A BALATON ALGAEGYÜTTESEINEK SZEREPE A TÓ VÍZMINŐSÉGÉNEK ALAKÍTÁSÁBAN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A BALATON ALGAEGYÜTTESEINEK SZEREPE A TÓ VÍZMINŐSÉGÉNEK ALAKÍTÁSÁBAN"

Átírás

1 A BALATON ALGAEGYÜTTESEINEK SZEREPE A TÓ VÍZMINŐSÉGÉNEK ALAKÍTÁSÁBAN Vörös Lajos 1, Somogyi Boglárka 1, Bányász Dorottya 2 és Németh Balázs 1 1 MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, Tihany 2 Babes-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár Összefoglalás ban, a Keszthelyi-medence fitoplanktonjának tömege 1,2 mg/l és 10,8 mg/l között változott. Nyáron a fonalas heterocisztás cianobaktériumok mérsékelt tömegprodukciót okoztak. A Siófoki-medencében a fitoplankton biomassza 0,6 mg/l és 2,3 mg/l között mozgott, átlagosan 1,4 mg/l volt. Lényeges változás, hogy a Siófoki-medencéből hiányoztak a fonalas nitrogénkötő kékalgák, amelyek évtizedek óta uralták a medence nyári fitoplanktonját. A pikoplankton biomassza részaránya Keszthelynél 1,5% és 25% között változott, átlagosan 8% volt, a Siófoki-medencében 3% és 38% közötti, átlagosan 13,5% volt. A pikoplankton pigment összetétele fontos vízminőségi indikációs értékű. Tekintettel arra, hogy a pikoplankton minden víztípusban minden időben jelen van, indikációs célra kiválóan megfelel. A Balaton mélyvízi és sekélyvízi területein a bentikus kovamoszatoknak határozott napszakos vertikális migrációja van. Kísérletesen igazoltuk hogy, a Balaton fitobentosza pozitív fototaxist mutat, amely megmagyarázza azt a jelenséget, hogy a déli órákban sokkal több alga van a tó üledékének felszínén, mint reggel vagy este. Bizonyítottuk, hogy a Balaton bentikus algáinak mélyebb üledékrétegekbe való éjszakai vándorlása az intersticiális víz gazdag ásványi tápanyagforrásaiért történik (pozitív kemotaxis). Bevezetés 2006-ban folytattuk a Keszthelyi- és a Siófoki-medencében a teljes fitoplankton (piko-, nano- és mikroplankton) rendszeres vizsgálatát. A pikocianobaktériumok két alapvető pigmentjének (fikocianin és fikoeritrin) előfordulása a víz alatti fény spektrális összetételével függ össze (Vörös et al. 1998), ezért megvizsgáltuk, hogy a Balatonban miképpen tükrözi a víz alatti fényviszonyok változását a pikoplankton pigment összetétele, és ezek az eredmények mennyiben használhatók fel a vízminőség indikálására. A Balaton utóbbi években megfigyelt oligotrofizálódása következtében a fitoplankton tömegének csökkenésével megváltozott, felértékelődött a fitobentosz szerepe, a déli parti sávban a fitobentosz elsődleges termelése meghaladja még a Keszthelyi-medence fitoplanktonjának elsődleges termelését is (Vörös et al. 2003). A bentikus algák kutatása manapság leginkább a tavak és vízfolyások

2 minősítésére korlátozódik, elenyésző információ áll rendelkezésünkre a különböző vizek üledékén élő fitobentosz ökológiai státuszáról (Bennion 1994, Wulff et al. 2005). A vertikális migráció leginkább tengerpartok árapály zónáiból ismert jelenség, de tavakban, így a Balatonban is megfigyelhető (Bányász és Vörös 2006). A fitobentosz vertikális migrációjának magyarázatára több hipotézis létezik. Például Kingston (1999) Palmer és Round (1965) a fény hatását vizsgálta. Egyesek feltételezik az ásványi tápanyagok és az oldott szervesanyagok meghatározó szerepét, de ezt eddig csak Euglena fajok esetén bizonyították (Admiraal 1984, Barranguet et al. 1998, Kingston 2002). A jelen kutatás célja az volt, hogy megállapítsuk, milyen és mekkora szerepe van a fénynek és a tápanyagoknak a balatoni fitobentosz vertikális migrációjában. Anyag és módszer A fitoplankton vizsgálatára február 1. és december 4. között került sor, kétheti mintavételekkel, a Keszthelyi-medence (N 46 o 44 05,8, E 17 o ) és a Siófoki-medence közepén (N 46 o 55 19,6, E 17 o 55 38,9 ). Továbbá 2006 július és augusztus hóban a Siófokimedence közepén (N 46 o 55 19,0, E 17 o 55 53,6 ) négy méter mély vízben és a déli parton (N 46 o 53 26,5, E 17 o 57 16,6 ) másfél méter mély vízben vizsgáltuk a tó fitobentoszát. A nano- és a mikroplankton tömegét és összetételét fordított plankton-mikroszkóppal, a pikoplanktonét epifluoreszcens mikroszkóppal határoztuk meg. A fitobentosz összetételét és abundanciáját epifluoreszcens mikroszkóppal vizsgáltuk, a fitobentosz tömegét a-klorofill méréssel becsültük. A fitobentosz vertikális migrációját kísérletesen vizsgáltuk. A kísérleteket a déli parton gyűjtött felszíni üledékmintákkal végeztük. A minták felső 20 milliméteres rétegét egyesítettük, óvatos keveréssel homogenizáltuk, majd azonos méretű és térfogatú műanyag edénykéket félig töltöttünk az így előkészített üledékkel. Az üledék felszínére szűrőpapírt helyeztünk és erre azonnal algamentesre szűrt Balaton-vizet rétegeztünk. A kezelések végén a szűrőpapíron található algák mennyiségét a-klorofill méréssel határoztuk meg. Eredmények A Keszthelyi- és a Siófoki-medence fitoplanktonja 2006-ban

3 A Keszthelyi-medence fitoplanktonjának tömege 1,2 mg/l és 10,8 mg/l között változott. A nyári időszakban a fonalas heterocisztás cianobaktériumok okoztak mérsékelt tömegprodukciót (Aphanizomenon fajok és Cylindrospermopsis raciborskii). A pikoplankton részaránya ezen a tóterületen 1,5% és 25% között változott, átlagosan 8% volt. Az év túlnyomó részében a fikocianinban gazdag kokkoid cianobaktériumok uralták a pikoplanktont, a fikoeritrines formák alárendelt szerepűek voltak. Figyelemreméltó a 2006 decemberére kialakult jelentős pikoeukarióta biomassza, amelynek fő tömegét egy, eddig a tudomány számára ismeretlen egysejtű alga (Stichococcus sp.?) alkotta (1. ábra). A Siófoki-medencében a fitoplankton biomassza 0,6 mg/l és 2,3 mg/l között mozgott, átlagosan 1,4 mg/l volt. Tavasszal a kovamoszatok (Cyclotella fajok) voltak a legtömegesebbek. Az augusztusi biomassza csúcsot a kovamoszatok és a Ceratium hirundinella együttes elszaporodása hozta létre. A pikoplankton részesedése a fitoplankton biomasszából 3% és 38% közötti volt, átlagosan 13,5%. Figyelemreméltó, hogy ebben az esztendőben a Siófoki-medencében a fonalas nitrogénkötő cianobaktériumok tömege és részesedése elhanyagolható volt. A pikoplanktont a fikoeritrin pigmentdominanciájú kokkoid cianobaktériumok uralták, a fikocianinos formák, valamint a pikoeukarióták részesedése nem volt jelentős (2. ábra) Pikobiomassza (µg/l) EU FE FC ábra. A pikoplankton tömegének és összetételének változása a Keszthelyimedencében 2006-ban (EU= eukarióta, FE=fikoeritrin pigmentdominancia, FC=fikocianin pigmentdominancia)

