Kreditszám: 3 Számonkérés módja: kollokvium (írásbeli)

Átírás

1 A tárgy neve: Élővilág-védelmi információrendszer (gyakorlat) Tantárgyfelelős: Dr. Dévai György, DSc (az MTA doktora), egyetemi tanár A tárgy oktatója: Dr. Dévai György, DSc (az MTA doktora), egyetemi tanár Lukács Balázs András, PhD hallgató Varga Katalin, PhD hallgató Miskolczi Margit, ügyvivő szakértő Kertész György, programozó Óraszám/hét: 1+3 Kreditszám: 3 Számonkérés módja: kollokvium (írásbeli) A tantárgy oktatásának célja: áttekintést adni a hazai élővilág állapotának bemutatására és értékelésére alkalmas eljárásokról, annak érdekében, hogy az érdemi részvétel az élőlények és élőhelyük megóvási lehetőségeinek kimunkálásában biztosítható legyen. A tantárgy tematikája Információelméleti alapok. Az információrendszerek tartalma és felépítése. Az információrendszerek infrasruktúrája, működésük tárgyi és személyi feltételei. Környezetvédelmi információrendszerek. Az élővilág-védelmi részrendszerek típusai és fő ismérvei. Minta és adat. A pánbióta és alkotóelemei. A biotikai adat fogalma és elemei. Tradicionális és modern típusú adatok. A biotikai adatok rendszerré szervezése. Adatok bevitele, feldolgozása és értékelése. Fajokra és élőhelyekre vonatkozó adatfelvételi lapok bemutatása, értelmezési és kitöltési útmutatójuk ismertetése. A Nemzeti Biodiverzitásmonitorozó Rendszer. Az adatokkal kapcsolatos jogi szabályok és etikai normák. Adathozzáférési szintek és lehetőségek. Egységes biotikai adatbank ismertetése és tesztelése. Az UTM (Universal Transverse Mercator) rendszerű hálótérképezés elvi és módszertani alapjai. A hálótérképes természet- és környezetminősítési eljárások ismérvei, alkalmazási módjaik és lehetőségeik. Az ajánlott irodalom BREUER, H. 1995: SH atlasz: Informatika. Springer Hungarica Kiadó Kft., Budapest, 227 pp. DÉVAI GY. SZILÁGYI G. MISKOLCZI M. (szerk.) 1998: Természetvédelmi informatikai tanulmányok. I. rész. Alapelvek és módszerek a biotikai adatok lelőhelyneveinek egységesítéséhez és a magyarországi helységek UTM rendszerű kódjegyzékének használatához. Acta biol. debrecina, Suppl. oecol. hung. 8, 194 pp. DÉVAI GY. MISKOLCZI M. 1987: Javaslat egy új környezetminősítő értékelési eljárásra a szitakötők hálótérképek szerinti előfordulási adatai alapján. Acta biol. debrecina 20( ): DÉVAI GY. TÓTHMÉRÉSZ B. ERDEI ZS. TÓTH A. MISKOLCZI M. 1993: Tájékoztató füzet a Magyarországi Vizes Élőhelyek Adatbázisa (MVÉA) adattartalmának értelmezéséhez és adatlapjainak kitöltéséhez. In: Magyarországi Vizes Élőhelyek (Wetlands) Adatbázisa (MVÉA-Program) a Ramsari Egyezmény adatfelvételi rendszere alapján. KTM Természetvédelmi Hivatala, Budapest & KLTE Ökológiai Tanszéke, Debrecen, III + 24 pp. FEKETE G. MOLNÁR ZS. HORVÁTH F. (szerk.) 1997: A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. In: Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer II. MTA ÖBKI & MTM, Vácrátót & Budapest, 374 pp. FÜLÖP G. 2001: Az információ. Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 242 pp.

