A Lajta makrogerinctelen faunája Mosonmagyaróvár térségében ÖSSZEFOGLALÁS

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Lajta makrogerinctelen faunája Mosonmagyaróvár térségében ÖSSZEFOGLALÁS"

Átírás

1 A Lajta makrogerinctelen faunája Mosonmagyaróvár térségében BAKCSA FLÓRIÁN 1 FAZEKAS CSABA 1 NÉMETH ÁRPÁD 1 1 Nyugat-magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar Mosonmagyaróvár ÖSSZEFOGLALÁS A szerzők a Lajta folyó Mosonmagyaróvár városát érintő szakaszain végeztek faunisztikai vizsgálatokat a vízi és vizes élőhelyek táplálékláncainak fontos elemeiként (a fauna összetételét is meghatározó) valamint a környezeti tényezőkkel szembeni eltérő érzékenységükön alapulva bioindikátorként szolgáló lmakroszkópikus vízi gerinctelenek fajok vonatkozásában. A vizsgálatuk célja egyrészt a Lajta folyó makroszkópikus gerinctelen faunájáról meglévő nagyon csekély ismeretek gyarapítása, másrészt a faunisztikai eredmények alapján a vizsgálatba vont folyószakaszok biológiai vízminőségének a megállapítása, amely utóbbi viszont a Mosonmagyaróvár város által is erőteljesen preferált vízi turizmus szempontjából nem elhanyagolható tényező. A Lajta folyó Fő- és Malom-ágán gyűjtött 19 mintán (8515 egyed) alapuló vizsgálatunk során a szakirodalomban számon tartott 13 vízi életmódot folytató csoportokat is magába foglaló gerinctelen törzsből 6 törzs és azokhoz tartozó 87 faj jelenléte igazolódott. A kimutatott fajok közül 72 faj (83%) jelenléte a Fő-ághoz, míg 52 fajé (60%) a Malom-ághoz volt köthető. Ritkán előforduló fajokat (Somatochlora metallica, Gomphus flavipes, Caenis moesta, Caenis lactea) is sikerült kimutatnunk a mintákban. A mintázott terület fajgazdagsága a jelentősebb rendszertani csoportok vonatkozásában jónak volt mondható, bár egyes taxonok esetében a fajképviselet nagy heterogenitást mutatott. A biológiai vízminőség vonatkozásában az értékelésből az tűnik ki, hogy a városon áthaladó Malom-ág (vízminőségi index: 3,0) a vizsgált időszakban (2012 évben) nem mutatott lényegesen nagyobb szennyezettséget a Lajta Fő-ágánál (vízminőségi index: 3,5). Ugyanakkor a kapott értékek alapján az is megállapítható, hogy a Lajta fő-ágával szemben ahol a vízminőség a városon történő áthaladásával párhuzamosan nem romlik a Malom-ág vízminősége romló tendenciát mutat BEVEZETÉS Mosonmagyaróváron a vízi turizmus területén a Mosoni Duna mellett jelentős ma még jó részt kiaknázatlan lehetőséggel bír a Lajta folyó és annak a városon is keresztülfolyó úgynevezett

2 Malom-ága. Az évtizedeken keresztül folyamatosan megnyilvánuló igényeknek köszönhetően a közelmúltban jelentős fejlesztések (mederrendezés, mederkotrás, a hajózást segítő műtárgyak kiépítése) zajlottak a turisztikai hasznosítás elősegítése érdekében. A vízi turizmus szempontjából a műtárgyak megléte mellett egyrészt a fizikai megjelenés (vizuális érték), másrészt higiéniai szempontokból jelentőséggel bír az érintett folyószakaszok víztesteinek állapota is, amelyről a legpontosabb képet a biológiai vízminősítés ad. A biológiai vízminősítés a makroszkopikus vízi gerinctelen állatfajok speciális környezeti igényein alapul, vagyis az adott víztest fajgazdagságán és faji összetételén valamint a fajok dominanciai és abudanciai mutatóin keresztül ad pontos tájékoztatást a hosszú hatástartamú környezeti folyamatokról. A vízminősítéskor bioindikátorként szolgáló makroszkopikus gerinctelen állatfajok egyben a vízi és vizes élőhelyek táplálékláncainak fontos építőköveit is képezik, és így jelentős szerepet játszanak a magasabb rendű gerinces fauna alakításában is. A témával kapcsolatban végzett munkánkkal a Lajta folyónak a vízi turizmus szempontjából érintett mosonmagyaróvári szakaszainak (Fő-, Malom-ág) biológiai vízminősítése mellett egy a makroszkopikus gerinctelen faunájával kapcsolatos ismeretanyag megalapozásába is belekezdtünk, ugyanis ellentétben például a Dunával a folyóval kapcsolatban ezen a területen a gyakorlati ismeretek nagyon csekélyek, illetve hiányosak (szinte alig található). ANYAG ÉS MÓDSZER A 2012 évben elvégzett munkánk során a Fő- és a Malom-ág várost érintő szakaszáról összesen 19 db mintát gyűjtöttük (1. ábra), amelyekből laboratóriumi körülmények között a faji meghatározást megelőzően összesen 8515 db állati egyedet nyertünk ki. A lehetőségek szerint a növényzettel benőtt víztesteket érintő mintagyűjtés során a mintavétel egységesítése érdekében 70 cm magas és 42 cm belső átmérőjű mintavevő hengert használtunk. Az egyes minták faji összetételén alapuló biológiai vízminősítést a Módosított Magyar Makrozoobenton Család Pontrendszer alapján végeztük. EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK Az irodalmi forrásokból által vízi életformát folytató taxont is tartalmazó nyilvántartott 13 makroszkopikus gerinctelen állattörzsből Mosonmagyaróvár körzetében a vizsgálatba vont folyó szakaszokon a következő 6 db. (46%) makrogerinctelen törzs jelenlétét bizonyítottuk: szivacsok (Porifera), csalánzók (Cnidaria), gyűrűsférgek (Annelida), puhatestűek (Mollusca), ízeltlábúak (Arthropoda).

3 A hat állattörzs közül meghatározó dominanciát és egyedsűrűséget három törzs mutatott, mégpedig az ízeltlábúak (78%; 2387,3 db/m 2 ), a gyűrűsférgek (12,9%; 243,1 db/m 2 ) és a puhatestűek (8,3%; 130,2 db/m 2 ). A többi három csoport (szivacsok, csalánozók, húrférgek) csak elhanyagolható előfordulási arányt mutattak (2. ábra). A három az előfordulásuk tekintetében meghatározó állattörzs esetében a mintákban a képviselet vonatkozásában a gyűrűsférgek csoportjából a kevéssertéjűek (Oligochaeta) osztályához tartozó csővájóférgek (Tubificidae) valamint a Nadályok (Hirudinoidea) osztálya, míg a puhatestűek törzsénél egyértelműen a csigák (Gastropoda) osztálya volt a meghatározó. Az adatokból ugyanakkor az is nyilvánvalóvá vált, hogy az előbbi csoportoknál kimutatott 7 család, illetve 11faj tekintetében azok dominancia illetve abudancia értékei között a különbségek nem mérvadóak (szignifikánsak). A mintákban az ízeltlábúak (Arthropoda) törzséből a rovarok osztályának (70,2%) és a rákok altörzsének (7,9%) a képviselete volt meghatározó (3. ábra). A rákok (Crustaceae) altörzséből mindegyik osztály (4. ábra), míg a rovarok (Insecta) osztályából az ugróvillások (Collembola), az álkérészek (Plecoptera), a recésszárnyúak (Neuroptera) és a lepkék (Lepidoptera) rendjén kívül mindegyik idetartozó rendet képviseltette magát legalább egy-egy fajjal (5. ábra). A gyűjtött minták alapján a mintázott folyószakaszok 87 faj jelenlétét tudtuk kimutatni. Bizonyos rendszertani csoportok (puhatestűek, rákok, egyenlőtlenszárnyú szitakötők, poloskák) esetében a szakirodalom által nyilvántartott fajok 60 %-a, míg más csoportoknál (nadályok, egyenlőszárnyú szitakötők, szúnyogalkatú kétszárnyúak) 50 55%-a is előfordult. Összességében tehát az a következtetés vonható le, hogy a mintázott folyószakaszok fajgazdagsága jónak mondható, bár az egyes rendszertani csoportok faji képviselete nagy heterogenitást mutatott. A kimutatott 87 faj közül a mintákban való előfordulás, a dominancia értékük illetve az egyedsűrűségük tekintetében meghatározóak a következő fajok voltak: Tubifex tubifex, Valvata piscinalis, Bithynia tentaculata, Physa fontinalis, Planorbarius corneus, Sphaerium corneum, Lithoglyphus naticoides, Sida cristallina, Simocephalus vetulus és a Limnomysis benedeni, Baëtis bioculatus, Coenagrion pulchellum, valamint a púposszúnyogok (Simuliidae) és az árvaszúnyogok (Chironomidae) családhoz tartozó fajok. A fajokat a környezeti igényük (a vízáramlás sebessége) szerint vizsgálva az a következtetés vonható le, hogy azok döntő többsége az álló és lassú folyású vizet kedveli (44,2%), illetve a plasztikus igényű (42,9%) faj. A gyors folyású vizeket kedvelők a kimutatott fajoknak csak 12,9%-át tették ki; Magyarországon az irodalmi források szerint ritkán előforduló vízi makrogerinctelen fajok közül a következő fajok jelenlétét találtuk: Fémzöld szitakötő (Somatochlora metallica), a Sárgás szitakötő (Gomphus flavipes), valamint a Caenis moesta, Caenis lactea kérész faj.

