ALLOCHTON ÉS AUTOCHTON SZERVESANYAGOK SZEREPE A BALATON VÍZMINŐSÉGÉNEK ALAKÍTÁSÁBAN
|
|
- Rezső Mészáros
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 ALLOCHTON ÉS AUTOCHTON SZERVESANYAGOK SZEREPE A BALATON VÍZMINŐSÉGÉNEK ALAKÍTÁSÁBAN V.-Balogh Katalin és Vörös Lajos MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, Tihany Összefoglalás. 26-ban munkánk célja az volt, hogy meghatározzuk az allochton és autochton szervesanyagok részesedését, valamint meghatározzuk a víz alatti fényviszonyok (UV-B, UV-A és PAR) alakításában betöltött szerepüket. Ezért a szervesanyagok (TOC, POC, Pt-szín) mellett mértük a többi fényabszorbeáló paraméter, algák (klorofill-a) és lebegőanyagok koncentrációját, és in situ mértük a víz alatti ultraibolya és látható fény intenzitását a Balatonban. Bevezetés A rendelkezésre álló adatok szerint a Balaton egyes területeinek allochton (külső) szervesanyag terhelése meghatározható, ráadásul az utóbbi években megnövekedett csapadékmennyiséggel nő. Nem tudjuk azonban, hogy a külső szervesanyag terhelés és a tóban termelődő szervesanyagok (autochton) milyen mértékben járulnak hozzá az egyes tóterületek vízminőségének formálásához. A vízminőség turisztikai szempontból a vizuális érzékelésen keresztül jelenik meg. A tiszta, átlátszó, lebegőanyagokban szegény víz az elérni kívánt célállapot, amihez azonban tudni kell, hogy a vízügyi beavatkozások által befolyásolható tényezők milyen mértékben járulhatnak hozzá. A vízbe jutó fény abszorpciójáért felelős tényezők, a látható és ultraibolya fény egyidejű víz alatti mérésével megállapítható és számszerűen kifejezhető, hogy a Balaton egyes területein mekkora szerepe van a barna színű oldott allochton szerves(humin)anyagoknak, a planktonikus algáknak és a felkeveredő üledéknek a vízminőség alakításában. Az eredmények rávilágítanak az eddigi vízminőség-szabályozási intézkedések hatásosságára, a Kis-Balaton tározórendszer, mint külső szervesanyag forrás, valamint az emberi hatásoktól független szél általi üledékfelkeveredés jelentőségére. 26-ban munkánk célja az volt, hogy meghatározzuk az allochton és autochton szervesanyagok részesedését, valamint meghatározzuk a víz alatti fényviszonyok (UV-B, UV-A és PAR) alakításában betöltött szerepüket.
2 Ezért a szervesanyagok (TOC, POC, Pt-szín) mellett mértük a többi fényabszorbeáló paraméter, algák (klorofill-a) és lebegőanyagok koncentrációját, és in situ mértük a víz alatti ultraibolya és látható fény intenzitását a Balatonban. Anyag és módszer Mintavételek 26-ban az év napsütéses periódusában, áprilistól októberig havi gyakorisággal, összesen 7 alkalommal vettünk vízmintát a Balaton hossztengelye mentén, tóközépen 5 ponton: Keszthelyi-medence (46 o N, 17 o E) Szigligeti-medence (46 o N, 17 o E), Szemesi-medence (46 o N, 17 o E) Siófokimedence Tihanynál (46 o N 17 o E) és Balatonfűzfőnél (46 o 57 54,7 N 18 o E) Fényabszorbeáló paraméterek - meghatározások A lebegőanyagok koncentrációjának gravimetriás meghatározásához a vízmintákat,45 µm pórusméretű cellulóz-acetát filteren szűrtük. A filteren fennmaradt lebegőanyagok mennyiségét CHYO YMC SM-2 analitikai mérleggel mértük. A fitoplankton klorofill-a-ban kifejezett koncentrációjának mérését metanolos extrakcióval Shimadzu UV-16A spektrofotométerrel végeztük (Felföldy, 198). A szerves szén analízishez Elementar High TOC szerves szén analizátort használtunk. A szűretlen víz az összes (TOC) a,45 µm-es filteren szűrt víz az oldott szerves szenet (DOC) tartalmazta. A partikulált szerves szén (POC) koncentrációt az előbbiekből (TOC-DOC) számoltuk. A POC algáknak tulajdonítható részesedését a klorofill-a alapján az alábbi konverziós faktorokkal számítottuk: az algák nedves tömegének,5%-a klorofill, a nedves tömeg 17%-a száraztömeg, a száraz tömeg 5%-a szén. A víz oldott szervesanyagok okozta barna színét, Pt-egységben (mg Pt l -1 ) adtuk meg, melyet a Shimadzu UV-16A spektrofotométerrel 44 nm-en mért abszorbancia értékek alapján számítottunk Cuthbert & del Giorgio (1992) szerint. Víz alatti fényintenzitás mérések, számítások
3 A víz alatti fényintenzitás mélységbeli változását a vízmintavételekkel egyidőben in situ mértük PUV-25 (Biospherical Instrument) radiométerrel. A műszer fedélzeti egységéhez víz alatti szenzor és hordozható számítógép csatlakozik. Ez a műszer a fotoszintetikusan aktív sugárzás (PAR 4-7 nm) mellett az ultraibolya (UV) hullámhossz tartomány mérésére is alkalmas a következő kitüntetett hullámhosszokon: UV-A: 395 nm, 38 nm, 34 nm; UV-B: 32 nm, 313 nm, 35 nm. (Megjegyezzük, hogy ilyen műszerrel Magyarországon egyedül intézetünk, az MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet rendelkezik.) A mérőműszerhez csatlakoztatott számítógépen tárolt mérési adatokat excel formátumba konvertáltuk, és a Lambert-Beer törvény alapján kiszámítottuk a vertikális extinkciós koefficiens (K d ) értékeket: I z = I * e- ηz lni z = -K d * Z + lni K d (z) = lni- lniz ahol: K d = vertikális extinkciós koefficiens, I = beeső fényintenzitás; I z = fényintenzitás z mélységben; z = vízmélység (méter) A K d (m -1 ) értékek ismeretében hullámhosszonként kiszámítottuk a fény 1%-os (ln1/k d ) lehatolási mélység (Z 1% ) értékeit. Statisztikai módszerek Annak megállapításához, hogy a három fényabszorbeáló paraméter (algák, színes szervesanyagok, lebegőanyagok) milyen mértékben járul hozzá a vertikális extinkciós koefficines (K d ) alakításához, azaz mekkora az egyes paramétereknek tulajdonítható, ún. parciális K d értéke, többváltozós regressziót alkalmaztunk. A szignifikanciát ANOVA alapján adtuk meg. OriginPro 7,5 programot használtunk. Eredmények Allochton és autochton szervesanyagok részesedése Az összes szerves szén (TOC) a Balatonban szignifikáns időbeli változást sehol sem mutatott, a tó hossztengelye mentén nyugatról kelet felé haladva kis mértékben csökkent, átlagos koncentrációja a Keszthelyi-medencében (1.a. ábra) 11,7 mg l -1, a legkeletibb tóterületen (2.a. ábra) 8,8 mg l -1 volt. A TOC döntő részét (9-95%) az oldott szervesanyagok adták. A partikulált szén (POC) döntő hányada nem
