Összefoglaló jelentés A Kárpát-medencei szikes tavak védelme című [LIFE07NAT/H/000324)] program évi eredményeiről.

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Összefoglaló jelentés A Kárpát-medencei szikes tavak védelme című [LIFE07NAT/H/000324)] program 2009 2010. évi eredményeiről."

Átírás

1 Összefoglaló jelentés A Kárpát-medencei szikes tavak védelme című [LIFE07NAT/H/000324)] program évi eredményeiről. A Hortobágy Természetvédelmi Egyesület, mint kedvezményezett az Európai Unió támogatásával egy LIFE + programon dolgozik ( ) A Kárpát-medencei szikes tavak védelme címmel. A projektben résztvevő partnerek a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, a Balmazújvárosi Nagyszikért Alapítvány és a Tiszatáj Közalapítvány. A program egyik fő célja a térségben található unikális szódás szikes tavak ökológiai és természetvédelmi állapotának áttekintése, valamint erre alapozva kezelési, rehabilitációs és rekonstrukciós irányelvek kidolgozása a degradálódott területekre. A program eredményeit a támogatási szerződésnek megfelelően egy szakmai-ismeretterjesztő könyvben foglaljuk össze. A szikes tavak állapotfelmérése időszakában zajlott ben áttekintettük a rendelkezésre álló adatokat és ismereteket, valamint felvettük a kapcsolatot az érintett szakmai és kezelő intézményekkel, valamint civil szervezetekkel. Az előkészítést követően időszakában elvégeztük a terepi felméréseket és az egyéb adatgyűjtéseket, melynek összefoglaló statisztikáját az 1. táblázat tartalmazza: 1. táblázat. A felmérési munka összefoglaló statisztikája Adatgyűjtés jellege: Darabszám: Terepen ellenőrzött területek 312 Terepi fizikai és kémia mérések 327 Vízmintavételek 224 Biotikai mintavételek 448 Kitöltött adatlapok 156 A vizsgált szikes tavak jellege: Darabszám: Kiterjedés (ha) Természetközeli állapotú szikes tavak Módosított szikes tavak Mesterséges szikes tavak Öszesen Megjegyzés: a közölt adatok még nem véglegesek, ezért csak tájékoztató jellegűek! 1

2 A statisztikából látható, hogy időszakában mintegy 312 (lásd 1. ábra) különböző természetközeli állapotú, módosított, vagy mesterséges szikes tó, illetve hajdani de jelenleg egyértelmű szikes tavi jelleget nem mutató területen végeztünk helyszíni bejárásokat, adatfelvételeket, méréseket és mintavételeket, amelyek legkülönfélébb földrajzi, hidrológiai, biológiai, ökológiai, természetvédelmi, kezelési, hasznosítási és turisztikai alapadatokat jelentenek. Főként a természetvédelmi és a kezelési adatok vonatkozásában konzultációkat folytatunk az illetékes természetvédelmi kezelőkkel (pl. nemzetipark-igazgatóságok, civil szervezetek) és a területhasználókkal. Az adatokból az is látható, hogy közel terepi mérést és adatfelvételt végeztünk. Ezzel egyidejűleg 156 szikestó felmérő adatlapot töltöttünk ki, melyekben a rekordok (adatok) száma eléri a at. Emellett a vizsgált vizek fizikai, vízkémiai és hidrobiológiai állapotára vonatkozóan további adat, illetve az adatlapok tartalmán túl mintegy zoológiai (vízi gerinctelenek) rekord is rendelkezésre áll. A felmérési adatokból MS Access adatbázist és egy térinformatikai geoadatbázist hoztunk létre. 1. ábra. A időszakában vizsgált területek (319) elhelyezkedése a Kárpátmedencében 2

3 A felmért területek közül jelenleg mintegy 86 terület mutat határozottan természetközeli (esetleg természetes) állapotú szikes (szódás) tavi jelleget, amely az alábbi ökológiai kritériumrendszerrel írható le: Legalább időszakos nyílt vízfelület, természetes eredetű növényzetmentes mederaljzattal; A szalinitás (sótartalom) éves átlaga min. 1 g/liter; A nátrium és hidrogén-karbonát ionok jelentős aránya (minimum 20 egyenérték %); Indikátor (karakter) élőlények jelenléte. Megjegyzés: A felállított előzetes kritériumrendszer tájékoztató jellegű. A természetközeli állapotú tavak számának földrajzi eloszlását a 2. táblázatban foglaltuk össze. 2. táblázat. A természetközeli állapotú szikes tavak számának földrajzi eloszlása Ország Tájegység Szikes tavak száma Ausztria Fertőzug 36 Magyarország Mezőföld 5 Magyarország Duna-Tisza köze 26 Magyarország Tiszántúl 12 Szerbia Vajdaság 7 Összesen: 86 A kritériumrendszernek megfelelően további jellegzetes szikes vizű nagyobb tavaink a Fertő, a Velencei-tó és a Dunapataji Szelidi-tó, azonban ezeket nem vizsgáljuk ismertségük és kutatottságuk miatt. Fizikai és kémiai jellemzők A vizsgált természetközeli állapotú szikes tavak néhány hidrológiai alapadatát a 3. táblázatban foglaltuk össze. Az adatokból látható, hogy a szikes tavak jellemzően sekélyek 3

4 (átlag 25 cm) és a nyílt vízfelület átlagos mérete 17,8 ha volt. A vizsgált szikes tavak átlagos szalinitása a 4,5 g/l-es érték körül ingadozott a időszakában vett összes minta átlagában, ami 1,5 g/l-el haladja meg a nemzetközi besorolás szerint a kontinentális hiposzalin sós vizek sótartalmának alsó küszöbértékét. Tekintettel az időszakos szikes tavaink vízben bővelkedő tavaszi és kiszáradó nyárvégi-őszeleji száraz állapotára a vízszinttől függően a sókoncentráció nagyságrendbeli (hipo-mezo-hiperszalin tartományok) szezonális ingadozást mutathat. Például az eddigiekben általam mért legnagyobb hiperszalin érték 60,8 g/l volt a vajdasági Ruszanda-tóban (Melence), amely jelentősen meghaladja a tengervíz átlagosan 35 g/l (mezoszalin) sótartalmát is. A ph átlaga (9,3) jellegzetesen lúgos tartományban van. 3. táblázat. A természetközeli állapotú szikes tavak néhány hidrológiai alapadata n=174 Átlag Min. Max. Nyílt vízfelület (ha) 17, ,8 Vízmélység (cm) 25,5 2,0 100,0 Secchi-átlátszóság (cm) 8,2 0,5 >100 Szalinitás (g/l) 4,5 0,5 60,8 ph 9,3 7,7 10,4 A vízkémiai vizsgálatok alapján a 5 szikes ionösszetétel típust sikerült elkülönítenünk a Kárpát-medencében, melyek az alábbiak: 1. Na - HCO 3 (az alaptípus) 2. Na - HCO 3 >Cl 3. Na - HCO 3 >SO 4 4. Na - SO 4 /Cl>HCO 3 /Cl 5. Na>Mg - HCO 3 >SO 4 Az egyes ionösszetétel típusokat szemléltető csillagdiagramokat a 2. ábrában foglaltuk össze. Az ionösszetételt tekintve a nátrium- hidrogén-karbonátos szikes alaptípus szinte mindenütt előfordul, míg a különböző ionösszetételű altípusok területi eloszlása meglehetősen változatos. Ugyan az egyes altípusoknak vannak területi súlypontjai (pl. a Na>Mg; SO4>HCO 3 >Cl-os altípus a Dunántúlon, vagy a Na; HCO 3 >Cl-os altípus a Dunavölgyisíkságon), de egyik típus előfordulása sem köthető kizárólag egy-egy szűkebb tájegységhez. 4

