A hidrobiológiai vizsgálatoknál használt mikroszkóptípusok és mikroszkópos technikák.

Átírás

1 Tantárgy neve Hidrobiológia alapjai Tantárgy kódja BIB 1702 Meghirdetés féléve Kreditpont Összóraszám (elm+gyak) Számonkérés módja Gyakorlati jegy Előfeltétel (tantárgyi kód) BIB 1701 (E) Tantárgyfelelős neve Dr. Wittner Ilona Tantárgyfelelős beosztása főiskolai docens 1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései Magyarországnak az Európai Unióhoz való csatlakozásával, az Európai Unió direktíváinak átvétele, illetve honosítása kapcsán mind a természeti, mind a művi vízi környezet minőségi állapotának megítélésében a fő hangsúly egyrészt a környezet elemeinek köztük a víznek az ökológiai minőségi állapotára vonatkozó tudományosan megalapozott felmérésére, korszerű informatikai módszerekkel végzett minősítésére, másrészt az emberi tevékenységből származó szennyezések felismerésére és kimutatására irányul, s mindezeken belül kiemelt szerepet kapnak a hidrobiológiai vizsgálatok. Az EU Víz Keretirányelv (DIRECTIVE 2000/60/EC of the European Parliament and of the Council 23 October 2000 establishing a framework for Community action in the field of water policy.) központi definíciója a vizek jó ökológiai állapota, s kötelezővé teszi a fitoplankton, a fitobenton (perifiton), a makrovegetáció, a makrogerinctelen fauna (makrozoobenton) és a halak vizsgálatát. A tantárgy a hallgatókat ezeknek az élőlénycsoportoknak a megismerésére, reprezentatív mintáik begyűjtésére, taxonómiai azonosítására készíti fel. A tantárgy keretében elsajátítandó ismeret birtokában a hallgató legyen képes megérteni és helyesen értelmezni az EU Víz Keretirányelv előírásainak a hidrobiológiai vizsgálatokra vonatkozó elveit; a hidrobiológiai vizsgálatokhoz szükséges mintavételek előírás szerinti elvégzésére; elkülöníteni és azonosítani a fitoplankton, a fitobenton (perifiton), a makrovegetáció, a zooplankton, a makrogerinctelen fauna (makrozoobenton) és a halak fő taxonómiai csoportjait. 2. A tantárgy tartalma A hidrobiológiai vizsgálatoknál használt mikroszkóptípusok és mikroszkópos technikák. A sztereomikroszkóp használatának gyakorlata és a határozáshoz szükséges segédeszközök használata. Biológiai (fitoplankton, perifiton, zooplankton, makrozoobenton) minták vétele álló- és folyóvizekből, vízi üledékből. Az egyes módszerekhez kötődő gyűjtési eszközök bemutatása és gyakorlati használatának megismerése.

2 Biológiai (fitoplankton, perifiton, zooplankton, makrozoobenton) minták tartósítása és tárolása. Az algák alkalmazkodása a vízi közeg és az egyes aljzat-típusok fizikai és kémiai sajátosságaihoz. Baktériumok (Cyanobacteria) és algák (Euglenophyta, Chlorophyta, Chrysophyta, Bacillariophyta és Dinophyta) jellegzetes hazai képviselőinek ismertetése. Az algák szerepe a vizek ökológiai folyamataiban, jelentőségük a biológiai és az ökológiai vízminősítésben, valamint a Víz Kertirányelv hazai gyakorlatában. Az algákra vonatkozó határozókulcsok általános felépítése és gyakorlati használata. A főbb hazai víztértípusokra jellemző vízi növényzet fajegyütteseinek ismertetése, taxonómiai bemutatása, élőhely-preferenciájukat befolyásoló tényezők ismertetése. A vízinövények fő szervezeti és funkcionális típusai, életfolyamataik jellegzetességeinek ismertetése. A vízinövényekre vonatkozó határozókulcsok általános felépítése és gyakorlati használata. Alámerült és felszínen kiterülő, valamint lebegő, aljzathoz nem kötött hínárnövények ismertetése. A mocsári- és parti makrovegetáció bemutatása. Rhizomenon és metafiton fogalma, kapcsolatrendszerek más vízi élőlénycsoportokkal; főbb képviselőik. A vízinövények szerepe a hazai és nemzetközi vízminősítési eljárásokban, vízminősítési gyakorlatban, ill. a vízterek ökológiai állapotának felmérésében és monitorozásában, ezzel összhangban a Víz Keretirányelv elvárásainak végrehajtásában. Hazai víztereink és vizes élőhelyeink állatvilágának, ezen belül a zooplankton szervezetek, a makroszkópikus vízi gerinctelenek és a halak evolúciója, rendszertani besorolása, taxonómiájának alapjai, ill. a családszintű taxonok részletes ismertetése. A vízi állatok alkalmazkodása a vízi közeg fizikai és kémiai sajátosságaihoz. A vízi gerinctelen szervezetek funkcionális táplálkozási típusai és ezek jelentősége a különböző víztér-típusokban, valamint a vízfolyások egyes szakaszain, ill. élettájain. A zooplankton szervezetekre vonatkozó határozókulcsok általános felépítése és gyakorlati használata. A zooplankton szervezetek szerepe a hazai és nemzetközi vízminősítési eljárásokban, vízminősítési gyakorlatban, ill. a vízterek ökológiai állapotának felmérésében és monitorozásában, ezzel összhangban a Víz Keretirányelv elvárásainak végrehajtásában.

