ALLOCHTON ÉS AUTOCHTON SZERVESANYAGOK SZEREPE A BALATON VÍZMINŐSÉGÉNEK ALAKÍTÁSÁBAN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ALLOCHTON ÉS AUTOCHTON SZERVESANYAGOK SZEREPE A BALATON VÍZMINŐSÉGÉNEK ALAKÍTÁSÁBAN"

Átírás

1 ALLOCHTON ÉS AUTOCHTON SZERVESANYAGOK SZEREPE A BALATON VÍZMINŐSÉGÉNEK ALAKÍTÁSÁBAN V.-Balogh Katalin és Vörös Lajos MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, Tihany Összefoglalás. 26-ban munkánk célja az volt, hogy meghatározzuk az allochton és autochton szervesanyagok részesedését, valamint meghatározzuk a víz alatti fényviszonyok (UV-B, UV-A és PAR) alakításában betöltött szerepüket. Ezért a szervesanyagok (TOC, POC, Pt-szín) mellett mértük a többi fényabszorbeáló paraméter, algák (klorofill-a) és lebegőanyagok koncentrációját, és in situ mértük a víz alatti ultraibolya és látható fény intenzitását a Balatonban. Bevezetés A rendelkezésre álló adatok szerint a Balaton egyes területeinek allochton (külső) szervesanyag terhelése meghatározható, ráadásul az utóbbi években megnövekedett csapadékmennyiséggel nő. Nem tudjuk azonban, hogy a külső szervesanyag terhelés és a tóban termelődő szervesanyagok (autochton) milyen mértékben járulnak hozzá az egyes tóterületek vízminőségének formálásához. A vízminőség turisztikai szempontból a vizuális érzékelésen keresztül jelenik meg. A tiszta, átlátszó, lebegőanyagokban szegény víz az elérni kívánt célállapot, amihez azonban tudni kell, hogy a vízügyi beavatkozások által befolyásolható tényezők milyen mértékben járulhatnak hozzá. A vízbe jutó fény abszorpciójáért felelős tényezők, a látható és ultraibolya fény egyidejű víz alatti mérésével megállapítható és számszerűen kifejezhető, hogy a Balaton egyes területein mekkora szerepe van a barna színű oldott allochton szerves(humin)anyagoknak, a planktonikus algáknak és a felkeveredő üledéknek a vízminőség alakításában. Az eredmények rávilágítanak az eddigi vízminőség-szabályozási intézkedések hatásosságára, a Kis-Balaton tározórendszer, mint külső szervesanyag forrás, valamint az emberi hatásoktól független szél általi üledékfelkeveredés jelentőségére. 26-ban munkánk célja az volt, hogy meghatározzuk az allochton és autochton szervesanyagok részesedését, valamint meghatározzuk a víz alatti fényviszonyok (UV-B, UV-A és PAR) alakításában betöltött szerepüket.

2 Ezért a szervesanyagok (TOC, POC, Pt-szín) mellett mértük a többi fényabszorbeáló paraméter, algák (klorofill-a) és lebegőanyagok koncentrációját, és in situ mértük a víz alatti ultraibolya és látható fény intenzitását a Balatonban. Anyag és módszer Mintavételek 26-ban az év napsütéses periódusában, áprilistól októberig havi gyakorisággal, összesen 7 alkalommal vettünk vízmintát a Balaton hossztengelye mentén, tóközépen 5 ponton: Keszthelyi-medence (46 o N, 17 o E) Szigligeti-medence (46 o N, 17 o E), Szemesi-medence (46 o N, 17 o E) Siófokimedence Tihanynál (46 o N 17 o E) és Balatonfűzfőnél (46 o 57 54,7 N 18 o E) Fényabszorbeáló paraméterek - meghatározások A lebegőanyagok koncentrációjának gravimetriás meghatározásához a vízmintákat,45 µm pórusméretű cellulóz-acetát filteren szűrtük. A filteren fennmaradt lebegőanyagok mennyiségét CHYO YMC SM-2 analitikai mérleggel mértük. A fitoplankton klorofill-a-ban kifejezett koncentrációjának mérését metanolos extrakcióval Shimadzu UV-16A spektrofotométerrel végeztük (Felföldy, 198). A szerves szén analízishez Elementar High TOC szerves szén analizátort használtunk. A szűretlen víz az összes (TOC) a,45 µm-es filteren szűrt víz az oldott szerves szenet (DOC) tartalmazta. A partikulált szerves szén (POC) koncentrációt az előbbiekből (TOC-DOC) számoltuk. A POC algáknak tulajdonítható részesedését a klorofill-a alapján az alábbi konverziós faktorokkal számítottuk: az algák nedves tömegének,5%-a klorofill, a nedves tömeg 17%-a száraztömeg, a száraz tömeg 5%-a szén. A víz oldott szervesanyagok okozta barna színét, Pt-egységben (mg Pt l -1 ) adtuk meg, melyet a Shimadzu UV-16A spektrofotométerrel 44 nm-en mért abszorbancia értékek alapján számítottunk Cuthbert & del Giorgio (1992) szerint. Víz alatti fényintenzitás mérések, számítások

3 A víz alatti fényintenzitás mélységbeli változását a vízmintavételekkel egyidőben in situ mértük PUV-25 (Biospherical Instrument) radiométerrel. A műszer fedélzeti egységéhez víz alatti szenzor és hordozható számítógép csatlakozik. Ez a műszer a fotoszintetikusan aktív sugárzás (PAR 4-7 nm) mellett az ultraibolya (UV) hullámhossz tartomány mérésére is alkalmas a következő kitüntetett hullámhosszokon: UV-A: 395 nm, 38 nm, 34 nm; UV-B: 32 nm, 313 nm, 35 nm. (Megjegyezzük, hogy ilyen műszerrel Magyarországon egyedül intézetünk, az MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet rendelkezik.) A mérőműszerhez csatlakoztatott számítógépen tárolt mérési adatokat excel formátumba konvertáltuk, és a Lambert-Beer törvény alapján kiszámítottuk a vertikális extinkciós koefficiens (K d ) értékeket: I z = I * e- ηz lni z = -K d * Z + lni K d (z) = lni- lniz ahol: K d = vertikális extinkciós koefficiens, I = beeső fényintenzitás; I z = fényintenzitás z mélységben; z = vízmélység (méter) A K d (m -1 ) értékek ismeretében hullámhosszonként kiszámítottuk a fény 1%-os (ln1/k d ) lehatolási mélység (Z 1% ) értékeit. Statisztikai módszerek Annak megállapításához, hogy a három fényabszorbeáló paraméter (algák, színes szervesanyagok, lebegőanyagok) milyen mértékben járul hozzá a vertikális extinkciós koefficines (K d ) alakításához, azaz mekkora az egyes paramétereknek tulajdonítható, ún. parciális K d értéke, többváltozós regressziót alkalmaztunk. A szignifikanciát ANOVA alapján adtuk meg. OriginPro 7,5 programot használtunk. Eredmények Allochton és autochton szervesanyagok részesedése Az összes szerves szén (TOC) a Balatonban szignifikáns időbeli változást sehol sem mutatott, a tó hossztengelye mentén nyugatról kelet felé haladva kis mértékben csökkent, átlagos koncentrációja a Keszthelyi-medencében (1.a. ábra) 11,7 mg l -1, a legkeletibb tóterületen (2.a. ábra) 8,8 mg l -1 volt. A TOC döntő részét (9-95%) az oldott szervesanyagok adták. A partikulált szén (POC) döntő hányada nem