5 2. ábra. Az ionösszetétel típusokat szemléltető csillagdiagramok A szikes jelleget meghatározó ionösszetétel és szalinitás mellett fontos hangsúlyozni, hogy ökológiai szempontból a tavak vizsgált meghatározó fizikai és egyéb kémiai tulajdonságai (zavarosság, oldott színes szerves anyagok, stb.) alapján további szempontok szerinti csoportosítások (pl. fehér, fekete vizű tavak, stb.) is indokoltak. A legfontosabb fizikai 5

6 tényező a fényáteresztő képesség, amelyet általánosságban a lebegő ásványi anyagok, az oldott színanyagok és a planktonikus algák összessége határoz meg. A méréseink szerint a vizsgált 86 természetközeli állapotú szikes tóban a lebegő ásványi és a színanyagok közel egyenlő arányban (47 47%) határozzák meg a fényáteresztő képességet, míg az algák részesedése a fényelnyelésben viszonylag csekély átlagosan csak 6% körüli. Ennek megfelelően a korábbi nevezéktan az ún. fehér és fekete vizű szikes tavakat különböztette meg. A fehér vizű tavakban az ásványi, a fekete vizű tavakban a színanyagok dominálnak a fényelnyelésben, míg az átmeneti jellegűekben mindkettő részesedése hasonló mértékű. Mindemellett meg kell jegyezni, hogy sokszor az ásványi anyagoktól zavaros szikes vizek is tartalmazhatnak jelentős mennyiségű oldott színanyagot, csak azok láthatóságát a lebegőanyagok elnyomják. Továbbá vannak olyan szikes vizek is, amelyek sem lebegő ásványi, sem oldott színanyagot nem tartalmaznak jelentős mennyiségben ezek általában, mint a csapvíz teljesen átlátszóak. Ennek megfelelően a szikes vizek meghatározó fizikaioptikai tulajdonságainak osztályozására az alábbiakat javasoljuk: Zavaros Átmeneti (zavaros és színes) Színes Teljesen átlátszó A zavarosság mérésének egyik vizuálisan könnyen mérhető módszere az ún. Secchiátlátszóság. A 3. táblázat adataiból látható, hogy a vizsgált természetközeli állapotú szikes tavak átlagos Secchi-átlátszósága (Z Secch ) viszonylag alacsony (átlag: 8,2 cm), de a szélső értékek tág határok között mozognak. Vannak kifejezetten zavaros (Z Secch =0,5 cm) és akár fenékig átlátszó színes és mély típusok (Z Secch >100 cm) is. A trofitási tényezők tekintetében a nemzetközi OECD szabvány határértékei alapul véve az összes foszfor vonatkozásában átlagosan a vizsgált természetközeli állapotú szikes tavak (n=86) 94%-a hipertrofikus, míg 6%-a eutrofikus állapotú. A klorofil-a vonatkozásában árnyaltabb a kép, mert e tekintetben a vizsgált tavaknak átlagosan csak 33%-a esik hipertrofikus tartományba, míg 20 23%-a eu- és mezotrofikus, illetve 9%-uk oligotrofikus. Az átlagértékek mellett főként a nyári időszakban gyakran előfordulhatnak bőven termő állapotok is. 6

7 Biológiai jellemzők Botanika A felmérés során észlelt, illetve a szakmai konzultációk során begyűjtött néhány karakter sziki növényfaj előfordulását a szikes tavakon a Kárpát-medencében ( ) a 4. táblázatban foglaltuk össze. 4. táblázat. Néhány karakter sziki növényfaj előfordulása a szikes tavakon a Kárpátmedencében ( ) Növényfaj Előfordulási hely (db.) Camphorosma annua 30 Lepidium crassifolium 33 Puccinellia limosa 106 Salicornia europaea 6 Salsola soda 4 Suaeda pannonica 33 Suaeda prostrata 12 Suaeda salinaria 1 Suaeda sp. 8 Zooplankton Eddig 15 Copepoda és 22 Cladocera faj (összesen 37 faj) jelenlétét sikerült kimutatni a kárpát-medencei szikes tavakban. Ezek közül jelenlegi ismereteink szerint kifejezetten natronofilnek csak az Arctodiaptomus spinosus tekinthető, de további gyakran előforduló szikesekre jellemzői fajok még a következők: Arctodiaptomus bacillifer, Macrothrix hirsuticornis, Moina brachiata és Daphnia atkinsoni. További a régióban ritka fajoknak számítanak a Daphnia similis és a Metacyclops planus is. Emellett kiemelendően fontos adat az invazív Eurytemora velox előfordulása is. 7

8 A kimutatott fajok jegyzéke: Copepoda - Cyclopoida Acanthocyclops robustus Cryptocyclops bicolor Cyclops strenuus Cyclops vicinus Diacyclops bicuspidatus Eucyclops serrulatus Megacyclops viridis Metacyclops minutus Metacyclops planus Thermocyclops crassus Thermocyclops oithonoides Copepoda - Calanoida Arctodiaptomus bacillifer Arctodiaptomus spinosus Eurytemora velox Copepoda - Harpacticoida Camptocamptus staphylinus Cladocera Alona costata Alona rectangula Bosmina longirostris 8

9 Bunops serricaudata Ceriodaphnia dubia Ceriodaphn ia reticulata Chydorus sphaericus Daphnia atkinsoni Daphnia longispina Daphnia magna Daphnia similis Diaphanosoma mongolianum Dunhevedia crassa Macrothrix hirsuticornis Macrothrix rosea Megafenestra aurita Moina brachiata Moina micrura Oxyurella tenuicaudis Scapholeberis ramneri Simocephalus exspinosus Simocephalus vetulus Makrogerinctelenek A makrogerinctelenek közül legjelentősebb egyedszámban az árvaszúnyogok és poloskák fordultak elő a Kárpát-medence szikes tavaiban. A poloskák közül túlnyomó többségben a Sigara-fajok voltak jellemzőek, de emellett Notonecta és Micronecta fajok is előfordultak. Emellett gyakoriak voltak a Chaoborus (bojtosszúnyog) és Ceratopogonidae (törpeszúnyog) lárvák is. Tavasszal a tavak felében, helyenként igen nagy egyedszámmal voltak megtalálhatóak a tócsarákok (Anostraca). Ezen belül három faj, a sziki tócsarák 9