4 alga-eredetűnek bizonyult. A nyugati tóterületen (1.B ábra) az algaeredetű POC átlagosan 26%-ot tett ki, amely a tó legkeletibb medencéjében (2.B ábra) 2%-ra csökkent. Ez utóbbi POC hányadról bizonyítható autochton eredete DOC POC A 2,5 2, N-Alga Alga B TOC (mg l -1 ) 1 5 POC (mg l -1 ) 1,5 1,,5 ÁPR. 3 JÚN. 12 JÚN. 26 JÚL. 24 AUG. 21 SZEP. 25 OKT. 25, ÁPR. 3 JÚN. 12 JÚN. 26 JÚL. 24 AUG. 21 SZEP. 25 OKT ábra. Az összes szerves szén (TOC) oldott (DOC) és partikulált (POC) (A) valamint a POC Alga és NemAlga (B) frakciói koncentrációjának időbeli változása a Keszthelyimedencében 26-ban 2 15 DOC POC A 2,5 2, N-Alga Alga B TOC (mg l -1 ) 1 5 POC (mg l -1 ) 1,5 1,,5 ÁPR. 3 JÚN. 12 JÚN. 26 JÚL. 24 AUG. 21 SZEP. 25 OKT. 25, ÁPR. 3 JÚN. 12 JÚN. 26 JÚL. 24 AUG. 21 SZEP. 25 OKT ábra. Az összes szerves szén (TOC) oldott (DOC) és partikulált (POC) (A) valamint a POC Alga és NemAlga (B) frakciói koncentrációjának időbeli változása a a Siófokimedencében Balatonfűzfőnél 26-ban A klorofill-a koncentrációval az összes szerves szén koncentráció szorosabb összefüggést (R 2 =,597) mutatott, mint az oldott szerves szén koncentráció (R 2 =,327). E szerint az autochton szervesanyagok a partikulált fázisban jobban tettenérhetők, mint az oldottban, azaz az
5 oldott szervesanyagok döntő részben allochton eredetűek, amit a magas tengelymetszet értékek (9 mg l -1 és 8,5 mg l -1 ) is bizonyítanak. Fényabszorbeáló paraméterek térbeli változása A vizsgált hét hónap mérési adatai alapján a klorofill-a koncentráció átlagérték a Keszthelyi-medencében volt a legnagyobb, 21±12,6 µg l -1. A klorofill-a koncentráció keleti irányban először mérsékelten, majd drasztikusan csökkent, és a tó legkeletibb területén, a Siófokimedencében Balatonfűzfőnél 4±1,9 µg l -1 volt. Ez az eredmény arra utal, hogy az algák tápanyag-ellátottsága a tó nyugati medencéiben jobb. A barna színkoncentráció átlagérték szintén a Keszthelyimedencében volt a legnagyobb, 22±5,7 mg Pt l -1. Keleti irányban először fokozatosan, majd drasztikusan csökkent, és a tó keleti területén, a Siófoki-medencében a színérték alatta maradt a Pt-skála alsó értékének (5 mg Pt l -1 ), azaz a víz a tó hossztengelye mentén megtett út során fakul. Korábban is kimutattuk, hogy az oldott szervesanyagok a tóban mikrobiális és fotokémia folyamatok eredményeként minőségi átalakuláson mennek át (V.-Balogh et al., 23, Tóth et al., 25). Egyébként a barna színű allochton oldott huminanyagok a tőzeges láptalajokon átfolyó befolyókkal (döntően a Kis-Balaton alsó tározón átfolyó Zala folyó, Lesence nádasmező kifolyói, déli berekvizes befolyók) legnagyobb mennyiségben a tó nyugati területére folynak. A lebegőanyagok koncentrációja az előző paraméterekhez hasonló térbeli változást mutatott, nyugatról (17±6,6 mg l -1 ) keleti (1±7,6 mg l -1 ) irányban csökkent. Ez viszont nem azzal magyarázható, hogy a tó nyugati területein a lebegőanyag-terhelés nagyobb (pl. a Zala folyóval szállított lebegőanyagokat a Kis-Balaton tározók visszatartják), hanem inkább azzal, hogy a sekélyebb nyugati területeken az üledék könnyebben felkeveredik, mint a mélyebb keleti tórészen. A Balaton víz alatti fényklímája A vertikális extinkciós koefficiens értékek (1. táblázat) összehasonlításakor kitűnik, hogy a hullámhossz csökkenésével a fotoszintetikusan aktív tartománytól (PAR 4-7 nm) az ultraibolya B tartomány felé haladva nő, azaz a fényelnyelés a látható tartományban kisebb, mint az UV-tartományban. Ami a vizsgálati helyeket illeti, a K d értékek minden hullámhossz esetén csökkennek a Keszthelyi-medencétől a tó legkeletibb medencééig, de a csökkenés mértéke legkisebb a PAR és
6 legnagyobb az UV-B (35 nm) tartományban. Így a K d szélső értékek a következők: legkisebb, 1,7±,47 (m -1 ) a K dpar a Siófoki-medencében Balatonfűzfőnél, legnagyobb 23,3,7±5,25 (m -1 ) a K d35nm a Keszthelyimedencében. Medencé k 1. táblázat. Eltérő hullámhosszú fényen mért vertikális extinkciós koefficiens átlagértékek a Balaton különböző medencéiben, 26-ban K d (m -1 ) 35 nm Keszthelyi 23,3 ±5,25 Szigligeti 15,2 ±1,68 Szemesi 12,69 ±2,6 SiófokiT 8,3 ±1,94 SiófokiF 6,83 ±1, nm nm nm nm nm PAR 19,36 16,64 12,55 7,75 6,2 2,2 ±3,53 ±2,57 ±1,59 ±1,37 ±1,11 ±,53 13,83 11,53 9,71 5,72 4,78 1,76 ±1,86 ±2,9 ±1,43 ±,62 ±,61 ±,31 11,34 9,71 7,9 4,43 3,26 1,37 ±1,94 ±2,7 ±1,12 ±,98 ±,77 ±,44 6,67 5,8 3,86 2,43 1,97 1,1 ±1,8 ±1,35 ±,8 ±,58 ±,48 ±,29 6,7 5,32 3,7 2,3 1,86 1,7 ±1,13 ±1,2 ±1,15 ±,86 ±,66 ±,47 (T = Tihany, F = Balatonfűzfő), Átlag±SD (n = 7) A Balaton eltérő medencéinek víz alatti fényklímájáról még szemléletesebb képet adnak az ún. 1%-os lehatolási mélység értékek (Z 1%, azaz az a mélység, ahová a fény 1 %-a még lehatol). Az UV-B tartomány legkisebb hullámhosszán, 35 nm-en a fény 1%-os lehatolási mélysége a Keszthelyi-medencében (3.A ábra) 2±5 cm, míg Balatonfűzfőnél (3.B ábra) 69±12 cm. Az UV-A tartomány legkisebb hullámhosszán, 34 nm-en a fény 1%-os lehatolási mélysége a Keszthelyi-medencében (3.A ábra) 37±6 cm, míg Balatonfűzfőnél (3.B ábra) 1,33±,34 m. Az átlagos PAR Z 1% a különböző medencékben, nyugat-keleti irányban a következőképpen változott: 2,2±,51; 2,68±,43; 3,83±1,78; 4,46±1,31; 4,89±1,75. Ezekből az eredményekből azt a következtetést lehet levonni, hogy az UV-B tartományt tekintve jobban különböznek a Balaton egyes tóterületei, mint a PAR esetében.
