Projektpedagógia és annak alkalmazási lehetőségei a kollégiumban

Átírás

1 TÁMOP / Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben Projektpedagógia és annak alkalmazási lehetőségei a kollégiumban Tanulásszervezési eljárások Szerzők: Dr. Buri Antalné Durgonics Ildikó Farkas Istvánné Némethné László Zsuzsanna Nyerges Tibor I. Béla Gimnázium, Informatikai Szakközépiskola, Kollégium, Általános Iskola és Óvoda Kollégium Szekszárd, április 14. 1

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezető.3 2. A projektpedagógia A konstruktivista tanuláselmélet legfontosabb megállapításai Mi a projekt? A projektoktatás A projekt folyamata A projektorientált tanulás jellemzői A projektmódszer kritériumai A módszer alkalmazásának elkerülendő hibái Projektek jellemzői, csoportosítási lehetőségei A projekt rendszerű oktatás jellemző problémái A pedagógus szerepe és érzelmi intelligenciája Értékelési stratégia kidolgozása, dokumentálás Projektmódszer alkalmazása kollégiumunkban Összegzés Az I. Béla Gimnázium Kollégiumának 2009/2010-es projektje Táblázat a tervezéshez - GANTT diagram Táblázatajánlás a határidők kijelöléséhez Kollégiumunkban a 2009/2010 es projekt táblázattervezésénél figyelembe vett kritériumok Ütemterv /2010-es projekt GANTT diagram /2010-es projekt határidő táblázata A 2009/2010-es Projektzáró forgatókönyve..51 Felhasznált irodalom 54 2

3 1. Bevezető Minden pedagógus az oktató-nevelő munka bármelyik színterén - a saját bőrén érzi, hogy milyen hangsúlyos változásokat tartalmaz számára a 21. század. Joggal teszi fel a kérdést: miért kell mást tennie minden oktató-nevelő intézménynek, mint amit már igen jól tud, amiben gyakorlata van? Alvin Toffler filozófus így válaszol: A 21. század analfabétái már nem azok lesznek, akik nem tudnak írni és olvasni, hanem azok, akik nem tudnak tanulni, felejteni és újratanulni. Míg az előző században az oktatás-nevelés az információk elsajátíttatására és azok felidézésére, felmondására koncentrált, a jelen tudás-társadalma megkívánja az állandó tanulást, hogy az így megszerzett új tudást és új készségeket az adott körülményeknek megfelelően lehessen alkalmazni. A 21. században a javak előállítása főként nem fizikai módon történik, hanem tudás és kreativitás segítségével. A fejlődésben az innováció sohasem látott szerepet kapott. Míg a 20. században a tudást és készségeket a szabályokon alapuló tanulással meg lehetett szerezni, mára a tanulás képessége és a szerzett tudás, valamint a készségek alkalmazásának képessége vált igazán fontossá. A pedagógia tárgya: a nevelés elmélete és gyakorlata. A pedagógiai elmélet megújulásának fontos kritériuma, hogy a nevelési gyakorlat fejlődési tendenciáit, a valóságos élet dinamikus mozgását és annak kihívásait felismerve új, értékteremtő pedagógiai válaszokat tudjon adni. Ezeket a pedagógiai válaszokat fogalmazza meg a projektpedagógia. 2. A projektpedagógia Célkitűzése a konstruktív életvezetés; oktatási stratégiája a projektoktatás, megvalósulása kitágítja az iskolai kereteket, feltételezi a tevékenységorientált iskola modellt. A konstruktív életvezetés, mint alapérték biztosítja a nevelési folyamat során a közösségfejlesztés és az egyén fejlesztésének harmóniáját. A konstruktív életvezetés szociálisan értékes és egyénileg is eredményes. A nevelés 3

4 lényege az értékközvetítés, és feltételezi a felelős magatartás repertoárjának gyakoroltatását.(1. ábra) 1. ábra. A projektpedagógia fogalmi köre A harmadik évezred embere hatalmas ismeretanyaggal találkozik. Az élet minden területén rázúduló információáradat nem szelektált. Ezért fontos, hogy az eligazodás, a konstruktív életvezetés alapvető eleme a felelősség legyen. Az ember felelős önmagáért, társaiért és környezetért. 4