10 (Branchinecta ferox), keleti tócsarák (Branchinecta orientalis) és a pannon endemizmus Chirocephalus carnuntanus fordultak elő. Utóbbi adatok nagyon fontos fanisztikai jelentőséggel bírnak, mivel ilyen nagyléptékű vizsgálat tócsarákok estében a 20. század első fele óta nem történt. A felmérés egy további nagytestű levéllábú rák adatot is szolgáltatott, ugyanis a derecskei Peres-sziken megtaláltuk a kagylós levéllábú rákok (Laevicaudata) közé tartozó, Magyarországon ritkának számító Lynceus brachyurust (csőrösfejű rákot) is. Madarak A szikes tavak állapotának minősítése szempontjából különösen fontosak a fészkelő madárállományok. A vizsgált időszakban a vízviszonyokat tekintve a 2009-es esztendő viszonylag száraz volt, a legtöbb szikes tó június végére kiszáradt, ezért ebben az évben viszonylag koncentrált madárállományok jelentek meg a szikes tavakon. A felmérésünk szerint 81 szikes tavat értékelve a karakter fészkelő patimadár állományokat a Kárpátmedencében 2009-ben a 3. ábrán mutatjuk be. A 2010-es esztendő az átlagoshoz képest kimondottan csapadékos volt, Alföld-szerte számottevő mértékű volt a vizes élőhelyek kiterjedése a mezőgazdasági területeken is, amely a vízimadár populációk szétszóródását eredményezte. Ezért 2010-ben a szikes tavi madárállományok az átlagoshoz képest jelentősen elmaradtak. 3. ábra A karakter fészkelő patimadár állományok a szikes tavakon a Kárpátmedencében 2009-ben. 10

11 2011-ben az adatbázisok további részletes feldolgozása és kiértékelése zajlik, illetve az eredmények nemzetközi szintű bemutatása érdekében A szikes tavak ökológiai állapota és védelme a Kárpát-medencében című angol nyelvű szakmai könyv kéziratának elkészítése. Köszönetnyilvánítás Különösen köszönetet mondunk az alábbi kollégáknak a szíves közreműködésükért és segítségükért! Magyarországról: Aradi Eszter, Bakacsi Gábor, Bártol István, Biró Csaba, Csihar László, Horváth Zsófia, Kotymán László, Kovács Sándor, Kiss Imre, Krnács György, Mazsu István, Mesterházy Attila, Mile Orsolya, Molnár Attila, Molnár László, Nagy Tamás, Németh Balázs, Pellinger Attila, Pigniczki Csaba, Práger Anna, Simay Gábor, Széll Antal, Tajti László, Vidra Tamás, Vince Tibor, Vörös Lajos, Zalai Tamás; Ausztriából: Bernhard Köhler, Richard Haider, Héjjas Flóra, Alois Hercig, Viktor Reinprecht, Rudolf Schalli; Szerbiából: Ágoston Attila, Bitó Ottó, Galambos László, Marco Tucakov, Pap Szabolcs, Ranko Perics, Marco Sciban, Szabados Klára, Szekeres Ottó, Szőnyi László. Budapest és Debrecen, január 31. Összeállította: Dr. Boros Emil és Ecsedi Zoltán témafelelős és projektvezető 11

Szikes tavak védelme a Kárpátmedencében. Szikes tavak ökológiai állapota és természetvédelmi helyzete a Kárpátmedencében

Szikes tavak védelme a Kárpátmedencében. Szikes tavak ökológiai állapota és természetvédelmi helyzete a Kárpátmedencében Szikes tavak védelme a Kárpátmedencében LIFE + Action D5. Szikes tavak ökológiai állapota és természetvédelmi helyzete a Kárpátmedencében (előzetes eredmények) [LIFE07NAT/H/000324)] 2009-2013 Boros Emil

Részletesebben

Nyár eleji kisrák-együttesek (Copepoda, Cladocera) faunisztikai és mennyiségi vizsgálata a Kárpátmedence asztatikus szikes tavaiban

Nyár eleji kisrák-együttesek (Copepoda, Cladocera) faunisztikai és mennyiségi vizsgálata a Kárpátmedence asztatikus szikes tavaiban Nyár eleji kisrák-együttesek (Copepoda, Cladocera) faunisztikai és mennyiségi vizsgálata a Kárpátmedence asztatikus szikes tavaiban Horváth Zsófia 1 Vad Csaba Ferenc 1,2 - Vörös Lajos 3 Boros Emil 4 1

Részletesebben

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Boros Emil Ökológia és természetvédelem: alkalmazott kutatások szerepe a gyakorlatban. FM: 2015. július 8. 1 http://www.hortobagyte.hu

Részletesebben

"Szikes tavaink, mint különleges vizes élőhelyek jelentősége a biodiverzitás megőrzésében"

Szikes tavaink, mint különleges vizes élőhelyek jelentősége a biodiverzitás megőrzésében "Szikes tavaink, mint különleges vizes élőhelyek jelentősége a biodiverzitás megőrzésében" Dr. Boros Emil vizes élőhelyeinken 2016. május 20. 1 A vizes élőhelyek kritériumai (Dévai, 2000) középvízállás

Részletesebben

Tócsarákok (Crustacea: Anostraca) elterjedése. és s trofikus szerepe a KárpK medencei asztatikus szikes tavakban

Tócsarákok (Crustacea: Anostraca) elterjedése. és s trofikus szerepe a KárpK medencei asztatikus szikes tavakban Tócsarákok (Crustacea: Anostraca) elterjedése és s trofikus szerepe a KárpK rpát- medencei asztatikus szikes tavakban Horváth Zsófia ELTE TTK Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék Vörös Lajos MTA Balatoni

Részletesebben

Adatok a Hortobágyi Nemzeti Park asztatikus szikes vizeinek Rotatoria és Crustacea (Cladocera, Copepoda) faunájának ismeretéhez I.

