Anyag és energia az ökoszitémában -produkcióbiológia
|
|
- Nóra Molnár
- 6 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Prudukcióbiológia Anyag és energia az ökoszitémában -produkcióbiológia Vadbiológia és ökológia #09 h Tárgya # A bioszférában lejátszódó biológia termelés folyamatai # Az élô szervezetek anyag- és energiaforgalma h Mérése # Az idôegység alatt létrehozott, illetve asszimilált energia mennyisége h Szakaszai # Primér produkció r Zöld növények s Napenergia + szervetlen anyagok = nagy energiájú szerves anyagok # Szekunder produkció r Állatok s A primér produkció anyagainak átalakítása, lebontása Anyag- és energia az ökoszisztémában h Biogeokémiai ciklusok # A kémiai elemek körpályája r Az elôlények és az élettelen környezet között s Ciklusban résztvevô anyagok s Ciklusból kilépô anyagok rezervoár # Alapok r Makronutriensek s C, H, O, N, K, Ca, Mg, S, P r Mikronutriensek s Fe, Mn, Cu, Zn, Na, Mo, B, Cl, V, Co, I r Légnemô és ülepedési (szedimentációs) ciklusok h Energiaáramlás # Nem körfolyamat, hanem egyirányú áramlás # Napenergia ökoszisztéma hô (kilép a rendszerbôl) h : g A táplálék anyagokat tartalmaz g A táplálék energiát tartalmaz # Növények: napenergia + elemek + víz # Állatok: növények és/vagy más állatok anyagai és energiatartalma
2 A termelési típusok h Környezetközpontú osztályozás # Az anyagbeépítés, az energiamegkötés és -leadás, az energiafelszabadítás arányai alapján r Autotrófok s Építôk (konstruálók) s Energia felhalmozók (akkumulálók) r Heterotrófok s Lebontók (destruálók) s Energia felszabadítók (dekomponálók) h Élôlényközpontú osztályozás r Termelôk (producensek) r Átalakítók (konverterek) s Fogyasztók (konzumensek) s Visszaforgatók (rekuperálók) h A táplálékláncon az anyag és az energia útja nem egyforma # Anyag: körforgalom # Energia: következô szintre kerül vagy kilép h A termelésben betöltött szerep szerint # Primér producensek autotróf szervezetek zöld növények # Konzumensek heterotróf szervezetek állatok r Elsôdleges r Másodlagos r Dög- és korhadékevôk A fogyasztók csoportosítása h Növények = producensek # Energia megkötése # Szervesanyagok elôállítása # Növényi szervesanyag = fitomassza h Állatok = konzumensek # A növényeket fogyasztják # Anyaghoz és energiához jutnak # A hatékonyság korlátoz h Növényevôk (herbivorák) g Primér konzumensek h Állatevôk g Ragadozó - carnivora g Parazita h Anyagvisszaforgatók g Trágya-, dög- és korhadékevôk (Szaprofág) g Visszamentô (rekuperáló) g Lebontó (reducens, dekomponáló)
3 Trofikus struktúrák és - hálózatok Táplálékhálózatok A láncok keresztezôdnek egymással h Trofikus szintek # hossza energia mennyisége és kezelésének hatékonysága # Felfelé haladva az energia, a biomassza és az egyszám csökken g Táplálékhálózatok # Kompartmentek egymással szorosabban kapcsolódó populációk # Jellemzés r Komplexitás lehetséges kapcsolatok száma # Guild (céh) r Ugyanazon forrsát hasznosító fajok r A guilden belül a versengés erô, közöttük gyenge r A guildek az életközösségek alapegységei, építôkövei A táplálékláncok típusai Táplálékhálózatok h Herbivora tápláléklánc h Parazita tápláléklánc h Detrikus v. szaprofita tápláléklánc h A fogyasztók # többféle táplálékot fogyasztanak # Több lánc tagjai # Az átkapcsolódások lehetôségét növelik a mindenevô (omnivora) szervezetek h A lánc/hálózat sok eleme növeli a stabilitást? # Sok elem sok váltási lehetôség nagyobb stabilitás r Trópusok sok váltási lehetôség, sok specializáció, szûk nichek r Tundra kevés váltási lehetôség, nincs specializációs lehetôség, széles nichek
4 Anyag- és energiaáramlás Az energia szerepe P Az energia meghatározza a folyamatokat < A növények az energia 1%-át hasznosítják < A konzumensek szintjein a hatékonság kb. 10% (5-20%) < A bejutó energia mennyisége korlátozza a szintek számát # Trópusok # Tundra < Vízellátás Az energia áramlása Szárazföldi ökoszisztéma Anyag- és energiaáramlás Anyag: körforgás energia: áramalás Az anyag és az energia mérése h Biomassza r Energiában: J/m 2 ranyagban: tonna/ha h Primér produkció r A zöld növények biomassza termelésének mértéke egységnyi területre vonatkoztatva, pl. tonna száraz anyag/ha/év, J/m 2 /év r Bruttó primér produkció (GPP) s A teljes a fotoszintézis révén megkötött energia mennyisége s Respirációs hôveszteség (R) r Nettó primér produkció (NPP) s NPP = GPP - R h Szekunder produkció r Az a produkció, amit a konzumensek a primér produkció felhasználásával hozna létre # Fogyasztási hatékonyság (CE) s CE = [ I n / P n-1 ] * 100 (%) w I n = az n szinten elfogyasztott energia mennyisége w I n / P n-1 = az n-1 szinten rendelkezésre álló, elfogyasztható energia mennyisége