4 alga-eredetűnek bizonyult. A nyugati tóterületen (1.B ábra) az algaeredetű POC átlagosan 26%-ot tett ki, amely a tó legkeletibb medencéjében (2.B ábra) 2%-ra csökkent. Ez utóbbi POC hányadról bizonyítható autochton eredete DOC POC A 2,5 2, N-Alga Alga B TOC (mg l -1 ) 1 5 POC (mg l -1 ) 1,5 1,,5 ÁPR. 3 JÚN. 12 JÚN. 26 JÚL. 24 AUG. 21 SZEP. 25 OKT. 25, ÁPR. 3 JÚN. 12 JÚN. 26 JÚL. 24 AUG. 21 SZEP. 25 OKT ábra. Az összes szerves szén (TOC) oldott (DOC) és partikulált (POC) (A) valamint a POC Alga és NemAlga (B) frakciói koncentrációjának időbeli változása a Keszthelyimedencében 26-ban 2 15 DOC POC A 2,5 2, N-Alga Alga B TOC (mg l -1 ) 1 5 POC (mg l -1 ) 1,5 1,,5 ÁPR. 3 JÚN. 12 JÚN. 26 JÚL. 24 AUG. 21 SZEP. 25 OKT. 25, ÁPR. 3 JÚN. 12 JÚN. 26 JÚL. 24 AUG. 21 SZEP. 25 OKT ábra. Az összes szerves szén (TOC) oldott (DOC) és partikulált (POC) (A) valamint a POC Alga és NemAlga (B) frakciói koncentrációjának időbeli változása a a Siófokimedencében Balatonfűzfőnél 26-ban A klorofill-a koncentrációval az összes szerves szén koncentráció szorosabb összefüggést (R 2 =,597) mutatott, mint az oldott szerves szén koncentráció (R 2 =,327). E szerint az autochton szervesanyagok a partikulált fázisban jobban tettenérhetők, mint az oldottban, azaz az

5 oldott szervesanyagok döntő részben allochton eredetűek, amit a magas tengelymetszet értékek (9 mg l -1 és 8,5 mg l -1 ) is bizonyítanak. Fényabszorbeáló paraméterek térbeli változása A vizsgált hét hónap mérési adatai alapján a klorofill-a koncentráció átlagérték a Keszthelyi-medencében volt a legnagyobb, 21±12,6 µg l -1. A klorofill-a koncentráció keleti irányban először mérsékelten, majd drasztikusan csökkent, és a tó legkeletibb területén, a Siófokimedencében Balatonfűzfőnél 4±1,9 µg l -1 volt. Ez az eredmény arra utal, hogy az algák tápanyag-ellátottsága a tó nyugati medencéiben jobb. A barna színkoncentráció átlagérték szintén a Keszthelyimedencében volt a legnagyobb, 22±5,7 mg Pt l -1. Keleti irányban először fokozatosan, majd drasztikusan csökkent, és a tó keleti területén, a Siófoki-medencében a színérték alatta maradt a Pt-skála alsó értékének (5 mg Pt l -1 ), azaz a víz a tó hossztengelye mentén megtett út során fakul. Korábban is kimutattuk, hogy az oldott szervesanyagok a tóban mikrobiális és fotokémia folyamatok eredményeként minőségi átalakuláson mennek át (V.-Balogh et al., 23, Tóth et al., 25). Egyébként a barna színű allochton oldott huminanyagok a tőzeges láptalajokon átfolyó befolyókkal (döntően a Kis-Balaton alsó tározón átfolyó Zala folyó, Lesence nádasmező kifolyói, déli berekvizes befolyók) legnagyobb mennyiségben a tó nyugati területére folynak. A lebegőanyagok koncentrációja az előző paraméterekhez hasonló térbeli változást mutatott, nyugatról (17±6,6 mg l -1 ) keleti (1±7,6 mg l -1 ) irányban csökkent. Ez viszont nem azzal magyarázható, hogy a tó nyugati területein a lebegőanyag-terhelés nagyobb (pl. a Zala folyóval szállított lebegőanyagokat a Kis-Balaton tározók visszatartják), hanem inkább azzal, hogy a sekélyebb nyugati területeken az üledék könnyebben felkeveredik, mint a mélyebb keleti tórészen. A Balaton víz alatti fényklímája A vertikális extinkciós koefficiens értékek (1. táblázat) összehasonlításakor kitűnik, hogy a hullámhossz csökkenésével a fotoszintetikusan aktív tartománytól (PAR 4-7 nm) az ultraibolya B tartomány felé haladva nő, azaz a fényelnyelés a látható tartományban kisebb, mint az UV-tartományban. Ami a vizsgálati helyeket illeti, a K d értékek minden hullámhossz esetén csökkennek a Keszthelyi-medencétől a tó legkeletibb medencééig, de a csökkenés mértéke legkisebb a PAR és

6 legnagyobb az UV-B (35 nm) tartományban. Így a K d szélső értékek a következők: legkisebb, 1,7±,47 (m -1 ) a K dpar a Siófoki-medencében Balatonfűzfőnél, legnagyobb 23,3,7±5,25 (m -1 ) a K d35nm a Keszthelyimedencében. Medencé k 1. táblázat. Eltérő hullámhosszú fényen mért vertikális extinkciós koefficiens átlagértékek a Balaton különböző medencéiben, 26-ban K d (m -1 ) 35 nm Keszthelyi 23,3 ±5,25 Szigligeti 15,2 ±1,68 Szemesi 12,69 ±2,6 SiófokiT 8,3 ±1,94 SiófokiF 6,83 ±1, nm nm nm nm nm PAR 19,36 16,64 12,55 7,75 6,2 2,2 ±3,53 ±2,57 ±1,59 ±1,37 ±1,11 ±,53 13,83 11,53 9,71 5,72 4,78 1,76 ±1,86 ±2,9 ±1,43 ±,62 ±,61 ±,31 11,34 9,71 7,9 4,43 3,26 1,37 ±1,94 ±2,7 ±1,12 ±,98 ±,77 ±,44 6,67 5,8 3,86 2,43 1,97 1,1 ±1,8 ±1,35 ±,8 ±,58 ±,48 ±,29 6,7 5,32 3,7 2,3 1,86 1,7 ±1,13 ±1,2 ±1,15 ±,86 ±,66 ±,47 (T = Tihany, F = Balatonfűzfő), Átlag±SD (n = 7) A Balaton eltérő medencéinek víz alatti fényklímájáról még szemléletesebb képet adnak az ún. 1%-os lehatolási mélység értékek (Z 1%, azaz az a mélység, ahová a fény 1 %-a még lehatol). Az UV-B tartomány legkisebb hullámhosszán, 35 nm-en a fény 1%-os lehatolási mélysége a Keszthelyi-medencében (3.A ábra) 2±5 cm, míg Balatonfűzfőnél (3.B ábra) 69±12 cm. Az UV-A tartomány legkisebb hullámhosszán, 34 nm-en a fény 1%-os lehatolási mélysége a Keszthelyi-medencében (3.A ábra) 37±6 cm, míg Balatonfűzfőnél (3.B ábra) 1,33±,34 m. Az átlagos PAR Z 1% a különböző medencékben, nyugat-keleti irányban a következőképpen változott: 2,2±,51; 2,68±,43; 3,83±1,78; 4,46±1,31; 4,89±1,75. Ezekből az eredményekből azt a következtetést lehet levonni, hogy az UV-B tartományt tekintve jobban különböznek a Balaton egyes tóterületei, mint a PAR esetében.