Adatok a Hortobágyi Nemzeti Park asztatikus szikes vizeinek Rotatoria és Crustacea (Cladocera, Copepoda) faunájának ismeretéhez I. Natura Somogyiensis 24 47-60 Ka pos vár, 2014 Adatok a Hortobágyi Nemzeti Park asztatikus szikes vizeinek Rotatoria és Crustacea (Cladocera, Copepoda) faunájának ismeretéhez I. Körmendi Sándor Kaposvári

Részletesebben

A pikoalgák sikeressége vízi ökoszisztémákban a környezeti faktorok tükrében

A pikoalgák sikeressége vízi ökoszisztémákban a környezeti faktorok tükrében A pikoalgák sikeressége vízi ökoszisztémákban a környezeti faktorok tükrében Készítette: Meller Nóra Környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Felföldi Tamás Tanársegéd Bevezetés, a vizsgálat tárgya

Részletesebben

CLADOCERA ÉS COPEPODA (CRUSTACEA) FAUNISZTIKAI VIZSGÁLATOK AZ ÓCSAI ÖREG-TURJÁN TERÜLETÉN

CLADOCERA ÉS COPEPODA (CRUSTACEA) FAUNISZTIKAI VIZSGÁLATOK AZ ÓCSAI ÖREG-TURJÁN TERÜLETÉN 231 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung 20: 231 236, 2009 CLADOCERA ÉS COPEPODA (CRUSTACEA) FAUNISZTIKAI VIZSGÁLATOK AZ ÓCSAI ÖREG-TURJÁN TERÜLETÉN VAD CSABA FERENC 1 FORRÓ LÁSZLÓ 2 TÖRÖK JÚLIA KATALIN 1 1 ELTE

Részletesebben

A FERTŐ MAGYAR TÓRÉSZÉNEK TÉRBELI ELTÉRÉSEI A VÍZKÉMIAI JELLEMZŐK ÉS A ZOOPLANKTON EGYÜTTESEK ALAPJÁN

A FERTŐ MAGYAR TÓRÉSZÉNEK TÉRBELI ELTÉRÉSEI A VÍZKÉMIAI JELLEMZŐK ÉS A ZOOPLANKTON EGYÜTTESEK ALAPJÁN A FERTŐ MAGYAR TÓRÉSZÉNEK TÉRBELI ELTÉRÉSEI A VÍZKÉMIAI JELLEMZŐK ÉS A ZOOPLANKTON EGYÜTTESEK ALAPJÁN DINKA MÁRIA ÁGOSTON-SZABÓ EDIT KISS ANITA SCHÖLL KÁROLY MTA ÖBKI Magyar Dunakutató Állomás Bevezetés

Részletesebben

Kisrákegyüttesek (Crustacea: Cladocera, Copepoda) vizsgálata a hansági Nyirkai-Hany vizes élıhely-rekonstrukciós területen

Kisrákegyüttesek (Crustacea: Cladocera, Copepoda) vizsgálata a hansági Nyirkai-Hany vizes élıhely-rekonstrukciós területen ÁLLATTANI KÖZLEMÉNYEK (2009) 94(1): 93 102. Kisrákegyüttesek (Crustacea: Cladocera, Copepoda) vizsgálata a hansági Nyirkai-Hany vizes élıhely-rekonstrukciós területen HORVÁTH ZSÓFIA 1, FORRÓ LÁSZLÓ 2,

Részletesebben

Vizes élőhelyek rehabilitációja a Hortobágyi Nemzeti Parkban

Vizes élőhelyek rehabilitációja a Hortobágyi Nemzeti Parkban Vizes élőhelyek rehabilitációja a Hortobágyi Nemzeti Parkban Hortobágy gyi Nemzeti Park 1973 82,000 hektár ~ 24,000 hektár Ramsari Terület Vizes élőhelyek megőrzésének, helyreállításának fontossága Mühlenberg

Részletesebben

Rotatoria és Crustacea vizsgálatok a Körös-Maros Nemzeti Park víztereiben

Rotatoria és Crustacea vizsgálatok a Körös-Maros Nemzeti Park víztereiben Crisicum 3. pp.111-139. Rotatoria és Crustacea vizsgálatok a Körös-Maros Nemzeti Park víztereiben Gulyás Pál Bevezetés A vizsgálatokat a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságának a megbízásából végeztük,

Részletesebben

11. Melléklet. Jó állapot kritériumainak meghatározása az ökológiai állapot szempontjából fontos fiziko-kémiai jellemzőkre

11. Melléklet. Jó állapot kritériumainak meghatározása az ökológiai állapot szempontjából fontos fiziko-kémiai jellemzőkre 11. Melléklet Jó állapot kritériumainak meghatározása az ökológiai állapot szempontjából fontos fiziko-kémiai jellemzőkre ÖKO Zrt.vezette Konzorcium ÖKO Zrt. BME VKKT VTK Innosystem ARCADIS 11. Melléklet

Részletesebben

LÉGI HIPERSPEKTRÁLIS TÁVÉRZÉKELÉSI TECHNOLÓGIA FEJLESZTÉSE PARLAGFŰVEL FERTŐZÖTT TERÜLETEK MEGHATÁROZÁSÁHOZ

LÉGI HIPERSPEKTRÁLIS TÁVÉRZÉKELÉSI TECHNOLÓGIA FEJLESZTÉSE PARLAGFŰVEL FERTŐZÖTT TERÜLETEK MEGHATÁROZÁSÁHOZ LÉGI HIPERSPEKTRÁLIS TÁVÉRZÉKELÉSI TECHNOLÓGIA FEJLESZTÉSE PARLAGFŰVEL FERTŐZÖTT TERÜLETEK MEGHATÁROZÁSÁHOZ DEÁKVÁRI JÓZSEF 1 - KOVÁCS LÁSZLÓ 1 - SZALAY D. KORNÉL 1 - TOLNER IMRE TIBOR 1 - CSORBA ÁDÁM

Részletesebben

Vízkémiai vizsgálatok a Baradlabarlangban

Vízkémiai vizsgálatok a Baradlabarlangban Vízkémiai vizsgálatok a Baradlabarlangban Borbás Edit Kovács József Vid Gábor Fehér Katalin 2011.04.5-6. Siófok Vázlat Bevezetés Elhelyezkedés Geológia és hidrogeológia Kutatástörténet Célkitűzés Vízmintavétel

Részletesebben

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A Debreceni Szennyvíztisztító telep a kommunális szennyvizeken kívül, időszakosan jelentős mennyiségű, ipari eredetű vizet is fogad. A magas szervesanyag koncentrációjú

Részletesebben

Imre2, Varga LászlL. szló2. 038. HAKI NAPOK, 2014. május m

Imre2, Varga LászlL. szló2. 038. HAKI NAPOK, 2014. május m Ponty monokultúrás s tógazdt gazdálkodás s hatása a zooplankton kvalitatív és s kvantitatív összetételére. Körmendi Sándor1, S MátéM Zoltán2, MátéM Imre2, Varga LászlL szló2 1 Kaposvári Egyetem, Állattudományi

Részletesebben

Horváth Zsófia. [Tócsarákok (Anostraca) és kisrákok (Copepoda, Cladocera) elterjedése és trofikus szerepe a Kárpát-medence asztatikus szikes tavaiban]

Horváth Zsófia. [Tócsarákok (Anostraca) és kisrákok (Copepoda, Cladocera) elterjedése és trofikus szerepe a Kárpát-medence asztatikus szikes tavaiban] Horváth Zsófia Distribution and trophic role of fairy shrimps (Anostraca) and microcrustaceans (Copepoda, Cladocera) in the astatic soda pans of the Carpathian Basin [Tócsarákok (Anostraca) és kisrákok

Részletesebben

A Fertő tó magyarországi területén mért vízkémiai paraméterek elemzése többváltozós feltáró adatelemző módszerekkel

A Fertő tó magyarországi területén mért vízkémiai paraméterek elemzése többváltozós feltáró adatelemző módszerekkel A Fertő tó magyarországi területén mért vízkémiai paraméterek elemzése többváltozós feltáró adatelemző módszerekkel Magyar Norbert Környezettudomány M. Sc. Témavezető: Kovács József Általános és Alkalmazott

Részletesebben

Agrometeorológiai összefoglaló

Agrometeorológiai összefoglaló Agrometeorológiai összefoglaló A 2008. szeptember és 2009. március között lehullott csapadék mennyiség területi eloszlását az 1. ábra szemlélteti. Az ország egyes tájai között jelentős különbségek adódtak.

