A FITOPLANKTON NAPI GYAKORISÁGÚ MONITOROZÁSA A BALATON KESZTHELYI- MEDENCÉJÉBEN ÉS A FITOPLANKTON DINAMIKA MODELLEZÉSE

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A FITOPLANKTON NAPI GYAKORISÁGÚ MONITOROZÁSA A BALATON KESZTHELYI- MEDENCÉJÉBEN ÉS A FITOPLANKTON DINAMIKA MODELLEZÉSE"

Átírás

1 A FITOPLANKTON NAPI GYAKORISÁGÚ MONITOROZÁSA A BALATON KESZTHELYI- MEDENCÉJÉBEN ÉS A FITOPLANKTON DINAMIKA MODELLEZÉSE Istvánovics Vera és Honti Márk MTA Vízgazdálkodási Kutatócsoport BME Víziközmű és Környezetmérnöki Tanszék Összefoglalás. 26. április 25. és június 2. között napi gyakorisággal becsültük a fitoplankton biomasszáját és összetételét a késleltetett fluoreszcencia spektroszkópia módszerével a Keszthelyi-medencében. A mérések idején, majd azt követően október elejéig heti gyakorisággal hagyományos fluorimetriás módszerrel is mértük a klorofill-a koncentrációt. Negyed órás gyakorisággal regisztráltuk az algák fizikai környezetének (fényextinkció, globál sugárzás, vízhőmérséklet) változásait. Korábbi munkánkban kimutattuk, hogy a biomassza csúcsok ritka és kivételes események, melyek egyirányú szelekciós nyomást kifejtő, szélsőséges környezetben alakulnak ki. A csúcsok kifejlődése egyszerű küszöb-modellel jól leírható. Így volt ez 26-ban is, amikor nyár végén kialakult egy mérsékelt cianobaktérium csúcs. Modellünk a fitoplankton biomassza évszakos változásai mellett jól tükrözte a nyári cianobaktériumok szukcesszióját is. A 21 óta az ideihez hasonló módon gyűjtött adatsorok alapján kimutattuk, hogy a küszöbmodell a fitoplankton biomassza hosszú távú modellezésére is jól használható, ha figyelembe vesszük a külső és belső foszforterhelést. A biomassza előrejelzése szempontjából fontos fejlesztés, hogy a fitoplankton trofitáshoz kötött legfontosabb sktrukturális változásait is kezelni tudjuk. Bevezetés Munkánk szerves folytatása volt az EU 5. keretprogramjában elnyert 4 és fél éves kutatási pályázatnak, illetve az ezzel időben átfedő MEH kutatási témának. 25-ben a munkát az Országos Területfejlesztési Hivatal támogatásával folytattuk tovább. E projektek keretében folyamatosan regisztráltuk a fitoplankton összetételét, a fő csoportok (cianobaktériumok, zöld-, kova- és ostorosalgák) mennyiségi viszonyait és az algák számára legfontosabb fizikai tényezőket a Balaton Keszthelyi-medencéjében. Célunk a fitoplankton dinamikájának jobb megértése és új módszerekkel való leírása volt. Az immár hosszú távúnak (21-26) tekinthető, részletes adatsor felhasználásával vizsgáltuk azt a hipotézist, hogy a fitoplankton növekedését determinisztikus és véletlenszerű hatások alakítják. Ezek kezelése eltérő módszereket követel; előrejelezni csak a determinisztikus

2 hatásokat lehet (Honti és mtsai. 26, nyomtatásban). A fitoplankton csúcsok kialakulása ez utóbbi tényezőkhöz köthető. A gyakorlat szempontjából ez szerencsés körülmény, mert számára közvetlenül csak a csúcsok kialakulása fontos. A biomassza csúcsok kialakulásának leírására egyszerű küszöbmodellt fejlesztettünk ki (Honti és mtsai. 26, nyomtatásban). 26-os munkánk célja kettős volt: (i) a küszöbmodell pontosítása az újabb adatok felhasználásával és (ii) a modell általánosítása a teljes mérési időszakra (21-26). Anyag és módszer A Keszthelyi-medencében a NYUDUVIZIG Kis-Balaton Üzemmérnökség (KÜM) előtti partszakaszon, a parttól mintegy 9 m távolságra állítottuk fel mérőállomásunkat. A mérési pont azonos volt a 21-től vizsgálttal. A 26-os magas vízállás mellett a vízmélység augusztusig 1,75 m körüli volt, ősszel ez kb. 1,55 m-re csökkent. Heti gyakorisággal, 4π szenzorral felszerelt LiCor fénymérővel mértük a függőleges fénykioltási együtthatót (K d, m -1 ). A vízoszlop közepéről házi készítésű "Meyer-palackkal" merítettünk vízmintát. Ezeket Whatman GF/F üvegszűrőre szűrve nem savazásos módszerrel, fluorimetriásan (Turner Designs) mértük a klorofill a koncentrációt. Negyed órás gyakorisággal rögzítettük a globál sugárzás, a szélirány és a szélsebesség 1 másodpercenkénti mérésekből képzett átlagát. Ugyanígy regisztráltuk a hőmérsékletet az üledékfelszínen, az üledékben 5 és 1 cm mélységben, illetve a vízoszlopban 5, 4, és 9 cm-rel a vízfelszín alatt. WETLAB érzékelőkkel 6 másodpercenként mértük a zavarosságot (NTU) az üledékfelszín fölött 5, 1, 4, 7 és 9 cm-rel. Az érzékelők mérőfelületét hetente két alkalommal tisztítottuk alkohollal. A szenzorok egy KEITHLEY gyártmányú mérőberendezéshez csatlakoztak, az utóbbit TestPoint segítségével programoztuk. A zavarosság adatsorból a meteorológiai észleléseknek megfelelő negyed órás átlagértékeket állítottunk elő. Az egyes mélységekben mért értékeket a vizsgált rétegnek a teljes vízmélységhez (z, m) viszonyított arányával súlyozva átlagoltuk. A vízmélységet a napi átlag vízállással korrigáltuk. A zavarosságból laboratóriumi kalibrációval kapott és több éves terepi adattsorral igazolt regressziós egyenessel számoltuk a fénykioltási együtthatót (K d, m -1 ). A vízoszlop napi átlagos megvilágítását (I *, µmol foton m -2 s -1 ) a felszínt érő fotoszintetikusan

3 aktív sugárzás (I, µmol foton m -2 s -1 ) és a vízoszlop fenekét érő sugárzás (I z, µmol foton m -2 s -1 ) geometriai átlagaként becsültük: I* = I I z = I I exp( K d z) ( ) A zavarosságot július 13. és 31. között nem mértük, mert a szenzorokat egy másutt folyó munkában használtuk. A hiányzó adatokat Luettich és munkatársai (199) felkeveredési modelljével számítottuk, melyet saját méréseink jobb leírására átkalibráltunk. A fitoplankton biomasszáját és összetételét KF spektroszkóppal vizsgáltuk 3 vízmélységben (felszín, vízközép és az üledék fölött 5 cm), 4-5 perces gyakorisággal 26. április 25. és június 2. között. A késleltetett fluoreszcencia relaxációs kinetikáját 668 nm-en óránként mértük a vízközépről származó mintában. A módszer részletes leírása Istvánovics és munkatársai (25) dolgozatában található. Adatbázisba rendeztük a következő változók napi átlagát: fénykioltás (K d ), I*, vízhőmérséklet, a P és N formák külső terhelése, a fitoplankton biomasszája és összetétele, dominancia viszonyai. A több mélységben mért változókat (hőmérséklet, fitoplankton) mélység szerint is átlagoltuk. Eredmények és megvitatásuk A fitoplankton dinamikája és annak modellezése 26-ban A tavaszi időszak, amikor a fitoplankton biomasszáját és összetételét KF spektroszkópiával napi lépésben követtük, meglehetős egyhangúsággal telt (1. ábra). Ha kialakult tavaszi algacsúcs, az mérésünk idejére össze is omlott. A kova-, zöld- és ostorosalgák nagyjából azonos arányban voltak jelen, az össz biomassza alacsony volt. Heti klorofill méréseink szerint júliusban markáns cianobaktérium csúcs fejlődőtt ki. A legnagyobb mért klorofill érték alig haladta meg az 5 mg m -3 -t. Ez összhangban van a Balaton jelenlegi tápanyagterhelési viszonyaival. A fitoplankton dinamikáját leíró küszöbmodellünk elve az, hogy ha a fizikai körülmények (fény, hőmérséklet, tápanyagok, stb.) megfelelőek valamely algacsoport számára ( opportunity window ), akkor az adott csoport növekedni fog. Ha a környezet kilép a csoport számára kedvező altérből, akkor az algák növkedése azonnal leáll, pusztulni kezdenek. Korábbi munkánkban az egyes csoportok növekedését lehetővé tevő alterek határait 23-as napi méréseink alapján állapítottuk meg (Honti és mtsai., 26, nyomtatásban).

