Fajok közötti kapcsolatok

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Fajok közötti kapcsolatok"

Balázs Budai
5 évvel ezelőtt
Látták:

1 Egyedek közötti kölcsönkapcsolatok Környezete = a környék ható tényezôi Fajok közötti kapcsolatok Vadbiológia és ökológia h Az egymásra ható egyedek lehetnek g Fajtársak - interspecifikus kapcsolatok # Kiemelt jelentôségû kapcsolatfélék r Versengés r Kannibalizmus r Altruizmus g Más fajok egyedei - intraspecifikus kapcsolatok # Kiemelt jelentôségû kapcsolatfélék r Versengés r Ragadozás r Parazitizmus r Mutualizmus (facilitáció, szimbiózis) Környezet Környezet = ható tényezôk Semlegesség vagy neutralizmus (0, 0) h Élettelen h Élõ g Az egy helyen elõforduló élõlények egymással kapcsolatban állnak g A kapcsolatok az egymásra gyakorolt hatás szerint: # + elõsegítõ # - gátló # 0 semleges h A két populáció (faj) nincs egymásra hatással g Fácán és a gímszarvas kapcsolata egy erdôben g Mezei nyúl és fácán kapcsolata

2 Asztalközösség vagy kommenzálizmus (0, +) h Az egyik populáció számára a kapcsolat közömbös, a másik számára elônyökkel jár g pl. a dögbogarak, amelyek a ragadozók által hagyott maradékokat fogyasztják h Facilitáció (elôsegítés, megkönnyítés) g Az egyik élôlény valamilyen közvetett módon kedvezô(bb) feltételeket teremt a másik számára g Pl. Sirályok és gímszarvas Szimbiózis vagy együttmûködés (+, +) h A két populáció számára a kapcsolat egyaránt elõnyös g A szimbiózis mértéke nagyon különbözõ lehet # Nem fajspecifikus együttmûködés: rovarok és megporzott növények # Fajspecifikus együttmûködés: kérõdzõk és bendõmikróbák # Kizárólagos együttmûködés: dodó és dió Antibiózis (0, -) h Az egyik populáció jelenléte anélkül káros a másikra nézve, hogy az elsô számára elônyt jelentene g Pl. az egyik faj taposásával a másik faj táplálékát, búvóhelyeit teszi tönkre (elefánt) g Pl. az adott faj hatására megváltozik az élõhely Ragadozás és élõsködés (-, +) h Az egyik populáció számára a kapcsolat elõnyös, a másik számára káros g Ragadozó g Élõsködõ h A ragadozás formái g Növényevés g Húsevés g Parazitoidok g Kannibalizmus

3 Versengés (-, -) h Mindkét populáció számára kedvezõtlen a kapcsolat h Ugyanazt a korlátozottan rendelkezésre álló forrást hasznosítják g Fajok között g Fajon belül A versengést meghatározó tényezôk h A niche jellemzôi g Az igényelt feltételek g A használt források g Az ott töltött idô h Minél nagyobb a más fajokkal való átfedés, annál intenzívebb versengés várható h Fajon belüli versengés fô okozója az alábbiaknak: g Diszperzió g Territorialitás g Állomány szabályozás a sûrûségfüggô folyamatok révén Fajok közötti versengés A versengés jellemzôi Versengés = kölcsönhatás, amely ugyanazt a korlátozott forrást használó élôlények között jön létre, és amely végeredménye a versengô egyedek fitnesszének csökkenése h Exploitatív versengés (kihasználási versengés) g Az egyedek csak közvetve hatnak egymásra, pl. a korlátozott forrás készletének kimerítésével g A fitnessz csökkenését a forrás hiánya okozza h Interferencia versengés g Az egyedek közvetlen kapcsolatba kerülnek egymással # Közvetlen összecsapások # Toxikus anyagok g A fitnessz csökkenhet a közvetlen hatás miatt (sérülések, halál) vagy a forráshoz való jutás akadályoztatása miatt h Aszimmetrikus hatás g A nyertes és a vesztes szempontjából a hatás nem egyforma!

