Általános ökológia előadás Szabó D. Zoltán

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Általános ökológia előadás Szabó D. Zoltán http://okologia.wordpress.com"

Átírás

1 Általános ökológia előadás Szabó D. Zoltán

2 Felhasznált és javasolt irodalom: Begon, M., Harper, J.L., Townsend, C.R Ecology Individuals, populations and communities. Fourth Edition. Blackwell Science, Oxford Townsend, C.R., Begon, M., Harper, J.L Essentials of ecology. Second Edition. Blackwell Science, Oxford Pásztor, E., Oborny, B. (szerk.) Ökológia. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Morin, P.J Community Ecology. Blackwell Science, Oxford Szentesi, Á., Török, J Állatökológia (egyetemi jegyzet). Kovásznai Kiadó, Budapest

3 Előadás: jegyzet elektronikus formában és nyomtatva Gyakorlatok: feltételek teljesítése, jelenlét (max. 2 igazolt hiányzás) Vizsga: szóbeli, félév végén (2) Terepgyakorlat: tavasszal/nyáron, Túr-mente

4 Ernst Haeckel, öekologie oikos, gr. ház, lakóhely, háztartás logos, gr. tudomány Az egyes élőlények és élettelen környezetük közötti kölcsönhatások vizsgálata Tansley, 1904 Elton, 1927 növényökológia állatökológia

5 Andrewartha, 1961 A szervezetek eloszlásának és tömegességének, illetve az ezekért felelős kölcsönhatásoknak a tudományos vizsgálata Krebs, 1972 Hol, mennyi, miért? A szervezetek eloszlását és tömegességét meghatározó kapcsolatok tudományos vizsgálata

6 Ökológiai folyamatok különböző szinteken (skálán) zajlanak - biológiai: egyed populáció közösség - térbeli -időbeli

7 Ismereteink forrása: - terepi megfigyelések, kísérletek - laborkísérletek (ellenőrzött körülmények) - matematikai modellek Statisztika - hipotézisek (null és alternatív) - szignifikancia, p értékek - átlag szórása (SE), konfidencia intervallum (95%)

8 Az evolúciós háttér Természetes kiválasztódás és alkalmazkodás Dobzhansky, 1973 A biológiában mindennek csak az evolúció fényében van értelme Nothing in biology makes sense, except in the light of evolution

9 a halak alkalmazkodtak a vízi élethez a kaktuszok alkalmazkodtak a sivatagi élethez X faj arra alkalmazkodott hogy az Y környezetben éljen = Y környezet hatott az X fajra - genetikai változások - hosszú természetes szelekciós folyamat végeredménye

10 Evolúciós elmélet Charles Darwin (1859) Alfred Russel Wallace

11 1. Egy faj populációját alkotó egyedek nem egyformák 2. A különbségek egy része örökölhető 3. Sokan elpusztulnak még mielőtt szaporodhatnának és a túlélők sem hagyják hátra a maximálisan lehetséges utódszámot 4. A különböző szülők különböző számú utódot hagynak maguk után 5. Hátrahagyott utódok száma, ha nem is teljes egészében, de döntően függ a környezet és az egyed tulajdonságai közötti kapcsolattól (interakciótól).

12 - szelekció: nem ugyanaz mint az állat- és növénynemesítők esetében - rátermettség (fitness): relatív mérőszám - Evolúció tökéletes végterméke? - Nincs!

13 Fajon belüli specializáció - jelentős változékonyság fajon belül ökotípusok először növényekre alkalmazták - evolúció szétválasztó erői csak akkor hatnak, ha: - változékonyság örökölhető - szétválasztó erők ellensúlyozzák a keveredést és hibridizációt - eltérések a helyhez kötött és mozgékony szervezetek között pl. tengerparton

14 Arabis fecunda - 19 populáció - két csoport: magasan és alacsonyan - gyakorlati szempont: újratelepítés az alacsony helyekre - kísérlet közös helyre ültetéssel

15 Genetikai polimorfizmus - kisebb változékonyság a populációkon belül - sok átmeneti forma

16 A polimorfizmus fenntartásának módjai: 1. heterozigótáknak magasabb lehet a rátermettségük pl. emberi sarlósejtes vérszegénység 2. a szelekciós erők átmeneti formákat hoznak létre a végletek között pl. szürke pettyesaraszoló 3. olyan gyakoriság-függő szelekció, amikor a legritkábbak rátermettek pl. ritka színezetű zsákmányállatok

17 4. szelekciós erők különböző irányba hathatnak egy populáció különböző foltjaiban pl. fehér here (Trifolium repens) áthelyezéses kísérlet - klónozás üvegházban - visszaültetés és csere - egy évig növekedés - száraz tömeg átlagai: otthon 0,89 g idegenben - 0,52 g

18 - elválasztóvonal ökotípusok és polimorfizmus között: nem egyértelmű pl. tarackos tippan (Agrostis stolonifera)

19 Ember által előidézett szelekció ipari melanizmus pl. szürke pettyesaraszoló (Biston betularia) -első fekete példány 1848-ban : Manchester-ben 95%-uk fekete - madarak szelektív predációja - kéndioxid: elpusztítja a zuzmókat

20 Fajképződés (speciáció) Mikor keletkezik új faj? Mayr és Dobzhansky: termékeny utódok sok faj esetében nem tesztelhető - allopatrikus és szimpatrikus fajképződés - pre- és poszt-zigotikus izoláció - folyamat, nem esemény

21 Természetes szelekció és hibridizáció: sirályok Heringsirály Ezüstsirály

22 Szigetek és specializáció Darwin-pintyek

23 több csoport: -erős csőr - keskeny és hosszú csúr - papagáj-szerű csőr, növényevők - papagáj-szerű csőr, rovarevő - eszköz-használó

24 Evolúció a szigeteken - fajösszetétel más: - diszperziós különbségek - evolúció sebessége - endémikus (bennszülött) fajok

25 Hawai-szigetek ecetmuslica (Drosophila) fajok - több száz endemizmus - hasonló környezetben különböző fajok: izoláció fontossága

26 Szárazföldi biomok - számuk változó lehet a különböző besorolások szerint trópusi esőerdő szavanna mérsékeltövi füves területek sivatag mérsékeltövi lombhullató erdő boreális tűlevelű erdő (tajga) tundra

27 globális mintázatok: mikroszkóp vagy teleszkóp... topográfiai és geológiai táj-jellegek néha jelentősen felülírhatják a globális mintézatokat pl. trópusi hegyek, tundra déli lejtő fajok előfordulása: élőhely és evolúció pl. lemurok Madagaszkáron Eucalyptus Ausztráliában konvergens evolúció: taxonómiailag eltérő fajok hasonló adaptációkkal

28 biomok meghatározása: vegetáció alapján mintha repülőből néznénk maquis/garrigue chaparral Ausztrál bozótos (mallee)

29 Hogyan tudnánk mégis leírni a köztük levő hasonlóságokat? Raunkiaer, dán botanikus (1907) életformák rügyek védelme alapján (Achilles-sarkok) szerinte ez sokat elárul a környezetről

30 Fanerofitonok (Phanerophyta, Ph), phanero=látható rügyek a levegőben, kitéve szélnek, fagynak, szárazságnak legkevésbé védettek a trópusi erdőkben, másutt a rügyet védik rügypikkelyek nyugalmi állapot a kedvezőtlen időszakokban Kametofitonok (Chamaephyta, Ch) hajtásaik a talajfelszínhez közeli légrétegben vészelik át a kedvezőtlen időszakot, betakarva a többi levélbe

31 Hemikriptofitonok (Hemikryptophyta, H) elpusztulnak annyira, hogy a rügyeket a talaj legfelső rétege, az avar és az elszáradt levelek védik (pl. pázsitfüvek) Kriptofitonok (Kryptophyta, Kr) földfelszín alatt helyezkednek el a rügyek Geofitonok (Geophyta, G) földben tápanyagot halmoznak fel, tavasszal vagy ősszel fejlesztenek felszíni hajtásokat Terofitonok (Therophyta, Th) egyévesek, kedvezőtlen időszakot mag formájában vészelik át, esetenként csak néhány hetet élnek

32

33 biomok felismerhetőek életforma-spektrumok szerint

34 - fauna követi a vegetációt növényevők obligát módon és őket nagyjából a húsevők, bár ez utóbbiak mozgástere rendszerint nagyobb - faunának viszont nincs olyan jól bevált osztályozási rendszere mint a flórának táplálék alapján: növényevők húsevők rovarevők vegyes étrendűek Ausztrália és Malajzia erdei gerincesei hasonlóak

35

36 Trópusi esőerdő

37 - a globális csúcs a globális biodiverzitás tekintetében - legproduktívabb, 1000 g szén megkötés/m 2 okok: erős napsugárzás rendszeres esők produkció nagy része magasan a lombkoronában (fanerofitonok) lágyszárúak is felkapaszkodnak (epifitonok)

38 - állatok egész évben aktívak, mindig van virág és gyümölcs - nagy fajgazdagság miért? stabilitás a jégkorszakok idején szigetek a szavannák tengerében, majd összeolvadás specializálódott patogének, növényevők növénydiverzitás gyümölcsevő denevérek beporzást végző rovarok

39 intenzív biológiai aktivitás a talajban talajfelszín szinte teljesen csupasz tápanyagok a növényekben, egyébként kimosódnak irtások hatása:

40 Szavanna

41 -fű, elszórtan fákkal, de nagy nyílt területek is -nagytestű növényevők folyamatosan legelik füvek merisztémája a föld alatt vagy közelében - gyakoriak a tüzek

42 -erős szezonalitás az esőknek köszönhetően - száraz időszakokban nő a növényevők mortalitása nagy telelő madárpopulációk: mag- és rovar abundancia de kevés rezidens faj

