HIDROBIOLÓGIA GYAKORLAT

Átírás

1 HIDROBIOLÓGIA GYAKORLAT Tantárgyfelelős: Dr. Nagy Sándor Alex Oktató: Tanszék: Hidrobiológiai Tanszék Megkövetelt előzmény: Hidrobiológia (P) Képzés: Biológus ökológus operátor Periódus: 1 Óraszám: Kredit: 1 Számonkérés: Gyakorlati jegy RÉSZLETES TEMATIKA 1. hét Helyszíni vízvizsgálatok tervezése és kivitelezése. A helyszínen mérhető, ill. mérni érdemes vízminőségi állapotjellemzők kiválasztása. Az oldott oxigén-tartalom (O 2 mg/l), az oxigéntelítettség (O 2 %, a vízhőmérséklet ( o C), a ph, a vezetőképesség (µs/cm), a redoxipotenciál (mv), helyszíni mérésének bemutatása. Mérés a víztömegből kiemelt vízmintában, ill. a víztömegbe meríthető szondák segítségével. A vízminőség-monitorozó szondák típusainak áttekintése. A helyszíni mérések előnyeinek ismertetése, az arra alkalmas paraméterek körében. Az állóvizekben és a vízfolyásokban alkalmazandó mérési módszerek különbözősége. A vertikális és a horizontális mérések kivitelezésének módszerei. Az aerob élet szempontjából kiemelkedően fontos oldott oxigéntartalom helyszíni mérésének szabályai. 2. hét Helyszíni vízvizsgálatok eredményeinek értékelése. A helyszíni vízvizsgálatok ereményeinek rögzítési lehetőségei. Írásbeli jegyzőkönyv készítése, diktafonos felvételek. Vízminőség-monitorozó rendszerek adatgyűjtő egységeinek kezelése, egyszeri mérések eredményeinek rögzítése, monitorozó üzemmód, az elraktározott adatok kinyerési lehetőségei, a kapott adatok egyszerűsített kiírása, illetve excel táblázatokban való rögzítése. Oldott oxigén-tartalom eredmények értelmezése. Az oldott oxigén telítettségi %-ának számítása az oldott oxigén-tartalom és a vízhőmérséklet eredményei alapján. Az elektródpotenciál és a redoxipotenciál viszonya, és értelmezésük. Redoxipotenciál értékek számítása elektródpotenciál-, vízhőmérsékleti- és ph értékek felhasználásával. A ph értékek változásának hidrobiológiai jelentősége, ph eredménysorok értelmezése. 3. hét A vizek szervetlen kémiai jellegének vizsgálata.

2 A vizek szervetlen kémiai jellege, a halobitás régi és modern értelmezése. Különböző vízterekből származó vizek vezetőképességi értékeinek összehasonlítása, a különbözőségek okainak értelmezése. A domináns kationok és a domináns anionok meghatározásának módszere, a Mauncha-féle csillagdiagramm, mint a vizek sótartalmi viszonyait plasztikusan bemutató ábrázolási mód. A csillagdiagramm mérete és az összsótartalom összefüggése, az uralkodó kationok és az urakodó anionok megjelenítése a diagrammon. A Mauncha-féle csillagdiagramm szerkesztése, kölönböző vízterekből származó veztőképességi, valamint az uralkodó kationok (Na +, K +, Mg 2+, Ca 2+ ) és az uralkodó anionok (CO 3 -, HCO 3 2-, SO 4 2-, és Cl - ) egyenérték százalékban megadott eredményei alapján. 4. hét Vízmintavétel, az akkreditált mintavétel szabályai és alkalmazásuk. A vízmintavétel akkreditációja, az akkreditált mintavétel szabályai. Az országos törzshálózati mintavételi rendszer szerveződése. A vízmintavétel módjának függése a víztértípustól. A vízfolyások homogenitása és az állóvizek rétegzettsége. A merített minta és a szivattyúzott minta különbözősége és alkalmazási lehetősége a feldolgozás függvényében. A felszín közeli, a fenék közeli és az oszlopminta különbözősége. A rétegmintavétel alkalmazásának szükségesége és lehetőségei. Az eredmények értékelése és az 5. hét A vízminták kémiai paramétereinek meghatározása. A vízminták kémiai jellemzőinek meghatározása akkreditált laboratóriumokban. A Magyar Szabvány (MSZ) szerinti feldolgozási módszerek. A vizek ökológiai állapotának felméréséhez háttérváltozóként szolgáló kémiai analízisek áttekintése. Az Európai Unió Víz Keretirányelvének (EU VKI) végrehajtása során, a magyarországi állapotfelmérésben és monitorozásban alkalmazott vízkémiai vizsgálatok. A vízterek jellemzésének lehetősége a vízkémiai változók eredménysorainak felhasználásával. Az eredmények értékelése és az 6. hét Üledékmintavétel és az üledék vizsgálata. Az üledék megjelenésének sajátosságai különböző vízterekben. A kemény és a lágy üledék. Az üledékmintavevők főbb típusainak bemutatása. A markoló típusú (Eckmann-Birge) mintavevő alkalmazásának előnyei és hátrányai. Az Eckmann-Birge mintavevővel vett üledékminta feldolgozása során nyerhető információtartalom. Az oszlopmintavevő típusú (Hargrave) mintavevő alkalmazásának előnyei és hátrányai. A Hargrave mintavevővel vett üledékminta feldolgozása során nyerhető információtartalom. A Hargrave mintavevőből kinyerhető részminták alkalmazási lehetőségei. Csőmintavevők alkalmazhatósága. Az eredmények értékelése és az 7. hét

