A tó éves fajlagos foszforterhelése másképpen: Ahol a retenciós idő évben kifejezve P L. : Ptot éves P in

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A tó éves fajlagos foszforterhelése másképpen: Ahol a retenciós idő évben kifejezve P L. : Ptot éves P in"

Átírás

1 Téma: A foszforterhelés és a primer produkció összefüggése Variancia magyarázata Vízi trofikus szintek, trofikus hálózatok léte és sajátosságai A PEG-modell értelmezése: eltérő táplálékhálózatok szukcessziója A főbb planktoncsoportok trofikus helyzetének szezonális változása A PEG-modell kiegészítése mikroszervezetekkel A mikrobiális hurok és komponenseinek jelentősége A DOC eredete eutróf és oligotróf tavakban

2 Vollenweider és Kerekes (1980) az éves kl-a (klorofill-a) konc. és az éves P terhelés között az alábbi empírikus összefüggést állapította meg: Log kl-a = 0,91* log P 0,435 A tó éves fajlagos foszforterhelése másképpen: Ahol a retenciós idő évben kifejezve P L : Ptot éves P in : befolyók Pkonc. A befolyók és a tó P konc. között a különbség a retenciós időtől függ

3 µg/l 200 µg/l Azonos foszforkoncentráció (200 µg/l) mellett a klorofill-a tartalom 15 és 280µg/l között ingadozhat! Jelentős variancia, amelyre nincs egyértelmű magyarázat a két változó viszonya alapján! Ok: magasabb trofikus szinteken lévő különbségek (zooplankton és halak)

4 Trofikus szintek, vízi táplálkozási hálózatok HSS modell (ld. trofikus hálózatok ea.!) Miért zöld a világ? Táplálékhálózat Limitáló tényező Fő alakító erő Predátor Herbivor Növények Források Predátorok Források Versengés Predáció Versengés Hairston, Smith, Slobodkin (1960): HSS modell (háttérbe szorult): A hipotézis szerint a táplálékláncok trofikus szintjei között a kompetíció és a predáció jelentősége váltakozik: A herbivorokat a predátorok limitálják, nem érhetnek el olyan mennyiséget, amikor már ők limitálnák a növényi növekedést ( green world hypothesis) Trofikus szintek létét, értelmét egyesek megkérdőjelezik: pl. a herbivorokat a növény kémiai védekezése is limitálhatja (másodlagos anyagcseretermékek)

5 Vízi táplálékhálózatok Hrbáček (1958) megfigyelése trofikus szintek dinamikájával kapcsolatban: halak predációja nagytestű herbivorok visszaszorulása víz átlátszóság csökkenése (= fitopankton denzitás növekedése) A tavi táplálékhálózatok szabályozásának sikeres modellezése azon alapszik, hogy a táplálékhálózatok táplálékláncokra bonthatók, amelyekben a trofikus szintek a populációkhoz hasonló dinamikát mutatnak. Trofikus kaszkád fogalma (trofikus hálózatok ea.!) Trofikus szintek dinamikájának tanulmányozásából, + biomanipulációs kísérletek eredményeként született Részben magyarázattal szolgál a fenti varianciára: Pl. a halállomány (legfelső trofikus szint!) szerkezetének változása az alatta levő trofikus szintekre is kihat, végső soron a termelőkre is Tavi táplálékhálózatok jó példákat szolgáltatnak HSS-re és trofikus kaszkádokra.

6 Egyszerű pelágikus táplálékhálózat csuka bodorka Chaoborus lárva Nagy testméretű zooplankton (Daphnia) Kis testméretű zooplankton (Cladocera, Copepoda, Rotifera) Nagy testméretű fitoplankton (Ceratium, Dinobryon, stb.) Kis testméretű fitoplankton (Cyclotella, stb.)

