Projektpedagógia és annak alkalmazási lehetőségei a kollégiumban

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Projektpedagógia és annak alkalmazási lehetőségei a kollégiumban"

Átírás

1 TÁMOP / Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben Projektpedagógia és annak alkalmazási lehetőségei a kollégiumban Tanulásszervezési eljárások Szerzők: Dr. Buri Antalné Durgonics Ildikó Farkas Istvánné Némethné László Zsuzsanna Nyerges Tibor I. Béla Gimnázium, Informatikai Szakközépiskola, Kollégium, Általános Iskola és Óvoda Kollégium Szekszárd, április 14. 1

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezető.3 2. A projektpedagógia A konstruktivista tanuláselmélet legfontosabb megállapításai Mi a projekt? A projektoktatás A projekt folyamata A projektorientált tanulás jellemzői A projektmódszer kritériumai A módszer alkalmazásának elkerülendő hibái Projektek jellemzői, csoportosítási lehetőségei A projekt rendszerű oktatás jellemző problémái A pedagógus szerepe és érzelmi intelligenciája Értékelési stratégia kidolgozása, dokumentálás Projektmódszer alkalmazása kollégiumunkban Összegzés Az I. Béla Gimnázium Kollégiumának 2009/2010-es projektje Táblázat a tervezéshez - GANTT diagram Táblázatajánlás a határidők kijelöléséhez Kollégiumunkban a 2009/2010 es projekt táblázattervezésénél figyelembe vett kritériumok Ütemterv /2010-es projekt GANTT diagram /2010-es projekt határidő táblázata A 2009/2010-es Projektzáró forgatókönyve..51 Felhasznált irodalom 54 2

3 1. Bevezető Minden pedagógus az oktató-nevelő munka bármelyik színterén - a saját bőrén érzi, hogy milyen hangsúlyos változásokat tartalmaz számára a 21. század. Joggal teszi fel a kérdést: miért kell mást tennie minden oktató-nevelő intézménynek, mint amit már igen jól tud, amiben gyakorlata van? Alvin Toffler filozófus így válaszol: A 21. század analfabétái már nem azok lesznek, akik nem tudnak írni és olvasni, hanem azok, akik nem tudnak tanulni, felejteni és újratanulni. Míg az előző században az oktatás-nevelés az információk elsajátíttatására és azok felidézésére, felmondására koncentrált, a jelen tudás-társadalma megkívánja az állandó tanulást, hogy az így megszerzett új tudást és új készségeket az adott körülményeknek megfelelően lehessen alkalmazni. A 21. században a javak előállítása főként nem fizikai módon történik, hanem tudás és kreativitás segítségével. A fejlődésben az innováció sohasem látott szerepet kapott. Míg a 20. században a tudást és készségeket a szabályokon alapuló tanulással meg lehetett szerezni, mára a tanulás képessége és a szerzett tudás, valamint a készségek alkalmazásának képessége vált igazán fontossá. A pedagógia tárgya: a nevelés elmélete és gyakorlata. A pedagógiai elmélet megújulásának fontos kritériuma, hogy a nevelési gyakorlat fejlődési tendenciáit, a valóságos élet dinamikus mozgását és annak kihívásait felismerve új, értékteremtő pedagógiai válaszokat tudjon adni. Ezeket a pedagógiai válaszokat fogalmazza meg a projektpedagógia. 2. A projektpedagógia Célkitűzése a konstruktív életvezetés; oktatási stratégiája a projektoktatás, megvalósulása kitágítja az iskolai kereteket, feltételezi a tevékenységorientált iskola modellt. A konstruktív életvezetés, mint alapérték biztosítja a nevelési folyamat során a közösségfejlesztés és az egyén fejlesztésének harmóniáját. A konstruktív életvezetés szociálisan értékes és egyénileg is eredményes. A nevelés 3

4 lényege az értékközvetítés, és feltételezi a felelős magatartás repertoárjának gyakoroltatását.(1. ábra) 1. ábra. A projektpedagógia fogalmi köre A harmadik évezred embere hatalmas ismeretanyaggal találkozik. Az élet minden területén rázúduló információáradat nem szelektált. Ezért fontos, hogy az eligazodás, a konstruktív életvezetés alapvető eleme a felelősség legyen. Az ember felelős önmagáért, társaiért és környezetért. 4

5 Önállóságának fő megnyilvánulási formái: képes az önszabályozásra, vagyis képes felismerni szükségleteit, és képes mértéket tartani embertársaival partneri kapcsolatban együtt tud munkálkodni, tevékenykedni. Ez azt is jelenti, hogy saját cselekedeteiért saját maga felel, nem a társai. Segít a rászorulóknak (kisebbnek, gyengébbnek, idősebbnek). Ha szükséges, vállalja a vezető-, vagy társ- szerepét A szabadságban az egyén megvalósíthatja önmagát. A kiteljesedéshez fel kell ismerni, hogy az egyéni szabadság határainak korlátokat szab a másik ember egyéni érdeke, szabadsága a társakkal való együttműködés feltétele a fegyelmezettség, a rend, a szabályok, normák ismerete és alkalmazása, gyakorlása a felelős ember nemcsak döntésképes, hanem akar és tud dönteni. Viseli döntéseinek következményeit, megtanulja, hogy kudarcaiból hogyan kell építkezni, hogyan lehet a hibákat kijavítani, a tévedések lehetőségét a legkisebbre csökkenteni humánus egyénként arra törekszik, hogy saját, belső értékeit folyamatosan felszínre hozza, hogy testi-lelki-szellemi képességeit fejlessze kompromisszumra törekszik. A különböző élethelyzetekben a közös célokat felismerve konstruktív javaslatokkal képes elősegíteni a megegyezést. 3. A konstruktivista tanuláselmélet legfontosabb megállapításai Napjaink egyik meghatározó pedagógiai koncepciója a konstruktivizmus, amely a tanítási tanulási folyamat szempontjából a következőket tartja alapvetően fontosnak: A tudást a tanuló aktívan hozza létre, nem csak passzívan elfogadja. A tanulók az új ismeretet - az általuk birtokolt tudásra alapozva -, abba integrálva hozzák létre. 5

6 Az egyén tanulási folyamataiban egyéni interpretációk születnek, melyeknek jóságát adaptivitásuk döntik el. A tanulás egyéni konstrukciós folyamat, azonban nagyon gyakran társas folyamatok során zajlik, melyekben a gondolatok megmagyarázása és megvitatása döntő jelentőségű. A tanulók magukkal hozzák a világról alkotott saját elképzeléseiket és lehetőséget kell kapniuk arra, hogy azokat kifejezhessék. A konstruktivista szemléletmód a posztmodern tudományfilozófiákból és a kognitív pszichológia legújabb eredményeiből építkezik. A tanulási folyamatot tudáskonstrukcióként fogja fel, melyben alapvető szerepe van a már meglévő tudásnak. A tanár szerepét abban látja, hogy a diákok konstruálási folyamatait minél jobban elősegítő környezetet biztosítsa. Eközben széles módszertani repertoárt használ fel, mely lehet csoportmunka, egyéni munka, de akár frontális előadás is. Az alkalmazott módszerek az adott pedagógiai szituációtól függenek. A konstruktivista pedagógia szempontjából alapvető kérdés, hogy sikerül-e a tanulóknak megfogalmazniuk a tanulandó témával kapcsolatos belső képeiket, elméleteiket. A diákok belső képeinek megfogalmazása előfeltétele a fogalmi váltások előkészítésének. A konstruktivista szemléletű tanítás során valójában az összes ismert tanulásszervezési eljárás alkalmazható. Azonban minden esetben azt kell meggondolni, hogy melyik módszer teszi az adott pedagógiai szituációban leginkább lehetővé a tanulók konstruálási folyamatait, melynek során azok a konstruktumok jönnek létre, melyeket éppen elsajátíttatni szeretnénk. Ezért ne zárkózzunk el - adott esetben - a frontális módszertől sem, mint tanári magyarázat. Pl.:amikor egy projektfeladat megoldásához szükséges instrukciókat, tudáselemeket kell ismertetni. Ellenben a későbbekben, amikor a tudásrendszert alkalmazni, illetve bővíteni kell, előtérbe kerülnek a különböző kollektív munkaformák, mint differenciált csoportmunka, vagy a projektmódszer tevékenységjellegű részei. 6

