Intraspecifikus verseny
|
|
- Nikolett Balázsné
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Intraspecifikus verseny Fogalmak A kompetíció egyik fajtája Azonos fajú egyedek között folyik Két fajtája van: 1) scramble ( tülekedés, tolongás ) 2) konteszt Mindkettő az összes (azonos fajú) résztvevő jelenlétében folyik és a forrás mennyiségétől függően végződhet olyan súlyosan, hogy egyetlen résztvevőnek sem jut elegendő ( scramble ), vagy kevésbé súlyosan, amikor valamennyi résztvevőnek jut, bár nem az optimálisan szükséges (konteszt) mennyiség Fogalmak Amikor a résztvevők testi kontaktusba kerülnek a forrásért folytatott versenyben akkor interferencia kompetícióról beszélünk A konteszt típus is tartalmazhat viselkedési vonatkozásokat (pl. territorialitás) Az intraspecifikus verseny általános vonásai Ez a verseny egy populáción belül az egyedek között, az azonos forrás birtoklásáért folyó harcot írja le és magyarázza meg Két alapvető vonás: 1) a verseny valamilyen forrás limitáltságával függ össze 2) a verseny evolúciós következményekkel jár, mert bizonyos egyedek kizárólagosan használhatnak forrásokat, míg mások kimaradnak ebből és ez az egyed rátermettségére gyakorol hatást
2 Az intraspecifikus verseny általános vonásai Ha a források bőven rendelkezésre állnak nincs verseny Konteszt verseny egyik formája a territorialitás, ahol igazából nem a terület, hanem a hozzá tartozó források kizárólagos birtoklása a cél Elméletileg valamennyi egyed azonos eséllyel versenyez Valóságban az erősebb egyedek a gyengéket kiszorítják, ezért a kimenetel asszimetrikussá válik Az intraspecifikus verseny általános vonásai A gyengébb kompetítor kisebb hozzájárulást tesz a következő generációhoz kevéssé intenzív verseny esetén is, mint egy erősebb kompetítor intenzív verseny folyamán A verseny annál intenzívebb, minél több a résztvevő Ezért denzitás-függő jelenséggel állunk szemben Denzitás-függés; a denzitás hatása a mortalitásra és a fekunditásra Denzitás-függés: egy genotípus abszolút rátermettsége a populációban található egyedek számától függ Egyszerű kísérlet: Egységnyi liszt-élesztő keverékbe növekvő számú lisztbogár tojást helyezünk Két hónap múlva megszámoljuk hány bogár fejlődött ki a különböző kiindulási tojásdenzitással rendelkező üvegedényekben Denzitás-függés; a denzitás hatása a mortalitásra és a fekunditásra
3 Denzitás-függés; a denzitás hatása a mortalitásra és a fekunditásra Denzitás-függés; a denzitás hatása a mortalitásra és a fekunditásra Az intraspecifikus verseny és a populációméret szabályozása Szabályozás ráta szerint Az intraspecifikus verseny és a populációméret szabályozása A denzitás növekedésével csökken a születés és nő a mortalitás A két görbe metszéspontja az egyensúlyi populációméretet jelöli Az a denzitás amely az egyensúlyi ponthoz tartozik az eltartó képesség és K-val jelöljük Azért eltartó képesség, mert azt a populációméretet jelöli, amelyet a környezet forrásai éppen fenntartanak növekedés és csökkenés nélkül
4 Az intraspecifikus verseny és a populációméret szabályozása Az intraspecifikus verseny szabályozni képes a populáció méretét oly módon, hogy a nagyon szélesen változó kezdeti állapotokból sokkal szűkebb végső denzitások felé irányítja és bizonyos denzitások között tartja Az intraspecifikus verseny és a populációméret szabályozása Szabályozás egyedszám szerint A két görbe közötti különbség egyenlő a szaporodási rátával Az n-alakú görbe leírja a denzitás-függést Az új egyedek száma kezdetben alacsony, majd áthalad egy maximumon Ahol a halálozások száma nagyobb, mint a születéseké ott negatívba megy át Az intraspecifikus verseny és a populációméret szabályozása Az intraspecifikus verseny és a denzitás-függő testméret növekedés Az intraspecifikus verseny befolyásolja a növekedési és a fejlődési sebességet Pl. egy rénszarvas populációban az állkapocshossz csökkent a négyzetkilométerre jutó egyedek számának növekedésével Uniter élőlények esetében az egyedszám szerinti szabályozás csak megközelítő, a teljes biomassza sokkal pontosabb szabályozás alatt áll (pl. Patella cochlear)
5 Az intraspecifikus verseny és a denzitás-függő testméret növekedés Az intraspecifikus verseny és a denzitás-függő testméret növekedés Itt a biomassza reguláció pontos Egy bizonyos egyedsűrűség mellett beáll a konstans teljes biomassza, annak ellenére, hogy a testméret lineárisan tovább csökken Magas denzitásnál sok kisméretű és kevés nagyobb méretű egyedből áll a populáció Kis denzitásnál ez fordítva van Moduláris szervezeteknél ez még szembetűnőbb Az intraspecifikus verseny és a denzitás-függő testméret növekedés Trifolium subterraneum herefajt különböző denzitássorozatban vetették A biomassza a különböző denzitások mellett a 62. napig növekedett, majd beállt egy szintre és teljesen hasonlóvá vált a 181. napon egy széles denzitás intervallumban Vulpia fasciculata fűfaj biomasszája az első vizsgálati időpontot kivéve erősen a denzitási értékek hatása alatt áll Az intraspecifikus verseny és a denzitás-függő testméret növekedés
6 Az intraspecifikus verseny és a denzitás-függő testméret növekedés Ennek megfelelően drasztikus egyedi szárazanyag súly csökkenést mutat Kezdetben az aprócska csíranövények csak igen nagy denzitások mellett mutatnak testtömeg csökkenést Később az egyre alacsonyabb denzitások is hatással vannak Mivel a tér nem változhat, a forráslimitáltság csökkent testtömeget eredményez Az intraspecifikus verseny és a denzitás-függő testméret növekedés A populáció egészére nézve az átlagos növényi testsúlycsökkenés pontosan kompenzálja a denzitás növekedést Ez magyarázza a konstans végső produkció elvét, amely különböző denzitások mellett, azonos kiindulási egyedszámot véve, közel azonos végső teljes biomasszát jósol Moduláris szervezetek esetében az intraspecifikus verseny a genetenkénti modulok számát csökkenti nem a genetek számát Mortalitási mintázatok és az interspecifikus verseny típusa Egyedi különbségek: az aszimmetrikus kompetíció Egy Linum fajt három különböző denzitással vetettek A hatás értékelésére 3 alkalommal mérték meg a növények súlyát Legkisebb denzitás mellett 2 héttel a kelés után a növénypopuláció súlya szimmetrikus eloszlású volt Idősebb korban jelentős volt az intraspecifikus verseny aminek következtében a a gyakoriság eloszlása balra tolódott A populáció nagy része igen kis súlyú egyedekből áll
7 Egyedi különbségek: az aszimmetrikus kompetíció Egyedi különbségek: az aszimmetrikus kompetíció Ennek magyarázata, hogy a talajba került magvak nem egyszerre csíráznak Korábban kelők elfoglalják a teret és csekély az intraspecifikus verseny Árnyékolással és a források elvonásával lassítják a később csírázók növekedését Később maguk is a kompetíció hatása alá kerülnek és az egész populáció átlagsúlya csökkenni kezd Egyedi különbségek: az aszimmetrikus kompetíció Nagyon kevés nagy méretű és igen sok kis méretű növény lesz található ezért a verseny aszimmetrikus Ez a gyakorisági eltolódás meg is szűnhet ha a legkisebb, leggyengébb egyedek elpusztulnak, mert ekkor a megmaradt nagyobb egyedek számára lehetőség nyílik az intenzívebb növekedésre és egy új eloszlás kialakítására Territorialitás Az aszimmetrikus verseny legszélsőségesebb esete a territorialitás Ez olyan állapot amely a források kizárólagos birtoklásában valósul meg Egyedek és csoportok eloszlása a térben territóriumok esetében sokkal egyenletesebb és szétszórtabb, mint a véletlenszerű élőhelyfoglalás alapján várható lenne Territórium nélkül sok egyed kimarad a szaporodásból, mert nem jutnak hozzá az életfontosságú forrásokhoz Ez a populáció méretét is szabályozza mert adott K mellett csak bizonyos számú territórium alakítható ki