7 Trofikus kaszkád hipotézis tesztelése: különböző skálákon: Kis skála: Kis eutróf tóban több műanyag tartályban bodorka és dévér különböző arányban, A kísérlet végén eltérések: A halat tartalmazó medencében alig volt Daphnia és árvaszúnyog, mint a halat nem tartalmazó kontrollban halpredáció Halak jelenléte hatott a totál foszfor és az alga mennységére is: Halak jelenlétében mindkettő magasabb volt A víz Secchi-átlátszósága nagymértékben csökkent (egy méterrel)

8 Kísérlet nagyobb térskálán: Két USA tóban hal fajegyüttesek sorozatos változtatása Kontroll tóval összevetés Tuesday Lake: csak planktivor pénzes pérek, piscivor hal nincs Peter Lake: pisztrángsügér a domináns piscivor planktivor pénzes pér és piscivor pisztrángsügér cseréje: Tuesday Lake: zooplankton összetételében drámai változások: kis testméretű zooplankton helyére nagy testméretű jött, algabiomassza csökkent Peter Lake: planktivor populáció növekedése: Nyár végéig nem okozott semmit (maradtak a nagy Cladocerak, alacsony volt az alga denzitás): ok: a piscivor megmaradt véletlenül és a pelágikumból kiette a planktivor péreket, ill. azok a predációs nyomás miatt a littorális övezetbe szorultak vissza Nyár végére Daphnia denzitás csökkent, fitoplankton biomassza nőtt, mert a véletlenül megmaradt pisztrángsügér szaporodott és nyár végére planktivor lett, így erőteljesen hatott a zoo- és fitoplanktonra!

9 Példa természetes esemény kapcsán: Lake Mendota 1987: Szokatlan nyári hőségben: halpusztulás Uralkodó planktonevő szajbling faj szinte eltűnt (víz: T., O 2!) Váltás: Daphnia galeata (kis méretű vízibolha faj) helyett Daphnia pulicaria (nagy méretű vízibolha faj) szaporodott el! zooplankton fogyasztási ráta megemelkedett, alga biomassza visszaesett (főként a cianobaktériumoké) Az oldott tápanyagok mennyisége azonban nem változott Tényleg a trofikus interakciók okozták a fitoplanktonban tapasztalt változást!

10 Trofikus kaszkád: hatások fentről lefelé irányulnak Más kutatók ezzel párhuzamosan: McQueen és mtsai 1986: bottom-up : top-down szabályozás fogalma: A tápláléklánc alapja közelében levő trofikus szinteken a bottom-up kontroll érvényesül A tápláléklánc csúcsán a top-down kontroll jelentős A fenti értelmezésben pl.: magas tápanyag koncentrációnál a halak nem hatnak az algákra mert a bottom-up szabályozás hat Ennélfogva csak az alacsony produktivitású rendszerekben (oligotróf tó pl.) hatnak a halak az algaközösség alakulására Korábban: sok kutató kategorikusan az egyik v. másik nézet mellett érvelt Ma: inkább hangsúlyok: mikor, hol, milyen mértékben

11 A plankton trofikus guildjei és sajátosságaik Fitoplankton Baktériumok HNF: heterotróf nanoflagelláták (ostoros egysejtűek <15µm) Csillósok Rotifera Herbivor kisrákok Ragadozó kisrákok

12 A plankton trofikus guildjei és sajátosságaik Trofikus helyzet Fitoplankton Baktériumok HNF Csillósok Rotifera Herbivor kisrákok Ragadozó kisrákok halak A trofikus szintek százalékos megoszlása (fitoplankton, baktériumok és HNF nélkül) Testméret (log 2 (pg szén)) A szén áramlási modellekben használt trofikus szintekhez képest elfoglalt helyek a guildek átlagos testméretének függvényében A trofikus pozíció a testmérettel nő A táplálékhálózat tagjainak trofikus helyzete nem mutat homogén eloszlást: A nagyobb testméretek felé tolódik el: omnivor fogyasztók a legtöbb energiát a legalsó szintről történő táplálkozással szerzik (omnivoria: táplálkozás több szintről) Herbivorok igen nagy mérettartományt fednek le ( pg C)

13 A Bodeni-tóban végzett vizsgálatok alapján a főbb planktonikus fogyasztók trofikus helyzetének szezonális alakulása: Herbivor kisrákok Végig nagyjából 2 körül marad Szezonálisan változik Trofikus helyzet Ragadozó kisrákok Ok: ragadozó kisrákok növekedése váltja ki mindkét csoport növekedését: Télen főleg evezőlábú rákok aktívak, de ekkor az egyébként ragadozók herbivorként táplálkoznak Később áttérnek a herbivorok fogyasztására; egyes specialisták pedig csak ebben az időszakban jelennek meg (pl. Cladocera: üvegrák Leptodora kindti) Halak idő