7 Hullámhossz (nm) PAR Hullámhossz (nm) PAR 1% Mélység (m) A 1% Mélység (m) B 3. ábra. Eltérő hullámhosszúságú fény 1%-os lehatolási mélysége a Keszthelyimedencében (A) és a Siófoki-medencében Balatonfűzfőnél (B) 26-ban. Fényabszorbeáló paraméterek szerepe parciális K d A három fényabszorbeáló tényező (algák, színes szervesanyagok, lebegőanyagok) koncentráció értékei és a különböző hullámhosszokra (7 hullámhossz) kapott vertikális extinkciós koefficines értékek között szoros pozitív lineáris (összesen 21) összefüggést kaptunk. 2. táblázat. Többváltozós modellek (az algák, színes szervesanyagok, lebegőanyagok parciális extinkciós koefficiens értékei) K d35 nm = 2,8318 +,183 * Kl +,66 * Pt +,219 * La (R 2 =,854; P <,1; n=33) K d313 nm = 3,69 +,947 * Kl +,548 * Pt +,1443 * La (R 2 =,845; P <,1; n=33) K d32 nm = 2,61 +,667 * Kl +,4395 * Pt +,129 * La (R 2 =,849; P <,1; n=33) K d34 nm = 1,6326+,747 * Kl +,3497 * Pt +,825 * La (R 2 =,886; P <,1; n=33) K d38 nm =,7333 +,244 * Kl +,232 * Pt +,797 * La (R 2 =,915; P <,1; n=33) K d395 nm =,566 +,29 * Kl +,1817 * Pt +,578 * La (R 2 =,923; P <,1 n=33) K dpar ( 4-7nm) =,4694 +,167 * Kl +,21 * Pt +,474 * La (R 2 =,8295; P <,1; n=33) K d = vertikális extinkciós koefficiens (m -1 ); Kl = klofill-a (µg l -1 ); Pt = Pt-szín (mg Pt l -1 ).
8 Mivel ezek a tényezők nem külön-külön, hanem együttesen fejtik ki hatásukat, többváltozós regresszióval kaphatunk olyan modelleket, amelyek az egyes paramétereknek a víz alatti fényviszonyok alakításában betöltött valódi szerepét, azaz az ún. parciális K d értékeket adják meg (2. táblázat). E modelleket felhasználva a 26-ban mért klorofill-a, Pt-szín és lebegőanyag koncentráció értékekre kiszámíthattuk hullámhosszonként a parciális K d értékeket, ezek összege a háttérértékkel megadta az összes K d értékét. Az így kapott modell K d értékeket összevetettük a mért K d értékekkel és minden hullámhosszon igen jó egyezést kaptunk. Az összes mérésből képzett átlagértékekre az összefüggés természetesen még szorosabb (R 2 =,993) volt. Miután megbizonyosodtunk, hogy modelljeink igen jól egyeznek a mért értékekkel, a kapott hullámhosszonkénti parciális Kd értékek alapján medencénként kiszámítottuk az egyes paraméterek átlagos %-os részesedését a víz alatti fényextinkcióból. A kapott eredmények rávilágítanak, hogy a víz alatti ultraibolya fényklímát a tó egész területén az allochton színes szervesanyagok határozták meg. Részesedésük a Keszthelyi-medencében (4.A ábra) 7%, kelet felé haladva fokozatosan csökkent, de a legkeletibb tóterületen (4.B ábra) is 5%-ban feleltek az ultraibolya fény elnyeléséért. Ezzel ellentétesen változott a lebegőanyagok szerepe az ultraibolya fény elnyelésében, míg részesedésük a Keszthelyi-medencében (4.A ábra) 2% körüli volt, részesedésük a Siófoki-medencében (4.B ábra) 4%-ra nőtt. 1 1 K d R é sz e se d é s (% ) A PAR Hullám hos s z (nm ) KdLa KdPt KdKl K d Rés z es edés (% ) PAR Hullámhossz (nm). 4. ábra. A lebegőanyagoknak (La), színes szervesanyagoknak (Pt) és algáknak (Kl) tulajdonítható átlagos parciális extinkciós koefficiens (Kd) értékek %-os megoszlása a Keszthelyi-medencében (A) és a Siófoki-medencében (Balatonfűzfőnél) (B) 26-ban B KdLa KdPt KdKl
9 Az ultraibolya fényklímát legkevésbé az algák befolyásolták, részesedésük a tó nyugati medencéiben (pl. 4.B ábra) 1%, keleti medencéiben csupán 5% körüli volt. A látható (PAR) hullámhossztartományban az ultraibolya tartományhoz képest más szerep jut a fényabszorbeáló paramétereknek. A meghatározó szerepet a lebegőanyagok veszik át, parciális K d részesedésük 5% a Keszthelyi-medencében és a Szigligeti-medencében, majd részesedésük eléri és meg is haladja a 7%-ot a Siófokimedencében. Az algák és színes szervesanyok parciális PAR K d részesedését összehasonlítva azt kaptuk, hogy 26-ban, a Balatonban minden vizsgált területen 1,5 2-szeresen haladták meg a színes allochton szervesanyagok az algák szerepét a víz alatti fényklíma alakításában. Következtetések 26-ban, a Balatonban mérhető szerves szén döntő hányada allochton eredetű, azaz nem a tóban termelődik, hanem a vízgyűjtőről származik. 26-ban az allochton szervesanyagok részesedése nemcsak a víz alatti UV, hanem a PAR fényklíma alakításában is meghaladta a tóban termelődött algákét. A Keszthelyi-medencében a vízminőség javítása az allochton szervesanyag-terhelés csökkentését igényli. Ennek ellentmond a Kis-Balaton alsó tározó elárasztott területének jelentős növelése, amely várhatóan az allochton szervesanyag-terhelés növekedésével jár majd. Köszönetnyilvánítás Témavezető és a kutatás résztvevői köszönetüket fejezik ki a fenti téma kutatásának lehetőségéért az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumnak és a Magyar Tudományos Akadémiának. Irodalom Cuthbert, I. D. & P. del Giorgio (1992) Toward a standard method of measuring color in freshwater. Limnol. Oceanogr. 37: Felföldy L. (198) A biológiai vízminősítés. Vízügyi Hidrobiológia 9. VIZDOK, Budapest, 264 pp. Tóth N., Szentes G. & V.-Balogh K. (25) Fotokémiai és bakteriális bontás hatása az oldott szervesanyagok minőségére. Hidrológiai Közlöny 85: V.-Balogh, K., L. Vörös, N. Tóth & M. Bokros (23) Changes of organic matter quality along the longitudinal axis of a large shallow lake (Lake Balaton). Hydrobiologia 56-59:
Ecology of Lake Balaton/ A Balaton ökológiája MTA BLKI Elektronikus folyóirata 2011. 1(1): 76-84.