3 Az egyes makroszkópikus vízi gerinctelen csoportok kvalitatív, szemikvantitatív és kvantitatív vizsgálatának módszerei. A makroszkópikus gerinctelen szervezetekre vonatkozó határozókulcsok általános felépítése és gyakorlati használata. Hazai víztereink makroszkópikus vízi gerinctelen fajegyütteseinek rendszertani besorolása és taxonómiájá. A főbb hazai víztértípusokra jellemző karakterfajok meghatározása és jellemző élőhelyeinek, ill. habitat-preferenciájuk bemutatása. A makroszkópikus vízi gerinctelenek szerepe a hazai és nemzetközi vízminősítési eljárásokban, vízminősítési gyakorlatban, ill. a vízterek ökológiai állapotának felmérésében és monitorozásában, ezzel összhangban a Víz Keretirányelv elvárásainak végrehajtásában. A vízfolyások szinttájainak lehatárolása a halfauna alapján, az egyes szinttájak fizikai és kémiai viszonyainak jellemzése, ill. karakterisztikus halfajai. A halak szerepe a hazai és nemzetközi vízminősítési eljárásokban, vízminősítési gyakorlatban, ill. a vízterek ökológiai állapotának felmérésében és monitorozásában, ezzel összhangban a Víz Keretirányelv elvárásainak végrehajtásában. A halfajok rendszertana. A víztípus és a halfauna kapcsolata. Az EU VKI szerinti hafaunisztikai felmérések módszertana, gyakorlati halismeret. 3. Évközi ellenőrzés módja Szóbeli számonkérés (referálás) élőlényfelismerésből, valódi minták, tartós preparátumok, képek alapján. Az első referálás témája: algák és vízinövények A második referálás témája: zooplankton, makrozoobenton, halak 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai Nincs. 5. A kötelező ill. ajánlott irodalom Andrikovics S. 2002: Álkérészek kishatározója. 2 (bővített) kiadás. Környezetgazdálkodási Intézet, Budapest, 236 pp. Aradi Cs., Kiss B. Lengyel Sz., Müller Z. 2003: Általános ökológia, hidrobiológia és környezetvédelem. Egyetemi jegyzet. Földművelődésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Vízgazdálkodási Önálló Osztálya, Budapest & Gödöllő, 111 pp. Askew, R.R. 1988: The dragonflies of europe. Harley Books, Colchester, 291 pp. Bancsi I. 1986: A kerekesférgek (Rotatoria) kishatározója 1. Vízügyi Hidrobiológia 15. Bancsi I. 1988: A kerekesférgek (Rotatoria) kishatározója 2. Vízügyi Hidrobiológia 17. Benedek P. 1969: Heteroptera VII. In: Magyarország Állatvilága (Fauna Hungariae) XVII/7. Akadémiai Kiadó, Budapest, 86 pp.