5 Önállóságának fő megnyilvánulási formái: képes az önszabályozásra, vagyis képes felismerni szükségleteit, és képes mértéket tartani embertársaival partneri kapcsolatban együtt tud munkálkodni, tevékenykedni. Ez azt is jelenti, hogy saját cselekedeteiért saját maga felel, nem a társai. Segít a rászorulóknak (kisebbnek, gyengébbnek, idősebbnek). Ha szükséges, vállalja a vezető-, vagy társ- szerepét A szabadságban az egyén megvalósíthatja önmagát. A kiteljesedéshez fel kell ismerni, hogy az egyéni szabadság határainak korlátokat szab a másik ember egyéni érdeke, szabadsága a társakkal való együttműködés feltétele a fegyelmezettség, a rend, a szabályok, normák ismerete és alkalmazása, gyakorlása a felelős ember nemcsak döntésképes, hanem akar és tud dönteni. Viseli döntéseinek következményeit, megtanulja, hogy kudarcaiból hogyan kell építkezni, hogyan lehet a hibákat kijavítani, a tévedések lehetőségét a legkisebbre csökkenteni humánus egyénként arra törekszik, hogy saját, belső értékeit folyamatosan felszínre hozza, hogy testi-lelki-szellemi képességeit fejlessze kompromisszumra törekszik. A különböző élethelyzetekben a közös célokat felismerve konstruktív javaslatokkal képes elősegíteni a megegyezést. 3. A konstruktivista tanuláselmélet legfontosabb megállapításai Napjaink egyik meghatározó pedagógiai koncepciója a konstruktivizmus, amely a tanítási tanulási folyamat szempontjából a következőket tartja alapvetően fontosnak: A tudást a tanuló aktívan hozza létre, nem csak passzívan elfogadja. A tanulók az új ismeretet - az általuk birtokolt tudásra alapozva -, abba integrálva hozzák létre. 5

6 Az egyén tanulási folyamataiban egyéni interpretációk születnek, melyeknek jóságát adaptivitásuk döntik el. A tanulás egyéni konstrukciós folyamat, azonban nagyon gyakran társas folyamatok során zajlik, melyekben a gondolatok megmagyarázása és megvitatása döntő jelentőségű. A tanulók magukkal hozzák a világról alkotott saját elképzeléseiket és lehetőséget kell kapniuk arra, hogy azokat kifejezhessék. A konstruktivista szemléletmód a posztmodern tudományfilozófiákból és a kognitív pszichológia legújabb eredményeiből építkezik. A tanulási folyamatot tudáskonstrukcióként fogja fel, melyben alapvető szerepe van a már meglévő tudásnak. A tanár szerepét abban látja, hogy a diákok konstruálási folyamatait minél jobban elősegítő környezetet biztosítsa. Eközben széles módszertani repertoárt használ fel, mely lehet csoportmunka, egyéni munka, de akár frontális előadás is. Az alkalmazott módszerek az adott pedagógiai szituációtól függenek. A konstruktivista pedagógia szempontjából alapvető kérdés, hogy sikerül-e a tanulóknak megfogalmazniuk a tanulandó témával kapcsolatos belső képeiket, elméleteiket. A diákok belső képeinek megfogalmazása előfeltétele a fogalmi váltások előkészítésének. A konstruktivista szemléletű tanítás során valójában az összes ismert tanulásszervezési eljárás alkalmazható. Azonban minden esetben azt kell meggondolni, hogy melyik módszer teszi az adott pedagógiai szituációban leginkább lehetővé a tanulók konstruálási folyamatait, melynek során azok a konstruktumok jönnek létre, melyeket éppen elsajátíttatni szeretnénk. Ezért ne zárkózzunk el - adott esetben - a frontális módszertől sem, mint tanári magyarázat. Pl.:amikor egy projektfeladat megoldásához szükséges instrukciókat, tudáselemeket kell ismertetni. Ellenben a későbbekben, amikor a tudásrendszert alkalmazni, illetve bővíteni kell, előtérbe kerülnek a különböző kollektív munkaformák, mint differenciált csoportmunka, vagy a projektmódszer tevékenységjellegű részei. 6