43 Mérsékeltövi füves területek

44 Ázsia sztyeppe Észak-Amerika préri Dél-Amerika pampa Dél-Afrika veldt - legtöbb természetes vegetációt helyettesítették termesztett növényekkel: búza, árpa, zab, kukorica, stb. - perifériákon: állattenyésztés legjobban degradált az összes biom közül

45 Sivatag

46 - szélsőséges esetben teljesen hiányzik a növényzet két stratégia: 1. rövid és gyors élet ha esik az eső 2. hosszú élet, alkalmazkodással

47 - magevő hangyák és rágcsálók - nomád életmódú madarak - húsevők: víz a zsákmányból - tenyésztett állatok: teve, szamár, juh

48 Mérsékeltövi erdők

49 - telek függvényében lehullathatják a levelüket vagy sem - talajszinten: tavasszal nyíló geofitonok - foltos szerkezet fák kidőlése miatt - állatok is szezonálisak, soknak rövid az életciklusa - vonuló madarak

50 Tajga és tundra

51 - rövid vegetációs időszak és hosszú, hideg tél - kevés faj Pinus, Larix, Betula, Populus, Picea biomonotonitás

52 - jégkorszak utáni lassú rekolonizáció - járványok kialakulása Choristoneura fumiferana, 40 éves ciklusok

53 - permafroszt: a talajban levő víz egész évben fagyott szárazság, gyökerek a felszíni rétegben északra tundrával kevert mozaik majd jégsivatag - állatok: lemming, pocok, nyúl, hiúz rénszarvas és karibu baglyok, sirályok, szkuák

54 Környezeti feltételek = az élő szervezetek működését befolyásoló abiotikus környezeti tényezők pl. hőmérséklet, ph, szalinitás, páratartalom, stb. - módosulhatnak más szervezet jelenlétében, de nem meríthetők ki (vö. források) - optimális szintek (3 eset) - mérés módja (enzimaktivitás, szaporodás, légzés, tömegesség, stb.)

55 Az ökológiai niche - nem: élőhely - elméleti tér: egy szervezet tűrőképessége és szükségletei által behatárolva -első említése: Elton (1933) mint emberi mesterségek... - Hutchinson (1957): modern niche elmélet mindegyik feltétel egy dimenzió multidimenziós niche n dimenziós hipertér

56 - adott faj előfordulása: ha egy hely tartalmazza a niche-ben foglalt feltételeket (1) eljut oda (2) túléli a versengést/predációt - niche: - fundamentális - realizált

57 Hőmérséklet - szélsőséges értékek: ne emberi szemmel - pozitív hatások: kémiai reakciók felgyorsulnak vele együtt: növekedés fejlődés/átalakulás túlélés, szaporodás, helyváltoztatás - gyakorlati szempontok: globális felmelegedés - 10 ºC fokonként duplázás, bár ezt sok minden befolyásolhatja

58 egysejtű (Strombidinopsis multiauris) rovar (Oulema duftschmidi) atka (Amblyseius californicus)

59 Ektotermek és endotermek

60 - ektotermek: nincs belső hőszabályozás, külső forrásból de: rovarok repülőizmai, termeszek, Philodendron virágok -időszakosan ektotermek: hibernálás, torpiditás

61 - endotermek: testhő ºC között néha ektotermekkel közös mechanizmusok termoneutrális zóna

62 - sok hasonlóság nem optimális hőmérsékleten: ektoterm: lassú mozgás, növekedés, szaporodás, menekülés, táplálkozás endoterm: nő az energiafogyasztás, amit másra használhatna hőszigetelés költséges (bunda, zsír) - legtöbb környezetben mindkettő megtalálható (nem primitív az egyik és fejlett a másik...)

63 Élet a fagyban - Föld 80%-a hideg - kétféle károsodás: hideg és fagyás - víz akár -40 ºC-ra is lehűlhet jégképződés nélkül - jég inkább sejtek közt ozmotikus hatás - két metabolikus stratégia: fagy-elkerülés: kis molekulasúlyú glicerol fagy-tűrés: jég a sejten kívül (poliol) - akklimatizáció, ősszel

64 glicerol Epiblema scudderiana molylepke lárvája hőmérséklet glikogén

65 Élet a forróságban - csak néhány fokkal az optimum felett - enzimek inaktiválódnak/denaturálódnak - vízvesztés: párologtatás kényes egyensúlya

66 Tidestromia oblongifolia, Kalifornia levegő 50 ºC levelek ºC intenzív párologtatás

67 - kaktuszok: tüskék, szőrök, viasz, kevés sztóma - tűz-tűrés, tűz-flóra - lebomló szerves anyagokban ºC termofil gombák: Aspergillus fumigatus, Mucor pusillus gyulladás

68 Füstölgő kémények a Csendes-óceánban - nagy nyomás, 350 ºC - termofil baktériumok

69 -hőmérséklet mint stimulus: fagy vagy hideg a csírázás beindításához pl. nyír (Betula pubescens)

70 Hőmérséklet és az élőlények elterjedése - t.sz.f. magasság, kontinentalitás 1 ºC esés minden 100 méteren száraz levegőben 0,6 ºC esés minden 100 méteren párás levegőben - különbségek kontinens és tenger/tengerpartok felett - különbségek kis skálákon mély völgyek, fatörzs

71 Középtávú ingadozások: El Niño (meleg) és La Niña (hideg)

72 Észak atlanti oszcilláció (NAO) pozitív negatív

73 Fajok elterjedése és hőmérsékleti izotermák: Kislevelű hárs, Anglia Moesz- vagy szőlő vonal

74 ph és víz a talajban - túl savas vagy bázikus toxikus hatás - savas: - ozmoreguláció, enzimaktivitás gátlása - toxikus nehézfémek koncentrációja nő 4,5 ph érték alatt kevés növény - bázikus 7-es ph érték felett még sok növény (meszes talajok) - egyes prokarióták optimuma 2-4, 0-1, 9-11 ph érték lehet

75 Szalinitás - vízfelvétel nehézsége az ozmotikus nyomás miatt - hasonló védekezés mint szárazság/hideg esetén - jellegzetes zonáció a tengerparton: víz, hullámok, szél, és sótartalom együttes hatás ár-apály övezet brakk-víz

76 Források = szervezetek elfogyasztják, kimeríthető - nem feltétlenül ehető, pl. üregek - növények forrásai: napsugárzás, CO 2, víz, ásványi tápanyagok - archebaktériumok: kemoszintézis - többi szervezet mások testéből - források kimeríthetősége miatt versengés (kompetíció) - növények fontossága: primér produktivitás

77 Napsugárzás Elnyelt sugárzás a világon:

78 - napsugárzás visszaverődik, elnyelődik vagy megszűrődik

79 - minden energiaegység csak egyszer használódik fel - megkötődik energiagazdag szénvegyületekben ami később felhasználódik - csak a nm hullámhossz hasznosítható PAR (fotoszintetikusan aktív sugárzás) - fény

80 - napsugárzás intenzitása változik Éves ciklusok:

81 Napi ciklusok:

82 - vizekben: vízoszlop magassága, oldott anyagok mennyisége, vízinövények árnyékolása Chlorella vulgaris alga - nagy intenzitásnál: fotoinhibíció

83 - napos és árnyékos levelek Heteromeles arbutifolia cserje - különbségek: kutikula levélnagyság levélszög levél vastagság sejtek sűrűsége

84 - fotoszintézis és vízvisszatartás dilemmája stratégiák: - rövid élet, amikor bőven van víz - szekvenciális polimorfizmus levelek cseréje -C 4 vagy CAM fotoszintézis

85 Széndoxid -főleg az atmoszférában - koncentrációja évente 0,4-0,5 %-al nő - szárazföldön növényzet felett nappal lefele áramlik éjszaka felfele

86 CO 2 koncentráció egy lombhullató erdő felett, Észak Amerika átlag az atmoszférában

87 - vizekben: áramlatok és nyári rétegződés - szárazföldön: C 3, C 4, CAM - válasz a CO2 koncentráció növekedésre csökken a levelek N koncentrációja útifüvön táplálkozó lepkehernyó (Junonia coenia)

88 CO 2 koncentráció-változások egy nap leforgása alatt

89 Víz - növények: felhasználás és párologtatás - állatok: inni kell, nem elegendő a táplálékból felvett víz - növények gyökerek révén vesznek fel vizet a talajból nem csak gyökér szimbionta gombák kifejlődésük fontos evolúciós lépés - víz forrása: eső, hóolvadás - megtartás: kapillárisokban - gyökerek körül: forrás-hiányos övezetek - mikrometeorológus és növényfiziológus nézőpontja

90 Ásványi anyagok - talajból vagy vízből fontosabbak: N, P, S, K, Ca, Mg, Fe Mn, Zn, Cu, B, Mo (nyomelemek) - gyökerek elágazásai: minimalizálni a forráshiányos övezeteket

91 Növények a prérin

92 Mustárnövények forráshiányos övezetei

93 Oxigén - vizekben és elárasztott talajban lehet limitáló forrás - oldott oxigén felvétele, alkalmazkodások - kopoltyú, áramoltatás - nagy felvevőfelület - légzési pigmentek, lassú légzés - légköri oxigén (pl. bálna, víziteknős, gőte)

94 Szervezetek mint táplálékforrások autotróf: növények heterotróf: lebontók, paraziták, ragadozók, legelők szaprotróf: elpusztulás után vagy ürülék/kiválasztott termék (baktériumok, gombák, törmelékevők)

95 Ragadozás élő szervezeteket vagy azok részeit Pl. farkas az őzet, vízibolha az algasejtet, mókus a mogyorót Legelés csak egy részét eszik meg, újranőhet, sok préda Parazitizmus nem ölik meg, egy vagy csak néhány gazdaállat