7 4. Mi a pojekt? A projectum latin szó, tervet, tervezetet, javaslatot jelent. A projektív kifejezés: vetítés, (kivetítés) Projektál: tervez, javasol, előre vetít szavak szinonimájaként szokták használni. A projekt típusú tervezés alkotó jövőbetekintést és vállalkozást, fejlesztési feladatok megoldását, s egyúttal járatlan utak kiépítését, feltáratlan terület megismerését is jelenti. Ennélfogva alapos tervezőmunkát, folyamatos korrigálást, ellenőrzést, elemzést igényel és kitüntetett szerepet tulajdonít a rendszeres értékelésnek. A projekt több résztvevő együttműködésével megvalósuló határozott ideig tartó a tervezés, szervezés, végrehajtás összehangolására, a szellemi, fizikai, anyagi eszközök mozgósítására különös hangsúlyt fektető, a projektvezetés módszereit alkalmazó fejlesztés. A projektpedagógiának létezik egy szűkebb és egy tágabb értelmezése. A szűkebb értelmezés specifikuma: van egy téma, amit körüljárunk. A tágabb értelmezés: minden intenzív, a szokásos tanítási formákat felbontó, nem pusztán egy ismeretanyag elsajátítását célzó tevékenység. Csak abban van azonosság, hogy a projekt több, mint oktatás egy foglalkozáson. A pedagógiai lexikon alapján: A projekt olyan oktatásszervezési eljárás, amely az oktatás menetét gyakorlati problémák megoldása köré csoportosítja. Projekt definíció (a sok közül egy) Hegedűs Gábor és munkatársai: A projektoktatás egy tanulási- tanítási stratégia, a tanulók által elfogadott, vagy kiválasztott probléma, téma feldolgozása, amely egyénileg vagy csoportban történik, megszüntetve, feloldva a hagyományos osztály- tanóra kereteket. A végeredmény minden esetben egy bemutatható szellemi vagy anyagi alkotás, produktum, és az alábbi jól elkülöníthető szakaszokból áll: témaválasztás, tervkészítés (célok és feladatok megfogalmazása), 7

8 szervezés, adatgyűjtés, a téma feldolgozása, a produktum összeállítása, bemutatható formában, a projekt értékelése, korrigálás, a produktum bemutatása, nyilvánossá tétele, a projekt lezárását követő tevékenységek, (Hegedűs Gábor, 20, 24.). Vannak akik - köztük D. Hansel fenntartással fogadják ezt a felosztást, mert egy ily módon strukturált ismeretszerzés éppoly művi, tanárvezérelt lehet, mint a megszokott frontális oktatás. Ezért az ezen alapuló definíciót elveti, mert azokat a specifikumokat nem veszi figyelembe, amelyek a projektorientált oktatást a tradicionálistól megkülönbözteti. A tartalmi jegyek felöli megkülönböztetés sem vezethet pontosabb megfogalmazáshoz, hiszen a közölt ismertető jegyek legkisebb közös többszöröseként, egy nagyon elvont fogalmat adnak, ami szintén nehezen értelmezhető. Akár így, akár úgy van, az oktatási intézményekben a pedagógusoknak és a nevelőknek nem valamilyen definícióra van szükségük, hanem azoknak az ismérveknek az ismeretére, melyek segítségével a tanulásszervezés e formájának lényegéhez közelebb juthatnak (Hortobágyi 1991.). A projekt-folyamatot illetően négy cselekvési fázist különböztethetünk meg. 1. Célmeghatározás, témaválasztás: témakiválasztás, a tevékenység céljainak rögzítése. 2. Tervezés (tartalom, munkaszervezés): a komplex téma kezelhető egységekre bontása, a munkavégzés helyszíneinek kiválasztása, munkaformák meghatározása. 3. Kivitelezés: belső munkamegosztású kiscsoportos munkavégzés, 8

9 a csoportok közti munkamegosztás, menet közben szükséges korrigálás, visszacsatolások alapján. 4. Reflektálás, értékelés: a projekt eredményeinek csoportos megvitatása, a tanulságok összegzése, az elkészült projektek bemutatása. 5. A projektoktatás A projektoktatás olyan stratégia, amely kiválóan alkalmas a tanulás tanulására, ezért a kollégiumi neveléshez is szorosan kapcsolódik. Magát a tevékenységet - a sajátos célok eléréséhez -, a valós életet integráló tanulási tartalommal tölti meg. A komplex szemléletmódot segítő, tevékenység-központú, feladatorientált tanulói munkát új szervezési formákkal, módszerekkel, technikákkal, eszközökkel valósítja meg. A hagyományos tanulási kereteket természetes környezetbe helyezi és az így létrejött projekt további célok megvalósítását motiválja. (2. ábra) 2. ábra A projektoktatás mint oktatási stratégia 9

10 A projektoktatás elméletileg minden tanulási egység elsajátítására alkalmas, nélkülözhetetlen viszont azokban a komplex témakörökben, amelyekben a konkrét tapasztalatszerzést előfeltételező összefüggések megértése, magatartásformák elsajátítása a feladat. A projektmódszert a 20. század eleji amerikai reformpedagógusok, Dewey és Kilpatrick nevéhez köthetjük. Lényege, hogy a tapasztalatot tekinti a tanulás legfontosabb forrásának. A gyerekek számára - ahogy bekerülnek az iskolába megszűnik a világ komplexitása. A természet tantárgyakra oszlik, és ezek a tantárgyak csak néha-néha kapcsolódnak egymáshoz. A hagyományos nevelés jellemzői: a tanagyag passzív elfogadása, a gyerekek helyhez kötöttsége, az anyag és a módszer túlságos szabályozottsága. Mindez röviden abban foglalható össze, hogy a súlypont a gyermek körén kívül esik. Ez egy olyan átalakulás, forradalom, amely bizonyos tekintetben hasonlatos ahhoz, amikor Copernicus az égitestek középpontjává a Föld helyett a Napot tette meg. Ebben az esetben a gyermek lesz a Nap, amely körül a nevelés mindennemű eszközével forog. (Dewey) A Dewey pedagógiai elvein alapuló projektmódszer elterjedésében nagy szerepe volt W. H. Kolpatrick A projektmódszer című könyvének, amely a reformpedagógia egyik legforradalmibb írása. Kolpatrick szerint a gyereket úgy kell tanítani az iskolában, hogy figyelembe vesszük tapasztalatait, képességeit, érdeklődését. A projektmunka nemcsak tanulási technika, pedagógiai módszer, hanem a nevelésének, személyiségfejlesztésének nagyon hatékony eszköze. A projekt a pedagógiában sajátos tanulási egység, amelyben az egyes tanuló vagy tanulócsoport önállóan sajátítja el az ismereteket. A projekt középpontjában egy probléma áll. A projektoktatás a tantárgyközpontú tanítással szemben a tanulóra, a tanuló olyan célszerű öntevékenységére helyezi a súlyt, amelyet az élettel közvetlen kapcsolatban lévő integrált témák inspirálnak. A projektoktatás mindig komplex módon, egy jól meghatározott struktúrát követve szervezi újjá a feladatot. A projekt a tanuló életéhez, élményeihez kapcsolódó problémákból indul ki, amit a valóságos élettevékenység rendez, valóságos produktum létrehozásával. 10

11 A projekt, mint feladatterv tudatos tervezést igényel. A feladat nem egyszerűen a probléma megoldása, vagy megválasztása, hanem a lehető legtöbb vonatkozásnak és összefüggésnek a feltárása, amely a való világban az adott problémához organikusan kapcsolódik. (Pedagógiai kislexikon) A projektmódszer lényege az egyéni, vagy csoportmunkán alapuló, önálló, a pedagógus által rejtetten irányított tevékenység, amelynek az értéke épp az, hogy a tanulók munkájában a tervezéstől a projekt tárgyában szereplő munka előkészítésén, végrehajtásán át egészen az eredmény prezentációjáig érvényesül a spontaneitás, a sokféle rögtönzés, de ezzel együtt a tervszerűség, az előre kalkuláltság is. (Nádasi Mária). A projektmódszerrel történő ismeretszerzésben maga a tanuló, vagy a tanulói csoport kap egy önálló, összetett, komplex feladatot, amelynek végrehajtását maga tervezi meg, ütemezi a feladatokat, megkeresi a szükséges információkat és értékeli a munka eredményét. 6. A projekt folyamata A pedagógusok feladatai projektindítás (tervek, szerepek, felelősségek meghatározása, a szükséges eszközök kinyomtatása, beszerzése, egyéb források: filmek, könyvek, internetes oldalak összegyűjtése, időterv készítése, időterv ismertetése) a projekt ideje alatt (állandó visszajelzés, megbeszélés, változtatás, speciális események beiktatása, állandó kapcsolattartás) a projekt végén (a projekt közzétételének megszervezése, levezetik az értékelő folyamatot és a dokumentálást) A tanulók feladatai egyben a tanítási-tanulási stratégia lépései A tanulók felismerik, megértik az adott (projekt) probléma megoldásához vezető fő célt. 11