4 250 Pikobiomassza (µg/l) EU FE FC ábra. A pikoplankton tömegének és összetételének változása a Siófoki-medencében 2006-ban (EU= eukarióta, FE=fikoeritrin pigmentdominancia, FC=fikocianin pigmentdominancia) Összegezve, a fitoplankton tömege az előző évekhez képest nem mutatott számottevő változást sem a Keszthelyi-, sem a Siófokimedencében. Lényeges minőségi változás, hogy a Siófoki-medencéből hiányoztak a fonalas nitrogénkötő kékalgák, amelyek évtizedek óta uralták a medence nyári fitoplanktonját, ahogy pl ben is (Vörös et al. 2006). Csak a következő évek vizsgálatai dönthetik el, mennyire tartós ez a vízminőségi szempontból nagyon előnyös állapot. Megállapítottuk, hogy szignifikáns pozitív korreláció van a balatoni fitoplankton biomasszája (piko-, nano- és mikroplankton), valamint a vízben mért a-klorofill koncentráció között (r 2 = 0,947, p<0,001). Az összefüggés szerint a balatoni fitoplankton biomasszájának 0,5%-a az a- klorofill, ami kissé magasabb mint az 1980-as években volt (Vörös és Padisák 1991). A pikoplankton részesedése a Balatonban nagyobb, mint a világ mély tavaiban. Bell és Kalff (2002) modelljével összevetve a balatoni pikoalga abundancia értékeket egyértelmű, hogy a balatoni adatok rendre magasabbak, mint a mély tavakra meghatározott várható érték. A pikoplankton összetétele fontos vízminőségi indikációs értékkel bír. A víz átlátszóságát csökkentő, a fényextinkciót növelő tényezők, az élő és élettelen lebegő anyagok, valamint a színes oldott szervesanyagok (huminanyagok) amelyek erőteljesebben abszorbeálják a rövidebb hullámhosszú sugárzást, mint a vöröset, ezért az átlátszóság csökkenése a fény spektrális összetételének megváltozásával jár (vörös eltolódás). Ezt

5 a hullámhossz-változást tükrözik az algák pigmentjei is. A pikoplankton fikoeritrinben gazdag formái a kék és a zöld tartományban abszorbeálnak erősebben, a fikocianin pigmentdominanciájú formák, pedig a vörösben. A vízoszlop extinkciójának függvényében ábrázolva a pikoplankton kétféle pigment típusának részarányát, egyértelmű az összefüggés (3. ábra). Tekintettel arra, hogy a pikoplankton minden víztípusban minden időben jelen van, indikációs célra kiválóan megfelel. A balatoni eredmények, pedig egyértelművé teszik, hogy segítségükkel az EU VKIszerinti minősítés egyszerűen, gyorsan és precízen végrehajtható. A két évtizede folyó hazai pikoplankton kutatás eredményei alapján kialakítható egy ilyen szubjektív elemeket kizáró minősítési rendszer FE/FC (%) ,2 1,4 1,6 1,8 2 2,2 2,4 2,6 Kd (m) Fe% FC% 3. ábra. A fikoeritrines (Fe) és a fikocianinos (Fc) pikocianobaktériumok részesedésének változása a vízminőség (a látható fény extinkciója=kd) függvényében a Balatonban A fitobentosz vertikális migrációja a Balaton üledékében A bentikus kovamoszatoknak határozott napszakos vertikális migrációja van a Balatonban. Ez megmutatkozik abban, hogy a reggeli és az esti órákban az üledék felszínén jelentősen kevesebb kovamoszat van, mint a déli órákban, így volt ez 2006 nyarán is. A mérések adatai azt is egyértelművé teszik, hogy ez a jelenség olyan kifejezett, hogy az üledék algaflórájának kutatásakor, vagy monitoringja esetén nem hagyható figyelmen kívül. Csak azonos időben, azonos órában vett minták adatai vethetők össze. Fontos körülmény az is, hogy a jelenség viharos időben

6 nem figyelhető meg. Az erős hullámzás homogenizálja az üledékfelszínt, amit augusztus 8-9-én mérésekkel igazoltunk. A vertikális migráció okait kísérletesen vizsgáltuk. Az első kísérletekben a fény hatását vizsgáltuk. A kísérleti berendezésben a déli partról származó üledékminta egy részét sötétben tartottuk, másik részét, pedig megvilágítottuk 425 µmol/m 2 /sec fényintenzitással. A fény serkentette az algák felszínre való vándorlását, annak hiányában a felvándorlás mértéke kismértékű volt. A következő kísérletben a fényintenzitás hatását teszteltük, az eredményt a 4. ábra mutatja be. 0,40 0,35 0,30 Klorofill-a (µg/l) 0,25 0,20 0,15 0,10 0,05 y = 0,0009x + 0,0032 R 2 = 0,9994 0, Fényintenzitás (µmol/m2/sec) 4. ábra. A bentikus algák vertikális migrációjának fényintenzitás függése a Siófokimedence algáival végzett kísérletben. A homogenizált üledékből az üledék felszínére helyezett szűrőpapírra átvándorolt algák mennyisége rendkívül szoros korrelációt mutatott a megvilágítással 40 és 425 µmol/m 2 /sec fényintenzitás tartományban. A kísérletekből levonható egyértelmű következtés az, hogy a Balaton fitobentosza pozitív fototaxist mutat. Ez megmagyarázza azt, hogy miért van a déli órákban sokkal több alga a tó üledékének felszínén, mint reggel vagy este. A további kísérletekben a lefelé történő mozgás okait határoztuk meg. Méréseink megmutatták, hogy az üledék intersticiális vizében az oldott reaktív foszfor és az ammónium-n koncentrációja már 1 cm-es mélységben is 2 nagyságrenddel nagyobb, mint a felette lévő vízoszlopban. Ebből az következik, hogy az algáknak érdemes energiát

7 fordítani a mélyebb üledékrétegek felkeresésére az ásványi tápanyagok bősége miatt. Az erre irányuló kísérletben a korábban ismertetett berendezésben az üledékminták felszínére szűrőpapírt helyeztünk, majd erre szűrt Balaton-vizet rétegeztünk. Az így kezelt mintákat ezután világosban tartottuk és négy óra elteltével háromban meghatároztuk a szűrőpapírra átvándorolt algák mennyiségét a-klorofill méréssel. A fennmaradó minták egy részében az üledék feletti tóvizet nitrogénnel (NO 3 -N= 5000 µg/l) és foszforral (PO 4 -P= 500 µg/l) dúsítottuk, majd a kísérleti edények felét világosra, felét, pedig sötétbe helyeztük további 4 órás időtartamra. Amint az a természetben történik, a tiszta Balaton-vizet tartalmazó mintákban, világosban az algák fennmaradtak az üledékfelszínen, ellenben a sötétben tartott mintákban mennyiségük drasztikusan csökkent, mert levándoroltak a mélyebb, tápanyagban dúsabb üledékrétegbe. Ezzel szemben a P+N dúsítást kapott mintákban sem világosban, sem sötétben nem vándoroltak le a kovamoszatok a mélyebb üledékbe (5. ábra). 1,400 1,200 Klorofill-a (µg/l) 1,000 0,800 0,600 0,400 0,200 0,000 Kontrol-világos Kontrol-sötét NP-világos NP-sötét 5. ábra. A vertikális migráció gátlása nitrogén és foszfor dúsítás hatására Ugyanezt a kísérletet megismételtük oly módon, hogy a kísérleti edényeket csak nitrogénnel (NO 3 -N= 5000 µg/l), illetve csak foszforral (PO 4 -P= 500 µg/l) dúsítottuk. A hatás mindkét esetben azonos volt. A későbbiek során végzett, és itt nem részletezett kísérletek tovább erősítették az előzőekből levonható következtetést, azt, hogy a Balaton bentikus algáinak mélyebb üledékrétegekbe való vándorlása az intersticiális víz gazdag ásványi tápanyagforrásaiért történik. Tápanyag bőségben ez a mozgás nem következik be. Amennyiben a nitrogént ammónium (NH 4 N= 5000 µg/l) vagy urea (urean= 5000 µg/l) formájában adagoltuk, az eredmény ugyanaz volt, mint nitrát-formájában való adagolás esetén. Végül a kísérletet elvégeztük glükózzal is. Már 0,2

8 mg/l-es glükózkoncentráció lényegesen lecsökkentette az algák üledékbe történő vándorlását, ami arra utal, hogy a Balaton bentikus kovamoszatai is képesek a kismolekulájú szerves vegyületeket tápanyag és energia forrásként használni, ami az egysejtű algák világában meglehetősen elterjedt jelenség (Tuchman 1996). Következtetések A fitoplankton tömege az előző évekhez képest nem mutatott számottevő változást sem a Keszthelyi-, sem a Siófoki-medencében. Lényeges minőségi változás, hogy a Siófoki-medencéből hiányoztak a fonalas nitrogénkötő kékalgák, amelyek évtizedek óta uralták a medence nyári fitoplanktonját, ahogy pl ben is (Vörös et al. 2006). Csak a következő évek vizsgálatai dönthetik el, mennyire tartós ez a vízminőségi szempontból nagyon előnyös állapot. A pikoplankton részesedése a Balatonban nagyobb, mint a világ mély tavaiban. A tó ezen tulajdonsága figyelemreméltó, magyarázata további alapkutatást igényel egyúttal nyomatékosítja, hogy a tó algológiai monitoringja során a pikoplankton nem hanyagolható el. A pikoplankton összetétele fontos vízminőségi indikációs értékkel bír. A balatoni eredmények pedig egyértelművé teszik, hogy segítségükkel az EU VKI-szerinti minősítés egyszerűen, gyorsan és precízen végrehajtható. A két évtizede folyó hazai pikoplankton kutatás eredményei alapján kialakítható egy ilyen, szubjektív elemeket kizáró minősítési rendszer. A bentikus kovamoszatok napszakos vertikális migrációja olyan kifejezett, hogy az üledék algaflórájának kutatásakor, vagy monitoringja esetén nem hagyható figyelmen kívül, csak azonos időben, azonos órában vett minták adatai vethetők össze. Köszönetnyilvánítás Témavezető és a kutatás résztvevői köszönetüket fejezik ki a fenti téma kutatásának lehetőségéért az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumnak és a Magyar Tudományos Akadémiának. Irodalom Admiraal, W. (1984) The ecology of estuarine sediment-inhabiting diatoms. In.: Round, F.E. &Chapmann, D.J. (Eds.) Progress in Phycological Research. Vol 3. Biopress Ltd, Bristol,

