B. POPULÁCIÓS KÖLCSÖNHATÁSOK
|
|
- Ida Tóth
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 B. POPULÁCIÓS KÖLCSÖNHATÁSOK
2 Egyik Másik résztvevő résztvevő hatás + (kedvező) - (kedvezőtlen) 0 (semleges) + mutualizmus predáció, detritivória, parazitizmus, kommenzalizmus herbivória - kompetíció amenzalizmus 0 neutralizmus
3 Egyensúlyi modellek / populációk Nem-egyensúlyi modellek / populációk Szoros biotikus kapcsolatok Nincsenek Kompetíció A pop. egymástól függetlenül reagálnak a körny. változásaira A habitátok telítettek Nem, a pop. alulreprezentáltak egyedekkel Forráslimitáltság Abiotikus hatások limitálnak Denzitás függés Gyakran D-ID A forrásokat optimális A forrásokat opportunista módon módon használják használják Sztochasztikus hatások ritkák Erős és gyakori sztochasztikus hatások Szoros/erős mintázatok Egyértelmű és tartós mintázatok hiányoznak
4 I. INTERSPECIFIKUS KOMPETÍCIÓ
5 1. BEVEZETÉS - fajok populációi közötti versengés egy vagy több limitált mennyiségben lévő forrásért - exploitatív (kizsákmányoló) interferencia kompetíció - a versengésben résztvevő valamennyi faj hátrányt szenved, de a a fajok egymásra hatása legtöbbször asszimetrikus (vesztes és győztes populáció) versengő fajok populációdinamikájának megváltozása közösségek szerkezetének megváltozása
6 2. PÉLDÁK Salvelinus malma S.leucomaenis
7 Balanus balanoides Chthamalus stellatus
8 Galium hercynicum savas talajon Galium pumilum mészkőn - külön-külön bármelyik talajon megélnek - együtt habitáttól függően egyik faj abszolút győztes
9 Gause kísérletei egysejtűekkel
10 - reciprók eltávolításos kísérletek Vermivora celata V. virginiae
11
12 3. INTERSPECIFIKUS KOMPETÍCIÓ ÁLTALÁNOS TULAJDONSÁGAI 3.1. ÖKOLÓGIAI ÉS EVOLÚCIÓS ASPEKTUSOK - ökológiai hatás: egyik faj kiszorítja a másikat, vagy ha koegzisztencia van, legalább egyik faj egyedszáma vagy fekunditása igen visszaesik - evolúciós hatás: fajok változnak, így csökken a kompetíció hatása - együttesen előforduló cinkék (szén-, kék-, barátcinege) - múltbeli kompetíció kísértete ( ghost of competition past ) 3.2. EXPLOITATÍV, INTERFERENCIA KOMPETÍCIÓ, ALLELOPÁTIA - allelopátia növényeknél -? interferencia kompetíció?
13 Castanea dentata Cryphonectria parasitica - (amerikai szelídgesztenye) levelének kivonata gátolja a Rhododendron maximum (északamerikai havasszépe) csírázását - mikroorganizmusok által termelt allelopatikumok 3.3. SZIMMETRIKUS ÉS ASSZIMETRIKUS KOMPETÍCIÓ - Typha latifolia T. Angustifolia
14 - endoparaziták élőhelye gyomor/bél - versengő fajok mérete 3.4. EGYIK FORRÁSÉRT VALÓ VERSENGÉS BEFOLYÁSOLHATJA EGY MÁSIKÉRT VALÓ VERSENGÉST - mohaállatok - borsó és kukorica versengése borsó értékei
15 Trifolium subterraneum Chondrilla juncea (földbentermő here) (nyúlparéj)
16 4. KOMPETITÍV KIZÁRÁS VAGY KOEGZISZTENCIA? 4.1. A LOTKA-VOLTERRA MODELL Zéró növekedési izoklínek
17
18 1. eset: - 1-es faj egyenese magában foglalja a 2-es fajét - K 1 > K 2 α 12, vagyis az 1-es faj intraspecifikus hatása nagyobb mint a 2-es faj interspecifikus hatása - ugyanakkor K 1 α 12 > K 2, tehát az 1-es faj hatása nagyobb a 2-re, mint a 2-esnek saját magára. Így, mivel az 1-es faj erősebb kompetítor, a 2-es kipusztul - stabil egyensúly a K 1 körül alakul ki 2. eset: - hasonló az első esethez, csak itt a 2-es faj erősebb kompetítor, kiszorítja az 1.est
19 3. eset: - mindkét fajnál erősek az interspecifikus hatások - versengés kimenetele a kiindulási sűrűségtől függ - instabil egyensúly 4. eset: - a populációk növekedését intraspecifikus hatások korlátozzák, interspecifikusak kevésbé fontosak - stabil egyensúly alakulhat ki 4.2. A KOMPETITÍV KIZÁRÁS ELVE (GAUSE ELV) - niche-elmélet tükrében - fundamentális niche leszűkülése realizált niche-re
