ALLOCHTON ÉS AUTOCHTON SZERVESANYAGOK SZEREPE A BALATON VÍZMINŐSÉGÉNEK ALAKÍTÁSÁBAN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ALLOCHTON ÉS AUTOCHTON SZERVESANYAGOK SZEREPE A BALATON VÍZMINŐSÉGÉNEK ALAKÍTÁSÁBAN"

Átírás

1 ALLOCHTON ÉS AUTOCHTON SZERVESANYAGOK SZEREPE A BALATON VÍZMINŐSÉGÉNEK ALAKÍTÁSÁBAN V.-Balogh Katalin és Vörös Lajos MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, Tihany Összefoglalás. 26-ban munkánk célja az volt, hogy meghatározzuk az allochton és autochton szervesanyagok részesedését, valamint meghatározzuk a víz alatti fényviszonyok (UV-B, UV-A és PAR) alakításában betöltött szerepüket. Ezért a szervesanyagok (TOC, POC, Pt-szín) mellett mértük a többi fényabszorbeáló paraméter, algák (klorofill-a) és lebegőanyagok koncentrációját, és in situ mértük a víz alatti ultraibolya és látható fény intenzitását a Balatonban. Bevezetés A rendelkezésre álló adatok szerint a Balaton egyes területeinek allochton (külső) szervesanyag terhelése meghatározható, ráadásul az utóbbi években megnövekedett csapadékmennyiséggel nő. Nem tudjuk azonban, hogy a külső szervesanyag terhelés és a tóban termelődő szervesanyagok (autochton) milyen mértékben járulnak hozzá az egyes tóterületek vízminőségének formálásához. A vízminőség turisztikai szempontból a vizuális érzékelésen keresztül jelenik meg. A tiszta, átlátszó, lebegőanyagokban szegény víz az elérni kívánt célállapot, amihez azonban tudni kell, hogy a vízügyi beavatkozások által befolyásolható tényezők milyen mértékben járulhatnak hozzá. A vízbe jutó fény abszorpciójáért felelős tényezők, a látható és ultraibolya fény egyidejű víz alatti mérésével megállapítható és számszerűen kifejezhető, hogy a Balaton egyes területein mekkora szerepe van a barna színű oldott allochton szerves(humin)anyagoknak, a planktonikus algáknak és a felkeveredő üledéknek a vízminőség alakításában. Az eredmények rávilágítanak az eddigi vízminőség-szabályozási intézkedések hatásosságára, a Kis-Balaton tározórendszer, mint külső szervesanyag forrás, valamint az emberi hatásoktól független szél általi üledékfelkeveredés jelentőségére. 26-ban munkánk célja az volt, hogy meghatározzuk az allochton és autochton szervesanyagok részesedését, valamint meghatározzuk a víz alatti fényviszonyok (UV-B, UV-A és PAR) alakításában betöltött szerepüket.

2 Ezért a szervesanyagok (TOC, POC, Pt-szín) mellett mértük a többi fényabszorbeáló paraméter, algák (klorofill-a) és lebegőanyagok koncentrációját, és in situ mértük a víz alatti ultraibolya és látható fény intenzitását a Balatonban. Anyag és módszer Mintavételek 26-ban az év napsütéses periódusában, áprilistól októberig havi gyakorisággal, összesen 7 alkalommal vettünk vízmintát a Balaton hossztengelye mentén, tóközépen 5 ponton: Keszthelyi-medence (46 o N, 17 o E) Szigligeti-medence (46 o N, 17 o E), Szemesi-medence (46 o N, 17 o E) Siófokimedence Tihanynál (46 o N 17 o E) és Balatonfűzfőnél (46 o 57 54,7 N 18 o E) Fényabszorbeáló paraméterek - meghatározások A lebegőanyagok koncentrációjának gravimetriás meghatározásához a vízmintákat,45 µm pórusméretű cellulóz-acetát filteren szűrtük. A filteren fennmaradt lebegőanyagok mennyiségét CHYO YMC SM-2 analitikai mérleggel mértük. A fitoplankton klorofill-a-ban kifejezett koncentrációjának mérését metanolos extrakcióval Shimadzu UV-16A spektrofotométerrel végeztük (Felföldy, 198). A szerves szén analízishez Elementar High TOC szerves szén analizátort használtunk. A szűretlen víz az összes (TOC) a,45 µm-es filteren szűrt víz az oldott szerves szenet (DOC) tartalmazta. A partikulált szerves szén (POC) koncentrációt az előbbiekből (TOC-DOC) számoltuk. A POC algáknak tulajdonítható részesedését a klorofill-a alapján az alábbi konverziós faktorokkal számítottuk: az algák nedves tömegének,5%-a klorofill, a nedves tömeg 17%-a száraztömeg, a száraz tömeg 5%-a szén. A víz oldott szervesanyagok okozta barna színét, Pt-egységben (mg Pt l -1 ) adtuk meg, melyet a Shimadzu UV-16A spektrofotométerrel 44 nm-en mért abszorbancia értékek alapján számítottunk Cuthbert & del Giorgio (1992) szerint. Víz alatti fényintenzitás mérések, számítások

3 A víz alatti fényintenzitás mélységbeli változását a vízmintavételekkel egyidőben in situ mértük PUV-25 (Biospherical Instrument) radiométerrel. A műszer fedélzeti egységéhez víz alatti szenzor és hordozható számítógép csatlakozik. Ez a műszer a fotoszintetikusan aktív sugárzás (PAR 4-7 nm) mellett az ultraibolya (UV) hullámhossz tartomány mérésére is alkalmas a következő kitüntetett hullámhosszokon: UV-A: 395 nm, 38 nm, 34 nm; UV-B: 32 nm, 313 nm, 35 nm. (Megjegyezzük, hogy ilyen műszerrel Magyarországon egyedül intézetünk, az MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet rendelkezik.) A mérőműszerhez csatlakoztatott számítógépen tárolt mérési adatokat excel formátumba konvertáltuk, és a Lambert-Beer törvény alapján kiszámítottuk a vertikális extinkciós koefficiens (K d ) értékeket: I z = I * e- ηz lni z = -K d * Z + lni K d (z) = lni- lniz ahol: K d = vertikális extinkciós koefficiens, I = beeső fényintenzitás; I z = fényintenzitás z mélységben; z = vízmélység (méter) A K d (m -1 ) értékek ismeretében hullámhosszonként kiszámítottuk a fény 1%-os (ln1/k d ) lehatolási mélység (Z 1% ) értékeit. Statisztikai módszerek Annak megállapításához, hogy a három fényabszorbeáló paraméter (algák, színes szervesanyagok, lebegőanyagok) milyen mértékben járul hozzá a vertikális extinkciós koefficines (K d ) alakításához, azaz mekkora az egyes paramétereknek tulajdonítható, ún. parciális K d értéke, többváltozós regressziót alkalmaztunk. A szignifikanciát ANOVA alapján adtuk meg. OriginPro 7,5 programot használtunk. Eredmények Allochton és autochton szervesanyagok részesedése Az összes szerves szén (TOC) a Balatonban szignifikáns időbeli változást sehol sem mutatott, a tó hossztengelye mentén nyugatról kelet felé haladva kis mértékben csökkent, átlagos koncentrációja a Keszthelyi-medencében (1.a. ábra) 11,7 mg l -1, a legkeletibb tóterületen (2.a. ábra) 8,8 mg l -1 volt. A TOC döntő részét (9-95%) az oldott szervesanyagok adták. A partikulált szén (POC) döntő hányada nem

4 alga-eredetűnek bizonyult. A nyugati tóterületen (1.B ábra) az algaeredetű POC átlagosan 26%-ot tett ki, amely a tó legkeletibb medencéjében (2.B ábra) 2%-ra csökkent. Ez utóbbi POC hányadról bizonyítható autochton eredete DOC POC A 2,5 2, N-Alga Alga B TOC (mg l -1 ) 1 5 POC (mg l -1 ) 1,5 1,,5 ÁPR. 3 JÚN. 12 JÚN. 26 JÚL. 24 AUG. 21 SZEP. 25 OKT. 25, ÁPR. 3 JÚN. 12 JÚN. 26 JÚL. 24 AUG. 21 SZEP. 25 OKT ábra. Az összes szerves szén (TOC) oldott (DOC) és partikulált (POC) (A) valamint a POC Alga és NemAlga (B) frakciói koncentrációjának időbeli változása a Keszthelyimedencében 26-ban 2 15 DOC POC A 2,5 2, N-Alga Alga B TOC (mg l -1 ) 1 5 POC (mg l -1 ) 1,5 1,,5 ÁPR. 3 JÚN. 12 JÚN. 26 JÚL. 24 AUG. 21 SZEP. 25 OKT. 25, ÁPR. 3 JÚN. 12 JÚN. 26 JÚL. 24 AUG. 21 SZEP. 25 OKT ábra. Az összes szerves szén (TOC) oldott (DOC) és partikulált (POC) (A) valamint a POC Alga és NemAlga (B) frakciói koncentrációjának időbeli változása a a Siófokimedencében Balatonfűzfőnél 26-ban A klorofill-a koncentrációval az összes szerves szén koncentráció szorosabb összefüggést (R 2 =,597) mutatott, mint az oldott szerves szén koncentráció (R 2 =,327). E szerint az autochton szervesanyagok a partikulált fázisban jobban tettenérhetők, mint az oldottban, azaz az