9 Bányász, D. és Vörös L. (2006) Élő kovamoszatok a Balaton üledékének mély rétegeiben. Hidrológiai Közlöny 86: Barranguet, C., Kromkamp, J. és Peene, J. (1998) Factors controlling primary production and photosynthetic characteristics of intertidal microphytobenthos. Mar. Ecol. Prog Ser. 173: Bell T. & Kalff J. (2001) The contribution of picoplankton in marine and freshwater system of different trophic status and depth. Limnol. Oceanogr. 46: Bennion, H. (1994) Nutrient dynamics and biological structure in shallow freshwater and brackish lakes. Hydrobiologia Kingston, M.B. (1999) Effects of light on vertical migration and photosynthesis of Euglena proxima. J. Phycol. 35: Kingston, M.B. (2002) Effects of subsurface nutrient supplies on vertical migration of Euglena proxima (Euglenophyta). J. Phycol. 38: Palmer, J.D., és Round, F.E. (1965) Persistent, vertical migration rhythms in benthic microflora I. The effects of the light and temperature on the rhythmic behavior of Euglena obtuse. J. Mar. Biol. Assoc. U. K. 45: Tuchman, N. C. (1996) The role of heterotrophy in algae. In: Stevenson R.J., M.L. Bothwell and R. L. Lowe (eds): Algal ecology. Academic press. San Diego. p: Vörös L. Somogyi B., V.-Balogh K. és Németh B. (2006): A Balaton planktonikus és üledéklakó algaegyütteseinek szerepe és szabályozó tényezői. In: Mahunka S. & Banczerowski J.-né (Eds.) A Balaton kutatásának évi eredményei. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest Vörös, L. & J. Padisák (1991) Phytoplankton biomass and chlorophyll-a in some shallow lakes in central Europe. Hydrobiologia 215: Vörös, L., C. Callieri, K. V.-Balogh & R. Bertoni. (1998) Freshwater picocyanobacteria along a trophic gradient and light quality range. Hydrobiologia 369/370: Vörös, L., Kovács A., és V.-Balogh. K. (2003) A fitoplankton és a fitobentosz változásainak kutatása. In: Mahunka S. & Banczerowski J.-né (Eds.) A Balaton kutatásának évi eredményei. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest Wulff A., S. Vilbaste, and J. Truu (2005) Depth distribution of fotosynthetic pigments and diatoms in the sediments of a microtidal fjord. Hydrobiologia 534:

A BALATON PLANKTONIKUS ÉS ÜLEDÉKLAKÓ ALGAEGYÜTTESEINEK SZEREPE ÉS SZABÁLYOZÓ TÉNYEZŐI

A BALATON PLANKTONIKUS ÉS ÜLEDÉKLAKÓ ALGAEGYÜTTESEINEK SZEREPE ÉS SZABÁLYOZÓ TÉNYEZŐI A BALATON PLANKTONIKUS ÉS ÜLEDÉKLAKÓ ALGAEGYÜTTESEINEK SZEREPE ÉS SZABÁLYOZÓ TÉNYEZŐI Vörös Lajos, Somogyi Boglárka, V.-Balogh Katalin és Németh Balázs MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, Tihany Összefoglalás.

Részletesebben

Ecology of Lake Balaton/ A Balaton ökológiája

Ecology of Lake Balaton/ A Balaton ökológiája Ecology of Lake Balaton/ A Balaton ökológiája MTA ÖK BLI Elektronikus folyóirata 216. 3: 16-26. A FITOPLANKTON SZEZONÁLIS DINAMIKÁJA A BALATONBAN 216-BAN Somogyi Boglárka*, Tugyi Nóra, Vörös Lajos MTA

Részletesebben

A fitoplankton diverzitásának vizsgálata

A fitoplankton diverzitásának vizsgálata A fitoplankton diverzitásának vizsgálata A projekt célkitűzéseinek megfelelően Intézetünk algológiai kutatócsoportja a fitoplankton biodiverzitását, illetve különböző vízkémiai és fizikai paraméterek diverzitásra

Részletesebben

A CYLINDROSPERMOPSIS RACIBORSKII NITROGÉNKÖTŐ KÉKALGA SZAPORODÁSA KÜLÖNBÖZŐ NITROGÉNFORRÁSOKON

A CYLINDROSPERMOPSIS RACIBORSKII NITROGÉNKÖTŐ KÉKALGA SZAPORODÁSA KÜLÖNBÖZŐ NITROGÉNFORRÁSOKON A CYLINDROSPERMOPSIS RACIBORSKII NITROGÉNKÖTŐ KÉKALGA SZAPORODÁSA KÜLÖNBÖZŐ NITROGÉNFORRÁSOKON Présing Mátyás 1, Kenesi Gyöngyi 1, Hesham M. Shafik 1,2, Kovács W. Attila 1 és Herodek Sándor 1 1 MTA Balatoni

Részletesebben

Ecology of Lake Balaton/ A Balaton ökológiája MTA BLKI Elektronikus folyóirata 2011. 1(1): 76-84.

Ecology of Lake Balaton/ A Balaton ökológiája MTA BLKI Elektronikus folyóirata 2011. 1(1): 76-84. Ecology of Lake Balaton/ A Balaton ökológiája MTA BLKI Elektronikus folyóirata 2011. 1(1): 76-84. VÍZALATTI FÉNYVISZONYOK A BALATONBAN Vörös Lajos* MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, 8237 Tihany,

Részletesebben

A FITOPLANKTON NAPI GYAKORISÁGÚ MONITOROZÁSA A BALATON KESZTHELYI- MEDENCÉJÉBEN ÉS A FITOPLANKTON DINAMIKA MODELLEZÉSE

A FITOPLANKTON NAPI GYAKORISÁGÚ MONITOROZÁSA A BALATON KESZTHELYI- MEDENCÉJÉBEN ÉS A FITOPLANKTON DINAMIKA MODELLEZÉSE A FITOPLANKTON NAPI GYAKORISÁGÚ MONITOROZÁSA A BALATON KESZTHELYI- MEDENCÉJÉBEN ÉS A FITOPLANKTON DINAMIKA MODELLEZÉSE Istvánovics Vera és Honti Márk MTA Vízgazdálkodási Kutatócsoport BME Víziközmű és

Részletesebben

TÉLI PIKOPLANKTON TÖMEGPRODUKCIÓK SZIKES TAVAINKBAN

TÉLI PIKOPLANKTON TÖMEGPRODUKCIÓK SZIKES TAVAINKBAN TÉLI PIKOPLANKTON TÖMEGPRODUKCIÓK SZIKES TAVAINKBAN SOMOGYI BOGLÁRKA 1 FELFÖLDI TAMÁS 2 SOLYMOSI KATALIN 2 BÖDDI BÉLA 2 MÁRIALIGETI KÁROLY 2 VÖRÖS LAJOS 1 1 - MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, 2

Részletesebben

ALLOCHTON ÉS AUTOCHTON SZERVESANYAGOK SZEREPE A BALATON VÍZMINŐSÉGÉNEK ALAKÍTÁSÁBAN

ALLOCHTON ÉS AUTOCHTON SZERVESANYAGOK SZEREPE A BALATON VÍZMINŐSÉGÉNEK ALAKÍTÁSÁBAN ALLOCHTON ÉS AUTOCHTON SZERVESANYAGOK SZEREPE A BALATON VÍZMINŐSÉGÉNEK ALAKÍTÁSÁBAN V.-Balogh Katalin és Vörös Lajos MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, Tihany Összefoglalás. 26-ban munkánk célja az