3 Élőlénymintavételek általános szabályai, baktérium mintavétel és feldolgozás. Az élőlénymintavételek sajátosságai, a mintavételi stratégia függése az élőlények méretétől, várható denzitásától és az egyes élőhelyeken betöltött szerepétől. A plankton, mint életformatípus, a plankton vizsgálatának lehetőségei. A vízi baktériumok szerepe a vizek életében. A baktérium-mintavétel előkészítése, a baktérium-mintavétel szabályai, a steril üvegekbe történő mintavétel és a formalinnal tartósított minta. A baktériumminták szállításának szabályai. A baktérumminták laboratóriumi feldolgozásának szabályai a vonatkozó MSZ szabványok szerint. Az eredmények értékelése és az 8. hét A fitoplankton-mintavétel és feldolgozás. A fitoplankton szerepe a vizek életében. A fitoplankton-mintavétel előkészítése, a fitoplankton-mintavétel szabályai. Az élő, a lugol oldattal tartósított, s a formalinnal tartósított minta, valamint ezek felhasználásának lehetőségei. A fitoplanktonminták szállításának szabályai. A fitoplankton minták laboratóriumi feldolgozásának szabályai a vonatkozó MSZ szabványok alkalmazhatósága, az egyedi szabvány szerinti eljárások. A fajok meghatározása, az egyedszám-meghatározás, valamint a biomassza mennyiségi felmérésének lehetőségei. A fitoplankton, mint az EU VKI hatálya alá tartozó élőlénycsoport.az eredmények értékelése és az eredményekből levonható következtetések. 9. hét A zooplankton-mintavétel és feldolgozás. A zooplankton szerepe a vizek életében. A zooplankton-mintavétel előkészítése, a mintavétel szabályai, a mintavétel során alkalmazható planktonhálók. A minta tartósításának és szállításának szabályai. A zooplankton minták laboratóriumi feldolgozásának szabályai, a vonatkozó MSZ szabványok alkalmazhatósága, az egyedi szabányok. A fajok meghatározása, az egyedszám meghatározása, valamint a biomassza mennyiségi felmérésének lehetőségei. Az eredmények értékelése és az 10. hét Az élőbevonat-mintavétel és feldolgozás Az élőbevonat szerepe a vizek életében. Az élőbevonat-mintavétel előkészítése. A mintavétel szabályai, és nehézségei, a biotekton főbb csoportjai (pekton és plokon) sajátosságainak függvényében. A minták tartósításának és szállításának szabályai. Az élőbevonat minták laboratóriumi feldolgozásának szabályai a vonatkozó MSZ szabványok szerint, az egyedi feldolgozási módszerek. Az élőbevonat, mint az EU VKI hatálya alá tartozó élőlénycsoport. Az eredmények értékelésének nehézségei, az eredményekből levonható következtetések korlátai. 11. hét

