Az ökológia alapjai. Dinamikus állatföldrajz. Az egyedek tér-időbeli eloszlása, szétterjedés ökológiája

Átírás

1 Az ökológia alapjai Dinamikus állatföldrajz. Az egyedek tér-időbeli eloszlása, szétterjedés ökológiája

2 Állatföldrajz Tárgya: a fajok elterjedése, ennek folyamatai ill. okai Néhány alapfogalom Fauna: valamely földrajzilag jól meghatározható terület állatvilága. a terület meghatározása nem önkényes faunakép: egy adott terület állatvilága egy adott pillanatban dinamikusan változik, átalakul (ok: természet, ember) faunalista + kapcsolatok Őshonos (autochton) faj: ma is ott él, ahol kialakult (keletkezési góc) Bennszülött (endemikus) faj: csak kis területen élőforduló ált. őshonos faj. Ritkaság (raritás): kipusztuló fajok utolsó mohikánjai védelem.

3 Állatföldrajzi régiók éghajlati övek szerint (cirkumpoláris - cirkumtrópikus) tengerszint feletti magasság szerint hasonló zonalitás Az állatföldrajzi régiók kategóriái és Magyarország besorolása Faunabirodalom: Arktogea Faunaterület: Holarktikus Faunatartomány: Palearktikus Faunavidék: Euro-turáni Faunakerület: Közép-dunai

4 Az elterjedési terület (área) Előfordulás: azon földrajzi helyek összessége ahol az adott fajnak legalább egy egyedét észlelték vagy begyűjtötték (bizonyító példány). Elterjedési terület (área) az a terület ahol az adott faj életképes populációi élnek. A természetes vadpopulációk elterjedése és sűrűsége nem véletlenszerű: a környezet (biotóp) makro- és mikrofeltételeit tükrözi evolúciós történeti folyamat eredménye (kivétel a telepítés) időben változik (szétterjedés, beszűkülés) a környezet változásai és a faj genetikai adottságai függvényében

5 befolyásoló tényezők: a környezetváltozás sebessége - adaptációkészség (a genetikai polimorfizmus fontossága!) a szétterjedés sebessége: migráció, populáció nagyság, mozgékonyság izoláció: eredménye lehet új fajok kialakulása, fajok kihalása biológiai: pl. szaprodási viselkedés megváltozása földrajzi: a faj számára áthidalhatatlan akadályok (barrierek) fragmentálódás: az elterjedési terület feldarabolódása (pl.: autópálya építés) veszély: alacsony egyedszám, genetikai sodródás, beltenyésztettség, az alkalmazkodó képesség csökkenése

6 telepítés, behurcolás veszélyei: nem kívánt kompetíció és predáció, betegségek behurcolása szabályozatlanság alacsony egyedszám kicsi genetikai polimorfizmus nem adaptív gének megjelenése

7 Az área nagysága kozmopolita, regionális, lokális elterjedésű faj nagykiterjedésű área egy populációval, de környezeti tényezők grádiensei az áreán belül helyi alkalmazkodottság genetikai különbségek az área távoli pontjai között élő egyedek között nagykiterjedésű área széleire kiszorult gyengébb egyedek a populáció átlagos génkészletétől eltérő genetikai állomány Az área tagoltsága összefüggő és megszakított (lépték!) bizonyos léptékben szétszabdalt áreán élhet egy populáció (szaporodási közösség azonos génkészlet), ha az egyes egyedek az áreadarabok között át tudnak jutni (vö. metapopuláció) Az área szerkezete az egyedek eloszlása az áreán belül: átfedő mozgáskörzetek - territórium, csoportos - magányos

8

9 Áreatérképezés fontos a természetvédelem + vadgazdálkodás (=wildlife management) szempontjából Európai Emlőstérképezési Program - hazai elterjedéstérképek térinformatika: különböző adatbázisok összekapcsolásaº összefüggés a fajok elterjedése, sűrűsége és ökológiai, gazdálkodási változók között refúgiumok: izolált ökológiai menedékhelyek, amelyek megőrizték a múltban nagyobb területen uralkodó környezeti viszonyokat reliktum- (maradvány)fajok: olyan faj populációja, amely normális áreájától izoláltan fordul elő primer reliktum: természetes folyamat eredménye szekunder reliktum: emberi hatás eredménye (pl. bölények, európai hód, túzok stb.)

10

11 A szétterjedés ökológiája Szétterjedés: az élőlény eredeti helyéről egy másik helyre áttelepül élő- vagy tenyészőhely váltás. fogalmi elkülönítések: szóródás (diszperzió): az elterjedési területen belül előfordulás ill. szétterjedés (diszperzál): az elterjedési terület határain kívül A környezeti tényezők szerepe a szétterjedésben akadályok (barrierek) fizikai akadályok: földrajzi vagy ökológiai okok miatt áthatolhatatlan (pl. magas hegyek, sivatagok, tengerek de autópályák, kultúrsivatagok is) az élő környezet (idegen hely, ismeretlenség, agesszió) a szétterjedés elősegítése: kedvező ökológiai feltételek a szétterjedés fizikai segítése: szél, tengeráramlatok stb.

12 Aktív és passzív szétterjedés az állatok helyváltoztató képessége szétterjedés képessége passziv: külső élő vagy élettelen erők segítségével történő szétterjedés, széthurcolás az ember segítségével történő szétterjedés akaratlanul (adventív fajok: patkányok, egerek stb) betelepített fajok véletlen szétterjedés: néhány környezeti faktor szerencsés egybeesése A fajok szétterjedési képessége a szétterjedést segítő szervek (pl. szárny) fiziológiai jellegek: a káros környezeti hatások átvészelése viselkedési jellegek: helyhűség (filopatria) és vándorlási, felfedezési hajlam új területek benépesítése nomadizáló genetikai jellegek populáció dinamikai hatások: megnövekedett létszám kivándorlás az eltejedési terület szélén rosszabb területek elfoglalása, vagy - kedvező környezeti változások esetén - új területek birtokba vétele (área expanzió)

13

14 A szétterjedés módjai pionírok az elterjedési területtől távol néhány egyed gyors szétterjedést eredményez lassú penetráció az área határán csak maximum egy mozgáskörzet átmérőnyit lép át azonos a diszperzió mechanizmusával vándorlás: az egyedek tömeges mozgása az áreán kívülre rendszeres (pl. éves vonulás) vagy rendszertelen ált. visszatérnek (kivéve: pl. lemmingek) legtöbbször az áreán kívül nem szaporodnak elősegíti az új területek elfoglalását (kolonizációját)

15

16

17

18

19

20 Faunák szétterjedése Fauna differenciálódás: az egyes fajok elterjedési területének változása okozza egységes faunából eltérések vikariáló (helyettesítő) fajok megjelenése Eltérő faunák találkozása: kiegyenlítődés összeolvadás kiszorítás emberi hatások: ált. káros

21 A fajok helyzetének osztályozása elterjedés szerint sűrűség szerint: ritka, gyakori, közönséges természetvédelmi (IUCN): kipusztult vagy eltűnt (európai hód, sakál, barna medve), a kipusztulás közvetlen veszélyébe került (európai nyérc), aktuálisan veszélyeztetett (vidra, vadmacska), potenciálisan veszélyeztetett (zerge) védelem - vadászhatóság: fokozottan védett, védett, nem vadászható, engedéllyel vadászható, szezonálisan vadászható, egész évben vadászható (dúvad). a magyar és az eu-s fogalmak különböznek