5 oldott szervesanyagok döntő részben allochton eredetűek, amit a magas tengelymetszet értékek (9 mg l -1 és 8,5 mg l -1 ) is bizonyítanak. Fényabszorbeáló paraméterek térbeli változása A vizsgált hét hónap mérési adatai alapján a klorofill-a koncentráció átlagérték a Keszthelyi-medencében volt a legnagyobb, 21±12,6 µg l -1. A klorofill-a koncentráció keleti irányban először mérsékelten, majd drasztikusan csökkent, és a tó legkeletibb területén, a Siófokimedencében Balatonfűzfőnél 4±1,9 µg l -1 volt. Ez az eredmény arra utal, hogy az algák tápanyag-ellátottsága a tó nyugati medencéiben jobb. A barna színkoncentráció átlagérték szintén a Keszthelyimedencében volt a legnagyobb, 22±5,7 mg Pt l -1. Keleti irányban először fokozatosan, majd drasztikusan csökkent, és a tó keleti területén, a Siófoki-medencében a színérték alatta maradt a Pt-skála alsó értékének (5 mg Pt l -1 ), azaz a víz a tó hossztengelye mentén megtett út során fakul. Korábban is kimutattuk, hogy az oldott szervesanyagok a tóban mikrobiális és fotokémia folyamatok eredményeként minőségi átalakuláson mennek át (V.-Balogh et al., 23, Tóth et al., 25). Egyébként a barna színű allochton oldott huminanyagok a tőzeges láptalajokon átfolyó befolyókkal (döntően a Kis-Balaton alsó tározón átfolyó Zala folyó, Lesence nádasmező kifolyói, déli berekvizes befolyók) legnagyobb mennyiségben a tó nyugati területére folynak. A lebegőanyagok koncentrációja az előző paraméterekhez hasonló térbeli változást mutatott, nyugatról (17±6,6 mg l -1 ) keleti (1±7,6 mg l -1 ) irányban csökkent. Ez viszont nem azzal magyarázható, hogy a tó nyugati területein a lebegőanyag-terhelés nagyobb (pl. a Zala folyóval szállított lebegőanyagokat a Kis-Balaton tározók visszatartják), hanem inkább azzal, hogy a sekélyebb nyugati területeken az üledék könnyebben felkeveredik, mint a mélyebb keleti tórészen. A Balaton víz alatti fényklímája A vertikális extinkciós koefficiens értékek (1. táblázat) összehasonlításakor kitűnik, hogy a hullámhossz csökkenésével a fotoszintetikusan aktív tartománytól (PAR 4-7 nm) az ultraibolya B tartomány felé haladva nő, azaz a fényelnyelés a látható tartományban kisebb, mint az UV-tartományban. Ami a vizsgálati helyeket illeti, a K d értékek minden hullámhossz esetén csökkennek a Keszthelyi-medencétől a tó legkeletibb medencééig, de a csökkenés mértéke legkisebb a PAR és

6 legnagyobb az UV-B (35 nm) tartományban. Így a K d szélső értékek a következők: legkisebb, 1,7±,47 (m -1 ) a K dpar a Siófoki-medencében Balatonfűzfőnél, legnagyobb 23,3,7±5,25 (m -1 ) a K d35nm a Keszthelyimedencében. Medencé k 1. táblázat. Eltérő hullámhosszú fényen mért vertikális extinkciós koefficiens átlagértékek a Balaton különböző medencéiben, 26-ban K d (m -1 ) 35 nm Keszthelyi 23,3 ±5,25 Szigligeti 15,2 ±1,68 Szemesi 12,69 ±2,6 SiófokiT 8,3 ±1,94 SiófokiF 6,83 ±1, nm nm nm nm nm PAR 19,36 16,64 12,55 7,75 6,2 2,2 ±3,53 ±2,57 ±1,59 ±1,37 ±1,11 ±,53 13,83 11,53 9,71 5,72 4,78 1,76 ±1,86 ±2,9 ±1,43 ±,62 ±,61 ±,31 11,34 9,71 7,9 4,43 3,26 1,37 ±1,94 ±2,7 ±1,12 ±,98 ±,77 ±,44 6,67 5,8 3,86 2,43 1,97 1,1 ±1,8 ±1,35 ±,8 ±,58 ±,48 ±,29 6,7 5,32 3,7 2,3 1,86 1,7 ±1,13 ±1,2 ±1,15 ±,86 ±,66 ±,47 (T = Tihany, F = Balatonfűzfő), Átlag±SD (n = 7) A Balaton eltérő medencéinek víz alatti fényklímájáról még szemléletesebb képet adnak az ún. 1%-os lehatolási mélység értékek (Z 1%, azaz az a mélység, ahová a fény 1 %-a még lehatol). Az UV-B tartomány legkisebb hullámhosszán, 35 nm-en a fény 1%-os lehatolási mélysége a Keszthelyi-medencében (3.A ábra) 2±5 cm, míg Balatonfűzfőnél (3.B ábra) 69±12 cm. Az UV-A tartomány legkisebb hullámhosszán, 34 nm-en a fény 1%-os lehatolási mélysége a Keszthelyi-medencében (3.A ábra) 37±6 cm, míg Balatonfűzfőnél (3.B ábra) 1,33±,34 m. Az átlagos PAR Z 1% a különböző medencékben, nyugat-keleti irányban a következőképpen változott: 2,2±,51; 2,68±,43; 3,83±1,78; 4,46±1,31; 4,89±1,75. Ezekből az eredményekből azt a következtetést lehet levonni, hogy az UV-B tartományt tekintve jobban különböznek a Balaton egyes tóterületei, mint a PAR esetében.

7 Hullámhossz (nm) PAR Hullámhossz (nm) PAR 1% Mélység (m) A 1% Mélység (m) B 3. ábra. Eltérő hullámhosszúságú fény 1%-os lehatolási mélysége a Keszthelyimedencében (A) és a Siófoki-medencében Balatonfűzfőnél (B) 26-ban. Fényabszorbeáló paraméterek szerepe parciális K d A három fényabszorbeáló tényező (algák, színes szervesanyagok, lebegőanyagok) koncentráció értékei és a különböző hullámhosszokra (7 hullámhossz) kapott vertikális extinkciós koefficines értékek között szoros pozitív lineáris (összesen 21) összefüggést kaptunk. 2. táblázat. Többváltozós modellek (az algák, színes szervesanyagok, lebegőanyagok parciális extinkciós koefficiens értékei) K d35 nm = 2,8318 +,183 * Kl +,66 * Pt +,219 * La (R 2 =,854; P <,1; n=33) K d313 nm = 3,69 +,947 * Kl +,548 * Pt +,1443 * La (R 2 =,845; P <,1; n=33) K d32 nm = 2,61 +,667 * Kl +,4395 * Pt +,129 * La (R 2 =,849; P <,1; n=33) K d34 nm = 1,6326+,747 * Kl +,3497 * Pt +,825 * La (R 2 =,886; P <,1; n=33) K d38 nm =,7333 +,244 * Kl +,232 * Pt +,797 * La (R 2 =,915; P <,1; n=33) K d395 nm =,566 +,29 * Kl +,1817 * Pt +,578 * La (R 2 =,923; P <,1 n=33) K dpar ( 4-7nm) =,4694 +,167 * Kl +,21 * Pt +,474 * La (R 2 =,8295; P <,1; n=33) K d = vertikális extinkciós koefficiens (m -1 ); Kl = klofill-a (µg l -1 ); Pt = Pt-szín (mg Pt l -1 ).

