Az ökoszisztéma Szerkesztette: Vizkievicz András
|
|
- Zsuzsanna Fehér
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Az ökoszisztéma Szerkesztette: Vizkievicz András Az ökoszisztéma jelentése: ökológiai rendszer. Nem szerveződési szint. Az ökoszisztéma az ökológiai jelenségek értelmezése, vizsgálata céljából, (az ökológiai kutatómunka során) létrehozott rendszermodell. Ebben az értelemben ökoszisztémaként vizsgálhatunk társulásokat, biomokat, az egész bioszférát, de akár egy tó vagy egy akvárium életközösségét. Az életközösségek vizsgálatán túlmenően az életközösségek és az élettelen környezet sokdimenziós kapcsolatrendszerét is modellezi. Más megközelítésben a társulás (biocönózis) és az élőhely (biotóp) együttese. Az ökoszisztémák négy elemből tevődnek össze. 1. Élettelen anyagok (víz, szén-dioxid, nitrogén, foszfor, különböző sók, stb.), 2. termelő v. producens szervezetek, ezek szervetlen anyagokból szerves vegyületet állítanak elő; (autotrófok), 3. fogyasztók v. konzumensek (heterotrófok), 4. lebontók v. reducensek (főleg baktériumok és gombák), az elhalt szervezetek összetett szerves anyagait bontják le (heterotrófok). Az ökoszisztéma elemeinek kapcsolata jelenti a napenergia megkötését és áramlását, hozza létre a táplálékláncokat, alakítja ki a bio-geo-kémiai ciklusokat. Táplálékláncok A táplálékláncok egymással szoros kapcsolatban álló populációkból állnak, minden láncszeme az előtte levőből táplálkozik, és egyben táplálékul szolgál az utána következő láncszem fajainak. 1. Az anyag- és energiaáramlás első szintjét autotrófok főleg növények - az ún. producens szervezetek képezik. Ezek fotoszintézissel, ill. kemoszintézissel szervetlen tápanyagokból (vízből és a levegő szén-dioxidjából) szerves anyagokat képesek előállítani, miáltal energiát építenek be szerves vegyületeikbe. A többi fogyasztó szervezet hasonló, önálló szervesanyagelőállításra nem képes. Bennük végül is a növények által előállított szerves anyagok áramlanak az új és új tápláléklánc-alkotók irányába. 2. A második szintjét a növényevő állatok, az elsődleges fogyasztók alkotják. 3. A ragadozó állatokban v. másodlagos, ill. harmadlagos, stb. fogyasztókban a tápanyag egyre magasabb szintre kerül. 1
2 4. Az elhalt szerves anyagokat a lebontók vagy reducensek bontják le, ezzel a különböző anyagok (elemek) visszakerülnek szervetlen formáikba. Az egyes populációk többféle táplálékláncnak is részét képezik, ezért helyesebb táplálékhálózatokról beszélni. Táplálékhálózat Egymással összekapcsolt táplálékláncok rendszere. Egy táplálékhálózatban egy meghatározott szervezet egynél több táplálkozási szinten is fogyaszthatja a táplálékait. Például egy tó táplálékhálózatában egy édesvízi kagyló közvetlenül fogyaszthat zöldmoszatokat, amikor is ő egy elsődleges fogyasztó. Azonban táplálkozhat állati egysejtűekkel is, amelyek maguk elsődleges fogyasztók; ebben az esetben a kagyló másodlagos fogyasztó. A táplálékláncok és -hálózatok szintjeit ennek megfelelően a termelő, a különböző (elsődleges, másodlagos stb.) fogyasztó, valamint a lebontó szervezetek alkotják. Az anyagok áramlása a táplálékhálózatokban egyirányú, vissza nem fordítható folyamat (a nyúl nem eszi meg a rókát, a fű meg a nyulat). Az egyedek száma és össztömege a legalsó, termelői szinten a legnagyobb, és a legfölül elhelyezkedő csúcsragadozók szintjén a legkisebb. Az egymás után következő szintek csökkenő tömege, illetve egyedszáma alapján rajzolják meg az ún. táplálékpiramisokat. Biológiai produkció Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés folyamata. A növények fotoszintézissel történő szervesanyag-előállítása az elsődleges v. primer produkció A konzumensek és a reducensek által termelt szerves anyag a másodlagos v. szekunder produkció. 2
3 A biológiai produkcióban termelődő szerves anyag egy része a szervezetekben végbemenő lebontó folyamatok révén elbomlik, energia szabadul fel, a másik része felhalmozódik az élőlényekben (beépül). Biomassza Adott területen, adott időpontban megtalálható, élőlényekben előforduló szerves anyagok összes tömege. A különböző szintek biomasszája a termelők felől a csúcsragadozó felé egyre csökken, egy táplálékpiramisnak megfelelően. Egy egyensúlyban levő társulás összes biomasszája közel állandó. A szukcesszió folyamatában az egymásután következő társulások biológiai produkciója és biomasszája egyre nő. A Földön a trópusi esőerdők biológiai produkciója és biomasszája a legnagyobb. Energiaáramlás az ökoszisztémában Az ökoszisztémák nyílt anyagi rendszerek, a fennmaradásukhoz és a működésükhöz szükséges energiát kívülről kapják. Az energia a populációk élettevékenységeinek fenntartásához szükséges. A külső forrásból származó energiát az autotróf vagy termelő szervezetek "hozzák be" a biocönózisokba, oly módon, hogy a nap fényenergiájának felhasználásával saját testanyagaik energiadús szerves vegyületeit építik fel, energiaszegény szervetlen vegyületekből. Ezek a szerves anyagok energiaforrásul szolgálhatnak a továbbiakban a velük táplálkozó heterotróf szervezetek vagy fogyasztók számára. A termelő szervezetek energiaforrásuk szerint fototrófok vagy kemotrófok lehetnek. A fototrófok a szükséges energiát a Nap sugárzó energiájából nyerik, a kemoautotrófok különböző szervetlen vegyületeket alakítanak át és az átalakítás során keletkező kémiai energiát hasznosítják. A mai termelő szervezetek túlnyomó többsége zöld növény, rajtuk kívül még fotoautotróf baktériumokat ismerünk. Átlagosan a fotoautotróf szervezetek a rendelkezésükre álló sugárzó energiának alig 0,5 %- át építik be a szervezetükbe. 3