4 A makrofita mintavétel és feldolgozás A vízinövények szerepe a vizek életében. A vízinövény-állományok feltérképezésének lehetőségei. A légifelvételek készítésének szabályai, s a felvételek alkalmazása az állomány-térképezésben. A GPS alkalmazása a terepbejárások során, a légifelvételek információinak terepi megfeleltetésében. A makrofita-mintavétel előkészítése, mintavétel szabályai, a kvalitatív és a kvantitatív mitavételi eljárások. További laboratóriumi vizsgálatra való szállítás, s a laboratóriumi feldolgozás szabályai a vonatkozó MSZ szabványok szerint. Az egyedi feldolgozási módszerek. A makrofiták, mint az EU VKI hatálya alá tartozó élőlénycsoport.az eredmények értékelése és az 12. hét Makrozoobentosz mintavétel és feldolgozás. A makrozoobentoszt alkotó élőlényegyüttesek áttekintése, s szerepük értékelése a különböző vízterek életében. A makrozoobentosz-mintavétel előkészítése, a szükséges mintavételi eszközök alkalmazásának lehetőségei. A makrozoobentosz mintavétel szabályai, az élőlények tartósításának, ill. további vizsgálatokra való alkalmasá tételének lehetőségei. A makrozoobentosz minták szállításának szabályai. A minták laboratóriumi feldolgozásának szabályai a vonatkozó MSZ szabványok szerint, ill. egyedi szabványok alkalmazása. A makrozoobentosz, mint az EU VKI hatálya alá tartozó élőlénycsoport. Az eredmények értékelése és az eredményekből levonható következtetések. 13. hét A halállomány felmérése. A halfauna szerepe a vizek életében. A halálomány felmérésében leggyakrabban alkalmazott mintavételi módszerek. A kiseszközös halászat és az elektromos halászgépek alkalmazása. A halfauna felmérésének jogi szabályozása, a munkavégzéshez elengedhetetlen engedélyek körének meghatározása, ill. ezen engedélyek beszerzési lehetőségeinek áttekintése. A mintavétel előkészítése, a mintavétel szabályai, a mintavételi módszerek alkalmazása különböző protokolok szerint. A halfaunából származó minták szállításának szabályai. A minták laboratóriumi feldolgozásának lehetőségei és szabályai a vonatkozó MSZ szabványok szerint. A halak, mint az EU VKI hatálya alá tartozó élőlénycsoport. A faunisztikai, a mérgezettségi és a veszélyeztetettségi állapot feltárását elősegítő vizsgálati eredmények értékelése és az 14. hét A félév során vett anyagok áttekintése, a gyakorlati jegy megszerzése. A félév utolsó gyakorlati óráján a hallgatók lehetőséget kapnak a félévi gyakorlati jegy megszerzésére. Ennek formája egy félév végi zárthelyi dolgozat megírása. A dolgozat tíz, a félévet teljes mértékben átfogó, az egyes gyakorlatok valamelyikéhez kapcsolódó lényegi kérdésből áll.

5 Az osztályozás alapja a pontozás. Minden kérdésre adott teljes körű válasz tíz pontot ér. Az elégséges (2) érdemjegy megszerzéséhez legalább 51 pontot kell szerezni. A közepes (3) érdemjegy határa 61 pont, a jó (4) érdemjegy határa 71 pont, a jeles (5) érdemjegy határa 86 pont. Ha a zárthelyi dolgozat megírása sikertelen, a hallgatók a mindenkori vizsgaszabályzat írásbeli vizsgákra alkalmazott feltételeinek megfelelő alkalmommal kísérelhetik meg a gyakorlati jegy megszerzését. Miután a hidrobiológia előadás, ill. a hidrobiológia gyakorlat záróvizsgafeltétel, addig a hallgatók záróvizsgára nem bocsáthatók, amíg e tárgyakból kollokviumi, ill. gyakorlati jeggyel nem rendelkeznek. Ajánlott irodalom: Dévai Gy, Nagy S., Wittner I., Aradi Cs., Csabai Z., Tóth A. 2001: A vízi és a vizes élőhelyek sajátosságai és tipológiája. In.: (szerk.: Bőhm A., Szabó M.) Vizes élőhelyek: a természeti és társadalmi környezet kapcsolata, Budapest 2001, p Dévai Gy., Végvári P., Nagy S., Bancsi I.,(szerk.) 1999: Az ökológiai vízminősítés elmélete és gyakorlata 1. rész Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 10/ pp. Felföldy L. 1981: A vizek környezettana. Általános hidrobiológia Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 290 pp. Padisák J. 2005: Általános limnológia ELTE Ötvös Kiadó, Budapest, 310 pp. Woynárovich E. 2003: Vizeinkről mindenkinek Agroinform Kiadó, Budapest, 271 pp.