7 4. Mi a pojekt? A projectum latin szó, tervet, tervezetet, javaslatot jelent. A projektív kifejezés: vetítés, (kivetítés) Projektál: tervez, javasol, előre vetít szavak szinonimájaként szokták használni. A projekt típusú tervezés alkotó jövőbetekintést és vállalkozást, fejlesztési feladatok megoldását, s egyúttal járatlan utak kiépítését, feltáratlan terület megismerését is jelenti. Ennélfogva alapos tervezőmunkát, folyamatos korrigálást, ellenőrzést, elemzést igényel és kitüntetett szerepet tulajdonít a rendszeres értékelésnek. A projekt több résztvevő együttműködésével megvalósuló határozott ideig tartó a tervezés, szervezés, végrehajtás összehangolására, a szellemi, fizikai, anyagi eszközök mozgósítására különös hangsúlyt fektető, a projektvezetés módszereit alkalmazó fejlesztés. A projektpedagógiának létezik egy szűkebb és egy tágabb értelmezése. A szűkebb értelmezés specifikuma: van egy téma, amit körüljárunk. A tágabb értelmezés: minden intenzív, a szokásos tanítási formákat felbontó, nem pusztán egy ismeretanyag elsajátítását célzó tevékenység. Csak abban van azonosság, hogy a projekt több, mint oktatás egy foglalkozáson. A pedagógiai lexikon alapján: A projekt olyan oktatásszervezési eljárás, amely az oktatás menetét gyakorlati problémák megoldása köré csoportosítja. Projekt definíció (a sok közül egy) Hegedűs Gábor és munkatársai: A projektoktatás egy tanulási- tanítási stratégia, a tanulók által elfogadott, vagy kiválasztott probléma, téma feldolgozása, amely egyénileg vagy csoportban történik, megszüntetve, feloldva a hagyományos osztály- tanóra kereteket. A végeredmény minden esetben egy bemutatható szellemi vagy anyagi alkotás, produktum, és az alábbi jól elkülöníthető szakaszokból áll: témaválasztás, tervkészítés (célok és feladatok megfogalmazása), 7

8 szervezés, adatgyűjtés, a téma feldolgozása, a produktum összeállítása, bemutatható formában, a projekt értékelése, korrigálás, a produktum bemutatása, nyilvánossá tétele, a projekt lezárását követő tevékenységek, (Hegedűs Gábor, 20, 24.). Vannak akik - köztük D. Hansel fenntartással fogadják ezt a felosztást, mert egy ily módon strukturált ismeretszerzés éppoly művi, tanárvezérelt lehet, mint a megszokott frontális oktatás. Ezért az ezen alapuló definíciót elveti, mert azokat a specifikumokat nem veszi figyelembe, amelyek a projektorientált oktatást a tradicionálistól megkülönbözteti. A tartalmi jegyek felöli megkülönböztetés sem vezethet pontosabb megfogalmazáshoz, hiszen a közölt ismertető jegyek legkisebb közös többszöröseként, egy nagyon elvont fogalmat adnak, ami szintén nehezen értelmezhető. Akár így, akár úgy van, az oktatási intézményekben a pedagógusoknak és a nevelőknek nem valamilyen definícióra van szükségük, hanem azoknak az ismérveknek az ismeretére, melyek segítségével a tanulásszervezés e formájának lényegéhez közelebb juthatnak (Hortobágyi 1991.). A projekt-folyamatot illetően négy cselekvési fázist különböztethetünk meg. 1. Célmeghatározás, témaválasztás: témakiválasztás, a tevékenység céljainak rögzítése. 2. Tervezés (tartalom, munkaszervezés): a komplex téma kezelhető egységekre bontása, a munkavégzés helyszíneinek kiválasztása, munkaformák meghatározása. 3. Kivitelezés: belső munkamegosztású kiscsoportos munkavégzés, 8

9 a csoportok közti munkamegosztás, menet közben szükséges korrigálás, visszacsatolások alapján. 4. Reflektálás, értékelés: a projekt eredményeinek csoportos megvitatása, a tanulságok összegzése, az elkészült projektek bemutatása. 5. A projektoktatás A projektoktatás olyan stratégia, amely kiválóan alkalmas a tanulás tanulására, ezért a kollégiumi neveléshez is szorosan kapcsolódik. Magát a tevékenységet - a sajátos célok eléréséhez -, a valós életet integráló tanulási tartalommal tölti meg. A komplex szemléletmódot segítő, tevékenység-központú, feladatorientált tanulói munkát új szervezési formákkal, módszerekkel, technikákkal, eszközökkel valósítja meg. A hagyományos tanulási kereteket természetes környezetbe helyezi és az így létrejött projekt további célok megvalósítását motiválja. (2. ábra) 2. ábra A projektoktatás mint oktatási stratégia 9