20 1. kompetitív kizárás (Synedra - Asterionella, P.aurelia - P.caudatum) 2. koegzisztencia: realizált niche differenciáció (forrásfelosztás) (P. caudatum - P.bursaria, Cthamalus Balanus, Salvelinus malma S. leucomaenis) 3. reciprok kizárás (Galium herycnium G. pumilum) 4.3. MUTUÁLIS ANTAGONIZMUS - Tribolium confusum, T. castaneum (lisztbogarak)
21 5. HETEROGENITÁS, KOLONIZÁCIÓ, HIÁNYFOLTOK SZEREPE - hiányfoltok szűz területek (ált. sztochasztikus környezeti hatásokra)
22 - fugitív (kolonizáló) jó kompetitor Postelsia palmaeformis Mytilus californianus
23 - időzítés: elővásárolt tér ( first come, first served ) - fluktuáló környezet: plankton paradoxon Bromus (rozsnok) fajok
24 - ideiglenes foltok megjósolhatatlan élettartam o a a gyors és a jó együttélése: Physa gyrina (korai reprodukció), Lymnaea elodes (erősebb kompetitor) o de békáknál pont fordítva! - aggregált eloszlás - pásztortáska, borzas kakukktorma, nyári perje, közönséges tyúkhúr
25
26 környezet heterogenitása mellett koegzisztencia niche differenciálódás nélkül! tér-, időbeli és egyedi heterogenitás stabilizáló hatással lehet az ökológiai kapcsolatokra 6. LÁTSZÓLAGOS VERSENGÉS (ELLENSÉGMENTES KÖRNYEZET)
27
28 Calycomyza sp., Lepidaploa tortuosa Venturia canescens Plodia interpunctella Ephestia kuehniella
29 - növények: Artemisia eltávolítása 7. AZ INTERSPECIFIKUS KOMPETÍCIÓ ÖKOLÓGIAI HATÁSAI 7.1. HOSSZÚTÁVÚ KÍSÉRLETEK 7.2. EGY GENERÁCIÓS KÍSÉRLETEK - szubsztitúciós kísérletek - addíciós kísérletek - response surface analízis 8. AZ INTERSPECIFIKUS KOMPETÍCIÓ ÖKOLÓGIAI HATÁSAI 8.1. TERMÉSZETES ÁLLAPOTOK MEGFIGYELÉSE - szimpatrikus allopatrikus fajok
30 - competitive release niche kiterjesztés versengő partner hiányában Herpestes javanicus, H. edwardsii, H. smithii
31 Calcophaps stephani C. indica Gallicolumba ruficola DIAMOND, 1975, Új Guinea
32 - character displacement jellegpolarizáció - a fajok morfológiai bélyegei mentén történő szegregáció Gasterosteus aculeatus
33 Hydrobia, Chalcosoma
34 8.2. KÍSÉRLETEK TERMÉSZETES KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT
35 9. KORLÁTOZOTT HASONLÓSÁG LIMITING SIMILARITY
36 10. NICHE ELKÜLÖNÜLÉS ÉS FORRÁS KIHASZNÁLÁSI MECHANIZMUSOK - forráskihasználás elkülönülése (növényeknél nehezebb megfigyelni): - mikrohabitátok elkülönülése, eltérő földrajzi disztribúció - időbeli elkülönülés - életfeltételek elkülönülése
37 10.1. EGYETLEN FORRÁS
38
39 10.2. KÉT FORRÁS
40
41 10.3. TÖBB MINT KÉT FORRÁS
Interspecifikus verseny
Interspecifikus verseny Fogalmak Interspecifikus kompetíció: különböző faji minősítésű egyedek között zajlik a verseny egy, vagy több limitált mennyiségben rendelkezésre álló készletért Két típus: a) exploitatív
RészletesebbenFajok közötti kapcsolatok
Egyedek közötti kölcsönkapcsolatok Környezete = a környék ható tényezôi Fajok közötti kapcsolatok Vadbiológia és ökológia h Az egymásra ható egyedek lehetnek g Fajtársak - interspecifikus kapcsolatok #
RészletesebbenPopulációs kölcsönhatások. A populációs kölcsönhatások jelentik az egyedek biológiai környezetének élő (biotikus) tényezőit.
Populációs kölcsönhatások A populációs kölcsönhatások jelentik az egyedek biológiai környezetének élő (biotikus) tényezőit. A populációk között kialakulhatnak közvetett vagy közvetlen kapcsolatok. Ezek
RészletesebbenElemi populációs kölcsönhatások I.
Elemi populációs kölcsönhatások I. A különböző együttélő egyedek, populációk szükségszerűen kisebb-nagyobb erővel, direkt vagy indirekt módon hatnak egymásra. Ökológiai vizsgálatok szempontjából a direkt
RészletesebbenVadbiológia és ökológia II.