4 mg kl a m -3 6 ciano zöld kova ostoros kl ábra. A négy fő algacsoport napi biomassza változása 26 tavaszán és a klorofill koncentráció heti változása 26-ban a tavaszi kovaalga csúcs elmaradt (vagy a mérések kezdete előtt lezajlott), ezért a csoport környezeti igényeit nem tudtuk pontosítani. A meroplankton mennyisége akkor növekedett, ha az üledék felkeveredett és a hőmérséklet 1 C fölötti volt. A felkeveredés jelzőjeként a vertikális fénykioltási együtthatót használtuk. A kritikus érték az átlag kétszeresének, azaz 5,2 m -1 -nek adódott. A meroplankton biomasszája a felkeveredés mértékével arányosan növekedett, ülepedési sebessége, pedig 6 m nap -1 körül mozgott. Ezek az értékek további pontosítást igényelnek, mert a paraméterek értéke csak a kritikus hőmérséklet esetében egyezett meg a korábban megállapítottal. A szabály logikáját ugyanakkor az idei mérések is igazolták (2. ábra). A cianobaktériumok szaporodásának fetétele a magas vízhőmérséklet. Korábban a Cylindrospermopsis raciborskii és a többi N 2 -kötő cianobaktérium növekedési időszakát az előző 2 hét minimum vízhőmérsékletének egy kritikus érték fölé emelkedése jelölte ki. A tapasztalat azt mutatja, hogy a cianobaktérium csúcsok nem valamely meghatározott hőmérséklet elérésekor, hanem egy tartósan meleg időszak bizonyos pontján alakulnak ki. E megfigyelésnek jobban megfelelt, ha az előző 2 hét minimum hőmérsékletét a május 1-től számolt hőösszeggel

5 helyettesítettük. A korai cianobaktériumok esetében a kritikus hőösszeg 4 C, a C. raciborskii esetében 2 C volt. Emellett azt is kikötöttük, hogy a két csoport csak akkor szaporodhat, ha az aznapi vízhőmérséklet 21, illetve 22,5 C fölötti. Ez a kettős feltétel 23-ban és 26-ben is megfelelően leírta a biomassza csúcs időzítését, a növekedési (és az ezzel megegyező pusztulási) ráta azonban eltérő volt a két évben. A 2. ábra a 26-os biomassza szimuláció eredményét mutatja. mg kl a m -3 háttér más ciano C. raciborskii kova meroplankton kl ábra. A mért (pontok) és szimulált (terület) fitoplankton biomassza 26-ban A küszöbmodell általánosítása Tavalyi (Honti és mtsai,. 26, nyomtatásban) és idei (2. ábra) eredményeink is bizonyították, hogy a küszöbmodell egyszerűsége ellenére legalább olyan jól leírja a fitoplankton dinamikáját, mint a sokkal bonyolultabb, és ezért nehezen áttekinthető dinamikus modellek. A küszöbmodell általánosíthatóságával szemben azonban súlyos korlátot jelentett, hogy a P terhelést nem tudtuk figyelembe venni. A felkeveredést követő P deszorpcióból származó belső P terhelés napi változását becsültük (Istvánovics és mtsai. 25), a Zalán érkező külső P terhelést ismertük (Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség). Az ok tehát nem technikai (a terhelési idősor hiánya), hanem elvi természetű volt. Számos alga köztük a nyári fitoplankton

6 jellemző fajai raktározásra adaptálódott faj, így szaporodásuk nem a pillanatnyilag rendelkezésre álló foszfortól, hanem a tárolt fölös foszfortól függ. Fölös P adatsor korlátozottan áll rendelkezésre, és a mérés módszertani problémái miatt ez az adatsor is bizonytalan. Az algák a környezeti P koncentráció inhomogenitását (pl. bomló szervesanyag, frissen felkeveredett üledékszemcse, zooplankton pellet felületi mikrozónájában a vízinél magasabb P koncentráció) hatékonyan kihasználják arra, hogy hozzájussanak a korlátozó tápanyaghoz. A P terhelés késleltetett, áttételes hatása miatt a legtöbb tóban azt tapasztaljuk, hogy az oldott reaktív P (ORP) koncentráció éppen a nyári biomassza csúcs idején a legkisebb. A Balatonban az ORP koncenráció évszakos változása csekély, az viszont tavunkban is jól megfigyelhető, hogy a nyári csúcs idején a P terhelés értéke minimum közeli. Az algák változatos P hasznosítási stratégiáinak napi léptékű leírása megoldhatatlan a mi egyszerű küszöbmodellünkkel. Megjegyezzük, hogy Juhos (1997) ideghálózat modelljének teljesítménye sem javult, ha a szerző a tápanyagterhelést is figyelembe vette, sőt, a feladatot a dinamikus modellek sem tudták kielégítően megoldani (Kutas és Herodek 1986, Luettich és Harleman 1986). A bemutatott elvi problémák miatt küszöbmodellünk általánosítását úgy oldottuk meg, hogy a fitoplankton szaporodását továbbra is a P terheléstől független feltételekhez kötöttük, a végső biomasszát azonban a foszforterheléstől tettük függővé. Ez azt jelenti, hogy a dinamikus modellektől eltérően nem a foszfor növekedési rátát szabályozó szerepét írtuk le. Ehelyett azt feltételeztük, hogy az egyéb környezeti feltételek szabta határok között az algák mindig megtalálják a rendelkezésre álló P maximális hasznosításának lehetőségét. E feltevés következtében a végső biomassza arányos a vizsgált időszakban rendelkezésre álló összes P mennyiségével, hasonlóan pl. az OECD (1982) modell feltevéséhez. Az általánosított modellben a tavaszi kovaalgák szaporodási feltételeit egyelőre nem módosítottuk (1. táblázat). A modell továbbfejlesztésekor valószínűleg érdemes figyelembe venni a növekedési ráta hőmérsékletfüggését. A 3. ábra mutatja, hogy 24 nyarának kivételével a klorofill koncentráció felfutása egybeesett a (T i T krit ) formában számolt hőösszeg emelkedésével, ahol T i a napi átlag vízhőmérséklet és T krit =15 C. Ez azt jelenti, hogy a növekedési ráta (azaz a klorofill görbe deriváltjának természetes alapú logaritmusa) hőmérséklet-függésétől (a

7 hőösszeg görbe deriváltja a vízhőmérsékletnek a kritikus hőmérséklettel csökkentett értéke) nem tekinthetünk el. A modell egyik változatában a nyári cianobaktériumokat egyetlen csoportként kezeltük, a másikban a C. raciborskii és a többi N 2 -kötő cianobaktérium dinamikáját megkülönböztettük. A tapasztalatnak megfelelően a C. raciborskii magasabb kritikus hőmérsékleten kezdett növekedni és növekedési rátája is nagyobb volt, mint más cianobaktériumoké (1. táblázat). hőösszeg ( C) hőösszeg kl mg kl a m jan.1 1.jan.2 1.jan.3 1.jan.4 31.dec.4 31.dec.5 31.dec.6 3. ábra A 15 C-nál melegebb napokból számolt hőösszeg és a klorofill koncentráció változása A május és szeptember között becsült külső+belső foszforterhelés 1982 és 26 között szoros korrelációt mutatott az alga biomassza nyári maximumával (r 2 =.81). A regressziós egyenesből a közötti időszakra kiszámítottuk a legnagyobb elérhető biomassza értéket. A modell első változata szerint a cianobaktériumok a hőmérsékleti feltételek teljesülése esetén addig szaporodhattak, amíg azt a P szabta eltartóképesség megengedte (azaz amíg a biomassza el nem érte a számított maximumot). Mivel az összeomlott csúcs algái gyorsan lebomlanak és a felszabaduló P ismét a fitoplankton rendekezésére áll, újabb csúcsok kialakulását is engedélyeztük, ha az első csúcs összeomlása után a hőmérsékleti viszonyok ehhez megfelelőek maradtak. A második változatban figyelembe vettük, hogy a C. raciborskii laboratóriumi és terepi mérések, megfigyelések szerint jobban hasznosítja a rendelkezésre álló tápanyagokat, mint a többi cianobaktérium (pl. Shafik és mtsai. 1997). Ebben a változatban az utóbbi csoport legnagyobb biomasszája a P szabta eltartóképességnek csupán bizonyos (kalibrált) hányadát érhette el, a maradékot megfelelő

