkebb és tágabb környezete felnőttek és diákok egyaránt folyamatos dialógusban éljen a kiengesztelődés, az egymás kölcsönös megértésére törekvés szellemében. Követelmény: Az egyes órákon kiosztott szövegek áttanulmányozása, értékelése szóban és írásban. A félév végi jegy ennek a munkának és az órán tanúsított aktivitásnak alapján kerül megállapításra. Tematika: 1. A valláspedagógia: főbb definíciói, alapelvei. 2. A valláspedagógia elmélete és gyakorlata. 3. A valláspedagógia pluralista világunkban. 4. Humanista etika és keresztény erkölcs viszonya, tanítása az iskolában. 5. A Biblia felhasználása a valláspedagógiában. 6. A hitre nevelés és a hitigazságok ismertetése az interaktív hitoktatásban. 7. A kontextualitás a teológiai párbeszédben és a hitoktatásban. 8. A témacentrikus interakció módszere I. 9. A témacentrikus interakció módszere II. 10. A dialógus mint pedagógiai módszer a hitoktatásban. 11. Kommunikáció és teológia. 12. Kommunikatív teológiák. 13. A hitoktatótól elvárt kompetenciák I. 14. A hitoktatótól elvárt kompetenciák II. Kötelező irodalom: Az órákon kerül kijelölésre. A védelemre szoruló gyermek sajátosságai Előadó: Büki Péter A tanegység célja: A védelemre szoruló gyermek szükségleteinek felismerése. A lehetséges, a gyermeket érő elsősorban szociális jellegű problémák kezelése. 22

23 A fejlesztendő kompetenciák Ismeri az alapozó tárgyak alapfogalmait, valamint a speciális szükségletű, továbbá a kórosan működő és zavart életvitelű családok, illetve az itt felnövő gyermekek problémáit, a segítés pszichológiai, szociális és pedagógiai aspektusait. Képes a különböző problémák felismerésére és kezelésére, megelőzésére. Elkötelezett a védelemre szoruló gyermekek problémáinak megoldásában. Tematika: 1. A társadalmi ártalmaktól védendő gyermek (fizikai környezet, közintézmények) 2. A társadalmi ártalmaktól védendő gyermek (média) 3. A szociokulturális hatások 4. A gyermek családjának helyzete 5. Családi problémák (erőszak, függőség, válás) 6. Családi problémák (haláleset, fogyatékos/beteg testvér, családi tabuk) 7. A rosszul kommunikáló család 8. A fogyatékos gyermek 9. A beteg gyermek 10. Halálosan beteg gyermek 11. A neveletlen gyermek 12. Társak nélküli gyermek 13. Kommunikációjában akadályozott gyermek 14. Nem a családjában élő gyermek, nem a saját otthonában élő család gyermeke Követelmény Félév végi ellenőrzés: kollokvium Kötelező és ajánlott irodalom: Vogrinc, Joze A tévénéző. PONT Kiadó, Dolto, Francoise A gyermek és a város. PONT Kiadó, Newman, Fran Gyermekek krízishelyzetben. PONT Kiadó, Albert Fruzsina Dávid Beáta Embert barátjáról. A barátság szociológiája. Századvég, Budapest, Messing Vera Molnár Emília több odafigyelés kellett volna. A roma gyerekek iskolai sikerességének korlátairól. Esély 2008/4. FORDULÓPONT periodika Az esélyteremtés pedagógiája Előadó: Fekete László András A tanegység célja: A hallgatók készségének növelése a sokszínű pedagógiai feladatok ellátására. A fejlesztendő kompetenciák: Ismeri az esélyteremtés problémáját. Képes az esélyteremtés szükségességét belátni. Elkötelezett a tanulók felé az esélyteremtésre. 23

24 Tematika: 1. Egyediség és egyetemesség fogalma 2. Többség és kisebbség fogalma 3. Kiemelkedő képességű tanulók a közösségben 4. Hátrányos helyzetű tanulók a közösségben 5. Felekezeti különbözőségek az iskolában 6. Nemzeti különbözőségek az iskolában 7. Kultúrális, hagyománybéli különbözőségek az iskolában 8. Jó vagy rossz, hogy nem vagyunk egyformák? Követelmény: gyakorlati jegy Ajánlott irodalom: Rácz József: Az esélyteremtés új útjai, Harmattan kiadó, Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz: a fenti tematikában megjelöltek bármelyike Bevezetés a kateketikai gyakorlatba Előadó: Svajcsikné Pál Bernadette A tanegység célja: A kateketika alapfogalmainak és a katekéta feladatainak megismerése, ami segítheti a hallgató pályaválasztásának tudatosabb megalapozását. Fejlesztendő kompetenciák Ismeri a katekézis fő feladatait, annak helyszíneit, szintjeit, és az Egyház katekétával kapcsolatos elvárásait. Képes a katekézis szintjeinek megkülönböztetésére, lehetőségeinek felmérésére. Elkötelezett abban, hogy elképzeléseit az Egyház tanításával összhangba hozza. Tematika: A katekézis A katekézis megnyilvánulási formái A katekézis helyszínei: a plébánia; az önkormányzati iskola; a katolikus iskola Mit érdemes megfigyelni az óralátogatásokon? A katekézis szintjei A katekézis fő feladatai A hittanóra felépítése Alkalmazott módszerek A katekézis eszközei Motiválás és fegyelmezés Eredményesség Konzultációs lehetőség(ek) Kötelező és ajánlott irodalom: A Katekézis Általános Direktóruma (KÁD) SZIT, Bp., A Magyar Kateketikai Direktórium (MKD) SZIT, Bp., A Katolikus Egyház Katekizmusának Kompendiuma (Komp.) SZIT, Bp., A Magyar Katolikus Hitoktatás Tantervei (Kerettanterv) Vác

25 Bevezetés az egyház életébe I.: Plébánialátogatások Előadó: Dr. Révay Edit A tanegység célja: A félév során a hallgatók rövid elméleti bevezetést kapnak a II. Vatikáni zsinatnak a plébániai közösségek életére, a hívek aktív részvételére, szerepére vonatkozó tanításából. Az elméleti bevezetésre építve, megadott szempontok alapján elemzik és értékelik saját tapasztalataikat. A fejlesztendő kompetenciák Ismeri a II. Vatikánum dokumentumait a világiak egyházban és világban betöltendő szerepéről. Képes tárgyilagosan gondolkodni, saját véleményt formálni az egyház helyzetéről, a feladatokról, valamint képes kezdeményezni, és másokat bevonni a feladatokba. Elkötelezett abban, hogy ismereteit beépítse saját hitéletébe, plébániai életébe és abban, hogy a közösségépítésben részt vegyen. Tematika: A II. Vatikáni zsinat tanítása az egyházközségek életéről, a hívek lehetséges feladatiról, szerepéről. - Lumen Gentium LG. Esetmegbeszélések I. - Apostolicam Actuositatem. Esetmegbeszélések II. - Gaudium et Spes Esetmegbeszélések III. Követelmény Félév végi ellenőrzés: házi dolgozat Kötelező és ajánlott irodalom: - Lumen Gentium, Apostolicam Actuositatem, Gaudium et Spes. In: A II. Vatikáni Zsinat dokumentumai, Szt. István Társulat, Budapest Tomka, Ferenc. Intézmény és karizma az egyházban. Budapest: Országos Lelkipásztori Intézet, 1991 Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz Az egyház életével kapcsolatos bármely téma, mely a hallgatót mélyebben érdekli és a félév anyagához kapcsolható. Bevezetés az egyház életébe III.: Rétegpasztoráció Előadó: Dr. Czap Zsolt A tematikát, a követelményeket, a kötelező és ajánlott irodalmat az előadó a félév elején ismerteti. 25

26 Család és fejlődés Előadó: Somogyiné dr. Petik Krisztina A tárgy célja: A tantárgy célja a család szerepének, hatásainak megismertetése a család keretében történő élethossziglan tartó egyedi fejlődésben. A fejlesztendő kompetenciák A hallgató megismeri a családi szocializáció mechanizmusait, ezek működésének fejlődést segítő és gátló aspektusait, és az egyes életkorok fejlődési feladatait. Képes arra, hogy saját életében felismerje és korrigálja a családi hatások esetleges káros következményeit. Érzékennyé válik leendő neveltjei családi problémáinak felismerésére, szüleik partnerként való elfogadására, és képes arra, hogy szükség esetén a megfelelő szaksegítséghez juttassa őket. Elkötelezett abban, hogy minden segítséget megadjon a családok harmonikus működésének előmozdításához. A tárgy tematikája: A fejlődés általános kérdései. Az egyén fejlődése a családban. A család fogalma, funkciója. A családi szocializáció működése. Erkölcsi és vallási szocializáció. Egyedi fejlődés a család életciklusaiban. A család működése és működészavarai. A házasság és a család működésének jellegét meghatározó tényezők Olson modellje alapján: kohézió, alkalmazkodás, kommunikáció. Követelmény Esetleírás elkészítése: interjú egy középkorú vagy idős emberrel. A félév végén kollokvium. Kötelező irodalom: Horváth-Szabó Kézdy S. Petik: Család és fejlődés. Jegyzet. Sapientia honlapról letölthető vagy Sapientia Könyvtár Család és fejlődés szöveggyűjtemény (szerk. Somogyiné P.K.) Sapientia Könyvtár Család- és gyermekvédelem csoportos szakmai gyakorlat Előadó: Dr. Fehérné dr. Mészáros Ágnes Családi életre nevelés tanórákon hospitálás és min. 15 óra tanítás. Gyermekvédelmi foglalkozásokon hospitálás, dokumentációkészítés, családlátogatás, egyéni esetkezelés. 26

27 Család- és gyermekvédelem szociológiája Előadó: Dr. Révay Edit A tárgy célja A BA képzésben Általános szociológia tárgy keretében tanultakra alapozva, korunk társadalmában a családokat közelről érintő kérdéseket vizsgálunk empirikus adatokra támaszkodva, ugyanakkor társadalomelméleti keretek közé helyezzük, hogy a törvényszerűségeket és sajátosságokat is felfedezni és értelmezni tudják a hallgatók. Fejlesztendő kompetenciák Ismereteket szerez az (életvezetésük, fejlődésük szempontjából) veszélyeztetett csoportokból, családokból származó gyerekek társadalmi hátteréről Képes lesz értelmezni a szakirodalomban megjelenő statisztikai és empirikus kutatási adatokat Elkötelezetté válik a rábízott gyerekek helyzetének társadalmi össszefüggésben való szemléletére. Tematika: A családszociológia tárgya, célja, módszerei. A család meghatározása, a gyermekkori szocializáció jelentősége a házastársi és szülői szerepekre való felkészítésben A család belső működése: családfunkciók, családon belüli kapcsolatok dinamikája, családi életciklusok, konfliktusok a családban (Én)történet és identitás család és csoportszociológiai nézőpontból. Válságban van-e a jelenlegi családmodell? Felkészülés a családi életre a házasság előtti párkapcsolat során, párválasztás - házasságkötés Nagyszülő a családban. Egyetértés a nevelésben. Mire nevelünk? Sérült gyermek elfogadása és nevelése. Családi gazdálkodás, családi döntések. Családerősítő és gyengítő folyamatok a mai társadalomban. Családi életmegoldások nehéz társadalmi helyzetben. A sokszorosan bajbajutott családok kezelése. Szülők és gyermekeik, a család mint intim közösség. Változások a szülők gyerekfelfogásában, a gyerekek életkörülményeiben és szocializációjában. A telekommunikációs manipuláció hatása a gyermekek személyiségére A házasságok jelentősége és szerepe a házastársak életében. A házasságok stabilitása - instabilitása. A válás. Családpályák és életutak. A gyermekvédelem fogalmi meghatározása, eurokultúra és gyermekvédelem. A gyermekvédelem alapfogalmai és intézményei. Szemléleti és szakmai ellentmondások napjaink magyar gyakorlatában. A reszocializációs gondozást igénylő népesség, az egyéniesített reszocializáció metodikája, az intenzív reszocializációs gondozás intézményei 27

28 A gyermekek védelme, gyermeki jogok a nevelőotthonokban? Család erőszak - iskola a fiatalkorú bűnelkövetők életében Gyakrabban előforduló veszélyformák, a szegénység hatása a gyermekekre, a bűnözés hatása a gyermekekre A gyermekek elleni erőszak. A nem véletlen sérülések. Gyermekvédelem és nevelés A javítóintézeti nevelés, mint támogató intézmény dezintegrációs hatásai. Követelmény Évközi ellenőrzés: zárthelyi és referátum Félév végén: kollokvium Kötelező és ajánlott irodalom - Cseh-Szombathy, László: Családszociológiai problémák és módszerek Gondolat Kiadó Budapest, Boreczky, Ágnes: A szimbólikus család Gondolat Kiadó, Budapest Globalizáció és család, Comenius BT, Pécs, Szilvágyi Léna: Gyermek-család-társadalom. Szociális munka gyermekes családokkal. Bp Herczog, Mária: A gyermekvédelem dilemmái Pont Kiadó, Bp szerk: Papházi Tibor: Javítóintézet, család, gyermekvédelem. Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, Bp Veczkó József: Gyermek- és ifjúságvédelem. APC Stúdió, Gyula, Volentics Anna: Gyermekvédelem és reszocializáció Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp Család- és gyermekvédelmi jog Előadó: Dr. Gerencsér Balázs A tanegység célja: A tárgy célja, hogy megismertesse a hallgatókkal a család- és gyermekvédelem állami intézményeit, tisztázza az alapvető fogalmakat, eligazodást nyújtson különféle jogi szabályozásokban. A fejlesztendő kompetenciák Ismeri az állami család és gyermekvédelem intézményrendszerét. Képes magabiztosan eligazodni az intézmények és fogalmak között. Elkötelezett abban, hogy munkája során az itt megszerzett ismereteivel készen álljon segíteni a gyermekeken és családokon. Tematika: 1. alkotmányjogi, közigazgatási alapok a szociális és gyámügyi igazgatáshoz 2. gazdasági és szociális alapjogok alkotmányos fejlődése 3. gazdasági és szociális emberi jogok nemzetközi fejlődése 28

29 4. a szociális igazgatás állami szervezetrendszere 5. a szociális igazgatási jog intézményrendszere (ellátások, szolgáltatások) 6. Család és jog kapcsolódási pontjai 7. a polgári jogi és családjogi szabályozás 8. a családok támogatásának rendszere 9. nevelési ellátás, gyermekgondozási támogatások, anyasági támogatás 10. az örökbefogadás 11. gyermekvédelem és jog kapcsolódási pontjai, a gyermek jogai 12. ellátások a gyámügyi igazgatásban 13. gyermekvédelmi gondoskodás intézményei 14. gyámügyi intézmények és feladataik Követelmény Félévközi ellenőrzés: zárthelyi dolgozat Félév végi ellenőrzés: nappali tagozaton szóbeli vizsga esti tagozaton írásbeli vizsga Kötelező irodalom és jogszabályok: A családjog kézikönyve. Szerk. Kőrös András. Bp. HvgOrac Lantai Csilla: Gyermek- és ifjúságvédelem, gyámügyi igazgatás Bp., Magyar Közigazgatási Intézet KATONÁNÉ PEHR Erika: Az örökbefogadás és az örökbefogadási eljárás. Bp. HvgOrac évi XX. törvény a Magyar Köztársaság alkotmányáról évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról évi III. tv. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 149/1997.(IX.10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról (A fenti jogszabályokból csak az előadásokon megadott fejezetek részei a tananyagnak.) Ajánlott irodalom CSIKY Ottó: Magyar családjog. 2., átdolg. kiad. Bp. HvgOrac Pécsváradi János: Gyámügyi igazgatás (Szerk.: Lőrincz Lajos) Bp , Államigazgatási Főiskola A gyámügyi igazgatás (Szerk.: Császár László) Bp Pénzügyi Tájékoztató Iroda Kft. SOMFAI Balázs: Családjog. Bp. - Pécs, Dialóg Campus K /Dialóg Campus szakkönyvek.//jogi szakvizsga segédkönyvek./ Dr. Csepeli Ágota - Benkő Zsuzsanna: Mit kell tudni az örökbefogadásról? (Fővárosi KözigazgatásiFüzetek) Dr. Csepeli Ágota Nédasiné Nemes Erzsébet: Gyermekvédelmi kalauz a rendőrség munkatársai számára (Fővárosi Közigazgatási Füzetek) 29

30 Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz 1. A gazdasági és szociális jogok aktuális kérdései 2. A családok támogatásának a rendszere és aktuális kérdései 3. A gyermekvédelemnek a rendszere és aktuális kérdései 4. A szociális igazgatás állami szervezetrendszere / intézményrendszere Családi életre nevelés (konferencia) Előadó: Hortobágyiné dr. Nagy Ágnes Követelmény: Részvétel a Felkészítés házasságra és a családi életre konferencián (Sapientia nap) november 22-én Házi dolgozat készítése, konzultáció Hortobágyiné dr. Nagy Ágnes tanárnővel (Sapientia Családpedagógiai Intézet, IV. em. 419., csalad@sapientia.hu) Családpszichológia Előadó: Dr. Horváth-Szabó Katalin A tantárgy célja: a család kialakulásának, fejlődésének, sajátos feladatainak, problémáinak és erőforrásainak bemutatása. A fejlesztendő kompetenciák: Ismereteket szerez a család egészséges működéséről és az egyes családtagokban lévő erőforrások természetéről. Képessé válik szakmai szempontok alapján felismerni a család működésében az esetleges zavarok mellett jelenlevő erőforrásokat és környezeti segítő tényezőket. Elkötelezetté válik a család fontosságának, értékességének képviseletére és lehetőségei szerinti erősítésére. Követelmény: kollokvium Tematika: A család pszichológiai és mentálhigiénés funkcióinak, a család életciklusainak és a szülőség sajátosságainak, fejlődésének áttekintése valamint a család működésében szerepet játszó legfontosabb tényezők elemzése és összefoglalása. Irodalom: Bovet, T. (2002) felette nagy titok. Vigilia K. Bp. Horváth-Szabó K (2007) A házasság és a család belső világa. SE-Dialóg K. Bp. (kijelölt fejezetek) Székely I. (1995) Én-Te-Mi. A házasság erőforrásai és buktatói. Megújulás családterápiás Intézet. Pécs. Napier, A. (2000) Törékeny kapcsolat. Animula, Bp 30