4 A faunát jellemző paraméterek (dominancia és abudancia értékek) tekintetében a látszattal (6. és 7. ábra) ellentétben mérvadó különbséget a két folyóág tekintetében nem tudtunk kimutatni. A folyóágak között lényeges különbség csak egyes fajok (puhatestű, kérész, poloska) jelenlétében, vagy hiányában mutatkozott. A mintákban előforduló 87 faj közül 72 fajt (83%) találtunk a Lajta főágában és 52 fajt (60%) a Malom-ágban. Az értékekből látszik, hogy voltak fajok amelyek hiányoztak egyik, vagy másik folyóágban, valamint az is, hogy fajok tekintetében a városon keresztülfolyó Malom-ág szegényesebbnek bizonyult. A biológiai vízminősítéssel kapcsolatban az egyes folyóágakban kimutatott makroszkopikus gerinctelen fajok alapján elvégzett értékelés alapján a Lajta Fő-ág átlagos vízminősítési indexe 3,5 lett, amely a vízminőségi osztályozásnál III.A kategóriának felel meg, vagyis a vizsgálatba vont folyószakasz kevésbé szennyezett minősítési osztályba tartozik. A Malom-ág átlag vízminősítési indexe 3,0 értéket mutatott ez a vízminőségi osztályozásnál III.B kategóriának felel meg, vagyis a vizsgálatba vont folyószakasz szintén kevésbé szennyezett minősítési osztályba tartozik (8. ábra). Ugyanakkor a kapott értékek alapján az is megállapítható, hogy a Lajta fő-ágával szemben ahol a vízminőség a városon történő áthaladásával párhuzamosan nem romlik a Malom-ág vízminősége romló tendenciát mutat. KÖVETKEZTETÉSEK A vizsgálatba vont folyószakaszokon hat makroszkopikus gerinctelen állattörzs (szivacsok Porifera, csalánzók Cnidaria, gyűrűsférgek Annelida, puhatestűek Mollusca, ízeltlábúak Arthropoda) jelenléte igazolódott, amelyek közül a közösséget jellemző paraméterek ( egyedsűrűség, dominancia viszonyok, fajképviselet gazdagsága) tekintetében meghatározónak a gyűrűsférgek (Annelida), puhatestűek (Mollusca), ízeltlábúak (Arthropoda) törzse mutatkozott. Az előzőekben említett törzsekből 87 faj jelenlétét mutattuk ki, a legtöbb csoport esetében a szakirodalom által nyilvántartott fajok %-t. Összességében tehát az a következtetés vonható le, hogy a mintázott folyószakaszok fajgazdagsága jónak mondható, bár az egyes rendszertani csoportok faji képviselete nagy heterogenitást mutatott. A mintákban való előfordulásuk, a dominancia értékük illetve az egyedsűrűségük tekintetében 14 különböző rendszertani csoporthoz tartozó faj bírt jelentőséggel. Magyarországon az irodalmi források szerint ritkán előforduló vízi makrogerinctelen fajok közül a következő fajok jelenlétét találtuk: Fémzöld szitakötő (Somatochlora metallica), a Sárgás szitakötő (Gomphus flavipes), valamint a Caenis moesta, Caenis lactea kérész faj. A fajok környezeti igényük (a vízáramlás sebessége) tekintetében döntő többségükben az álló és lassú folyású vizet kedvelők (44,2%), illetve a plasztikus igényűek (42,9%) voltak.

5 A faunát jellemző paraméterek (dominancia és abudancia értékek) tekintetében mérvadó különbséget a két folyóág tekintetében nem tudtunk kimutatni. A folyóágak között lényeges különbség csak egyes fajok (puhatestű, kérész, poloska) jelenlétében, vagy hiányában mutatkozott. Az értékelés alapján a Lajta Fő-ág átlagos vízminősítési indexe 3,5 lett (vízminőségi osztály III.A ), míg a Malom-ág átlag vízminősítési indexe 3,0 értéket mutatott (vízminőségi osztály III.B ). Ugyanakkor a kapott értékek alapján az is megállapítható, hogy a Lajta fő-ágával szemben ahol a vízminőség a városon történő áthaladásával párhuzamosan lényegesen nem változik a Malom-ág vízminősége romló tendenciát mutat. Ez a jelenség egyértelműen az érintett folyóág nagyobb mértékű kommunális szennyezésére utal. IRODALOM Bakonyi Gábor szerk. (1995): Állattan. Mezőgazda kiadó, Budapest Farkas Henrik (1958): Magyarország Állatvilága (Kagylósrákok). Akadémiai Kiadó, Budapest Frieder Sauer (1988): Wasserinsekten nach Farbfotos erkannt. Fauna-Verlag, Karlsfeld Kriska György (2003): Az édesvizek és védelmük. Műszaki Könyvkiadó, Budapest Kriska György (2004): Vízi Gerinctelenek. Kossuth Kiadó, Budapest Kriska György (2009): Édesvízi gerinctelen állatok határozó. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Dr. Móczár László (1969): Állathatározó I, II.. Tankönyvkiadó, Budapest Soós Lajos (1955): Magyarország Állatvilága (Kagylók). Akadémiai Kiadó, Budapest Steinmann Henrik (1964): Magyarország Állatvilága (Szitakötő lárvák). Akadémiai Kiadó, Budapest Steinmann Henrik (1970): Magyarország Állatvilága (Tegzesek). Akadémiai Kiadó, Budapest Újhelyi Sándor (1959): Magyarország Állatvilága (Kérészek). Akadémiai Kiadó, Budapest Zilahi-Sebes Géza (1960): Magyarország Állatvilága (Fonalascsápúak). Akadémiai Kiadó, Budapest A szerzők levélcíme: BAKCSA Flórián FAZEKAS Csaba NÉMETH Árpád H 9200 Mosonmagyaróvár. Vár 2

6 1. ábra. A mintavételek helyszínei (piros háromszög Főág, lila háromszög Mellékág)

7 2. ábra. A mintákban előforduló törzsek és azok aránya 3. ábra. A mintákban előforduló ízeltlábú (Arthropoda) csoportok és azok aránya

8 4. ábra. A mintákban előforduló Rák (Crustaceae) csoportok és azok aránya 5. ábra. A mintákban előforduló rovar (Insecta) rendek és azok aránya

9 6. ábra. A magasabb rendszertani csoportok dominancia viszonyai a vizsgált folyóágak vonatkozásában

10 7. ábra. A magasabb rendszertani csoportok abudancia viszonyai a vizsgált folyóágak vonatkozásában 8. ábra. A Lajta folyószakaszok biológiai vízminősége (a folyásirány szerinti mintavételi helyenként és átlagosan)

11 9. ábra. A Lajta folyószakaszok biológiai vízminőségének változása (a folyásirány szerint növekvő mintavételi helyek alapján)

Tanmenet a Mándics-Molnár: Biológia 9. Emelt szintű tankönyvhöz

Tanmenet a Mándics-Molnár: Biológia 9. Emelt szintű tankönyvhöz Tanmenet a Mándics-Molnár: Biológia 9. Emelt szintű tankönyvhöz Óraszám Cím 1. Áttekintés Megjegyzés 2. Az élet természete rendezettség, szerveződés szintek 3. Az élet természete anyagcsere, szaporodás,

Részletesebben

A makrogerinctelen fauna Natura 2000 elvek szerinti vizsgálata a felső- és középső Ipoly vízgyűjtőjének Magyarországon elhelyezkedő részén

A makrogerinctelen fauna Natura 2000 elvek szerinti vizsgálata a felső- és középső Ipoly vízgyűjtőjének Magyarországon elhelyezkedő részén Felsőtárkány, 2011.02.10. A makrogerinctelen fauna Natura 2000 elvek szerinti vizsgálata a felső- és középső Ipoly vízgyűjtőjének Magyarországon elhelyezkedő részén Juhász Péter, Kiss Béla, Müller Zoltán,

Részletesebben

A természetismeret II. kurzus teljesítésének követelményei

A természetismeret II. kurzus teljesítésének követelményei A természetismeret II. kurzus teljesítésének követelményei Oktató Dávid János főiskolai docens Elérhetőségek: E-mail: davidjanos@gmail.com Tel.: 82/505-844 belső mellék: 5706 Szoba: Új tanügyi épület 126.