8 hőmérsékleti viszonyok esetén csak a C. raciborskii tölthette ki (1. táblázat). első változat második tavaszi kovaalga: r> ha T min <T<T max és L N >L N,krit L N,krit T min 3 3 T max r és -r nyári cianobaktérium: r> ha T min <T és B<B max T min 2 -r -.1 r(t).5+.6*(t-t min ) B max 1.2*L P -21 C. raciborskii: r> ha T min <T és B<B max1 T min r -.1 r(t).6+.12*(t-t min ) B max1 1.2*L P -21-B más ciano más cianobaktérium: r> ha T min <T és B<B max2 T min 19 -r -.1 r(t).6+.4*(t-t min ) B max2 (1.2*L P -21)/f f táblázat. Az általánosított küszöbmodell paraméterei és szabályrendszere. (T ( C) a vízhőmérséklet, L N (mg N m -2 nap -1 ) a fajlagos külső nitrát terhelés, L P a külső+belső foszfátterhelés, B max (mg kl a m -3 ) az L P -hez tartozó maximális biomassza, r (nap -1 ) növekedési ráta, -r (nap -1 ) pusztulási ráta, f B max azon hányada, amelyet nem a C. raciborskii tölt ki.) A végletes egyszerűsítések ellenére az általánosított küszöbmodell mindkét változata figyelemre méltó pontossággal találta el a nyári algacsúcsok időzítését, kezdeti felfutását és végső összeomlását, valamint azt, hogy rendszerint nem egyetlen csúcs alakult ki (4. és 5. ábra). Az egyes csúcsokat elválasztó alacsonyabb biomasszájú időszakban

9 modellünk általában felülbecsülte a mért klorofill koncentrációt. A mért és számított értékek közötti legnagyobb eltérést 24-ben kaptuk, amikor méréseink nem voltak reprezentatívak a Keszthelyi-medencére nézve a mérőállomás környékén kialakult sűrű Najas marina mező miatt. Modellünk második változata közelítően jól különböztette meg a C. raciborskii és más cianobaktériumok szaporodási dinamikáját, miközben az első változatnál jobban visszaadta az össz biomassza alakulását is (5. ábra). Ezt tudomásunk szerint egyetlen korábbi balatoni modell sem teszi meg. A két csoport külön történő kezelése a jövőbeli biomassza előrejelzése szempontjából tekinthető jelentős fejlesztésnek, hiszen az eutrofizálódás/oligotrofizálódás kulcsfontosságú eleme a fitoplankton sktrukturális változása. Ebből a szempontból a modellfejlesztés következő állomása a Siófóki-medence adatsorainak vizsgálata lenne annak érdekében, hogy a mezotróf Balatonra jellemző nyári alga, a Ceratium hirundinella növekedési feltételeit körülhatároljuk. Kérdés, hogy napi adatok hiányában ez mennyire hatékonyan valósítható meg. mg kl a m szimulált mért jan.1 1.jan.2 1.jan.3 1.jan.4 31.dec.4 31.dec.5 31.dec.6 4. ábra. A mért (pontok) és szimulált (vonal) fitoplankton biomassza ban, ha a nyári cianobaktériumokat egyetlen csoportként kezeljük (a küszöbmodell első változata) Következtetések, javaslatok (i) A fitoplankton és a létfeltételeit meghatározó környezeti változók valós dinamikájának megismeréséhez egyaránt nagy időbeli felbontású on-line monitorozó rendszerekre van szükségünk. A részletes idősorok lehetővé teszik a fitoplankton dinamika megjósolható vonásainak körülhatárolását.

10 (ii) A biomassza csúcsok ritkán kialakuló, kivételes események, melyek a környezet erős, egyirányú szelekciós nyomása alatt alakulnak ki. (iii) A biomassza csúcsok kialakulását és összeomlását a csúcsalkotó funkcionális csoportok életterének lehatárolása után egyszerű küszöbmodellel sikerült leírnunk. A külső és belső P terhelés szabta eltartóképesség figyelembe vételével a modellt általánosítottuk. (iv) Az eddig kifejlesztett balatoni modellek közül általánosított küszöbmodellünk elsőként írja le a biomassza változás mellett a nyári fitoplankton sktrukturális változását, ezért a jövőbeli biomassza előrejelzésében a korábbi modelleknél jobb teljesítményt nyújthat. 7 mg kl a m -3 mért szimulált jan.1 1.jan.2 1.jan.3 1.jan.4 31.dec.4 31.dec.5 31.dec.6 5 mg kl a m -3 más ciano C. raciborskii jan.1 1.jan.2 1.jan.3 1.jan.4 31.dec.4 31.dec.5 31.dec.6 5. ábra. Fent: A mért és szimulált fitoplankton biomassza ban, ha a nyári cianobaktériumokon belül megkülönböztetjük a Cylindrospermopsis raciborskii-t és a többi N 2 -kötő fajt. Lent: a két cianobaktérium csoport dinamikája

11 Köszönetnyilvánítás Köszönjük az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium anyagi hozzájárulását, a NYUDUVIZIG KÜM laboratórium sokirányú segítségét és Turay Norbert lelkiismeretes munkáját. Irodalom Honti, M., V. Istvánovics és A. Osztoics (26) A belső terhelés és az időjárás szerepe a fitoplankton dinamikájában komplex terepvizsgálat a Balaton Keszthelyimedencéjében. In: Mahunka S. és Banczerowski J.-né (szerk.): A Balaton Kutatásának 25. Évi Eredményei. MTA Budapest, pp Honti, M., V. Istvánovics és A. Osztoics (nyomtatásban): Stability and change of phytoplankton communities in a highly dynamic environment the case of large, shallow Lake Balaton (Hungary). Hydrobiologia Istvánovics, V., M. Honti, A. Osztoics, H. M. Shafik, J. Padisák, Y. Yacobi és W. Eckert (25) On-line delayed fluorescence excitation spectroscopy, as a tool for continuous monitoring of phytoplankton dynamics and its application in shallow Lake Balaton (Hungary). Freshwater Biology 5: Istvánovics, V., A. Osztoics and M. Honti (24) Dynamics and ecological significance of daily internal load of phosphorus in shallow Lake Balaton, Hungary. Freshwater Biology. 49: Juhos, Sz. (1997) Alga tömegprodukciók előrejelzése.. Hidrológiai Közlöny 77: Kutas, T., and S. Herodek. (1986) A complex model for simulating the Lake Balaton ecosystem. In: L. Somlyódy, and G. van Straten (eds.) Modeling and Managing Shallow Lake Eutrophication. pp Springer-Verlag, Berlin. Luettich, R. A., Harleman, D. R. F., Somlyódy, L., (199) Dynamic behavior of suspended sediment concentrations in a shallow lake perturbed by episodic wind events. Limnol. Oceanogr. 35: Luettich, R. A. and D. R. F. Harleman (1986): A comparison of water quality models and load reduction predictions. In: L. Somlyódy, and G. van Straten (eds.) Modeling and Managing Shallow Lake Eutrophication. pp Springer- Verlag, Berlin. OECD (1982) Background and summary results of the OECD cooperative programme on eutrophication. Eds: Vollenweider R. A., and J. J. Kerekes. OECD report, Paris. Shafik, H. M., L. Vörös, M. Présing, A. Kovács és I. Kóbor (1997) A Cylindrospermopsis raciborskii növekedése lombiktenyészetben és kemosztátban. Hidrológiai Közlöny 77:

A CYLINDROSPERMOPSIS RACIBORSKII NITROGÉNKÖTŐ KÉKALGA SZAPORODÁSA KÜLÖNBÖZŐ NITROGÉNFORRÁSOKON

A CYLINDROSPERMOPSIS RACIBORSKII NITROGÉNKÖTŐ KÉKALGA SZAPORODÁSA KÜLÖNBÖZŐ NITROGÉNFORRÁSOKON A CYLINDROSPERMOPSIS RACIBORSKII NITROGÉNKÖTŐ KÉKALGA SZAPORODÁSA KÜLÖNBÖZŐ NITROGÉNFORRÁSOKON Présing Mátyás 1, Kenesi Gyöngyi 1, Hesham M. Shafik 1,2, Kovács W. Attila 1 és Herodek Sándor 1 1 MTA Balatoni

Részletesebben

A hínarak biodiverzitásának vizsgálata

A hínarak biodiverzitásának vizsgálata A hínarak biodiverzitásának vizsgálata 1. ábra. A makrofitonok vizsgálatához kijelölt területek. A vizsgálatunk célja, hogy a meghatározzuk az emberi tevékenység vizekre és a vizekben található hínarak