5 Az energia útja Anyag- és energiapiramisok Az energia útja Anyag- és energiapiramisok P Az átalakítás (szintek közötti konverzió) hatékonysága meghatározza < A következô szintre jutó anyag és enrgia mennyiségét # Biomassza-piramis # Energia-piramis < A következô szinten található élôlények számát # Létszámpiramis P Ezért van több egér, mint róka
Ez megközelítőleg minden trofikus szinten érvényes, mivel a fogyasztók általában a felvett energia legfeljebb 5 20 %-át képesek szervezetükbe
ÉLŐ RENDSZEREK ENERGIAFORGALMA Az egyes táplálkozási (trofikus) szinteket elérő energiamennyiség nemcsak a termelők által megkötött energiától függ, hanem a fogyasztók energiaátalakítási hatékonyságától
RészletesebbenBIOLÓGIAI PRODUKCIÓ. Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása
BIOLÓGIAI PRODUKCIÓ Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása az elsődleges v. primer produkció; A fogyasztók és a lebontók
RészletesebbenAz ökoszisztéma Szerkesztette: Vizkievicz András
Az ökoszisztéma Szerkesztette: Vizkievicz András Az ökoszisztéma jelentése: ökológiai rendszer. Nem szerveződési szint. Az ökoszisztéma az ökológiai jelenségek értelmezése, vizsgálata céljából, (az ökológiai
RészletesebbenAz ökológia rendszer (ökoszisztéma) Ökológia előadás 2014 Kalapos Tibor
Az ökológia rendszer (ökoszisztéma) Ökológia előadás 2014 Kalapos Tibor ökológiai rendszer - mi is ez? Az élőlényközösség és élettelen környezete együtt, termodinamikailag nyílt rendszer, komponensei között
RészletesebbenKÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens Ember és környezete az idő függvényében Barótfi, 2008 Ember és környezete az idő függvényében Barótfi, 2008 Nooszféra
RészletesebbenAz energia áramlása a közösségekben
Az energia áramlása a közösségekben minden biológiai entitásnak szüksége van: anyagra energiára kísértés: ugyanúgy kezelni az anyag- és energia körforgást mint szervezetek esetében DE: elvetettük a Clements
RészletesebbenDr. Torma A., egyetemi adjunktus. SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM, Környezetmérnöki Tanszék, Dr. Torma A. Készült: Változtatva: - 1/39
KÖRNYEZETVÉDELEM 5. Előadás 2011.10.05. Dr. Torma A., egyetemi adjunktus SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM, Környezetmérnöki Tanszék, Dr. Torma A. Készült: 13.09.2008. Változtatva: - 1/39 AZ ÖKOLÓGIA FOGALMA EREDETE
RészletesebbenA Föld ökoszisztémája
A Föld ökoszisztémája Az ökoszisztéma Az ökoszisztéma, vagy más néven ökológiai rendszer olyan strukturális és funkcionális rendszer, amelyben a növények, mint szerves anyag termelők, az állatok mint fogyasztók,
RészletesebbenA vízi ökoszisztémák
A vízi ökoszisztémák Az ökoszisztéma Az ökoszisztéma, vagy más néven ökológiai rendszer olyan strukturális és funkcionális rendszer, amelyben a növények, mint szerves anyag termelők, az állatok mint fogyasztók,
RészletesebbenKörnyezetvédelem (KM002_1)
(KM002_1) 2. A környezetvédelem ökológiai alapjai 2016/2017-es tanév I. félév Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, AHJK, Környezetmérnöki Tanszék Bármely faj bárhol, bármilyen mennyiségben megtalálható
RészletesebbenMÚZEUMI KÖZÉPISKOLAI BIOLÓGIA ÓRA TEMATIKÁJA
MÚZEUMI KÖZÉPISKOLAI BIOLÓGIA ÓRA TEMATIKÁJA EMBER A TERMÉSZETBEN MŰVELTSÉGTERÜLET TÉMA: A TÁRSULÁSOK JELLEMZŐI BEVEZETÉS A tematika és a modulok használatáról A középiskolai múzeumi tanórák a gimnáziumi
RészletesebbenAz élőlény és környezete. TK: 100. oldal
Az élőlény és környezete TK: 100. oldal Élettelen környezeti tényezők: víziben: fény, hő, nyomás, sókoncentráció, oxigén és szén-dioxid tartalom szárazföldön: napfény, hő, csapadék, levegő összetétel,
RészletesebbenEnergia. Abiotikus rendszer. élőhelyeken. Magyarországon környezetszennyező az egy főre eső települési hulladék
