Ökológia alapjai Bevezetés az ökológiába

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Ökológia alapjai Bevezetés az ökológiába"

Átírás

1 Az ökológia meghatározása körül számos vita merült fel Ökológia alapjai Bevezetés az ökológiába A ökológia tárgya és alapvető fogalmai, az ökológiai kutatások Simon Edina szeptember 24. Az ember és bioszféra kapcsolatának tapasztalati ismerete Az egyed/élőlény és környezete viszonyával foglalkozó tudomány Vannak, akik környezetbiológiának vagy környezettudománynak hívják. Vannak, akik új világtudománynak képzelik. Az ökológia fogalma az MTA Ökológiai Bizottsága szerint A biológiához, azon belül pedig az egyedfeletti (szupraindividuális) szerveződési szintekkel foglalkozó szünbiológiához tartozó tudományág. Tárgya a populációkra és populációkollektívumokra hatást gyakoroló "ökológiai-környezeti" és az ezeket a hatásokat fogadó és ezekre reagáló "ökológiai-tűrőképességi" tényezők közvetlen összekapcsoltságának (komplementaritásának) vizsgálata. Feladata azoknak a limitálással irányított (szabályozott és vezérelt) jelenségeknek és folyamatoknak (pl. együttélés, sokféleség, mintázat, anyagforgalom, energiaáramlás, produktivitás, szukceszszió stb.) a kutatása, amelyek a populációk és közösségeik tér-időbeni mennyiségi eloszlását és viselkedését (egy adott minőségi állapothoz kapcsolható változásokat) ténylegesen okozzák. Összefoglalva élőlényközpontú tudomány vizsgálja és kutatja az élővilág jelzéseit, indikációit az ökológiai kutatások többnyire populációkra, populációkollektívumokra vagy ökoszisztémákra vagy ökológiai rendszerre irányulnak 1

2 Ökoszisztéma (ökológiai rendszer) fogalma Egy populáció vagy populációkollektívum ökológiai szemléletű tanulmányozására létrehozott, absztrakción alapuló rendszermodell (határozott módon elrendezett és összekapcsolt elemekből álló, kvantifikálható egység). Alkalmas arra, hogy a valóságban bonyolult jelenségeket (trofikus kapcsolatok, energiaáramlási folyamatokat) egyszerűsített formában tükrözze. Az ökológia tárgya Az ökológia meghatározott szupraindividuális jelenségekkel foglalkozik. Tárgya a szünbiológiai indikációra vonatkozó indikandum jelenségek vizsgálata. Az ökológia az egyed feletti szerveződési szintek közül az alacsonyabbakkal foglalkozik- a populációnak és a cönózisnak van fontos szerepe. A szupraindividuális jelenségek elemi alapegysége a populáció. A biológiai szerveződés szintje (Kárász, 1989) szövetek sejtek molekuláris szervezetek/organizmusok szervek INDIVIDUÁLIS populációk bioszféra életközösségek SZUPRAINDIVIDUÁLIS Az ökológia helye a biológiai tudományok rendszerében Az ökológia a biológiához, azon belül az egyed fölötti (szupraindividuális) szerveződési szintek törvényszerűségeivel foglalkozó szünbiológiához tartozó diszciplína. Az ökológia tudománya a szupraindividuális szerveződési szintekhez tartozik. INFRAINDIVIDUÁLIS 2

3 Szupraindividuális szerveződési szintek populáció faj biocönózis holocönózis biom bioszféra kollektív Individuális populáció, biocönózis, biom faj, holocönózis, bioszféra Az ökológia központi hipotézise (CH) Bárhol, bármikor,bármilyen populáció a természetben bármilyen mennyiségben megtalálható. Juhász-Nagy (1970) centrális hipotézise. Ha igaz lenne, az élőlények elhelyezkedése véletlenszerű lenne azaz a természet randomizálna bármilyen populáció bárhol, bármikor és bármilyen mennyiségben megtalálható lenne. Exteriőrkomplexum, Enteriőrkomplexum Exteriőr komplexum ('külvilág') - a környék elemeiből azoknak a megfigyeléseken alapuló tényezőknek a csoportja, amelyek az adott populációra vagy populációkollektívumra hatóképesnek tekinthetők. Enteriőr komplexum ('belvilág') - egy adott populációnak vagy populációkollektívumnak az evolúció során kialakult biológiai sajátosságaiból azoknak a tényezőknek a csoportja, amelyek a megfigyelések alapján a környék végtelen nagyszámú tényezője közül bármelyik szempontjából fogadóképesnek tekinthetők. Miliőspektrum, Toleranciaspektrum Miliőspektrum - az exterior komplexumból azoknak a tényezőknek a csoportja amelyek a tapasztalatok alapján egy adott populációra vagy populációkollektívumra hatóképesnek minősithetők, s így azok tér-időbeli mennyiségi eloszlását limitálhatják. Csak valamilyen szünbiológiai jelenség vagy történés létrejöttekor válik értelmezhetővé. Toleranciaspektrum - egy adott populációra vagy populációkollektívumra megállapított interior komplexumból azoknak a tényezőknek a csoportja, amelyek a tapasztalatok alapján fogadó- és reagálóképesnek minősíthetők, s így a környezeti hatások által limitálhatók. Mindig valamilyen szünbiológiai jelenség vagy történés során válik értelmezhetővé. 3

4 4 alapelv A limitációs elv Limitációs elv Az általános indikáció elve A komplementációs elv A multiplurális környezeti elv A populációk és populációkollektívumok válaszreakciója az olyan ökológiai-környezeti hatásra vagy hatásokra, amelyek az ökológiai-tűrőképességi tartományuk határait minimum vagy maximum irányban megközelítik vagy átlépik. Ezáltal befolyásolják tér-időbeni mennyiségi előfordulásukat és viselkedésüket. Az ökológiai faktoroknak a változást előidéző környezeti része a limitáló, a változást elszenvedő tűrőképességi része a limitált tényező, a populációknál és populációkollektívumoknál megfigyelt (vizsgált, mért) változásjelenség pedig a limitáltság. Egymás nélkül nem értelmezhetőek. Az általános indikáció elve Ökológiai indikáció - a környezet tényleges hatásaira adott jelzés. Alapja az, hogy a populációk és populációkollektívumok jelzik (indikálják) a létrejöttükben és viselkedésükben szerepet játszó ténylegesen ható tényezőket. (Így az ökológia a populációk és populációkollektívumok tér-időbeni tömegeloszlási (szünfenobiológiai) sajátosságait indikátormintázatként, azaz indikátumként míg a mintázatok létrejöttéért és változásaiért felelőssé tehető okokat, amire tehát a jelzés vonatkoztatandó, háttérmintázatként, azaz indikandumként értelmezi. A komplementációs elv és multiplurális környezeti elv Komplementációs elv: külső és belső környezet együttes kapcsolata, ható és hatást érzékelő, exterior-interior komplexum, környék-élővilág Multiplurális környezeti elv: Ökológiai környezetek sokasága egy adott topológiai és idő térben 4

5 A populáció v.milyen meghatározott közös tulajdonsággal bíró, egymással kölcsönhatásban lévő, kellően nagy számú egyed halmaza, amely, mint önálló működési egység viselkedésében meglehetősen független és eltérő az alkotó egyedek jellemzőitől A populáció fogalma az MTA Ökológiai Bizottsága szerint ('népesség') - az élővilág egyedfeletti szerveződésének szerkezeti és működési alapegysége, valamely szünbiológiai vizsgálati szempont szerint azonosnak tekinthető élőlényközösség (pl. tényleges szaporodási közösség). A populáció feletti szerveződési szinteken - az adott szint sajátosságai szerint -összerendezendő populációkat összefoglaló néven populációkollektívumként lehet értelmezni. A biológiai populáció és jellemzői I. Biológiai jelenségek 2 nagy csoportja: egyedi és egyeden belüli (individuális és infraindividuális) egyed fölötti (szupraindividuális ) jelenségek. A biológiai populáció és jellemzői II. A populációt alkotó egyedekre a következő jellemző: valamilyen közös tulajdonságuk van egy fajhoz tartoznak; egyenlő esélyű kapcsolatban, kölcsönhatásban állnak egymással pl. génkicserélődésben; az események statisztikailag értékelhetők statisztikailag értékelhető számú egyedből állnak. 5

