Élővilág-védelmi információ rendszer (THME2080, THMG2080)

Átírás

1 Élővilág-védelmi információ rendszer (THME2080, THMG2080) A tantárgyfelelős neve: Kaszáné Dr. Kiss Magdolna A tárgy oktatójának neve/tanszéke: Dr. Dévai György/ Hidrobiológiai Tanszék Kaszáné Dr. Kiss Magdolna/ Hidrobiológiai Tanszék Óraszám/hét: Kreditszám: 3 A tantárgy felvételének előzetes követelménye: THME1231, THMG1231 Tantárgyteljesítési követelmény: kollokvium és aláírás a.) a tanórákon való részvétel követelményei és a távolmaradás pótlásának lehetősége A tantermi gyakorlatokon való részvétel kötelező. b.) a félévközi ellenőrzések száma, témaköre, időpontja, pótlás és javítás lehetősége: Félévközi ellenőrzés nincs. c.) a teljesítésértékelés (számonkérés) módja: vizsgajegy megajánló ZH írása ill. vizsga letétele a vizsgaidőszakban. A tárgy tematikája: 1. hét Információelméleti alapok. A rendszer fogalma, a rendszerek struktúrája és funkciója. Az entrópia és az információ. A shannoni információelmélet. Az élettelen és az élő rendszerek anyagforgalmi folyamatainak összehasonlító jellemzése. Egyensúlyi és nem-egyensúlyi állapotok. A homeosztázis és a stabilitás. 2. hét Az információ vizsgálata. Kommunikációs rendszerek és zajforrások. A jel fogalma. Analóg és digitális jelek. Az adat fogalma. Adatgyűjtés, adatfeldolgozás, adatértékelés. Szöveges információk. Az információforrások két fő típusa: vizsgálatok és dokumentumok. 3. hét

2 Az információrendszerek tartalma és felépítése. Az információrendszerek infrastruktúrája, működésük tárgyi és személyi feltételei. A környezetvédelmi információrendszer hazai létrehozásának. Az élővilág-védelmi alrendszer sajátosságai. A minta és az adat. A biotikai adat fogalma, alkotóelemei. 4. hét A biotikai adatok értékelésének módszerelméleti és módszertani kérdései. Általános alapelvek. Fajokra és élőhelyekre vonatkozó adatfelvételi lapok bemutatása, értelmezési és kitöltési útmutatójuk ismertetése. Biotikai adatállományok, adatbázisok és adatbankok szervezésének elvi és módszertani kérdéseinek beismertetése. 5. hét Az UTM (Universal Transverse Mercator) rendszerű hálótérkérképezés. A földfelszín leképezéséhez használt fő vetülettípusok. A terület- és a szögtartás kérdésköre. A magyarországi alap- és alhálók. A hálótérképes adatfeldolgozás előnyei és hátrányai. 6. hét A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer. A biodiverzitás-monitorozás informatikai alapozásának célja és feladatai. A monitorozó rendszer általános informatikai struktúrája. Adatkompatibilitás-szintű ajánlások. Az egységes taxonómiai azonosítás és kódolás kezelése. A földrajzi helymeghatározás kezelése. A monitorozó rendszer adatlapjai. Az adatok feldolgozásának lépései. 7. hét A Biodiverzitás-monitorozó Program metaadatbázisa (TERMET). Az adatbázis tartalmi, szerkezeti és funkcionális áttekintése. Az intranet kialakításának és az internet-technológiájú információszolgáltatások bevezetésének lehetőségei. Az adatáramlási folyamatok és kapcsolódások áttekintése. Az NBmR keretében alkalmazásra javasolt feladatorientált szoftverek ismertetése. 8. hét A jogi környezet hatása az információrendszer megvalósítására. A hazai természet- és környezetvédelmi törvénykezés információrendszerre kiható előírásai. A monitorozó szolgálat információrendszerét közvetlenül igénybe vevő rendelkezések. A nemzetközi kötelezettségekből (a nemzetközi egyezményekben, nemzetközi szervezetekben, nemzetközi programokban vállalt kötelezettségekből, ill. a két- és többoldalú nemzetközi kapcsolatokból) eredő igények. 9. hét Egységes biotikai adatbank ismertetése (primer adatrögzítési és törzsadat-kezelés, feldolgozás, kiértékelés, adatszolgáltatás). Az alapadatok nyilvántartása, elérhetősége. A feldolgozó funkciók, élőhely-minősítés és a hálótérképezés. 10. hét Az adatbank magját alkotó adatbázis. BIO@DOKU - publikációk, közlemények nyilvántartását végző alkalmazás. BIO@BEV adatrögzítő és ellenőrző alkalmazás. BIO@LOK lokalitások nyilvántartását és kezelését végző alkalmazás. 11. hét