7 Hullámhossz (nm) PAR Hullámhossz (nm) PAR 1% Mélység (m) A 1% Mélység (m) B 3. ábra. Eltérő hullámhosszúságú fény 1%-os lehatolási mélysége a Keszthelyimedencében (A) és a Siófoki-medencében Balatonfűzfőnél (B) 26-ban. Fényabszorbeáló paraméterek szerepe parciális K d A három fényabszorbeáló tényező (algák, színes szervesanyagok, lebegőanyagok) koncentráció értékei és a különböző hullámhosszokra (7 hullámhossz) kapott vertikális extinkciós koefficines értékek között szoros pozitív lineáris (összesen 21) összefüggést kaptunk. 2. táblázat. Többváltozós modellek (az algák, színes szervesanyagok, lebegőanyagok parciális extinkciós koefficiens értékei) K d35 nm = 2,8318 +,183 * Kl +,66 * Pt +,219 * La (R 2 =,854; P <,1; n=33) K d313 nm = 3,69 +,947 * Kl +,548 * Pt +,1443 * La (R 2 =,845; P <,1; n=33) K d32 nm = 2,61 +,667 * Kl +,4395 * Pt +,129 * La (R 2 =,849; P <,1; n=33) K d34 nm = 1,6326+,747 * Kl +,3497 * Pt +,825 * La (R 2 =,886; P <,1; n=33) K d38 nm =,7333 +,244 * Kl +,232 * Pt +,797 * La (R 2 =,915; P <,1; n=33) K d395 nm =,566 +,29 * Kl +,1817 * Pt +,578 * La (R 2 =,923; P <,1 n=33) K dpar ( 4-7nm) =,4694 +,167 * Kl +,21 * Pt +,474 * La (R 2 =,8295; P <,1; n=33) K d = vertikális extinkciós koefficiens (m -1 ); Kl = klofill-a (µg l -1 ); Pt = Pt-szín (mg Pt l -1 ).

8 Mivel ezek a tényezők nem külön-külön, hanem együttesen fejtik ki hatásukat, többváltozós regresszióval kaphatunk olyan modelleket, amelyek az egyes paramétereknek a víz alatti fényviszonyok alakításában betöltött valódi szerepét, azaz az ún. parciális K d értékeket adják meg (2. táblázat). E modelleket felhasználva a 26-ban mért klorofill-a, Pt-szín és lebegőanyag koncentráció értékekre kiszámíthattuk hullámhosszonként a parciális K d értékeket, ezek összege a háttérértékkel megadta az összes K d értékét. Az így kapott modell K d értékeket összevetettük a mért K d értékekkel és minden hullámhosszon igen jó egyezést kaptunk. Az összes mérésből képzett átlagértékekre az összefüggés természetesen még szorosabb (R 2 =,993) volt. Miután megbizonyosodtunk, hogy modelljeink igen jól egyeznek a mért értékekkel, a kapott hullámhosszonkénti parciális Kd értékek alapján medencénként kiszámítottuk az egyes paraméterek átlagos %-os részesedését a víz alatti fényextinkcióból. A kapott eredmények rávilágítanak, hogy a víz alatti ultraibolya fényklímát a tó egész területén az allochton színes szervesanyagok határozták meg. Részesedésük a Keszthelyi-medencében (4.A ábra) 7%, kelet felé haladva fokozatosan csökkent, de a legkeletibb tóterületen (4.B ábra) is 5%-ban feleltek az ultraibolya fény elnyeléséért. Ezzel ellentétesen változott a lebegőanyagok szerepe az ultraibolya fény elnyelésében, míg részesedésük a Keszthelyi-medencében (4.A ábra) 2% körüli volt, részesedésük a Siófoki-medencében (4.B ábra) 4%-ra nőtt. 1 1 K d R é sz e se d é s (% ) A PAR Hullám hos s z (nm ) KdLa KdPt KdKl K d Rés z es edés (% ) PAR Hullámhossz (nm). 4. ábra. A lebegőanyagoknak (La), színes szervesanyagoknak (Pt) és algáknak (Kl) tulajdonítható átlagos parciális extinkciós koefficiens (Kd) értékek %-os megoszlása a Keszthelyi-medencében (A) és a Siófoki-medencében (Balatonfűzfőnél) (B) 26-ban B KdLa KdPt KdKl

9 Az ultraibolya fényklímát legkevésbé az algák befolyásolták, részesedésük a tó nyugati medencéiben (pl. 4.B ábra) 1%, keleti medencéiben csupán 5% körüli volt. A látható (PAR) hullámhossztartományban az ultraibolya tartományhoz képest más szerep jut a fényabszorbeáló paramétereknek. A meghatározó szerepet a lebegőanyagok veszik át, parciális K d részesedésük 5% a Keszthelyi-medencében és a Szigligeti-medencében, majd részesedésük eléri és meg is haladja a 7%-ot a Siófokimedencében. Az algák és színes szervesanyok parciális PAR K d részesedését összehasonlítva azt kaptuk, hogy 26-ban, a Balatonban minden vizsgált területen 1,5 2-szeresen haladták meg a színes allochton szervesanyagok az algák szerepét a víz alatti fényklíma alakításában. Következtetések 26-ban, a Balatonban mérhető szerves szén döntő hányada allochton eredetű, azaz nem a tóban termelődik, hanem a vízgyűjtőről származik. 26-ban az allochton szervesanyagok részesedése nemcsak a víz alatti UV, hanem a PAR fényklíma alakításában is meghaladta a tóban termelődött algákét. A Keszthelyi-medencében a vízminőség javítása az allochton szervesanyag-terhelés csökkentését igényli. Ennek ellentmond a Kis-Balaton alsó tározó elárasztott területének jelentős növelése, amely várhatóan az allochton szervesanyag-terhelés növekedésével jár majd. Köszönetnyilvánítás Témavezető és a kutatás résztvevői köszönetüket fejezik ki a fenti téma kutatásának lehetőségéért az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumnak és a Magyar Tudományos Akadémiának. Irodalom Cuthbert, I. D. & P. del Giorgio (1992) Toward a standard method of measuring color in freshwater. Limnol. Oceanogr. 37: Felföldy L. (198) A biológiai vízminősítés. Vízügyi Hidrobiológia 9. VIZDOK, Budapest, 264 pp. Tóth N., Szentes G. & V.-Balogh K. (25) Fotokémiai és bakteriális bontás hatása az oldott szervesanyagok minőségére. Hidrológiai Közlöny 85: V.-Balogh, K., L. Vörös, N. Tóth & M. Bokros (23) Changes of organic matter quality along the longitudinal axis of a large shallow lake (Lake Balaton). Hydrobiologia 56-59:

Ecology of Lake Balaton/ A Balaton ökológiája MTA BLKI Elektronikus folyóirata 2011. 1(1): 76-84.

Ecology of Lake Balaton/ A Balaton ökológiája MTA BLKI Elektronikus folyóirata 2011. 1(1): 76-84. Ecology of Lake Balaton/ A Balaton ökológiája MTA BLKI Elektronikus folyóirata 2011. 1(1): 76-84. VÍZALATTI FÉNYVISZONYOK A BALATONBAN Vörös Lajos* MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, 8237 Tihany,

Részletesebben

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A Debreceni Szennyvíztisztító telep a kommunális szennyvizeken kívül, időszakosan jelentős mennyiségű, ipari eredetű vizet is fogad. A magas szervesanyag koncentrációjú

Részletesebben

A BALATON PLANKTONIKUS ÉS ÜLEDÉKLAKÓ ALGAEGYÜTTESEINEK SZEREPE ÉS SZABÁLYOZÓ TÉNYEZŐI

A BALATON PLANKTONIKUS ÉS ÜLEDÉKLAKÓ ALGAEGYÜTTESEINEK SZEREPE ÉS SZABÁLYOZÓ TÉNYEZŐI A BALATON PLANKTONIKUS ÉS ÜLEDÉKLAKÓ ALGAEGYÜTTESEINEK SZEREPE ÉS SZABÁLYOZÓ TÉNYEZŐI Vörös Lajos, Somogyi Boglárka, V.-Balogh Katalin és Németh Balázs MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, Tihany Összefoglalás.

