SZIKES TAVAINK KÜLÖNLEGES ÉLŐVILÁGA ÉS ÖKOLÓGIAI RENDSZERE

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SZIKES TAVAINK KÜLÖNLEGES ÉLŐVILÁGA ÉS ÖKOLÓGIAI RENDSZERE"

Átírás

1 SZIKES TAVAINK KÜLÖNLEGES ÉLŐVILÁGA ÉS ÖKOLÓGIAI RENDSZERE VÖRÖS LAJOS 1 BOROS EMIL 2 V.-BALOGH KATALIN 1 NÉMETH BALÁZS 1 SOMOGYI BOGLÁRKA MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, 2 - MHT Szikes Vízi Munkacsoport Bevezetés Szikes tavaink múltbeli jelentősége Hazánk Európa szikes vizekben leggazdagabb területe. A szikes tavak emberi megítélése az elmúlt másfél évszázad során jelentősen megváltozott. Az alföldi rendszeresen kiszáradó szikes tavak és a vízjárta szikes területek az 1800-as években nagyon fontos ipari nyersanyagforrások voltak. A sziksó, ami nem más, mint a természetes szóda (nátriumkarbonát) a szikes vizek kiszáradása után fehér kéregként borítja a felszínt. Ezt korábban összeseperték és begyűjtötték, majd tovább tisztították a sziksógyárakban, azaz vízben oldották, szűrték és üstökben addig főzték, míg kásaszerű anyaggá alakult, végül kemencében kihevítették. Az országban több tucat sziksógyár működött, például Debrecen környékén Konyáron, a Fertőzugban Illmitzen, Kecskemét és Szeged környékén stb. Nagy sziksógyár működött a Palicsi-tó partján is. A sziksófőzésnek a szintetikus szódagyártás vetett véget és a 19. század közepén ez az iparág lassan elhalt (Szathmáry 1933). A 19. század végén és a 20. század elején a szikes tavak ismét felértékelődtek, vizük és iszapjuk gyógyhatása miatt. Az 1911-ben kiadott Magyar Fürdő Kalaluz szerint híres volt a Szabadka melletti Palicsi-tó, melynek szikes vize és iszapja egyaránt gyógyhatású volt, valamint a Melence község melletti gyógyiszapfürdő a Ruszanda-tó partján. A Kiskundorozsma melletti sziksós tavak gyógyhatását már az 1800-as évek elején felismerték, 1861-ben pedig a dorozsmai sziksós tó körül deszkabódék épültek az odalátogató, gyógyulni kívánó közönség jobb kiszolgálása érdekében (Sztriha 1937). Eredetileg az Orosháza melletti Gyopárosfürdő és Kakasszékfürdő is a szikes víz és iszap gyógyhatására alapult. Ezeknek a sekély vizeknek a nyarankénti kiszáradása megnehezítette a fürdőélet kialakulását, amin, a legtöbb helyen vízpótlással segítettek, utóbbi viszont az eredeti szikes gyógyfürdő jelleg részbeni vagy teljes megszűnését eredményezte. Szikes tavaink limnológai kutatása A szikes vizek limnológiai kutatása közel félévszázados múltra tekint vissza, ez elsősorban a különleges kemizmusra és annak az élővilágra gyakorolt hatására fókuszált (Tamásné Dvihally Zsuzsanna 1999, Schmidt 2003). Egészen a legutóbbi időkig teljesen hiányzott a vízalatti fényviszonyok ismerete (Vörös et al. 2006), a több évtizedes algológiai kutatás is a minőségi jegyekre koncentrált és egyáltalán nem rendelkeztünk mennyiségi adatokkal a fehér vizű szikes vizek planktonikus algaegyütteseiről (Fehér és Schmidt 2003). A víz színe szerint a szikes tavak egy részét fehér, más részét pedig fekete tónak nevezik, az előbbiek zavaros szürkésfehér színűek, utóbbiak fenékig átlátszóak, de sötét színűek. A fehér vizű tavak a lebegő agyagkolloidoktól zavarosak, Secchi-átlátszóságuk mindössze 1-5 cm (Megyeri 1959). Megyeri a két típus közötti számos átmenetről is említést tesz, sőt előfordulhat, hogy egyazon tómederben a víz egyik része zavaros piszkosfehér színű, a másik pedig fekete. Csak a

2 legutóbbi időben vált ismertté, hogy a Sárvíz völgyében kristálytiszta, átlátszó vizű szikes tavak is vannak, amelyek fenekét csillárkamoszat gyep fedi. Szikes tavaink geológiai, hidrológiai, ökológiai és természetvédelmi szempontból egyaránt egyedülálló speciális élőhelyek, ezért valamennyi hazai szikes tavunk ex lege védett. A legújabb 2000-ben megindult kutatások rendkívül sajátságos bakteriális méretű algák uralta algaegyüttesek jelenlétét mutatták ki az un. fehér vizű szikes tavakban (Vörös és V.-Balogh 2003, Vörös et al. 2005), ennek kapcsán 2004-ben vizsgálatsorozatot indítottunk vizük komplex, az algaegyüttesek létfeltételei szempontjából releváns tulajdonságai feltárására. A jelen dolgozat ennek a komplex kutatómunkának az eredményeire épül, bemutatja a fehér vizű szikes tavak algaélet szempontjából legfontosabb fizikai és kémiai tulajdonságait (Vörös et al. 2006), a fitoplankton mennyiségi viszonyait, elsődleges termelését és végül a bakteriológiai és zoológiai kutatások eddigi eredményei alapján felvázoljuk élőlényegyütteseik és környezetük trofikus kapcsolatrendszerét (Vörös et al. 2008, Boros et al. 2008a, 2008b). Eredmények és megbeszélésük A fitoplankton tömege és összetétele fehér vizű szikes tavakban A 2001 és 2008 között végzett a-klorofill mérések alapján mindegyik vizsgált tó hipertrófnak minősült. A legismertebb és legkarakterisztikusabb fehér vizű tavakban, a Kelemen-székben az a-klorofill koncentráció meghaladta az 500 µg/l-t, a Zab székben megközelítette a 400 µg/l értéket, a Böddi-székben pedig meghaladta az 1000 mikrogrammot literenként (1. táblázat). Ezt a hatalmas algatömeget a Böddi-szék kivételével bakteriális méretű un. pikoalgák hozták létre. Ezeknek a kisméretű eukarióta és prokarióta algáknak taxonómiai státuszát csak most kezdjük megismerni (Felföldi et al. 2008). A tavakban tömegesen előforduló 1-2 µm átmérőjű kokkoid zöldalgák és pikocianobaktériumok maximális egyedsűrűsége meghaladta a 100 milliót egy milliliter vízben. A pikoplanktonnak ilyen mértékű tömeges előfordulását eddig még sehol a világon nem közölték. 1 táblázat. Az a-klorofill koncentráció maximális értékei fehér vizű szikes tavakban közötti mérések alapján Víztér a-klorofill (µg/l) Jellemző planktonikus alga Kelemen-szék 545 pikocianobaktérium és pikoeukarióta Zab-szék 393 pikocianobaktérium és pikoeukarióta Szabadszállási Büdös-szék 797 pikocianobaktérium és pikoeukarióta Solti Bogárzó-szék 477 pikocianobaktérium és pikoeukarióta Böddi-szék 1550 pikocianobaktérium és Oocystis submarina Pusztaszeri Büdös-szék* 118 pikocianobaktérium és pikoeukarióta Kardoskúti Fehér-tó* 116 pikocianobaktérium és pikoeukarióta *Kevés adat Ezek a nagyon sekély állóvizek (vízmélység <0,5m) nemcsak a pikoplankton nagy egyedszáma és tömege miatt különlegesek, hanem azért is, mert úgy tengeri, mint édesvízi körülmények között a trofitás (összes algabiomassza) növekedésével a pikoplankton részaránya csökken, de ez a világszerte megfigyelt tendencia a fehér vizű szikes tavakban nem érvényesül (1. ábra). Ennek a kivételes viselkedésnek az okát egyelőre nem ismerjük. 2

