Környezetvédelem (KM002_1)
|
|
- Lajos Gál
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 (KM002_1) 2. A környezetvédelem ökológiai alapjai 2016/2017-es tanév I. félév Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, AHJK, Környezetmérnöki Tanszék Bármely faj bárhol, bármilyen mennyiségben megtalálható Milyen mértékben és miért tér el ettől a valóság? az ecology tudománya 1
2 Az ökológia fogalma ecology = szünbiológia Szünbiológia az egyed feletti szerveződési szintekkel foglalkozik Szünfenobiológia Az egyed feletti szerveződési szintek jelenségeivel foglalkozik (biogeográfia, populációdinamika stb.) Ökológia A szünfenobiológia által leírt jelenségek okaival foglalkozik (tájökológia, közösségi ökológia, evolúciós ökológia, viselkedésökológia stb.) Az ökológia fogalma Az ökológia olyan szünbiológiai tudomány, amely azt vizsgálja, hogy melyek a növények, állatok és mikroorganizmusok egyed feletti szerveződési szintjeire ható kényszerfeltételek, és hogy e feltételek hogyan határozzák meg térbeli eloszlásukat, viselkedésüket, működésüket. 2
3 Egyed feletti szerveződési szintek mérsékelt övi lomberdő kocsányos tölgyes kocsányos tölgy Bioszféra Biom Biogeocönózis Életközösség Koalíció Populáció Csoport Egyed = életközösségek együttese = életközösség + élőhelye = Biocönózis klímazonális társulás intrazonális társulás Biomok elhelyezkedése és területe a Földön 3
4 Trópusi esőerdő Trópusi szavanna 4
5 Trópusi sivatag Mérsékelt övi lomberdő 5
6 Mérsékelt övi füves puszta (sztyepp) Boreális tűlevelű erdő (tajga) 6
7 Tundra ökoszisztéma ~: élőlények és élettelen környezetük teljes kapcsolatrendszere, mely nyílt rendszer (azaz komponensei változhatnak), és bizonyos mértékű önszabályozásra képes ~: egy populáció vagy populációkollektívum ökológiai szemléletű tanulmányozására létrehozott rendszermodell biotóp (élőhely): az életközösség (biocönózis) élőhelye, természetes határait az élőlények kapcsolatai határozzák meg 7
8 Ökológiai környezet és tűrőképesség Ökológiai környezet: a külvilág azon feltételeinek halmaza, amelyek ténylegesen és közvetlenül hatnak valamely szünbiológiai objektumra Környezeti tényezők abiotikus (fény, víz, talaj, hő, levegő, domborzat stb.) biotikus (populációk egymásra gyakorolt hatása) tűrőképesség Ökológiai környezet és tűrőképesség tágtűrésűek szűktűrésűek (indikátor szervezetek) generalisták specialisták ökológiai alkalmazkodás (adaptáció) Shelford tolerancia törvénye környezeti tényező 8
9 Az ökológiai niche ~: a populációra ténylegesen ható környezeti tényezőkre vonatkozó tűrőképességet reprezentáló modell - fundamentális niche - realizált niche Kétdimenziós niche 9
10 Biomok a hőmérséklet és a nedvesség függvényében A biomok elhelyezkedése a hőmérséklet és a csapadék függvényében 10
11 A populációk csoporttulajdonságai A, a populáció nagysága meghatározza: születések, halálozások, beés kivándorlás Túlélési programok túlélési görbe halálozási arány 11
12 A populációk csoporttulajdonságai B, Az egyedek térbeli eloszlása (diszpergáltsága) szabályos (szegregált) véletlenszerű (random) csoportosuló (aggregált) Populációdinamika N t+1 = N t + B D + I E N t+1 = R*N t R: nettó szaporodási ráta ( =, >, < 1) N: populáció egyedszáma populációnövekedési görbék Környezet eltartóképessége (K): összesen hány egyedet tud eltartani egy adott fajból hosszú távon 12
13 Életmenet stratégiák r-stratégista K-stratégista Élőhely előrejelezhetetlen előrejelezhető Testméret kicsi nagy Egyed növekedése gyors lassú Élettartam rövid hosszú Ivarérettség korán későn Szaporodások száma 1 több Kompetíciós képesség gyenge erős Ivadékgondozás alig jelentős Populációk közötti kölcsönhatások Interspecifikus kölcsönhatások (-,-) Kompetíció (versengés) Gaus-féle elv (kompetitív kizárás elve) (+,-) Predáció (ragadozás) (+,-) Parazitizmus (élősködés) (+,+) Mutualizmus (kölcsönös segítség) (+,0) kommenzalizmus (asztalközösség) dögevés ürülékevés mimikri (álcázás) (-,0) amenzalizmus (pl. antibiózis) 13
14 Életközösségek (biocönózisok, társulások) adott helyen egyidőben létező, együtt élő és kölcsönhatásban álló növény- és állatpopulációk együttese jellemző tulajdonságai: diverzitás (sokféleség) térszerkezet horizontális és vertikális elrendeződés felső lombkoronaszint liánok középső lombkoronaszint alsó lombkoronaszint gyepszint mohaszint 14
15 Táplálkozási hálózatok Az élőlények alapvető típusai: A, autotróf szervezetek termelő (producens) szervezetek: zöld növények, fotoszintézis primer produkció B, heterotróf szervezetek fogyasztó (konzumens) szervezetek: növényevők, mindenevők, ragadozók, élősködők szekunder produkció lebontó (reducens) szervezetek: dögevők, szerves törmelékevők, gombák, baktériumok szekunder produkció Termelő (producens) szervezetek 15
16 Fogyasztók (konzumensek) növényevők: pl. gazella Konzumensek: növényevő (hócipős nyúl) ragadozó (hiúz) 16
17 Konzumensek: ragadozó (lazac) ragadozó (barnamedve, halászsas) Konzumensek: élősködők (a: kullancs, b: fagyöngy, c: aranka) 17
18 Lebontó (reducens) szervezetek (ganajtúró bogár) Tápláléklánc Táplálékhálózat Elton-féle piramis 18