Ecology of Lake Balaton/ A Balaton ökológiája MTA BLKI Elektronikus folyóirata 2011. 1(1): 76-84. VÍZALATTI FÉNYVISZONYOK A BALATONBAN Vörös Lajos* MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, 8237 Tihany,
RészletesebbenDoktori (PhD) értekezés tézisei. Készítette: Tóth Noémi. Témavezetık: Dr. V.-Balogh Katalin Dr. Padisák Judit
OLDOTT SZERVES(HUMIN)ANYAGOK EREDETE, ÁTALAKULÁSA ÉS SZEREPE A BALATONBAN Doktori (PhD) értekezés tézisei Készítette: Tóth Noémi Témavezetık: Dr. V.-Balogh Katalin Dr. Padisák Judit Pannon Egyetem Környezettudományi
RészletesebbenA tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei
A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A Debreceni Szennyvíztisztító telep a kommunális szennyvizeken kívül, időszakosan jelentős mennyiségű, ipari eredetű vizet is fogad. A magas szervesanyag koncentrációjú
RészletesebbenA BALATON PLANKTONIKUS ÉS ÜLEDÉKLAKÓ ALGAEGYÜTTESEINEK SZEREPE ÉS SZABÁLYOZÓ TÉNYEZŐI
A BALATON PLANKTONIKUS ÉS ÜLEDÉKLAKÓ ALGAEGYÜTTESEINEK SZEREPE ÉS SZABÁLYOZÓ TÉNYEZŐI Vörös Lajos, Somogyi Boglárka, V.-Balogh Katalin és Németh Balázs MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, Tihany Összefoglalás.
RészletesebbenA BALATON KUTATASANAK 2008. EVI EREDMENYEI
A BALATON KUTATASANAK 2008. EVI EREDMENYEI r A BALATON KUTATASANAK 2008. EVI EREDMENYEI szerkesztettek: BIRO PETER BANCZEROWSKI JANUSZNE MAGYAR TUDOMANYOS AKADEMIA Budapest 2009 A Nemzeti Fejlesztesi es
RészletesebbenAdszorbeálható szerves halogén vegyületek kimutatása környezeti mintákból
Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Adszorbeálható szerves halogén vegyületek kimutatása környezeti mintákból Turcsán Edit környezettudományi szak Témavezető: Dr. Barkács Katalin adjunktus
RészletesebbenA fény tulajdonságai
Spektrofotometria A fény tulajdonságai A fény, mint hullámjelenség (lambda) (nm) hullámhossz (nű) (f) (Hz, 1/s) frekvencia, = c/ c (m/s) fénysebesség (2,998 10 8 m/s) (σ) (cm -1 ) hullámszám, = 1/ A amplitúdó
RészletesebbenAz ultraibolya sugárzás szerepe tavak oldott szervesanyagainak transzformációjában és degradációjában
ZÁRÓ SZAKMAI BESZÁMOLÓ Az ultraibolya sugárzás szerepe tavak oldott szervesanyagainak transzformációjában és degradációjában (OTKA K 63296, Témavezetı: V.-Balogh Katalin) Bevezetés... 2 Célkitőzés... 3
RészletesebbenA FITOPLANKTON ELSŐDLEGES TERMELÉSÉNEK FÉNYINTENZITÁS- FÜGGÉSE
IX. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia Kolozsvár, 2006 november 25-26 BABEŞ-BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM, BIOLOGIA-GEOLOGIA KAR, BIOLOGIA SZAK KOLOZSVÁR MTA BALATONI LIMNOLÓGIAI KUTATÓINTÉZET TIHANY A FITOPLANKTON
RészletesebbenEcology of Lake Balaton/ A Balaton ökológiája
Ecology of Lake Balaton/ A Balaton ökológiája MTA ÖK BLI Elektronikus folyóirata 216. 3: 16-26. A FITOPLANKTON SZEZONÁLIS DINAMIKÁJA A BALATONBAN 216-BAN Somogyi Boglárka*, Tugyi Nóra, Vörös Lajos MTA
RészletesebbenSzikes tavak védelme a Kárpátmedencében. Szikes tavak ökológiai állapota és természetvédelmi helyzete a Kárpátmedencében
Szikes tavak védelme a Kárpátmedencében LIFE + Action D5. Szikes tavak ökológiai állapota és természetvédelmi helyzete a Kárpátmedencében (előzetes eredmények) [LIFE07NAT/H/000324)] 2009-2013 Boros Emil
RészletesebbenA FITOPLANKTON NAPI GYAKORISÁGÚ MONITOROZÁSA A BALATON KESZTHELYI- MEDENCÉJÉBEN ÉS A FITOPLANKTON DINAMIKA MODELLEZÉSE
A FITOPLANKTON NAPI GYAKORISÁGÚ MONITOROZÁSA A BALATON KESZTHELYI- MEDENCÉJÉBEN ÉS A FITOPLANKTON DINAMIKA MODELLEZÉSE Istvánovics Vera és Honti Márk MTA Vízgazdálkodási Kutatócsoport BME Víziközmű és
RészletesebbenDebreceni Egyetem Műszaki Kar Környezet- és Vegyészmérnöki Tanszék
Debreceni Egyetem Műszaki Kar Környezet- és Vegyészmérnöki Tanszék Belső konzulens: Dr. Bodnár Ildikó Külső konzulens: Dr. Molnár Mihály Társkonzulens: Janovics Róbert Tanszékvezető: Dr. Bodnár Ildikó
RészletesebbenFotoszintézis. fotoszintetikus pigmentek Fényszakasz - gránum/sztrómalamella. Sötétszakasz - sztróma
Fotoszintézis fotoszintetikus pigmentek Fényszakasz - gránum/sztrómalamella Sötétszakasz - sztróma A növényeket érı hatások a pigmentösszetétel változását okozhatják I. Mintavétel (inhomogén minta) II.