Részletesebben

Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés)

Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) 5. óra Élőlényismeret I. Az alsóbbrendű szervezetek (fito- és zooplankton szervezetek), növényi és állati szervezetek Makroelemek Tápanyagok Mikroelemek

Részletesebben

Magyarországi állóvizek sugaras szimmetriájú kovaalgái. Elterjedés, diverzitás Ács Éva és Kiss Keve Tihamér

Magyarországi állóvizek sugaras szimmetriájú kovaalgái. Elterjedés, diverzitás Ács Éva és Kiss Keve Tihamér Magyarországi állóvizek sugaras szimmetriájú kovaalgái. Elterjedés, diverzitás Ács Éva és Kiss Keve Tihamér MTA Ökológiai Kutatóközpont Duna-kutató Intézet Bevezetés A sugaras szimmetriájú algák fontos

Részletesebben

Minták előkészítése MSZ-08-0206-1:78 200 Ft Mérés elemenként, kül. kivonatokból *

Minták előkészítése MSZ-08-0206-1:78 200 Ft Mérés elemenként, kül. kivonatokból * Az árajánlat érvényes: 2014. október 9től visszavonásig Laboratóriumi vizsgálatok Talaj VIZSGÁLATI CSOMAGOK Talajtani alapvizsgálati csomag kötöttség, összes só, CaCO 3, humusz, ph Talajtani szűkített

Részletesebben

Hidrobiológiái vizsgálatok a kelebiai halastavakon

Hidrobiológiái vizsgálatok a kelebiai halastavakon TERMÉSZETTUDOMÁNY Hidrobiológiái vizsgálatok a kelebiai halastavakon HORVÁTH ÁGNES (Budapest) A kelebiai halastavak zooplanktonjára vonatkozó irodalmi adatot nem találtam. Általában a hazai halastavak

Részletesebben

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Bevezetés A Föld teljes vízkészlete,35-,40 milliárd km3-t tesz ki Felszíni vizek ennek 0,0 %-át alkotják Jelentőségük: ivóvízkészlet, energiatermelés,

Részletesebben

Somogy megye rákfaunájának (Crustacea) katalógusa

Somogy megye rákfaunájának (Crustacea) katalógusa Natura Somogyiensis 1 71-82 Kaposvár, 2001 Somogy megye rákfaunájának (Crustacea) katalógusa KÖRMENDI SÁNDOR & PONYI JENÕ KÖRMENDI S. & PONYI J.: Checklist of the Crustacea fauna of Somogy county (Crustacea)

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 217. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A PESTERZSÉBETI PEDAGÓGIAI INTÉZET PARTNEREI KÖRÉBEN VÉGZETT MÉRÉSEK EREDMÉNYÉRŐL

BESZÁMOLÓ A PESTERZSÉBETI PEDAGÓGIAI INTÉZET PARTNEREI KÖRÉBEN VÉGZETT MÉRÉSEK EREDMÉNYÉRŐL BESZÁMOLÓ A PESTERZSÉBETI PEDAGÓGIAI INTÉZET PARTNEREI KÖRÉBEN VÉGZETT MÉRÉSEK EREDMÉNYÉRŐL Terület: tanulmányi versenyekkel való elégedettség a 006-007. tanévben Partnerek: versenyző tanulók (II. kör:

Részletesebben

VITUKI Nonprofit Kft. Budapest 2. Közép-Dunavölgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Budapest 3. Szent István Egyetem, Gödöllő.

VITUKI Nonprofit Kft. Budapest 2. Közép-Dunavölgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Budapest 3. Szent István Egyetem, Gödöllő. Halászatfejlesztés 32 Fisheries & Aquaculture Development (29) 32:135-145 ISBN 978-963-712-3-5 HAKI 29 Különböző horgásztavak Cladocera állományának összehasonlítása Zsuga Katalin 1, Kása Melinda 2, Pekli

Részletesebben

1. Bevezetés. 2. Fogalmak, elvek és megközelítés

1. Bevezetés. 2. Fogalmak, elvek és megközelítés A VÍZI MAKROSZKOPIKUS GERINCTELENEK MINTAVÉTELI PROTOKOLLJA A KIPRÓBÁLÁS KERETÉBEN 2000-2001-BEN VÉGZETT, A GYAKORLATI MUNKA MEGALAPOZÁSÁT SZOLGÁLÓ VIZSGÁLATOK TÜKRÉBEN Összeállította: dr. Ambrus András

Részletesebben

Harmonized activities related to extreme water management events. especially flood, inland inundation and drought HUSRB/ 1203/ 121/ 145 CROSSWATER

Harmonized activities related to extreme water management events. especially flood, inland inundation and drought HUSRB/ 1203/ 121/ 145 CROSSWATER Harmonized activities related to extreme water management events especially flood, inland inundation and drought HUSRB/ 1203/ 121/ 145 CROSSWATER Szélsőséges vízgazdálkodási események - különösen árvíz,

Részletesebben

A Balaton déli vízgyűjtőjén található lápok hidroökológiai vizsgálata

A Balaton déli vízgyűjtőjén található lápok hidroökológiai vizsgálata Natura Somogyiensis 24 31-46 Ka pos vár, 2014 A Balaton déli vízgyűjtőjén található lápok hidroökológiai vizsgálata Körmendi Sándor Kaposvári Egyetem Agrár- és Környezettudományi Kar Természetvédelmi és

Részletesebben

1-1. melléklet: Vízfolyás típusok referencia jellemzői (16, 17, 18, 20 típus)

1-1. melléklet: Vízfolyás típusok referencia jellemzői (16, 17, 18, 20 típus) Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv 2-18 Nagykunság 1-1. melléklet: Vízfolyás típusok referencia jellemzői (16, 17, 18, 20 típus) 1-1. melléklet Vízfolyás típusok referencia jellemzői - 1 - 1-1. melléklet: Vízfolyás