19 egy tengeri táplálékhálózat Társulások változása Aszpektus: az évszakok változásával kapcsolatos szezonális ritmus, évente ismétlődik Szukcesszió: növénytársulások egymás után következése szekuláris szukcesszió biotikus szukcesszió időlépték szerint elsődleges (primer) szukceszió másodlagos szukcesszió 19
20 elsődleges szukcesszió Zátonyok benépesülése: 1. Csupasz homok- vagy kavicsfelület 2. Pionír növények megtelepedése (pl. keserűfüvek) 3. Igényesebb fajok megjelenése (pl. fűzbokrok) 4. Fűz-nyár ligeterdő kialakulása 20
21 Zátonyok benépesülése 21
22 Felhagyott termőföldek szukcessziója: 1. Egyéves növények 2. Évelő fűfélék és más évelő lágyszárúak megjelenése 3. Fás növényzet kialakulása az évenkénti talajművelés meggátolja a szukcesszió előrehaladását a termőföldek növényzete permanensen iniciális fázisban marad kedvez az r-stratégista gyomnövények tartós fennmaradásának a tipikus szántóföldi gyomok csak az első évben képesek a fennmaradásra ha a zavarás elmarad, a szukcesszió folyamán hamar kiszorulnak a szántóterület felhagyása után néhány évtizeddel az adott területre jellemző zárótársulás alakul ki a gyomnövények a másodlagos szukcesszió pionír fajai, ahol a szántóföld egy speciális terület Ökoszisztémák anyag- és energiaforgalma A szén körforgása 22
23 Ökoszisztémák anyag- és energiaforgalma A nitrogén körforgása A nitrogén körforgása 23
24 Anyag- és energiacsere az élő szervezetekben producens növények fotoszintézise szerves anyag 6 CO H 2 O + napfény + klorofill C 6 H 12 O 6 (glükóz) + 6 O kj/mol (megkötődik) glükóz: 1. nyersanyag (glükóz + N, P, K, Ca stb. a talajból szerves molekulák) 2. energiaszolgáltató (sejtlégzés) fotoszintézis 24
25 Anyag- és energiacsere az élő szervezetekben konzumens élőlények sejtlégzése: C 6 H 12 O 6 (glükóz) + 6 O 2 6 CO H 2 O kj/mol felszabadul táplálék emésztés lebontás glükózt minden sejthez eljuttatja O 2 is jön a vérrel energiafelszabadítás a sejtekben Az energia útja az ökoszisztémában az ökoszisztémák energia-átalakító rendszerek forrás: a Nap sugárzó energiája fotoszintézis növényekben tárolt energia hőenergia hőenergia növényevőkben tárolt energia ragadózókban tárolt energia az elfogyasztott táplálék egy része lebontódik, hogy energiát kapjon az élőlény kevesebb növényevő, mint növény kevesebb ragadozó, mint növény a biomassza tömege szintenként csökken 25
26 1. Táplálkozási szint Producensek (növények) 2. Táplálkozási szint Elsődleges konzumensek (növényevők) 3. Táplálkozási szint Másodlagos konzumensek (ragadozók) 4. Táplálkozási szint Harmadlagos konzumensek (csúcsragadozók) Hő Hő Hő Hő Napenergia Hő Hő Reducensek (dögevők, törmelékevők, baktériumok, gombák) Hő Az energia veszteséggel lép tovább! 26
Környezetvédelem (KM002_1)
(KM002_1) 2. A környezetvédelem ökológiai alapjai 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Az ökológia fogalma ecology = szünbiológia Szünbiológia
RészletesebbenDr. Torma A., egyetemi adjunktus. SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM, Környezetmérnöki Tanszék, Dr. Torma A. Készült: Változtatva: - 1/39
KÖRNYEZETVÉDELEM 5. Előadás 2011.10.05. Dr. Torma A., egyetemi adjunktus SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM, Környezetmérnöki Tanszék, Dr. Torma A. Készült: 13.09.2008. Változtatva: - 1/39 AZ ÖKOLÓGIA FOGALMA EREDETE
RészletesebbenKÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens Ember és környezete az idő függvényében Barótfi, 2008 Ember és környezete az idő függvényében Barótfi, 2008 Nooszféra
RészletesebbenEz megközelítőleg minden trofikus szinten érvényes, mivel a fogyasztók általában a felvett energia legfeljebb 5 20 %-át képesek szervezetükbe
ÉLŐ RENDSZEREK ENERGIAFORGALMA Az egyes táplálkozási (trofikus) szinteket elérő energiamennyiség nemcsak a termelők által megkötött energiától függ, hanem a fogyasztók energiaátalakítási hatékonyságától
Részletesebben4. Ökológia, ökoszisztémák
Környezetvédelem 4. Ökológia, ökoszisztémák 2015/2016. tanév II. félév Dr. Buruzs Adrienn egyetemi tanársegéd buruzs@sze.hu SZE AHJK Környezetmérnöki Tanszék Bevezetés Vákuumban nem létezik élet anyag-
RészletesebbenAnyag és energia az ökoszitémában -produkcióbiológia
Prudukcióbiológia Anyag és energia az ökoszitémában -produkcióbiológia Vadbiológia és ökológia #09 h Tárgya # A bioszférában lejátszódó biológia termelés folyamatai # Az élô szervezetek anyag- és energiaforgalma
RészletesebbenAz élőlény és környezete. TK: 100. oldal
Az élőlény és környezete TK: 100. oldal Élettelen környezeti tényezők: víziben: fény, hő, nyomás, sókoncentráció, oxigén és szén-dioxid tartalom szárazföldön: napfény, hő, csapadék, levegő összetétel,
RészletesebbenEgy élőhelyen azok a populációk élhetnek egymás mellett, amelyeknek hasonlóak a környezeti igényeik. A populációk elterjedését alapvetően az
Társulás fogalma Egy adott helyen egy időben létező, együtt élő és összehangoltan működő növény- és állatpopulációk együttese. Az életközösségek többféle növény- és többféle állatpopulációból állnak. A
RészletesebbenPopulációs kölcsönhatások. A populációs kölcsönhatások jelentik az egyedek biológiai környezetének élő (biotikus) tényezőit.