RészletesebbenA budapesti aeroszol PM10 frakciójának kémiai jellemzése
A budapesti aeroszol PM10 frakciójának kémiai jellemzése Muránszky Gábor, Óvári Mihály, Záray Gyula ELTE KKKK 2006. Az előadás tartalma - Mintavétel helye és eszközei - TOC és TIC vizsgálati eredmények
RészletesebbenHuminanyagok fotolitikus bomlásának vizsgálata vízi környezetben
XI. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia BABEŞ-BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM, BIOLÓGIA-GEOLÓGIA KAR, BIOLÓGIA SZAK MTA BALATONI LIMNOLÓGIAI KUTATÓINTÉZET Huminanyagok fotolitikus bomlásának vizsgálata vízi
RészletesebbenA BHTWaQe modell vízminv
A BHTWaQe modell vízminv zminőségi moduljának alkalmazási lehetőségei Vízminőség g modellezés Dr. Kutics Károly K Balatoni Integráci ciós s Kht. felkért szakért rtője K+F Consulting Kft. Siófok 2006. június
RészletesebbenAbszorpciós spektroszkópia
Tartalomjegyzék Abszorpciós spektroszkópia (Nyitrai Miklós; 2011 február 1.) Dolgozat: május 3. 18:00-20:00. Egész éves anyag. Korábbi dolgozatok nem számítanak bele. Felmentés 80% felett. A fény; Elektromágneses
RészletesebbenTársadalmi konfliktusokat generáló ökológiai történések a Balaton életében az utóbbi néhány évtizedben A víz barna elszíneződése
Act Sci Soc 39 (2013): 45 49 Társadalmi konfliktusokat generáló ökológiai történések a Balaton életében az utóbbi néhány évtizedben A víz barna elszíneződése V.-Balogh Katalin * Abstract Ecological Developments
RészletesebbenEGY SZIKES TÓ KÖVES PARTSZAKASZÁNAK ÉLŐBEVONAT VIZSGÁLATA
EGY SZIKES TÓ KÖVES PARTSZAKASZÁNAK ÉLŐBEVONAT VIZSGÁLATA VIDA-VARGA ÉVA 1,2, MÁTRAI ILDIKÓ 2, LAKATOS GYULA 1 1 - DE TTK Alkalmazott Ökológiai Tanszék, 2 - Eötvös József Főiskola Műszaki és Gazdálkodási
RészletesebbenMűszeres analitika. Abrankó László. Molekulaspektroszkópia. Kémiai élelmiszervizsgálati módszerek csoportosítása
Abrankó László Műszeres analitika Molekulaspektroszkópia Minőségi elemzés Kvalitatív Cél: Meghatározni, hogy egy adott mintában jelen vannak-e bizonyos ismert komponensek. Vagy ismeretlen komponensek azonosítása
RészletesebbenPhD Theses. Written by: Noémi Tóth. Supervisors: Dr. Katalin V.-Balogh Dr. Judit Padisák
ORIGIN, TRANSFORMATION AND ROLE OF DISSOLVED ORGANIC(HUMIC)SUBSTANCES IN LAKE BALATON PhD Theses Written by: Noémi Tóth Supervisors: Dr. Katalin V.-Balogh Dr. Judit Padisák University of Pannonia Environmental
Részletesebben4/24/12. Regresszióanalízis. Legkisebb négyzetek elve. Regresszióanalízis
1. feladat Regresszióanalízis. Legkisebb négyzetek elve 2. feladat Az iskola egy évfolyamába tartozó diákok átlagéletkora 15,8 év, standard deviációja 0,6 év. A 625 fős évfolyamból hány diák fiatalabb
RészletesebbenTartalomjegyzék. Emlékeztetõ. Emlékeztetõ. Spektroszkópia. Fényelnyelés híg oldatokban A fény; Abszorpciós spektroszkópia
Tartalomjegyzék PÉCS TUDOMÁNYEGYETEM ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNY KAR A fény; Abszorpciós spektroszkópia Elektromágneses hullám kölcsönhatása anyaggal; (Nyitrai Miklós; 2015 január 27.) Az abszorpció mérése;
RészletesebbenAdszorbeálható szerves halogén vegyületek koncentráció változásának vizsgálata kommunális szennyvizek eltérő módszerekkel történő fertőtlenítése során
Eötvös Loránd Tudományegyetem Analitikai Kémiai Tanszék Adszorbeálható szerves halogén vegyületek koncentráció változásának vizsgálata kommunális szennyvizek eltérő módszerekkel történő fertőtlenítése
RészletesebbenA fitoplankton fotoszintézisének vizsgálata folyamatosan változó fényviszonyok mellett
XI. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia - Kolozsvár, 2008. május 23 24. BABEŞ-BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM, BIOLÓGIA-GEOLÓGIA KAR BIOLÓGIA SZAK, KOLOZSVÁR MTA BALATONI LIMNOLÓGIAI KUTATÓINTÉZETE, TIHANY
RészletesebbenBalatoni albedó(?)mérések
Környezettudományi Doktori Iskolák Konferenciája Budapest, 2012. augusztus 30-31 PE Georgikon Kar menyhart-l@georgikon.hu Eredeti célkitűzés Balaton albedójának napi és éves menete Albedó paraméterezése
RészletesebbenAdatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei
Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI
RészletesebbenSZERVESANYAG VIZSGÁLATOK A DUNA KÖZÉPSÔ SZAKASZÁN
SZERVESANYAG VIZSGÁLATOK A DUNA KÖZÉPSÔ SZAKASZÁN Tóth Bence 1, Bódis Erika, Kiss Keve Tihamér és Oertel Nándor Kivonat Vízi ökoszisztémákban a partikulált szervesanyag vizsgálata elengedhetetlen az anyagforgalmi
RészletesebbenVízkémia Víztípusok és s jellemző alkotórészei Vincze Lászlóné dr. főiskolai docens Vk_7 1. Felszíni vizek A környezeti hatásoknak leginkább kitett víztípus Oldott sótartalom kisebb a talaj és mélységi
RészletesebbenTartalomjegyzék. Emlékeztetõ. Emlékeztetõ. Spektroszkópia. Fényelnyelés híg oldatokban 4/11/2016. A fény; Abszorpciós spektroszkópia
Tartalomjegyzék PÉCS TUDOMÁNYEGYETEM ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNY KAR A fény; Abszorpciós spektroszkópia Elektromágneses hullám kölcsönhatása anyaggal; (Nyitrai Miklós; 2016 március 1.) Az abszorpció mérése;
RészletesebbenMikroszennyező anyagok a vízben szemléletváltás az ezredfordulót követően. Licskó István BME VKKT
Mikroszennyező anyagok a vízben szemléletváltás az ezredfordulót követően Licskó István BME VKKT Mikroszennyezők definíciója Mikroszennyezőknek azokat a vízben mikrogramm/liter (µg/l) koncentrációban jelenlévő
RészletesebbenAntal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József
Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Bevezetés A Föld teljes vízkészlete,35-,40 milliárd km3-t tesz ki Felszíni vizek ennek 0,0 %-át alkotják Jelentőségük: ivóvízkészlet, energiatermelés,
RészletesebbenA dunai fitoplankton mennyiségi változása között
A dunai fitoplankton mennyiségi változása 1979-2012 között Molnár Levente Farkas ELTE-TTK, Környezettudományi Doktori Iskola I. Bevezetés Megkezdtük a közel 40 évnyi fitoplankton adatok adatbázisba rendezését
Részletesebbenjellemzése 602,4 km 2 7,85 millió m 3 )
Közép-dunántúli KörnyezetvK rnyezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Vízgyűjtő-gazdálkodási Osztály A Velencei-tó vízgyűjtője je a Víz V z Keretirányelv tükrt krében Előad adó: : Horváth Angéla Velencei-tó
RészletesebbenMegbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor)
HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló
RészletesebbenOrvosi Biofizika I. 12. vizsgatétel. IsmétlésI. -Fény
Orvosi iofizika I. Fénysugárzásanyaggalvalókölcsönhatásai. Fényszóródás, fényabszorpció. Az abszorpciós spektrometria alapelvei. (Segítséga 12. tételmegértéséhezésmegtanulásához, továbbá a Fényabszorpció
Részletesebben2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése
2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése Szarvas, 2014.05.29 Turcsányi Béla, Nagy Gábor Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. Szakmai koncepció A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.