2 HORVÁTH F. RAPCSÁK T. SZILÁGYI G. (szerk.) 1997: Informatikai alapozás. In: Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer I. MTA ÖBKI & MTM, Vácrátót & Budapest, 164 pp. JAKUCS P. DÉVAI GY. (szerk.) 1985: Környezetvédelmi Információrendszer: Természetes Élővilágvédelmi Részrendszer. Fajokra és élőhelyekre vonatkozó adatfelvételi lapok értelmezési és kitöltési útmutatója. Javaslatterv. KLTE Ökológiai Tanszéke, Debrecen & OKTH, Budapest, 185 pp., XVIII tábla. KUN A. MOLNÁR ZS. (szerk.) 1999: Élőhely-térképezés. In: Nemzeti Biodiverzitásmonitorozó Rendszer XI. Scientia Kiadó, Budapest, 174 pp. MARÓTI P. 2003: Információ(elmélet) a biológiában (Biofizikai informatika). JATEPress, Szeged, XII pp. A tárgy keretében tartott gyakorlatok részletes tematikája heti bontásban 1 hét Alapelvek és fogalmak helyes használatának elsajátítása. A tradícionális és a modern adatok közötti lényegi különbség. A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer sikeres megvalósításának fő kritériumai: - térbeli reprezentáltság pontossága, - mindenkori megismételhetőség kritériumainak figyelembe vétele. A lelőhely fogalma, helyes használata. Országosan elfogadott formája: konkrét topográfiai név (közigazgatási hovatartozást jelölő településnév). Pl.: Nagy-erdő (Debrecen). Élőhely fogalma, helyes használata. Ökotóp, termőhely, habitat fogalmának értelmezése. Biotikai adatok számítógépes feldolgozása. Hardver és szoftver. Hardver: Adatgyujtés, terepmunka Adatbevitel Adatrendezés Adatfoldolgozás Output Digitalizáló tábla Gps Számítógép Nyomtató Rajzgép Szkenner Merevlemez Képernyo Billentyuzet Egér hajlékonylemez Cd meghajtó Szoftver: - operációs rendszerek

3 - irodai szoftvercsomagok - adatbázis-kezelők - grafikai munkát támogató szoftverek - weblapkészítés eszközei - statisztikai, - általános célú grafikai, térképészeti, térinformatikai, - molekuláris biológiai szoftverek. 2. hét A térinformatika alkalmazása az ökológiában. GPS. Az élőhely-szintű vizsgálatok eszköze, a térinformatika: Térbeli adatok, attributum-adatok. a) térbeli adatok: -georeferált pontok, vonalak, poligonok (vektoros): -georeferált képek (raszteres) b) attributum-adatok: térbeli adatokhoz rendelt -tulajdonságok (pl. száraz gyep, mocsár, erdő stb.) -adatok (pl. foltméret, tagoltság stb.) Térinformatika alkalmazható a mozgáskörzet-elemzéshez, élőlények élőhely-választásának viszgálatánál (pl. fészkelőhely-preferencia), a populációméret becsléséhez a terület és denzitás ismeretében, fajok/populációk elterjedési területének elemzéséhez. Táj-ökológiai elemzések: élőhely-szerkezetek, mozaikosság, térbeli és időbeli (pl. szezonális) változások nyomonkövetése. GPS alkalmazása az ökológiában. Biotópok térképezése, védett és védelemre szoruló fajok, területek katasztere. Mit jelent a GIS? Attributumok, fedvények, függvények. A GIS műveletei. Az ArcGIS részletesebb bemutatása: felépítése, alkalmazásának lehetőségei. Térképek. Légifényképek. Űrfelvételek. 3. hét Térképtípusok és használatuk. Az I-III. katonai felvételek keletkezési ideje. A felmérések léptéke. Formai megjelenítésük és felhasználásuk. Az Egységes Országos Vetületi Rendszer (EOVR). A térképek formai megjelenítése, léptéke. Tájékozódás az EOV térképeken. Gyakorlati felhasználásuk. Katonai térképek formai megjelenítése, léptéke. Tájékozódás a katonai térképeken. Gyakorlati felhasználásuk. A megyetérképek formai megjelenítése, használatuk, gyakorlati alkalmazásuk. A vízrajzi térképek formai megjelenítése, használatuk, gyakorlati alkalmazásuk. Az erdészeti térképek formai megjelenítése, használatuk, gyakorlati alkalmazásuk. A turistatérképek formai megjelenítése, használatuk, gyakorlati alkalmazásuk. A kataszteri térképek szelvényhálózatai, formai megjelenítése, használata, gyakorlati alkalmazásuk. 4. hét A földrajzi nevek és használatuk. A Földrajzinév-tár megyénkénti füzeteinek, a helységnévtárak füzeteinek, a megjelent és a kéziratos forrásmunkáknak a formai megjelenítése. Forrásként való alkalmazásuk és helyes felhasználásuk ismertetése, gyakori hibák bemutatása. Önálló feladatmegoldás a Földrajzinév-tár megyénkénti füzeteiből, különböző variációkban. Önálló feladatmegoldás a helységnévtárak füzeteiből.