MINDENÖSSZEFÜGGMINDENNEL Táplálékhálózatok a városi v élőhelyeken Kölcsönhatások Körforgások Energia felhasználása Abiotikus X abiotikus Hőmérséklet és csapadék= klíma Abiotikus X biotikus Biotikus X abiotikus
RészletesebbenAgroökológiai rendszerek biogeokémiai ciklusai és üvegházgáz-kibocsátása
Agroökológiai rendszerek biogeokémiai ciklusai és üvegházgáz-kibocsátása Biogeokémiai ciklusok általános jellemzői: kompartmentek vagy raktárak tartózkodási idő áramok (fluxusok) a kompartmentek között
RészletesebbenEnergiaáramlás a közösségekben
Energiaáramlás a közösségekben A Napból származó és a vízbe/talajba jutó energia sorsa Lindeman (1942) - energetika (Elton 1927) IBP Biomassza = szervezetek területegységre eső tömege energia (joule/m2)
RészletesebbenKörnyezetvédelem (KM002_1)
(KM002_1) 2. A környezetvédelem ökológiai alapjai 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Az ökológia fogalma ecology = szünbiológia Szünbiológia
RészletesebbenAz ökoszisztéma. Gaia-elmélet
Az ökoszisztéma Szerkesztette: Vizkievicz András Az ökoszisztéma jelentése: ökológiai rendszer. Nem szerveződési szint. Az ökoszisztéma az ökológiai jelenségek értelmezése, vizsgálata céljából, (az ökológiai
RészletesebbenPopulációk együttesei
Populációk együttesei Életközösség (=társulás, biocönózis) meghatározott szerkezetű, alkotó populációk között kapcsolatrendszer Asszociáció (=növénytársulás, fitocönózis) Cönológia (=társulástan) Biocönózisok
RészletesebbenFENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN
Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért XXXIII. Halászati Tudományos Tanácskozás; VI. Szekció Fenntartható halgazdálkodás FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN Dr.
RészletesebbenAz ökoszisztéma Szerkesztette: Vizkievicz András
1 Az ökoszisztéma Szerkesztette: Vizkievicz András Az ökoszisztéma jelentése: ökológiai rendszer. Nem szerveződési szint! Az ökoszisztéma az ökológiai jelenségek vizsgálata céljából létrehozott rendszermodell.
RészletesebbenDekomponálás, detritivoria
Dekomponálás, detritivoria Def.: azon szervezetek tevékenysége, amelyek elhalt szerves anyag feldarabolását, bontását és a mineralizáció útjára irányítását végzik. Forrásfüggvényük: dr = dt F( R), amelyből
RészletesebbenTÁRSULÁSOK ÉS DIVERZITÁS
TÁRSULÁSOK ÉS DIVERZITÁS Vadbiológia és ökológia h Jellemezôi g Törvényszerûen ismétlôdô, g Állandó megjelenésû, g Meghatározott környezeti igényû élôlényegyüttes h Biocönózis = fitocönózis + zoocönózis
RészletesebbenNÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
NÖVÉNYÉLETTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Létfontosságú tápelemek, Tápelem hiánytünetek Előadás áttekintése 1. A növények tápelem ellátásának a vizsgálatára
RészletesebbenVÁLASZTHATÓ TANTÁRGY 3 kredit, 90 óra, 1 félév 10 óra előadás 4 óra előadás 20 óra gyakorlat óra önálló munka 86 óra önálló munka
NAPPALI VÁLASZTHATÓ TANTÁRGY 3 kredit, 90 óra, 1 félév LEVELEZŐ 10 óra előadás 4 óra előadás 20 óra gyakorlat --- 60 óra önálló munka 86 óra önálló munka szemináriumi kiselőadás gyakorlati feladatok 2
RészletesebbenAz ökológia története
Az ökológia története Ókori természetszemlélet Ókori kelet (keleti vallások) Biblia Arisztotelész: Historia Animalium, Theophrastos XVI XVII. XVII. sz. demográfia N. Machiavelli (1526), J. Graunt (1662),
RészletesebbenFajok közötti kapcsolatok
Egyedek közötti kölcsönkapcsolatok Környezete = a környék ható tényezôi Fajok közötti kapcsolatok Vadbiológia és ökológia h Az egymásra ható egyedek lehetnek g Fajtársak - interspecifikus kapcsolatok #
RészletesebbenA SZERB KÖZTÁRSASÁG OKTATÁSI, TUDOMÁNYOS ÉS TECHNOLÓGIAI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUMA SZERB BIOLÓGIAI TÁRSASÁG
A SZERB KÖZTÁRSASÁG OKTATÁSI, TUDOMÁNYOS ÉS TECHNOLÓGIAI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUMA SZERB BIOLÓGIAI TÁRSASÁG BIOLÓGIATESZT AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁK VIII. OSZTÁLYA SZÁMÁRA Községi verseny, 2019. 03. 09. Kód:
RészletesebbenPopulációs kölcsönhatások. A populációs kölcsönhatások jelentik az egyedek biológiai környezetének élő (biotikus) tényezőit.