4 Egy fogyasztó által szerves vegyületek formájában felvett energia három útra terelődhet. 1. Beépül a fogyasztó testébe, annak testtömegét gyarapítja (~15%). 2. Rögtön "elhasználódik", azaz közvetlenül a légzés során eloxidálódik és az energia részben munkavégzésre fordítódik, részben hő formájában a környezetbe jut (~35%). 3. Ürülékkel szerves vegyületként, kötött kémiai energia formájában távozik a szervezetből (~50%). A fentiek szerint, az energia vándorlása során az egyes táplálkozási szinteken újabb és újabb energiaveszteséggel kell számolni (hő, salakanyag formájában). A társulásba beépülő, majd szintről szintre szerves anyagként áramló energia tehát mind kevesebb lesz. Egy ragadozó tápláléklánc energiahasznosítása a következő: kg növényi planktonból kb kg állati plankton lesz, ez kb. 100 apróhal tömeget jelent, amely 10 kg ragadozó hal testtömeget eredményez, amely végül például emberi fogyasztás esetén, kb. 1 kg emberi testtömeg gyarapodásához vezet. A fény vagy kémiai energia formájában felvett energia minden esetben kémiai energia formájában áramlik a táplálkozási szinteken és hőenergia formájában hagyja el a rendszert. Anyagforgalom az ökoszisztémában Az energia áramlása az anyagáramlástól az ökoszisztémákban elválaszthatatlan, hiszen az egyes táplálkozási szintek között az energia szerves anyagok formájában adódik tovább. A két folyamat között azonban van egy alapvető különbség: amíg az anyagok a körfolyamatban újra és újra felhasználódhatnak, a belépő energia csak egyszer haladhat át a rendszeren. A körfolyamat lényege: 1. Az élettelen környezet elemeit C, H, O, N - az autotrófok veszik fel szervetlen anyagok formájában CO 2, H 2 O -, alakítják át szerves anyagokká és építik be a testükbe. 2. A szerves anyagokat a) egyrészt minden táplálkozási szint egyedei lebontják oxidálják - és visszaalakítják szervetlen anyagokká, b) másrészt az elpusztult élőlények megmaradt szerves anyagait a lebontók alakítják vissza szervetlen anyagokká. 4
5 A szén körforgalma A szén minden szerves vegyület alapszerkezetét képezi. A szén a levegőből szén-dioxid formájában kerül növényekbe, ahol szén-dioxidból és vízből szerves anyagok keletkeznek. (1) A szerves anyagból o a növények is felszabadíthatják a szén-dioxidot légzésük során, (2) o az elpusztult növényi részekkel az avar, majd a humusz alkotója lesz, (3) o a szerves anyag továbbkerül valamely növényt fogyasztó állatba (4), abból pedig még tovább egy ragadozóba, (5) Előbb-utóbb valamely - növényevő, ragadozó vagy lebontó - szervezet légzése során elbontja, és felszabadítja belőle a szén-dioxidot. () A szén a humuszban igen sokáig kötött formában lehet jelen. Régi, földtörténeti időkben oxigénmentes környezetben keletkeztek a leülepedett szerves anyagokból a kőolaj-, a földgáz- és a kőszénkészletek, ezáltal hosszabb ideig kikerül a szén a körforgásból. Ezen fosszilis energiahordozókból égetéssel jut vissza a széndioxid a légkörbe. (7) A vulkáni tevékenység is jelentős mennyiségű széndioxidot juttat a légkörbe A nitrogén körforgalma A nitrogén nélkülözhetetlen alkotóeleme a fehérjéknek és a nukleinsavaknak. Az elemi nitrogént kizárólag baktériumok és egyes gombák képesek közvetlenül a levegőből felhasználni. Az összes többi élőlény ezek tevékenységére van utalva. 5
6 A pillangósvirágú növények gyökérgümőiben szimbiózisban, és a talajban szabadon élő heterotróf nitrogénkötő baktériumok a légköri nitrogént megkötik és ammóniává alakítják. (1) Az általuk előállított ammóniát a gazdanövény részben felhasználja szerves vegyületekbe építi másrészt a talajba kerül. (2) Az ammóniát nitrifikáló szervezetek nitritionná, ill. nitrátionokká oxidálják. Ezeket a kemotróf szervezeteket nevezzük. (3) Az ammónium- és a nitrátion vízben oldódik, és így a növények könnyen felveszik. (4) A heterotróf szervezetek a növények elfogyasztásával jutnak nitrogénhez. (5) Az elpusztult élőlények szerves anyagaiból a lebontó baktériumok és gombák ammóniát állítanak elő, amelyből ismét ammónium és nitrát keletkezhet. () Oxigénmentes talajokban a denitrifikáló baktériumok hatására a nitrátionokból elemi nitrogén képződik, amely elszökik a levegőbe. Az anaerob denitrifikáló baktériumok jelenléte káros a talaj nitrogén tartalmának szempontjából, ezért a talaj szellőztetésével kapálás lehet ellenük védekezni. (7)
Az ökoszisztéma Szerkesztette: Vizkievicz András
1 Az ökoszisztéma Szerkesztette: Vizkievicz András Az ökoszisztéma jelentése: ökológiai rendszer. Nem szerveződési szint! Az ökoszisztéma az ökológiai jelenségek vizsgálata céljából létrehozott rendszermodell.