4 A névadás szabályainak megismerése. A lelőhelyek névadásának lehetőségei, esetei: - előtagként alkalmazzuk a hozzá legközelebb eső topográfiai nevet, - jellemző sajátosság alapján adunk nevet, - fantázianevet adunk. Közigazgatási hovatartozás fontossága. Példák elemzése. Tulajdonnevek pontosítása: - jellemző alapján, pl.: Sebes-, Fehér-, Hármas-Körös. - valamihez tartozás kifejezése, pl.: Mosoni-Duna, Balajti-hegy. Bonyolultabb esetek helyes megoldásának levezetése, gyakoroltatás példákon keresztül: a.) több holtmeder is tartozik egy közigazgatási egységhez, pl.: Sátoraljaújhely; b.) egy holtmeder több település határához tartozik, de más ilyen típusú objektum nincs, pl.: Oszlár és Hejőkürt esete; c.) Sárospatak területén található három holtmeder esete; d.) teendő terjedelmes objektumok esetén, előtag-utótag kombinációk, pl.: tavaink, folyóink esetében. A névmódosítás lehetőségei és helyes eljárásai. Azonosító és magyarázó jegyzék. Régies írásmód esete, pl.: Debreczen - Debrecen. Téves nevek kezelése. Eltérő nevek a forrásokban, pl.: Csikota a Csirkota helyett. Rosszul megadott közigazgatási hovatartozás. A lelőhely közigazgatási határokhoz való viszonya: - régi adatok esete, - folyó vízfelületén húzódó közigazgatási határok esete. Települések összevonása, egymáshoz csatolása, pl.: Gyomaendrőd. Lelőhelypontosítás, lelőhelyen belüli jelzések, pl.: Nagy-morotva, H (Rakamaz), Fekete-rét, 11 (Tiszafüred). Két vagy többtagú lelőhelynevek helyes írásmódja, pl.: Nagy-Sás-tó. Rövidítések, pl.: Boroszlókerti-Holt-Tisza BkHT. 5. hét A névadás és a névmódosítás önálló feladatmegoldások formájában történő gyakorlása valamennyi fontosabb térképtípus felhasználásával. 6. hét UTM hálótérképek és használatuk. Az UTM hálótérkép felépítése és formai megjelenítése. Miért hasznos az UTM térkép? A kódolás gyakorlati elsajátítása. Mi a teendő, ha a lelőhelyet metszi az UTM háló. Konkrét esetek elemzése, pl.: YN 14 C Cuha-völgy (Csesznek). A magyarországi helységek UTM rendszerű kódjegyzékének használata. Az UTM rendszerű kódjegyzék táblázati formája és annak elemei: - megyék rövidítése; - közigazgatási egységek és megjegyzések; - UTM kód; - jelleg. A táblázat adattartalmának gyakorlati felhasználása. A lelőhely földrajzi nevének és hálótérképi mezőjének összehangolása. A lelőhely UTM térképi azonosításának megfelelő sorrendje. UTM jelölés különleges esetei: - települések összevonása, pl.: Gárdony;,