96 Generalisták polifágok - lehet preferencia-sorrend - hosszú élet Specialisták monofágok - sok növényevő - rövid élet - alkalmazkodás (pl. szájszervek) és korlátok

97 Tápérték: Növények - cellulóz, lignin, rostok - C:N arány 40:1 -eltérő összetételű növényi részek fakéreg, rügy, levél, mag, termés Állatok - nincsenek strukturális sejt-elemek - zsírok, fehérjék - C:N arány 10:1 -növényevők: meg kell szabadulniuk a sok széntől CO 2, kiválasztás

98 Növényi anyag emésztése: - saját cellulózbontó enzimek hiánya - korai szimbiózis prokariótákkal - mechanikai aprózás (rágás, morzsolás) - hármas tagolású emésztőrendszer fermentáció emésztés fermentáció - ürülék fogyasztása

99 Fizikai védekezés - koevolúció, fegyverkezési verseny - csak élő növényeket fogyasztók esetében és nem lebontóknál - tüskék legegyszerűbb -héjak

100 Mák-termések: Papaver rhoeas, P. dubium tok kinyílik, apró magvak P. argemone, P. hybridum tüskék védik, nagy magvak P. somniferum (termesztett) nem nyílik ki

101 Kémiai védekezés - másodlagos anyagcsere-termékek - fehér here: hidrogén-cianid - alternatív magyarázatok: UV sugárzás elleni védelem - itt is: fegyverkezési verseny - elmélet: két csoport (i) toxikus minőségi rövid életű növények (ii) emésztést-csökkentő - mennyiségi hosszú életű növények, pl. tannin tölgylevelekben széleskörű védelem

102 Saspáfrány (Pteridium aquilinum) - korai hajtások: ciánvegyületek -később: növekvő tannin-koncentráció

103 Vadretek (Raphanus sativus) eltérő fontosságú részek szirmok: állandó védekezés levelek: csak rágáskor

104 Állati védekezés - több lehetőség, de kémiai úton is - növényi eredet pl. kutyatejen táplálkozó szenderhernyók - kriptikus színezet rejtőzés - aposzematizmus élénk színek - csalók : Bates- és Müller féle mimikri - visszavonulás üregekbe, fontos testrészek védelme

105 Források osztályozása A negatív növekedés B zéró növekedés C pozitív növekedés

106 a. lényeges nitrogén és kálium növényeknél b. helyettesíthető búza vagy árpamag, gazella vagy zebra érték változó lehet c. kiegészítő vegetariánusok: rizs és bab (aminosavak) d. antagonisztikus erősítik egymás hatását e. inhibíció CO 2, víz, vas letálisak nagy mennyiségben

107 - niche: az A és C görbék között, ugyanúgy mint a környezeti feltételek esetében

108 Életmenetek N t = N t-1 + Sz H + I E Mi az egyed? - stádiumok (rovarok, növények) - uniter: meghatározott forma és időzítés pl. emberi fejlődés - moduláris: nincs meghatározott forma és időzítés modulok, interakció környezettel nagyobb egyedi változatosság főleg növények

109 Moduláris szervezetek: növények és állatok Békalencse (Lemna sp.) Hidra (Hydra sp.)

110 Lonc (Lonicera japonica) Hidroid telep (Obelia sp.)

111 Szamóca (Fragaria sp.) Hidroid (Tubularia crocea)

112 Kőtörőfű (Saxifraga sp.) Korall (Turbinaria reniformis)

113 Tölgy Korall

114 - modulok a modulon belül eper: új levelek a tőrózsához indák fák: levelek, ágak elágazásai - populációnagyság moduláris szervezeteknél? ramet genet - öregedés az egész: örökös szomatikus fiatalság lombhullató fák levelei: van öregedés

115 Korallok mortalitása csökken a mérettel/korral (Nagy Korallzátony):

116 Populációk nagysága - mi a populáció? = egy időben, egy helyen, egy faj, egymással szaporodhatnak (mendeli populáció) - gyakran önkényes határok -sűrűség - abszolút nagyság helyett becslések per térfogat, felület - jelölés-visszafogás - születések/elhalálozások számolása

117 Életciklusok - általánosan: születés, pre-reproduktív időszak, szaporodás, poszt-reproduktív időszak, (öregedés) halál - uniter szervezeteknél: szemelpár: életében egyszer szaporodik iteropár: több szaporodási időszak

118 Hosszú életű szervezetek is lehetnek szemelpárok pl. lazac (Oncorhynchus nerka) átfedő generációk egyes bambusz-fajok: szinkronizált virágzás

119 Élettáblák - kohorsz: azonos vagy közel azonos időpontban született egyedek csoportja dinamikus statikus Chortippus brunneus - 4 stádium

120 X a x l x d x q x k x F x m x l x m x Tojás ,000 0,920 0,92 1,10 Lárva I ,080 0,022 0,28 0,14 Lárva II ,057 0,014 0,24 0,12 Lárva III ,044 0,010 0,24 0,12 Lárva IV ,033 0,004 0,11 0,05 Imágó , ,51

121 x stádiumok. a x az egyes stádiumokban megfigyelt egyedszámok. l x túlélés d x mortalitási ráta q x stádium-specifikus mortalitási arány: qx = dx / lx k x az ölő-hatás (killing power) F x a stádiumokként lerakott összes pete száma (fekunditás). m x az egyedenként lerakott peték száma az egyes stádiumokban l x m x a kiindulási egyedek által produkált peték száma stádiumokként

122 Alap-reprodukciós ráta: R 5 0 = l x m x = x= 0 0,51 (folytatás a Kepletek.docban...)

123 Életmenet evolúció kérdések: 1. egyedi életmenet tulajdonságok Miért van a sarlósfecskéknek kis fészekaljuk? 2. kapcsolat életmenet-összetevők között arány ivarérett kor és élethossz között: emlősök 1,3; halak 0,45 3. élőhelyek és életmenetek trópuson orchideák: sokezer apró mag fák: kevés nagy méretű

124 - optimalizáció alternatív megközelítések: - biztosra menni (bet-hedging) pl. egynyári növények magvainak dormanciája - gyakoriság-függő életmenetek: eltérnek a populáció egyedeinél

125 Életmenet összetevők: Méret -előnyök és hátrányok versengés, predáció, túlélés optimális méret kiszelektálódása

126 Szitakötő (Coenagrion puella)

127 Növekedés és fejlődés - születési súly és növekedési ütem - korai szaporodás - átalakulás (pl. farkatlan kétéltűek)

128 Szomatikus testrészek - reprodukció vagy szomatikus testrészek? tejtermelés, zsírtartalék Erdei pityer: élettartam és utódok száma

129 Reprodukció - több utód, nagyobb rátermettség? utódok túlélése és jövőbeni reprodukciója is fontos csökkenhet a gondoskodás, egy főre eső táplálék - eltérések iteropár szervezetek között feketerigó:

130 - eltérések iteropár szervezetek között - feketerigó: 5-6 év, három fészekalj - széncinke, 3 év, két fészekalj - királyalbatrosz, 50 év, 15 évtől szaporodik, kétévente 1 fióka - utódok száma és minősége is változhat - reprodukciós erőfeszítés: energia mekkora része fordítódik szaporodásra becslése: gonád v. fészekalj/testtömeg

131 - szaporodás mérése: - utódok száma - utódok kondíciója (pl. tömeg) - regruták aránya (recruitment) populációba a szaporulatból bekerülő szaporodóképes utódok - ivarérés ideje - szaporodási események száma - élettartam alatti utódszám - utód túlélése

132 Reprodukciós érték - egy adott kort milyen valószínűséggel él meg és ezalatt mennyi utódot produkál? ez x állapotban: RV x = y= x l ( l y x ) m y e r( y x+ 1) ahol x = az adott egyed kora l x = az x kor elérésének valószínűsége m y = fekunditás y korban

133 Egyéves növény, Phlox drummondii Karvaly, Accipiter nisus

134 Csereviszony (trade-off) - két életmenet-összetevő közötti, általában negatív kapcsolat: az egyik növekedése a másik csökkenését okozza

135 Duglászfenyő (Pseudotsuga menziesii) Ecetmuslica hímek 1 7 asszony, 1 lány 8 8 lány - 8 asszony

136 A szaporodás ára Szarvastehenek túlélése:

137 - szaporodás energiaigényes - alap metabolikus ráta (BMR basal metabolic rate) - madarak: 29-35% BMR tojásképzésre tojások védelme kotlás: hőátadás, BMR akár 40%-a fiókák táplálása: 4x nagyobb BMR a fiókásoknál - békák: peték őrzése, költése - csökkenthetik az RRV-t (DE: természetes kiválasztódás a nagy össz-reprodukciós sikert részesíti előnyben)

138 Utódok száma és rátermettsége - ha nincs szülői gondoskodás: nagyság és szám - negatív korreláció tojásméret és számuk között - esetenként előnyös a sok kis méretű utód pl. kék nünüke (Meloe violaceus) az apró triungulinus lárvákat méhek nevelik fel

139 Optimális utódszám - David Lack hipotézise: utódok száma és rátermettsége közötti csereviszony alakítja - tesztelés: ellentmondás, átlagos fészekalj kisebb mint a legproduktívabb fészekalj

140 Élőhelyek osztályozása - habitat, biotóp több meghatározás - egyedi tulajdonság - több szemszög

141 Környezeti változók szerint: 1. szárazföldi rendszerek, pl. bükkerdő 2. vízi rendszerek, pl. forrás 3. víz-szárazföld átmenetek, pl. ár-apály övezet 4. földfelszín alatti rendszerek, pl. barlang 5. háziasított rendszerek, pl. búzaföld 6. általános rendszerek, pl. dög