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

Felszíni vizek. Vízminőség, vízvédelem

Felszíni vizek. Vízminőség, vízvédelem Felszíni vizek Vízminőség, vízvédelem VÍZKÉSZLETEK 1.4 milliárd km 3, a földkéreg felszínének 71 %-át borítja víz 97.4% óceánok, tengerek 2.6 % édesvíz 0.61 % talajvíz 1.98% jég (jégsapkák, gleccserek)

Részletesebben

Az ivadék termelése/nevelése lehalászása és teleltetése. Dr. Bokor Zoltán, tudományos munkatárs Dr. Horváth László, egyetemi tanár

Az ivadék termelése/nevelése lehalászása és teleltetése. Dr. Bokor Zoltán, tudományos munkatárs Dr. Horváth László, egyetemi tanár Az ivadék termelése/nevelése lehalászása és teleltetése Dr. Bokor Zoltán, tudományos munkatárs Dr. Horváth László, egyetemi tanár A tavi ivadék előnevelés technológiája Keltetőházi lárva előállításra

Részletesebben

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság BEVEZETÉS A projekt a Kárpát-medence egyik legnagyobb jelentőségű időszakos szikes taván

Részletesebben

Planktonikus rák együttesek tér-időbeli dinamikája a budapesti Duna-szakaszon és a Ráckevei (Soroksári)- Dunában. Doktori (PhD) értekezés

Planktonikus rák együttesek tér-időbeli dinamikája a budapesti Duna-szakaszon és a Ráckevei (Soroksári)- Dunában. Doktori (PhD) értekezés Planktonikus rák együttesek tér-időbeli dinamikája a budapesti Duna-szakaszon és a Ráckevei (Soroksári)- Dunában Doktori (PhD) értekezés Vadadi-Fülöp Csaba Témavezetők: Dr. Zsuga Katalin, PhD, tudományos

Részletesebben

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy

Részletesebben

Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken

Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken Tóth Péter programvezető Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Projekt nyitókonferencia Gödöllő, 2012. október

Részletesebben

Kerekesféreg (Rotifera) együttesek faunisztikai és ökológiai vizsgálata a Kárpát-medence időszakos szikesein

Kerekesféreg (Rotifera) együttesek faunisztikai és ökológiai vizsgálata a Kárpát-medence időszakos szikesein DE TTK 1949 Kerekesféreg (Rotifera) együttesek faunisztikai és ökológiai vizsgálata a Kárpát-medence időszakos szikesein Egyetemi doktori (PhD) értekezés Tóth Adrienn Témavezetők: Dr. Nagy Sándor Alex

Részletesebben

Környezetvédelmi műveletek és technológiák 5. Előadás

Környezetvédelmi műveletek és technológiák 5. Előadás Környezetvédelmi műveletek és technológiák 5. Előadás Szennyvíz keletkezése, fajtái és összetétele Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem RKK KMI 2010. SZENNYVÍZ Az emberi tevékenység hatására kémiailag,

Részletesebben

Természetes vizek szennyezettségének vizsgálata

Természetes vizek szennyezettségének vizsgálata A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: Természetes vizeink összetételének vizsgálata, összehasonlítása Vízben oldott szennyezőanyagok kimutatása Vízben oldott ionok kimutatása Eszközszükséglet: Szükséges

Részletesebben

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi

Részletesebben

A szikes jelleggel összefüggésbe hozható állóvizek makroszkopikus vízi gerinctelen faunájának vizsgálata a Dél-Alföldön

A szikes jelleggel összefüggésbe hozható állóvizek makroszkopikus vízi gerinctelen faunájának vizsgálata a Dél-Alföldön A szikes jelleggel összefüggésbe hozható állóvizek makroszkopikus vízi gerinctelen faunájának vizsgálata a Dél-Alföldön Petri Attila P. Holló Ildikó Nagy-László Zsolt Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi,

Részletesebben

a zagyva folyó biológiai monitorozása zooplankton segítségével

a zagyva folyó biológiai monitorozása zooplankton segítségével Tájökológiai Lapok 7 (1): 127 139 (2009) 127 a zagyva folyó biológiai monitorozása zooplankton segítségével TAJTHY Dóra 1, BAYOUMI HAMUDA HOSAM E.A.F. 1, ZSUGA Katalin 2, PEKLI József 1 1 Szent István

Részletesebben

Kotymán László, Fehérvári Péter, Palatitz Péter, Solt Szabolcs & Horváth Éva

Kotymán László, Fehérvári Péter, Palatitz Péter, Solt Szabolcs & Horváth Éva Kotymán László, Fehérvári Péter, Palatitz Péter, Solt Szabolcs & Horváth Éva Előzmények: hazai és külföldi példák XX. század elején Csörgey Titusz a Hortobágyon telepítette 55 darab fűzkosárral, amit szénával

Részletesebben

A Tápió vidék környezetiállapot

A Tápió vidék környezetiállapot A Tápióvidék környezetiállapot értékelése Készítette: Baranyi Sándor (környezettanföldrajz) Témavezető: Dr. Szabó Mária (egyetemi tanár) Konzulens tanár: Kardos Levente (PhD hallgató) 1 Bevezetés A vizes

Részletesebben

Az ásványvíz fogalmának átalakulása és hidrogeológiai felülvizsgálata Magyarországon

Az ásványvíz fogalmának átalakulása és hidrogeológiai felülvizsgálata Magyarországon Az ásványvíz fogalmának átalakulása és hidrogeológiai felülvizsgálata Magyarországon 1/12 Készítette: VARGA ATTILA ELTE-TTK. KÖRNYEZETTAN BSC Témavezető: MÁDLNÉ DR. SZŐNYI JUDIT EGYETEMI DOCENS ELŐADÁS

Részletesebben

A használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata

A használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló termálvíztestek hidrogeológiai viszonyainak és

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. december Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

Függelék a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 2. és 3. mellékletéhez

Függelék a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 2. és 3. mellékletéhez Függelék a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 2. és 3. mellékletéhez A 2. (3) bekezdésében hivatkozott szabványok listája Tartalom 1. Talajvizsgálatok... 2 2. Felszíni, felszín alatti és öntözővizek vizsgálata...

