Közösségökológia előadás Szabó D. Zoltán

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Közösségökológia előadás Szabó D. Zoltán"

Átírás

1 Közösségökológia előadás Szabó D. Zoltán

2 Felhasznált és javasolt irodalom: Begon, M., Harper, J.L., Townsend, C.R Ecology Individuals, populations and communities. Fourth Edition. Blackwell Science, Oxford Townsend, C.R., Begon, M., Harper, J.L Essentials of ecology. Second Edition. Blackwell Science, Oxford Pásztor, E., Oborny, B. (szerk.) Ökológia. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Morin, P.J Community Ecology. Blackwell Science, Oxford Szentesi, Á., Török, J Állatökológia (egyetemi jegyzet). Kovásznai Kiadó, Budapest

3 Előadás: jegyzet elektronikus formában az előadás honlapján Gyakorlatok: feltételek teljesítése, jelenlét (max. 2 igazolt hiányzás) 30 pont Vizsga: (1) írásbeli, félév közepén 20 pont (2) szóbeli, félév végén 50 pont Terepgyakorlat: Túrterebes, június 29 július 6

4 Bevezető - fajok a természetben közösségek tulajdonságai = fajok tulajdonságai + köztük levő interakciók sejtek, szövetek vs. az egész szervezet Közösségökológia: több fajból álló biológiai együttesek szerkezetének és viselkedésnek mintázatait tanulmányozza

5 Miről lesz szó? - közösségek természete antropogén szempontok: tölgyerdő, folyótorkolat, kérődző bendője állati szemmel : lepkehernyó, tarisznyarák, egysejtű más-más közösség egy faj szemszögéből mégis: előbb emberi szempontok

6 - táplálkozók és táplálék: hogyan lesz hálózat? emberi hatások energia- és táplálékláncokra - kompetíció, predáció és diszturbancia szerepe - interakciók és tápláléklánc, stabilitás - szigetek és szigetközösségek - fajgazdagság

7 - hogyan tartható fenn a fajgazdagság? - egy kis biogeográfia

8 Szárazföldi biomok - számuk változó lehet a különböző besorolások szerint trópusi esőerdő szavanna mérsékeltövi füves területek sivatag mérsékeltövi lombhullató erdő boreális tűlevelű erdő (tajga) tundra

9 globális mintázatok: mikroszkóp vagy teleszkóp... topográfiai és geológiai táj-jellegek néha jelentősen felülírhatják a globális mintázatokat pl. trópusi hegyek, tundra déli lejtő fajok előfordulása: élőhely és evolúció pl. lemurok Madagaszkáron Eucalyptus Ausztráliában konvergens evolúció: taxonómiailag eltérő fajok hasonló adaptációkkal

10 biomok meghatározása: vegetáció alapján mintha repülőből néznénk maquis/garrigue chaparral Ausztrál bozótos (mallee)

11 Hogyan tudnánk mégis leírni a köztük levő hasonlóságokat? Raunkiaer, dán botanikus (1907) életformák rügyek védelme alapján (Achilles sarkok) szerinte ez sokat elárul a környezetről

12 Fanerofitonok (Phanerophyta, Ph), phanero=látható rügyek a levegőben, kitéve szélnek, fagynak, szárazságnak legkevésbé védettek a trópusi erdőkben, másutt a rügyet védik rügypikkelyek nyugalmi állapot a kedvezőtlen időszakokban Kametofitonok (Chamaephyta, Ch) hajtásaik a talajfelszínhez közeli légrétegben vészelik át a kedvezőtlen időszakot, betakarva a többi levélbe

13 Hemikriptofitonok (Hemikryptophyta, H) elpusztulnak annyira, hogy a rügyeket a talaj legfelső rétege, az avar és az elszáradt levelek védik (pl. pázsitfüvek) Kriptofitonok (Kryptophyta, Kr) földfelszín alatt helyezkednek el a rügyek Geofitonok (Geophyta, G) földben tápanyagot halmoznak fel, tavasszal vagy ősszel fejlesztenek felszíni hajtásokat Terofitonok (Therophyta, Th) egyévesek, kedbezőtlen időszakot mag formájában vészelik át, esetenként csak néhány hetet élnek

14

15 biomok felismerhetőek életforma-spektrumok szerint

16 - fauna követi a vegetációt növényevők obligát módon és őket nagyjából a húsevők, bár ez utóbbiak mozgástere rendszerint nagyobb - faunának viszont nincs olyan jól bevált osztályozási rendszere mint a flórának

17

18 Trópusi esőerdő

19 - a globális csúcs a globális biodiverzitás tekintetében - legproduktívabb, 1000 g szén megkötés/m 2 okok: erős napsugárzás rendszeres esők produkció nagy része magasan a lombkoronában (fanerofitonok) lágyszárúak is felkapaszkodnak (epifitonok)

20 - állatok egész évben aktívak, mindig van virág és gyümölcs - nagy fajgazdagság miért? stabilitás a jégkorszakok idején szigetek a szavannák tengerében, majd összeolvadás specializálódott patogének, növényevők növénydiverzitás gyümölcsevő denevérek beporzást végző rovarok

21 intenzív biológiai aktivitás a talajban talajfelszín szinte teljesen csupasz tápanyagok a növényekben, egyébként kimosódnak irtások hatása:

22 Szavanna

23 -fű, elszórtan fákkal, de nagy nyílt területek is - nagytestű növényevők folyamatosan legelik füvek merisztémája a föld alatt vagy közelében - gyakoriak a tüzek

24 -erős szezonalitás az esőknek köszönhetően - száraz időszakokban nő a növényevők mortalitása nagy telelő madárpopulációk: mag- és rovar abundancia de kevés rezidens faj

25 Mérsékeltövi füves területek

26 Ázsia sztyeppe Észak-Amerika préri Dél-Amerika pampa Dél-Afrika veldt - legtöbb természetes vegetációt helyettesítették termesztett növényekkel: búza, árpa, zab, kukorica, stb. - perifériákon: állattenyésztés legjobban degradált az összes biom közül

27 Sivatag

28 -szélsőséges esetben teljesen hiányzik a növényzet két stratégia: 1. rövid és gyors élet ha esik az eső 2. hosszú élet, alkalmazkodással

29 - magevő hangyák és rágcsálók - nomád életmódú madarak - húsevők: víz a zsákmányból - tenyésztett állatok: teve, szamár, juh

30 Mérsékeltövi erdők

31 - telek függvényében lehullathatják a levelüket vagy sem - talajszinten: tavasszal nyíló geofitonok - foltos szerkezet fák kidőlése miatt - állatok is szezonálisak, soknak rövid az életciklusa - vonuló madarak

32 Tajga és tundra

33 - rövid vegetációs időszak és hosszú, hideg tél -kevés faj Pinus, Larix, Betula, Populus, Picea biomonotonitás

34 - jégkorszak utáni lassú rekolonizáció - járványok kialakulása Choristoneura fumiferana, 40 éves ciklusok

35 - permafroszt: a talajban levő víz egész évben fagyott szárazság, gyökerek a felszíni rétegben északra tundrával kevert mozaik majd jégsivatag - állatok: lemming, pocok, nyúl, hiúz rénszarvas és karibu baglyok, sirályok, szkuák

36 A közösségek természete - szervezet - populáció sűrűség, ivar-arány, kor-osztályok, natalitás/imigrácó, mortalitás/emigráció - egyed alapján - közösség: térben és időben együtt előforduló fajok populációnak együttese

37 Fő kérdések: - hogyan terjednek el a természetben? - hogyan befolyásolják az interakciók, környezet fizikai tulajdonságai és magának a közösségnek a tulajdonságai? Kollektív tulajdonságok: fajdiverzitás közösség biomasszája produktivitás

38 Származtatott tulajdonságok: mutualizmus parazitizmus predáció kompetíció Pl. sütemény Egyik fő kérdés: léteznek-e ismétlődő mintázatok a kollektív és származtatott tuajdonságokban?

