BALATON ÉS BEFOLYÓI HALÁLLOMÁNYÁNAK MONITOROZÁSA AZ EU VKI IRÁNYELVEINEK FIGYELEMBEVÉTELÉVEL
|
|
- Dávid Juhász
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 BALATON ÉS BEFOLYÓI HALÁLLOMÁNYÁNAK MONITOROZÁSA AZ EU VKI IRÁNYELVEINEK FIGYELEMBEVÉTELÉVEL Specziár András és Takács Péter MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézete, Tihany Összefoglalás. Vizsgálataink során elemeztük az EU VKI tavak halállományának felmérésére vonatkozó szabványának illeszthetőségét a Balatoni viszonyokhoz, vizsgáltuk a vízmélység hatását a szabványháló reprezentativitására, illetve a régebbi adatsoraink összevethetőségét az új szabvány szerinti adatokkal. Részletesen felmértük a Balatonba ömlő főbb vízfolyások halállományát a VKI protokoll szerint, és elemeztük ezen vízfolyások csoportosíthatóságát. Bevezetés A Balaton halállományának hosszú távú monitorozására 1996-ban tettünk javaslatot (Specziár és mtsai 1997). Az akkor meghatározott módszerekkel immár tíz éves adatsorok állnak rendelkezésre (Specziár és mtsai 2000, Bíró és mtsai 2002, 2003a,b) ben az EU standardizálásért felelős bizottsága (CEN) azonban elfogadta az EN 14757/2005 szabványt, amely meghatározza, hogy a Víz-keretirányelv (VKI) keretében miként kell a tavak halállományát kopoltyúhálóval felmérni. E szabvány a Skandináv országok nagy mélységű tavainak vizsgálatára kidolgozott módszertannal azonos (Appelberg és mtsai 1995, Appelberg 2000). A protokoll első hazai tesztje az ECOSURV (2005) projekt keretében 2005 augusztusában volt a Balatonon, a Fertőn és a Velencei-tavon őszétől, pedig a szabvány már a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) vizsgálatainál is figyelembe vételre került. A szabvány célkitűzései: tavak halállományának összetételére, relatív mennyiségére és struktúrájának időben és térben, tavon belül és tavak között összevethető eredményeket biztosító, paneles kopoltyúhálókon alapuló, standardizált gyűjtési módszer rögzítése. A szabvány áttanulmányozásakor a hazai alkalmazhatóságot illetően számos kérdés vetődött fel. Jelen kutatásaink Balatonra vonatkozó részében így a tavak halállományának VKI szerinti felmérésének módszertani, alkalmazhatósági kérdéseit vizsgáltuk. A VKI nagy figyelmet fordít a kisvízfolyások vizsgálatára. E vizek halállományának felmérésére 2003-tól az EN szabvány
2 vonatkozik. Az abban foglaltak az eddigi magyarországi gyakorlathoz képest csak kissé eltérő vizsgálati eljárást írnak elő, így átvételük alig okoz problémát. Minthogy a balatoni befolyók halállományának kutatása korlátozottabb volt eddig, illetve, hogy e vizsgálatok módszertanilag is eltértek egymástól (Przybylski és mtsai 1991, Harka és Juhász 1996, Keresztessy 1998, Bíró és mtsai 2002, 2003a,b, Lendvai és Keresztessy 2004), így e téren kutatásaink során arra összpontosítottunk, hogy e vizek halfaunáját minél részletesebben és a VKI előírásainak megfelelő módon felmérjük. Minthogy a VKI korlátozottan ugyan, de lehetőséget nyújt a mintavételi módszerek helyi viszonyokhoz történő igazítására, különös jelentősége van annak, hogy vizsgáljuk az említett szabványok illeszthetőségét, a vizeinket és azok halállományát jellemző feltételekhez, illetve, hogy ezek alapján javaslatokkal éljünk a magyarországi véglegesítendő VKI protokoll tartalmát és korlátait illetően. A évre tervezett kutatások: 1.) A Balaton halállományának vizsgálata a VKI szerint - módszertani értékelés. Vizsgáljuk a VKI szabványában szereplő 1.5 m magas kopoltyúháló pontosságát a vízmélység függvényében. Adataink és tapasztalataink alapján értékeljük a szabványhálót a célszerűség szempontjából. Elemezzük az EN 14757/2005 mintavételi szabvány célszerűségét és alkalmazhatóságát a Balaton esetében. Elemezzük, miként tehetők összevethetővé a meglévő balatoni adatsorok a VKI szabvány szerinti felmérések eredményeivel. 2.) Vizsgáljuk a balatoni befolyók halállományát a VKI szerint. Anyag és módszerek áprilisa és szeptembere között 18 alkalommal végeztünk kopoltyúhálós próbahalászatokat a tó nyíltvízi és part menti területein, m vízmélység tartományban, 3-3 db szabvány 1.5 m magas és hasonló felépítésű 3 m magas kopoltyúhálókkal, 1-4 órányi halászattal hálónként. A szabvány háló 12 db 2.5 m hosszú panelból áll, amelyek szembősége rendre: 43, 19.5, 6.25, 10, 55, 8, 12.5, 24, 15.5, 5, 35 és 29 mm. A számításoknál az 5 mm-es panelt, mivel az a 3 m magas hálókból hiányzott, nem vettük figyelembe. E panel nyár közepétől már egyébként
3 sem fogott halat. Esetenként két, egyenként egy-egy m hosszú 65 és 80 mm-es panelból álló kiegészítő hálót is alkalmaztunk. Az egyes hálók fogását külön értékeltük, és egy órányi halászati időre standardizáltuk. A kiegészítő hálók fogását 2.5 m panelhosszra vetítve hoztuk közös nevezőre a szabványhálóval. Az elemzésekbe bevontuk az folyamán született adatainkat. E felmérések szintén 5-80 mm szembőség tartományon belül arányosan elosztott panel-összetételű hálókkal történtek. E hálók 3 m magasak voltak a következő összeállításban: 5, 6.25, 8, 11 és 14 mm szembőség 5-5 m hosszban, 18, 24, 30 és 40 mm szembőség m hosszban, valamint 50, 65 és 80 mm szembőség m hosszban. E mintákat, a panelhosszt illetően szintén standardizáltuk. A hosszú távú elemzésekbe a már az új szabványhálókkal készült, évi NBmR felmérések adatait is bevontuk. ViÓ EgH EgV EgM VN CsT LF LL KK LP SzM ÖP SzB Sz71 K71 AA A71 Ö71 Cs71 TT ViR TR LG VV EgGy EgN Eg71 Bed71 T71 L71 Vi71 V71 BuÁ BuK J7 T7 B7 BSz KKö KKe JGy TV BK 10km ZS7 M7 MCs BB KN PL HK PP JH TS ZSO MK 1. ábra. A Balatonba befolyó kisvízfolyások rendszere. Félkövér betűtípussal jelöltük azokat a szakaszokat, amelyeken háromszori felmérést végeztünk 2006-ban 14 északi befolyó 31 pontján és 11 déli befolyó 24 pontján vizsgáltuk a halállományt. Háromszori vizsgálatot az északi oldalon 6