Populációs kölcsönhatások A populációs kölcsönhatások jelentik az egyedek biológiai környezetének élő (biotikus) tényezőit. A populációk között kialakulhatnak közvetett vagy közvetlen kapcsolatok. Ezek
RészletesebbenAz ökoszisztéma Szerkesztette: Vizkievicz András
Az ökoszisztéma Szerkesztette: Vizkievicz András Az ökoszisztéma jelentése: ökológiai rendszer. Nem szerveződési szint. Az ökoszisztéma az ökológiai jelenségek értelmezése, vizsgálata céljából, (az ökológiai
RészletesebbenAz ökológia alapjai. Diverzitás és stabilitás
Az ökológia alapjai Diverzitás és stabilitás Diverzitás = sokféleség, változatosság a sokféleség kvantitatív megjelenítése biodiverzitás: a biológiai változatosság matematikai (kvantitatív) megjelenítése
RészletesebbenBevezetés az ökológiába Szerkesztette: Vizkievicz András
Vizsgakövetelmények Ismerje a(z élettelen és élő) környezet fogalmát. Elemezzen tűrőképességi görbéket: minimum, maximum, optimum, szűk és tág tűrés. Legyen képes esettanulmányok alapján a biológiai jelzések
RészletesebbenAz ökológia története
Az ökológia története Ókori természetszemlélet Ókori kelet (keleti vallások) Biblia Arisztotelész: Historia Animalium, Theophrastos XVI XVII. XVII. sz. demográfia N. Machiavelli (1526), J. Graunt (1662),
RészletesebbenBIOLÓGIAI PRODUKCIÓ. Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása
BIOLÓGIAI PRODUKCIÓ Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása az elsődleges v. primer produkció; A fogyasztók és a lebontók
RészletesebbenAz Állatökológia tárgya
Információk Szentesi Árpád, egyetemi docens 1. Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék 7.727. sz. szoba 8758. sz. tel. mellék e-mail: szentesi@elte.hu 2. MTA Növényvédelmi Kutatóintézete Állattani Osztály
RészletesebbenPOPULÁCIÓBIOLÓGIA I. Alapok. Miért nincsen minden élőlény mindenhol jelen minden időpillanatban?
POPULÁCIÓBIOLÓGIA 1. Bevezetés az ökológiába. 2. Niche, életfeltételek, források 3. Demográfiai alapok. Populációdinamika I. 4. Populációdinamika II. 5. Populációdinamika III. Populációk térben 6. Elemi
RészletesebbenVÁLASZTHATÓ TANTÁRGY 3 kredit, 90 óra, 1 félév 10 óra előadás 4 óra előadás 20 óra gyakorlat óra önálló munka 86 óra önálló munka
NAPPALI VÁLASZTHATÓ TANTÁRGY 3 kredit, 90 óra, 1 félév LEVELEZŐ 10 óra előadás 4 óra előadás 20 óra gyakorlat --- 60 óra önálló munka 86 óra önálló munka szemináriumi kiselőadás gyakorlati feladatok 2
RészletesebbenKörnyezeti tényezők. Forrástényezők csoportosítása. esszenciális. helyettesíthető. szingergista. antagonista. az élőlények fogyasztják
Környezeti tényezők forrás tényező kondícionáló az élőlények fogyasztják élőlények nem csökkentik befolyásolja az egyedsűrűség egyedsűrűségtől fglen pl. nedvesség, tápelemek zsákmány pl. hőmérséklet, ph
RészletesebbenPedagógiai Kar Tantárgypedagógiai Tanszék. Ökológia. Összeállította: Dávid János. főiskolai docens
Pedagógiai Kar Tantárgypedagógiai Tanszék Ökológia Összeállította: Dávid János főiskolai docens ÖKOLÓGIAI SZERVEZŐDÉSI SZINTEK biológiai rendszerek: az élő egyedek összessége és az élettelen környezet
RészletesebbenAGRÁR-ÖKOLÓGIA ALAPJAI című digitális tananyag
TÁMOP-4.1.1.F-14/1/KONV-2015-0006 AGRÁR-ÖKOLÓGIA ALAPJAI című digitális tananyag Előadó: Dr. Dávidházy Gábor ÖKOLÓGIA TÁRGYA ÉS FOGALMA Az ökológia (környezettan) az élet feltételeivel és az élő szervezetek
RészletesebbenA SZERB KÖZTÁRSASÁG OKTATÁSI, TUDOMÁNYOS ÉS TECHNOLÓGIAI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUMA SZERB BIOLÓGIAI TÁRSASÁG
A SZERB KÖZTÁRSASÁG OKTATÁSI, TUDOMÁNYOS ÉS TECHNOLÓGIAI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUMA SZERB BIOLÓGIAI TÁRSASÁG BIOLÓGIATESZT AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁK VIII. OSZTÁLYA SZÁMÁRA Községi verseny, 2019. 03. 09. Kód:
RészletesebbenAz ökológia alapjai. Az élőlény és környezete kölcsönhatásai: környezeti tényezők és források.