39 Ökoszisztéma biológiai közösség + fizikai környezet közösségökológia: nagy és komplex adatsorok első lépés: mintázatok keresése komplex rendszerek leírása egyszerű módon mintázatok felismerése minden tudományágban nagy szerepe van (pl. periódusos rendszer, csillagok mozgása) mintázat: ismétlődő összefüggések

40 Közösség meghatározása: többféle nagyságban, skálán és szinten - globális szinten - finomabb élőhely-skálán szint: feltett kérdéstől függ

41

42 Közösség szerkezetének leírása: megszámolni minden fajt? összehasonlítás: csak egyforma mintanagyság esetén

43 Diverzitás mutatók - ha csak fajszámot használunk, egy fontos információ vész el: mely fajok gyakoriak és melyek ritkábbak? függ a közösség meghatározásától egy erdő poszátafajai lehetséges akár minden egyedet megszámolni

44 Diverzitás-indexek - Shannon - Simpson... - Ekvitabilitás...

45 Hosszútávú kísérlet: Rothamsted legelőin, 1856 óta

46

47 Shannon index változása, Rothamsted:

48 Rang-abundancia diagramok - komplex közösségszerkezetek leírása egy jelleg (fajgazdagság, diverzitás, ekvitabilitás) alapján nem mindig kielégítő, sok információ elvész - teljesebb a kép, ha a P i értékeket rangjukkal ábrázoljuk: a legabundánsabb faj P i értékét ábrázoljuk először, utána a következő legközönségesebbet és így tovább amíg elérünk a legritkábbig - rang-abundancia diagram: egyedszámok, szesszilis fajok által lefedett területek, egyes fajok biomassza hozzájárulása a közösséghez

49 Niche-központú modellek (Tokeshi nyomán): - dominance pre-emption (dominancia elő-vétel) - random fraction (random rész) - dominance decay (dominancia hanyatlás)

50 Rothamsted-kísérlet: dominancia enyhén nőtt, fajgazdagság csökkent

51 - taxonómiai összetétel és fajgazdagság kiszámítása csak egy mód a közösségek jellemzésére (taxonómusok dominanciája) diverzitás más, fontos összetevői: - bonyolultabb életciklusú fajok átalakulási formái (ebihalak/békák, hernyók/lepkék) - olyan szerkezet, amely több forrást szolgáltat (fa vs. fű, tehén vs. Nematoda féreg) energetikai megközelítés

52

53 Térbeli közösségmintázatok Gradiens analízis Great Smoky Mountains (Tennessee), vegetációtérkép egy domb fáiról

54

55 Mi határozza meg elsődlegesen elterjedésüket? magasság és nedvesség

56 Egyes fafajok abundanciája (törzsek százalékos gyakorisága alapján)

57 első két ábra: szubjektív elemzés, azt feltételezik, hogy ezek a területek élesen elhatárolódnak egymástól 3. ábra: különböző fajok elterjedési mintázata nagy átfedések, nincsenek éles határok gradiens analízis fő tanulsága: It ends not with a bang but with a whimper... A világ így ér véget A világ így ér véget A világ így ér véget Nem bumm-al, csak nyüszítéssel. (T. S. Eliot)

58 Gerinctelenek eloszlása árapály övezetben, Kanada

59 - hiányosság: a gradiens kiválasztásának szubjektivitása ha egy közösség fajai elrendezhetők egy gradiens mentén, egyáltalán nem jelenti azt, hogy az a faktor a legfontosabb. valószínű erősen korrelál azzal ami igazán fontos az illető fajok életében.

60 Közösségek ordinációja és osztályozása - statisztikai eljárások a szubjektivitás kizárására a közösségek úgymond saját magukat rendezik el Ordináció: grafikusan fajösszetételben és abundanciában hasonló fajok közel kerülnek egymáshoz, nem hasonlóak távolra

61 Wales-i homokdűnék növényzete: 50 közösség tengelyek mat-i forrása: fajösszetétel és abundancia

62 Kérdés: a tengelyek valóban ökológiailag is értelmezhető gradienseknek felelnek-e meg? módszer sikeres alkalmazásának feltétele: helyes környezeti tényezők mérése növényökológusok: nedvesség, tápanyag-szintek, ph, oxigéndiffúziós ráták, stb., de lehetnek: legelés intenzitása, betegségek vagy egyéb interakciók

63

64 Mit árulnak el ezek az eredmények? 1. az elemzés által felfedett korrelációk valamely környezeti tényezővel specifikus hipotézisek alkotásához segítenek DE: korreláció nem egyenlő ok-okozati összefüggéssel 2. általánosabban: bizonyos környezeti tényező-együttes hatása alatt prediktálható közösség fordul elő

65 Ordináció, vízi gerinctelenek, Dél-Anglia patakok újra: specifikus környezeti tényező-együttes mellett prediktálható a közösség ha ismerem a ph prediktálható a gerinctelen fauna ha ismerem a fajokat prediktálható a ph

66 Klasszifikáció: az ordinációval ellentétesen azt feltételezi, hogy a közösségek diszkrét entitások/egységek eredmény: hasonló közösség-csoportok, hasonlóan a taxonómiai klasszifikációhoz - hasonló fajösszetételű fajok kerülnek egy csoportba

67

68 Határok problémája a közösségökológiában - lehetnek éles határokkal elválasztható közösségek, ahol a fajok szomszédosak ugyan, de nem folynak át egymásba. Ha ilyen létezik is, nagyon ritka és kivételes. Látszólag: szárazföld víz határvonal szárazföldön: savas és bázikus alapkőzetek legbölcsebb megállapítás: valószínű nincsenek, csak egyes közösségek világosabban meghatározhatóak mint mások...

69 - ökológus jobban teszi ha az átmeneteket vizsgálja egyik közösségből a másikba, mintsem kartográfiai jellegű határvonalakat keresne Frederic Clements (1916): - közösség szuperorganizmus: fajok erősen kötődnek egymáshoz, evolúciós múltjuk során és a jelenben is

70 Gleason (1926) és mások: -individualisztikus elv: koegzisztáló fajok közti kapcsolat egyszerűen a közös igény- és tolerancia hasonlóságok eredménye (és részben a véletlené). - közösségek közti határoknak nem kell annyira élesnek lenniük és a faj-együttesek prediktálhatósága is kisebb Jelenlegi nézet: közelebb az individualisztikushoz. Gradiens analízis, ordináció és klasszifikáció azt mutatja, hogy adott hely, főleg fizikai jellegzetességei következtében többékevésbé prediktálható faj-együttesekkel rendelkezik. Persze, egy faj ott lehet más csoportban is ahol másak a környezeti tényezők.