Részletesebben

Plankton. Szeszton: mikrohordalék Élő: bioszeszton Holt: abioszeszton. Bioszeszton - lebegő: plankton (euplankton, potamoplankton, tichoplankton)

Plankton. Szeszton: mikrohordalék Élő: bioszeszton Holt: abioszeszton. Bioszeszton - lebegő: plankton (euplankton, potamoplankton, tichoplankton) Vízi életközösségek Vizi élettájak Vizi életközösségek Szeszton: mikrohordalék Élő: bioszeszton Holt: abioszeszton Plankton Bioszeszton - lebegő: plankton (euplankton, potamoplankton, tichoplankton) Bakterioplankton

Részletesebben

BALATON ÉS BEFOLYÓI HALÁLLOMÁNYÁNAK MONITOROZÁSA AZ EU VKI IRÁNYELVEINEK FIGYELEMBEVÉTELÉVEL

BALATON ÉS BEFOLYÓI HALÁLLOMÁNYÁNAK MONITOROZÁSA AZ EU VKI IRÁNYELVEINEK FIGYELEMBEVÉTELÉVEL BALATON ÉS BEFOLYÓI HALÁLLOMÁNYÁNAK MONITOROZÁSA AZ EU VKI IRÁNYELVEINEK FIGYELEMBEVÉTELÉVEL Specziár András és Takács Péter MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézete, Tihany Összefoglalás. Vizsgálataink

Részletesebben

A Kis-Balaton Védőrendszer működéséről

A Kis-Balaton Védőrendszer működéséről A Kis-Balaton Védőrendszer működéséről A Balaton eutrofizációjának jelei már az 1940-es években megmutatkoztak. A tó használati értéke a Keszthelyi-öbölben erősen csökkenő tendenciát mutatott. A tó megmentésére

Részletesebben

A KLÍMAVÁLTOZÁS LEHETSÉGES HATÁSAINAK MODELLEZÉSE DUNAI FITOPLANKTON ADATSOR ALAPJÁN

A KLÍMAVÁLTOZÁS LEHETSÉGES HATÁSAINAK MODELLEZÉSE DUNAI FITOPLANKTON ADATSOR ALAPJÁN A KLÍMAVÁLTOZÁS LEHETSÉGES HATÁSAINAK MODELLEZÉSE DUNAI FITOPLANKTON ADATSOR ALAPJÁN Doktori (PhD) értekezés tézisei Sipkay Csaba Budapest 2010 A doktori iskola megnevezése: tudományága: Budapesti Corvinus

Részletesebben

Ipari eredetű nyári túlterhelés a Debreceni Szennyvíztisztító Telepen.

Ipari eredetű nyári túlterhelés a Debreceni Szennyvíztisztító Telepen. Ipari eredetű nyári túlterhelés a Debreceni Szennyvíztisztító Telepen. Bevezetés A csemegekukorica feldolgozásának időszakában a debreceni szennyvíztelepen a korábbi években kezelhetetlen iszapduzzadás

Részletesebben

A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai

A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A. Globális áttekintés (az alábbi fejezet az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján közzétett információk, tanulmányok alapján került összeállításra) A 2015-ös

Részletesebben

B/8386. számú JELENTÉS. az agrárgazdaság 2014. évi helyzetéről. I-II. kötet. I. kötet

B/8386. számú JELENTÉS. az agrárgazdaság 2014. évi helyzetéről. I-II. kötet. I. kötet MAGYARORSZÁG KORMÁNYA B/8386. számú JELENTÉS az agrárgazdaság 2014. évi helyzetéről I-II. kötet I. kötet Előadó: Dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter Budapest, 2016. január Tartalom Bevezetés...

Részletesebben

A BHTWaQe modell vízminv

A BHTWaQe modell vízminv A BHTWaQe modell vízminv zminőségi moduljának alkalmazási lehetőségei Vízminőség g modellezés Dr. Kutics Károly K Balatoni Integráci ciós s Kht. felkért szakért rtője K+F Consulting Kft. Siófok 2006. június

Részletesebben

GÉPI ÉS EMBERI POZICIONÁLÁSI, ÉRINTÉSI MŰVELETEK DINAMIKÁJA

GÉPI ÉS EMBERI POZICIONÁLÁSI, ÉRINTÉSI MŰVELETEK DINAMIKÁJA BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM MŰSZAKI MECHANIKAI TANSZÉK PhD Tézisfüzet GÉPI ÉS EMBERI POZICIONÁLÁSI, ÉRINTÉSI MŰVELETEK DINAMIKÁJA Szerző MAGYAR Bálint Témavezető Dr. STÉPÁN Gábor Budapest,

Részletesebben

VITUKI VÍZGAZDÁLKODÁSI TUDOMÁNYOS KUTATÓ Rt. WATER RESOURCES RESEARCH CENTRE Plc.

VITUKI VÍZGAZDÁLKODÁSI TUDOMÁNYOS KUTATÓ Rt. WATER RESOURCES RESEARCH CENTRE Plc. VITUKI VÍZGAZDÁLKODÁSI TUDOMÁNYOS KUTATÓ Rt. WATER RESOURCES RESEARCH CENTRE Plc. A 2000/60/EK VKI VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS, A FELSZÍNI VIZEK MINŐSÍTÉSÉVEL ÉS JELLEMZÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK, A FELSZÍNI

Részletesebben

VITUKI KÖRNYZETVÉDELMI ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI KUTATÓ KHT. ENVIRONMENTAL PROTECTION AND WATER MANAGEMENT RESEARCH INSTITUTE NON-PROFIT COMPANY

VITUKI KÖRNYZETVÉDELMI ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI KUTATÓ KHT. ENVIRONMENTAL PROTECTION AND WATER MANAGEMENT RESEARCH INSTITUTE NON-PROFIT COMPANY VITUKI KÖRNYZETVÉDELMI ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI KUTATÓ KHT. ENVIRONMENTAL PROTECTION AND WATER MANAGEMENT RESEARCH INSTITUTE NON-PROFIT COMPANY (A VITUKI helyszíni programjának szemléltetése, mintavétel a Lipóti

Részletesebben

7 napirendi pont 1. melléklet Részletes tájékoztató a Balatoni Integrációs Kft. 2014. évi tevékenységéről

7 napirendi pont 1. melléklet Részletes tájékoztató a Balatoni Integrációs Kft. 2014. évi tevékenységéről Részletes tájékoztató a Balatoni Integrációs Kft. 2014. évi tevékenységéről 1 Tartalomjegyzék 1. Összegzés... 3 2. A BFT munkaszervezeti feladatok ellátása... 5 2.1. A 2014-20 fejlesztési időszakra vonatkozó

Részletesebben

Kovács Károly 1 Czeglédi Ildikó 2 Dinamikus Költségelemzés a költség- és díjérzékeny fejlesztési tervezés szolgálatában

Kovács Károly 1 Czeglédi Ildikó 2 Dinamikus Költségelemzés a költség- és díjérzékeny fejlesztési tervezés szolgálatában Kovács Károly 1 Czeglédi Ildikó 2 Dinamikus Költségelemzés a költség- és díjérzékeny fejlesztési tervezés szolgálatában Bevezetés A problémákat nem lehet azzal a szemlélettel megoldani, amivel létrehoztuk

Részletesebben

Tájékoztató a Balaton Fejlesztési Tanács 2014. évi tevékenységéről

Tájékoztató a Balaton Fejlesztési Tanács 2014. évi tevékenységéről Tájékoztató a Balaton Fejlesztési Tanács 2014. évi tevékenységéről 1 Tartalomjegyzék 1. A Balaton Fejlesztési Tanács tagjai... 3 2. A BFT és munkaszervezete 2014. évi tevékenységének kiemelt területei...