Részletesebben

A magyarországi termőhely-osztályozásról

A magyarországi termőhely-osztályozásról A magyarországi termőhely-osztályozásról dr. Bidló András 1 dr. Heil Bálint 1 Illés Gábor 2 dr. Kovács Gábor 1 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék 2. Erdészeti Tudományos Intézet

Részletesebben

Vízminőségi adatok értékelési módszerei. Bagyinszki György

Vízminőségi adatok értékelési módszerei. Bagyinszki György Vízminőségi adatok értékelési módszerei Bagyinszki György Mikor van rá szükség? Felszín alatti vizek jellemzése, állapotleírása Vízbázis állapotértékelés Tényfeltáró dokumentáció Monitoring jelentés Vízbázisok

Részletesebben

A Balaton déli vízgyűjtőjén található vizes élőhelyek hidrobiológiai vizsgálata

A Balaton déli vízgyűjtőjén található vizes élőhelyek hidrobiológiai vizsgálata A Balaton déli vízgyűjtőjén található vizes élőhelyek hidrobiológiai vizsgálata Dr. Körmendi Sándor Tszv.egyetemi docens Kaposvári Egyetem Természetvédelmi Tanszék MHT XXXI. Országos Vándorgyűlés Gödöllő,

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

VIZSGÁLÓLABORATÓRIUM ÁRJEGYZÉK

VIZSGÁLÓLABORATÓRIUM ÁRJEGYZÉK VIZSGÁLÓLABORATÓRIUM ÁRJEGYZÉK A HIDROFILT Analitikai Laboratórium a mintavételt, helyszíni- és laboratórium vizsgálatokat szabványok és validált egyedi módszer szerint végzi. mintavétele laboratóriumi

Részletesebben

1-2. melléklet: Állóvíz típusok referencia jellemzői (3, 13, 14, 15)

1-2. melléklet: Állóvíz típusok referencia jellemzői (3, 13, 14, 15) Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv 2-18 Nagykunság 1-2. melléklet: Állóvíz típusok referencia jellemzői (3, 13, 14, 15) 1-2. melléklet Állóvíz típusok referencia jellemzői - 1 - 1-2. melléklet: Állóvíz típusok

Részletesebben

SZÛKÍTETT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (1)

SZÛKÍTETT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (1) Nemzeti Akkreditáló Testület SZÛKÍTETT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (1) a NAT11397/2008 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Nyugatdunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság KisBalaton Üzemmérnökség

Részletesebben

MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (2)

MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (2) Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (2) a NAT11397 számú akkreditált státuszhoz A Nyugatdunántúli Vízügyi Igazgatóság KisBalaton Üzemmérnökség Laboratórium 3 (8360 Keszthely, Csík

Részletesebben

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban.

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 42. ábra. Kultúrtájak kiterjedése a Duna-Tisza közén a 18. és a 20.

Részletesebben

1.Gyakorlat. Bodáné Kendrovics Rita főiskolai adjunktus

1.Gyakorlat. Bodáné Kendrovics Rita főiskolai adjunktus Vízminőség-védelem 1.Gyakorlat Vízminősítés, s, vízminv zminőség Bodáné Kendrovics Rita főiskolai adjunktus BMF-RKK KörnyezetmK rnyezetmérnöki Intézet Vízminőség: A víz v z fizikai, kémiai, k biológiai

Részletesebben

"Wetland"-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a

Wetland-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a VIZES ÉLŐHELYEK "Wetland"-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a víz az elsődleges meghatározó tényező.

Részletesebben

A Hárskúti- fennsík környezetterhelésének vizsgálata az antropogén hatások tükrében

A Hárskúti- fennsík környezetterhelésének vizsgálata az antropogén hatások tükrében ELTE Természettudományi Kar Környezettudományi Centrum A Hárskúti- fennsík környezetterhelésének vizsgálata az antropogén hatások tükrében Gyurina Zsófia Környezettudomány MSc Témavezető Dr. Angyal Zsuzsanna

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

a NAT /2008 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

a NAT /2008 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-0991/2008 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A MÉLYÉPTERV Kultúrmérnöki Kft. Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Vizsgálólaboratórium

Részletesebben

Készítette: G.-Tóth László

Készítette: G.-Tóth László Beszámoló a A veszélyeztetett biodiverzitás megőrzése a Pannon ökorégióban: az ökológiai, morfológiai és genetikai diverzitás értékelése szentély jellegű és emberi tájhasználatnak kitett élőhely komplexekben.

Részletesebben

Elérhetőségek. Dr. Varga Gabriella K.mf.20. varga_gabriella@hotmail.com gvarga@mail.bme.hu. Tanszéki honlap: www.gtt.bme.hu

Elérhetőségek. Dr. Varga Gabriella K.mf.20. varga_gabriella@hotmail.com gvarga@mail.bme.hu. Tanszéki honlap: www.gtt.bme.hu 1. Elérhetőségek Dr. Varga Gabriella K.mf.20. varga_gabriella@hotmail.com gvarga@mail.bme.hu Tanszéki honlap: www.gtt.bme.hu 2. Hallgatói feladatok Zárthelyi dolgozat: 30% 1. HF: 40 % (határidő: 8. hét,

Részletesebben

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYÉBEN

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYÉBEN HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYÉBEN Barati Sándor (Zöld Akció Egyesület) Hudák Katalin (Miskolc Megyei Jogú város Polgármesteri Hivatala) Pannónia Szálló, 2014. febr.

Részletesebben

A Balaton rákfaunája (Crustacea) és változásai az elmúlt 100 évben

A Balaton rákfaunája (Crustacea) és változásai az elmúlt 100 évben ÁLLATTANI KÖZLEMÉNYEK (2002) 87: 179 189. A Balaton rákfaunája (Crustacea) és változásai az elmúlt 100 évben PONYI JENİ Magyar Tudományos Akadémia Balatoni Limnológiai Kutató Intézete, H 8237 Tihany, Klebelsberg

Részletesebben

ÉGHAJLAT. Északi oldal

ÉGHAJLAT. Északi oldal ÉGHAJLAT A Balaton területe a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik. Felszínét évente 195-2 órán, nyáron 82-83 órán keresztül süti a nap. Télen kevéssel 2 óra fölötti a napsütéses órák száma. A

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 21. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

A SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSÉRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK

A SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSÉRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK A SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSÉRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK I. SZAKASZ: A SZERZŐDÉS ALANYAI I.1.) AZ AJÁNLATKÉRŐKÉNT SZERZŐDŐ FÉL NEVE ÉS CÍME Hivatalos név: Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság Postai cím: Tengerszem

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok monitorozása Magyarországon

Közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok monitorozása Magyarországon T E R M É S Z E T V É D E L E M Közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok monitorozása Magyarországon Dr. Varga Ildikó Vidékfejlesztési Minisztérium Az Ipoly-vízgyűjtő vizes élőhelyeinek komplex felmérése.

Részletesebben

Élőhelyvédelem. Kutatások

Élőhelyvédelem. Kutatások Élőhelyvédelem Kutatások Célkitűzések A hazai természetközeli növényzet mai állapotának pontos megismerése, teljes körű felmérése, természetes növényzeti örökségünk tudományos értékelése. Az ország nagy

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. március kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2011 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2011 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1312/2011 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. Központi Vizsgálólaboratórium Észak-balatoni

Részletesebben

A Túzokvédelmi LIFE-Nature Program működési területei

A Túzokvédelmi LIFE-Nature Program működési területei Tartalom A LIFE-Nature Program működési területei Szervezeti felépítés Célok, tevékenységek A projekt költségvetése MME Túzokvédelmi Programjának szerepe a LIFE program végrehajtásában A Túzokvédelmi LIFE-Nature

Részletesebben

Stenger-Kovács Csilla és Lengyel Edina. A Magyar Hidrológiai Társaság Szikes Vízi Munkacsoportjának éves találkozója 2011. június 17-18.