71 sokat és sokan gyötrődtek a határok kérdésével szinte fiziológiai kényszer határokat definiálni fontos kérdés, de nem alapvető jelentőségű Közösségökológia: a szerveződés közösségi szintjét tanulmányozza és nem feltétlenül egy időben és térben körülhatárolható egységet

Általános ökológia előadás II. félév Szabó D. Zoltán

Általános ökológia előadás II. félév Szabó D. Zoltán Általános ökológia előadás II. félév Szabó D. Zoltán http://okologia.wordpress.com Felhasznált és javasolt irodalom: Begon, M., Harper, J.L., Townsend, C.R. 2006. Ecology Individuals, populations and communities.

Részletesebben

Miért van egyes közösségekben több faj és másokban kevesebb? Vannak-e mintázatok és gradiensek a fajgazdagságban? Ha igen, ezeket mi okozza?

Miért van egyes közösségekben több faj és másokban kevesebb? Vannak-e mintázatok és gradiensek a fajgazdagságban? Ha igen, ezeket mi okozza? Fajgazdagság Miért van egyes közösségekben több faj és másokban kevesebb? Vannak-e mintázatok és gradiensek a fajgazdagságban? Ha igen, ezeket mi okozza? biodiverzitás a természet változatosságának leírására

Részletesebben

Az ökológia alapjai. Diverzitás és stabilitás

Az ökológia alapjai. Diverzitás és stabilitás Az ökológia alapjai Diverzitás és stabilitás Diverzitás = sokféleség, változatosság a sokféleség kvantitatív megjelenítése biodiverzitás: a biológiai változatosság matematikai (kvantitatív) megjelenítése

Részletesebben

Az energia áramlása a közösségekben

Az energia áramlása a közösségekben Az energia áramlása a közösségekben minden biológiai entitásnak szüksége van: anyagra energiára kísértés: ugyanúgy kezelni az anyag- és energia körforgást mint szervezetek esetében DE: elvetettük a Clements

Részletesebben

ÁLTALÁNOS ÖKOLÓGIA. ELŐADÁS: Macalik Kunigunda. tel.: 0735 / GYAKORLAT: Szabó D. Zoltán

ÁLTALÁNOS ÖKOLÓGIA. ELŐADÁS: Macalik Kunigunda.   tel.: 0735 / GYAKORLAT: Szabó D. Zoltán ÁLTALÁNOS ÖKOLÓGIA ELŐADÁS: Macalik Kunigunda e-mail: kmacalik@gmail.com tel.: 0735 / 407010 GYAKORLAT: Szabó D. Zoltán KÖNYVÉSZET Begon, M., Townsend, C.R., Harper, J.L., 2006: Ecology from Individuals

Részletesebben

Általános ökológia előadás II. félév Szabó D. Zoltán http://okologia.wordpress.com

Általános ökológia előadás II. félév Szabó D. Zoltán http://okologia.wordpress.com Általános ökológia előadás II. félév Szabó D. Zoltán http://okologia.wordpress.com Felhasznált és javasolt irodalom: Begon, M., Harper, J.L., Townsend, C.R. 2006. Ecology Individuals, populations and communities.

Részletesebben

Az éghajlati övezetesség

Az éghajlati övezetesség Az éghajlati övezetesség Földrajzi övezetek Forró övezet Mérsékelt övezet Hideg övezet Egyenlítői öv Átmeneti öv Térítői öv Trópusi monszun vidék Meleg mérsékelt öv Valódi mérsékelt öv Hideg mérsékelt

Részletesebben

Biomassza és produktivitás közti összefüggések

Biomassza és produktivitás közti összefüggések Biomassza és produktivitás közti összefüggések adott NPP-t kisebb biomassza is megtermelhet ha erdőket összehasonlítunk nem-erdei terresztris rendszerekel biomassza kisebb a vízi rendszerekben P : B arányok

Részletesebben

Az Állatökológia tárgya

Az Állatökológia tárgya Információk Szentesi Árpád, egyetemi docens 1. Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék 7.727. sz. szoba 8758. sz. tel. mellék e-mail: szentesi@elte.hu 2. MTA Növényvédelmi Kutatóintézete Állattani Osztály

Részletesebben

Populáció A populációk szerkezete

Populáció A populációk szerkezete Populáció A populációk szerkezete Az azonos fajhoz tartozó élőlények egyedei, amelyek adott helyen és időben együtt élnek és egymás között szaporodnak, a faj folytonosságát fenntartó szaporodásközösséget,

Részletesebben

Diverzitás és stabilitás. Mi a biodiverzitás?

Diverzitás és stabilitás. Mi a biodiverzitás? Diverzitás és stabilitás Szemethy László, Phd egyetemi docens SZIE VMI Szemethy.Laszlo@MKK.SZIE.hu Mi a biodiverzitás? a sokféleség sokfélesége (JNP) tudományos paradigma (tudományterület is) a diverzitás

Részletesebben

Az ökológia alapjai NICHE

Az ökológia alapjai NICHE Az ökológia alapjai NICHE Niche Meghatározás funkció ill. alkalmazkodás szerint a növény- és állatfajok élő és élettelen környezetükbe eltérő módon illeszkednek be ott a többi élőlénytől többé-kevésbé

Részletesebben

Az ökológia története

Az ökológia története Az ökológia története Ókori természetszemlélet Ókori kelet (keleti vallások) Biblia Arisztotelész: Historia Animalium, Theophrastos XVI XVII. XVII. sz. demográfia N. Machiavelli (1526), J. Graunt (1662),

Részletesebben

Rovarökológia. Haszon: megporzás. Bevezetés: rovarok és az ember. Haszon: méhészet

Rovarökológia. Haszon: megporzás. Bevezetés: rovarok és az ember. Haszon: méhészet Haszon: megporzás Táplálékaink 1/3-a a megporzáshoz kötődik Virágos növények evolúciója Bevezetés: rovarok és az ember Terméstöbblet (megtermelt és fogyasztott mennyiség különbsége) pollinátorokkal és

Részletesebben

Paleobiológiai módszerek és modellek 11. hét

Paleobiológiai módszerek és modellek 11. hét Paleobiológiai módszerek és modellek 11. hét A diverzitás fajtái és mérőszámai Nagy őslénytani adatbázisok: Sepkoski The Fossil Record Paleobiology Database A diverzitás fogalma Diverzitás sokféleség az

Részletesebben

VEGETÁCIÓFORMÁCIÓK, FORMÁCIÓCSOPORTOK

VEGETÁCIÓFORMÁCIÓK, FORMÁCIÓCSOPORTOK VEGETÁCIÓFORMÁCIÓK, FORMÁCIÓCSOPORTOK Peel et al., Hydrol. Earth Syst. Sci., 11, 1633 1644, 2007 Peel et al., Hydrol. Earth Syst. Sci., 11, 1633 1644, 2007 Trópusi erdők (esőerdők) a legfajgazdagabb