Az ökoszisztéma. Gaia-elmélet
Az ökoszisztéma Szerkesztette: Vizkievicz András Az ökoszisztéma jelentése: ökológiai rendszer. Nem szerveződési szint. Az ökoszisztéma az ökológiai jelenségek értelmezése, vizsgálata céljából, (az ökológiai
BIOLÓGIAI PRODUKCIÓ. Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása
BIOLÓGIAI PRODUKCIÓ Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása az elsődleges v. primer produkció; A fogyasztók és a lebontók
Az ökoszisztéma Szerkesztette: Vizkievicz András
Vizsgakövetelmények Értelmezze a bioszférát globális rendszerként (pl. Gaia-elmélet); értse a bioszféra és abiotikus környezetének kölcsönös egymásra hatását. Legyen képes ebben az összefüggésben értékelni
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens Ember és környezete az idő függvényében Barótfi, 2008 Ember és környezete az idő függvényében Barótfi, 2008 Nooszféra
Anyag és energia az ökoszitémában -produkcióbiológia
Prudukcióbiológia Anyag és energia az ökoszitémában -produkcióbiológia Vadbiológia és ökológia #09 h Tárgya # A bioszférában lejátszódó biológia termelés folyamatai # Az élô szervezetek anyag- és energiaforgalma
Dr. Torma A., egyetemi adjunktus. SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM, Környezetmérnöki Tanszék, Dr. Torma A. Készült: Változtatva: - 1/39
KÖRNYEZETVÉDELEM 5. Előadás 2011.10.05. Dr. Torma A., egyetemi adjunktus SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM, Környezetmérnöki Tanszék, Dr. Torma A. Készült: 13.09.2008. Változtatva: - 1/39 AZ ÖKOLÓGIA FOGALMA EREDETE
Ez megközelítőleg minden trofikus szinten érvényes, mivel a fogyasztók általában a felvett energia legfeljebb 5 20 %-át képesek szervezetükbe
ÉLŐ RENDSZEREK ENERGIAFORGALMA Az egyes táplálkozási (trofikus) szinteket elérő energiamennyiség nemcsak a termelők által megkötött energiától függ, hanem a fogyasztók energiaátalakítási hatékonyságától
A vízi ökoszisztémák
A vízi ökoszisztémák Az ökoszisztéma Az ökoszisztéma, vagy más néven ökológiai rendszer olyan strukturális és funkcionális rendszer, amelyben a növények, mint szerves anyag termelők, az állatok mint fogyasztók,
Az élőlény és környezete. TK: 100. oldal
Az élőlény és környezete TK: 100. oldal Élettelen környezeti tényezők: víziben: fény, hő, nyomás, sókoncentráció, oxigén és szén-dioxid tartalom szárazföldön: napfény, hő, csapadék, levegő összetétel,
A Föld ökoszisztémája
A Föld ökoszisztémája Az ökoszisztéma Az ökoszisztéma, vagy más néven ökológiai rendszer olyan strukturális és funkcionális rendszer, amelyben a növények, mint szerves anyag termelők, az állatok mint fogyasztók,
Környezetvédelem (KM002_1)
(KM002_1) 2. A környezetvédelem ökológiai alapjai 2016/2017-es tanév I. félév Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, AHJK, Környezetmérnöki Tanszék Bármely faj bárhol, bármilyen mennyiségben megtalálható
Az ökológia rendszer (ökoszisztéma) Ökológia előadás 2014 Kalapos Tibor
Az ökológia rendszer (ökoszisztéma) Ökológia előadás 2014 Kalapos Tibor ökológiai rendszer - mi is ez? Az élőlényközösség és élettelen környezete együtt, termodinamikailag nyílt rendszer, komponensei között
Környezetvédelem (KM002_1)
(KM002_1) 2. A környezetvédelem ökológiai alapjai 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Az ökológia fogalma ecology = szünbiológia Szünbiológia
Energia. Abiotikus rendszer. élőhelyeken. Magyarországon környezetszennyező az egy főre eső települési hulladék
MINDENÖSSZEFÜGGMINDENNEL Táplálékhálózatok a városi v élőhelyeken Kölcsönhatások Körforgások Energia felhasználása Abiotikus X abiotikus Hőmérséklet és csapadék= klíma Abiotikus X biotikus Biotikus X abiotikus
A levegő Szerkesztette: Vizkievicz András