Vadbiológia és ökológia II. Populációk kölcsönhatásai Dr. Szemethy László Az élőlények nem önmagukban, hanem a legkülönbözőbb módokon együtt élve, életközösséget formálva léteznek. számos esetben kölcsönös
RészletesebbenNegatívan csatolt eloszlások - több vizsgálat elterjedés-mintázatokat használt az interspecifikus kompetíció fontosságának bizonyítására
Negatívan csatolt eloszlások - több vizsgálat elterjedés-mintázatokat használt az interspecifikus kompetíció fontosságának bizonyítására Bismarck-szigetek (Új Guinea partjai) - szárazföldi madarak sakktábla-eloszlás
RészletesebbenAz Állatökológia tárgya
Információk Szentesi Árpád, egyetemi docens 1. Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék 7.727. sz. szoba 8758. sz. tel. mellék e-mail: szentesi@elte.hu 2. MTA Növényvédelmi Kutatóintézete Állattani Osztály
RészletesebbenKörnyezeti tényezők. Forrástényezők csoportosítása. esszenciális. helyettesíthető. szingergista. antagonista. az élőlények fogyasztják
Környezeti tényezők forrás tényező kondícionáló az élőlények fogyasztják élőlények nem csökkentik befolyásolja az egyedsűrűség egyedsűrűségtől fglen pl. nedvesség, tápelemek zsákmány pl. hőmérséklet, ph
RészletesebbenPopulációk közti versengés
Általános ökológia - 10. előadás Valkó Orsolya Populációk közti versengés A kompetíció a természetben mindenhol előforduló jelenség és a létért folytatott küzdelemnek csak egyetlen, de valószínűleg a legfontosabb
RészletesebbenPredáció szerepe a közösségszerkezet alakításában
Predáció szerepe a közösségszerkezet alakításában Def.: A populáció méretet és/vagy a fajgazdagságot befolyásoló hatást zavarásnak (diszturbancia) nevezzük A zavarás lehet: predáció/herbivoria/parazitizmus
RészletesebbenAz ökológia alapjai NICHE
Az ökológia alapjai NICHE Niche Meghatározás funkció ill. alkalmazkodás szerint a növény- és állatfajok élő és élettelen környezetükbe eltérő módon illeszkednek be ott a többi élőlénytől többé-kevésbé
RészletesebbenKözösségek jellemzése
Közösségek jellemzése Egyensúlyi (determinisztikus) Nem-egyensúlyi (sztochasztikus) modellek, rendszerek: Szoros/erős biotikus kapcsolatok Kompetíció A habitatok homogének és telítettek Forráslimitáltság
RészletesebbenPedagógiai Kar Tantárgypedagógiai Tanszék. Ökológia. Összeállította: Dávid János. főiskolai docens
Pedagógiai Kar Tantárgypedagógiai Tanszék Ökológia Összeállította: Dávid János főiskolai docens ÖKOLÓGIAI SZERVEZŐDÉSI SZINTEK biológiai rendszerek: az élő egyedek összessége és az élettelen környezet
RészletesebbenEgyüttélés Kooperáció Mutualizmus Szimbiózis
Boza Gergely Növényrendszertani, Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszék Együttélés Kooperáció Mutualizmus Szimbiózis 2013.04.26 Kooperáció - Mutualizmus Fajon belüli kooperatív viselkedés Együttműködés
RészletesebbenMÚZEUMI KÖZÉPISKOLAI BIOLÓGIA ÓRA TEMATIKÁJA
MÚZEUMI KÖZÉPISKOLAI BIOLÓGIA ÓRA TEMATIKÁJA EMBER A TERMÉSZETBEN MŰVELTSÉGTERÜLET TÉMA: AZ INTERSPECIFIKUS KAPCSOLATOK BEVEZETÉS A tematika és a modulok használatáról A középiskolai múzeumi tanórák a
RészletesebbenKörnyezetvédelem (KM002_1)
(KM002_1) 2. A környezetvédelem ökológiai alapjai 2016/2017-es tanév I. félév Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, AHJK, Környezetmérnöki Tanszék Bármely faj bárhol, bármilyen mennyiségben megtalálható
RészletesebbenDr. Torma A., egyetemi adjunktus. SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM, Környezetmérnöki Tanszék, Dr. Torma A. Készült: Változtatva: - 1/39
KÖRNYEZETVÉDELEM 5. Előadás 2011.10.05. Dr. Torma A., egyetemi adjunktus SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM, Környezetmérnöki Tanszék, Dr. Torma A. Készült: 13.09.2008. Változtatva: - 1/39 AZ ÖKOLÓGIA FOGALMA EREDETE
RészletesebbenPopuláció A populációk szerkezete
Populáció A populációk szerkezete Az azonos fajhoz tartozó élőlények egyedei, amelyek adott helyen és időben együtt élnek és egymás között szaporodnak, a faj folytonosságát fenntartó szaporodásközösséget,
RészletesebbenNiche. Tárgya a fajok koegzisztenciájának problémája A fogalom fejlődése: Toleranciahatárok! A hutchinsoni niche fogalom definíciója:
Niche Tárgya a fajok koegzisztenciájának problémája A fogalom fejlődése: Grinnell térbeli Elton funkcionális Hutchinson hipertérfogat modell Juhász-Nagy niche értelmezése A hutchinsoni niche fogalom definíciója:
RészletesebbenInterakciók I Semleges és negatív kapcsolatok
Növényökológia - 5. előadás Interakciók I Semleges és negatív kapcsolatok Miről lesz szó? Az interakciók típusai Neutralizmus és kompetíció Allelopátia Herbivoria Növényi predáció Növényi parazitizmus
RészletesebbenPredáció populációdinamikai hatása
Predáció populációdinamikai hatása Def.: olyan szervezet, amely a zsákmányát, annak elfogása után, megöli és elfogyasztja. (Ellentétben: herbivor, parazitoid, ahol késleltetett a hatás, de ezekre is a
RészletesebbenTávérzékelés és ökológia (remote sensing)
Távérzékelés és ökológia (remote sensing) Alap megfigyelések - a vegetáció a víz és a csupasz földfelszín a beérkező sugárzás eltérő hullámhosszúságú részeit veri vissza illetve nyeli el - Azaz a visszavert
RészletesebbenKörnyezetvédelem (KM002_1)
(KM002_1) 2. A környezetvédelem ökológiai alapjai 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Az ökológia fogalma ecology = szünbiológia Szünbiológia
RészletesebbenMiért van egyes közösségekben több faj és másokban kevesebb? Vannak-e mintázatok és gradiensek a fajgazdagságban? Ha igen, ezeket mi okozza?