8 Mivel ezek a tényezők nem külön-külön, hanem együttesen fejtik ki hatásukat, többváltozós regresszióval kaphatunk olyan modelleket, amelyek az egyes paramétereknek a víz alatti fényviszonyok alakításában betöltött valódi szerepét, azaz az ún. parciális K d értékeket adják meg (2. táblázat). E modelleket felhasználva a 26-ban mért klorofill-a, Pt-szín és lebegőanyag koncentráció értékekre kiszámíthattuk hullámhosszonként a parciális K d értékeket, ezek összege a háttérértékkel megadta az összes K d értékét. Az így kapott modell K d értékeket összevetettük a mért K d értékekkel és minden hullámhosszon igen jó egyezést kaptunk. Az összes mérésből képzett átlagértékekre az összefüggés természetesen még szorosabb (R 2 =,993) volt. Miután megbizonyosodtunk, hogy modelljeink igen jól egyeznek a mért értékekkel, a kapott hullámhosszonkénti parciális Kd értékek alapján medencénként kiszámítottuk az egyes paraméterek átlagos %-os részesedését a víz alatti fényextinkcióból. A kapott eredmények rávilágítanak, hogy a víz alatti ultraibolya fényklímát a tó egész területén az allochton színes szervesanyagok határozták meg. Részesedésük a Keszthelyi-medencében (4.A ábra) 7%, kelet felé haladva fokozatosan csökkent, de a legkeletibb tóterületen (4.B ábra) is 5%-ban feleltek az ultraibolya fény elnyeléséért. Ezzel ellentétesen változott a lebegőanyagok szerepe az ultraibolya fény elnyelésében, míg részesedésük a Keszthelyi-medencében (4.A ábra) 2% körüli volt, részesedésük a Siófoki-medencében (4.B ábra) 4%-ra nőtt. 1 1 K d R é sz e se d é s (% ) A PAR Hullám hos s z (nm ) KdLa KdPt KdKl K d Rés z es edés (% ) PAR Hullámhossz (nm). 4. ábra. A lebegőanyagoknak (La), színes szervesanyagoknak (Pt) és algáknak (Kl) tulajdonítható átlagos parciális extinkciós koefficiens (Kd) értékek %-os megoszlása a Keszthelyi-medencében (A) és a Siófoki-medencében (Balatonfűzfőnél) (B) 26-ban B KdLa KdPt KdKl

9 Az ultraibolya fényklímát legkevésbé az algák befolyásolták, részesedésük a tó nyugati medencéiben (pl. 4.B ábra) 1%, keleti medencéiben csupán 5% körüli volt. A látható (PAR) hullámhossztartományban az ultraibolya tartományhoz képest más szerep jut a fényabszorbeáló paramétereknek. A meghatározó szerepet a lebegőanyagok veszik át, parciális K d részesedésük 5% a Keszthelyi-medencében és a Szigligeti-medencében, majd részesedésük eléri és meg is haladja a 7%-ot a Siófokimedencében. Az algák és színes szervesanyok parciális PAR K d részesedését összehasonlítva azt kaptuk, hogy 26-ban, a Balatonban minden vizsgált területen 1,5 2-szeresen haladták meg a színes allochton szervesanyagok az algák szerepét a víz alatti fényklíma alakításában. Következtetések 26-ban, a Balatonban mérhető szerves szén döntő hányada allochton eredetű, azaz nem a tóban termelődik, hanem a vízgyűjtőről származik. 26-ban az allochton szervesanyagok részesedése nemcsak a víz alatti UV, hanem a PAR fényklíma alakításában is meghaladta a tóban termelődött algákét. A Keszthelyi-medencében a vízminőség javítása az allochton szervesanyag-terhelés csökkentését igényli. Ennek ellentmond a Kis-Balaton alsó tározó elárasztott területének jelentős növelése, amely várhatóan az allochton szervesanyag-terhelés növekedésével jár majd. Köszönetnyilvánítás Témavezető és a kutatás résztvevői köszönetüket fejezik ki a fenti téma kutatásának lehetőségéért az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumnak és a Magyar Tudományos Akadémiának. Irodalom Cuthbert, I. D. & P. del Giorgio (1992) Toward a standard method of measuring color in freshwater. Limnol. Oceanogr. 37: Felföldy L. (198) A biológiai vízminősítés. Vízügyi Hidrobiológia 9. VIZDOK, Budapest, 264 pp. Tóth N., Szentes G. & V.-Balogh K. (25) Fotokémiai és bakteriális bontás hatása az oldott szervesanyagok minőségére. Hidrológiai Közlöny 85: V.-Balogh, K., L. Vörös, N. Tóth & M. Bokros (23) Changes of organic matter quality along the longitudinal axis of a large shallow lake (Lake Balaton). Hydrobiologia 56-59:

Ecology of Lake Balaton/ A Balaton ökológiája MTA BLKI Elektronikus folyóirata 2011. 1(1): 76-84.

Ecology of Lake Balaton/ A Balaton ökológiája MTA BLKI Elektronikus folyóirata 2011. 1(1): 76-84. Ecology of Lake Balaton/ A Balaton ökológiája MTA BLKI Elektronikus folyóirata 2011. 1(1): 76-84. VÍZALATTI FÉNYVISZONYOK A BALATONBAN Vörös Lajos* MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, 8237 Tihany,

Részletesebben

Doktori (PhD) értekezés tézisei. Készítette: Tóth Noémi. Témavezetık: Dr. V.-Balogh Katalin Dr. Padisák Judit

Doktori (PhD) értekezés tézisei. Készítette: Tóth Noémi. Témavezetık: Dr. V.-Balogh Katalin Dr. Padisák Judit OLDOTT SZERVES(HUMIN)ANYAGOK EREDETE, ÁTALAKULÁSA ÉS SZEREPE A BALATONBAN Doktori (PhD) értekezés tézisei Készítette: Tóth Noémi Témavezetık: Dr. V.-Balogh Katalin Dr. Padisák Judit Pannon Egyetem Környezettudományi

Részletesebben

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A Debreceni Szennyvíztisztító telep a kommunális szennyvizeken kívül, időszakosan jelentős mennyiségű, ipari eredetű vizet is fogad. A magas szervesanyag koncentrációjú

Részletesebben

A BALATON PLANKTONIKUS ÉS ÜLEDÉKLAKÓ ALGAEGYÜTTESEINEK SZEREPE ÉS SZABÁLYOZÓ TÉNYEZŐI

A BALATON PLANKTONIKUS ÉS ÜLEDÉKLAKÓ ALGAEGYÜTTESEINEK SZEREPE ÉS SZABÁLYOZÓ TÉNYEZŐI A BALATON PLANKTONIKUS ÉS ÜLEDÉKLAKÓ ALGAEGYÜTTESEINEK SZEREPE ÉS SZABÁLYOZÓ TÉNYEZŐI Vörös Lajos, Somogyi Boglárka, V.-Balogh Katalin és Németh Balázs MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, Tihany Összefoglalás.

Részletesebben

A BALATON KUTATASANAK 2008. EVI EREDMENYEI

A BALATON KUTATASANAK 2008. EVI EREDMENYEI A BALATON KUTATASANAK 2008. EVI EREDMENYEI r A BALATON KUTATASANAK 2008. EVI EREDMENYEI szerkesztettek: BIRO PETER BANCZEROWSKI JANUSZNE MAGYAR TUDOMANYOS AKADEMIA Budapest 2009 A Nemzeti Fejlesztesi es

Részletesebben

Adszorbeálható szerves halogén vegyületek kimutatása környezeti mintákból

Adszorbeálható szerves halogén vegyületek kimutatása környezeti mintákból Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Adszorbeálható szerves halogén vegyületek kimutatása környezeti mintákból Turcsán Edit környezettudományi szak Témavezető: Dr. Barkács Katalin adjunktus

Részletesebben

A fény tulajdonságai

A fény tulajdonságai Spektrofotometria A fény tulajdonságai A fény, mint hullámjelenség (lambda) (nm) hullámhossz (nű) (f) (Hz, 1/s) frekvencia, = c/ c (m/s) fénysebesség (2,998 10 8 m/s) (σ) (cm -1 ) hullámszám, = 1/ A amplitúdó

Részletesebben

Az ultraibolya sugárzás szerepe tavak oldott szervesanyagainak transzformációjában és degradációjában