RészletesebbenA diffúz reflektancia spektroszkópia (DRS) módszerének alkalmazhatósága talajok ásványos fázisának rutinvizsgálatában
A diffúz reflektancia spektroszkópia (DRS) módszerének alkalmazhatósága talajok ásványos fázisának rutinvizsgálatában Készítette: Ringer Marianna Témavezető: Szalai Zoltán 2015.06.16. Bevezetés Kutatási
RészletesebbenTávérzékelés, a jöv ígéretes eszköze
Távérzékelés, a jöv ígéretes eszköze Ritvayné Szomolányi Mária Frombach Gabriella VITUKI CONSULT Zrt. A távérzékelés segítségével: különböz6 magasságból, tetsz6leges id6ben és a kívánt hullámhossz tartományokban
RészletesebbenA kálium-permanganát és az oxálsav közötti reakció vizsgálata 9a. mérés B4.9
A kálium-permanganát és az oxálsav közötti reakció vizsgálata 9a. mérés B4.9 Név: Pitlik László Mérés dátuma: 2014.12.04. Mérőtársak neve: Menkó Orsolya Adatsorok: M24120411 Halmy Réka M14120412 Sárosi
RészletesebbenMakroelem-eloszlás vizsgálata vizes élőhely ökotópjaiban
Makroelem-eloszlás vizsgálata vizes élőhely ökotópjaiban Horváth-Szabó Kata Környezettudományi Doktori Iskola II. évfolyam Témavezető: Szalai Zoltán Téma Réti talaj vizsgálata Feltételezés: a talaj biotikus
RészletesebbenPÉCS: Pécs SALG: Salgótarján. MOSD: Mosdós NYH: Nyíregyháza
PARLAGFŰ POLLENTERHELÉS ÉRTÉKELÉSE, MAGYARORSZÁG 1992-2010 Az Aerobiológiai Hálózat: Az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózata 1992-ben alakult 3 állomással, folyamatosan bővült 2007-ig (19 mérőállomás: Nyíregyháza,
RészletesebbenSzikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n
Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Boros Emil Ökológia és természetvédelem: alkalmazott kutatások szerepe a gyakorlatban. FM: 2015. július 8. 1 http://www.hortobagyte.hu
Részletesebben6. Előadás. Vereb György, DE OEC BSI, október 12.
6. Előadás Visszatekintés: a normális eloszlás Becslés, mintavételezés Reprezentatív minta A statisztika, mint változó Paraméter és Statisztika Torzítatlan becslés A mintaközép eloszlása - centrális határeloszlás
RészletesebbenA BALATON ALGAEGYÜTTESEINEK SZEREPE A TÓ VÍZMINŐSÉGÉNEK ALAKÍTÁSÁBAN
A BALATON ALGAEGYÜTTESEINEK SZEREPE A TÓ VÍZMINŐSÉGÉNEK ALAKÍTÁSÁBAN Vörös Lajos 1, Somogyi Boglárka 1, Bányász Dorottya 2 és Németh Balázs 1 1 MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, Tihany 2 Babes-Bolyai
RészletesebbenModern Fizika Labor. 12. Infravörös spektroszkópia. Fizika BSc. A mérés dátuma: okt. 04. A mérés száma és címe: Értékelés:
Modern Fizika Labor Fizika BSc A mérés dátuma: 011. okt. 04. A mérés száma és címe: 1. Infravörös spektroszkópia Értékelés: A beadás dátuma: 011. dec. 1. A mérést végezte: Domokos Zoltán Szőke Kálmán Benjamin
RészletesebbenBrockhauser Barbara, Deme Sándor, Hoffmann Lilla, Pázmándi Tamás, Szántó Péter MTA EK, SVL 2015/04/22
Brockhauser Barbara, Deme Sándor, Hoffmann Lilla, Pázmándi Tamás, Szántó Péter MTA EK, SVL 2015/04/22 Fő feladat: radionuklidok aktivitáskoncentrációjának és az ebből származó dózisok számítása vízi terjedés
RészletesebbenHidrometeorológiai értékelés Készült szeptember 25.
Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. szeptember 25. Csapadék: Közép-Tisza: Az igazgatóságunk területére 2012 január 1. és szeptember 24. között 275,7 mm csapadék hullott, amely a sokéves 1-9 havi
RészletesebbenMikrobiális biomassza és a humuszminőség alakulása trágyázási tartamkísérletben
Kökény Mónika 1 Tóth Zoltán 2 Hotváth Zoltán 3 - Csitári Gábor 4 Mikrobiális biomassza és a humuszminőség alakulása trágyázási tartamkísérletben Development of microbial biomass and humus quality in a
RészletesebbenMérési jegyzőkönyv. 1. mérés: Abszorpciós spektrum meghatározása. Semmelweis Egyetem, Elméleti Orvostudományi Központ Biofizika laboratórium
Mérési jegyzőkönyv 1. mérés: Abszorpciós spektrum meghatározása A mérés helyszíne: Semmelweis Egyetem, Elméleti Orvostudományi Központ Biofizika laboratórium A mérés időpontja: 2012.02.08. A mérést végezte:
RészletesebbenAz állományon belüli és kívüli hőmérséklet különbség alakulása a nappali órákban a koronatér fölötti térben május és október közötti időszak során
Eredmények Részletes jelentésünkben a 2005-ös év adatait dolgoztuk fel. Természetesen a korábbi évek adatait is feldolgoztuk, de a terjedelmi korlátok miatt csak egy évet részletezünk. A tárgyévben az
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról
VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató
RészletesebbenA Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése
Numerikus modellezési feladatok a Dunántúlon 2015. február 10. A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése Torma Péter Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi
RészletesebbenA fitoplankton diverzitásának vizsgálata
A fitoplankton diverzitásának vizsgálata A projekt célkitűzéseinek megfelelően Intézetünk algológiai kutatócsoportja a fitoplankton biodiverzitását, illetve különböző vízkémiai és fizikai paraméterek diverzitásra
RészletesebbenJavaslat Közép-Európa legnagyobb sekély tava, a Balaton ökológiai állapotának megítéléséhez bentonikus kovaalga vizsgálatok segítségével
Javaslat Közép-Európa legnagyobb sekély tava, a Balaton ökológiai állapotának megítéléséhez bentonikus kovaalga vizsgálatok segítségével I. Elıvizsgálatok Bolla Beáta Környezettudományi Doktori Iskola
RészletesebbenModern Fizika Labor. 11. Spektroszkópia. Fizika BSc. A mérés dátuma: dec. 16. A mérés száma és címe: Értékelés: A beadás dátuma: dec. 21.
Modern Fizika Labor Fizika BSc A mérés dátuma: 2011. dec. 16. A mérés száma és címe: 11. Spektroszkópia Értékelés: A beadás dátuma: 2011. dec. 21. A mérést végezte: Domokos Zoltán Szőke Kálmán Benjamin
RészletesebbenORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET FŐIGAZGATÓ
ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET FŐIGAZGATÓ 197 Budapest, Gyáli út 2 6. Levélcím: 1437 Budapest Pf. 839. Telefon: (6-1) 476-12-83 Fax: (6-1) 215-246 igazgatosag@oki.antsz.hu Összefoglaló A 212. évi
RészletesebbenAl-Mg-Si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása
l--si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása evezetés Farkas János 1, Dr. Roósz ndrás 1 doktorandusz, tanszékvezető egyetemi tanár Miskolci Egyetem nyag- és Kohómérnöki Kar Fémtani Tanszék
RészletesebbenE (total) = E (translational) + E (rotation) + E (vibration) + E (electronic) + E (electronic
Abszorpciós spektroszkópia Abszorpciós spektrofotometria 29.2.2. Az abszorpciós spektroszkópia a fényabszorpció jelenségét használja fel híg oldatok minőségi és mennyiségi vizsgálatára. Abszorpció Az elektromágneses
RészletesebbenA ponty telepítési stratégia és a horgászfogások kapcsolata a Balatonban: mikor, hová, hogyan és mekkora pontyot telepítsünk?