Fajgazdagság Miért van egyes közösségekben több faj és másokban kevesebb? Vannak-e mintázatok és gradiensek a fajgazdagságban? Ha igen, ezeket mi okozza? biodiverzitás a természet változatosságának leírására
RészletesebbenÖkológia alapjai Bevezetés az ökológiába
Az ökológia meghatározása körül számos vita merült fel Ökológia alapjai Bevezetés az ökológiába A ökológia tárgya és alapvető fogalmai, az ökológiai kutatások Simon Edina 2012. szeptember 24. Az ember
RészletesebbenÖkológia alapjai I. Kárász Imre. 1998. Környezetbiológia. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest
Ökológia alapjai I. http://zeus.nyf.hu/~szept/kurzusok.htm Tankönyv: Pásztor Erzsébet és Oborny Beáta (szerk). 2007. Ökológia. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Kárász Imre. 1998. Környezetbiológia. Nemzeti
RészletesebbenDekomponálás, detritivoria
Dekomponálás, detritivoria Def.: azon szervezetek tevékenysége, amelyek elhalt szerves anyag feldarabolását, bontását és a mineralizáció útjára irányítását végzik. Forrásfüggvényük: dr = dt F( R), amelyből
RészletesebbenÉletmenet összetevők: Méret -előnyök és hátrányok versengés, predáció, túlélés optimális méret kiszelektálódása
Életmenet evolúció kérdések: 1. egyedi életmenet tulajdonságok Miért van a sarlósfecskéknek kis fészekaljuk? 2. kapcsolat életmenet-összetevők között arány ivarérett kor és élethossz között: emlősök 1,3;
RészletesebbenSzigetbiogeográfia. A tapasztalat szerint:
Szigetbiogeográfia A tapasztalat szerint: Aritmetikus tengelyen Logaritmikus tengelyen Általános összefüggése:, ahol C taxonra, abundanciára és lokalitásra jellemző állandó, A a terület mérete és z (linearizált
RészletesebbenDinamikai rendszerek, populációdinamika
Dinamikai rendszerek, populációdinamika Számítógépes szimulációk 1n4i11/1 Csabai István ELTE Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék 5.102 Email: csabaiθcomplex.elte.hu 2009 tavasz Dierenciálegyenletek a zikán
RészletesebbenAz élővilág szerveződése és védelme
Az élővilág szerveződése és védelme Ökológiai alapok: az egyedtől az ökoszisztémáig Környezetvédelem és természetvédelem Élő szervezetek: - moduláris a zigóta ismétlődő szervezetek láncát hozza létre pl.
RészletesebbenPaleobiológiai módszerek és modellek 11. hét
Paleobiológiai módszerek és modellek 11. hét A diverzitás fajtái és mérőszámai Nagy őslénytani adatbázisok: Sepkoski The Fossil Record Paleobiology Database A diverzitás fogalma Diverzitás sokféleség az
RészletesebbenTápanyagok vízi közösségekben
Tápanyagok vízi közösségekben eltérések a szárazföldiekhez képest: BE: KI: a legtöbb anyag kívülről mosódik be patak, folyó, kifolyásos tó kimosódás nagy tavak és óceánok ülepedés Folyóvizek Hubbard Brook:
RészletesebbenA HIV-fertőzés alapmodellje. Vírusdinamika = a szervezeten belüli folyamatok modellezése
A HIV-fertőzés alapmodellje Vírusdinamika = a szervezeten belüli folyamatok modellezése Alapmodell T I V T: célsejt I: fertőzött sejt V: vírus T = σ δ T T βtv I = βvt δi V = pi cv Lotka-Volterra, tömeghatás,
RészletesebbenBevezetés az ökológiába Szerkesztette: Vizkievicz András
Vizsgakövetelmények Ismerje a(z élettelen és élő) környezet fogalmát. Elemezzen tűrőképességi görbéket: minimum, maximum, optimum, szűk és tág tűrés. Legyen képes esettanulmányok alapján a biológiai jelzések
Részletesebben2. Alapfeltevések és a logisztikus egyenlet
Populáció dinamika Szőke Kálmán Benjamin - SZKRADT.ELTE 22. május 2.. Bevezetés A populációdinamika az élőlények egyedszámának és népességviszonyainak térbeli és időbeli változásának menetét adja meg.