Az ökológia alapjai Az élőlény és környezete kölcsönhatásai: környezeti tényezők és források. Környezet A belső határozza meg, hogy a külvilágból mi fontos környék a külvilágnak az élőlény körül elforduló
RészletesebbenFajok közötti kapcsolatok
Egyedek közötti kölcsönkapcsolatok Környezete = a környék ható tényezôi Fajok közötti kapcsolatok Vadbiológia és ökológia h Az egymásra ható egyedek lehetnek g Fajtársak - interspecifikus kapcsolatok #
RészletesebbenPopuláció A populációk szerkezete
Populáció A populációk szerkezete Az azonos fajhoz tartozó élőlények egyedei, amelyek adott helyen és időben együtt élnek és egymás között szaporodnak, a faj folytonosságát fenntartó szaporodásközösséget,
RészletesebbenBIOLÓGIA 7. ELLENŐRZŐ FELADATLAPOK
Dr. Paál Tamásné Natúra sorozat BIOLÓGIA 7. ELLENŐRZŐ FELADATLAPOK (Raktári száma: RE00774/F) Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 1. A) feladatlap megoldásai A trópusi területek természetes élővilága 1. feladat
RészletesebbenDekomponálás, detritivoria
Dekomponálás, detritivoria Def.: azon szervezetek tevékenysége, amelyek elhalt szerves anyag feldarabolását, bontását és a mineralizáció útjára irányítását végzik. Forrásfüggvényük: dr = dt F( R), amelyből
RészletesebbenAz energia áramlása a közösségekben
Az energia áramlása a közösségekben minden biológiai entitásnak szüksége van: anyagra energiára kísértés: ugyanúgy kezelni az anyag- és energia körforgást mint szervezetek esetében DE: elvetettük a Clements
RészletesebbenVadbiológia és ökológia II.
Vadbiológia és ökológia II. Populációk kölcsönhatásai Dr. Szemethy László Az élőlények nem önmagukban, hanem a legkülönbözőbb módokon együtt élve, életközösséget formálva léteznek. számos esetben kölcsönös
RészletesebbenBiológia 7. évfolyam osztályozó- és javítóvizsga követelményei
Biológia 7. évfolyam osztályozó- és javítóvizsga követelményei 1. Forró éghajlati övezet: növényzeti övei, az övek éghajlata, talaja esőerdő, trópusi lombhullató erdőszerkezete, szavanna, sivatagok jellemzése
RészletesebbenEnergia. Abiotikus rendszer. élőhelyeken. Magyarországon környezetszennyező az egy főre eső települési hulladék
MINDENÖSSZEFÜGGMINDENNEL Táplálékhálózatok a városi v élőhelyeken Kölcsönhatások Körforgások Energia felhasználása Abiotikus X abiotikus Hőmérséklet és csapadék= klíma Abiotikus X biotikus Biotikus X abiotikus
RészletesebbenMINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM
MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM I. félév Az élőlények rendszerezése A vírusok Az egysejtűek Baktériumok Az eukariota egysejtűek A gombák A zuzmók
RészletesebbenTANMENET BIOLÓGIA XII. ÉVFOLYAM 2012/2013
MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM TANMENET BIOLÓGIA XII. ÉVFOLYAM 2012/2013 Készítette: ZÁRDAI-CSINTALAN ANITA 1. óra Év eleji ismétlés 2. óra A genetika alaptörvényei A gén fogalma. A fenotípus és a genotípus.
RészletesebbenA vízi ökoszisztémák
A vízi ökoszisztémák Az ökoszisztéma Az ökoszisztéma, vagy más néven ökológiai rendszer olyan strukturális és funkcionális rendszer, amelyben a növények, mint szerves anyag termelők, az állatok mint fogyasztók,
RészletesebbenDiverzitás és stabilitás. Mi a biodiverzitás?
Diverzitás és stabilitás Szemethy László, Phd egyetemi docens SZIE VMI Szemethy.Laszlo@MKK.SZIE.hu Mi a biodiverzitás? a sokféleség sokfélesége (JNP) tudományos paradigma (tudományterület is) a diverzitás
RészletesebbenAz ökológia rendszer (ökoszisztéma) Ökológia előadás 2014 Kalapos Tibor
Az ökológia rendszer (ökoszisztéma) Ökológia előadás 2014 Kalapos Tibor ökológiai rendszer - mi is ez? Az élőlényközösség és élettelen környezete együtt, termodinamikailag nyílt rendszer, komponensei között
RészletesebbenFelkészülés: Berger Józsefné Az ember című tankönyvből és Dr. Lénárd Gábor Biologia II tankönyvből.
Minimum követelmények biológiából Szakkközépiskola és a rendes esti gimnázium számára 10. Évfolyam I. félév Mendel I, II törvényei Domináns-recesszív öröklődés Kodomináns öröklődés Intermedier öröklődés
Részletesebben12. évfolyam esti, levelező
12. évfolyam esti, levelező I. ÖKOLÓGIA EGYED FELETTI SZERVEZŐDÉSI SZINTEK 1. A populációk jellemzése, növekedése 2. A populációk környezete, tűrőképesség 3. Az élettelen környezeti tényezők: fény hőmérséklet,
RészletesebbenA ökológia tárgya és alapvető fogalmai, az ökológiai kutatások Krebs (1972): Haeckel (1866): Pianka (1983): Haeckel (1879): Entz (1907):
Ökológia alapjai Bevezetés az ökológiába A ökológia tárgya és alapvető fogalmai, az ökológiai kutatások Az ökológia meghatározása körül számos vita merült fel Az ember és bioszféra kapcsolatának tapasztalati
RészletesebbenA Föld ökoszisztémája
A Föld ökoszisztémája Az ökoszisztéma Az ökoszisztéma, vagy más néven ökológiai rendszer olyan strukturális és funkcionális rendszer, amelyben a növények, mint szerves anyag termelők, az állatok mint fogyasztók,
RészletesebbenFELADATSOR EGYED FELETTI SZERVEZŐDÉSI SZINTEK
FELADATSOR EGYED FELETTI SZERVEZŐDÉSI SZINTEK 1. feladat: Mely fogalmakra ismersz a meghatározások alapján? a) Az élőlényekre ténylegesen ható tényezők összessége: b) Egy élőhelyen, egy időben élő élőlények
Részletesebben2013/2014.tanév TANMENET. a 11. osztály esti gimnázium biológia tantárgyának tanításához.