Részletesebben

A vízi ökoszisztémák

A vízi ökoszisztémák A vízi ökoszisztémák Az ökoszisztéma Az ökoszisztéma, vagy más néven ökológiai rendszer olyan strukturális és funkcionális rendszer, amelyben a növények, mint szerves anyag termelők, az állatok mint fogyasztók,

Részletesebben

Bentonikus és planktonikus algaközösségek fotoszintézis karakterisztikái. Üveges Viktória

Bentonikus és planktonikus algaközösségek fotoszintézis karakterisztikái. Üveges Viktória Bentonikus és planktonikus algaközösségek fotoszintézis karakterisztikái Doktori (PhD) értekezés tézisei Üveges Viktória Témavezetı: Prof. Dr. Padisák Judit, intézetigazgató egyetemi tanár, az MTA doktora

Részletesebben

SZIKES TAVAINK KÜLÖNLEGES ÉLŐVILÁGA ÉS ÖKOLÓGIAI RENDSZERE

SZIKES TAVAINK KÜLÖNLEGES ÉLŐVILÁGA ÉS ÖKOLÓGIAI RENDSZERE SZIKES TAVAINK KÜLÖNLEGES ÉLŐVILÁGA ÉS ÖKOLÓGIAI RENDSZERE VÖRÖS LAJOS 1 BOROS EMIL 2 V.-BALOGH KATALIN 1 NÉMETH BALÁZS 1 SOMOGYI BOGLÁRKA 1 1 - MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, 2 - MHT Szikes Vízi

Részletesebben

A pikoalgák sikeressége vízi ökoszisztémákban a környezeti faktorok tükrében

A pikoalgák sikeressége vízi ökoszisztémákban a környezeti faktorok tükrében A pikoalgák sikeressége vízi ökoszisztémákban a környezeti faktorok tükrében Készítette: Meller Nóra Környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Felföldi Tamás Tanársegéd Bevezetés, a vizsgálat tárgya

Részletesebben

Eötvös Loránd Tudományegyetem Biológia Doktori Iskola (Dr. Erdei Anna) Kísérletes Növénybiológia Doktori Program (Dr.

Eötvös Loránd Tudományegyetem Biológia Doktori Iskola (Dr. Erdei Anna) Kísérletes Növénybiológia Doktori Program (Dr. Eötvös Loránd Tudományegyetem Biológia Doktori Iskola (Dr. Erdei Anna) Kísérletes Növénybiológia Doktori Program (Dr. Szigeti Zoltán) Doktori (PhD) értekezés tézisei Pikoeukarióta algák jelentősége sekély

Részletesebben

Plankton. Szeszton: mikrohordalék Élő: bioszeszton Holt: abioszeszton. Bioszeszton - lebegő: plankton (euplankton, potamoplankton, tichoplankton)

Plankton. Szeszton: mikrohordalék Élő: bioszeszton Holt: abioszeszton. Bioszeszton - lebegő: plankton (euplankton, potamoplankton, tichoplankton) Vízi életközösségek Vizi élettájak Vizi életközösségek Szeszton: mikrohordalék Élő: bioszeszton Holt: abioszeszton Plankton Bioszeszton - lebegő: plankton (euplankton, potamoplankton, tichoplankton) Bakterioplankton

Részletesebben

Milyen hatást gyakorolnak a befolyók a Balaton halfaunájára?

Milyen hatást gyakorolnak a befolyók a Balaton halfaunájára? Milyen hatást gyakorolnak a befolyók a Balaton halfaunájára? Takács Péter, Erős Tibor, Sály Péter, Specziár András, Vitál Zoltán, Dolezsai Anna, Bíró Péter MTA ÖK BLI, 8237, Tihany, Klebelsberg Kuno u.

Részletesebben

VKI szempontú monitorozás Magyarországon. Zagyva Andrea andrea.zagyva@vm.gov.hu Vízgyűjtő-gazdálkodási és Vízvédelmi Főosztály

VKI szempontú monitorozás Magyarországon. Zagyva Andrea andrea.zagyva@vm.gov.hu Vízgyűjtő-gazdálkodási és Vízvédelmi Főosztály VKI szempontú monitorozás Magyarországon Zagyva Andrea andrea.zagyva@vm.gov.hu Vízgyűjtő-gazdálkodási és Vízvédelmi Főosztály Felszíni vizes monitoring-rendszer 1960-as évek-2005: a monitoring-hálózat

Részletesebben

AZ EUKARIÓTA ÉS PROKARIÓTA

AZ EUKARIÓTA ÉS PROKARIÓTA IX. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia Kolozsvár, 2006 november 25-26 BABEŞ-BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM, BIOLÓGIA-GEOLÓGIA KAR, BIOLÓGIA SZAK, KOLOZSVÁR MTA BALATONI LIMNOLÓGIAI KUTATÓINTÉZET, TIHANY AZ

Részletesebben

Felszíni vizek. Vízminőség, vízvédelem

Felszíni vizek. Vízminőség, vízvédelem Felszíni vizek Vízminőség, vízvédelem VÍZKÉSZLETEK 1.4 milliárd km 3, a földkéreg felszínének 71 %-át borítja víz 97.4% óceánok, tengerek 2.6 % édesvíz 0.61 % talajvíz 1.98% jég (jégsapkák, gleccserek)

Részletesebben

A Tócó, egy tipikus alföldi ér vízminőségi jellemzése

A Tócó, egy tipikus alföldi ér vízminőségi jellemzése A Tócó, egy tipikus alföldi ér vízminőségi jellemzése Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlés Somlyai Imre, Dr. Grigorszky István Debreceni Egyetem, Hidrobiológiai Tanszék Témafelvetés

Részletesebben

2012. évi jártassági vizsgálati program biológiai program összefoglaló. 2013. évi program. Dr. Zsuga Katalin

2012. évi jártassági vizsgálati program biológiai program összefoglaló. 2013. évi program. Dr. Zsuga Katalin QualcoDuna jártassági vizsgálatok WESSLING Közhasznú Nonprofit Kft. Jártassági Vizsgálati Osztály 1047 Budapest, Fóti út 56. Tel: 06-1-272-2128 Fax: 06-1-272-2126 E-mail: info@qualcoduna.hu Web: www.qualcoduna.hu

Részletesebben

Adszorbeálható szerves halogén vegyületek kimutatása környezeti mintákból

Adszorbeálható szerves halogén vegyületek kimutatása környezeti mintákból Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Adszorbeálható szerves halogén vegyületek kimutatása környezeti mintákból Turcsán Edit környezettudományi szak Témavezető: Dr. Barkács Katalin adjunktus

Részletesebben

OTKA - zárójelentés (2005-2008)

OTKA - zárójelentés (2005-2008) OTKA - zárójelentés (2005-2008) 1. Bevezetés és célkitűzések Az oligotrofizációs folyamatok stabilitása, a külső rehabilitációs beavatkozások eredményessége szempontjából döntő jelentőségű a tápanyagok,

Részletesebben

Ecology of Lake Balaton/ A Balaton ökológiája

Ecology of Lake Balaton/ A Balaton ökológiája Ecology of Lake Balaton/ A Balaton ökológiája MTA ÖK BLI Elektronikus folyóirata 2017. 4: 34-41. A FITOPLANKTON CITOMETRIAI DIVERZITÁSÁNAK VÁLTOZÁSA A BALATONBAN Pálffy Károly*, Somogyi Boglárka, Vörös

Részletesebben

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Boros Emil Ökológia és természetvédelem: alkalmazott kutatások szerepe a gyakorlatban. FM: 2015. július 8. 1 http://www.hortobagyte.hu

Részletesebben

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Bevezetés A Föld teljes vízkészlete,35-,40 milliárd km3-t tesz ki Felszíni vizek ennek 0,0 %-át alkotják Jelentőségük: ivóvízkészlet, energiatermelés,

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A nitrogénkötés jelentősége a planktonikus algák nitrogénellátásában és a cianobaktérium biomassza becslése a fikocianin mennyisége alapján magyarországi sekély

Részletesebben

Terhelések hatása és az ökopotenciál meghatározása mesterséges és erősen módosított vizek esetén

Terhelések hatása és az ökopotenciál meghatározása mesterséges és erősen módosított vizek esetén 6.1 háttéranyag Függelék: Terhelések hatása és az ökopotenciál meghatározása mesterséges és erősen módosított vizek esetén A VKI előírásainak megfelelően a mesterséges és erősen módosított vizek esetén

Részletesebben

Tájékoztató a Balaton vízminıségének múltbeli és jelenlegi alakulásáról, kitekintéssel a klímaváltozás hatásaira

