Energia. Abiotikus rendszer. élőhelyeken. Magyarországon környezetszennyező az egy főre eső települési hulladék

Átírás

1 MINDENÖSSZEFÜGGMINDENNEL Táplálékhálózatok a városi v élőhelyeken Kölcsönhatások Körforgások Energia felhasználása Abiotikus X abiotikus Hőmérséklet és csapadék= klíma Abiotikus X biotikus Biotikus X abiotikus Biotikus X biotikus Víz hőmérséklete befolyásolja az adott helyen előforduló halfajokat Emberek környezetszennyező tevékenysége Predátor-préda kapcsolatok, életciklusok Körforgások Energia (N-CHOPS): Nitrogén, szén, hidrogén, oxigén, foszfor, kén minden élőlény létszükséges elemei. Természetes élőhelyen: Termelő-Fogyasztó-Lebontó szervezetek rendszerében örökös körforgásban van, minden élőlény számára a szükséges mennyiségben elérhető Városokban: az egyirányú rendszer elve érvényesül, egyik legszembetűnőbb példája az óriási szeméttelepek, melyekben a még hasznosítható anyagok (fém, műanyag, üveg, papír, szerves hulladék) örökre elvesznek, kikerülnek a körforgásból. Napenergia= ingyenes, elapadhatatlan forrás és nem Magyarországon környezetszennyező az egy főre eső települési hulladék 500 kg/év, Ennek ez ellenére évente az az emberiség összlakosságra elsődleges energiaforrása a szén és a földgáz vetítve 4-5 millió tonna szilárd hulladékot jelent. A természetes ökoszisztémák stabilabbak, önmagukban (Forrás: zárt OECD egységek, Környezeti a napból nyerik Adatok, energiájukat, Adattár 2000). Budapesten újrahasztnosítják a települési az anyagokat, hulladék teljes táplálékláncot összetétele: alkotnak papír 20%, műanyag 11%, textil 6%, üveg A városi ökoszisztémák természetükből adódóan 3%, fém instabilak, 2%, lebomló energiájuk szerves kis 28%, részét egyéb nyerik szervetlen csak a 30%. napenergiából, leginkább elvonnak/kivonnak anyagokat a körforgásból. Abiotikus rendszer Az életközösség fizikai és kémiai tényezői 1. A rendszer körülményeire utaló tényezők (ph, sótartalom, hőmérséklet, páratartalom, felhősség mértéke, szél iránya és erőssége ) 2. források (kémiai tápanyag: nitrogén, foszfor, szén-dioxid, fény erőssége és hullámhossza, oxigén, élő-, táplálkozó-, szaporodó-, búvóhely, víz) jelenléte, vagy hiánya fogja meghatározni az adott területen előforduló növény és állatfajokat Hőmérséklet Relatív páratartalom Csapadék Szélsebesség Szennyeződések Felhők Napsütés Kb. 3,3 C-al magasabb 6%-al alacsonyabb 5-15%-al több 20-30%-al alacsonyabb 5-25%-al több 5-10%-al több 5-15%-al kevesebb Biotikus rendszer Termelők Fogyasztók (elsődleges, másodlagos) Lebontók (korhadék evők, visszamentők ) Mindenevők Paraziták Szimbiózis (mutualizmus, kommenzalizmus, parazitizmus, versengés) 1

2 Városi táplálékhálózat Fű szöcske béka kígyó bagoly Kígyó bagoly róka ember Szöcske egér nyúl tehén Magvak fű dió gyümölcsök Természetes ökoszisztéma táplálékhálózata Coyote (v. Róka) Macska vércse bagoly nyest Patkány galamb nyúl mókus Szemét állateledel virágok díszcserjék Az urbanizáci ció hatása a városi v táplálékláncra A madáretet retetés s sokszor a táplálékszükséglet felét t fedezi városban a diverzitás alacsonyabb Városi flóra (természetes maradványfoltok, elhagyatott földbirtokok, telepített vegetáció) Városi Fauna (kis és közepes testű ragadozók, generalista fajok előnyben, egyre több magokkal táplálkozó madárfaj ) Viselkedésbeli változások (hosszabb szaporodási időszak, leszokás a vándorlásról, kisebb mozgáskörzet ) 2

3 Az etetés s hátrh trányai Zoonózisok Az urbanizálódás s egészs szségügyi gyi vonatkozásai A városba időnként ellátogató, vagy esetleg ott is élő állatok emberre, háziállatokra jelenthetnek veszélyt, betegségek hordozói lehetnek, illetve az ő egészségük is veszélyeztetett, ők is ugyanúgy elkaphatnak betegségeket, vagy esetleg megsérülhetnek milyen veszélyek fenyegetik a városba költöző állatokat? légszennyezés miatt pl. fiziológiás elváltozások Emberi eredetű táplálék megnövekedett koleszterin szint új ragadozó a járművek Zoonózisok Toxoplazmózis Veszettség Szalmonellózis Leptospirózis Gümőkór Kullancs által terjesztett: Lyme-kór, tularémia, agyhártyagyulladás Fakultatív patogének (felhalmozódó madárürülék táptalaj) 3

4 Paraziták 4

5 Róka Egy angliai vizsgálatban 843 róka parazitáit vizsgálták 13 parazita fajt azonosítottak 5 fonálféreg (nematóda) faj Toxocara canis orsóféreg (55,9%) Uncinaria stenocephala kampósfejű féreg (68%) 4 galandféreg (cestóda) faj 2 szívóféreg (trematóda) faj 2 buzogányfejű féreg (Acantocephala) faj 5

6 Köszönöm m a figyelmet! 6