31 Dogmatika I.: A Hármas-egy Isten Előadó: Dr. Tóth Beáta A tanegység célja: A hallgatókat bevezeti a Szentírás tanúságából kiindulva az Istenről való szentháromságos teológiai reflexió történetébe, és megismertet a teológia mai megközelítésmódjaival. A fejlesztendő kompetenciák: Megismeri az Istenről való teológiai beszéd történetét és főbb kérdéseit. Képes a Szentháromságról való ismeretek átadására minden korosztályban. Elkötelezett arra, hogy a Szentháromságba vetett hittel éljen, és másoknak hitéről tanúságot tegyen. Tematika: Isten, a dogmatika ihlető forrása Az Istenről szóló beszéd Isten tanúsága a történelemben - Isten a bibliai reflexió tükrében (Isten az Ószövetségben, és az Újszövetségben) Az ősegyház hite A Szentháromságtan dogmatörténeti fejlődése A Biblia Istene a filozófiai gondolkodás tükrében A Háromságos Egy-Isten titkának jellegzetességei Az élő Isten a mai teológiában: megközelítésmódok és feladatok. Követelmény: Félév végi ellenőrzés: írásbeli vizsga Kötelező irodalom: Lukács László: Dogmatika I. A kinyilatkoztatás Istene, A Hármas-Egy Isten rész (jegyzet) Kasper, Walter: Jézus Krisztus Istene, Budapest, Beinert, Wolfgang: A katolikus dogmatika lexikona, Budapest, A témához tartozó szócikkek. Ajánlott irodalom: Schneider, Theodor: A dogmatika kézikönyve I., Budapest, , Gál Ferenc: Istenről beszélünk, Budapest, Gál Ferenc: A Szentlélek kiáradása, Budapest, Mehrle Tamás: Egy az Isten, Budapest, Nemeshegyi Péter: A Szentháromság, Budapest, SZIT, Ratzinger, Josef: A keresztény hit, Budapest, Rahner, Karl: Isten: rejtelem, Budapest, Rahner, Karl: A hit alapjai, Budapest, Vanyó László: Lélek az Isten. Budapest,1994. Weissmahr Béla: Isten léte és mivolta, Budapest, Ajánlott témák szemináriumi dolgozathoz: Isten misztériuma Hans Urs von Balthasar teológiájában Isten misztériuma Karl Rahner teológiájában 31

32 A biblia Istenének és a filozófiai gondolkodás Istenének viszonya II. János Pál pápa Fides et ratio című enciklikája alapján A Szentháromság a zsinati dokumentumokban, főleg a Lumen gentiumban Isten atyasága a mai teológia fényében Az istengyermekség teológiája és lelkisége A Szentlélek a mai teológia tükrében A Szentháromságtan lelkiségi vonatkozásai A Szentháromság a képzőművészetben Isten egy huszadik századi magyar költő tapasztalatában (pl. Babits Mihály, József Attila, Pilinszky János, Nemes Nagy Ágnes) Előadó: Dr. Tóth Beáta Dogmatika V.: Kegyelemtan A tanegység célja: A kegyelemtan szentírási alapjainak megismertetése, történeti áttekintés és rendszerező reflexió. A fejlesztendő kompetenciák Ismeri a kegyelemtan története során felmerülő fő kérdéseket és megközelítésmódokat Képes a megszerzett ismereteket másoknak átadni. Elkötelezett arra, hogy maga is az isteni kegyelemmel együttműködő életet éljen, s a rábízottakat is segítse ebben. Tematika: A kegyelemtan helye a dogmatikában A Szentírás tanúsága Isten kegyelméről az Ó- és Újszövetségben A kegyelemtan történeti áttekintése Természet és természetfeletti viszonya Isten egyetemes üdvözítő akarata Az előrerendelés és az elvetés Kegyelem és szabadság Az eredeti és az áteredő bűn kérdése A kegyelem tapasztalata Követelmény Félév végi ellenőrzés: írásbeli vizsga Kötelező irodalom: Lukács László: Dogmatika V. A Szentlélek kegyelme 2, Kegyelemtan (jegyzet), Budapest, Puskás Attila: A kegyelem teológiája, SzIT, Budapest, Ajánlott irodalom: H. U. von Balthasar: A dicsőség felfénylése. Teológiai esztétika I. Az alak szemlélése. Budapest, Fila Béla: Krisztus kegyelme (jegyzet), Budapest, B. J. Hilberath: Kegyelemtan in A dogmatika kézikönyve II (szerk. Th. Schneider), Budapest, 1997, Karl Rahner: Az ige hallgatója, Gondolat, Budapest, Nemeshegyi Péter: Jó az Isten. Élet Krisztusban, in TKK IV, Róma, 1983, Paul Tillich: Rendszeres teológia, Budapest, Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz A témákat a félév elején az előadó ismerteti. 32

33 Előadó: Dr. Deák Hedvig Dogmatörténet A tanegység célja: A dogmatikai, patrisztikai, egyháztörténeti tanulmányok befejeztével magasabb szinten tekinti át a keresztény hit hitvallásokba, dogmákba, definíciókba öntésének folyamatát, részben kronológiai, részben tematikai szempontból. Fejlesztendő kompetenciák: Ismeri a regula fidei, a hitvallások és a dogmák kialakulásának történetét, a fontosabb zsinatok lefolyását, a dogmafejlődés tanát. Képes eligazodni az igazságok hierarchiájában, különbséget tenni a hitletétemény és annak kifejezési módja között. Elkötelezett arra, hogy az Egyház tanításához hűségesen tudjon számot adni hitéről. Tematika: A dogmafejlődés lehetősége, szükségessége és határai. Az ókori zsinatok szerepe a hittartalom definiálásában. Az istentan és a krisztológia tanfejlődése az egyetemes zsinatokon és a középkori teológiában. Az eredeti bűn, a megigazulás és a kegyelem teológiájának fejlődése. Az eszkatológia kialakulása és fejlődése. A szentségek teológiája. Az ekkléziológia fejlődése. A mariológia. A kinyilatkoztatás és forrásai. Követelmény: Félév közben az órákon megjelölt szövegek elolvasása. Félév végén: kollokvium. Kötelező irodalom: Alszeghy Zoltán Maurizio Flick: A katolikus dogma fejlődése. Róma, Ladaria, Luis: Mi egy dogma? (kézirat) Fila Béla: A katolikus dogmatika megújulása, Vigilia, április. Hainthaler, Theresia: A görög gondolatiság a korai kereszténységben, Vigilia, április. Hubert Jedin: A zsinatok története, Ecclesia, Bp, Előadó: Kály-Kullai Károly Drogok és drogfüggőség A tanegység célja: A tárgy célja, hogy a drogproblémák terén az alapfogalmakkal, a drogpolitika elemeivel a függőségekre adott intézményi-segítői válaszokkal megismerkedjenek a hallgatók. További cél, hogy a drogproblémák pasztorális megközelítését elméleti és gyakorlati szinten egyaránt elsajátítsák. 33

34 A fejlesztendő kompetenciák Ismeri az addiktológia és a drogpolitika alapfogalmait, a drogprobléma pasztorális megközelítésének lényegi elemeit. Képes a drogproblémák terén a tájékozódásra, szükség esetén a tájékoztatásra. Elkötelezett abban, hogy mindezeket beépítse gyakorlati, egyházi szolgálatába, tevékenységébe. Tematika: ld. a tárgy célját. Kötelező és ajánlott irodalom: Bayer István: Drogok és emberek: Múlt, jelen, jövő. Bp.: Sprinter Kiadói Csoport, p. ISBN x kötött: 6999,-Ft Demetrovics Zsolt (szerk.): Az addiktológia alapjai I. Bp.: Eötvös Kiadó, p. ISBN kötött Gerald G. May: Függőség és kegyelem. Bp.: Harmat Kiadó, p. ISBN fűzött: 2200,-Ft Kály-Kullai Károly: Utak - útkeresők - szenvedély - betegség. Bp.: Új Ember Kiadó, p. ISBN fűzött Nemzeti Stratégia a kábítószer-probléma visszaszorítására ( Előadó: Szentistványi Rita Egyházi kommunikáció A tanegység célja: a nyilvános (elsősorban szóbeli) megnyilatkozásokhoz szükséges gyakorlati retorikai jártasság megszerzése, illetve az egyház külső és belső kommunikációjában felmerülő helyzetek lehetséges retorikai stratégiáinak áttekintése. Tematika: Az elméleti alapozás tematikája: Az egyházi kommunikáció színterei; a retorikai helyzetek értelmezése; a rétor és a hallgatóság viszonya; a meggyőzés eszközei, azonosulás; verbális és nem-verbális kommunikáció; a szóbeli megnyilatkozások műfajai, a nem szóbeli műfajok (kép, írott szöveg) retorikai üzenete. A szemináriumi munkában jelentős szerep jut a helyzetgyakorlatoknak. Kötelező irodalom: Egyházi megnyilatkozások a médiáról Kiss Ulrich SJ: A kommunikáció teológiája in: A 21. századi kommunikáció új útjai o. szerk: Nyíri Kristóf (MTA Filozófiai Kutatóintézete) Németh Erzsébet: Közszereplés (Osiris) Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz Egy szimbólum örökbefogadása 34

35 Előadó: Dr. Orosz Lóránt Egyházjog I. A tanegység célja: A krisztushívők alapvető jogainak és kötelességeinek, valamint az egyház hierarchikus felépítésének rendszerezett elsajátítása a II. Vatikáni zsinat egyháztanának alapján, az Egyházi Törvénykönyv szerint. Fejlesztendő kompetenciák: Ismeri a kánonjog és a teológia viszonyát, az alapvető jogintézményeket, valamint a krisztushívők alapvető kötelességeit és jogait. Ismeri az egyház hierarchikus struktúrájának lényegi elemeit. Képes a kánonjogot beilleszteni a többi tudomány közé. Az általános normák ismeretében képes a kánonjog többi területének megismerésére. Képes megfelelő módon kifejteni a krisztushívők kötelességeinek és a jogainak a rendszerét, valamint eligazodni az egyház hierarchikus struktúrájában. Az egyházjog egyházban betöltött helyét ismerve elkötelezetten tudja azt alkalmazni. Tudja teljesíteni kötelességeit és élni jogaival, valamint innovatív módon tartalommal tudja megtölteni azt az egyházi hivatalt vagy feladatkört, amelyre kiválasztást vagy meghívást nyer. Tematika: 1. A kánonjog teológiája, 2. A kánonjog története, 3. Természetes és jogi személyek, jogcselekmények, 4. Az egyházi törvény, a jogszokás, ált. határozatok, 5. Az egyedi közigazgatási intézkedések: egyedi határozat, parancs, leirat, kiváltság és a felmentés, 6. A krisztushívők kötelességei és jogai, 7. A klerikusok, 8. Az egyház legfőbb hatósága: a római pápa, a püspökök testülete és a püspöki szinódus, valamint a bíborosok, 9. A római kúria és a pápai követek, 10. A részegyházak és csoportjaik, valamint a püspökök, 11. A részleges zsinatok és a püspöki konferenciák, 12. Tanácsadó testületek az egyházmegyében, 13. Az egyházmegyei hivatal, 14. A plébánia. Követelmény Félév végén: szóbeli vizsga Kötelező irodalom: ERDŐ PÉTER, Egyházjog, Szent István Társulat, Budapest 1991; Az Egyházi Törvénykönyv [szerkesztette, fordította és a magyarázatot írta Erdő Péter], Szent István Társulat, Budapest , kánonok. Ajánlott irodalom: SZUROMI, SZABOLCS ANZELM O. PRAEM, Egyházi Intézménytörténet (Bibliotheca Instituti Postgradualis Iuris Canonici Universitatis Catholicae de Petro Pázmány nominatae, I/4), Szent István Társulat, Budapest, 2003; SZABÓ, PÉTER, A pápai hivatal betöltésére vonatkozó szabályrend fejlődése és mai állása I. A pápaválasztás történeti rendjének fejlődése, in: Kánonjog, 5 (2003), o; 35

36 Egyházjog: Állami egyházjog Előadó: Dr. Schanda Balázs Tanegységi előfeltételek: nincs A tanegység célja: A tanegység célja, hogy a hallgatók megismerjék a vallásszabadság jogával kapcsolatos alapvető kérdéseket, és áttekintést nyerjenek az állam és az egyház viszonyát rendező alapvető elvekről, valamint ezek alapján, a kölcsönös érdeklődésre számot tartó jogintézményekről. A fejlesztendő kompetenciák: Ismeri a vallásszabadságra, állam és egyház viszonyára vonatkozó alapvető jogi elveket és intézményeket. Képes a vallásszabadsággal, állam és egyház viszonyával kapcsolatban felmerülő kérdesekben a véleményalkotásra. Elkötelezett az emberi jogok, különösen a vallásszabadság joga iránt. Tematika: 1. Az állami egyházjog fogalma, és forrásai; 2. A lelkiismereti szabadság és a hátrányos megkülönböztetés tilalma; 3. A vallásszabadság, mint szubjektív alapjog, a szülői jogok és a család világnézeti integritása; 4. Az állam világnézeti semlegessége, állam és az egyház elválasztott működésének elve; 5. A vallásszabadság objektív oldala; 6. Az egyház, mint sajátos jogalany, az egyházi jogi személyiség keletkezése és megszűnése; 7. A vallásgyakorlás szabadsága sajátos intézményekben. Lelkipásztori ellátás egészségügyi és szociális intézményekben. A tábori lelkészi szolgálat és a börtönlelkészi szolgálat; 8. A vallásoktatás; 9. Az egyház részvétele a közoktatásban; 10. Hittudományi felsőoktatás, egyházi intézmények a nem-hitéleti felsőoktatásban; 11. Egyház és munkajog; 12. További szabályozási kérdések (tömegtájékoztatás, temetkezésügy, a lelkészi titoktartás védelme, a vasárnap és egyházi ünnepek védelme); 13. Finanszírozási kérdések (a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezése, a hitélet finanszírozása, az egyházak által átvállalt közfeladatok finanszírozása; 14. A vallásszabadság büntetőjogi és szabálysértési jogi védelme. Követelmény Félév végi ellenőrzés: írásbeli vizsga Kötelező és ajánlott irodalom: Tankönyv: SCHANDA Balázs: Magyar állami egyházjog, Budapest, Szent István Társulat, második, átdolgozott kiadás, Irodalom: ÁDÁM Antal: Az állami egyházjog fogalma, jellemzői és problémái Magyarországon = Magyar Közigazgatás L (2000/9) ; ÁDÁM Antal, Az állami egyházjogról = Jura 1-2/2000, 18-34; BOLERATZKY Lóránd, A magyar evangélikus egyházjog alapjai és forrásai I. rész, Budapest 1991, II. rész, Budapest 1998; BOLERATZKY Lóránd, Az állami egyházjog alapjai = Valóság XLIII (2000) 1, 49-58; 36

37 PACZOLAY Péter: A lelkiismereti és vallásszabadság = Halmai Gábor Tóth Gábor Attila (Szerk.): Emberi jogok, Osiris Kiadó, Budapest 2003, Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz 1. Állam és egyház viszonyának történeti alakulása 2. Elvek és gyakorlat állam és egyház viszonyában 3. Az egyház szerepe a humán közszolgáltatásokban 4. A vallásszabadság az alapjogok versenyében Egyházjog: Szentségi jog Az egyház tanítói és megszentelői feladata Előadó: Dr. Orosz Lóránt A tárgy célja: A szentségekről eddig tanult dogmatikai, pasztorális stb. ismeretek egységes jogi keretbe illesztése, a szentségjog elsajátítása. A fejlesztendő kompetenciák: Ismeri a szentségjogot, valamint annak és a szentségek teológiájának viszonyát. Képes a szentségjogot a kánonjog szabályainak és pasztorális szempontjainak együttes szem előtt tartásával alkalmazni. Az szentségjogot tudja alkalmazni és a hitoktatásban elkötelezetten oktatni, valamint alkalmazni abban az egyházi hivatalban vagy feladatkörben, amelyre kiválasztást vagy meghívást nyer. Tematika: 1. A tanítóhivatal, 2. Az isteni ige szolgálata, 3. Az egyház missziós tevékenysége, 4. A katolikus nevelés, 5. A tömegtájékoztatási eszközök, különösen a könyvek, 6. A hitvallás és a hűségeskü, 7. Általános bevezetés a szentségi joghoz, 8. A keresztség, 9. A bérmálás, 10. Az eucharisztia, 11. A bűnbánat szentsége, 12. A betegek kenete, 13. Az egyházi rend, 14. Kázusok. Követelmény: Évközi ellenőrzés: két zárthelyi dolgozat Félév végén: szóbeli vizsga Kötelező irodalom: ERDŐ PÉTER: Egyházjog, Szent István Kézikönyvek 7., Szent István Társulat, Budapest, 2003, 3., átdolg., bőv. kiadás; Az egyházi törvénykönyv. A Codex Iuris Canonici hivatalos latin szövege magyar fordítással és magyarázattal, Szent István Társulat, Budapest, 2001, 4., jav. és bőv. kiadás. Ajánlott irodalom: Világi Lelkipásztori Kisegítők Kézikönyve, Szent István Társulat, Budapest, 2003, 2. kiadás; Egyházi megnyilatkozások a médiáról: Inter mirifica Communio et progressio Aetatis novae, Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Tömegkommunikációs Irodája 37