A ponty telepítési stratégia és a horgászfogások kapcsolata a Balatonban: mikor, hová, hogyan és mekkora pontyot telepítsünk? Turcsányi Béla Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. és Specziár András MTA
RészletesebbenAnaerob fermentált szennyvíziszap jellemzése enzimaktivitás-mérésekkel
Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Környezettudományi Centrum Anaerob fermentált szennyvíziszap jellemzése enzimaktivitás-mérésekkel készítette: Felföldi Edit környezettudomány szakos
RészletesebbenVízkémiai vizsgálatok a Baradlabarlangban
Vízkémiai vizsgálatok a Baradlabarlangban Borbás Edit Kovács József Vid Gábor Fehér Katalin 2011.04.5-6. Siófok Vázlat Bevezetés Elhelyezkedés Geológia és hidrogeológia Kutatástörténet Célkitűzés Vízmintavétel
RészletesebbenFOTOSZINTETIKUSAN AKTÍV SUGÁRZÁS GLOBÁLSUGÁRZÁS
FOTOSZINTETIKUSAN AKTÍV SUGÁRZÁS ÉS GLOBÁLSUGÁRZÁS Major György Horváth László, Pintér Krisztina, Nagy Zoltán (Gödöllı) Haszpra László, Barcza Zoltán, Gelybó Györgyi Globálsugárzás: a 0,29 4 mikrométer
RészletesebbenKONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG vízgyűjtő-gazdálkodási terv tervezete alapján közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság,
RészletesebbenAbszorpciós fotometria
abszorpció A fény Abszorpciós fotometria Ujfalusi Zoltán PTE ÁOK Biofizikai Intézet 2013. január Elektromágneses hullám Transzverzális hullám elektromos térerősségvektor hullámhossz E B x mágneses térerősségvektor
RészletesebbenAdatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei
GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési
RészletesebbenA talaj természetes radioaktivitás vizsgálata és annak hatása lakóépületen belül. Kullai-Papp Andrea
A talaj természetes radioaktivitás vizsgálata és annak hatása lakóépületen belül Kullai-Papp Andrea Feladat leírása A szakdolgozat célja: átfogó képet kapjak a családi házunkban mérhető talaj okozta radioaktív
RészletesebbenAdatok statisztikai értékelésének főbb lehetőségei
Adatok statisztikai értékelésének főbb lehetőségei 1. a. Egy- vagy kétváltozós eset b. Többváltozós eset 2. a. Becslési problémák, hipotézis vizsgálat b. Mintázatelemzés 3. Szint: a. Egyedi b. Populáció
RészletesebbenTájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 218. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenAZ EURÓÁRFOLYAM VÁLTOZÁSÁNAK HATÁSA NYUGAT- MAGYARORSZÁG KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEINEK SZÁLLÁSDÍJ-BEVÉTELEIRE, VENDÉGFORGALMÁRA 2000 ÉS 2010 KÖZÖTT
AZ EURÓÁRFOLYAM VÁLTOZÁSÁNAK HATÁSA NYUGAT- MAGYARORSZÁG KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEINEK SZÁLLÁSDÍJ-BEVÉTELEIRE, VENDÉGFORGALMÁRA 2000 ÉS 2010 KÖZÖTT Készítette: Vályi Réka Neptun-kód: qk266b 2011 1 Az elemzés
RészletesebbenModern Fizika Laboratórium Fizika és Matematika BSc 11. Spektroszkópia
Modern Fizika Laboratórium Fizika és Matematika BSc 11. Spektroszkópia Mérést végezték: Bodó Ágnes Márkus Bence Gábor Kedd délelőtti csoport Mérés ideje: 02/28/2012 Beadás ideje: 03/05/2012 Érdemjegy:
RészletesebbenIzotóphidrológiai módszerek alkalmazása a Kútfő projektben
Izotóphidrológiai módszerek alkalmazása a Kútfő projektben Deák József 1, Szűcs Péter 2, Lénárt László 2, Székely Ferenc 3, Kompár László 2, Palcsu László 4, Fejes Zoltán 2 1 GWIS Kft., 8200. Veszprém,
RészletesebbenMilyen hatást gyakorolnak a befolyók a Balaton halfaunájára?
Milyen hatást gyakorolnak a befolyók a Balaton halfaunájára? Takács Péter, Erős Tibor, Sály Péter, Specziár András, Vitál Zoltán, Dolezsai Anna, Bíró Péter MTA ÖK BLI, 8237, Tihany, Klebelsberg Kuno u.
RészletesebbenGondolatok a Balaton vízjárásáról, vízháztartásáról és vízszint-szabályozásáról
Gondolatok a Balaton vízjárásáról, vízháztartásáról és vízszint-szabályozásáról Varga György varga.gyorgy@ovf.hu monitoring referens Országos Vízügyi Főigazgatóság Jakus Ádám jakus.adam2@ovf.hu kiemelt
RészletesebbenA települési környezet fejlesztésének egy aspektusa az Őriszentpéteri kistérségben
A települési környezet fejlesztésének egy aspektusa az Őriszentpéteri kistérségben Baranyai Gábor 1 Csapó Olga 2 2008. június Az Őrség népessége az évtizedes tendenciát tekintve fogy és elöregszik, bár
RészletesebbenFluoreszcens és UV-abszorpciós módszerek alkalmazása vizek minőségének folyamatos ellenőrzésre.
Fluoreszcens és UV-abszorpciós módszerek alkalmazása vizek minőségének folyamatos ellenőrzésre. Az utóbbi években hazánkban is megjelentek az UV-abszorpción és UV-fluoreszcencián alapuló folyamatos mérő-szabályozó
RészletesebbenSPEKTROFOTOMETRIAI MÉRÉSEK
SPEKTROFOTOMETRIAI MÉRÉSEK Elméleti bevezetés Ha egy anyagot a kezünkbe veszünk (valamilyen technológiai céllal alkalmazni szeretnénk), elsı kérdésünk valószínőleg az lesz, hogy mi ez az anyag, milyen
Részletesebben9 gyak. Acél mangán tartalmának meghatározása UV-látható spektrofotometriás módszerrel
9 gyak. Acél mangán tartalmának meghatározása UV-látható spektrofotometriás módszerrel A gyakorlat célja: Megismerkedni az UV-látható spektrofotometria elvével, alkalmazásával a kationok, anionok analízisére.