5 - települések egymáshoz csatolása, pl.: Debrecen-Józsa; - egy település több hálótérképi mezőhöz tartozik, pl.: Tata; - régi adatforrásban lelőhelyként megadott nagyobb terület esetei, pl.: Birhó-erdő; - nincs feltüntetve településnév, régi adatoknál; - lelőhelynév több közigazgatási egységhez, hálótérképi mezőhöz tartozik, régi adatoknál, pl.: Kemence-patak. Önálló kódolási feladatok elvégzése. 7. hét FAJOKRA VONATKOZÓ ADATFELVÉTELI LAP Általános megjegyzések és értelmezési útmutató. Rovatcsoportok kitöltési útmutatója Élőlényre vonatkozó adatcsoport Adatszolgáltatóra vonatkozó adatcsoport Lelőhelyekre vonatkozó adatcsoport Megjegyzések Faj fényképe OKTH szervezeti egység, ill. Magyarország térképe az előfordulási helyek bejelöléséhez Jellemző élőhely fényképe Mintaterület (egy jellemző élőhely) térképe az előfordulási helyek bejelöléséhez Mintaterület (egy jellemző élőhely) leírása Mintaterületen élő populációk jellemzése Károsító tényezők és veszélyeztetettség mértéke Ajánlott kezelési módok Megfigyelések és jellegük Megjegyzések Rovatok kitöltési útmutatója Sorszám Évszám OKTH szervezeti egység kódja Élőlényre vonatkozó adatcsoport Élőlénycsoport latin neve Faj latin neve Faj magyar neve Alfaj (ssp.), változat (var.), forma (f.) latin neve Védettségi fokozat Dokumentáció Adatszolgáltatóra vonatkozó adatcsoport Név Személyi szám Munkahely neve és címe Lakcím Lelőhelyekre vonatkozó adatcsoport (a) Előfordulás (gyűjtési, megfigyelési) hely (b) Közigazgatási (települési) hovatartozás (c) Megye, főváros vagy megyei jogú város kódja (d) OKTH szervezeti egység kódja

6 (e) Tulajdonos, ill. kezelő és/vagy használó kódja (f) UTM háló kódja (g) Tájegység kódja (h) Időpont (i) Adatforrás típusa (k) Előfordulási állapot (l) Előfordulási típus (m) Gyűjtési (és/vagy megfigyelési) mód (n) Feldolgozási mód (o) Fejlődési állapot (p) Egyedszám (q) Egyéb információk (r) Előfordulási hely típusa (s) Előfordulási hely állapota (t) Élőhely minősítése 8. hét ÉLŐHELYEKRE VONATKOZÓ ADATFELVÉTELI LAP Általános megjegyzések és értelmezési útmutató. Rovatcsoportok kitöltési útmutatója Élőhely megnevezése Időpontok Adatszolgáltatóra vonatkozó adatcsoport Fajokra vonatkozó adatcsoport Pótlap Tulajdonos(ok) és kezelő(k) Élőhely típusa Élőhely állapota Élőhely minősítése Élőhely jellemzése Műszaki beavatkozások Leromlást (degradációt) előidéző hatások Ajánlott területkezelési módok Megjegyzések Élőhely térképvázlata az előfordulási helyek feltüntetéséhez Közigazgatási hovatartozás UTM háló Rovatok kitöltési útmutatója Sorszám Évszám OKTH szervezeti egység kódja Élőhely megnevezése Időpontok Adatszolgáltatóra vonatkozó adatcsoport Név Személyi szám

7 Munkahely neve és címe Lakcím Fajokra vonatkozó adatcsoport Faj magyar (és latin) neve Időpontok Dokumentáció Adatforrás típusa Előfordulási állapot Előfordulási típus Fejlődési állapot Egyedszám Megjegyzések Pótlap Sorszám Élőhely megnevezése Tájegység Évszám Tulajdonos(ok) és kezelő(k) Élőhely típusa Élőhely állapota Élőhely minősítése Élőhely jellemzése Műszaki beavatkozások Leromlást (degradációt) előidéző hatások Ajánlott területkezelési módok Megjegyzések Élőhely térképvázlata az előfordulási helyek feltüntetéséhez Közigazgatási hovatartozás Megye OKTH szervezeti egység Fajok UTM háló Fajok 9. hét ADATLAP A MAGYARORSZÁGI VÍZTEREKRŐL, ILL. VIZENYŐS TERÜLETEKRŐL (Magyarországi Vizes Élőhelyek Adatbázisa MVÉA-Program). Az adatlap három összetevője: az adatbázis-kezelő által kitöltendő rovatok (piros színű lap); az adatszolgáltató által feltétlenül kitöltendő rovatok (zöld színű lapok); az adatszolgáltató által lehetőség szerint kitöltendő rovatok (sárga színű lap). Az adatlap rovatainak, továbbá kitöltésük tartalmi és formai követelményeinek bemutatása. Kitöltési és kódolási módok ismertetése. Szöveges adatszolgáltatás kritériumai. Számszerű adatszolgáltatás kritériumai. Választáson alapuló kódolás kritériumai. Jelentőség megítélésén (M=meghatározó, B=befolyásoló, E=elhanyagolható) alapuló kódolás kritériumai.