8 Territorialitás Ha a territórium tulajdonosát eltávolítják a tulajdonosi pozíció gyorsan betöltődik a perifériáról A perifériára szorult egyedek között a predáció által okozott mortalitás is sokkal nagyobb A territórium előnyöket jelent a tulajdonosnak (mérete arányos a források mennyiségével) Bőséges források esetén mérete kisebb Madarak és rovarok esetében a territórium mérete pozitív korrelációban van a testmérettel A territorialitás esetén sokszor a reprodukciós siker növelése a cél Territorialitás Territorialitás Pl. Dipetra és Hymenoptera rend néhány fajánál a hímek virágokat monopolizálnak territoriálisan A nőstények csak akkor jutnak hozzá ezekhez a virágokhoz, ha előbb a birtokos hímmel párzanak A territorialitással összefüggő forrásbirtoklás sok esetben tényleges konteszt formájában valósul meg (pl. fizikai erő, másodlagos szexuális jegyek összemérése, stb.) Öngyérítés Az intraspecifikus kompetíció során a verseny fokozódásával bizonyos egyedek nagyobb valószínűséggel pusztulnak el Pl. Lolium perenne vizsgálata A nagyszámú alacsony súlyú egyed nagy része elpusztul miközben a megmaradó néhány egyed súlya növekszik és az egész parcella az alacsony denzitás felé halad A denzitás meghatározza a súlyváltozást, de ugyanakkor újabb denzitást hoz létre
9 Öngyérítés Öngyérítés Különböző növényi növekedési formák esetében azt tapasztaljuk, hogy a lágyszárúak nagy denzitásban és kis méretben vannak jelen Cserjéket kisebb denzitás és közepes méret, míg a fákat alacsony denzitás és nagy méret jellemzi Az utóbbi két csoport a testanyag beépítését végzi, de valójában nem biomasszát hanem nekromasszát (nem élő támasztó és strukturális szövetet) növel Öngyérítés A klasszikus denzitás-függés nem mindig vezet a fejenkénti elérhető forrásmennyiség csökkenéséhez Több olyan eset ismert, amelyben az un. denzitásfüggő facilitáció tapasztalható, amely pl. a nem euszociális, hanem csak a forráskihasználás érdekében tömörült állatokra igaz Ekkor az egy főre jutó táplálék mennyisége növekedhet a tápanyag reciklizáció facilitációja által megemelkedett növényi növekedési intenzitás következtében Öngyérítés Pl. a Szerengeti nagytestű herbivorjai válthatnak ki ilyen hatást az ürülékükkel Másik eset, amikor az intraspecifikus verseny olyan denzitásoknál is intenzív lehet, ahol a forráslimitáltság nem jelentkezik Pl. hajnalpír lepke A lepke a kányazsombor és a kakukktorma virágzatába rakja tojásait (1 virágzatba 1 tojást)
10 Öngyérítés A tojások elhelyezésére csak egy rövid (10-15 napos) idő áll rendelkezésére A nőstény nagyon szelektív a virágzaton belüli tojásrakási hely kiválasztásában Több kritériumnak is teljesülni kell: 1) a virágzatnak nagynak kell lennie 2) a növényeknek napos helyen kell lennie 3) a növénynek más nőstények tojásaitól mentesnek kell lenniük Öngyérítés Dempster 4 tényezőt emel ki amelyek szabályozó szerepet játszhatnak: 1) a szelektivitás következtében 71-96%-a az elérhető növényeknek nem használódik fel táplálékként 2) rövid időszak áll rendelkezésre a tojásrakáshoz 3) a nőstények epideiktikus feromont használnak az újabb tojásrakás megakadályozására 4) a lepkék tojásrakási hely hiányában megnövekedett diszperziót mutatnak és szomszédos habitatokban próbálkoznak Tehát a nagyfokú tojásrakási szelektivitás következtében denzitás-függő folyamatok már akkor jelentkeznek amikor még semmiféle forráslimitáltság nem tapasztalható Fogalmak A szerves anyag lebontása (dekomponálás és detritivoria) A lebontó szervezetek az elhalt növényi és állati anyagokat bontják le, miközben a lekötött energiát felszabadítják A kémiai tápanyagokat a mineralizáció útján visszajuttatják az anyagkörforgalomba A folyamat végső termékei a szén-dioxid, a víz és szervetlen anyagok A lebontásban 2 nagyobb csoport vesz részt: 1) dekomponálók (baktériumok és gombák)
11 Fogalmak 2) detritivorok: elhalt szerves anyagot fogyasztó állati szervezetek (pl. Szerengetin élő nagytestű herbivorok tetemét eltakarító dögevők, vagy növényi levelet feldaraboló ászkák) Tetemeken élő szervezeteket: nekrofágok (zoonekrofágok, fitonekrofágok) Ürüléken élő szervezetek: koprofágok (zookoprofágok) Fogalmak Általánosságban az ilyen szervezeteket nekrotrófoknak vagy szaprofágoknak nevezhetjük Az elhalt anyagokat fogyasztó élőlényeket, mivel a holt anyag egy részét az élő szervezetek számára felvehető anyagokká alakítják rekuperánsoknak (visszaszerzők) nevezzük A lebontó szervezetek nem tudnak közvetlen módon hatni a forrásuk megújulási sebességére Fogalmak Ők teljes mértékben attól függenek, hogy milyen sebességgel válik elérhetővé számukra az a forrás, amelyen élnek Ezt a kapcsolatot donor által szabályozott viszonynak hívják, mert a forrás határozza meg a rajta élő szervezetek számát, de ezek nem képesek a forrás elérhetőségét befolyásolni Azonban ezek a szervezetek indirekt úton nagyon is befolyásolják a források elérhetőségét, habár épp a rendelkezésükre állókéit nem Fogalmak A detrituszból származó táplálék a növényi produktivitást nagymértékben befolyásolja Modellek azt mutatják, hogy 10%-os csökkenés a detritusz mennyiségében 50%-os csökkenést okoz a növényi produktivitásban A donor által szabályozott rendszerek különösen stabilak, és ez a stabilitás növekedik a kapcsolatban részt vevő szervezetek számának növekedésével
12 Fogalmak A lebontás sorsára jutnak az élő szervezet bizonyos anyagai is (pl. lárvális bőr, ürülék, a kültakaró egyes részei) Vannak specializálódott lebontó szervezetek (pl. leváló emberi bőrdarabkákat fogyasztó háziatkák) A szénvegyületek legfontosabb tárolási módja egy közösségben a detrituszban található C- tömeg, amely az ugyanott élő növényi anyag akár háromszorosát is kiteheti Fogalmak A detritusz C-fluxusát a primer produktum határozza meg elsődlegesen A primer produktum átlagosan kb. 56%-a jut a detrituszba Lebontó szervezetek Ha a nagyobb testű lebontók nem távolítják el azonnal az elpusztult növényi vagy állati szervezetet akkor az első kolonizálók baktériumok és gombák lesznek Az elpusztult szervezetekben ezektől függetlenül is folyamatok indulnak be Enzimek az autolízis folyamatában szénhidrátokat és fehérjéket egyszerűbb vízben oldható anyagokká bontják Lebontó szervezetek A baktériumok főként a cukrokat és aminosavakat hasznosítják Nem rendelkeznek olyan enzimekkel amelyek a cellulóz, lignin, kitin, keratin lebontásához szükségesek A Penicillium, Mucor és Rhizopus sugárgombák a korai kolonizációs fázis tagjai Ezek a baktériumokkal együtt opportunista r- stratégista populációk, amelyek jelentős növekedést mutatnak az elpusztult szervezeten