12 A tanár segítségével a tanulók további konkrét problémákat, célokat fogalmaznak meg a fő cél eléréséhez. Egyénileg, vagy az önkéntesen alakult csoportokban a tanulók választanak a megfogalmazott problémákból, hogy megoldják azt. A tanulók tervet készítenek a megoldásról, megfogalmazzák a feladatokat. Önálló, páros vagy csoportos munka során maguk szervezik a feladatelosztást, az adatgyűjtés színhelyeit, az esetleges adatközlőket (a tanári segítség lehetőségével). A produktum bemutatása a csoportok, vagy a nyilvánosság előtt. A projekt értékelése: az önértékelésben a projektkészítés folyamata, a csapatok értékelésében a bemutatás, a zsűri értékelésében a projekttevékenység és a produktum áll a középpontban. A szükséges korrekciók elvégzése. A projekt közzététele. A projektoktatás folyamatában döntő szervezési tényező a tanulók önállósága. A tanulók önállósága már a részcélok meghatározásakor megnyilvánul, a megismerés (tervezés, kivitelezés) folyamatában pedig kiteljesedik. Az önálló tevékenységsorok velejárója minden esetben az élmény és az újszerű szociális és tanulási készségek elsajátítása. (1. táblázat) Kritikus gondolkodás Kreativitás Csapatmunka Más kultúrák megértése Kommunikáció Technika Önirányítás A problémák, helyzetek több szempontú vizsgálata, beavatkozási terv készítése, a beavatkozás eredményeinek értékelése Új ötletek, elképzelések létrehozása Másokkal való együttműködés a közös cél érdekében Helyzetfelismerés, a kulturális különbségekre való megfelelő reagálás Az információk és elképzelések cseréje Különböző eszközök használata az információk előállítására, tárolására, elemzésére és továbbítására Kezdeményező, proaktív, munkavállalói magatartás 1. táblázat: 21. századi kompetenciák 12

13 Az önirányított tanulás középpontjában a holisztikus szemléletmód és ~világkép kialakítása, a kritikus gondolkodás fejlesztése, a szociális és tanulási készségek elsajátítása, az értelem és érzelem egyensúlya áll. A projektoktatás folyamatában a tanulás alapvetően önálló, páros és csoportos szervezeti formákban történik. A tevékenység megszervezésekor, valamint a feladatok megoldása során az együttes munkálkodáson, egymás segítésén, elfogadásán, a kommunikációs készségek, technikák elsajátításán van a hangsúly. A projektmódszer mindig célirányos, problémaorientált, a tanulók érdeklődésére, aktív tevékenységére épít. A világgal való közvetlen kapcsolata feltételezi az iskolai tanulási környezet kiterjesztését. A megismerési folyamatot a személyiségfejlődés hatékony elősegítése érdekében szervezi. Ezért a kezdeményezésre, az együttműködésre és a kreatív, felfedeztető kutató technikákra helyezi a hangsúlyt (2. táblázat). 2. táblázat A projektoktatás technikái Tanulói kezdeményezésre Együttműködésre épülõ technikák késztetõ technikák Kreatív felfedeztető, kutató technikák Beszélgetés Játékok (népi, szerepjáték, Szakirodalom feltárása dramatizálás) Vita kezdeményezése Gyakorlás Interjú az adatközlőkkel Felidézés, élménybeszámoló Dramatikus helyzetgyakorlatok Mesekönyv készítése Problémafelvetés Ötletbörze Gyűjtés (mesék, versek, Kiállítás rendezése hangok) Fényképek készítése Programválasztás Csoportalakítás Értékelőlapok kitöltése Kreatív választása műhelymunkák Vetélkedő, verseny Önálló adatgyűjtés Alkotás Új útvonalak kitalálása Eredeti helyszínek 13

14 A projektmódszer további jellemzői: biztosítja az ismeretek, jártasságok, szokások elsajátítását indirekt úton elősegíti az alapvető szociális kritériumok gyakoroltatását, a demokratikus közélethez szükséges készségek elsajátítását (szabadság, önállóság felelősség, partnerség, humanizmus, kompromisszum) a tanulás eszközjellegénél fogva önkéntes, örömteli tevékenység a tanulás eredményeként a konkrét projektben való munkálkodás folyamán önálló, egyéni szemlélet, kultúra születik további célok kitűzésére, feladatok megoldására késztet A projektoktatás során az ismeretátadás, ~szerzés eszköztára lényegesen gazdagabb az iskolai eszköztárnál. Az új, természetes tanulási környezet olyan eszközök tárházát (csillagvizsgáló, stúdió, tanösvény, jégpálya stb.) kínálja, amelyek iskolai környezetben közvetlenül nem alkalmazhatók, de adaptálhatók. A tanulási környezet új, természetes, sőt maga a természet. A terepi munkák, az adatközlők kiválasztása, megkeresése, a tanösvényeken végzett vizsgálatok (falusi porta, vízvizsgálat, zajmérés) további elemzéseket tesznek lehetővé laboratóriumi körülmények között, illetve összehasonlító, értékelő konklúziók megerősítése történhet a szakkönyvekkel. A projektoktatás eredménye mindig egy produktum, egy projekt. A projekt sajátossága, hogy kettős funkciójú: egyrészt tanulási egység, középpontjában a valós életben felmerülő, az emberek többségét érintő kihívás, probléma áll, amelynek megoldása felelős, együttműködésre képes magatartást kíván. Másrészt a tanulva tanulás során létrejött produktum, projekt magában hordozza az elsajátított tanulás további alkalmazását, gazdagítását, újabb produktumok alkotását. 7. A projektorientált tanulás jellemzői A projektorientált tanulás és a cselekvőképesség (fejlődése, fejlesztése) szorosan összefüggenek egymással. A döntéshozatali folyamatokban való cselekvő 14

15 részvétel, az elmélet és a gyakorlat merev szétválasztásának megszüntetése, valamint az egyoldalú szaktárgyi (szaktudományi) specializáció feloldása döntő kritériumai e tanulási formának. A célok meghatározásánál, a tartalom és a módszerek kiválasztásánál, a szervezésnél és a eredmény biztosításánál egyaránt figyelembe kell venni, hogy számtalan (szociális, kognitív és konkrét munkatevékenységekhez szükséges) tudásrendszer mozgósítására, aktivizálására, felhasználására, fejlődésére nyíljon lehetőség. A projektorientált tanulás során a csoport minden egyes tagja azonos jogokat élvez, a demokratikus cselekvési elvek az irányadók. Mindenki számára biztosított a tervezés, a beleszólás, közreműködés, a tevékeny részvétel lehetősége. A csoportnak magának kell céljait meghatároznia, érdeklődésének és szükségleteinek megfelelően a tartalmat kidolgoznia, és az egész munkát önállóan megszerveznie. A projektorientált tanulás életszerű, praktikus, a valóságra vonatkoztatott tanulást jelent. A témaválasztás alapjait a mindennapi problémák, valamint az aktuális és aktualizálható tanulói érdekek alkossák. Ezek a tanulói érdeklődéshez, aktuális érdekeikhez kapcsolódó problémák ugyanakkor szervesen beépülnek, beépíthetők a tervezett hatásrendszerbe (a tervezett tananyagstruktúrákhoz is kapcsolódó hatásrendszerbe, vagyis a tantervi követelmények, elvárások rendszerébe). A projektorientált tanulás többnyire szaktárgyakon túlmutató, több szaktárgy, illetve szaktudomány körébe tartozó egységes, összefüggő, komplex elméleti és gyakorlati munkát jelent. Ez a tanulás interdiszciplináris megközelítésmódot igényel, ami a kutató és felfedező, a játékos és fantáziadús, a kérdezni tudó és kérdezni engedő, a kooperatív és szociális tanulás lehetőségeinek megteremtését követeli meg. A projektorientált tanulás sokszor kifejezetten az intézmény falain kívül bonyolódik le, és a legkülönbözőbb anyagok, médiumok, eszközök alkalmazását igényli. Minden tekintetben a nyitott curriculum-szemlélet -nek megfelelő tanulásszervezést kell megvalósítani. Meg kell teremteni az intézmény nyitottságának lehetőségét a különböző közösségek, a város, a távolabb vidékek felé, fel kell tárni a lehetőséges külső tanulási színterek körét 15