10 A projektoktatás elméletileg minden tanulási egység elsajátítására alkalmas, nélkülözhetetlen viszont azokban a komplex témakörökben, amelyekben a konkrét tapasztalatszerzést előfeltételező összefüggések megértése, magatartásformák elsajátítása a feladat. A projektmódszert a 20. század eleji amerikai reformpedagógusok, Dewey és Kilpatrick nevéhez köthetjük. Lényege, hogy a tapasztalatot tekinti a tanulás legfontosabb forrásának. A gyerekek számára - ahogy bekerülnek az iskolába megszűnik a világ komplexitása. A természet tantárgyakra oszlik, és ezek a tantárgyak csak néha-néha kapcsolódnak egymáshoz. A hagyományos nevelés jellemzői: a tanagyag passzív elfogadása, a gyerekek helyhez kötöttsége, az anyag és a módszer túlságos szabályozottsága. Mindez röviden abban foglalható össze, hogy a súlypont a gyermek körén kívül esik. Ez egy olyan átalakulás, forradalom, amely bizonyos tekintetben hasonlatos ahhoz, amikor Copernicus az égitestek középpontjává a Föld helyett a Napot tette meg. Ebben az esetben a gyermek lesz a Nap, amely körül a nevelés mindennemű eszközével forog. (Dewey) A Dewey pedagógiai elvein alapuló projektmódszer elterjedésében nagy szerepe volt W. H. Kolpatrick A projektmódszer című könyvének, amely a reformpedagógia egyik legforradalmibb írása. Kolpatrick szerint a gyereket úgy kell tanítani az iskolában, hogy figyelembe vesszük tapasztalatait, képességeit, érdeklődését. A projektmunka nemcsak tanulási technika, pedagógiai módszer, hanem a nevelésének, személyiségfejlesztésének nagyon hatékony eszköze. A projekt a pedagógiában sajátos tanulási egység, amelyben az egyes tanuló vagy tanulócsoport önállóan sajátítja el az ismereteket. A projekt középpontjában egy probléma áll. A projektoktatás a tantárgyközpontú tanítással szemben a tanulóra, a tanuló olyan célszerű öntevékenységére helyezi a súlyt, amelyet az élettel közvetlen kapcsolatban lévő integrált témák inspirálnak. A projektoktatás mindig komplex módon, egy jól meghatározott struktúrát követve szervezi újjá a feladatot. A projekt a tanuló életéhez, élményeihez kapcsolódó problémákból indul ki, amit a valóságos élettevékenység rendez, valóságos produktum létrehozásával. 10

11 A projekt, mint feladatterv tudatos tervezést igényel. A feladat nem egyszerűen a probléma megoldása, vagy megválasztása, hanem a lehető legtöbb vonatkozásnak és összefüggésnek a feltárása, amely a való világban az adott problémához organikusan kapcsolódik. (Pedagógiai kislexikon) A projektmódszer lényege az egyéni, vagy csoportmunkán alapuló, önálló, a pedagógus által rejtetten irányított tevékenység, amelynek az értéke épp az, hogy a tanulók munkájában a tervezéstől a projekt tárgyában szereplő munka előkészítésén, végrehajtásán át egészen az eredmény prezentációjáig érvényesül a spontaneitás, a sokféle rögtönzés, de ezzel együtt a tervszerűség, az előre kalkuláltság is. (Nádasi Mária). A projektmódszerrel történő ismeretszerzésben maga a tanuló, vagy a tanulói csoport kap egy önálló, összetett, komplex feladatot, amelynek végrehajtását maga tervezi meg, ütemezi a feladatokat, megkeresi a szükséges információkat és értékeli a munka eredményét. 6. A projekt folyamata A pedagógusok feladatai projektindítás (tervek, szerepek, felelősségek meghatározása, a szükséges eszközök kinyomtatása, beszerzése, egyéb források: filmek, könyvek, internetes oldalak összegyűjtése, időterv készítése, időterv ismertetése) a projekt ideje alatt (állandó visszajelzés, megbeszélés, változtatás, speciális események beiktatása, állandó kapcsolattartás) a projekt végén (a projekt közzétételének megszervezése, levezetik az értékelő folyamatot és a dokumentálást) A tanulók feladatai egyben a tanítási-tanulási stratégia lépései A tanulók felismerik, megértik az adott (projekt) probléma megoldásához vezető fő célt. 11