6 A populáció létének egyik alapfeltétele az egyedek közötti kölcsönhatás Ha egyes egyedek esélye azonos egy másik egyeddel való kölcsönhatásra ez a populáció egyik stabilizáló tényezője. A populáción belüli lehetséges kölcsönhatások száma az egyedszám függvénye. Az n egyedszámú populációban a lehetséges kölcsönhatások száma: n*(n-1)/2. Pl. n=1000, a lehetséges hatások száma 999 ezer, a kölcsönhatásoké pedig Kellően nagyszámú egyed van jelen Egy adott populáció létszáma (N), egy adott térben és időben függ: születések (B), halálozások (D), elvándorlás (E), bevándorlás (I) mértékétől. A létszámváltozást ΔN-nel jelöljük, ahol Δ = mérhető időegység alatt bekövetkezett változás. ΔN= B-D+I-E Környezet A populáció és a környezet kapcsolata (Berryman után) Bevándorlás Elvándorlás Kooperáció Párzás Összefoglalva A populáció egy adott időintervallumban, meghatározott földrajzi határon belül élő, azonos fajú egyedek egymással kölcsönhatásban álló csoportja, amelyben diszkrét események fordulnak elő; születés, halálozás, bevándorlás, elvándorlás. 6

7 A populáció vázlatos működése KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK: élelem, tér, klíma, ragadozó, versenytárs stb. EGYEDI TULAJDONSÁGOK: mozgás, táplálkozás, termékenység, fejlődés, viselkedés. POPULÁCIÓ FOLYAMATAI: születés, halálozás, vándorlás (el és be). VISSZACSATOLÁS Viselkedésszabályozás, adaptív evolúció VISSZACSATOLÁS-környezet modifikációja, koevolúció POPULÁCIÓ ÁLLAPOTVÁLTOZÓI: egyedsűrűség, elterjedés, koreloszlás, géngyakoriság Grinnel (1917) a niche az adott populáció által elfoglalt teret jelenti a későbbiekben a populáció szerepét és státuszát értette a niche fogalmán, innen származik a térbeli niche fogalma, amely nem vált széleskörűen elfogadottá Elton (1927) A niche fogalom értelmezésének történeti áttekintése a niche egy szervezetnek a közösségben elfoglalt funkcionális helye, az állatfaj egy társulásban elfoglalt helyét jelenti, azzal összhangban, hogy milyen szerepe van a közösségben, milyen a viszonya a táplálékhoz, ragadozóhoz teóriáját trofikus niche-ként értelmezték Odum (1960) Elton funkcionális fogalmából indult ki a niche egy szervezetnek a közösségen és ökoszisztémán belül elfoglalt pozíciója, amely a szervezet strukturális adaptációjának, fiziológiai válaszainak és öröklött vagy tanult magatartásának eredménye Hutchinson (1957) modern niche-koncepciót fogalmazott meg a niche-t soktényezős (multidimenzionális) hipertérnek tekinti a hipertér magába foglalja a populáció valamennyi kölcsönhatását az élő és élettelen környezete között ebben a megfogalmazásban már topológiai térről van szó 7

8 páratartalom Két dimenziós ábrázolás áttekintése a niche fogalom megértéséhez Három dimenziós ábrázolás áttekintése a niche fogalom megértéséhez y x P (x, y) Az ökológiai értékek értelmezésének helye z z P (x, y, z) y a P térbeli pont helye a 3 tengelytől mért valós távolsággal P (x, y, z) megadható, a topográfiai térbe a hosszúság, szélesség, magasság tartozik y a 3. dimenziót a z tengelyen mérjük A pont helyének megadása x, y koordinátákkal két dimenzióban x x további tengely felvételével a topológiai térbe lépünk A hutchinsoni niche értelmezése a niche biotikus és abiotikus tényezők olyan kombinációja, amelyeknek szélső pontjait az adott szervezet tolerancia-határai jelölik ki, a niche fogalmát n-dimenziós hipertérként értelmezte, melynek minden egyes dimenziója egyegy hatótényezőnek felel meg Egy (a) és kettő (b)niche dimenzió grafikus megjelenítése a) hőmérséklet, mint hatótényező b) hőmérséklet és páratartalom, mint hatótényező hőmérséklet 8

9 páratartalom, mint hatótényező Három niche dimenzió grafikus megjelenítése Levins (1968) a niche egy rátermettségi mérték a környezeti térben, egy társulásban stabil egyensúly csak úgy lehetséges, ha az N populáció alkotta közösséget legalább N-nel egyenlő számú r korlátozó tényező (forrás, ragadozó) szabályozza, vagyis N<r. hőmérséklet, mint hatótényező Ökológiai niche 1. Ökológiai niche 2. MTA Ökológiai Bizottság megfogalmazása szerint: A populációk vagy populációkollektívumok együttélésének elvont értelmezésére szolgáló fogalom. Milliőtér: egy adott populációra v. pop.kollektívumra vonatkozóan a toleranciasajátosságoktól függően egy ökológiai helyzet (ökostátus) adható meg, a környezeti tényezők egy adott kombinációjában. Az ökostátus a ténylegesen ható környezeti tényezőkből, mint koordinátákból képzett absztrakt n-dimenziós attributum-tér olyan része, amelynek értékeinél a pop. v. pop.kollektívum egyedei bizonyos valószínűséggel túlélni és szaporodni képesek. Grafikusan az ökostátust reprezentáló ponteloszlás függvényekkel történő jellemzésének eredményeként kapjuk egy adott pop. v. pop.koll. nich-ét. 9

10 minimum alsó pesszimum alsó peiusz optimum Fundamentális és realizált niche Fundamentális niche: az a ponteloszlás, amely a pop. v. pop.koll. potenciális helyzetét írja le a milliő-térben. Realizált niche: az a függvényekkel jellemzett ponteloszlás, amellyel a pop. v. pop.koll. helyzete a milliőtérben egy adott esetben valóban (aktuálisan) jellemezhető. A környezet és tűrőképessége Tűrőképességgel kapcsolatos fogalmak I. Tűrőképesség vagy tolerancia: Az egyes fajok, fajpopulációk jellemző, örökletesen meghatározott, adott szélsőértékek között értelmezhető, az enteriőrkomplexum részét alkotó tulajdonsága. Valamennyi, az adott populációra hatóképes környezeti tényezőnek (exteriőrkomplexum részei) megfelel egy vele komplementer tűrőképesség. A kettő egymás nélkül nem értelmezhető. A környezet és tűrőképessége Tűrőképességgel kapcsolatos fogalmak II. A toleranciagörbe Toleranciaspektrum: Egy adott populációra ható valamennyi környezeti tényezőre megadható tűrőképességi intervallum. felső peiusz felső pesszimum maximum 10

11 szervezet életképessége A toleranciagörbe kardinális pontjai Optimumpont: az a pont, ahol a környezeti tényező a legkedvezőbb mennyiségben van jelen. Alsó és felső pesszimum: két szélsőértékhatár, a környezet limitáló hatása érvényesül, kedvezőtlen, de még elviselhető. Alsó és felső peiusz (rosszabbléti szakasz): az élőlény életfeltétele az optimálistól már lényegesen elmarad. Maximum: Az az érték, amely felett egy adott egyed vagy populáció elpusztul. Minimum: Az az érték, ami alatt az adott egyed vagy populáció elpusztul. Tág tűrésű euriök fajok Tolerancia típusok I. euritherm, eurihigr oligo~ mezo~ poli~ környezeti faktor erőssége Tolerancia típusok II. Tűrőképességre vonatkozó példák I. Szűk tűrésű sztenök fajok sztenotherm, sztenohigr 11