Részletesebben

A BALATON ALGAEGYÜTTESEINEK SZEREPE A TÓ VÍZMINŐSÉGÉNEK ALAKÍTÁSÁBAN

A BALATON ALGAEGYÜTTESEINEK SZEREPE A TÓ VÍZMINŐSÉGÉNEK ALAKÍTÁSÁBAN A BALATON ALGAEGYÜTTESEINEK SZEREPE A TÓ VÍZMINŐSÉGÉNEK ALAKÍTÁSÁBAN Vörös Lajos 1, Somogyi Boglárka 1, Bányász Dorottya 2 és Németh Balázs 1 1 MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, Tihany 2 Babes-Bolyai

Részletesebben

KONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG

KONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG vízgyűjtő-gazdálkodási terv tervezete alapján közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság,

Részletesebben

A villamosenergia-szolgáltatással kapcsolatos fogyasztói elégedettség mérésének 2005. évi eredményei

A villamosenergia-szolgáltatással kapcsolatos fogyasztói elégedettség mérésének 2005. évi eredményei Teleszkóp Teleszkóp Üzleti Tanácsadó és Piackutató Kft. 2092 Budakeszi, Szanatórium köz 6. Tel./Fax.: (23) 450 003 E-mail: teleszkop@teleszkop.hu A villamosenergia-szolgáltatással kapcsolatos fogyasztói

Részletesebben

Előterjesztés a Balaton Fejlesztési Tanács részére biztosított 2016. évi fejlesztési forrás felhasználásáról

Előterjesztés a Balaton Fejlesztési Tanács részére biztosított 2016. évi fejlesztési forrás felhasználásáról Előterjesztés a Balaton Fejlesztési Tanács részére biztosított 2016. évi fejlesztési forrás felhasználásáról Javaslat a 2016. évi fejlesztési forrás felhasználására A Balaton Fejlesztési Tanács hatékony

Részletesebben

gyakorlati KÖZBESZERZÉSI KÉZIKÖNYV

gyakorlati KÖZBESZERZÉSI KÉZIKÖNYV MAGYAR KÖZBESZERZÉSI INTÉZET 0 Utat mutatunk. gyakorlati KÖZBESZERZÉSI 1 KÉZIKÖNYV ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK SZÁMÁRA BUDAPEST, 2010. ÁPRILIS Jelen kézikönyv a VKI szakmai álláspontját fogalmazza meg, és

Részletesebben

6. A KLÍMAVÁLTOZÁS KÖZÖSSÉGÖKOLÓGIAI HATÁSAINAK TAKTIKAI MODELLEZÉSE (DPGM)

6. A KLÍMAVÁLTOZÁS KÖZÖSSÉGÖKOLÓGIAI HATÁSAINAK TAKTIKAI MODELLEZÉSE (DPGM) 292 Hufnagel Levente és Sipkay Csaba 6. A KLÍMAVÁLTOZÁS KÖZÖSSÉGÖKOLÓGIAI HATÁSAINAK TAKTIKAI MODELLEZÉSE (DPGM) Számos megközelítés lehetséges arra, hogy az édesvizek fizikai vagy kémiai jellemzőinek,

Részletesebben

A széleróziós információs rendszer alapjai

A széleróziós információs rendszer alapjai 1. Bevezetés A széleróziós információs rendszer alapjai Dr. Lóki József 1, Négyesi Gábor 2 1 Debreceni Egyetem Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék, 4010 Debrecen Egyetem tér 1. Pf. 9. 52/512900/22113

Részletesebben

A balatoni busaállomány kutatásának előzményei és fontosabb eredményei a 2010 2015 közötti időszakban

A balatoni busaállomány kutatásának előzményei és fontosabb eredményei a 2010 2015 közötti időszakban A balatoni busaállomány kutatásának előzményei és fontosabb eredményei a 2010 2015 közötti időszakban 1 2 A balatoni busaállomány kutatásának előzményei és fontosabb eredményei a 2010 2015 közötti időszakban

Részletesebben

VIHARJELZÉS A TISZA-TAVON. Rázsi András, Erdődiné Molnár Zsófia, Kovács Attila

VIHARJELZÉS A TISZA-TAVON. Rázsi András, Erdődiné Molnár Zsófia, Kovács Attila VIHARJELZÉS A TISZA-TAVON Rázsi András, Erdődiné Molnár Zsófia, Kovács Attila Országos Meteorológiai Szolgálat Észak-magyarországi Regionális Központ 3529 Miskolc, Pattantyús-Ábrahám Géza u. 4. e-mail:

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Tiszán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Tiszán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Tiszán 9. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR

PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR ÁLLAT- ÉS AGRÁR KÖRNYEZET-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Környezettudományok Tudományág Iskolavezetı: Dr. habil. Anda Angéla Az MTA doktora Témavezetı: Dr. habil. Anda Angéla Az

Részletesebben

RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV

RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV A MONETÁRIS TANÁCS. JÚNIUS -I ÜLÉSÉRŐL Közzététel időpontja:. július 1. 1 óra A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, többször módosított 1. évi LVIII tv.). (1) az árstabilitás

Részletesebben

- a teljes időszak trendfüggvénye-, - az utolsó szignifikánsan eltérő időszak trendfüggvénye-,

- a teljes időszak trendfüggvénye-, - az utolsó szignifikánsan eltérő időszak trendfüggvénye-, DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS PANNON EGYETEM GEORGIKON MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Témavezető: DR. KARDOS ZOLTÁNNÉ a közgazdaság tudományok kandidátusa AGRÁRGAZDASÁGI

Részletesebben

Az Észak-magyarországi régió turizmusának esélyei a globális gazdasági válság időszakában

Az Észak-magyarországi régió turizmusának esélyei a globális gazdasági válság időszakában Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek VI.évf. 2009 2 89-107 Az Észak-magyarországi régió turizmusának esélyei a globális gazdasági válság időszakában A válság turizmusra gyakorolt hatásairól számos, elemzés,

Részletesebben

A Balatoni Múzeum Fenntarthatósági Terve (Local Agenda 21)

A Balatoni Múzeum Fenntarthatósági Terve (Local Agenda 21) A Balatoni Múzeum Fenntarthatósági Terve (Local Agenda 21) 2011. november 30. Tartalom 1. Bevezetés... 3 2. Local Agenda 21... 5 A fenntartható fejlődés és a Local Agenda 21 kapcsolata... 5 A Balatoni

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július Jelentés az építőipar 2013. évi teljesítményéről Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés (Az építőipar helye a nemzetközi gazdasági

Részletesebben

KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ

KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-dunántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

Tápanyagok vízi közösségekben

Tápanyagok vízi közösségekben Tápanyagok vízi közösségekben eltérések a szárazföldiekhez képest: BE: KI: a legtöbb anyag kívülről mosódik be patak, folyó, kifolyásos tó kimosódás nagy tavak és óceánok ülepedés Folyóvizek Hubbard Brook:

Részletesebben

A BALATON PLANKTONIKUS ÉS ÜLEDÉKLAKÓ ALGAEGYÜTTESEINEK SZEREPE ÉS SZABÁLYOZÓ TÉNYEZŐI

A BALATON PLANKTONIKUS ÉS ÜLEDÉKLAKÓ ALGAEGYÜTTESEINEK SZEREPE ÉS SZABÁLYOZÓ TÉNYEZŐI A BALATON PLANKTONIKUS ÉS ÜLEDÉKLAKÓ ALGAEGYÜTTESEINEK SZEREPE ÉS SZABÁLYOZÓ TÉNYEZŐI Vörös Lajos, Somogyi Boglárka, V.-Balogh Katalin és Németh Balázs MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, Tihany Összefoglalás.

Részletesebben

A felszíni vizek jellemző ár- és belvízi szennyeződése B.- A.- Z. megyében

A felszíni vizek jellemző ár- és belvízi szennyeződése B.- A.- Z. megyében A felszíni vizek jellemző ár- és belvízi szennyeződése B.- A.- Z. megyében Az ár- és belvizek vízszennyező hatása Több évtizedes tapasztalat, hogy a felszíni vízfolyásainkon levonuló nagy árvizek (97,

Részletesebben

P Á L Y Á ZATOK VÁLLALKOZÓKNAK

P Á L Y Á ZATOK VÁLLALKOZÓKNAK V Á L L A L K O ZÓ I H Í R L E V É L KEDVES OLVASÓINK! Egyre-másra jelennek meg a különböző pályázati felhívások. Azokból választjuk ki azokat, amelyek leginkább felkelthetik az Önök érdeklődését, és lehetőséget

Részletesebben

NÖVEKEDÉS, EGYENSÚLY, TÖBB MUNKAHELY, IGAZSÁGOSABB ELOSZTÁS

NÖVEKEDÉS, EGYENSÚLY, TÖBB MUNKAHELY, IGAZSÁGOSABB ELOSZTÁS NÖVEKEDÉS, EGYENSÚLY, TÖBB MUNKAHELY, IGAZSÁGOSABB ELOSZTÁS I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA 2005-2007-IG 1. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJA 1.1. Kiinduló feltételek

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

TALAJAINK KLÍMAÉRZÉKENYSÉGE. (Zárójelentés)

TALAJAINK KLÍMAÉRZÉKENYSÉGE. (Zárójelentés) TALAJAINK KLÍMAÉRZÉKENYSÉGE (Zárójelentés) Az EU talajvédelmi stratégiáját előkészítő szakértői tanulmányok a talaj víz általi erózióját a legjelentősebb talajdegradációs folyamatnak tekintik, ami a legnagyobb,

Részletesebben

Mészáros Szilvia* Boromisza Zsombor Módosné Bugyi Ildikó. Kavicsbányatavak fenntartási gyakorlata hazai példák alapján

Mészáros Szilvia* Boromisza Zsombor Módosné Bugyi Ildikó. Kavicsbányatavak fenntartási gyakorlata hazai példák alapján Mészáros Szilvia* Boromisza Zsombor Módosné Bugyi Ildikó Kavicsbányatavak fenntartási gyakorlata hazai példák alapján Budapesti Corvinus Egyetem Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék * szilvia.meszaros22@gmail.com

Részletesebben

A NÖVÉNYTERMESZTÉSI TÉR (TALAJ-NÖVÉNY) ANYAGFORGALMÁNAK INTERAKTÍV VIZSGÁLATA A MINŐSÉGI BÚZA ELŐÁLLÍTÁSA CÉLJÁBÓL. T 037 442 sz.