12 A tanár segítségével a tanulók további konkrét problémákat, célokat fogalmaznak meg a fő cél eléréséhez. Egyénileg, vagy az önkéntesen alakult csoportokban a tanulók választanak a megfogalmazott problémákból, hogy megoldják azt. A tanulók tervet készítenek a megoldásról, megfogalmazzák a feladatokat. Önálló, páros vagy csoportos munka során maguk szervezik a feladatelosztást, az adatgyűjtés színhelyeit, az esetleges adatközlőket (a tanári segítség lehetőségével). A produktum bemutatása a csoportok, vagy a nyilvánosság előtt. A projekt értékelése: az önértékelésben a projektkészítés folyamata, a csapatok értékelésében a bemutatás, a zsűri értékelésében a projekttevékenység és a produktum áll a középpontban. A szükséges korrekciók elvégzése. A projekt közzététele. A projektoktatás folyamatában döntő szervezési tényező a tanulók önállósága. A tanulók önállósága már a részcélok meghatározásakor megnyilvánul, a megismerés (tervezés, kivitelezés) folyamatában pedig kiteljesedik. Az önálló tevékenységsorok velejárója minden esetben az élmény és az újszerű szociális és tanulási készségek elsajátítása. (1. táblázat) Kritikus gondolkodás Kreativitás Csapatmunka Más kultúrák megértése Kommunikáció Technika Önirányítás A problémák, helyzetek több szempontú vizsgálata, beavatkozási terv készítése, a beavatkozás eredményeinek értékelése Új ötletek, elképzelések létrehozása Másokkal való együttműködés a közös cél érdekében Helyzetfelismerés, a kulturális különbségekre való megfelelő reagálás Az információk és elképzelések cseréje Különböző eszközök használata az információk előállítására, tárolására, elemzésére és továbbítására Kezdeményező, proaktív, munkavállalói magatartás 1. táblázat: 21. századi kompetenciák 12

13 Az önirányított tanulás középpontjában a holisztikus szemléletmód és ~világkép kialakítása, a kritikus gondolkodás fejlesztése, a szociális és tanulási készségek elsajátítása, az értelem és érzelem egyensúlya áll. A projektoktatás folyamatában a tanulás alapvetően önálló, páros és csoportos szervezeti formákban történik. A tevékenység megszervezésekor, valamint a feladatok megoldása során az együttes munkálkodáson, egymás segítésén, elfogadásán, a kommunikációs készségek, technikák elsajátításán van a hangsúly. A projektmódszer mindig célirányos, problémaorientált, a tanulók érdeklődésére, aktív tevékenységére épít. A világgal való közvetlen kapcsolata feltételezi az iskolai tanulási környezet kiterjesztését. A megismerési folyamatot a személyiségfejlődés hatékony elősegítése érdekében szervezi. Ezért a kezdeményezésre, az együttműködésre és a kreatív, felfedeztető kutató technikákra helyezi a hangsúlyt (2. táblázat). 2. táblázat A projektoktatás technikái Tanulói kezdeményezésre Együttműködésre épülõ technikák késztetõ technikák Kreatív felfedeztető, kutató technikák Beszélgetés Játékok (népi, szerepjáték, Szakirodalom feltárása dramatizálás) Vita kezdeményezése Gyakorlás Interjú az adatközlőkkel Felidézés, élménybeszámoló Dramatikus helyzetgyakorlatok Mesekönyv készítése Problémafelvetés Ötletbörze Gyűjtés (mesék, versek, Kiállítás rendezése hangok) Fényképek készítése Programválasztás Csoportalakítás Értékelőlapok kitöltése Kreatív választása műhelymunkák Vetélkedő, verseny Önálló adatgyűjtés Alkotás Új útvonalak kitalálása Eredeti helyszínek 13