12 Tűrőképességre vonatkozó példák II. Populációk közötti kölcsönhatások +: kedvező, -: kedvezőtlen, 0: hatás hiányát jelenti. Mutualizmus Mindkét félnek előnye származik a kapcsolatból. Pl. termeszek és az emésztőrendszerükben élő egysejtűek. Predáció, parazitizmus, herbivoria Predáció: A fogyasztó fél számára előnyös (+), a fogyasztott számára pedig hátrányos (-). Parazitizmus (élősködés): Az egyik populáció egyedei a másikból táplálkoznak, de nem feltétlenül pusztítják el azokat. Herbivoria (növényfogyasztás): A fogyasztott növények károsodnak, de nem feltétlenül pusztulnak el. 12

13 Kompetíció fogalma Kompetíció: egyedek vagy populációk ( kompetíciós partnerek ) közötti kapcsolat, melyben a résztvevő partnerek egymás túlélését és szaporodóképességét kölcsönösen negatívan befolyásolják. Detritivoria, kommenzalizmus Az egyik résztvevő előnyhöz jut, míg a másikat nem érinti semmilyen formában. Detritivoria: a lehullott falevelet lebontó rovarok előnyhöz jutnak, míg a fát ez nem érinti. Kommenzalizmus: pl. kafferbivalyok és az őket követő pásztorgémek kapcsolata. Amenzalizmus, neutralizmus Amenzalizmus: Az egyik élőlény részéről megnyilvánuló olyan hatásról van szó, amely a környezetbe jut (pl. toxikus anyag), függetlenül attól, hogy a másik élőlény jelen van e vagy sem. Pl. diófa által kibocsátott vegyületek, melyek hatására egyes növények nem képesek a fa közelében fejlődni. Neutralizmus: mesterséges osztály, nehezen definiálható a természetben. Az előadáshoz felhasznált szakirodalmak Majer József: Bevezetés az ökológiába. DIALÓG CAMPUS KIADÓ, Budapest-Pécs Szentesi Árpád, Török János: Állatökológia, Egyetemi jegyzet Kovásznai Kiadó, Budapest 13

14 Ellenőrző kérdések 1) Az ökológia tárgya 2) A populáció fogalma, a populációt alkotó egyedek jellemzői 3) Fundamentális és realizált niche 4) Toleranciagörbe és kardinális pontjai, tolerancia típusok. 5) Populációk közötti kölcsönhatások Köszönöm a figyelmet! 14

A ökológia tárgya és alapvető fogalmai, az ökológiai kutatások Krebs (1972): Haeckel (1866): Pianka (1983): Haeckel (1879): Entz (1907):

A ökológia tárgya és alapvető fogalmai, az ökológiai kutatások Krebs (1972): Haeckel (1866): Pianka (1983): Haeckel (1879): Entz (1907): Ökológia alapjai Bevezetés az ökológiába A ökológia tárgya és alapvető fogalmai, az ökológiai kutatások Az ökológia meghatározása körül számos vita merült fel Az ember és bioszféra kapcsolatának tapasztalati

Részletesebben

AGRÁR-ÖKOLÓGIA ALAPJAI című digitális tananyag

AGRÁR-ÖKOLÓGIA ALAPJAI című digitális tananyag TÁMOP-4.1.1.F-14/1/KONV-2015-0006 AGRÁR-ÖKOLÓGIA ALAPJAI című digitális tananyag Előadó: Dr. Dávidházy Gábor ÖKOLÓGIA TÁRGYA ÉS FOGALMA Az ökológia (környezettan) az élet feltételeivel és az élő szervezetek

Részletesebben

Bevezetés az ökológiába Szerkesztette: Vizkievicz András

Bevezetés az ökológiába Szerkesztette: Vizkievicz András Vizsgakövetelmények Ismerje a(z élettelen és élő) környezet fogalmát. Elemezzen tűrőképességi görbéket: minimum, maximum, optimum, szűk és tág tűrés. Legyen képes esettanulmányok alapján a biológiai jelzések

Részletesebben

Pedagógiai Kar Tantárgypedagógiai Tanszék. Ökológia. Összeállította: Dávid János. főiskolai docens

Pedagógiai Kar Tantárgypedagógiai Tanszék. Ökológia. Összeállította: Dávid János. főiskolai docens Pedagógiai Kar Tantárgypedagógiai Tanszék Ökológia Összeállította: Dávid János főiskolai docens ÖKOLÓGIAI SZERVEZŐDÉSI SZINTEK biológiai rendszerek: az élő egyedek összessége és az élettelen környezet

Részletesebben

Az Állatökológia tárgya

Az Állatökológia tárgya Információk Szentesi Árpád, egyetemi docens 1. Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék 7.727. sz. szoba 8758. sz. tel. mellék e-mail: szentesi@elte.hu 2. MTA Növényvédelmi Kutatóintézete Állattani Osztály

Részletesebben

POPULÁCIÓBIOLÓGIA I. Alapok. Miért nincsen minden élőlény mindenhol jelen minden időpillanatban?

POPULÁCIÓBIOLÓGIA I. Alapok. Miért nincsen minden élőlény mindenhol jelen minden időpillanatban? POPULÁCIÓBIOLÓGIA 1. Bevezetés az ökológiába. 2. Niche, életfeltételek, források 3. Demográfiai alapok. Populációdinamika I. 4. Populációdinamika II. 5. Populációdinamika III. Populációk térben 6. Elemi

Részletesebben

Dr. Torma A., egyetemi adjunktus. SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM, Környezetmérnöki Tanszék, Dr. Torma A. Készült: Változtatva: - 1/39

Dr. Torma A., egyetemi adjunktus. SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM, Környezetmérnöki Tanszék, Dr. Torma A. Készült: Változtatva: - 1/39 KÖRNYEZETVÉDELEM 5. Előadás 2011.10.05. Dr. Torma A., egyetemi adjunktus SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM, Környezetmérnöki Tanszék, Dr. Torma A. Készült: 13.09.2008. Változtatva: - 1/39 AZ ÖKOLÓGIA FOGALMA EREDETE

Részletesebben

A FÖLD egyetlen ökológiai rendszer

A FÖLD egyetlen ökológiai rendszer A FÖLD egyetlen ökológiai rendszer Az ökológia fogalma, korszerű értelmezése (tudomány, életmódot meghatározó szemlélet, politikum). Az ökológia és a környezettudomány viszonya, kapcsolata. Szupraindividuális

Részletesebben

Az ökológia alapjai NICHE

Az ökológia alapjai NICHE Az ökológia alapjai NICHE Niche Meghatározás funkció ill. alkalmazkodás szerint a növény- és állatfajok élő és élettelen környezetükbe eltérő módon illeszkednek be ott a többi élőlénytől többé-kevésbé

Részletesebben

Niche. Tárgya a fajok koegzisztenciájának problémája A fogalom fejlődése: Toleranciahatárok! A hutchinsoni niche fogalom definíciója:

Niche. Tárgya a fajok koegzisztenciájának problémája A fogalom fejlődése: Toleranciahatárok! A hutchinsoni niche fogalom definíciója: Niche Tárgya a fajok koegzisztenciájának problémája A fogalom fejlődése: Grinnell térbeli Elton funkcionális Hutchinson hipertérfogat modell Juhász-Nagy niche értelmezése A hutchinsoni niche fogalom definíciója:

Részletesebben

Az ökológia története

Az ökológia története Az ökológia története Ókori természetszemlélet Ókori kelet (keleti vallások) Biblia Arisztotelész: Historia Animalium, Theophrastos XVI XVII. XVII. sz. demográfia N. Machiavelli (1526), J. Graunt (1662),

Részletesebben

Populációs kölcsönhatások. A populációs kölcsönhatások jelentik az egyedek biológiai környezetének élő (biotikus) tényezőit.