13 Lebontó szervezetek A forrás kimerülése után azonban ezek a populációk gyorsan összeomlanak és tartós alakok képződnek, amelyek egy újabb kolonizációs lehetőségnél aktiválódnak ismét Penicillium, Mucor: megromlott kenyéren keményítőt és cukrokat hasznosítanak Élesztőgombák: a növényi nektár és az érő gyümölcs első kolonizálói Tejsavbaktériumok: a siló, a savanyú káposzta és az uborka savanyodásában vesznek részt Lebontó szervezetek Ezek a baktériumok az elérhető cukrokat anaerob körülmények között főleg tejsavvá bontják, amely azután a Ph-t megfelelően alacsony szintre csökkenti a további bontás elkerülése érdekében A kender, len, juta rostjainak áztatásakor szintén opportunista baktériumok működnek, amelyek a rostokat a közöttük lévő anyagok lebontásával szabadítják fel Lebontó szervezetek Az oxigén elérhetősége a bontás kezdetén alapvetően meghatározza a folyamatok útját és eredményét Oxigéntartalmú környezetben a cukrok széndioxiddá alakulnak Anaerob körülmények között alkohol és szerves savak keletkeznek A leggyakoribb anaerob bomlási környezet az üledékes tó- és tengerfenéken van Lebontó szervezetek A vízfenékre süllyedt üledékkel még nem borított szerves anyagot aerob baktériumok bontják, amelyek a vízben oldott oxigént használják A mélyebb, oxigénmentes viszonyok között már speciális anaerob respirációs mechanizmussal rendelkező baktériumok működnek A legmélyebb zónákban denitrifikáló, szulfátredukáló és metántermelő baktériumok élnek
14 Lebontó szervezetek A tengerek szulfátokban gazdagok, emiatt sok szulfátbontó baktérium található bennük Ezzel szemben az édesvízre inkább a metántermelő baktériumok jellemzők Sokszor a véletlen határozza meg, hogy melyik lebontó szervezet hasznosítja elsőnek a szerves anyagot (pl. vízre hulló faleveleken specializált vízi gombák telepednek meg) Lebontó szervezetek Az egyes szerves anyagok eltérő ellenállást mutatnak a lebontással szemben Cukrok < keményítő < hemicellulóz < pektinek és proteinek < cellulóz < lignin < suberin < kutin sorrendben nő az ellenállás a lebontással szemben Ezen anyagok lebontása specialista szervezetek tevékenységét igényli A lebontásban részt vevő szervezetek egymásra következésében bizonyos szukcessziós jelleg figyelhető meg Lebontó szervezetek Pl. erdei fenyő tűlevelének lebontása A lebontás kezdetétől jelenlévő mikrobiális szervezetek meglepő módon specializáltak szubsztrátjaik tekintetében Azonban mivel nagyon sok specialista faj egyszerre van jelen, úgy tűnik mintha a szerves anyag lebontása egyszerre menne végbe Detritivorok és specializált mikrobivorok Detritivorok: az elhalt szerves anyag feldarabolását végzik Mikrobivorok: a mikroflórát fogyasztják, vagyis a dekomponálásban résztvevő baktériumokat és mikrogombákat (pl. szabadon élő amőbák és fonálférgek) Szárazföldi detritivorok a következő méretosztályokba sorolhatók:
15 Detritivorok és specializált mikrobivorok 1) mikrofauna: protozoák, nematodák és kerekesférgek tartoznak ide 100 µm határig 2) mezofauna: atkák, ugróvillások és televényférgek taroznak ide 100 µm és 2 mm között 3) makrofauna: a testméret 2 mm feletti. Ide tartoznak az ászkarákok, ikerszelvényesek, földigiliszták, néhány puhatestű faj, alacsonyabb rendű rovarok, kétszárnyúak és bogarak Detritivorok és specializált mikrobivorok Ezek felelősek a növényi anyag kezdeti feldarabolásáért, a detritusz eloszlásáért és a talajszerkezet kialakításáért A detritivorok minden habitatban és igen nagy számban fordulnak elő Pl. egy mérsékelt övi erdőtalaj egy négyzetmétere 1000 állatfajt is tartalmazhat Itt a protozoák és a fonálférgek egyedszáma akár 10 millió is lehet Detritivorok és specializált mikrobivorok Az ugróvillások és a talajatkák egyedszáma , míg az egyéb gerinctelenek száma lehet A mikrofauna a boreális erdő és a tundra szerves anyagban nagyon gazda talajában aktív, a rövid vegetációs periódus idején A trópusi száraz, forró talaj viszont alig tartalmaz mikrofaunát A kettő között megtalálhatók a rendkívül aktív lebontással és főként a makrofauna tevékenységgel jellemezhető sekély, szerves anyagban szegény és nedves trópusi talajok Detritivorok és specializált mikrobivorok A mérsékelt égövi zóna a legnagyobb mélységű szerves talajokkal jellemezhető, ahol a mezofauna tagjai a legaktívabbak A talaj hőmérséklete és a nedvesség tartalma igen lényeges ezekben a folyamatokban Az elhalt szerves anyag mennyiségének időegység alatti csökkenése az adott habitatokra jellemző lebontási konstanssal (k) adható meg
16 Detritivorok és specializált mikrobivorok A trópusi területeken gyorsabb a lebomlás, mint a mérsékelt vagy hideg éghajlat mellett A lebomlás sebessége úgy mérhető, hogy a lehullott lombot sűrű, de talajlakó lebontó szervezetek számára átjárható hálóba rakják, majd a megmaradt szerves anyagot időről időre megmérik Ha k értéke -1-nél kisebb akkor felhalmozódás van, ha értéke nagyobb akkor lebomlás Detritivorok és specializált mikrobivorok Édesvízi habitatokban a mozgó közeghez adaptálódott szervezetek tevékenykednek Három nagyobb gerinctelen fogyasztó csoport van: 1) feldarabolók: 2 mm-nél nagyobb szerves anyagokkal táplálkoznak (pl. Gammarus és Asellus fajok) 2) gyűjtögetők: 2 mm-nél kisebb részecskéken táplálkoznak Detritivorok és specializált mikrobivorok Ezek is két csoportra bonthatók: a) mederfenéken táplálkozók b) víztestből szűrögetők 3) legelők-kaparók: a kövekre tapadt algákat, baktériumokat, gombákat és elhalt szerves anyagot távolítják el (pl. vízicsigák) A legtöbb vízi lebontó szervezet nagy mértékben generalista Bizonyos közösségek (pl. denevér-barlangok talaján élők) csaknem kizárólag lebontó szervezetekből és azok predátoraiból állnak A mikroflóra és a detritivorok relatív szerepe A lebontás során a mikroflóra domináns a detritivorok fölött A különbség még szembetűnőbb a biomassza tekintetében A baktériumok tömege 5-10-szerese a detritivor szervezetekéinek A mikroflóra főként nyáron van jelen A detritivorok az egész év során megtalálhatók és legnagyobb számban télen fordulnak elő
17 A mikroflóra és a detritivorok relatív szerepe A detritivorok jelenlétében a mikroflóra aktivitása is nagyobb Ezt rágcsálók tetemeinél vizsgálták: 2 csoport: 1) ép tetemek 2) tűvel átszúrt tetemek Az utóbbiak sokkal gyorsabban bomlottak le a mikroorganizmusok által, mivel a járatok növelik a felületet, és a levegővel ellátottság is javul A mikroflóra és a detritivorok relatív szerepe Másik példa a növényi szerves anyag lebontása mérsékelt égövi erdők talajában A detritivorok által felaprózott levél nemcsak nagyobb felületen bontható, hanem a detritivor szervezetében élő mikroorganizmusok is segítenek a folyamatban A detritivor ürüléke ha maga nem fogyasztja el újból, egy másik szervezet számára szolgál táplálékul A mikroflóra és a detritivorok relatív szerepe Ennek ürüléke is felhasználásra kerül, amíg a láncolat végén szén-dioxid és sók keletkeznek A dekomponálók, detritivorok és forrásaik kémiai összetétele A növényi anyag 40-80:1 C:N aránya a detritivor ürülékében is tükröződik Maguk a szervezetek és a mikroflóra jóval magasabb zsír és fehérjetartalommal rendelkeznek Mikroflórában a C:N arány 10:1 Így a lebontás gyorsasága nagyban függ az anyag N-tartalmától Mivel a növényi anyag N-tartalma alacsony, csak korlátozott számú lebontó szervezetet tud fenntartani
18 A dekomponálók, detritivorok és forrásaik kémiai összetétele Ha N máshonnan elérhető, akkor felgyorsul a folyamat A lebontási folyamat a lebontó szervezetek testére jellemző 10:1 arány felé halad, hiszen a talajok C:N aránya is hasonló Növényi detritusz fogyasztása A növényi detritusz egyik fő forrása a föld feletti vegetáció A földigiliszták igen jelentősek a növényi szervesanyag lebontásában Két nagy csoportjuk van: 1) avarlakók és fogyasztók 2) ásványi talajlakók A hazai gyertyánosok avarpordukciója 6 hónap alatt eltűnik a nagytestű avarlakók táplálkozása következtében Növényi detritusz fogyasztása A két fő szerves komponens az elpusztult levelekben és fában a cellulóz és a lignin A legtöbb állati fogyasztó számára ezek lebonthatatlanok A cellulóz katabolizmus celluláz aktivitást igényel Állati eredetű celluláz ritka (pl. éti csiga, néhány diptera faj lárvja és néhány földigilisztafaj) Növényi detritusz fogyasztása A legtöbb detritivor nem rendelkezik cellulázzal, ezért szimbiontákra, mutualistákra szorul Obligát, és fakultatív típusú mutualizmus egyaránt előfordul Fakultatív mutualizmus: a detritivor a detritusszal együtt fogyasztja el a celluláz aktivitással rendelkező bélflórát