Részletesebben

A BALATON KUTATASANAK 2008. EVI EREDMENYEI

A BALATON KUTATASANAK 2008. EVI EREDMENYEI A BALATON KUTATASANAK 2008. EVI EREDMENYEI r A BALATON KUTATASANAK 2008. EVI EREDMENYEI szerkesztettek: BIRO PETER BANCZEROWSKI JANUSZNE MAGYAR TUDOMANYOS AKADEMIA Budapest 2009 A Nemzeti Fejlesztesi es

Részletesebben

A FITOPLANKTON NAPI GYAKORISÁGÚ MONITOROZÁSA A BALATON KESZTHELYI- MEDENCÉJÉBEN ÉS A FITOPLANKTON DINAMIKA MODELLEZÉSE

A FITOPLANKTON NAPI GYAKORISÁGÚ MONITOROZÁSA A BALATON KESZTHELYI- MEDENCÉJÉBEN ÉS A FITOPLANKTON DINAMIKA MODELLEZÉSE A FITOPLANKTON NAPI GYAKORISÁGÚ MONITOROZÁSA A BALATON KESZTHELYI- MEDENCÉJÉBEN ÉS A FITOPLANKTON DINAMIKA MODELLEZÉSE Istvánovics Vera és Honti Márk MTA Vízgazdálkodási Kutatócsoport BME Víziközmű és

Részletesebben

Debreceni Egyetem Műszaki Kar Környezet- és Vegyészmérnöki Tanszék

Debreceni Egyetem Műszaki Kar Környezet- és Vegyészmérnöki Tanszék Debreceni Egyetem Műszaki Kar Környezet- és Vegyészmérnöki Tanszék Belső konzulens: Dr. Bodnár Ildikó Külső konzulens: Dr. Molnár Mihály Társkonzulens: Janovics Róbert Tanszékvezető: Dr. Bodnár Ildikó

Részletesebben

Szikes tavak védelme a Kárpátmedencében. Szikes tavak ökológiai állapota és természetvédelmi helyzete a Kárpátmedencében

Szikes tavak védelme a Kárpátmedencében. Szikes tavak ökológiai állapota és természetvédelmi helyzete a Kárpátmedencében Szikes tavak védelme a Kárpátmedencében LIFE + Action D5. Szikes tavak ökológiai állapota és természetvédelmi helyzete a Kárpátmedencében (előzetes eredmények) [LIFE07NAT/H/000324)] 2009-2013 Boros Emil

Részletesebben

A FITOPLANKTON ELSŐDLEGES TERMELÉSÉNEK FÉNYINTENZITÁS- FÜGGÉSE

A FITOPLANKTON ELSŐDLEGES TERMELÉSÉNEK FÉNYINTENZITÁS- FÜGGÉSE IX. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia Kolozsvár, 2006 november 25-26 BABEŞ-BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM, BIOLOGIA-GEOLOGIA KAR, BIOLOGIA SZAK KOLOZSVÁR MTA BALATONI LIMNOLÓGIAI KUTATÓINTÉZET TIHANY A FITOPLANKTON

Részletesebben

Huminanyagok fotolitikus bomlásának vizsgálata vízi környezetben

Huminanyagok fotolitikus bomlásának vizsgálata vízi környezetben XI. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia BABEŞ-BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM, BIOLÓGIA-GEOLÓGIA KAR, BIOLÓGIA SZAK MTA BALATONI LIMNOLÓGIAI KUTATÓINTÉZET Huminanyagok fotolitikus bomlásának vizsgálata vízi

Részletesebben

EGY SZIKES TÓ KÖVES PARTSZAKASZÁNAK ÉLŐBEVONAT VIZSGÁLATA

EGY SZIKES TÓ KÖVES PARTSZAKASZÁNAK ÉLŐBEVONAT VIZSGÁLATA EGY SZIKES TÓ KÖVES PARTSZAKASZÁNAK ÉLŐBEVONAT VIZSGÁLATA VIDA-VARGA ÉVA 1,2, MÁTRAI ILDIKÓ 2, LAKATOS GYULA 1 1 - DE TTK Alkalmazott Ökológiai Tanszék, 2 - Eötvös József Főiskola Műszaki és Gazdálkodási

Részletesebben

Társadalmi konfliktusokat generáló ökológiai történések a Balaton életében az utóbbi néhány évtizedben A víz barna elszíneződése

Társadalmi konfliktusokat generáló ökológiai történések a Balaton életében az utóbbi néhány évtizedben A víz barna elszíneződése Act Sci Soc 39 (2013): 45 49 Társadalmi konfliktusokat generáló ökológiai történések a Balaton életében az utóbbi néhány évtizedben A víz barna elszíneződése V.-Balogh Katalin * Abstract Ecological Developments

Részletesebben

Műszeres analitika. Abrankó László. Molekulaspektroszkópia. Kémiai élelmiszervizsgálati módszerek csoportosítása

Műszeres analitika. Abrankó László. Molekulaspektroszkópia. Kémiai élelmiszervizsgálati módszerek csoportosítása Abrankó László Műszeres analitika Molekulaspektroszkópia Minőségi elemzés Kvalitatív Cél: Meghatározni, hogy egy adott mintában jelen vannak-e bizonyos ismert komponensek. Vagy ismeretlen komponensek azonosítása

Részletesebben

Vízkémia Víztípusok és s jellemző alkotórészei Vincze Lászlóné dr. főiskolai docens Vk_7 1. Felszíni vizek A környezeti hatásoknak leginkább kitett víztípus Oldott sótartalom kisebb a talaj és mélységi

Részletesebben

A BHTWaQe modell vízminv

A BHTWaQe modell vízminv A BHTWaQe modell vízminv zminőségi moduljának alkalmazási lehetőségei Vízminőség g modellezés Dr. Kutics Károly K Balatoni Integráci ciós s Kht. felkért szakért rtője K+F Consulting Kft. Siófok 2006. június

Részletesebben

A fitoplankton fotoszintézisének vizsgálata folyamatosan változó fényviszonyok mellett

A fitoplankton fotoszintézisének vizsgálata folyamatosan változó fényviszonyok mellett XI. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia - Kolozsvár, 2008. május 23 24. BABEŞ-BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM, BIOLÓGIA-GEOLÓGIA KAR BIOLÓGIA SZAK, KOLOZSVÁR MTA BALATONI LIMNOLÓGIAI KUTATÓINTÉZETE, TIHANY

Részletesebben

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Bevezetés A Föld teljes vízkészlete,35-,40 milliárd km3-t tesz ki Felszíni vizek ennek 0,0 %-át alkotják Jelentőségük: ivóvízkészlet, energiatermelés,

Részletesebben

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI

Részletesebben

SZERVESANYAG VIZSGÁLATOK A DUNA KÖZÉPSÔ SZAKASZÁN

SZERVESANYAG VIZSGÁLATOK A DUNA KÖZÉPSÔ SZAKASZÁN SZERVESANYAG VIZSGÁLATOK A DUNA KÖZÉPSÔ SZAKASZÁN Tóth Bence 1, Bódis Erika, Kiss Keve Tihamér és Oertel Nándor Kivonat Vízi ökoszisztémákban a partikulált szervesanyag vizsgálata elengedhetetlen az anyagforgalmi

Részletesebben

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Boros Emil Ökológia és természetvédelem: alkalmazott kutatások szerepe a gyakorlatban. FM: 2015. július 8. 1 http://www.hortobagyte.hu

Részletesebben

PhD Theses. Written by: Noémi Tóth. Supervisors: Dr. Katalin V.-Balogh Dr. Judit Padisák

PhD Theses. Written by: Noémi Tóth. Supervisors: Dr. Katalin V.-Balogh Dr. Judit Padisák ORIGIN, TRANSFORMATION AND ROLE OF DISSOLVED ORGANIC(HUMIC)SUBSTANCES IN LAKE BALATON PhD Theses Written by: Noémi Tóth Supervisors: Dr. Katalin V.-Balogh Dr. Judit Padisák University of Pannonia Environmental

Részletesebben

2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése

2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése 2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése Szarvas, 2014.05.29 Turcsányi Béla, Nagy Gábor Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. Szakmai koncepció A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.