38 és a Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége, Budapest, 1997; A búcsúk kézikönyve. Szabályok és búcsúengedélyek, Szent István Társulat, Budapest, 2000; KUMINETZ GÉZA: Az egyház megszentelő feladata IV. A megszentelés egyéb eszközei, Bibliotheca Instituti Postgradualis Iuris Canonici Universitatis Catholicae de Petro Pázmány nominatae Institutiones 6/1., Szent István Társulat, Budapest, Szemeszterdolgozati témák: 1. A katolikus iskola 2. Az egyház és a tömegtájékoztatási eszközök 3. A könyvek jóváhagyása 4. A szentségekhez való jog, ill. a szentségkiszolgáltatás elhalasztása 5. A keresztszülő Előadó: Dr. Deák Hedvig Egyháztörténelem I. A kezdetektől az 5. századig A tárgy célja: Átfogó képet ad az egyetemes egyház történetéről a kezdetektől az 5. század végéig A fejlesztendő kompetenciák 2. Megismeri a korai egyháztörténet főbb témáit 3. Történeti látásmódra képes 4. Elkötelezetten törekszik bekapcsolódni az egyház küldetésébe saját élethelyzetében Tematika: Az egyháztörténelem fogalma, módszere. A kereszténység terjedése. Az egyház fejlődése az 1-2. században. A Római Birodalomhoz való viszony az 1-3. században. A II. sz. belső problémái, az első eretnekségek 7. Az egyház felszabadulása, Constantinus megtérése. 8. Az ariánus vita a Nikaiai zsinat után. Az egyház, az állam és a társadalom Julianustól Theodosiusig. A krisztológiai viták, a zsinatok. Követelmény Félév végén vizsga a következő anyagokból: Egyháztörténelem I. jegyzet, valamint BROWN, PETER, Szent Ágoston élete, Osiris, Budapest Ajánlott irodalom BROWN, PETER, Az európai kereszténység kialakulása , Atlantisz, Budapest 1999; BROWN, PETER, Szentkultusz. Kialakulása és szerepe a latin kereszténységben, Atlantisz, Budapest 1993; CHADWICK, HENRY, A korai egyház, Osiris, Budapest 1999; Euszébiosz egyháztörténete. (Ókeresztény Írók II; ford. Baán István, Szent István Társulat, Budapest 1983); LAFONT, GHISLAIN, A katolikus egyház teológiatörténete, Atlantisz, Budapest, 1998 ( o.) MEYENDORFF, JOHN, Birodalmi egység és 38

39 keresztény szakadások, Bizantinológiai Int. Alapítvány, Budapest ( o.). VANYÓ LÁSZLÓ, Az ókeresztény művészet szimbólumai, Jel Kiadó, Budapest VANYÓ LÁSZLÓ, Katekézis, költészet és ikonográfia a 4. században, Jel Kiadó, Budapest Szemeszterdolgozati témák 1. A szerzetesség kezdetei a nyugati egyházban 2. A szerzetesség kezdetei a keleti egyházban 3. A pápai primátus korai története 4. A konstantini fordulat hatásai az ókori egyházban Előadó: Dr. Deák Hedvig Egyháztörténelem III. Tanegységi előfeltételek: BAET1, BAET2 A tárgy célja: átfogó képet ad az egyetemes egyház történetéről a 13. századtól a trentói zsinat lezárásáig A fejlesztendő kompetenciák Megismeri a katolikus egyház századi történetének főbb témáit Történeti látásmódra képes Elkötelezetten törekszik bekapcsolódni az egyház küldetésébe saját élethelyzetében A tárgy tematikája: A századi vallási megújulás és a koldulórendek. Az egyházi tudomány és teológia a középkorban. VIII. Bonifác és a pápák avignoni fogsága. A nagy nyugati egyházszakadás (skizma). A konciliarizmus, a konstanzi zsinat. A reneszánsz pápaság. A protestáns reformáció okai. A reformáció. A katolikus reform. A trentói zsinat. Az Egyház története Magyarországon 1526-ig. A reformáció Magyarországon. Követelmény Írásbeli vizsga félév végén a következő anyagokból: Egyháztörténelem III. Jegyzet, valamint Szántó Konrád: A katolikus egyház története 1-II. Ecclesia, Bp I. kötet: , II. kötet: oldalak. Ajánlott irodalom Huizinga, Johan: A középkor alkonya, Helikon, Budapest Ford. Szerb Antal. Huizinga, Johan: Erasmus, Európa Könyvkiadó, Budapest Lafont, Ghislain: A katolikus egyház teológiatörténete, Atlantisz, Budapest McGrath, Alister E.: Kálvin, Osiris, Budapest Obolensky, Dimitri: A Bizánci Nemzetközösség, Bizantinológiai Int. Alapítvány, Budapest Pásztor Lajos. A magyarság vallásos élete a Jagellók korában, Metem, Budapest

40 Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz 1. Magyar szentek tisztelete 2. A világiak vallási életének különféle aspektusai a középkori Magyarországon 3. A zarándoklatok, híres magyarországi zarándokok 4. Szerzetesrendek a középkori Magyarországon Előadó: Vörös Károly Egyháztörténelem tanításmódszertan Az egyháztörténet tanításának módszertani kérdései A tanegység célja: A tantárgy célja az, hogy a hallgatók az egyház történetét a középiskolai tanításban módszertanilag és elméletileg egyaránt képesek legyenek a többi tantárggyal összefüggésben tanítani. A fejlesztendő kompetenciák Ismeri, hogy a kereszténység története miként kapcsolódik az európai kultúrához, a világtörténelemhez. Ismeri a történelemtanítás módszertanának legfontosabb elemeit. Képes arra, hogy az egyház történetét az európai kultúrával és a világtörténelemmel összhangban mutassa be. Elkötelezett abban, hogy az egyház történetét, értékeit a korszerű módon, az európai kultúra alapértékeinek figyelembe vételével tanítsa, és a világtörténelemmel kapcsolatban érvényesítse a keresztény etika nézőpontját. Tematika: Az egyháztörténet fogalma. A szekularizált társadalom és a kereszténység története. A média és az egyház. Az iskola/egyházi iskola és a keresztény értékek közvetítése. Keresztény vonatkozású témák a középiskolai tananyagban. A NAT és az érettségi követelmények keresztény vonatkozásai. A kompetencia-központú történelemtanítás. Az egyháztörténet középiskolai tanítása legfontosabb témáinak elméleti és gyakorlati megközelítése. Követelmény Félévközi ellenőrzés: házi feladat; félév végi ellenőrzés: vizsga Kötelező irodalom: A NAT Ember és társadalom c. fejezete Breisach, Ernst: Historiográfia (7., 13., 19., 28. fejezet) Lafont, Ghislain: Milyennek képzeljük a katolikus egyházat? (5-119) Riccardi, Andrea: Keresztények a vértanúság századában (9-133, ) A katolikus iskola. A katolikus nevelés kongregációja, 1977 F. Dárdai Ágnes, Kaposi József, Merre tovább történelemérettségi? Új pedagógiai Szemle, 2006 (10),

41 Emberkép, gyermekkép és pedagógia Előadó: Dr. Pálvölgyi Ferenc A tanegység célja: a pedagógia tudományát megalapozó nevelésfilozófiai kérdésfeltevések, antropológiai nézőpontok, gyermekkép-értelmezések bemutatása, a különböző pedagógiai nézetek, nevelési modellek értelmezése, elemzése és értékelése. A pedagógiai tanulmányokat előkészítő kurzus bevezeti a hallgatót a neveléstudományi kutatások elméletébe és gyakorlatába is. A fejlesztendő kompetenciák: Ismeri az ember- és gyermekértelmezés filozófiai, antropológiai, pedagógiai és laikus nézeteit, valamint ezek tipikus társadalmi-kulturális környezetét. Képes elemezni a történeti és kortárs pedagógiai felfogásokat és kritikusan reflektálni saját ember- és gyermekképére, nevelési nézeteire. Elkötelezett a pedagógia tudományának megismerésére és fejlesztésére, valamint megszerzett tudásának a keresztény pedagógiában való alkalmazására. Tematika: A pedagógia hétköznapi és tudományos értelmezései. Nevelésfilozófiai kérdések, problémák, nézetek. A nevelés természettudományi, szellemtudományi, társadalomtudományi és teológiai értelmezése. A pedagógiai koncepciók elméleti modellezése. Normatív pedagógiai rendszerek. Értékrelatív nevelési koncepciók. A nevelés etikai dimenziói. Kortárs nézetek a nevelésről. A gyermekképek történeti változásai. Mai pedagógiai gyermekképek. Követelmény: Szemináriumi kutatási feladat a különféle kortárs jelenségek (szövegek, filmek, internetes oldalak, TV műsorok stb.) ember- és gyermekképének, valamint neveléstudományi cikkek, tanulmányok sajátos nevelésfilozófiai nézeteinek összehasonlító elemzése. A hallgató saját munkáját írásos kutatási beszámoló és kiselőadás formájában publikálja, ennek alapján kap a félév végén gyakorlati jegyet. Köztelező irodalom: Schaffhauser, Franz: A nevelés alanyi feltételei. Telosz Kiadó, Budapest, Pukánszky Béla: A gyermekkor története. MK Pedagógus Könyvek, Budapest, Ajánlott irodalom: Oelkers, Jürgen: Nevelésetika. Vince Kiadó, Budapest, Mihály Ottó: Bevezetés a nevelésfilozófiába. OKKER, Budapest, Golnhofer Nahalka (szerk.): A pedagógusok pedagógiája. Tankönyvkiadó, Budapest, Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz: 5. Egy választott nevelésfilozófiai irányzat összefoglaló elemzése 6. Egy választott pedagógiai koncepció emberképének bemutatása 7. Egy híres nevelő antropológiai nézeteinek és gyermekképének bemutatása 8. Egy választott orgánum vagy médium mögött álló nevelésfilozófia elemzése. 41

42 Előadó: Robu Magda Erkölcsi és vallási fejlődés Tematika: 1. Bevezetés. 2. Erkölcsi fejlődés: Piaget, Kohlberg. 3. Vallási fejlődés: elméleti megfontolások endogén szakasz-elméletek, pszichoanalitikus elmélet, exogén szocializációs elméletek. 4. A vallásos ítélet fejlődésének fokai (Oser) 5. A hit szakaszai (Fowler) 6. Szimbólumértelmezés Szimbólumértelmezés 2.: Az égő csipkebokor 8. Az istenkép fejlődése 9. Az istenkép fejlődése: gyerekrajzok. Óvodások vizsgálata. 10. Kisiskolások vizsgálata. 11. Vallásos attitűd skálák: Patino; Kritika utáni vallásosság-skála. 12. Prepubertás korúak vizsgálata 13. Serdülők vizsgálata. 14. A fiatal felnőttkor, a felnőttkor, az időskor vallásossága: vizsgálatok. Kötelező irodalom: Benkő A.: A személyiség erkölcsi és vallási fejlődése. In: Horváth-Szabó K. (szerk.): Lélekvilág. PPKE BTK Piliscsaba, 1998, o. (Megtalálható a Személyiségfejlődés fénymásolt jegyzetben is.) Schweitzer, F.: Vallás és életút. MRE Kálvin Kiadó, Budapest Ajánlott irodalom: A hitről. Faludi Ferenc Akadémia és Katolikus Pszichológusok Baráti Köre, Tanulmányi Napok, Dobogókő Cole, M. és Cole, S.: Fejlődéslélektan, Osiris, Budapest Vergote, A.: Valláslélektan, Párbeszéd Alapítvány, SE TF, Híd Alapítvány, Budapest Előadó: Dr. Bakos Gergely Filozófiai antropológia A tanegység célja: bevezetés a bölcseletei embertanba. A fejlesztendő kompetenciák: A tanulók műveltségének, készségeinek s képességeinek fejlesztése a szaktudományi tudás felhasználásával. Folyamatosan képezi önmagát figyelve a változó világra. Figyelemmel kíséri a tudomány fejlődését és a társadalom változását. Képes önálló, kritikai és kreatív gondolkodásra. 42

43 Képes véleményének és az igazságnak kifejezésére, az árnyalt és szabatos fogalmazásra. Keresi mások megértésének módját, tudatosan segíti a közös gondolkodást. Rendelkezik alapvető filozófiai műveltséggel. Képes filozófia tudásának önálló továbbfejlesztésére és az önreflexióra. Tematika: bevezetés a legújabb kori bölcseleti embertan belátásaiba, elsősorban Max Scheler és Wolfhart Pannenberg munkásságának segítségével. Követelmény: Félévközi ellenőrzés: kérdések a kötelező olvasmányokról az órai diszkusszióhoz. Félévi végi ellenőrzés: írásbeli vizsga. Kötelező irodalom: Wolfhart Pannenberg, Mi az ember?, Egyházfórum, Budapest Luzern, 1991; Max Scheler, Az ember helye a kozmoszban, ( in: uő. Az ember helye a kozmoszban, Osiris Gond, Bp., 1995; Hans Joachim Störig, A filozófia világtörténete, Helikon Kiadó, 2006, Előadó: Dr. Patsch Ferenc Filozófiatörténet I. A tanegység célja: A tárgy célja, hogy a hallgatók az ókori és a középkori bölcseleti hagyomány kiemelkedő képviselőinek gondolatain keresztül bevezetést kapjanak a jelenkori teológiai gondolkodás alapfogalmaiba. Az előadások elsősorban ahhoz szolgálnak iránymutatóul, hogy e fogalmak beilleszthetőek legyenek a mai szellemi horizontba. Fejlesztendő kompetenciák: Ismeri az ókori és középkori gondolkodás fontosabb képviselőit és iskoláit. Képes kritikusan tájékozódni a főbb gondolati rendszerek között. Elkötelezett abban, hogy nyitottan fordul a gondolkodási hagyomány felé. Tematika: Mindenek előtt meghatározásra vár maga a filozófia fogalma. Ezután nagyívű és vázlatosan történeti áttekintés keretében vizsgáljuk meg a Nyugati gondolkodás főbb áramlatait és iskoláit, különös tekintettel a máig is nagy hatást gyakorló platóni és arisztotelészi modellek különbségeire, valamint ezek lecsapódására a középkori ágostoniánus és tomista hagyományban. Követelmény Félévközi ellenőrzés: zárthelyi dolgozat. Félév végi ellenőrzés: írásbeli vagy szóbeli vizsga. 43

44 Kötelező irodalom: Turay Alfréd: Filozófiatörténeti vázlatok, JatePress, Szeged, Turay Alfréd Nyíri Tamás Bolberitz Pál: A filozófia, Budapest, Szent István Társulat, Ajánlott irodalom: Kecskés Pál: A bölcselet története, Szent István Társulat, Budapest, Nyíri Tamás: A filozófiai gondolkodás fejlődése, Szent István Társulat, Budapest, Arno Anzenbacher: Bevezetés a filozófiába, Herder, Budapest, Turay Alfréd: Filozófiatörténeti vázlatok, JatePress, Szeged, Lendvai L. Ferenc Nyíri Kristóf: A filozófia rövid története: a Védáktól Wittgensteinig, Kossuth, Budapest, Fundamentális teológia: A vallásról Előadó: Bagyinszki Ágoston A tanegység célja: A tárgy célja bevezetni a hallgatót az emberiség múlt és jelen vallási életének módszeres tanulmányozásába, a keresztény teológiai dialógus során szükséges szellemi tájékozódás alapelveibe. Ezzel párhuzamos feladat a kereszténység mint vallás önreflexiója iránti érzék kimunkálása. A fejlesztendő kompetenciák: Ismeri az emberiség vallási életének alapvető jelenségeit és helyzetképét. Képes a keresztény hit hiteles bemutatására a pluralitás kontextusában. Elkötelezett abban, hogy eltérő hitűekkel érett módon dialógusra lépjen. Tematika: A vallási helyzetkép és a teológiai alapfogalmak bemutatása, a vallástudományi szempontok integrálása az első téma-csoport. Ezután következik a hinduizmus, a buddhizmus, a júdaizmus és az iszlám tárgyalása, a keresztény hit sajátos elemeinek beazonosítása. A harmadik témacsoport a modernitás sajátos vallási jelenségeit veszi górcső alá. Követelmény: Félévközi ellenőrzés: könyvrecenzió írása (Gnilka). Félév végi ellenőrzés: írásbeli vizsga. Kötelező irodalom: Várnai Jakab Bagyinszki Ágoston: A kereszténység mint vallás (Sapientia jegyzet, 2008). A II. vatikáni zsinat NOSTRA AETATE kezdetű nyilatkozata. A Hittani Kongregáció DOMINUS IESUS kezdetű nyilatkozata (2000). A Kultúra Pápai Tanácsának és a Vallásközi Párbeszéd Pápai Tanácsának reflexiója a New Age -ről: Jézus Krisztus, az élő víz hordozója (SzIT: Bp, 2003). Joachim Gnilka: Biblia és Korán ami összeköti és ami elválasztja őket (SzIT: Bp, 2007). 44

45 Ajánlott irodalom: Gerhard J. Bellinger: Nagy valláskalauz (Akadémiai K: Bp, 1993). Mircea Eliade bármely magyarul olvasható könyve. Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz: Joachim Gnilka Biblia és Korán című könyvéből néhány választott téma szemeszterdolgozat terjedelmű feldolgozása. Előadó: Csókay László Gyermekvédelem az iskolában A tanegység célja: A tanegység célja, hogy megismertesse a hallgatókat az iskolai szituációban felmerülő gyermekvédelmi problémákkal és ezek lehetséges kezelési módjaival, az iskolai gyermekvédelmi felelős feladataival és esettanulmányokon keresztül a gyermekvédelmi jelzőrendszer működésével. A fejlesztendő kompetenciák Ismeri a gyermekvédelem és az iskolai gyermekvédelem alapelveit, alapfogalmait, a gyermekvédelmi jelzőrendszer működését, partnerintézményeit, az iskola sajátos gyermekvédelmi feladatait. Képes a problémákkal küzdő gyerekek és családtagjaik meghallgatására és megértésére, szükség szerint érdekeik képviseletére, akár a tantestületen belül is. Képes a partnerintézményekkel való konstruktív együttműködésre. Elkötelezett a nehéz helyzetben levő, problémákkal küzdő gyerekek és családok megsegítése iránt. Tematika: A hallgatók a félév során megismerkednek az iskolai gyermekvédelemhez kapcsolódó alapfogalmakkal, az iskolai gyermekvédelmi felelős feladataival, tevékenységével, különös tekintettel a gyermekvédelmi jelzőrendszer működésére, a partnerszervezetekkel való kapcsolattartásra. Esettanulmányok elemzésével vizsgáljuk a pedagógusok és a gyermekvédelmi felelős cselekvési lehetőségeit gyermekbántalmazási esetekben és más kritikus iskolai szituációkban. Követelmény Félévközi ellenőrzés (ha van):esettanulmány készítése Félév végi ellenőrzés: kollokvium Kötelező és ajánlott irodalom: Csilléry E. és mtsai. (2008): Gyermekek egymás elleni agressziója az iskolában Család, Gyermek, Ifjúság XVII. évf Dakóné Maros K.-Simonyi I. (Szerk.) (2007.): Gyermek- és ifjúságvédelem a nevelésioktatási intézményekben Módszertani segédlet Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet Budapest 45