16 Ez a fajta tanulásszervezés elegendő teret biztosít a rugalmasságnak, az előre nem tervezett, nem tervezhető akciók beépítésének is a tanulás folyamatába. A projektorientált tanulás kézzel fogható produktumokhoz, konkrét eredményekhez vezet. A projektorientált tanulás termékei, produktumai értékeket hordoznak magukban. Ezek lehetnek anyagi értékek, szociális értékek, lehetnek a résztvevők életvitelét aktuálisan, de távlatokban is segítő, közvetett vagy közvetlen, az élet minőségére kiható értékek is (Bárdossy-Dudás-Pethőné-Priskinné 20.) 8. A projektmódszer kritériumai Kényes egyensúly megteremtése, amely a teljes irányítatlanság, azaz az anarchia és a lépésről lépésre kontrollált frontális tanításra emlékeztető módszer között húzódik. A projekt problémafelvetése a tanulók érdeklődésére épüljön. A munka folyamatának megtervezésébe be kell vonni mindazokat, akik majd a konkrét tevékenységek részeseivé válnak. Valóságos problémahelyzetekhez valóságos megoldási tevékenységek sora kapcsolódjon. A projekt ugyanis akkor éri el a kívánt hatást, a személyiség konstruktivitásának, problémamegoldó képességének fejlesztését, ha olyan célok megoldására irányul, amelyek túlmutatnak az iskola zárt világán, ha a problémahelyzeteket nem a pedagógus szimulálja, hanem a diákok fedezik fel azokat, és megoldásukat ők érzik szükségesnek. Ugyanis, ha nem a való világban gyökerezik a probléma, ha azt a pedagógus kreálja, elvész az iskolán kívülre tekintés lehetőségének hatalmas motiváló ereje, az élettel való találkozás megtapasztalásának élménye. Önálló munkán alapuljon, legyen alkalmas a kooperációs kompetenciák fejlesztésére 16

17 9. A módszer alkalmazásának elkerülendő hibái Ha a pedagógus a projekt módszert az ölbe tett kéz, vagy a nekem semmi dolgom attitűdjével közelíti meg, a munka anarchiába, eredménytelenségbe torkollik. Ha a projekt alkalmazása nem más, mint a tanulók által erős tanári kontroll mellett végzett csoportmunka, amelyben az egyetlen értékes elem a kooperáció valamilyen szintjének gyakorlása. 10. Projektek jellemzői, csoportosítási lehetőségei A projekt végterméke egy közös alkotás, produktum, amelynek használati és közlési értéke van (ipari alkotás, kiállítás, újság, színdarab, esszé, vitaest, stb.). Bemutatása a nyilvánosság előtt (iskola, kollégium, szülők) ill. azok bevonásával történik A projekteket a legkülönbözőbb szempontok alapján csoportosíthatjuk. Például a projekt-tevékenység: Jellege szerint (Schmollgruber- Mitterbauer, 1997) folyamatorientált eredményorientált vegyes projekteket Célterülete szerint: technikai projektek művészeti projektek környezeti nevelési projektek gazdaságismereti projektek kutatási projektek vegyes projektek: az előbbiek vegyített típusai. Tartalma szerint: tantervi célokat, tartalmakat, követelményeket feldolgozó projekt (különböző tantárgyak, tantárgyrészek, több tantárgy, stb.), 17

18 tanterven kívüli célokat, tartalmakat feldolgozó projekt, vegyes projekt: megjelennek benne a tantervi és a tanterven kívüli célok, tartalmak is. A projektekre jellemző az interdiszciplinaritás, ezért legtöbb esetben keverednek benne az iskolai tantervi tartalmak, és azon kívül esőek. Hegedűs Gábor és munkatársai interdiszciplinaritás alapján is csoportosították a projekteket (Hegedűs és mtsai. 20.) szűk tartalmú projekt (egy produktum, pl.: madáretető készítése), multidiszciplináris projekt (téma feldolgozása a különböző tantárgyi, műveltségterületi kapcsolódásokon keresztül). A projekt hálós tervezését kívánja meg. A megvalósulási helyszíne szerint: egy, több, térkép szerinti A tanulók létszáma szerint: intézmény szintű projekt évfolyami szintű projekt osztály/csoport projekt kiscsoport- projekt (kb. 3-6 fő) vegyes csoportú projekt (amikor egy projektet megvalósító csoportkülönböző életkorú, különböző osztályba járó tanulókból áll) egyéni projekt Időstruktúra szerint folyamatos időtartamú projektek: az adott idő alatt csak a projekt feldolgozásával foglalkoznak a tanulók. Lehet: néhány órás, egy napos, többnapos, egyhetes, nagyobb egység, nem folyamatos időtartamú projektek: megszakítások vannak a feldolgozás során. (Pl. heti 1-2 óra feldolgozás után visszatérnek rá a következő héten, s folytatják az elkezdett munkát) az előbbi kettő variálásával létrejött projekt. A témaválasztás módja szerint: pedagógus/ok/ választják ki a témákat pedagógusok- gyerekek közösen választják ki a témákat 18

19 a gyerekek választják ki a témákat Produktum alapján: esztétikai, művészeti alkotás (színpadi előadás, video, vagy magnófelvétel, kiállítás, intellektuális alkotás (írásmű, nyilvános vita, tárgyalás, rendezvény, kirándulás) materiális eszköz (tárgy, modell, játék, előbbiek kombinációja stb.) 11. A projekt rendszerű oktatatás jellemző problémái 1. Nehezen ellenőrizhető, hogy a projekt elkészítése során mit tudnak a diákok, mit nem? 2. Helyesen választotta-e meg a tanár a projekt munkákat, megfelel-e a tanterv fő követelményeinek? 3. A tematika, amelyhez a projekt készül, ne legyen túlszabályozott, mert a sok megkötés nem teszi lehetővé jó projekt tervezését. 4. Figyelembe kell venni, hogy a projekt elkészítéséhez kellő idő, megfelelő technika, ezzel együtt pénz szükséges. Technika alatt nem csak a különféle műszereket, számítógépparkot, a projekt összeállításához szükséges alkatrészeket és szerszámokat kell érteni, hanem a tanulók önálló munkájához nélkülözhetetlen tankönyveket, de főleg szakkönyveket és szakkatalógusokat is. Az intézményeknek ehhez jól felszerelt könyvtárral kell rendelkeznie, ahol a szükséges szakirodalom a tanulók rendelkezésére áll. 5. A szakkönyvek, katalógusok nagy része angol, ill. német nyelven íródott, ezért kívánatos lenne, hogy a tanulók nyelvismerettel rendelkezzenek, hogy ezeket használni tudják. 6. Az oktatatás a tanár részéről jobb szervezést, nagyobb tudást és széles látókört igényel. 7. A projekt munkához egy dokumentáció is tartozik. Aki a technikai részekre koncentrál az megelégszik az egyszerűbb dokumentációval. A teoretikus típus 19