Részletesebben

2013. Biológiai adatbázisok Kezelési Útmutató. Gabor Varbiro MTA Ökológiai kutatóközpont 2013.11.11.

2013. Biológiai adatbázisok Kezelési Útmutató. Gabor Varbiro MTA Ökológiai kutatóközpont 2013.11.11. 2013. Biológiai adatbázisok Kezelési Útmutató Gabor Varbiro MTA Ökológiai kutatóközpont 2013.11.11. 2 Tartalomjegyzék Általános űrlapok... 4 Bejelentkező képernyő... 4 Biológiai Mintavételi helyek... 6

Részletesebben

A szikes jelleggel összefüggésbe hozható állóvizek makroszkopikus vízi gerinctelen faunájának vizsgálata a Dél-Alföldön

A szikes jelleggel összefüggésbe hozható állóvizek makroszkopikus vízi gerinctelen faunájának vizsgálata a Dél-Alföldön A szikes jelleggel összefüggésbe hozható állóvizek makroszkopikus vízi gerinctelen faunájának vizsgálata a Dél-Alföldön Petri Attila P. Holló Ildikó Nagy-László Zsolt Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi,

Részletesebben

Az áramló vizek biológiai vízminısítése

Az áramló vizek biológiai vízminısítése Az áramló vizek biológiai vízminısítése vízminısítés a vízi makroszkopikus gerinctelen élılényegyüttessel (makrozoobenton) Az erdei iskolák és a biológia tanárok által szervezett tanulmányi kirándulások

Részletesebben

Vizek, vízpartok élővilága, gerinctelen állatok

Vizek, vízpartok élővilága, gerinctelen állatok A kísérlet megnevezése, célkitűzései: Vizek parányi élőlényeinek megismerése Iszaplakó kagyló megfigyelése Ízeltlábúak a vízben és a vízparton Eszközszükséglet: Szükséges anyagok: vízminta (patak, tó,

Részletesebben

Agrártermelés alapjai I. Gyakorlat. Debreceni Egyetem Agrár - és Gazdálkodástudományok Centruma

Agrártermelés alapjai I. Gyakorlat. Debreceni Egyetem Agrár - és Gazdálkodástudományok Centruma Agrártermelés alapjai I. Gyakorlat Debreceni Egyetem Agrár - és Gazdálkodástudományok Centruma Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék http://portal.agr.unideb.hu/tanszekek/termeszetvedelmi/

Részletesebben

ÚJABB ADATOK A MAGYAR-HORVÁT DRÁVA SZAKASZ RIPÁLIS RÉGIÓJÁNAK MAKROSZKOPIKUS GERINCTELEN FAUNÁJÁRÓL

ÚJABB ADATOK A MAGYAR-HORVÁT DRÁVA SZAKASZ RIPÁLIS RÉGIÓJÁNAK MAKROSZKOPIKUS GERINCTELEN FAUNÁJÁRÓL 109 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 28: 109 120, 2012 ÚJABB ADATOK A MAGYAR-HORVÁT DRÁVA SZAKASZ RIPÁLIS RÉGIÓJÁNAK MAKROSZKOPIKUS GERINCTELEN FAUNÁJÁRÓL HORVAI VALÉR 1 CZIROK ATTILA 2 LŐKKÖS ANDOR 3 BORZA

Részletesebben

Makroszkópikus vízi gerinctelenekkel foglalkozó kutatók címjegyzéke

Makroszkópikus vízi gerinctelenekkel foglalkozó kutatók címjegyzéke Makroszkópikus vízi gerinctelenekkel foglalkozó kutatók címjegyzéke Ábrahám Levente, Ph.D Osztályvezetı, múzeológus Levelezési cím: Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága Kaposvár Fı u 10. e-mail: levi@smmi.hu

Részletesebben

Védett állatok Magyarországon. Bevezetés, alapfogalmak. Miért kell az állatokat védeni? Mi az hogy védett állat? (1998-as kormányrendelet)

Védett állatok Magyarországon. Bevezetés, alapfogalmak. Miért kell az állatokat védeni? Mi az hogy védett állat? (1998-as kormányrendelet) Az előadások -es szeminárium teremben, szerdánként :-:-ig ( órás blokk) lesznek megtartva az alábbi beosztás és tematika szerint: Védett állatok Magyarországon Időpont febr.. Az előadás témája Bevezető

Részletesebben

MUNKAANYAG. Bazsáné dr. Szabó Marianne. Biológiai vízminősítés. A követelménymodul megnevezése:

MUNKAANYAG. Bazsáné dr. Szabó Marianne. Biológiai vízminősítés. A követelménymodul megnevezése: Bazsáné dr. Szabó Marianne Biológiai vízminősítés A követelménymodul megnevezése: Víz- és szennyvíztechnológus és vízügyi technikus feladatok A követelménymodul száma: 1223-06 A tartalomelem azonosító

Részletesebben

A Körösök és a Berettyó puhatestűi (1902 1998)

A Körösök és a Berettyó puhatestűi (1902 1998) Crisicum 3. pp.79-109. A Körösök és a Berettyó puhatestűi (1902 1998) Domokos Tamás - Lennert József Abstract Molluscs of the Körös and Berettyó Rivers (1902-1998): The authors presents the mollusc fauna

Részletesebben

VITUKI KÖRNYZETVÉDELMI ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI KUTATÓ KHT. ENVIRONMENTAL PROTECTION AND WATER MANAGEMENT RESEARCH INSTITUTE NON-PROFIT COMPANY

VITUKI KÖRNYZETVÉDELMI ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI KUTATÓ KHT. ENVIRONMENTAL PROTECTION AND WATER MANAGEMENT RESEARCH INSTITUTE NON-PROFIT COMPANY VITUKI KÖRNYZETVÉDELMI ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI KUTATÓ KHT. ENVIRONMENTAL PROTECTION AND WATER MANAGEMENT RESEARCH INSTITUTE NON-PROFIT COMPANY (A VITUKI helyszíni programjának szemléltetése, mintavétel a Lipóti

Részletesebben

A DUNA RAJKAI ÉS SZOBI KERESZTSZELVÉNYEINEK MAKROZOOBENTON VIZSGÁLATA MÉLYSÉGI KOTORT MINTÁK ALAPJÁN

A DUNA RAJKAI ÉS SZOBI KERESZTSZELVÉNYEINEK MAKROZOOBENTON VIZSGÁLATA MÉLYSÉGI KOTORT MINTÁK ALAPJÁN 209 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung 20: 209 218, 2009 A DUNA RAJKAI ÉS SZOBI KERESZTSZELVÉNYEINEK MAKROZOOBENTON VIZSGÁLATA MÉLYSÉGI KOTORT MINTÁK ALAPJÁN SZEKERES JÓZSEF MOLNÁR MELINDA CSÁNYI BÉLA SZALÓKY

Részletesebben

Adatok a Kiskunsági Nemzeti Park Mollusca Faunájához I.