Részletesebben

jellemzése 602,4 km 2 7,85 millió m 3 )

jellemzése 602,4 km 2 7,85 millió m 3 ) Közép-dunántúli KörnyezetvK rnyezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Vízgyűjtő-gazdálkodási Osztály A Velencei-tó vízgyűjtője je a Víz V z Keretirányelv tükrt krében Előad adó: : Horváth Angéla Velencei-tó

Részletesebben

Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor)

Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor) HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló

Részletesebben

Távérzékelés, a jöv ígéretes eszköze

Távérzékelés, a jöv ígéretes eszköze Távérzékelés, a jöv ígéretes eszköze Ritvayné Szomolányi Mária Frombach Gabriella VITUKI CONSULT Zrt. A távérzékelés segítségével: különböz6 magasságból, tetsz6leges id6ben és a kívánt hullámhossz tartományokban

Részletesebben

A fitoplankton diverzitásának vizsgálata

A fitoplankton diverzitásának vizsgálata A fitoplankton diverzitásának vizsgálata A projekt célkitűzéseinek megfelelően Intézetünk algológiai kutatócsoportja a fitoplankton biodiverzitását, illetve különböző vízkémiai és fizikai paraméterek diverzitásra

Részletesebben

A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése

A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése Numerikus modellezési feladatok a Dunántúlon 2015. február 10. A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése Torma Péter Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi

Részletesebben

A BALATON ALGAEGYÜTTESEINEK SZEREPE A TÓ VÍZMINŐSÉGÉNEK ALAKÍTÁSÁBAN

A BALATON ALGAEGYÜTTESEINEK SZEREPE A TÓ VÍZMINŐSÉGÉNEK ALAKÍTÁSÁBAN A BALATON ALGAEGYÜTTESEINEK SZEREPE A TÓ VÍZMINŐSÉGÉNEK ALAKÍTÁSÁBAN Vörös Lajos 1, Somogyi Boglárka 1, Bányász Dorottya 2 és Németh Balázs 1 1 MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, Tihany 2 Babes-Bolyai

Részletesebben

A ponty telepítési stratégia és a horgászfogások kapcsolata a Balatonban: mikor, hová, hogyan és mekkora pontyot telepítsünk?

A ponty telepítési stratégia és a horgászfogások kapcsolata a Balatonban: mikor, hová, hogyan és mekkora pontyot telepítsünk? A ponty telepítési stratégia és a horgászfogások kapcsolata a Balatonban: mikor, hová, hogyan és mekkora pontyot telepítsünk? Turcsányi Béla Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. és Specziár András MTA

Részletesebben

FOTOSZINTETIKUSAN AKTÍV SUGÁRZÁS GLOBÁLSUGÁRZÁS

FOTOSZINTETIKUSAN AKTÍV SUGÁRZÁS GLOBÁLSUGÁRZÁS FOTOSZINTETIKUSAN AKTÍV SUGÁRZÁS ÉS GLOBÁLSUGÁRZÁS Major György Horváth László, Pintér Krisztina, Nagy Zoltán (Gödöllı) Haszpra László, Barcza Zoltán, Gelybó Györgyi Globálsugárzás: a 0,29 4 mikrométer

Részletesebben

PÉCS: Pécs SALG: Salgótarján. MOSD: Mosdós NYH: Nyíregyháza

PÉCS: Pécs SALG: Salgótarján. MOSD: Mosdós NYH: Nyíregyháza PARLAGFŰ POLLENTERHELÉS ÉRTÉKELÉSE, MAGYARORSZÁG 1992-2010 Az Aerobiológiai Hálózat: Az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózata 1992-ben alakult 3 állomással, folyamatosan bővült 2007-ig (19 mérőállomás: Nyíregyháza,

Részletesebben

Al-Mg-Si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása

Al-Mg-Si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása l--si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása evezetés Farkas János 1, Dr. Roósz ndrás 1 doktorandusz, tanszékvezető egyetemi tanár Miskolci Egyetem nyag- és Kohómérnöki Kar Fémtani Tanszék

Részletesebben

FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN

FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN Készítette: KLINCSEK KRISZTINA környezettudomány szakos hallgató Témavezető: HORVÁTH ÁKOS egyetemi docens ELTE TTK Atomfizika Tanszék

Részletesebben

Fluoreszcens és UV-abszorpciós módszerek alkalmazása vizek minőségének folyamatos ellenőrzésre.

Fluoreszcens és UV-abszorpciós módszerek alkalmazása vizek minőségének folyamatos ellenőrzésre. Fluoreszcens és UV-abszorpciós módszerek alkalmazása vizek minőségének folyamatos ellenőrzésre. Az utóbbi években hazánkban is megjelentek az UV-abszorpción és UV-fluoreszcencián alapuló folyamatos mérő-szabályozó

Részletesebben

SPEKTROFOTOMETRIAI MÉRÉSEK

SPEKTROFOTOMETRIAI MÉRÉSEK SPEKTROFOTOMETRIAI MÉRÉSEK Elméleti bevezetés A spektroszkópia, spektrofotometria az egyik legelterjedtebb anyagvizsgálati módszer. Az igen sokféle mérési technika közös alapja az, hogy az anyagok molekuláris,-

Részletesebben

Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály. A megoldás részletes mellékszámítások hiányában nem értékelhető!

Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály. A megoldás részletes mellékszámítások hiányában nem értékelhető! BGF KKK Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály Budapest, 2012.. Név:... Neptun kód:... Érdemjegy:..... STATISZTIKA II. VIZSGADOLGOZAT Feladatok 1. 2. 3. 4. 5. 6. Összesen Szerezhető pontszám 21 20 7 22

Részletesebben

Mikrobiális biomassza és a humuszminőség alakulása trágyázási tartamkísérletben

Mikrobiális biomassza és a humuszminőség alakulása trágyázási tartamkísérletben Kökény Mónika 1 Tóth Zoltán 2 Hotváth Zoltán 3 - Csitári Gábor 4 Mikrobiális biomassza és a humuszminőség alakulása trágyázási tartamkísérletben Development of microbial biomass and humus quality in a

Részletesebben

Anaerob fermentált szennyvíziszap jellemzése enzimaktivitás-mérésekkel

Anaerob fermentált szennyvíziszap jellemzése enzimaktivitás-mérésekkel Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Környezettudományi Centrum Anaerob fermentált szennyvíziszap jellemzése enzimaktivitás-mérésekkel készítette: Felföldi Edit környezettudomány szakos

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

Milyen hatást gyakorolnak a befolyók a Balaton halfaunájára?

Milyen hatást gyakorolnak a befolyók a Balaton halfaunájára? Milyen hatást gyakorolnak a befolyók a Balaton halfaunájára? Takács Péter, Erős Tibor, Sály Péter, Specziár András, Vitál Zoltán, Dolezsai Anna, Bíró Péter MTA ÖK BLI, 8237, Tihany, Klebelsberg Kuno u.