Részletesebben

BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM

BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM Célok Tanulói teljesítmények növelése Tanulási motiváció kialakítása tevékenység, megfigyelés,

Részletesebben

Predáció szerepe a közösségszerkezet alakításában

Predáció szerepe a közösségszerkezet alakításában Predáció szerepe a közösségszerkezet alakításában Def.: A populáció méretet és/vagy a fajgazdagságot befolyásoló hatást zavarásnak (diszturbancia) nevezzük A zavarás lehet: predáció/herbivoria/parazitizmus

Részletesebben

Ez megközelítőleg minden trofikus szinten érvényes, mivel a fogyasztók általában a felvett energia legfeljebb 5 20 %-át képesek szervezetükbe

Ez megközelítőleg minden trofikus szinten érvényes, mivel a fogyasztók általában a felvett energia legfeljebb 5 20 %-át képesek szervezetükbe ÉLŐ RENDSZEREK ENERGIAFORGALMA Az egyes táplálkozási (trofikus) szinteket elérő energiamennyiség nemcsak a termelők által megkötött energiától függ, hanem a fogyasztók energiaátalakítási hatékonyságától

Részletesebben

Egy élőhelyen azok a populációk élhetnek egymás mellett, amelyeknek hasonlóak a környezeti igényeik. A populációk elterjedését alapvetően az

Egy élőhelyen azok a populációk élhetnek egymás mellett, amelyeknek hasonlóak a környezeti igényeik. A populációk elterjedését alapvetően az Társulás fogalma Egy adott helyen egy időben létező, együtt élő és összehangoltan működő növény- és állatpopulációk együttese. Az életközösségek többféle növény- és többféle állatpopulációból állnak. A

Részletesebben

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba 4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK Dr. Varga Csaba Talajképző tényezők 1. Növényzet, állatvilág 3. Éghajlat 5. Domborzat 7. Talajképző kőzet 9. Talaj kora 11. Emberi tevékenység 1. Természetes növényzet és állatvilág

Részletesebben

Dr. Torma A., egyetemi adjunktus. SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM, Környezetmérnöki Tanszék, Dr. Torma A. Készült: Változtatva: - 1/39

Dr. Torma A., egyetemi adjunktus. SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM, Környezetmérnöki Tanszék, Dr. Torma A. Készült: Változtatva: - 1/39 KÖRNYEZETVÉDELEM 5. Előadás 2011.10.05. Dr. Torma A., egyetemi adjunktus SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM, Környezetmérnöki Tanszék, Dr. Torma A. Készült: 13.09.2008. Változtatva: - 1/39 AZ ÖKOLÓGIA FOGALMA EREDETE

Részletesebben

Közösségek jellemzése

Közösségek jellemzése Közösségek jellemzése Egyensúlyi (determinisztikus) Nem-egyensúlyi (sztochasztikus) modellek, rendszerek: Szoros/erős biotikus kapcsolatok Kompetíció A habitatok homogének és telítettek Forráslimitáltság

Részletesebben

ÖKOLÓGIA FÖLDRAJZ ALAPSZAK (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ

ÖKOLÓGIA FÖLDRAJZ ALAPSZAK (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ ÖKOLÓGIA FÖLDRAJZ ALAPSZAK (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI FÖLDTUDOMÁNYI KAR FÖLDRAJZ-GEOINFORMATIKA INTÉZET Miskolc, 2019 TARTALOMJEGYZÉK 1. Tantárgyleírás

Részletesebben

Adatok statisztikai értékelésének főbb lehetőségei

Adatok statisztikai értékelésének főbb lehetőségei Adatok statisztikai értékelésének főbb lehetőségei 1. a. Egy- vagy kétváltozós eset b. Többváltozós eset 2. a. Becslési problémák, hipotézis vizsgálat b. Mintázatelemzés 3. Szint: a. Egyedi b. Populáció

Részletesebben

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) (KM002_1) 2. A környezetvédelem ökológiai alapjai 2016/2017-es tanév I. félév Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, AHJK, Környezetmérnöki Tanszék Bármely faj bárhol, bármilyen mennyiségben megtalálható

Részletesebben

ÖKOLÓGIA OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉS FÖLDRAJZTANÁR (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ

ÖKOLÓGIA OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉS FÖLDRAJZTANÁR (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ ÖKOLÓGIA OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉS FÖLDRAJZTANÁR (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI FÖLDTUDOMÁNYI KAR FÖLDRAJZ-GEOINFORMATIKA INTÉZET Miskolc, 2019 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

A monszun szél és éghajlat

A monszun szél és éghajlat A monszun szél és éghajlat Kiegészítő prezentáció a 7. osztályos földrajz tananyaghoz Készítette : Cseresznyés Géza e-mail: csgeza@truenet.hu Éghajlatok szélrendszerek - ismétlés - Az éghajlati rendszer

Részletesebben

A szárazföldi növénytársulások szerkezete

A szárazföldi növénytársulások szerkezete A szárazföldi növénytársulások szerkezete A szerkezet és a növénytársulás definíciója Redukcionisták, Gleason, egyedi tulajdonságok hangsúlyozása Holisták, Clements, szuperorganizmus Fiziognómiai szerkezet

Részletesebben

Populációs kölcsönhatások. A populációs kölcsönhatások jelentik az egyedek biológiai környezetének élő (biotikus) tényezőit.

Populációs kölcsönhatások. A populációs kölcsönhatások jelentik az egyedek biológiai környezetének élő (biotikus) tényezőit. Populációs kölcsönhatások A populációs kölcsönhatások jelentik az egyedek biológiai környezetének élő (biotikus) tényezőit. A populációk között kialakulhatnak közvetett vagy közvetlen kapcsolatok. Ezek

Részletesebben

Hosszú távú vizsgálat jobban kimutatja a társulási szabályok változásait a másodlagos szukcesszió során, mint a tér-idő helyettesítés módszere

Hosszú távú vizsgálat jobban kimutatja a társulási szabályok változásait a másodlagos szukcesszió során, mint a tér-idő helyettesítés módszere Hosszú távú vizsgálat jobban kimutatja a társulási szabályok változásait a másodlagos szukcesszió során, mint a tér-idő helyettesítés módszere Anikó Csecserits, Melinda Halassy, Barbara Lhotsky, Tamás

Részletesebben

BIOLÓGIA 7. ELLENŐRZŐ FELADATLAPOK

BIOLÓGIA 7. ELLENŐRZŐ FELADATLAPOK Dr. Paál Tamásné Natúra sorozat BIOLÓGIA 7. ELLENŐRZŐ FELADATLAPOK (Raktári száma: RE00774/F) Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 1. A) feladatlap megoldásai A trópusi területek természetes élővilága 1. feladat

Részletesebben

Bevezetés az ökológiába Szerkesztette: Vizkievicz András

Bevezetés az ökológiába Szerkesztette: Vizkievicz András Vizsgakövetelmények Ismerje a(z élettelen és élő) környezet fogalmát. Elemezzen tűrőképességi görbéket: minimum, maximum, optimum, szűk és tág tűrés. Legyen képes esettanulmányok alapján a biológiai jelzések

Részletesebben

Szárazodás és annak következményei az Ugróvillás rovarokra (Collembola) TÉMAVEZETŐ: DOMBOS MIKLÓS PH. D.