142 Időbeni változás szerint: 1. állandó (konstans) 2. szezonális (a változás előrejelezhető) 3. nem előrejelezhető 4. efemer (előrejelezhetően rövid kedvező időszak, amit nem előrejelezhető idejű kedvezőtlen követ)

143 Térbeni változás: 1. folyamatos (nagy kiterjedésű) 2. foltos (kedvező tér foltjai egymáshoz közel vannak) 3. elszigetelt (izolált foltok egymástól távol)

144 Demográfiai hatások szerint: - méret és növekedés, mint életmenet összetevők hatása az RRV-re - méret lehet: zsírtartalék, héjvastagság, stb. 1. méret-előnyös élőhely kompetíció, mortalitás 2. méret-független élőhely mortalitás véletlenszerű, új élőhelyek benépesítése

145 r és K szelekció r-szelekció nem előrejelezhető élőhely sok utód nincs utódgondozás szemelpárok nincs versengés nagy mortalitás

146 K-szelekció előrejelezhető, stabil élőhely kevés és jó minőségű utód utódgondozás iteropárok erős versengés kis mortalitás

147 Fajon belüli (intraspecifikus) kompetíció - szöcskék eszik a füvet

148 - kizsákmányoló (exploitatív) kompetíció nincs közvetlen interakció - interferencia kompetíció közvetlenül gátolják a másik egyed forráshoz való hozzáférését pl. tengeri makk, gímszarvas háreme, territóriumok - versengés aszimmetrikus, erősebb kiszorítja a gyengébbet lesz következmény: erősebb kompetítornak több utóda

149 Lisztbogarak (Tribolium confusum): 1 denzitástól független: mortalitás konstans, pusztulás nem jelentős, túlélők száma nagy 2 denzitás-függő: mortalitás nő, elpusztulók száma meredeken nő, túlélők száma platón (alulkopenzált szakasz) 3 intenzív verseny: pusztulók száma nő, túlélés egyre kisebb (túlkompenzált szakasz)

150 Pisztráng-ivadékok: - denzitás-függés csak kis sűrűségnél -később: mortalitás arányosan nőtt (kompenzált)

151 -sűrűség: más az egyed szempontjából és a populáció egészére pl rovar 100 növényre - 10 rovar minden növényen - 91 rovar 10 növényen, 1 rovar 90 növényen

152 Populáció-nagyság denzitásfüggő szabályozása: K eltartó képesség (carrying capacity)

153 Populáció-nagyság szabályozása egyedszám szerint: - hosszú vita: fontos-e egyáltalán az egyedsűrűség a populációnagyság szabályozásában?

154 Populáció-nagyság szabályozás a gyakorlatban: Salmo trutta Chorthippus brunneus

155 Sűrűség hatása a méretre: Rénszarvas Kúpcsiga (Patella cochlear)

156 Populációnövekedés folyamatos szaporodáskor: exponenciális és logisztikus egyenletek

157 Egyedi különbségek: aszimmetrikus kompetíció Len (Linum usitassimum)

158 Territorialitás - asszimetrikus versengés szélsőséges esete - források kizárólagos birtoklása más egyedek kizárásával -előnyök és hátrányok - territóriumok jelzése: ének, szag - védelem energiaigényes

159 Bölcsőszájú hal (Archocentrus nigrofasciatus) - csereviszony a folt nagysága és a fenntartás költsége között

160 Csigaforgató (Haematopus ostralegus) - nem mindegyik territórium egyforma - rezidensek és bakugrók

161

162 Öngyérítés - konstans végső produkció - biomassza eloszlás módosulhat - a verseny fokozódásával egyes egyedek nagyobb eséllyel pusztulnak el

163 Angol perje (Lolium perenne) - magvak különböző sűrűségben ( mag/m 2 ) - aratás különböző időpontokban

164 Fajok közötti (interspecifikus) versengés - különböző fajok populációi között egy forrásért Skócia, Chthalamus stellatus és Balanus balanoides között - Chthalamus lárvák túlélése jobb volt Balanus-ok hiányában közepes és alacsony vízállásnál - Balanus könnyebben kiszárad magas vízállásnál

165

166 Nyúlparéj (Chondrilla juncea) és földbentermő here (Trifolium subterranum) versengése - az egyik készletért való versengés befolyásolja a másikat Nyúlparéj produkció (száraztömeg)

167 Gause kísérletei egysejtűekkel - Paramecium caudatum, P. bursaria, P. aurelia külön és párosával

168 -erősebb faj kiszorítja a gyengébbet: kompetitív kizárás elve (competitive exclusion principle) - együttélés is létrejöhet niche elkülönüléssel bursaria az aljzat közelében, caudatum a kémcső közepén

169 Cinegék és légykapók - versengés az odukért: széncinegék (Parus major) és kékcinegék (Parus caeruleus) számának csökkentésével nőtt az örvös légykapók (Ficedula hypoleuca) száma - széncinege és kékcinege is verseng

170 Lotka-Volterra modell - zéró növekedési (egyensúlyi) egyenesek: - két egyenest egyesítve vizsgálhatjuk a stabilitást

171 piros vonal: 1-es faj fekete vonal: 2-es faj piros pont: stabil egyensúly piros karika: instabil egyensúly nyilak: egyedszám vektorok

172 1. eset: - 1-es faj egyenese magában foglalja a 2-es fajét -K 1 > K 2 ά 12, vagyis az 1-es faj intraspecifikus hatása nagyobb mint a 2-es faj interspecifikus hatása - ugyanakkor K 1 ά 21 > K 2, tehát az 1-es faj hatása nagyobb a 2-re, mint a 2-esnek saját magára. Így, mivel az 1-es faj erősebb kompetítor, a 2-es kipusztul - stabil egyensúly a K 1 körül alakul ki 2. eset: - hasonló az első esethez, csak itt a 2-es faj erősebb kompetítor, kiszorítja az 1.est

173 3. eset: - mindkét fajnál erősek az interspecifikus hatások - versengés kimenetele a kiindulási sűrűségtől függ - instabil egyensúly 4. eset: - a populációk növekedését intraspecifikus hatások korlátozzák, interspecifikusak kevésbé fontosak - stabil egyensúly alakulhat ki

174 Szén- és kékcinegék együttélése - intraspecifikus hatások előbb korlátozzák a populáció növekedését mint az interspecifikusak

175 - Lotka-Volterra: egyszerűsített megközelítés -ha kettőnél több faj van, nagyobb szerepet kap az r (itt csak a K és ά szerepével foglalkoztunk) - természetben az együttélés niche elkülönüléssel jöhet létre - complete competitors cannot coexist - Hardin (1960)

176 Versengés kimenetele lehet hőmérséklet-függő: zsizsikek - az a faj nyeri a versenyt, amelyik a korlátozó tényezők alatt erősebben növekszik

177 Forrásfelosztás lombjáróknál (Dendroica sp.) - rovarevők, lombkorona különböző részein táplálkoznak - fészkelési idejük is eltér

178 Niche-elmélet megközelítésében: - fundamentális niche - kompetítor jelenlétében: realizált niche

179 Colorado, poszméhek szájszervének-ormányának (proboscis) méretei és tápnövényeik pártahossza

180 - hosszú proboscis (Bombus appositus és B. kirbyellus) hosszú pártájú virágokat preferálták - rövid proboscis (B. sylvicolla, B. bifarius és B. frigidus): fészkesvirágzatúak - középhosszú proboscis (B. flavifrons): minden hosszúságú pártájú virágon táplálkozott - a rövid proboscisú B. occidentalis: amint várható volt főleg rövid pártájú virágokon, de erős rágóival ki is rághatja a pártacső alját és így is hozzáférhet a nektárhoz

Életmenet összetevők: Méret -előnyök és hátrányok versengés, predáció, túlélés optimális méret kiszelektálódása

Életmenet összetevők: Méret -előnyök és hátrányok versengés, predáció, túlélés optimális méret kiszelektálódása Életmenet evolúció kérdések: 1. egyedi életmenet tulajdonságok Miért van a sarlósfecskéknek kis fészekaljuk? 2. kapcsolat életmenet-összetevők között arány ivarérett kor és élethossz között: emlősök 1,3;

Részletesebben

funkcionális jellegű: - valódi ragadozók több áldozatot is megölnek életük során és megeszik őket, gyakran egészében

funkcionális jellegű: - valódi ragadozók több áldozatot is megölnek életük során és megeszik őket, gyakran egészében Predáció - ragadozó megtámadja az (élő) zsákmányt és részben vagy egészében elfogyasztja - kétféle osztályozás: rendszertani jellegű: húsevők állatokat esznek növényevők növényeket mindenevők - mindkettőt

Részletesebben

Negatívan csatolt eloszlások - több vizsgálat elterjedés-mintázatokat használt az interspecifikus kompetíció fontosságának bizonyítására

Negatívan csatolt eloszlások - több vizsgálat elterjedés-mintázatokat használt az interspecifikus kompetíció fontosságának bizonyítására Negatívan csatolt eloszlások - több vizsgálat elterjedés-mintázatokat használt az interspecifikus kompetíció fontosságának bizonyítására Bismarck-szigetek (Új Guinea partjai) - szárazföldi madarak sakktábla-eloszlás

Részletesebben

Tápanyagok vízi közösségekben

Tápanyagok vízi közösségekben Tápanyagok vízi közösségekben eltérések a szárazföldiekhez képest: BE: KI: a legtöbb anyag kívülről mosódik be patak, folyó, kifolyásos tó kimosódás nagy tavak és óceánok ülepedés Folyóvizek Hubbard Brook:

Részletesebben

2.1. C 3,C 4, CAM növények C 3 Calvin-Benson ciklus RUBISCO - fotorespiráció (CO 2 kibocsájtás) C 4 Hatch-Slack ciklus PEP karboxiláz RUBISCO-nál

2.1. C 3,C 4, CAM növények C 3 Calvin-Benson ciklus RUBISCO - fotorespiráció (CO 2 kibocsájtás) C 4 Hatch-Slack ciklus PEP karboxiláz RUBISCO-nál 2.1. C 3,C 4, CAM növények C 3 Calvin-Benson ciklus RUBISCO - fotorespiráció (CO 2 kibocsájtás) C 4 Hatch-Slack ciklus PEP karboxiláz RUBISCO-nál jóval nagyobb affinitás CAM Crassulacean acid metabolism

Részletesebben

Populáció A populációk szerkezete

Populáció A populációk szerkezete Populáció A populációk szerkezete Az azonos fajhoz tartozó élőlények egyedei, amelyek adott helyen és időben együtt élnek és egymás között szaporodnak, a faj folytonosságát fenntartó szaporodásközösséget,

Részletesebben

Közösségökológia előadás Szabó D. Zoltán

Közösségökológia előadás Szabó D. Zoltán Közösségökológia előadás Szabó D. Zoltán http://okologia.wordpress.com Felhasznált és javasolt irodalom: Begon, M., Harper, J.L., Townsend, C.R. 2006. Ecology Individuals, populations and communities.