Populációs kölcsönhatások A populációs kölcsönhatások jelentik az egyedek biológiai környezetének élő (biotikus) tényezőit. A populációk között kialakulhatnak közvetett vagy közvetlen kapcsolatok. Ezek
RészletesebbenBiológia 7. évfolyam osztályozó- és javítóvizsga követelményei
Biológia 7. évfolyam osztályozó- és javítóvizsga követelményei 1. Forró éghajlati övezet: növényzeti övei, az övek éghajlata, talaja esőerdő, trópusi lombhullató erdőszerkezete, szavanna, sivatagok jellemzése
RészletesebbenMÚZEUMI KÖZÉPISKOLAI BIOLÓGIA ÓRA TEMATIKÁJA
MÚZEUMI KÖZÉPISKOLAI BIOLÓGIA ÓRA TEMATIKÁJA EMBER A TERMÉSZETBEN MŰVELTSÉGTERÜLET TÉMA: A BIOMOK ÉS A BIOSZFÉRA BEVEZETÉS A tematika és a modulok használatáról A középiskolai múzeumi tanórák a gimnáziumi
RészletesebbenBiogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!!
Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége Kép!!! Decentralizált bioenergia központok energiaforrásai Nap Szél Növényzet Napelem Napkollektor Szélerőgépek Biomassza Szilárd Erjeszthető Fagáz Tüzelés
RészletesebbenAz ökoszisztéma Szerkesztette: Vizkievicz András
Vizsgakövetelmények Értelmezze a bioszférát globális rendszerként (pl. Gaia-elmélet); értse a bioszféra és abiotikus környezetének kölcsönös egymásra hatását. Legyen képes ebben az összefüggésben értékelni
RészletesebbenAz ökológia alapjai. Diverzitás és stabilitás
Az ökológia alapjai Diverzitás és stabilitás Diverzitás = sokféleség, változatosság a sokféleség kvantitatív megjelenítése biodiverzitás: a biológiai változatosság matematikai (kvantitatív) megjelenítése
RészletesebbenÖkológiai földhasználat
Ökológiai földhasználat Ökológia Az ökológia élőlények és a környezetük közötti kapcsolatot vizsgálja A kapcsolat színtere háromdimenziós környezeti rendszer: ökoszisztéma Ökoszisztéma: a biotóp (élethely)
RészletesebbenProdukcióökológiai alapok
Produkcióökológiai alapok Anyag- és energiaáramlás a növényi szervezetben A fotoszintézis és (kloroplasztisz) a légzés kapcsolata a növényi sejtben (mitokondrium) FOTOSZINTETIKUS PIGMENTEK a tilakoid-membránok
RészletesebbenBIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Biológia középszint 0821 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 12. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Útmutató a középszintű dolgozatok
RészletesebbenTÖNKRETESSZÜK-E VEGYSZEREKKEL A TALAJAINKAT?
TÖNKRETESSZÜK-E VEGYSZEREKKEL A TALAJAINKAT? Tolner László, Rétháti Gabriella, Füleky György Környezettudományi Intézet E-mail: tolner.laszlo@gmail.com A világ műtrágya-felhasználása Jó üzlet, vagy létszükséglet?
RészletesebbenA citoszolikus NADH mitokondriumba jutása
A citoszolikus NADH mitokondriumba jutása Energiaforrásaink Fototróf: fotoszintetizáló élőlények, szerves vegyületeket állítanak elő napenergia segítségével (a fényenergiát kémiai energiává alakítják át)
RészletesebbenVoda a jej okolie - 1. časť
Moderné vzdelávanie pre vedomostnú spoločnosť / Projekt je spolufinancovaný zo zdrojov EÚ Kód ITMS: 26130130051 číslo zmluvy: OPV/24/2011 Metodicko pedagogické centrum Národný projekt VZDELÁVANÍM PEDAGOGICKÝCH
RészletesebbenAGRÁR-ÖKOLÓGIA ALAPJAI című digitális tananyag
TÁMOP-4.1.1.F-14/1/KONV-2015-0006 AGRÁR-ÖKOLÓGIA ALAPJAI című digitális tananyag Előadó: Dr. Dávidházy Gábor ÖKOLÓGIA TÁRGYA ÉS FOGALMA Az ökológia (környezettan) az élet feltételeivel és az élő szervezetek
RészletesebbenTáplálkozás. SZTE ÁOK Biokémiai Intézet
Táplálkozás Cél Optimális, kiegyensúlyozott táplálkozás - minden szükséges bevitele - káros anyagok bevitelének megakadályozása Cél: egészség, jó életminőség fenntartása vagy visszanyerése Szükséglet és
RészletesebbenAz ökológia alapjai NICHE
Az ökológia alapjai NICHE Niche Meghatározás funkció ill. alkalmazkodás szerint a növény- és állatfajok élő és élettelen környezetükbe eltérő módon illeszkednek be ott a többi élőlénytől többé-kevésbé
RészletesebbenVadbiológia és ökológia II.