Az ultraibolya sugárzás szerepe tavak oldott szervesanyagainak transzformációjában és degradációjában ZÁRÓ SZAKMAI BESZÁMOLÓ Az ultraibolya sugárzás szerepe tavak oldott szervesanyagainak transzformációjában és degradációjában (OTKA K 63296, Témavezetı: V.-Balogh Katalin) Bevezetés... 2 Célkitőzés... 3

Részletesebben

A FITOPLANKTON ELSŐDLEGES TERMELÉSÉNEK FÉNYINTENZITÁS- FÜGGÉSE

A FITOPLANKTON ELSŐDLEGES TERMELÉSÉNEK FÉNYINTENZITÁS- FÜGGÉSE IX. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia Kolozsvár, 2006 november 25-26 BABEŞ-BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM, BIOLOGIA-GEOLOGIA KAR, BIOLOGIA SZAK KOLOZSVÁR MTA BALATONI LIMNOLÓGIAI KUTATÓINTÉZET TIHANY A FITOPLANKTON

Részletesebben

Ecology of Lake Balaton/ A Balaton ökológiája

Ecology of Lake Balaton/ A Balaton ökológiája Ecology of Lake Balaton/ A Balaton ökológiája MTA ÖK BLI Elektronikus folyóirata 216. 3: 16-26. A FITOPLANKTON SZEZONÁLIS DINAMIKÁJA A BALATONBAN 216-BAN Somogyi Boglárka*, Tugyi Nóra, Vörös Lajos MTA

Részletesebben

Szikes tavak védelme a Kárpátmedencében. Szikes tavak ökológiai állapota és természetvédelmi helyzete a Kárpátmedencében

Szikes tavak védelme a Kárpátmedencében. Szikes tavak ökológiai állapota és természetvédelmi helyzete a Kárpátmedencében Szikes tavak védelme a Kárpátmedencében LIFE + Action D5. Szikes tavak ökológiai állapota és természetvédelmi helyzete a Kárpátmedencében (előzetes eredmények) [LIFE07NAT/H/000324)] 2009-2013 Boros Emil

Részletesebben

A FITOPLANKTON NAPI GYAKORISÁGÚ MONITOROZÁSA A BALATON KESZTHELYI- MEDENCÉJÉBEN ÉS A FITOPLANKTON DINAMIKA MODELLEZÉSE

A FITOPLANKTON NAPI GYAKORISÁGÚ MONITOROZÁSA A BALATON KESZTHELYI- MEDENCÉJÉBEN ÉS A FITOPLANKTON DINAMIKA MODELLEZÉSE A FITOPLANKTON NAPI GYAKORISÁGÚ MONITOROZÁSA A BALATON KESZTHELYI- MEDENCÉJÉBEN ÉS A FITOPLANKTON DINAMIKA MODELLEZÉSE Istvánovics Vera és Honti Márk MTA Vízgazdálkodási Kutatócsoport BME Víziközmű és

Részletesebben

Debreceni Egyetem Műszaki Kar Környezet- és Vegyészmérnöki Tanszék

Debreceni Egyetem Műszaki Kar Környezet- és Vegyészmérnöki Tanszék Debreceni Egyetem Műszaki Kar Környezet- és Vegyészmérnöki Tanszék Belső konzulens: Dr. Bodnár Ildikó Külső konzulens: Dr. Molnár Mihály Társkonzulens: Janovics Róbert Tanszékvezető: Dr. Bodnár Ildikó

Részletesebben

Fotoszintézis. fotoszintetikus pigmentek Fényszakasz - gránum/sztrómalamella. Sötétszakasz - sztróma

Fotoszintézis. fotoszintetikus pigmentek Fényszakasz - gránum/sztrómalamella. Sötétszakasz - sztróma Fotoszintézis fotoszintetikus pigmentek Fényszakasz - gránum/sztrómalamella Sötétszakasz - sztróma A növényeket érı hatások a pigmentösszetétel változását okozhatják I. Mintavétel (inhomogén minta) II.

Részletesebben

A budapesti aeroszol PM10 frakciójának kémiai jellemzése

A budapesti aeroszol PM10 frakciójának kémiai jellemzése A budapesti aeroszol PM10 frakciójának kémiai jellemzése Muránszky Gábor, Óvári Mihály, Záray Gyula ELTE KKKK 2006. Az előadás tartalma - Mintavétel helye és eszközei - TOC és TIC vizsgálati eredmények

Részletesebben

Huminanyagok fotolitikus bomlásának vizsgálata vízi környezetben

Huminanyagok fotolitikus bomlásának vizsgálata vízi környezetben XI. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia BABEŞ-BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM, BIOLÓGIA-GEOLÓGIA KAR, BIOLÓGIA SZAK MTA BALATONI LIMNOLÓGIAI KUTATÓINTÉZET Huminanyagok fotolitikus bomlásának vizsgálata vízi

Részletesebben

A BHTWaQe modell vízminv

A BHTWaQe modell vízminv A BHTWaQe modell vízminv zminőségi moduljának alkalmazási lehetőségei Vízminőség g modellezés Dr. Kutics Károly K Balatoni Integráci ciós s Kht. felkért szakért rtője K+F Consulting Kft. Siófok 2006. június

Részletesebben

Abszorpciós spektroszkópia

Abszorpciós spektroszkópia Tartalomjegyzék Abszorpciós spektroszkópia (Nyitrai Miklós; 2011 február 1.) Dolgozat: május 3. 18:00-20:00. Egész éves anyag. Korábbi dolgozatok nem számítanak bele. Felmentés 80% felett. A fény; Elektromágneses

Részletesebben

Társadalmi konfliktusokat generáló ökológiai történések a Balaton életében az utóbbi néhány évtizedben A víz barna elszíneződése

Társadalmi konfliktusokat generáló ökológiai történések a Balaton életében az utóbbi néhány évtizedben A víz barna elszíneződése Act Sci Soc 39 (2013): 45 49 Társadalmi konfliktusokat generáló ökológiai történések a Balaton életében az utóbbi néhány évtizedben A víz barna elszíneződése V.-Balogh Katalin * Abstract Ecological Developments

Részletesebben

EGY SZIKES TÓ KÖVES PARTSZAKASZÁNAK ÉLŐBEVONAT VIZSGÁLATA

EGY SZIKES TÓ KÖVES PARTSZAKASZÁNAK ÉLŐBEVONAT VIZSGÁLATA EGY SZIKES TÓ KÖVES PARTSZAKASZÁNAK ÉLŐBEVONAT VIZSGÁLATA VIDA-VARGA ÉVA 1,2, MÁTRAI ILDIKÓ 2, LAKATOS GYULA 1 1 - DE TTK Alkalmazott Ökológiai Tanszék, 2 - Eötvös József Főiskola Műszaki és Gazdálkodási

Részletesebben

Műszeres analitika. Abrankó László. Molekulaspektroszkópia. Kémiai élelmiszervizsgálati módszerek csoportosítása

Műszeres analitika. Abrankó László. Molekulaspektroszkópia. Kémiai élelmiszervizsgálati módszerek csoportosítása Abrankó László Műszeres analitika Molekulaspektroszkópia Minőségi elemzés Kvalitatív Cél: Meghatározni, hogy egy adott mintában jelen vannak-e bizonyos ismert komponensek. Vagy ismeretlen komponensek azonosítása

Részletesebben

PhD Theses. Written by: Noémi Tóth. Supervisors: Dr. Katalin V.-Balogh Dr. Judit Padisák

PhD Theses. Written by: Noémi Tóth. Supervisors: Dr. Katalin V.-Balogh Dr. Judit Padisák ORIGIN, TRANSFORMATION AND ROLE OF DISSOLVED ORGANIC(HUMIC)SUBSTANCES IN LAKE BALATON PhD Theses Written by: Noémi Tóth Supervisors: Dr. Katalin V.-Balogh Dr. Judit Padisák University of Pannonia Environmental

Részletesebben

4/24/12. Regresszióanalízis. Legkisebb négyzetek elve. Regresszióanalízis

4/24/12. Regresszióanalízis. Legkisebb négyzetek elve. Regresszióanalízis 1. feladat Regresszióanalízis. Legkisebb négyzetek elve 2. feladat Az iskola egy évfolyamába tartozó diákok átlagéletkora 15,8 év, standard deviációja 0,6 év. A 625 fős évfolyamból hány diák fiatalabb

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Emlékeztetõ. Emlékeztetõ. Spektroszkópia. Fényelnyelés híg oldatokban A fény; Abszorpciós spektroszkópia