Tájékoztató a Balaton vízminıségének múltbeli és jelenlegi alakulásáról, kitekintéssel a klímaváltozás hatásaira Tájékoztató a Balaton vízminıségének múltbeli és jelenlegi alakulásáról, kitekintéssel a klímaváltozás hatásaira Dr. Vörös Lajos MTA BLKI Tihany Tihany, 2007 október 19. Tartalom 1. A Balaton és vízgyőjtı

Részletesebben

LÉGI HIPERSPEKTRÁLIS TÁVÉRZÉKELÉSI TECHNOLÓGIA FEJLESZTÉSE PARLAGFŰVEL FERTŐZÖTT TERÜLETEK MEGHATÁROZÁSÁHOZ

LÉGI HIPERSPEKTRÁLIS TÁVÉRZÉKELÉSI TECHNOLÓGIA FEJLESZTÉSE PARLAGFŰVEL FERTŐZÖTT TERÜLETEK MEGHATÁROZÁSÁHOZ LÉGI HIPERSPEKTRÁLIS TÁVÉRZÉKELÉSI TECHNOLÓGIA FEJLESZTÉSE PARLAGFŰVEL FERTŐZÖTT TERÜLETEK MEGHATÁROZÁSÁHOZ DEÁKVÁRI JÓZSEF 1 - KOVÁCS LÁSZLÓ 1 - SZALAY D. KORNÉL 1 - TOLNER IMRE TIBOR 1 - CSORBA ÁDÁM

Részletesebben

Vízkémia Víztípusok és s jellemző alkotórészei Vincze Lászlóné dr. főiskolai docens Vk_7 1. Felszíni vizek A környezeti hatásoknak leginkább kitett víztípus Oldott sótartalom kisebb a talaj és mélységi

Részletesebben

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A Debreceni Szennyvíztisztító telep a kommunális szennyvizeken kívül, időszakosan jelentős mennyiségű, ipari eredetű vizet is fogad. A magas szervesanyag koncentrációjú

Részletesebben

EGY SZIKES TÓ KÖVES PARTSZAKASZÁNAK ÉLŐBEVONAT VIZSGÁLATA

EGY SZIKES TÓ KÖVES PARTSZAKASZÁNAK ÉLŐBEVONAT VIZSGÁLATA EGY SZIKES TÓ KÖVES PARTSZAKASZÁNAK ÉLŐBEVONAT VIZSGÁLATA VIDA-VARGA ÉVA 1,2, MÁTRAI ILDIKÓ 2, LAKATOS GYULA 1 1 - DE TTK Alkalmazott Ökológiai Tanszék, 2 - Eötvös József Főiskola Műszaki és Gazdálkodási

Részletesebben

Ecology of Lake Balaton/ A Balaton ökológiája MTA BLKI Elektronikus folyóirata 2011. 1(1): 61-75.

Ecology of Lake Balaton/ A Balaton ökológiája MTA BLKI Elektronikus folyóirata 2011. 1(1): 61-75. Ecology of Lake Balaton/ A Balaton ökológiája MTA BLKI Elektronikus folyóirata 2011. 1(1): 61-75. A FITOPLANKTON DIVERZITÁSA A BALATONBAN: A FAJÖSSZETÉTELTŐL A FUNKCIONÁLIS DIVERZITÁSIG Pálffy Károly*,

Részletesebben

MONITOROZÁS III. Hazai felszíni vízminőségi monitoring rendszer

MONITOROZÁS III. Hazai felszíni vízminőségi monitoring rendszer MONITOROZÁS III. Hazai felszíni vízminőségi monitoring rendszer A felszíni vizek rendszeres vízminőség ellenőrzése 1968-ban kezdődött Az MSZ 12749:1993 számú nemzeti szabvány definiálta a felszíni vizek

Részletesebben

Az Ivóvízminőség-javító program technológiai vonatkozásai. Licskó István Laky Dóra és László Balázs BME VKKT

Az Ivóvízminőség-javító program technológiai vonatkozásai. Licskó István Laky Dóra és László Balázs BME VKKT Az Ivóvízminőség-javító program technológiai vonatkozásai Licskó István Laky Dóra és László Balázs BME VKKT Arzén Ammónium ion Bór Fluorid Vas Mangán Nitrit??? Metán Szén-dioid Célkomponensek Lehetséges

Részletesebben

1.Gyakorlat. Bodáné Kendrovics Rita főiskolai adjunktus

1.Gyakorlat. Bodáné Kendrovics Rita főiskolai adjunktus Vízminőség-védelem 1.Gyakorlat Vízminősítés, s, vízminv zminőség Bodáné Kendrovics Rita főiskolai adjunktus BMF-RKK KörnyezetmK rnyezetmérnöki Intézet Vízminőség: A víz v z fizikai, kémiai, k biológiai

Részletesebben

A FITOPLANKTON ELSŐDLEGES TERMELÉSÉNEK FÉNYINTENZITÁS- FÜGGÉSE

A FITOPLANKTON ELSŐDLEGES TERMELÉSÉNEK FÉNYINTENZITÁS- FÜGGÉSE IX. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia Kolozsvár, 2006 november 25-26 BABEŞ-BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM, BIOLOGIA-GEOLOGIA KAR, BIOLOGIA SZAK KOLOZSVÁR MTA BALATONI LIMNOLÓGIAI KUTATÓINTÉZET TIHANY A FITOPLANKTON

Részletesebben

SZENNYVÍZKEZELÉS NAGYHATÉKONYSÁGÚ OXIDÁCIÓS ELJÁRÁSSAL

SZENNYVÍZKEZELÉS NAGYHATÉKONYSÁGÚ OXIDÁCIÓS ELJÁRÁSSAL SZENNYVÍZKEZELÉS NAGYHATÉKONYSÁGÚ OXIDÁCIÓS ELJÁRÁSSAL Kander Dávid Környezettudomány MSc Témavezető: Dr. Barkács Katalin Konzulens: Gombos Erzsébet Tartalom Ferrát tulajdonságainak bemutatása Ferrát optimális

Részletesebben

A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre

A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre Gál Dénes és Kerepeczki Éva NAIK Halászati Kutatóintézet Szarvas XXXIII. Országos Vándorgyűlés, Szombathely 2015. július 1-3. Tartalom Halastavi termelés

Részletesebben

SZERVESANYAG VIZSGÁLATOK A DUNA KÖZÉPSÔ SZAKASZÁN

SZERVESANYAG VIZSGÁLATOK A DUNA KÖZÉPSÔ SZAKASZÁN SZERVESANYAG VIZSGÁLATOK A DUNA KÖZÉPSÔ SZAKASZÁN Tóth Bence 1, Bódis Erika, Kiss Keve Tihamér és Oertel Nándor Kivonat Vízi ökoszisztémákban a partikulált szervesanyag vizsgálata elengedhetetlen az anyagforgalmi

Részletesebben

Mélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával

Mélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával 2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával Készítette:

Részletesebben

11. Melléklet. Jó állapot kritériumainak meghatározása az ökológiai állapot szempontjából fontos fiziko-kémiai jellemzőkre

11. Melléklet. Jó állapot kritériumainak meghatározása az ökológiai állapot szempontjából fontos fiziko-kémiai jellemzőkre 11. Melléklet Jó állapot kritériumainak meghatározása az ökológiai állapot szempontjából fontos fiziko-kémiai jellemzőkre ÖKO Zrt.vezette Konzorcium ÖKO Zrt. BME VKKT VTK Innosystem ARCADIS 11. Melléklet

Részletesebben

A dunai fitoplankton mennyiségi változása között

A dunai fitoplankton mennyiségi változása között A dunai fitoplankton mennyiségi változása 1979-2012 között Molnár Levente Farkas ELTE-TTK, Környezettudományi Doktori Iskola I. Bevezetés Megkezdtük a közel 40 évnyi fitoplankton adatok adatbázisba rendezését

Részletesebben

"Szikes tavaink, mint különleges vizes élőhelyek jelentősége a biodiverzitás megőrzésében"

Szikes tavaink, mint különleges vizes élőhelyek jelentősége a biodiverzitás megőrzésében "Szikes tavaink, mint különleges vizes élőhelyek jelentősége a biodiverzitás megőrzésében" Dr. Boros Emil vizes élőhelyeinken 2016. május 20. 1 A vizes élőhelyek kritériumai (Dévai, 2000) középvízállás

Részletesebben

Algaközösségek ökológiai, morfológiai és genetikai diverzitásának összehasonlítása szentély jellegű és emberi használatnak kitett élőhelykomplexekben

Algaközösségek ökológiai, morfológiai és genetikai diverzitásának összehasonlítása szentély jellegű és emberi használatnak kitett élőhelykomplexekben Algaközösségek ökológiai, morfológiai és genetikai diverzitásának összehasonlítása szentély jellegű és emberi használatnak kitett élőhelykomplexekben Duleba Mónika Környezettudományi Doktori Iskola I.