Vadbiológia és ökológia II. Populációk kölcsönhatásai Dr. Szemethy László Az élőlények nem önmagukban, hanem a legkülönbözőbb módokon együtt élve, életközösséget formálva léteznek. számos esetben kölcsönös
RészletesebbenElemi csapásból hozzáadott érték
Elemi csapásból hozzáadott érték Példa az épített halastavak természeti erőforrásainak rugalmas hasznosítására Horváth László, Szent István Egyetem, Gödöllő Csorbai Balázs, Szent István Egyetem, Gödöllő
RészletesebbenSzent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Környezetés Tájgazdálkodási Intézet, Halgazdálkodási Tanszék 2 Jászkiséri Halas Kft.
Halászatfejlesztés 33 - Fisheries & Aquaculture Development (2011) 33:5-18 ISBN:978-963-7120-31-2 HAKI 2011 Hozamcsökkenő energiatorlódások a halastavi ökoszisztémákban Horváth László 1, Béres Beatrix
RészletesebbenTápanyagfelvétel, tápelemek arányai. Szőriné Zielinska Alicja Rockwool B.V.
Tápanyagfelvétel, tápelemek arányai Szőriné Zielinska Alicja Rockwool B.V. Vízfelvétel és mozgás a növényben Vízfelvételt befolyásolja: besugárzás (növény) hőmérséklete Páratartalom (% v. HD) EC (magas
RészletesebbenTalajlakó mezofauna vizsgálata fahamu talajjavításra és tápanyagutánpótlásra történő hasznosítása során
Talajlakó mezofauna vizsgálata fahamu talajjavításra és tápanyagutánpótlásra történő hasznosítása során Készítette: Kövi Réka Környezettan hallgató Bevezetés Magyarország erdőtalajainak közel 60 %-a savanyú
RészletesebbenTáplálék. Szénhidrát Fehérje Zsír Vitamin Ásványi anyagok Víz
Étel/ital Táplálék Táplálék Szénhidrát Fehérje Zsír Vitamin Ásványi anyagok Víz Szénhidrát Vagyis: keményítő, élelmi rostok megemésztve: szőlőcukor, rostok Melyik élelmiszerben? Gabona, és feldolgozási
RészletesebbenTermészetes vizek szennyezettségének vizsgálata
A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: Természetes vizeink összetételének vizsgálata, összehasonlítása Vízben oldott szennyezőanyagok kimutatása Vízben oldott ionok kimutatása Eszközszükséglet: Szükséges
RészletesebbenMelléktermékek hasznosítása
Melléktermékek hasznosítása Dr. Gerencsér Kinga 1 A fa energia hordozó Dr. Gerencsér Kinga 2 Széntárolás Dr. Gerencsér Kinga 3 Fűtésre használt anyagok Magyarországon Dr. Gerencsér Kinga 4 A hőerőművek
Részletesebbena NAT-1-1316/2008 számú akkreditálási ügyirathoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1316/2008 számú akkreditálási ügyirathoz A METALCONTROL Anyagvizsgáló és Minõségellenõrzõ Központ Kft. (3540 Miskolc, Vasgyár u. 43.) akkreditált
RészletesebbenPedagógiai Kar Tantárgypedagógiai Tanszék. Ökológia. Összeállította: Dávid János. főiskolai docens
Pedagógiai Kar Tantárgypedagógiai Tanszék Ökológia Összeállította: Dávid János főiskolai docens ÖKOLÓGIAI SZERVEZŐDÉSI SZINTEK biológiai rendszerek: az élő egyedek összessége és az élettelen környezet
RészletesebbenA táplálékláncok működése
A táplálékláncok működése A táplálékláncok felépítése, típusai Milyen szereplői vannak a táplálkozási kapcsolatoknak? Az életközösségen belül az élőlények közti anyag- és energiaáramlással jellemezhető
RészletesebbenFogalmak. Az extenzív halastavi gazdálkodás és a kárókatona szerepe és megítélése halastavi környezetben 2009. szept. 24. Biharugra, Bihari Madárvárta
Extenzív halastavak természeti értékei és funkciói Kerepeczki Éva Halászati és Öntözési Kutatóintézet, Szarvas Célkitűzés AZ ELŐADÁS CÉLJA, hogy bemutassuk a halastavak értékeit és felhívjuk a figyelmet
RészletesebbenTárgyszavak: városökológia; növényvédelem; ózon.