Populációs kölcsönhatások. A populációs kölcsönhatások jelentik az egyedek biológiai környezetének élő (biotikus) tényezőit. Populációs kölcsönhatások A populációs kölcsönhatások jelentik az egyedek biológiai környezetének élő (biotikus) tényezőit. A populációk között kialakulhatnak közvetett vagy közvetlen kapcsolatok. Ezek

Részletesebben

Az ökológia alapjai. Az ökológia tárgya, vizsgálati szintjei, skálázási problémák

Az ökológia alapjai. Az ökológia tárgya, vizsgálati szintjei, skálázási problémák Az ökológia alapjai Az ökológia tárgya, vizsgálati szintjei, skálázási problémák Az ökológia 10 szabálya Az ökológia tudomány Az ökológia csak az evolúció fényében érthető meg Semmi sem történik a faj

Részletesebben

Az ökológia alapjai. Diverzitás és stabilitás

Az ökológia alapjai. Diverzitás és stabilitás Az ökológia alapjai Diverzitás és stabilitás Diverzitás = sokféleség, változatosság a sokféleség kvantitatív megjelenítése biodiverzitás: a biológiai változatosság matematikai (kvantitatív) megjelenítése

Részletesebben

Populáció A populációk szerkezete

Populáció A populációk szerkezete Populáció A populációk szerkezete Az azonos fajhoz tartozó élőlények egyedei, amelyek adott helyen és időben együtt élnek és egymás között szaporodnak, a faj folytonosságát fenntartó szaporodásközösséget,

Részletesebben

VÁLASZTHATÓ TANTÁRGY 3 kredit, 90 óra, 1 félév 10 óra előadás 4 óra előadás 20 óra gyakorlat óra önálló munka 86 óra önálló munka

VÁLASZTHATÓ TANTÁRGY 3 kredit, 90 óra, 1 félév 10 óra előadás 4 óra előadás 20 óra gyakorlat óra önálló munka 86 óra önálló munka NAPPALI VÁLASZTHATÓ TANTÁRGY 3 kredit, 90 óra, 1 félév LEVELEZŐ 10 óra előadás 4 óra előadás 20 óra gyakorlat --- 60 óra önálló munka 86 óra önálló munka szemináriumi kiselőadás gyakorlati feladatok 2

Részletesebben

ÖKOLÓGIA FÖLDRAJZ ALAPSZAK (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ

ÖKOLÓGIA FÖLDRAJZ ALAPSZAK (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ ÖKOLÓGIA FÖLDRAJZ ALAPSZAK (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI FÖLDTUDOMÁNYI KAR FÖLDRAJZ-GEOINFORMATIKA INTÉZET Miskolc, 2019 TARTALOMJEGYZÉK 1. Tantárgyleírás

Részletesebben

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) (KM002_1) 2. A környezetvédelem ökológiai alapjai 2016/2017-es tanév I. félév Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, AHJK, Környezetmérnöki Tanszék Bármely faj bárhol, bármilyen mennyiségben megtalálható

Részletesebben

Az ökológia alapjai. Az élőlény és környezete kölcsönhatásai: környezeti tényezők és források.

Az ökológia alapjai. Az élőlény és környezete kölcsönhatásai: környezeti tényezők és források. Az ökológia alapjai Az élőlény és környezete kölcsönhatásai: környezeti tényezők és források. Környezet A belső határozza meg, hogy a külvilágból mi fontos környék a külvilágnak az élőlény körül elforduló

Részletesebben

TELEPÜLÉSÖKOLÓGIA. 1. előadás

TELEPÜLÉSÖKOLÓGIA. 1. előadás TELEPÜLÉSÖKOLÓGIA 1. előadás TUDNIVALÓK, KÖVETELMÉNYRENDSZER Előadó: Dr. Angyal Zsuzsanna, tanársegéd anzsu7@hotmail.com Időpont: hétfő 8-10 óra között Helyszín: D.0.311. Követelményrendszer az előadás

Részletesebben

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) (KM002_1) 2. A környezetvédelem ökológiai alapjai 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Az ökológia fogalma ecology = szünbiológia Szünbiológia

Részletesebben

12. évfolyam esti, levelező

12. évfolyam esti, levelező 12. évfolyam esti, levelező I. ÖKOLÓGIA EGYED FELETTI SZERVEZŐDÉSI SZINTEK 1. A populációk jellemzése, növekedése 2. A populációk környezete, tűrőképesség 3. Az élettelen környezeti tényezők: fény hőmérséklet,

Részletesebben

ÖKOLÓGIA OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉS FÖLDRAJZTANÁR (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ

ÖKOLÓGIA OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉS FÖLDRAJZTANÁR (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ ÖKOLÓGIA OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉS FÖLDRAJZTANÁR (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI FÖLDTUDOMÁNYI KAR FÖLDRAJZ-GEOINFORMATIKA INTÉZET Miskolc, 2019 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

4. Ökológia, ökoszisztémák

4. Ökológia, ökoszisztémák Környezetvédelem 4. Ökológia, ökoszisztémák 2015/2016. tanév II. félév Dr. Buruzs Adrienn egyetemi tanársegéd buruzs@sze.hu SZE AHJK Környezetmérnöki Tanszék Bevezetés Vákuumban nem létezik élet anyag-

Részletesebben

TARTALOM. Előszó 9 BEVEZETÉS A BIOLÓGIÁBA

TARTALOM. Előszó 9 BEVEZETÉS A BIOLÓGIÁBA Előszó 9 BEVEZETÉS A BIOLÓGIÁBA A biológia tudománya, az élőlények rendszerezése 11 Vizsgálati módszerek, vizsgálati eszközök 12 Az élet jellemzői, az élő rendszerek 13 Szerveződési szintek 14 EGYED ALATTI

Részletesebben

Vadbiológia és ökológia II.

Vadbiológia és ökológia II. Vadbiológia és ökológia II. Populációk kölcsönhatásai Dr. Szemethy László Az élőlények nem önmagukban, hanem a legkülönbözőbb módokon együtt élve, életközösséget formálva léteznek. számos esetben kölcsönös

Részletesebben

Az élővilág szerveződése és védelme

Az élővilág szerveződése és védelme Az élővilág szerveződése és védelme Ökológiai alapok: az egyedtől az ökoszisztémáig Környezetvédelem és természetvédelem Élő szervezetek: - moduláris a zigóta ismétlődő szervezetek láncát hozza létre pl.

Részletesebben

Fajok közötti kapcsolatok

Fajok közötti kapcsolatok Egyedek közötti kölcsönkapcsolatok Környezete = a környék ható tényezôi Fajok közötti kapcsolatok Vadbiológia és ökológia h Az egymásra ható egyedek lehetnek g Fajtársak - interspecifikus kapcsolatok #

Részletesebben

POPULÁCIÓBIOLÓGIA 2. Niche, életfeltételek, források

POPULÁCIÓBIOLÓGIA 2. Niche, életfeltételek, források POPULÁCIÓBIOLÓGIA 2. Niche, életfeltételek, források Potenciális vs. tényleges kényszerfeltételek az előbbiek azok, amelyek akkor lehetnek effektíve ható feltételek, ha valamilyen deviációs alapkérdés

Részletesebben

MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM

MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM I. félév Az élőlények rendszerezése A vírusok Az egysejtűek Baktériumok Az eukariota egysejtűek A gombák A zuzmók

Részletesebben

Felkészülés: Berger Józsefné Az ember című tankönyvből és Dr. Lénárd Gábor Biologia II tankönyvből.