4 vízfolyás 13 pontján, a déli oldalon 10 vízfolyás 19 pontján végeztünk (1. ábra). A felméréseket Hans-Grassl IG200B elektromos halászgépekkel végeztük, mintavételi pontonként 150 m-en. Mértük a vízmélységet (M), a mederszélességet (SZ), a tengerszint feletti magasságot (TSZF), az átlagos vízsebességet (SEB) és becsültük az átlagos növényzeti borítottságot (BOR). Az esést és a mintaszakaszok fő befogadóktól vízi úton mért távolságát (TÁV) katonai térképekről olvastuk le. Eredmények Az EN 14757/2005 szabvány alkalmazása a Balatonon A szabvány kopoltyúháló panelbeosztása igazodik a Balaton és általában tavaink adottságaihoz. Ugyanakkor, a 65 és 80 mm szembőségű kiegészítő hálók használata nélkülözhetetlen a halállomány reprezentatív mintázásához. E panelek alkalmasak ugyanis csak a ponty, a nagyobb dévérkeszeg, fogassüllő, balin és ezüstkárász gyűjtésére. A szabványban rögzített hálóhosszúság szintén megfelelő a hazai viszonyok között. A szabvány 6 m-nél sekélyebb állóvizek felmérését 1.5 m magas hálókkal írja elő, amely azonban eredményeink szerint igen komolyan sérti a reprezentativitás elvét. A 18 mintavétel során 14 halfaj 8904 egyedét (342 kg) fogtuk meg. Az 1.5 m és 3 m magas hálók fogása az átlagos fajszámban ugyan nem, ám az egységnyi idő alatt fogott halak mennyiségében és megoszlásában jelentősen eltért >1.5 m vízmélységnél m vízmélységnél a 3 m magas háló egyedszámban balinból Aspius aspius, küszből Alburnus alburnus (3-115-szörös eltérés!), gardából Pelecus cultratus ( szeres eltérés!) és fogassüllőből, míg 3 m-nél mélyebb vízben küszből és gardából fogott jelentősen többet. A bodorka Rutilus rutilus, a karika keszeg Blicca bjoerkna, a dévérkeszeg Abramis brama és a vágódurbincs Gymnocephalus cernuus esetében a két háló fogása nem különbözött. A biomasszában csak a küsz és a garda mennyisége volt szignifikánsan magasabb a 3 m magas hálóban. Megállapíthatjuk tehát, hogy a Balatonban az 1.5 m magas vízfenékre süllyedő standard EU kopoltyúháló az 1.5 m-nél mélyebb vízterületek halállományát csak részlegesen mintázza meg, amelynek oka, hogy a halállomány egy része a vízoszlop felsőbb rétegeiben tartózkodik és így a háló felett szabadon, közlekedhet. Ezen mintavételi hiba az egyes halfajokat eltérő módon érinti és így a halállomány összetételére vonatkozóan is téves becsléshez vezet. Az EU VKI célja, miszerint a halállomány összetételére és relatív
5 mennyiségére vonatkozóan időben és térben összevethető eredményeket kapjunk, sekély tavakban 1.5 m magas háló alkalmazásával tehát nem érhető el. Javaslatunk így: lévén, hogy hazai természetes tavaink vízmélysége rendszerint 6 m alatt marad, a hazai VKI protokollba legyen előírás a vízoszlop teljes lefedését biztosító hálók használata e vízmélységig. A szabvány a mintavétel éven belüli időzítésére a nyár végi-ősz eleji időszakot ajánlja, amely egybevág a balatoni halállomány évszakos aktivitás mintázata (Specziár 2001) alapján javasolható időszakkal. A vizsgálatok napon belüli időzítését a döntően skandináviai gyakorlaton alapuló szabvány napnyugtától napkeltéig terjedő 12 óra időtartamra írja elő. Ez a hazai viszonyok között azonban több akadályba is ütközik. A Balatonon az egységnyi halászati időre jutó kopoltyúhálós fogás markáns napszakos ritmust mutat. Napközben a fogás nagyjából állandó szinten van, majd napnyugta környékén hirtelen nagyon megnő és éjszaka a halászat a max. 6 kg fogás/háló kritérium miatt rendszerint kivitelezhetetlen. Az éjszakai mintavétel ellen szól az is, hogy tavainkon, így a Balatonon is, jelentős a vízi forgalom és sok a fürdőző, horgászó ember. A biztonságos mintavétel így éjszaka csak ritkán és csak nagy költségek árán lenne biztosítható (lámpák, folyamatos őrzés emelt létszámmal). Összegezve tehát, mind vizeink halállomány sűrűsége, mind a vizeinken folyó nagy emberi aktivitás a nappali mintavételt indokolja. Ennek célszerű időpontja a napkeltét követő 2-6 óra. Az EN 14757/2005 szabvány a mintavételi intenzitást két egymást követő mintavétel között bekövetkezett 50%-nál nagyobb változások kimutatására adja meg. E szerint, évenként egyszer végzett felmérések csak a nagyléptékű, havária jellegű változások kimutatására alkalmasak. Évről-évre bekövetkező "kisebb" változásokra ezen adatok alapján bárminemű következtetést tenni igen komoly hiba lenne. Ha tehát finomabb különbségek kimutatására is szükség van, akkor évi többszöri mintavétel lenne szükséges. Alternatíva lehet, még ha folyamatos adatsorainkon az öt-tíz éves mozgó átlag segítségével próbálunk trendeket azonosítani. Ugyanakkor, ha az adott víztér mérete alapján előírt hálómennyiségnél és mintavételi pontnál kisebb intenzitású felméréseket végzünk/végeztetünk (finanszírozás!), akkor még az 50%-ot meghaladó mértékű változások kimutatása sem lehet megalapozott/elvárható! A mintán belüli ismétlések száma egy adott mintavételi egység, tó,
6 tó részlet vagy mintavételi terület mintázása során az alkalmanként kihelyezendő hálók mennyiségét takarja. Erre nézvést a szabvány útmutatása mind elvi, mind gyakorlati oldalról jól alátámasztott (Appelberg és mtsai 1995, Appelberg 2000), és illik hazai vizeink, így a Balaton adottságaihoz is. A Balatonon például a szabványnak teljes mértékig megfelelő, 50% feletti változások kimutatására alkalmas mintavételi intenzitás 4x64 (48 standard és 8 kiegészítő) = 256 (192 standard és 32 kiegészítő) db háló kihelyezését jelenti a tó területén, amely két fő 32 terepen eltöltött munkanapjának felel meg, és ehhez még az adatok értékeléséhez szükséges laboridő is hozzá adódik! halállomány sűrűsége (fogás: g/óra/std. háló) egyéb fogassüllő küsz garda dévérkeszeg Keszthely tóközép Zánka tóközép Siófok tóközép halállomány sűrűsége (fogás: g/óra/std. háló) egyéb küsz fogassüllő balin ponty karika keszeg garda ezüstkárász dévérkeszeg bodorka Keszthely parti sáv Sajkod parti sáv 2. ábra. A halállomány hosszú távú változásai a Balatonban, felül a nyíltvízen, alul a parti sávban. A nyíltvízen stabilan fennáll egy Keszthely felé irányuló növekvő trend. Emellett, a időszak nagyon alacsony vízállása alatt a halak a nyíltvíz felé, majd ben az emelkedő vízszint hatására a parti sávba húzódtak. Az ábra 3 m magas hálókkal készült vizsgálatok eredményeit összegzi. 1.5 m magas VKI szabványhálókkal a előtti adatsorok nem hozhatók szinkronba A szabvány alapesetben 12 óra mintavételi időtartammal számol,