A levegő Szerkesztette: Vizkievicz András A levegő a Földet körülvevő gázok keveréke. Tiszta állapotban színtelen, szagtalan. Erősen lehűtve cseppfolyósítható. A cseppfolyós levegő világoskék folyadék,
Agroökológiai rendszerek biogeokémiai ciklusai és üvegházgáz-kibocsátása
Agroökológiai rendszerek biogeokémiai ciklusai és üvegházgáz-kibocsátása Biogeokémiai ciklusok általános jellemzői: kompartmentek vagy raktárak tartózkodási idő áramok (fluxusok) a kompartmentek között
Az energia áramlása a közösségekben
Az energia áramlása a közösségekben minden biológiai entitásnak szüksége van: anyagra energiára kísértés: ugyanúgy kezelni az anyag- és energia körforgást mint szervezetek esetében DE: elvetettük a Clements
12. évfolyam esti, levelező
12. évfolyam esti, levelező I. ÖKOLÓGIA EGYED FELETTI SZERVEZŐDÉSI SZINTEK 1. A populációk jellemzése, növekedése 2. A populációk környezete, tűrőképesség 3. Az élettelen környezeti tényezők: fény hőmérséklet,
MÚZEUMI KÖZÉPISKOLAI BIOLÓGIA ÓRA TEMATIKÁJA
MÚZEUMI KÖZÉPISKOLAI BIOLÓGIA ÓRA TEMATIKÁJA EMBER A TERMÉSZETBEN MŰVELTSÉGTERÜLET TÉMA: A TÁRSULÁSOK JELLEMZŐI BEVEZETÉS A tematika és a modulok használatáról A középiskolai múzeumi tanórák a gimnáziumi
Biológia 7. évfolyam osztályozó- és javítóvizsga követelményei
Biológia 7. évfolyam osztályozó- és javítóvizsga követelményei 1. Forró éghajlati övezet: növényzeti övei, az övek éghajlata, talaja esőerdő, trópusi lombhullató erdőszerkezete, szavanna, sivatagok jellemzése
Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!!
Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége Kép!!! Decentralizált bioenergia központok energiaforrásai Nap Szél Növényzet Napelem Napkollektor Szélerőgépek Biomassza Szilárd Erjeszthető Fagáz Tüzelés
Bevezetés az ökológiába Szerkesztette: Vizkievicz András
Vizsgakövetelmények Ismerje a(z élettelen és élő) környezet fogalmát. Elemezzen tűrőképességi görbéket: minimum, maximum, optimum, szűk és tág tűrés. Legyen képes esettanulmányok alapján a biológiai jelzések
Dekomponálás, detritivoria
Dekomponálás, detritivoria Def.: azon szervezetek tevékenysége, amelyek elhalt szerves anyag feldarabolását, bontását és a mineralizáció útjára irányítását végzik. Forrásfüggvényük: dr = dt F( R), amelyből
11. évfolyam esti, levelező
11. évfolyam esti, levelező I. AZ EMBER ÉLETMŰKÖDÉSEI II. ÖNSZABÁLYOZÁS, ÖNREPRODUKCIÓ 1. A szabályozás információelméleti vonatkozásai és a sejtszintű folyamatok (szabályozás és vezérlés, az idegsejt
A felvétel és a leadás közötti átalakító folyamatok összességét intermedier - köztes anyagcserének nevezzük.
1 Az anyagcsere Szerk.: Vizkievicz András Általános bevezető Az élő sejtekben zajló biokémiai folyamatok összességét anyagcserének nevezzük. Az élő sejtek nyílt anyagi rendszerek, azaz környezetükkel állandó
Az egysejtű eukarióták teste egyetlen sejtből áll, és az az összes működést elvégzi, amely az élet fenntartásához, valamint megújításához, a
Az egysejtű eukarióták teste egyetlen sejtből áll, és az az összes működést elvégzi, amely az élet fenntartásához, valamint megújításához, a szaporodáshoz szükséges. A sejtplazmától hártyával elhatárolt
AGRÁR-ÖKOLÓGIA ALAPJAI című digitális tananyag
TÁMOP-4.1.1.F-14/1/KONV-2015-0006 AGRÁR-ÖKOLÓGIA ALAPJAI című digitális tananyag Előadó: Dr. Dávidházy Gábor ÖKOLÓGIA TÁRGYA ÉS FOGALMA Az ökológia (környezettan) az élet feltételeivel és az élő szervezetek
Milyen biológiai okai vannak a biológiai fölösiszap csökkentésnek? Horváth Gábor Szennyvíztechnológus
Milyen biológiai okai vannak a biológiai fölösiszap csökkentésnek? Horváth Gábor Szennyvíztechnológus Fő problémák: Nagy mennyiségű fölösiszap keletkezik a szennyvíztisztító telepeken. Nem hatékony a nitrifikáció
A levegő. A földi légkör a földtörténet során jelentős változásokon ment keresztül.