RészletesebbenKompetíció szerepe a közösségszerkezet alakításában
Kompetíció szerepe a közösségszerkezet alakításában Kérdés: befolyásolja-e, és ha igen, milyen mértékben, a fajok közötti verseny a közösség szerkezetét? Az interspecifikus verseny sajátosságai niche-felosztás
RészletesebbenAGRÁR-ÖKOLÓGIA ALAPJAI című digitális tananyag
TÁMOP-4.1.1.F-14/1/KONV-2015-0006 AGRÁR-ÖKOLÓGIA ALAPJAI című digitális tananyag Előadó: Dr. Dávidházy Gábor ÖKOLÓGIA TÁRGYA ÉS FOGALMA Az ökológia (környezettan) az élet feltételeivel és az élő szervezetek
RészletesebbenDemográfia. Def.: A születés, mortalitás, ki- és bevándorlás kvantifikálása. N jelenleg. = N korábban. + Sz M + Be Ki. A szervezetek típusai: UNITER
Demográfia Def.: A születés, mortalitás, ki- és bevándorlás kvantifikálása N jelenleg = N korábban + Sz M + Be Ki A szervezetek típusai: UNITER MODULÁRIS Ramet Genet 1 Élőlények egyedszámának meghatározása:
RészletesebbenIntraspecifikus verseny
Intraspecifikus verseny Fogalmak A kompetíció egyik fajtája Azonos fajú egyedek között folyik Két fajtája van: 1) scramble ( tülekedés, tolongás ) 2) konteszt Mindkettő az összes (azonos fajú) résztvevő
RészletesebbenAz ökológia alapjai. Diverzitás és stabilitás
Az ökológia alapjai Diverzitás és stabilitás Diverzitás = sokféleség, változatosság a sokféleség kvantitatív megjelenítése biodiverzitás: a biológiai változatosság matematikai (kvantitatív) megjelenítése
RészletesebbenPopulációdinamika. Számítógépes szimulációk szamszimf17la
Populációdinamika Számítógépes szimulációk szamszimf17la Csabai István, Stéger József ELTE Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék Email: csabai@complex.elte.hu, steger@complex.elte.hu Bevezetés Dierenciálegyenletek
RészletesebbenEgy élőhelyen azok a populációk élhetnek egymás mellett, amelyeknek hasonlóak a környezeti igényeik. A populációk elterjedését alapvetően az
Társulás fogalma Egy adott helyen egy időben létező, együtt élő és összehangoltan működő növény- és állatpopulációk együttese. Az életközösségek többféle növény- és többféle állatpopulációból állnak. A
RészletesebbenKiegészítések a populációs kölcsönhatások témakörhöz. ÖKOLÓGIA előadás 2014 Kalapos Tibor
Kiegészítések a populációs kölcsönhatások témakörhöz ÖKOLÓGIA előadás 2014 Kalapos Tibor Elemi populációs kölcsönhatások Fajok közötti kapcsolatok A + v.- jelölés azt mutatja, hogy a kölcsönhatás eredményeként
RészletesebbenAz ökológia története
Az ökológia története Ókori természetszemlélet Ókori kelet (keleti vallások) Biblia Arisztotelész: Historia Animalium, Theophrastos XVI XVII. XVII. sz. demográfia N. Machiavelli (1526), J. Graunt (1662),
RészletesebbenPOPULÁCIÓBIOLÓGIA I. Alapok. Miért nincsen minden élőlény mindenhol jelen minden időpillanatban?
POPULÁCIÓBIOLÓGIA 1. Bevezetés az ökológiába. 2. Niche, életfeltételek, források 3. Demográfiai alapok. Populációdinamika I. 4. Populációdinamika II. 5. Populációdinamika III. Populációk térben 6. Elemi
RészletesebbenPopulációk Szerkesztette: Vizkievicz András
1 A populáció: Populációk Szerkesztette: Vizkievicz András azonos fajhoz tartozó egyedek, amelyek adott helyen és időben együtt élnek, egymás között szaporodnak, a faj folytonosságát fenntartó szaporodási
RészletesebbenAz ökológia alapjai. Az élőlény és környezete kölcsönhatásai: környezeti tényezők és források.
Az ökológia alapjai Az élőlény és környezete kölcsönhatásai: környezeti tényezők és források. Környezet A belső határozza meg, hogy a külvilágból mi fontos környék a külvilágnak az élőlény körül elforduló
RészletesebbenErdei élőhelyek kezelése
Erdei élőhelyek kezelése Patás vadfajaink ökológiai szerepe az erdei ökoszisztémákban. Dr. Katona Krisztián SZIE VMI A túlszaporodott (vad)kár-okozók Fotó: Gáspár Gábor 1 A kisgyerek még tudja., gazdálkodóként
RészletesebbenÉletfeltételek, források
Életfeltételek, források Életfeltételek: Def.: Időben és térben változó abiotikus ökológiai faktorok, amelyek elérhetőségére és megújulására az élőlénynek nincs közvetlen befolyása hőmérséklet nedvesség
RészletesebbenDiverzitás és stabilitás. Mi a biodiverzitás?
Diverzitás és stabilitás Szemethy László, Phd egyetemi docens SZIE VMI Szemethy.Laszlo@MKK.SZIE.hu Mi a biodiverzitás? a sokféleség sokfélesége (JNP) tudományos paradigma (tudományterület is) a diverzitás
RészletesebbenIntraspecifikus verseny
Inraspecifikus verseny Források limiálsága evolúciós (finesz) kövekezmény aszimmeria Denziás-függés Park és msai (930-as évek, Chicago) - Tribolium casaneum = denziás-függelen (D-ID) 2 = alulkompenzál
RészletesebbenRagadozás (predáció)
Ragadozás (predáció) a predáció egyike a leglátványosabb mortalitási tényezőknek ragadozó: az a lény, amely élő zsákmányát rögtön elfogása után megöli, vagy röviddel utána Eciton burchelli - harcoshangya
RészletesebbenÁltalános ökológia előadás Szabó D. Zoltán http://okologia.wordpress.com
Általános ökológia előadás Szabó D. Zoltán http://okologia.wordpress.com Felhasznált és javasolt irodalom: Begon, M., Harper, J.L., Townsend, C.R. 2006. Ecology Individuals, populations and communities.
RészletesebbenForrongó evolúcióbiológia
Forrongó evolúcióbiológia Fajképződés ökológus szemmel Pásztor Erzsébet ELTE Üzenet Paradigmaváltás van a fajképződés kutatásában. Genetikai Ökológiai paradigma ökológiai genetikai Elméletek Szintetikus
RészletesebbenNövényökológia gyakorlat 2014. 09. 10.