7 ami a helyi adottságok függvényében csökkenthető. E szempontból a hálók torzításmentes működése a legfontosabb, amelynek feltétele viszont, hogy a hálónkénti fogás nem haladhatja meg a 6 kg-ot. A Balatonon, a Fertő-tavon és a Velencei-tavon szerzett tapasztalataink alapján nyár közepe és ősz közepe közötti időszakban, nappal 1-6 órányi halászat lehetséges a hálók túltelítődése nélkül. Ahhoz, hogy a halászat időtartamát optimalizálhassuk, javasolható, hogy a hálók telítődését óránként ellenőrizve igyekezzük a mintavétel befejezésének idejét meghatározni, törekedve a hálónkénti g fogás elérésére. A hosszabb halászati idő ellen szól az is, hogy hazánkban a hálók nem hagyhatók magukra, azaz a halászat teljes időtartama alatt őrizni kell azokat. A kopoltyúhálós adatsorok illeszthetősége alapvetően a következőktől függ. 1.) azonosak voltak-e a gyűjtés feltételei, mint pl. az évszak, a napszak és a helyszín; 2.) megfeleltethetők-e egymásnak az alkalmazott hálók a méretszelektivitás szempontjából; 3.) megfeleltethető-e egymásnak az alkalmazott hálók szelektivitása funkcionális szempontból (pl. vízoszlopbeli elhelyezkedés). A Balaton esetében a előtti és utáni adatsorok esetében az 1.) és 2.) kritériumok teljesülnek, probléma a 3. ponttal van. Nevezetesen, a régebbi hálónk 3 m magas volt, míg az EU VKI szabvány hálója csak 1.5 m magas. Ez, mint láttuk nem korrigálható különbség. Minthogy azonban folyamán, részben éppen e téma keretében, még 3 m magas hálókkal is mintáztunk, eredményeink még összevethetőek a régebbi adatokkal (2. ábra). A befolyók halállományának felmérése Az északi befolyókból 30, a déliekből 28, összesen, pedig 33 faj egyede került elő. E fajok közül 8 volt védett és 8 adventív. A Balaton vízgyűjtőjéről ugyan nem mutattunk ki új halfajt, ám az egyes vízfolyásokból ismert fajok száma számos esetben jelentősen növekedett. A Balaton déli befolyói közül a Büdösgáti-vízen 2006-ban 7 új faj került elő, az ismert fajok száma így 20-ra nőtt. A Jamai-patakból eddig 16 faj volt ismert, 2006-ban 6 faj jelenlétét regisztráltuk, ebből az eddigiekhez képest egy volt új. A Koroknai-patakból 11 faj került elő, ebből 2 új, így az innen ismert fajok száma már 15. A Köröshegyi-sédből eddig 8 halfaj jelenlétét igazolták, mi 3 fajt fogtunk, egy a vízfolyásra nézve újnak bizonyult. A Marótvölgyi-vízfolyásból 16 fajt mutattuk ki, a
8 10 újonnan fogott fajjal az innen ismert fajok száma 23-ra növekedett. A Pogányvölgyi-vízfolyáson (Keleti-bozót árok) 2006-ban 21 faj került elő, ezek közül 11 bizonyult újnak. A Tetves-patakból az eddig ismert fajok száma 6-volt, amelyet 2006-ban 9 új fajjal gyarapítottunk. A Zala- Somogy-határárokból 20 faj került elő, 5 bizonyult újnak, így az ismert fajok száma 22-re emelkedett. A Burnót-patakból eddig 4 fajt írtak le, vizsgálataink 4 új fajával a patakból ismert fajok száma 8-ra bővült. 3. ábra. Az 1%-nál nagyobb gyakoriságú halfajok balatoni befolyókban A tó északi befolyói közül az Egervízből 23 faj jelenlétét mutattuk ki, ebből 6 bizonyult újnak, így az innen ismert fajok száma 24-re nőtt. A Lesencéből 16 faj előfordulása volt ismert, vizsgálataink során 3 új faj került elő. A Tapolca patakból 10 faj jelenléte volt bizonyított, vizsgálataink további tíz faj jelenlétét igazolták. Annak ellenére, hogy irodalmi adatok viszonylagos fajgazdagságról tudósítanak, a Lovasiséden csak egyetlen fajt (ezüstkárász) fogtunk, ugyanúgy, mint az Aszófői-sédben. Nem találtunk halat a Szőlősi-sédben, Örvényesisédben, a Csopaki-sédben, a Koloska patakban és a Cserkúti-patakban sem. Közös vonásuk e patakoknak, hogy az esésük nagy, míg vízgyűjtőjük kicsi. Több kisvízfolyás torkolati szakaszán iszapfogókat építettek, hogy gátolják a hordalék bemosódását a Balatonba. Ugyanakkor, mivel ezek a védművek a halak számára átjárhatatlanok,
9 így a vízfolyások időszakos kiszáradását követően a halak már nem képesek azokat újra benépesíteni. Véleményünk szerint ez történhetett a Csopaki-séd és az Örvényesi-séd esetében is. A vizsgált vízfolyásrendszeren, a viszonylagos fajgazdagság ellenére csak néhány faj volt jelen nagyobb állományokkal. A balatoni kisvízfolyásokon 14 faj került elő 1%-nál nagyobb gyakorisággal (3. ábra). Reofil fajok által dominált állományokat csak néhány, a Balatontól távol fekvő dombsági mintaszakaszon találtunk. A középső és torkolati szakaszok halállományaiban az ezüstkárász, a bodorka és a szivárványos ökle a leggyakoribb. A legnagyobb átlagos fajszámokat a tó közelében található mintaszakaszokon tapasztaltuk. Köszönetnyilvánítás A munka során nyújtott segítségéért Dobos Gézát és Maroskövi Beátát illeti kiemelt köszönet. Irodalom Appelberg M. (Ed.) (2000) Swedish standard methods for sampling freshwater fish with multi-mesh gillnets. Fiskeriverket Information 2000: 1, 32 p. Appelberg M., Berger H. M., Hesthagen T., Kleiven E., Kurkilahti M., Raitaniemi J. & Rask M. (1995) Development and intercalibration of methods of Nordic freshwater fish monitoring. Wat. Air Soil Poll. 85: Bíró P., Specziár A. és Keresztessy K. (2002) A Balatonban őshonos halpopulációk minőségi-mennyiségi felmérése, állomány-dinamikáik és trofikus kapcsolataik. In: Mahunka S. és Banczerowski J.-né (szerk.), A Balaton kutatásának évi eredményei. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest. p Bíró P., Specziár A. & Keresztessy K. (2003a.) Diversity of fish species assemblages distributed on the drainage area of Lake Balaton (Hungary). Hydrobiologia : Bíró P., Specziár A. és Keresztessy K. (2003b.) A Balatonban őshonos halpopulációk minőségi-mennyiségi felmérése, állomány-dinamikáik és trofikus kapcsolataik. In: Mahunka S. és Banczerowski J.-né (szerk.), A Balaton kutatásának évi eredményei. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest. p ECOSURV (2005a.) Biológiai minősítési elemek: Halak. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Budapest. European Standard EN 14757/2005. Water quality - Sampling of fish with multi-mesh gillnets. European Commitee for Standardization, Brussels, 25 p. Harka Á. és Juhász P. (1996) A Zala halfaunája. Halászat 89 (1): Keresztessy K. (1998) A Balatonba ömlő patakok biológiai állapota halak. Kutatási jelentés, Balaton-kutatási Alapítvány, Tihany (kézirat). Lendvai Cs. és Keresztessy K. (2004) A Balaton befolyóinak halfaunisztikai vizsgálata.