14 A Bodeni-tó pelágikus táplálékláncainak vizsgálata : eutrofizálódás 1980-: re-oligotrofizálódás Utóbbi folyamán 5-8 éven keresztül ~hetenkénti mintavételek a pelágikumból különböző, a táplálékhálózattal kapcsolatos mutatók vizsgálatára (pl. testtömeg méret-eloszlás, stb.) Jelentősége: A klasszikus táplálékláncok mellett a mikrobiális táplálékhálózatokat is figyelembe vette! Szénáramok vizsgálata: 8 különböző kompartimenttel: karnivor kisrákok halak mikrobiális hurok csillósok HNF Rotifera herbivor kisrákok klasszikus tápláléklánc baktériumok fitoplankton

15 A Bodeni-tóban a szezonális szukcesszió során a korábban a PEG modell által figyelembe nem vett csoportok biomasszájának alakulása, továbbá a reaktív foszfor koncentráció változása (Güde,1989)

16 A mikrobiális hurok Táplálkozási hurok fogalma (trofikus hálózatok ea.!) Mikroszervezetek (baktériumok, amőbák, ostorosok, csillósok) szerepe: sokáig nem vették figyelembe Ok: a közelmúltig nehezen kvantifikálható kölcsönhatások tanulmányozása nehéz volt Hogyan ismerték fel a jelentőségét: Pelágikus táplálékláncokban a szén / energia transzfer kvantifikálásánál Fitoplankton által előállított szén nem fedezi a táplálékhálózat magasabb részein levő állatok növekedési kapacitását Később: felismerték, hogy a baktériumok szénszükségletük egy részét a fitoplankton, zooplankton révén és a halak exkrétumaiból fedezik, oldott szerves szén (dissolved organic carbon = DOC ) formájában A baktériumok fogyasztói (pelágikumban): ostorosok, csillósok Őket a zooplankton és halivadékok fogyasztják Tehát a hiányzó szén egy része a mikroszervezeteken keresztül jut vissza az anyagforgalomba!

17 A DOC forrásai: Algák: asszimilátum nagy részét a környezetbe kibocsájtják ( extracellular release ) baktériumok hasznosítják Zooplankton és halak által kibocsájtott anyagok Elhalt élőlények lebontása során Hogyan kerül vissza a táplálékhálózatba? Bodeni-tó: primer produkció több, mint 50%-a a hurkon megy keresztül Csillósok: 14% Rotifera: 7% Herbivor kisrákok: kevesebb

18 1. fitoplankton Domináns: hatékony mineralizáció POM DOM baktériumok oldott szervetlen tápanyagok magasabbrendű élőlények Lehetséges anyagáramlási útvonalak a mikrobiális hurkon keresztül: egysejtűek fitoplankton Domináns: hatékony anyagáramlás a felsőbb trofikus szintek felé 2. POM DOM baktériumok oldott szervetlen tápanyagok magasabbrendű élőlények egysejtűek

19 I. Rövidpálcák biomasszája növekszik II. Heterotróf nanoflagelláták abundanciája nő, alacsony szintre visszaszorítja a bakt. biomasszát, egyidejűleg nőni kezd a nagyméretű baktérium biomassza, de nem ehető HNF számára, így annak abund. csökken III. Csillós abundancia nőni kezd, mert GRB-t képesek fogyasztani Indukált védekezés predáció ellen baktériumoknál: Predáció rezisztens nagy bakt. fonalak, spirális alakok Hosszú evolúció ellenére kevés megoldás, kisebb vagy nagyobb testméretet vesznek fel, mint ami az aktuális predátor számára kedvező, predáció hatékonyságát tudják csökkenteni Nagyon kis méret: < 0,05µm 3, vagy: méretnövelés: fonalak, spirális alakok, aggregátumok Jürgens és Güde (1994) általánosított szukcessziós mintázat baktériumokra és predátoraikra

20 Baktériumok: Eredmény: teljes bakteriális biomassza az időben ~ konstans! De eltérő növekedési formák vannak Bár a fonalas alakok a predációnak ellenállnak, kisebb rel. felületük miatt kevésbé hatékonyak a tápanyagfelvételben tradeoff! (elegendő tápanyag felvétele predáció kockázatának csökkentése) Algák: Szezonális szukcesszió (PEG modellnél) tapasztaltak szerint: nagy herbivor zooplankton (Daphnia!) hiányában: kisméretű, gyorsan szaporodó, ehető algák szaporodnak el Daphnia mellett: predátor-rezisztens formák túlsúlya (fonalak, aggregátumok) Forma-eltolódás miatt a teljes alga biomassza változása nem szembetűnő