RészletesebbenA Fertő tó magyarországi területén mért vízkémiai paraméterek elemzése többváltozós feltáró adatelemző módszerekkel
A Fertő tó magyarországi területén mért vízkémiai paraméterek elemzése többváltozós feltáró adatelemző módszerekkel Magyar Norbert Környezettudomány M. Sc. Témavezető: Kovács József Általános és Alkalmazott
RészletesebbenFELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN
FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN Készítette: KLINCSEK KRISZTINA környezettudomány szakos hallgató Témavezető: HORVÁTH ÁKOS egyetemi docens ELTE TTK Atomfizika Tanszék
RészletesebbenA mérések általános és alapvető metrológiai fogalmai és definíciói. Mérések, mérési eredmények, mérési bizonytalanság. mérés. mérési elv
Mérések, mérési eredmények, mérési bizonytalanság A mérések általános és alapvető metrológiai fogalmai és definíciói mérés Műveletek összessége, amelyek célja egy mennyiség értékének meghatározása. mérési
RészletesebbenAdatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei
GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési
RészletesebbenLÉGI HIPERSPEKTRÁLIS TÁVÉRZÉKELÉSI TECHNOLÓGIA FEJLESZTÉSE PARLAGFŰVEL FERTŐZÖTT TERÜLETEK MEGHATÁROZÁSÁHOZ
LÉGI HIPERSPEKTRÁLIS TÁVÉRZÉKELÉSI TECHNOLÓGIA FEJLESZTÉSE PARLAGFŰVEL FERTŐZÖTT TERÜLETEK MEGHATÁROZÁSÁHOZ DEÁKVÁRI JÓZSEF 1 - KOVÁCS LÁSZLÓ 1 - SZALAY D. KORNÉL 1 - TOLNER IMRE TIBOR 1 - CSORBA ÁDÁM
RészletesebbenFélidőben félsiker Részleges eredmények a kutatásalapú kémiatanulás terén
Félidőben félsiker Részleges eredmények a kutatásalapú kémiatanulás terén Szalay Luca 1, Tóth Zoltán 2, Kiss Edina 3 MTA-ELTE Kutatásalapú Kémiatanítás Kutatócsoport 1 ELTE, Kémiai Intézet, luca@caesar.elte.hu
RészletesebbenAdatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei
GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési
RészletesebbenA ferrát-technológia klórozással szembeni előnyei a kommunális szennyvizek utókezelésekor
A ferrát-technológia klórozással szembeni előnyei a kommunális szennyvizek utókezelésekor Gombos Erzsébet PhD hallgató ELTE TTK Környezettudományi Kooperációs Kutató Központ Környezettudományi Doktori
RészletesebbenSEGÉDANYAG az országos kompetenciamérések, érettségi és OKTV eredmények kiértékeléséhez
SEGÉDANYAG az országos kompetenciamérések, érettségi és OKTV eredmények kiértékeléséhez 2017. március 3. Tartalomjegyzék 2 Tartalomjegyzék Általános iskolai kompetenciamérés adatainak elemzése... 3 Gimnázium
RészletesebbenKÉSŐGLACIÁLIS ÉS HOLOCÉN OXIGÉNIZOTÓP-ALAPÚ KLÍMAREKONSTRUKCIÓ HIBAHATÁR-BECSLÉSE A DÉLI- KÁRPÁTOKBAN TAVI ÜLEDÉKEK ELEMZÉSE ALAPJÁN
KÉSŐGLACIÁLIS ÉS HOLOCÉN OXIGÉNIZOTÓP-ALAPÚ KLÍMAREKONSTRUKCIÓ HIBAHATÁR-BECSLÉSE A DÉLI- KÁRPÁTOKBAN TAVI ÜLEDÉKEK ELEMZÉSE ALAPJÁN Témavezető: dr. Magyari Enikő MTA-MTM-ELTE Paleontológiai Kutatócsoport
RészletesebbenSPEKTROFOTOMETRIAI MÉRÉSEK
SPEKTROFOTOMETRIAI MÉRÉSEK Elméleti bevezetés A spektroszkópia, spektrofotometria az egyik legelterjedtebb anyagvizsgálati módszer. Az igen sokféle mérési technika közös alapja az, hogy az anyagok molekuláris,-
RészletesebbenAz állattartó telepek ammónia
Az állattartó telepek ammónia kibocsátásának meghatározása Bejenaru-Sramkó Gyöngyi tanácsos Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Környezetmegőrzési Főosztály sramko@mail.kvvm.hu Az ammónia emisszió
RészletesebbenMódszertani Intézeti Tanszéki Osztály. A megoldás részletes mellékszámítások hiányában nem értékelhető!
BGF KKK Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály Budapest, 2012.. Név:... Neptun kód:... Érdemjegy:..... STATISZTIKA II. VIZSGADOLGOZAT Feladatok 1. 2. 3. 4. 5. 6. Összesen Szerezhető pontszám 21 20 7 22
RészletesebbenNanokeménység mérések
Cirkónium Anyagtudományi Kutatások ek Nguyen Quang Chinh, Ugi Dávid ELTE Anyagfizikai Tanszék Kutatási jelentés a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával az NKFI Alapból létrejött
RészletesebbenSZENNYVÍZKEZELÉS NAGYHATÉKONYSÁGÚ OXIDÁCIÓS ELJÁRÁSSAL
SZENNYVÍZKEZELÉS NAGYHATÉKONYSÁGÚ OXIDÁCIÓS ELJÁRÁSSAL Kander Dávid Környezettudomány MSc Témavezető: Dr. Barkács Katalin Konzulens: Gombos Erzsébet Tartalom Ferrát tulajdonságainak bemutatása Ferrát optimális
RészletesebbenJavaslat a felszíni vizek fitoplankton alapján történő minősítésére. Munkaanyag
Megbízó: Javaslat a felszíni vizek fitoplankton alapján történő minősítésére Munkaanyag Témafelelős: Közreműködők: Dr. Borics Gábor TIKTVF Dr. Grigorszky István Várbíró Gábor Krasznai Enikő Tartalomjegyzék
RészletesebbenTP-01 típusú Termo-Press háztartási műanyag palack zsugorító berendezés üzemeltetés közbeni légszennyező anyag kibocsátásának vizsgálata
Veszprém, Gátfő u. 19. Tel./fax: 88/408-920 Rádiótel.: 20/9-885-904 Email: gyulaigy1@chello.hu TP-01 típusú Termo-Press háztartási műanyag palack zsugorító berendezés üzemeltetés közbeni légszennyező anyag
RészletesebbenVéletlen jelenség: okok rendszere hozza létre - nem ismerhetjük mind, ezért sztochasztikus.
Valószín ségelméleti és matematikai statisztikai alapfogalmak összefoglalása (Kemény Sándor - Deák András: Mérések tervezése és eredményeik értékelése, kivonat) Véletlen jelenség: okok rendszere hozza
RészletesebbenOLDOTT SZERVES(HUMIN)ANYAGOK EREDETE, ÁTALAKULÁSA ÉS SZEREPE A BALATONBAN. Tóth Noémi
DOKTORI ÉRTEKEZÉS OLDOTT SZERVES(HUMIN)ANYAGOK EREDETE, ÁTALAKULÁSA ÉS SZEREPE A BALATONBAN Készítette: Tóth Noémi okl. kémia-környezettan szakos középiskolai tanár Pannon Egyetem, Környezettudományi Doktori
RészletesebbenDr. JUVANCZ ZOLTÁN Óbudai Egyetem Dr. FENYVESI ÉVA CycloLab Kft
Dr. JUVANCZ ZOLTÁN Óbudai Egyetem Dr. FENYVESI ÉVA CycloLab Kft Atom- és molekula-spektroszkópiás módszerek Módszer Elv Vizsgált anyag típusa Atom abszorpciós spektrofotometria (AAS) A szervetlen Lángfotometria
RészletesebbenTalaj mikrobiális biomasszatartalom. meghatározásának néhány lehetősége és a módszerek komparatív áttekintése
Talaj mikrobiális biomasszatartalom mennyiségi meghatározásának néhány lehetősége és a módszerek komparatív áttekintése A talajminőség és a mikrobiális biomassza kapcsolata A klasszikus talajdefiníciók
Részletesebben