Szárazodás és annak következményei az Ugróvillás rovarokra (Collembola) TÉMAVEZETŐ: DOMBOS MIKLÓS PH. D. Szárazodás és annak következményei az Ugróvillás rovarokra (Collembola) KÉSZÍTETTE: KOCSIS BALÁZS TÉMAVEZETŐ: DOMBOS MIKLÓS PH. D. TUDOMÁNYOS FŐMUNKATÁRS, MTA -ATK TAKI 1 Célkitűzés A szárazodás által

Részletesebben

Nagytestű növényevők hatása a biodiverzitásra

Nagytestű növényevők hatása a biodiverzitásra Nagytestű növényevők hatása a biodiverzitásra NÖVÉNYEVŐ VADFAJOK TÁPLÁLKOZÁSBIOLÓGIÁJA Dr. Katona Krisztián SZIE VMI Spike E. van Wieren and Jan P. Bakker: The Impact of Browsing and Grazing Herbivores

Részletesebben

Energiaáramlás a közösségekben

Energiaáramlás a közösségekben Energiaáramlás a közösségekben A Napból származó és a vízbe/talajba jutó energia sorsa Lindeman (1942) - energetika (Elton 1927) IBP Biomassza = szervezetek területegységre eső tömege energia (joule/m2)

Részletesebben

Ha a Föld csupán egy egynemű anyagból álló síkfelület lenne, ahol nem lennének hegyek és tengerek, akkor az éghajlatot csak a napsugarak beesési

Ha a Föld csupán egy egynemű anyagból álló síkfelület lenne, ahol nem lennének hegyek és tengerek, akkor az éghajlatot csak a napsugarak beesési A Forró övezet Ha a Föld csupán egy egynemű anyagból álló síkfelület lenne, ahol nem lennének hegyek és tengerek, akkor az éghajlatot csak a napsugarak beesési szöge, vagyis a felszínnel bezárt szöge határozná

Részletesebben

TÁRSULÁSOK ÉS DIVERZITÁS

TÁRSULÁSOK ÉS DIVERZITÁS TÁRSULÁSOK ÉS DIVERZITÁS Vadbiológia és ökológia h Jellemezôi g Törvényszerûen ismétlôdô, g Állandó megjelenésû, g Meghatározott környezeti igényû élôlényegyüttes h Biocönózis = fitocönózis + zoocönózis

Részletesebben

A vízi ökoszisztémák

A vízi ökoszisztémák A vízi ökoszisztémák Az ökoszisztéma Az ökoszisztéma, vagy más néven ökológiai rendszer olyan strukturális és funkcionális rendszer, amelyben a növények, mint szerves anyag termelők, az állatok mint fogyasztók,

Részletesebben

A SZERB KÖZTÁRSASÁG OKTATÁSI, TUDOMÁNYOS ÉS TECHNOLÓGIAI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUMA SZERB BIOLÓGIAI TÁRSASÁG

A SZERB KÖZTÁRSASÁG OKTATÁSI, TUDOMÁNYOS ÉS TECHNOLÓGIAI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUMA SZERB BIOLÓGIAI TÁRSASÁG A SZERB KÖZTÁRSASÁG OKTATÁSI, TUDOMÁNYOS ÉS TECHNOLÓGIAI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUMA SZERB BIOLÓGIAI TÁRSASÁG BIOLÓGIATESZT AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁK VIII. OSZTÁLYA SZÁMÁRA Községi verseny, 2019. 03. 09. Kód:

Részletesebben

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) (KM002_1) 2. A környezetvédelem ökológiai alapjai 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Az ökológia fogalma ecology = szünbiológia Szünbiológia

Részletesebben

Biológia a 7 8. évfolyama számára A biológia tantárgy tanításának céljai és feladatai

Biológia a 7 8. évfolyama számára A biológia tantárgy tanításának céljai és feladatai Biológia a 7 8. évfolyama számára A biológia tantárgy tanításának céljai és feladatai Az ember és természet műveltségterület és ezen belül a biológia tantárgy középpontjában a természet és az azt megismerni

Részletesebben

Vadbiológia és ökológia II.

Vadbiológia és ökológia II. Vadbiológia és ökológia II. Populációk kölcsönhatásai Dr. Szemethy László Az élőlények nem önmagukban, hanem a legkülönbözőbb módokon együtt élve, életközösséget formálva léteznek. számos esetben kölcsönös

Részletesebben

Életmenet összetevők: Méret -előnyök és hátrányok versengés, predáció, túlélés optimális méret kiszelektálódása

Életmenet összetevők: Méret -előnyök és hátrányok versengés, predáció, túlélés optimális méret kiszelektálódása Életmenet evolúció kérdések: 1. egyedi életmenet tulajdonságok Miért van a sarlósfecskéknek kis fészekaljuk? 2. kapcsolat életmenet-összetevők között arány ivarérett kor és élethossz között: emlősök 1,3;

Részletesebben

Kivilágosodó erdők. Elhelyezkedése, éghajlata, növényei. A csimpánz és a nílusi krokodil

Kivilágosodó erdők. Elhelyezkedése, éghajlata, növényei. A csimpánz és a nílusi krokodil Kivilágosodó erdők Elhelyezkedése, éghajlata, növényei. A csimpánz és a nílusi krokodil 10-20. szélességi fokok között. Afrika > Ausztrália > India > Dél-Amerika Az esőerdők és a szavanna közötti átmenet:

Részletesebben

Csorba György természettudományos feladatmegoldó verseny

Csorba György természettudományos feladatmegoldó verseny Biológia 2. forduló 1. Melyik térképvázlat ábrázolja a sivatagokat, melyik a szavannákat, és melyik a trópusi esőerdőket? Írd a nevüket a megfelelő térkép alá! (3 p.) a) Húzd alá azokat az állításokat,

Részletesebben

I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó

I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó Szóbeli tételek I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó baktériumokat és a védőoltásokat! 2. Jellemezd

Részletesebben

Fö ldrajzi anal ó gia alkalmazása kl ímaszcen. ári. és ért. és ében. ékel. KR KÉPZÉS 2008. november 27 28

Fö ldrajzi anal ó gia alkalmazása kl ímaszcen. ári. és ért. és ében. ékel. KR KÉPZÉS 2008. november 27 28 Fö ldrajzi anal ó gia alkalmazása kl ímaszcen ári ó k elemzés ében és ért ékel és ében KR KÉPZÉS 2008. november 27 28 Horváth Levente levente.horvath@uni corvinus.hu Klímav maváltoz ltozás John Tyndall

Részletesebben

BIOLÓGIAI PRODUKCIÓ. Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása

BIOLÓGIAI PRODUKCIÓ. Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása BIOLÓGIAI PRODUKCIÓ Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása az elsődleges v. primer produkció; A fogyasztók és a lebontók