A NÖVÉNYTERMESZTÉSI TÉR (TALAJ-NÖVÉNY) ANYAGFORGALMÁNAK INTERAKTÍV VIZSGÁLATA A MINŐSÉGI BÚZA ELŐÁLLÍTÁSA CÉLJÁBÓL. T 037 442 sz. A NÖVÉNYTERMESZTÉSI TÉR (TALAJ-NÖVÉNY) ANYAGFORGALMÁNAK INTERAKTÍV VIZSGÁLATA A MINŐSÉGI BÚZA ELŐÁLLÍTÁSA CÉLJÁBÓL T 37 442 sz. OTKA téma Zárójelentés A magyar növénytermesztésben jelentős szerepet játszanak

Részletesebben

. Szelvényszám Szélesség TÖLTÉS BEVÁGÁS Egyes Összes A töltés A leásás Szelvény szelvény közép Szelvény szelvény Térfogat közép fené magassága felül mélysége Térfogat -ken távolság területe területe méterben

Részletesebben

Elnökségi beszámoló, 2011

Elnökségi beszámoló, 2011 Magyar Környezeti Nevelési Egyesület Elnökségi beszámoló, 2011 I. Elnökség, mint testület elnökség munkája Ülések: jan. 7., febr. 4., márc. 4., ápr. 1., máj. 6., jún. 30., aug.4., szept. 2., okt. 7., nov.

Részletesebben

Budapest XVI. kerület 2015. évi környezetállapot jelentése

Budapest XVI. kerület 2015. évi környezetállapot jelentése Elfogadta: 181/2016. (V. 17.) Kt. hat. Budapest XVI. kerület Budapest XVI. kerület 2015. évi környezetállapot jelentése Összeállította: a Budapest XVI. kerületi Polgármesteri Hivatal Környezetvédelmi Irodája

Részletesebben

Az OECD nemzetközi gazdasági szervezet (Organisation for Economic Co-operation

Az OECD nemzetközi gazdasági szervezet (Organisation for Economic Co-operation Iskolakultúra 2015/5 6 Konferencia a PISA 2012 mérés eredményeiről és azok értékeléséről Szegeden rendezték meg a Rendszerszintű Mérések az Oktatásban konferenciát, melynek alkalmával bemutatták a PISA

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV A 2-21. MAROS

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV A 2-21. MAROS A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV A 2-21. MAROS közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

A Békés Megyei Kormányhivatal. Szeghalmi Járási Hivatal. Járási Munkaügyi Kirendeltségének

A Békés Megyei Kormányhivatal. Szeghalmi Járási Hivatal. Járási Munkaügyi Kirendeltségének Békés Megyei Kormányhivatal Szeghalmi Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége A Békés Megyei Kormányhivatal Szeghalmi Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltségének 2014. évi tevékenységei, feladatai

Részletesebben

Tapasztalatok a konténeres uborkahajtatásról

Tapasztalatok a konténeres uborkahajtatásról 2009. június Zöldségtermesztők figyelmébe Tapasztalatok a konténeres uborkahajtatásról Rova tvezető: Dr. Terbe István egyetemi tanár Dr. Slezák Katalin BCE Kertészettudományi Kar, Zöldség- és Gombatermesztési

Részletesebben

Bentonikus és planktonikus algaközösségek fotoszintézis karakterisztikái. Üveges Viktória

Bentonikus és planktonikus algaközösségek fotoszintézis karakterisztikái. Üveges Viktória Bentonikus és planktonikus algaközösségek fotoszintézis karakterisztikái Doktori (PhD) értekezés tézisei Üveges Viktória Témavezetı: Prof. Dr. Padisák Judit, intézetigazgató egyetemi tanár, az MTA doktora

Részletesebben

Kutatás és fejlesztés, 2011

Kutatás és fejlesztés, 2011 Központi Statisztikai Hivatal Kutatás és fejlesztés, 2011 2012. október Tartalom Bevezető... 2 Táblázatok... 7 Fogalmak és módszertani megjegyzések... 100 Elérhetőségek www.ksh.hu Bevezető 2011-ben Magyarországon

Részletesebben

A kezelési egységek szerepe a precíziós növénytermesztésben The role of treatment zones in precision farming

A kezelési egységek szerepe a precíziós növénytermesztésben The role of treatment zones in precision farming Gór Arnold 1 - Kocsis Mihály 2 - Sisák István 3 A kezelési egységek szerepe a precíziós növénytermesztésben The role of treatment zones in precision farming gor.arnold@2005.georgikon.hu 1 Pannon Egyetem,

Részletesebben

Budapesti villamos és trolibusz járműfejlesztés

Budapesti villamos és trolibusz járműfejlesztés Budapesti villamos és trolibusz járműfejlesztés Döntés-előkészítő fejlesztési koncepció, Vezetői összefoglaló 1 Budapesti villamos és trolibusz járműfejlesztés Döntés-előkészítő fejlesztési koncepció Vezetői

Részletesebben

Magyarország. Vidékfejlesztési Minisztérium Környezetügyért Felelős Államtitkárság TÁJÉKOZTATÓ

Magyarország. Vidékfejlesztési Minisztérium Környezetügyért Felelős Államtitkárság TÁJÉKOZTATÓ Magyarország Vidékfejlesztési Minisztérium Környezetügyért Felelős Államtitkárság TÁJÉKOZTATÓ Magyarország településeinek szennyvízelvezetési és tisztítási helyzetéről, a települési szennyvíz kezeléséről

Részletesebben

Megalapozó vizsgálat

Megalapozó vizsgálat Megalapozó vizsgálat Balatonfenyves településrendezési eszközeinek felülvizsgálatához 50-1658/2012 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban,

Részletesebben

Agrár környezeti értékelés Dialecte

Agrár környezeti értékelés Dialecte Agrár környezeti értékelés Dialecte Marine Gimaret és Philippe Pointereau EU Lifelong Learning Programme, Leonardo da 1 Vinci AGRIDIAG: Agri environmental farm diagnosis tool Dialecte in vocational training

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Beszámoló a Biatorbágyi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat 2015. évi tevékenységéről

ELŐTERJESZTÉS. Beszámoló a Biatorbágyi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat 2015. évi tevékenységéről Város Polgármestere 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a. Telefon: 06 23 310-174/142, 144 Fax: 06 23 310-135 E-mail: polgarmester@biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu ELŐTERJESZTÉS Beszámoló a Biatorbágyi

Részletesebben

Előzetes Akcióterületi Terve

Előzetes Akcióterületi Terve Szeged Megyei Jogú Város ELI ipari-innovációs akcióterületének Előzetes Akcióterületi Terve Készült a DAOP-5.1.1/B-13 Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése pályázati felhívásra benyújtott

Részletesebben

A parlagfű polleninformáció szolgáltatás eszközei

A parlagfű polleninformáció szolgáltatás eszközei 11 A parlagfű polleninformáció szolgáltatás eszközei Udvardy Orsolya, Mányoki Gergely, Józsa Edit, Vadassy Rita, dr. Páldy Anna, dr. Magyar Donát Országos Közegészségügyi Központ, Budapest A pollenterhelés

Részletesebben

A korszerű közlekedési árképzési rendszerek hazai bevezetési feltételeinek elemzése

A korszerű közlekedési árképzési rendszerek hazai bevezetési feltételeinek elemzése A korszerű közlekedési árképzési rendszerek hazai bevezetési feltételeinek elemzése Készítette: Dr. Tánczos Lászlóné és Dr. Bokor Zoltán Absztrakt Az EU Közös Közlekedéspolitikáját tartalmazó Fehér Könyv,

Részletesebben

Magyarország éghajlatának alakulása 2012. január-július időszakban

Magyarország éghajlatának alakulása 2012. január-július időszakban Magyarország éghajlatának alakulása 2012. január-július időszakban Tanulmányunkban bemutatjuk, hogyan alakult hazánk időjárása az idei év első hét hónapja során. Részletesen elemezzük az időszak hőmérsékleti-