3 Pikoplankton (%) Klorofill-a (µg/l) Más tavak Szikesek 1. ábra. Összefüggés a fitoplankton összes tömege (a-klorofill) és a pikoplankton részesedése között édesvizű sekély tavakban és a fehér vizű szikesekben A fitoplankton elsődleges termelése és a planktonegyüttesek légzése fehér vizű szikes tavakban A fitoplankton elsődleges termelését 2002-ben mértük a Kelemen-székben és a Zab-székben sötét-világos palack módszerrel oxigén indikálással, márciustól a tavak augusztus havi kiszáradásáig. A szénben kifejezett bruttó elsődleges termelés értéke a Kelemen-székben 50 g C/m 2 /évnek, a Zab-székben 45 g C/ m 2 / évnek adódott, ami igen alacsony oligotróf vizekre jellemző érték és ellentmond a tavak fentiekben megállapított hipertróf státuszának. Ennek a látszólagos ellentmondásnak magyarázata a tavak sekélységében és rendkívül kicsi, gyakran csak néhány centiméteres eufotikus mélységében rejlik. Ugyanerre az időszakra vonatkoztatva a planktonikus élőlényegyüttes szénben kifejezett légzése a Kelemen-székben 90 g C/m 2 /évnek, a Zab-székben 100 g C/m 2 /évnek adódott, ami egyben azt is jelenti, hogy ezek a tavak heterotróf rendszerek, ahol az algák elsődleges szervesanyag termelése mellett azzal megegyező méretű külső szervesanyag források is vannak. Ezt a megállapítást bizonyítja az a tény, hogy a tavak vizében a planktonikus baktériumok abundanciája nem korrelál a fitoplankton tömegének (a-klorofill) koncentrációjával, ami egyébként általános jelenség tavakban és tengerekben. A vizsgált tavakban a bakterioplankton mennyisége legalább egy nagyságrenddel haladja meg az a-klorofill alapján sekély tavakban várható értéket, és ugyancsak meghaladja az etiópiai sekély szikes tavak várható értékeit is (2. ábra). Jelenlegi ismereteink szerint a hazai szikesekben mért heterotróf baktérium abundancia értékekhez hasonló nagyságút (maximum 659 * 10 6 sejt/ml) eddig még nem mértek természetes vizekben. Önként adódik a kérdés, hogy mi a forrása ennek a nagymértékű külső szervesanyag terhelésnek, a továbbiakban erre keressük a választ. 3

4 log baktérium abundancia (sejt ml -1 ) Zinabu & Taylor ( 1997) Koncz et al. (1999) log a-klorofill (µg l -1 ) 2. ábra. Összefüggés a fitoplankton biomassza (a-klorofill) és a bakterioplankton abundancia között sekély tavakban és a fehér vizű szikesekben A vízimadarak anyagforgalmi szerepe fehér vizű szikes tavakban A tavakat felkereső vízimadarak mennyisége évszakosan jelentősen változik, nyáron nagyon kevés madár keresi fel a tavakat, ezzel szemben ősszel (télen) és tavasszal a vonuló és az áttelelő madarak hatalmas tömege figyelhető meg a vizeken. Ennek következtében a madarak által okozott szervesanyag, valamint urea, ásványi nitrogén és foszfor terhelés mértéke is jelentősen változik évszakosan. Szoros és szignifikáns korrelációt kaptunk a planktonikus élőlényegyüttesek légzése és a vízimadarak (nettóimportőr gild) becsült nettó szerves C terhelése között, ami egyértelmű bizonyíték arra nézve, hogy ezen tavak külső szervesanyagterhelését, és következésképpen kiemelkedő bakterioplankton gazdagságát a vízimadarak okozzák (3. ábra). Mindemellett az sem elhanyagolható körülmény, hogy a tavak algásodásáért is a madarak a felelősek, hiszen azok külső P és N terhelése is a vízimadaraktól származik (Boros 2007). 4

5 3. ábra. Összefüggés a havi átlagos nettó vízimadár szénterhelés és a szénben kifejezett havi átlagos respiráció között a Kelemen-székben és a Zab-székben 2002-ben A fehér vizű szikes tavak fitoplanktonjának fénylimitációja A világ tavainak többségében a fitoplankton szaporodását legtöbb esetben a növényi tápelemek, közülük is elsősorban a foszfor limitálja. A vizsgált szikes tavak esetében ez nincs így, itt óriási P, és mérsékelt N túlkínálat van. Az oldott reaktív P koncentráció rendszerint több ezer mikrogramm literenként. A NO 3 -N koncentráció általában az ortofoszfát foszforénál is kisebb, azaz a biológiailag hozzáférhető P és N aránya 1 alatti, ami relatív nitrogénhiányt jelez, hiszen az algák számára optimális N/P arány 6 körüli (Redfield et al. 1934). Mindebből az is látszik, hogy a szikes tavakban a fitoplankton nem tápanyaglimitált. Ennek ellenére sokszor hosszú időn át nagyon kicsi a fitoplankton biomasszája, amiért a fénylimitáció okolható. Az eufotikus mélység és a tavak teljes mélységének viszonya (Z mix /Z eu arány) a fitoplankton fotoszintézise és szaporodása szempontjából meghatározó tényező. Talling (1971) szerint a természetes fitoplankton együttesekben nettó fotoszintézis nem lehetséges akkor, ha a hányados értéke 5-nél nagyobb. Grobbelaar (1985) szerint a kritikus Z mix /Z eu érték 5,7. Az általunk vizsgált tavakban a Z mix /Z eu hányados értéke az esetek 40%-ában meghaladta az 5-öt, maximuma pedig 22 volt, azonban a fitoplankton biomasszáját a hányados növekvő értéke csak 12 felett korlátozta. Ez rendkívül jelentős eltérés az általános tapasztalathoz képest és minden bizonnyal a vizsgált vizek rendkívüli sekélységével magyarázható. Ismert, hogy a túlélés szempontjából a Z mix /Z eu hányados értékén kívül a fitoplankton cirkulációjának sebessége is fontos tényező, továbbá sekély vízben azonos áramlási sebesség esetén is gyakrabban jutnak fényhez az algák, a fluktuáló fényintenzitás pedig növeli a fotoszintézis hatékonyságát (Denman and Gargett 1983). Szikes tavaink esete tehát nagyon eltér az átlagostól, de nem egyedülálló. A kenyai sekély és turbid Baringo tóban a Z mix /Z eu hányados 19 volt, de még ekkor is mértek nettó fotoszintézist (Schagerl and Odour 2003). A fénylimitációval függ össze az a jelenség is, hogy a tavak rendkívüli sekélysége ellenére azokból rendszerint hiányzik a fitobentosz, csak planktonikus algák fordulnak elő bennük. 5

6 A fitoplankton és a bakterioplankton sorsa fehér vizű szikes tavakban Az algákat és a baktériumokat a heterotróf nanoflagelláták, a ciliáták és a kerekesférgek mellett a rákplankton fogyasztja. Amíg a tavak heterotróf egysejtűjeinek és kerekesférgeinek mennyiségi viszonyairól nincsenek ismereteink, a Cladocera és Copepoda plankton mennyisége jelentősen, legalább egy nagyságrenddel meghaladja a fitoplankton tömege alapján várható mennyiséget (4. ábra, Boros 2007). Ez azt is jelenti, hogy ezekben a tavakban az állatvilág produkciója alapvetően nem a planktonikus elsődleges termelésre épül, hanem más külső- és amint azt a fentiek során bemutattuk- madarak által importált szénforrásokra. A mezozooplankton kivételes gazdagságát ezekben a tavakban magyarázza a nagyon gazdag tápanyagkínálat (algák és baktériumok), de az minden bizonnyal összefügg potenciális fogyasztóik, a halak hiányával is. A vízipoloska és tócsarák dominálta nekton fogyasztói sem a halak, mint a felszíni vizek túlnyomó többségében, hanem a vízimadarak egy fajokban igen gazdag csoportja, az úgynevezett nettóexportőrök. 4. ábra. A Klorofill-a koncentráció és a zooplankton biomassza összefüggése a vizsgált szikes tavakon a nem szikes vizekre megállapított referencia egyenletekkel (1) alapadatokra: Auer et al. (2004), (2) tavi átlagokra: Auer et al. (2004); (3) alapadatokra: McCauley and Kallf (1981). Összegzés A hazai sekély szikes tavainknak három típusa van, (1) kristálytiszta, átlátszó, lebegő és oldott szervesanyagokban szegény vizek aljukon gazdag csillárkamoszat gyeppel, (2) barna vagy feketevizű színes oldott szervesanyagokban gazdag, lebegőanyagban szegény vizek és (3) piszkosfehér színű lebegőanyagoktól zavaros vizek. Utóbbiakra az eukarióta vagy prokarióta pikoalgák (átmérő <2 µm) dominanciája a jellemző. A fehér vizű szikes tavak egyedülálló pikoalga gazdagsága különleges természeti érték. A fitoplankton biomassza (a-klorofill koncentráció) alapján fehér vizű szikes tavaink hipertóf minőségűek. A fehér vizű tavakban a magas lebegőanyag koncentráció és az oldott színes szerves anyagok együttesen limitálják a fitoplankton produkcióját, ezért az eufotikus 6