A TERMÉSZETES ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME 6.5 6.2 Urbanizációs hatások a fák fejlődésére New York környékén Tárgyszavak: városökológia; növényvédelem; ózon. Világszerte egyre gyorsul az urbanizáció, amely
Részletesebben12. évfolyam esti, levelező
12. évfolyam esti, levelező I. ÖKOLÓGIA EGYED FELETTI SZERVEZŐDÉSI SZINTEK 1. A populációk jellemzése, növekedése 2. A populációk környezete, tűrőképesség 3. Az élettelen környezeti tényezők: fény hőmérséklet,
RészletesebbenProdukcióökológiai alapok
Produkcióökológiai alapok Ökoszisztémák élőlények (biotikus) környezetük (abiotikus sugárzó energia, levegő, víz, talaj; biotikus-pl táplálékláncok) Ökoszisztémákban (bioszférában) állandó anyag- és energiaáramlás
RészletesebbenAlapadatok. Teljes primer energiafelhasználás 1000 PJ
Alapadatok Teljes primer energiafelhasználás 1000 PJ körül mozog (2015-ben 999,2 PJ) Hazai kitermelés 400-450 PJ Bruttó energiafogyasztásból a megújuló hányad 9,61% Ennek 85-90%-a köthető a biomasszához
RészletesebbenA biomassza energetikai hasznosítása és a DANUBIOM projektötlet. Kohlheb Norbert Szent István Egyetem Bioeuparks tréning 2015.December 8.
A biomassza energetikai hasznosítása és a DANUBIOM projektötlet Kohlheb Norbert Szent István Egyetem Bioeuparks tréning 2015.December 8. Budapest Potenciálok Elméleti potenciál Műszaki potenciálok Gazdaságitársadalmi
RészletesebbenFELADATSOR EGYED FELETTI SZERVEZŐDÉSI SZINTEK
FELADATSOR EGYED FELETTI SZERVEZŐDÉSI SZINTEK 1. feladat: Mely fogalmakra ismersz a meghatározások alapján? a) Az élőlényekre ténylegesen ható tényezők összessége: b) Egy élőhelyen, egy időben élő élőlények
RészletesebbenKészítette: Szerényi Júlia Eszter
Nem beszélni, kiabálni kellene, hogy az emberek felfogják: a mezőgazdaság óriási válságban van. A mostani gazdálkodás nem természeti törvényeken alapul-végképp nem Istentől eredően ilyen-, azt emberek
RészletesebbenBIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Biológia középszint 0612 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 17. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Útmutató a középszintű dolgozatok
RészletesebbenEnergiatermelés, erőművek, hatékonyság, károsanyag kibocsátás. Dr. Tóth László egyetemi tanár klímatanács elnök
Energiatermelés, erőművek, hatékonyság, károsanyag kibocsátás Dr. Tóth László egyetemi tanár klímatanács elnök TARTALOM Energia hordozók, energia nyerés (rendelkezésre állás, várható trendek) Energia termelés
RészletesebbenFenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK
Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK Táltoskert Biokertészet Életfa Környezetvédő Szövetség Csathó Tibor - 2014 Fenntarthatóság EU stratégiák A Földet unokáinktól kaptuk kölcsön! Körfolyamatok
RészletesebbenTalaj szervesanyagai: Humusz? SOM? Szerves szén? Jakab Gergely
Talaj szervesanyagai: Humusz? SOM? Szerves szén? Jakab Gergely jakab.gergely@csfk.mta.hu Humusz Mezőgazdaság A talaj sajátos és egyik fontos alkotóeleme: az a szerves anyag a talajban, amely átesett a
RészletesebbenA TALAJ A TALAJ. TALAJPUSZTULÁS, TALAJSZENNYEZÉS A talaj szerepe: Talajdegradáció
A TALAJ A TALAJ a földkéreg legfelső, laza, termékeny takarója kőzetek + elhalt szerves maradékok mállási folyamatok legértékesebb rész: humusz jellemzők: szemcsézettség, pórusméret, vízfelvevő képesség,
RészletesebbenCO 2 víz talaj-tápanyagok hőmérséklet (fotoszintézis rátája)
Primér produkciót limitáló tényezők Terresztris közösségek Mi az ami kell hozzá? források: napfény CO 2 víz talaj-tápanyagok feltétel: hőmérséklet (fotoszintézis rátája) CO 2 : - koncentráció nem változik
Részletesebbenszekundér produktivitás: heterotrofikus szervezetek által termelt új biomassza
Az energia útja/sorsa a közösségekben szekundér produktivitás: heterotrofikus szervezetek által termelt új biomassza ezek (baktériumok, gombák, állatok) nem képesek egyszerű molekulákból a nekik szükséges
RészletesebbenAz Élet forrásában nincs tegnapi víz. Körforgásos gazdaság: lehetőség a víziparban
Körforgásos gazdaság koncepciója és hazai realitása MASZESZ XVIII. ORSZÁGOS KONFERENCIA Lajosmizse (2017.05.16) Az Élet forrásában nincs tegnapi víz. Körforgásos gazdaság: lehetőség a víziparban Galambos
RészletesebbenBiológia. Biológia 9/29/2010
Biológia Bevezetés a biológiába élettelen és élő állapot; az élőlények jellemzői: egyediség, biostruktúra, szervezettség, kémiai tulajdonság; anyag-és energiacsere, ingerlékenység, mozgásjelenségek, szaporodás,
RészletesebbenAz egysejtű eukarióták teste egyetlen sejtből áll, és az az összes működést elvégzi, amely az élet fenntartásához, valamint megújításához, a
Az egysejtű eukarióták teste egyetlen sejtből áll, és az az összes működést elvégzi, amely az élet fenntartásához, valamint megújításához, a szaporodáshoz szükséges. A sejtplazmától hártyával elhatárolt
RészletesebbenSzikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n
Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Boros Emil Ökológia és természetvédelem: alkalmazott kutatások szerepe a gyakorlatban. FM: 2015. július 8. 1 http://www.hortobagyte.hu
RészletesebbenBiogeokémiai ciklusok
Biogeokémiai ciklusok Biogeokémiai ciklusok általános jellemzői: kompartmentek vagy raktárak tartózkodási idő áramok (fluxusok) a kompartmentek között sebességük nem egyenletes - tartózkodási idő szoros
RészletesebbenEnergiatakarékossági szemlélet kialakítása
Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Nógrád megye energetikai lehetőségei Megújuló energiák Mottónk: A korlátozott készletekkel való takarékosság a jövő generációja iránti felelősségteljes kötelességünk.