Felkészülés: Berger Józsefné Az ember című tankönyvből és Dr. Lénárd Gábor Biologia II tankönyvből. Minimum követelmények biológiából Szakkközépiskola és a rendes esti gimnázium számára 10. Évfolyam I. félév Mendel I, II törvényei Domináns-recesszív öröklődés Kodomináns öröklődés Intermedier öröklődés

Részletesebben

Populációdinamika és modellezés. A populációk változása populációdinamika. A populáció meghatározása. Modellezés

Populációdinamika és modellezés. A populációk változása populációdinamika. A populáció meghatározása. Modellezés Populációdinamika és modellezés Vadbiológia és ökológia Prof. Dr. Csányi Sándor A populáció meghatározása g Ökológia: saz egyed feletti (szupraindividuális) szervezôdés strukturális és funkcionális jelenségeinek

Részletesebben

11. évfolyam esti, levelező

11. évfolyam esti, levelező 11. évfolyam esti, levelező I. AZ EMBER ÉLETMŰKÖDÉSEI II. ÖNSZABÁLYOZÁS, ÖNREPRODUKCIÓ 1. A szabályozás információelméleti vonatkozásai és a sejtszintű folyamatok (szabályozás és vezérlés, az idegsejt

Részletesebben

BIOLÓGIA TANMENET. XII. évfolyam 2013/2014

BIOLÓGIA TANMENET. XII. évfolyam 2013/2014 MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM BIOLÓGIA TANMENET XII. évfolyam 2013/2014 A 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet és az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet alapján készítette Zárdai-Csintalan Anita 1. óra Év eleji

Részletesebben

Bevezetés... 3 Az ökológia fogalma...4 Az ökológiai gondolkodás alapjai...4 Az ökológia módszertani irányzatai...6 Ökológiai alapfogalmak...

Bevezetés... 3 Az ökológia fogalma...4 Az ökológiai gondolkodás alapjai...4 Az ökológia módszertani irányzatai...6 Ökológiai alapfogalmak... Lapméret: A4 Margók: körben 3-3 cm Betűtípus: Verdana Betűszín: rgb(4,36,83) Ökológia 66 pt A Wikipédiából, a szabad lexikonból. 18 pt Betűméretek http://hu.wikipedia.org/ 12 pt Generált tartalomjegyzék

Részletesebben

Rovarökológia alapfogalmak. Dr. Seres Anikó SzIE, MKK Állattani és Állatökológia Tanszék Dr. Bakonyi Gábor és Dr. Sárospataki Miklós diái nyomán

Rovarökológia alapfogalmak. Dr. Seres Anikó SzIE, MKK Állattani és Állatökológia Tanszék Dr. Bakonyi Gábor és Dr. Sárospataki Miklós diái nyomán Rovarökológia alapfogalmak Dr. Seres Anikó SzIE, MKK Állattani és Állatökológia Tanszék Dr. Bakonyi Gábor és Dr. Sárospataki Miklós diái nyomán A félév beosztása Előadások: minden páratlan héten hétfőn

Részletesebben

MÚZEUMI KÖZÉPISKOLAI BIOLÓGIA ÓRA TEMATIKÁJA

MÚZEUMI KÖZÉPISKOLAI BIOLÓGIA ÓRA TEMATIKÁJA MÚZEUMI KÖZÉPISKOLAI BIOLÓGIA ÓRA TEMATIKÁJA EMBER A TERMÉSZETBEN MŰVELTSÉGTERÜLET TÉMA: AZ INTERSPECIFIKUS KAPCSOLATOK BEVEZETÉS A tematika és a modulok használatáról A középiskolai múzeumi tanórák a

Részletesebben

Területi statisztikai elemzések

Területi statisztikai elemzések Területi statisztikai elemzések KOTOSZ Balázs, SZTE, kotosz@eco.u-szeged.hu Módszertani dilemmák a statisztikában 2016. november 18. Budapest Apropó Miért különleges a területi adatok elemzése? A számításokhoz

Részletesebben

Az élőlények egyed feletti főbb szerveződési szintjei (Gallé 2013): populáció társulás biom bioszféra

Az élőlények egyed feletti főbb szerveződési szintjei (Gallé 2013): populáció társulás biom bioszféra TANULÓI KÍSÉRLET (többször 45 percet igénylő gyakorlat) Mesterséges földigiliszta-populáció vizsgálata (ökológiai vizsgálat) A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: ÖKOLÓGIA: Az egyed feletti szerveződési

Részletesebben

ÁLTALÁNOS ÖKOLÓGIA (bb2n1101, aa2n1020) 2014/2015 I. félév

ÁLTALÁNOS ÖKOLÓGIA (bb2n1101, aa2n1020) 2014/2015 I. félév ÁLTALÁNOS ÖKOLÓGIA (bb2n1101, aa2n1020) 2014/2015 I. félév Oktatók Herczeg Gábor ÁRT (egy. adjunktus, D-7. em. 729. szoba, t:8760) Hegyi Gergely ÁRT (egy. adjunktus, D-7. em. 712. szoba, t:8756) Kalapos

Részletesebben

BIOLÓGIA 9. évfolyam 1001

BIOLÓGIA 9. évfolyam 1001 BIOLÓGIA 9. évfolyam 1001 BIOLÓGIA 9. évfolyam Heti óraszám:1 Évi óraszám: 37 óra Célok és feladatok Szakközépiskolában a biológiatanítás célja az elméleti ismeretátadás, a gyakorlati készségfejlesztés

Részletesebben

BIOLÓGIA OSZTÁLYOZÓ VIZSGA ÉS JAVÍTÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK (2016)

BIOLÓGIA OSZTÁLYOZÓ VIZSGA ÉS JAVÍTÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK (2016) BIOLÓGIA OSZTÁLYOZÓ VIZSGA ÉS JAVÍTÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK (2016) 1 Biológia tantárgyból mindhárom évfolyamon (10.-11.-12.) írásbeli és szóbeli vizsga van. A vizsga részei írásbeli szóbeli Írásbeli Szóbeli

Részletesebben

2013/2014.tanév TANMENET. a 11. osztály esti gimnázium biológia tantárgyának tanításához.

2013/2014.tanév TANMENET. a 11. osztály esti gimnázium biológia tantárgyának tanításához. 2013/2014.tanév TANMENET a 11. osztály esti gimnázium biológia tantárgyának tanításához. Összeállította: Ellenőrizte: Jóváhagyta:..... munkaközösség vezető igazgató Sopron, 2013. szeptember 01. Összeállította:

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens Ember és környezete az idő függvényében Barótfi, 2008 Ember és környezete az idő függvényében Barótfi, 2008 Nooszféra

Részletesebben

Ökológia jegyzet. Pénzesné Kónya Erika-Varga János

Ökológia jegyzet. Pénzesné Kónya Erika-Varga János Ökológia jegyzet gyógy- és fűszernövény termesztő és feldolgozó felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgatók számára Pénzesné Kónya Erika-Varga János Alkalmazható természettudományok oktatása a tudásalapú

Részletesebben

Tartalom. Előszó... 3

Tartalom. Előszó... 3 4 TARTALOM Tartalom Előszó... 3 1. Bevezetés a biológiába... 9 1.1. A biológia tudománya... 9 Vizsgálati szempontok az élőlények rendszere... 10 Evolúciós fejlődés... 11 Vizsgáló módszerek... 12 1.2. Az

Részletesebben

Miért van egyes közösségekben több faj és másokban kevesebb? Vannak-e mintázatok és gradiensek a fajgazdagságban? Ha igen, ezeket mi okozza?

Miért van egyes közösségekben több faj és másokban kevesebb? Vannak-e mintázatok és gradiensek a fajgazdagságban? Ha igen, ezeket mi okozza? Fajgazdagság Miért van egyes közösségekben több faj és másokban kevesebb? Vannak-e mintázatok és gradiensek a fajgazdagságban? Ha igen, ezeket mi okozza? biodiverzitás a természet változatosságának leírására

Részletesebben

Ökológia jegyzet. Created by XMLmind XSL-FO Converter.

Ökológia jegyzet. Created by XMLmind XSL-FO Converter. Tartalom 1. Ökológia jegyzet... 1 1. 1. Az ökológia tárgya... 1 1.1. 1. 1. Bevezetés az ökológiába: történeti vonatkozások... 1 1.2. 1.2 Ökológia fogalma:... 2 1.3. 1.3. Ökológiai alapelvek:... 2 1.4.