7 mélység nagyon kicsi, ennek következtében a felületegységre vonatkoztatott elsődleges termelés alapján a tavak oligotrófnak minősülnek. A fehér vizű szikes tavak növényi tápanyagainak túlnyomó részét a vízimadarak szállítják, azokban sem a nitrogén sem a foszfor nem limitálja az algaéletet. A nettó importőr vízimadár csoport szervesanyag transzportja is nagyon jelentős, ez a tavak nettó heterotrófiáját okozza. A jelentős külső szervesanyag terhelés miatt a tavak bakterioplanktonja és zooplanktonja lényegesen gazdagabb, mint amit a fitoplankton elsődleges termelése indokol. A tavakból a halak hiányoznak, szerepüket vízimadarak látják el. Ezért összességében megállapítható, hogy a hazai fehér vizű szikes tavak olyan különleges ökológiai rendszerek, ahol kulcsszereplők a vízimadarak. A tavakban folyó energiaáramlás kezdeti és végpontján egyaránt madarak állnak, ami limnológiai tekintetben egyedülálló tulajdonság. Köszönetnyilvánítás A munka az OTKA (K73369) támogatásával készült. 7

8 IRODALOM Auer,B., Elzer, U., Arndt, H. (2004): Comparison of pelagic food webs in lakes along a trophic gradient and with seasonal aspects: influence of resource and predation. J. Plankton Res. 26: Boros E. (2007) Vízimadarak és fontosabb háttérváltozók szerepe fehér szikes vizek trofikus kapcsolataiban. Doktori értekezés, Debrecen, TTK. Boros, E., L. Forró, G. Gere, O. Kiss, L. Vörös & S. Andrikovics (2008a) The role of aquatic birds in the regulation of trophic relationship of continental soda pans in Hungary. Acta Zoologica Academiae Scientiarum Hungaricae 54: Boros, E., T. Nagy, Cs. Pigniczki, L. Kotymán, K. V.-Balogh & L. Vörös (2008b) The effect of aquatic birds on the nutrient load and water quality of soda pans in Hungary. Acta Zoologica Academiae Scientiarum Hungaricae 54: Denman, K. L. and A. E. Gargett (1983) Time and space scales of vertical mixing and advection of phytoplankton in the upper ocean. Limnol. Oceanogr. 28: Fehér G. és Schmidt A. (2003) A kiskunsági szikes tavak (KNP II) algológiai vizsgálata. Természetvédelmi Közlemények 10: Felföldi T., Somogyi B., Márialigeti K. & Vörös L. (2008) Duna-tisza közi szikes tavak pikoplanktonjának molekuláris biológiai jellemzése. Hidrológiai Közlöny 88: Grobbelaar, J. U. (1985) Phytoplankton productivity in turbid waters. J. Plankton Research 7: McCauley, E. and Kalff, J. (1981) Empirical relationships between phytoplankton and zooplankton biomass in lakes. Can. J. Fish. Aquat. Sci. 38: Megyeri J. (1959) Az alföldi szikes vizek összehasonlító hidrobiológiai vizsgálata. Acta Academiae Paedagogicae Szegediensis II Redfield A.C., (1934) On the proportions of organic derivations in sea water and their relation to the composition of plankton. In James Johnstone Memorial Volume. (ed. R.J.Daniel). University Press of Liverpool, pp Schagerl M. and S. O. Odour. (2003) On the limnology of Lake Baringo (Kenya): II: Pelagic primary production and algal compositionb of Lake Baringo, Kenya. Hydrobiologia : Schmidt A. (2003) A kiskunsági szikes tavak (KNP II) összehasonlító vízkémiai vizsgálata. Természetvédelmi Közlemények 10: Szathmáry L. (1933) A sziksófőzés története hazánkban. Természettudományi Közlöny 65: Sztriha K. (1937) Kiskundorozsma története. Kiskundorozsma község kiadása. pp Talling, J. F. (1971) The underwater light climate as a controlling factor in the production ecology of freswater phytoplankton. Verh. Int. Ver. Theor. Angew. Limnol. 19: Tamásné Dvihally Zs. (1999) Hazai Szikes vizeink kémiai jellege. Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 9: Vörös L. & V.-Balogh K. (2003) Fotoautotróf pikoplankton Duna-Tisza-közi szikes tavakban. Természetvédelmi Közlemények 10: Vörös L., V.-Balogh K. és Boros E. (2005) Pikoplankton dominancia szikes tavakban. Hidrológiai Közlöny 85: Vörös L., Boros E., Schmidt A., V.-Balogh K., Németh B., Somogyi B. & Mózes A. (2006) A fitoplankton fizikai és kémiai környezete fehér vizű szikes tavainkban. Hidrológiai Közlöny 86: Vörös, L., Somogyi, B., Boros, E. (2008) Birds cause net heterotrophy in shallow lakes. Acta Zoologica Academiae Scientiarum Hungaricae 54:

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Boros Emil Ökológia és természetvédelem: alkalmazott kutatások szerepe a gyakorlatban. FM: 2015. július 8. 1 http://www.hortobagyte.hu

Részletesebben

A pikoalgák sikeressége vízi ökoszisztémákban a környezeti faktorok tükrében

A pikoalgák sikeressége vízi ökoszisztémákban a környezeti faktorok tükrében A pikoalgák sikeressége vízi ökoszisztémákban a környezeti faktorok tükrében Készítette: Meller Nóra Környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Felföldi Tamás Tanársegéd Bevezetés, a vizsgálat tárgya

Részletesebben

"Szikes tavaink, mint különleges vizes élőhelyek jelentősége a biodiverzitás megőrzésében"

Szikes tavaink, mint különleges vizes élőhelyek jelentősége a biodiverzitás megőrzésében "Szikes tavaink, mint különleges vizes élőhelyek jelentősége a biodiverzitás megőrzésében" Dr. Boros Emil vizes élőhelyeinken 2016. május 20. 1 A vizes élőhelyek kritériumai (Dévai, 2000) középvízállás

Részletesebben

Szikes tavak védelme a Kárpátmedencében. Szikes tavak ökológiai állapota és természetvédelmi helyzete a Kárpátmedencében

Szikes tavak védelme a Kárpátmedencében. Szikes tavak ökológiai állapota és természetvédelmi helyzete a Kárpátmedencében Szikes tavak védelme a Kárpátmedencében LIFE + Action D5. Szikes tavak ökológiai állapota és természetvédelmi helyzete a Kárpátmedencében (előzetes eredmények) [LIFE07NAT/H/000324)] 2009-2013 Boros Emil

Részletesebben

A BALATON PLANKTONIKUS ÉS ÜLEDÉKLAKÓ ALGAEGYÜTTESEINEK SZEREPE ÉS SZABÁLYOZÓ TÉNYEZŐI

A BALATON PLANKTONIKUS ÉS ÜLEDÉKLAKÓ ALGAEGYÜTTESEINEK SZEREPE ÉS SZABÁLYOZÓ TÉNYEZŐI A BALATON PLANKTONIKUS ÉS ÜLEDÉKLAKÓ ALGAEGYÜTTESEINEK SZEREPE ÉS SZABÁLYOZÓ TÉNYEZŐI Vörös Lajos, Somogyi Boglárka, V.-Balogh Katalin és Németh Balázs MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, Tihany Összefoglalás.