4 Benedek P. 1969: Heteroptera VII. In: Magyarország Állatvilága (Fauna Hungariae) XVII/7. Akadémiai Kiadó, Budapest, 86 pp. Borhidi A. 2002: Gaia zöld ruhája. In: Glatz F. (szerk.): Magyarország az ezredfordulón. Stratégiai kutatások a Magyar Tudományos Akadémián. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 331 pp. Borhidi A. 1998: A zárvatermők fejlődéstörténeti rendszertana. Nemzeti Bölöni J., Kun A., Molnár Zs. (szerk.) 2003: Élőhelyismereti útmutató 2.0. Vácrátót, kézirat, oldalszám nélkül. Corbet, P.S. 1999: Dragonflies: behaviour and ecology of Odonata. Harley Books, Colchester, XXXII+829 pp. Csabai Z. 2003: Vízibogarak kishatározója III. In:Vízi Természet- és Környezetvédelem sorozat 17. Környezetgazdálkodási Intézet, Budapest, 300 pp. Csabai, Z. 2000: Vízibogarak kishatározója I. In: Vízi Természet- és Környezetvédelem sorozat 15. Környezetgazdálkodási Intézet, Budapest, 277 pp. Csabai, Z., Gidó, Zs., Szél, Gy. 2002: Vízibogarak kishatározója II. In: Vízi Természet- és Környezetvédelem sorozat 16. Környezetgazdálkodási Intézet, Budapest, 204 pp. Dévai Gy., Nagy S., Wittner I., Aradi Cs., Csabai Z., Tóth A. 1998: A vízi és a vizes élőhelyek sajátosságai és tipológiája. Oktatási segédanyag. Kézirat KLTE Ökológiai Tanszéke Hidrobiológiai Részleg, Debrecen, 52 pp táblázat. Dévai I. 1977: Az evezőlábú rákok Calanoida és Cyclopoida alrendjeinek kishatározója. Vízügyi Hidrobiológia 5. Fekete G., Molnár Zs., Horváth F. (szerk.) 1997: A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. A Nemzeti Biodiverzitásmonitorozó Rendszer II. kötet. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest. Fekete, G., Molnár Zs., Horváth F. (szerk.) 1997: A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-oszályozási Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest. 374pp. Gerken, B., Steinberg, K. 1999: Die Exuvien Europäischer Libellen (Insecta, Odonata). Verlag und Werbeagentur, Höxter, 354 pp. Grigorszky I., Vasas F., Borics G. 1999: A páncélos-ostoros algák (Dinophyta) kishatározója. VTKV-8. Környezetgazdálkodási Intézet, Budapest, 220 pp. Gulyás P. 1974: Az ágascsápú rákok (Cladocera) kishatározója. Vízügyi Hidrobiológia 2. Gulyás P. 1998: Szaprobiológia indikátorfajok jegyzéke. VTKV-6. Környezetgazdálkodási Intézet, Budapest, Budapest, 96 pp. Györe K. 1995: Magyarország természetesvízi halai. Környezetgazdálkodási Intézet, Budapest, 339 pp. Harka Á., Sallai Z. 2004: Magyarország halfaunája. Nimfea Természetvédelmi Egyesület, Szarvas, 269 pp. Harka Á. 1997: Halaink. Természet- és Környezetvédő Tanárok Egyesülete, Budapest, 175 pp. Harka Á., Sallai Z. 2004: Magyarország halfaunája, képes határozó és elterjedési tájékoztató Nimfea természetvédelmi egyesület, Szarvas, 269 pp.

5 Hortobágyi T. (szerk.) 1968: Növényhatározó. I. kötet. Baktériumok mohák. Hortobágyi T. (szerk.) 1968: Növényhatározó. II. kötet. Harasztok virágos növények. Németh J. 1997: Az ostoros algák (Euglenophyta) kishatározója (bővített) kiadás. VTKV-3. Környezetgazdálkodási Intézet, Budapest, 352 pp. Németh J. 1998: Az ostoros algák (Euglenophyta) kishatározója 2. VTKV-4. Környezetgazdálkodási Intézet, Budapest, 254 pp. Neubert, E., Nesemann, H. 1999: Annelida, Clitellata: Branchiobdellida, Acanthobdellea, Hirudinea. Süsswasserfauna von Mitteleuropa - Band 6/2.Spektrum Akademischer Verlag, Heidelberg, Berlin, 178 pp. Papp L. (szerk.) 1997: Zootaxonómia. Magyar Természettudományi Múzeum Dabas- Jegyzet Kft., Dabas. Reichholf, J. (1998): A vizek világa. Európai belvizek, patakok, mocsarak. In: Természetkalauz. Magyar Könyvklub, Budapest, 223 pp. Richnovszky A., Pintér L. 1979: A vízicsigák és kagylók (Mollusca) kishatározója. - Vízügy Hidrobiológia 6, VIZDOK, Budapest, Schmidt A. Fehér G. 2001: A sárgászöld algák (Xantos) kishatározója. VTKV-13. Környezetgazdálkodási Intézet, Budapest, 217 pp. Simon T. (szerk.) 1991: Baktérium-, alga-, gomba-, zuzmó- és mohahatározó. Simon T. 2002: A magyarországi edényes flóra határozója. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 892pp. Steinmann H. 1984: Szitakötők. Odonata. In: Fauna Hungariae V/6 (160). Akadémiai Kiadó, Budapest, 111pp. Steinmann H. 1984: Szitakötők. Odonata. In: Fauna Hungariae V/6 (160). Akadémiai Kiadó, Budapest, 111pp. Víz Keretirányelv /60/EK Irányelv. Angol-magyar nyelvű, február 24-i változat. BMKE, Budapest. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása A gyakorlati foglalkozásokhoz olyan laboratórium, ahol rendelkezésre állnak a taxonómiai vizsgálatokhoz korszerű felszereltségű mikroszkópok (sztereomikroszkóp, kutatómikroszkóp, fordított rendszerű mikroszkóp), valamint a mikroszkópos preparátumok készítéséhez szükséges eszközök (szikék, bonctűk, ollók, tárgylemezek, szálálókamrák stb.) és anyagok (immerziós olaj, alkohol, formalin stb.). A mintavételhez szükséges eszközök és anyagok (planktonháló, keretes háló makrozoobentonhoz, vödrök, műanyag tálak, különböző lyukbőségű sziták, csipeszek, mintatároló üvegek, tartósító vegyszerek stb.). Határozókönyvek, hagyományos és elektronikus képek. Az illusztrációk bemutatásához, ill. a vizsgálati eredmények feldolgozásához és interpretálásához számítógép és projektor.