Részletesebben

FOTOSZINTETIKUSAN AKTÍV SUGÁRZÁS GLOBÁLSUGÁRZÁS

FOTOSZINTETIKUSAN AKTÍV SUGÁRZÁS GLOBÁLSUGÁRZÁS FOTOSZINTETIKUSAN AKTÍV SUGÁRZÁS ÉS GLOBÁLSUGÁRZÁS Major György Horváth László, Pintér Krisztina, Nagy Zoltán (Gödöllı) Haszpra László, Barcza Zoltán, Gelybó Györgyi Globálsugárzás: a 0,29 4 mikrométer

Részletesebben

Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés)

Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) 5. óra Élőlényismeret I. Az alsóbbrendű szervezetek (fito- és zooplankton szervezetek), növényi és állati szervezetek Makroelemek Tápanyagok Mikroelemek

Részletesebben

Mezőgazdasággal kapcsolatos hidromorfológiai terhelések és hatások a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben

Mezőgazdasággal kapcsolatos hidromorfológiai terhelések és hatások a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben Mezőgazdasággal kapcsolatos hidromorfológiai terhelések és hatások a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben Dr. Fehér János c. egyetemi docens FAMIFE Consulting Kutató, Tanácsadó és Szolgáltató Kft. Gödöllő,

Részletesebben

SZÛKÍTETT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (1)

SZÛKÍTETT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (1) Nemzeti Akkreditáló Testület SZÛKÍTETT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (1) a NAT11397/2008 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Nyugatdunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság KisBalaton Üzemmérnökség

Részletesebben

Szikes tavak védelme a Kárpátmedencében. Szikes tavak ökológiai állapota és természetvédelmi helyzete a Kárpátmedencében

Szikes tavak védelme a Kárpátmedencében. Szikes tavak ökológiai állapota és természetvédelmi helyzete a Kárpátmedencében Szikes tavak védelme a Kárpátmedencében LIFE + Action D5. Szikes tavak ökológiai állapota és természetvédelmi helyzete a Kárpátmedencében (előzetes eredmények) [LIFE07NAT/H/000324)] 2009-2013 Boros Emil

Részletesebben

MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (2)

MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (2) Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (2) a NAT11397 számú akkreditált státuszhoz A Nyugatdunántúli Vízügyi Igazgatóság KisBalaton Üzemmérnökség Laboratórium 3 (8360 Keszthely, Csík

Részletesebben

2. KIS-BALATON ANKÉT

2. KIS-BALATON ANKÉT 2. KIS-BALATON ANKÉT Összefoglaló értékelés a Kis-Balaton Védőrendszer 1991-1995 közötti kutatási eredményeiről SUB Göttlngen 206 483 945 97B5071 Szerkesztette: POMOGYI PIROSKA Keszthely, 1996. szeptember

Részletesebben

2007 November. Kemény Kristóf: Ahol játszik a gyerek!, 2007. Nemzeti sport, 308. (2007.11.12.) p. 5.-5

2007 November. Kemény Kristóf: Ahol játszik a gyerek!, 2007. Nemzeti sport, 308. (2007.11.12.) p. 5.-5 2007 November Kemény Kristóf: Ahol játszik a gyerek!, 2007. Nemzeti sport, 308. (2007.11.12.) p. 5.-5 Antalicz Gergelics Natália: Alapfokú tanfolyam tűzoltóknak, 2007. Katasztrófavédelem, 11. (2007.11.)

Részletesebben

A használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata

A használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló termálvíztestek hidrogeológiai viszonyainak és

Részletesebben

Minták előkészítése MSZ-08-0206-1:78 200 Ft Mérés elemenként, kül. kivonatokból *

Minták előkészítése MSZ-08-0206-1:78 200 Ft Mérés elemenként, kül. kivonatokból * Az árajánlat érvényes: 2014. október 9től visszavonásig Laboratóriumi vizsgálatok Talaj VIZSGÁLATI CSOMAGOK Talajtani alapvizsgálati csomag kötöttség, összes só, CaCO 3, humusz, ph Talajtani szűkített

Részletesebben

Ostoros egysejtűek Páncélos ostorosok (barázdás moszatok) Zöldmoszatok (lehetnek helyváltoztató mozgásra képtelenek is) Ostorosmoszatok Ős-ostorosok

Ostoros egysejtűek Páncélos ostorosok (barázdás moszatok) Zöldmoszatok (lehetnek helyváltoztató mozgásra képtelenek is) Ostorosmoszatok Ős-ostorosok Ostoros egysejtűek Páncélos ostorosok (barázdás moszatok) Zöldmoszatok (lehetnek helyváltoztató mozgásra képtelenek is) Ostorosmoszatok Ős-ostorosok Galléros-ostorosok Állábas egysejtűek Hálózatos állábúak

Részletesebben

A hínarak biodiverzitásának vizsgálata

A hínarak biodiverzitásának vizsgálata A hínarak biodiverzitásának vizsgálata 1. ábra. A makrofitonok vizsgálatához kijelölt területek. A vizsgálatunk célja, hogy a meghatározzuk az emberi tevékenység vizekre és a vizekben található hínarak

Részletesebben

1-1. melléklet: Vízfolyás típusok referencia jellemzői (16, 17, 18, 20 típus)

1-1. melléklet: Vízfolyás típusok referencia jellemzői (16, 17, 18, 20 típus) Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv 2-18 Nagykunság 1-1. melléklet: Vízfolyás típusok referencia jellemzői (16, 17, 18, 20 típus) 1-1. melléklet Vízfolyás típusok referencia jellemzői - 1 - 1-1. melléklet: Vízfolyás

Részletesebben

Függelék a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 2. és 3. mellékletéhez

Függelék a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 2. és 3. mellékletéhez Függelék a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 2. és 3. mellékletéhez A 2. (3) bekezdésében hivatkozott szabványok listája Tartalom 1. Talajvizsgálatok... 2 2. Felszíni, felszín alatti és öntözővizek vizsgálata...

Részletesebben

Dr. Zsuga Katalin jártassági vizsgálati szakértő

Dr. Zsuga Katalin jártassági vizsgálati szakértő QualcoDuna jártassági vizsgálatok WESSLING Közhasznú Nonprofit Kft. Jártassági Vizsgálati Osztály 1047 Budapest, Fóti út 56. Tel: 06-1-272-2128 Fax: 06-1-272-2126 E-mail: info@qualcoduna.hu Web: www.qualcoduna.hu

Részletesebben

Nitrogén- és szénvegyületek átalakulásának követése egy többlépcsős biológiai szennyvízkezelő rendszerben

Nitrogén- és szénvegyületek átalakulásának követése egy többlépcsős biológiai szennyvízkezelő rendszerben Jurecska Judit Laura V. éves, környezettudomány szakos hallgató Nitrogén- és szénvegyületek átalakulásának követése egy többlépcsős biológiai szennyvízkezelő rendszerben Témavezető: Dr. Barkács Katalin,

Részletesebben

A BHTWaQe modell vízminv

A BHTWaQe modell vízminv A BHTWaQe modell vízminv zminőségi moduljának alkalmazási lehetőségei Vízminőség g modellezés Dr. Kutics Károly K Balatoni Integráci ciós s Kht. felkért szakért rtője K+F Consulting Kft. Siófok 2006. június

Részletesebben

1-2. melléklet: Állóvíz típusok referencia jellemzői (3, 13, 14, 15)

1-2. melléklet: Állóvíz típusok referencia jellemzői (3, 13, 14, 15) Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv 2-18 Nagykunság 1-2. melléklet: Állóvíz típusok referencia jellemzői (3, 13, 14, 15) 1-2. melléklet Állóvíz típusok referencia jellemzői - 1 - 1-2. melléklet: Állóvíz típusok

Részletesebben

DE TTK. Egyetemi doktori (PhD) értekezés. Horváth Hajnalka. Témavezetők: Prof. Dr. Dévai György Dr. Présing Mátyás

DE TTK. Egyetemi doktori (PhD) értekezés. Horváth Hajnalka. Témavezetők: Prof. Dr. Dévai György Dr. Présing Mátyás DE TTK 1949 A nitrogénkötés jelentősége a planktonikus algák nitrogénellátásában és a cianobaktérium biomassza becslése a fikocianin mennyisége alapján magyarországi sekély víztereken Egyetemi doktori

Részletesebben

Adszorbeálható szerves halogén vegyületek koncentráció változásának vizsgálata kommunális szennyvizek eltérő módszerekkel történő fertőtlenítése során

Adszorbeálható szerves halogén vegyületek koncentráció változásának vizsgálata kommunális szennyvizek eltérő módszerekkel történő fertőtlenítése során Eötvös Loránd Tudományegyetem Analitikai Kémiai Tanszék Adszorbeálható szerves halogén vegyületek koncentráció változásának vizsgálata kommunális szennyvizek eltérő módszerekkel történő fertőtlenítése

Részletesebben

Ecology of Lake Balaton/ A Balaton ökológiája MTA BLKI Elektronikus folyóirata 2011. 1(1): 22-34.

Ecology of Lake Balaton/ A Balaton ökológiája MTA BLKI Elektronikus folyóirata 2011. 1(1): 22-34. Ecology of Lake Balaton/ A Balaton ökológiája MTA BLKI Elektronikus folyóirata 2011. 1(1): 22-34. ÁTTEKINTÉS A BALATON ÉS BEFOLYÓI MAKROZOOBENTOSZÁN VÉGZETT VIZSGÁLATOK EREDMÉNYEIRŐL (1996 2008) Móra Arnold*,

Részletesebben

VITUKI VÍZGAZDÁLKODÁSI TUDOMÁNYOS KUTATÓ Rt. WATER RESOURCES RESEARCH CENTRE Plc.

VITUKI VÍZGAZDÁLKODÁSI TUDOMÁNYOS KUTATÓ Rt. WATER RESOURCES RESEARCH CENTRE Plc. VITUKI VÍZGAZDÁLKODÁSI TUDOMÁNYOS KUTATÓ Rt. WATER RESOURCES RESEARCH CENTRE Plc. A 2000/60/EK VKI VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS, A FELSZÍNI VIZEK MINŐSÍTÉSÉVEL ÉS JELLEMZÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK, A FELSZÍNI

Részletesebben

AZ ÉLET KIALAKULÁSA A FÖLDÖN

AZ ÉLET KIALAKULÁSA A FÖLDÖN AZ ÉLET KIALAKULÁSA A FÖLDÖN A Naprendszer bolygóinak kialakulása: 4.6 milliárd évvel ezelőttre tehető Első prokarióták 3,5 milliárd éve, az első eukarióták 1,3-1,7 md éve jelentek meg Az eukarióta sejt

Részletesebben

A tanszék korábbi nagy korszakai

A tanszék korábbi nagy korszakai A víz- és szennyvíztechnológiai kutatásfejlesztés hagyományai és jövője a BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszéken Dr. Fleit Ernő egyetemi docens Dr. Szabó Anita egyetemi adjunktus 2011. március 28..

Részletesebben

Javaslat Közép-Európa legnagyobb sekély tava, a Balaton ökológiai állapotának megítéléséhez bentonikus kovaalga vizsgálatok segítségével

Javaslat Közép-Európa legnagyobb sekély tava, a Balaton ökológiai állapotának megítéléséhez bentonikus kovaalga vizsgálatok segítségével Javaslat Közép-Európa legnagyobb sekély tava, a Balaton ökológiai állapotának megítéléséhez bentonikus kovaalga vizsgálatok segítségével I. Elıvizsgálatok Bolla Beáta Környezettudományi Doktori Iskola

Részletesebben

A vízfelvétel és - visszatartás (hiszterézis) szerepe a PM10 szabványos mérésében

A vízfelvétel és - visszatartás (hiszterézis) szerepe a PM10 szabványos mérésében A vízfelvétel és - visszatartás (hiszterézis) szerepe a PM10 szabványos mérésében Imre Kornélia 1, Molnár Ágnes 1, Gelencsér András 2, Dézsi Viktor 3 1 MTA Levegőkémia Kutatócsoport 2 Pannon Egyetem, Föld-

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens Ember és környezete az idő függvényében Barótfi, 2008 Ember és környezete az idő függvényében Barótfi, 2008 Nooszféra

Részletesebben

PhD Theses. Written by: Noémi Tóth. Supervisors: Dr. Katalin V.-Balogh Dr. Judit Padisák

PhD Theses. Written by: Noémi Tóth. Supervisors: Dr. Katalin V.-Balogh Dr. Judit Padisák ORIGIN, TRANSFORMATION AND ROLE OF DISSOLVED ORGANIC(HUMIC)SUBSTANCES IN LAKE BALATON PhD Theses Written by: Noémi Tóth Supervisors: Dr. Katalin V.-Balogh Dr. Judit Padisák University of Pannonia Environmental

Részletesebben

A KLÍMAVÁLTOZÁS LEHETSÉGES HATÁSAINAK MODELLEZÉSE DUNAI FITOPLANKTON ADATSOR ALAPJÁN

A KLÍMAVÁLTOZÁS LEHETSÉGES HATÁSAINAK MODELLEZÉSE DUNAI FITOPLANKTON ADATSOR ALAPJÁN A KLÍMAVÁLTOZÁS LEHETSÉGES HATÁSAINAK MODELLEZÉSE DUNAI FITOPLANKTON ADATSOR ALAPJÁN Doktori (PhD) értekezés tézisei Sipkay Csaba Budapest 2010 A doktori iskola megnevezése: tudományága: Budapesti Corvinus

Részletesebben

Biológiai ivóvíz-tisztítási kísérlet a Balatonszéplaki Felszíni Vízműben. XXI. MHT Ifjúsági Napok Mosonmagyaróvár, szeptember

Biológiai ivóvíz-tisztítási kísérlet a Balatonszéplaki Felszíni Vízműben. XXI. MHT Ifjúsági Napok Mosonmagyaróvár, szeptember Biológiai ivóvíz-tisztítási kísérlet a Balatonszéplaki Felszíni Vízműben XXI. MHT Ifjúsági Napok Mosonmagyaróvár, 2014. szeptember 18-19. Pintér Anett Rita Fejlesztési Főmérnökség A kísérletek célja Alap

Részletesebben

TERMÉSZETVÉDELEM A DUNA MENTI TERÜLETEKEN ÖKOLÓGIAI SZŐLŐMŰVELÉSI TECHNOLÓGIA BEVEZETÉSÉVEL Projektszám: HUSK/1101/2.2.1/0294

TERMÉSZETVÉDELEM A DUNA MENTI TERÜLETEKEN ÖKOLÓGIAI SZŐLŐMŰVELÉSI TECHNOLÓGIA BEVEZETÉSÉVEL Projektszám: HUSK/1101/2.2.1/0294 TERMÉSZETVÉDELEM A DUNA MENTI TERÜLETEKEN ÖKOLÓGIAI SZŐLŐMŰVELÉSI TECHNOLÓGIA BEVEZETÉSÉVEL Projektszám: HUSK/1101/2.2.1/0294 SZAKÉRTŐ NEVE: Prof. Dr. Benedek Pál Feladat megnevezése: EDAFON MINTAVÉTELEZÉS

Részletesebben

Vízkémiai vizsgálatok a Baradlabarlangban

Vízkémiai vizsgálatok a Baradlabarlangban Vízkémiai vizsgálatok a Baradlabarlangban Borbás Edit Kovács József Vid Gábor Fehér Katalin 2011.04.5-6. Siófok Vázlat Bevezetés Elhelyezkedés Geológia és hidrogeológia Kutatástörténet Célkitűzés Vízmintavétel

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1031/2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Nitrogénművek Vegyipari Zrt. Minőségellenőrző és minőségbiztosítási osztály

Részletesebben

A Föld ökoszisztémája

A Föld ökoszisztémája A Föld ökoszisztémája Az ökoszisztéma Az ökoszisztéma, vagy más néven ökológiai rendszer olyan strukturális és funkcionális rendszer, amelyben a növények, mint szerves anyag termelők, az állatok mint fogyasztók,

Részletesebben

Talaj- és vízmintavétel. A mintavétel A minták csomagolása A minták tartósítása

Talaj- és vízmintavétel. A mintavétel A minták csomagolása A minták tartósítása Talaj és vízmintavétel A mintavétel A minták csomagolása A minták tartósítása Talaj alapelvek szelvényt genetikai szintenként vagy egyenletes mélységközönként kell mintázni (céltól függıen) pl. mérlegszámításoknál

Részletesebben

Debreceni Egyetem Műszaki Kar Környezet- és Vegyészmérnöki Tanszék

Debreceni Egyetem Műszaki Kar Környezet- és Vegyészmérnöki Tanszék Debreceni Egyetem Műszaki Kar Környezet- és Vegyészmérnöki Tanszék Belső konzulens: Dr. Bodnár Ildikó Külső konzulens: Dr. Molnár Mihály Társkonzulens: Janovics Róbert Tanszékvezető: Dr. Bodnár Ildikó

Részletesebben

Készítette: Dr. Borics Gábor és Dr. Kiss Keve Tihamér

Készítette: Dr. Borics Gábor és Dr. Kiss Keve Tihamér Módszertani útmutató a fitoplankton élőlénycsoport vizsgálatához Készítette: Dr. Borics Gábor és Dr. Kiss Keve Tihamér MTA BLKI-Tisza kutató osztály 2011 Debrecen Tartalom jegyzék oldalszám Tartalom jegyzék

Részletesebben

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

3. Ökoszisztéma szolgáltatások 3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat

Részletesebben

Alkalmazhatóak-e a kovaalga ökológiai guildek az ökológiai állapot becslésére a Duna esetében?

Alkalmazhatóak-e a kovaalga ökológiai guildek az ökológiai állapot becslésére a Duna esetében? Alkalmazhatóak-e a kovaalga ökológiai guildek az ökológiai állapot becslésére a Duna esetében? Trábert Zsuzsa Kiss K. Tihamér, Tóth Bence, Ács Éva XXXIII. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS Szombathely, 2015. július

Részletesebben

Membrántechnológiai kihívások a felszíni vizek kezelésében, Lázbércen Molnár Attila Műszaki igazgató

Membrántechnológiai kihívások a felszíni vizek kezelésében, Lázbércen Molnár Attila Műszaki igazgató Membrántechnológiai kihívások a felszíni vizek kezelésében, Lázbércen Molnár Attila Műszaki igazgató 3700 Kazincbarcika, Tardonai u. 1. Levélcím: 3701 Kazincbarcika, Pf. 117. Tel.: (48) 500-000 Telefax:

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Hatóság. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Hatóság. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Hatóság RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH-1-1375/2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. Központi Vizsgálólaboratórium Somogy megyei Vizsgálólaboratórium

Részletesebben

Bakó Krisztina Környezettudományi szak Környezet-földtudomány szakirány

Bakó Krisztina Környezettudományi szak Környezet-földtudomány szakirány Bakó Krisztina Környezettudományi szak Környezet-földtudomány szakirány A vizsgálat tárgya: pakurával szennyezett, majd kármentesített terület A vizsgálat célja: meglévő adatok alapján végzett kutatás

Részletesebben

A Balaton nyíltvízi árvaszúnyog-együtteseinek felmérése

A Balaton nyíltvízi árvaszúnyog-együtteseinek felmérése A Balaton nyíltvízi árvaszúnyog-együtteseinek felmérése Tóth Mónika Bevezetés Az árvaszúnyogok (Diptera: Chironomidae) a vízi életközösségek fontos részét képezik egyrészt hatalmas egyedszámuk, másrészt

Részletesebben

Javaslat a felszíni vizek fitoplankton alapján történő minősítésére. Munkaanyag

Javaslat a felszíni vizek fitoplankton alapján történő minősítésére. Munkaanyag Megbízó: Javaslat a felszíni vizek fitoplankton alapján történő minősítésére Munkaanyag Témafelelős: Közreműködők: Dr. Borics Gábor TIKTVF Dr. Grigorszky István Várbíró Gábor Krasznai Enikő Tartalomjegyzék

Részletesebben

Stenger-Kovács Csilla és Lengyel Edina. A Magyar Hidrológiai Társaság Szikes Vízi Munkacsoportjának éves találkozója 2011. június 17-18.

Stenger-Kovács Csilla és Lengyel Edina. A Magyar Hidrológiai Társaság Szikes Vízi Munkacsoportjának éves találkozója 2011. június 17-18. Hazai és s osztrák k kis szikes vízterek v kovaalga összetételetele Stenger-Kovács Csilla és Lengyel Edina A Magyar Hidrológiai Társaság Szikes Vízi Munkacsoportjának éves találkozója 2011. június 17-18.

Részletesebben

2. Fotometriás mérések II.

2. Fotometriás mérések II. 2. Fotometriás mérések II. 2008 október 31. 1. Ammónia-nitrogén mérése alacsony mérési tartományban és szabad ammónia becslése 1.1. Háttér A módszer alkalmas kis ammónia-nitrogén koncentrációk meghatározására;

Részletesebben

Bentikus és planktonikus algaközösségek fotoszintézisének karakterisztikái. Üveges Viktória

Bentikus és planktonikus algaközösségek fotoszintézisének karakterisztikái. Üveges Viktória Bentikus és planktonikus algaközösségek fotoszintézisének karakterisztikái DOKTORI ÉRTEKEZÉS Üveges Viktória Témavezetı: Prof. Dr. Padisák Judit, intézetigazgató egyetemi tanár, az MTA doktora Pannon Egyetem,

Részletesebben

Mikroszennyezők az ivóvízben és az Ivóvízminőség-javító Program

Mikroszennyezők az ivóvízben és az Ivóvízminőség-javító Program Mikroszennyezők az ivóvízben és az Ivóvízminőség-javító Program Dr. Czégény Ildikó, TRV (HAJDÚVÍZ) Sonia Al Heboos, BME VKKT Dr. Laky Dóra, BME VKKT Dr. Licskó István BME VKKT Mikroszennyezők Mikroszennyezőknek

Részletesebben

Fotoszintézis. fotoszintetikus pigmentek Fényszakasz - gránum/sztrómalamella. Sötétszakasz - sztróma

Fotoszintézis. fotoszintetikus pigmentek Fényszakasz - gránum/sztrómalamella. Sötétszakasz - sztróma Fotoszintézis fotoszintetikus pigmentek Fényszakasz - gránum/sztrómalamella Sötétszakasz - sztróma A növényeket érı hatások a pigmentösszetétel változását okozhatják I. Mintavétel (inhomogén minta) II.

Részletesebben

Mérés és adatgyűjtés

Mérés és adatgyűjtés Mérés és adatgyűjtés 7. óra Mingesz Róbert Szegedi Tudományegyetem 2013. április 11. MA - 7. óra Verzió: 2.2 Utolsó frissítés: 2013. április 10. 1/37 Tartalom I 1 Szenzorok 2 Hőmérséklet mérése 3 Fény

Részletesebben

6. A KLÍMAVÁLTOZÁS KÖZÖSSÉGÖKOLÓGIAI HATÁSAINAK TAKTIKAI MODELLEZÉSE (DPGM)

6. A KLÍMAVÁLTOZÁS KÖZÖSSÉGÖKOLÓGIAI HATÁSAINAK TAKTIKAI MODELLEZÉSE (DPGM) 292 Hufnagel Levente és Sipkay Csaba 6. A KLÍMAVÁLTOZÁS KÖZÖSSÉGÖKOLÓGIAI HATÁSAINAK TAKTIKAI MODELLEZÉSE (DPGM) Számos megközelítés lehetséges arra, hogy az édesvizek fizikai vagy kémiai jellemzőinek,

Részletesebben

Víztechnológiai mérőgyakorlat 2. Klórferőtlenítés törésponti görbe felvétele. Jegyzőkönyv

Víztechnológiai mérőgyakorlat 2. Klórferőtlenítés törésponti görbe felvétele. Jegyzőkönyv A mérést végezte: NEPTUNkód: Víztechnológiai mérőgyakorlat 2. Klórferőtlenítés törésponti görbe felvétele Jegyzőkönyv Név: Szak: Tagozat: Évfolyam, tankör: AABB11 D. Miklós Környezetmérnöki Levlező III.,

Részletesebben

Kőolaj- és élelmiszeripari hulladékok biodegradációja

Kőolaj- és élelmiszeripari hulladékok biodegradációja Kőolaj- és élelmiszeripari hulladékok biodegradációja Kis Ágnes 1,2, Laczi Krisztián, Tengölics Roland 1, Zsíros Szilvia 1, Kovács L. Kornél 1,2, Rákhely Gábor 1,2, Perei Katalin 1 1 Szegedi Tudományegyetem,

Részletesebben

A BALATON KUTATASANAK 2008. EVI EREDMENYEI

A BALATON KUTATASANAK 2008. EVI EREDMENYEI A BALATON KUTATASANAK 2008. EVI EREDMENYEI r A BALATON KUTATASANAK 2008. EVI EREDMENYEI szerkesztettek: BIRO PETER BANCZEROWSKI JANUSZNE MAGYAR TUDOMANYOS AKADEMIA Budapest 2009 A Nemzeti Fejlesztesi es

Részletesebben

A felszíni vizek jellemző ár- és belvízi szennyeződése B.- A.- Z. megyében

A felszíni vizek jellemző ár- és belvízi szennyeződése B.- A.- Z. megyében A felszíni vizek jellemző ár- és belvízi szennyeződése B.- A.- Z. megyében Az ár- és belvizek vízszennyező hatása Több évtizedes tapasztalat, hogy a felszíni vízfolyásainkon levonuló nagy árvizek (97,

Részletesebben