Részletesebben

A BALATON ALGAEGYÜTTESEINEK SZEREPE A TÓ VÍZMINŐSÉGÉNEK ALAKÍTÁSÁBAN

A BALATON ALGAEGYÜTTESEINEK SZEREPE A TÓ VÍZMINŐSÉGÉNEK ALAKÍTÁSÁBAN A BALATON ALGAEGYÜTTESEINEK SZEREPE A TÓ VÍZMINŐSÉGÉNEK ALAKÍTÁSÁBAN Vörös Lajos 1, Somogyi Boglárka 1, Bányász Dorottya 2 és Németh Balázs 1 1 MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, Tihany 2 Babes-Bolyai

Részletesebben

A vízi ökoszisztémák

A vízi ökoszisztémák A vízi ökoszisztémák Az ökoszisztéma Az ökoszisztéma, vagy más néven ökológiai rendszer olyan strukturális és funkcionális rendszer, amelyben a növények, mint szerves anyag termelők, az állatok mint fogyasztók,

Részletesebben

TÉLI PIKOPLANKTON TÖMEGPRODUKCIÓK SZIKES TAVAINKBAN

TÉLI PIKOPLANKTON TÖMEGPRODUKCIÓK SZIKES TAVAINKBAN TÉLI PIKOPLANKTON TÖMEGPRODUKCIÓK SZIKES TAVAINKBAN SOMOGYI BOGLÁRKA 1 FELFÖLDI TAMÁS 2 SOLYMOSI KATALIN 2 BÖDDI BÉLA 2 MÁRIALIGETI KÁROLY 2 VÖRÖS LAJOS 1 1 - MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, 2

Részletesebben

Ecology of Lake Balaton/ A Balaton ökológiája MTA BLKI Elektronikus folyóirata 2011. 1(1): 76-84.

Ecology of Lake Balaton/ A Balaton ökológiája MTA BLKI Elektronikus folyóirata 2011. 1(1): 76-84. Ecology of Lake Balaton/ A Balaton ökológiája MTA BLKI Elektronikus folyóirata 2011. 1(1): 76-84. VÍZALATTI FÉNYVISZONYOK A BALATONBAN Vörös Lajos* MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, 8237 Tihany,

Részletesebben

Az ökológia rendszer (ökoszisztéma) Ökológia előadás 2014 Kalapos Tibor

Az ökológia rendszer (ökoszisztéma) Ökológia előadás 2014 Kalapos Tibor Az ökológia rendszer (ökoszisztéma) Ökológia előadás 2014 Kalapos Tibor ökológiai rendszer - mi is ez? Az élőlényközösség és élettelen környezete együtt, termodinamikailag nyílt rendszer, komponensei között

Részletesebben

Az energia áramlása a közösségekben

Az energia áramlása a közösségekben Az energia áramlása a közösségekben minden biológiai entitásnak szüksége van: anyagra energiára kísértés: ugyanúgy kezelni az anyag- és energia körforgást mint szervezetek esetében DE: elvetettük a Clements

Részletesebben

A fitoplankton diverzitásának vizsgálata

A fitoplankton diverzitásának vizsgálata A fitoplankton diverzitásának vizsgálata A projekt célkitűzéseinek megfelelően Intézetünk algológiai kutatócsoportja a fitoplankton biodiverzitását, illetve különböző vízkémiai és fizikai paraméterek diverzitásra

Részletesebben

Plankton. Szeszton: mikrohordalék Élő: bioszeszton Holt: abioszeszton. Bioszeszton - lebegő: plankton (euplankton, potamoplankton, tichoplankton)

Plankton. Szeszton: mikrohordalék Élő: bioszeszton Holt: abioszeszton. Bioszeszton - lebegő: plankton (euplankton, potamoplankton, tichoplankton) Vízi életközösségek Vizi élettájak Vizi életközösségek Szeszton: mikrohordalék Élő: bioszeszton Holt: abioszeszton Plankton Bioszeszton - lebegő: plankton (euplankton, potamoplankton, tichoplankton) Bakterioplankton

Részletesebben

OTKA - zárójelentés (2005-2008)

OTKA - zárójelentés (2005-2008) OTKA - zárójelentés (2005-2008) 1. Bevezetés és célkitűzések Az oligotrofizációs folyamatok stabilitása, a külső rehabilitációs beavatkozások eredményessége szempontjából döntő jelentőségű a tápanyagok,

Részletesebben

Stenger-Kovács Csilla és Lengyel Edina. A Magyar Hidrológiai Társaság Szikes Vízi Munkacsoportjának éves találkozója 2011. június 17-18.

Stenger-Kovács Csilla és Lengyel Edina. A Magyar Hidrológiai Társaság Szikes Vízi Munkacsoportjának éves találkozója 2011. június 17-18. Hazai és s osztrák k kis szikes vízterek v kovaalga összetételetele Stenger-Kovács Csilla és Lengyel Edina A Magyar Hidrológiai Társaság Szikes Vízi Munkacsoportjának éves találkozója 2011. június 17-18.

Részletesebben

Terhelések hatása és az ökopotenciál meghatározása mesterséges és erősen módosított vizek esetén

Terhelések hatása és az ökopotenciál meghatározása mesterséges és erősen módosított vizek esetén 6.1 háttéranyag Függelék: Terhelések hatása és az ökopotenciál meghatározása mesterséges és erősen módosított vizek esetén A VKI előírásainak megfelelően a mesterséges és erősen módosított vizek esetén

Részletesebben

Eötvös Loránd Tudományegyetem Biológia Doktori Iskola (Dr. Erdei Anna) Kísérletes Növénybiológia Doktori Program (Dr.

Eötvös Loránd Tudományegyetem Biológia Doktori Iskola (Dr. Erdei Anna) Kísérletes Növénybiológia Doktori Program (Dr. Eötvös Loránd Tudományegyetem Biológia Doktori Iskola (Dr. Erdei Anna) Kísérletes Növénybiológia Doktori Program (Dr. Szigeti Zoltán) Doktori (PhD) értekezés tézisei Pikoeukarióta algák jelentősége sekély

Részletesebben

Felszíni vizek. Vízminőség, vízvédelem

Felszíni vizek. Vízminőség, vízvédelem Felszíni vizek Vízminőség, vízvédelem VÍZKÉSZLETEK 1.4 milliárd km 3, a földkéreg felszínének 71 %-át borítja víz 97.4% óceánok, tengerek 2.6 % édesvíz 0.61 % talajvíz 1.98% jég (jégsapkák, gleccserek)

Részletesebben

Nyár eleji kisrák-együttesek (Copepoda, Cladocera) faunisztikai és mennyiségi vizsgálata a Kárpátmedence asztatikus szikes tavaiban

Nyár eleji kisrák-együttesek (Copepoda, Cladocera) faunisztikai és mennyiségi vizsgálata a Kárpátmedence asztatikus szikes tavaiban Nyár eleji kisrák-együttesek (Copepoda, Cladocera) faunisztikai és mennyiségi vizsgálata a Kárpátmedence asztatikus szikes tavaiban Horváth Zsófia 1 Vad Csaba Ferenc 1,2 - Vörös Lajos 3 Boros Emil 4 1

Részletesebben

EGY SZIKES TÓ KÖVES PARTSZAKASZÁNAK ÉLŐBEVONAT VIZSGÁLATA

EGY SZIKES TÓ KÖVES PARTSZAKASZÁNAK ÉLŐBEVONAT VIZSGÁLATA EGY SZIKES TÓ KÖVES PARTSZAKASZÁNAK ÉLŐBEVONAT VIZSGÁLATA VIDA-VARGA ÉVA 1,2, MÁTRAI ILDIKÓ 2, LAKATOS GYULA 1 1 - DE TTK Alkalmazott Ökológiai Tanszék, 2 - Eötvös József Főiskola Műszaki és Gazdálkodási

Részletesebben

Ecology of Lake Balaton/ A Balaton ökológiája

Ecology of Lake Balaton/ A Balaton ökológiája Ecology of Lake Balaton/ A Balaton ökológiája MTA ÖK BLI Elektronikus folyóirata 216. 3: 16-26. A FITOPLANKTON SZEZONÁLIS DINAMIKÁJA A BALATONBAN 216-BAN Somogyi Boglárka*, Tugyi Nóra, Vörös Lajos MTA

Részletesebben

AZ EUKARIÓTA ÉS PROKARIÓTA

AZ EUKARIÓTA ÉS PROKARIÓTA IX. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia Kolozsvár, 2006 november 25-26 BABEŞ-BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM, BIOLÓGIA-GEOLÓGIA KAR, BIOLÓGIA SZAK, KOLOZSVÁR MTA BALATONI LIMNOLÓGIAI KUTATÓINTÉZET, TIHANY AZ

Részletesebben

Energiaáramlás a közösségekben

Energiaáramlás a közösségekben Energiaáramlás a közösségekben A Napból származó és a vízbe/talajba jutó energia sorsa Lindeman (1942) - energetika (Elton 1927) IBP Biomassza = szervezetek területegységre eső tömege energia (joule/m2)

Részletesebben

Milyen hatást gyakorolnak a befolyók a Balaton halfaunájára?