Részletesebben

Javaslat Közép-Európa legnagyobb sekély tava, a Balaton ökológiai állapotának megítéléséhez bentonikus kovaalga vizsgálatok segítségével

Javaslat Közép-Európa legnagyobb sekély tava, a Balaton ökológiai állapotának megítéléséhez bentonikus kovaalga vizsgálatok segítségével Javaslat Közép-Európa legnagyobb sekély tava, a Balaton ökológiai állapotának megítéléséhez bentonikus kovaalga vizsgálatok segítségével I. Elıvizsgálatok Bolla Beáta Környezettudományi Doktori Iskola

Részletesebben

A vízfelvétel és - visszatartás (hiszterézis) szerepe a PM10 szabványos mérésében

A vízfelvétel és - visszatartás (hiszterézis) szerepe a PM10 szabványos mérésében A vízfelvétel és - visszatartás (hiszterézis) szerepe a PM10 szabványos mérésében Imre Kornélia 1, Molnár Ágnes 1, Gelencsér András 2, Dézsi Viktor 3 1 MTA Levegőkémia Kutatócsoport 2 Pannon Egyetem, Föld-

Részletesebben

Kontrol kártyák használata a laboratóriumi gyakorlatban

Kontrol kártyák használata a laboratóriumi gyakorlatban Kontrol kártyák használata a laboratóriumi gyakorlatban Rikker Tamás tudományos igazgató WESSLING Közhasznú Nonprofit Kft. 2013. január 17. Kis történelem 1920-as években, a Bell Laboratórium telefonjainak

Részletesebben

E (total) = E (translational) + E (rotation) + E (vibration) + E (electronic) + E (electronic

E (total) = E (translational) + E (rotation) + E (vibration) + E (electronic) + E (electronic Abszorpciós spektroszkópia Abszorpciós spektrofotometria 29.2.2. Az abszorpciós spektroszkópia a fényabszorpció jelenségét használja fel híg oldatok minőségi és mennyiségi vizsgálatára. Abszorpció Az elektromágneses

Részletesebben

Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata

Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata Készítette: Demeter Erika Környezettudományi szakos hallgató Témavezető: Sütő Péter

Részletesebben

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési

Részletesebben

Emberi fogyasztásra szánt víz indikatív dózisának meghatározása

Emberi fogyasztásra szánt víz indikatív dózisának meghatározása Emberi fogyasztásra szánt víz indikatív dózisának meghatározása Rell Péter, Osváth Szabolcs és Kövendiné Kónyi Júlia Országos Közegészségügyi Központ Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató

Részletesebben

AZ EURÓÁRFOLYAM VÁLTOZÁSÁNAK HATÁSA NYUGAT- MAGYARORSZÁG KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEINEK SZÁLLÁSDÍJ-BEVÉTELEIRE, VENDÉGFORGALMÁRA 2000 ÉS 2010 KÖZÖTT

AZ EURÓÁRFOLYAM VÁLTOZÁSÁNAK HATÁSA NYUGAT- MAGYARORSZÁG KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEINEK SZÁLLÁSDÍJ-BEVÉTELEIRE, VENDÉGFORGALMÁRA 2000 ÉS 2010 KÖZÖTT AZ EURÓÁRFOLYAM VÁLTOZÁSÁNAK HATÁSA NYUGAT- MAGYARORSZÁG KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEINEK SZÁLLÁSDÍJ-BEVÉTELEIRE, VENDÉGFORGALMÁRA 2000 ÉS 2010 KÖZÖTT Készítette: Vályi Réka Neptun-kód: qk266b 2011 1 Az elemzés

Részletesebben

Javaslat a felszíni vizek fitoplankton alapján történő minősítésére. Munkaanyag

Javaslat a felszíni vizek fitoplankton alapján történő minősítésére. Munkaanyag Megbízó: Javaslat a felszíni vizek fitoplankton alapján történő minősítésére Munkaanyag Témafelelős: Közreműködők: Dr. Borics Gábor TIKTVF Dr. Grigorszky István Várbíró Gábor Krasznai Enikő Tartalomjegyzék

Részletesebben

SPEKTROFOTOMETRIAI MÉRÉSEK

SPEKTROFOTOMETRIAI MÉRÉSEK SPEKTROFOTOMETRIAI MÉRÉSEK Elméleti bevezetés Ha egy anyagot a kezünkbe veszünk (valamilyen technológiai céllal alkalmazni szeretnénk), első kérdésünk valószínűleg az lesz, hogy mi ez az anyag, milyen

Részletesebben

ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET FŐIGAZGATÓ

ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET FŐIGAZGATÓ ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET FŐIGAZGATÓ 197 Budapest, Gyáli út 2 6. Levélcím: 1437 Budapest Pf. 839. Telefon: (6-1) 476-12-83 Fax: (6-1) 215-246 igazgatosag@oki.antsz.hu Összefoglaló A 212. évi

Részletesebben

OLDOTT SZERVES(HUMIN)ANYAGOK EREDETE, ÁTALAKULÁSA ÉS SZEREPE A BALATONBAN. Tóth Noémi

OLDOTT SZERVES(HUMIN)ANYAGOK EREDETE, ÁTALAKULÁSA ÉS SZEREPE A BALATONBAN. Tóth Noémi DOKTORI ÉRTEKEZÉS OLDOTT SZERVES(HUMIN)ANYAGOK EREDETE, ÁTALAKULÁSA ÉS SZEREPE A BALATONBAN Készítette: Tóth Noémi okl. kémia-környezettan szakos középiskolai tanár Pannon Egyetem, Környezettudományi Doktori

Részletesebben

Mérések a csernobili balesetet követően a Központi Fizikai Kutató Intézetben

Mérések a csernobili balesetet követően a Központi Fizikai Kutató Intézetben Mérések a csernobili balesetet követően a Központi Fizikai Kutató Intézetben Földi Anikó, Mészáros Mihály Szennyeződés Magyarországon 1986.04.29 Csernobil Észak Fehéroroszország Kárpát medence Dunántúl

Részletesebben

Az állattartó telepek ammónia

Az állattartó telepek ammónia Az állattartó telepek ammónia kibocsátásának meghatározása Bejenaru-Sramkó Gyöngyi tanácsos Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Környezetmegőrzési Főosztály sramko@mail.kvvm.hu Az ammónia emisszió

Részletesebben

9 gyak. Acél mangán tartalmának meghatározása UV-látható spektrofotometriás módszerrel

9 gyak. Acél mangán tartalmának meghatározása UV-látható spektrofotometriás módszerrel 9 gyak. Acél mangán tartalmának meghatározása UV-látható spektrofotometriás módszerrel A gyakorlat célja: Megismerkedni az UV-látható spektrofotometria elvével, alkalmazásával a kationok, anionok analízisére.

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

TP-01 típusú Termo-Press háztartási műanyag palack zsugorító berendezés üzemeltetés közbeni légszennyező anyag kibocsátásának vizsgálata

TP-01 típusú Termo-Press háztartási műanyag palack zsugorító berendezés üzemeltetés közbeni légszennyező anyag kibocsátásának vizsgálata Veszprém, Gátfő u. 19. Tel./fax: 88/408-920 Rádiótel.: 20/9-885-904 Email: gyulaigy1@chello.hu TP-01 típusú Termo-Press háztartási műanyag palack zsugorító berendezés üzemeltetés közbeni légszennyező anyag

Részletesebben

A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása

A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása Nyomaték (x 0 Nm) O k t a t á si Hivatal A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása./ A mágnes-gyűrűket a feladatban meghatározott sorrendbe és helyre rögzítve az alábbi táblázatban feltüntetett

Részletesebben

LIV. Georgikon Napok Keszthely, 2012.10.11. Hízott libamáj zöldülésének vizsgálata

LIV. Georgikon Napok Keszthely, 2012.10.11. Hízott libamáj zöldülésének vizsgálata LIV. Georgikon Napok Keszthely, 0.0.. Hízott libamáj zöldülésének vizsgálata Kacsala László Vajda Tamás Rekedtné Fekete E. Áprily Szilvia Szabó András Andrássyné Baka Gabriella Romvári Róbert Kaposvári

Részletesebben

KONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG

KONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG vízgyűjtő-gazdálkodási terv tervezete alapján közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság,

Részletesebben

Seven implantátumok klinikai és radiológiai vizsgálata. Az osseointegráció mértéke és a csont szintjének stabilitása. Elsődleges eredmények.