19 Növényi detritusz fogyasztása Obligát mutualizmus: csótány és termeszfajoknál fordul elő. Ezeknek endoszimbionta baktériumai és protozoái vannak a strukturális poliszacharidok elfogyasztására Eutermes csoportban a protozoák a testsúly 60%-át is kitehetik és az utóbélben találhatók Finomra rágott fát bontanak le Növényi detritusz fogyasztása A gyümölcsök fermentálódása során keletkező alkohol szintén gátat szab a hasznosításnak A lebomló gyümölcsön, egyes régiókban, a Drosophila fajok alkoholtartalomtól függő szukcessziója alakulhat ki A lárva által termelt jelentős mennyiségű alkohol dehidrogenáz veszélytelen metabolitokká bontja le az etanolt Táplálkozás ürüléken A gerinctelen talajlakó szervezetek ürüléke nagyon fontos forrás más szervezetek számára Mások akkor fejlődnek optimálisan ha saját ürüléküket is elfogyasztják Pl. Apheloria ezerlábú Egy angliai Sphagnum lápban a víz tápanyagban szegény A tőzeget lefelé süllyedéskor baktériumok borítják be Táplálkozás ürüléken A fenéken élő Chironomus árvaszúnyog faj lárvái ezeket fogyasztják Ürülékükön egy gomba képez bevonatot és a lebontás is valamennyire előrehalad A saját ürüléküket a mérete miatt nem tudják elfogyasztani Ezeket egy ágascsápú rák fogyasztja el Ez lelegeli az ürülékszemcsén lévő gombaréteget is
20 Táplálkozás ürüléken Közben az ürüléket kisebb szemcsékre aprózza Ekkor már a Chironomus lárva ismét elfogyaszthatja ami gyorsítja a növekedését A ragadozó gerincesek ürüléke nagyon szegény még felhasználható tápanyagokban (az ürülék több mint 80%-a lebontott) A ragadozók gyakorisága is jóval alacsonyabb a herbivorokéhoz képest, ezért nincs stabil lebontó-közösségük Táplálkozás ürüléken A herbivorok ürüléke még sok (30-50%) szerves anyagot tartalmaz Ezért sajátos lebontó faunájuk van (ganajtúrók, trágyalegyek és egyéb alkalmi fogyasztók) A ganajtúró bogarak galacsinokat képeznek a friss trágyából, amibe tojásokat raknak Afrikai szavannán nedves időben a trágya egy nap alatt eltűnik a ganajtúróknak köszönhetően A száraz évaszakban keletkezett ürülék csak kevéssé kerül felhasználásra Táplálkozás ürüléken Ausztráliában a juh- és marhatartás természetellenes állapotokat hozott létre Itt csak a helyi herbivorok (kenguruk) ürülékének felhasználására specializálódott ganajtúró közösség létezik A haszonállatok trágyája hamarosan nagy területeken nagy mennyiségben halmozódott fel Az ürülék alatt a növényzet kipusztult, így a legelők fokozatosan tönkrementek Táplálkozás ürüléken További probléma, hogy káros légyfajok szaporodtak el a marhaürüléken Olyan ganajtúró bogárra volt szükség, ami elég gyors ahhoz, hogy a légyfajok kompetítora legyen Ha az ürülék nem temetődik el 6 nap alatt akkor egy újabb légynemzedék kelhet ki A probléma megoldására Dél-Afrikából importáltak ganajtúró bogarakat
21 Táplálkozás állati tetemekkel Ezek a szervezetek inkább specializált ragadozók, mert ugyanazzal az enzimatikus felszereltséggel rendelkeznek A dögevők sokszor megelőzik a lebontókat és eltávolítják a tetemeket még mielőtt e lebontási folyamat elindulna (pl. keselyűk, hollók, marabuk, sakálok) A kistermetű rágcsálók tetemeit nyáron és ősszel a baktériumok, gombák és gerinctelen detritivorok 7-8 nap alatt lebontják ha azokat nem viszik el a dögevők Táplálkozás állati tetemekkel A húslegyek lárvái a kisméretű tetemek 80%-át fogyasztják el nyáron A dögevők általi tetem eltávolítás ekkor alacsonyabb százalékú, de gyorsabb A téli-tavaszi időszakban a lebontás lassú, a dögevőknek elegendő idejük van, hogy nagyobb százalékban találják meg a tetemeket Dögevők hiányában a gerinctelen detritivorok és a mikroflóra nagyon jelentős szerepet játszik Táplálkozás állati tetemekkel Az állati test részeinek lebontásában specializációk is ismertek A Lucilia légyfaj lárvái által termelt kollagenáz elbontja az inakat és a puhább csontokat A haj és a tollak alkotórészét a keratint egyes bogarak és molyok képesek elbontani Az Onygenaceae családba tartozó gombák a szaru és a toll anyagát képesek bontani Az elpusztult puhatestűek tetemeinek lebontására is specializált légy fajok találhatók Táplálkozás állati tetemekkel A temetőbogarak olfaktórikus orientáció alapján találják meg az elhullott kisemlős tetemét Ha a tetem még friss akkor eltemetik őket Ez akár 20 cm mélyre is történhet A sekélyen elásott tetemre légyfajok tojásokat rakhatnak és azt a kikelő lárvák elfogyaszthatják A bogarakon található atkák segítenek megszabadítani a tetemet a légytojásoktól A hím és a nőstény bogár eltávolítja a tetemről a szőrt és és ezzel a légytojásokat is
22 Táplálkozás állati tetemekkel A tetemet a dögbogarak gömbszerű csomóvá dolgozzák és közben a nyálukkal vagy az ürülékükkel is bevonják, amely távol tartja a gombákat A párzás után a nőstény bogár a tetemet körülvevő kamra falában képzett üregekbe rakja a tojásait A pár, de a nőstény mindenképpen a kikelő lárvákkal marad A tetemen mélyedést készít, amelybe előre emésztett anyagokat juttat Táplálkozás állati tetemekkel A lárvákat a hangadószervével csalogatja az etetőhelyre és esetenként eteti is őket Csak bábozódásukkor hagyja el a kamrát Az ivadékgondozás tehát fejlett, a szülői ráfordítás jelentős, ebből kifolyólag az utódszám alacsony Ajánlott irodalom Szentesi-Török: Állatökológia (2003) o., o.
Dekomponálás, detritivoria
Dekomponálás, detritivoria Def.: azon szervezetek tevékenysége, amelyek elhalt szerves anyag feldarabolását, bontását és a mineralizáció útjára irányítását végzik. Forrásfüggvényük: dr = dt F( R), amelyből
RészletesebbenPopuláció A populációk szerkezete
Populáció A populációk szerkezete Az azonos fajhoz tartozó élőlények egyedei, amelyek adott helyen és időben együtt élnek és egymás között szaporodnak, a faj folytonosságát fenntartó szaporodásközösséget,
RészletesebbenBIOLÓGIAI PRODUKCIÓ. Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása
BIOLÓGIAI PRODUKCIÓ Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása az elsődleges v. primer produkció; A fogyasztók és a lebontók
RészletesebbenEz megközelítőleg minden trofikus szinten érvényes, mivel a fogyasztók általában a felvett energia legfeljebb 5 20 %-át képesek szervezetükbe
ÉLŐ RENDSZEREK ENERGIAFORGALMA Az egyes táplálkozási (trofikus) szinteket elérő energiamennyiség nemcsak a termelők által megkötött energiától függ, hanem a fogyasztók energiaátalakítási hatékonyságától
RészletesebbenA vízi ökoszisztémák
A vízi ökoszisztémák Az ökoszisztéma Az ökoszisztéma, vagy más néven ökológiai rendszer olyan strukturális és funkcionális rendszer, amelyben a növények, mint szerves anyag termelők, az állatok mint fogyasztók,
RészletesebbenSzerves hulladék. TSZH 30-60%-a!! Lerakón való elhelyezés korlátozása
Földgáz: CH4-97% Szerves hulladék TSZH 30-60%-a!! Lerakón való elhelyezés korlátozása 2007. 07. 01: 50%-ra 2014. 07. 01: 35%-ra Nedvességtartalom 50% alatt: Aerob lebontás - korhadás komposzt + CO 2 50%
RészletesebbenVadbiológia és ökológia II.