20 többet ír, de a technikai kivitelezésre kevésbé ügyel. Ezek figyelembevételével az értékelés nagyon nehéz. 8. A végeredmény mindig egy hasznos termék legyen, de mindig hangsúlyozni kell az elmélet fontosságát. 9. Az eredményesség feltétele, hogy a tanuló körüljárja az adott feladatot. 10. A projektoktatásra a komplex jellegű tárgyak a legalkalmasabbak, a tananyagot ennek megfelelően kell összeállítani. 11. A projektmunka során a gyakorlat és az elmélet nem válnak el, hanem szerves egységet képeznek. 12. A pedagógus szerepe és érzelmi intelligenciája A projektorientált tanulás megváltoztatja a tanár szerepét. A tanár egy személyben tanuló és közreműködő megfigyelő és közvetítő, valamint partner, tanácsadó és segítő a tanuló és a tanulásban valamilyen módon közreműködő (szak)emberek számára. Ez a szerep nagyobb valószínűséggel kényszeríti ki, hogy a tanár elkerülje a sztereotípiákat, hogy kritikus én-funkciókat alakítson ki, hogy folyamatosan tökéletesítse kognitív, szociális, személyes kompetenciáit Az igazán jó projektekben a pedagógusnak jóval nagyobb és sokoldalúbb munkát kell végeznie, mint a hagyományos frontális óravezetés, ismeretközvetítés során, s itt korántsem csak a szervezésről van szó. Egy igazi projekt szervezéséhez tehát nagyon nyitott, alkalmazkodó, a gyerekeket elfogadó tanárok kellenek. A projektben a tanárszerep megváltozik, a tanár a diákok partnerévé válik. Ezt sokszor nehéz elfogadniuk a pedagógusoknak. Emellett nem egyszerű lebontani a 45 perces órák ritmusát, a tanárok egymásutánját, a szaktanárok ragaszkodását a tantárgyaikhoz, és azt a szokást, hogy a diák az iskolában tanuljon, az iskolán kívül pedig éljen. A projektmunkában résztvevő tanulók az intézményen belül is élnek, és odakint is tanulnak, az ilyen hely nemcsak az életre nevel, hanem maga az élet. A konstruktivizmus szerint más a pedagógus szerepe, mint az eddigi pedagógiai gyakorlatokban. Ez elsősorban egy szakértői szerep. A pedagógus szakértő a pedagógiában, a pszichológiában, a kollégégiumi élet szervezésében, illetve 20

A projektoktatás megszervezése és bevezetése az iskolában

A projektoktatás megszervezése és bevezetése az iskolában A projektoktatás megszervezése és bevezetése az iskolában Készítette: Richnovskyné Mosonyi Katalin Fekete István Általános Iskola és Óvoda, Győr 1.1. Törvényi változások hatása a közoktatási rendszerre

Részletesebben

A pedagógiai projekt definíciója Richardstól származik 1900-ból- 1. valóságos feladat, 2. a feladatmegoldás egyéni tervezése. Kilpatrick (1918)- egy c

A pedagógiai projekt definíciója Richardstól származik 1900-ból- 1. valóságos feladat, 2. a feladatmegoldás egyéni tervezése. Kilpatrick (1918)- egy c A pedagógiai projekt A pedagógiai projekt definíciója Richardstól származik 1900-ból- 1. valóságos feladat, 2. a feladatmegoldás egyéni tervezése. Kilpatrick (1918)- egy cél által meghatározott tapasztalatgyűjtés,

Részletesebben

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése Eredmény rögzítésének dátuma: 2016.04.20. Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 100.00% Változatos munkaformákat alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra,

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

Projektterv a.. osztály számára

Projektterv a.. osztály számára Projektterv a.. osztály számára Téma Cél Elvárt eredmény Pedagógus feladatai a célok megvalósításához Ajánlott megelőző tananyag(rész), ismeretek, gyűjtés Szükséges eszközök Szervezeti keretek, formák

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat

2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat Fővárosi Diákönkormányzati Akadémia Hotel Római, 2008. január 18. A Diákakadémia célja hogy a hallgatók megszerezzék mindazokat az ismereteket, készségeket és attitűdöt, amelyek szükségesek ahhoz, hogy

Részletesebben

Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola. Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY

Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola. Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY KÉSZÍTETTE: Molnárné Kiss Éva MISKOLC 2015 Összesített óraterv A, Évfolyam 5. 6. 7. 8. Heti 1 0,5 óraszám Összóraszám

Részletesebben

A választható pedagógus-továbbképzési programok ismertetője 1

A választható pedagógus-továbbképzési programok ismertetője 1 A választható pedagógus-továbbképzési programok ismertetője 1 Továbbképzés címe Középiskolai IPR A kooperatív tanulás a hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelésének elősegítésére OM 173/78/2005. A

Részletesebben

PROJEKTTERV Értünk, csak mi tehetünk! Diákvezető képzés a kollégiumban

PROJEKTTERV Értünk, csak mi tehetünk! Diákvezető képzés a kollégiumban PROJEKTTERV Értünk, csak mi tehetünk! Diákvezető képzés a kollégiumban Időpont: 2010. február 22. A projekt célja: A diákok jogi tudásának, ismeretének bővítése, gyakorlati feladatok keretében felkészíteni

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben TÁMOP 3.1.4-08/-2009-0153 TÉMAHÉT. Történetek a kincses erdő állatairól

Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben TÁMOP 3.1.4-08/-2009-0153 TÉMAHÉT. Történetek a kincses erdő állatairól Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben TÁMOP 3.1.4-08/-2009-0153 TÉMAHÉT Történetek a kincses erdő állatairól Készült: Forrás Általános Iskola Dávod 2009. október 19-22.

Részletesebben

Budapest-hazánk fővárosa, Pécs Európa kulturális fővárosa projekt- idegen nyelvi kompetenciaterület

Budapest-hazánk fővárosa, Pécs Európa kulturális fővárosa projekt- idegen nyelvi kompetenciaterület Budapest-hazánk fővárosa, Pécs Európa kulturális fővárosa projekt- idegen nyelvi kompetenciaterület Innovációnkban egy olyan projektet szeretnénk bemutatni, amely a nyelvi órákon modulként beiktatható

Részletesebben

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR gyakorlatunk: A 2003/2004-es tanévtől foglalkozunk tudatosan a HH és a HHH gyerekek fejlesztésével. Az intézményi dokumentumaink tartalmazzák az IPR elemeit. A napi

Részletesebben

FEJLŐDÉSEM LÉPÉSEI MUNKAKÖZÖSSÉG ÉVES TERVE

FEJLŐDÉSEM LÉPÉSEI MUNKAKÖZÖSSÉG ÉVES TERVE FEJLŐDÉSEM LÉPÉSEI MUNKAKÖZÖSSÉG ÉVES TERVE 2013/2014 Bevezetés Munkánk során hangsúlyozottan jelenik meg az egyéni haladási ütemet segítő differenciált egyéni fejlesztés. Óvodába lépéskor az első, legfontosabb

Részletesebben

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése

Részletesebben

NYME - SEK Némethné Tóth Ágnes

NYME - SEK Némethné Tóth Ágnes A kooperatív technikák típusai (Horváth H. Attila: Kooperatív technikák Altern füzetek) Mozaik módszer Páros mozaik Kereszt mozaik Kerekasztal módszer Csillag módszer Puzzle módszer Pókháló mődszer NYME

Részletesebben

Vásárhelyi Tehetségpont Régiós Tehetségdiagnosztikai Központ

Vásárhelyi Tehetségpont Régiós Tehetségdiagnosztikai Központ Vásárhelyi Tehetségpont Régiós Tehetségdiagnosztikai Központ Tehetségterületek: Testi-kinesztetikus (néptánc- moderntánc) Térbeli vizuális (festészet) Interperszonális (dráma) Feladatkörök: Tehetségazonosítás

Részletesebben

Az oktatás stratégiái

Az oktatás stratégiái Az oktatás stratégiái Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Falus Iván (2003): Az oktatás stratégiái és módszerei. In: Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához.

Részletesebben

Az e-portfólió dokumentumai és a védés alapján

Az e-portfólió dokumentumai és a védés alapján 1. kompetencia: Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás 1.1. Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. 1.2. Rendelkezik a szaktárgy tanításához

Részletesebben

IPR AKCIÓTERV. IPR alkalmazása tanév. Bárna, szeptember 1. Bárnai Általános Iskola 3126 Bárna, Petőfi út 15. Iksz: 149/130/2015.

IPR AKCIÓTERV. IPR alkalmazása tanév. Bárna, szeptember 1. Bárnai Általános Iskola 3126 Bárna, Petőfi út 15. Iksz: 149/130/2015. Bárnai Általános Iskola 3126 Bárna, Petőfi út 15. Iksz: 149/130/2015. Tárgy : Megrendelés IPR AKCIÓTERV 2015-2016. tanév IPR alkalmazása Bárna, 2015. szeptember 1. I.Helyzetelemzés Gyermekek/tanulók és

Részletesebben

2.1. Az oktatási folyamat tervezésének rendszerszemléletű modellje.

2.1. Az oktatási folyamat tervezésének rendszerszemléletű modellje. 2.1. Az oktatási folyamat tervezésének rendszerszemléletű modellje. Az oktatási folyamat tervezése a központi kerettanterv alapján a helyi tanterv elkészítésével kezdődik. A szakmai munkaközösség tagjai

Részletesebben

TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat

TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat A pályázat célja: a sikeres munkaerő - piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen

Részletesebben

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS SNI tanuló ellátása Osztályfőnök Osztályban tanító pedagógusok Gyógypedagógus

Részletesebben

Diákújságíró tehetségfejlesztő program megvalósítása a Katona József Szakközépiskolában

Diákújságíró tehetségfejlesztő program megvalósítása a Katona József Szakközépiskolában Diákíró tehetségfejlesztő program megvalósítása a Katona József Szakközépiskolában A szakközépiskolába járó tehetséges diákok többsége motivációs problémákkal küzd a korábbi iskolai kudarcok miatt, így

Részletesebben

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze.