Adatok a Kiskunsági Nemzeti Park Mollusca Faunájához I. FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2007 31: 43 76 Adatok a Kiskunsági Nemzeti Park Mollusca Faunájához I. VARGA ANDRÁS & KOVÁCS ÉVA ABSTRACT: (Data to the Mollusc fauna of the Kiskunság National

Részletesebben

1. Bevezetés. 2. Fogalmak, elvek és megközelítés

1. Bevezetés. 2. Fogalmak, elvek és megközelítés A VÍZI MAKROSZKOPIKUS GERINCTELENEK MINTAVÉTELI PROTOKOLLJA A KIPRÓBÁLÁS KERETÉBEN 2000-2001-BEN VÉGZETT, A GYAKORLATI MUNKA MEGALAPOZÁSÁT SZOLGÁLÓ VIZSGÁLATOK TÜKRÉBEN Összeállította: dr. Ambrus András

Részletesebben

B I S E L p r o g r a m Vízbiológiai munkafüzet

B I S E L p r o g r a m Vízbiológiai munkafüzet B I S E L p r o g r a m 2 0 1 7 Vízbiológiai munkafüzet a vízi makrogerinctelen élőlények megismeréséhez E l ő s z ó A kiadvány összeállításakor az volt a célom, hogy segítsem a vízben élő makrogerinctelen

Részletesebben

Az I. Magyar Biodiverzitás Napok (Gyűrűfű ) arachnológiai eredményei (Araneae)

Az I. Magyar Biodiverzitás Napok (Gyűrűfű ) arachnológiai eredményei (Araneae) Az I. Magyar Biodiverzitás Napok (Gyűrűfű 2006-2008) arachnológiai eredményei (Araneae) Kovács Péter, Szinetár Csaba és Eichardt János X. Magyar Pókász Találkozó Oroszlány-Gánt Biodiverzitás/diverzitás=Sokféleség

Részletesebben

Éti csiga. Fekete csupaszcsiga

Éti csiga. Fekete csupaszcsiga Kedves Olvasó! Újságunk segítségével nem csak a Vadak Ura kártyajáték kedvelőinek szeretnénk további segítséget, tanácsokat adni, hanem szeretnénk információkat adni ahhoz a természettudományi versenyhez,

Részletesebben

Vízi makroszkópikus gerinctelenek faunisztikai vizsgálata a Körös Maros Nemzeti Park működési területén

Vízi makroszkópikus gerinctelenek faunisztikai vizsgálata a Körös Maros Nemzeti Park működési területén Crisicum 3. pp.141-156. Vízi makroszkópikus gerinctelenek faunisztikai vizsgálata a Körös Maros Nemzeti Park működési területén Juhász Péter Kiss Béla Olajos Péter Grigorszky István Bevezetés Munkánk a

Részletesebben

Digenetikus fejlődésű mételyek vizsgálata a Balatonban és vízrendszerében

Digenetikus fejlődésű mételyek vizsgálata a Balatonban és vízrendszerében Digenetikus fejlődésű mételyek vizsgálata a Balatonban és vízrendszerében Cech Gábor 1, Majoros Gábor 2, Ostoros Györgyi 1, Molnár Kálmán 1, Székely Csaba 1 1 Magyar Tudományos Akadémia, Agrártudományi

Részletesebben

Az egyes mintaterületek vízmin ségének értékelése a meglev adatok alapján. A mérési eredmények megbízhatóságának értékelése.

Az egyes mintaterületek vízmin ségének értékelése a meglev adatok alapján. A mérési eredmények megbízhatóságának értékelése. 8 A FELTÁRÓ MONITOROZÁS EDDIGI EREDMÉNYEI A projekt monitorozás programja 2004. májusában kezd dött. A jelentés összeállításának idején a május-júliusi adatok teljes egészében rendelkezésre állnak. Az

Részletesebben

Tisztelt Biológia és Környezettan BSC hallgatók!

Tisztelt Biológia és Környezettan BSC hallgatók! Debreceni Egyetem Tudományegyetemi Karok Természettudományi és Technológiai Kar Biológiai és Ökológiai Intézet Hidrobiológiai Tanszék 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. (4010 Debrecen, Pf.: 57.) Tel/fax: 52

Részletesebben

A MAKRO- ÉS MEIOBENTOSZ STRUKTURÁLIS ÉS FUNKCIONÁLIS SZEREPE A DUNAI DETRITUSZLÁNCBAN. OTKA T zárójelentés

A MAKRO- ÉS MEIOBENTOSZ STRUKTURÁLIS ÉS FUNKCIONÁLIS SZEREPE A DUNAI DETRITUSZLÁNCBAN. OTKA T zárójelentés A MAKRO- ÉS MEIOBENTOSZ STRUKTURÁLIS ÉS FUNKCIONÁLIS SZEREPE A DUNAI DETRITUSZLÁNCBAN OTKA T 046180 zárójelentés A kutatás célkitűzése az volt, hogy a Duna litorális régiójában feltárjuk az üledék felszínén

Részletesebben

Terhelések hatása és az ökopotenciál meghatározása mesterséges és erősen módosított vizek esetén

Terhelések hatása és az ökopotenciál meghatározása mesterséges és erősen módosított vizek esetén 6.1 háttéranyag Függelék: Terhelések hatása és az ökopotenciál meghatározása mesterséges és erősen módosított vizek esetén A VKI előírásainak megfelelően a mesterséges és erősen módosított vizek esetén

Részletesebben

KÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ...

KÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ... Tompáné Balogh Mária KÖRNYEZETISMERET Élô és élettelen természet TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK. osztályos tanulók részére............. a tanuló neve pauz westermann AZ ÉLÔ ÉS ÉLETTELEN TERMÉSZET ALAPISMERETEI.

Részletesebben

A BALATON BEFOLYÓI MAKROBENTOSZÁNAK FELMÉRÉSE AZ EU VKI AJÁNLÁSAI TÜKRÉBEN

A BALATON BEFOLYÓI MAKROBENTOSZÁNAK FELMÉRÉSE AZ EU VKI AJÁNLÁSAI TÜKRÉBEN A BALATON BEFOLYÓI MAKROBENTOSZÁNAK FELMÉRÉSE AZ EU VKI AJÁNLÁSAI TÜKRÉBEN Móra Arnold MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, Tihany Összefoglalás. 2006-ban a Balaton környéki befolyók makroszkópikus

Részletesebben

Szakmai Önéletrajz. Kutatási pályázatok, ösztöndíjak:

Szakmai Önéletrajz. Kutatási pályázatok, ösztöndíjak: Személyes adatok: Név: Kálmán Zoltán Születési hely, idő: Siófok, 1976.05.08. Cím: 8651 Balatonszabadi Vak Bottyán u. 118/a Tel.: +36/20/259-92-47 e-mail: kalmanz@gamma.ttk.pte.hu Szakmai Önéletrajz Tanulmányok:

Részletesebben

Donka Attila Gila Csaba

Donka Attila Gila Csaba 2013/IV. pp. 9-32. ISSN: 2062-1655 Donka Attila Gila Csaba Magyarország változatos adottságokkal rendelkezik ahhoz, hogy az aktív turizmus célterülete 1. Bevezetés a fogalom 1 Knop, Jandala Cs. MiChalKó

Részletesebben

1. kép. Felmérés a Marcal megyeri, szennyezés által nem érintett szakaszán.