Tartalomjegyzék. Emlékeztetõ. Emlékeztetõ. Spektroszkópia. Fényelnyelés híg oldatokban A fény;  Abszorpciós spektroszkópia Tartalomjegyzék PÉCS TUDOMÁNYEGYETEM ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNY KAR A fény; Abszorpciós spektroszkópia Elektromágneses hullám kölcsönhatása anyaggal; (Nyitrai Miklós; 2015 január 27.) Az abszorpció mérése;

Részletesebben

Adszorbeálható szerves halogén vegyületek koncentráció változásának vizsgálata kommunális szennyvizek eltérő módszerekkel történő fertőtlenítése során

Adszorbeálható szerves halogén vegyületek koncentráció változásának vizsgálata kommunális szennyvizek eltérő módszerekkel történő fertőtlenítése során Eötvös Loránd Tudományegyetem Analitikai Kémiai Tanszék Adszorbeálható szerves halogén vegyületek koncentráció változásának vizsgálata kommunális szennyvizek eltérő módszerekkel történő fertőtlenítése

Részletesebben

A fitoplankton fotoszintézisének vizsgálata folyamatosan változó fényviszonyok mellett

A fitoplankton fotoszintézisének vizsgálata folyamatosan változó fényviszonyok mellett XI. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia - Kolozsvár, 2008. május 23 24. BABEŞ-BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM, BIOLÓGIA-GEOLÓGIA KAR BIOLÓGIA SZAK, KOLOZSVÁR MTA BALATONI LIMNOLÓGIAI KUTATÓINTÉZETE, TIHANY

Részletesebben

Balatoni albedó(?)mérések

Balatoni albedó(?)mérések Környezettudományi Doktori Iskolák Konferenciája Budapest, 2012. augusztus 30-31 PE Georgikon Kar menyhart-l@georgikon.hu Eredeti célkitűzés Balaton albedójának napi és éves menete Albedó paraméterezése

Részletesebben

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI

Részletesebben

SZERVESANYAG VIZSGÁLATOK A DUNA KÖZÉPSÔ SZAKASZÁN

SZERVESANYAG VIZSGÁLATOK A DUNA KÖZÉPSÔ SZAKASZÁN SZERVESANYAG VIZSGÁLATOK A DUNA KÖZÉPSÔ SZAKASZÁN Tóth Bence 1, Bódis Erika, Kiss Keve Tihamér és Oertel Nándor Kivonat Vízi ökoszisztémákban a partikulált szervesanyag vizsgálata elengedhetetlen az anyagforgalmi

Részletesebben

Vízkémia Víztípusok és s jellemző alkotórészei Vincze Lászlóné dr. főiskolai docens Vk_7 1. Felszíni vizek A környezeti hatásoknak leginkább kitett víztípus Oldott sótartalom kisebb a talaj és mélységi

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Emlékeztetõ. Emlékeztetõ. Spektroszkópia. Fényelnyelés híg oldatokban 4/11/2016. A fény; Abszorpciós spektroszkópia

Tartalomjegyzék. Emlékeztetõ. Emlékeztetõ. Spektroszkópia. Fényelnyelés híg oldatokban 4/11/2016. A fény;   Abszorpciós spektroszkópia Tartalomjegyzék PÉCS TUDOMÁNYEGYETEM ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNY KAR A fény; Abszorpciós spektroszkópia Elektromágneses hullám kölcsönhatása anyaggal; (Nyitrai Miklós; 2016 március 1.) Az abszorpció mérése;

Részletesebben

Mikroszennyező anyagok a vízben szemléletváltás az ezredfordulót követően. Licskó István BME VKKT

Mikroszennyező anyagok a vízben szemléletváltás az ezredfordulót követően. Licskó István BME VKKT Mikroszennyező anyagok a vízben szemléletváltás az ezredfordulót követően Licskó István BME VKKT Mikroszennyezők definíciója Mikroszennyezőknek azokat a vízben mikrogramm/liter (µg/l) koncentrációban jelenlévő

Részletesebben

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Bevezetés A Föld teljes vízkészlete,35-,40 milliárd km3-t tesz ki Felszíni vizek ennek 0,0 %-át alkotják Jelentőségük: ivóvízkészlet, energiatermelés,

Részletesebben

A dunai fitoplankton mennyiségi változása között

A dunai fitoplankton mennyiségi változása között A dunai fitoplankton mennyiségi változása 1979-2012 között Molnár Levente Farkas ELTE-TTK, Környezettudományi Doktori Iskola I. Bevezetés Megkezdtük a közel 40 évnyi fitoplankton adatok adatbázisba rendezését

Részletesebben

jellemzése 602,4 km 2 7,85 millió m 3 )

jellemzése 602,4 km 2 7,85 millió m 3 ) Közép-dunántúli KörnyezetvK rnyezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Vízgyűjtő-gazdálkodási Osztály A Velencei-tó vízgyűjtője je a Víz V z Keretirányelv tükrt krében Előad adó: : Horváth Angéla Velencei-tó

Részletesebben

Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor)

Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor) HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló

Részletesebben

Orvosi Biofizika I. 12. vizsgatétel. IsmétlésI. -Fény

Orvosi Biofizika I. 12. vizsgatétel. IsmétlésI. -Fény Orvosi iofizika I. Fénysugárzásanyaggalvalókölcsönhatásai. Fényszóródás, fényabszorpció. Az abszorpciós spektrometria alapelvei. (Segítséga 12. tételmegértéséhezésmegtanulásához, továbbá a Fényabszorpció

Részletesebben

2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése

2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése 2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése Szarvas, 2014.05.29 Turcsányi Béla, Nagy Gábor Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. Szakmai koncepció A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.

Részletesebben

A diffúz reflektancia spektroszkópia (DRS) módszerének alkalmazhatósága talajok ásványos fázisának rutinvizsgálatában

A diffúz reflektancia spektroszkópia (DRS) módszerének alkalmazhatósága talajok ásványos fázisának rutinvizsgálatában A diffúz reflektancia spektroszkópia (DRS) módszerének alkalmazhatósága talajok ásványos fázisának rutinvizsgálatában Készítette: Ringer Marianna Témavezető: Szalai Zoltán 2015.06.16. Bevezetés Kutatási

Részletesebben

Távérzékelés, a jöv ígéretes eszköze

Távérzékelés, a jöv ígéretes eszköze Távérzékelés, a jöv ígéretes eszköze Ritvayné Szomolányi Mária Frombach Gabriella VITUKI CONSULT Zrt. A távérzékelés segítségével: különböz6 magasságból, tetsz6leges id6ben és a kívánt hullámhossz tartományokban

Részletesebben

A kálium-permanganát és az oxálsav közötti reakció vizsgálata 9a. mérés B4.9

A kálium-permanganát és az oxálsav közötti reakció vizsgálata 9a. mérés B4.9 A kálium-permanganát és az oxálsav közötti reakció vizsgálata 9a. mérés B4.9 Név: Pitlik László Mérés dátuma: 2014.12.04. Mérőtársak neve: Menkó Orsolya Adatsorok: M24120411 Halmy Réka M14120412 Sárosi

Részletesebben

Makroelem-eloszlás vizsgálata vizes élőhely ökotópjaiban

Makroelem-eloszlás vizsgálata vizes élőhely ökotópjaiban Makroelem-eloszlás vizsgálata vizes élőhely ökotópjaiban Horváth-Szabó Kata Környezettudományi Doktori Iskola II. évfolyam Témavezető: Szalai Zoltán Téma Réti talaj vizsgálata Feltételezés: a talaj biotikus

Részletesebben

PÉCS: Pécs SALG: Salgótarján. MOSD: Mosdós NYH: Nyíregyháza

PÉCS: Pécs SALG: Salgótarján. MOSD: Mosdós NYH: Nyíregyháza PARLAGFŰ POLLENTERHELÉS ÉRTÉKELÉSE, MAGYARORSZÁG 1992-2010 Az Aerobiológiai Hálózat: Az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózata 1992-ben alakult 3 állomással, folyamatosan bővült 2007-ig (19 mérőállomás: Nyíregyháza,

Részletesebben

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Boros Emil Ökológia és természetvédelem: alkalmazott kutatások szerepe a gyakorlatban. FM: 2015. július 8. 1 http://www.hortobagyte.hu

Részletesebben

6. Előadás. Vereb György, DE OEC BSI, október 12.

6. Előadás. Vereb György, DE OEC BSI, október 12. 6. Előadás Visszatekintés: a normális eloszlás Becslés, mintavételezés Reprezentatív minta A statisztika, mint változó Paraméter és Statisztika Torzítatlan becslés A mintaközép eloszlása - centrális határeloszlás