14 A projektmódszer további jellemzői: biztosítja az ismeretek, jártasságok, szokások elsajátítását indirekt úton elősegíti az alapvető szociális kritériumok gyakoroltatását, a demokratikus közélethez szükséges készségek elsajátítását (szabadság, önállóság felelősség, partnerség, humanizmus, kompromisszum) a tanulás eszközjellegénél fogva önkéntes, örömteli tevékenység a tanulás eredményeként a konkrét projektben való munkálkodás folyamán önálló, egyéni szemlélet, kultúra születik további célok kitűzésére, feladatok megoldására késztet A projektoktatás során az ismeretátadás, ~szerzés eszköztára lényegesen gazdagabb az iskolai eszköztárnál. Az új, természetes tanulási környezet olyan eszközök tárházát (csillagvizsgáló, stúdió, tanösvény, jégpálya stb.) kínálja, amelyek iskolai környezetben közvetlenül nem alkalmazhatók, de adaptálhatók. A tanulási környezet új, természetes, sőt maga a természet. A terepi munkák, az adatközlők kiválasztása, megkeresése, a tanösvényeken végzett vizsgálatok (falusi porta, vízvizsgálat, zajmérés) további elemzéseket tesznek lehetővé laboratóriumi körülmények között, illetve összehasonlító, értékelő konklúziók megerősítése történhet a szakkönyvekkel. A projektoktatás eredménye mindig egy produktum, egy projekt. A projekt sajátossága, hogy kettős funkciójú: egyrészt tanulási egység, középpontjában a valós életben felmerülő, az emberek többségét érintő kihívás, probléma áll, amelynek megoldása felelős, együttműködésre képes magatartást kíván. Másrészt a tanulva tanulás során létrejött produktum, projekt magában hordozza az elsajátított tanulás további alkalmazását, gazdagítását, újabb produktumok alkotását. 7. A projektorientált tanulás jellemzői A projektorientált tanulás és a cselekvőképesség (fejlődése, fejlesztése) szorosan összefüggenek egymással. A döntéshozatali folyamatokban való cselekvő 14

15 részvétel, az elmélet és a gyakorlat merev szétválasztásának megszüntetése, valamint az egyoldalú szaktárgyi (szaktudományi) specializáció feloldása döntő kritériumai e tanulási formának. A célok meghatározásánál, a tartalom és a módszerek kiválasztásánál, a szervezésnél és a eredmény biztosításánál egyaránt figyelembe kell venni, hogy számtalan (szociális, kognitív és konkrét munkatevékenységekhez szükséges) tudásrendszer mozgósítására, aktivizálására, felhasználására, fejlődésére nyíljon lehetőség. A projektorientált tanulás során a csoport minden egyes tagja azonos jogokat élvez, a demokratikus cselekvési elvek az irányadók. Mindenki számára biztosított a tervezés, a beleszólás, közreműködés, a tevékeny részvétel lehetősége. A csoportnak magának kell céljait meghatároznia, érdeklődésének és szükségleteinek megfelelően a tartalmat kidolgoznia, és az egész munkát önállóan megszerveznie. A projektorientált tanulás életszerű, praktikus, a valóságra vonatkoztatott tanulást jelent. A témaválasztás alapjait a mindennapi problémák, valamint az aktuális és aktualizálható tanulói érdekek alkossák. Ezek a tanulói érdeklődéshez, aktuális érdekeikhez kapcsolódó problémák ugyanakkor szervesen beépülnek, beépíthetők a tervezett hatásrendszerbe (a tervezett tananyagstruktúrákhoz is kapcsolódó hatásrendszerbe, vagyis a tantervi követelmények, elvárások rendszerébe). A projektorientált tanulás többnyire szaktárgyakon túlmutató, több szaktárgy, illetve szaktudomány körébe tartozó egységes, összefüggő, komplex elméleti és gyakorlati munkát jelent. Ez a tanulás interdiszciplináris megközelítésmódot igényel, ami a kutató és felfedező, a játékos és fantáziadús, a kérdezni tudó és kérdezni engedő, a kooperatív és szociális tanulás lehetőségeinek megteremtését követeli meg. A projektorientált tanulás sokszor kifejezetten az intézmény falain kívül bonyolódik le, és a legkülönbözőbb anyagok, médiumok, eszközök alkalmazását igényli. Minden tekintetben a nyitott curriculum-szemlélet -nek megfelelő tanulásszervezést kell megvalósítani. Meg kell teremteni az intézmény nyitottságának lehetőségét a különböző közösségek, a város, a távolabb vidékek felé, fel kell tárni a lehetőséges külső tanulási színterek körét 15