46 Darvas Á.-Tausz K. (2004.): Gyermekszegénység és társadalmi kirekesztődés. Kapocs III. évf Dr. Dán Gellértné és mtsai.(2006.): A gyermekjóléti szolgálatok prevenciós tevékenysége egy intézmény gyakorlatának tükrében Kapocs V. évf Herpainé Márkus Á.-Szikra D. (2003.): Gyerekekre és családokra irányuló segítő munka Kapocs II. évf Ligeti Gy.-Fellegi B. (2004.): Amikor a gyermek problémás. Kapocs III. évf Maros K.-Tóth O. (2002): Az iskolai gyermekvédelem helyzete. Kapocs I. évf Makai É.(2000.): Szétszakadt és meg nem font hálók. OKKER, Budapest Dr. Patkó K. és mtsai. (2005): Cél: a bűnmegelőzés, eszköz : a konfliktuskezelés Bűnmegelőzés az iskolás korosztályban önismereti, konfliktuskezelés tréningekkel. Család, Gyermek, Ifjúság XIV. évf Dr.Rácz J. (2005.): Iskolai drogprevenciós programok eredményessége. Kapocs, IV. évf Szöllősi G.(2003.): A családon belüli bántalmazás és a szociális szakma viszonyáról Család, Gyermek, Ifjúság XII. évf Gyermekvédelem az otthont adó intézményekben Előadó: Büki Péter A tanegység célja: A tanegység célja a gyermekvédelem rendszerében azoknak a gyermekek és fiatal felnőttek helyzetének megismerése, akik nem a saját családjukban élnek; a rendszerszemlélet megerősítése. A fejlesztendő kompetenciák Ismeri gyermekvédelmi szakellátás szervezeti felépítését és intézményrendszerét, az egyes intézményekben folyó munkát Képes az elméleti ismereteket az intézménylátogatások során szerzett gyakorlati tapasztalatok elemzésével kiegészíteni Elkötelezett abban, hogy képessé válik a gyermekvédelmi intézményekkel való együttműködésre Tematika: 1. Az otthont adó gyermekvédelmi ellátás kialakulása, főbb szerepe az egyes korokban 2. az otthon fogalma, elvárások az otthonnal kapcsolatban 3. Az otthont adó ellátás formái, típusai helyük és szerepük a jóléti rendszeren belül 4. Helyettes szülői gondozásban a segítő tevékenység lehetőségei és dilemmái 5. A gyermekek átmeneti otthonában a segítő tevékenység lehetőségei és dilemmái 6. A családok átmeneti otthonában a segítő tevékenység lehetőségei és dilemmái 7. A gyámhatóság szerepe az otthonadásban 8. Otthont adunk, vagy az otthont vesszük el? gyermekvédelmi szakellátás lehetőségei 9. Gyermekvédelmi tevékenység a befogadó otthonban 10. A végleges gondozási helyen történő gyermekvédelmi tevékenység 11. A speciális 46

47 szükségletű gyermekek az otthont adó intézményekben 12. Különleges gondozás igénylő gyermekek az otthont adó intézményekben 13. Felnőttek az otthont adó intézményekben, és a kikerülők az utógondozói ellátás és az utógondozás lehetősége 14. Az otthont adó intézmények alternatívái Követelmény Félévközi ellenőrzés: Félév végi ellenőrzés: gyakorlati jegy Kötelező irodalom: Papp Krisztina Tüski Anna (szerk.): Átmeneti gondozás célszerű vagy ideális elképzelés?! Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, Budapest, Domszky András: Gyermekvédelmi szakellátás. Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, Budapest, Fejlesztő Pedagógia 17. évfolyam, 2006/1. száma Ajánlott irodalom: A Kapocs, az Esély, a Fordulópont és a Család, Gyermek, Ifjúság periodikák vonatkozó tanulmányai Böszörményi Zsuzsa Mélyen őrzött titkok (film) Jónás Tamás Cigányidők (regény) Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz 1. Az otthont adó gyermekvédelmi intézmény hatása Jónás Tamás írói munkásságára 2. Az otthont adó gyermekvédelmi intézmény hatása Bódis Kriszta Artista című regénye alapján 3. Janusz Korczak munkássága 4. Sztehlo Gábor munkássága Előadó: Dr. Patsch Ferenc Hermeneutika I. Filozófiai értelmezéselmélet A tanegység célja: A tárgy célja ráirányítani a figyelmet arra a tényre, hogy emberi megismerésünk véges és feltételekhez kötött. Az arany középút az álláspont nélküli relativizmus Szküllája és a hajlíthatatlan fanatizmus Kharübdisze között vezet. Fejlesztendő kompetenciák: Ismeri a filozófiai hermeneutika kulcskifejezéseit. Képes kritikusan mérlegelni a főbb értelmezési modelleket. Elkötelezett a katolikus hittel összeegyeztethető hermeneutikák mellett. 47

48 Tematika: A filozófiai hermeneutika előzetes meghatározása után a tárgy alapfogalmainak és főbb irányzatainak tisztázására kerül sor, majd rövid történelmi összefoglaló keretében áttekintjük a hermeneutika filozófiai öntudatra jutásának folyamatát, különös tekintettel M. Heidegger és H.-G. Gadamer munkásságára, valamint azok (transzcendentális) kritikájára. Követelmény Félévközi ellenőrzés: zárthelyi dolgozat Félév végi ellenőrzés: írásbeli vagy szóbeli vizsga Kötelező irodalom: Jean Grondin: Bevezetés a filozófiai hermeneutikába, Osiris, Budapest, Az órákon kiosztott szövegek. Ajánlott irodalom: Csikós Ella Lakatos László: Filozófiai hermeneutika (szöveggyűjtemény), Filozófiaoktatók Továbbképző és Információs Központja, Budapest, Fehér M. István, Hermeneutikai Tanulmányok I. L Harmattan, Budapest, Susszer Zoltán László (szerk.): Útkereső értelmezések, L Harmattan, Budapest, Hittanár-nevelő tanári tanítási gyakorlat Előadó: Dr. Kotschy Andrásné A gyakorlat ideje:időtartama szeptember 1-től december ig. A tanegység előfeltétele: Az elméleti tanulmányok sikeres lezárása. A tanegység célja: A hallgató legyen képes a folyamatos, önálló tanítás feladatainak elvégzésére közvetett szakmai segítséggel (mentori támogatás, teológiai szupervízió, reflektív pedgógiai-pszichológiai szeminárium) Fejlesztendő kompetenciák A gyakorlati munka segíti a hittanári kompetenciák teljeskörű fejlődését, különösen a tanulási folyamat tervezésére, szervezésére, irányítására és értékelésére vonatkozó ismeretek, képességek és attitűdök gazdagítását és megszilárdítását. A hallgató tapasztalatokat szerez a szakmai együttműködés és kommunikáció terén. A gyakorlat tartalma: A gyakorlat első 1-2 hete a tanulócsoport megismerésével, a félévi munka közös megbeszélésével és megtervezésével, illetve 1-2 óra hospitálással kezdődik. Ezután következik a tanítás, heti 2-4 órában egy vagy két osztályban vagy hittanos csoportban. Egyszakosság esetén a 4 óra kötelező, ettől egyéni elbírálás alapján lehet eltérni. Fontos követelmény, hogy a gyakorlat lehetőleg teljes időtartamában, de legalább felében évfolyamokon történjék. Azok végezhetik alacsonyabb osztály(ok)ban a 48

49 gyakorlat maximum felét, akik hitoktatói állásban dolgoznak óvodás vagy kisiskolás gyermekekkel. A tanításon túli teendőket a mentor tanárral közösen, a kompetencia-fejlesztés egyéni igényeinek megfelelően kell kialakítani. A tevékenységeknek, feladatoknak a hittanári munka/hivatás teljességét kell felölelniük, s lehetőleg a hallgató minél alaposabb aktív bekapcsolódását biztosítani az intézmény életébe, munkájába. Követelmény: Az egyéni gyakorlat során a tanulás legfőbb módja az önelemző, önértékelő munka, melyet a hallgató a portfólióban (munkanaplóban) rögzít és tesz mások számára is nyomon követhetővé. A tanításra vonatkozó tapasztalatok a tervezés, megvalósítás és utólagos elemzés-értékelés folyamatára egyaránt kiterjednek. A portfólióban a terveket és a foglalkozások utáni elemző-értékelő gondolatokat kell összegyűjteni, hogy a gyakorlat végén a hallgató ( a mentor és az oktató) végig tudja követni fejlődési folyamatát, meg tudja állapítani a különböző követelmények/kompetenciák terén elért eredményeket vagy hiányosságokat. A portfóliót a gyakorlat végén a Tanulmányi Osztályon kell leadni, mivel a záróvizsga fontos dokumentuma. A gyakorlat értékelése a mentori vélemények és az egyéni fejlődés bemutatásának szakmai színvonala alapján történik. Az önelemzést segítő segédanyagok: Minden hallgató rendelkezik a részletesen kidolgozott képesítési követelményrendszerrel. Közös munkában készül a tervezés, tanítási/tanulási folyamat, ellenőrzés/értékelés, tanórai interakciók és kommunkáció elemzési szempontjainak összegyűjtése. Ajánlott szakirodalom: Falus Iván-Kimmel Magdolna (2003): A portfólió. Gondolat Kiadói Kör, Budapest Falus Iván (2006): A tanár tevékenysége és a pedagógusképzés új útjai. Gondolat, Budapest Kimmel Magdolna (2006): A tanári reflexió korlátai. Pedagógusképzés, 3-4. sz l. Hivatásszemélyiségfejlesztés Előadó: Dr. Horváth-Szabó Katalin A tanegység célja a hallgatók felkészítése a gyermekvédelem elméleti ismereteinek és gyakorlati módszereinek integrálására, a szakmai etikai szabályok szerinti tevékenységre, valamint a hallgatók elfogadó, megítélésmentes attitüdjének formálása a segítségre szoruló gyermekek és családjaik irányában. A fejlesztendő kompetenciák: Képessé tesz az elméleti és gyakorlati ismeretek integrálására, egyéni és kooperációban történő gyakorlására. 49

50 Képessé válik a kompetencia határainak felismerésére, a tanári és a gyermekvédő szerephez tartozó attitüdök és viselkedésmódok tudatosítására, a gyermekvédelem etikai normáinak reflektált alkalmazására. Elkötelezettéválik abban, hogy a védelemre szoruló gyerekekt empátiával, előítéletmentesen, azok problémáira érzékenyen segítse. Tematika: A személyes viszonyulások feltárása, az önismeret fejlesztése, az önreflexió erősítése. Valós esetekre épülő szerepjátékokban, csoportos esetmegbeszélés keretében az etikai normák szerinti viselkedés gyakorlása, a gyerekek problémái iránti érzékernység fokozása. Követelmény: félév végén csoportos vizsga esetkezelő szerepjáték keretében. Irodalom: Winn, M. (1990)Gyermekek gyermekkor nélkül. Gondolat, Bp. FICE Kiadványok: Gyermekvédelem-nevelőközösségek és a Mi. Kateketika gyakorlat bevezetése I. Előadó: Svajcsikné Pál Bernadette A tanegység célja: a gyakorlat előkészítése és kísérése, a gyakorló tanítás során felmerülő problémák megbeszélése. Fejlesztendő kompetenciák: A gyakorlattal összhangban ami lehetővé teszi a plébániai katekézis különböző területeinek és sajátosságainak megismerését tanmenet és óravázlat elkészítése az adott évfolyamnak, a kerettantervnek megfelelően. Több foglalkozás önálló vezetése révén tervezési és irányítási kompetenciái fejlődnek, míg a foglalkozások elemző-értékelő megbeszélései a reflektív gondolkodás kialakulására adnak lehetőséget. Tudatosíthatja és korrigálhatja a hallgató nevelői szemléletét és nézeteit a hit továbbadásáról és a hittanári hivatásról. Tematika: 1. Felkészülés: Megfigyelési szempontok az óralátogatásokhoz. Tanmenet és óravázlat készítés. Felkészülési szempontok a hittanórák megtartásához. 2. Tanítási gyakorlat kísérése: Az óralátogatásokkal párhuzamosan a különböző óratípusok felépítése. A tanítással kapcsolatos kérdések és az esetlegesen felmerülő problémák megbeszélése. 3. A foglalkozások elemző-értékelő megbeszélései. 50

51 Követelmény Félévközi ellenőrzés: zárthelyi dolgozat. Félév végi ellenőrzés: a gyakorlat jegyzőkönyveinek és óravázlatainak beadása. Kötelező és ajánlott irodalom: A Katekézis Általános Direktóruma (KÁD) SZIT, Bp., A Magyar Kateketikai Direktórium (MKD) SZIT, Bp., A Katolikus Egyház Katekizmusának Kompendiuma (Komp.) SZIT, Bp., A Magyar Katolikus Hitoktatás Tantervei (Kerettanterv) Vác Előadó: Fogassy Judit Kateketika I. A tanegység célja: Bevezetést adni a kateketika fogalom értelméről, sajátos küldetéséről, tartalmáról, céljairól és kapcsolatárók egy adott kultúrával. Továbbá megnézni, hogy a kateketika hogyan kapcsolódik más egyházi szolgálathoz. A fejlesztendő kompetenciák: Ismeri az Egyház küldetésének sok rétegű szolgálatát, amelyet kateketika magában foglal. Képes világosabban érteni mit is takar a hitre nevelés feladata. Elkötelezett az Egyház missziója iránt, és vállalja azt saját életében akár kinevezett katekétaként, akár mint egyéni hívő. Tematika: 1. Kateketika általános bevezető. 2. A katekézis az Egyház szolgálatában és annak fő dokumentumai. 3. A katekézis célja és feladatai. 4. Három sarkalatos kép megalapozása a katekézisben. 5. Jézus Krisztus személyének, tanításának, csodáinak bemutatása. 6. Az Egyház bemutatása a katekézisben. 7. A katekézis története. 8. A katekumenátus intézménye a katekumenális jellegű katekézis. 9. Mit jelent hinni? Isteni pedagógia és kapcsolata a hitre neveléssel. 10. A megtérés és a hitre nevelés kapcsolata. 11. A plébániai közösség, a katekézis gravitációs központja. A hitre nevelés további helyszínei és azok sajátosságai. 12. A biblia szerepe a katekézisben. 13. Összefoglaló. Követelmény: Két házi feladat, 3-5 oldal adott témából. Félév végi ellenőrzés: írásbeli vizsga. Kötelező irodalom: A klérus Kongregációja: A katekézis általános direktóriuma, Szent István Társulat, Budapest, A Magyar katolikus püspöki kar országos hitoktatási bizottsága: A Magyar kateketikai direktórium, Szent István Társulat, Budapest,

52 Fogassy Judit SDSH: A katekumenátus kézikönyve, Szent István Társulat, Budapest, OICA Felnőttek beavatása a keresztény életbe, Sapientia Főiskola, Budapest, Ajánlott irodalom: A Katolikus Egyház Katekizmusa, Szent István Társulat, Budapest, Andre Fontana, A Katekumenátus útja felnőtteknek, Don Bosco Kiadó, Budapest, Catechesi Tradendae, Szent István Társulat, Budapest, Perry G. Downs: A lelki fejlődés: ACSI, Budapest, 1998 Pécsi Hittudomány Főiskola: Kateketikai Szöveggyűjtemény, Pécs, Előadó: Fogassy Judit Kateketika szeminárium I. szabadon választható szeminárium A tanegység célja: Gyakorlatra fordítani a Kateketika elméletét. A fejlesztendő kompetenciák: Ismeri a katekézis aktuális szituációját, kihívásait és annak korszerű megoldásait. Képes a kateketika elveit gyakorlatba vezetni. Elkötelezett az elvszerű gondolkodásra az ötletezés veszélyeivel szemben. Tematika: 1. Feldolgozni a hitoktatás katekézis fogalmak következményét. 2. A fő dokumentumok gyakorlati használati utasítások. 3. Megvizsgálni a katekézis feladatainak arculatát. 4. A három kép vizsgálata a hallgató saját életében. 5. Jézus Krisztussal kapcsolatos téves tanítások, elképzelések. 6. Hamis elvárások az Egyház iránt, amelyek a hitre nevelést befolyásolhatják. 7. A katekézis lényeges változásai Magyarországon. 8. A katekumenátus intézményeinek gyakorlati kérdései. 9. A hit alapkérdései és nehézségei. 10. A megtérés és a hitre nevelés kapcsolata. 11. A plébániai katekézis sajátossága előnyei / hátrányai. 12. A Szentírás gyakorlati módszerei. 13. Gyakorlati kérdések tisztázása. Követelmény: A hallgató kiválaszthat egy témát, amelyben önálló kutatást végez, és annak eredményét 10 perces előadásban bemutatja a csoportnak. Kötelező és ajánlott irodalom: ld. Kateketika I. Kateketikai gyakorlat (plébánián) Előadó: Svajcsikné Pál Bernadette A követelményeket a módszertani munkafüzet tartalmazza. 52