Részletesebben

Demográfia. Def.: A születés, mortalitás, ki- és bevándorlás kvantifikálása. N jelenleg. = N korábban. + Sz M + Be Ki. A szervezetek típusai: UNITER

Demográfia. Def.: A születés, mortalitás, ki- és bevándorlás kvantifikálása. N jelenleg. = N korábban. + Sz M + Be Ki. A szervezetek típusai: UNITER Demográfia Def.: A születés, mortalitás, ki- és bevándorlás kvantifikálása N jelenleg = N korábban + Sz M + Be Ki A szervezetek típusai: UNITER MODULÁRIS Ramet Genet 1 Élőlények egyedszámának meghatározása:

Részletesebben

Predáció szerepe a közösségszerkezet alakításában

Predáció szerepe a közösségszerkezet alakításában Predáció szerepe a közösségszerkezet alakításában Def.: A populáció méretet és/vagy a fajgazdagságot befolyásoló hatást zavarásnak (diszturbancia) nevezzük A zavarás lehet: predáció/herbivoria/parazitizmus

Részletesebben

Az energia áramlása a közösségekben

Az energia áramlása a közösségekben Az energia áramlása a közösségekben minden biológiai entitásnak szüksége van: anyagra energiára kísértés: ugyanúgy kezelni az anyag- és energia körforgást mint szervezetek esetében DE: elvetettük a Clements

Részletesebben

Interspecifikus verseny

Interspecifikus verseny Interspecifikus verseny Fogalmak Interspecifikus kompetíció: különböző faji minősítésű egyedek között zajlik a verseny egy, vagy több limitált mennyiségben rendelkezésre álló készletért Két típus: a) exploitatív

Részletesebben

Populációs kölcsönhatások. A populációs kölcsönhatások jelentik az egyedek biológiai környezetének élő (biotikus) tényezőit.

Populációs kölcsönhatások. A populációs kölcsönhatások jelentik az egyedek biológiai környezetének élő (biotikus) tényezőit. Populációs kölcsönhatások A populációs kölcsönhatások jelentik az egyedek biológiai környezetének élő (biotikus) tényezőit. A populációk között kialakulhatnak közvetett vagy közvetlen kapcsolatok. Ezek

Részletesebben

Általános ökológia előadás II. félév Szabó D. Zoltán

Általános ökológia előadás II. félév Szabó D. Zoltán Általános ökológia előadás II. félév Szabó D. Zoltán http://okologia.wordpress.com Felhasznált és javasolt irodalom: Begon, M., Harper, J.L., Townsend, C.R. 2006. Ecology Individuals, populations and communities.

Részletesebben

Dr. Torma A., egyetemi adjunktus. SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM, Környezetmérnöki Tanszék, Dr. Torma A. Készült: Változtatva: - 1/39

Dr. Torma A., egyetemi adjunktus. SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM, Környezetmérnöki Tanszék, Dr. Torma A. Készült: Változtatva: - 1/39 KÖRNYEZETVÉDELEM 5. Előadás 2011.10.05. Dr. Torma A., egyetemi adjunktus SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM, Környezetmérnöki Tanszék, Dr. Torma A. Készült: 13.09.2008. Változtatva: - 1/39 AZ ÖKOLÓGIA FOGALMA EREDETE

Részletesebben

Természetes szelekció és adaptáció

Természetes szelekció és adaptáció Természetes szelekció és adaptáció Amiről szó lesz öröklődő és variábilis fenotípus természetes szelekció adaptáció evolúció 2. Természetes szelekció Miért fontos a természetes szelekció (TSZ)? 1. C.R.

Részletesebben

A vízi ökoszisztémák

A vízi ökoszisztémák A vízi ökoszisztémák Az ökoszisztéma Az ökoszisztéma, vagy más néven ökológiai rendszer olyan strukturális és funkcionális rendszer, amelyben a növények, mint szerves anyag termelők, az állatok mint fogyasztók,

Részletesebben

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) (KM002_1) 2. A környezetvédelem ökológiai alapjai 2016/2017-es tanév I. félév Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, AHJK, Környezetmérnöki Tanszék Bármely faj bárhol, bármilyen mennyiségben megtalálható

Részletesebben

Dekomponálás, detritivoria

Dekomponálás, detritivoria Dekomponálás, detritivoria Def.: azon szervezetek tevékenysége, amelyek elhalt szerves anyag feldarabolását, bontását és a mineralizáció útjára irányítását végzik. Forrásfüggvényük: dr = dt F( R), amelyből

Részletesebben

Az éghajlati övezetesség

Az éghajlati övezetesség Az éghajlati övezetesség Földrajzi övezetek Forró övezet Mérsékelt övezet Hideg övezet Egyenlítői öv Átmeneti öv Térítői öv Trópusi monszun vidék Meleg mérsékelt öv Valódi mérsékelt öv Hideg mérsékelt

Részletesebben

Predáció populációdinamikai hatása

Predáció populációdinamikai hatása Predáció populációdinamikai hatása Def.: olyan szervezet, amely a zsákmányát, annak elfogása után, megöli és elfogyasztja. (Ellentétben: herbivor, parazitoid, ahol késleltetett a hatás, de ezekre is a

Részletesebben

Evolúció. Dr. Szemethy László egyetemi docens Szent István Egyetem VadVilág Megőrzési Intézet

Evolúció. Dr. Szemethy László egyetemi docens Szent István Egyetem VadVilág Megőrzési Intézet Evolúció Dr. Szemethy László egyetemi docens Szent István Egyetem VadVilág Megőrzési Intézet Mi az evolúció? Egy folyamat: az élőlények tulajdonságainak változása a környezethez való alkalmazkodásra Egy

Részletesebben

Biomassza és produktivitás közti összefüggések

Biomassza és produktivitás közti összefüggések Biomassza és produktivitás közti összefüggések adott NPP-t kisebb biomassza is megtermelhet ha erdőket összehasonlítunk nem-erdei terresztris rendszerekel biomassza kisebb a vízi rendszerekben P : B arányok

Részletesebben

Evolúcióelmélet és az evolúció mechanizmusai

Evolúcióelmélet és az evolúció mechanizmusai Evolúcióelmélet és az evolúció mechanizmusai Az élet Darwini szemlélete Melyek az evolúció bizonyítékai a világban? EVOLÚCIÓ: VÁLTOZATOSSÁG Mutáció Horizontális géntranszfer Genetikai rekombináció Rekombináció

Részletesebben

Táplálkozási stratégiák

Táplálkozási stratégiák INPUT (táplálék) Felvétel Hő Anyagcsere-folyamatok Táplálkozási stratégiák Simon Edina Ökológia II. 2012. November 26. Növekedés Tárolás Védelem Károsodások kiküszöbölése Szaporodás OUTPUT (utód) Predátorok

Részletesebben

Szelekció. Szelekció. A szelekció típusai. Az allélgyakoriságok változása 3/4/2013

Szelekció. Szelekció. A szelekció típusai. Az allélgyakoriságok változása 3/4/2013 Szelekció Ok: több egyed születik, mint amennyi túlél és szaporodni képes a sikeresség mérése: fitnesz Szelekció Ok: több egyed születik, mint amennyi túlél és szaporodni képes a sikeresség mérése: fitnesz

Részletesebben

Környezeti tényezők. Forrástényezők csoportosítása. esszenciális. helyettesíthető. szingergista. antagonista. az élőlények fogyasztják

Környezeti tényezők. Forrástényezők csoportosítása. esszenciális. helyettesíthető. szingergista. antagonista. az élőlények fogyasztják Környezeti tényezők forrás tényező kondícionáló az élőlények fogyasztják élőlények nem csökkentik befolyásolja az egyedsűrűség egyedsűrűségtől fglen pl. nedvesség, tápelemek zsákmány pl. hőmérséklet, ph

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens Ember és környezete az idő függvényében Barótfi, 2008 Ember és környezete az idő függvényében Barótfi, 2008 Nooszféra

Részletesebben

Tanmenet a Mándics-Molnár: Biológia 9. Emelt szintű tankönyvhöz

Tanmenet a Mándics-Molnár: Biológia 9. Emelt szintű tankönyvhöz Tanmenet a Mándics-Molnár: Biológia 9. Emelt szintű tankönyvhöz Óraszám Cím 1. Áttekintés Megjegyzés 2. Az élet természete rendezettség, szerveződés szintek 3. Az élet természete anyagcsere, szaporodás,

Részletesebben

Altruizmus. Altruizmus: a viselkedés az adott egyed fitneszét csökkenti, de másik egyed(ek)ét növeli. Lehet-e önző egyedek között?