Részletesebben

A felszíni vizek fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságai, a benne lezajló folyamatok, a víz mint élőhely jellemzése

A felszíni vizek fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságai, a benne lezajló folyamatok, a víz mint élőhely jellemzése A felszíni vizek fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságai, a benne lezajló folyamatok, a víz mint élőhely jellemzése A víz körforgása a Földön ezer km3 % újratermelődési idő óceánok és tengerek 1 380

Részletesebben

Kutatási infrastruktúrák Magyarországon

Kutatási infrastruktúrák Magyarországon 2. sz. melléklet Kutatási infrastruktúrák Magyarországon Az európai, adott esetben a Kutatási Infrastruktúrák Európai Stratégiai Fóruma (European Strategy Forum on Research Infrastructures, ESFRI) Útitervében

Részletesebben

Mérnökgeológiai jelentés a Balatonakarattya volt MÁV üdülő területének tervezett beépítéséhez szükséges vizsgálatokról

Mérnökgeológiai jelentés a Balatonakarattya volt MÁV üdülő területének tervezett beépítéséhez szükséges vizsgálatokról BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GEOTECHNIKA ÉS MÉRNÖKGEOLÓGIA TANSZÉK 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3. Tel.: 463-2043 http://www.epito.bme.hu/geotechnika-es-mernokgeologia-tanszek Mérnökgeológiai

Részletesebben

2007 November. Kemény Kristóf: Ahol játszik a gyerek!, 2007. Nemzeti sport, 308. (2007.11.12.) p. 5.-5

2007 November. Kemény Kristóf: Ahol játszik a gyerek!, 2007. Nemzeti sport, 308. (2007.11.12.) p. 5.-5 2007 November Kemény Kristóf: Ahol játszik a gyerek!, 2007. Nemzeti sport, 308. (2007.11.12.) p. 5.-5 Antalicz Gergelics Natália: Alapfokú tanfolyam tűzoltóknak, 2007. Katasztrófavédelem, 11. (2007.11.)

Részletesebben

Nitrogén-eltávolítás az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen

Nitrogén-eltávolítás az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen Nitrogén-eltávolítás az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen Kassai Zsófia Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. Bevezetés A növényi tápanyagok eltávolítása a szennyvízből, azon belül is a nitrogén-eltávolítás

Részletesebben

superior márc. 1. 20., nov. 22. dec. 20.

superior márc. 1. 20., nov. 22. dec. 20. Hévíz HOTEL EURÓPA FIT Gyógyulás, wellness, családbarát környezet, három generáció számára ideális környezet. Az elmúlt évben látványosan megújult szálloda Hévíz központjában, a világhírű gyógytótól 400

Részletesebben

BALATON PARTI SÁV TÁJ KEZELÉSI ELŐ-TERV (LANDSCAPE MANAGEMENT PLAN)

BALATON PARTI SÁV TÁJ KEZELÉSI ELŐ-TERV (LANDSCAPE MANAGEMENT PLAN) BALATON PARTI SÁV TÁJ KEZELÉSI ELŐ-TERV (LANDSCAPE MANAGEMENT PLAN) 2012 BALATONI INTEGRÁCIÓS ÉS FEJLESZTÉSI ÜGYNÖKSÉG Balaton Parti Sáv Táj Kezelési Elő-Terv (Landscape Management Plan) 2012 Készítette:

Részletesebben

2011. augusztus havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés

2011. augusztus havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés 211. augusztus havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: Augusztus hónap időjárását nagy csapadék hiány, az átlagot jóval meghaladó hőmérséklet,

Részletesebben

Boromisza Zsombor. Tájváltozás a Velencei-tó partján *

Boromisza Zsombor. Tájváltozás a Velencei-tó partján * Boromisza Zsombor Tájváltozás a Velencei-tó partján * folyóirat cikk * A műhelytanulmány a TÁMOP-4.2.1.B-09/1/KMR-2010-0005 azonosítójú projektje Élhető régió, élhető települési táj című alprojekt 9. Tájváltozás

Részletesebben

A települési környezet fejlesztésének egy aspektusa az Őriszentpéteri kistérségben

A települési környezet fejlesztésének egy aspektusa az Őriszentpéteri kistérségben A települési környezet fejlesztésének egy aspektusa az Őriszentpéteri kistérségben Baranyai Gábor 1 Csapó Olga 2 2008. június Az Őrség népessége az évtizedes tendenciát tekintve fogy és elöregszik, bár

Részletesebben

Regionális és megyei szakiskolai tanulói létszámok meghatározása

Regionális és megyei szakiskolai tanulói létszámok meghatározása Regionális és megyei szakiskolai tanulói létszámok meghatározása a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére (becslések a 2008-2012-es /2015-ös/ időszakra) A tanulmányt írta: Jakobi

Részletesebben

A NAV az általános forgalmi adó alanya, pénzügyi igazgatási tevékenysége adómentes, vállalkozási tevékenységet nem folytat.

A NAV az általános forgalmi adó alanya, pénzügyi igazgatási tevékenysége adómentes, vállalkozási tevékenységet nem folytat. XVI. Fejezet: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Államháztartási egyedi azonosító száma: 295868 Államháztartási szakágazati besorolása: 841112 Pénzügyi, költségvetési igazgatás Adószáma: 15789934-2-51 Székhelye:

Részletesebben

TÁROZÓK ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOTFELMÉRÉSE Dr. Mátrai Ildikó Dr. Vadkerti Edit Eötvös József Főiskola Vízellátási és Környezetmérnöki Intézet

TÁROZÓK ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOTFELMÉRÉSE Dr. Mátrai Ildikó Dr. Vadkerti Edit Eötvös József Főiskola Vízellátási és Környezetmérnöki Intézet TÁROZÓK ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOTFELMÉRÉSE Dr. Mátrai Ildikó Dr. Vadkerti Edit Eötvös József Főiskola Vízellátási és Környezetmérnöki Intézet 1. Bevezetés Az Eötvös József Főiskolán a Hidroökológia mérőgyakorlat

Részletesebben

Iktatószám: 41- /2008. Tárgy: Tájékoztató a 2007. évi Országos Kompetencia-mérés hódmezővásárhelyi eredményéről

Iktatószám: 41- /2008. Tárgy: Tájékoztató a 2007. évi Országos Kompetencia-mérés hódmezővásárhelyi eredményéről Iktatószám: 41- /2008. Tárgy: Tájékoztató a 2007. évi Országos Kompetencia-mérés hódmezővásárhelyi eredményéről Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének Tisztelt Közgyűlés! Az oktatási rendszer

Részletesebben

MMK Szakmai továbbk CSAPADÉKV

MMK Szakmai továbbk CSAPADÉKV CSAPADÉKV KVÍZ-GAZDÁLKODÁS CSAPADÉK SZENNYVÍZ EGYESÍTETT RENDSZERŰ CSATORNÁZÁS URBANIZÁCIÓ SZENNYVÍZTÍTÁS CSATORNÁZÁSI RENDSZEREK KLÍMAVÁLTOZÁS CSAPADÉKVÍZ-GAZDÁLKODÁS MEGAVÁROSOK A csapadé időszerűségét

Részletesebben

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2016

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2016 A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2016 Az elemzés a Szakiskolai férőhelyek meghatározása 2016, a megyei fejlesztési és képzési bizottságok (MFKB-k) részére című

Részletesebben

MTA GYEP Iroda. A Munkaerő-felmérés 15 évének tanulságai a gyermekes családok szempontjából 1,2. 1. Bevezetés és összefoglalás

MTA GYEP Iroda. A Munkaerő-felmérés 15 évének tanulságai a gyermekes családok szempontjából 1,2. 1. Bevezetés és összefoglalás MTA GYEP Iroda A Munkaerő-felmérés 15 évének tanulságai a gyermekes családok szempontjából 1,2 1. Bevezetés és összefoglalás A Munkaerő felmérés amelyet a KSH negyedévenként végez nemzetközi megállapodások

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Társadalmi Megújulás Operatív Program

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Társadalmi Megújulás Operatív Program PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Társadalmi Megújulás Operatív Program A természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújítása a közoktatásban (Öveges Program) c. pályázati felhívásához Kódszám:

Részletesebben

Információs Társadalom Monitoring vizsgálat 2002 eredményei

Információs Társadalom Monitoring vizsgálat 2002 eredményei Az Információs Társadalom helyzete Magyarországon 2002 végén-2003 elején Információs Társadalom Monitoring vizsgálat 2002 eredményei Összefoglaló jelentés az Informatikai és Hírközlési Minisztérium számára