1. kép. Felmérés a Marcal megyeri, szennyezés által nem érintett szakaszán. A Marcal halfaunájának károsodása és regenerálódása A Torna-patakot közvetlenül érő vörösiszap szennyezés, súlyos természeti károkat okozott a Marcal folyó és a Rába alsó (torkolati) szakaszának élővilágában

Részletesebben

SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ. Tanulmányok: - 1996-2000: TÁSI-AKG, Pécs - 2002-2009: A Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karán Biológushallgató

SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ. Tanulmányok: - 1996-2000: TÁSI-AKG, Pécs - 2002-2009: A Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karán Biológushallgató Személyes adatok: Név: Soós Nándor Születési hely, idő: Marcali, 1976. 11. 11. Cím: 7763 Áta Kossuth L. u. 59 Tel.: +36/30/364 56 20 e-mail: nandorsoos@gmail.com SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ Tanulmányok: - 1996-2000:

Részletesebben

BEVEZETÉS A NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER

BEVEZETÉS A NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER Nemzeti Biodiverzitásmonitorozó Rendszer 1998-2001 Környezetvédelmi Minisztérium Természetvédelmi Hivatal BEVEZETÉS A NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer

Részletesebben

VÍZIPÓKTÓL VADALMÁIG

VÍZIPÓKTÓL VADALMÁIG VÍZIPÓKTÓL VADALMÁIG VETÉLKEDŐ 1. FORDULÓ CSAPATNÉV:.. ISKOLANÉV:.. A FELADATLAPOK BEKÜLDÉSE: A feladatlapok személyesen, postán vagy e-mailben küldhetőek be. Kérjük, kézzel töltsék ki a csapatok a feladatlapot

Részletesebben

11. évfolyam esti, levelező

11. évfolyam esti, levelező 11. évfolyam esti, levelező I. AZ EMBER ÉLETMŰKÖDÉSEI II. ÖNSZABÁLYOZÁS, ÖNREPRODUKCIÓ 1. A szabályozás információelméleti vonatkozásai és a sejtszintű folyamatok (szabályozás és vezérlés, az idegsejt

Részletesebben

1. Az élőlények rendszerezése, a prokarióták országa, az egysejtű eukarióták országa, a

1. Az élőlények rendszerezése, a prokarióták országa, az egysejtű eukarióták országa, a Tantárgy neve Biológiai alapismeretek Tantárgyi kód BIB 1101 Meghirdetés féléve 1 Kreditpont 2 Összóraszám (elm.+gyak.) 2+0 Számonkérés módja kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelő neve

Részletesebben

TERMÉSZETVÉDELEM A DUNA MENTI TERÜLETEKEN ÖKOLÓGIAI SZŐLŐMŰVELÉSI TECHNOLÓGIA BEVEZETÉSÉVEL Projektszám: HUSK/1101/2.2.1/0294

TERMÉSZETVÉDELEM A DUNA MENTI TERÜLETEKEN ÖKOLÓGIAI SZŐLŐMŰVELÉSI TECHNOLÓGIA BEVEZETÉSÉVEL Projektszám: HUSK/1101/2.2.1/0294 TERMÉSZETVÉDELEM A DUNA MENTI TERÜLETEKEN ÖKOLÓGIAI SZŐLŐMŰVELÉSI TECHNOLÓGIA BEVEZETÉSÉVEL Projektszám: HUSK/1101/2.2.1/0294 SZAKÉRTŐ NEVE: Prof. Dr. Benedek Pál Feladat megnevezése: EDAFON MINTAVÉTELEZÉS

Részletesebben

Faunisztikai kutatások a Körös-Maros Nemzeti Park területén

Faunisztikai kutatások a Körös-Maros Nemzeti Park területén Crisicum I. pp. 105-125. Faunisztikai kutatások a Körös-Maros Nemzeti Park területén Juhász Péter - Kiss Béla - Olajos Péter Abstract Faunistical investigations in the operational area of the Körös-Maros

Részletesebben

Paks, hőszennyezés, dunai tapasztalatok

Paks, hőszennyezés, dunai tapasztalatok Paks, hőszennyezés, dunai tapasztalatok Csányi Béla MTA ÖK Duna-kutató Intézet Energia Klub, Budapest, 2014. október 8. Hőszennyezésselkapcsolatos alapfogalmak Energiatermelés hűtés hűtővíz Egyszeri átfolyásos

Részletesebben

Adatok egy kavicsbányató makrogerinctelen faunájához

Adatok egy kavicsbányató makrogerinctelen faunájához Kóbor Péter* Adatok egy kavicsbányató makrogerinctelen faunájához XXI. Ifjúsági Tudományos Fórum Keszthely, 2015. május 21. * PE GK Állattani és Akvakultúra Csoport, p.kobor@gmail.com Bevezetés Kavicsbányatavak

Részletesebben

Mit jelentenek számunkra, miért vizsgáljuk őket? Vizsgálatok különböző térbeli skálán Vízgyűjtőterület jelentősége Veszélyeztető tényezők Bioinváziók

Mit jelentenek számunkra, miért vizsgáljuk őket? Vizsgálatok különböző térbeli skálán Vízgyűjtőterület jelentősége Veszélyeztető tényezők Bioinváziók Mit jelentenek számunkra, miért vizsgáljuk őket? Vizsgálatok különböző térbeli skálán Vízgyűjtőterület jelentősége Veszélyeztető tényezők Bioinváziók Tápanyagterhelés, ipari szennyezés Védelem: Ramsari

Részletesebben

Személyi adatok. Szakmai önéletrajz

Személyi adatok. Szakmai önéletrajz Személyi adatok Név: dr. Móra Arnold Anyja neve: Kiss Ilona Születési idı: 1978. február 06. Születési hely: Szolnok Állandó lakcím: 5052 Újszász, Kossuth Lajos út 6. Telefon: 20-910-9290 e-mail: marnold@tres.blki.hu,

Részletesebben

2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai:

2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai: I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó neve: Horváth Imre 2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai: Név: Horváth Imre Levelezési cím: 2051 Biatorbágy, Jókai u. 12.

Részletesebben

SZIGETKÖZI VÍZTEREK ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-VÁLTOZÁSA A DUNA ELTERELÉSE ELİTTI ÉS A MAI MAKROGERINCTELEN ADATOK ALAPJÁN

SZIGETKÖZI VÍZTEREK ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-VÁLTOZÁSA A DUNA ELTERELÉSE ELİTTI ÉS A MAI MAKROGERINCTELEN ADATOK ALAPJÁN 223 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung 14: 223 230, 2006 SZIGETKÖZI VÍZTEREK ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-VÁLTOZÁSA A DUNA ELTERELÉSE ELİTTI ÉS A MAI MAKROGERINCTELEN ADATOK ALAPJÁN SZEKERES JÓZSEF 2 CSÁNYI BÉLA 2 1 Eötvös

Részletesebben

Az Ipoly-vízgyűjtő vizes élőhelyeinek komplex felmérése, közösségi jegyzékeinek kidolgozása HUSK0801/066

Az Ipoly-vízgyűjtő vizes élőhelyeinek komplex felmérése, közösségi jegyzékeinek kidolgozása HUSK0801/066 Az Ipoly-vízgyűjtő vizes élőhelyeinek komplex felmérése, közösségi jegyzékeinek kidolgozása HUSK0801/066 SCHMOTZER ANDRÁS kutatási referens Zárórendezvény, SK - Banska Bystrica, 2011.01.17. Tematika Kutatási

Részletesebben

2. forduló megoldások

2. forduló megoldások BIOLÓGIA 7. évfolyamos tanulók számára 2. forduló megoldások 1, Egészítsd ki a táblázat hiányzó részeit! A táblázat utáni feladatok által felkínált lehetőségek közül válassz! A kiválasztott betűt jelöld

Részletesebben

ADATOK A MAGYAR DRÁVA SZAKASZ LITORÁLIS ZÓNÁJÁNAK MAKROSZKOPIKUS GERINCTELEN FAUNÁJÁRÓL

ADATOK A MAGYAR DRÁVA SZAKASZ LITORÁLIS ZÓNÁJÁNAK MAKROSZKOPIKUS GERINCTELEN FAUNÁJÁRÓL 27 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung 18: 27 36, 2008 ADATOK A MAGYAR DRÁVA SZAKASZ LITORÁLIS ZÓNÁJÁNAK MAKROSZKOPIKUS GERINCTELEN FAUNÁJÁRÓL CZIROK ATTILA HORVAI VALÉR SÁRFI NIKOLETTA Dél-dunántúli Környezetvédelmi,

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Szabó Attila 1, Babocsay Gergely 1, Bíró Tibor 1, Gulyás Gergely 2, Málnás Kristóf 2, Láposi Réka 1 & Tóth László 1

Szabó Attila 1, Babocsay Gergely 1, Bíró Tibor 1, Gulyás Gergely 2, Málnás Kristóf 2, Láposi Réka 1 & Tóth László 1 Az Erdőtelki Arborétum vizes élőhelyeinek természetvédelmi szempontú előzetes felmérése vízminőségi szempontok valamint néhány kiemelt növény- illetve gerinctelen és gerinces csoport alapján Szabó Attila

Részletesebben

Lassan 17 éve Szolnokon élek a Széchenyi lakótelepen, így bőven volt alkalmam kiismerni a lakhelyemhez közeli területeket.