Növényökológia gyakorlat 2014. 09. 10. Honlap: nofi.szie.hu Oktatás Letöltés A TEREPEN I.) Borításbecslés - a kvadrátban az adott faj egyedei függőleges vetületeinek összege hány % - % -os borítás (az
RészletesebbenTISZTÍTÁS, FERTŐTLENÍTÉS, KÁRTEVŐK ELLENI VÉDEKEZÉS BIOTERMÉKEKKEL FOGLALKOZÓ EGYSÉGEKBEN
TISZTÍTÁS, FERTŐTLENÍTÉS, KÁRTEVŐK ELLENI VÉDEKEZÉS BIOTERMÉKEKKEL FOGLALKOZÓ EGYSÉGEKBEN Az alábbiakban a biotermékek szállítása, tárolása, feldolgozása során felmerülő tisztítási, takarítási, fertőtlenítési,
RészletesebbenÖkológiai földhasználat
Ökológiai földhasználat Ökológia Az ökológia élőlények és a környezetük közötti kapcsolatot vizsgálja A kapcsolat színtere háromdimenziós környezeti rendszer: ökoszisztéma Ökoszisztéma: a biotóp (élethely)
RészletesebbenEgyüttélés Kooperáció Mutualizmus Szimbiózis
Együttélés Kooperáció Mutualizmus Szimbiózis Prokarióta vonalak egyesülése eukarióták eredete Gazdaszervezet metabolikus hatékonyságát megnövelő és kiterjesztő baktériumok korábban elérhetetlen életterek
RészletesebbenHosszú távú vizsgálat jobban kimutatja a társulási szabályok változásait a másodlagos szukcesszió során, mint a tér-idő helyettesítés módszere
Hosszú távú vizsgálat jobban kimutatja a társulási szabályok változásait a másodlagos szukcesszió során, mint a tér-idő helyettesítés módszere Anikó Csecserits, Melinda Halassy, Barbara Lhotsky, Tamás
RészletesebbenTerületi statisztikai elemzések
Területi statisztikai elemzések KOTOSZ Balázs, SZTE, kotosz@eco.u-szeged.hu Módszertani dilemmák a statisztikában 2016. november 18. Budapest Apropó Miért különleges a területi adatok elemzése? A számításokhoz
RészletesebbenDef.: Olyan fajminősítésű populációk együttese, amelyek ugyanazt a forrást hasonló módon használják.
Guildek Def.: Olyan fajminősítésű populációk együttese, amelyek ugyanazt a forrást hasonló módon használják. Például: különböző rendekbe, családokba tartozó herbivor rovarfajok ugyanazon a növényfajon
RészletesebbenÉletmenetek. Mi az az egyed? Moduláris felépítés típusai. Mikor, kivel és hányszor? Általános ökológia 5. előadás
Általános ökológia 5. előadás Életmenetek Mikor, kivel és hányszor? Mi az az egyed? Kiegyénült szervezetek (unitary organisms) Felépítésük és fejlődésük erősen direkcionális Erősen meghatározott jellegekkel
RészletesebbenVISELKEDÉSÖKOLÓGIA Párosodási rendszerek & utódgondozás. Kis János. Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar, Biológiai Intézet 2013
VISELKEDÉSÖKOLÓGIA Párosodási rendszerek & utódgondozás Kis János Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar, Biológiai Intézet 2013 1 Párosodási rendszerek és utódgondozás érdeke: párosodás után elhagyni
Részletesebben4. Ökológia, ökoszisztémák
Környezetvédelem 4. Ökológia, ökoszisztémák 2015/2016. tanév II. félév Dr. Buruzs Adrienn egyetemi tanársegéd buruzs@sze.hu SZE AHJK Környezetmérnöki Tanszék Bevezetés Vákuumban nem létezik élet anyag-
RészletesebbenÁltalános ökológia előadás II. félév Szabó D. Zoltán
Általános ökológia előadás II. félév Szabó D. Zoltán http://okologia.wordpress.com Felhasznált és javasolt irodalom: Begon, M., Harper, J.L., Townsend, C.R. 2006. Ecology Individuals, populations and communities.
RészletesebbenProontogenezis (megelőző szakasz) Egyedfejlődés (ontogenezis) Proontogenezis. Proontogenezis. Proontogenezis. Megtermékenyítés (fertilizáció)
Egyedfejlődés (ontogenezis) Proontogenezis (megelőző szakasz) Megtermékenyítés (fertilizáció) Embrionális fejlődés Posztembrionális fejlődés Proontogenezis (megelőző szakasz) Ivarsejt képződés három szakasz:
RészletesebbenAz élőlények egyed feletti főbb szerveződési szintjei (Gallé 2013): populáció társulás biom bioszféra
TANULÓI KÍSÉRLET (többször 45 percet igénylő gyakorlat) Mesterséges földigiliszta-populáció vizsgálata (ökológiai vizsgálat) A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: ÖKOLÓGIA: Az egyed feletti szerveződési
RészletesebbenEnergia. Abiotikus rendszer. élőhelyeken. Magyarországon környezetszennyező az egy főre eső települési hulladék
MINDENÖSSZEFÜGGMINDENNEL Táplálékhálózatok a városi v élőhelyeken Kölcsönhatások Körforgások Energia felhasználása Abiotikus X abiotikus Hőmérséklet és csapadék= klíma Abiotikus X biotikus Biotikus X abiotikus
RészletesebbenKérdések, feladatok: 1. Milyen tényezők járulhatnak a populációk génállományának megváltozásához?