Milyen hatást gyakorolnak a befolyók a Balaton halfaunájára? Milyen hatást gyakorolnak a befolyók a Balaton halfaunájára? Takács Péter, Erős Tibor, Sály Péter, Specziár András, Vitál Zoltán, Dolezsai Anna, Bíró Péter MTA ÖK BLI, 8237, Tihany, Klebelsberg Kuno u.

Részletesebben

A Tócó, egy tipikus alföldi ér vízminőségi jellemzése

A Tócó, egy tipikus alföldi ér vízminőségi jellemzése A Tócó, egy tipikus alföldi ér vízminőségi jellemzése Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlés Somlyai Imre, Dr. Grigorszky István Debreceni Egyetem, Hidrobiológiai Tanszék Témafelvetés

Részletesebben

A FITOPLANKTON NAPI GYAKORISÁGÚ MONITOROZÁSA A BALATON KESZTHELYI- MEDENCÉJÉBEN ÉS A FITOPLANKTON DINAMIKA MODELLEZÉSE

A FITOPLANKTON NAPI GYAKORISÁGÚ MONITOROZÁSA A BALATON KESZTHELYI- MEDENCÉJÉBEN ÉS A FITOPLANKTON DINAMIKA MODELLEZÉSE A FITOPLANKTON NAPI GYAKORISÁGÚ MONITOROZÁSA A BALATON KESZTHELYI- MEDENCÉJÉBEN ÉS A FITOPLANKTON DINAMIKA MODELLEZÉSE Istvánovics Vera és Honti Márk MTA Vízgazdálkodási Kutatócsoport BME Víziközmű és

Részletesebben

A Föld ökoszisztémája

A Föld ökoszisztémája A Föld ökoszisztémája Az ökoszisztéma Az ökoszisztéma, vagy más néven ökológiai rendszer olyan strukturális és funkcionális rendszer, amelyben a növények, mint szerves anyag termelők, az állatok mint fogyasztók,

Részletesebben

ALLOCHTON ÉS AUTOCHTON SZERVESANYAGOK SZEREPE A BALATON VÍZMINŐSÉGÉNEK ALAKÍTÁSÁBAN

ALLOCHTON ÉS AUTOCHTON SZERVESANYAGOK SZEREPE A BALATON VÍZMINŐSÉGÉNEK ALAKÍTÁSÁBAN ALLOCHTON ÉS AUTOCHTON SZERVESANYAGOK SZEREPE A BALATON VÍZMINŐSÉGÉNEK ALAKÍTÁSÁBAN V.-Balogh Katalin és Vörös Lajos MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, Tihany Összefoglalás. 26-ban munkánk célja az

Részletesebben

Az ivadék termelése/nevelése lehalászása és teleltetése. Dr. Bokor Zoltán, tudományos munkatárs Dr. Horváth László, egyetemi tanár

Az ivadék termelése/nevelése lehalászása és teleltetése. Dr. Bokor Zoltán, tudományos munkatárs Dr. Horváth László, egyetemi tanár Az ivadék termelése/nevelése lehalászása és teleltetése Dr. Bokor Zoltán, tudományos munkatárs Dr. Horváth László, egyetemi tanár A tavi ivadék előnevelés technológiája Keltetőházi lárva előállításra

Részletesebben

A CYLINDROSPERMOPSIS RACIBORSKII NITROGÉNKÖTŐ KÉKALGA SZAPORODÁSA KÜLÖNBÖZŐ NITROGÉNFORRÁSOKON

A CYLINDROSPERMOPSIS RACIBORSKII NITROGÉNKÖTŐ KÉKALGA SZAPORODÁSA KÜLÖNBÖZŐ NITROGÉNFORRÁSOKON A CYLINDROSPERMOPSIS RACIBORSKII NITROGÉNKÖTŐ KÉKALGA SZAPORODÁSA KÜLÖNBÖZŐ NITROGÉNFORRÁSOKON Présing Mátyás 1, Kenesi Gyöngyi 1, Hesham M. Shafik 1,2, Kovács W. Attila 1 és Herodek Sándor 1 1 MTA Balatoni

Részletesebben

1.Gyakorlat. Bodáné Kendrovics Rita főiskolai adjunktus

1.Gyakorlat. Bodáné Kendrovics Rita főiskolai adjunktus Vízminőség-védelem 1.Gyakorlat Vízminősítés, s, vízminv zminőség Bodáné Kendrovics Rita főiskolai adjunktus BMF-RKK KörnyezetmK rnyezetmérnöki Intézet Vízminőség: A víz v z fizikai, kémiai, k biológiai

Részletesebben

A tó éves fajlagos foszforterhelése másképpen: Ahol a retenciós idő évben kifejezve P L. : Ptot éves P in

A tó éves fajlagos foszforterhelése másképpen: Ahol a retenciós idő évben kifejezve P L. : Ptot éves P in Téma: A foszforterhelés és a primer produkció összefüggése Variancia magyarázata Vízi trofikus szintek, trofikus hálózatok léte és sajátosságai A PEG-modell értelmezése: eltérő táplálékhálózatok szukcessziója

Részletesebben

1-2. melléklet: Állóvíz típusok referencia jellemzői (3, 13, 14, 15)

1-2. melléklet: Állóvíz típusok referencia jellemzői (3, 13, 14, 15) Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv 2-18 Nagykunság 1-2. melléklet: Állóvíz típusok referencia jellemzői (3, 13, 14, 15) 1-2. melléklet Állóvíz típusok referencia jellemzői - 1 - 1-2. melléklet: Állóvíz típusok

Részletesebben

SZERVESANYAG VIZSGÁLATOK A DUNA KÖZÉPSÔ SZAKASZÁN

SZERVESANYAG VIZSGÁLATOK A DUNA KÖZÉPSÔ SZAKASZÁN SZERVESANYAG VIZSGÁLATOK A DUNA KÖZÉPSÔ SZAKASZÁN Tóth Bence 1, Bódis Erika, Kiss Keve Tihamér és Oertel Nándor Kivonat Vízi ökoszisztémákban a partikulált szervesanyag vizsgálata elengedhetetlen az anyagforgalmi

Részletesebben

A KLÍMAVÁLTOZÁS LEHETSÉGES HATÁSAINAK MODELLEZÉSE DUNAI FITOPLANKTON ADATSOR ALAPJÁN

A KLÍMAVÁLTOZÁS LEHETSÉGES HATÁSAINAK MODELLEZÉSE DUNAI FITOPLANKTON ADATSOR ALAPJÁN A KLÍMAVÁLTOZÁS LEHETSÉGES HATÁSAINAK MODELLEZÉSE DUNAI FITOPLANKTON ADATSOR ALAPJÁN Doktori (PhD) értekezés tézisei Sipkay Csaba Budapest 2010 A doktori iskola megnevezése: tudományága: Budapesti Corvinus

Részletesebben

BIOLÓGIAI PRODUKCIÓ. Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása

BIOLÓGIAI PRODUKCIÓ. Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása BIOLÓGIAI PRODUKCIÓ Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása az elsődleges v. primer produkció; A fogyasztók és a lebontók

Részletesebben

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A Debreceni Szennyvíztisztító telep a kommunális szennyvizeken kívül, időszakosan jelentős mennyiségű, ipari eredetű vizet is fogad. A magas szervesanyag koncentrációjú

Részletesebben

Intenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok

Intenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért Intenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok

Részletesebben

AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSA A KULTÚRNÖVÉNYEKRE ÉS A GYOMOSODÁSRA

AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSA A KULTÚRNÖVÉNYEKRE ÉS A GYOMOSODÁSRA PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR NÖVÉNYVÉDELMI INTÉZET NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÉS KERTÉSZETI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA ISKOLA VEZETŐ DR. GÁBORJÁNYI RICHARD MTA DOKTORA AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSA A KULTÚRNÖVÉNYEKRE