8 Időtartam (F=folyamatos, I=időszakos, A=alkalomszerű), ill. időszak (F=folytonosan, R=rendszerint, A=alkalomszerűsn) megadásán alapuló kódolás kritériumai. Mérték megítélésén (T=túlnyomórészt, J=jelentős mértékben, K=kis hányadban) alapuló kódolás kritériumai. (1) Ország (2) Dátum Terepbejárás dátuma Adatlapkitöltés dátuma (3) Hivatkozási számok (4) Az adatlapot kitöltő személy adatai (vezetéknév, keresztnév, munkahely neve/címe, levelezési cím (munkahelyi vagy privát), megye, település, irányítószám, közterület neve/típusa, házszám, lépcsőház, emelet, ajtó, egyéb, telefon, telefax, telex/ ) (5) Az objektum neve A víztér, ill. vizenyős terület neve Az objektum hány közigazgatási egységhez tartozik (6) A Nemzetközi jelentőségű vadvizek jegyzéké -be történő bejegyzés dátuma (7) Földrajzi koordináták Északi szélesség (fok, perc, másodperc) Keleti hosszúság (fok, perc, másodperc) (8) Topográfiai elhelyezkedés Közigazgatási hovatartozás A víztér, ill. vizenyős terület távolsága a településtől (km-ben) A víztér, ill. vizenyős terület iránya a településtől (9) Kiterjedés és vízkészlet Az adott víztér, ill. vizenyős terület típusa - Állóvíz jellegű - Folyóvíz jellegű Állóvíz jellegű vízterek - Vízfelület nagysága - A teljes vízfelületből az adott közigazgatási egység területére eső hányad: Folyóvíz jellegű vízterek - Hossz - Szélesség - A teljes hosszból az adott közigazgatási egység területére eső hányad: Az adott víztér, ill. vizenyős terület vízforgalmi típusa Az adott víztér, ill. vizenyős terület vízháztartási jellemzői (10) Víztértípus A víztér, ill. vizenyős terület átfogó típusa (11) Magasság A közepes vízállás szerinti vízfelszín magassága: A vízgyűjtő terület - Minimális magassága: - Átlagos magassága: - Maximális magassága: (12) Átfogó értékelés (13) Élettelen természeti adottságok: (14) Élő természeti adottságok: (15) A terület tulajdonjoga és kezelői joga (a) A kijelölt víztér, ill. vizenyős terület esetében

9 (b) A környező területeken (16) A terület védelme érdekében tett intézkedések (17) Tervbe vett, de eddig meg nem valósított védelmi intézkedések (18) Területhasznosítás (a) A víztérre, ill. vizenyős területre vonatkozó adatok - Helyzet, fekvés, megközelíthetőség - Emberi beavatkozások (társadalmi hasznosítás) - Műszaki-technikai beavatkozások - Degradáció (leromlás és elszennyeződés) (b) A környékre vonatkozó adatok - Települési helyzet - Gazdálkodási típusok - Műszaki-technikai beavatkozások - Degradáció (leromlás és elszennyeződés) (19) Bolygatás, zavarás, és veszélyeztetettség (a) A víztér, ill. vizenyős terület esetében (b) Annak közvetlen környékén (c) Az egész vízgyűjtő területen (ha szükséges) (20) Hidrológiai jelentőség, ill. érték (21) Társadalmi és kulturális jelentőség, ill. érték (a) A víztér, ill. vizenyős terület esetében (b) Az adott közigazgatási egység területén (c) Az egész vízgyűjtő területen (ha szükséges) (22) Említést érdemlő fauna (23) Említést érdemlő flóra (24) A tudományos kutatás jelenlegi helyzete és távlati lehetőségei (25) A természetvédelmi oktatás és ismeretterjesztés jelenlegi helyzete (26) Az üdülés és a turizmus jelenlegi helyzete (a) A víztér, ill. a vizenyős terület esetében (b) Annak közvetlen környékén (c) Az egész vízgyűjtő területen (ha szükséges) (27) A területen illetékes természetvédelmi hatóság (28) A területen illetékes egyéb hatóságok és főhatóságaik (29) Irodalmi hivatkozások (30) A felvétel indoklása (31) A hely térképe 10. hét Kitöltött adatlapok bemutatása, továbbá a tipikus kitöltési szituációk önálló feladatok keretében történő gyakorlása. 11. hét Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer. Biotikai, cönológiai és térképi alapadatok. Adatlapok tanulmányozása. Adatok feldolgozásának lépései: - adatrögzítés, - adatminőség-biztosítás, - adatfeldolgozás. Adatbázisok és adatbankok létrehozásának a célja.