10 Természetvédelmi Közlemények 11: Przybylski M., Bíró P., Zalewski M., Tátrai I. & Frankiewicz P. (1991) The sructure of fish communities in streams of the northern part of the catchment area of Lake Balaton (Hungary). Acta Hydrobiol. 33: Specziár A. (2001) A halak mozgási aktivitásának hatása a kopoltyúhálós mintavételezések eredményeire: a CPUE napszakos és évszakos változásai a Balatonban. Hidrol. Közl. 81: Specziár A., Tölg L. és Bíró P. (1997) A halbiológiai mintavételezés eszköze: a paneles kopoltyúháló. Hidrol. Közl. 77 (1-2): Specziár A., Tölg L. és Bíró P. (2000) A Balaton halfaunájának vizsgálata. Halászatfejlesztés 24:
A BALATON BEFOLYÓI MAKROBENTOSZÁNAK FELMÉRÉSE AZ EU VKI AJÁNLÁSAI TÜKRÉBEN
A BALATON BEFOLYÓI MAKROBENTOSZÁNAK FELMÉRÉSE AZ EU VKI AJÁNLÁSAI TÜKRÉBEN Móra Arnold MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, Tihany Összefoglalás. 2006-ban a Balaton környéki befolyók makroszkópikus
RészletesebbenÖSSZEVONT TERÜLETI JEGY
ÖSSZEVONT TERÜLETI JEGY Az Összevont Területi Jegy szabályai 2016 1. A jegy tulajdonosa jogosult a feltüntetett vízterületeken a vonatkozó jogszabályok, az országos és a helyi horgászrendben meghatározott
RészletesebbenNagylók Község Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról (egységes szerkezetben)
NAGYLÓK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 16/2006. (X. 30.) önkormányzati rendeletével, 20/2006. (XII. 20.) önkormányzati rendelettel és 18/2015.(XI.18.) önkormányzati rendelettel módosított 11/2006.
RészletesebbenS A J Ó P Á L F A L A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV * 2009 *
S A J Ó P Á L F A L A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV * 2009 * SZABÁLYOZÁSI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT HADAS MŰTEREM ÉPÍTÉSZ ÉS MŰVÉSZETI KFT. 3530 Miskolc, Rákóczi u. 15., Tel./fax: 356-763, muterem@hadas.hu
RészletesebbenEducatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504.
Az iskolázottság térszerkezete, 2011 Az iskolázottság alakulása egyike azoknak a nagy népesedési folyamatoknak, amelyekre különös figyelem irányul. Természetesen nemcsak az e területtel hivatásszerűen
RészletesebbenBoromisza Zsombor. Tájváltozás a Velencei-tó partján *
Boromisza Zsombor Tájváltozás a Velencei-tó partján * folyóirat cikk * A műhelytanulmány a TÁMOP-4.2.1.B-09/1/KMR-2010-0005 azonosítójú projektje Élhető régió, élhető települési táj című alprojekt 9. Tájváltozás
RészletesebbenEötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna
Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna Bandur Dávid Baja, 2015. február 3. IV. évfolyamos, építőmérnök szakos hallgató Tartalomjegyzék Összefoglalás 2. 1. A Lónyay-főcsatorna
RészletesebbenÉD. Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 9021. Gyır, Árpád u. 28-32
ÉD. Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 9021. Gyır, Árpád u. 28-32 E L İ T E R J E S Z T É S a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2009. május 28-i ülésére Tárgy: A megyét érintı vízgyőjtı-gazdálkodási
Részletesebben3. Állapítsa meg, hogy 1 db. KÖNYV 5. kötete és annak egyes részei szerzői jogvédelem alatt állnak-e.
A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakértői véleménye A szakvélemény címe: Gyűjteményes műnek minősülő kiadványok összehasonlító vizsgálata Ügyszám: SZJSZT 15/12. A szakvélemény szövege A Megkereső által
RészletesebbenIDEGENFORGALMI RÉGIÓBAN. Bevezetés...2. Összefoglalás...2
2016. március TURIZMUSGAZDASÁG A BALATON IDEGENFORGALMI RÉGIÓBAN STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom Bevezetés...2 Összefoglalás...2 Az elemzés módszertana...4 1. A balatoni régióban működő turisztikai vállalkozások
RészletesebbenBEVEZETÉS A NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER
Nemzeti Biodiverzitásmonitorozó Rendszer 1998-2001 Környezetvédelmi Minisztérium Természetvédelmi Hivatal BEVEZETÉS A NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer
Részletesebben1.2 Társadalmi és gazdasági viszonyok...8. 1.2.1 Településhálózat, népességföldrajz... 8 1.2.2 Területhasználat... 8 1.2.3 Gazdaságföldrajz...
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. április TARTALOM
RészletesebbenAZ ERDŐSÜLTSÉG ÉS AZ ÁRHULLÁMOK KAPCSOLATA A FELSŐ-TISZA- VIDÉKEN
AZ ERDŐSÜLTSÉG ÉS AZ ÁRHULLÁMOK KAPCSOLATA A FELSŐ-TISZA- VIDÉKEN Lóki J. 1 Szabó J. 1 Konecsny K. 2 Szabó G. 1 Szabó Sz. 3 Előzmények, célkitűzés Az elmúlt években az árhullámok magassága a Felső-Tisza
RészletesebbenÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG. Határozat
ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 web:
Részletesebbenmelynek jelentését évente, a tárgyév végéig be kell nyújtani a természetvédelmi hatóság részére Hulladékgazdálkodás:
Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség Ügyiratszám: 91.480-2-74/2013. Ea: Hargitai Attila dr. Ruzsáli Pál Berényi Anita Balatonyi Zsolt Lovászi Péter Tárgy: Országos
RészletesebbenBALATO FÜREDI TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉSI ZÁRTKÖRŰE MŰKÖDŐ RÉSZVÉ YTÁRSASÁG. 8230 Balatonfüred, Fürdő u. 20. E-mail: probiort@probiort.hu Tel.: (87) 342-633, fax: (87) 342-380 Hiv. szám: Ügyintéző: Szeles Ákos
RészletesebbenT P T A L E N T P L A N Tervezõ, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.