2013/2014.tanév TANMENET a 11. osztály esti gimnázium biológia tantárgyának tanításához. Összeállította: Ellenőrizte: Jóváhagyta:..... munkaközösség vezető igazgató Sopron, 2013. szeptember 01. Összeállította:
RészletesebbenPopulációk együttesei
Populációk együttesei Életközösség (=társulás, biocönózis) meghatározott szerkezetű, alkotó populációk között kapcsolatrendszer Asszociáció (=növénytársulás, fitocönózis) Cönológia (=társulástan) Biocönózisok
Részletesebben11. évfolyam esti, levelező
11. évfolyam esti, levelező I. AZ EMBER ÉLETMŰKÖDÉSEI II. ÖNSZABÁLYOZÁS, ÖNREPRODUKCIÓ 1. A szabályozás információelméleti vonatkozásai és a sejtszintű folyamatok (szabályozás és vezérlés, az idegsejt
RészletesebbenAz ökológia alapjai NICHE
Az ökológia alapjai NICHE Niche Meghatározás funkció ill. alkalmazkodás szerint a növény- és állatfajok élő és élettelen környezetükbe eltérő módon illeszkednek be ott a többi élőlénytől többé-kevésbé
RészletesebbenTÁRSULÁSOK ÉS DIVERZITÁS
TÁRSULÁSOK ÉS DIVERZITÁS Vadbiológia és ökológia h Jellemezôi g Törvényszerûen ismétlôdô, g Állandó megjelenésû, g Meghatározott környezeti igényû élôlényegyüttes h Biocönózis = fitocönózis + zoocönózis
RészletesebbenMÚZEUMI KÖZÉPISKOLAI BIOLÓGIA ÓRA TEMATIKÁJA
MÚZEUMI KÖZÉPISKOLAI BIOLÓGIA ÓRA TEMATIKÁJA EMBER A TERMÉSZETBEN MŰVELTSÉGTERÜLET TÉMA: A TÁRSULÁSOK JELLEMZŐI BEVEZETÉS A tematika és a modulok használatáról A középiskolai múzeumi tanórák a gimnáziumi
RészletesebbenÖkológiai földhasználat
Ökológiai földhasználat Ökológia Az ökológia élőlények és a környezetük közötti kapcsolatot vizsgálja A kapcsolat színtere háromdimenziós környezeti rendszer: ökoszisztéma Ökoszisztéma: a biotóp (élethely)
RészletesebbenTELEPÜLÉSÖKOLÓGIA. 1. előadás
TELEPÜLÉSÖKOLÓGIA 1. előadás TUDNIVALÓK, KÖVETELMÉNYRENDSZER Előadó: Dr. Angyal Zsuzsanna, tanársegéd anzsu7@hotmail.com Időpont: hétfő 8-10 óra között Helyszín: D.0.311. Követelményrendszer az előadás
RészletesebbenAz ökoszisztéma Szerkesztette: Vizkievicz András
1 Az ökoszisztéma Szerkesztette: Vizkievicz András Az ökoszisztéma jelentése: ökológiai rendszer. Nem szerveződési szint! Az ökoszisztéma az ökológiai jelenségek vizsgálata céljából létrehozott rendszermodell.
RészletesebbenA FÖLD egyetlen ökológiai rendszer
A FÖLD egyetlen ökológiai rendszer Az ökológia fogalma, korszerű értelmezése (tudomány, életmódot meghatározó szemlélet, politikum). Az ökológia és a környezettudomány viszonya, kapcsolata. Szupraindividuális
RészletesebbenTARTALOM. Előszó 9 BEVEZETÉS A BIOLÓGIÁBA
Előszó 9 BEVEZETÉS A BIOLÓGIÁBA A biológia tudománya, az élőlények rendszerezése 11 Vizsgálati módszerek, vizsgálati eszközök 12 Az élet jellemzői, az élő rendszerek 13 Szerveződési szintek 14 EGYED ALATTI
RészletesebbenTanmenet biológia 7. osztály. Didaktikai célra (gyakorlat, szövegelemzés, összefoglalás, ellenőrzés) felhasznált óra: 27 óra. A tanítási óra anyaga
Tanmenet biológia 7. osztály Új anyag feldolgozására felhasznált : 45 Didaktikai célra (gyakorlat, szövegelemzés, összefoglalás, ellenőrzés) felhasznált : 27 Az sorszáma Az jellege A tanítási anyaga Képzési
RészletesebbenTávérzékelés és ökológia (remote sensing)
Távérzékelés és ökológia (remote sensing) Alap megfigyelések - a vegetáció a víz és a csupasz földfelszín a beérkező sugárzás eltérő hullámhosszúságú részeit veri vissza illetve nyeli el - Azaz a visszavert
RészletesebbenMÚZEUMI KÖZÉPISKOLAI BIOLÓGIA ÓRA TEMATIKÁJA
MÚZEUMI KÖZÉPISKOLAI BIOLÓGIA ÓRA TEMATIKÁJA EMBER A TERMÉSZETBEN MŰVELTSÉGTERÜLET TÉMA: AZ INTERSPECIFIKUS KAPCSOLATOK BEVEZETÉS A tematika és a modulok használatáról A középiskolai múzeumi tanórák a
RészletesebbenÖkológia alapjai Bevezetés az ökológiába
Az ökológia meghatározása körül számos vita merült fel Ökológia alapjai Bevezetés az ökológiába A ökológia tárgya és alapvető fogalmai, az ökológiai kutatások Simon Edina 2012. szeptember 24. Az ember
RészletesebbenHosszú távú vizsgálat jobban kimutatja a társulási szabályok változásait a másodlagos szukcesszió során, mint a tér-idő helyettesítés módszere
Hosszú távú vizsgálat jobban kimutatja a társulási szabályok változásait a másodlagos szukcesszió során, mint a tér-idő helyettesítés módszere Anikó Csecserits, Melinda Halassy, Barbara Lhotsky, Tamás
RészletesebbenErdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba
Erdőgazdálkodás Dr. Varga Csaba Erdő fogalma a Föld felületének fás növényekkel borított része, nyitott és mégis természetes önszabályozással rendelkező ökoszisztéma, amelyben egymásra is tartós hatást
RészletesebbenLegmagasabb szintjük a gyepszint, amelyben csak lágyszárú növények fordulnak elő.