Seven implantátumok klinikai és radiológiai vizsgálata. Az osseointegráció mértéke és a csont szintjének stabilitása. Elsődleges eredmények. Seven implantátumok klinikai és radiológiai vizsgálata. Az osseointegráció mértéke és a csont szintjének stabilitása. Elsődleges eredmények. Zabaras D, Boubolis S, Spanos A, Petsinis V, Gisakis I G Bevezetés

Részletesebben

SPEKTROFOTOMETRIAI MÉRÉSEK

SPEKTROFOTOMETRIAI MÉRÉSEK SPEKTROFOTOMETRIAI MÉRÉSEK Elméleti bevezetés Ha egy anyagot a kezünkbe veszünk (valamilyen technológiai céllal alkalmazni szeretnénk), elsı kérdésünk valószínőleg az lesz, hogy mi ez az anyag, milyen

Részletesebben

Előterjesztés a Balaton Fejlesztési Tanács részére biztosított 2015. évi fejlesztési forrás felhasználásáról

Előterjesztés a Balaton Fejlesztési Tanács részére biztosított 2015. évi fejlesztési forrás felhasználásáról Előterjesztés a Balaton Fejlesztési Tanács részére biztosított 2015. évi fejlesztési forrás felhasználásáról A Balaton Fejlesztési Tanács 2015. február 19-n határozta meg a rendelkezésére álló 70 millió

Részletesebben

2014. évi országos vízrajzi mérőgyakorlat

2014. évi országos vízrajzi mérőgyakorlat 2014. évi országos vízrajzi mérőgyakorlat Készült a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság Vízrajzi és Adattári Osztálya által készített jelentés felhasználásával Idén május 5. és 7. között került lebonyolításra

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 21. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

A települési környezet fejlesztésének egy aspektusa az Őriszentpéteri kistérségben

A települési környezet fejlesztésének egy aspektusa az Őriszentpéteri kistérségben A települési környezet fejlesztésének egy aspektusa az Őriszentpéteri kistérségben Baranyai Gábor 1 Csapó Olga 2 2008. június Az Őrség népessége az évtizedes tendenciát tekintve fogy és elöregszik, bár

Részletesebben

UV-sugárzást elnyelő vegyületek vizsgálata GC-MS módszerrel és kimutatásuk környezeti vízmintákban

UV-sugárzást elnyelő vegyületek vizsgálata GC-MS módszerrel és kimutatásuk környezeti vízmintákban UV-sugárzást elnyelő vegyületek vizsgálata GC-MS módszerrel és kimutatásuk környezeti vízmintákban Készítette: Kovács Tamás Környezettudomány szakos hallgató Témavezető: Zsigrainé Dr. Vasanits Anikó adjunktus

Részletesebben

11.3. Az Achilles- ín egy olyan rugónak tekinthető, amelynek rugóállandója 3 10 5 N/m. Mekkora erő szükséges az ín 2 mm- rel történő megnyújtásához?

11.3. Az Achilles- ín egy olyan rugónak tekinthető, amelynek rugóállandója 3 10 5 N/m. Mekkora erő szükséges az ín 2 mm- rel történő megnyújtásához? Fényemisszió 2.45. Az elektromágneses spektrum látható tartománya a 400 és 800 nm- es hullámhosszak között található. Mely energiatartomány (ev- ban) felel meg ennek a hullámhossztartománynak? 2.56. A

Részletesebben

A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre

A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre Gál Dénes és Kerepeczki Éva NAIK Halászati Kutatóintézet Szarvas XXXIII. Országos Vándorgyűlés, Szombathely 2015. július 1-3. Tartalom Halastavi termelés

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

Dicsı Ágnes: Lézer a restaurálás szolgálatában Álom és valóság

Dicsı Ágnes: Lézer a restaurálás szolgálatában Álom és valóság Dicsı Ágnes: Lézer a restaurálás szolgálatában Álom és valóság Áttekintés A lézerfény hatása Miért használjunk lézert a restaurálásban? Déri-program ismertetése Film Saját tapasztalataink Összegzés A lézersugár

Részletesebben

VÍZKÉMIAI VIZSGÁLATOK A MAGYAR DUNA-SZAKASZON

VÍZKÉMIAI VIZSGÁLATOK A MAGYAR DUNA-SZAKASZON VÍZKÉMIAI VIZSGÁLATOK A MAGYAR DUNA-SZAKASZON TÓTH BENCE BEVEZETÉS A vizek élôvilágának ökológiai viszonyait a különbözô környezeti tényezôk meghatározásával jellemezhetjük. A hidrobiológiai kutatásokban

Részletesebben

Módszer az ASEA-ban található reaktív molekulák ellenőrzésére

Módszer az ASEA-ban található reaktív molekulák ellenőrzésére Módszer az ASEA-ban található reaktív molekulák ellenőrzésére Az ASEA-ban található reaktív molekulák egy komplex szabadalmaztatott elektrokémiai folyamat, mely csökkenti és oxidálja az alap sóoldatot,

Részletesebben

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési

Részletesebben

ZALAEGERSZEG VÁROS LEVEGİTERHELTSÉGI SZINTJÉNEK CSÖKKENTÉSÉT SZOLGÁLÓ. Szombathely, 2013.

ZALAEGERSZEG VÁROS LEVEGİTERHELTSÉGI SZINTJÉNEK CSÖKKENTÉSÉT SZOLGÁLÓ. Szombathely, 2013. ZALAEGERSZEG VÁROS LEVEGİTERHELTSÉGI SZINTJÉNEK CSÖKKENTÉSÉT SZOLGÁLÓ LEVEGİMINİSÉGI TERV Szombathely, 2013. Tel.: (94) 506 700 Fax: (94) 313 283 E-mail: nyugatdunantuli@zoldhatosag.hu Tartalom Bevezetés...

Részletesebben

A Kis-Balaton Védőrendszer vízminőségének térbeni változása: mérések és összefüggések

A Kis-Balaton Védőrendszer vízminőségének térbeni változása: mérések és összefüggések BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VÍZI KÖZMŰ ÉS KÖRNYEZETMÉRNÖKI TANSZÉK H-1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3-5. Telefon: (361) 463 1530 Fax: (361) 463 3753 A Kis-Balaton Védőrendszer vízminőségének

Részletesebben

ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET

ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET 1097 Budapest, Gyáli út 2-6. Levélcím: 1437 Budapest Pf.: 839 Telefon: (06-1) 476-1100 Fax: (06-1) 215-0148 http://www.oki.antsz.hu/ A PARLAGFŰ (Ambrosia artemisiifolia)

Részletesebben

A BALATON RÉSZVÍZGYŰJTŐ - GAZDÁLKODÁSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA FELSZÍNI VIZEK MINŐSÉGE ÉS TERHELÉS CSÖKKENTÉSI INTÉZKEDÉSEK A BALATON RÉSZVÍZGYŰJTŐN

A BALATON RÉSZVÍZGYŰJTŐ - GAZDÁLKODÁSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA FELSZÍNI VIZEK MINŐSÉGE ÉS TERHELÉS CSÖKKENTÉSI INTÉZKEDÉSEK A BALATON RÉSZVÍZGYŰJTŐN A BALATON RÉSZVÍZGYŰJTŐ - GAZDÁLKODÁSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÉS A KÖZÉP DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG SZAKMAI FÓRUMA FELSZÍNI VIZEK MINŐSÉGE ÉS TERHELÉS CSÖKKENTÉSI INTÉZKEDÉSEK

Részletesebben

Jegyzőkönyv. mágneses szuszceptibilitás méréséről (7)