16 Ez a fajta tanulásszervezés elegendő teret biztosít a rugalmasságnak, az előre nem tervezett, nem tervezhető akciók beépítésének is a tanulás folyamatába. A projektorientált tanulás kézzel fogható produktumokhoz, konkrét eredményekhez vezet. A projektorientált tanulás termékei, produktumai értékeket hordoznak magukban. Ezek lehetnek anyagi értékek, szociális értékek, lehetnek a résztvevők életvitelét aktuálisan, de távlatokban is segítő, közvetett vagy közvetlen, az élet minőségére kiható értékek is (Bárdossy-Dudás-Pethőné-Priskinné 20.) 8. A projektmódszer kritériumai Kényes egyensúly megteremtése, amely a teljes irányítatlanság, azaz az anarchia és a lépésről lépésre kontrollált frontális tanításra emlékeztető módszer között húzódik. A projekt problémafelvetése a tanulók érdeklődésére épüljön. A munka folyamatának megtervezésébe be kell vonni mindazokat, akik majd a konkrét tevékenységek részeseivé válnak. Valóságos problémahelyzetekhez valóságos megoldási tevékenységek sora kapcsolódjon. A projekt ugyanis akkor éri el a kívánt hatást, a személyiség konstruktivitásának, problémamegoldó képességének fejlesztését, ha olyan célok megoldására irányul, amelyek túlmutatnak az iskola zárt világán, ha a problémahelyzeteket nem a pedagógus szimulálja, hanem a diákok fedezik fel azokat, és megoldásukat ők érzik szükségesnek. Ugyanis, ha nem a való világban gyökerezik a probléma, ha azt a pedagógus kreálja, elvész az iskolán kívülre tekintés lehetőségének hatalmas motiváló ereje, az élettel való találkozás megtapasztalásának élménye. Önálló munkán alapuljon, legyen alkalmas a kooperációs kompetenciák fejlesztésére 16

17 9. A módszer alkalmazásának elkerülendő hibái Ha a pedagógus a projekt módszert az ölbe tett kéz, vagy a nekem semmi dolgom attitűdjével közelíti meg, a munka anarchiába, eredménytelenségbe torkollik. Ha a projekt alkalmazása nem más, mint a tanulók által erős tanári kontroll mellett végzett csoportmunka, amelyben az egyetlen értékes elem a kooperáció valamilyen szintjének gyakorlása. 10. Projektek jellemzői, csoportosítási lehetőségei A projekt végterméke egy közös alkotás, produktum, amelynek használati és közlési értéke van (ipari alkotás, kiállítás, újság, színdarab, esszé, vitaest, stb.). Bemutatása a nyilvánosság előtt (iskola, kollégium, szülők) ill. azok bevonásával történik A projekteket a legkülönbözőbb szempontok alapján csoportosíthatjuk. Például a projekt-tevékenység: Jellege szerint (Schmollgruber- Mitterbauer, 1997) folyamatorientált eredményorientált vegyes projekteket Célterülete szerint: technikai projektek művészeti projektek környezeti nevelési projektek gazdaságismereti projektek kutatási projektek vegyes projektek: az előbbiek vegyített típusai. Tartalma szerint: tantervi célokat, tartalmakat, követelményeket feldolgozó projekt (különböző tantárgyak, tantárgyrészek, több tantárgy, stb.), 17

18 tanterven kívüli célokat, tartalmakat feldolgozó projekt, vegyes projekt: megjelennek benne a tantervi és a tanterven kívüli célok, tartalmak is. A projektekre jellemző az interdiszciplinaritás, ezért legtöbb esetben keverednek benne az iskolai tantervi tartalmak, és azon kívül esőek. Hegedűs Gábor és munkatársai interdiszciplinaritás alapján is csoportosították a projekteket (Hegedűs és mtsai. 20.) szűk tartalmú projekt (egy produktum, pl.: madáretető készítése), multidiszciplináris projekt (téma feldolgozása a különböző tantárgyi, műveltségterületi kapcsolódásokon keresztül). A projekt hálós tervezését kívánja meg. A megvalósulási helyszíne szerint: egy, több, térkép szerinti A tanulók létszáma szerint: intézmény szintű projekt évfolyami szintű projekt osztály/csoport projekt kiscsoport- projekt (kb. 3-6 fő) vegyes csoportú projekt (amikor egy projektet megvalósító csoportkülönböző életkorú, különböző osztályba járó tanulókból áll) egyéni projekt Időstruktúra szerint folyamatos időtartamú projektek: az adott idő alatt csak a projekt feldolgozásával foglalkoznak a tanulók. Lehet: néhány órás, egy napos, többnapos, egyhetes, nagyobb egység, nem folyamatos időtartamú projektek: megszakítások vannak a feldolgozás során. (Pl. heti 1-2 óra feldolgozás után visszatérnek rá a következő héten, s folytatják az elkezdett munkát) az előbbi kettő variálásával létrejött projekt. A témaválasztás módja szerint: pedagógus/ok/ választják ki a témákat pedagógusok- gyerekek közösen választják ki a témákat 18