53 Kateketikai gyakorlat I. Előadó: Svajcsikné Pál Bernadette A követelményeket a módszertani munkafüzet tartalmazza. Előadó: Lőw Márta Kateketikai szakmódszertan I. Előfeltétele: Kateketika I., II. A tanegység célja: A hallgatók megismertetése a katekézis módszertani elemeivel, a katekézisben alkalmazható technikákkal. A tervezés szempontjainak elsajátítása a katekézis különböző szintjeinek és helyszíneinek megfelelően. A fejlesztendő kompetenciák: Ismeri a katekézis különböző helyszínein alkalmazható módszereket. Képes a katekézist annak szintje és helye szerint megtervezni és értékelni. Elkötelezett abban, hogy neveljen, és ne pusztán oktasson. Tematika: A katekézis módszertanának alapjai; a katekézisben használt néhány módszer és technika bemutatása. Tervezés a katekézisben; óravázlat, tanterv és a tanmenet elkészítésének szempontjai. A katekézis 3 szintje. A katekézis módszertana a plébánián, a katolikus és az önkormányzati iskolában. Fölkészülés a foglalkozásokra a katekézisben. Csoport kialakítása és együttműködés. Követelmény: a félév végi ellenőrzés: írásbeli vizsga. Kötelező irodalom: A Klérus Kongregációja, A Katekézis Általános Direktóriuma (KÁD), Bp., SzIT, MKPK OHB, Magyar Kateketikai Direktórium (MKD), Bp., SzIT, Ajánlott irodalom: Fogassy Judit SDSH, Katekéták kézikönyve, Budapest, SzIT, Tarjányi Zoltán, Kateketika II., Bp., SzIT, Tarjányi Zoltán, Pedagógia I., A keresztény nevelés és oktatás története, Bp., SzIT, Tarjányi Zoltán, Pedagógia III., A keresztény nevelés keretei és tartalma, Bp., SzIT, Kateketikai szakmódszertan szeminárium I. Előadó: Lőw Márta Előfeltétele: Kateketika I., II. A tanegység célja: Az előadáson megismert módszertani elemek és technikák önálló feldolgozása. A katekézis megtervezésének gyakorlása. 53

54 A fejlesztendő kompetenciák: Ismeri a katekézis különböző helyszínein alkalmazható módszereket. Képes a katekézist annak szintje és helye szerint megtervezni és értékelni. Elkötelezett abban, hogy neveljen, és ne pusztán oktasson. Tematika: Az 5 pont szemléltető módszer alapelemeinek feldolgozása különböző korosztályoknak, különböző kateketikai szinteken. Mikrotanítások közösen elkészített és egyéni vázlatok alapján. (Módszer + technika.) Éves terv készítése (csoportmunka). Óravázlat készítése, bemutatása, kiértékelése. A felkészülés lényeges elemei (csoportmunka). Követelmény: Az órákon való aktív részvétel. Egy éves kateketikai terv elkészítése, leadása. Kötelező és ajánlott irodalom: Megegyezik a Kateketikai szakdidaktika / szakmódszertan I. előadásnál felsoroltakkal. Előadó: Kézdy Anikó Közösségvezetés A tanegység célja: A tantárgy célja megismertetni a hallgatót a hatékony vezetés és a vezetés szempontjából lényeges csoportfolyamatok pszichológiai jellegzetességeivel, valamint a közösség alakításának, mozgósításának lehetőségeivel. A kurzus során csoportdinamikai gyakorlatok segítik az elméleti ismeretek elmélyítését. Fejlesztendő kompetenciák: Ismeri a vezetés és a csoportfolyamatok alapvető pszichológiai jellegzetességeit Képes a vezetés különböző eszközeinek az adott csoport esetében hatékony alkalmazására Elkötelezett a rábízott közösségek működésének és fejlődésének segítésében Tematika: Az egyén helye a csoportban: szerep, szociometriai pozíció. A csoporthoz tartozás motívumai. A csoporthoz tartozás életkori sajátosságai. Vezetői szerepek, tulajdonságok. Vezetés és kommunikáció a csoportban. A vezető által ellenőrizhető csoportfolyamatok: részvétel, befolyásolás, csoportlégkör, csoporttagság érzése, normák. Feladatvégző tevékenység, a feladatok megosztása. Döntés. A közösség mozgósítása. A közösség erőforrásainak elemzése. Követelmény: félév végi ellenőrzés: zárthelyi dolgozat a kötelező irodalom és az órán elhangzottak anyagából. Kötelező irodalom Klein S.(2007): Vezetés- és szervezetpszichológia. Edge 2000 Kiadó, Budapest. Az alábbi fejezetek: 3. fejezet: A vezetői hatalom ( ); 4. fejezet: A vezetői munka 54

55 gyakorlata ( ); 5. fejezet: A vezetők mentálhigiénéje ( ); 8. fejezet: A munkacsoport ( ); 15. fejezet: Kommunikáció a szervezetben ( ) Vanier, J.: A közösség. (több kiadás) A vezetés adománya c. fejezet Ajánlott irodalom Griffin, E. (2003): Együtt-lét. Mitől jó egy csoport? Harmat, Bp. Előadó: Kézdy Anikó Krízis és tanácsadás A tanegység célja: A tantárgy célja megismertetni a hallgatót a tanácsadási helyzetek pszichológiai dinamikájával, a krízishelyzetek jellegzetességeivel, a beavatkozás és segítségnyújtás lehetőségeivel. Az órák keretében lehetőség nyílik az alapvető tanácsadási készségek bemutatására, gyakorlására is. Fejlesztendő kompetenciák: Ismeri a krízisállapotok pszichológiai jellegzetességeit, valamint a tanácsadási helyzetek dinamikáját. Képes egy segítő (vagy tanácsadói) helyzetben megfelelő tanácsadói attitűddel jelen lenni, kompetenciahatárait felismerni, a tanácsadói beavatkozás adekvát módszereit kiválasztani és alkalmazni. Elkötelezett abban, hogy a segítségkérő érdekeit a legjobban szolgáló módon működjön egy tanácsadási vagy segítő kapcsolatban. Tematika: Stressz, megküzdés, vallásos megküzdés. Prevenció. Krízis. Krízisintervenció. Öngyilkossági krízis. Serdülőkori fejlődési krízisek. Gyász, halál. A tanácsadás elméleti modelljei. A tanácsadó-kliens kapcsolat. A tanácsadói attitűd. Tanácsadói készségek. A tanácsadás mint kommunikációs folyamat. A tanácsadó személyisége. A helfer szindróma. Kiégés (burn-out szindróma). Követelmény: Zárthelyi dolgozat Kötelező irodalom: Benkő A., Szentmártoni M.: Testvéreink szolgálatában. Új ember, Bp, Fonyó I. - Pajor A. (szerk.): Fejezetek a konzultáció pszichológiájának témaköréből. 7. fejezet: A konzultációs kapcsolat keretében végzett munka. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola, Szöveggyűjtemény o. Hézser G.: A pásztori pszichológia gyakorlati kézikönyve. Kálvin Kiadó, Bp (A kommunikáció, A krízis és Az életet fenyegető krízis: a suicidum c. fejezetek.) Kézdy A.: Krízisek és vallásosság. In: Tőzsér E. (szerk.): Hit és élet a felnőttkor küszöbén. Új Ember, Bp, 2006,

56 Ajánlott irodalom: Bakó T.: Utak és ösvények. Életünk váltófázisai és válságai. Psycho Art, Bp, Bakó T.: Verem mélyén. Könyv a krízisről. Cserépfalvi, Bp, (van új kiadás is) Hézser G.: Miért? Tanulmányok a rendszerszemléletű lelkigondozói gyakorlatról. Kálvin Kiadó, Bp. A burn-out szindróma c. fejezet Szentmártoni Mihály: Lelkipásztori pszichológia. Szent István Társulat, Bp Vikár Gy.: Az ifjúkor válságai. Animula, Bp, Lelkipásztori teológia I.: Alapvető pasztorális Előadó: Dr. Tomka Ferenc Tanegységi előfeltételek: Alapvető egyháztani ismeretek A tanegység célja: A lelkipásztori teológia alapelveinek, megváltozott korunk lelkipásztori követelményeinek, valamint a lelkipásztorkodásban résztvevő személyeknek és csoportoknak megismerése. A fejlesztendő kompetenciák Megismerje a lelkipásztorkodás jelentőségét és küldetését Szembenézzen korunk kihívásaival és az azokra lehetséges válaszokkal Felelőssé váljék a lelkipásztori küldetésre. Tematika: Egyház és lelkipásztorkodás a mai világban. A lelkipásztori teológia meghatározása, története és feladata. Paradigmaváltás és az új evangelizáció. Egyházkép, közösség, lelkipásztorkodás (A communio egyháztan). A papság, a világiak a szerzetesek, diakónusok és a megújulási mozgalmak szerepe az evangelizációban. Hogyan jön létre a közösség? Kötelező és ajánlott irodalom Kötelező: Tomka F.: Lelkipásztori teológia és új evangelizáció. Bp. SZIT. 2006; Tomka F. Halálra szántak, mégis élünk. Bp. SZIT Ajánlott: J. Ratzinger: A föld sója (SZIT) 1997; VI Pál pápa: Evangelii Nuntiandi; II János Pál: Christifideles Laici; II. János Pál: Átlépni a remény küszöbét, Kaposvár 1994; Dobos L: Világiak a lelkipásztorkodásban (Lámpás); Balás B.: Az első plébániám MÁK, 2001; Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz 1. XVI. Benedek pápa: Deus Caritas Est c. enciklikájának összefoglalása. 2. A communió egyháztan összefoglalása a Christifideles Laici c. pápai dokumentumban. 3. XVI. Benedek pápa véleménye korunk egyházának helyzetéről: A föld sója c. kötet ismertetése és főbb tanításai. 56

57 Lelkipásztori teológia III.: Közösség Közösség és lelkipásztorkodás Előadó: Dr. Tomka Ferenc Tanegységi előfeltételek: Alapvető pasztorális A tárgy célja: Megismerkedni a közösség fejlődésének, létrehozásának és működésének alapvető szabályaival A fejlesztendő kompetenciák Betekintést nyerni a közösségek alakulásának törvényszerűségeibe Képessé válni közösségek elindítására Elköteleződés a közösség létrehozásában A tárgy tematikája: Az intézményesülés (és a karizma) problémája és a lelkipásztorkodás története. Az egyházi szerepek, formák, tanítások intézményesülése; az egység és az engedelmesség az egyházban. A közösség létrehozása a lelkipásztori gyakorlatban. A csoportos beszélgetés szabályai és alkalmazása Kötelező és ajánlott irodalom: Kötelező: Tomka F: Intézmény és karizma az egyházban. MÁK, 1997; A közösség létrehozásáról: in: Újat és régit (Szennay András tiszteletére) Pannonhalma ; A csoportos beszélgetésről in: Studia Religiosa (András Imre emlékkönyv) Szeged, stb. Ajánlott: K. Rahner: Egyházreform. Egyházfórum 1994; Cordes J.: A lelket ki ne oltsátok (OLI).é. n.; J.Vaniér: A közösség, Vigília 1995; Greshake N.: Milyennek akarta Jézus a közösséget? Egyházfórum. 1990; Em Griffin: Együtt-lét (Mitől jó egy csoport?) Budapest, Harmat, Témák a szemeszterdolgozathoz Összefoglalást írni Rahner, Cordes, Greshake vagy J.Vaniér jelzett könyvéről. Előadó: Versegi Beáta-Mária Lelkiségtörténet I. A tanegység célja: A Lelkiségtörténet I. tantárgy célja, hogy biblikus alapokon megismerkedjünk azzal, milyen belső hozzáállás jellemzi az Isten kereső embert, aki választ kíván adni a bibliai felhívásra: szentek legyetek, mert én az Úr szent vagyok (vö Lev 11,44) A fejlesztendő kompetenciák Átfogó képet kap a Lelkiségtörténet irányzatairól a biblikus alapoktól kezdve a XIV. századig. 57

58 Képessé válik a keresztény lelkiség alapelemeinek integrálására. Elkötelezetten törekszik az elsajátított értékeket személyes és közösségi életében kamatoztatni. Tematika: 1. Bevezetés: A Kapcsolat 2. Jézus a Fiú, elsőszülött a sok testér között (vö. Róm 8,29) 3. Az ősegyház lelkiségéből, A vértanúság lelkisége, 4. A szüzesség lelkisége 5. Szent Ágoston 6. Szent Benedek 7. Assisi Szent Ferenc 8. Sziénai Szent Katalin Követelmény: szóbeli vizsga A vizsga megkezdésének feltétele: 3-5 oldalas házi dolgozat bemutatása. A következő három téma valamelyikéből: 1. Mindenkinek szükséglete szerint Szent Ágoston regulája alapján 2. Bölcs mértékletesség Szent Benedek regulája alapján 3. A szegény és alázatos Krisztus nyomában Assisi Szent Ferenc regulája alapján Kötelező Irodalom: Garadnay Balázs, Együttműködés a szeretettel, jegyzet Órai jegyzet Szent Ágoston regulája Szent Benedek regulája Assisi Szent Ferenc megerősített regulája Előadó: Kecskésné Papp Ágnes Liturgikus ének I. A tanegység célja: betekintés az énekelt liturgiába (szentmise és zsolozsma) történeti és gyakorlati szempontból. tájékozódás a használatos énekeskönyvekben és énekműfajokban; részvétel és tapasztalatszerzés a liturgikus énekes szolgálatban. Fejlesztendő kompetenciák: Ismeri az egyház állásfoglalását a szent zenéről; az énekelt liturgia műfajait, a templomi éneklés válfajait és a jelenleg használatos énekeskönyveket. Képes a liturgikus időnek és alkalomnak megfelelő énekek kiválasztására, használhatóságuk, értékük vagy fogyatékosságuk megítélésére. Elkötelezett abban, hogy - ha arra alkalom adódik, akár aktívan részt véve benne - a szent zene és ének méltó művelését (tanítását) egyházias, liturgikus, imádságos szellemben szorgalmazza. 58

59 Tematika: Elmélet: 1. A szent zene és a liturgia jellege. 2. X. Pius Motu propriója és a Liturgikus konstitúció (a II. Vatikáni zsinat rendelkezése a liturgiáról). 3. A római liturgia. 4. A gregoriánum és az egyházzene története dióhéjban. Gyakorlat: 1. A szentmise állandó énekei (miseordinárium). 2. Olvasmányközi énekek (A szentmise változó énekei I.) 3. Énekrend az ádventi és a karácsonyi időre. Követelmény: Részvétel a tanórákon és az előírt gyakorlaton (énekpróba és szentmise). Mulasztás esetén írásbeli feladat beadása. Félév végén: aláírás. Kötelező és ajánlott irodalom: Éneklő Egyház. Római Katolikus Népénektár liturgikus énekekkel és imádságokkal. Szent István Társulat. A mise állandó szövegei és énekei latinul és magyarul. Szent Ágoston Liturgikus Megújulási Mozgalom, Documenta Musicae Sacrae. A Szent Zene dokumentumai X. Pius pápa Motu propriójától napjainkig. MALEZI, (Bibliotheca Liturgica 2.) Ratzinger, Card. J.: A liturgia szelleme. [III/2. fejezet!] Szent István Társulat, Rajeczky B.: Mi a gregorián? Zeneműkiadó, Dobszay L.: A gregorián ének kézikönyve. Editio Musica, Török J.: Adoremus. Agapé Ecclesia, Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz: Egyéni megbeszélés szerint. Előadó: Dr. Tuba Iván Morális I. Általános erkölcsteológia Tanegységi előfeltételek: Két év filozófiai, biblikus és egyháztörténelmi tanulmányok A tanegység célja: Az etika fő témáit (törvény, lelkiismeret, erkölcsi cselekedet, erények) a kinyilatkoztatástól megvilágított ésszel meg kell vizsgálni az egyház közösségében, csak ennek biztos ismeretében lehet keresztény embernek akár az etikaoktatás, akár a hittanárság feladatára vállalkozni. Fejlesztendő kompetenciák: Ismeri a köznyelv és közvélemény bonyolultságában a hagyomány előadását, Képes megvilágítani elvi alapon a társadalomban vitatott kérdéseket, Elkötelezett abban, hogy a világosságot teremtsen a zavaros erkölcsi vitákban. 59

60 A tantárgy tematikája: A teológia az ember erkölcsi cselekedeteit és viselkedését vizsgáló filozófiai tudományhoz, az etikához hasonlóan, de az Isten kinyilatkoztatását őrző Egyház hitével reflektál az ember mindenkori erkölcsi föladataira. A hitigazságokból következtetéseket von le az ember viselkedésére, az emberi tapasztalat eredményeit szembesíti a keresztény hit szemléletével, tartalmaival és kijelentéseivel. Követelmény: Félév végi ellenőrzés: kollokvium Kötelező irodalom: Weber, Helmut: Általános erkölcsteológia. Budapest, II. János Pál Veritatis splendor enciklikája. Róma, Ajánlott irodalom: Beran Ferenc: A keresztény erkölcs alapjai. Budapest, Boda László: A keresztény nagykorúság erkölcsteológiája. Budapest, Böckle, Franz: A morálteológia alapfogalmai. Bécs, Häring, Bernhard: Krisztus törvénye I. Pannonhalma-Róma, Király Ernő: A keresztény élethivatás. Budapest, Kocsis Imre: A hegyi beszéd. Budapest, Pieper, Josef: A négy sarkalatos erényről. Budapest, Rad, Gerhard von: Az Ószövetség teológiája I-II. Budapest, Rotter, Hans: Krisztusi cselekvés alapja és sajátos jellege. Eisenstadt, Varga Andor: Az erkölcsi élet alapjai. Róma, Morálteológia szeminárium Az erények jelentősége az erkölcsteológiában Előadó: Dr. Beran Ferenc A tanegység előfeltétele: Az alapvető filozófiai és erkölcsteológiai fogalmak és összefüggések ismerete. A tanegység célja: Az erények erkölcsteológiai jelentőségének jobb megismertetése és alkalmazási lehetőségeiknek bemutatása. Fejlesztendő kompetenciák: - Az erények kialakulásának és egymással való kapcsolatunknak a megismerése. - Az erények ismeretében képessé válni az emberi magatartás és cselekedetek értékelésére. - A keresztény erények ismerete által jobban elköteleződni a keresztény életben és vállalni a társadalmi küldetést. 60