Altruizmus. Altruizmus: a viselkedés az adott egyed fitneszét csökkenti, de másik egyed(ek)ét növeli. Lehet-e önző egyedek között? Altruizmus Altruizmus: a viselkedés az adott egyed fitneszét csökkenti, de másik egyed(ek)ét növeli. Lehet-e önző egyedek között? Altruizmus rokonok között A legtöbb másolat az adott génről vagy az egyed

Részletesebben

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) (KM002_1) 2. A környezetvédelem ökológiai alapjai 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Az ökológia fogalma ecology = szünbiológia Szünbiológia

Részletesebben

Altruizmus. Altruizmus: a viselkedés az adott egyed fitneszét csökkenti, de másik egyed(ek)ét növeli. Lehet-e önző egyedek között?

Altruizmus. Altruizmus: a viselkedés az adott egyed fitneszét csökkenti, de másik egyed(ek)ét növeli. Lehet-e önző egyedek között? Altruizmus Altruizmus: a viselkedés az adott egyed fitneszét csökkenti, de másik egyed(ek)ét növeli. Lehet-e önző egyedek között? Altruizmus rokonok között A legtöbb másolat az adott génről vagy az egyed

Részletesebben

Kompetíció szerepe a közösségszerkezet alakításában

Kompetíció szerepe a közösségszerkezet alakításában Kompetíció szerepe a közösségszerkezet alakításában Kérdés: befolyásolja-e, és ha igen, milyen mértékben, a fajok közötti verseny a közösség szerkezetét? Az interspecifikus verseny sajátosságai niche-felosztás

Részletesebben

Demográfia. Moduláris szervezetek. Egyedszám

Demográfia. Moduláris szervezetek. Egyedszám Demográfia, életciklusok: egyéves fajok, átfedő és folyamatos szemelparitás, átfedő és folyamatos iteroparitás, reprodukciós ráták populációk egyedszám-változása Demográfia Simon Edina Ökológia II. előadás

Részletesebben

Az élőlény és környezete. TK: 100. oldal

Az élőlény és környezete. TK: 100. oldal Az élőlény és környezete TK: 100. oldal Élettelen környezeti tényezők: víziben: fény, hő, nyomás, sókoncentráció, oxigén és szén-dioxid tartalom szárazföldön: napfény, hő, csapadék, levegő összetétel,

Részletesebben

Egy élőhelyen azok a populációk élhetnek egymás mellett, amelyeknek hasonlóak a környezeti igényeik. A populációk elterjedését alapvetően az

Egy élőhelyen azok a populációk élhetnek egymás mellett, amelyeknek hasonlóak a környezeti igényeik. A populációk elterjedését alapvetően az Társulás fogalma Egy adott helyen egy időben létező, együtt élő és összehangoltan működő növény- és állatpopulációk együttese. Az életközösségek többféle növény- és többféle állatpopulációból állnak. A

Részletesebben

11. évfolyam esti, levelező

11. évfolyam esti, levelező 11. évfolyam esti, levelező I. AZ EMBER ÉLETMŰKÖDÉSEI II. ÖNSZABÁLYOZÁS, ÖNREPRODUKCIÓ 1. A szabályozás információelméleti vonatkozásai és a sejtszintű folyamatok (szabályozás és vezérlés, az idegsejt

Részletesebben

Az ökológia története

Az ökológia története Az ökológia története Ókori természetszemlélet Ókori kelet (keleti vallások) Biblia Arisztotelész: Historia Animalium, Theophrastos XVI XVII. XVII. sz. demográfia N. Machiavelli (1526), J. Graunt (1662),

Részletesebben

BIOLÓGIA 7. ELLENŐRZŐ FELADATLAPOK

BIOLÓGIA 7. ELLENŐRZŐ FELADATLAPOK Dr. Paál Tamásné Natúra sorozat BIOLÓGIA 7. ELLENŐRZŐ FELADATLAPOK (Raktári száma: RE00774/F) Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 1. A) feladatlap megoldásai A trópusi területek természetes élővilága 1. feladat

Részletesebben

Éti csiga. Fekete csupaszcsiga

Éti csiga. Fekete csupaszcsiga Kedves Olvasó! Újságunk segítségével nem csak a Vadak Ura kártyajáték kedvelőinek szeretnénk további segítséget, tanácsokat adni, hanem szeretnénk információkat adni ahhoz a természettudományi versenyhez,

Részletesebben

Gyors szelekciós folyamatos. Amikor az evolúció a szemünk előtt zajlik

Gyors szelekciós folyamatos. Amikor az evolúció a szemünk előtt zajlik Gyors szelekciós folyamatos Amikor az evolúció a szemünk előtt zajlik Nyírfaaraszoló (Biston betularia) Ipari melanizmus Egy lokuszos (sötét a domináns) Más fajokban is létezik Nehézfém tolerancia Meddőhányókat

Részletesebben

Rovarökológia alapfogalmak. Dr. Seres Anikó SzIE, MKK Állattani és Állatökológia Tanszék Dr. Bakonyi Gábor és Dr. Sárospataki Miklós diái nyomán

Rovarökológia alapfogalmak. Dr. Seres Anikó SzIE, MKK Állattani és Állatökológia Tanszék Dr. Bakonyi Gábor és Dr. Sárospataki Miklós diái nyomán Rovarökológia alapfogalmak Dr. Seres Anikó SzIE, MKK Állattani és Állatökológia Tanszék Dr. Bakonyi Gábor és Dr. Sárospataki Miklós diái nyomán A félév beosztása Előadások: minden páratlan héten hétfőn

Részletesebben

Szigetbiogeográfia. A tapasztalat szerint:

Szigetbiogeográfia. A tapasztalat szerint: Szigetbiogeográfia A tapasztalat szerint: Aritmetikus tengelyen Logaritmikus tengelyen Általános összefüggése:, ahol C taxonra, abundanciára és lokalitásra jellemző állandó, A a terület mérete és z (linearizált

Részletesebben

Az ökológia alapjai. Az élőlény és környezete kölcsönhatásai: környezeti tényezők és források.

Az ökológia alapjai. Az élőlény és környezete kölcsönhatásai: környezeti tényezők és források. Az ökológia alapjai Az élőlény és környezete kölcsönhatásai: környezeti tényezők és források. Környezet A belső határozza meg, hogy a külvilágból mi fontos környék a külvilágnak az élőlény körül elforduló

Részletesebben

Energia. Abiotikus rendszer. élőhelyeken. Magyarországon környezetszennyező az egy főre eső települési hulladék

Energia. Abiotikus rendszer. élőhelyeken. Magyarországon környezetszennyező az egy főre eső települési hulladék MINDENÖSSZEFÜGGMINDENNEL Táplálékhálózatok a városi v élőhelyeken Kölcsönhatások Körforgások Energia felhasználása Abiotikus X abiotikus Hőmérséklet és csapadék= klíma Abiotikus X biotikus Biotikus X abiotikus

Részletesebben

Azok a külső környezeti tényezők, növényi szervesanyag mennyiségét két nagy csoportba sorolhatók.

Azok a külső környezeti tényezők, növényi szervesanyag mennyiségét két nagy csoportba sorolhatók. övid bevezetés a Grime-féle -- stratégia té koncepcióhoz Azok a külső környezeti tényezők, melyek korlátozzák ák az élő és elhalt lt növényi szervesanyag mennyiségét két nagy csoportba sorolhatók. Ezek

Részletesebben

Életfeltételek, források

Életfeltételek, források Életfeltételek, források Életfeltételek: Def.: Időben és térben változó abiotikus ökológiai faktorok, amelyek elérhetőségére és megújulására az élőlénynek nincs közvetlen befolyása hőmérséklet nedvesség

Részletesebben

BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM

BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM Célok Tanulói teljesítmények növelése Tanulási motiváció kialakítása tevékenység, megfigyelés,

Részletesebben

Szigetbiogeográfia: szigetek, területek és kolonizáció

Szigetbiogeográfia: szigetek, területek és kolonizáció Szigetbiogeográfia: szigetek, területek és kolonizáció - ökológia legrégebbi két felismerése: a diverzitás az egyenlítőhöz közeledve nő és a terület nagysággal együtt növekszik a fajszám is - sziget fajszáma

Részletesebben

Predáció. Étrend összeállítás. Étrend összeállítás. Specializáció mértéke. A predátor lehet : Ökológia alapjai

Predáció. Étrend összeállítás. Étrend összeállítás. Specializáció mértéke. A predátor lehet : Ökológia alapjai +- Predáció Ökológia alapjai Egyik populáció egyedei tápláléknak tekintik a másik populáció egyedeit herbivoria, predáció, parazitizmus. Taxonómiai csoportosítás: Állat fogyasztók carnivor ragadozó Növény

Részletesebben

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba 4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK Dr. Varga Csaba Talajképző tényezők 1. Növényzet, állatvilág 3. Éghajlat 5. Domborzat 7. Talajképző kőzet 9. Talaj kora 11. Emberi tevékenység 1. Természetes növényzet és állatvilág

Részletesebben

Az evolúció folyamatos változások olyan sorozata, melynek során bizonyos populációk öröklődő jellegei nemzedékről nemzedékre változnak.