21 Emlékeztető: Védekezés lehet: konstitutív (evolúció során az egyedfejlődés alatt megjelenik: tüskés pikó háti úszósugarai) Vagy indukált: Különbségek vannak a predációs nyomásban A zsákmány meghatározott módon képes érzékelni a predátor jelenlétét (időben ) A megváltozott morfológia előnyt jelent a zsákmány számára Költséggel jár Scenedesmus kerekesféreg ágascsápúrák ebihal ezüstkárász

22 Átlagos becsült bakteriális produkció (üres oszlop) és heterotróf ostoros táplálkozási ráta (szürke oszlop) (adatok egy holland tó vizsgálata nyomán) A mikroszervezettek közti interakciók: Heterotróf ostorosok és csillósok: ~ baktériumsejt/egyed naponta Azonban abundancia: HNF> >csillós! HNF gyakorolja a fő predációs nyomást! Bakteriális produkció %-át eltávolítja a vízből Időnként a protozoon predációs nyomás meghaladja a bakteriális produkciót!

23 Csillós egysejtűek tápláléka: Algák, auto- és heterotróf ostorosok, baktériumok Csillós abundancia ostorosokéhoz viszonyítva: kb. 1/20! Bakteriális abundanciára gyakorolt hatás: ostorosokéhoz képest kis jelentőségű!

24 Szárazföldi szervesanyag produkcióból (PS) származó oldott és partikuláris szervesanyag (DOM, POM) áramlása a felszíni és a felszínalatti vizekben a tó felé a nagy produktivitású wetland és litorális területeken keresztül A nettó produktivitás (millió t/ha/év) összehasonlító ábrázolása Stabil izotópos vizsgálat (C13): zooplankton C-tartalom ~50%: szárazföldi eredetű! DOC nagy része feldolgozhatatlan formában, pl. UV degradáció után már megfelelő Eutróf tó: autochton pelágikus produkció > allochton Oligotróf: fordítva

A vízi ökoszisztémák

A vízi ökoszisztémák A vízi ökoszisztémák Az ökoszisztéma Az ökoszisztéma, vagy más néven ökológiai rendszer olyan strukturális és funkcionális rendszer, amelyben a növények, mint szerves anyag termelők, az állatok mint fogyasztók,

Részletesebben

Népesítési szerkezet. Dr. Bokor Zoltán, tudományos munkatárs

Népesítési szerkezet. Dr. Bokor Zoltán, tudományos munkatárs Népesítési szerkezet Dr. Bokor Zoltán, tudományos munkatárs Hal telepítések, népesítés Szabályszerűségek Vizek tulajdonságai Biológia Táplálék láncok, hálózatok Cél Biomanipuláció Termelés Táplálék láncok,

Részletesebben

Az energia áramlása a közösségekben

Az energia áramlása a közösségekben Az energia áramlása a közösségekben minden biológiai entitásnak szüksége van: anyagra energiára kísértés: ugyanúgy kezelni az anyag- és energia körforgást mint szervezetek esetében DE: elvetettük a Clements

Részletesebben

Dekomponálás, detritivoria

Dekomponálás, detritivoria Dekomponálás, detritivoria Def.: azon szervezetek tevékenysége, amelyek elhalt szerves anyag feldarabolását, bontását és a mineralizáció útjára irányítását végzik. Forrásfüggvényük: dr = dt F( R), amelyből

Részletesebben

Az ökoszisztéma Szerkesztette: Vizkievicz András

Az ökoszisztéma Szerkesztette: Vizkievicz András Az ökoszisztéma Szerkesztette: Vizkievicz András Az ökoszisztéma jelentése: ökológiai rendszer. Nem szerveződési szint. Az ökoszisztéma az ökológiai jelenségek értelmezése, vizsgálata céljából, (az ökológiai

Részletesebben

A Föld ökoszisztémája

A Föld ökoszisztémája A Föld ökoszisztémája Az ökoszisztéma Az ökoszisztéma, vagy más néven ökológiai rendszer olyan strukturális és funkcionális rendszer, amelyben a növények, mint szerves anyag termelők, az állatok mint fogyasztók,