1 A levegő A levegő a Földet körülvevő gázok keveréke. Tiszta állapotban színtelen, szagtalan. Erősen lehűtve cseppfolyósítható. A cseppfolyós levegő világoskék folyadék, forráspontja 190 C 0 körüli. A
A SZERB KÖZTÁRSASÁG OKTATÁSI, TUDOMÁNYOS ÉS TECHNOLÓGIAI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUMA SZERB BIOLÓGIAI TÁRSASÁG
A SZERB KÖZTÁRSASÁG OKTATÁSI, TUDOMÁNYOS ÉS TECHNOLÓGIAI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUMA SZERB BIOLÓGIAI TÁRSASÁG BIOLÓGIATESZT AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁK VIII. OSZTÁLYA SZÁMÁRA Községi verseny, 2019. 03. 09. Kód:
TARTALOM. Előszó 9 BEVEZETÉS A BIOLÓGIÁBA
Előszó 9 BEVEZETÉS A BIOLÓGIÁBA A biológia tudománya, az élőlények rendszerezése 11 Vizsgálati módszerek, vizsgálati eszközök 12 Az élet jellemzői, az élő rendszerek 13 Szerveződési szintek 14 EGYED ALATTI
TestLine - Életjelenségek, mikrovilág Minta feladatsor
Mivel kebelezi be táplálékát az óriás amőba? (1 helyes válasz) 1. 1:14 Normál sejtszáj ostor csilló csalánfonal álláb Mely állítások igazak az ostorosmoszatokra? (4 jó válasz) 2. 1:31 Normál Ősi típusaiktók
A nitrogén körforgalma. A környezetvédelem alapjai május 3.
A nitrogén körforgalma A környezetvédelem alapjai 2017. május 3. A biológiai nitrogén körforgalom A nitrogén minden élő szervezet számára nélkülözhetetlen, ún. biogén elem Részt vesz a nukleinsavak, a
A bioenergetika a biokémiai folyamatok során lezajló energiaváltozásokkal foglalkozik.
Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA BIOENERGETIKA I. 1. kulcsszó cím: Energia A termodinamika első főtétele kimondja, hogy a különböző energiafajták átalakulhatnak egymásba ez az energia megmaradásának
A citoszolikus NADH mitokondriumba jutása
A citoszolikus NADH mitokondriumba jutása Energiaforrásaink Fototróf: fotoszintetizáló élőlények, szerves vegyületeket állítanak elő napenergia segítségével (a fényenergiát kémiai energiává alakítják át)
MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM
MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM I. félév Az élőlények rendszerezése A vírusok Az egysejtűek Baktériumok Az eukariota egysejtűek A gombák A zuzmók
Fenntarthatóság és hulladékgazdálkodás
Fenntarthatóság és hulladékgazdálkodás Néhány tény A különbözı rendszerek egymás negentórpiájával, szabad energiájával táplálkoznak A szabad-energia a rendezettség mértékének fenntartásához kell Az ember
Egy élőhelyen azok a populációk élhetnek egymás mellett, amelyeknek hasonlóak a környezeti igényeik. A populációk elterjedését alapvetően az
Társulás fogalma Egy adott helyen egy időben létező, együtt élő és összehangoltan működő növény- és állatpopulációk együttese. Az életközösségek többféle növény- és többféle állatpopulációból állnak. A
Populációs kölcsönhatások. A populációs kölcsönhatások jelentik az egyedek biológiai környezetének élő (biotikus) tényezőit.
Populációs kölcsönhatások A populációs kölcsönhatások jelentik az egyedek biológiai környezetének élő (biotikus) tényezőit. A populációk között kialakulhatnak közvetett vagy közvetlen kapcsolatok. Ezek
Biogáz hasznosítás. SEE-REUSE Az európai megújuló energia oktatás megerősítése a fenntartható gazdaságért. Vajdahunyadvár, 2014. december 10.
Az európai megújuló energia oktatás megerősítése a fenntartható gazdaságért Biogáz hasznosítás Vajdahunyadvár, 2014. december 10. Alaphelyzet A magyar birtokos szegényebb, mint birtokához képest lennie
A tejelő tehenészet szerepe a. fenntartható (klímabarát) fejlődésben
A tejelő tehenészet szerepe a fenntartható (klímabarát) fejlődésben Dr. habil. Póti Péter tanszékvezető, egyetemi docens Szent István Egyetem (Gödöllő), Álletenyésztés-tudományi Intézet Probléma felvetése
A BAKTÉRIUMOK TÁPLÁLKOZÁSA
A BAKTÉRIUMOK TÁPLÁLKOZÁSA Az energiaforrás természete 1. Fototróf energia a fotokémiai reakciókból, energiforrás a fény 2. Kemotróf energia a fénytől független kémiai reakciókból, energiaforrás a környezetből
Felkészülés: Berger Józsefné Az ember című tankönyvből és Dr. Lénárd Gábor Biologia II tankönyvből.
Minimum követelmények biológiából Szakkközépiskola és a rendes esti gimnázium számára 10. Évfolyam I. félév Mendel I, II törvényei Domináns-recesszív öröklődés Kodomináns öröklődés Intermedier öröklődés
Légszennyezés. Molnár Kata Környezettan BSc
Légszennyezés Molnár Kata Környezettan BSc Száraz levegőösszetétele: oxigén és nitrogén (99 %) argon (1%) széndioxid, héliumot, nyomgázok A tiszta levegő nem tartalmaz káros mennyiségben vegyi anyagokat!
Tartalom. Előszó... 3
4 TARTALOM Tartalom Előszó... 3 1. Bevezetés a biológiába... 9 1.1. A biológia tudománya... 9 Vizsgálati szempontok az élőlények rendszere... 10 Evolúciós fejlődés... 11 Vizsgáló módszerek... 12 1.2. Az
B I O L Ó G I A. ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK május 22. du. JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ. Kérjük, olvassa el a bevezetőt!