Az evolúció folyamatos változások olyan sorozata, melynek során bizonyos populációk öröklődő jellegei nemzedékről nemzedékre változnak. Evolúció Az evolúció folyamatos változások olyan sorozata, melynek során bizonyos populációk öröklődő jellegei nemzedékről nemzedékre változnak. Latin eredetű szó, jelentése: kibontakozás Időben egymást

Részletesebben

Ha a Föld csupán egy egynemű anyagból álló síkfelület lenne, ahol nem lennének hegyek és tengerek, akkor az éghajlatot csak a napsugarak beesési

Ha a Föld csupán egy egynemű anyagból álló síkfelület lenne, ahol nem lennének hegyek és tengerek, akkor az éghajlatot csak a napsugarak beesési A Forró övezet Ha a Föld csupán egy egynemű anyagból álló síkfelület lenne, ahol nem lennének hegyek és tengerek, akkor az éghajlatot csak a napsugarak beesési szöge, vagyis a felszínnel bezárt szöge határozná

Részletesebben

Néhány feladatnak több megoldása van! Keresd meg valamennyit!

Néhány feladatnak több megoldása van! Keresd meg valamennyit! TITOK 2007 HERMAN OTTÓ VERSENY 7. OSZTÁLY 1. FORDULÓ Néhány feladatnak több megoldása van! Keresd meg valamennyit! 1. Hol található a Föld legnagyobb trópusi sivatagja? (A) Ázsiában (B) Ausztráliában (C)

Részletesebben

BIOLÓGIAI PRODUKCIÓ. Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása

BIOLÓGIAI PRODUKCIÓ. Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása BIOLÓGIAI PRODUKCIÓ Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása az elsődleges v. primer produkció; A fogyasztók és a lebontók

Részletesebben

Lassan 17 éve Szolnokon élek a Széchenyi lakótelepen, így bőven volt alkalmam kiismerni a lakhelyemhez közeli területeket.

Lassan 17 éve Szolnokon élek a Széchenyi lakótelepen, így bőven volt alkalmam kiismerni a lakhelyemhez közeli területeket. Lassan 17 éve Szolnokon élek a Széchenyi lakótelepen, így bőven volt alkalmam kiismerni a lakhelyemhez közeli területeket. A lakóteleptől északra helyezkedik el a Széchenyi Parkerdő, ami a köztudatban

Részletesebben

Tápanyagok vízi közösségekben

Tápanyagok vízi közösségekben Tápanyagok vízi közösségekben eltérések a szárazföldiekhez képest: BE: KI: a legtöbb anyag kívülről mosódik be patak, folyó, kifolyásos tó kimosódás nagy tavak és óceánok ülepedés Folyóvizek Hubbard Brook:

Részletesebben

Kérdések, feladatok: 1. Milyen tényezők járulhatnak a populációk génállományának megváltozásához?

Kérdések, feladatok: 1. Milyen tényezők járulhatnak a populációk génállományának megváltozásához? III. BESZÁMOLÓ A populációk genetikai egyensúlya Az ideális populációra mely külső hatásoktól mentes a genetikai egyensúly jellemző. A reális populációkban folyamatos változás jellemző. Ennek következtében

Részletesebben

Adatok statisztikai értékelésének főbb lehetőségei

Adatok statisztikai értékelésének főbb lehetőségei Adatok statisztikai értékelésének főbb lehetőségei 1. a. Egy- vagy kétváltozós eset b. Többváltozós eset 2. a. Becslési problémák, hipotézis vizsgálat b. Mintázatelemzés 3. Szint: a. Egyedi b. Populáció

Részletesebben

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves Leíró éghajlattan_2 Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves potenciális evapostranpiráció csapadék évszakos

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Természettudomány középszint 0801 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 23. TERMÉSZETTUDOMÁNY KÖZÉPSZINTŰÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM I. Vándortábor

Részletesebben

Ökológiai földhasználat

Ökológiai földhasználat Ökológiai földhasználat Ökológia Az ökológia élőlények és a környezetük közötti kapcsolatot vizsgálja A kapcsolat színtere háromdimenziós környezeti rendszer: ökoszisztéma Ökoszisztéma: a biotóp (élethely)

Részletesebben

Fajfenntartó viselkedés

Fajfenntartó viselkedés Fajfenntartó viselkedés Az állatok viselkedésének egyik alapvető megnyilvánulása a szaporodással kapcsolatos viselkedés. Ez az ivarérettséget elért egyedekre jellemző és a legtöbb fajnál meghatározott

Részletesebben

KÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ...

KÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ... Tompáné Balogh Mária KÖRNYEZETISMERET Élô és élettelen természet TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK. osztályos tanulók részére............. a tanuló neve pauz westermann AZ ÉLÔ ÉS ÉLETTELEN TERMÉSZET ALAPISMERETEI.

Részletesebben

MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM

MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM I. félév Az élőlények rendszerezése A vírusok Az egysejtűek Baktériumok Az eukariota egysejtűek A gombák A zuzmók

Részletesebben

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Témakörök Biológia Osztályozó vizsgákhoz 2012/2013 9. Természettudományos Osztálya-kémia tagozat A növények életműködései Légzés és kiválasztás Gázcserenylások működése Növényi párologtatás vizsgálata

Részletesebben

2012 év madara - az egerészölyv

2012 év madara - az egerészölyv 2012 év madara - az egerészölyv Az egerészölyv a leggyakoribb ragadozó madarunk, sík- és hegyvidéken egyaránt előfordul, így a laikusok által úton-útfélen látott sasok általában ennek a fajnak a képviselői.

Részletesebben

Energiaáramlás a közösségekben

Energiaáramlás a közösségekben Energiaáramlás a közösségekben A Napból származó és a vízbe/talajba jutó energia sorsa Lindeman (1942) - energetika (Elton 1927) IBP Biomassza = szervezetek területegységre eső tömege energia (joule/m2)

Részletesebben

Demográfiai alapok. demográfia: a populációk korstruktúrájának és időbeli eloszlásának leírása

Demográfiai alapok. demográfia: a populációk korstruktúrájának és időbeli eloszlásának leírása Demográfiai alapok demográfia: a populációk korstruktúrájának és időbeli eloszlásának leírása négy fontos paraméter: születés (B birth), halálozás (D death), bevándorlás (I immigration) és kivándorlás

Részletesebben

Nagytestű növényevők hatása a biodiverzitásra

Nagytestű növényevők hatása a biodiverzitásra Nagytestű növényevők hatása a biodiverzitásra NÖVÉNYEVŐ VADFAJOK TÁPLÁLKOZÁSBIOLÓGIÁJA Dr. Katona Krisztián SZIE VMI Spike E. van Wieren and Jan P. Bakker: The Impact of Browsing and Grazing Herbivores

Részletesebben

Az ökoszisztéma Szerkesztette: Vizkievicz András

Az ökoszisztéma Szerkesztette: Vizkievicz András Az ökoszisztéma Szerkesztette: Vizkievicz András Az ökoszisztéma jelentése: ökológiai rendszer. Nem szerveződési szint. Az ökoszisztéma az ökológiai jelenségek értelmezése, vizsgálata céljából, (az ökológiai

Részletesebben

Kivilágosodó erdők. Elhelyezkedése, éghajlata, növényei. A csimpánz és a nílusi krokodil

Kivilágosodó erdők. Elhelyezkedése, éghajlata, növényei. A csimpánz és a nílusi krokodil Kivilágosodó erdők Elhelyezkedése, éghajlata, növényei. A csimpánz és a nílusi krokodil 10-20. szélességi fokok között. Afrika > Ausztrália > India > Dél-Amerika Az esőerdők és a szavanna közötti átmenet:

Részletesebben

Felkészülés: Berger Józsefné Az ember című tankönyvből és Dr. Lénárd Gábor Biologia II tankönyvből.

Felkészülés: Berger Józsefné Az ember című tankönyvből és Dr. Lénárd Gábor Biologia II tankönyvből. Minimum követelmények biológiából Szakkközépiskola és a rendes esti gimnázium számára 10. Évfolyam I. félév Mendel I, II törvényei Domináns-recesszív öröklődés Kodomináns öröklődés Intermedier öröklődés

Részletesebben

Az állatok szociális szerveződése, csoport vagy magány?

Az állatok szociális szerveződése, csoport vagy magány? Az állatok szociális szerveződése, csoport vagy magány? Csoport sok egyed együtt, fontosak az egyedek közötti kapcsolatok a csoport szervezettségében fokozatok vannak Az önző egyedeket csoportba kényszerítő

Részletesebben

Természetismeret 4. osztály - 3. forduló -

Természetismeret 4. osztály - 3. forduló - MERJ A LEGJOBB LENNI! A TEHETSÉGGONDOZÁS FELTÉTELRENDSZERÉNEK FEJLESZTÉSE A GYOMAENDRŐDI KIS BÁLINT ISKOLA ÉS ÓVODÁBAN AZONOSÍTÓ SZÁM: TÁMOP-3.4.3-08/2-2009-0053 PROJEKT KEDVEZMÉNYEZETT: KIS BÁLINT ÁLTALÁNOS

Részletesebben

Négy, többé-kevésbé jól elkülöníthető évszak jellemzi Évi középhőmérséklet: 0-20 oc között mozog Évi közepes hőingása: A legmelegebb hónapok

Négy, többé-kevésbé jól elkülöníthető évszak jellemzi Évi középhőmérséklet: 0-20 oc között mozog Évi közepes hőingása: A legmelegebb hónapok Mérsékelt övezet Elhelyezkedés Négy, többé-kevésbé jól elkülöníthető évszak jellemzi Évi középhőmérséklet: 0-20 oc között mozog Évi közepes hőingása: A legmelegebb hónapok középhőmérséklete: 15-25 oc,

Részletesebben

Készítette: Szerényi Júlia Eszter

Készítette: Szerényi Júlia Eszter Nem beszélni, kiabálni kellene, hogy az emberek felfogják: a mezőgazdaság óriási válságban van. A mostani gazdálkodás nem természeti törvényeken alapul-végképp nem Istentől eredően ilyen-, azt emberek

Részletesebben

Biológia 7. évfolyam osztályozó- és javítóvizsga követelményei

Biológia 7. évfolyam osztályozó- és javítóvizsga követelményei Biológia 7. évfolyam osztályozó- és javítóvizsga követelményei 1. Forró éghajlati övezet: növényzeti övei, az övek éghajlata, talaja esőerdő, trópusi lombhullató erdőszerkezete, szavanna, sivatagok jellemzése

Részletesebben

Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett

Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett Cserhalmi Dóra (környezettudomány szak) Témavezető: Balogh János (MTA-SZIE, Növényökológiai Kutatócsoport) Külső konzulens: Prof.