Részletesebben

Környezeti tényezők. Forrástényezők csoportosítása. esszenciális. helyettesíthető. szingergista. antagonista. az élőlények fogyasztják

Környezeti tényezők. Forrástényezők csoportosítása. esszenciális. helyettesíthető. szingergista. antagonista. az élőlények fogyasztják Környezeti tényezők forrás tényező kondícionáló az élőlények fogyasztják élőlények nem csökkentik befolyásolja az egyedsűrűség egyedsűrűségtől fglen pl. nedvesség, tápelemek zsákmány pl. hőmérséklet, ph

Részletesebben

Az élőlény és környezete. TK: 100. oldal

Az élőlény és környezete. TK: 100. oldal Az élőlény és környezete TK: 100. oldal Élettelen környezeti tényezők: víziben: fény, hő, nyomás, sókoncentráció, oxigén és szén-dioxid tartalom szárazföldön: napfény, hő, csapadék, levegő összetétel,

Részletesebben

Újpesti Bródy Imre Gimnázium és Ál tal án os Isk ola

Újpesti Bródy Imre Gimnázium és Ál tal án os Isk ola Újpesti Bródy Imre Gimnázium és Ál tal án os Isk ola 1047 Budapest, Langlet Valdemár utca 3-5. www.brody-bp.sulinet.hu e-mail: titkar@big.sulinet.hu Telefon: (1) 369 4917 OM: 034866 10. évfolyam Osztályozóvizsga

Részletesebben

Az evolúció folyamatos változások olyan sorozata, melynek során bizonyos populációk öröklődő jellegei nemzedékről nemzedékre változnak.

Az evolúció folyamatos változások olyan sorozata, melynek során bizonyos populációk öröklődő jellegei nemzedékről nemzedékre változnak. Evolúció Az evolúció folyamatos változások olyan sorozata, melynek során bizonyos populációk öröklődő jellegei nemzedékről nemzedékre változnak. Latin eredetű szó, jelentése: kibontakozás Időben egymást

Részletesebben

Természetes szelekció és adaptáció

Természetes szelekció és adaptáció Természetes szelekció és adaptáció Amiről szó lesz öröklődő és variábilis fenotípus természetes szelekció adaptáció evolúció 2. Természetes szelekció Miért fontos a természetes szelekció (TSZ)? 1. C.R.

Részletesebben

Etológia/BSc. Etológiai alapvetések: Történet és módszer. Miklósi Ádám Pongrácz Péter

Etológia/BSc. Etológiai alapvetések: Történet és módszer. Miklósi Ádám Pongrácz Péter Etológia/BSc Etológiai alapvetések: Történet és módszer Miklósi Ádám Pongrácz Péter 2018 KÖVETELMÉNY (!) - Előadások anyaga (ppt-pdf: honlapról) - Csányi Vilmos Etológia Számonkérés: - írásbeli vizsga

Részletesebben

Biológia 7. évfolyam osztályozó- és javítóvizsga követelményei

Biológia 7. évfolyam osztályozó- és javítóvizsga követelményei Biológia 7. évfolyam osztályozó- és javítóvizsga követelményei 1. Forró éghajlati övezet: növényzeti övei, az övek éghajlata, talaja esőerdő, trópusi lombhullató erdőszerkezete, szavanna, sivatagok jellemzése

Részletesebben

Predáció szerepe a közösségszerkezet alakításában

Predáció szerepe a közösségszerkezet alakításában Predáció szerepe a közösségszerkezet alakításában Def.: A populáció méretet és/vagy a fajgazdagságot befolyásoló hatást zavarásnak (diszturbancia) nevezzük A zavarás lehet: predáció/herbivoria/parazitizmus

Részletesebben

Természet- és tájvédelem Szerkesztő: Dr. Gallé László

Természet- és tájvédelem Szerkesztő: Dr. Gallé László Készült a HEFOP 3.3.1-P.-2004-0900152/1.0 azonosítójú A Felsőoktatás szerkezeti és tartalmi fejlesztése című pályázat keretében. Konzorciumvezető: Pannon Egyetem Környezetmérnöki Tudástár Sorozat szerkesztő:

Részletesebben

Biomatematika 2 Orvosi biometria

Biomatematika 2 Orvosi biometria Biomatematika 2 Orvosi biometria 2017.02.05. Orvosi biometria (orvosi biostatisztika) Statisztika: tömegjelenségeket számadatokkal leíró tudomány. A statisztika elkészítésének menete: tanulmányok (kísérletek)

Részletesebben

Etológia/BSc. Etológiai alapvetések: Történet és módszer. Miklósi Ádám Pongrácz Péter

Etológia/BSc. Etológiai alapvetések: Történet és módszer. Miklósi Ádám Pongrácz Péter Etológia/BSc Etológiai alapvetések: Történet és módszer Miklósi Ádám Pongrácz Péter 2018 A félév tematikája alkalom Téma előadó 1 Bevezetés az etológia tudománya Pongrácz Péter 2 4 kérdés az etológiai

Részletesebben

Diverzitás és stabilitás. Mi a biodiverzitás?

Diverzitás és stabilitás. Mi a biodiverzitás? Diverzitás és stabilitás Szemethy László, Phd egyetemi docens SZIE VMI Szemethy.Laszlo@MKK.SZIE.hu Mi a biodiverzitás? a sokféleség sokfélesége (JNP) tudományos paradigma (tudományterület is) a diverzitás

Részletesebben

A NAGYMAMA, AKI LEHOZOTT MINKET A FÁRÓL: A menopauza evolúciója és következményei

A NAGYMAMA, AKI LEHOZOTT MINKET A FÁRÓL: A menopauza evolúciója és következményei A NAGYMAMA, AKI LEHOZOTT MINKET A FÁRÓL: A menopauza evolúciója és következményei Nem érdemes fenntartani egy szervezetet, ha már nem szaporodik Menopauza!? Menopauza az élővilágban Quadratus yoshinomiyai

Részletesebben

MÚZEUMI KÖZÉPISKOLAI BIOLÓGIA ÓRA TEMATIKÁJA

MÚZEUMI KÖZÉPISKOLAI BIOLÓGIA ÓRA TEMATIKÁJA MÚZEUMI KÖZÉPISKOLAI BIOLÓGIA ÓRA TEMATIKÁJA EMBER A TERMÉSZETBEN MŰVELTSÉGTERÜLET TÉMA: AZ ÖKOLÓGIA ALAPJAI BEVEZETÉS A tematika és a modulok használatáról A középiskolai múzeumi tanórák a gimnáziumi

Részletesebben

Dekomponálás, detritivoria

Dekomponálás, detritivoria Dekomponálás, detritivoria Def.: azon szervezetek tevékenysége, amelyek elhalt szerves anyag feldarabolását, bontását és a mineralizáció útjára irányítását végzik. Forrásfüggvényük: dr = dt F( R), amelyből

Részletesebben

Az ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva

Az ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva Az ökoszisztémát érintő károk Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva A fajeloszlás változása A fajeloszlás a változó klíma, vagy a környezetszennyezés következtében változik, az ellenálló fajok

Részletesebben

Általános ökológia előadás II. félév Szabó D. Zoltán

Általános ökológia előadás II. félév Szabó D. Zoltán Általános ökológia előadás II. félév Szabó D. Zoltán http://okologia.wordpress.com Felhasznált és javasolt irodalom: Begon, M., Harper, J.L., Townsend, C.R. 2006. Ecology Individuals, populations and communities.