3 központi szerepű adatbázis és adattár-kezelő alkalmazás. feldolgozó, kiértékelő alkalmazás. élőhely-minősítést végző alkalmazás. elterjedési adatok hálótérképi megjelenítését végző alkalmazás. 12. hét A hálótérképes adatfeldolgozás eredményeinek felhasználási lehetőségei a természet- és a környezetvédelemben. Feltártsági (kutatottsági) helyzetfelmérés. Állapotrögzítés és állapotértékelés. Monitorozás. 13. hét Példák a hálótérképeken, ill. a hálótérképes adatfeldolgozáson alapuló eljárások a természetés a környezetvédelemben. A teljes flóra- és vegetációfelmérés eredményei és tanulságai a 2,5x2,5 km-es DU 72 D1 almező példáján. A fajösszetételi különbségek elemzési és értékelési lehetőségei a 10x10 km-es ET 56 alapmezőben végzett florisztikai és odonatológiai felmérések eredményei alapján. Az Általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer (Á- NÉR) kategóriái szerinti élőhelytérképek és az élőhelyfolt-térképek felhasználási lehetőségei a 10x10 km-es EU 43 alapmező példáján. 14. hét Az országos hálótérképes adatfeldolgozáson alapuló élőhely-minősítési eljárások. A fő minőségi és a mennyiségi adatgyűjtési eljárások ismertetése, az általuk kapott eredmények összehasonlító elemzése. A magyarországi szitakötő-fauna (Odonata) hálótérképes feldolgozási eredményeinek bemutatása és értékelése. A fajgyakorisági és az élőhelytipológiai súlyfaktorok képzési eljárásának bemutatása a szitakötőknél (Odonata). A Magyar Nemzeti Biodiverzitás Monitorozó (MNBM) Program Pilot Projektjének (a Tiszamente Tiszabercel és Balsa közötti szakaszának), ill. a területén található víztereknek a minősítése a szitakötő-fauna összetétele alapján. 15. hét Vizsgajegy megajánló ZH. A gyakorlat tematikája 1. hét A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer sikeres megvalósításának fő kritériumai. A lelőhely fogalma, helyes használata. Élőhely fogalma, helyes használata. Ökotóp, termőhely, habitat fogalmának értelmezése. Biotikai adatok számítógépes feldolgozása. 2. hét Az élőhely-szintű vizsgálatok eszköze, a térinformatika: Térbeli adatok, attributum-adatok. Térbeli adatok és attributum adatok. GPS alkalmazása az ökológiában. A GIS műveletei. Az ArcGIS részletesebb bemutatása: felépítése, alkalmazásának lehetőségei. Térképek. Légifényképek. Űrfelvételek. 3. hét Térképtípusok és használatuk. A felmérések léptéke. Formai megjelenítésük és felhasználásuk. Az Egységes Országos Vetületi Rendszer (EOVR). Tájékozódás a katonai térképeken. Gyakorlati felhasználásuk. A megyetérképek, vízrajzi térképek, erdészeti térképek, turistatérképek. A kataszteri térképek szelvényhálózatai, formai megjelenítése, használata, gyakorlati alkalmazásuk.