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze. INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

SZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK. A Portfólió elemzés tapasztalatai a gyakorlatban

SZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK. A Portfólió elemzés tapasztalatai a gyakorlatban SZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK A Portfólió elemzés tapasztalatai a gyakorlatban Bozsóné Jakus Tünde 2014.11.17. Nekünk minden gyermek fontos Szeretem, vagy nem szeretem?? A portfólió értékelése nem magára a gyűjtemény

Részletesebben

A tanulás fejlesztésének tanulása Tanulási program

A tanulás fejlesztésének tanulása Tanulási program A tanulás fejlesztésének tanulása Tanulási program Tematikus tananyag Tanulási program / Tanulói tevékenység Produktum/teljesítmény I. Bevezetés a tanulás fejlesztésének tanulásába 1. A T.F.T. célja, témakörei

Részletesebben

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök TANMENET 2014/2015. TANÉV Tantárgy: OSZTÁLYFŐNÖKI Osztály: 9KNy/A Veszprém Készítette: nna Vetési Albert Gimnázium, Heti óraszám 1 Éves óraszám 40 (36 X 1 + 4 óra évkezdés) Tankönyv -------- Óra Téma Didaktikai

Részletesebben

Jegyzőkönyv. Önértékelés. Hogyan követi a szakmában megjelenő újdonságokat, a végbemenő változásokat?

Jegyzőkönyv. Önértékelés. Hogyan követi a szakmában megjelenő újdonságokat, a végbemenő változásokat? Jegyzőkönyv Az eljárás azonosítója Az eljárás típusa Az értékelt neve Az értékelt azonosítója Az adatgyűjtés módszere Az adatgyűjtést végző neve Az adatgyűjtést végző oktatási azonosítója Az adatgyűjtés

Részletesebben

Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra. Továbbképzési emlékeztető:

Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra. Továbbképzési emlékeztető: TÁMOP-3.1.7-11/2-2011-0524 Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra Projekt kezdete: 2012 aug. 1 Projekt vége 2012. május 31. Továbbképzési emlékeztető: 1. Változásmenedzselés

Részletesebben

PROJEKTTERV FORRÁS ÁLTALÁNOS ISKOLA, ÓVODA ÉS KÖNYVTÁR DÁVOD

PROJEKTTERV FORRÁS ÁLTALÁNOS ISKOLA, ÓVODA ÉS KÖNYVTÁR DÁVOD PROJEKTTERV FORRÁS ÁLTALÁNOS ISKOLA, ÓVODA ÉS KÖNYVTÁR DÁVOD Ha majd az erdőre kimégy, figyelve járj és lábujjhegyen. Ahogy a fák alá belépsz, és felrebben előtted az első rigó: akkor már tudnod kell,

Részletesebben

MENTOROK. TÁMOP 3.4.1 Szent István Gimnázium

MENTOROK. TÁMOP 3.4.1 Szent István Gimnázium MENTOROK TÁMOP 3.4.1 Szent István Gimnázium mentor szó a következőket jelentheti: Mentór, Alkumusz fia Odüsszeia című epikus költeményben Télemakhosz atyai jóbarát A mai szóhasználatban egy olyan személyt

Részletesebben

Gyakornoki felkészítés programja

Gyakornoki felkészítés programja Gyakornoki felkészítés programja Intézmény: A program érvényessége: Készítette: Jóváhagyta: Bedőné Fatér Tímea mentor Készült a gyakornok pedagógussal egyeztetve.. gyakornok Különleges körülmény, melyhez

Részletesebben

8. sz. melléklet Pszicho-szociális nevelési program a foglalkoztathatóságért. - képzési program folyamata -

8. sz. melléklet Pszicho-szociális nevelési program a foglalkoztathatóságért. - képzési program folyamata - ELŐKÉSZÍTÉS: 8. sz. melléklet Pszicho-szociális nevelési program a foglalkoztathatóságért - képzési program folyamata - A tanfolyam meghirdetése időpontok megjelölésével Jelentkezők regisztrálása A jelentkezők

Részletesebben

Beszámoló IKT fejlesztésről

Beszámoló IKT fejlesztésről Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék

Részletesebben

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda Küldetésünk: A gyermek személyiségének fejlesztése családias környezetben Alapítás: 2012-ben az Audi Hungaria Iskola Intézményegységeként Két, 25-25 fős vegyes korosztályú csoport Egész napos felügyelet

Részletesebben

A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése

A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése

Részletesebben

A tanári mesterképzés portfóliója

A tanári mesterképzés portfóliója A tanári mesterképzés portfóliója TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0009 Szakmai szolgáltató és kutatást támogató regionális hálózatok a pedagógusképzésért az Észak-Alföldi régióban Dr. Márton Sára főiskolai tanár

Részletesebben

Az oktatás módszerei és stratégiái II. Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003. Projektoktatás

Az oktatás módszerei és stratégiái II. Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003. Projektoktatás Az oktatás módszerei és stratégiái II. Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Projektoktatás M. Nádasi Mária (2003): Projektoktatás, Gondolat Kiadó Kör, Bp. A projektoktatás története

Részletesebben

AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE

AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE A projekt célja Tanulásra és alkotásra ösztönző tanításitanulási környezet kialakítása A tanítás és tanulás hatékonyságát elősegítő módszertani újdonságok beépítése

Részletesebben

Bevezetés a táncfilm készítésbe kritikai érzék fejlesztése Klasszikus balett

Bevezetés a táncfilm készítésbe kritikai érzék fejlesztése Klasszikus balett SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIA Projekt az Alapfokú Művészetoktatási Intézmények számára Klasszikus balett tanszak (9-12. életév) Bevezetés a táncfilm készítésbe kritikai érzék fejlesztése

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás

Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás Kompetencia alapú oktatás feltételeinek fejlesztésére a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat fenntartásában lévő egyes oktatási intézményeiben

Részletesebben

NMI IKSZT Program Szolgáltatási modellek

NMI IKSZT Program Szolgáltatási modellek NMI IKSZT Program Szolgáltatási modellek Közösségfejlesztés Közösségfejlesztési folyamatok generálása, folyamatkövetése TÁMOP-3.2.3/B-12/1 Építő közösségek Korszerű, többfunkciós közművelődési fejlesztéseket

Részletesebben

A projekt szakmai megvalósítása

A projekt szakmai megvalósítása TÁMOP-2.2.5.B-12/1-2012-0010 pályázat Az új típusú szakképzés bevezetése a Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskolában A projekt szakmai megvalósítása 1.Együttműködés partnerszervezetekkel

Részletesebben

Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5

Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat

Részletesebben

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN A pedagógusképzés átalakításának országos koordinálása, támogatása TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN Almássy Zsuzsanna

Részletesebben

Projektoktatás Mi így is tanulunk

Projektoktatás Mi így is tanulunk Projektoktatás Mi így is tanulunk Projektoktatás? Projektpedagógia? Projekt jellegű oktatás? Alapfogalmak tisztázása O Pedagógia: a nevelés gyakorlata és elmélete O Projekt: valamely komplex, összetett

Részletesebben

Pályázati azonosító: TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0136. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés-innovatív intézményekben.