Részletesebben

A BALATON ALGAEGYÜTTESEINEK SZEREPE A TÓ VÍZMINŐSÉGÉNEK ALAKÍTÁSÁBAN

A BALATON ALGAEGYÜTTESEINEK SZEREPE A TÓ VÍZMINŐSÉGÉNEK ALAKÍTÁSÁBAN A BALATON ALGAEGYÜTTESEINEK SZEREPE A TÓ VÍZMINŐSÉGÉNEK ALAKÍTÁSÁBAN Vörös Lajos 1, Somogyi Boglárka 1, Bányász Dorottya 2 és Németh Balázs 1 1 MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, Tihany 2 Babes-Bolyai

Részletesebben

Modern Fizika Labor. 12. Infravörös spektroszkópia. Fizika BSc. A mérés dátuma: okt. 04. A mérés száma és címe: Értékelés:

Modern Fizika Labor. 12. Infravörös spektroszkópia. Fizika BSc. A mérés dátuma: okt. 04. A mérés száma és címe: Értékelés: Modern Fizika Labor Fizika BSc A mérés dátuma: 011. okt. 04. A mérés száma és címe: 1. Infravörös spektroszkópia Értékelés: A beadás dátuma: 011. dec. 1. A mérést végezte: Domokos Zoltán Szőke Kálmán Benjamin

Részletesebben

Brockhauser Barbara, Deme Sándor, Hoffmann Lilla, Pázmándi Tamás, Szántó Péter MTA EK, SVL 2015/04/22

Brockhauser Barbara, Deme Sándor, Hoffmann Lilla, Pázmándi Tamás, Szántó Péter MTA EK, SVL 2015/04/22 Brockhauser Barbara, Deme Sándor, Hoffmann Lilla, Pázmándi Tamás, Szántó Péter MTA EK, SVL 2015/04/22 Fő feladat: radionuklidok aktivitáskoncentrációjának és az ebből származó dózisok számítása vízi terjedés

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült szeptember 25.

Hidrometeorológiai értékelés Készült szeptember 25. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. szeptember 25. Csapadék: Közép-Tisza: Az igazgatóságunk területére 2012 január 1. és szeptember 24. között 275,7 mm csapadék hullott, amely a sokéves 1-9 havi

Részletesebben

Mikrobiális biomassza és a humuszminőség alakulása trágyázási tartamkísérletben

Mikrobiális biomassza és a humuszminőség alakulása trágyázási tartamkísérletben Kökény Mónika 1 Tóth Zoltán 2 Hotváth Zoltán 3 - Csitári Gábor 4 Mikrobiális biomassza és a humuszminőség alakulása trágyázási tartamkísérletben Development of microbial biomass and humus quality in a

Részletesebben

Mérési jegyzőkönyv. 1. mérés: Abszorpciós spektrum meghatározása. Semmelweis Egyetem, Elméleti Orvostudományi Központ Biofizika laboratórium

Mérési jegyzőkönyv. 1. mérés: Abszorpciós spektrum meghatározása. Semmelweis Egyetem, Elméleti Orvostudományi Központ Biofizika laboratórium Mérési jegyzőkönyv 1. mérés: Abszorpciós spektrum meghatározása A mérés helyszíne: Semmelweis Egyetem, Elméleti Orvostudományi Központ Biofizika laboratórium A mérés időpontja: 2012.02.08. A mérést végezte:

Részletesebben

Az állományon belüli és kívüli hőmérséklet különbség alakulása a nappali órákban a koronatér fölötti térben május és október közötti időszak során

Az állományon belüli és kívüli hőmérséklet különbség alakulása a nappali órákban a koronatér fölötti térben május és október közötti időszak során Eredmények Részletes jelentésünkben a 2005-ös év adatait dolgoztuk fel. Természetesen a korábbi évek adatait is feldolgoztuk, de a terjedelmi korlátok miatt csak egy évet részletezünk. A tárgyévben az

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése

A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése Numerikus modellezési feladatok a Dunántúlon 2015. február 10. A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése Torma Péter Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi

Részletesebben

A fitoplankton diverzitásának vizsgálata

A fitoplankton diverzitásának vizsgálata A fitoplankton diverzitásának vizsgálata A projekt célkitűzéseinek megfelelően Intézetünk algológiai kutatócsoportja a fitoplankton biodiverzitását, illetve különböző vízkémiai és fizikai paraméterek diverzitásra

Részletesebben

Javaslat Közép-Európa legnagyobb sekély tava, a Balaton ökológiai állapotának megítéléséhez bentonikus kovaalga vizsgálatok segítségével

Javaslat Közép-Európa legnagyobb sekély tava, a Balaton ökológiai állapotának megítéléséhez bentonikus kovaalga vizsgálatok segítségével Javaslat Közép-Európa legnagyobb sekély tava, a Balaton ökológiai állapotának megítéléséhez bentonikus kovaalga vizsgálatok segítségével I. Elıvizsgálatok Bolla Beáta Környezettudományi Doktori Iskola

Részletesebben

Modern Fizika Labor. 11. Spektroszkópia. Fizika BSc. A mérés dátuma: dec. 16. A mérés száma és címe: Értékelés: A beadás dátuma: dec. 21.

Modern Fizika Labor. 11. Spektroszkópia. Fizika BSc. A mérés dátuma: dec. 16. A mérés száma és címe: Értékelés: A beadás dátuma: dec. 21. Modern Fizika Labor Fizika BSc A mérés dátuma: 2011. dec. 16. A mérés száma és címe: 11. Spektroszkópia Értékelés: A beadás dátuma: 2011. dec. 21. A mérést végezte: Domokos Zoltán Szőke Kálmán Benjamin

Részletesebben

ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET FŐIGAZGATÓ

ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET FŐIGAZGATÓ ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET FŐIGAZGATÓ 197 Budapest, Gyáli út 2 6. Levélcím: 1437 Budapest Pf. 839. Telefon: (6-1) 476-12-83 Fax: (6-1) 215-246 igazgatosag@oki.antsz.hu Összefoglaló A 212. évi

Részletesebben

Al-Mg-Si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása

Al-Mg-Si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása l--si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása evezetés Farkas János 1, Dr. Roósz ndrás 1 doktorandusz, tanszékvezető egyetemi tanár Miskolci Egyetem nyag- és Kohómérnöki Kar Fémtani Tanszék

Részletesebben

E (total) = E (translational) + E (rotation) + E (vibration) + E (electronic) + E (electronic

E (total) = E (translational) + E (rotation) + E (vibration) + E (electronic) + E (electronic Abszorpciós spektroszkópia Abszorpciós spektrofotometria 29.2.2. Az abszorpciós spektroszkópia a fényabszorpció jelenségét használja fel híg oldatok minőségi és mennyiségi vizsgálatára. Abszorpció Az elektromágneses

Részletesebben

A ponty telepítési stratégia és a horgászfogások kapcsolata a Balatonban: mikor, hová, hogyan és mekkora pontyot telepítsünk?

A ponty telepítési stratégia és a horgászfogások kapcsolata a Balatonban: mikor, hová, hogyan és mekkora pontyot telepítsünk? A ponty telepítési stratégia és a horgászfogások kapcsolata a Balatonban: mikor, hová, hogyan és mekkora pontyot telepítsünk? Turcsányi Béla Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. és Specziár András MTA

Részletesebben

Anaerob fermentált szennyvíziszap jellemzése enzimaktivitás-mérésekkel

Anaerob fermentált szennyvíziszap jellemzése enzimaktivitás-mérésekkel Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Környezettudományi Centrum Anaerob fermentált szennyvíziszap jellemzése enzimaktivitás-mérésekkel készítette: Felföldi Edit környezettudomány szakos

Részletesebben

Vízkémiai vizsgálatok a Baradlabarlangban

Vízkémiai vizsgálatok a Baradlabarlangban Vízkémiai vizsgálatok a Baradlabarlangban Borbás Edit Kovács József Vid Gábor Fehér Katalin 2011.04.5-6. Siófok Vázlat Bevezetés Elhelyezkedés Geológia és hidrogeológia Kutatástörténet Célkitűzés Vízmintavétel