61 Tematika: Az erények kialakulása, csoportosítása. Az isteni erények jelentősége a vallásos ember életében. Isteni erények: hit, remény, szeretet. Sajátosan keresztény erények: vallásosság és alázatosság erénye, Sarkalatos erények: okosság, igazságosság, lelki erősség, mértékletesség. Követelmény: félévi vizsga Kötelező irodalom: Tarjányi Zoltán, Az erkölcsi erények, Szent István Társulat, Beran Ferenc, A keresztény erkölcs alapjai, Szent István Társulat, Boda László, A keresztény erkölcs alapkérdései, Budapest, Ajánlott irodalom: Josef Pieper, A négy sarkalatos erény, Vigilia, Budapest, Servais Pinckaers, A keresztény erkölcsteológia forrásai, Kairosz, Erich Fromm, A szeretet művészete, Helikon, Budapest, Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz 1. A hit értelmezése korunkban Joseph Ratzinger A keresztény hit című munkája alapján 2. A szeretet mint a keresztény erkölcs legfontosabb erénye Ligouri Szent Alfonznak A Jézus Krisztus iránt való szeretet gyakorlása című műve szerint 3. Az okosság és a sarkalatos erények kapcsolata Arisztotelész Nikomakhoszi etika című művében 4. Az ökológiai krízis és a keresztény remény korunkban, az egyházi megnyilatkozások szerint Nevelés, személyiségfejlesztés Előadó: Fekete László András A tanegység célja: Korunk nevelési gyakorlata elméleti hátterének megismerése. Fejlesztendő kompetenciák: Ismeri a jelenlegi neveléselméleti antropológiai problémákat. Képes a saját nevelési gyakorlatát megformálni a neveléselmélet tételei tükrében megtervezni. Elkötelezett abban, hogy jövendő, személyre szabott keresztény nevelési feladatait hűséggel vállalja. Tematika: 1. Nevelés és öröklés.(nevelhetőség.) 2. Nevelés és társadalom. 3. A nevelő személyisége, a nevelői szerep.(a tekintély kérdése.) 4. Nevelés és perszonalizáció. (A személyiségfejlesztés kulcskérdései.) 5. Embereszmény és nevelés. (Értékközvetítés.) 6. Szabadság és beavatkozás. 7. Közösségiség és individualizmus a nevelésben. 8. Etikai kérdések a nevelésben. (Etikai kódex). 61

62 Követelmény félév végén: szóbeli vizsga (kollokvium). Kötelező irodalom: Zrinszky László: Neveléselmélet, Budapest, Műszaki könyvkiadó 2002, a tematikában megjelölt fejezetek. Ajánlott irodalom: Bevezetés a pedagógiába - szöveggyüjtemény, szerkesztette: Czike Bernadett, Budapest, Eötvös József Könyvkiadó, Ajánlott témák a szemeszterdolgozatokhoz: A tematikában megjelölt címek mindegyike, vagy azoknak részterületei. Nyári gyakorlat Előadó: Dr. Révay Edit 2008 nyarán elvégzett gyakorlat. A követelményeket a módszertani munkafüzet tartalmazza. Nyári kateketikai / pasztorális gyakorlat Előadó: Dr. Pákozdi István 2008 nyarán elvégzett gyakorlat. A követelményeket a módszertani munkafüzet tartalmazza. Ókeresztény irodalomtörténet I. Előadó: Dr. Baán István A tárgy célja: A hallgató megismerkedik az 1-3. századi egyházi írók életével és munkásságával. Alapismereteket szerez az irodalmi forrásokról és a bennük tárgyalt teológiai problémákról. A fejlesztendő kompetenciák Ismeri az egyház tanítását hitelesen kifejtő legnagyobb teológusokat Képes meglátni az antik szerzők aktualitását Elkötelezetten képviseli az általuk kifejtett alaptételeket A tárgy tematikája: 1. Apostoli atyák 2. Apokrifek 3. Apologéták 4. Ireneusz 62

63 5. Tertullianus 6. Alexandriai Kelemen 7. Órigenész 8. Cyprianus 9. Áriusz és Alexandriai Atanáz Követelmény Olvasónapló: Antiokhiai Szent Ignác 7 levele Órigenész: A Betű öl, a szellem éltet (16 homilia a Teremtés könyvéhez). Kairosz, Bp Félév végi ellenőrzés: szóbeli vizsga Kötelező irodalom: Vanyó László: Az ókeresztény egyház irodalma. I. Bp. Jel Kiadó, Ajánlott irodalom: Ókeresztény írók, Ókeresztény örökségünk és Catena sorozatok forrásmunkái Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz 1. Jézus halála és feltámadása az apokrifekben 2. Az Egyház az apostoli atyák műveiben 3. A karizmatikusok szerepe az első három évszázadban 4. Allegória és tipológia Órigenész homiliáiban 5. A bűnbánati fegyelem teológiai alapjai az ókeresztény korban 6. A Miatyánk magyarázata az első három évszázadban Ószövetség teológiája Óizraeli vallástörténet és ószövetségi bibliai teológia Előadó: Dr. Xeravits Géza A tanegység célja: Az ószövetségi gondolkodás néhány átfogó kérdésének (monoteizmus, kultusz); továbbá az ószövetségi teológia főbb irányainak megismertetése és elhelyezése a kortárs ókori keleti gondolkodás hátterére. Fejlesztendő kompetenciák: A hallgató megismeri az ószövetségi gondolkodás belegyökerezettségét az ókori Kelet tágabb szellemi környezetébe; képessé válik felismerni az Ószövetség propriumát; képes egyszerre látni egészként az Ószövetségi gondolkodást, ugyanakkor rálátni annak rendkívül tagolt alkotóelemeire. Tematika: Bevezetés a vallástörténetbe JHVH és egyéb istenek Az óizraeli kultusz 1: ünnepek Az óizraeli kultusz 2: papság Az óizraeli kultusz 3: templom 63

64 Az óizraeli kultusz 4: zsoltárok Zárthelyi dolgozat Bevezetés a bibliai teológiába A Pentateuchus teológiái A próféták teológiái a fogság előtt és után Izrael bölcsességi gondolkodása Zárthelyi dolgozat Case-study 1: teremtés Case-study 2: az emberi életút a zsoltárokban Követelmény: félév során két zárthelyi dolgozat (az első anyaga: Kirk, I.1-III.3. fejezetek; a második anyaga: von Rad), a félév végén kollokvium (órai anyag + Karasszon és Xeravits). Kötelező irodalom: Karasszon István: Az óizraeli vallás, Budapest G.S. Kirk: A mítosz, Budapest: Holnap G. von Rad: Az Ószövetség teológiája 1-2, Budapest: Osiris Xeravits G.: Tanulmányok az ókori Izrael kultuszáról (Simeon könyvek 2), Pápa: PRTA Ajánlott irodalom: az órákon kerül kiadásra Előadó: Dr. Xeravits Géza Ószövetségi egzegézis I. Az Őstörténet A tanegység célja: Az Ószövetség teremtésteológiája főbb irányainak megismertetése és elhelyezése a kortárs ókori keleti gondolkodás hátterére. Fejlesztendő kompetenciák: A hallgató megismeri az ószövetségi írásmagyarázat alapvető módszereit, képessé válik a szöveg önálló feldolgozására, értelmezésére. Tematika: 1-2. Teremtéselképzelések az ókori Keleten és Izraelben 3-4. Gen Gen 3 4. Követelmény: órai jelenlét; félév végén kollokvium (anyaga: Rózsa). Kötelező irodalom: Rózsa H.: A Genesis könyve 1, Budapest. Ajánlott irodalom: az órákon kerül kiadásra 64

65 Előadó: Szatmári Györgyi Ószövetségi bevezetés I. A tanegység célja: A tárgy célja az Ószövetség földrajzának, történelmének és kulturális környezetének, valamint a héber kánon kialakulásának és fő fordításainak vázlatos bemutatása. A zsidó kánon beosztását követve a Tóra és a korábbi próféták könyveinek forrásai, megszületésük, irodalmi jellemzőik és fő témáik megismertetése. A fejlesztendő kompetenciák Ismeri az egyes könyvek történelmi hátterét, forrásait és a kialakulásukra vonatkozó, ma uralkodó véleményeket. Képes ismeretei alapján a zsidó hagyomány és a keresztény hit egyes ószövetségi könyvekhez kötődő tartalmának világos kifejtésére. Elkötelezett abban, hogy törekszik az Ószövetség üzenetének egyre mélyebb megismerésére és megértésére. Tematika: Palesztina földrajza. A kánon és az Ószövetség fordításai. A Pentateuchosz-kritika: a Wellhausen-féle dokumentumelmélet és alakulása. Az őstörténet, a pátriárka-ciklusok és a József-novella irodalmi jellemzői és teológiája. Mózes kora a történettudományokban és a Bibliában. Izrael történetének vázlata a honfoglalástól a babiloni fogságig. A deuteronomista történetírás és az egyes könyvek jellemzői. Követelmény Félév végi ellenőrzés: kollokvium Kötelező irodalom: Soggin, J.A., Bevezetés az Ószövetségbe, Kálvin, Bp Rózsa H., Az Ószövetség keletkezése, I., Szent István Társulat, Bp A II. Vatikáni zsinat Dei Verbum kezdetű dogmatikai konstitúciója az isteni kinyilatkoztatásról (in A II. Vatikáni zsinat tanítása, Szent István Társulat, Bp. 1992, ). Ajánlott irodalom: Thorday, A. (szerk.), Jeromos Bibliakommentár, I. III., SZJT, Bp Turay A., Várakozás a Messiásra ( Pecsuk O. (szerk.), Bibliaismereti kézikönyv, Kálvin, Bp Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz 1. Teremtésmítoszok és a bibliai teremtés-elbeszélések. 2. A Merneptah-sztélé győzelmi éneke. 3. Papság az Ószövetségben. 4. Szerződések és szövetségi elbeszélések az Ószövetségben. 65

66 Előadó: Dr. Bakos Gergely Ökofilozófia szeminárium Előföltétele: filozófiai és filozófiatörténeti alapismeretek (legalább egy-egy félév metafizika és ismeretelmélet valamint két félév bölcselettörténet) A tanegység célja: bevezetés a környezeti filozófia időszerű témakörébe. Fejlesztendő kompetenciák: A tanulók műveltségének, készségeinek s képességeinek fejlesztése a szaktudományi tudás felhasználásával. Folyamatosan képezi önmagát figyelve a változó világra. Figyelemmel kíséri a tudomány fejlődését és a társadalom változását. Képes önálló, kritikai és kreatív gondolkodásra. Képes véleményének és az igazságnak kifejezésére, az árnyalt és szabatos fogalmazásra. Keresi mások megértésének módját, tudatosan segíti a közös gondolkodást. Képes filozófia tudásának önálló továbbfejlesztésére és az önreflexióra. Tematika: I. blokk (4 óra): Martin Heidegger munkásságát vizsgáljuk párhuzamba állítva a buddhizmussal valamint az ökológiai gondolkodással, mindezt szembesítve egy lehetséges keresztény nézőponttal. II. blokk (4óra): közös órai filmnézés és csoportos megvitatás. Követelmény: Házi dolgozat 4 oldal terjedelemben. Lehetséges témák: 1. Mi a helyes válasz, ha a Föld jövője a tét? Norman Myers és Julian Simon könyvének (Typotex, Bp., 2004) kritikus recenziója; 2. Ökológia, gazdaság, etika Zsolnai László tankönyvének (Helikon, Bp., 2001) recenziója hittanári szemmel; 3. Hajtsátok uralmatok alá a Földet? Az uralom értelmezése a Ter 1,28-ban az ökológiai probléma fényében (irodalom: Herbert Haag, Bibliai lexikon, (Szent István Társulat, Bp., 1989); Zsolnai László, Ökológia, gazdaság, etika (lásd az előző pontnál) 15-16, 23-26; az Embertárs III. évfolyam 3. szám (2005./3) cikkei: , ) 4. Vallások és a természet iránti felelősségünk A kereszténység és egy másik nagy hagyomány (pl. dzsainizmus, hinduizmus, iszlám, judaizmus, konfucianizmus, taoizmus) összehasonlítása; Kötelező irodalom: Martin Heidegger, Mi a metafizika? és A filozófia vége és a gondolkodás feladata, és in: uő. költőien lakozik az ember. Válogatott írások, T-Twins Kiadó / Pompeji, Bp., Szeged 1994 ; uő., A metafizika meghaladása, in: Tillmann J.A. (szerk.), A későújkor józansága, II., Bp.,

67 Ajánlott irodalom: Széky Pál, Ökológia. Kislexikon, Natura, 1983; Tillmann J.A. (szerk.), A későújkor józansága. Olvasókönyv a tudományos-technikai világfelszámolás tudatosítása köréből, I-II., Göncöl Kiadó, Bp., 1994 és (Lásd még az egyes pontoknál.) Pedagógiai kutatások Előadó: Dr. Kotschy Andrásné A tárgy célja A tárgy célja, hogy előkészítse és bevezesse a pedagógiai kutatás alapvető módszereinek alkalmazását a fiatal pedagógusok kutató attitűdjeinek eredményes kialakítása és fejlesztése érdekében. A pedagógiai kutatásban szerzett tapasztalatok fejlesztik a hallgató szakmai önállóságát, problémamegoldó-képességét, lényeglátását, folyamatosan felkeltik és kielégítik szakmai kíváncsiságát, lehetővé teszik a problémák önálló és hatékony megoldását, fokozzák szakmai igényességét és megnyitják számára a nevelői sikerek útját. A fejlesztendő kompetenciák: Fogékony a pedagógiai problémák felismerésére és elkötelezett azok szakszerű megoldására. Képes a szakmai információforrások felkutatására, értelmezésére és felhasználására. Szaktárgya és a neveléstudomány kutatási módszereinek ismeretében képes a gyakorlati munkáját érintő kutatásokban, fejlesztésekben való részvételre, a kutatási eredmények értelmezésére és alkalmazására pedagógiai tevékenysége során. A tárgy tematikája A pedagógiai kutatás metodológiai kérdései (alapvető sajátosságok, jellemzők, folyamatok, stratégiák, módszerek, kutatásetikai problémák). A szakirodalom feltárása és feldolgozása (a szakirodalmi tájékozódás bázisai, forrásai, technikái, korszerű információkereső rendszerek). Kutatási stratégiák (a pedagógiai kísérlet, analitikus kutatások). A kutatás módszerei és eszközei (megfigyelés, kikérdezés, tesztek, dokumentum- és tartalomelemzés). A pedagógiai vizsgálatok matematikai statisztikai módszerei. A kutatási eredmények értelmezése és közlése (interpretáció, értékelés, kutatási beszámoló, publikáció). Gyakorlati kutatómunka. Követelmény Évközi ellenőrzés: zárthelyi dolgozat, önálló kutatás bemutatása. Félév végén: gyakorlati jegy Ajánlott irodalom Falus Iván (szerk.): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Keraban Kiadó, Budapest, 1996., vagy későbbi kiadások. Cserfalvi Ilona: Pedagógiai jelenségek vizsgálata. Tóth Kiadó, Debrecen, é.n. 67

68 Falus Ollé: Statisztikai módszerek pedagógusok számára. OKKER Kiadó, Budapest, Golnhofer Erzsébet: Az esettanulmány. MK Pedagógus Könyvek, Budapest, Orosz Sándor: Mérések a pedagógiában. Veszprémi Egyetem, Szabolcs Éva: Kvalitatív kutatási metodológia a pedagógiában. MK Pedagógus Könyvek, Budapest, Pedagógiai pszichológia Előadó: Somogyiné dr. Petik Krisztina A tanegység célja: A tantárgy célja, hogy átfogó képet adjon a szocializáció folyamatáról, különböző színtereiről és szintjeiről, valamint a nevelés különféle módszereiről és ezek várható hatásairól. Ezen elméleti tudás birtokában a hallgatók képessé válnak arra, hogy majdani oktató-nevelő munkájukat tudatosan, célirányosan és hatékony módszerek igénybevételével tervezzék. A fejlesztendő kompetenciák A szocializáció folyamatának, színtereinek ismeretében a hallgató képes a család és a nevelési intézmények kulturális és szociológiai hatásának, nevelési nézeteinek és gyakorlatának feltárására, e hatásrendszer értelmezésére és értékelésére. Elfogadja az egyéni bánásmód szükségességét a nevelésben, és képes ennek alkalmazására. Birtokában van azoknak a módszereknek, amelyek a hatékony iskolai szocializáció feltételei, és elkötelezett ezek megvalósításában. Tematika: A szocializáció elméleti kérdései: színterei, szereplői, tanulási formái. A jutalmazás és büntetés pszichológiai szempontjai. Nevelési stílusok a szocializációban. Kommunikáció a nevelésben. Vezetési stílusok az oktató-nevelő munkában. A tanulók megismerésének módszerei. A szociometria módszere. Követelmény: félév végi kollokvium. Kötelező irodalom: Somogyiné Petik Krisztina: Neveléslélektan Szöveggyűjtemény (A Sapientia könyvtárában megvásárolható) Ajánlott irodalom: Mészáros Aranka (szerk.): Az iskola szociálpszichológiai jelenségvilága, ELTE Eötvös Kiadó, Bp Ranschburg J.: Szeretet, erkölcs, autonómia, Gondolat, Bp N. Kollár Katalin, Szabó Éva (szerk.): Pszichológia pedagógusoknak, Osiris, Bp

69 Plébániai gyakorlat bevezetése I. Előadó: Dr. Pákozdi István A tárgy célja: A plébániai munkába való bevezetés azok számára, akik a két hetes gyakorlatuk során majd különféle plébániákra mennek ki. Ezek mellett elmélyítendő témák: a plébánia szerkezete, tipusai, adminisztrációja. A fejlesztendő kompetenciák: a) a kurzuson résztvevő megismeri a plébániát, mint a lelkipásztorkodás alapegységét; b) képes lesz arra, hogy bekapocsolódjon a plébániai életbe; c) elkötelezetté kell válnia a plébániai lelkipásztorkodásban való hivatásszerű részvételben! A tárgy tematikája: a) a hallgatók eddigi tapasztalatainak felmérése, b) a plébániai életbe való beveztés, b) a plébániák típusai, c) a plébániai adminisztráció. Követelmény: gyakorlati jegy Kötelező és ajánlott irodalom: Klérus Kongregáció: A pap mint a plébániai közösség pásztora és vezetője (Instrukció, Római Dokumentumok XXIII, Bp. SzIT 2003). Rendelkezés néhány olyan kérdésben, mely világi hívőknek a lelkipásztori szolgálatában való együttműködéséből fakad (Szentszéki dikasztériumok, Római dokumentumok VI, Bp. SzIT 1998). E tárgyból nincsen szemeszterdolgozat. Portfolió Előadó: Dr. Kotschy Andrásné Lásd a Hittanár-nevelő tanári tanítási gyakorlat leírásában. Előadó: Tőzsér Endre Propedeutika I. A tárgy célja A tárgy célja, hogy a hallgatók megismerjék a teológia tanulásához, műveléséhez és a kutatáshoz szükséges segédeszközöket és személyi képességeket, valamint alapvető bevezetést kapjanak a teológiába mint a hívő egyházi lét egyik megnyilvánulási formájába. 69