Részletesebben

FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉVKÖNYV 2011. Vállalati felelősségvállalással a fenntartható fejlődésért

FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉVKÖNYV 2011. Vállalati felelősségvállalással a fenntartható fejlődésért FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉVKÖNYV 2011 Vállalati felelősségvállalással a fenntartható fejlődésért A kiadvány megjelenését támogatta Kiadja Felelős kiadó Szerkesztette Lektorálta TISZAI VEGYI KOMBINÁT GKI GAZDASÁGKUTATÓ

Részletesebben

Tartószerkezet-rekonstrukciós Szakmérnöki Képzés

Tartószerkezet-rekonstrukciós Szakmérnöki Képzés 6.2. fejezet 483 FEJEZET BEVEZETŐ 6.2. fejezet: Síkalapozás (vb. lemezalapozás) Az irodaház szerkezete, geometriája, a helyszín és a geotechnikai adottságok is megegyeznek az előző (6.1-es) fejezetben

Részletesebben

PRÓBAMÉRÉSEK TEREPI KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT KÖNNYŰ EJTŐSÚLYOS DINAMIKUS TERHELŐTÁRCSÁVAL

PRÓBAMÉRÉSEK TEREPI KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT KÖNNYŰ EJTŐSÚLYOS DINAMIKUS TERHELŐTÁRCSÁVAL Miskolci Egyetem, Multidiszciplináris tudományok, 1. kötet (011) 1. szám, pp. 75-8. PRÓBAMÉRÉSEK TEREPI KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT KÖNNYŰ EJTŐSÚLYOS DINAMIKUS TERHELŐTÁRCSÁVAL Makó Ágnes PhD hallgató, I. évfolyam

Részletesebben

Vukovich Gabriella: Népesedési folyamataink uniós összehasonlításban

Vukovich Gabriella: Népesedési folyamataink uniós összehasonlításban Vukovich Gabriella: Népesedési folyamataink uniós összehasonlításban (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich Gabriella (2004) Népesedési folyamataink

Részletesebben

ÉTEL ELŐKÉSZÍTÉS/KONYHA

ÉTEL ELŐKÉSZÍTÉS/KONYHA Hónap/év:.20 DÁTUM ALÁÍRÁS MEGJEGYZÉSEK 01. 02. 03. 04. 05. 06. 07. 08. 09. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. MINDEN TÉTEL NAPI LEGALÁBB EGYSZERI TISZTÍTÁSA

Részletesebben

Budapesti mozaik 5. Lakáshelyzet

Budapesti mozaik 5. Lakáshelyzet 27/16 Összeállította: Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 16. szám 27. május 29. Budapesti mozaik 5. Lakáshelyzet A tartalomból 1 Lakásépítés 3 Lakásállomány használati

Részletesebben

Európai Duna Stratégia: kezdeményezés a térség fenntartható fejlődésért. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium vitaindító gondolatai

Európai Duna Stratégia: kezdeményezés a térség fenntartható fejlődésért. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium vitaindító gondolatai Európai Duna Stratégia: kezdeményezés a térség fenntartható fejlődésért A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium vitaindító gondolatai Budapest, 2010. Január A társadalmi fejlődést és jól-létet világszerte

Részletesebben

II. A rendelkezésre álló pénzügyi források és azok megoszlása

II. A rendelkezésre álló pénzügyi források és azok megoszlása MINISZTERELNÖKI HIVATAL MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA M E G Á L L A P O D Á S I. Preambulum A Magyar Köztársaság Kormánya és a Magyar Tudományos Akadémia között 2003. május 5- én, a stratégiai kutatások megvalósításáról

Részletesebben

ŐSLÉNYTANI VITÁK /ülscussionos Palaeontologlcae/, 36-37, Budapest, 1991, pp. 217-226. Nagyító Bodor Elvirax

ŐSLÉNYTANI VITÁK /ülscussionos Palaeontologlcae/, 36-37, Budapest, 1991, pp. 217-226. Nagyító Bodor Elvirax 217 ŐSLÉNYTANI VITÁK /ülscussionos Palaeontologlcae/, 36-37, Budapest, 1991, pp. 217-226. A DALA HÍM ÉS A!IÉVIZI-TÉi E E JLflOÉSTÜRTÉNETÉNEK Ös s z e h a s o n l í i á s a p a l y n o l ó g i a i v i z

Részletesebben

GEOFIZIKAI ÜLEDÉKVIZSGÁLATOK A FERTÕ MEDENCÉJÉBEN. Szarka László és Wesztergom Viktor MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet, Sopron

GEOFIZIKAI ÜLEDÉKVIZSGÁLATOK A FERTÕ MEDENCÉJÉBEN. Szarka László és Wesztergom Viktor MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet, Sopron GEOFIZIKAI ÜLEDÉKVIZSGÁLATOK A FERTÕ MEDENCÉJÉBEN Szarka László és Wesztergom Viktor MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet, Sopron ÁBRA NÉLKÜLI VÁLTOZAT Víz alatti talajok szerepe a tavak környezetvédelmében

Részletesebben

EGY KOMPLEX AKKREDITÁLHATÓ VÍZMINŐSÉG TÁVMÉRŐ RENDSZER ALKALMAZÁSA A TORNA PATAK VÍZMINŐSÉGÉNEK ELLENŐRZÉSÉRE

EGY KOMPLEX AKKREDITÁLHATÓ VÍZMINŐSÉG TÁVMÉRŐ RENDSZER ALKALMAZÁSA A TORNA PATAK VÍZMINŐSÉGÉNEK ELLENŐRZÉSÉRE EGY KOMPLEX AKKREDITÁLHATÓ VÍZMINŐSÉG TÁVMÉRŐ RENDSZER ALKALMAZÁSA A TORNA PATAK VÍZMINŐSÉGÉNEK ELLENŐRZÉSÉRE APPLICATION OF A COMPLEX ACCREDITED WATER QUALITY TELEMETRY SYSTEM FOR MONITORING OF WATER

Részletesebben

FORRÁSOK TERMÉSZETVÉDELMI ÉRTÉKFELTÁRÁSA ÉS NYILVÁNTARTÁSA. Havassy András 1 Kiss Gábor 2. Bevezetés

FORRÁSOK TERMÉSZETVÉDELMI ÉRTÉKFELTÁRÁSA ÉS NYILVÁNTARTÁSA. Havassy András 1 Kiss Gábor 2. Bevezetés Földrajzi Konferencia, Szeged 2001. FORRÁSOK TERMÉSZETVÉDELMI ÉRTÉKFELTÁRÁSA ÉS NYILVÁNTARTÁSA Havassy András 1 Kiss Gábor 2 Bevezetés Az 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről (a továbbiakban

Részletesebben

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Az észak-európai lakosság utazási szokásai és Magyarország mint turisztikai desztináció ismertsége, imázsa és piaci potenciálja Észak-Európában Összeállította: a Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a Xellum

Részletesebben

Karsztárvizek előrejelzési lehetőségei a Szinva-patak vízgyűjtőjén

Karsztárvizek előrejelzési lehetőségei a Szinva-patak vízgyűjtőjén Karsztárvizek előrejelzési lehetőségei a Szinva-patak vízgyűjtőjén Hernádi Béla*, Lénárt László**, Czesznak László***, Kovács Péter****,, Tóth Katalin*, Juhász Béla***** * MERT ZRt, Bükkábrány, hernadib@t-online.hu;

Részletesebben

Közutak tervezése (KTSZ) és a csatlakozó előírások Útügyi napok Békéscsaba, 2004 szeptember 8., előadás

Közutak tervezése (KTSZ) és a csatlakozó előírások Útügyi napok Békéscsaba, 2004 szeptember 8., előadás Közutak tervezése (KTSZ) és a csatlakozó előírások Útügyi napok Békéscsaba, 2004 szeptember 8., előadás Számtalanszor elhangzik, hogy azért drágák az autópályák, mert szigorúak a tervezés alapjául szolgáló

Részletesebben

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája WEKERLE TERV A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája Tartalom 1. A Wekerle Terv háttere... 2 2. Célrendszer... 6 2.1. Infrastruktúra összehangolása a Kárpát-medencében... 9 2.2.

Részletesebben

poliklórozott dioxinok és furánok fotolízise

poliklórozott dioxinok és furánok fotolízise A TERMÉSZETES ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME 6.1 6.3 Növényi olajokban oldott, poliklórozott dioxinok és furánok fotolízise Tárgyszavak: növényolaj; poliklórozott dioxin; módszer; talajtisztítás. Számos

Részletesebben