Részletesebben

Tápanyagok vízi közösségekben

Tápanyagok vízi közösségekben Tápanyagok vízi közösségekben eltérések a szárazföldiekhez képest: BE: KI: a legtöbb anyag kívülről mosódik be patak, folyó, kifolyásos tó kimosódás nagy tavak és óceánok ülepedés Folyóvizek Hubbard Brook:

Részletesebben

Trofikus kaszkád és sekélytavak alternatív stabil állapotai

Trofikus kaszkád és sekélytavak alternatív stabil állapotai Trofikus kaszkád és sekélytavak alternatív stabil állapotai A vízi életközösségek tulajdonságai és fejlődésének dinamikája nagyban függ a rendelkezésre álló tápanyagkészlettől. A növényi tápanyagok, mint

Részletesebben

Az ökológia rendszer (ökoszisztéma) Ökológia előadás 2014 Kalapos Tibor

Az ökológia rendszer (ökoszisztéma) Ökológia előadás 2014 Kalapos Tibor Az ökológia rendszer (ökoszisztéma) Ökológia előadás 2014 Kalapos Tibor ökológiai rendszer - mi is ez? Az élőlényközösség és élettelen környezete együtt, termodinamikailag nyílt rendszer, komponensei között

Részletesebben

Plankton. Szeszton: mikrohordalék Élő: bioszeszton Holt: abioszeszton. Bioszeszton - lebegő: plankton (euplankton, potamoplankton, tichoplankton)

Plankton. Szeszton: mikrohordalék Élő: bioszeszton Holt: abioszeszton. Bioszeszton - lebegő: plankton (euplankton, potamoplankton, tichoplankton) Vízi életközösségek Vizi élettájak Vizi életközösségek Szeszton: mikrohordalék Élő: bioszeszton Holt: abioszeszton Plankton Bioszeszton - lebegő: plankton (euplankton, potamoplankton, tichoplankton) Bakterioplankton

Részletesebben

BIOLÓGIAI PRODUKCIÓ. Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása

BIOLÓGIAI PRODUKCIÓ. Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása BIOLÓGIAI PRODUKCIÓ Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása az elsődleges v. primer produkció; A fogyasztók és a lebontók

Részletesebben

Milyen hatást gyakorolnak a befolyók a Balaton halfaunájára?

Milyen hatást gyakorolnak a befolyók a Balaton halfaunájára? Milyen hatást gyakorolnak a befolyók a Balaton halfaunájára? Takács Péter, Erős Tibor, Sály Péter, Specziár András, Vitál Zoltán, Dolezsai Anna, Bíró Péter MTA ÖK BLI, 8237, Tihany, Klebelsberg Kuno u.

Részletesebben

Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Környezetés Tájgazdálkodási Intézet, Halgazdálkodási Tanszék 2 Jászkiséri Halas Kft.

Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Környezetés Tájgazdálkodási Intézet, Halgazdálkodási Tanszék 2 Jászkiséri Halas Kft. Halászatfejlesztés 33 - Fisheries & Aquaculture Development (2011) 33:5-18 ISBN:978-963-7120-31-2 HAKI 2011 Hozamcsökkenő energiatorlódások a halastavi ökoszisztémákban Horváth László 1, Béres Beatrix

Részletesebben

A felszíni vizek fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságai, a benne lezajló folyamatok, a víz mint élőhely jellemzése

A felszíni vizek fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságai, a benne lezajló folyamatok, a víz mint élőhely jellemzése A felszíni vizek fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságai, a benne lezajló folyamatok, a víz mint élőhely jellemzése A víz körforgása a Földön ezer km3 % újratermelődési idő óceánok és tengerek 1 380

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens Ember és környezete az idő függvényében Barótfi, 2008 Ember és környezete az idő függvényében Barótfi, 2008 Nooszféra

Részletesebben

Predáció populációdinamikai hatása

Predáció populációdinamikai hatása Predáció populációdinamikai hatása Def.: olyan szervezet, amely a zsákmányát, annak elfogása után, megöli és elfogyasztja. (Ellentétben: herbivor, parazitoid, ahol késleltetett a hatás, de ezekre is a

Részletesebben

A pikoalgák sikeressége vízi ökoszisztémákban a környezeti faktorok tükrében

A pikoalgák sikeressége vízi ökoszisztémákban a környezeti faktorok tükrében A pikoalgák sikeressége vízi ökoszisztémákban a környezeti faktorok tükrében Készítette: Meller Nóra Környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Felföldi Tamás Tanársegéd Bevezetés, a vizsgálat tárgya

Részletesebben

3-4: Tengeri ökoszisztémák sajátosságai.