Lassan 17 éve Szolnokon élek a Széchenyi lakótelepen, így bőven volt alkalmam kiismerni a lakhelyemhez közeli területeket. Lassan 17 éve Szolnokon élek a Széchenyi lakótelepen, így bőven volt alkalmam kiismerni a lakhelyemhez közeli területeket. A lakóteleptől északra helyezkedik el a Széchenyi Parkerdő, ami a köztudatban

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

SZAKMAI PÁLYÁZATI BESZÁMOLÓ ADATLAP

SZAKMAI PÁLYÁZATI BESZÁMOLÓ ADATLAP SZAKMAI PÁLYÁZATI BESZÁMOLÓ ADATLAP Veresegyház Város Környezetvédelmi Alapja 2008. évi támogatásának felhasználásáról 1. Támogatott program címe: Szıdrákosi Program, IV. ütem (2008-2009); Környezeti Nevelési

Részletesebben

A felszíni vizek fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságai, a benne lezajló folyamatok, a víz mint élőhely jellemzése

A felszíni vizek fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságai, a benne lezajló folyamatok, a víz mint élőhely jellemzése A felszíni vizek fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságai, a benne lezajló folyamatok, a víz mint élőhely jellemzése A víz körforgása a Földön ezer km3 % újratermelődési idő óceánok és tengerek 1 380

Részletesebben

ADATOK A DÉL-ALFÖLD KIS ÉS KÖZEPES MÉRETŰ VÍZFOLYÁSAINAK MAKROSZKOPIKUS VÍZI GERINCTELEN FAUNÁJÁHOZ, 2. RÉSZ

ADATOK A DÉL-ALFÖLD KIS ÉS KÖZEPES MÉRETŰ VÍZFOLYÁSAINAK MAKROSZKOPIKUS VÍZI GERINCTELEN FAUNÁJÁHOZ, 2. RÉSZ 181 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung 20: 181 191, 2009 ADATOK A DÉL-ALFÖLD KIS ÉS KÖZEPES MÉRETŰ VÍZFOLYÁSAINAK MAKROSZKOPIKUS VÍZI GERINCTELEN FAUNÁJÁHOZ, 2. RÉSZ PETRI ATTILA P. HOLLÓ ILDIKÓ NAGY-LÁSZLÓ

Részletesebben

A Szegedi Tudományegyetem Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszékének jelentése évi kutatási tevékenységéről

A Szegedi Tudományegyetem Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszékének jelentése évi kutatási tevékenységéről A Szegedi Tudományegyetem Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszékének jelentése 2012. évi kutatási tevékenységéről Készítette: Koltai Gabriella 3. éves doktoranduszhallgató Szeged 2013. Paleoklimatológiai

Részletesebben

Péter MAUCHART - Publications 26/09/2016

Péter MAUCHART - Publications 26/09/2016 Péter MAUCHART - Publications 26/09/2016 1. MAUCHART, P. BERECZKI, CS. ORTMANN-AJKAI, A. CSABAI, Z. SZIVÁK, I. (2014): Niche segregation between two closely similar Gammarids (Peracardia, Amphipoda) native

Részletesebben

Vízlépcsők építése attraktív beruházások

Vízlépcsők építése attraktív beruházások Vízlépcsők építése attraktív beruházások USA 76 000 gát Kína 86 000 gát Duna 69 gát Duna mellékfolyók 530 gát A Föld összes folyójának 66%-a duzzasztókkal szabályozott (FAO 2000) A folyami duzzasztók terhelés-hatás

Részletesebben

Újállatidő vagy földtörténeti újkor 67-65 millió évtől máig

Újállatidő vagy földtörténeti újkor 67-65 millió évtől máig Kainozóikum Újállatidő vagy földtörténeti újkor 67-65 millió évtől máig Időszakai: Harmadidőszak (tercier) Kor: Paleocén 67-55 millió év Eocén 55-37 millió év Oligocén 37-25 millió év Miocén 25-5 millió

Részletesebben

HOLSTEIN-FRÍZ KERESZTEZETT TEHÉNÁLLOMÁNYOK KÜLLEMI TULAJDONSÁGAINAK ALAKULÁSA

HOLSTEIN-FRÍZ KERESZTEZETT TEHÉNÁLLOMÁNYOK KÜLLEMI TULAJDONSÁGAINAK ALAKULÁSA Holstein-fríz keresztezett tehénállományok küllemi tulajdonságainak alakulása 1(6) HOLSTEIN-FRÍZ KERESZTEZETT TEHÉNÁLLOMÁNYOK KÜLLEMI TULAJDONSÁGAINAK ALAKULÁSA BÁDER P. 1 - BÁDER E. 1 BARTYIK J 2.- PORVAY

Részletesebben

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A Xellum Kft. által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az MSZÉSZ elemzést készített arról, hogyan alakult

Részletesebben

Paleobiológiai módszerek és modellek 11. hét

Paleobiológiai módszerek és modellek 11. hét Paleobiológiai módszerek és modellek 11. hét A diverzitás fajtái és mérőszámai Nagy őslénytani adatbázisok: Sepkoski The Fossil Record Paleobiology Database A diverzitás fogalma Diverzitás sokféleség az

Részletesebben

A KÁRÓKATONA EURÓPAI ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE, A FAJJAL KAPCSOLATOS KONFLIKTUSOK

A KÁRÓKATONA EURÓPAI ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE, A FAJJAL KAPCSOLATOS KONFLIKTUSOK A KÁRÓKATONA EURÓPAI ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE, A FAJJAL KAPCSOLATOS KONFLIKTUSOK Prof. Dr. Faragó Sándor Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet Nyugat-magyarországi Egyetem A KÁRÓKATONA RENDELKEZÉSÉRE

Részletesebben

Ecology of Lake Balaton/ A Balaton ökológiája MTA BLKI Elektronikus folyóirata 2011. 1(1): 22-34.

Ecology of Lake Balaton/ A Balaton ökológiája MTA BLKI Elektronikus folyóirata 2011. 1(1): 22-34. Ecology of Lake Balaton/ A Balaton ökológiája MTA BLKI Elektronikus folyóirata 2011. 1(1): 22-34. ÁTTEKINTÉS A BALATON ÉS BEFOLYÓI MAKROZOOBENTOSZÁN VÉGZETT VIZSGÁLATOK EREDMÉNYEIRŐL (1996 2008) Móra Arnold*,

Részletesebben

PTE TTK Általános és Alkalmazott Ökológiai Tanszék, 7624 Pécs, Ifjúság útja 6.

PTE TTK Általános és Alkalmazott Ökológiai Tanszék, 7624 Pécs, Ifjúság útja 6. 49 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung 13: 49 53, 2005 A BÖRZSÖNYI-PATAK KÉRÉSZFAUNÁJÁNAK VIZSGÁLATA CSER BALÁZS PTE TTK Általános és Alkalmazott Ökológiai Tanszék, 7624 Pécs, Ifjúság útja 6. INVESTIGATION ON

Részletesebben

Brachydesmus troglobius Daday, 1889, az Abaligeti-barlang jellegzetes karimás ikerszelvényes faja. (fotó: Korsós Z.)

Brachydesmus troglobius Daday, 1889, az Abaligeti-barlang jellegzetes karimás ikerszelvényes faja. (fotó: Korsós Z.) A Nyugat-Mecsek barlangjaiban élő ritka és endemikus eutroglofil és troglobiont makrogerinctelen fajok elterjedésének vizsgálata és integratív taxonómiai revíziója A Mecsek hegység két barlangjában (Abaligeti-barlang

Részletesebben

Biológiai sokféleség a folyóvölgyben

Biológiai sokféleség a folyóvölgyben Biológiai Szerzők: Malgorzata Czdecko, Izabelle Majstruk, Barbara Kekusz, Honorata Waszkiewicz, Kéri András Bevezető gondolat Időtartam Évszak Hely Szükséges anyagok Tantárgyak Cél Módszerek A természetben

Részletesebben

A PILISMARÓTI-PATAK ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOTÉRTÉKELÉSE A GERINCTELEN MAKROFAUNA TÍPUS-SPECIFIKUS KARAKTERFAJ-ELEMZÉSÉVEL

A PILISMARÓTI-PATAK ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOTÉRTÉKELÉSE A GERINCTELEN MAKROFAUNA TÍPUS-SPECIFIKUS KARAKTERFAJ-ELEMZÉSÉVEL 99 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 21: 99 107, 2010 A PILISMARÓTI-PATAK ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOTÉRTÉKELÉSE A GERINCTELEN MAKROFAUNA TÍPUS-SPECIFIKUS KARAKTERFAJ-ELEMZÉSÉVEL KOVÁCS KRISZTIÁN Észak-dunántúli Környezetvédelmi,

Részletesebben

Vizi makrogerinctelen módszertani útmutató

Vizi makrogerinctelen módszertani útmutató Vizi makrogerinctelen módszertani útmutató Készült a Víz Keretirányelv monitoring vizsgálatait végző hidrobiológusok részére Összeállította: Dr. Csányi Béla (VITUKI Nonprofit Kft) Szekeres József (VITUKI

Részletesebben

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről. Duna részvízgyűjtő. általában. dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt október 1.