Stenger-Kovács Csilla és Lengyel Edina. A Magyar Hidrológiai Társaság Szikes Vízi Munkacsoportjának éves találkozója 2011. június 17-18. Hazai és s osztrák k kis szikes vízterek v kovaalga összetételetele Stenger-Kovács Csilla és Lengyel Edina A Magyar Hidrológiai Társaság Szikes Vízi Munkacsoportjának éves találkozója 2011. június 17-18.

Részletesebben

TERMÁLVÍZ HASZNOSÍTÁST SEGÍTŐ TÉRINFORMATIKAI ADATBÁZIS AZ ÉSZAK- ALFÖLDI RÉGIÓ TERÜLETÉRE

TERMÁLVÍZ HASZNOSÍTÁST SEGÍTŐ TÉRINFORMATIKAI ADATBÁZIS AZ ÉSZAK- ALFÖLDI RÉGIÓ TERÜLETÉRE Konferencia a felszín alatti vizekért Siófok, 2009. március 25-26. TERMÁLVÍZ HASZNOSÍTÁST SEGÍTŐ TÉRINFORMATIKAI ADATBÁZIS AZ ÉSZAK- ALFÖLDI RÉGIÓ TERÜLETÉRE Davideszné Dömötör Katalin AQUIFER Kft. MEGBÍZÓ:

Részletesebben

Hatósági szerződés Ft év

Hatósági szerződés Ft év Szerződés tárgya Szerződés típusa Szerződés értéke Szerződéskötés dátuma Szerződés hatálya Partner / Szerződő fél Hatósági szerződés 2.211.375 Ft 2013.11.28 3 év Aradi Ágnes Hatósági szerződés 2.099.901

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. június - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Curriculum vitae. DE, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási. Kar, Természetvédelmi mérnöki Msc, I.

Curriculum vitae. DE, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási. Kar, Természetvédelmi mérnöki Msc, I. Curriculum vitae Név: Radócz Szilvia Születési hely, idő: Debrecen, 1988.08.15. Elérhetőség: Egyetem: radoczszilvia88@gmail.com DE, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási Kar, Természetvédelmi

Részletesebben

OTKA NN Szabó András és Balog Kitti

OTKA NN Szabó András és Balog Kitti Alföldön telepített erdők hatása a talaj sótartalmára és a talajvízre OTKA NN 79835 Szabó András és Balog Kitti 2013. 12. 03. Hipotézis EC max: a sófelhalmozódás maximuma GYz: gyökérzóna Tv: talajvízszint

Részletesebben

MUNKAINDÍTÓ JELENTÉS (Tervezet)

MUNKAINDÍTÓ JELENTÉS (Tervezet) Készült a Magyar Köztársaság Környezetvédelmi- és Vízügyi Minisztérium részére I. SZ. JELENTÉS (Tervezet) a 2006/18/176.02.01 számú Átmeneti Támogatás projekt keretén belül Natura 2000 területek fenntartási

Részletesebben

jellemzése 602,4 km 2 7,85 millió m 3 )

jellemzése 602,4 km 2 7,85 millió m 3 ) Közép-dunántúli KörnyezetvK rnyezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Vízgyűjtő-gazdálkodási Osztály A Velencei-tó vízgyűjtője je a Víz V z Keretirányelv tükrt krében Előad adó: : Horváth Angéla Velencei-tó

Részletesebben

Vízkémia Víztípusok és s jellemző alkotórészei Vincze Lászlóné dr. főiskolai docens Vk_7 1. Felszíni vizek A környezeti hatásoknak leginkább kitett víztípus Oldott sótartalom kisebb a talaj és mélységi

Részletesebben

Tisztelt Biológia és Környezettan BSC hallgatók!

Tisztelt Biológia és Környezettan BSC hallgatók! Debreceni Egyetem Tudományegyetemi Karok Természettudományi és Technológiai Kar Biológiai és Ökológiai Intézet Hidrobiológiai Tanszék 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. (4010 Debrecen, Pf.: 57.) Tel/fax: 52

Részletesebben

Mit tehet egy természetvédelmi társadalmi szervezet a vizes élőhelyek megőrzéséért?

Mit tehet egy természetvédelmi társadalmi szervezet a vizes élőhelyek megőrzéséért? Mit tehet egy természetvédelmi társadalmi szervezet a vizes élőhelyek megőrzéséért? Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület vizes élőhelyeinken Gödöllő, 2016. május 20. A vizes élőhelyek

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2014. november - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 217. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

SZENNYVÍZKEZELÉS NAGYHATÉKONYSÁGÚ OXIDÁCIÓS ELJÁRÁSSAL

SZENNYVÍZKEZELÉS NAGYHATÉKONYSÁGÚ OXIDÁCIÓS ELJÁRÁSSAL SZENNYVÍZKEZELÉS NAGYHATÉKONYSÁGÚ OXIDÁCIÓS ELJÁRÁSSAL Kander Dávid Környezettudomány MSc Témavezető: Dr. Barkács Katalin Konzulens: Gombos Erzsébet Tartalom Ferrát tulajdonságainak bemutatása Ferrát optimális

Részletesebben

A kék vércse védelme a Kárpát-medencében

A kék vércse védelme a Kárpát-medencében Ágoston Attila, Barabás Lilla dr., Bánfi Péter, Bagyura János, Balázs István, Balogh Gábor, Barcánfalvi Péter, Barna Krisztián, Bártol István, Bíró Csaba, Borbáth Péter, Boruzs András, Borza Sándor, Böde

Részletesebben

A Gömör-Tornai-karszt vízrendszerének vizsgálata kémiai és matematikai módszerek felhasználásával

A Gömör-Tornai-karszt vízrendszerének vizsgálata kémiai és matematikai módszerek felhasználásával A Gömör-Tornai-karszt vízrendszerének vizsgálata kémiai és matematikai módszerek felhasználásával Borbás Edit Környezettudományi Doktori Iskola I. Évfolyam Éves doktori beszámoló 2012. május 31. Témavezető:

Részletesebben

Természetvédelmi tervezést támogató erdőállapot-felmérési program: célok, választott módszerek, minőségbiztosítás

Természetvédelmi tervezést támogató erdőállapot-felmérési program: célok, választott módszerek, minőségbiztosítás Természetvédelmi tervezést támogató erdőállapot-felmérési program: célok, választott módszerek, minőségbiztosítás Standovár Tibor¹, Kelemen Kristóf¹, Kovács Bence¹, Kozák Csaba², Pataki Zsolt³ és Szmorad

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS - kivonat - 2013. március Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. november Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben