A BALATON ALGAEGYÜTTESEINEK SZEREPE A TÓ VÍZMINŐSÉGÉNEK ALAKÍTÁSÁBAN
|
|
- Krisztián Farkas
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A BALATON ALGAEGYÜTTESEINEK SZEREPE A TÓ VÍZMINŐSÉGÉNEK ALAKÍTÁSÁBAN Vörös Lajos 1, Somogyi Boglárka 1, Bányász Dorottya 2 és Németh Balázs 1 1 MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, Tihany 2 Babes-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár Összefoglalás ban, a Keszthelyi-medence fitoplanktonjának tömege 1,2 mg/l és 10,8 mg/l között változott. Nyáron a fonalas heterocisztás cianobaktériumok mérsékelt tömegprodukciót okoztak. A Siófoki-medencében a fitoplankton biomassza 0,6 mg/l és 2,3 mg/l között mozgott, átlagosan 1,4 mg/l volt. Lényeges változás, hogy a Siófoki-medencéből hiányoztak a fonalas nitrogénkötő kékalgák, amelyek évtizedek óta uralták a medence nyári fitoplanktonját. A pikoplankton biomassza részaránya Keszthelynél 1,5% és 25% között változott, átlagosan 8% volt, a Siófoki-medencében 3% és 38% közötti, átlagosan 13,5% volt. A pikoplankton pigment összetétele fontos vízminőségi indikációs értékű. Tekintettel arra, hogy a pikoplankton minden víztípusban minden időben jelen van, indikációs célra kiválóan megfelel. A Balaton mélyvízi és sekélyvízi területein a bentikus kovamoszatoknak határozott napszakos vertikális migrációja van. Kísérletesen igazoltuk hogy, a Balaton fitobentosza pozitív fototaxist mutat, amely megmagyarázza azt a jelenséget, hogy a déli órákban sokkal több alga van a tó üledékének felszínén, mint reggel vagy este. Bizonyítottuk, hogy a Balaton bentikus algáinak mélyebb üledékrétegekbe való éjszakai vándorlása az intersticiális víz gazdag ásványi tápanyagforrásaiért történik (pozitív kemotaxis). Bevezetés 2006-ban folytattuk a Keszthelyi- és a Siófoki-medencében a teljes fitoplankton (piko-, nano- és mikroplankton) rendszeres vizsgálatát. A pikocianobaktériumok két alapvető pigmentjének (fikocianin és fikoeritrin) előfordulása a víz alatti fény spektrális összetételével függ össze (Vörös et al. 1998), ezért megvizsgáltuk, hogy a Balatonban miképpen tükrözi a víz alatti fényviszonyok változását a pikoplankton pigment összetétele, és ezek az eredmények mennyiben használhatók fel a vízminőség indikálására. A Balaton utóbbi években megfigyelt oligotrofizálódása következtében a fitoplankton tömegének csökkenésével megváltozott, felértékelődött a fitobentosz szerepe, a déli parti sávban a fitobentosz elsődleges termelése meghaladja még a Keszthelyi-medence fitoplanktonjának elsődleges termelését is (Vörös et al. 2003). A bentikus algák kutatása manapság leginkább a tavak és vízfolyások
2 minősítésére korlátozódik, elenyésző információ áll rendelkezésünkre a különböző vizek üledékén élő fitobentosz ökológiai státuszáról (Bennion 1994, Wulff et al. 2005). A vertikális migráció leginkább tengerpartok árapály zónáiból ismert jelenség, de tavakban, így a Balatonban is megfigyelhető (Bányász és Vörös 2006). A fitobentosz vertikális migrációjának magyarázatára több hipotézis létezik. Például Kingston (1999) Palmer és Round (1965) a fény hatását vizsgálta. Egyesek feltételezik az ásványi tápanyagok és az oldott szervesanyagok meghatározó szerepét, de ezt eddig csak Euglena fajok esetén bizonyították (Admiraal 1984, Barranguet et al. 1998, Kingston 2002). A jelen kutatás célja az volt, hogy megállapítsuk, milyen és mekkora szerepe van a fénynek és a tápanyagoknak a balatoni fitobentosz vertikális migrációjában. Anyag és módszer A fitoplankton vizsgálatára február 1. és december 4. között került sor, kétheti mintavételekkel, a Keszthelyi-medence (N 46 o 44 05,8, E 17 o ) és a Siófoki-medence közepén (N 46 o 55 19,6, E 17 o 55 38,9 ). Továbbá 2006 július és augusztus hóban a Siófokimedence közepén (N 46 o 55 19,0, E 17 o 55 53,6 ) négy méter mély vízben és a déli parton (N 46 o 53 26,5, E 17 o 57 16,6 ) másfél méter mély vízben vizsgáltuk a tó fitobentoszát. A nano- és a mikroplankton tömegét és összetételét fordított plankton-mikroszkóppal, a pikoplanktonét epifluoreszcens mikroszkóppal határoztuk meg. A fitobentosz összetételét és abundanciáját epifluoreszcens mikroszkóppal vizsgáltuk, a fitobentosz tömegét a-klorofill méréssel becsültük. A fitobentosz vertikális migrációját kísérletesen vizsgáltuk. A kísérleteket a déli parton gyűjtött felszíni üledékmintákkal végeztük. A minták felső 20 milliméteres rétegét egyesítettük, óvatos keveréssel homogenizáltuk, majd azonos méretű és térfogatú műanyag edénykéket félig töltöttünk az így előkészített üledékkel. Az üledék felszínére szűrőpapírt helyeztünk és erre azonnal algamentesre szűrt Balaton-vizet rétegeztünk. A kezelések végén a szűrőpapíron található algák mennyiségét a-klorofill méréssel határoztuk meg. Eredmények A Keszthelyi- és a Siófoki-medence fitoplanktonja 2006-ban
3 A Keszthelyi-medence fitoplanktonjának tömege 1,2 mg/l és 10,8 mg/l között változott. A nyári időszakban a fonalas heterocisztás cianobaktériumok okoztak mérsékelt tömegprodukciót (Aphanizomenon fajok és Cylindrospermopsis raciborskii). A pikoplankton részaránya ezen a tóterületen 1,5% és 25% között változott, átlagosan 8% volt. Az év túlnyomó részében a fikocianinban gazdag kokkoid cianobaktériumok uralták a pikoplanktont, a fikoeritrines formák alárendelt szerepűek voltak. Figyelemreméltó a 2006 decemberére kialakult jelentős pikoeukarióta biomassza, amelynek fő tömegét egy, eddig a tudomány számára ismeretlen egysejtű alga (Stichococcus sp.?) alkotta (1. ábra). A Siófoki-medencében a fitoplankton biomassza 0,6 mg/l és 2,3 mg/l között mozgott, átlagosan 1,4 mg/l volt. Tavasszal a kovamoszatok (Cyclotella fajok) voltak a legtömegesebbek. Az augusztusi biomassza csúcsot a kovamoszatok és a Ceratium hirundinella együttes elszaporodása hozta létre. A pikoplankton részesedése a fitoplankton biomasszából 3% és 38% közötti volt, átlagosan 13,5%. Figyelemreméltó, hogy ebben az esztendőben a Siófoki-medencében a fonalas nitrogénkötő cianobaktériumok tömege és részesedése elhanyagolható volt. A pikoplanktont a fikoeritrin pigmentdominanciájú kokkoid cianobaktériumok uralták, a fikocianinos formák, valamint a pikoeukarióták részesedése nem volt jelentős (2. ábra) Pikobiomassza (µg/l) EU FE FC ábra. A pikoplankton tömegének és összetételének változása a Keszthelyimedencében 2006-ban (EU= eukarióta, FE=fikoeritrin pigmentdominancia, FC=fikocianin pigmentdominancia)
4 250 Pikobiomassza (µg/l) EU FE FC ábra. A pikoplankton tömegének és összetételének változása a Siófoki-medencében 2006-ban (EU= eukarióta, FE=fikoeritrin pigmentdominancia, FC=fikocianin pigmentdominancia) Összegezve, a fitoplankton tömege az előző évekhez képest nem mutatott számottevő változást sem a Keszthelyi-, sem a Siófokimedencében. Lényeges minőségi változás, hogy a Siófoki-medencéből hiányoztak a fonalas nitrogénkötő kékalgák, amelyek évtizedek óta uralták a medence nyári fitoplanktonját, ahogy pl ben is (Vörös et al. 2006). Csak a következő évek vizsgálatai dönthetik el, mennyire tartós ez a vízminőségi szempontból nagyon előnyös állapot. Megállapítottuk, hogy szignifikáns pozitív korreláció van a balatoni fitoplankton biomasszája (piko-, nano- és mikroplankton), valamint a vízben mért a-klorofill koncentráció között (r 2 = 0,947, p<0,001). Az összefüggés szerint a balatoni fitoplankton biomasszájának 0,5%-a az a- klorofill, ami kissé magasabb mint az 1980-as években volt (Vörös és Padisák 1991). A pikoplankton részesedése a Balatonban nagyobb, mint a világ mély tavaiban. Bell és Kalff (2002) modelljével összevetve a balatoni pikoalga abundancia értékeket egyértelmű, hogy a balatoni adatok rendre magasabbak, mint a mély tavakra meghatározott várható érték. A pikoplankton összetétele fontos vízminőségi indikációs értékkel bír. A víz átlátszóságát csökkentő, a fényextinkciót növelő tényezők, az élő és élettelen lebegő anyagok, valamint a színes oldott szervesanyagok (huminanyagok) amelyek erőteljesebben abszorbeálják a rövidebb hullámhosszú sugárzást, mint a vöröset, ezért az átlátszóság csökkenése a fény spektrális összetételének megváltozásával jár (vörös eltolódás). Ezt
5 a hullámhossz-változást tükrözik az algák pigmentjei is. A pikoplankton fikoeritrinben gazdag formái a kék és a zöld tartományban abszorbeálnak erősebben, a fikocianin pigmentdominanciájú formák, pedig a vörösben. A vízoszlop extinkciójának függvényében ábrázolva a pikoplankton kétféle pigment típusának részarányát, egyértelmű az összefüggés (3. ábra). Tekintettel arra, hogy a pikoplankton minden víztípusban minden időben jelen van, indikációs célra kiválóan megfelel. A balatoni eredmények, pedig egyértelművé teszik, hogy segítségükkel az EU VKIszerinti minősítés egyszerűen, gyorsan és precízen végrehajtható. A két évtizede folyó hazai pikoplankton kutatás eredményei alapján kialakítható egy ilyen szubjektív elemeket kizáró minősítési rendszer FE/FC (%) ,2 1,4 1,6 1,8 2 2,2 2,4 2,6 Kd (m) Fe% FC% 3. ábra. A fikoeritrines (Fe) és a fikocianinos (Fc) pikocianobaktériumok részesedésének változása a vízminőség (a látható fény extinkciója=kd) függvényében a Balatonban A fitobentosz vertikális migrációja a Balaton üledékében A bentikus kovamoszatoknak határozott napszakos vertikális migrációja van a Balatonban. Ez megmutatkozik abban, hogy a reggeli és az esti órákban az üledék felszínén jelentősen kevesebb kovamoszat van, mint a déli órákban, így volt ez 2006 nyarán is. A mérések adatai azt is egyértelművé teszik, hogy ez a jelenség olyan kifejezett, hogy az üledék algaflórájának kutatásakor, vagy monitoringja esetén nem hagyható figyelmen kívül. Csak azonos időben, azonos órában vett minták adatai vethetők össze. Fontos körülmény az is, hogy a jelenség viharos időben
6 nem figyelhető meg. Az erős hullámzás homogenizálja az üledékfelszínt, amit augusztus 8-9-én mérésekkel igazoltunk. A vertikális migráció okait kísérletesen vizsgáltuk. Az első kísérletekben a fény hatását vizsgáltuk. A kísérleti berendezésben a déli partról származó üledékminta egy részét sötétben tartottuk, másik részét, pedig megvilágítottuk 425 µmol/m 2 /sec fényintenzitással. A fény serkentette az algák felszínre való vándorlását, annak hiányában a felvándorlás mértéke kismértékű volt. A következő kísérletben a fényintenzitás hatását teszteltük, az eredményt a 4. ábra mutatja be. 0,40 0,35 0,30 Klorofill-a (µg/l) 0,25 0,20 0,15 0,10 0,05 y = 0,0009x + 0,0032 R 2 = 0,9994 0, Fényintenzitás (µmol/m2/sec) 4. ábra. A bentikus algák vertikális migrációjának fényintenzitás függése a Siófokimedence algáival végzett kísérletben. A homogenizált üledékből az üledék felszínére helyezett szűrőpapírra átvándorolt algák mennyisége rendkívül szoros korrelációt mutatott a megvilágítással 40 és 425 µmol/m 2 /sec fényintenzitás tartományban. A kísérletekből levonható egyértelmű következtés az, hogy a Balaton fitobentosza pozitív fototaxist mutat. Ez megmagyarázza azt, hogy miért van a déli órákban sokkal több alga a tó üledékének felszínén, mint reggel vagy este. A további kísérletekben a lefelé történő mozgás okait határoztuk meg. Méréseink megmutatták, hogy az üledék intersticiális vizében az oldott reaktív foszfor és az ammónium-n koncentrációja már 1 cm-es mélységben is 2 nagyságrenddel nagyobb, mint a felette lévő vízoszlopban. Ebből az következik, hogy az algáknak érdemes energiát
7 fordítani a mélyebb üledékrétegek felkeresésére az ásványi tápanyagok bősége miatt. Az erre irányuló kísérletben a korábban ismertetett berendezésben az üledékminták felszínére szűrőpapírt helyeztünk, majd erre szűrt Balaton-vizet rétegeztünk. Az így kezelt mintákat ezután világosban tartottuk és négy óra elteltével háromban meghatároztuk a szűrőpapírra átvándorolt algák mennyiségét a-klorofill méréssel. A fennmaradó minták egy részében az üledék feletti tóvizet nitrogénnel (NO 3 -N= 5000 µg/l) és foszforral (PO 4 -P= 500 µg/l) dúsítottuk, majd a kísérleti edények felét világosra, felét, pedig sötétbe helyeztük további 4 órás időtartamra. Amint az a természetben történik, a tiszta Balaton-vizet tartalmazó mintákban, világosban az algák fennmaradtak az üledékfelszínen, ellenben a sötétben tartott mintákban mennyiségük drasztikusan csökkent, mert levándoroltak a mélyebb, tápanyagban dúsabb üledékrétegbe. Ezzel szemben a P+N dúsítást kapott mintákban sem világosban, sem sötétben nem vándoroltak le a kovamoszatok a mélyebb üledékbe (5. ábra). 1,400 1,200 Klorofill-a (µg/l) 1,000 0,800 0,600 0,400 0,200 0,000 Kontrol-világos Kontrol-sötét NP-világos NP-sötét 5. ábra. A vertikális migráció gátlása nitrogén és foszfor dúsítás hatására Ugyanezt a kísérletet megismételtük oly módon, hogy a kísérleti edényeket csak nitrogénnel (NO 3 -N= 5000 µg/l), illetve csak foszforral (PO 4 -P= 500 µg/l) dúsítottuk. A hatás mindkét esetben azonos volt. A későbbiek során végzett, és itt nem részletezett kísérletek tovább erősítették az előzőekből levonható következtetést, azt, hogy a Balaton bentikus algáinak mélyebb üledékrétegekbe való vándorlása az intersticiális víz gazdag ásványi tápanyagforrásaiért történik. Tápanyag bőségben ez a mozgás nem következik be. Amennyiben a nitrogént ammónium (NH 4 N= 5000 µg/l) vagy urea (urean= 5000 µg/l) formájában adagoltuk, az eredmény ugyanaz volt, mint nitrát-formájában való adagolás esetén. Végül a kísérletet elvégeztük glükózzal is. Már 0,2
8 mg/l-es glükózkoncentráció lényegesen lecsökkentette az algák üledékbe történő vándorlását, ami arra utal, hogy a Balaton bentikus kovamoszatai is képesek a kismolekulájú szerves vegyületeket tápanyag és energia forrásként használni, ami az egysejtű algák világában meglehetősen elterjedt jelenség (Tuchman 1996). Következtetések A fitoplankton tömege az előző évekhez képest nem mutatott számottevő változást sem a Keszthelyi-, sem a Siófoki-medencében. Lényeges minőségi változás, hogy a Siófoki-medencéből hiányoztak a fonalas nitrogénkötő kékalgák, amelyek évtizedek óta uralták a medence nyári fitoplanktonját, ahogy pl ben is (Vörös et al. 2006). Csak a következő évek vizsgálatai dönthetik el, mennyire tartós ez a vízminőségi szempontból nagyon előnyös állapot. A pikoplankton részesedése a Balatonban nagyobb, mint a világ mély tavaiban. A tó ezen tulajdonsága figyelemreméltó, magyarázata további alapkutatást igényel egyúttal nyomatékosítja, hogy a tó algológiai monitoringja során a pikoplankton nem hanyagolható el. A pikoplankton összetétele fontos vízminőségi indikációs értékkel bír. A balatoni eredmények pedig egyértelművé teszik, hogy segítségükkel az EU VKI-szerinti minősítés egyszerűen, gyorsan és precízen végrehajtható. A két évtizede folyó hazai pikoplankton kutatás eredményei alapján kialakítható egy ilyen, szubjektív elemeket kizáró minősítési rendszer. A bentikus kovamoszatok napszakos vertikális migrációja olyan kifejezett, hogy az üledék algaflórájának kutatásakor, vagy monitoringja esetén nem hagyható figyelmen kívül, csak azonos időben, azonos órában vett minták adatai vethetők össze. Köszönetnyilvánítás Témavezető és a kutatás résztvevői köszönetüket fejezik ki a fenti téma kutatásának lehetőségéért az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumnak és a Magyar Tudományos Akadémiának. Irodalom Admiraal, W. (1984) The ecology of estuarine sediment-inhabiting diatoms. In.: Round, F.E. &Chapmann, D.J. (Eds.) Progress in Phycological Research. Vol 3. Biopress Ltd, Bristol,
9 Bányász, D. és Vörös L. (2006) Élő kovamoszatok a Balaton üledékének mély rétegeiben. Hidrológiai Közlöny 86: Barranguet, C., Kromkamp, J. és Peene, J. (1998) Factors controlling primary production and photosynthetic characteristics of intertidal microphytobenthos. Mar. Ecol. Prog Ser. 173: Bell T. & Kalff J. (2001) The contribution of picoplankton in marine and freshwater system of different trophic status and depth. Limnol. Oceanogr. 46: Bennion, H. (1994) Nutrient dynamics and biological structure in shallow freshwater and brackish lakes. Hydrobiologia Kingston, M.B. (1999) Effects of light on vertical migration and photosynthesis of Euglena proxima. J. Phycol. 35: Kingston, M.B. (2002) Effects of subsurface nutrient supplies on vertical migration of Euglena proxima (Euglenophyta). J. Phycol. 38: Palmer, J.D., és Round, F.E. (1965) Persistent, vertical migration rhythms in benthic microflora I. The effects of the light and temperature on the rhythmic behavior of Euglena obtuse. J. Mar. Biol. Assoc. U. K. 45: Tuchman, N. C. (1996) The role of heterotrophy in algae. In: Stevenson R.J., M.L. Bothwell and R. L. Lowe (eds): Algal ecology. Academic press. San Diego. p: Vörös L. Somogyi B., V.-Balogh K. és Németh B. (2006): A Balaton planktonikus és üledéklakó algaegyütteseinek szerepe és szabályozó tényezői. In: Mahunka S. & Banczerowski J.-né (Eds.) A Balaton kutatásának évi eredményei. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest Vörös, L. & J. Padisák (1991) Phytoplankton biomass and chlorophyll-a in some shallow lakes in central Europe. Hydrobiologia 215: Vörös, L., C. Callieri, K. V.-Balogh & R. Bertoni. (1998) Freshwater picocyanobacteria along a trophic gradient and light quality range. Hydrobiologia 369/370: Vörös, L., Kovács A., és V.-Balogh. K. (2003) A fitoplankton és a fitobentosz változásainak kutatása. In: Mahunka S. & Banczerowski J.-né (Eds.) A Balaton kutatásának évi eredményei. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest Wulff A., S. Vilbaste, and J. Truu (2005) Depth distribution of fotosynthetic pigments and diatoms in the sediments of a microtidal fjord. Hydrobiologia 534:
A BALATON PLANKTONIKUS ÉS ÜLEDÉKLAKÓ ALGAEGYÜTTESEINEK SZEREPE ÉS SZABÁLYOZÓ TÉNYEZŐI
A BALATON PLANKTONIKUS ÉS ÜLEDÉKLAKÓ ALGAEGYÜTTESEINEK SZEREPE ÉS SZABÁLYOZÓ TÉNYEZŐI Vörös Lajos, Somogyi Boglárka, V.-Balogh Katalin és Németh Balázs MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, Tihany Összefoglalás.
RészletesebbenEcology of Lake Balaton/ A Balaton ökológiája
Ecology of Lake Balaton/ A Balaton ökológiája MTA ÖK BLI Elektronikus folyóirata 216. 3: 16-26. A FITOPLANKTON SZEZONÁLIS DINAMIKÁJA A BALATONBAN 216-BAN Somogyi Boglárka*, Tugyi Nóra, Vörös Lajos MTA
RészletesebbenA fitoplankton diverzitásának vizsgálata
A fitoplankton diverzitásának vizsgálata A projekt célkitűzéseinek megfelelően Intézetünk algológiai kutatócsoportja a fitoplankton biodiverzitását, illetve különböző vízkémiai és fizikai paraméterek diverzitásra
RészletesebbenA CYLINDROSPERMOPSIS RACIBORSKII NITROGÉNKÖTŐ KÉKALGA SZAPORODÁSA KÜLÖNBÖZŐ NITROGÉNFORRÁSOKON
A CYLINDROSPERMOPSIS RACIBORSKII NITROGÉNKÖTŐ KÉKALGA SZAPORODÁSA KÜLÖNBÖZŐ NITROGÉNFORRÁSOKON Présing Mátyás 1, Kenesi Gyöngyi 1, Hesham M. Shafik 1,2, Kovács W. Attila 1 és Herodek Sándor 1 1 MTA Balatoni
RészletesebbenDoktori (PhD) értekezés tézisei. Pikoplankton a trofikus gradiens mentén MÓZES ANDREA
Doktori (PhD) értekezés tézisei Pikoplankton a trofikus gradiens mentén MÓZES ANDREA ELTE Biológia Doktori Iskola (Dr. Erdei Anna) Kísérletes Növénybiológia Doktori Program (Dr. Szigeti Zoltán) Témavezető:
RészletesebbenEcology of Lake Balaton/ A Balaton ökológiája MTA BLKI Elektronikus folyóirata 2011. 1(1): 76-84.
Ecology of Lake Balaton/ A Balaton ökológiája MTA BLKI Elektronikus folyóirata 2011. 1(1): 76-84. VÍZALATTI FÉNYVISZONYOK A BALATONBAN Vörös Lajos* MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, 8237 Tihany,
RészletesebbenA FITOPLANKTON NAPI GYAKORISÁGÚ MONITOROZÁSA A BALATON KESZTHELYI- MEDENCÉJÉBEN ÉS A FITOPLANKTON DINAMIKA MODELLEZÉSE
A FITOPLANKTON NAPI GYAKORISÁGÚ MONITOROZÁSA A BALATON KESZTHELYI- MEDENCÉJÉBEN ÉS A FITOPLANKTON DINAMIKA MODELLEZÉSE Istvánovics Vera és Honti Márk MTA Vízgazdálkodási Kutatócsoport BME Víziközmű és
RészletesebbenVÍZFOLYÁSOK FITOPLANKTON ADATOK ALAPJÁN TÖRTÉNŐ MINŐSÍTÉSE A VÍZ KERETIRÁNYELV FELTÉTELEINEK MEGFELELŐEN
VÍZFOLYÁSOK FITOPLANKTON ADATOK ALAPJÁN TÖRTÉNŐ MINŐSÍTÉSE A VÍZ KERETIRÁNYELV FELTÉTELEINEK MEGFELELŐEN Készítette: Keszthelyi Claudia Györgyi Környezettan BSc Témavezető: Prof. Dr. Padisák Judit Pannon
RészletesebbenTÉLI PIKOPLANKTON TÖMEGPRODUKCIÓK SZIKES TAVAINKBAN
TÉLI PIKOPLANKTON TÖMEGPRODUKCIÓK SZIKES TAVAINKBAN SOMOGYI BOGLÁRKA 1 FELFÖLDI TAMÁS 2 SOLYMOSI KATALIN 2 BÖDDI BÉLA 2 MÁRIALIGETI KÁROLY 2 VÖRÖS LAJOS 1 1 - MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, 2
RészletesebbenALLOCHTON ÉS AUTOCHTON SZERVESANYAGOK SZEREPE A BALATON VÍZMINŐSÉGÉNEK ALAKÍTÁSÁBAN
ALLOCHTON ÉS AUTOCHTON SZERVESANYAGOK SZEREPE A BALATON VÍZMINŐSÉGÉNEK ALAKÍTÁSÁBAN V.-Balogh Katalin és Vörös Lajos MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, Tihany Összefoglalás. 26-ban munkánk célja az
RészletesebbenSZIKES TAVAINK KÜLÖNLEGES ÉLŐVILÁGA ÉS ÖKOLÓGIAI RENDSZERE
SZIKES TAVAINK KÜLÖNLEGES ÉLŐVILÁGA ÉS ÖKOLÓGIAI RENDSZERE VÖRÖS LAJOS 1 BOROS EMIL 2 V.-BALOGH KATALIN 1 NÉMETH BALÁZS 1 SOMOGYI BOGLÁRKA 1 1 - MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, 2 - MHT Szikes Vízi
RészletesebbenA pikoalgák sikeressége vízi ökoszisztémákban a környezeti faktorok tükrében
A pikoalgák sikeressége vízi ökoszisztémákban a környezeti faktorok tükrében Készítette: Meller Nóra Környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Felföldi Tamás Tanársegéd Bevezetés, a vizsgálat tárgya
RészletesebbenBentonikus és planktonikus algaközösségek fotoszintézis karakterisztikái. Üveges Viktória
Bentonikus és planktonikus algaközösségek fotoszintézis karakterisztikái Doktori (PhD) értekezés tézisei Üveges Viktória Témavezetı: Prof. Dr. Padisák Judit, intézetigazgató egyetemi tanár, az MTA doktora
RészletesebbenA vízi ökoszisztémák
A vízi ökoszisztémák Az ökoszisztéma Az ökoszisztéma, vagy más néven ökológiai rendszer olyan strukturális és funkcionális rendszer, amelyben a növények, mint szerves anyag termelők, az állatok mint fogyasztók,
RészletesebbenPlankton. Szeszton: mikrohordalék Élő: bioszeszton Holt: abioszeszton. Bioszeszton - lebegő: plankton (euplankton, potamoplankton, tichoplankton)
Vízi életközösségek Vizi élettájak Vizi életközösségek Szeszton: mikrohordalék Élő: bioszeszton Holt: abioszeszton Plankton Bioszeszton - lebegő: plankton (euplankton, potamoplankton, tichoplankton) Bakterioplankton
RészletesebbenEötvös Loránd Tudományegyetem Biológia Doktori Iskola (Dr. Erdei Anna) Kísérletes Növénybiológia Doktori Program (Dr.
Eötvös Loránd Tudományegyetem Biológia Doktori Iskola (Dr. Erdei Anna) Kísérletes Növénybiológia Doktori Program (Dr. Szigeti Zoltán) Doktori (PhD) értekezés tézisei Pikoeukarióta algák jelentősége sekély
RészletesebbenMilyen hatást gyakorolnak a befolyók a Balaton halfaunájára?
Milyen hatást gyakorolnak a befolyók a Balaton halfaunájára? Takács Péter, Erős Tibor, Sály Péter, Specziár András, Vitál Zoltán, Dolezsai Anna, Bíró Péter MTA ÖK BLI, 8237, Tihany, Klebelsberg Kuno u.
RészletesebbenAZ EUKARIÓTA ÉS PROKARIÓTA
IX. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia Kolozsvár, 2006 november 25-26 BABEŞ-BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM, BIOLÓGIA-GEOLÓGIA KAR, BIOLÓGIA SZAK, KOLOZSVÁR MTA BALATONI LIMNOLÓGIAI KUTATÓINTÉZET, TIHANY AZ
RészletesebbenFelszíni vizek. Vízminőség, vízvédelem
Felszíni vizek Vízminőség, vízvédelem VÍZKÉSZLETEK 1.4 milliárd km 3, a földkéreg felszínének 71 %-át borítja víz 97.4% óceánok, tengerek 2.6 % édesvíz 0.61 % talajvíz 1.98% jég (jégsapkák, gleccserek)
RészletesebbenA Tócó, egy tipikus alföldi ér vízminőségi jellemzése
A Tócó, egy tipikus alföldi ér vízminőségi jellemzése Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlés Somlyai Imre, Dr. Grigorszky István Debreceni Egyetem, Hidrobiológiai Tanszék Témafelvetés
RészletesebbenVKI szempontú monitorozás Magyarországon. Zagyva Andrea andrea.zagyva@vm.gov.hu Vízgyűjtő-gazdálkodási és Vízvédelmi Főosztály
VKI szempontú monitorozás Magyarországon Zagyva Andrea andrea.zagyva@vm.gov.hu Vízgyűjtő-gazdálkodási és Vízvédelmi Főosztály Felszíni vizes monitoring-rendszer 1960-as évek-2005: a monitoring-hálózat
RészletesebbenAdszorbeálható szerves halogén vegyületek kimutatása környezeti mintákból
Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Adszorbeálható szerves halogén vegyületek kimutatása környezeti mintákból Turcsán Edit környezettudományi szak Témavezető: Dr. Barkács Katalin adjunktus
RészletesebbenMakroelem-eloszlás vizsgálata vizes élőhely ökotópjaiban
Makroelem-eloszlás vizsgálata vizes élőhely ökotópjaiban Horváth-Szabó Kata Környezettudományi Doktori Iskola II. évfolyam Témavezető: Szalai Zoltán Téma Réti talaj vizsgálata Feltételezés: a talaj biotikus
Részletesebben2012. évi jártassági vizsgálati program biológiai program összefoglaló. 2013. évi program. Dr. Zsuga Katalin
QualcoDuna jártassági vizsgálatok WESSLING Közhasznú Nonprofit Kft. Jártassági Vizsgálati Osztály 1047 Budapest, Fóti út 56. Tel: 06-1-272-2128 Fax: 06-1-272-2126 E-mail: info@qualcoduna.hu Web: www.qualcoduna.hu
RészletesebbenEcology of Lake Balaton/ A Balaton ökológiája
Ecology of Lake Balaton/ A Balaton ökológiája MTA ÖK BLI Elektronikus folyóirata 2017. 4: 34-41. A FITOPLANKTON CITOMETRIAI DIVERZITÁSÁNAK VÁLTOZÁSA A BALATONBAN Pálffy Károly*, Somogyi Boglárka, Vörös
RészletesebbenEcology of Lake Balaton/ A Balaton ökológiája
Ecology of Lake Balaton/ A Balaton ökológiája MTA ÖK BLI Elektronikus folyóirata 2016. 3: 1-7. A VÍRUSOK MENNYISÉGÉNEK SZEZONÁLIS VÁLTOZÁSA A BALATONBAN 2015-BEN Kovács W. Attila*, Présing Mátyás, Horváth
RészletesebbenOTKA - zárójelentés (2005-2008)
OTKA - zárójelentés (2005-2008) 1. Bevezetés és célkitűzések Az oligotrofizációs folyamatok stabilitása, a külső rehabilitációs beavatkozások eredményessége szempontjából döntő jelentőségű a tápanyagok,
RészletesebbenÚszó fedlapok hatásának vizsgálata nem levegőztetett eleveniszapos medencék működésére nagyüzemi helyszíni mérésekkel és matematikai szimulációval
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszer-tudományi Tanszék Úszó fedlapok hatásának vizsgálata nem levegőztetett eleveniszapos medencék működésére nagyüzemi
RészletesebbenEgyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei
Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A nitrogénkötés jelentősége a planktonikus algák nitrogénellátásában és a cianobaktérium biomassza becslése a fikocianin mennyisége alapján magyarországi sekély
RészletesebbenTerhelések hatása és az ökopotenciál meghatározása mesterséges és erősen módosított vizek esetén
6.1 háttéranyag Függelék: Terhelések hatása és az ökopotenciál meghatározása mesterséges és erősen módosított vizek esetén A VKI előírásainak megfelelően a mesterséges és erősen módosított vizek esetén
Részletesebbena NAT /2008 számú akkreditálási ügyirathoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT11397/2008 számú akkreditálási ügyirathoz A Nyugatdunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság KisBalaton Üzemmérnökség Laboratórium (8360 Keszthely,
RészletesebbenTájékoztató a Balaton vízminıségének múltbeli és jelenlegi alakulásáról, kitekintéssel a klímaváltozás hatásaira
Tájékoztató a Balaton vízminıségének múltbeli és jelenlegi alakulásáról, kitekintéssel a klímaváltozás hatásaira Dr. Vörös Lajos MTA BLKI Tihany Tihany, 2007 október 19. Tartalom 1. A Balaton és vízgyőjtı
Részletesebben1-1. melléklet: Vízfolyás típusok referencia jellemzői (17, 18 típus) Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv 2-9 Hevesi-sík
Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv 2-9 Hevesi-sík 1-1. melléklet: Vízfolyás típusok referencia jellemzői (17, 18 típus) 1-1. melléklet Vízfolyás típusok referencia jellemzői - 1 - 1-1. melléklet: Vízfolyás típusok
RészletesebbenVízkémia Víztípusok és s jellemző alkotórészei Vincze Lászlóné dr. főiskolai docens Vk_7 1. Felszíni vizek A környezeti hatásoknak leginkább kitett víztípus Oldott sótartalom kisebb a talaj és mélységi
RészletesebbenAntal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József
Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Bevezetés A Föld teljes vízkészlete,35-,40 milliárd km3-t tesz ki Felszíni vizek ennek 0,0 %-át alkotják Jelentőségük: ivóvízkészlet, energiatermelés,
RészletesebbenKÉSŐGLACIÁLIS ÉS HOLOCÉN OXIGÉNIZOTÓP-ALAPÚ KLÍMAREKONSTRUKCIÓ HIBAHATÁR-BECSLÉSE A DÉLI- KÁRPÁTOKBAN TAVI ÜLEDÉKEK ELEMZÉSE ALAPJÁN
KÉSŐGLACIÁLIS ÉS HOLOCÉN OXIGÉNIZOTÓP-ALAPÚ KLÍMAREKONSTRUKCIÓ HIBAHATÁR-BECSLÉSE A DÉLI- KÁRPÁTOKBAN TAVI ÜLEDÉKEK ELEMZÉSE ALAPJÁN Témavezető: dr. Magyari Enikő MTA-MTM-ELTE Paleontológiai Kutatócsoport
RészletesebbenDoktori (PhD) értekezés. Pikoplankton a trofikus gradiens mentén MÓZES ANDREA
Doktori (PhD) értekezés Pikoplankton a trofikus gradiens mentén MÓZES ANDREA ELTE Biológia Doktori Iskola (Dr. Erdei Anna) Kísérletes Növénybiológia Doktori Program (Dr. Szigeti Zoltán) Témavezető: Dr.
RészletesebbenSzikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n
Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Boros Emil Ökológia és természetvédelem: alkalmazott kutatások szerepe a gyakorlatban. FM: 2015. július 8. 1 http://www.hortobagyte.hu
RészletesebbenEGY SZIKES TÓ KÖVES PARTSZAKASZÁNAK ÉLŐBEVONAT VIZSGÁLATA
EGY SZIKES TÓ KÖVES PARTSZAKASZÁNAK ÉLŐBEVONAT VIZSGÁLATA VIDA-VARGA ÉVA 1,2, MÁTRAI ILDIKÓ 2, LAKATOS GYULA 1 1 - DE TTK Alkalmazott Ökológiai Tanszék, 2 - Eötvös József Főiskola Műszaki és Gazdálkodási
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KONFORM FELSZÍNI VIZES MONITORING ELVE ÉS GYAKORLATA TÓTH GYÖRGY ISTVÁN OVF
A BIZOTTSÁG KONFORM FELSZÍNI VIZES MONITORING ELVE ÉS GYAKORLATA TÓTH GYÖRGY ISTVÁN OVF A VKI KONFORM VÍZMINŐSÉGI MONITORING A felszíni vízminőségi monitoring elemei: Általános kémiai jellemzők (a biológiát
RészletesebbenMONITOROZÁS III. Hazai felszíni vízminőségi monitoring rendszer
MONITOROZÁS III. Hazai felszíni vízminőségi monitoring rendszer A felszíni vizek rendszeres vízminőség ellenőrzése 1968-ban kezdődött Az MSZ 12749:1993 számú nemzeti szabvány definiálta a felszíni vizek
RészletesebbenVad Csaba Ferenc Környezetbiológia, I. évf. Témavezető: Dr. Ács Éva
Zooplankton (Rotatoria, Crustacea: Cladocera, Copepoda) közösségek tér- és időbeli változásai, valamint vízminőséggel való kapcsolatuk az ócsai Turjánvidék vizeiben Vad Csaba Ferenc Környezetbiológia,
RészletesebbenEcology of Lake Balaton/ A Balaton ökológiája MTA BLKI Elektronikus folyóirata 2011. 1(1): 61-75.
Ecology of Lake Balaton/ A Balaton ökológiája MTA BLKI Elektronikus folyóirata 2011. 1(1): 61-75. A FITOPLANKTON DIVERZITÁSA A BALATONBAN: A FAJÖSSZETÉTELTŐL A FUNKCIONÁLIS DIVERZITÁSIG Pálffy Károly*,
RészletesebbenA tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei
A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A Debreceni Szennyvíztisztító telep a kommunális szennyvizeken kívül, időszakosan jelentős mennyiségű, ipari eredetű vizet is fogad. A magas szervesanyag koncentrációjú
RészletesebbenAz Ivóvízminőség-javító program technológiai vonatkozásai. Licskó István Laky Dóra és László Balázs BME VKKT
Az Ivóvízminőség-javító program technológiai vonatkozásai Licskó István Laky Dóra és László Balázs BME VKKT Arzén Ammónium ion Bór Fluorid Vas Mangán Nitrit??? Metán Szén-dioid Célkomponensek Lehetséges
Részletesebben11. Melléklet. Jó állapot kritériumainak meghatározása az ökológiai állapot szempontjából fontos fiziko-kémiai jellemzőkre
11. Melléklet Jó állapot kritériumainak meghatározása az ökológiai állapot szempontjából fontos fiziko-kémiai jellemzőkre ÖKO Zrt.vezette Konzorcium ÖKO Zrt. BME VKKT VTK Innosystem ARCADIS 11. Melléklet
Részletesebben1.Gyakorlat. Bodáné Kendrovics Rita főiskolai adjunktus
Vízminőség-védelem 1.Gyakorlat Vízminősítés, s, vízminv zminőség Bodáné Kendrovics Rita főiskolai adjunktus BMF-RKK KörnyezetmK rnyezetmérnöki Intézet Vízminőség: A víz v z fizikai, kémiai, k biológiai
RészletesebbenLÉGI HIPERSPEKTRÁLIS TÁVÉRZÉKELÉSI TECHNOLÓGIA FEJLESZTÉSE PARLAGFŰVEL FERTŐZÖTT TERÜLETEK MEGHATÁROZÁSÁHOZ
LÉGI HIPERSPEKTRÁLIS TÁVÉRZÉKELÉSI TECHNOLÓGIA FEJLESZTÉSE PARLAGFŰVEL FERTŐZÖTT TERÜLETEK MEGHATÁROZÁSÁHOZ DEÁKVÁRI JÓZSEF 1 - KOVÁCS LÁSZLÓ 1 - SZALAY D. KORNÉL 1 - TOLNER IMRE TIBOR 1 - CSORBA ÁDÁM
RészletesebbenA FITOPLANKTON ELSŐDLEGES TERMELÉSÉNEK FÉNYINTENZITÁS- FÜGGÉSE
IX. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia Kolozsvár, 2006 november 25-26 BABEŞ-BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM, BIOLOGIA-GEOLOGIA KAR, BIOLOGIA SZAK KOLOZSVÁR MTA BALATONI LIMNOLÓGIAI KUTATÓINTÉZET TIHANY A FITOPLANKTON
RészletesebbenA halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre
A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre Gál Dénes és Kerepeczki Éva NAIK Halászati Kutatóintézet Szarvas XXXIII. Országos Vándorgyűlés, Szombathely 2015. július 1-3. Tartalom Halastavi termelés
RészletesebbenSZERVESANYAG VIZSGÁLATOK A DUNA KÖZÉPSÔ SZAKASZÁN
SZERVESANYAG VIZSGÁLATOK A DUNA KÖZÉPSÔ SZAKASZÁN Tóth Bence 1, Bódis Erika, Kiss Keve Tihamér és Oertel Nándor Kivonat Vízi ökoszisztémákban a partikulált szervesanyag vizsgálata elengedhetetlen az anyagforgalmi
RészletesebbenMélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával
2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával Készítette:
RészletesebbenMÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (3) a NAH / nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (3) a 3 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Osztály Vízvédelmi Laboratórium 1 (8360 Keszthely,
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT-1-1397/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Osztály
RészletesebbenA dunai fitoplankton mennyiségi változása között
A dunai fitoplankton mennyiségi változása 1979-2012 között Molnár Levente Farkas ELTE-TTK, Környezettudományi Doktori Iskola I. Bevezetés Megkezdtük a közel 40 évnyi fitoplankton adatok adatbázisba rendezését
RészletesebbenSZENNYVÍZKEZELÉS NAGYHATÉKONYSÁGÚ OXIDÁCIÓS ELJÁRÁSSAL
SZENNYVÍZKEZELÉS NAGYHATÉKONYSÁGÚ OXIDÁCIÓS ELJÁRÁSSAL Kander Dávid Környezettudomány MSc Témavezető: Dr. Barkács Katalin Konzulens: Gombos Erzsébet Tartalom Ferrát tulajdonságainak bemutatása Ferrát optimális
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH-1-1397/2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Osztály
RészletesebbenAlgaközösségek ökológiai, morfológiai és genetikai diverzitásának összehasonlítása szentély jellegű és emberi használatnak kitett élőhelykomplexekben
Algaközösségek ökológiai, morfológiai és genetikai diverzitásának összehasonlítása szentély jellegű és emberi használatnak kitett élőhelykomplexekben Duleba Mónika Környezettudományi Doktori Iskola I.
RészletesebbenFOTOSZINTETIKUSAN AKTÍV SUGÁRZÁS GLOBÁLSUGÁRZÁS
FOTOSZINTETIKUSAN AKTÍV SUGÁRZÁS ÉS GLOBÁLSUGÁRZÁS Major György Horváth László, Pintér Krisztina, Nagy Zoltán (Gödöllı) Haszpra László, Barcza Zoltán, Gelybó Györgyi Globálsugárzás: a 0,29 4 mikrométer
RészletesebbenSzikes tavak védelme a Kárpátmedencében. Szikes tavak ökológiai állapota és természetvédelmi helyzete a Kárpátmedencében
Szikes tavak védelme a Kárpátmedencében LIFE + Action D5. Szikes tavak ökológiai állapota és természetvédelmi helyzete a Kárpátmedencében (előzetes eredmények) [LIFE07NAT/H/000324)] 2009-2013 Boros Emil
RészletesebbenDoktori (PhD) értekezés tézisei. Készítette: Tóth Noémi. Témavezetık: Dr. V.-Balogh Katalin Dr. Padisák Judit
OLDOTT SZERVES(HUMIN)ANYAGOK EREDETE, ÁTALAKULÁSA ÉS SZEREPE A BALATONBAN Doktori (PhD) értekezés tézisei Készítette: Tóth Noémi Témavezetık: Dr. V.-Balogh Katalin Dr. Padisák Judit Pannon Egyetem Környezettudományi
RészletesebbenHorgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés)
Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) 5. óra Élőlényismeret I. Az alsóbbrendű szervezetek (fito- és zooplankton szervezetek), növényi és állati szervezetek Makroelemek Tápanyagok Mikroelemek
RészletesebbenSZÛKÍTETT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (1)
Nemzeti Akkreditáló Testület SZÛKÍTETT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (1) a NAT11397/2008 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Nyugatdunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság KisBalaton Üzemmérnökség
RészletesebbenFitoplankton adatbázisok létrehozása, és alkalmazásuk tavak ökológiai állapotának vizsgálatához
Doktori (PhD) értekezés tézisei Fitoplankton adatbázisok létrehozása, és alkalmazásuk tavak ökológiai állapotának vizsgálatához Hajnal Éva Témavezető: Prof. Dr. Padisák Judit, az MTA doktora Pannon Egyetem
Részletesebben2. KIS-BALATON ANKÉT
2. KIS-BALATON ANKÉT Összefoglaló értékelés a Kis-Balaton Védőrendszer 1991-1995 közötti kutatási eredményeiről SUB Göttlngen 206 483 945 97B5071 Szerkesztette: POMOGYI PIROSKA Keszthely, 1996. szeptember
RészletesebbenMÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (2)
Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (2) a NAT11397 számú akkreditált státuszhoz A Nyugatdunántúli Vízügyi Igazgatóság KisBalaton Üzemmérnökség Laboratórium 3 (8360 Keszthely, Csík
RészletesebbenNano cink-oxid toxicitása stimulált UV sugárzás alatt és az N-acetilcisztein toxicitás csökkentő hatása a Panagrellus redivivus fonálféreg fajra
Nano cink-oxid toxicitása stimulált UV sugárzás alatt és az N-acetilcisztein toxicitás csökkentő hatása a Panagrellus redivivus fonálféreg fajra KISS LOLA VIRÁG, SERES ANIKÓ ÉS NAGY PÉTER ISTVÁN Szent
RészletesebbenA TISZA VÍZMINŐSÉGÉNEK ALAKULÁSA FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZOTTSÁGA KIHELYEZETT ÜLÉS SZOLNOK SZEPTEMBER 26.
A TISZA VÍZMINŐSÉGÉNEK ALAKULÁSA FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZOTTSÁGA KIHELYEZETT ÜLÉS SZOLNOK 2017. SZEPTEMBER 26. VÍZ- MINT STRATÉGIAI JELENTŐSÉGŰ ERŐFORRÁS TÉMAFELVETÉS 01 felszíni víztestek ökológiai állapotának
Részletesebben2007 November. Kemény Kristóf: Ahol játszik a gyerek!, 2007. Nemzeti sport, 308. (2007.11.12.) p. 5.-5
2007 November Kemény Kristóf: Ahol játszik a gyerek!, 2007. Nemzeti sport, 308. (2007.11.12.) p. 5.-5 Antalicz Gergelics Natália: Alapfokú tanfolyam tűzoltóknak, 2007. Katasztrófavédelem, 11. (2007.11.)
RészletesebbenEcology of Lake Balaton/ A Balaton ökológiája
Ecology of Lake Balaton/ A Balaton ökológiája MTA ÖK BLI Elektronikus folyóirata 2016. 3: 8-15. AEROB ANOXIGENIKUS FOTOTRÓF BAKTÉRIUMOK MENNYISÉGE ÉS SZEZONÁLIS DINAMIKÁJA A BALATONBAN Tugyi Nóra*, Vörös
RészletesebbenModern Fizika Labor. 11. Spektroszkópia. Fizika BSc. A mérés dátuma: dec. 16. A mérés száma és címe: Értékelés: A beadás dátuma: dec. 21.
Modern Fizika Labor Fizika BSc A mérés dátuma: 2011. dec. 16. A mérés száma és címe: 11. Spektroszkópia Értékelés: A beadás dátuma: 2011. dec. 21. A mérést végezte: Domokos Zoltán Szőke Kálmán Benjamin
RészletesebbenMSZ 20135: Ft nitrit+nitrát-nitrogén (NO2 - + NO3 - -N), [KCl] -os kivonatból. MSZ 20135: Ft ammónia-nitrogén (NH4 + -N),
Az árlista érvényes 2018. január 4-től Laboratóriumi vizsgálatok Talaj VIZSGÁLATI CSOMAGOK Talajtani alapvizsgálati csomag kötöttség, összes só, CaCO 3, humusz, ph Talajtani szűkített vizsgálati csomag
RészletesebbenA használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata
HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló termálvíztestek hidrogeológiai viszonyainak és
Részletesebben1-1. melléklet: Vízfolyás típusok referencia jellemzői (16, 17, 18, 20 típus)
Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv 2-18 Nagykunság 1-1. melléklet: Vízfolyás típusok referencia jellemzői (16, 17, 18, 20 típus) 1-1. melléklet Vízfolyás típusok referencia jellemzői - 1 - 1-1. melléklet: Vízfolyás
RészletesebbenTalaj mikrobiális biomasszatartalom. meghatározásának néhány lehetősége és a módszerek komparatív áttekintése
Talaj mikrobiális biomasszatartalom mennyiségi meghatározásának néhány lehetősége és a módszerek komparatív áttekintése A talajminőség és a mikrobiális biomassza kapcsolata A klasszikus talajdefiníciók
RészletesebbenA hínarak biodiverzitásának vizsgálata
A hínarak biodiverzitásának vizsgálata 1. ábra. A makrofitonok vizsgálatához kijelölt területek. A vizsgálatunk célja, hogy a meghatározzuk az emberi tevékenység vizekre és a vizekben található hínarak
RészletesebbenOstoros egysejtűek Páncélos ostorosok (barázdás moszatok) Zöldmoszatok (lehetnek helyváltoztató mozgásra képtelenek is) Ostorosmoszatok Ős-ostorosok
Ostoros egysejtűek Páncélos ostorosok (barázdás moszatok) Zöldmoszatok (lehetnek helyváltoztató mozgásra képtelenek is) Ostorosmoszatok Ős-ostorosok Galléros-ostorosok Állábas egysejtűek Hálózatos állábúak
RészletesebbenDr. Zsuga Katalin jártassági vizsgálati szakértő
QualcoDuna jártassági vizsgálatok WESSLING Közhasznú Nonprofit Kft. Jártassági Vizsgálati Osztály 1047 Budapest, Fóti út 56. Tel: 06-1-272-2128 Fax: 06-1-272-2126 E-mail: info@qualcoduna.hu Web: www.qualcoduna.hu
RészletesebbenVITUKI VÍZGAZDÁLKODÁSI TUDOMÁNYOS KUTATÓ Rt. WATER RESOURCES RESEARCH CENTRE Plc.
VITUKI VÍZGAZDÁLKODÁSI TUDOMÁNYOS KUTATÓ Rt. WATER RESOURCES RESEARCH CENTRE Plc. A 2000/60/EK VKI VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS, A FELSZÍNI VIZEK MINŐSÍTÉSÉVEL ÉS JELLEMZÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK, A FELSZÍNI
RészletesebbenA BHTWaQe modell vízminv
A BHTWaQe modell vízminv zminőségi moduljának alkalmazási lehetőségei Vízminőség g modellezés Dr. Kutics Károly K Balatoni Integráci ciós s Kht. felkért szakért rtője K+F Consulting Kft. Siófok 2006. június
RészletesebbenAdszorbeálható szerves halogén vegyületek koncentráció változásának vizsgálata kommunális szennyvizek eltérő módszerekkel történő fertőtlenítése során
Eötvös Loránd Tudományegyetem Analitikai Kémiai Tanszék Adszorbeálható szerves halogén vegyületek koncentráció változásának vizsgálata kommunális szennyvizek eltérő módszerekkel történő fertőtlenítése
RészletesebbenEcology of Lake Balaton/ A Balaton ökológiája MTA BLKI Elektronikus folyóirata 2011. 1(1): 22-34.