Jegyzőkönyv. mágneses szuszceptibilitás méréséről (7) Jegyzőkönyv a mágneses szuszceptibilitás méréséről (7) Készítette: Tüzes Dániel Mérés ideje: 8-1-1, szerda 14-18 óra Jegyzőkönyv elkészülte: 8-1-8 A mérés célja A feladat egy mágneses térerősségmérő eszköz

Részletesebben

FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A

FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A VGT-BEN VÍZMINŐSÉGI MODELL ALKALMAZÁSA PONTSZERŰ ÉS DIFFÚZ TERHELÉSEK SZABÁLYOZÁSÁNAK VÍZTEST SZINTŰ

Részletesebben

PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR

PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR ÁLLAT- ÉS AGRÁR KÖRNYEZET-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Környezettudományok Tudományág Iskolavezetı: Dr. habil. Anda Angéla Az MTA doktora Témavezetı: Dr. habil. Anda Angéla Az

Részletesebben

Víztechnológiai mérőgyakorlat 2. Klórferőtlenítés törésponti görbe felvétele. Jegyzőkönyv

Víztechnológiai mérőgyakorlat 2. Klórferőtlenítés törésponti görbe felvétele. Jegyzőkönyv A mérést végezte: NEPTUNkód: Víztechnológiai mérőgyakorlat 2. Klórferőtlenítés törésponti görbe felvétele Jegyzőkönyv Név: Szak: Tagozat: Évfolyam, tankör: AABB11 D. Miklós Környezetmérnöki Levlező III.,

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

A hínarak biodiverzitásának vizsgálata

A hínarak biodiverzitásának vizsgálata A hínarak biodiverzitásának vizsgálata 1. ábra. A makrofitonok vizsgálatához kijelölt területek. A vizsgálatunk célja, hogy a meghatározzuk az emberi tevékenység vizekre és a vizekben található hínarak

Részletesebben

Dr.Fekete Endre AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS KAPCSOLATRENDSZERE A VÍZMINŐSÉGI KÉRDÉSEK TERÜLETÉN A MAGYAR- ROMÁN HATÁRVIZEKEN. főtanácsos szaktanácsadó

Dr.Fekete Endre AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS KAPCSOLATRENDSZERE A VÍZMINŐSÉGI KÉRDÉSEK TERÜLETÉN A MAGYAR- ROMÁN HATÁRVIZEKEN. főtanácsos szaktanácsadó AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS KAPCSOLATRENDSZERE A VÍZMINŐSÉGI KÉRDÉSEK TERÜLETÉN A MAGYAR- ROMÁN HATÁRVIZEKEN VÍZKO 2010 SZÉKELYUDVARHELY 2010.12. 10. Dr.Fekete Endre főtanácsos szaktanácsadó Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

A tankötelezettségi korhatár változásainak hatása Leíró elemzés. Hermann Zoltán 2014. november

A tankötelezettségi korhatár változásainak hatása Leíró elemzés. Hermann Zoltán 2014. november A tankötelezettségi korhatár változásainak hatása Leíró elemzés Hermann Zoltán 2014. november Tankötelezettségi kor a kétezres ekben - a tankötelezettség annak a tannek a végéig tart, amikor a diák eléri

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. december Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

Mozgásvizsgálatok. Mérnökgeodézia II. Ágfalvi Mihály - Tóth Zoltán

Mozgásvizsgálatok. Mérnökgeodézia II. Ágfalvi Mihály - Tóth Zoltán Mérnökgeodézia II. Ágfalvi Mihály - Tóth Zoltán Célja: Várható elmozdulások előrejelzése (erőhatások alatt, Siógemenci árvízkapu) Már bekövetkezett mozgások okainak vizsgálata (Pl. kulcsi löszpart) Laboratóriumi

Részletesebben

A mintavétel, az online mérések és a laboratóriumi analízis egymásra épülő rendszere a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telepen

A mintavétel, az online mérések és a laboratóriumi analízis egymásra épülő rendszere a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telepen A mintavétel, az online mérések és a laboratóriumi analízis egymásra épülő rendszere a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telepen Bakos Vince, vízminőség osztályvezető Deák Attila, üzemeltetési és technológus

Részletesebben

Tavak helyreállítására/rehabilitációjára irányuló kezdeményezés a regionális közigazgatás szintjén

Tavak helyreállítására/rehabilitációjára irányuló kezdeményezés a regionális közigazgatás szintjén Tavak helyreállítására/rehabilitációjára irányuló kezdeményezés a regionális közigazgatás szintjén Lake-Admin Regional administration of lake restoration initiative Egerszegi Zita Balatoni Integrációs

Részletesebben

ÁLLATOK KLINIKAI VIZSGÁLATAI

ÁLLATOK KLINIKAI VIZSGÁLATAI ÁLLATOK KLINIKAI VIZSGÁLATAI ---------------------------------------------------------------------------------------------------- Állatokon végzett tanulmányok A CV247 két kutatásban képezte vizsgálat

Részletesebben

Szoboszlai Zoltán, Furu Enikő, Kertész Zsófia, Angyal Anikó, Török Zsófia

Szoboszlai Zoltán, Furu Enikő, Kertész Zsófia, Angyal Anikó, Török Zsófia Beltéri aeroszol vizsgálata különböző oktatási intézményekben: óvodában, általános-, és középiskolában Szoboszlai Zoltán, Furu Enikő, Kertész Zsófia, Angyal Anikó, Török Zsófia X. Magyar Aeroszol Konferencia

Részletesebben

Mérési hibák 2006.10.04. 1

Mérési hibák 2006.10.04. 1 Mérési hibák 2006.10.04. 1 Mérés jel- és rendszerelméleti modellje Mérési hibák_labor/2 Mérési hibák mérési hiba: a meghatározandó értékre a mérés során kapott eredmény és ideális értéke közötti különbség

Részletesebben

Szabványos és nem szabványos on-line analitikai i imódszerek

Szabványos és nem szabványos on-line analitikai i imódszerek Szabványos és nem szabványos on-line analitikai i imódszerek Dr. Zsilák Zoltán Fl Felszíni íivíz Talajvíz Ivóvíz, ivóvíz-technológia Technológiai víz (lágyított és kezelt víz) Szennyvíz (ipari iés kommunális)

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14. Hidrometeorológiai értékelés Készült 212. augusztus 14. Csapadék: Az igazgatóságunk területére 212 január 1. és augusztus 13. közötti időszakban 228, mm csapadék hullott, amely a sokéves 1-8 havi átlag

Részletesebben

2. Rugalmas állandók mérése

2. Rugalmas állandók mérése 2. Rugalmas állandók mérése Klasszikus fizika laboratórium Mérési jegyzőkönyv Mérést végezte: Vitkóczi Fanni Jegyzőkönyv leadásának időpontja: 2012. 12. 15. I. A mérés célja: Két anyag Young-modulusának

Részletesebben

Felszín n alatti vizeink. GWIS Kft

Felszín n alatti vizeink. GWIS Kft Felszín n alatti vizeink minősége Deák k JózsefJ GWIS Kft Vízminőség g alatt a vízv kémiai fizikai biológiai tulajdonságait értjük Egyszerűbb értelmezés: Jó a v a vízminőség, ha valamennyi (mért) komponens

Részletesebben

A használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata

A használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló termálvíztestek hidrogeológiai viszonyainak és

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

3D munkák a vízgazdálkodási és vízügyi tervezések során

3D munkák a vízgazdálkodási és vízügyi tervezések során 3D munkák a vízgazdálkodási és vízügyi tervezések során Előadó: Szakter Roland Tamás 2015.10.21. Az előadás tartalma A B.V.K.-ról röviden Vízminőséggel kapcsolatos térképi munkák Jövőre vonatkozó előkészítő

Részletesebben