B I O L Ó G I A ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2002. május 22. du. JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ Kérjük, olvassa el a bevezetőt! A javítási útmutatóhoz rendelkezésre áll a feladatlap. A pályázóknak megoldásaikat
VÁLASZTHATÓ TANTÁRGY 3 kredit, 90 óra, 1 félév 10 óra előadás 4 óra előadás 20 óra gyakorlat óra önálló munka 86 óra önálló munka
NAPPALI VÁLASZTHATÓ TANTÁRGY 3 kredit, 90 óra, 1 félév LEVELEZŐ 10 óra előadás 4 óra előadás 20 óra gyakorlat --- 60 óra önálló munka 86 óra önálló munka szemináriumi kiselőadás gyakorlati feladatok 2
Energiatakarékossági szemlélet kialakítása
Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Nógrád megye energetikai lehetőségei Megújuló energiák Mottónk: A korlátozott készletekkel való takarékosság a jövő generációja iránti felelősségteljes kötelességünk.
Készítette: Szerényi Júlia Eszter
Nem beszélni, kiabálni kellene, hogy az emberek felfogják: a mezőgazdaság óriási válságban van. A mostani gazdálkodás nem természeti törvényeken alapul-végképp nem Istentől eredően ilyen-, azt emberek
1. Egységben az erő! (5p) A következő két szöveg és eddigi tudásod alapján válaszolj a kérdésekre!
Megoldás. Egységben az erő! (5p) A következő két szöveg és eddigi tudásod alapján válaszolj a kérdésekre! A mikorrhiza (gomba-gyökér kapcsolat) a növény tápanyagellátásában játszik lényeges szerepet, azon
SZENNYVÍZ ISZAP KELETKEZÉSE,
SZENNYVÍZ ISZAP KELETKEZÉSE, ÖSSZETÉTELE, MEZŐGAZDASÁGI FELHASZNÁLÁSRA TÖRTÉNŐ ÁTADÁSA Magyar Károly E.R.Ö.V. Víziközmű Zrt. SZENNYVÍZ ÖSSZETEVŐI Szennyvíz: olyan emberi használatból származó hulladékvíz,
A táplálékláncok működése
A táplálékláncok működése A táplálékláncok felépítése, típusai Milyen szereplői vannak a táplálkozási kapcsolatoknak? Az életközösségen belül az élőlények közti anyag- és energiaáramlással jellemezhető
FELADATSOR EGYED FELETTI SZERVEZŐDÉSI SZINTEK
FELADATSOR EGYED FELETTI SZERVEZŐDÉSI SZINTEK 1. feladat: Mely fogalmakra ismersz a meghatározások alapján? a) Az élőlényekre ténylegesen ható tényezők összessége: b) Egy élőhelyen, egy időben élő élőlények
Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz!
Összefoglalás Víz Természetes víz. Melyik anyagcsoportba tartozik? Sorolj fel természetes vizeket. Mitől kemény, mitől lágy a víz? Milyen okokból kell a vizet tisztítani? Kémiailag tiszta víz a... Sorold
I. Egyszerű választás. 7 pont
A feladatokat készítette: Drávucz Lászlóné, Szolnok Lektorálta: 2012. április 21. Fülep Teofil, Miskolc Curie Környezetvédelmi Emlékverseny Országos döntő 7 8. évfolyam 2011/2012. A csapat kódszáma:..
A biomassza rövid története:
A biomassza A biomassza rövid története: A biomassza volt az emberiség leginkább használt energiaforrása egészen az ipari forradalomig. Még ma sem egyértelmű, hogy a növekvő jólét miatt indult be drámaian
A LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE. Környezetmérnök BSc
A LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE Környezetmérnök BSc A LÉGKÖR SZERKEZETE A légkör szerkezete kémiai szempontból Homoszféra, turboszféra -kb. 100 km-ig -turbulens áramlás -azonos összetétel Turbopauza
Levél a döntőbe jutottaknak
Levél a döntőbe jutottaknak Kedves Kémikus Barátom! Gratulálok, mert ügyesen dolgoztál, s a döntőbe jutottál. A versenyen szóbeli, írásbeli és gyakorlati feladatok* lesznek. Témakörök: az anyagok körforgása,
MÚZEUMI KÖZÉPISKOLAI BIOLÓGIA ÓRA TEMATIKÁJA
MÚZEUMI KÖZÉPISKOLAI BIOLÓGIA ÓRA TEMATIKÁJA EMBER A TERMÉSZETBEN MŰVELTSÉGTERÜLET TÉMA: A BIOMOK ÉS A BIOSZFÉRA BEVEZETÉS A tematika és a modulok használatáról A középiskolai múzeumi tanórák a gimnáziumi
KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK
Környezetvédelmi-vízgazdálkodási alapismeretek középszint 0801 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 22. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI
Versenyző adatlap. Név: Osztály: Születési hely, idő: Általános iskola neve, címe: A versenyző otthoni címe: Telefonszáma: e-mail címe:
Versenyző adatlap Név: Osztály: Születési hely, idő: Általános iskola neve, címe: A versenyző otthoni címe: Telefonszáma: e-mail címe: Vizeink védelme I. forduló 1, Az alábbi keresztrejtvény egy, a vízgazdálkodásban
Populációk együttesei
Populációk együttesei Életközösség (=társulás, biocönózis) meghatározott szerkezetű, alkotó populációk között kapcsolatrendszer Asszociáció (=növénytársulás, fitocönózis) Cönológia (=társulástan) Biocönózisok
A mikrobiológiai készítmények hatékonysága
A mikrobiológiai készítmények hatékonysága A tápanyagok mobilizálása Gecseg Andrea Gödöllő, II. Pest Megyei Szakmai nap a Tápanyaggazdálkodásról 2018.02.15. Az egészséges talajéletért A talajszerkezet
TANMENET BIOLÓGIA XII. ÉVFOLYAM 2012/2013
MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM TANMENET BIOLÓGIA XII. ÉVFOLYAM 2012/2013 Készítette: ZÁRDAI-CSINTALAN ANITA 1. óra Év eleji ismétlés 2. óra A genetika alaptörvényei A gén fogalma. A fenotípus és a genotípus.