Részletesebben

FOTOSZINTETIKUSAN AKTÍV SUGÁRZÁS GLOBÁLSUGÁRZÁS

FOTOSZINTETIKUSAN AKTÍV SUGÁRZÁS GLOBÁLSUGÁRZÁS FOTOSZINTETIKUSAN AKTÍV SUGÁRZÁS ÉS GLOBÁLSUGÁRZÁS Major György Horváth László, Pintér Krisztina, Nagy Zoltán (Gödöllı) Haszpra László, Barcza Zoltán, Gelybó Györgyi Globálsugárzás: a 0,29 4 mikrométer

Részletesebben

KONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG

KONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG vízgyűjtő-gazdálkodási terv tervezete alapján közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság,

Részletesebben

Abszorpciós fotometria

Abszorpciós fotometria abszorpció A fény Abszorpciós fotometria Ujfalusi Zoltán PTE ÁOK Biofizikai Intézet 2013. január Elektromágneses hullám Transzverzális hullám elektromos térerősségvektor hullámhossz E B x mágneses térerősségvektor

Részletesebben

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési

Részletesebben

A talaj természetes radioaktivitás vizsgálata és annak hatása lakóépületen belül. Kullai-Papp Andrea

A talaj természetes radioaktivitás vizsgálata és annak hatása lakóépületen belül. Kullai-Papp Andrea A talaj természetes radioaktivitás vizsgálata és annak hatása lakóépületen belül Kullai-Papp Andrea Feladat leírása A szakdolgozat célja: átfogó képet kapjak a családi házunkban mérhető talaj okozta radioaktív

Részletesebben

Adatok statisztikai értékelésének főbb lehetőségei

Adatok statisztikai értékelésének főbb lehetőségei Adatok statisztikai értékelésének főbb lehetőségei 1. a. Egy- vagy kétváltozós eset b. Többváltozós eset 2. a. Becslési problémák, hipotézis vizsgálat b. Mintázatelemzés 3. Szint: a. Egyedi b. Populáció

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 218. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

AZ EURÓÁRFOLYAM VÁLTOZÁSÁNAK HATÁSA NYUGAT- MAGYARORSZÁG KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEINEK SZÁLLÁSDÍJ-BEVÉTELEIRE, VENDÉGFORGALMÁRA 2000 ÉS 2010 KÖZÖTT

AZ EURÓÁRFOLYAM VÁLTOZÁSÁNAK HATÁSA NYUGAT- MAGYARORSZÁG KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEINEK SZÁLLÁSDÍJ-BEVÉTELEIRE, VENDÉGFORGALMÁRA 2000 ÉS 2010 KÖZÖTT AZ EURÓÁRFOLYAM VÁLTOZÁSÁNAK HATÁSA NYUGAT- MAGYARORSZÁG KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEINEK SZÁLLÁSDÍJ-BEVÉTELEIRE, VENDÉGFORGALMÁRA 2000 ÉS 2010 KÖZÖTT Készítette: Vályi Réka Neptun-kód: qk266b 2011 1 Az elemzés

Részletesebben

Modern Fizika Laboratórium Fizika és Matematika BSc 11. Spektroszkópia

Modern Fizika Laboratórium Fizika és Matematika BSc 11. Spektroszkópia Modern Fizika Laboratórium Fizika és Matematika BSc 11. Spektroszkópia Mérést végezték: Bodó Ágnes Márkus Bence Gábor Kedd délelőtti csoport Mérés ideje: 02/28/2012 Beadás ideje: 03/05/2012 Érdemjegy:

Részletesebben

Izotóphidrológiai módszerek alkalmazása a Kútfő projektben

Izotóphidrológiai módszerek alkalmazása a Kútfő projektben Izotóphidrológiai módszerek alkalmazása a Kútfő projektben Deák József 1, Szűcs Péter 2, Lénárt László 2, Székely Ferenc 3, Kompár László 2, Palcsu László 4, Fejes Zoltán 2 1 GWIS Kft., 8200. Veszprém,

Részletesebben

Milyen hatást gyakorolnak a befolyók a Balaton halfaunájára?

Milyen hatást gyakorolnak a befolyók a Balaton halfaunájára? Milyen hatást gyakorolnak a befolyók a Balaton halfaunájára? Takács Péter, Erős Tibor, Sály Péter, Specziár András, Vitál Zoltán, Dolezsai Anna, Bíró Péter MTA ÖK BLI, 8237, Tihany, Klebelsberg Kuno u.

Részletesebben

Gondolatok a Balaton vízjárásáról, vízháztartásáról és vízszint-szabályozásáról

Gondolatok a Balaton vízjárásáról, vízháztartásáról és vízszint-szabályozásáról Gondolatok a Balaton vízjárásáról, vízháztartásáról és vízszint-szabályozásáról Varga György varga.gyorgy@ovf.hu monitoring referens Országos Vízügyi Főigazgatóság Jakus Ádám jakus.adam2@ovf.hu kiemelt

Részletesebben

A települési környezet fejlesztésének egy aspektusa az Őriszentpéteri kistérségben

A települési környezet fejlesztésének egy aspektusa az Őriszentpéteri kistérségben A települési környezet fejlesztésének egy aspektusa az Őriszentpéteri kistérségben Baranyai Gábor 1 Csapó Olga 2 2008. június Az Őrség népessége az évtizedes tendenciát tekintve fogy és elöregszik, bár

Részletesebben

Fluoreszcens és UV-abszorpciós módszerek alkalmazása vizek minőségének folyamatos ellenőrzésre.

Fluoreszcens és UV-abszorpciós módszerek alkalmazása vizek minőségének folyamatos ellenőrzésre. Fluoreszcens és UV-abszorpciós módszerek alkalmazása vizek minőségének folyamatos ellenőrzésre. Az utóbbi években hazánkban is megjelentek az UV-abszorpción és UV-fluoreszcencián alapuló folyamatos mérő-szabályozó

Részletesebben

SPEKTROFOTOMETRIAI MÉRÉSEK

SPEKTROFOTOMETRIAI MÉRÉSEK SPEKTROFOTOMETRIAI MÉRÉSEK Elméleti bevezetés Ha egy anyagot a kezünkbe veszünk (valamilyen technológiai céllal alkalmazni szeretnénk), elsı kérdésünk valószínőleg az lesz, hogy mi ez az anyag, milyen

Részletesebben

9 gyak. Acél mangán tartalmának meghatározása UV-látható spektrofotometriás módszerrel

9 gyak. Acél mangán tartalmának meghatározása UV-látható spektrofotometriás módszerrel 9 gyak. Acél mangán tartalmának meghatározása UV-látható spektrofotometriás módszerrel A gyakorlat célja: Megismerkedni az UV-látható spektrofotometria elvével, alkalmazásával a kationok, anionok analízisére.

Részletesebben

A Fertő tó magyarországi területén mért vízkémiai paraméterek elemzése többváltozós feltáró adatelemző módszerekkel

A Fertő tó magyarországi területén mért vízkémiai paraméterek elemzése többváltozós feltáró adatelemző módszerekkel A Fertő tó magyarországi területén mért vízkémiai paraméterek elemzése többváltozós feltáró adatelemző módszerekkel Magyar Norbert Környezettudomány M. Sc. Témavezető: Kovács József Általános és Alkalmazott

Részletesebben

FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN

FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN Készítette: KLINCSEK KRISZTINA környezettudomány szakos hallgató Témavezető: HORVÁTH ÁKOS egyetemi docens ELTE TTK Atomfizika Tanszék

Részletesebben

A mérések általános és alapvető metrológiai fogalmai és definíciói. Mérések, mérési eredmények, mérési bizonytalanság. mérés. mérési elv

A mérések általános és alapvető metrológiai fogalmai és definíciói. Mérések, mérési eredmények, mérési bizonytalanság. mérés. mérési elv Mérések, mérési eredmények, mérési bizonytalanság A mérések általános és alapvető metrológiai fogalmai és definíciói mérés Műveletek összessége, amelyek célja egy mennyiség értékének meghatározása. mérési

Részletesebben

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési

Részletesebben

LÉGI HIPERSPEKTRÁLIS TÁVÉRZÉKELÉSI TECHNOLÓGIA FEJLESZTÉSE PARLAGFŰVEL FERTŐZÖTT TERÜLETEK MEGHATÁROZÁSÁHOZ

LÉGI HIPERSPEKTRÁLIS TÁVÉRZÉKELÉSI TECHNOLÓGIA FEJLESZTÉSE PARLAGFŰVEL FERTŐZÖTT TERÜLETEK MEGHATÁROZÁSÁHOZ LÉGI HIPERSPEKTRÁLIS TÁVÉRZÉKELÉSI TECHNOLÓGIA FEJLESZTÉSE PARLAGFŰVEL FERTŐZÖTT TERÜLETEK MEGHATÁROZÁSÁHOZ DEÁKVÁRI JÓZSEF 1 - KOVÁCS LÁSZLÓ 1 - SZALAY D. KORNÉL 1 - TOLNER IMRE TIBOR 1 - CSORBA ÁDÁM