Részletesebben

Tócsarákok (Crustacea: Anostraca) elterjedése. és s trofikus szerepe a KárpK medencei asztatikus szikes tavakban

Tócsarákok (Crustacea: Anostraca) elterjedése. és s trofikus szerepe a KárpK medencei asztatikus szikes tavakban Tócsarákok (Crustacea: Anostraca) elterjedése és s trofikus szerepe a KárpK rpát- medencei asztatikus szikes tavakban Horváth Zsófia ELTE TTK Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék Vörös Lajos MTA Balatoni

Részletesebben

Mészáros Szilvia* Boromisza Zsombor Módosné Bugyi Ildikó. Kavicsbányatavak fenntartási gyakorlata hazai példák alapján

Mészáros Szilvia* Boromisza Zsombor Módosné Bugyi Ildikó. Kavicsbányatavak fenntartási gyakorlata hazai példák alapján Mészáros Szilvia* Boromisza Zsombor Módosné Bugyi Ildikó Kavicsbányatavak fenntartási gyakorlata hazai példák alapján Budapesti Corvinus Egyetem Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék * szilvia.meszaros22@gmail.com

Részletesebben

1-1. melléklet: Vízfolyás típusok referencia jellemzői (16, 17, 18, 20 típus)

1-1. melléklet: Vízfolyás típusok referencia jellemzői (16, 17, 18, 20 típus) Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv 2-18 Nagykunság 1-1. melléklet: Vízfolyás típusok referencia jellemzői (16, 17, 18, 20 típus) 1-1. melléklet Vízfolyás típusok referencia jellemzői - 1 - 1-1. melléklet: Vízfolyás

Részletesebben

2. KIS-BALATON ANKÉT

2. KIS-BALATON ANKÉT 2. KIS-BALATON ANKÉT Összefoglaló értékelés a Kis-Balaton Védőrendszer 1991-1995 közötti kutatási eredményeiről SUB Göttlngen 206 483 945 97B5071 Szerkesztette: POMOGYI PIROSKA Keszthely, 1996. szeptember

Részletesebben

A dunai fitoplankton mennyiségi változása között

A dunai fitoplankton mennyiségi változása között A dunai fitoplankton mennyiségi változása 1979-2012 között Molnár Levente Farkas ELTE-TTK, Környezettudományi Doktori Iskola I. Bevezetés Megkezdtük a közel 40 évnyi fitoplankton adatok adatbázisba rendezését

Részletesebben

12. évfolyam esti, levelező

12. évfolyam esti, levelező 12. évfolyam esti, levelező I. ÖKOLÓGIA EGYED FELETTI SZERVEZŐDÉSI SZINTEK 1. A populációk jellemzése, növekedése 2. A populációk környezete, tűrőképesség 3. Az élettelen környezeti tényezők: fény hőmérséklet,

Részletesebben

Az ökoszisztéma Szerkesztette: Vizkievicz András

Az ökoszisztéma Szerkesztette: Vizkievicz András Az ökoszisztéma Szerkesztette: Vizkievicz András Az ökoszisztéma jelentése: ökológiai rendszer. Nem szerveződési szint. Az ökoszisztéma az ökológiai jelenségek értelmezése, vizsgálata céljából, (az ökológiai

Részletesebben

FORRÁSOK TERMÉSZETVÉDELMI ÉRTÉKFELTÁRÁSA ÉS NYILVÁNTARTÁSA. Havassy András 1 Kiss Gábor 2. Bevezetés

FORRÁSOK TERMÉSZETVÉDELMI ÉRTÉKFELTÁRÁSA ÉS NYILVÁNTARTÁSA. Havassy András 1 Kiss Gábor 2. Bevezetés Földrajzi Konferencia, Szeged 2001. FORRÁSOK TERMÉSZETVÉDELMI ÉRTÉKFELTÁRÁSA ÉS NYILVÁNTARTÁSA Havassy András 1 Kiss Gábor 2 Bevezetés Az 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről (a továbbiakban

Részletesebben

Horváth Zsófia. [Tócsarákok (Anostraca) és kisrákok (Copepoda, Cladocera) elterjedése és trofikus szerepe a Kárpát-medence asztatikus szikes tavaiban]

Horváth Zsófia. [Tócsarákok (Anostraca) és kisrákok (Copepoda, Cladocera) elterjedése és trofikus szerepe a Kárpát-medence asztatikus szikes tavaiban] Horváth Zsófia Distribution and trophic role of fairy shrimps (Anostraca) and microcrustaceans (Copepoda, Cladocera) in the astatic soda pans of the Carpathian Basin [Tócsarákok (Anostraca) és kisrákok

Részletesebben

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági mintaterületeken Varga Ádám Szabó Mária ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Sopron,

Részletesebben

Biomassza és produktivitás közti összefüggések

Biomassza és produktivitás közti összefüggések Biomassza és produktivitás közti összefüggések adott NPP-t kisebb biomassza is megtermelhet ha erdőket összehasonlítunk nem-erdei terresztris rendszerekel biomassza kisebb a vízi rendszerekben P : B arányok

Részletesebben

Duna Stratégia Zöld minikonferencia október 8. A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban

Duna Stratégia Zöld minikonferencia október 8. A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban Tóth Eszter MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet Pannon Egyetem Földünk klímája 10 millió évvel ezelőttől napjainkig Forrás: met.hu Az elmúlt

Részletesebben

Tápanyagok vízi közösségekben

Tápanyagok vízi közösségekben Tápanyagok vízi közösségekben eltérések a szárazföldiekhez képest: BE: KI: a legtöbb anyag kívülről mosódik be patak, folyó, kifolyásos tó kimosódás nagy tavak és óceánok ülepedés Folyóvizek Hubbard Brook:

Részletesebben

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság BEVEZETÉS A projekt a Kárpát-medence egyik legnagyobb jelentőségű időszakos szikes taván

Részletesebben

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Bevezetés A Föld teljes vízkészlete,35-,40 milliárd km3-t tesz ki Felszíni vizek ennek 0,0 %-át alkotják Jelentőségük: ivóvízkészlet, energiatermelés,

Részletesebben

11. évfolyam esti, levelező

11. évfolyam esti, levelező 11. évfolyam esti, levelező I. AZ EMBER ÉLETMŰKÖDÉSEI II. ÖNSZABÁLYOZÁS, ÖNREPRODUKCIÓ 1. A szabályozás információelméleti vonatkozásai és a sejtszintű folyamatok (szabályozás és vezérlés, az idegsejt

Részletesebben

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

3. Ökoszisztéma szolgáltatások 3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat

Részletesebben

Kerekesféreg (Rotifera) együttesek faunisztikai és ökológiai vizsgálata a Kárpát-medence időszakos szikesein

Kerekesféreg (Rotifera) együttesek faunisztikai és ökológiai vizsgálata a Kárpát-medence időszakos szikesein DE TTK 1949 Kerekesféreg (Rotifera) együttesek faunisztikai és ökológiai vizsgálata a Kárpát-medence időszakos szikesein Egyetemi doktori (PhD) értekezés Tóth Adrienn Témavezetők: Dr. Nagy Sándor Alex

Részletesebben

Vízkémia Víztípusok és s jellemző alkotórészei Vincze Lászlóné dr. főiskolai docens Vk_7 1. Felszíni vizek A környezeti hatásoknak leginkább kitett víztípus Oldott sótartalom kisebb a talaj és mélységi

Részletesebben

Magyarországi állóvizek sugaras szimmetriájú kovaalgái. Elterjedés, diverzitás Ács Éva és Kiss Keve Tihamér

Magyarországi állóvizek sugaras szimmetriájú kovaalgái. Elterjedés, diverzitás Ács Éva és Kiss Keve Tihamér Magyarországi állóvizek sugaras szimmetriájú kovaalgái. Elterjedés, diverzitás Ács Éva és Kiss Keve Tihamér MTA Ökológiai Kutatóközpont Duna-kutató Intézet Bevezetés A sugaras szimmetriájú algák fontos

Részletesebben

Algaközösségek ökológiai, morfológiai és genetikai diverzitásának összehasonlítása szentély jellegű és emberi használatnak kitett élőhelykomplexekben

Algaközösségek ökológiai, morfológiai és genetikai diverzitásának összehasonlítása szentély jellegű és emberi használatnak kitett élőhelykomplexekben Algaközösségek ökológiai, morfológiai és genetikai diverzitásának összehasonlítása szentély jellegű és emberi használatnak kitett élőhelykomplexekben Duleba Mónika Környezettudományi Doktori Iskola I.