19 a gyerekek választják ki a témákat Produktum alapján: esztétikai, művészeti alkotás (színpadi előadás, video, vagy magnófelvétel, kiállítás, intellektuális alkotás (írásmű, nyilvános vita, tárgyalás, rendezvény, kirándulás) materiális eszköz (tárgy, modell, játék, előbbiek kombinációja stb.) 11. A projekt rendszerű oktatatás jellemző problémái 1. Nehezen ellenőrizhető, hogy a projekt elkészítése során mit tudnak a diákok, mit nem? 2. Helyesen választotta-e meg a tanár a projekt munkákat, megfelel-e a tanterv fő követelményeinek? 3. A tematika, amelyhez a projekt készül, ne legyen túlszabályozott, mert a sok megkötés nem teszi lehetővé jó projekt tervezését. 4. Figyelembe kell venni, hogy a projekt elkészítéséhez kellő idő, megfelelő technika, ezzel együtt pénz szükséges. Technika alatt nem csak a különféle műszereket, számítógépparkot, a projekt összeállításához szükséges alkatrészeket és szerszámokat kell érteni, hanem a tanulók önálló munkájához nélkülözhetetlen tankönyveket, de főleg szakkönyveket és szakkatalógusokat is. Az intézményeknek ehhez jól felszerelt könyvtárral kell rendelkeznie, ahol a szükséges szakirodalom a tanulók rendelkezésére áll. 5. A szakkönyvek, katalógusok nagy része angol, ill. német nyelven íródott, ezért kívánatos lenne, hogy a tanulók nyelvismerettel rendelkezzenek, hogy ezeket használni tudják. 6. Az oktatatás a tanár részéről jobb szervezést, nagyobb tudást és széles látókört igényel. 7. A projekt munkához egy dokumentáció is tartozik. Aki a technikai részekre koncentrál az megelégszik az egyszerűbb dokumentációval. A teoretikus típus 19

20 többet ír, de a technikai kivitelezésre kevésbé ügyel. Ezek figyelembevételével az értékelés nagyon nehéz. 8. A végeredmény mindig egy hasznos termék legyen, de mindig hangsúlyozni kell az elmélet fontosságát. 9. Az eredményesség feltétele, hogy a tanuló körüljárja az adott feladatot. 10. A projektoktatásra a komplex jellegű tárgyak a legalkalmasabbak, a tananyagot ennek megfelelően kell összeállítani. 11. A projektmunka során a gyakorlat és az elmélet nem válnak el, hanem szerves egységet képeznek. 12. A pedagógus szerepe és érzelmi intelligenciája A projektorientált tanulás megváltoztatja a tanár szerepét. A tanár egy személyben tanuló és közreműködő megfigyelő és közvetítő, valamint partner, tanácsadó és segítő a tanuló és a tanulásban valamilyen módon közreműködő (szak)emberek számára. Ez a szerep nagyobb valószínűséggel kényszeríti ki, hogy a tanár elkerülje a sztereotípiákat, hogy kritikus én-funkciókat alakítson ki, hogy folyamatosan tökéletesítse kognitív, szociális, személyes kompetenciáit Az igazán jó projektekben a pedagógusnak jóval nagyobb és sokoldalúbb munkát kell végeznie, mint a hagyományos frontális óravezetés, ismeretközvetítés során, s itt korántsem csak a szervezésről van szó. Egy igazi projekt szervezéséhez tehát nagyon nyitott, alkalmazkodó, a gyerekeket elfogadó tanárok kellenek. A projektben a tanárszerep megváltozik, a tanár a diákok partnerévé válik. Ezt sokszor nehéz elfogadniuk a pedagógusoknak. Emellett nem egyszerű lebontani a 45 perces órák ritmusát, a tanárok egymásutánját, a szaktanárok ragaszkodását a tantárgyaikhoz, és azt a szokást, hogy a diák az iskolában tanuljon, az iskolán kívül pedig éljen. A projektmunkában résztvevő tanulók az intézményen belül is élnek, és odakint is tanulnak, az ilyen hely nemcsak az életre nevel, hanem maga az élet. A konstruktivizmus szerint más a pedagógus szerepe, mint az eddigi pedagógiai gyakorlatokban. Ez elsősorban egy szakértői szerep. A pedagógus szakértő a pedagógiában, a pszichológiában, a kollégégiumi élet szervezésében, illetve 20