Részletesebben

Félidőben félsiker Részleges eredmények a kutatásalapú kémiatanulás terén

Félidőben félsiker Részleges eredmények a kutatásalapú kémiatanulás terén Félidőben félsiker Részleges eredmények a kutatásalapú kémiatanulás terén Szalay Luca 1, Tóth Zoltán 2, Kiss Edina 3 MTA-ELTE Kutatásalapú Kémiatanítás Kutatócsoport 1 ELTE, Kémiai Intézet, luca@caesar.elte.hu

Részletesebben

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési

Részletesebben

A ferrát-technológia klórozással szembeni előnyei a kommunális szennyvizek utókezelésekor

A ferrát-technológia klórozással szembeni előnyei a kommunális szennyvizek utókezelésekor A ferrát-technológia klórozással szembeni előnyei a kommunális szennyvizek utókezelésekor Gombos Erzsébet PhD hallgató ELTE TTK Környezettudományi Kooperációs Kutató Központ Környezettudományi Doktori

Részletesebben

SEGÉDANYAG az országos kompetenciamérések, érettségi és OKTV eredmények kiértékeléséhez

SEGÉDANYAG az országos kompetenciamérések, érettségi és OKTV eredmények kiértékeléséhez SEGÉDANYAG az országos kompetenciamérések, érettségi és OKTV eredmények kiértékeléséhez 2017. március 3. Tartalomjegyzék 2 Tartalomjegyzék Általános iskolai kompetenciamérés adatainak elemzése... 3 Gimnázium

Részletesebben

KÉSŐGLACIÁLIS ÉS HOLOCÉN OXIGÉNIZOTÓP-ALAPÚ KLÍMAREKONSTRUKCIÓ HIBAHATÁR-BECSLÉSE A DÉLI- KÁRPÁTOKBAN TAVI ÜLEDÉKEK ELEMZÉSE ALAPJÁN

KÉSŐGLACIÁLIS ÉS HOLOCÉN OXIGÉNIZOTÓP-ALAPÚ KLÍMAREKONSTRUKCIÓ HIBAHATÁR-BECSLÉSE A DÉLI- KÁRPÁTOKBAN TAVI ÜLEDÉKEK ELEMZÉSE ALAPJÁN KÉSŐGLACIÁLIS ÉS HOLOCÉN OXIGÉNIZOTÓP-ALAPÚ KLÍMAREKONSTRUKCIÓ HIBAHATÁR-BECSLÉSE A DÉLI- KÁRPÁTOKBAN TAVI ÜLEDÉKEK ELEMZÉSE ALAPJÁN Témavezető: dr. Magyari Enikő MTA-MTM-ELTE Paleontológiai Kutatócsoport

Részletesebben

SPEKTROFOTOMETRIAI MÉRÉSEK

SPEKTROFOTOMETRIAI MÉRÉSEK SPEKTROFOTOMETRIAI MÉRÉSEK Elméleti bevezetés A spektroszkópia, spektrofotometria az egyik legelterjedtebb anyagvizsgálati módszer. Az igen sokféle mérési technika közös alapja az, hogy az anyagok molekuláris,-

Részletesebben

Az állattartó telepek ammónia

Az állattartó telepek ammónia Az állattartó telepek ammónia kibocsátásának meghatározása Bejenaru-Sramkó Gyöngyi tanácsos Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Környezetmegőrzési Főosztály sramko@mail.kvvm.hu Az ammónia emisszió

Részletesebben

Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály. A megoldás részletes mellékszámítások hiányában nem értékelhető!

Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály. A megoldás részletes mellékszámítások hiányában nem értékelhető! BGF KKK Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály Budapest, 2012.. Név:... Neptun kód:... Érdemjegy:..... STATISZTIKA II. VIZSGADOLGOZAT Feladatok 1. 2. 3. 4. 5. 6. Összesen Szerezhető pontszám 21 20 7 22

Részletesebben

Nanokeménység mérések

Nanokeménység mérések Cirkónium Anyagtudományi Kutatások ek Nguyen Quang Chinh, Ugi Dávid ELTE Anyagfizikai Tanszék Kutatási jelentés a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával az NKFI Alapból létrejött

Részletesebben

SZENNYVÍZKEZELÉS NAGYHATÉKONYSÁGÚ OXIDÁCIÓS ELJÁRÁSSAL

SZENNYVÍZKEZELÉS NAGYHATÉKONYSÁGÚ OXIDÁCIÓS ELJÁRÁSSAL SZENNYVÍZKEZELÉS NAGYHATÉKONYSÁGÚ OXIDÁCIÓS ELJÁRÁSSAL Kander Dávid Környezettudomány MSc Témavezető: Dr. Barkács Katalin Konzulens: Gombos Erzsébet Tartalom Ferrát tulajdonságainak bemutatása Ferrát optimális

Részletesebben

Javaslat a felszíni vizek fitoplankton alapján történő minősítésére. Munkaanyag

Javaslat a felszíni vizek fitoplankton alapján történő minősítésére. Munkaanyag Megbízó: Javaslat a felszíni vizek fitoplankton alapján történő minősítésére Munkaanyag Témafelelős: Közreműködők: Dr. Borics Gábor TIKTVF Dr. Grigorszky István Várbíró Gábor Krasznai Enikő Tartalomjegyzék

Részletesebben

TP-01 típusú Termo-Press háztartási műanyag palack zsugorító berendezés üzemeltetés közbeni légszennyező anyag kibocsátásának vizsgálata

TP-01 típusú Termo-Press háztartási műanyag palack zsugorító berendezés üzemeltetés közbeni légszennyező anyag kibocsátásának vizsgálata Veszprém, Gátfő u. 19. Tel./fax: 88/408-920 Rádiótel.: 20/9-885-904 Email: gyulaigy1@chello.hu TP-01 típusú Termo-Press háztartási műanyag palack zsugorító berendezés üzemeltetés közbeni légszennyező anyag

Részletesebben

Véletlen jelenség: okok rendszere hozza létre - nem ismerhetjük mind, ezért sztochasztikus.

Véletlen jelenség: okok rendszere hozza létre - nem ismerhetjük mind, ezért sztochasztikus. Valószín ségelméleti és matematikai statisztikai alapfogalmak összefoglalása (Kemény Sándor - Deák András: Mérések tervezése és eredményeik értékelése, kivonat) Véletlen jelenség: okok rendszere hozza

Részletesebben

OLDOTT SZERVES(HUMIN)ANYAGOK EREDETE, ÁTALAKULÁSA ÉS SZEREPE A BALATONBAN. Tóth Noémi

OLDOTT SZERVES(HUMIN)ANYAGOK EREDETE, ÁTALAKULÁSA ÉS SZEREPE A BALATONBAN. Tóth Noémi DOKTORI ÉRTEKEZÉS OLDOTT SZERVES(HUMIN)ANYAGOK EREDETE, ÁTALAKULÁSA ÉS SZEREPE A BALATONBAN Készítette: Tóth Noémi okl. kémia-környezettan szakos középiskolai tanár Pannon Egyetem, Környezettudományi Doktori

Részletesebben

Dr. JUVANCZ ZOLTÁN Óbudai Egyetem Dr. FENYVESI ÉVA CycloLab Kft

Dr. JUVANCZ ZOLTÁN Óbudai Egyetem Dr. FENYVESI ÉVA CycloLab Kft Dr. JUVANCZ ZOLTÁN Óbudai Egyetem Dr. FENYVESI ÉVA CycloLab Kft Atom- és molekula-spektroszkópiás módszerek Módszer Elv Vizsgált anyag típusa Atom abszorpciós spektrofotometria (AAS) A szervetlen Lángfotometria

Részletesebben

Talaj mikrobiális biomasszatartalom. meghatározásának néhány lehetősége és a módszerek komparatív áttekintése

Talaj mikrobiális biomasszatartalom. meghatározásának néhány lehetősége és a módszerek komparatív áttekintése Talaj mikrobiális biomasszatartalom mennyiségi meghatározásának néhány lehetősége és a módszerek komparatív áttekintése A talajminőség és a mikrobiális biomassza kapcsolata A klasszikus talajdefiníciók

Részletesebben