Vadbiológia és ökológia II. Populációk kölcsönhatásai Dr. Szemethy László Az élőlények nem önmagukban, hanem a legkülönbözőbb módokon együtt élve, életközösséget formálva léteznek. számos esetben kölcsönös
RészletesebbenPopulációs kölcsönhatások. A populációs kölcsönhatások jelentik az egyedek biológiai környezetének élő (biotikus) tényezőit.
Populációs kölcsönhatások A populációs kölcsönhatások jelentik az egyedek biológiai környezetének élő (biotikus) tényezőit. A populációk között kialakulhatnak közvetett vagy közvetlen kapcsolatok. Ezek
RészletesebbenA talaj szerves anyagai
A talaj szerves anyagai a talajban elıfordul forduló összes szerves eredető anyagok a talaj élılényei (élı biomassza), a talajban élı növények nyek gyökérzete rzete, az elhalt növényi n nyi és állati maradványok
RészletesebbenAz energia áramlása a közösségekben
Az energia áramlása a közösségekben minden biológiai entitásnak szüksége van: anyagra energiára kísértés: ugyanúgy kezelni az anyag- és energia körforgást mint szervezetek esetében DE: elvetettük a Clements
RészletesebbenFajok közötti kapcsolatok
Egyedek közötti kölcsönkapcsolatok Környezete = a környék ható tényezôi Fajok közötti kapcsolatok Vadbiológia és ökológia h Az egymásra ható egyedek lehetnek g Fajtársak - interspecifikus kapcsolatok #
RészletesebbenAz élőlény és környezete. TK: 100. oldal
Az élőlény és környezete TK: 100. oldal Élettelen környezeti tényezők: víziben: fény, hő, nyomás, sókoncentráció, oxigén és szén-dioxid tartalom szárazföldön: napfény, hő, csapadék, levegő összetétel,
RészletesebbenAnyag és energia az ökoszitémában -produkcióbiológia
Prudukcióbiológia Anyag és energia az ökoszitémában -produkcióbiológia Vadbiológia és ökológia #09 h Tárgya # A bioszférában lejátszódó biológia termelés folyamatai # Az élô szervezetek anyag- és energiaforgalma
RészletesebbenSzerves hulladék. TSZH 30-60%-a!! Lerakón való elhelyezés korlátozása
Földgáz: CH4-97% Szerves hulladék TSZH 30-60%-a!! Lerakón való elhelyezés korlátozása 2007. 07. 01: 50%-ra 2014. 07. 01: 35%-ra Nedvességtartalom 50% alatt: Aerob lebontás - korhadás komposzt + CO 2 50%
RészletesebbenMiért van egyes közösségekben több faj és másokban kevesebb? Vannak-e mintázatok és gradiensek a fajgazdagságban? Ha igen, ezeket mi okozza?
Fajgazdagság Miért van egyes közösségekben több faj és másokban kevesebb? Vannak-e mintázatok és gradiensek a fajgazdagságban? Ha igen, ezeket mi okozza? biodiverzitás a természet változatosságának leírására
RészletesebbenEnergiaáramlás a közösségekben
Energiaáramlás a közösségekben A Napból származó és a vízbe/talajba jutó energia sorsa Lindeman (1942) - energetika (Elton 1927) IBP Biomassza = szervezetek területegységre eső tömege energia (joule/m2)
RészletesebbenSZENNYVÍZ ISZAP KELETKEZÉSE,
SZENNYVÍZ ISZAP KELETKEZÉSE, ÖSSZETÉTELE, MEZŐGAZDASÁGI FELHASZNÁLÁSRA TÖRTÉNŐ ÁTADÁSA Magyar Károly E.R.Ö.V. Víziközmű Zrt. SZENNYVÍZ ÖSSZETEVŐI Szennyvíz: olyan emberi használatból származó hulladékvíz,
RészletesebbenDemográfia. Def.: A születés, mortalitás, ki- és bevándorlás kvantifikálása. N jelenleg. = N korábban. + Sz M + Be Ki. A szervezetek típusai: UNITER
Demográfia Def.: A születés, mortalitás, ki- és bevándorlás kvantifikálása N jelenleg = N korábban + Sz M + Be Ki A szervezetek típusai: UNITER MODULÁRIS Ramet Genet 1 Élőlények egyedszámának meghatározása:
RészletesebbenSzárazodás és annak következményei az Ugróvillás rovarokra (Collembola) TÉMAVEZETŐ: DOMBOS MIKLÓS PH. D.
Szárazodás és annak következményei az Ugróvillás rovarokra (Collembola) KÉSZÍTETTE: KOCSIS BALÁZS TÉMAVEZETŐ: DOMBOS MIKLÓS PH. D. TUDOMÁNYOS FŐMUNKATÁRS, MTA -ATK TAKI 1 Célkitűzés A szárazodás által
RészletesebbenDr. Torma A., egyetemi adjunktus. SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM, Környezetmérnöki Tanszék, Dr. Torma A. Készült: Változtatva: - 1/39
KÖRNYEZETVÉDELEM 5. Előadás 2011.10.05. Dr. Torma A., egyetemi adjunktus SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM, Környezetmérnöki Tanszék, Dr. Torma A. Készült: 13.09.2008. Változtatva: - 1/39 AZ ÖKOLÓGIA FOGALMA EREDETE
RészletesebbenKomposztálással kapcsolatos tájékoztatóra Komposztálási mintaprojekt Kápolnásnyéken KEOP- 620/A/11-2011-0104
MEGHÍVÓ Komposztálással kapcsolatos tájékoztatóra Komposztálási mintaprojekt Kápolnásnyéken KEOP- 620/A/11-2011-0104 Kedves Kápolnásnyéki Lakosok! Szeretettel meghívjuk Önöket a 2012. június 23-án 10.00-16.00.
RészletesebbenAz ökoszisztéma Szerkesztette: Vizkievicz András
Az ökoszisztéma Szerkesztette: Vizkievicz András Az ökoszisztéma jelentése: ökológiai rendszer. Nem szerveződési szint. Az ökoszisztéma az ökológiai jelenségek értelmezése, vizsgálata céljából, (az ökológiai
RészletesebbenHorgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) 4. óra A halastavak legfőbb problémái és annak kezelési lehetőségei (EM technológia lehetősége).
Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) 4. óra A halastavak legfőbb problémái és annak kezelési lehetőségei (EM technológia lehetősége). Bevezetés Hazánk legtöbb horgász- és halastaván jelentős
RészletesebbenAz Állatökológia tárgya
Információk Szentesi Árpád, egyetemi docens 1. Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék 7.727. sz. szoba 8758. sz. tel. mellék e-mail: szentesi@elte.hu 2. MTA Növényvédelmi Kutatóintézete Állattani Osztály
RészletesebbenKÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens Ember és környezete az idő függvényében Barótfi, 2008 Ember és környezete az idő függvényében Barótfi, 2008 Nooszféra
RészletesebbenAz ökológia alapjai. Diverzitás és stabilitás
Az ökológia alapjai Diverzitás és stabilitás Diverzitás = sokféleség, változatosság a sokféleség kvantitatív megjelenítése biodiverzitás: a biológiai változatosság matematikai (kvantitatív) megjelenítése
RészletesebbenÉletmenet összetevők: Méret -előnyök és hátrányok versengés, predáció, túlélés optimális méret kiszelektálódása
Életmenet evolúció kérdések: 1. egyedi életmenet tulajdonságok Miért van a sarlósfecskéknek kis fészekaljuk? 2. kapcsolat életmenet-összetevők között arány ivarérett kor és élethossz között: emlősök 1,3;
RészletesebbenTalaj mikrobiális biomasszatartalom. meghatározásának néhány lehetősége és a módszerek komparatív áttekintése
Talaj mikrobiális biomasszatartalom mennyiségi meghatározásának néhány lehetősége és a módszerek komparatív áttekintése A talajminőség és a mikrobiális biomassza kapcsolata A klasszikus talajdefiníciók
RészletesebbenPredáció szerepe a közösségszerkezet alakításában
Predáció szerepe a közösségszerkezet alakításában Def.: A populáció méretet és/vagy a fajgazdagságot befolyásoló hatást zavarásnak (diszturbancia) nevezzük A zavarás lehet: predáció/herbivoria/parazitizmus
RészletesebbenA talaj és védelme. Óravázlatok életünk alapjainak feltárásához, 10-14 évesek tanításához. Készítette: Vásárhelyi Judit
A talaj és védelme Óravázlatok életünk alapjainak feltárásához, 10-14 évesek tanításához Készítette: Vásárhelyi Judit A talaj nagyon fontos természeti erőforrása az emberiségnek, és a nemzeteknek is. Bosznia
RészletesebbenÁLLATMENTÉSRE FELKÉSZÜLNI! TÁRSASJÁTÉK ÁLLATKÁRTYÁK
ÁLLATMENTÉSRE FELKÉSZÜLNI! TÁRSASJÁTÉK ÁLLATKÁRTYÁK Csány-Szendrey Általános Iskola Rezi Tagintézménye 2017 Foltos szalamandra Szín: fekete alapon sárga foltok Testalkat: kb.: 20 cm hosszú Élőhely: Lomberdőben
RészletesebbenIntraspecifikus verseny
Inraspecifikus verseny Források limiálsága evolúciós (finesz) kövekezmény aszimmeria Denziás-függés Park és msai (930-as évek, Chicago) - Tribolium casaneum = denziás-függelen (D-ID) 2 = alulkompenzál
Részletesebben1. BEVEZETÉS - a szervezetek eloszlásának és abundenciájának leírása, megmagyarázása és értelmezése, a populációk méretbeli változásának vizsgálata -
IV. DEMOGRÁFIA 1. BEVEZETÉS - a szervezetek eloszlásának és abundenciájának leírása, megmagyarázása és értelmezése, a populációk méretbeli változásának vizsgálata - vizsgálati tárgy a populáció változó
RészletesebbenTERMÉSZETTUDOMÁNY JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Természettudomány középszint 1111 É RETTSÉGI VIZSGA 2011. október 25. TERMÉSZETTUDOMÁNY KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM I. Anyagok csoportosítása
RészletesebbenEMELT SZINTŰ ETOLÓGIA. Alkalmazkodás ellenséges környezethez avagy élet a fagyban. Pongrácz Péter
EMELT SZINTŰ ETOLÓGIA Alkalmazkodás ellenséges környezethez avagy élet a fagyban Pongrácz Péter Ellenséges környezet (relatív fogalom) Minden környezet minden időpontban tartalmaz potenciálisan ártalmas
RészletesebbenVÍZTISZTÍTÁS BIOLÓGIAI MÓDSZEREKKEL. Készítette: Kozma Lujza és Tóth Ádám
VÍZTISZTÍTÁS BIOLÓGIAI MÓDSZEREKKEL Készítette: Kozma Lujza és Tóth Ádám A víztisztítás a mechanikai szennyezıdés eltávolításával kezdıdik ezután a még magas szerves és lebegı anyag tartalmú szennyvizek
RészletesebbenAz állatok természetes élőhelyükön magányosan vagy csoportokban élnek. A csoportok rendkívül sokfélék lehetnek. Családot alkotnak a szülők és
TÁRSAS VISELKEDÉS Az állatok természetes élőhelyükön magányosan vagy csoportokban élnek. A csoportok rendkívül sokfélék lehetnek. Családot alkotnak a szülők és utódaik, kolóniát a nagy telepekben élő családok,
RészletesebbenKörnyezeti tényezők. Forrástényezők csoportosítása. esszenciális. helyettesíthető. szingergista. antagonista. az élőlények fogyasztják
Környezeti tényezők forrás tényező kondícionáló az élőlények fogyasztják élőlények nem csökkentik befolyásolja az egyedsűrűség egyedsűrűségtől fglen pl. nedvesség, tápelemek zsákmány pl. hőmérséklet, ph
RészletesebbenAz élelmiszerek tartósítása. Dr. Buzás Gizella Áruismeret bolti eladóknak című könyve alapján összeállította Friedrichné Irmai Tünde
Az élelmiszerek tartósítása Dr. Buzás Gizella Áruismeret bolti eladóknak című könyve alapján összeállította Friedrichné Irmai Tünde https://prezi.com/vht6rdoxwqf_/azelelmiszerek-valtozasa-es-a-tartositasieljarasok/
RészletesebbenÖkológiai földhasználat
Ökológiai földhasználat Ökológia Az ökológia élőlények és a környezetük közötti kapcsolatot vizsgálja A kapcsolat színtere háromdimenziós környezeti rendszer: ökoszisztéma Ökoszisztéma: a biotóp (élethely)
RészletesebbenKosborok az erdőkben Közzétéve itt: magyarmezogazdasag.hu az Agrárhírportál (
A trópusokon fák ágain és kérgén megtelepedő és talajlakó fajaik egyaránt vannak, a mérsékelt övben csak utóbbiak. A legtöbb faj élőhelyigénye igen jellegzetes. A különböző gyepeknek, lápoknak is megvannak
RészletesebbenBIOLÓGIA. PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. május EMELT SZINT JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. május BIOLÓGIA EMELT SZINT JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ 1. A csontok fölépítése (10 pont) 1. A csont össztömege csökkent. C 2. A csont szervetlen sótartalma csökkent. A 3. A csont
RészletesebbenÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN
ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN A Föld atmoszférája kolloid rendszerként fogható fel, melyben szilárd és folyékony részecskék vannak gázfázisú komponensben. Az aeroszolok kolloidális
RészletesebbenFÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
FÖLDMŰVELÉSTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás Biológiai tényezők és a talajművelés Szervesanyag gazdálkodás I. A talaj szerves anyagai, a szervesanyagtartalom
RészletesebbenPopulációgenetikai. alapok
Populációgenetikai alapok Populáció = egyedek egy adott csoportja Az egyedek eltérnek egymástól morfológiailag, de viselkedésüket tekintve is = genetikai különbségek Fenotípus = külső jellegek morfológia,
RészletesebbenEgy élőhelyen azok a populációk élhetnek egymás mellett, amelyeknek hasonlóak a környezeti igényeik. A populációk elterjedését alapvetően az
Társulás fogalma Egy adott helyen egy időben létező, együtt élő és összehangoltan működő növény- és állatpopulációk együttese. Az életközösségek többféle növény- és többféle állatpopulációból állnak. A
RészletesebbenEnergia. Abiotikus rendszer. élőhelyeken. Magyarországon környezetszennyező az egy főre eső települési hulladék
MINDENÖSSZEFÜGGMINDENNEL Táplálékhálózatok a városi v élőhelyeken Kölcsönhatások Körforgások Energia felhasználása Abiotikus X abiotikus Hőmérséklet és csapadék= klíma Abiotikus X biotikus Biotikus X abiotikus
RészletesebbenTények a Goji bogyóról:
Tények a Goji bogyóról: 19 aminosavat (a fehérjék építőkövei) tartalmaz, melyek közül 8 esszenciális, azaz nélkülözhetelen az élethez. 21 nyomelemet tartalmaz, köztük germániumot, amely ritkán fordul elő