Pályázati azonosító: TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0136. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés-innovatív intézményekben. Pályázati azonosító: TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0136 Pályázat címe: Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés-innovatív intézményekben. Pályázó neve: Csongrádi Kistérség Többcélú Társulása Pályázó címe:

Részletesebben

A PROJEKTTERV VÁZLATA. 3 hetet meghaladó projekt

A PROJEKTTERV VÁZLATA. 3 hetet meghaladó projekt A PROJEKTTERV VÁZLATA 3 hetet meghaladó projekt 1.A projekt címe Tavaszváró 2.A projekt indoklása A tavasz sokoldalú megismerése, tantárgyakban művészetekben. A pályázati anyag része. 3.Célcsoport A 9.B.osztály

Részletesebben

AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK

AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK 1. 2. 3. 4. 5. Képzés címe TÁMASZPONT Projektmenedzsment, változásmenedzsment, innováció a TÁMOP közoktatás-fejlesztési projektjeiben CSAPATTEST: Csapatépítő tréning megújuló közoktatási

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

Eső esetén B program (ugyanaz dzsekiben)

Eső esetén B program (ugyanaz dzsekiben) Csapatépítés * Kalandpedagógia Tevékenység-központú pedagógia Animátorképzés * Kisgyerekkori fejlesztés * Multikulturális pedagógia * Agressziómegelőzés * Vezetői tréning * Eső esetén B program (ugyanaz

Részletesebben

Képzési ajánlat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Helyi Szervezetei és Tagozatai részére

Képzési ajánlat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Helyi Szervezetei és Tagozatai részére Képzési ajánlat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Helyi Szervezetei és Tagozatai részére KÉSZSÉGFEJLESZTŐ TRÉNINGEK Budapest, 2015. január A MEGGYŐZÉS ESZKÖZEI Hogyan kezeljük különböző típusú ügyfeleinket?

Részletesebben

A teljeskörű önértékelés célja

A teljeskörű önértékelés célja 1. Számú Általános Iskola 2440 Százhalombatta, Damjanich út 24. Levélcím: 2440 Százhalombatta, Pf.:23. Telefon/fax:23/354-192, 23/359-845 E-mail: egyesisk@freemail.hu TELJESKÖRŰ INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS

Részletesebben

Pedagógusszerepek a tehetséggondozásban. c. egyetemi docens a MTT alelnöke a MATEHETSZ alelnöke

Pedagógusszerepek a tehetséggondozásban. c. egyetemi docens a MTT alelnöke a MATEHETSZ alelnöke Pedagógusszerepek a tehetséggondozásban Szolnok, 2016. ápr. 26. Dr. Polonkai Mária c. egyetemi docens a MTT alelnöke a MATEHETSZ alelnöke Személyiség és szerep közötti viszony Magszerepek - foglalkozási

Részletesebben

XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP / STORYLINE KERETTÖRTÉNET

XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP / STORYLINE KERETTÖRTÉNET XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 STORYLINE KERETTÖRTÉNET STORYLINE METHODE, KERETTÖRTÉNET MÓDSZER: Élményalapú, felfedeztető tanítási forma FORRÁSA,

Részletesebben

Egészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése. Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10.

Egészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése. Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10. Egészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10. évfolyam Programcsomag: Felkészülés a felnőtt szerepekre A modul szerzője:

Részletesebben

Mosolyt az arcokra! Tanoda

Mosolyt az arcokra! Tanoda Mosolyt az arcokra! Tanoda NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAM Készült: 2013. augusztus 08. Készítette: Nagy Anikó szakmai vezető I. Alapelvek 1 I.1. Tanodai célok megfogalmazása A Tanoda biztosítja minden gyermek

Részletesebben

PROJEKTOKTATÁS PEDAGÓGIAI PROJEKT. Fieszlné Ancsák Jolán EU projektmenedzsment szakértő

PROJEKTOKTATÁS PEDAGÓGIAI PROJEKT. Fieszlné Ancsák Jolán EU projektmenedzsment szakértő PROJEKTOKTATÁS PEDAGÓGIAI PROJEKT Fieszlné Ancsák Jolán EU projektmenedzsment szakértő Előzmények John Dewey (1659-1952), amerikai filozófus és pedagógus, a Chicagói Egyetem tanára, aki a XIX. század utolsó

Részletesebben

Benkei Kovács Balázs PHD Andragógia Tanszék ELTE PPK A PROJEKTMÓDSZER FŐ JELLEGZETESSÉGEI

Benkei Kovács Balázs PHD Andragógia Tanszék ELTE PPK A PROJEKTMÓDSZER FŐ JELLEGZETESSÉGEI A PROJEKTMÓDSZER Benkei Kovács Balázs PHD Andragógia Tanszék ELTE PPK A PROJEKTMÓDSZER FŐ JELLEGZETESSÉGEI Definíció: A résztvevők érdeklődése, az oktató és a résztvevők közös tevékenységére építő módszer,

Részletesebben

Egyéb Jó gyakorlat megnevezése: Óvoda család újszerű gyakorlata bevontság, együttműködés

Egyéb Jó gyakorlat megnevezése: Óvoda család újszerű gyakorlata bevontság, együttműködés Szolnok Városi Óvodák Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézmény Százszorszép Óvoda referenciahely: A kompetencia alapú nevelési, oktatási programot átfogóan, mintaadóan

Részletesebben

Az iskolai közélet megújítása. Kompetenciaterület: Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák. 12. évfolyam

Az iskolai közélet megújítása. Kompetenciaterület: Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák. 12. évfolyam Az iskolai közélet megújítása Kompetenciaterület: Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák 12. évfolyam Programcsomag: Felkészülés a felnőtt szerepekre A modul szerzője: Zsigovits Gabriella Címlapkép:

Részletesebben

Lurkó iskola előkészítő program-jó gyakorlat

Lurkó iskola előkészítő program-jó gyakorlat Lurkó iskola előkészítő program-jó gyakorlat Intézmény neve: Fazekas József Általános Iskola, Napközi Otthonos Óvoda és Egységes Óvoda - Bölcsőde Intézmény e-mail címe: fazekasisk@gmail.com Kitöltő neve:

Részletesebben

ADVENT 2009 PROGRAMTERV

ADVENT 2009 PROGRAMTERV ADVENT 2009 PROGRAMTERV A megvalósítás időpontja: 2009. november 30-december 17. Az ADVENT 2009 programsorozat célja: A minket körülvevő világ kulturális örökségeinek a Szociális, életviteli és környezeti,

Részletesebben

TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM

TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMA 613 CÉLOK ÉS FELADATOK A Tánc és dráma tantárgy tanterve nem elméleti ismeretek tanítását helyezi a középpontba, hanem a drámajáték eszköztárának

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra A tanulási folyamat születésünktől kezdve egész életünket végigkíséri, melynek környezete és körülményei életünk során gyakran változnak. A tanuláson a mindennapi életben

Részletesebben

Az oktatás módszerei és stratégiái II. Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003

Az oktatás módszerei és stratégiái II. Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Az oktatás módszerei és stratégiái II. Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 A portfólió Falus Iván Kimmel Magdolna (2003): A portfólió. Budapest, Gondolat Kiadói Kör A prezentációt

Részletesebben

A kompetencia terület neve

A kompetencia terület neve Pomáz Város Önkormányzata TÁMOP 3.1.4/08-1-2008-0024 Kompetencia alapú oktatás bevezetése Pomáz Város Önkormányzata nevelési oktatási intézményeiben A kompetencia terület neve SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS

Részletesebben

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás 1 A felnőttképző oktatóval szemben támasztott követelmények 1.Tanácsadó szerep szakmai felkészültség oktatási módszerek ismerete és alkalmazása a tudás átadásának

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012.

KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012. KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tanulj tőlünk- Tanulunk tőled! TÁMOP 3.1.7-11/2-2011-140 KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012. A kommunikáció tervezése része a TÁMOP 3.1.7 projekt szakmai tervezésének. A szakmai feladatok alapján

Részletesebben

Kompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP B.2-13/

Kompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP B.2-13/ Kompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0002 PROJEKT ZÁRÓKONFERENCIA 2015.10.13. Dr. Tordai Zita Óbudai Egyetem TMPK Háttér A tanári szerep és a tanárképzés változása Európában

Részletesebben

1. PEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI FELKÉSZÜLTSÉG

1. PEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI FELKÉSZÜLTSÉG 1. PEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI FELKÉSZÜLTSÉG Inézményi elvárások: Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. A szaktárgynak és a tanítási helyzetnek megfelelő, változatos

Részletesebben

Projekt témakör: itthon láss csodát Projekt cím/téma/: Országos Kék Túra értékeinek megismerése

Projekt témakör: itthon láss csodát Projekt cím/téma/: Országos Kék Túra értékeinek megismerése A MINDENNAPOS MűVÉSZETI NEVELÉS MEGVALÓSULÁSÁNAK LEHETőSÉGEI TANTÁRGYAK KÖZÖTTI INTEGRÁCIÓS PROJEKTEK GÁSPÁR TAMÁS Projekt témakör: itthon láss csodát Projekt cím/téma/: Országos Kék Túra értékeinek megismerése