Részletesebben

A hajtástengely (szár) és a fatörzs morfológiája és szövettana

A hajtástengely (szár) és a fatörzs morfológiája és szövettana A hajtástengely (szár) és a fatörzs morfológiája és szövettana A HAJTÁS ÉLETTARTAMA EGYSZER TERMŐK SOKSZOR TERMŐK EGYÉVESEK EGY VEGETÁCIÓS PERIÓDUS Efemerek (PÁR HÓNAP) ÁTTELELŐ EGYÉVESEK ÉVELŐ FÁK, GEOFITONOK

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELEM- VÍZGAZDÁLKODÁS ISMERETEK

KÖRNYEZETVÉDELEM- VÍZGAZDÁLKODÁS ISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2017. május 17. KÖRNYEZETVÉDELEM- VÍZGAZDÁLKODÁS ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2017. május 17. 8:00 Időtartam: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK

Részletesebben

GEOGRÁFUS MSC záróvizsgatételek, Terület- és településfejlesztés szakirány. (GEOGRÁFUS I. záróvizsgabizottság)

GEOGRÁFUS MSC záróvizsgatételek, Terület- és településfejlesztés szakirány. (GEOGRÁFUS I. záróvizsgabizottság) GEOGRÁFUS MSC záróvizsgatételek, 2011 -Terület- és településfejlesztés szakirány (GEOGRÁFUS I. záróvizsgabizottság) 1) A hazai munkaerőpiac területi jellemzői (1989-től napjainkig) 2) A magyar ipar ágazati

Részletesebben

Niche. Tárgya a fajok koegzisztenciájának problémája A fogalom fejlődése: Toleranciahatárok! A hutchinsoni niche fogalom definíciója:

Niche. Tárgya a fajok koegzisztenciájának problémája A fogalom fejlődése: Toleranciahatárok! A hutchinsoni niche fogalom definíciója: Niche Tárgya a fajok koegzisztenciájának problémája A fogalom fejlődése: Grinnell térbeli Elton funkcionális Hutchinson hipertérfogat modell Juhász-Nagy niche értelmezése A hutchinsoni niche fogalom definíciója:

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens Ember és környezete az idő függvényében Barótfi, 2008 Ember és környezete az idő függvényében Barótfi, 2008 Nooszféra

Részletesebben

Tanmenet a Mándics-Molnár: Biológia 9. Emelt szintű tankönyvhöz

Tanmenet a Mándics-Molnár: Biológia 9. Emelt szintű tankönyvhöz Tanmenet a Mándics-Molnár: Biológia 9. Emelt szintű tankönyvhöz Óraszám Cím 1. Áttekintés Megjegyzés 2. Az élet természete rendezettség, szerveződés szintek 3. Az élet természete anyagcsere, szaporodás,

Részletesebben

MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM

MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM I. félév Az élőlények rendszerezése A vírusok Az egysejtűek Baktériumok Az eukariota egysejtűek A gombák A zuzmók

Részletesebben

EMELT SZINTŰ ETOLÓGIA. Alkalmazkodás ellenséges környezethez avagy élet a fagyban. Pongrácz Péter

EMELT SZINTŰ ETOLÓGIA. Alkalmazkodás ellenséges környezethez avagy élet a fagyban. Pongrácz Péter EMELT SZINTŰ ETOLÓGIA Alkalmazkodás ellenséges környezethez avagy élet a fagyban Pongrácz Péter Ellenséges környezet (relatív fogalom) Minden környezet minden időpontban tartalmaz potenciálisan ártalmas

Részletesebben

Erdei élőhelyek kezelése

Erdei élőhelyek kezelése Erdei élőhelyek kezelése Patás vadfajaink ökológiai szerepe az erdei ökoszisztémákban. Dr. Katona Krisztián SZIE VMI A túlszaporodott (vad)kár-okozók Fotó: Gáspár Gábor 1 A kisgyerek még tudja., gazdálkodóként

Részletesebben

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök Tartalom 5. évfolyam... 1 Tájékozódás a térképen, térképismeret... 1 Az időjárás és az éghajlat elemei... 2 A földfelszín változása...2 Környezetünk élővilága... 3 6. évfolyam... 4 Tájékozódás a térképen

Részletesebben

Energia. Abiotikus rendszer. élőhelyeken. Magyarországon környezetszennyező az egy főre eső települési hulladék

Energia. Abiotikus rendszer. élőhelyeken. Magyarországon környezetszennyező az egy főre eső települési hulladék MINDENÖSSZEFÜGGMINDENNEL Táplálékhálózatok a városi v élőhelyeken Kölcsönhatások Körforgások Energia felhasználása Abiotikus X abiotikus Hőmérséklet és csapadék= klíma Abiotikus X biotikus Biotikus X abiotikus

Részletesebben

Általános klimatológia gyakorlat

Általános klimatológia gyakorlat Általános klimatológia gyakorlat Gál Tamás PhD hallgató tgal@geo.u-szeged.hu SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék 2009. április 2. Általános klimatológia gyakorlat III. Házi feladat. Természetes állapotban

Részletesebben

Ökológiai földhasználat

Ökológiai földhasználat Ökológiai földhasználat Ökológia Az ökológia élőlények és a környezetük közötti kapcsolatot vizsgálja A kapcsolat színtere háromdimenziós környezeti rendszer: ökoszisztéma Ökoszisztéma: a biotóp (élethely)

Részletesebben

Távérzékelés és ökológia (remote sensing)

Távérzékelés és ökológia (remote sensing) Távérzékelés és ökológia (remote sensing) Alap megfigyelések - a vegetáció a víz és a csupasz földfelszín a beérkező sugárzás eltérő hullámhosszúságú részeit veri vissza illetve nyeli el - Azaz a visszavert

Részletesebben

Az ökoszisztéma vizsgálata. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó

Az ökoszisztéma vizsgálata. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Az ökoszisztéma vizsgálata Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Az ökoszisztéma vizsgálata Az ökológia sohasem egyes kiragadott élőlényegyedekkel, hanem azok populációival, azaz halmazszintű attribútumokkal

Részletesebben

Szigetbiogeográfia: szigetek, területek és kolonizáció

Szigetbiogeográfia: szigetek, területek és kolonizáció Szigetbiogeográfia: szigetek, területek és kolonizáció - ökológia legrégebbi két felismerése: a diverzitás az egyenlítőhöz közeledve nő és a terület nagysággal együtt növekszik a fajszám is - sziget fajszáma

Részletesebben

ÁLTALÁNOS ÖKOLÓGIA (bb2n1101, aa2n1020) 2014/2015 I. félév

ÁLTALÁNOS ÖKOLÓGIA (bb2n1101, aa2n1020) 2014/2015 I. félév ÁLTALÁNOS ÖKOLÓGIA (bb2n1101, aa2n1020) 2014/2015 I. félév Oktatók Herczeg Gábor ÁRT (egy. adjunktus, D-7. em. 729. szoba, t:8760) Hegyi Gergely ÁRT (egy. adjunktus, D-7. em. 712. szoba, t:8756) Kalapos

Részletesebben

KÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ...

KÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ... Tompáné Balogh Mária KÖRNYEZETISMERET Élô és élettelen természet TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK. osztályos tanulók részére............. a tanuló neve pauz westermann AZ ÉLÔ ÉS ÉLETTELEN TERMÉSZET ALAPISMERETEI.

Részletesebben

Természetvédelem. 2. gyakorlat: A természetvédelem alapfogalma: a biodiverzitás

Természetvédelem. 2. gyakorlat: A természetvédelem alapfogalma: a biodiverzitás Természetvédelem 2. gyakorlat: A természetvédelem alapfogalma: a biodiverzitás Amiről a mai gyakorlaton szó lesz: A biodiverzitás fogalma és szintjei Kulcsfajok és kulcsforrások A biodiverzitás megoszlása

Részletesebben

A kurzussal kapcsolatos információk elérhetősége http://zeus.nyf.hu/~szept/kurzusok.htm Irodalom: Standovár T., Primack, R.B. 2001. A Természetvédelmi biológia alapjai. 35-57 oldal, 265-281 oldal Pásztor

Részletesebben

Anyag és energia az ökoszitémában -produkcióbiológia

Anyag és energia az ökoszitémában -produkcióbiológia Prudukcióbiológia Anyag és energia az ökoszitémában -produkcióbiológia Vadbiológia és ökológia #09 h Tárgya # A bioszférában lejátszódó biológia termelés folyamatai # Az élô szervezetek anyag- és energiaforgalma

Részletesebben

HELYI TANTERV. Földrajz

HELYI TANTERV. Földrajz HELYI TANTERV Földrajz 9. nyelvi előkészítő évfolyam Heti: 1 óra keret Európa földrajza 4 Magyarország földrajza 10 Társadadlmi folyamatok a 21. század elején 2 Helyünk a világegyetemben 1 A Föld szerkezete

Részletesebben

A természet láthatatlan szolgáltatásai ingyenesek, és gyakran magától értetődőnek tekintjük azokat pedig értékesek és veszélyeztetettek

A természet láthatatlan szolgáltatásai ingyenesek, és gyakran magától értetődőnek tekintjük azokat pedig értékesek és veszélyeztetettek TERMÉSZET ÉS BIODIVERZITÁS Miért fontos Önnek is? A biodiverzitás az élet biológiai sokféleségét jelenti. Ez jólétünk és gazdaságunk alapja Az élelem, a víz, a levegő, az egészség, a talaj termőképessége

Részletesebben

VÁLASZTHATÓ TANTÁRGY 3 kredit, 90 óra, 1 félév 10 óra előadás 4 óra előadás 20 óra gyakorlat óra önálló munka 86 óra önálló munka

VÁLASZTHATÓ TANTÁRGY 3 kredit, 90 óra, 1 félév 10 óra előadás 4 óra előadás 20 óra gyakorlat óra önálló munka 86 óra önálló munka NAPPALI VÁLASZTHATÓ TANTÁRGY 3 kredit, 90 óra, 1 félév LEVELEZŐ 10 óra előadás 4 óra előadás 20 óra gyakorlat --- 60 óra önálló munka 86 óra önálló munka szemináriumi kiselőadás gyakorlati feladatok 2

Részletesebben

Horváth Mária: Földtörténet gyakorlat IV. 2007

Horváth Mária: Földtörténet gyakorlat IV. 2007 Horváth Mária: Földtörténet gyakorlat IV. 2007 Kainozoikum Környezettan és környezettudomány szakos hallgatók részére Oktatási segédanyag İsföldrajz (www.humboldt.edu) Paleogén Határai: 65.5-23.0 m év

Részletesebben

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves Leíró éghajlattan_2 Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves potenciális evapostranpiráció csapadék évszakos

Részletesebben

Predáció populációdinamikai hatása

Predáció populációdinamikai hatása Predáció populációdinamikai hatása Def.: olyan szervezet, amely a zsákmányát, annak elfogása után, megöli és elfogyasztja. (Ellentétben: herbivor, parazitoid, ahol késleltetett a hatás, de ezekre is a

Részletesebben

Biomatematika 2 Orvosi biometria

Biomatematika 2 Orvosi biometria Biomatematika 2 Orvosi biometria 2017.02.05. Orvosi biometria (orvosi biostatisztika) Statisztika: tömegjelenségeket számadatokkal leíró tudomány. A statisztika elkészítésének menete: tanulmányok (kísérletek)

Részletesebben

POPULÁCIÓBIOLÓGIA I. Alapok. Miért nincsen minden élőlény mindenhol jelen minden időpillanatban?

POPULÁCIÓBIOLÓGIA I. Alapok. Miért nincsen minden élőlény mindenhol jelen minden időpillanatban? POPULÁCIÓBIOLÓGIA 1. Bevezetés az ökológiába. 2. Niche, életfeltételek, források 3. Demográfiai alapok. Populációdinamika I. 4. Populációdinamika II. 5. Populációdinamika III. Populációk térben 6. Elemi

Részletesebben

OSZTÁLYOZÓ VIZSGA TÉMAKÖREI Biológia tantárgyból

OSZTÁLYOZÓ VIZSGA TÉMAKÖREI Biológia tantárgyból OSZTÁLYOZÓ VIZSGA TÉMAKÖREI Biológia tantárgyból Vizsga feltétele: - írásbeli, - szóbeli Tankönyv: Biológia 7 (Mozaik kiadó) Segédanyag: Biológia 7 munkafüzet (Mozaik kiadó) 7. évfolyamon: - Forró éghajlati

Részletesebben

Felkészülés: Berger Józsefné Az ember című tankönyvből és Dr. Lénárd Gábor Biologia II tankönyvből.

Felkészülés: Berger Józsefné Az ember című tankönyvből és Dr. Lénárd Gábor Biologia II tankönyvből. Minimum követelmények biológiából Szakkközépiskola és a rendes esti gimnázium számára 10. Évfolyam I. félév Mendel I, II törvényei Domináns-recesszív öröklődés Kodomináns öröklődés Intermedier öröklődés

Részletesebben

A változat (1,5+1,5 óra)

A változat (1,5+1,5 óra) Biológia egészségtan 7 8. évfolyam számára A változat (1,5+1,5 óra) A biológia tantárgy tanításának céljai és feladatai Az ember és természet műveltségterület és ezen belül a biológia tantárgy középpontjában

Részletesebben

GEOGRÁFUS MSC záróvizsgatételek, Terület- és településfejlesztés szakirány (GEOGRÁFUS I. záróvizsgabizottság)

GEOGRÁFUS MSC záróvizsgatételek, Terület- és településfejlesztés szakirány (GEOGRÁFUS I. záróvizsgabizottság) Terület- és településfejlesztés szakirány (GEOGRÁFUS I. záróvizsgabizottság) 1) A hazai munkaerőpiac területi jellemzői (1989-től napjainkig) 2) A magyar ipar ágazati és területi átalakulása (1989-től

Részletesebben

Biológia 7 8. évfolyam számára

Biológia 7 8. évfolyam számára Biológia 7 8. évfolyam számára A változat (A kiadó honlapjáról letölthető az ajánlás 2+1 órás változata is) A biológia tantárgy tanításának céljai és feladatai Az ember és természet műveltségterület és

Részletesebben

Szarvasmarha- és juh legelés szerepe a Pannon szikes gyepek Natura 2000-es élőhelyek fenntartásában március Gödöllő

Szarvasmarha- és juh legelés szerepe a Pannon szikes gyepek Natura 2000-es élőhelyek fenntartásában március Gödöllő Tóth Edina, Valkó Orsolya, Deák Balázs, Kelemen András, Miglécz Tamás, Tóthmérész Béla, Török Péter Szarvasmarha- és juh legelés szerepe a Pannon szikes gyepek Natura 2000-es élőhelyek fenntartásában 2016.