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről. Duna részvízgyűjtő. általában. dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt október 1. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés, Duna részvízgyűjtő A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről általában dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt. Víz Keretirányelv A víz földi élet legfontosabb hordozója és alkotó eleme.

Részletesebben

Gördülő Tanösvény témakör-modulok

Gördülő Tanösvény témakör-modulok Gördülő Tanösvény témakör-modulok E: Élőhelyek és életközösségeik E.1. Lombhullató erdők és élőviláguk tölgyesek bükkösök E.2. Tűlevelű erdők és élőviláguk E.3. E.4. E.5. E.6. lucfenyvesek Patakvölgyi,

Részletesebben

MONITOROZÁS III. Hazai felszíni vízminőségi monitoring rendszer

MONITOROZÁS III. Hazai felszíni vízminőségi monitoring rendszer MONITOROZÁS III. Hazai felszíni vízminőségi monitoring rendszer A felszíni vizek rendszeres vízminőség ellenőrzése 1968-ban kezdődött Az MSZ 12749:1993 számú nemzeti szabvány definiálta a felszíni vizek

Részletesebben

Természetes vizek szennyezettségének vizsgálata

Természetes vizek szennyezettségének vizsgálata A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: Természetes vizeink összetételének vizsgálata, összehasonlítása Vízben oldott szennyezőanyagok kimutatása Vízben oldott ionok kimutatása Eszközszükséglet: Szükséges

Részletesebben

Az Ipoly-vízgyűjtő vizes élőhelyeinek komplex felmérése, közösségi jegyzékeinek kidolgozása HUSK0801/066

Az Ipoly-vízgyűjtő vizes élőhelyeinek komplex felmérése, közösségi jegyzékeinek kidolgozása HUSK0801/066 Az Ipoly-vízgyűjtő vizes élőhelyeinek komplex felmérése, közösségi jegyzékeinek kidolgozása HUSK0801/066 SCHMOTZER ANDRÁS kutatási referens Zárórendezvény, HU - Felsőtárkány, 2011.02.10. Tematika Kutatási

Részletesebben

A PAKSI ATOMERŐMŰ 3 H, 60 Co, 90 Sr ÉS 137 Cs KIBOCSÁTÁSÁNAK VIZSGÁLATA A MELEGVÍZ CSATORNA KIFOLYÓ KÖRNYEZETÉBEN

A PAKSI ATOMERŐMŰ 3 H, 60 Co, 90 Sr ÉS 137 Cs KIBOCSÁTÁSÁNAK VIZSGÁLATA A MELEGVÍZ CSATORNA KIFOLYÓ KÖRNYEZETÉBEN A PAKSI ATOMERŐMŰ 3 H, 60 Co, 90 Sr ÉS 137 Cs KIBOCSÁTÁSÁNAK VIZSGÁLATA A MELEGVÍZ CSATORNA KIFOLYÓ KÖRNYEZETÉBEN Janovics R. 1, Bihari Á. 1, Major Z. 1, Palcsu L. 1, Papp L. 1, Dezső Z. 3, Bujtás T. 2,Veres

Részletesebben

2009. ÉVI RÁBA-VIZSGÁLAT VÍZI MAKROGERINCTELENEKRE VONATKOZÓ EREDMÉNYEI II. ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOTÉRTÉKELÉS

2009. ÉVI RÁBA-VIZSGÁLAT VÍZI MAKROGERINCTELENEKRE VONATKOZÓ EREDMÉNYEI II. ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOTÉRTÉKELÉS 191 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 26: 191 201, 2011 2009. ÉVI RÁBA-VIZSGÁLAT VÍZI MAKROGERINCTELENEKRE VONATKOZÓ EREDMÉNYEI II. ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOTÉRTÉKELÉS SZEKERES JÓZSEF 1 CSÁNYI BÉLA 1 KOVÁCS KRISZTIÁN

Részletesebben

ELTÉRŐ TARTÁSTECHNOLÓGIÁK HATÁSA A TEJELŐ TEHÉNÁLLOMÁNYOK ÉLETTARTAMÁRA. Báder Ernő - Kertész Tamás Kertészné, Győrffy Eszter- Kovács Anita

ELTÉRŐ TARTÁSTECHNOLÓGIÁK HATÁSA A TEJELŐ TEHÉNÁLLOMÁNYOK ÉLETTARTAMÁRA. Báder Ernő - Kertész Tamás Kertészné, Győrffy Eszter- Kovács Anita Eltérő tartástechnológiák hatása a tejelő tehénállományok élettartamára 1 (6) ELTÉRŐ TARTÁSTECHNOLÓGIÁK HATÁSA A TEJELŐ TEHÉNÁLLOMÁNYOK ÉLETTARTAMÁRA Báder Ernő - Kertész Tamás Kertészné, Győrffy Eszter-

Részletesebben

Adatok a Cserehát Odonata faunájához

Adatok a Cserehát Odonata faunájához FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2000 24: 133 137 Adatok a Cserehát Odonata faunájához VIZSLÁN TIBOR ABSTRACT: (Data to the dragonfly fauna of Cserehát) Data on 1977 specimen belonging to 37

Részletesebben

Rovarökológia. Növényorvos MSc. Dr. Seres Anikó, SzIE MKK, Állattani és Állatökológiai Tanszék 2016.

Rovarökológia. Növényorvos MSc. Dr. Seres Anikó, SzIE MKK, Állattani és Állatökológiai Tanszék 2016. Rovarökológia Növényorvos MSc Dr. Seres Anikó, SzIE MKK, Állattani és Állatökológiai Tanszék seres.aniko@mkk.szie.hu 2016. Prof. Bakonyi Gábor anyagainak a felhasználásával A félév beosztása Előadások:

Részletesebben

A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR)

A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) Váczi Olivér, Varga Ildikó, Bata Kinga, Kisné Fodor Lívia, Bakó Botond & Érdiné Szerekes Rozália Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Természetmegõrzési

Részletesebben

tavi szivacs(spongilla lacustris) édesvízi medúza (Craspedacusta sowerbyi)

tavi szivacs(spongilla lacustris) édesvízi medúza (Craspedacusta sowerbyi) Állatk(Animalia) Törzs: Prifera- szivacsk Vízi, többnyire telepképző állatk. Szűrögető táplálkzásúak. Főleg tengerekben. Testüket mész-, ill. kva váztűk, vagy spngin elemek szilárdíthatják. A tűk anyaga

Részletesebben

VÍZI MAKROGERINCTELEN REFERENCIA HELYEK VIZSGÁLATA. DÖMÖSI- MALOM-PATAK ÉS RÁK-PATAK

VÍZI MAKROGERINCTELEN REFERENCIA HELYEK VIZSGÁLATA. DÖMÖSI- MALOM-PATAK ÉS RÁK-PATAK 91 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung 18: 91 99, 2008 VÍZI MAKROGERINCTELEN REFERENCIA HELYEK VIZSGÁLATA. DÖMÖSI- MALOM-PATAK ÉS RÁK-PATAK KOVÁCS KRISZTIÁN Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi

Részletesebben

ÁTNÉZETI TÉRKÉP. Velencei-tó (1-14 alegység) 1-1. térkép. Jelmagyarázat. vízfolyás víztest egyéb vízfolyás állóvíz víztest egyéb állóvíz vizes élőhely

ÁTNÉZETI TÉRKÉP. Velencei-tó (1-14 alegység) 1-1. térkép. Jelmagyarázat. vízfolyás víztest egyéb vízfolyás állóvíz víztest egyéb állóvíz vizes élőhely i-tó (1-14 alegység) ÁTNZETI TRKP 1-1. térkép 0 2.5 5 7.5 10 km vasút autópálya főbb utak víztest egyéb víztest egyéb vizes élőhely i-tó (1-14 alegység) FELSZÍNI VÍZTESTEK ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOTA 5-1. térkép