Produkcióökológiai alapok
Produkcióökológiai alapok Anyag- és energiaáramlás a növényi szervezetben A fotoszintézis és (kloroplasztisz) a légzés kapcsolata a növényi sejtben (mitokondrium) FOTOSZINTETIKUS PIGMENTEK a tilakoid-membránok
Agrárkörnyezetvédelmi ügyintéző. Természet- és környezetvédelmi technikus 2/49
A 10/07 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/06 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
A tantárgy besorolása: kötelező A tantárgy elméleti vagy gyakorlati jellegének mértéke, képzési karaktere 100/0 (kredit%)
Tantárgy neve: Talajökológia Kreditértéke: 3 A tantárgy besorolása: kötelező A tantárgy elméleti vagy gyakorlati jellegének mértéke, képzési karaktere 100/0 (kredit%) A tanóra típusa és óraszáma: 28 óra
Populáció A populációk szerkezete
Populáció A populációk szerkezete Az azonos fajhoz tartozó élőlények egyedei, amelyek adott helyen és időben együtt élnek és egymás között szaporodnak, a faj folytonosságát fenntartó szaporodásközösséget,
szekundér produktivitás: heterotrofikus szervezetek által termelt új biomassza
Az energia útja/sorsa a közösségekben szekundér produktivitás: heterotrofikus szervezetek által termelt új biomassza ezek (baktériumok, gombák, állatok) nem képesek egyszerű molekulákból a nekik szükséges
BIODIVERZITÁS-CSÖKKENÉS Báldi András
BIODIVERZITÁS-CSÖKKENÉS Báldi András Összefoglalás A biológiai sokféleség (biodiverzitás) jelenkori drámai csökkenése mely jóval nagyobb ütemű a földtörténet során tapasztalt hasonló jelenségeknél a nagyléptékű
Voda a jej okolie - 1. časť
Moderné vzdelávanie pre vedomostnú spoločnosť / Projekt je spolufinancovaný zo zdrojov EÚ Kód ITMS: 26130130051 číslo zmluvy: OPV/24/2011 Metodicko pedagogické centrum Národný projekt VZDELÁVANÍM PEDAGOGICKÝCH
SZÉNHIDRÁTOK. Biológiai szempontból legjelentősebb a hat szénatomos szőlőcukor (glükóz) és gyümölcscukor(fruktóz),
SZÉNHIDRÁTOK A szénhidrátok döntő többségének felépítésében három elem, a C, a H és az O atomjai vesznek részt. Az egyszerű szénhidrátok (monoszacharidok) részecskéi egyetlen cukormolekulából állnak. Az
MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2005. május 20. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM I. Tesztfeladatok Kizárásos
Áldott karácsonyi ünnepet és boldog új évet kívánok!
Áldott karácsonyi ünnepet és boldog új évet kívánok! Név:... Helység / iskola:... Kémia tanár neve:...... Beküldési határidő: 2015.jan.19. TAKÁCS CSABA KÉMIA EMLÉKVERSENY, IX. osztály, I. forduló, 2014
I. Nobel-díjasok (kb. 20 perc)
OM 037757 NÉV: VIII. Tollforgató 2016.0.02. Monorierdei Fekete István Általános Iskola : 2213 Monorierdő, Szabadság út 3. : 06 29 / 19-113 : titkarsag@fekete-merdo.sulinet.hu : http://www.fekete-merdo.sulinet.hu
BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Biológia középszint 0821 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 12. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Útmutató a középszintű dolgozatok
Fenntartható biomassza termelés-biofinomításbiometán
CO 2 BIO-FER Biogáz és Fermentációs Termékklaszter Fenntartható biomassza termelés-biofinomításbiometán előállítás Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Enyingi Tibor Mérnök biológus Klaszterigazgató
A8-0392/286. Adina-Ioana Vălean a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság nevében
10.1.2018 A8-0392/286 286 63 a preambulumbekezdés (új) (63a) A fejlett bioüzemanyag-fajták várhatóan fontos szerepet játszanak majd a légi közlekedés üvegházhatásúgázkibocsátásának csökkentésében, ezért
Látvány elemek koncepció terve
Látvány elemek koncepció terve A A Modern Városok Program keretében megvalósuló Pangea Ökocentrum (Sóstói Többfunkciós Oktatási Központ) Építési Kivitelezési Tervdokumentációjához Építtető: Nyíregyházi
Biogáz konferencia Renexpo
Biogáz konferencia Renexpo A nyírbátori biogáz üzem üzemeltetésének tapasztalatai Helyszín: Hungexpo F-G pavilon 1. em. Időpont: 2012.05.10. Előadó: Dr. Petis Mihály Helyzet és célok Hiányos és bizonytalan
Az őslégkör. A földi légkör a földtörténet során jelentős változásokon ment keresztül. 1. Elsődleges anaerob, redukáló őslégkör
A levegő A levegő a Földet körülvevő gázok keveréke. Tiszta állapotban színtelen, szagtalan. Erősen lehűtve cseppfolyósítható. A cseppfolyós levegő világoskék folyadék, forráspontja 190 C 0 körüli. A levegő