RészletesebbenMilyen biológiai okai vannak a biológiai fölösiszap csökkentésnek? Horváth Gábor Szennyvíztechnológus
Milyen biológiai okai vannak a biológiai fölösiszap csökkentésnek? Horváth Gábor Szennyvíztechnológus Fő problémák: Nagy mennyiségű fölösiszap keletkezik a szennyvíztisztító telepeken. Nem hatékony a nitrifikáció
RészletesebbenKÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola Vízszennyezés Vízszennyezés minden olyan emberi tevékenység, illetve anyag, amely
RészletesebbenTáplálék. Szénhidrát Fehérje Zsír Vitamin Ásványi anyagok Víz
Étel/ital Táplálék Táplálék Szénhidrát Fehérje Zsír Vitamin Ásványi anyagok Víz Szénhidrát Vagyis: keményítő, élelmi rostok megemésztve: szőlőcukor, rostok Melyik élelmiszerben? Gabona, és feldolgozási
RészletesebbenÉti csiga. Fekete csupaszcsiga
Kedves Olvasó! Újságunk segítségével nem csak a Vadak Ura kártyajáték kedvelőinek szeretnénk további segítséget, tanácsokat adni, hanem szeretnénk információkat adni ahhoz a természettudományi versenyhez,
RészletesebbenTARTALOM. Előszó 9 BEVEZETÉS A BIOLÓGIÁBA
Előszó 9 BEVEZETÉS A BIOLÓGIÁBA A biológia tudománya, az élőlények rendszerezése 11 Vizsgálati módszerek, vizsgálati eszközök 12 Az élet jellemzői, az élő rendszerek 13 Szerveződési szintek 14 EGYED ALATTI
RészletesebbenPenészgombák élelmiszeripari jelentősége, és leküzdésük problémái
C43 Konzervújság 1996. 2. 40-42. és HÚS 1996. 4. 210-214 Penészgombák élelmiszeripari jelentősége, és leküzdésük problémái 1. Penészgombák élelmiszeripari jelentősége A penészgomba elnevezés nem rendszertani
RészletesebbenNEM KONSZOLIDÁLT ÜLEDÉKEK
NEM KONSZOLIDÁLT ÜLEDÉKEK Fekete-tenger Vörös-tenger Nem konszolidált üledékek Az elsődleges kőzetek a felszínen mállásnak indulnak. Nem konszolidált üledékek: a mállási folyamatok és a kőzettéválás közötti
RészletesebbenA komposztálás és annak talaj és növényvédelmi vonatkozásai. 2011.04.16. Alsóörs
A komposztálás és annak talaj és növényvédelmi vonatkozásai 2011.04.16. Alsóörs A növénytermesztés során a növények tápanyagot vonnak el a talajból. A tápanyagot a nagyüzemekben műtrágyával vagy/és szerves
RészletesebbenPopulációdinamika és modellezés. A populációk változása populációdinamika. A populáció meghatározása. Modellezés
Populációdinamika és modellezés Vadbiológia és ökológia Prof. Dr. Csányi Sándor A populáció meghatározása g Ökológia: saz egyed feletti (szupraindividuális) szervezôdés strukturális és funkcionális jelenségeinek
RészletesebbenAltruizmus. Altruizmus: a viselkedés az adott egyed fitneszét csökkenti, de másik egyed(ek)ét növeli. Lehet-e önző egyedek között?
Altruizmus Altruizmus: a viselkedés az adott egyed fitneszét csökkenti, de másik egyed(ek)ét növeli. Lehet-e önző egyedek között? Altruizmus rokonok között A legtöbb másolat az adott génről vagy az egyed
RészletesebbenAltruizmus. Altruizmus: a viselkedés az adott egyed fitneszét csökkenti, de másik egyed(ek)ét növeli. Lehet-e önző egyedek között?
Altruizmus Altruizmus: a viselkedés az adott egyed fitneszét csökkenti, de másik egyed(ek)ét növeli. Lehet-e önző egyedek között? Altruizmus rokonok között A legtöbb másolat az adott génről vagy az egyed
RészletesebbenTAKARMÁNYOZÁSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
TAKARMÁNYOZÁSTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A létfenntartás táplálóanyag szükséglete A gazdasági állatok a takarmány táplálóanyagait elsőként létfenntartásra
RészletesebbenAz ökológia alapjai NICHE
Az ökológia alapjai NICHE Niche Meghatározás funkció ill. alkalmazkodás szerint a növény- és állatfajok élő és élettelen környezetükbe eltérő módon illeszkednek be ott a többi élőlénytől többé-kevésbé
RészletesebbenMÜLLER ILDIKÓ Hagyományos erjesztésű zöldségek Funkcionális élelmiszerek Kistermelő MOBIL: +36-30-9420-665 i.muller@t-online.hu FERMENTÁLÁS A természet úgy alkotta meg a növényeket, hogy a bennük lévő
Részletesebbenminőségben (kivétel magpredátor, de itt késleltetés)
Herbivoria Def.: Élő növényi szövet fogyasztása parazita minőségben (kivétel magpredátor, de itt késleltetés) Milyen szervezetek? Kisméretű (gerinctelen, túlnyomóan specialisták = herbivor vagy fitofág
RészletesebbenTudós Rektor Természettudományi Csapatverseny 8. évfolyam részére. Csapat neve:... Csapattagok neve:... Iskola: Település:
Tudós Rektor Természettudományi Csapatverseny 8. évfolyam részére Csapat neve:... Csapattagok neve:...... Iskola: Település: 2. forduló 1. Nevezzétek el a képeken látható szöveteket és oldjátok meg a feladatokat,
RészletesebbenBevezetés a talajtanba IV. A talaj szervesanyaga
Bevezetés a talajtanba IV. A talaj szervesanyaga A talajmorzsa Ásványi alkotók (homok) Szerves alkotók (humusz) Pórusrendszer levegıvel/vízzel kitöltve Humusz feldúsulási zóna ( humuszköpeny ) Gyökércsúcs
RészletesebbenAz állatok szociális szerveződése, csoport vagy magány?
Az állatok szociális szerveződése, csoport vagy magány? Csoport sok egyed együtt, fontosak az egyedek közötti kapcsolatok a csoport szervezettségében fokozatok vannak Az önző egyedeket csoportba kényszerítő
RészletesebbenBIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Biológia középszint 1012 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. október 27. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Útmutató a középszintű dolgozatok
RészletesebbenBevezetés a talajtanba II. Talajképzı tényezık Elıadás
Bevezetés a talajtanba II. Talajképzı tényezık Elıadás Dokucsajev (1846-1903) óta.. Öt talajképzı tényezıt különítünk el: földtani, éghajlati, domborzati, biológiai, és a talajok kora (idı) Emberi tevékenység
RészletesebbenBiogáz hasznosítás. SEE-REUSE Az európai megújuló energia oktatás megerősítése a fenntartható gazdaságért. Vajdahunyadvár, 2014. december 10.
Az európai megújuló energia oktatás megerősítése a fenntartható gazdaságért Biogáz hasznosítás Vajdahunyadvár, 2014. december 10. Alaphelyzet A magyar birtokos szegényebb, mint birtokához képest lennie
RészletesebbenCELLULÓZTARTALMÚ HULLADÉKOK ÉS SZENNYVÍZISZAP KÖZÖS ROTHASZTÁSA
CELLULÓZTARTALMÚ HULLADÉKOK ÉS SZENNYVÍZISZAP KÖZÖS ROTHASZTÁSA Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. Szalay Gergely technológus mérnök Észak-pesti Szennyvíztisztító Telep Kapacitás: 200 000 m 3 /nap Vízgyűjtő
RészletesebbenIsmeretterjesztő előadás a talaj szerepéről a vízzel való gazdálkodásban
A Föld pohara Ismeretterjesztő előadás a talaj szerepéről a vízzel való gazdálkodásban MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet (TAKI) Talajfizikai és Vízgazdálkodási Osztály, Bakacsi Zsófia 2 Minden léptékben
RészletesebbenKomposztkészítés a Nyírségvíz ZRt Központi komposztáló telepén
Komposztkészítés a Nyírségvíz ZRt Központi komposztáló telepén Cím: 4400 Nyíregyháza Csatorna u. Nyírségvíz ZRt. Központi Komposztáló telepe Telefonszám: 06-42-430-006 Előállított komposzttermékek kereskedelmi
RészletesebbenKivilágosodó erdők. Elhelyezkedése, éghajlata, növényei. A csimpánz és a nílusi krokodil
Kivilágosodó erdők Elhelyezkedése, éghajlata, növényei. A csimpánz és a nílusi krokodil 10-20. szélességi fokok között. Afrika > Ausztrália > India > Dél-Amerika Az esőerdők és a szavanna közötti átmenet:
RészletesebbenMezo- és mikroelemek hiánya a szőlőben
A növényben legnagyobb mennyiségben jelen lévő, úgynevezett makroelemek (nitrogén, foszfor, kálium) mellett közepes mennyiségben megtalálható mezo- (magnézium, kalcium, kén) és a legkisebb arányban jelenlévő,
Részletesebben4. osztályos feladatsor I. forduló 2015/2016. tanév
Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, AMI és Óvoda OM 201802 e-mail: refiskola.szirma@gmail.com 3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232 Iskola neve:.. Csapatnév:.
RészletesebbenNÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
NÖVÉNYÉLETTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Sejtfal szintézis és megnyúlás Környezeti tényezők hatása a növények növekedésére és fejlődésére Előadás áttekintése
RészletesebbenKÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA
É RETTSÉGI VIZSGA 2015. október 21. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2015. október 21. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA
RészletesebbenAz egysejtű eukarióták teste egyetlen sejtből áll, és az az összes működést elvégzi, amely az élet fenntartásához, valamint megújításához, a
Az egysejtű eukarióták teste egyetlen sejtből áll, és az az összes működést elvégzi, amely az élet fenntartásához, valamint megújításához, a szaporodáshoz szükséges. A sejtplazmától hártyával elhatárolt
RészletesebbenAz élelmiszerek mikrobiális ökológiája. Mohácsiné dr. Farkas Csilla
Az élelmiszerek mikrobiális ökológiája Mohácsiné dr. Farkas Csilla Az élelmiszerek mikroökológiai tényezői Szennyeződés forrásai és közvetítői A mikroorganizmusok belső tulajdosnágai Belső tényezők (az
RészletesebbenAz atommag összetétele, radioaktivitás
Az atommag összetétele, radioaktivitás Az atommag alkotórészei proton: pozitív töltésű részecske, töltése egyenlő az elektron töltésével, csak nem negatív, hanem pozitív: 1,6 10-19 C tömege az elektron
RészletesebbenVárosiasodó állatfajok. Előjáték domesztikációhoz?
Városiasodó állatfajok Előjáték domesztikációhoz? Környezetformáló emberiség Ember = legfontosabb ökológiai mérnök-faj Legalább 10 ezer év óta elkezdi átalakítani a környezetet Már azelőtt is (paleolitikum
RészletesebbenPredáció populációdinamikai hatása
Predáció populációdinamikai hatása Def.: olyan szervezet, amely a zsákmányát, annak elfogása után, megöli és elfogyasztja. (Ellentétben: herbivor, parazitoid, ahol késleltetett a hatás, de ezekre is a
RészletesebbenKiegészítések a populációs kölcsönhatások témakörhöz. ÖKOLÓGIA előadás 2014 Kalapos Tibor
Kiegészítések a populációs kölcsönhatások témakörhöz ÖKOLÓGIA előadás 2014 Kalapos Tibor Elemi populációs kölcsönhatások Fajok közötti kapcsolatok A + v.- jelölés azt mutatja, hogy a kölcsönhatás eredményeként
RészletesebbenAz ökológia rendszer (ökoszisztéma) Ökológia előadás 2014 Kalapos Tibor
Az ökológia rendszer (ökoszisztéma) Ökológia előadás 2014 Kalapos Tibor ökológiai rendszer - mi is ez? Az élőlényközösség és élettelen környezete együtt, termodinamikailag nyílt rendszer, komponensei között
RészletesebbenSZÉNHIDRÁTOK. Biológiai szempontból legjelentősebb a hat szénatomos szőlőcukor (glükóz) és gyümölcscukor(fruktóz),
SZÉNHIDRÁTOK A szénhidrátok döntő többségének felépítésében három elem, a C, a H és az O atomjai vesznek részt. Az egyszerű szénhidrátok (monoszacharidok) részecskéi egyetlen cukormolekulából állnak. Az
RészletesebbenAnaerob fermentált szennyvíziszap jellemzése enzimaktivitás-mérésekkel
Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Környezettudományi Centrum Anaerob fermentált szennyvíziszap jellemzése enzimaktivitás-mérésekkel készítette: Felföldi Edit környezettudomány szakos
RészletesebbenTERMÉSZETTUDOMÁNY JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Természettudomány középszint 0721 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. október 31. TERMÉSZETTUDOMÁNY KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM I. Rénszarvascsordák
RészletesebbenBiogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!!
Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége Kép!!! Decentralizált bioenergia központok energiaforrásai Nap Szél Növényzet Napelem Napkollektor Szélerőgépek Biomassza Szilárd Erjeszthető Fagáz Tüzelés
Részletesebben11. évfolyam esti, levelező
11. évfolyam esti, levelező I. AZ EMBER ÉLETMŰKÖDÉSEI II. ÖNSZABÁLYOZÁS, ÖNREPRODUKCIÓ 1. A szabályozás információelméleti vonatkozásai és a sejtszintű folyamatok (szabályozás és vezérlés, az idegsejt
Részletesebbenfor a living planet "zöld energia"?
for a living planet Mennyire zöld z a "zöld energia"? A biomassza-hasznosítás természetvédelmi kockázatai Gulyás Levente természetvédelmi igazgató WWF Magyarország Tartalom 1. EFI tanulmány háttere 2.
RészletesebbenSZKA208_26. Legfontosabb természeti kincsünk: a talaj
SZKA208_26 Legfontosabb természeti kincsünk: a talaj tanulói LEGFONTOSABB TERMÉSZETI KINCSÜNK 8. évfolyam 289 26/1 A TALAJ ÖSSZETEVŐI A homok kis kőszemcsékből áll, melyek gömbölyded vagy sokszögű formát
RészletesebbenBIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Biológia középszint 0821 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 12. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Útmutató a középszintű dolgozatok
RészletesebbenLassan 17 éve Szolnokon élek a Széchenyi lakótelepen, így bőven volt alkalmam kiismerni a lakhelyemhez közeli területeket.
Lassan 17 éve Szolnokon élek a Széchenyi lakótelepen, így bőven volt alkalmam kiismerni a lakhelyemhez közeli területeket. A lakóteleptől északra helyezkedik el a Széchenyi Parkerdő, ami a köztudatban
RészletesebbenNano cink-oxid toxicitása stimulált UV sugárzás alatt és az N-acetilcisztein toxicitás csökkentő hatása a Panagrellus redivivus fonálféreg fajra
Nano cink-oxid toxicitása stimulált UV sugárzás alatt és az N-acetilcisztein toxicitás csökkentő hatása a Panagrellus redivivus fonálféreg fajra KISS LOLA VIRÁG, SERES ANIKÓ ÉS NAGY PÉTER ISTVÁN Szent
RészletesebbenAz emésztő szervrendszer. Apparatus digestorius
Az emésztő szervrendszer Apparatus digestorius Táplálkozás A táplálék felvétele. A táplálék tartalmaz: Ballasztanyagokat: nem vagy kis mértékben emészthetők, a bélcsatorna mozgásában van szerepük Tápanyagokat:
RészletesebbenA fák növekedésének egy modelljéről
1 A fák növekedésének egy modelljéről Az interneten nézelődve találtunk rá az [ 1 ] munkára, ahol a fák növekedésének azt a modelljét ismertették, melyet először [ 2 ] - ben írtak le. Úgy tűnik, ez az
RészletesebbenA FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.
A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:
RészletesebbenBiofizika szeminárium. Diffúzió, ozmózis
Biofizika szeminárium Diffúzió, ozmózis I. DIFFÚZIÓ ORVOSI BIOFIZIKA tankönyv: III./2 fejezet Részecskék mozgása Brown-mozgás Robert Brown o kísérlet: pollenszuszpenzió mikroszkópos vizsgálata o megfigyelés:
RészletesebbenB I O L Ó G I A. ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2003. május 20. du. ÚTMUTATÓ A FELADATOK MEGOLDÁSÁHOZ
B I O L Ó G I A ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2003. május 20. du. ÚTMUTATÓ A FELADATOK MEGOLDÁSÁHOZ Minden feladat megoldását a megoldólapon kell beadnia. Az írásbeli felvételi dolgozat egyúttal
RészletesebbenA BAKTÉRIUMOK SZAPORODÁSA
5. előadás A BAKTÉRIUMOK SZAPORODÁSA Növekedés: a baktérium új anyagokat vesz fe a környezetből, ezeket asszimilálja megnő a sejt térfogata Amikor a sejt térfogat és felület közti arány megváltozik sejtosztódás
Részletesebben