Részletesebben

C vitamin bioszintézis

C vitamin bioszintézis Ember és evolúció Tartalomból Az emberi szervezet evolúciós kényszerei A csupasz majom Az ember evolúciós hatása más élőlényekre A környezet kényszerei és a kulturális evolúció Evolúció a jövőben Ágyéksérv

Részletesebben

Fajok közötti kapcsolatok

Fajok közötti kapcsolatok Egyedek közötti kölcsönkapcsolatok Környezete = a környék ható tényezôi Fajok közötti kapcsolatok Vadbiológia és ökológia h Az egymásra ható egyedek lehetnek g Fajtársak - interspecifikus kapcsolatok #

Részletesebben

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Szabadon választható tantárgy: biológia 11-12. évfolyam

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Szabadon választható tantárgy: biológia 11-12. évfolyam 1 Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Szabadon választható tantárgy: biológia 11-12. évfolyam 2 Tantárgyi struktúra és óraszámok A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma 11. évfolyam

Részletesebben

Beiskolázási tájékoztató

Beiskolázási tájékoztató Orosháza Városi Önkormányzat Táncsics Mihály Gimnázium és Szakközépiskolája A VERSENYKÉPES TUDÁS ISKOLÁJA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM REZIDENS ISKOLÁJA OROSHÁZA, Táncsics u. 2-4. Tel.: 68/ 411-362 Beiskolázási

Részletesebben

Agroökológiai rendszerek biogeokémiai ciklusai és üvegházgáz-kibocsátása

Agroökológiai rendszerek biogeokémiai ciklusai és üvegházgáz-kibocsátása Agroökológiai rendszerek biogeokémiai ciklusai és üvegházgáz-kibocsátása Biogeokémiai ciklusok általános jellemzői: kompartmentek vagy raktárak tartózkodási idő áramok (fluxusok) a kompartmentek között

Részletesebben

Altruizmus. Altruizmus: a viselkedés az adott egyed fitneszét csökkenti, de másik egyed(ek)ét növeli. Lehet-e önző egyedek között?

Altruizmus. Altruizmus: a viselkedés az adott egyed fitneszét csökkenti, de másik egyed(ek)ét növeli. Lehet-e önző egyedek között? Altruizmus Altruizmus: a viselkedés az adott egyed fitneszét csökkenti, de másik egyed(ek)ét növeli. Lehet-e önző egyedek között? Altruizmus rokonok között A legtöbb másolat az adott génről vagy az egyed

Részletesebben

Altruizmus. Altruizmus: a viselkedés az adott egyed fitneszét csökkenti, de másik egyed(ek)ét növeli. Lehet-e önző egyedek között?

Altruizmus. Altruizmus: a viselkedés az adott egyed fitneszét csökkenti, de másik egyed(ek)ét növeli. Lehet-e önző egyedek között? Altruizmus Altruizmus: a viselkedés az adott egyed fitneszét csökkenti, de másik egyed(ek)ét növeli. Lehet-e önző egyedek között? Altruizmus rokonok között A legtöbb másolat az adott génről vagy az egyed

Részletesebben

Táplálkozási stratégiák

Táplálkozási stratégiák INPUT (táplálék) Felvétel Hő Anyagcsere-folyamatok Táplálkozási stratégiák Simon Edina Ökológia II. 2012. November 26. Növekedés Tárolás Védelem Károsodások kiküszöbölése Szaporodás OUTPUT (utód) Predátorok

Részletesebben

Dekomponálás, detritivoria

Dekomponálás, detritivoria Dekomponálás, detritivoria Def.: azon szervezetek tevékenysége, amelyek elhalt szerves anyag feldarabolását, bontását és a mineralizáció útjára irányítását végzik. Forrásfüggvényük: dr = dt F( R), amelyből

Részletesebben

A vegetáció felmérésében. 1. előadás

A vegetáció felmérésében. 1. előadás A vegetáció felmérésében használt mintavételi módszerek Növényökológiai módszerek 1. előadás Mintavételezés é célja A mintavételezési módszerek kifejlesztésének é k mozgatórugója ój a lustaság A cél az

Részletesebben

JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam

JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM 7. évfolyam A szilárd Föld anyagai és Földrajzi övezetesség alapjai Gazdasági alapismeretek Afrika és Amerika földrajza Környezetünk

Részletesebben

2013/2014.tanév TANMENET. a 11. osztály esti gimnázium biológia tantárgyának tanításához.

2013/2014.tanév TANMENET. a 11. osztály esti gimnázium biológia tantárgyának tanításához. 2013/2014.tanév TANMENET a 11. osztály esti gimnázium biológia tantárgyának tanításához. Összeállította: Ellenőrizte: Jóváhagyta:..... munkaközösség vezető igazgató Sopron, 2013. szeptember 01. Összeállította:

Részletesebben

Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett

Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett Cserhalmi Dóra (környezettudomány szak) Témavezető: Balogh János (MTA-SZIE, Növényökológiai Kutatócsoport) Külső konzulens: Prof.

Részletesebben

Néhány feladatnak több megoldása van! Keresd meg valamennyit!

Néhány feladatnak több megoldása van! Keresd meg valamennyit! TITOK 2007 HERMAN OTTÓ VERSENY 7. OSZTÁLY 1. FORDULÓ Néhány feladatnak több megoldása van! Keresd meg valamennyit! 1. Hol található a Föld legnagyobb trópusi sivatagja? (A) Ázsiában (B) Ausztráliában (C)

Részletesebben

Négy, többé-kevésbé jól elkülöníthető évszak jellemzi Évi középhőmérséklet: 0-20 oc között mozog Évi közepes hőingása: A legmelegebb hónapok

Négy, többé-kevésbé jól elkülöníthető évszak jellemzi Évi középhőmérséklet: 0-20 oc között mozog Évi közepes hőingása: A legmelegebb hónapok Mérsékelt övezet Elhelyezkedés Négy, többé-kevésbé jól elkülöníthető évszak jellemzi Évi középhőmérséklet: 0-20 oc között mozog Évi közepes hőingása: A legmelegebb hónapok középhőmérséklete: 15-25 oc,

Részletesebben

Biológia 7. évfolyam osztályozó- és javítóvizsga követelményei

Biológia 7. évfolyam osztályozó- és javítóvizsga követelményei Biológia 7. évfolyam osztályozó- és javítóvizsga követelményei 1. Forró éghajlati övezet: növényzeti övei, az övek éghajlata, talaja esőerdő, trópusi lombhullató erdőszerkezete, szavanna, sivatagok jellemzése

Részletesebben