III. BESZÁMOLÓ A populációk genetikai egyensúlya Az ideális populációra mely külső hatásoktól mentes a genetikai egyensúly jellemző. A reális populációkban folyamatos változás jellemző. Ennek következtében
RészletesebbenZáróvizsga-kérdések Biológia BSc-2013 (Biológia nem tanári és Biológus laboratóriumi operátor szakirány)
Záróvizsga-kérdések Biológia BSc-2013 (Biológia nem tanári és Biológus laboratóriumi operátor szakirány) 1-58-ig Biológia BSc: Biológia nem tanári és Biológus laboratóriumi operátor szakiránynak közösen
RészletesebbenTermelés- és szolgáltatásmenedzsment
Termelés- és szolgáltatásmenedzsment egyetemi adjunktus Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék Termelés- és szolgáltatásmenedzsment 13. Előrejelzési módszerek 14. Az előrejelzési modellek felépítése
RészletesebbenÖKOLÓGIAI ISMERETEK I. : Az ökológia kialakulása, alapvető kérdései, fogalomrendszere Az ökológia jelentősége Élelmiszertermelés, forrásteremtés (pl.mezőgazdaság) Életfontosságú források (víz, energia,
RészletesebbenProontogenezis (megelőző szakasz) Egyedfejlődés (ontogenezis) Proontogenezis. Proontogenezis. Proontogenezis. Proontogenezis
Egyedfejlődés (ontogenezis) Proontogenezis (megelőző szakasz) Megtermékenyítés (fertilizáció) Embrionális fejlődés Posztembrionális fejlődés Proontogenezis (megelőző szakasz) Ivarsejt képződés három szakasz:
RészletesebbenMutualizmus. dr dt. Szimbiózis, direkt és indirekt, fakultatív és obligát stb. Forrásfüggvény:
Mutualizmus Def.: a kölcsönhatásban résztvevő populációk ( vagy több) kölcsönösen előnyhöz jutnak. Evolúciós ökológiai szempontból: ha az interakcióban megnyilvánuló előnyök, mindkét fél esetében, túlhaladják
RészletesebbenA KUTATÁS CÉLJA, A MUNKATERVBEN VÁLLALT KUTATÁSOK ISMERTETÉSE
Részletes szakmai zárójelentés A talaj tápanyag-ellátottságának és a szimbionta partnerek kompatibilitásának szerepe néhány mezőgazdasági haszonnövény mikorrhiza-függésében c. F42543 nyilvántartási számú
RészletesebbenAz élelmiszerek mikrobiális ökológiája. Mohácsiné dr. Farkas Csilla
Az élelmiszerek mikrobiális ökológiája Mohácsiné dr. Farkas Csilla Az élelmiszerek mikroökológiai tényezői Szennyeződés forrásai és közvetítői A mikroorganizmusok belső tulajdosnágai Belső tényezők (az
RészletesebbenMutualizmus. Meghatározás: az a fajok közötti kapcsolat, amelyben a résztvevők kölcsönösen előnyhöz jutnak.
Mutualizmus Meghatározás: az a fajok közötti kapcsolat, amelyben a résztvevők kölcsönösen előnyhöz jutnak. O rth Ph op te t Th hira ra ys pte an ra He opt te era ro Ho pte m ra Le opt pi era do Co pte
Részletesebbeny ij = µ + α i + e ij
Elmélet STATISZTIKA 3. Előadás Variancia-analízis Lineáris modellek A magyarázat a függő változó teljes heterogenitásának két részre bontását jelenti. A teljes heterogenitás egyik része az, amelynek okai
Részletesebbenf B B 1 B 2 A A 2 0-1
az előadáson tárgyalt példák-1 Fogolydilemma A játék 2 2-es, nem-kooperatív, kétszemélyes és szimmetrikus. A játékos lehetőségei: A 1 : elismeri a bankrablást B játékos lehetőségei: B 1 : elismeri a bankrablást
Részletesebben3 feladat. Megoldókulcs. 1. kukorica hajtás színének az öröklődése. 1. d 2. a, c válasz 3. c 4. a, b, c válasz 5. d 6. d 7. d
1. kukorica hajtás színének az öröklődése 1. d 2. a, c válasz 3. c 4. a, b, c válasz 5. d 6. d 7. d Megoldókulcs 2. vírusok 1. influenza 2. antibiotikum csak bakteriális betegség esetén írható fel 3. nincs
RészletesebbenPopuláció-reguláció és niche
Magyar Tudomány 2005/4 Populáció-reguláció és niche Meszéna Géza egyetemi docens, ELTE Biológiai Fizika Tanszék geza.meszena@elte.hu A niche (ökológiai fülke) az ökológia gyakran bizonytalan körvonalúnak
RészletesebbenA populáció: A populáció nagysága. A populáció nagyságát kifejezhetjük az egyedszámmal.
A populáció: Populációk Szerkesztette: Vizkievicz András azonos fajhoz tartozó egyedek, amelyek adott helyen és időben együtt élnek, egymás között szaporodnak, a faj folytonosságát fenntartó szaporodási
RészletesebbenAzok a külső környezeti tényezők, növényi szervesanyag mennyiségét két nagy csoportba sorolhatók.