Ecology of Lake Balaton/ A Balaton ökológiája MTA BLKI Elektronikus folyóirata 2011. 1(1): 22-34. ÁTTEKINTÉS A BALATON ÉS BEFOLYÓI MAKROZOOBENTOSZÁN VÉGZETT VIZSGÁLATOK EREDMÉNYEIRŐL (1996 2008) Móra Arnold*,
RészletesebbenDE TTK. Egyetemi doktori (PhD) értekezés. Horváth Hajnalka. Témavezetők: Prof. Dr. Dévai György Dr. Présing Mátyás
DE TTK 1949 A nitrogénkötés jelentősége a planktonikus algák nitrogénellátásában és a cianobaktérium biomassza becslése a fikocianin mennyisége alapján magyarországi sekély víztereken Egyetemi doktori
RészletesebbenAZ ÉLET KIALAKULÁSA A FÖLDÖN
AZ ÉLET KIALAKULÁSA A FÖLDÖN A Naprendszer bolygóinak kialakulása: 4.6 milliárd évvel ezelőttre tehető Első prokarióták 3,5 milliárd éve, az első eukarióták 1,3-1,7 md éve jelentek meg Az eukarióta sejt
RészletesebbenAz állományon belüli és kívüli hőmérséklet különbség alakulása a nappali órákban a koronatér fölötti térben május és október közötti időszak során
Eredmények Részletes jelentésünkben a 2005-ös év adatait dolgoztuk fel. Természetesen a korábbi évek adatait is feldolgoztuk, de a terjedelmi korlátok miatt csak egy évet részletezünk. A tárgyévben az
Részletesebbenorosz alapfok osztályvezető; (MTA ÖK DI Tisza-kutató Osztály)
Szakmai önéletrajz Név: Dr. Borics Gábor Születési hely, idő: Püspökladány 1967. január 31. Nemzetiség és állampolgárság: Családi állapot: Nyelvtudás: Munkahelyi beosztás: magyar nős, 3 gyermek angol középfok
RészletesebbenA távérzékelés és fizikai alapjai 3. Fizikai alapok
A távérzékelés és fizikai alapjai 3. Fizikai alapok Csornai Gábor László István Budapest Főváros Kormányhivatala Mezőgazdasági Távérzékelési és Helyszíni Ellenőrzési Osztály Az előadás 2011-es átdolgozott
RészletesebbenNitrogén és foszfor eltávolítás folyamatának optimalizálása az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen
Nitrogén és foszfor eltávolítás folyamatának optimalizálása az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen 2017.06.22. Kassai Zsófia üzemeltetési csoportvezető Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. Tápanyag-eltávolítási
RészletesebbenJavaslat Közép-Európa legnagyobb sekély tava, a Balaton ökológiai állapotának megítéléséhez bentonikus kovaalga vizsgálatok segítségével
Javaslat Közép-Európa legnagyobb sekély tava, a Balaton ökológiai állapotának megítéléséhez bentonikus kovaalga vizsgálatok segítségével I. Elıvizsgálatok Bolla Beáta Környezettudományi Doktori Iskola
RészletesebbenKun Ágnes 1, Kolozsvári Ildikó 1, Bíróné Oncsik Mária 1, Jancsó Mihály 1, Csiha Imre 2, Kamandiné Végh Ágnes 2, Bozán Csaba 1
Kun Ágnes 1, Kolozsvári Ildikó 1, Bíróné Oncsik Mária 1, Jancsó Mihály 1, Csiha Imre 2, Kamandiné Végh Ágnes 2, Bozán Csaba 1 1 NAIK Öntözési és Vízgazdálkodási Önálló Kutatási Osztály, Szarvas 2 NAIK
RészletesebbenTERMÉSZETVÉDELEM A DUNA MENTI TERÜLETEKEN ÖKOLÓGIAI SZŐLŐMŰVELÉSI TECHNOLÓGIA BEVEZETÉSÉVEL Projektszám: HUSK/1101/2.2.1/0294
TERMÉSZETVÉDELEM A DUNA MENTI TERÜLETEKEN ÖKOLÓGIAI SZŐLŐMŰVELÉSI TECHNOLÓGIA BEVEZETÉSÉVEL Projektszám: HUSK/1101/2.2.1/0294 SZAKÉRTŐ NEVE: Prof. Dr. Benedek Pál Feladat megnevezése: EDAFON MINTAVÉTELEZÉS
RészletesebbenPhD Theses. Written by: Noémi Tóth. Supervisors: Dr. Katalin V.-Balogh Dr. Judit Padisák
ORIGIN, TRANSFORMATION AND ROLE OF DISSOLVED ORGANIC(HUMIC)SUBSTANCES IN LAKE BALATON PhD Theses Written by: Noémi Tóth Supervisors: Dr. Katalin V.-Balogh Dr. Judit Padisák University of Pannonia Environmental
RészletesebbenBIODÍZELGYÁRTÁS MELLÉKTERMÉK (GLICERIN) HATÁSA A TALAJ NITROGÉNFORMÁIRA ÉS AZ ANGOLPERJE KEZDETI FEJLŐDÉSÉRE
BIODÍZELGYÁRTÁS MELLÉKTERMÉK (GLICERIN) HATÁSA A TALAJ NITROGÉNFORMÁIRA ÉS AZ ANGOLPERJE KEZDETI FEJLŐDÉSÉRE Tolner László, Rétháti Gabriella, Kovács Attila, Dálnoki Anna Boglárka, Fekete György, Czinkota
RészletesebbenBeszámoló az Alcsi Holt-Tisza vízminőségéről a január december havi vizsgálatok alapján
Beszámoló az Alcsi Holt-Tisza vízminőségéről a 2017. január december havi vizsgálatok alapján A Víz- és Csatornaművek Koncessziós ZRt. Szolnok megbízásából a Techno-Víz Kft. Laboratórium havonkénti gyakorisággal
RészletesebbenBiológiai ivóvíz-tisztítási kísérlet a Balatonszéplaki Felszíni Vízműben. XXI. MHT Ifjúsági Napok Mosonmagyaróvár, szeptember
Biológiai ivóvíz-tisztítási kísérlet a Balatonszéplaki Felszíni Vízműben XXI. MHT Ifjúsági Napok Mosonmagyaróvár, 2014. szeptember 18-19. Pintér Anett Rita Fejlesztési Főmérnökség A kísérletek célja Alap
Részletesebben"Szikes tavaink, mint különleges vizes élőhelyek jelentősége a biodiverzitás megőrzésében"
"Szikes tavaink, mint különleges vizes élőhelyek jelentősége a biodiverzitás megőrzésében" Dr. Boros Emil vizes élőhelyeinken 2016. május 20. 1 A vizes élőhelyek kritériumai (Dévai, 2000) középvízállás
RészletesebbenMinták előkészítése MSZ-08-0206-1:78 200 Ft Mérés elemenként, kül. kivonatokból *
Az árajánlat érvényes: 2014. október 9től visszavonásig Laboratóriumi vizsgálatok Talaj VIZSGÁLATI CSOMAGOK Talajtani alapvizsgálati csomag kötöttség, összes só, CaCO 3, humusz, ph Talajtani szűkített
RészletesebbenA KLÍMAVÁLTOZÁS LEHETSÉGES HATÁSAINAK MODELLEZÉSE DUNAI FITOPLANKTON ADATSOR ALAPJÁN
A KLÍMAVÁLTOZÁS LEHETSÉGES HATÁSAINAK MODELLEZÉSE DUNAI FITOPLANKTON ADATSOR ALAPJÁN Doktori (PhD) értekezés tézisei Sipkay Csaba Budapest 2010 A doktori iskola megnevezése: tudományága: Budapesti Corvinus
Részletesebben1-2. melléklet: Állóvíz típusok referencia jellemzői (3, 13, 14, 15)
Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv 2-18 Nagykunság 1-2. melléklet: Állóvíz típusok referencia jellemzői (3, 13, 14, 15) 1-2. melléklet Állóvíz típusok referencia jellemzői - 1 - 1-2. melléklet: Állóvíz típusok
RészletesebbenFüggelék a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 2. és 3. mellékletéhez
Függelék a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 2. és 3. mellékletéhez A 2. (3) bekezdésében hivatkozott szabványok listája Tartalom 1. Talajvizsgálatok... 2 2. Felszíni, felszín alatti és öntözővizek vizsgálata...
Részletesebben