Részletesebben

Természetvédelmi törekvések az EU Duna Régió Stratégia programjában

Természetvédelmi törekvések az EU Duna Régió Stratégia programjában MHT Vándorgyűlés, 213. 7.3. Természetvédelmi törekvések az EU Duna Régió Stratégia programjában Guti Gábor MTA ÖK Duna-kutató Intézet A globális vízhasznosítás növekedése a 2. században (km 3 /year) 5

Részletesebben

A BALATON KÖRNYÉKI KISVÍZFOLYÁSOK MAKROSZKÓPIKUS GERINCTELEN FAUNÁJA

A BALATON KÖRNYÉKI KISVÍZFOLYÁSOK MAKROSZKÓPIKUS GERINCTELEN FAUNÁJA 105 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung 16: 105 167, 2007 A BALATON KÖRNYÉKI KISVÍZFOLYÁSOK MAKROSZKÓPIKUS GERINCTELEN FAUNÁJA MÓRA ARNOLD 1 BARNUCZ ERIKA 2 BODA PÁL 2 CSABAI ZOLTÁN 3 CSER BALÁZS 3 DEÁK CSABA

Részletesebben

Szitakötők faunisztikai vizsgálata a Szigetközben

Szitakötők faunisztikai vizsgálata a Szigetközben Szitakötők faunisztikai vizsgálata a Szigetközben KOVácS TIBOr és AMBruS AnDráS Összefoglalás Kulcsszavak Odonata, lárva, exuvium, faunisztika, természetvédelem, Szigetköz Faunistical Studies on the Odonata

Részletesebben

Környezet nehézfém-szennyezésének mérése és terjedésének nyomon követése

Környezet nehézfém-szennyezésének mérése és terjedésének nyomon követése Környezet nehézfém-szennyezésének mérése és terjedésének nyomon követése Krisztán Csaba Témavezető: Csorba Ottó 2012 Vázlat A terület bemutatása Célkitűzés A szennyeződés jellemzése Mintavételezés Módszerek

Részletesebben

1./ A neuron felépítése. Típusai. A membrán elektromos tulajdonságai: a nyugalmi és akcióspotenciál kialakulása. Idegrostok és típusai.

1./ A neuron felépítése. Típusai. A membrán elektromos tulajdonságai: a nyugalmi és akcióspotenciál kialakulása. Idegrostok és típusai. PTE biológiatanár felvételi 1/7 PTE biológiatanár - első szakképzettség - FELVÉTELI tételek 1./ A neuron felépítése. Típusai. A membrán elektromos tulajdonságai: a nyugalmi és akcióspotenciál kialakulása.

Részletesebben

Jelentés a Gerecse-hegység barlangjaiban a 2008. évben végzett denevérfaunisztikai kutató munkáról

Jelentés a Gerecse-hegység barlangjaiban a 2008. évben végzett denevérfaunisztikai kutató munkáról GBTE-33/2009. Jelentés a Gerecse-hegység barlangjaiban a 2008. évben végzett denevérfaunisztikai kutató munkáról Kapja: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021

Részletesebben

Üvegfiolák a Rovargyűjtemény számára

Üvegfiolák a Rovargyűjtemény számára Jelentés a Magyar Természettudományi Múzeum Mátra Múzeumában az NKA 2015-ös Állományvédelmi pályázata keretében megvalósult anyag- és eszközbeszerzésről A Mátra Múzeum 2015-ben elsősorban olyan eszközöket

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

Adatok a Déli-Bakony és a Balaton-felvidék Mollusca-faunájához

Adatok a Déli-Bakony és a Balaton-felvidék Mollusca-faunájához MALAKOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ MALACOLOGICAL NEWSLETTER 2006 24: 53 60 Adatok a Déli-Bakony és a Balaton-felvidék Mollusca-faunájához Páll-Gergely Barna Abstract. Additional data to the mollusc fauna of the

Részletesebben

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM Biológia Doktori Iskola Az élőhelyi heterogenitás által indukált változások hegyvidéki kisvízfolyások vízirovar fajegyütteseinek taxonómiai és funkcionális szerkezetében PhD értekezés

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján A közszolgáltatásokról végzett átfogó lakossági elégedettség és igényfelmérés eredményeinek összefoglalása

Részletesebben

Az Aggteleki Nemzeti Park fejeslégy-faunájának vizsgálata Malaise-csapdával (Diptera: Conopidae)

Az Aggteleki Nemzeti Park fejeslégy-faunájának vizsgálata Malaise-csapdával (Diptera: Conopidae) FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2004 28: 273 278 Az Aggteleki Nemzeti Park fejeslégy-faunájának vizsgálata Malaise-csapdával (Diptera: Conopidae) TÓTH SÁNDOR ABSTRACT: (Thick-headed fly fauna

Részletesebben

Sárgafülű ékszerteknős. Tudományos neve:pseudemys Scripta scripta

Sárgafülű ékszerteknős. Tudományos neve:pseudemys Scripta scripta Sárgafülű ékszerteknős Tudományos neve:pseudemys Scripta scripta Rendszertani besorolása: hüllők(reptilia) osztályába, a teknősök(tesdunides) rendjébe és a mocsáriteknős-félék(emydidae) családjába tartozó

Részletesebben

Országos kompetencia-mérés Létszámadatok

Országos kompetencia-mérés Létszámadatok A mérésben résztvevő tanulók száma: Országos kompetencia-mérés. Létszámadatok : 71fő (mérésre jogosult 77 fő), azaz a mérésre jogosultak kb. 8-a részt vett a mérésben. (CSH-index-szel rendelkezik 61 fő)

Részletesebben

A Tápió vidék környezetiállapot

A Tápió vidék környezetiállapot A Tápióvidék környezetiállapot értékelése Készítette: Baranyi Sándor (környezettanföldrajz) Témavezető: Dr. Szabó Mária (egyetemi tanár) Konzulens tanár: Kardos Levente (PhD hallgató) 1 Bevezetés A vizes

Részletesebben

In memoriam Dr. Ujhelyi Sándor ( ) *

In memoriam Dr. Ujhelyi Sándor ( ) * ÁLLATTANI KÖZLEMÉNYEK (2003) 88(1): 5 10. In memoriam Dr. Ujhelyi Sándor (1902 1996) * PAIS ISTVÁN 1 és SZIRÁKI GYÖRGY 2 1 Szent István Egyetem Kertészeti és Élelmiszeripari Kar, Kémiai és Biokémiai Tanszék,

Részletesebben

HALÁLLOMÁNY FELMÉRÉS EREDMÉNYE A VÉSZTŐI MÁGORI HE. KECSKÉSZUGI ÉS TEMETŐSZÉLI HORGÁSZVIZÉN

HALÁLLOMÁNY FELMÉRÉS EREDMÉNYE A VÉSZTŐI MÁGORI HE. KECSKÉSZUGI ÉS TEMETŐSZÉLI HORGÁSZVIZÉN HALÁLLOMÁNY FELMÉRÉS EREDMÉNYE A VÉSZTŐI MÁGORI HE. KECSKÉSZUGI ÉS TEMETŐSZÉLI HORGÁSZVIZÉN A Mágori Horgászegyesület felkérésére 2011. április 9.-én állományfelmérő halászatot végeztünk a Kecskészugi

Részletesebben

MAKROGERINCTELEN-EGYÜTTESEK TÉR- ÉS IDŐBELI VÁLTOZÁSAI A HANSÁGI NYIRKAI-HANY ÉLŐHELY-REKONSTRUKCIÓS TERÜLETEN

MAKROGERINCTELEN-EGYÜTTESEK TÉR- ÉS IDŐBELI VÁLTOZÁSAI A HANSÁGI NYIRKAI-HANY ÉLŐHELY-REKONSTRUKCIÓS TERÜLETEN 115 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung 20: 115 126, 2009 MAKROGERINCTELEN-EGYÜTTESEK TÉR- ÉS IDŐBELI VÁLTOZÁSAI A HANSÁGI NYIRKAI-HANY ÉLŐHELY-REKONSTRUKCIÓS TERÜLETEN HORVÁTH ZSÓFIA 1 MÓRA ARNOLD 2 AMBRUS ANDRÁS

Részletesebben