T P T A L E N T P L A N Tervezõ, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. 9023 Gyõr, Richter János u. 11.; Tel: 96 418 373; Fax: 96 418699; email: talent_plan@arrabonet.hu; www.talent plan.hu Győr Rendezési terv
RészletesebbenBALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12.
BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12. I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...I-4 II. BEVEZETÉS... II-17 II.1. AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA FOGALMA ÉS ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN...
RészletesebbenVASKOS CSABAK (LEUCISCUS SOUFFIA AGASSIZI) TISZABECSNÉL
HÍREINK 2008-4 VASKOS CSABAK (LEUCISCUS SOUFFIA AGASSIZI) TISZABECSNÉL A vaskos csabak Heckelnek a Drávát közelebbi lelőhely nélkül említő, valamint Krieschnek a Vágra vonatkozó, meglehetősen bizonytalan
RészletesebbenFenntartható mederkotrás és iszapkezelés lehetősége a Balatonnál - többrétűen kapcsolt fenntarthatósági eljárás -
Fenntartható mederkotrás és iszapkezelés lehetősége a Balatonnál - többrétűen kapcsolt fenntarthatósági eljárás - Homonnay Zsombor Ábrahámhegyi Fürdőegyesület - Sekély vizű tó, nagymértékű beépítettség,
RészletesebbenBALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
Balaton Fejlesztési Tanács BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2007-2013 Készítette: Vital Pro Kft. 2005. december 12. Tartalomjegyzék 1 Vezetői összefoglaló 4 2 Bevezetés 11 2.1 Dokumentum célja, tervezés
RészletesebbenAlsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség
Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség Szám: 78.076-2-8/2010. Ea.: dr. Hofszang Brigitta M. ea.: Tombácz Szintia ( VVO ) Tárgy: Elvi vízjogi engedély HATÁROZAT Fábiánsebestyén
RészletesebbenTELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV
HEREND Város Településrendezési terv felülvizsgálat TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Jóváhagyandó munkarész ELFOGADVA: 2011. FEBRUÁR 23. 1 Herend Településszerkezeti terv Készítette Herend Város önkormányzata
RészletesebbenHELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT
HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT Zalaszentmárton Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2013. (VI.06.) önkormányzati rendelete Zalaszentmárton Község Helyi Építési Szabályzatáról Zalaszentmárton Község
RészletesebbenA pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2012
A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2012 Az elemzés a Szakiskolai férőhelyek meghatározása 2012, a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére című kutatási program keretében
RészletesebbenÁLLAMI REGIONÁLIS VÍZMŰVEK KÖZMŰVAGYON-ÉRTÉKELŐ KONZORCIUMA. Közművagyon-értékelési szakvélemény
ÁLLAMI REGIONÁLIS VÍZMŰVEK KÖZMŰVAGYON-ÉRTÉKELŐ KONZORCIUMA Közművagyon-értékelési szakvélemény Sáska Község Önkormányzata Önkormányzati tulajdonú víziközművek vagyonértékelése A vizsgált víziközmű üzemeltetője:
RészletesebbenORDACSEHI RENDEZÉSI TERVÉNEK M1 JELŐ FELÜLVIZSGÁLATA
ORDACSEHI RENDEZÉSI TERVÉNEK M1 JELŐ FELÜLVIZSGÁLATA TERVTANCSI EGYEZTETÉSI ANYAG 2009. AUGUSZTUS. Tartalomjegyzék JSZ : 6/2009 Ordacsehi község Településrendezési Tervének M1 jelő felülvizsgálatához Terviratok
RészletesebbenTerepi felmérési protokoll a kockás sikló (Natrix tessellata) állományainak monitorozására
Természetvédelmi Információs Rendszer Központi protokoll Verzió: 2016. június 9. Terepi felmérési protokoll a kockás sikló (Natrix tessellata) állományainak monitorozására Készítette: Halpern Bálint, Konrad
RészletesebbenNemzeti közbeszerzési hirdetmény feladására irányuló kérelem
Nemzeti közbeszerzési hirdetmény feladására irányuló kérelem NFM. r. 6. (5) bekezdése értelmében a kérelemben meg kell adni az alábbiakat: a) a Kbt. 21. (5) bekezdése szerint a Hatóság által vezetett ajánlatkérők
RészletesebbenÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS
ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS a villamossági termékek energiahatékonysági címkézésének piacfelügyeleti ellenırzésérıl Budapest, 2015. május Témafelelős: Vincze Tibor Szűcs Csaba NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG
RészletesebbenJELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG
Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 9021 Győr, Árpád u. 28-32 Telefon: (96) 500-000 Fax: (96) 315-342 E-mail: titkarsag@eduvizig.hu Web: www.eduvizig.hu JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG 1-5
RészletesebbenTelepülési szilárd hulladékok vizsgálata. Mintavétel.
Kiadás kelte MAGYAR SZABVÁNY MSZ 21976-1 Települési szilárd hulladékok vizsgálata. Mintavétel. Investigation of municipal wastes, Sampling Hivatkozási szám: MSZ 21976-1:2005 MAGYAR SZABVÁNYÜGYI TESTÜLET
RészletesebbenPécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének
Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének Pécs Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról szóló 29/2004. (11. 26.) számú rendeletének a 48/2005.(11. 29.) számú, a 27/2006. (06.30.) számú,
RészletesebbenVKI szempontú monitorozás Magyarországon. Zagyva Andrea andrea.zagyva@vm.gov.hu Vízgyűjtő-gazdálkodási és Vízvédelmi Főosztály
VKI szempontú monitorozás Magyarországon Zagyva Andrea andrea.zagyva@vm.gov.hu Vízgyűjtő-gazdálkodási és Vízvédelmi Főosztály Felszíni vizes monitoring-rendszer 1960-as évek-2005: a monitoring-hálózat
RészletesebbenNYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 244/2011.(XII.15.) számú. határozata
" NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 244/2011.(XII.15.) számú határozata Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálatáról A Közgyűlés az előterjesztést
RészletesebbenZALAEGERSZEG VÁROS LEVEGİTERHELTSÉGI SZINTJÉNEK CSÖKKENTÉSÉT SZOLGÁLÓ. Szombathely, 2013.
ZALAEGERSZEG VÁROS LEVEGİTERHELTSÉGI SZINTJÉNEK CSÖKKENTÉSÉT SZOLGÁLÓ LEVEGİMINİSÉGI TERV Szombathely, 2013. Tel.: (94) 506 700 Fax: (94) 313 283 E-mail: nyugatdunantuli@zoldhatosag.hu Tartalom Bevezetés...