1 Hazai fátlan társulások Szerkesztette: Vizkievicz András A jelen fátlan társulásainak kialakulását az alapkőzet, talajtípus, a domborzat és a kitettség, a terület vízháztartása befolyásolja, ezért intrazonális
RészletesebbenTársulások Szerkesztette: Vizkievicz András
1 2 Társulások Szerkesztette: Vizkievicz András A társulás életközösség, biocönózis - egy adott helyen, adott időben együtt létező populációk életközössége. Stabil, önszabályozó rendszer. Természetes társulások:
RészletesebbenBIOLÓGIA TANMENET. XII. évfolyam 2013/2014
MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM BIOLÓGIA TANMENET XII. évfolyam 2013/2014 A 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet és az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet alapján készítette Zárdai-Csintalan Anita 1. óra Év eleji
RészletesebbenVersenyző adatlap. Név: Osztály: Születési hely, idő: Általános iskola neve, címe: A versenyző otthoni címe: Telefonszáma: e-mail címe:
Versenyző adatlap Név: Osztály: Születési hely, idő: Általános iskola neve, címe: A versenyző otthoni címe: Telefonszáma: e-mail címe: Vizeink védelme I. forduló 1, Az alábbi keresztrejtvény egy, a vízgazdálkodásban
RészletesebbenAgroökológiai rendszerek biogeokémiai ciklusai és üvegházgáz-kibocsátása
Agroökológiai rendszerek biogeokémiai ciklusai és üvegházgáz-kibocsátása Biogeokémiai ciklusok általános jellemzői: kompartmentek vagy raktárak tartózkodási idő áramok (fluxusok) a kompartmentek között
RészletesebbenPopulációk Szerkesztette: Vizkievicz András
1 A populáció: Populációk Szerkesztette: Vizkievicz András azonos fajhoz tartozó egyedek, amelyek adott helyen és időben együtt élnek, egymás között szaporodnak, a faj folytonosságát fenntartó szaporodási
RészletesebbenAz élővilág szerveződése és védelme
Az élővilág szerveződése és védelme Ökológiai alapok: az egyedtől az ökoszisztémáig Környezetvédelem és természetvédelem Élő szervezetek: - moduláris a zigóta ismétlődő szervezetek láncát hozza létre pl.
RészletesebbenAz ökoszisztéma. Gaia-elmélet
Az ökoszisztéma Szerkesztette: Vizkievicz András Az ökoszisztéma jelentése: ökológiai rendszer. Nem szerveződési szint. Az ökoszisztéma az ökológiai jelenségek értelmezése, vizsgálata céljából, (az ökológiai
RészletesebbenMiért van egyes közösségekben több faj és másokban kevesebb? Vannak-e mintázatok és gradiensek a fajgazdagságban? Ha igen, ezeket mi okozza?
Fajgazdagság Miért van egyes közösségekben több faj és másokban kevesebb? Vannak-e mintázatok és gradiensek a fajgazdagságban? Ha igen, ezeket mi okozza? biodiverzitás a természet változatosságának leírására
RészletesebbenMegoldások. OKTV 2008-09. 1. ford., 14. oldal. 11. B 12. A 13. E 14. D 15. C 16. C 17. B 18. E 19. A 20. D 21. B 22. BE 23. D 24. B 25. C 26.
Megoldások OKTV 2008-09. 1. ford., 14. oldal. 11. B 12. A 13. E 14. D 15. C 16. C 17. B 18. E 19. A 20. D 21. B 22. BE 23. D 24. B 25. C 26. A OKTV 2009-10. 1. ford., 31. oldal. 26. A 27. B 28. C 29. D
RészletesebbenA populáció: A populáció nagysága. A populáció nagyságát kifejezhetjük az egyedszámmal.