Részletesebben

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:

Részletesebben

Mezőgazdasággal kapcsolatos hidromorfológiai terhelések és hatások a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben

Mezőgazdasággal kapcsolatos hidromorfológiai terhelések és hatások a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben Mezőgazdasággal kapcsolatos hidromorfológiai terhelések és hatások a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben Dr. Fehér János c. egyetemi docens FAMIFE Consulting Kutató, Tanácsadó és Szolgáltató Kft. Gödöllő,

Részletesebben

Populáció A populációk szerkezete

Populáció A populációk szerkezete Populáció A populációk szerkezete Az azonos fajhoz tartozó élőlények egyedei, amelyek adott helyen és időben együtt élnek és egymás között szaporodnak, a faj folytonosságát fenntartó szaporodásközösséget,

Részletesebben

MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM

MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM I. félév Az élőlények rendszerezése A vírusok Az egysejtűek Baktériumok Az eukariota egysejtűek A gombák A zuzmók

Részletesebben

KORMENDI10.QXD 2007.10.29. 12:26 Page 121

KORMENDI10.QXD 2007.10.29. 12:26 Page 121 KORMENDI10.QXD 2007.10.29. 12:26 Page 121 Natura Somogyiensis 10 121-126 Kaposvár, 2007 Zooplankton vizsgálatok gemenci vizes élõhelyeken KÖRMENDI SÁNDOR Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar Természetvédelmi

Részletesebben

Dr. Licskó István tudományos önéletrajza és publikációi

Dr. Licskó István tudományos önéletrajza és publikációi Dr. Licskó István tudományos önéletrajza és publikációi Személyi rész Foglalkozása Műegyetemi oktató Szakosodása Víz és szennyvíztisztítás Beosztása a cégnél Egyetemi docens Születési év 1946 Főbb szakterületei

Részletesebben

Összefoglaló jelentés A Kárpát-medencei szikes tavak védelme című [LIFE07NAT/H/000324)] program 2009 2010. évi eredményeiről.

Összefoglaló jelentés A Kárpát-medencei szikes tavak védelme című [LIFE07NAT/H/000324)] program 2009 2010. évi eredményeiről. Összefoglaló jelentés A Kárpát-medencei szikes tavak védelme című [LIFE07NAT/H/000324)] program 2009 2010. évi eredményeiről. A Hortobágy Természetvédelmi Egyesület, mint kedvezményezett az Európai Unió

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1031/2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Nitrogénművek Vegyipari Zrt. Minőségellenőrző és minőségbiztosítási osztály

Részletesebben

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy

Részletesebben

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök Tartalom 5. évfolyam... 1 Tájékozódás a térképen, térképismeret... 1 Az időjárás és az éghajlat elemei... 2 A földfelszín változása...2 Környezetünk élővilága... 3 6. évfolyam... 4 Tájékozódás a térképen

Részletesebben

TEGZESEGYÜTTESEK (TRICHOPTERA) DIVERZITÁSA A KEMENCE-PATAK VÍZGYŰJTŐJÉNEK (BÖRZSÖNY) GÁZLÓ ÉS MEDENCE ÉLŐHELYTÍPUSAIBAN

TEGZESEGYÜTTESEK (TRICHOPTERA) DIVERZITÁSA A KEMENCE-PATAK VÍZGYŰJTŐJÉNEK (BÖRZSÖNY) GÁZLÓ ÉS MEDENCE ÉLŐHELYTÍPUSAIBAN 207 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung 13: 207 211, 2005 TEGZESEGYÜTTESEK (TRICHOPTERA) DIVERZITÁSA A KEMENCE-PATAK VÍZGYŰJTŐJÉNEK (BÖRZSÖNY) GÁZLÓ ÉS MEDENCE ÉLŐHELYTÍPUSAIBAN SCHMERA DÉNES 1 ERŐS TIBOR 2 1

Részletesebben

Függelék a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 2. és 3. mellékletéhez

Függelék a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 2. és 3. mellékletéhez Függelék a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 2. és 3. mellékletéhez A 2. (3) bekezdésében hivatkozott szabványok listája Tartalom 1. Talajvizsgálatok... 2 2. Felszíni, felszín alatti és öntözővizek vizsgálata...

Részletesebben

A felszíni vizek fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságai, a benne lezajló folyamatok, a víz mint élőhely jellemzése

A felszíni vizek fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságai, a benne lezajló folyamatok, a víz mint élőhely jellemzése A felszíni vizek fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságai, a benne lezajló folyamatok, a víz mint élőhely jellemzése A víz körforgása a Földön ezer km3 % újratermelődési idő óceánok és tengerek 1 380

Részletesebben

A BHTWaQe modell vízminv

A BHTWaQe modell vízminv A BHTWaQe modell vízminv zminőségi moduljának alkalmazási lehetőségei Vízminőség g modellezés Dr. Kutics Károly K Balatoni Integráci ciós s Kht. felkért szakért rtője K+F Consulting Kft. Siófok 2006. június

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Hatóság. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Hatóság. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Hatóság RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH-1-1375/2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. Központi Vizsgálólaboratórium Somogy megyei Vizsgálólaboratórium

Részletesebben

Felkészülés: Berger Józsefné Az ember című tankönyvből és Dr. Lénárd Gábor Biologia II tankönyvből.

Felkészülés: Berger Józsefné Az ember című tankönyvből és Dr. Lénárd Gábor Biologia II tankönyvből. Minimum követelmények biológiából Szakkközépiskola és a rendes esti gimnázium számára 10. Évfolyam I. félév Mendel I, II törvényei Domináns-recesszív öröklődés Kodomináns öröklődés Intermedier öröklődés

Részletesebben

VKI szempontú monitorozás Magyarországon. Zagyva Andrea andrea.zagyva@vm.gov.hu Vízgyűjtő-gazdálkodási és Vízvédelmi Főosztály

VKI szempontú monitorozás Magyarországon. Zagyva Andrea andrea.zagyva@vm.gov.hu Vízgyűjtő-gazdálkodási és Vízvédelmi Főosztály VKI szempontú monitorozás Magyarországon Zagyva Andrea andrea.zagyva@vm.gov.hu Vízgyűjtő-gazdálkodási és Vízvédelmi Főosztály Felszíni vizes monitoring-rendszer 1960-as évek-2005: a monitoring-hálózat

Részletesebben

VÍZGAZDÁLKODÁS. Vízminõség ELÕADÁS ÁTTEKINTÉSE A BIOLÓGIAI VÍZMINÕSÍTÉS HAZAI GYAKORLATA

VÍZGAZDÁLKODÁS. Vízminõség ELÕADÁS ÁTTEKINTÉSE A BIOLÓGIAI VÍZMINÕSÍTÉS HAZAI GYAKORLATA ELÕADÁS ÁTTEKINTÉSE VÍZGAZDÁLKODÁS A vízek fizikai, organoleptikus, kémiai, biológiai, bakteriológiai jellemzése. Vízminõség A BIOLÓGIAI VÍZMINÕSÍTÉS HAZAI GYAKORLATA 1. Organoleptikus (érzékszervi tulajdonságok);.