RészletesebbenÁtjárhatóság. Hallépcsők. Pannonhalmi Miklós. Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Győr
Hallépcsők Pannonhalmi Miklós Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Győr Földünk felszínének 71%-át a vizek teszik ki, ami azt is jelenti, hogy a halak Földünkön a legelterjedtebb gerinces fajok. A becsült
RészletesebbenA Kis-Balaton Védőrendszer működéséről
A Kis-Balaton Védőrendszer működéséről A Balaton eutrofizációjának jelei már az 1940-es években megmutatkoztak. A tó használati értéke a Keszthelyi-öbölben erősen csökkenő tendenciát mutatott. A tó megmentésére
RészletesebbenA NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TURISZTIKAI HELYZETKÉPE ÉS FEJLESZTÉSI FELADATAI
A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TURISZTIKAI HELYZETKÉPE ÉS FEJLESZTÉSI FELADATAI VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ (első munkaváltozat) Készült a Magyar Tudományos Akadémia RKK felkérésére Győr, 2004. Dr. Fekete Mátyás egyetemi
RészletesebbenFEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2012. JÚNIUS 27-I ÜLÉSÉRE
E LİTERJESZTÉS FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2012. JÚNIUS 27-I ÜLÉSÉRE 10. IKTATÓSZÁM: 2-7/2012. MELLÉKLET: - TÁRGY: Javaslat Balatonvilágos község településrendezési eszközei módosításának közbensı véleményezésére
RészletesebbenKOMLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATKÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 28/2012. (XII.15.) önkormányzati rendelete
KOMLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATKÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 28/2012. (XII.15.) önkormányzati rendelete A VÁROS SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK JÓVÁHAGYÁSÁRÓL ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSÁRÓL a módosító 28/2013.
RészletesebbenMELLÉKLETEK. a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.3.24. COM(2014) 180 final ANNEXES 1 to 5 MELLÉKLETEK a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek
RészletesebbenTELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE. PESTTERV Kft. Budapest, 2005. november hó
DÉLEGYHÁZA KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA A JÓVÁHAGYOTT MUNKARÉSZEK VÉGLEGESÍTÉSI DOKUMENTÁCIÓJA PESTTERV Kft. Budapest, 2005. november hó Törzsszám: 2-03-365 Délegyháza
RészletesebbenTársadalmi szükségletek szociális védelmi rendszerek
Tanulmányok Társadalmi szükségletek szociális védelmi rendszerek Dr. Fazekas Rozália, a KSH főtanácsosa E-mail: r.fazekas@citromail.hu Tokaji Károlyné, a KSH főosztályvezetője E-mail: karolyne.tokaji@ksh.hu
RészletesebbenK VÁGÓÖRS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISEL -TESTÜLETÉNEK. 6/2006.(V.18.) sz. rendelete A STRAND HASZNÁLATÁNAK RENDJÉR L ÉS A BELÉP DÍJAIRÓL
K VÁGÓÖRS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISEL -TESTÜLETÉNEK 6/2006.(V.18.) sz. rendelete A STRAND HASZNÁLATÁNAK RENDJÉR L ÉS A BELÉP DÍJAIRÓL (egységes szerkezetben) K vágóörs Község Önkormányzata a helyi önkormányzatokról
Részletesebben1. A z Ö n k o r m á n y z a t J e l k é p e i
BUDAKALÁSZ NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK 27/2008. (VII.11.) számú rendelete BUDAKALÁSZ NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK JELKÉPEIRŐL CÍMERÉRŐL ÉS ZÁSZLAJÁRÓL Budakalász Nagyközség Önkormányzat
Részletesebbenb.) Kialakult utcasor esetén az épület homlokfala a kialakult beépítési vonalhoz igazodjon, és minimum:
Vállus község Önkormányzata Képvisel -testületének a helyi építési szabályzatról szóló 16/2009.(XII.31.) számú r e n d e l e t e Vállus Község Önkormányzata Képvisel -testülete a helyi önkormányzatokról
RészletesebbenA kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről
A kamara ahol a gazdaság terem Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről 1 Bevezetés Jelen beszámoló elkészítésének célja a kamarai küldöttek tájékoztatása a szervezet
RészletesebbenBeszámoló a Marcali és Vidéke Horgászegyesület 2011. évi munkájáról (2012. február 18.)
Beszámoló a Marcali és Vidéke Horgászegyesület 2011. évi munkájáról (2012. február 18.) Tisztelt horgásztársak! Köszöntök minden megjelent horgásztársat az elmúlt éves munkánkat értékelő közgyűlésünkön.
RészletesebbenA Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. április 25-i ülése 23. számú napirendi pontja
Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. április 25-i ülése 23. számú napirendi pontja Javaslat települési és kistérségi szociális szolgáltatástervezési koncepciók jóváhagyására
Részletesebben1. Páty Község Településszerkezeti terve módosításának leírása
2. melléklet a 161/2013. (VII.3.) képviselő-testületi határozathoz 1. Páty Község Településszerkezeti terve módosításának leírása 1.1 Térségi szerepkör Páty Község alapfokú, térségi szerepköre nem változott,
RészletesebbenÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság
ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím : 9002 Győr, Pf. 471.
RészletesebbenNYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 19/2005.(V. 5.) KGY. r e n d e l e t e
NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 19/2005.(V. 5.) KGY r e n d e l e t e Nyíregyháza Helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének jóváhagyásáról A Közgyűlés az Épített környezet alakításáról
RészletesebbenRENDELETTERVEZET. Tura Város Helyi Építési Szabályzata
RENDELETTERVEZET Tura Város Helyi Építési Szabályzata ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÖVEZETEINEK ELŐÍRÁSAI BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ÖVEZETEINEK ELŐÍRÁSAI TERMÉSZET- ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM
Részletesebben9. Jelzőlámpás forgalomirányítás
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM MŰSZAKI TUDOMÁNYI KAR KÖZLEKEDÉSÉPÍTÉSI TANSZÉK KÖZÚTI FORGALOMTECHNIKA 1. Tantárgykód: NGB_ET009_1 9. Jelzőlámpás forgalomirányítás Dr. Kálmán László egyetemi adjunktus Győr,
RészletesebbenMUNKAANYAG. Mohácsi Csilla. A víz- keretirányelvekben megfogalmazott követelmények
Mohácsi Csilla A víz- keretirányelvekben megfogalmazott követelmények A követelménymodul megnevezése: Víz- és szennyvíztechnológus és vízügyi technikus feladatok A követelménymodul száma: 1223-06 A tartalomelem
RészletesebbenHelyi Esélyegyenlőségi Program. Szécsény Város Önkormányzata. Szécsény, 2013-2018.