Részletesebben

Az ökológia alapjai. Dinamikus állatföldrajz. Az egyedek tér-időbeli eloszlása, szétterjedés ökológiája

Az ökológia alapjai. Dinamikus állatföldrajz. Az egyedek tér-időbeli eloszlása, szétterjedés ökológiája Az ökológia alapjai Dinamikus állatföldrajz. Az egyedek tér-időbeli eloszlása, szétterjedés ökológiája Állatföldrajz Tárgya: a fajok elterjedése, ennek folyamatai ill. okai Néhány alapfogalom Fauna: valamely

Részletesebben

Agroökológiai rendszerek biogeokémiai ciklusai és üvegházgáz-kibocsátása

Agroökológiai rendszerek biogeokémiai ciklusai és üvegházgáz-kibocsátása Agroökológiai rendszerek biogeokémiai ciklusai és üvegházgáz-kibocsátása Biogeokémiai ciklusok általános jellemzői: kompartmentek vagy raktárak tartózkodási idő áramok (fluxusok) a kompartmentek között

Részletesebben

Együttműködés evolúciója

Együttműködés evolúciója Együttműködés evolúciója Modell Eléggé hasonló, hogy tanulmányozásával valamit megértsünk a modellezett rendszer viselkedéséből. Alapkérdés Darwini dilemma Miért vállal egy egyed költséges (c 0) cselekedetet,

Részletesebben

TANMENETJAVASLAT. 1. témakör A növények és az állatok élete, életműködései. környezeti tényezők;

TANMENETJAVASLAT. 1. témakör A növények és az állatok élete, életműködései. környezeti tényezők; Éves óraszám: 55,5 óra Heti óraszám: 1,5 óra TANMENETJAVASLAT A harmadik osztályos természetismeret témakörei az új leckék óraszámával: 1. témakör: A növények és az állatok élete, életműködése 9 óra 2.

Részletesebben

Ivari konfliktus. Dr. Szemethy László

Ivari konfliktus. Dr. Szemethy László Ivari konfliktus Dr. Szemethy László Az ivari konfliktus Az ivari konfliktus oka a hímek és a nőstények szaporodási befektetése eltér anizogámia: az ivarsejtek mérete és száma eltérő petesejt: kevés és

Részletesebben

Pedagógiai Kar Tantárgypedagógiai Tanszék. Ökológia. Összeállította: Dávid János. főiskolai docens

Pedagógiai Kar Tantárgypedagógiai Tanszék. Ökológia. Összeállította: Dávid János. főiskolai docens Pedagógiai Kar Tantárgypedagógiai Tanszék Ökológia Összeállította: Dávid János főiskolai docens ÖKOLÓGIAI SZERVEZŐDÉSI SZINTEK biológiai rendszerek: az élő egyedek összessége és az élettelen környezet

Részletesebben

Amazónia varázslatos állatvilága

Amazónia varázslatos állatvilága Amazónia varázslatos állatvilága Az Amazonas-medence állatvilága Óriási fajgazdagság. (egysejtűek, férgek, rovarok /lepkék, bogarak kicsik és óriásiak/ különféle kétéltűek, hüllők és emlősök) Nappal az

Részletesebben

TERMÉSZETTUDOMÁNY. ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 23. KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM

TERMÉSZETTUDOMÁNY. ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 23. KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Természettudomány középszint 0811 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 23. TERMÉSZETTUDOMÁNY KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM I. Természetvédelem

Részletesebben

A földtörténet évmilliárdjai nyomában 2010.11.22. FÖLDRAJZ 1 I. Ősidő (Archaikum): 4600-2600 millió évvel ezelőtt A földfelszín alakulása: Földkéreg Ősóceán Őslégkör kialakulása. A hőmérséklet csökkenésével

Részletesebben

Természettudomány témakör: Genetika, fajok, fajták Növények, gombák, baktériumok működése, előfordulása Éghajlattípusok növénytakarói

Természettudomány témakör: Genetika, fajok, fajták Növények, gombák, baktériumok működése, előfordulása Éghajlattípusok növénytakarói Természettudomány 5-6. témakör: Genetika, fajok, fajták Növények, gombák, baktériumok működése, előfordulása Éghajlattípusok növénytakarói Genetika - alapok A genetika két fogalmat takar: - klasszikus

Részletesebben

VISELKEDÉSÖKOLÓGIA Párosodási rendszerek & utódgondozás. Kis János. Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar, Biológiai Intézet 2013

VISELKEDÉSÖKOLÓGIA Párosodási rendszerek & utódgondozás. Kis János. Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar, Biológiai Intézet 2013 VISELKEDÉSÖKOLÓGIA Párosodási rendszerek & utódgondozás Kis János Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar, Biológiai Intézet 2013 1 Párosodási rendszerek és utódgondozás érdeke: párosodás után elhagyni

Részletesebben

Életmenetek. Mi az az egyed? Moduláris felépítés típusai. Mikor, kivel és hányszor? Általános ökológia 5. előadás

Életmenetek. Mi az az egyed? Moduláris felépítés típusai. Mikor, kivel és hányszor? Általános ökológia 5. előadás Általános ökológia 5. előadás Életmenetek Mikor, kivel és hányszor? Mi az az egyed? Kiegyénült szervezetek (unitary organisms) Felépítésük és fejlődésük erősen direkcionális Erősen meghatározott jellegekkel

Részletesebben

Konzervációbiológia 2. előadás. A biológiai sokféleség

Konzervációbiológia 2. előadás. A biológiai sokféleség Konzervációbiológia 2. előadás A biológiai sokféleség A biodiverzitás irodalma www. scopus.com A biológiai sokféleség ENSZ Egyezmény a biológiai sokféleségről: Bármilyen eredetű élőlények közötti változatosság,

Részletesebben

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Biológia középszint 0821 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 12. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Útmutató a középszintű dolgozatok

Részletesebben

A LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE. Környezetmérnök BSc

A LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE. Környezetmérnök BSc A LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE Környezetmérnök BSc A LÉGKÖR SZERKEZETE A légkör szerkezete kémiai szempontból Homoszféra, turboszféra -kb. 100 km-ig -turbulens áramlás -azonos összetétel Turbopauza

Részletesebben

Populációbecslés és monitoring. Eloszlások és alapstatisztikák

Populációbecslés és monitoring. Eloszlások és alapstatisztikák Populációbecslés és monitoring Eloszlások és alapstatisztikák Eloszlások Az eloszlás megadja, hogy milyen valószínűséggel kapunk egy adott intervallumba tartozó értéket, ha egy olyan populációból veszünk

Részletesebben

I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó

I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó Szóbeli tételek I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó baktériumokat és a védőoltásokat! 2. Jellemezd

Részletesebben

ugyanazt a legyet 15-ször a könyvben! De vigyázz, akad köztük szélhámos is!

ugyanazt a legyet 15-ször a könyvben! De vigyázz, akad köztük szélhámos is! Szöveg és illusztráció: Bogárszakértő: bogár Találd meg... ugyanazt a legyet 15-ször a könyvben! De vigyázz, akad köztük szélhámos is! Ki lakik idebenn Mindenféle bogár 6 Imádkozó sáska 38 Bogárlesen 8

Részletesebben

(ÁT)VÁLTOZÁS. Budainé Kántor Éva Reimerné Csábi Zsuzsa Lückl Varga Szidónia

(ÁT)VÁLTOZÁS. Budainé Kántor Éva Reimerné Csábi Zsuzsa Lückl Varga Szidónia (ÁT)VÁLTOZÁS Budainé Kántor Éva Reimerné Csábi Zsuzsa Lückl Varga Szidónia Feladat kiosztása Lapozd át a Szitakötő tavaszi számát, és keresd ki azokat a cikkeket amelyek változással, illetve átváltozással

Részletesebben

Paradicsom és paprika tápoldatozása fejlődési fázisai szerint. Szőriné Zielinska Alicja Rockwool B.V

Paradicsom és paprika tápoldatozása fejlődési fázisai szerint. Szőriné Zielinska Alicja Rockwool B.V Paradicsom és paprika tápoldatozása fejlődési fázisai szerint Szőriné Zielinska Alicja Rockwool B.V page 2 A növények növekedésének alapjai: Napenergia,CO2, víz, tápelemek Tápelemeket 2 csoportra osztjuk:

Részletesebben

Természetes vizek szennyezettségének vizsgálata

Természetes vizek szennyezettségének vizsgálata A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: Természetes vizeink összetételének vizsgálata, összehasonlítása Vízben oldott szennyezőanyagok kimutatása Vízben oldott ionok kimutatása Eszközszükséglet: Szükséges

Részletesebben

10/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan II.

10/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan II. 10/b tétel GERINCES RENDSZERTAN II. KÉTÉLTŰEK TÖRZS: GERINCESEK (VERTEBRATA) ALTÖRZS: ÁLLKAPCSOSAK (GNATHOSTOMATA) OSZTÁLY: KÉTÉLTŰEK (AMPHIBIA) REND: FARKOS KÉTÉLTŰEK» CSALÁD: SZALAMANDRAFÉLÉK Testük

Részletesebben