Altruizmus. Altruizmus: a viselkedés az adott egyed fitneszét csökkenti, de másik egyed(ek)ét növeli. Lehet-e önző egyedek között?

Átírás

1 Altruizmus Altruizmus: a viselkedés az adott egyed fitneszét csökkenti, de másik egyed(ek)ét növeli. Lehet-e önző egyedek között?

2 Altruizmus rokonok között A legtöbb másolat az adott génről vagy az egyed fitneszének maximalizálásával vagy a rokonok (bizonyos valószínűséggel azonos géneket hordozók) fitneszének növelésével érhető el - altruizmus rokonok között (ivadékgondozás, családi csoportok stb.) - rokonszelekció. Rokonszelekció: olyan viselkedésre irányuló szelekció, amely csökkenti az adott egyed túlélési, szaporodási esélyeit miközben növeli a rokonokét (Maynard-Smith, 1964). Rokonsági fok (r): annak a valószínűsége, hogy két közös származású egyed egy adott génlokuszán azonos allélok legyenek.

3 Rokonsági fok diploid ivaros szaporodásnál: a közvetlen rokonok között (szülő-utód, testvérek): ½(50%) rokonságban távolodva mindig feleződik (nagyszülőunoka, első unokatestvérek: ¼) bizonyíték: Hamilton hangyái haplo-diploid szaporodás (hímek haploidok, nőstények diploidok) dolgozók (testvérek): r=¾ dolgozók-királynő (gyerek-anya): ½ dolgozók-hímek (testvérek): ¼ altruizmus: dolgozó-dolgozó: nagy; dolgozó-királynő: közepes dolgozó-hím: kicsi

4 Altruizmus nem rokon állatok között reciprok altruizmus: egyszer nekem egyszer neked (pl. galambok egymást tisztogatják) vagy amilyen az adjon Isten, olyan a fogadj Isten (a barátságos idegennel megéri barátságosnak lenni) fontos az igazi altruista és a csaló megkülönböztethetősége; kölcsönösség és egyedi haszon: az együttműködés mindenkinek nettó nyereséget jelent (pl. zsákmányszerzés, ragadozó elleni védekezés); ellenpélda, ami erősíti a szabályt altruizmus és manipuláció: a segítséget nyújtónak semmi haszna sincs (pl. fészekparazitizmus: kakukk és tojásaikat kiköltő énekesmadarak) vagy a csalók (galambok akik elfogadják a tisztogatást, de nem viszonozzák) a csalók aránya korlátozott a populációban, nem tudnak uralkodóvá válni

5 Alkalmazkodás (adaptáció) az egyedek (gének, viselkedésformák stb.) sokféleségéből az adott környezetnek legjobban megfelelők kiválogatódása a természetes szelekció révén; (pl. sas és a veréb repülési képessége a saját élőhelyén egyformán jó) a szűkebb környezethez való alkalmazkodás miatt eltérések a populáción belül - minden egyed a saját egyedi környezetéhez alkalmazkodott leginkább a közelben valószínűleg rokonok élnek - rokonokkal párzás beltenyésztés egy határon túl a rossz allélok felhalmozódása miatt káros lehet (nem biztos!) megoldás: a fiatalok elköltözése (nem túl távolra) DE messziről érkező idegen rossz genetikai tulajdonságokat hozhat be kerülik az ezekkel való szaporodást

6 Az ökológiai kényszerfeltételekhez való alkalmazkodás kvalitatív vizsgálata rokon fajok összehasonlítása különböző környezetben afrikai patások (Jarman, 1974): meghatározó az élőhely jellege, ez hat a táplálékra, a testnagyságra, a szociális viselkedésre, a párzási rendszerre, a ragadozókkal szembeni védekezésre további hatások pl. az ivari dimorfizmusra

7 Az ökológiai kényszerfeltételekhez való alkalmazkodás rokon fajok vizsgálata

8 Viselkedés, adaptáció, evolúció Alapkérdés: Hogyan viselkednek az állatok az adott ökológiai környezetben és mi váltja ki az adott viselkedést? Válaszok típusai 1: proximális (közvetlen) okok: pl. kiváltó ingerek ultimális (végső) okok: mert ez adaptív

9 Válaszok típusai 2: Egyedfejlődésen alapuló válasz: ezt tanulta, ezek a gének aktiválódnak az adott korban stb. (proximális) Törzsfejlődésen alapuló válasz, a viselkedés kialakulása a törzsfejlődésben: ez alakult ki (? miért?) Oksági (kauzális) válasz: a környezeti ingerek hatásaira és/vagy fiziológiai folyamatok eredményeképpen. (proximális) Funkcionális válasz: az adaptív érték (előny az adott környezet által kiváltott természetes szelekcióban) ill. a fitnesz növelése (ultimális) ennek alapján lehet valóban megérteni és befolyásolni a viselkedést (pl. vadgazdálkodási célból)

10 Viselkedés és evolúció A viselkedésökológia a funkcionális választ keresi. az egyed viselkedése legtöbbször nem öncélú, rögtönzött, hanem válasz a környezet ingereire, alkalmazkodás az ökológiai kényszerfeltételekhez (pl. a kérődző vadfajok a kéreghántása nem rossz szokás, hanem a hiányzó tápanyagok megszerzése) a viselkedés megértéséhez ezeket az ingereket, kényszerfeltételeket meg kell ismerni (pl. kutya és mókus akadály-kikerülése: a kutya őse, a farkas a síkságon a préda közvetlen megközelítésével sikeres, a mókusnak az ágakon kerülőutat kell választania) szükséges feltárni a viselkedés kialakulásának evolúciós történetét is (pl. hím farkaspókok nászajándéka: semmi préda préda kokonban csak kokon)

11 Az oroszlánok esete

12 Az állatok optimálisan alkalmazkodtak a környezetükhöz. (?) De: nem mindenre van környezeti kényszer: a neutrális jellegeknek nincs hatása a fitneszre, nem szelektálódnak; állandóan változó környezet - időkésés: mindig egy korábbihoz alkalmazkodtak gyors környezetváltozás hibás viselkedések (pl. rovarok fénybe repülése); a szelekció nem közvetlenül a génekre, hanem az egyedekre (géntársulások összegzett eredményére) hat, a rosszabb gének elbújhatnak egy jobb géntársulásban; Eredmény: fennmarad a genetikai diverzitás (sokféleség)