70 A fejlesztendő kompetenciák Ismeri a teológia tanulásának módszertani és alanyi szempontjait. Képes az írásbeli dolgozatok írására vonatkozó szabályok alkalmazására. Elkötelezett abban, hogy alázattal és kritikusan azonosuljon az egyház kétezer éves teológiaművelésével. A tárgy tematikája: 1 2. A tanulás, a tudományos munka módszertana; a teológia segédeszközei (könyvtárak, szakkönyvek stb.) Írásbeli dolgozatok készítésének módszertana A teológiahallgató lelkisége (a hívő egzisztencia) A teológiai tudományágak; a teológiai ismeretelmélet alapfogalmai. Követelmény Félév végi ellenőrzés: írásbeli vizsga. Kötelező irodalom: Tőzsér Endre: Dolgozatírás, Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola, Budapest, Az élet hívő értelmezése (kéziratos jegyzet). Ajánlott irodalom: WERNER METZING MARTIN SCHUSTER: Tanuljunk meg tanulni! A tanulási stratégiák hatékony alkalmazásának módszerei, Medicina, Budapest, GERHARD LUDWIG MÜLLER: Kinyilatkoztatásteológiai ismeretelmélet, in Uő: Katolikus dogmatika. A teológia tanulmányozásához és alkalmazásához, Kairosz, Budapest, 2007, HERBERT VORGRIMLER: Új teológiai szótár, Göncöl Kiadó, Budapest, KRÁNITZ MIHÁLY SZOPKÓ MÁRK: Teológiai kulcsfogalmak szótára, Szent István Társulat, Budapest, JÜRGEN MOLTMANN: Teológia ma, Lux, Budapest, Előadó: Dr. Kotschy Andrásné Reflektív pedagógia A tanegység célja: A Reflektív pedagógia tárgy a reflektív gondolkodással kapcsolatos elméleti ismeretek és a pedagógiai tevékenység megfigyelési és elemzési módszereinek elsajátításával és gyakorlatban való alkalmazásával képessé teszi a hallgatót a gyakorlótanítás során szerzett tapasztalatainak és saját teljesítményének szakszerű elemzésére és értékelésére, segít a kritikus és pozitív pontok meghatározásában, a fejlődés/fejlesztés irányainak kijelölésében. A fejlesztendő kompetenciák: Ismerjen néhány módszert a tanítási óra pedagógiai és pszichológiai elemzésére Legyen képes saját munkája szakszerű elemzésére, ismerje fel a hittanóra egyes jelenségei közti összefüggéseket, kölcsönhatásokat. Legyen képes kollégái fejlődését észrevételeivel segíteni. Ismerje fel az egyéni tanítási gyakorlat és a reflektív elemzés jelentőségét szakmai fejlődésének folyamatában. A tárgy tematikája A gyakorlat során szerzett egyéni pedagógiai tapasztalatok elemzése. 70

71 Követelmény Felvétel készítése egy saját hittanóráról elemzés céljából. A reflektív gondolkodás, tevékenységelemzés tapasztalatainak szakszerű felhasználása az önálló szakmai fejlődésről készített portfolióban. Félév végén: gyakorlati jegy. Kötelező irodalom Szivák Judit (2003): A reflektív gondolkodás fejlesztése. Gondolat Kiadói Kör, Budapest Falus Iván Kimmel Magdolna (2003): A portfolió. Gondolat, Budapest. Ajánlott irodalom Falus Iván: Gondolkodás és cselekvés a pedagógus tevékenységében. In: Falus Iván Báthory Zoltán (szerk.): Tanulmányok a neveléstudomány köréből. Osiris, Budapest, 2001 Szivák Judit: A pedagógusok gondolkodásának kutatási módszerei. Műszaki Kiadó, Budapest Előadó: Kézdy Anikó Segítő kapcsolat és tanácsadás A tanegység célja A tantárgy áttekintést ad a segítő kapcsolatban megvalósuló sajátos tanácsadás jellegéről, folyamatáról, és a tanácsadó szükséges képességeiről. Fejlesztendő kompetenciák A segítő kapcsolat és tanácsadás elméleti, gyakorlati ismereteinek megszerzése Képesség segítő kapcsolat kialakítására és a kompetenciájába tartozó esetekben tanácsadás végzésére (fejlesztésben, elakadásban) Elköteleződés a segítés és tanácsadás szakmai követelmények szerinti végzésére Tematika A segítő kapcsolat sajátossága és dinamikája és a tanácsadói (konzultáns) attitűd. A tanácsadás (konzultáció) helye a család- és gyermekvédelemben. A tanácsadás főbb feladatai, lehetőségei (facilitálás, direktivitás, motiváció). Az egyéni és a csoportos tanácsadás; ezek alkalmazásának előnyei, korlátai, lehetőségei. A pár- és családi tanácsadás főbb jellegzetességei, módszerei. Követelmény: Zárthelyi dolgozat; esettanulmány leadása Kötelező irodalom Benkő A. és Szentmártoni M. (2002): Testvéreink szolgálatában. Új Ember, Bp., 25-52; o. 71

72 Fonyó I. - Pajor A. (szerk.) (1998): Fejezetek a konzultáció pszichológiájának témaköréből. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola. - A konzultációs kapcsolat keretében végzett munka és a Házassági és családi konzultáció c. fejezetek Ajánlott irodalom Bánlaky É. (szerk.): Pszichológusok és teológusok az emberről. Tanumánykötet. Faludi Ferenc Akadémia és Katolikus Pszichológusok Baráti Köre, Bp, 1996 Gerevich J. (szerk): Közösségi mentálhigiéné. Animula, Bp, 1997 Hézser G. A pásztori pszichológia gyakorlati kézikönyve. Kálvin Kiadó, Bp Kézdy A. és Somogyiné Petik K. (2006): A segítő helyzethez kapcsolódó saját élmények feltárása és feldolgozása. Embertárs, IV/3, Segítségre szoruló családok Előadó: Dr. Horváth-Szabó Katalin Előfeltétel: Családpszichológia A tantárgy célja a sajátos problémájú és szerkezetű családok működésében megmutatkozó sajátosságok és kockázatot hordozó elemek, valamint az ezekben a családokban élő gyerekek nehézségeinek és a fejlődésükben rejlő sérülési lehetőségeknek a bemutatása. A fejlesztendő kompetenciák: Ismeri a speciális helyzetű és struktúrájú családok működésében rejlő kockázati tényezőket és a potenciálisan kialakuló magatartászavarok jellegzetességeit. Képessé válik a családi működészavarok felismerésére és a kockázati tényezők azonosítására. Elkötelezetté válik a gyermekek védelmét középpontba helyezve a családok segítésére, és a problémákkal kűzdő családok empátiás elfogadására. Követelmény: évközi esettanulmány egy kiválasztott speciális szükségletű család működéséről. Tematika: 1) Az ép családok működésében megjelenő zavarok Olson dimenziói alapján. 2) Összemosódó határú, kaotikusan működő, rigid, egyensúlyukat vesztett családok jellegzetességei. 3) Veszélyeztető mérgező családok. 4) Bántalmazó szülők, bántalmazott gyerekek. 5) Egyszülős családi formációk és sajátos problémák. 6) Özvegy szülők családja. Belső és külső erőforrások és problémák. 7) Leányanyák és szinglik egyszülős családjai. 8) Válási folyamat. Elvált szülők. Válási életutak 72

73 9) A válás rövid és hosszú távú következményei a gyermekek számára. 10) Apahiány és következményei. 11) Újraházasodott családok sajátosságai és nehézségei. 12) Mostohaszülők mostoha gyerekek. 13) Örökbefogadók és nevelőszülők. 14) Fogyatékkal élő gyerekek családjai. Irodalom: Horváth-Szabó K. (2007) A házasság és a család belső világa. SE-Dialógus K., Bp. (kijelölt fejezetek) Figdor, H. (1996) A reménység peremén. Elvált szülők gyermekei. Fekete Sas K. Bp. Bognár G., Telkes J. (1994) A válás lélektana. Haas és Singer, Bp. Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz Elvált szülők gyermekei mesélik Amit az apámtól tanultam Az apa szerepe a gyermekek életében Előadó: Büki Péter Speciális gyermekvédelmi módszerek A tanegység célja: Olyan módszertani ismeretek, jó gyakorlatok megismerése, amelyek segítségével a hallgató képessé válik felismerni a problémát, valamint képessé válik adekvát segítséget nyújtani a gyermeknek. A fejlesztendő kompetenciák Ismeri az alapozó tárgyak alapfogalmait, valamint a speciális szükségletű, továbbá a kórosan működő és zavart életvitelű családok, illetve az itt felnövő gyermekek problémáit, a segítés pszichológiai, szociális és pedagógiai aspektusait. Képes a különböző problémák felismerésére és kezelésére, megelőzésére. Elkötelezett a védelemre szoruló gyermekek problémáinak megoldásában. Tematika: 1. A gyermekvédelem különböző tudományágak felőli meghatározása 2. A gyermekvédelmi tevékenység színterei 3. A gyermek megismerése 4. Az együttműködés mint módszer 5. A megelőzés lehetséges színterei és módszerei 6. Gyermekvédelmi tevékenység a családokkal 7. Gyermekvédelmi tevékenység hátrányos helyzetű gyerekekkel 8. Gyermekvédelmi tevékenység fogyatékos gyermekekkel 9. Gyermekvédelmi tevékenység beteg gyerekekkel 10. Gyermekvédelmi tevékenység az otthont nyújtó intézményekben 11. A speciális szükségletű gyermekek 12. A különleges ellátást igénylő gyermekek 13. Az utógondozói ellátás módszertani kérdései 14. Az utógondozás módszertani kérdései 73

74 Követelmény Félév végi ellenőrzés: gyakorlati jegy Kötelező és ajánlott irodalom: Fejlesztő Pedagógia 2003/4-5. száma Fejlesztő Pedagógia 2006/1. száma Szabadon választható: Szemeszterdolgozat I. Követelmények: konzultáció a választott szaktanárral; a szemeszterdolgozat elkészítése. Értékelés: gyakorlati jegy A szemeszterdolgozat formai követelményeit a Hallgatói Tanulmányi és Vizsgarend tartalmazza. Bővebb segédanyag Tőzsér Endre: Dolgozatírás című jegyzete, amely megtalálható a főiskola honlapján és könyvtárában. Szakdolgozatra felkészítő szeminárium I. Követelmények: Konzultáció a készülő szakdolgozat témavezetőjével, félév végén aláírás. A szemeszterdolgozat formai követelményeit a Hallgatói Tanulmányi és Vizsgarend tartalmazza. Bővebb segédanyag Tőzsér Endre: Dolgozatírás című jegyzete, amely megtalálható a főiskola honlapján és könyvtárában. Szakmai identitás tréning Előadó: Dr. Horváth-Szabó Katalin Előfeltétel: elméleti tanegységek lezárása A tantárgy célja az elméleti és gyakorlati, valamint a tanítási gyakorlat során szerzett tapasztalatok integrálása. A korábbi iskolai tapsztalatok tanári perspektívából való szemlélete, a tapasztalatok tudatosításának erősítése és a tanár-gyerek viszony etikai szempontok szerinti áttekintése. Kompetenciák: Képessé válik a tanítási tevékenység elkezdéséhez szükséges önismeretre és saját tevékenységével kapcsolatos kritikai reflexiókra. Elkötelezetté válik a sajátjától eltérő értékek szerinti élet megértésére, nyitottá válik mások véleményének, érzéseinek megismerésére és tiszteletben tartására. Elkötelezetté válik az emberi kapcsolatok etikai előírások szerinti alakítására. 74

75 Tematika: A tanegység a gyakorlati képzéshez kapcsolódik, tartalma az iskolai gyakorlat során szerzett tapasztalatok kritikai reflexióval történő megvitatása és etikai szempontok szerinti elemzése. Ehhez kapcsolódik a korábbi iskolai tapasztalatok felidézése, a diák és a tanár perspektívája közötti különbség tudatosítása. Követelmény: aktív részvétel, saját tapasztalatok megosztása. Irodalom: Pedagógus-írók írásai: Németh László, Szabó Magda, és tanárok vallomásainak tartalmazó kötetek elolvasása. Szakmódszertani (mesterképzési) szem. Előadó: Svajcsikné Pál Bernadette A tanegység célja: A katekézis céljának, folyamatának, módszereinek, a hitoktatás címzettjei megszólításának és a katekéta feladatainak elmélyítése. Fejlesztendő kompetenciák: Ismeri a katekézis folyamatát, annak helyszíneit, szintjeit, a különböző helyzetekben alkalmazható módszereket, és az Egyháznak az Evangélium továbbadásával és a katekétával kapcsolatos elvárásait. Képes a katekézis folyamatának és módszereinek ismeretében a katekézis címzettjeihez eljuttatni az Evangélium tanítását. Elkötelezett abban, hogy az Evangéliumot örömhírként adja tovább és ezt az Egyház tanításával összhangban, tegye. Tematika: Oktatás nevelés katekézis Különböző lehetőségek közléstől a közösségig Elmélet és gyakorlat Amit kerülni kell A jó megközelítés feltételei kommunikáció A katekéta lelki életre nevelés A katekézis az oktatás célja kettős hűség Az örömhír átadása a katekézis különböző szintjein A Biblia szerepe a katekézisben A katekézis eszközei Módszerek, ötletek és szemléltetés Motiválás és fegyelmezés A lélek birodalma Hatékonyság eredménytelenség Követelmény Félévközi ellenőrzés: zárthelyi dolgozatok. 75

76 Kötelező és ajánlott irodalom: A Katekézis Általános Direktóruma (KÁD) SZIT, Bp., A Magyar Kateketikai Direktórium (MKD) SZIT, Bp., A Katolikus Egyház Katekizmusának Kompendiuma (Komp.) SZIT, Bp., Didaktika NT, Bp. Tanítás tanulás értékelés. A Ludvig Boltzmann Iskolafejlesztési és Nemzetköziösszehasonlító Iskolakutatási Intézet sorozata. Hogyan alakul ki a tudás a gyerekben? NT, Bp. Hittant de hogyan? Don Bosco Kiadó, Budapest Személyiség és személyiségfejlődés Előadó: Urbán Szabolcs A tanegység célja: A kurzus célja a személyiséglélektan alapfogalmainak, fő problémáinak és irányzatainak megismertetése. A fejlesztendő kompetenciák: Ismeri a személyiséglélektan alapvető problémáit és irányzatait. Képes emberi jelenségeket adekvát módon személyiséglélektani szempontból értelmezni. Elkötelezett abban, hogy pszichológiai problémákhoz tárgyilagosan közelítsen. Tematika: A kurzus bevezetést nyújt a személyiséglélektan alapvető problémáiba, irányzataiba, módszereibe és történetébe. Bemutat néhány meghatározó személyiségfejlődési modellt és az elméleti áttekintés mellett kitér a személyiséglélektani megközelítések gyakori alkalmazási területeire. Követelmény: Félév végi ellenőrzés: írásbeli vizsga. Kötelező irodalom: Carver, C. S. Scheier, M. F. (1998) Személyiségpszichológia. Osiris, Budapest Személyiségfejlesztő és kommunikációs gyakorlat Előadó: Somogyiné dr. Petik Krisztina Tematika: Feszültségoldás, ismerkedés önmagunkkal és másokkal, kommunikációs és empátiás képességek szerepének tudatosítása, szerepjátékokban való gyakorlása. Közös problémamegoldás csoportban történő gyakorlása. Konfliktus és konfliktuskezelés 76

77 Ajánlott irodalom: Gyökössy E.: Magunkról magunknak. Kálvin K. Bp ; Forgács J.: A társas érintkezés pszichológiája. Gondolat, Bp ; Horváth-Szabó K., Vigassyné Dezsényi K.: Az agresszió kezelése. SZCsM-Rejtjel K. Bp Személyiségfejlődési zavarok Előadó: Dr. Horváth-Szabó Katalin A tárgy célja A tantárgy célja azoknak a bio-pszicho-szociális tényezőknek a számbavétele és a hallgatóknak bemutatása, amelyek a személyiségfejlődés elakadását okozzák, illetve amelyek a korrekcióban és a testi-lelki jóllét elősegítésében felhasználhatók. A fejlesztendő kompetenciák: A személyiségfejlődést akadályozó tényezők ismeretében képes az egyes tanulók fejlődési zavarainak felismerésére és a zavarok okainak feltárására. Kevésbé súlyos esetekben képes a korrekció folyamatának megtervezésére és megvalósítására. Ismeri saját lehetőségeit, s azok korlátait a tanulók problémáinak megoldásában, s szükség esetén bizalommal fordul a különböző szakmai segítő szervezetekhez, kollégákhoz segítségért. Tematika: 1. A mentalhiginé tartalma. Egészség, betegség, prevenció. 2. A pszichés zavarok szemléleti és kezelési modelljei. Akadályok és erőforrások 3. A személyiségfejlődést akadályozó biológiai, pszichológiai és szociális tényezők 4. Figyelemzavar, diszlexia 5. Szorongás és szorongásalapú tünetek, zavarok 6. Pszichoszomatikus tünetek, betegségek 7. Szocializációs zavarok, devianciák (lopás, csavargás) 8. Drogfüggés és megelőzés 9. Veszélyeztetettség 10. Stressz és megküzdési stratégiák 11. Krízisek és krízisintervenció 12. Öngyilkossági krízis. 13. Burn out. 14. A hittanár lehetőségei a megelőzésben és a segítésben. Segítő intézmények. Kötelező irodalom: Nemes Lívia: Pszichogén tünetképződés gyermekkorban, Tankönyvkiadó Bp. (több kiadás); Forward, S.: Mérgező szülők, Háttér, Bp ;Ifjú-kor II. Okker,