Helyi Esélyegyenlőségi Program Szécsény Város Önkormányzata Szécsény, 2013-2018. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...3 Bevezetés...3 A település bemutatása...3 Szécsény fekvése...4 Értékeink,
RészletesebbenFEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2012. NOVEMBER 29-I ÜLÉSÉRE
E LİTERJESZTÉS FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2012. NOVEMBER 29-I ÜLÉSÉRE 14. IKTATÓSZÁM: 2-14/2012. MELLÉKLET: 2 DB TÁRGY: Javaslat Tabajd Község Településszerkezeti Terve elızetes véleményezésére ELİTERJESZTİ:
RészletesebbenAz informatika tantárgy idegen nyelv oktatása a középfokú oktatási intézményekben
Tanulmányok 1 Erd s Ferenc Nyéki Lajos Az informatika tantárgy idegen nyelv oktatása a középfokú oktatási intézményekben Bevezetés Egyre több középfokú oktatási intézmény ismeri fel a nyelvi képzés jelent
RészletesebbenA JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA
JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a Red Bull Air Race repülırendezvény
RészletesebbenTárgyszavak: vízgazdálkodás; hulladékgazdálkodás; Burgenland (Ausztria)
HULLADÉKOK ÉS KEZELÉSÜK 4.1 3.1 Víz- és hulladékgazdálkodás Burgenlandban Tárgyszavak: vízgazdálkodás; hulladékgazdálkodás; Burgenland (Ausztria) A terület hidrográfiai viszonyai és vízhálózata Burgenland
RészletesebbenBODMÉR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 8/2007.(IX.13.) Kt. számú rendelete A Helyi Építési Szabályzatról
1 BODMÉR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 8/2007.(IX.13.) Kt. számú rendelete A Helyi Építési Szabályzatról (egységes szerkezetben a 10/2011. (VIII.08.) önkormányzati rendelettel) Bodmér Község
RészletesebbenII.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS
II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS VÍZGAZDÁLKODÁS, KÖZMŰELLÁTÁS, MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK, ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS Jelen dokumentáció (alátámasztó javaslat) a véleményezésben résztvevő hatóságok előzetes szakmai véleményeinek
RészletesebbenKUTATÁS, FEJLESZTÉS, PÁLYÁZATOK ÉS PROGRAMOK A FELSŐOKTATÁSBAN AZ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM FELSŐOKTATÁS-FEJLESZTÉSI ÉS TUDOMÁNYOS ÜGYEK FŐOSZTÁLYÁNAK
KUTATÁS, FEJLESZTÉS, PÁLYÁZATOK ÉS PROGRAMOK A FELSŐOKTATÁSBAN AZ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM FELSŐOKTATÁS-FEJLESZTÉSI ÉS TUDOMÁNYOS ÜGYEK FŐOSZTÁLYÁNAK 2005. ÉVI JELENTÉSE Jel2005.rtf A kiadványt összeállította
RészletesebbenSárhida Község Önkormányzat Képvisel -testülete 5/2006. (II. 28.) számú rendelete SÁRHIDA HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL
Sárhida Község Önkormányzat Képvisel -testülete 5/2006. (II. 28.) számú rendelete SÁRHIDA HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL A módosításokkal: 11/2011. (X. 14.) önkormányzati rendelet, 17/2011. (XII. 06.) önkormányzati
RészletesebbenFenntartói társulások a szabályozásban
ISKOLAFENNTARTÓ TÁRSULÁSOK AZ ÖNKORMÁNYZATI TÖRVÉNY, AMELY AZ ISKOLÁKAT a helyi önkormányzatok tulajdonába adta, megteremtette a kistelepülési önkormányzatok számára iskoláik visszaállításának lehetőségét,
Részletesebben1. ÁLTALÁNOS TERVEZÉSI ELŐÍRÁSOK
1. ÁLTALÁNOS TERVEZÉSI ELŐÍRÁSOK Az országos és a helyi közutak hálózatot alkotnak. A közúti fejlesztési javaslatok a különböző szintű, az ötévenként, valamint a területrendezési tervek felülvizsgálatakor
RészletesebbenI. BERKENYE KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA (Hrsz: 03/9-12, 03/94-96)
I. BERKENYE KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA (Hrsz: 03/9-12, 03/94-96) Megrendelő: Berkenye Község Önkormányzata Berkenye Kossuth u. 20. 2641 Tervező: TARJÁNTERV Mérnöki Iroda Kft. Salgótarján
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére
ELŐTERJESZTÉS Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére Tárgy: Beszámoló a Zirc Kistérség Többcélú Társulása Tanács munkájáról Előadó: Fiskál János polgármester Az előterjesztés
RészletesebbenAZ RD-33 HAJTÓMŰ SZERKEZETI FELÉPÍTÉSÉNEK ISMERTETÉSE. Elektronikus tansegédlet az RD-33 hajtómű szerkezettani oktatásához
Vetor László Richard AZ RD-33 HAJTÓMŰ SZERKEZETI FELÉPÍTÉSÉNEK ISMERTETÉSE Elektronikus tansegédlet az RD-33 hajtómű szerkezettani oktatásához A tansegédlet felépítése A bemutatón belül az RD-33 hajtómű
RészletesebbenSAJTÓKÖZLEMÉNY. A Siófok katamarán ünnepélyes átadásával 2016. március 26-án kezdetét vette a 170. hajózási szezon a Balatonon!
SAJTÓKÖZLEMÉNY A Siófok katamarán ünnepélyes átadásával 2016. március 26-án kezdetét vette a 170. hajózási szezon a Balatonon! Húsvét előtti nagyszombaton Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető
RészletesebbenProof. Ingatlanpiaci elemzés 2008 március. Készítette: Molnár Tamás
Ingatlanpiaci elemzés 2008 március Készítette: Molnár Tamás 6000 Kecskemét, Irinyi u. 17. Tel.: (00-36-76) 497-658, 497-659, Fax: 418-850 E-mail: ingatlan.empire@axelero.hu Tartalomjegyzék Magyarország
RészletesebbenAZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA w w Brüsszel, 14.07.2004 COM(2004) 470 végleges 2004/0151 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA az európai audiovizuális iparágat támogató program
RészletesebbenTÁMOP 5.6.1C-11/2-2011-0003 azonosítószámú. Ne legyél áldozat! című projekt KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS ZÁRÓTANULMÁNY
TÁMOP 5.6.1C-11/2-2011-0003 azonosítószámú Ne legyél áldozat! című projekt KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS ZÁRÓTANULMÁNY Közvélemény-kutatás időpontja: 2015. szeptember Kaposvár lakosságának véleménye a bűnmegelőzésről,
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HALÁSZATI OPERATÍV PROGRAMJA 2007-2013
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUMA 1. AZ OPERATÍV PROGRAM MEGNEVEZÉSE, TAGÁLLAM A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HALÁSZATI OPERATÍV PROGRAMJA 2007-2013 Budapest, 2008. augusztus
RészletesebbenMagyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban. Készítette: Kováts András és Medjesi Anna
Magyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban Készítette: Kováts András és Medjesi Anna Budapest, 2005 1 Összefoglaló A magyar nemzetiségű külföldi
Részletesebben2010. évi Tájékoztató a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról
Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve 2010. évi Tájékoztató a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról Debrecen, 2011. április Dr. Pásti Gabriella mb. megyei tiszti
RészletesebbenA TANTÁRGY ADATLAPJA
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok Kar 1.3 Intézet Alkalmazott Pszichológia Intézet 1.4
RészletesebbenLenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020
1 Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020 TERVEZET A Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület közgyűlése a 11/2016. (I. 28.) számú határozattal egyhangúlag
RészletesebbenDióskál község Önkormányzata
Dióskál község Önkormányzata 8/2015. (X.01.) önkormányzati rendelete a helyi építési szabályzatról Dióskál község Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) a) pontja és a
RészletesebbenMagyarország vízrajza
Magyarország vízrajza Magyarország felszíni vízkészletének 90%- át a szomszéd országokból érkező folyók hozzák hazánk területére. A behozatal kedvezőtlen hatása, hogy a vizekkel együtt jelentős mennyiségű
RészletesebbenJ/55. B E S Z Á M O L Ó
KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/55. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2005. január
RészletesebbenSzabályzat. a Keszthelyi Városi Kórházban térítés ellenében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásokról. Érvényes: 2007.