Részletesebben

Ez megközelítőleg minden trofikus szinten érvényes, mivel a fogyasztók általában a felvett energia legfeljebb 5 20 %-át képesek szervezetükbe

Ez megközelítőleg minden trofikus szinten érvényes, mivel a fogyasztók általában a felvett energia legfeljebb 5 20 %-át képesek szervezetükbe ÉLŐ RENDSZEREK ENERGIAFORGALMA Az egyes táplálkozási (trofikus) szinteket elérő energiamennyiség nemcsak a termelők által megkötött energiától függ, hanem a fogyasztók energiaátalakítási hatékonyságától

Részletesebben

Anyag és energia az ökoszitémában -produkcióbiológia

Anyag és energia az ökoszitémában -produkcióbiológia Prudukcióbiológia Anyag és energia az ökoszitémában -produkcióbiológia Vadbiológia és ökológia #09 h Tárgya # A bioszférában lejátszódó biológia termelés folyamatai # Az élô szervezetek anyag- és energiaforgalma

Részletesebben

Az ökológia rendszer (ökoszisztéma) Ökológia előadás 2014 Kalapos Tibor

Az ökológia rendszer (ökoszisztéma) Ökológia előadás 2014 Kalapos Tibor Az ökológia rendszer (ökoszisztéma) Ökológia előadás 2014 Kalapos Tibor ökológiai rendszer - mi is ez? Az élőlényközösség és élettelen környezete együtt, termodinamikailag nyílt rendszer, komponensei között

Részletesebben

Biológia egészségtan Általános iskola 7. osztály

Biológia egészségtan Általános iskola 7. osztály Általános iskola 7. osztály A tanuló értse az éghajlati övezetek kialakulásának okait és a biomok összetételének összefüggéseit az adott térségre jellemző környezeti tényezőkkel. Ismerje a globális környezetkárosítás

Részletesebben

Energia. Abiotikus rendszer. élőhelyeken. Magyarországon környezetszennyező az egy főre eső települési hulladék

Energia. Abiotikus rendszer. élőhelyeken. Magyarországon környezetszennyező az egy főre eső települési hulladék MINDENÖSSZEFÜGGMINDENNEL Táplálékhálózatok a városi v élőhelyeken Kölcsönhatások Körforgások Energia felhasználása Abiotikus X abiotikus Hőmérséklet és csapadék= klíma Abiotikus X biotikus Biotikus X abiotikus

Részletesebben

TÁRSULÁSOK ÉS DIVERZITÁS

TÁRSULÁSOK ÉS DIVERZITÁS TÁRSULÁSOK ÉS DIVERZITÁS Vadbiológia és ökológia h Jellemezôi g Törvényszerûen ismétlôdô, g Állandó megjelenésû, g Meghatározott környezeti igényû élôlényegyüttes h Biocönózis = fitocönózis + zoocönózis

Részletesebben

TANMENET BIOLÓGIA XII. ÉVFOLYAM 2012/2013

TANMENET BIOLÓGIA XII. ÉVFOLYAM 2012/2013 MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM TANMENET BIOLÓGIA XII. ÉVFOLYAM 2012/2013 Készítette: ZÁRDAI-CSINTALAN ANITA 1. óra Év eleji ismétlés 2. óra A genetika alaptörvényei A gén fogalma. A fenotípus és a genotípus.

Részletesebben

Etológia. Irányzatok a biológiában. Pongrácz Péter, PhD Etológia Tanszék

Etológia. Irányzatok a biológiában. Pongrácz Péter, PhD Etológia Tanszék Etológia Irányzatok a biológiában Pongrácz Péter, PhD Etológia Tanszék Etológia helye a biológia vizsgálódás szintjei szerint Szerveződési szintek Populációk Egyedek Neurális szabályozás Sejtek DNS Tudományág

Részletesebben

Hosszú távú vizsgálat jobban kimutatja a társulási szabályok változásait a másodlagos szukcesszió során, mint a tér-idő helyettesítés módszere

Hosszú távú vizsgálat jobban kimutatja a társulási szabályok változásait a másodlagos szukcesszió során, mint a tér-idő helyettesítés módszere Hosszú távú vizsgálat jobban kimutatja a társulási szabályok változásait a másodlagos szukcesszió során, mint a tér-idő helyettesítés módszere Anikó Csecserits, Melinda Halassy, Barbara Lhotsky, Tamás

Részletesebben

Az életet nagyon sok szerveződési szinten tanulmányozhatjuk

Az életet nagyon sok szerveződési szinten tanulmányozhatjuk A biológiai szerveződés minden szintjén új tulajdonságok jelennek meg. Az életet nagyon sok szerveződési szinten tanulmányozhatjuk Az egyes szerveződési szintek tanulmányozásával a biológia más más tudományága

Részletesebben

Ökológia alapjai I. Kárász Imre. 1998. Környezetbiológia. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest

Ökológia alapjai I. Kárász Imre. 1998. Környezetbiológia. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Ökológia alapjai I. http://zeus.nyf.hu/~szept/kurzusok.htm Tankönyv: Pásztor Erzsébet és Oborny Beáta (szerk). 2007. Ökológia. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Kárász Imre. 1998. Környezetbiológia. Nemzeti

Részletesebben

A TÁJ MINT A FÖLDI ÉLET KÖRNYEZETE

A TÁJ MINT A FÖLDI ÉLET KÖRNYEZETE Krajina ako prostredie života na Zemi A TÁJ MINT A FÖLDI ÉLET KÖRNYEZETE 2017. 01. 16. 1 Az élet keletkezése és fejlődése 4,5 milliárd éves Föld, az élet létrejöttének tere a földrajzi környezet kb. 3,5

Részletesebben

[Biomatematika 2] Orvosi biometria

[Biomatematika 2] Orvosi biometria [Biomatematika 2] Orvosi biometria 2016.02.08. Orvosi biometria (orvosi biostatisztika) Statisztika: tömegjelenségeket számadatokkal leíró tudomány. A statisztika elkészítésének menete: tanulmányok (kísérletek)

Részletesebben

ETOLÓGIA. A kommunikációs magatartásformák evolúciója - csalás, megtévesztés - Pongrácz Péter

ETOLÓGIA. A kommunikációs magatartásformák evolúciója - csalás, megtévesztés - Pongrácz Péter ETOLÓGIA A kommunikációs magatartásformák evolúciója - csalás, megtévesztés - Pongrácz Péter Őszinteség? Manipuláció? Korai etológia ( információ-megosztás ) Egyértelmű, őszinte, kölcsönösen előnyös Evolúcióbiológia

Részletesebben

Predáció populációdinamikai hatása

Predáció populációdinamikai hatása Predáció populációdinamikai hatása Def.: olyan szervezet, amely a zsákmányát, annak elfogása után, megöli és elfogyasztja. (Ellentétben: herbivor, parazitoid, ahol késleltetett a hatás, de ezekre is a

Részletesebben

Tanmenet a Mándics-Molnár: Biológia 9. Emelt szintű tankönyvhöz

Tanmenet a Mándics-Molnár: Biológia 9. Emelt szintű tankönyvhöz Tanmenet a Mándics-Molnár: Biológia 9. Emelt szintű tankönyvhöz Óraszám Cím 1. Áttekintés Megjegyzés 2. Az élet természete rendezettség, szerveződés szintek 3. Az élet természete anyagcsere, szaporodás,

Részletesebben

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Témakörök Biológia Osztályozó vizsgákhoz 2012/2013 9. Természettudományos Osztálya-kémia tagozat A növények életműködései Légzés és kiválasztás Gázcserenylások működése Növényi párologtatás vizsgálata

Részletesebben

Kérdések, feladatok: 1. Milyen tényezők járulhatnak a populációk génállományának megváltozásához?