Részletesebben1.ábra A kadmium felhasználási területei
Kadmium hatása a környezetre és az egészségre Vermesan Horatiu, Vermesan George, Grünwald Ern, Mszaki Egyetem, Kolozsvár Erdélyi Múzeum Egyesület, Kolozsvár (Korróziós Figyel, 2006.46) Bevezetés A fémionok
Részletesebben2012.12.04. A) Ásványi és nem ásványi elemek: A C, H, O és N kivételével az összes többi esszenciális elemet ásványi elemként szokták említeni.
Toxikológia és Ökotoxikológia X. A) Ásványi és nem ásványi elemek: A C, H, O és N kivételével az összes többi esszenciális elemet ásványi elemként szokták említeni. B) Fémes és nem fémes elemek Fémes elemek:
RészletesebbenFotoszintézis. 2. A kloroplasztisz felépítése 1. A fotoszintézis lényege és jelentısége
Fotoszintézis 2. A kloroplasztisz felépítése 1. A fotoszintézis lényege és jelentısége Szerves anyagok képzıdése energia felhasználásával Az élıvilág szerves anyag és oxigénszükségletét biztosítja H2 D
RészletesebbenTAKARMÁNYOZÁSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
TAKARMÁNYOZÁSTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A létfenntartás táplálóanyag szükséglete A gazdasági állatok a takarmány táplálóanyagait elsőként létfenntartásra
RészletesebbenISO 50001. Energiairányítási rendszer. energiahatékonyság eszköze. mint az. Békés Tamás TMS vezető auditor. , Magyar Minőség Társaság
ISO 50001 Energiairányítási rendszer mint az energiahatékonyság eszköze TMS vezető auditor 16-02-20, Magyar Minőség Társaság TÜV SÜD Budapest, 2016.02.19 ISO 50001:2011 ISO 50001 Energia irányítási rendszer
RészletesebbenPredáció szerepe a közösségszerkezet alakításában
Predáció szerepe a közösségszerkezet alakításában Def.: A populáció méretet és/vagy a fajgazdagságot befolyásoló hatást zavarásnak (diszturbancia) nevezzük A zavarás lehet: predáció/herbivoria/parazitizmus
RészletesebbenA FÖLD egyetlen ökológiai rendszer
A FÖLD egyetlen ökológiai rendszer Az ökológia fogalma, korszerű értelmezése (tudomány, életmódot meghatározó szemlélet, politikum). Az ökológia és a környezettudomány viszonya, kapcsolata. Szupraindividuális
RészletesebbenBIOLÓGIA 9. évfolyam 1001
BIOLÓGIA 9. évfolyam 1001 BIOLÓGIA 9. évfolyam Heti óraszám:1 Évi óraszám: 37 óra Célok és feladatok Szakközépiskolában a biológiatanítás célja az elméleti ismeretátadás, a gyakorlati készségfejlesztés
RészletesebbenÖKOSZISZTÉMA SZOLGÁLTATÁS. Báldi András
ÖKOSZISZTÉMA SZOLGÁLTATÁS Báldi András Összefoglalás Ökoszisztéma szolgáltatásoknak nevezzük mindazt a sok hasznot, melyet az emberiség kap az élővilágtól; négy fő csoportja a fenntartó (pl. elsődleges
RészletesebbenFenntartható biomassza termelés-biofinomításbiometán
CO 2 BIO-FER Biogáz és Fermentációs Termékklaszter Fenntartható biomassza termelés-biofinomításbiometán előállítás Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Enyingi Tibor Mérnök biológus Klaszterigazgató
RészletesebbenÉLELMISZERIPARI ISMERETEK. Cukorrépa (Beta vulgaris var. saccharifera) Dr. Varga Csaba főiskolai adjunktus
ÉLELMISZERIPARI ISMERETEK Cukorrépa (Beta vulgaris var. saccharifera) Dr. Varga Csaba főiskolai adjunktus Jelentősége répafej nyak váll törzs répatest farok Répatest: a levelek nélküli répanövény, melynek
RészletesebbenMSZ 20135: Ft nitrit+nitrát-nitrogén (NO2 - + NO3 - -N), [KCl] -os kivonatból. MSZ 20135: Ft ammónia-nitrogén (NH4 + -N),
Az árlista érvényes 2018. január 4-től Laboratóriumi vizsgálatok Talaj VIZSGÁLATI CSOMAGOK Talajtani alapvizsgálati csomag kötöttség, összes só, CaCO 3, humusz, ph Talajtani szűkített vizsgálati csomag
RészletesebbenFÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
FÖLDMŰVELÉSTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás Biológiai tényezők és a talajművelés Szervesanyag gazdálkodás I. A talaj szerves anyagai, a szervesanyagtartalom
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK
Környezetvédelmi-vízgazdálkodási alapismeretek középszint 0801 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 22. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI
Részletesebben11. évfolyam esti, levelező
11. évfolyam esti, levelező I. AZ EMBER ÉLETMŰKÖDÉSEI II. ÖNSZABÁLYOZÁS, ÖNREPRODUKCIÓ 1. A szabályozás információelméleti vonatkozásai és a sejtszintű folyamatok (szabályozás és vezérlés, az idegsejt
RészletesebbenNAGYÜZEMI BAROMFITRÁGYA
NAGYÜZEMI BAROMFITRÁGYA - ÁLDÁS VAGY ÁTOK A MASTER GOOD CÉGCSOPORT BEMUTATÁSA: Mi egy élelmiszeripari cégcsoport vagyunk, csirkehús profillal. A cégcsoport igazi értéke a kapacitásaiban jól illeszkedő
Részletesebben8. Energia és környezet
Környezetvédelem (NGB_KM002_1) 8. Energia és környezet 2008/2009. tanév I. félév Buruzs Adrienn egyetemi tanársegéd buruzs@sze.hu SZE MTK BGÉKI Környezetmérnöki Tanszék 1 Az energetika felelőssége, a világ
RészletesebbenEgy élőhelyen azok a populációk élhetnek egymás mellett, amelyeknek hasonlóak a környezeti igényeik. A populációk elterjedését alapvetően az
Társulás fogalma Egy adott helyen egy időben létező, együtt élő és összehangoltan működő növény- és állatpopulációk együttese. Az életközösségek többféle növény- és többféle állatpopulációból állnak. A
RészletesebbenVillamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban
Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Molnár Ágnes Mannvit Budapest Regionális Workshop Climate Action and renewable package Az Európai Parlament 2009-ben elfogadta a megújuló
RészletesebbenI. ANALITIKAI ADATOK MEGADÁSA, KONVERZIÓK
I. ANALITIKAI ADATOK MEGADÁSA, KONVERZIÓK I.2. Konverziók Geokémiai vizsgálatok során gyakran kényszerülünk arra, hogy különböző kémiai koncentrációegységben megadott adatokat hasonlítsunk össze vagy alakítsuk
RészletesebbenTények a Goji bogyóról:
Tények a Goji bogyóról: 19 aminosavat (a fehérjék építőkövei) tartalmaz, melyek közül 8 esszenciális, azaz nélkülözhetelen az élethez. 21 nyomelemet tartalmaz, köztük germániumot, amely ritkán fordul elő
RészletesebbenSZENNYVÍZ ISZAP KELETKEZÉSE,
SZENNYVÍZ ISZAP KELETKEZÉSE, ÖSSZETÉTELE, MEZŐGAZDASÁGI FELHASZNÁLÁSRA TÖRTÉNŐ ÁTADÁSA Magyar Károly E.R.Ö.V. Víziközmű Zrt. SZENNYVÍZ ÖSSZETEVŐI Szennyvíz: olyan emberi használatból származó hulladékvíz,
RészletesebbenMi a bioszén? Hogyan helyettesíthetjük a foszfor tartalmú műtrágyákat
Bioszén, a mezőgazdaság új csodafegyvere EU agrár jogszabály változások a bioszén és komposzt termékek vonatkozásában Mi a bioszén? Hogyan helyettesíthetjük a foszfor tartalmú műtrágyákat A REFERTIL projekt
RészletesebbenÁLTALÁNOS ÖKOLÓGIA (bb2n1101, aa2n1020) 2014/2015 I. félév
ÁLTALÁNOS ÖKOLÓGIA (bb2n1101, aa2n1020) 2014/2015 I. félév Oktatók Herczeg Gábor ÁRT (egy. adjunktus, D-7. em. 729. szoba, t:8760) Hegyi Gergely ÁRT (egy. adjunktus, D-7. em. 712. szoba, t:8756) Kalapos
RészletesebbenAnyagáramlás a közösségekben
Anyagáramlás a közösségekben "Fiziológiai ökológia" (az élőlények miként szerzik meg és használják a szükséges kémiai anyagokat) biogeokémia Anyagok kompartmentekben: - szervetlen anyagok (kémiai elemek):
Részletesebben