4 A versengés Lotka-Volterra modellje Homogén és állandó környezet h dn/dt = r*n*(1-n/k) 2 egymásra ható fajra átírva g dn 1 /dt = r 1 *N 1 *(1-N 1 /K 1 ) g dn 2 /dt = r 2 *N 2 *(1-N 2 /K 2 ) h Feltételezések # Korlátozott források # Konstans tényezôk # Lineáris sûrûségfüggés h Kompeticiós koefficiens ( " 1,2 = " és " 2,1 = $) # " 1,2 a második faj elsô fajra gyakorolt hatásának mértéke # " 2,1 az elsô faj második fajra gyakorolt hatásának mértéke # " 1,2 = " 2,1 = 1 a két faj egyedei egyenértékûek g dn 1 /dt = r 1 *N 1 *([K 1 -N 1 -"*N 2 ]/K 1 ) g dn 2 /dt = r 2 *N 2 *([K 2 -N 2 -"*N 1 ]/K 2 ) h Egyensúlyi megoldás g N 1 = [K 1 -"*K 2 ]/[1-"*$] g N 2 = [K 2 -$*K 1 ]/[1-"*$] A versengés kimenetele h Az egyenlôtlenség kimenetele g K 1 /K 2 > " az 1. faj fennmarad g K 1 /K 2 < " az 1. faj nem marad fenn g K 1 /K 2 < 1/$ a 2. faj fennmarad g K 1 /K 2 > 1/$ a 2. faj nem marad fenn h A megoldás mindkét fajra vonatkozóan g 1/$ < K 1 /K 2 > " az 1. faj nyer g 1/$ > K 1 /K 2 < " a 2. faj nyer g 1/$ > K 1 /K 2 > " stabil egyensúly g 1/$ < K 1 /K 2 < " instabil egyensúly Források felosztása Resource partitionning h Kompetitiv kizárás elve (4C) g Két azonos igényû (niche-û) faj hosszú távon nem élhet együtt, az erôsebb versenyképességû kiszorítja a gyengébbet g Együttélés csak akkor jöhet létre, ha a niche-k különböznek h Mennyire kell a niche-eknek eltérnie? g Korlátozó hasonlóság (limiting similarity) g A hasonlóság korlátja függ # A fajon belüli versengés intenzitásától (szûk niche-nél intenzívebb) # A fajok közötti versengés intenzitásától (a tág niche-nél intenzívebb) h Kompeticiós kiszabadulás (competitiv release) # A kompetitor hiányában a realizált niche megnövekedhet Versengés Térben és idôben heterogén környezetben h A természetes környezet térben és idôben is változatos és változó # A versengô felek változó hatásoknak vannak kitéve # A modellek szerinti kimenetek ritkák # A heterogenitás igen fontos a diversiztás fennmaradására nézve h Következmények # Forráshiányok a domináns kompetitor kipusztul # Efemer élôhelyek a domináns nehezen találja meg # Elsôbbségi hatás az elsônek érkezô nyer h Látszólagos versengés # 2 zsákmányfaj és 1 ragadozó # A ragadozó váltogat a zsákmány magasabb szinten tartja fenn # A 2 zsákmány dinamikája olyan, MINTHA versengenének

5 A predáció jellemzôi Predáció = a másik egyed egészének vagy valamely részének elfogyasztása A predáció típusai A fogyasztott anyagok szerinti felosztás h Növényevôk g Növényi szöveteket fogyasztanak h Állatevôk (ragadozók) g Állati szöveteket fogyasztók h Mindenevôk g Növényi és állati szöveteket fogyasztók h Védekezés az elfogyasztás ellen strukturális eszközök g Kémiai védelem fôleg növények g Viselkedési védelem fôleg állatok # Menekülés, harc, rejtôzködés A predáció típusai Széles értelemben h Igazi ragadozók g A támadást követôen röviddel megölik a zsákmányt és elfogyasztják h Növényevôk g A zsákmányt fokozatosan ölik meg (vagy egyáltalán nem) és csak részeit fogyasztják h Paraziták g A zsákmánnyal szoros kapcsolatban élnek (gazdaegyed) és eközben fogyasztják A predátorok jellemzôi Generalisták és specialisták h A predátorok válogatnak g Specialisták kevés vagy 1 faj fogyasztása g Generalisták sok faj fogyasztása g Monofág 1 fajt fogyaszt g Oligofág kevés fajt fogyaszt g Polifág sok fajt fogyaszt

6 A ragadozók hatása Szabályozzák-e a zsákmányt? h Lehetôségek g A ragadozó hatása kicsi, ezért az eltávolítása nincs hatással a zsákmány populációjára g A ragadozó a zsákmánynak azt a feleslegét veszi ki, ami egyébként is elpusztulna. Ezért a ragadozó nem befolyásolja a zsákmányt. h A ragadozónak markáns hatása van a zsákmányra # Alacsonyabb létszámok # Megváltozott faji arányok # Többszörös kihalások (szigetek) g Általában azok a ragadozók, amelyeket nem elsôsorban zsákmányuk szabályoz (pl. fészkelô helyek, territóriumok), kevésbé valószínû, hogy zsákmányukat szabályozni fogják Lotka-Volterra ragadozó zsákmány modell Egyszerû, de hasznos h Feltételezések g 1 zsákmány és 1 ragadozó g A zsákmány nô, ha a ragadozó száma bizonyos szint alá csökken g A zsákmány csökken, ha a ragadozó bizonyos szint fölé kerül h Eredmény g A ragadozó és a zsákmány létszáma ciklikusan változik A zsákmány dinamikája h dv/dt = rv (V = victim) # r = növekedési ráta h dv/dt = rv - "VP (P = predator) # " = a predátor támadási rátája # "V = a predátor funkcionális válasza (fogyasztásának mennyisége) az 1 predátorra jutó fogyasztás a zsákmány létszámának függvényében

7 A ragadozó dinamikája h dp/dt = -qp (P = predátor) # -q = halálozási ráta (ha nincs zsákmány, akkor negatív!) h dp/dt = $VP - qp (növekedés csak a zsákmány jelenlétében lehet) # $ = konverziós hatékonyság a predátor milyen hatékonyan alakítja a zsákmányt saját biomasszájává # $V = a predátor numerikus válasza a predátor populáció növekedésének aránya a zsákmány létszámának függvényében Egyensúlyi megoldások g 0 = rv - "VP g rv = "VP g r = "P h P = r/" g 0 = $VP - qp g $VP = qp g $V = q h V = q/$

Hasonló dokumentumok

Vadbiológia és ökológia II.

Vadbiológia és ökológia II. Populációk kölcsönhatásai Dr. Szemethy László Az élőlények nem önmagukban, hanem a legkülönbözőbb módokon együtt élve, életközösséget formálva léteznek. számos esetben kölcsönös