4 4. hét A földrajzi nevek és használatuk. Tulajdonnevek pontosítása. A névmódosítás lehetőségei és helyes eljárásai. Azonosító és magyarázó jegyzék. Régies írásmódtéves nevek kezelése. Eltérő nevek. Rosszul megadott közigazgatási hovatartozás. Lelőhelypontosítás, lelőhelyen belüli jelzések. 5. hét A névadás és a névmódosítás önálló feladatmegoldások formájában történő gyakorlása valamennyi fontosabb térképtípus felhasználásával. 6. hét Az UTM hálótérkép felépítése és formai megjelenítése. A kódolás gyakorlati elsajátítása. A magyarországi helységek UTM rendszerű kódjegyzékének használata. A lelőhely földrajzi nevének és hálótérképi mezőjének összehangolása. A lelőhely UTM térképi azonosításának megfelelő sorrendje. UTM jelölés különleges esetei. Önálló kódolási feladatok elvégzése. 7. hét FAJOKRA VONATKOZÓ ADATFELVÉTELI LAP Általános megjegyzések és értelmezési útmutató. Rovatcsoportok kitöltési útmutatója. Rovatok kitöltési útmutatója (fejléc, élőlényre vonatkozó adatcsoport, adatszolgáltatóra vonatkozó adatcsoport, lelőhelyekre vonatkozó adatcsoport). 8. hét ÉLŐHELYEKRE VONATKOZÓ ADATFELVÉTELI LAP Általános megjegyzések és értelmezési útmutató. Rovatcsoportok kitöltési útmutatója. Rovatok kitöltési útmutatója 9. hét ADATLAP A MAGYARORSZÁGI VÍZTEREKRŐL, ILL. VIZENYŐS TERÜLETEKRŐL (Magyarországi Vizes Élőhelyek Adatbázisa MVÉA-Program). Az adatlap rovatainak, továbbá kitöltésük tartalmi és formai követelményeinek bemutatása. Kitöltési és kódolási módok ismertetése. Szöveges adatszolgáltatás kritériumai. Számszerű adatszolgáltatás kritériumai. Választáson alapuló kódolás kritériumai. 10. hét Kitöltött adatlapok bemutatása, továbbá a tipikus kitöltési szituációk önálló feladatok keretében történő gyakorlása. 11. hét Biotikai, cönológiai és térképi alapadatok. Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer. Adatlapok tanulmányozása. Adatok feldolgozásának lépései. Flóra-adatbázis. A taxonok meghatározási szintjeinek értelmezése. A taxonok kiválasztásának szempontjai. Attributumállománnyal kapcsolatos nehézségek. Az adatbázis ismertetése. 12. hét Élőhely-osztályozási rendszerek. Az Á-NÉR felépítésének részletesebb ismertetése. Gyakorlati példa bemutatása. A MÉTA-adatbázis. Az EU CORINE környezeti információrendszere. Az adatbázisok készítésének folyamata. Mintavételi egységek. Mintavételi módszerek. Az adatbázisok lehetséges felhasználási területei.

5 A Natura 2000 hálózat. A területek kiválasztásának szempontjai és folyamata. Űrlapok és adatbázis. Hatásvizsgálatok. Jelentési és monitorozási kötelezettségek. 13. hét Az egységes biotikai adatbank működésének bemutatása szitakötők (Odonata), mint tesztélőlénycsoport segítségével, amelyről kellő minőségű és mennyiségű információ áll már jelenleg is rendelkezésre és az egyik legjobban használható élőlénycsoport a biodiverzitás, és az élőhelyminőség pillanatnyi állapotának és időbeli változásának jelzésére. 14. hét Az egységes biotikai adatbank alkalmazásainak tesztelése önálló feladatok megoldásával. 15. hét Konzultáció. A felkészüléshez ajánlott irodalmak: FÜLÖP G. 2001: Az információ. Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 242 pp. DÉVAI GY. SZILÁGYI G. MISKOLCZI M. (szerk.) 1998: Természetvédelmi informatikai tanulmányok. I. rész. Alapelvek és módszerek a biotikai adatok lelőhelyneveinek egységesítéséhez és a magyarországi helységek UTM rendszerű kódjegyzékének használatához. Acta biol. debrecina, Suppl. oecol. hung. 8, 194 pp. DÉVAI GY. MISKOLCZI M. 1987: Javaslat egy új környezetminősítő értékelési eljárásra a szitakötők hálótérképek szerinti előfordulási adatai alapján. Acta biol. debrecina 20( ): DÉVAI GY. TÓTHMÉRÉSZ B. ERDEI ZS. TÓTH A. MISKOLCZI M. 1993: Tájékoztató füzet a Magyarországi Vizes Élőhelyek Adatbázisa (MVÉA) adattartalmának értelmezéséhez és adatlapjainak kitöltéséhez. In: Magyarországi Vizes Élőhelyek (Wetlands) Adatbázisa (MVÉA-Program) a Ramsari Egyezmény adatfelvételi rendszere alapján. KTM Természetvédelmi Hivatala, Budapest & KLTE Ökológiai Tanszéke, Debrecen, III + 24 pp. FEKETE G. MOLNÁR ZS. HORVÁTH F. (szerk.) 1997: A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. In: Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer II. MTA ÖBKI & MTM, Vácrátót & Budapest, 374 pp. HORVÁTH F. RAPCSÁK T. SZILÁGYI G. (szerk.) 1997: Informatikai alapozás. In: Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer I. MTA ÖBKI & MTM, Vácrátót & Budapest, 164 pp. JAKUCS P. DÉVAI GY. (szerk.) 1985: Környezetvédelmi Információrendszer: Természetes Élővilágvédelmi Részrendszer. Fajokra és élőhelyekre vonatkozó adatfelvételi lapok értelmezési és kitöltési útmutatója. Javaslatterv. KLTE Ökológiai Tanszéke, Debrecen & OKTH, Budapest, 185 pp., XVIII tábla.