BIOLÓGIA 9. évfolyam 1001
BIOLÓGIA 9. évfolyam 1001 BIOLÓGIA 9. évfolyam Heti óraszám:1 Évi óraszám: 37 óra Célok és feladatok Szakközépiskolában a biológiatanítás célja az elméleti ismeretátadás, a gyakorlati készségfejlesztés
Környezeti klimatológia I. Növényzettel borított felszínek éghajlata
Környezeti klimatológia I. Növényzettel borított felszínek éghajlata Kántor Noémi PhD hallgató SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék kantor.noemi@geo.u-szeged.hu Egyszerű, kopár felszínek 1 Növényzettel
Biogeokémiai ciklusok
Biogeokémiai ciklusok Biogeokémiai ciklusok általános jellemzői: kompartmentek vagy raktárak tartózkodási idő áramok (fluxusok) a kompartmentek között sebességük nem egyenletes - tartózkodási idő szoros
Táplálék. Szénhidrát Fehérje Zsír Vitamin Ásványi anyagok Víz
Étel/ital Táplálék Táplálék Szénhidrát Fehérje Zsír Vitamin Ásványi anyagok Víz Szénhidrát Vagyis: keményítő, élelmi rostok megemésztve: szőlőcukor, rostok Melyik élelmiszerben? Gabona, és feldolgozási
Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK
Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK Táltoskert Biokertészet Életfa Környezetvédő Szövetség Csathó Tibor - 2014 Fenntarthatóság EU stratégiák A Földet unokáinktól kaptuk kölcsön! Körfolyamatok
Pedagógiai Kar Tantárgypedagógiai Tanszék. Ökológia. Összeállította: Dávid János. főiskolai docens
Pedagógiai Kar Tantárgypedagógiai Tanszék Ökológia Összeállította: Dávid János főiskolai docens ÖKOLÓGIAI SZERVEZŐDÉSI SZINTEK biológiai rendszerek: az élő egyedek összessége és az élettelen környezet
TELEPÜLÉSÖKOLÓGIA. 1. előadás
TELEPÜLÉSÖKOLÓGIA 1. előadás TUDNIVALÓK, KÖVETELMÉNYRENDSZER Előadó: Dr. Angyal Zsuzsanna, tanársegéd anzsu7@hotmail.com Időpont: hétfő 8-10 óra között Helyszín: D.0.311. Követelményrendszer az előadás
Energiaáramlás a közösségekben
Energiaáramlás a közösségekben A Napból származó és a vízbe/talajba jutó energia sorsa Lindeman (1942) - energetika (Elton 1927) IBP Biomassza = szervezetek területegységre eső tömege energia (joule/m2)
Alapadatok. Teljes primer energiafelhasználás 1000 PJ
Alapadatok Teljes primer energiafelhasználás 1000 PJ körül mozog (2015-ben 999,2 PJ) Hazai kitermelés 400-450 PJ Bruttó energiafogyasztásból a megújuló hányad 9,61% Ennek 85-90%-a köthető a biomasszához
A levegő. A földi légkör a földtörténet során jelentős változásokon ment keresztül.
Vizsgakövetelmények Ismerje a fontosabb légszennyező anyagokat, ezek eredetét és károsító hatását (CO, CO2, nitrogén-oxidok, ólom és ólomvegyületek, korom, por, halogénezett szénhidrogének). Értse a savas
BIOLÓGIA. PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. május KÖZÉPSZINT JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. május BIOLÓGIA KÖZÉPSZINT JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ 1. Az élőlények csoportosítása (7 pont) Minden jó helyre írt szám. NÖVÉNYEK HARASZTOK HETEROTRÓFOK LEBONTÓK 1 5 6 3 2 4 7 2 A
Az ökológia alapjai. Diverzitás és stabilitás
Az ökológia alapjai Diverzitás és stabilitás Diverzitás = sokféleség, változatosság a sokféleség kvantitatív megjelenítése biodiverzitás: a biológiai változatosság matematikai (kvantitatív) megjelenítése
MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A LIPIDEK 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben
Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A LIPIDEK 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben Tartalék energiaforrás, membránstruktúra alkotása, mechanikai
Biológia. Biológia 9/29/2010
Biológia Bevezetés a biológiába élettelen és élő állapot; az élőlények jellemzői: egyediség, biostruktúra, szervezettség, kémiai tulajdonság; anyag-és energiacsere, ingerlékenység, mozgásjelenségek, szaporodás,
2013/2014.tanév TANMENET. a 11. osztály esti gimnázium biológia tantárgyának tanításához.
2013/2014.tanév TANMENET a 11. osztály esti gimnázium biológia tantárgyának tanításához. Összeállította: Ellenőrizte: Jóváhagyta:..... munkaközösség vezető igazgató Sopron, 2013. szeptember 01. Összeállította:
3. Ökoszisztéma szolgáltatások
3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat
TÁRSULÁSOK ÉS DIVERZITÁS
TÁRSULÁSOK ÉS DIVERZITÁS Vadbiológia és ökológia h Jellemezôi g Törvényszerûen ismétlôdô, g Állandó megjelenésû, g Meghatározott környezeti igényû élôlényegyüttes h Biocönózis = fitocönózis + zoocönózis