Részletesebben

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A Projektnyitó nap TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A pedagógiai módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése /tanulói laptop program/ A nyírábrányi Ábrányi Emil Általános Iskola Informatikai

Részletesebben

Mitől jó egy iskola? Setényi János 2015

Mitől jó egy iskola? Setényi János 2015 Mitől jó egy iskola? Setényi János setenyi@expanzio.hu 2015 Mi az hogy eredményes iskola? - Az iskola kimenete (output) megfelel a törvényi és szakmai elvárásoknak; - Az iskola pedagógiai hozzáadott értéke

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ Iskoláinak Pedagógiai Programja

Tartalomjegyzék. Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ Iskoláinak Pedagógiai Programja Tartalomjegyzék Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ Iskoláinak Pedagógiai Programja I. Előszó a felülvizsgált Pedagógiai programhoz...3 II. Bevezetés...4 1. Az intézmény múltja...8 1.1. A mérki iskola

Részletesebben

Az oktatási módszerek csoportosítása

Az oktatási módszerek csoportosítása 1 Az oktatási módszerek csoportosítása 1. A didaktikai feladatok szerint: Új ismeretek tanításának/tanulásának módszere A képességek tanításának/tanulásának módszere Az alkalmazás tanításának/tanulásának

Részletesebben

Szakmai munkaközösség munkaterve

Szakmai munkaközösség munkaterve Szakmai munkaközösség munkaterve 2011/2012 1. BEVEZETŐ A 2009.-2010-es nevelési évben a TÁMOP 3.1.4. pályázat keretében egy óvodai csoportban kompetencia alapú óvodai programcsomag került bevezetésre,

Részletesebben

Helyzetelemzés. Elengedhetetlené vált a pedagógusok szemléletváltása. gondolkodás és gyakorlat átalakítására és módosítására törekszik.

Helyzetelemzés. Elengedhetetlené vált a pedagógusok szemléletváltása. gondolkodás és gyakorlat átalakítására és módosítására törekszik. 2008/2009. tanév Helyzetelemzés A 2004/2005-ös tanévvel kezdődően működik iskolánkban az integrációs rendszer, s ennek részeként követelmény lett a módszertani ismeretek frissítése, újítása és bővítése.

Részletesebben

Gyakornoki szabályzat

Gyakornoki szabályzat A Budapest XIX. kerület Gábor Áron Általános Iskola Gyakornoki szabályzat 2007 Célja: az intézményben gyakornoki időt teljesítő pedagógus, valamint segítői feladatainak, hatásköreinek és juttatásának szabályozása

Részletesebben

Az új típusú szaktanácsadás

Az új típusú szaktanácsadás Az új típusú szaktanácsadás Dr. Pompor Zoltán szakmai vezető TÁMOP 3.1.5/12 A TÁMOP 3.1.5/12-ben megvalósuló fejlesztések Az Oktatási Hivatal, az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft és az Oktatáskutató

Részletesebben

Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008 -

Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008 - Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008-1. tétel a. A nevelés szerepe az egyén és a társadalom életében. b. A didaktika fogalma, tárgya, helye a tudományok rendszerében c.

Részletesebben

Óra-megfigyelési szempontok

Óra-megfigyelési szempontok Óra-megfigyelési szempontok Pedagógus kompetenciaterületekre épülő megfigyelési szempont gyűjtemény óralátogatáshoz Pedagógus kompetenciaterületek Megfigyelési szempontok (tanár munkakör) A pedagógus alapos,

Részletesebben

A TANKÖNYVEK ÚJ GENERÁCIÓJA

A TANKÖNYVEK ÚJ GENERÁCIÓJA A NEMZETI ALAPTANTERVHEZ ILLESZKEDŐ TANKÖNYV, TANESZKÖZ ÉS NEMZETI KÖZOKTATÁSI PORTÁL FEJLESZTÉSE TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 A TANKÖNYVEK ÚJ GENERÁCIÓJA Dr. Kaposi József főigazgató Oktatáskutató és Fejlesztő

Részletesebben

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból Piacsek László Zoltán szakképzési tanácsadó Iparkamara A kamara feladatai, szerepe a szakképzésben 1. Gyakorlati képzőhelyek

Részletesebben

Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény TÁMOP 3.1.7 PROJEKT Referencia-intézményi szerepre való felkészülés folyamata, szakmai, szervezeti hozadéka Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2012.11.15.

Részletesebben

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TÁMOP 3.1.8.

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TÁMOP 3.1.8. INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TÁMOP 3.1.8. ISO 9000 FÓRUM XXII. NEMZETI KONFERENCIA Balatonalmádi, 2015. szeptember 17. ISOFÓRUM XXII. NK A MEGÚJULÓ KÖZNEVELÉS ÉRTÉKELÉSI KERETRENDSZERE Minősítés Tanfelügyelet

Részletesebben

INNOVÁCIÓK AZ ÓVODAI NEVELÉS GYAKORLATÁBAN PEDAGÓGUS SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS

INNOVÁCIÓK AZ ÓVODAI NEVELÉS GYAKORLATÁBAN PEDAGÓGUS SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS INNOVÁCIÓK AZ ÓVODAI NEVELÉS GYAKORLATÁBAN PEDAGÓGUS SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS A SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK LÉTESÍTÉSÉNEK ÉS INDÍTÁSÁNAK CÉLJA: Olyan szakemberek képzése, akik elméletileg megalapozott

Részletesebben

TÁMOP Pályázat iskolai tájékoztató szeptember 14.

TÁMOP Pályázat iskolai tájékoztató szeptember 14. TÁMOP 3.1.4 Pályázat iskolai tájékoztató 2009. szeptember 14. 1 A pályázat Szeged megye jogú város Önkormányzata a TÁMOP-3.1.4-08/2 pályázaton, amely a Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív

Részletesebben

A KÉPZÉS VÉGÉN, A PÁLYA KEZDETÉN REGIONÁLIS SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK, FEJLESZTÉSEK A KÖZOKTATÁSBAN ÉS A PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN. Dr.

A KÉPZÉS VÉGÉN, A PÁLYA KEZDETÉN REGIONÁLIS SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK, FEJLESZTÉSEK A KÖZOKTATÁSBAN ÉS A PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN. Dr. A KÉPZÉS VÉGÉN, A PÁLYA KEZDETÉN REGIONÁLIS SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK, FEJLESZTÉSEK A KÖZOKTATÁSBAN ÉS A PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN Dr. Iker János A pedagógusképzés alapvetı problémái közül kettı Hiányzik: kutatásra,

Részletesebben

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK M5004 FELDTOK Felnőttoktatási és képzési tevékenysége során alkotó módon alkalmazza a felnőttek tanulásának lélektani 4 törvényszerűségeit a) a felnőtt tanuló motiválására formális tanulmányai 5 során

Részletesebben

Modul címe: Szent Iván éj

Modul címe: Szent Iván éj TÁMOP-3.1.4-08/2-2009-0207 pályázat Moduláris program megszervezése EZ AZ ÉJSZAKA MÁS MINT A TÖBBI.. Modul címe: Szent Iván éj Készítette: Kiss Tamás MODUL LEÍRÁS Ajánlott korosztály Ajánlott időkeret:

Részletesebben

Önértékelés Pedagógiai módszertani felkészültség Elvárások. Alkalmazott módszerei a tanítás-tanulás eredményességét segítetik.

Önértékelés Pedagógiai módszertani felkészültség Elvárások. Alkalmazott módszerei a tanítás-tanulás eredményességét segítetik. I. Pedagógusra vonatkozó elvárások 1. Pedagógiai módszertani felkészültség Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. A szaktárgynak és a tanítási helyzetnek megfelelő,

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

A szaktanácsadói szerep változása napjaink köznevelésében

A szaktanácsadói szerep változása napjaink köznevelésében A szaktanácsadói szerep változása napjaink köznevelésében Kihívások és lehetőségek az új típusú szakértői és szaktanácsadói feladatokban RPI, Budapest 2013. október 25. Tartalom A szaktanácsadással kapcsolatos

Részletesebben

Than Károly Ökoiskola Budapest

Than Károly Ökoiskola Budapest Than Károly Ökoiskola Budapest Adaptációs terv Az adaptáció fogalma Az a folyamat, amelyben egy oktatási-nevelési intézmény valamely másik oktatásinevelési intézmény által készített innovatív oktatási/pedagógiai

Részletesebben