Részletesebben

Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés)

Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) 5. óra Élőlényismeret I. Az alsóbbrendű szervezetek (fito- és zooplankton szervezetek), növényi és állati szervezetek Makroelemek Tápanyagok Mikroelemek

Részletesebben

Az Alföld rétegvíz áramlási rendszerének izotóphidrológiai vizsgálata. Deák József GWIS Kft Albert Kornél Micro Map BT

Az Alföld rétegvíz áramlási rendszerének izotóphidrológiai vizsgálata. Deák József GWIS Kft Albert Kornél Micro Map BT Az Alföld rétegvíz áramlási rendszerének izotóphidrológiai vizsgálata Deák József GWIS Kft Albert Kornél Micro Map BT Koncepcionális modellek az alföldi rétegvíz áramlási rendszerek működésére gravitációs

Részletesebben

Életünk és a víz. Kiss Miklós www.vizinform.hu. Kiss Miklós 1

Életünk és a víz. Kiss Miklós www.vizinform.hu. Kiss Miklós 1 Életünk és a víz Kiss Miklós www.vizinform.hu Kiss Miklós 1 Víz,ha csak életünkhöz lenne szükséges rádde magad vagy az élet! Nincs arra szó, mily fenséges enyhülést ad csodás üdeséged. Hajdan volt erőnk,

Részletesebben

VÍZKÉMIAI VIZSGÁLATOK A MAGYAR DUNA-SZAKASZON

VÍZKÉMIAI VIZSGÁLATOK A MAGYAR DUNA-SZAKASZON VÍZKÉMIAI VIZSGÁLATOK A MAGYAR DUNA-SZAKASZON TÓTH BENCE BEVEZETÉS A vizek élôvilágának ökológiai viszonyait a különbözô környezeti tényezôk meghatározásával jellemezhetjük. A hidrobiológiai kutatásokban

Részletesebben

Vad Csaba Ferenc Környezetbiológia, III. évf. Témavezető: Dr. Ács Éva

Vad Csaba Ferenc Környezetbiológia, III. évf. Témavezető: Dr. Ács Éva Zooplankton (Rotatoria, Crustacea: Cladocera, Copepoda) közösségek tér- és időbeli változásai, valamint vízminőséggel való kapcsolatuk az ócsai Turjánvidék vizeiben Vad Csaba Ferenc Környezetbiológia,

Részletesebben

Dekomponálás, detritivoria

Dekomponálás, detritivoria Dekomponálás, detritivoria Def.: azon szervezetek tevékenysége, amelyek elhalt szerves anyag feldarabolását, bontását és a mineralizáció útjára irányítását végzik. Forrásfüggvényük: dr = dt F( R), amelyből

Részletesebben

Adszorbeálható szerves halogén vegyületek kimutatása környezeti mintákból

Adszorbeálható szerves halogén vegyületek kimutatása környezeti mintákból Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Adszorbeálható szerves halogén vegyületek kimutatása környezeti mintákból Turcsán Edit környezettudományi szak Témavezető: Dr. Barkács Katalin adjunktus

Részletesebben

Bentonikus és planktonikus algaközösségek fotoszintézis karakterisztikái. Üveges Viktória

Bentonikus és planktonikus algaközösségek fotoszintézis karakterisztikái. Üveges Viktória Bentonikus és planktonikus algaközösségek fotoszintézis karakterisztikái Doktori (PhD) értekezés tézisei Üveges Viktória Témavezetı: Prof. Dr. Padisák Judit, intézetigazgató egyetemi tanár, az MTA doktora

Részletesebben

Madárfajok és közösségek állományváltozásai az Aggteleki Nemzeti Park területén

Madárfajok és közösségek állományváltozásai az Aggteleki Nemzeti Park területén DEBRECENI EGYETEM Természettudományi Kar Madárfajok és közösségek állományváltozásai az Aggteleki Nemzeti Park területén Doktori (PhD) értekezés tézisei Horváth Róbert Debreceni Egyetem Debrecen, 2003

Részletesebben

A KÁRÓKATONA EURÓPAI ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE, A FAJJAL KAPCSOLATOS KONFLIKTUSOK

A KÁRÓKATONA EURÓPAI ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE, A FAJJAL KAPCSOLATOS KONFLIKTUSOK A KÁRÓKATONA EURÓPAI ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE, A FAJJAL KAPCSOLATOS KONFLIKTUSOK Prof. Dr. Faragó Sándor Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet Nyugat-magyarországi Egyetem A KÁRÓKATONA RENDELKEZÉSÉRE

Részletesebben

VITUKI VÍZGAZDÁLKODÁSI TUDOMÁNYOS KUTATÓ Rt. WATER RESOURCES RESEARCH CENTRE Plc.

VITUKI VÍZGAZDÁLKODÁSI TUDOMÁNYOS KUTATÓ Rt. WATER RESOURCES RESEARCH CENTRE Plc. VITUKI VÍZGAZDÁLKODÁSI TUDOMÁNYOS KUTATÓ Rt. WATER RESOURCES RESEARCH CENTRE Plc. A 2000/60/EK VKI VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS, A FELSZÍNI VIZEK MINŐSÍTÉSÉVEL ÉS JELLEMZÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK, A FELSZÍNI

Részletesebben

Készítette: Szerényi Júlia Eszter

Készítette: Szerényi Júlia Eszter Nem beszélni, kiabálni kellene, hogy az emberek felfogják: a mezőgazdaság óriási válságban van. A mostani gazdálkodás nem természeti törvényeken alapul-végképp nem Istentől eredően ilyen-, azt emberek

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens Ember és környezete az idő függvényében Barótfi, 2008 Ember és környezete az idő függvényében Barótfi, 2008 Nooszféra

Részletesebben

Népesítési szerkezet. Dr. Bokor Zoltán, tudományos munkatárs

Népesítési szerkezet. Dr. Bokor Zoltán, tudományos munkatárs Népesítési szerkezet Dr. Bokor Zoltán, tudományos munkatárs Hal telepítések, népesítés Szabályszerűségek Vizek tulajdonságai Biológia Táplálék láncok, hálózatok Cél Biomanipuláció Termelés Táplálék láncok,

Részletesebben

A FITOPLANKTON ELSŐDLEGES TERMELÉSÉNEK FÉNYINTENZITÁS- FÜGGÉSE

A FITOPLANKTON ELSŐDLEGES TERMELÉSÉNEK FÉNYINTENZITÁS- FÜGGÉSE IX. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia Kolozsvár, 2006 november 25-26 BABEŞ-BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM, BIOLOGIA-GEOLOGIA KAR, BIOLOGIA SZAK KOLOZSVÁR MTA BALATONI LIMNOLÓGIAI KUTATÓINTÉZET TIHANY A FITOPLANKTON

Részletesebben

Társadalmi konfliktusokat generáló ökológiai történések a Balaton életében az utóbbi néhány évtizedben A víz barna elszíneződése

Társadalmi konfliktusokat generáló ökológiai történések a Balaton életében az utóbbi néhány évtizedben A víz barna elszíneződése Act Sci Soc 39 (2013): 45 49 Társadalmi konfliktusokat generáló ökológiai történések a Balaton életében az utóbbi néhány évtizedben A víz barna elszíneződése V.-Balogh Katalin * Abstract Ecological Developments

Részletesebben

Előzmények. Tömegszerű megjelenés Nagy távolságot érintő migrációs tevékenység Állategészségügyi és humán egészségügyi problémák

Előzmények. Tömegszerű megjelenés Nagy távolságot érintő migrációs tevékenység Állategészségügyi és humán egészségügyi problémák Implementation of nature conservation rescue center and animal health monitoring system with cross-border cooperation c. projekt Animal Health - HU-SRB/0901/122/169 Vízimadár monitoring a Kiskunsági Nemzeti

Részletesebben

Az ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva

Az ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva Az ökoszisztémát érintő károk Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva A fajeloszlás változása A fajeloszlás a változó klíma, vagy a környezetszennyezés következtében változik, az ellenálló fajok

Részletesebben

Vízlépcsők építése attraktív beruházások

Vízlépcsők építése attraktív beruházások Vízlépcsők építése attraktív beruházások USA 76 000 gát Kína 86 000 gát Duna 69 gát Duna mellékfolyók 530 gát A Föld összes folyójának 66%-a duzzasztókkal szabályozott (FAO 2000) A folyami duzzasztók terhelés-hatás

Részletesebben

Természetes vizek szennyezettségének vizsgálata

Természetes vizek szennyezettségének vizsgálata A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: Természetes vizeink összetételének vizsgálata, összehasonlítása Vízben oldott szennyezőanyagok kimutatása Vízben oldott ionok kimutatása Eszközszükséglet: Szükséges

Részletesebben

Ecology of Lake Balaton/ A Balaton ökológiája

Ecology of Lake Balaton/ A Balaton ökológiája Ecology of Lake Balaton/ A Balaton ökológiája MTA ÖK BLI Elektronikus folyóirata 2017. 4: 34-41. A FITOPLANKTON CITOMETRIAI DIVERZITÁSÁNAK VÁLTOZÁSA A BALATONBAN Pálffy Károly*, Somogyi Boglárka, Vörös

Részletesebben

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI

Részletesebben