Kérdések, feladatok: 1. Milyen tényezők járulhatnak a populációk génállományának megváltozásához? III. BESZÁMOLÓ A populációk genetikai egyensúlya Az ideális populációra mely külső hatásoktól mentes a genetikai egyensúly jellemző. A reális populációkban folyamatos változás jellemző. Ennek következtében

Részletesebben

B. POPULÁCIÓS KÖLCSÖNHATÁSOK

B. POPULÁCIÓS KÖLCSÖNHATÁSOK B. POPULÁCIÓS KÖLCSÖNHATÁSOK Egyik Másik résztvevő résztvevő hatás + (kedvező) - (kedvezőtlen) 0 (semleges) + mutualizmus predáció, detritivória, parazitizmus, kommenzalizmus herbivória - kompetíció amenzalizmus

Részletesebben

Adatok statisztikai értékelésének főbb lehetőségei

Adatok statisztikai értékelésének főbb lehetőségei Adatok statisztikai értékelésének főbb lehetőségei 1. a. Egy- vagy kétváltozós eset b. Többváltozós eset 2. a. Becslési problémák, hipotézis vizsgálat b. Mintázatelemzés 3. Szint: a. Egyedi b. Populáció

Részletesebben

Az ökoszisztéma Szerkesztette: Vizkievicz András

Az ökoszisztéma Szerkesztette: Vizkievicz András Az ökoszisztéma Szerkesztette: Vizkievicz András Az ökoszisztéma jelentése: ökológiai rendszer. Nem szerveződési szint. Az ökoszisztéma az ökológiai jelenségek értelmezése, vizsgálata céljából, (az ökológiai

Részletesebben

A természet és a társadalom jövője a Kiskunsági Homokhátságon: egy nemzetközi kutatás tanulságai

A természet és a társadalom jövője a Kiskunsági Homokhátságon: egy nemzetközi kutatás tanulságai A természet és a társadalom jövője a Kiskunsági Homokhátságon: egy nemzetközi kutatás tanulságai Kelemen Eszter 4.5.2016 1 ESSRG Kft. Miért van szükség egy újabb kutatásra a Kiskunságon? A szárazodás és

Részletesebben

A vízi ökoszisztémák

A vízi ökoszisztémák A vízi ökoszisztémák Az ökoszisztéma Az ökoszisztéma, vagy más néven ökológiai rendszer olyan strukturális és funkcionális rendszer, amelyben a növények, mint szerves anyag termelők, az állatok mint fogyasztók,

Részletesebben

TÉNYEZŐ KOMPLEXUMOK, EGYÜTTESEK KÖLCSÖNHATÁSA. Tájökológia 5. 27/1 A NÖVÉNYZET TERMÉSZETI ÁLLAPOTA. Dr. Antal Zsuzsanna. Tájökológia 5.

TÉNYEZŐ KOMPLEXUMOK, EGYÜTTESEK KÖLCSÖNHATÁSA. Tájökológia 5. 27/1 A NÖVÉNYZET TERMÉSZETI ÁLLAPOTA. Dr. Antal Zsuzsanna. Tájökológia 5. TÉNYEZŐ KOMPLEXUMOK, EGYÜTTESEK KÖLCSÖNHATÁSA TÁJALKOTÓ TÉNYEZŐK A NÖVÉNYZET, AZ ÁLLATVILÁG ÉS AZ EMBER Tájökológia 5. 27/1 Veinitschke, 1976 Tájökológia 5. 2 A NÖVÉNYZET MINT TÁJALKOTÓ TÉNYEZŐ A NÖVÉNYZET

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

Gépi tanulás és Mintafelismerés

Gépi tanulás és Mintafelismerés Gépi tanulás és Mintafelismerés jegyzet Csató Lehel Matematika-Informatika Tanszék BabesBolyai Tudományegyetem, Kolozsvár 2007 Aug. 20 2 1. fejezet Bevezet A mesterséges intelligencia azon módszereit,

Részletesebben

Ökológia alapjai I. Pásztor Erzsébet és Oborny Beáta (szerk) Ökológia. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest

Ökológia alapjai I. Pásztor Erzsébet és Oborny Beáta (szerk) Ökológia. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Ökológia alapjai I. http://zeus.nyf.hu/~szept/kurzusok.htm Tankönyv: Gallé László (2013) Ökológia. JATEPress www.doksi.hu Pásztor Erzsébet és Oborny Beáta (szerk). 2007. Ökológia. Nemzeti Tankönyvkiadó,

Részletesebben

STATISZTIKA ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE. Matematikai statisztika. Mi a modell? Binomiális eloszlás sűrűségfüggvény. Binomiális eloszlás

STATISZTIKA ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE. Matematikai statisztika. Mi a modell? Binomiális eloszlás sűrűségfüggvény. Binomiális eloszlás ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE STATISZTIKA 9. Előadás Binomiális eloszlás Egyenletes eloszlás Háromszög eloszlás Normális eloszlás Standard normális eloszlás Normális eloszlás mint modell 2/62 Matematikai statisztika

Részletesebben

A MODELLALKOTÁS ELVEI ÉS MÓDSZEREI

A MODELLALKOTÁS ELVEI ÉS MÓDSZEREI SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ MECHANIKAI ÉS GÉPTANI INTÉZET A MODELLALKOTÁS ELVEI ÉS MÓDSZEREI Dr. M. Csizmadia Béla egyetemi tanár, az MMK Gépészeti Tagozatának elnöke Budapest 2013. október. 25. BPMK

Részletesebben

Altruizmus. Altruizmus: a viselkedés az adott egyed fitneszét csökkenti, de másik egyed(ek)ét növeli. Lehet-e önző egyedek között?

Altruizmus. Altruizmus: a viselkedés az adott egyed fitneszét csökkenti, de másik egyed(ek)ét növeli. Lehet-e önző egyedek között? Altruizmus Altruizmus: a viselkedés az adott egyed fitneszét csökkenti, de másik egyed(ek)ét növeli. Lehet-e önző egyedek között? Altruizmus rokonok között A legtöbb másolat az adott génről vagy az egyed

Részletesebben

Altruizmus. Altruizmus: a viselkedés az adott egyed fitneszét csökkenti, de másik egyed(ek)ét növeli. Lehet-e önző egyedek között?

Altruizmus. Altruizmus: a viselkedés az adott egyed fitneszét csökkenti, de másik egyed(ek)ét növeli. Lehet-e önző egyedek között? Altruizmus Altruizmus: a viselkedés az adott egyed fitneszét csökkenti, de másik egyed(ek)ét növeli. Lehet-e önző egyedek között? Altruizmus rokonok között A legtöbb másolat az adott génről vagy az egyed

Részletesebben

Modellezés. Fogalmi modell. Modellezés. Modellezés. Modellezés. Mi a modell? Mit várunk tőle? Fogalmi modell: tómodell Numerikus modell: N t+1.

Modellezés. Fogalmi modell. Modellezés. Modellezés. Modellezés. Mi a modell? Mit várunk tőle? Fogalmi modell: tómodell Numerikus modell: N t+1. Mi a modell? A valóság leegyszerűsítése (absztrakciója) A lényegi folyamatokat és összefüggéseket ragadja meg Mit várunk tőle? Tükrözze a valóságot Képes legyen az eseményeket/folyamatokat előre jelezni

Részletesebben

Evolúcióelmélet és az evolúció mechanizmusai

Evolúcióelmélet és az evolúció mechanizmusai Evolúcióelmélet és az evolúció mechanizmusai Az élet Darwini szemlélete Melyek az evolúció bizonyítékai a világban? EVOLÚCIÓ: VÁLTOZATOSSÁG Mutáció Horizontális géntranszfer Genetikai rekombináció Rekombináció

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELEM- VÍZGAZDÁLKODÁS ISMERETEK

KÖRNYEZETVÉDELEM- VÍZGAZDÁLKODÁS ISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2017. május 17. KÖRNYEZETVÉDELEM- VÍZGAZDÁLKODÁS ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2017. május 17. 8:00 Időtartam: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK

Részletesebben

A valós számok halmaza

A valós számok halmaza VA 1 A valós számok halmaza VA 2 A valós számok halmazának axiómarendszere és alapvető tulajdonságai Definíció Az R halmazt a valós számok halmazának nevezzük, ha teljesíti a következő axiómarendszerben

Részletesebben