10 Az információrendszerre vonatkozó hazai és nemzetközi kötelezettségek. Flóra-adatbázis. A flóra-adatbázis célja. A flóra-adatbázis felépítése. A taxonok meghatározási szintjeinek értelmezése. A taxonok kiválasztásának szempontjai. Attributum-állománnyal kapcsolatos nehézségek. Az adatbázis ismertetése: - nevezéktan; - életforma, cönológiai, flóraelem és vertikalitási jellegek; - védettségi listák kategóriái; - természetvédelmi szempontú értékbesorolási rendszerek; - ökológiai indikáció mutatói. Ismerkedés az adatbázis tartalmával. A flóra-adatbázis használata. A flóra-adatbázis felhasználásának lehetőségei. 12. hét Élőhely-osztályozási rendszerek hazánkban. Mi az Á-NÉR, C-NÉR, T-NÉR, V-NÉR? Az Á-NÉR felépítésének részletesebb ismertetése. Gyakorlati példa bemutatása. Mi a MÉTA-adatbázis? Az adatbázis készítésének folyamata. Mintavételi módszerek. Az adatbázisok lehetséges felhasználási területei. Az EU CORINE környezeti információrendszere. Célok és feladatok. Hazai adaptációk bemutatása: - felszínborítási adatbázis (Land Cover) Földmérési és Távérzékelési Intézet (Budapest); - biotóp-adatbázis (Biotops) MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete (Vácrátót); - légköri emissziós adatbázis (Corinair) Környezetgazdálkodási Intézet (Budapest). Az adatbázisok készítésének folyamata. Mintavételi egységek. Mintavételi módszerek. Az adatbázisok lehetséges felhasználási területei. A Natura 2000 hálózat. Az EU irányelv célja. Biogeográfiai régiók. A területek kiválasztásának szempontjai és folyamata. Űrlapok és adatbázis. Hatásvizsgálatok. Jelentési és monitorozási kötelezettségek. 13. hét Az egységes biotikai adatbank működésének bemutatása szitakötők (Odonata), mint tesztélőlénycsoport segítségével, amelyről kellő minőségű és mennyiségű információ áll már jelenleg is rendelkezésre, s amelyet szakmai körökben mind nemzetközi, mind hazai viszonylatban az egyik legjobban használható élőlénycsoportnak tekintenek mind a biodiverzitás, mind az élőhelyminőség pillanatnyi állapotának és időbeli változásának jelzésére. BIO@DOKU publikációk, közlemények nyilvántartását végző alkalmazás BIO@BEV adatrögzítő és ellenőrző alkalmazás BIO@LOK lokalitások nyilvántartását és kezelését végző alkalmazás BIO@BANK központi szerepű adatbázis és adattárkezelő alkalmazás BIO@FEL feldolgozó, kiértékelő alkalmazás BIO@MIN élőhely-minősítést végző alkalmazás BIO@MAP elterjedési adatok hálótérképi megjelenítését végző alkalmazás 14. hét Az egységes biotikai adatbank alkalmazásainak tesztelése önálló feladatok megoldásával.