A populáció: Populációk Szerkesztette: Vizkievicz András azonos fajhoz tartozó egyedek, amelyek adott helyen és időben együtt élnek, egymás között szaporodnak, a faj folytonosságát fenntartó szaporodási
RészletesebbenMÚZEUMI KÖZÉPISKOLAI BIOLÓGIA ÓRA TEMATIKÁJA
MÚZEUMI KÖZÉPISKOLAI BIOLÓGIA ÓRA TEMATIKÁJA EMBER A TERMÉSZETBEN MŰVELTSÉGTERÜLET TÉMA: A BIOMOK ÉS A BIOSZFÉRA BEVEZETÉS A tematika és a modulok használatáról A középiskolai múzeumi tanórák a gimnáziumi
RészletesebbenTartalom. Előszó... 3
4 TARTALOM Tartalom Előszó... 3 1. Bevezetés a biológiába... 9 1.1. A biológia tudománya... 9 Vizsgálati szempontok az élőlények rendszere... 10 Evolúciós fejlődés... 11 Vizsgáló módszerek... 12 1.2. Az
RészletesebbenA SZUKCESSZIÓ A SZUKCESSZIÓ TÍPUSAI PRIMER SZUKCESSZIÓ SZEKUNDER SZUKCESSZIÓ NÖVÉNYKÖZÖSSÉGEK IDŐBELI VÁLTOZÁSA A NÖVÉNYZET SAJÁTSÁGAI
NÖVÉNYKÖZÖSSÉGEK IDŐBELI VÁLTOZÁSA ÁLTALÁNOS ÖKOLÓGIA DR. TÖRÖK PÉTER EGYETEMI ADJUNKTUS A NÖVÉNYZET SAJÁTSÁGAI 1. Fajösszetétel A növényzetet alkotó fajok aránya. 2. Növényzet szerkezete Szintezettség
RészletesebbenTermészetvédelem. 2. gyakorlat: A természetvédelem alapfogalma: a biodiverzitás
Természetvédelem 2. gyakorlat: A természetvédelem alapfogalma: a biodiverzitás Amiről a mai gyakorlaton szó lesz: A biodiverzitás fogalma és szintjei Kulcsfajok és kulcsforrások A biodiverzitás megoszlása
RészletesebbenAgrárkörnyezetvédelmi ügyintéző. Természet- és környezetvédelmi technikus 2/49
A 10/07 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/06 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
Részletesebben1. BEVEZETÉS - a szervezetek eloszlásának és abundenciájának leírása, megmagyarázása és értelmezése, a populációk méretbeli változásának vizsgálata -
IV. DEMOGRÁFIA 1. BEVEZETÉS - a szervezetek eloszlásának és abundenciájának leírása, megmagyarázása és értelmezése, a populációk méretbeli változásának vizsgálata - vizsgálati tárgy a populáció változó
RészletesebbenBiológia kétszintű érettségi felkészítő levelező tanfolyam. 6. anyag 2006. február
Biológia kétszintű érettségi felkészítő levelező tanfolyam 6. anyag 2006. február 6/8 anyag, 2. oldal Biológia kétszintű érettségi felkészítő levelező tanfolyam TARTALOMJEGYZÉK Kedves levelező hallgatóink!
RészletesebbenTÉNYEZŐ KOMPLEXUMOK, EGYÜTTESEK KÖLCSÖNHATÁSA. Tájökológia 5. 27/1 A NÖVÉNYZET TERMÉSZETI ÁLLAPOTA. Dr. Antal Zsuzsanna. Tájökológia 5.
TÉNYEZŐ KOMPLEXUMOK, EGYÜTTESEK KÖLCSÖNHATÁSA TÁJALKOTÓ TÉNYEZŐK A NÖVÉNYZET, AZ ÁLLATVILÁG ÉS AZ EMBER Tájökológia 5. 27/1 Veinitschke, 1976 Tájökológia 5. 2 A NÖVÉNYZET MINT TÁJALKOTÓ TÉNYEZŐ A NÖVÉNYZET
RészletesebbenFogalmak. Az extenzív halastavi gazdálkodás és a kárókatona szerepe és megítélése halastavi környezetben 2009. szept. 24. Biharugra, Bihari Madárvárta
Extenzív halastavak természeti értékei és funkciói Kerepeczki Éva Halászati és Öntözési Kutatóintézet, Szarvas Célkitűzés AZ ELŐADÁS CÉLJA, hogy bemutassuk a halastavak értékeit és felhívjuk a figyelmet
RészletesebbenNiche. Tárgya a fajok koegzisztenciájának problémája A fogalom fejlődése: Toleranciahatárok! A hutchinsoni niche fogalom definíciója:
Niche Tárgya a fajok koegzisztenciájának problémája A fogalom fejlődése: Grinnell térbeli Elton funkcionális Hutchinson hipertérfogat modell Juhász-Nagy niche értelmezése A hutchinsoni niche fogalom definíciója:
RészletesebbenA tantárgy besorolása: kötelező A tantárgy elméleti vagy gyakorlati jellegének mértéke, képzési karaktere 100/0 (kredit%)
Tantárgy neve: Talajökológia Kreditértéke: 3 A tantárgy besorolása: kötelező A tantárgy elméleti vagy gyakorlati jellegének mértéke, képzési karaktere 100/0 (kredit%) A tanóra típusa és óraszáma: 28 óra
RészletesebbenBIOLÓGIA OSZTÁLYOZÓ VIZSGA ÉS JAVÍTÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK (2016)
BIOLÓGIA OSZTÁLYOZÓ VIZSGA ÉS JAVÍTÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK (2016) 1 Biológia tantárgyból mindhárom évfolyamon (10.-11.-12.) írásbeli és szóbeli vizsga van. A vizsga részei írásbeli szóbeli Írásbeli Szóbeli
RészletesebbenÁLTALÁNOS ÖKOLÓGIA (bb2n1101, aa2n1020) 2014/2015 I. félév
ÁLTALÁNOS ÖKOLÓGIA (bb2n1101, aa2n1020) 2014/2015 I. félév Oktatók Herczeg Gábor ÁRT (egy. adjunktus, D-7. em. 729. szoba, t:8760) Hegyi Gergely ÁRT (egy. adjunktus, D-7. em. 712. szoba, t:8756) Kalapos
RészletesebbenMagyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium
Témakörök Biológia Osztályozó vizsgákhoz 2012/2013 9. Természettudományos Osztálya-kémia tagozat A növények életműködései Légzés és kiválasztás Gázcserenylások működése Növényi párologtatás vizsgálata
RészletesebbenAz ökológia alapjai. Az ökológia tárgya, vizsgálati szintjei, skálázási problémák
Az ökológia alapjai Az ökológia tárgya, vizsgálati szintjei, skálázási problémák Az ökológia 10 szabálya Az ökológia tudomány Az ökológia csak az evolúció fényében érthető meg Semmi sem történik a faj
RészletesebbenBIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN 10. évfolyam
BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN 10. évfolyam Az osztályozóvizsga követelményei: Az osztályozóvizsga írásbeli feladatlap. Az osztályozó vizsgán az osztályzás a munkaközösség által elfogadott egységes követelményrendszer
RészletesebbenÖKOLÓGIA FÖLDRAJZ ALAPSZAK (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ
ÖKOLÓGIA FÖLDRAJZ ALAPSZAK (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI FÖLDTUDOMÁNYI KAR FÖLDRAJZ-GEOINFORMATIKA INTÉZET Miskolc, 2019 TARTALOMJEGYZÉK 1. Tantárgyleírás
RészletesebbenEnergiaáramlás a közösségekben
Energiaáramlás a közösségekben A Napból származó és a vízbe/talajba jutó energia sorsa Lindeman (1942) - energetika (Elton 1927) IBP Biomassza = szervezetek területegységre eső tömege energia (joule/m2)
RészletesebbenBIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM Célok Tanulói teljesítmények növelése Tanulási motiváció kialakítása tevékenység, megfigyelés,
RészletesebbenA TRÓPUSI TERÜLETEK TERMÉSZETES ÉLŐVILÁGA
1. FELADATLAP A CSOPORT A TRÓPUSI TERÜLETEK TERMÉSZETES ÉLŐVILÁGA 1. Milyen az éghajlat? Írd a növényzet nevét a rajz alá, a nagybetűvel jelölt vonalra! Válogasd ki a felsorolásból azokat az állításokat,
RészletesebbenINTERNETES VETÉLKEDŐ 1. forduló Beküldési határidő: 2015. május 12. cím: csordasb@freemail.hu 1. FORDULÓ
1. FORDULÓ 1. Feladat: Erdő kvíz Válasszátok ki a helyes megoldást! 1.A magyarországi erdőterület nagysága a honfoglalás idején ekkora lehetett: A) 5-7 % B) 18-20 % C) 40-60% D) 80-90% 2. Magyarország
RészletesebbenAgro-ökológia Zoltán Godo
Agro-ökológia Zoltán Godo Agro-ökológia Zoltán Godo Table of Contents 1. Ökológia helye és szerepe... 1 1. 1.1 Az ökológia helye és szerepe a biológiai tudományágban... 1 1.1. 1.1.1 Az ökológia fogalma...
RészletesebbenEgyedek, populációk téreloszlása
Egyedek, populációk téreloszlása Egyedek térbeli eloszlása egyszerű kategorizálás - egyenletes (szabályos) v. szegregált ritka, territoriális stratégia esetén, mesterséges beavatkozásra is utalhat. naphal
RészletesebbenFontos társulástani fogalmak
Fontos társulástani fogalmak Növényzet (növénytakaró, vegetáció) Az ideális növénytársulás olyan növényközösség, amely - térben és idıben ismétlıdik, - fajkészlete hasonló, - meghatározott termıhelyi körülmények
RészletesebbenA társulás életközösség, biocönózis - egy adott helyen, adott időben együttlétező populációk életközössége. Stabil, önszabályozó rendszer.
T á r s ul á s o k Szerkesztette: Vizkievicz András A társulás életközösség, biocönózis - egy adott helyen, adott időben együttlétező populációk életközössége. Stabil, önszabályozó rendszer. Természetes
RészletesebbenÖKOLÓGIA OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉS FÖLDRAJZTANÁR (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ
ÖKOLÓGIA OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉS FÖLDRAJZTANÁR (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI FÖLDTUDOMÁNYI KAR FÖLDRAJZ-GEOINFORMATIKA INTÉZET Miskolc, 2019 TARTALOMJEGYZÉK
RészletesebbenNÖVÉNYKÖZÖSSÉGEK IDŐBELI VÁLTOZÁSA
NÖVÉNYKÖZÖSSÉGEK IDŐBELI VÁLTOZÁSA ÖKOLÓGIA I 9. ELŐADÁS DR. TÖRÖK PÉTER EGYETEMI DOCENS A NÖVÉNYZET SAJÁTSÁGAI 1. Fajösszetétel A növényzetet alkotó fajok aránya. 2. Növényzet szerkezete Szintezettség
RészletesebbenA TÁJ MINT A FÖLDI ÉLET KÖRNYEZETE
Krajina ako prostredie života na Zemi A TÁJ MINT A FÖLDI ÉLET KÖRNYEZETE 2017. 01. 16. 1 Az élet keletkezése és fejlődése 4,5 milliárd éves Föld, az élet létrejöttének tere a földrajzi környezet kb. 3,5
RészletesebbenBiotikus tényezők. Populációk jellemzése. Populációk kölcsönhatásai (intraspecifikus. és interspecifikus kh.) Populációk együttesei
Biotikus tényezők Populációk jellemzése Populációk kölcsönhatásai (intraspecifikus és interspecifikus kh.) Populációk együttesei Populációk csoporttulajdonságai méret egyedszám, egyedsűrűség mérés natalitás,,
RészletesebbenMagyarországi társulások Szerkesztette: Vizkievicz András
1 Magyarországi társulások Szerkesztette: Vizkievicz András Éghajlat Hazánk területén három különböző klímatípus találkozik, amelyeknek az elemei az egyes években különböző erősséggel és gyakorisággal
RészletesebbenBiogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!!
Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége Kép!!! Decentralizált bioenergia központok energiaforrásai Nap Szél Növényzet Napelem Napkollektor Szélerőgépek Biomassza Szilárd Erjeszthető Fagáz Tüzelés
RészletesebbenKörnyezetvédelem (KM002_1)
(KM002_1) 11. Fenntartható erőforrásgazdálkodás és fejlődés 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Fenntartható fejlődés a fenntartható fejlődés
Részletesebben