övid bevezetés a Grime-féle -- stratégia té koncepcióhoz Azok a külső környezeti tényezők, melyek korlátozzák ák az élő és elhalt lt növényi szervesanyag mennyiségét két nagy csoportba sorolhatók. Ezek
RészletesebbenSTATISZTIKA. Mit nevezünk idősornak? Az idősorok elemzésének módszertana. Az idősorelemzés célja. Determinisztikus idősorelemzés
Mit nevezünk idősornak? STATISZTIKA 10. Előadás Idősorok analízise Egyenlő időközökben végzett megfigyelések A sorrend kötött, y 1, y 2 y t y N N= időpontok száma Minden időponthoz egy adat, reprodukálhatatlanság
RészletesebbenTalajápolás a szőlőben
Talajápolás a szőlőben Donkó Ádám Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet 2014 Bevezetés - Klímaváltozás, szélsőséges időjárás (pl. heves záporok) - Hegy-völgy irányú sorvezetés eróziós károk - Takarónövény
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELEM- VÍZGAZDÁLKODÁS ISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2017. május 17. KÖRNYEZETVÉDELEM- VÍZGAZDÁLKODÁS ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2017. május 17. 8:00 Időtartam: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK
RészletesebbenGyors szelekciós folyamatos. Amikor az evolúció a szemünk előtt zajlik
Gyors szelekciós folyamatos Amikor az evolúció a szemünk előtt zajlik Nyírfaaraszoló (Biston betularia) Ipari melanizmus Egy lokuszos (sötét a domináns) Más fajokban is létezik Nehézfém tolerancia Meddőhányókat
RészletesebbenTermészetes szelekció és adaptáció
Természetes szelekció és adaptáció Amiről szó lesz öröklődő és variábilis fenotípus természetes szelekció adaptáció evolúció 2. Természetes szelekció Miért fontos a természetes szelekció (TSZ)? 1. C.R.
RészletesebbenIntra- és intermolekuláris reakciók összehasonlítása
Intra- és intermolekuláris reakciók összehasonlítása Intr a- és inter molekulár is r eakciok összehasonlítása molekulán belüli reakciók molekulák közötti reakciók 5- és 6-tagú gyűrűk könnyen kialakulnak.
RészletesebbenA kukoricamoly Magyarországon
A kukoricamoly Magyarországon Dr. Szeöke Kálmán Előzmények és a kártételi jelentőség rövid áttekintése A kukoricamoly (Ostrinia nubilalis) közismert mezőgazdasági kártevő. Rendszertanilag a lepkék (Lepidoptera)
RészletesebbenMarkó Bálint Nem territoriális hangyafajok táplálkozási stratégiája Összefoglalás ÖSSZEFOGLALÁS
ÖSSZEFOGLALÁS A hangyák a társas életmódú rovarcsoportok közé tartoznak, és sikerességük többek között táplálkozási stratégiáik hatékonyságában rejlik (Hölldobler és Wilson 1990). Minél rugalmasabb az
RészletesebbenRovarökológia alapfogalmak. Dr. Seres Anikó SzIE, MKK Állattani és Állatökológia Tanszék Dr. Bakonyi Gábor és Dr. Sárospataki Miklós diái nyomán
Rovarökológia alapfogalmak Dr. Seres Anikó SzIE, MKK Állattani és Állatökológia Tanszék Dr. Bakonyi Gábor és Dr. Sárospataki Miklós diái nyomán A félév beosztása Előadások: minden páratlan héten hétfőn
RészletesebbenMegoldások. OKTV 2008-09. 1. ford., 14. oldal. 11. B 12. A 13. E 14. D 15. C 16. C 17. B 18. E 19. A 20. D 21. B 22. BE 23. D 24. B 25. C 26.
Megoldások OKTV 2008-09. 1. ford., 14. oldal. 11. B 12. A 13. E 14. D 15. C 16. C 17. B 18. E 19. A 20. D 21. B 22. BE 23. D 24. B 25. C 26. A OKTV 2009-10. 1. ford., 31. oldal. 26. A 27. B 28. C 29. D
RészletesebbenÖkológia alapjai I. Kárász Imre. 1998. Környezetbiológia. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest
Ökológia alapjai I. http://zeus.nyf.hu/~szept/kurzusok.htm Tankönyv: Pásztor Erzsébet és Oborny Beáta (szerk). 2007. Ökológia. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Kárász Imre. 1998. Környezetbiológia. Nemzeti
Részletesebben[S] v' [I] [1] Kompetitív gátlás
8. Szeminárium Enzimkinetika II. Jelen szeminárium során az enzimaktivitás szabályozásával foglalkozunk. Mivel a klinikai gyakorlatban használt gyógyszerhatóanyagok jelentős része enzimgátló hatással bír
RészletesebbenPopulációdinamika és modellezés. A populációk változása populációdinamika. A populáció meghatározása. Modellezés
Populációdinamika és modellezés Vadbiológia és ökológia Prof. Dr. Csányi Sándor A populáció meghatározása g Ökológia: saz egyed feletti (szupraindividuális) szervezôdés strukturális és funkcionális jelenségeinek
RészletesebbenMigráció és diszperzió
Migráció és diszperzió Migráció alapvetően magatartási fogalom, amelyben a megtett távolság és irányultság mellékes Fontos jellemzői: - aktívan kezdeményezett és fenntartott mozgás specifikus magatartás
RészletesebbenA szárazföldi növénytársulások szerkezete
A szárazföldi növénytársulások szerkezete A szerkezet és a növénytársulás definíciója Redukcionisták, Gleason, egyedi tulajdonságok hangsúlyozása Holisták, Clements, szuperorganizmus Fiziognómiai szerkezet
RészletesebbenAz ökológia alapjai. Dinamikus állatföldrajz. Az egyedek tér-időbeli eloszlása, szétterjedés ökológiája
Az ökológia alapjai Dinamikus állatföldrajz. Az egyedek tér-időbeli eloszlása, szétterjedés ökológiája Állatföldrajz Tárgya: a fajok elterjedése, ennek folyamatai ill. okai Néhány alapfogalom Fauna: valamely
Részletesebben