78 Ajánlott irodalom Murányi-Kovács E-né, K. Huszka A.: A gyermekkori és a serdülőkori személyiségzavarok pszichológiája. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp Salló K., Tóth J.: Problémás a gyerek? A részképesség-zavarok kialakulása, felfedezése és kezelése. Littera Nova, Bp Buda B.: Az öngyilkosság. Animula, Budapest Ranschburg J.: Pszichológiai rendellenességek gyermekkorban. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, Vikár Gy.: Az ifjúkor válságai. Animula, Budapest Előadó: Barlay Mónika Szociális képességfejlesztés Előfeltétel: Segítő kapcsolat és tanácsadás A tantárgy célja a nehéz helyzetű, fejlődésükben akadályozott gyermekekkel és szüleikkel való kapcsolat kialakításához és fenntartásához szükséges társas képességek gyakorlása, valamint a gyermekvédelem alap és szakellátásban dolgozó szakemberekkel való együttműködési képesség erősítése, valamint konfliktust és agressziót kezelő képességek fejlesztése. A fejlesztendő kompetenciák: Képessé válik a gyermekvédelmi ismeretek és módszerek integrálására, valamint a módszerek alkalmazásához szükséges kommunikatív viselkedés kivitelezésére. Elkötelezetté válik arra, hogy a segítő szakmai követelmények, és a védelemre szoruló gyerek szükségletei iránti érzékenységgel nyújtson segítséget. Tematika: Szerepjátékok, szimulált esetmegbeszélések, egyéni tapasztalatok feltárásán keresztül a fejleszteni kívánt képességek gyakorlása. Követelmény: félév végén a hallgatók csoportos esetbemutató keretében adnak számot készségeik fejlődéséről. Irodalom: Birkebihl, V. (1998) Kommunikációs gyakorlatok, Trivinum K. Bp. Horváth-Szabó K, Vigassyné Dezsényi K. (2001) Az agresszió kezelése. SzCsM Bp. 78

79 Szociálpolitika Előadó: Jelinekné dr. Vári Zsuzsanna A tanegység célja: A szociális gondoskodás fejlődéstörténete kiemelkedő elemeinek és alapfogalmainak, illetve eszköztárának megismertetése, valamint a hallgatók felkészítése a mai magyar szociális ellátórendszerben való eligazodásra. A fejlesztendő kompetenciák Ismeri a szociálpolitika fogalom- és eszközrendszerét Képes a szociálpolitika eszközeinek bemutatására és alkalmazására Elkötelezett abban, hogy a szociálpolitika alanyait mind magasabb szintű ellátáshoz juttassa Tematika: 1. A szociálpolitika fogalmi- és eszközrendszere 2. A szociálpolitika fejlődéstörténete 3. A jelenlegi szociális ellátórendszer biztosította ellátási fajták 4. A fogyatékosság társadalmi kezelésének szabályozása, az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség előmozdítása 5. Az Európai Szociális Karta 6. A nonprofit szervezetek szerepe és működése a szociális ágazatban Követelmény Félév végi ellenőrzés: szóbeli vizsga Kötelező irodalom: évi III. törvény a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról Könczei György: Az Európai Szociális Charta jövője az Európai Unió összefüggésében, avagy: Csipkerózsika már nem alszik Esszé Old Bethpage, december Ajánlott irodalom: Szalai Júlia: Jóléti fogda (Esély 2004/6 és évi 1. száma) Robert Castel: A szociális kérdés alakváltozásai. A bérmunka krónikája Kávé Kiadó Bp Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz 1. A magyar szociálpolitika-történet egy-egy fontosabb állomásának elemzése 2. A szociálpolitika és a társadalompolitika fogalmi rendszerének összehasonlítása 3. A pénzbeli ellátások fejődésének összehasonlítása - tegnap és ma 4. A mai magyar szociális rendszer személyes gondoskodást nyújtó ellátásainak jellemzése egy-egy konkrét ellátási forma bemutatásával 79

80 Előadó: Dr. Révay Edit Szociológia I. Általános szociológia A tanegység célja: Korunk (magyar) társadalmát közelről érintő kérdéseket vizsgálunk empirikus adatokra támaszkodva, ugyanakkor társadalomelméleti keretek közé helyezzük, hogy a törvényszerűségeket és sajátosságokat is felfedezni és értelmezni tudják a hallgatók. A fejlesztendő kompetenciák Ismeri a szociológia társadalomtudományok közti helyét, szerepét, főbb kérdéseit, területeit Képes a társadalmi csoportokról, jelenségekről tárgyilagosan gondolkodni Elkötelezett abban, hogy keresi a társadalom kérdéseire, problémáira a válaszokat és megoldásokat Tematika: A szociológia tárgya, helye a tudományok közt, interdiszciplináris kapcsolatok. A szociológia mint tudomány történeti fejlődésének főbb állomásai, a szociológiai iskolák rövid története. A magyar társadalom a rendszerváltás évtizedeiben. Életmód és társadalmi csoportok. Értékszociológia. Társas kapcsolatok (család, párkapcsolat, szingli élet ). Marginalizáció: munkanélküliség, hajléktalanság Idegenkérdés kezelése és társadalmi csoportok. Reklám és média hatalom a befolyásolás művészete. Az élet kezdete és befejezése egy elöregedő társadalomban Követelmény Félév végi ellenőrzés: kollokvium Kötelező és ajánlott irodalom: - Szalai Júlia: A társadalmi kirekesztődés egyes kérdései az ezredforduló Magyarországán. - Boreczky Ágnes: Családtörténeti mozaik. A mobilitás és a migráció elbeszélései. In: Századvég új folyam 23. szám - Kolosi T. Peschar, J. Róbert P A reprodukció redukciója? Magyar holland összehasonlító vizsgálat a társadalmi származásnak és az iskolai végzettségnek a foglalkozási pozícióra gyakorolt hatásáról. In: Szociológia, 3 4. sz Gereben Ferenc: Vallás én nemzeti identitás történelmi visszapillantás Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz Bármely téma, mely a hallgatót mélyebben érdekli és a félév anyagához kapcsolható. 80

81 Előadó: Robu Magda Tanulás és fejlődés A tanegység célja A tantárgy célja a hallgatók oktató és nevelő munkájának pszichológiai megalapozása a tanulás, tanítás területén, illetve az életkori sajátságok és fejlettségi szinthez igazodó pedagógiai módszerek kiválasztásában. Fejlesztendő kompetenciák: Ismeri a tanulás pszichológiai elméleteinek pedagógiai adaptációját és a pszichológiai fejlődés alapvető törvényszerűségeit. Képes a fejlődés törvényszerűségeinek figyelembe vételével a tanulói személyiség és az önálló, egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák fejlődését elősegíteni, az egyén tanulási stílusát feltárni, és ehhez igazodó tanulási tanítási módszereket alkalmazni. Elkötelezett abban, hogy a tanítás célját szem előtt tartva az egyénhez, korosztályhoz leginkább igazodó tanítási módszereket válassza és alkalmazza. Tematika: A tanulás pszichológiai értelmezése. Alapvető tanulási formák. Kognitív fejlődés (Piaget). Az erkölcsi fejlődés. Vallási fejlődés. Érzelmi fejlődés. A személyiség egészét érintő és élethossziglan tartó tanulás és fejlődés összefüggései. Követelmény Gyerekvizsgálat, a vizsgálat eredményei alapján írt dolgozat beadása a vizsgaidőszak kezdetéig. Írásbeli vizsga a félév végén Kötelező irodalom Cole, M, Cole, S.: Fejlődéslélektan, Osiris, (válogatott fejezetei) Benkő A.: A személyiség erkölcsi és vallási fejlődése. In: Horváth Szabó K.: Lélekvilág. PPKE BTK, Piliscsaba, N. Kollár K., Szabó É. (szerk.): Pszichológia pedagógusoknak. Osiris, Bp Horváth-Szabó K., Kézdy A., S. Petik K.: Család és fejlődés. Sapientia, Bp, Ajánlott irodalom Atkinson és mts.: Pszichológia, Osiris, Budapest, több kiadás (válogatott fejezetei) Goleman, D.: Érzelmi intelligencia. Háttér, Horváth-Szabó, K, Vigassyné: Az agresszió kezelése, SZCSM, Bp Ranschburg, J.: Szeretet, erkölcs, autonómia, Gondolat, Bp, Schweitzer, F.: Vallás és életút. MRE Kálvin Kiadó, Bp

82 Előadó: Dr. Kotschy Andrásné Tanulás és tanítás A tárgy célja A tárgy célja a tanítás-tanulás folyamatában felmerülő nehézségek és problémák megoldását segítő stratégiák, módszerek és technikák megismerése és adaptív alkalmazása annak érdekében, hogy a pedagógus tanítványainak tanulási képességeit eredményesen fejleszthesse. A tanulási módszerek megismerésén, tanulmányozásán és alkalmazásán keresztül fejlődik a tanárjelölt metodikai repertoárja, problémaérzékenysége és a gyermeki nézőpontot megértő pedagógiai szemléletmódja. A fejlesztendő kompetenciák: A tanulás általános törvényszerűségeinek és az egyénre jellemző sajátosságainak ismeretében képes a tanulási problémák feltárására, a tanulási képességek fejlesztését biztosító pedagógiai módszerek alkalmazására. Az életkor figyelembe vételével képes differenciált megoldásokat keresni az élethossziglan tartó tanulás képességének fejlesztésére. A tárgy tematikája Tanulásdiagnosztika és tanulási önismeret (lehetőségek és korlátok). Tanulási teljesítménypróbák (figyelem, verbális és kognitív képességek). Tanulási nehézségek (tantárgyspecifikus problémaelemzés). A tanuláshoz való viszony (tanulás és motiváció, siker és kudarc). A tanulás ritmusa (életritmus, életstílus). Tanulási szokások (szokásrend, szokásformálás). Tanulási tanácsok (kísérletek, tapasztalatok, feltételek, önreflexió). Tanulási módszerek, eljárások, technikák (a hatékony és időtakarékos tanulás módszereinek áttekintése: ráhangolódás és relaxáció, szövegfeldolgozási módszerek, verbális szereplés, írásbeli munka, memorizálás, önellenőrzés). A tanuláshoz szükséges részképességek fejlesztése (figyelem, beszéd, értő és kifejező olvasás, emlékezet, gondolkodás). Követelmény Évközi ellenőrzés: aktív részvétel a szeminárium munkájában, az egyéni tanulási tapasztalatokról szóló beszámoló és/vagy szemináriumi dolgozat készítése. Félév végén: gyakorlati jegy Ajánlott irodalom Oroszlány Péter: Tanulásmódszertan. Metódus-Tan, Bp., Oroszlány Péter: Tanulásmódszertan. Tanári kézikönyv. Metódus-Tan, Bp., Fischer, Robert: Hogyan tanítsuk gyermekeinket gondolkodni? MK Calibra Könyvek, Budapest, 1999.; Fischer, Robert: Hogyan tanítsuk gyermekünket tanulni? MK Pedagógus Könyvek, Budapest, 2000.; Réthy Endréné: Motiváció, tanulás, tanítás. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest,

83 Előadó: Dr. Lukács László Teológiai szupervízió A tárgyat fölvett hallgatók havonta minimum egy alkalommal az alább megadott címre en küldjék be legalább egy teológiai szempontból érdekesebb helyzet leírását: 1. a diákok egy-egy frappáns (vagy akár vicces: diákszáj ) válaszát egy adott témában, 2. a diákok olyan kérdését, amire a katekéta nem tudott pontos vagy a diákoknak is megnyugtató feleletet adni 3. olyan témát a félév anyagából, amelynek feldolgozásában segítséget igényelne. Az első alkalommal ezen felül még egy írásos beszámolót várunk az alábbi kérdésre: hogyan tudom/szoktam az imádság légkörét megteremteni hittanórákon? Milyen formáit gyakoroljuk az imádságnak? Az első leírás beküldési határideje: szeptember 20. A legelső órán, szeptember 6-án választott munkamódszerünket beszéljük meg. A következő három alkalommal a beküldött írások alapján folytatunk megbeszélést. A levelezőlista használható internetes fórumként is, ötletek, kérdések megbeszélésére, esetleg anyagok cseréjére, de használható egyéni tanácskérésre is. Ebben az esetben a levélíró saját nevére kap választ. Az cím, amelyre a leírásokat várjuk: superteo@sapientia.hu Előadó: Robu Magda Vallás és emberi magatartás Előfeltétel: Személyiség és személyiségfejlődés A tantárgy célja: A hallgatók bevezetése a vallásosság pszichológiai aspektusból való vizsgálatába és segítséget adni a vallásosság pszichés funkciókra, kapcsolati viselkedésre tett hatásainak megértéséhez. A fejlesztendő kompetenciák: Ismeri a vallásosság pszichológiai összetevői és azok hatásait. Képes adott személyben a vallásság hatásainak felismerésére, erősítésére, és erőforrásként való használatának segítésére. Elkötelezetten, de a szakmai és etikai előírásoknak megfelelően törekszik a vallásosság pozitív hatásainak felhasználására a személyiségfejlesztésben és a mások segítésében krízisek és nehéz helyzetek idején. Tematika: 1) Vallásosság és spiritualitás 2) A vallásosság és spiritualitás helye a személyiségstrukturában (Burke, McAdams, Wong modell). 83

84 3) A vallásosság hatásait közvetítő tényezők 4) Istenkép és istenkapcsolat. Az istenkép formálódásának pszichológiai aspektusai. 5) Korai kötődés és vallásosság. A család szerepe a vallásosság alakulásában. 6) Vallásossági formák. Érett vallásosság. 7) Vallásosság és moralitás. 8) Bűn-bűntudat, bűnbánat pszichológiai aspektusai 9) Hit-remény-szeretet a pszichológia nyelvezetében. 10) Vallás és megküzdés. 11) Megbocsátás, mint morális aktus és megküzdési mód. 12) Szenvedés, halál, haldoklás, gyász. 13) Vallásosság erőforrásai az idősek életében. 14) A vallásosság és az egészség, jóllét és gyógyulás összefüggései és a legfontosabb közvetítő tényezők. Követelmény: évközi házi dolgozat írása megadott szempontok szerint. Irodalom: Horváth-Szabó K. (2007) Vallás és emberi magatartás. PPKE Kiadó, Piliscsaba. Szentmártoni M. (2000) Istenkeresésünk útjai. Agapé, Szeged. Robu M., Martos T. (2007) Istenkép és vallásosság. In: Horváth-Szabó K. (szerk.) Vallásosság és személyiség. PPKE K. Piliscsaba, Szemeszterdolgozati témák: Kiválasztott személyek vallásos életútjának bemutatása és összehasonlítása Nehéz élethelyzetben lévők vallásos megküzdésének felmérése és hatásainak elemzése Morális döntések sajátosságainak felmérése vallásos és nem vallásos személyek körében 84

85 A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Könyvtára Könyvtári tájékoztató Állományunk nagy része a főiskolán oktatott tudományterületek, valamint az ezekhez kapcsolódó tudományok (szisztematikus teológia, dogmatika, biblikum, erkölcsteológia, egyháztörténelem, gyakorlati teológia, filozófia, történelem, pszichológia, pedagógia, etika, egyházi szépirodalom, néprajz) szakirodalmából áll. A gyarapítás során törekszünk az Ember-, erkölcs- és vallásismeret, valamint a Gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó szakirányú képzések irodalmának beszerzésére is. Dokumentumaink gyakrabban használt része az olvasóteremben szabadpolcon található, míg a többi a könyvtáros segítségével érhető el. Az olvasóteremben hozzáférhetők általános és szaklexikonok, kézikönyvek és folyóiratok is. Szolgáltatásaink: helyben olvasás; CD-ROM használat; számítógépes katalógushasználat; Internet-használat; tájékoztatás; Internetes adatbázisok elérése: fénymásolás; (ATLASerials, EBSCO, EISZ, NAVA). könyvtárközi kölcsönzés; Katalógusunk a következő címen kereshető: (Könyvtár Katalógus menüpont) Nyitva tartás: (szorgalmi időszakban) hétfő: kedd: szerda: csütörtök: péntek: szombatonként kéthetente*: h Vizsgaidőszakban és nyáron a könyvtár hétfőnként is 17 óráig tart nyitva! Szitával mer vizet, aki könyv nélkül akar tanulni. (Sz. J.) * A szombati nyitva tartás pontos időpontjait lásd az eseménynaptárban! 85

86 Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Családpedagógiai Intézet (SACSI) Kecskemét-Széchenyivárosi Közösségépítő Egyesület (SZÉK) Boldogabb családokért családi életre nevelés iskolai program Kezdetben a fiatalok néha kicsit komolytalanok, esetleg zavaruk leplezése miatt zajosak. De ahogy a rendszeres órák alatt összeszokunk, egymásra hangolódunk, már látják, hogy velünk olyan intim dolgokról is jól el lehet beszélgetni, mint a szex, a szüzesség, a termékenység. Bizalmukba avatnak bennünket, megnyílnak. Érzik, hogy róluk van szó, és ők választják a témákat is. Majd ezeket együtt átbeszélgetve találjuk meg a válaszokat a miértekre és a hogyanokra. Talán meglepő, de ezekben a beszélgetésekben azt érzékeljük, hogy a gyerekek még ebben a felfordult világunkban is szeretnének szigorúbb, határozottabb elvek szerint élni. Csak nem tudják, hogyan tegyék. Hiszünk abban, hogy ezek a fiatalok az átgondolt kérdések és információk birtokában önálló, felelősen cselekvő, érett személyiséggé válhatnak. A mi feladatunk, hogy ebben segítsük őket. (Idézet Fejes Mária riportjából.) Tevékenységeink: - Gyakorlatorientált, komplex személyiséggondozást szem előtt tartó családi életre felkészítő foglalkozások: család-órák 9-24 éves korú fiatalok részére, havi rendszerességgel - 40 órás Egészséges életmódra és családi életre nevelés tanfolyam pedagógusok és védőnők számára - tanácsadás, szupervízió, továbbképzési lehetőség - Családkönyvtári kölcsönzés hétfőnként 15:00 17:00 Elérhetőségünk: IV. emelet, 419-es szoba telefonszám: csalad@sapientia.hu honlap: Hortobágyiné dr. Nagy Ágnes ( ) mb. intézetvezető Déri Éva ( ) szervező titkár 86