Szabályzat a Keszthelyi Városi Kórházban térítés ellenében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásokról Érvényes: 2007. december 22-től Jóváhagyta: dr. Radics Sándor megbízott főigazgató Készítette: Kertész
RészletesebbenA csapadékvíz gazdálkodás helye Magyarország vízügyi stratégiájában: a Kvassay Jenő Terv bemutatása
A csapadékvíz gazdálkodás helye Magyarország vízügyi stratégiájában: a Kvassay Jenő Terv bemutatása VÁROSI VÍZGAZDÁLKODÁSI SZAKMAI NAP 2015. október 28. Reich Gyula MMK A KJT MISSZIÓJA A világot fenyegető
RészletesebbenBALATONALMÁDI KRISTÓF KEMPING YACHT KEMPING ÉS KÖRNYÉKE
BALATONALMÁDI 1 EGYEZTETÉSI ANYAG BALATONALMÁDI (Balaton tó 2313/17 hrsz ú terület 2314 hrsz ú terület Véghelyi Dezső utca 2299 hrsz ú közpark Széchenyi sétány által határolt terület) SZABÁLYOZÁSI TERV
RészletesebbenZárójelentés OTKA 37321. A téma címe: Az antioxidáns rendszer ontogenezisének vizsgálata emlős állatfajokban A kutatás időtartama: 2002-2005
Témavezető neve: Dr. Gaál Tibor Zárójelentés OTKA 37321 A téma címe: Az antioxidáns rendszer ontogenezisének vizsgálata emlős állatfajokban A kutatás időtartama: 22-25 A kutatásban vizsgáltuk az antioxidáns
RészletesebbenPANNON EGYETEM GEORGIKON KAR
PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR ÁLLAT- ÉS AGRÁR KÖRNYEZET-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Környezettudományok Tudományág Iskolavezetı: Dr. habil. Anda Angéla Az MTA doktora Témavezetı: Dr. habil. Anda Angéla Az
RészletesebbenBélapátfalva Város Önkormányzat Képviselő-testületének 14 /2012. (XII. 01.) önkormányzati rendelete Bélapátfalva Város Helyi Építési Szabályzatáról
Bélapátfalva Város Önkormányzat Képviselő-testületének 14 /2012. (XII. 01.) önkormányzati rendelete Bélapátfalva Város Helyi Építési Szabályzatáról Bélapátfalva Város Önkormányzat Képviselő-testülete az
RészletesebbenMentori kompetenciák, szerepek, tevékenységek egy vizsgálat tükrében
Kovács K.: Mentori kompetenciák, szerepek, tevékenységek egy vizsgálat tükrében 89 Kovács Krisztina Mentori kompetenciák, szerepek, tevékenységek egy vizsgálat tükrében A tanulmány a Magyarországon folyó
Részletesebben8-4 melléklet: Intézkedések adatlapjai
8-4 melléklet: Intézkedések adatlapjai TARTALOM BEVEZETŐ... 9 1 SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEK ÉPÍTÉSE ÉS KORSZERŰSÍTÉSE... 10 1.1 A Szennyvíz Program megvalósítása. Új szennyvíztisztító telep létestése, meglévő
RészletesebbenCsecsemő- és gyermeknevelőgondozó. 55 761 01 0000 00 00 Csecsemő- és gyermeknevelőgondozó
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenMRR Útmutató a Kockázat értékeléshez és az ellenőrzési tevékenységekhez
EUROPEAN COMMISSION DIRECTORATE-GENERAL CLIMATE ACTION Directorate A International and Climate Strategy CLIMA.A.3 Monitoring, Reporting, Verification NEM LEKTORÁLT FORDÍTÁS! (A lektorálatlan fordítást
RészletesebbenA TANTÁRGY ADATLAPJA
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok Kar 1.3 Intézet Alkalmazott Pszichológia Intézet 1.4
RészletesebbenBalatonkeresztúr Község Polgármesterétől 8648 Balatonkeresztúr Ady u. 52. Telefon: 85/575-817, fax: 85/575-823. e-mail: keresztur@t-email.
Balatonkeresztúr Község Polgármesterétől 8648 Balatonkeresztúr Ady u. 52. Telefon: 85/575-817, fax: 85/575-823. e-mail: keresztur@t-email.hu M E G H Í V Ó Balatonkeresztúr Község Önkormányzat Képviselő-testületének
Részletesebbentöbb időt ad a tanulónak: pl. egy hét. A tanár ezeket is minden esetben ellenőrzi.
Részlet a Német Nemzetiségi Általános Iskola Pedagógiai programjából: XV. AZ OTTHONI (NAPKÖZIS, TANULÓSZOBAI) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT HÁZI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával
RészletesebbenA controlling integrálódása az oktatási szférában
Dr. Tóth Antal - Dr. Zéman Zoltán A controlling integrálódása az oktatási szférában 1. CONTROLLING ALKALMAZÁSA A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKNÉL A controlling hasznossága mindaddig nem fog érvényre jutni
RészletesebbenSZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ
Parád Nagyközségi Önkormányzat 3240 Parád, Kossuth Lajos út 91. Tel.: 36/544-072, Fax: 36/364-525 Email: parad@t-online.hu SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ 2007. 2 Bevezetı Szociális szolgáltatástervezési
RészletesebbenGyörgy-telep fenntartható lakhatását támogató módszertan. Pécs Megyei Jogú Város. Pécs György-telep rehabilitáció, lakókörülmények javítása
György-telep fenntartható lakhatását támogató módszertan Pécs Megyei Jogú Város Pécs György-telep rehabilitáció, lakókörülmények javítása TIOP 3.2.3.A-13/1 Tartalomjegyzék Előszó... 4 1. A lakásfenntartási
Részletesebben9-1 melléklet: Kapcsolódó programok és tervek
9-1 melléklet: Kapcsolódó programok és tervek TARTALOM 1 Hazai stratégiai dokumentumok és programok... 3 1.1 Kvassay Jenő terv - A nemzeti Vízstratégia.... 3 1.2 Árvízi kockázatkezelés (ÁKK)... 9 1.3 Nagyvízi
Részletesebben