3-4: Tengeri ökoszisztémák sajátosságai. Tematika: 1-2: Édesvízi ökoszisztémák sajátosságai. 1. A legfontosabb édesvízi limitáló tápanyag, a foszfor forgalma és annak jelentősége Reoligotrofizálódás : Balaton Áramlóvizek: RES (riverine ecosystem

Részletesebben

Az egysejtű eukarióták teste egyetlen sejtből áll, és az az összes működést elvégzi, amely az élet fenntartásához, valamint megújításához, a

Az egysejtű eukarióták teste egyetlen sejtből áll, és az az összes működést elvégzi, amely az élet fenntartásához, valamint megújításához, a Az egysejtű eukarióták teste egyetlen sejtből áll, és az az összes működést elvégzi, amely az élet fenntartásához, valamint megújításához, a szaporodáshoz szükséges. A sejtplazmától hártyával elhatárolt

Részletesebben

SBR-rendszer folyamat-optimalizációja mikroszkópos eleveniszap-vizsgálat segítségével

SBR-rendszer folyamat-optimalizációja mikroszkópos eleveniszap-vizsgálat segítségével 2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem SBR-rendszer folyamat-optimalizációja mikroszkópos eleveniszap-vizsgálat segítségével Bognár Ferenc EMVIR Nonprofit

Részletesebben

Energiaáramlás a közösségekben

Energiaáramlás a közösségekben Energiaáramlás a közösségekben A Napból származó és a vízbe/talajba jutó energia sorsa Lindeman (1942) - energetika (Elton 1927) IBP Biomassza = szervezetek területegységre eső tömege energia (joule/m2)

Részletesebben

Predáció szerepe a közösségszerkezet alakításában

Predáció szerepe a közösségszerkezet alakításában Predáció szerepe a közösségszerkezet alakításában Def.: A populáció méretet és/vagy a fajgazdagságot befolyásoló hatást zavarásnak (diszturbancia) nevezzük A zavarás lehet: predáció/herbivoria/parazitizmus

Részletesebben

Voda a jej okolie - 1. časť

Voda a jej okolie - 1. časť Moderné vzdelávanie pre vedomostnú spoločnosť / Projekt je spolufinancovaný zo zdrojov EÚ Kód ITMS: 26130130051 číslo zmluvy: OPV/24/2011 Metodicko pedagogické centrum Národný projekt VZDELÁVANÍM PEDAGOGICKÝCH

Részletesebben

Az óceánok globális vízgyűjtő területei. Szürkével jelölt területek: nincs kapcsolat óceánnal (endorheikus vízgyűjtő területek)

Az óceánok globális vízgyűjtő területei. Szürkével jelölt területek: nincs kapcsolat óceánnal (endorheikus vízgyűjtő területek) Az óceánok globális vízgyűjtő területei Szürkével jelölt területek: nincs kapcsolat óceánnal (endorheikus vízgyűjtő területek) A vízkörforgalom Ck P k Co P t P v P e L 1 Po L 2 Po: óceáni párolgás, Co:

Részletesebben

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A Debreceni Szennyvíztisztító telep a kommunális szennyvizeken kívül, időszakosan jelentős mennyiségű, ipari eredetű vizet is fogad. A magas szervesanyag koncentrációjú

Részletesebben

Az élőlény és környezete. TK: 100. oldal

Az élőlény és környezete. TK: 100. oldal Az élőlény és környezete TK: 100. oldal Élettelen környezeti tényezők: víziben: fény, hő, nyomás, sókoncentráció, oxigén és szén-dioxid tartalom szárazföldön: napfény, hő, csapadék, levegő összetétel,

Részletesebben

Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) 4. óra A halastavak legfőbb problémái és annak kezelési lehetőségei (EM technológia lehetősége).

Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) 4. óra A halastavak legfőbb problémái és annak kezelési lehetőségei (EM technológia lehetősége). Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) 4. óra A halastavak legfőbb problémái és annak kezelési lehetőségei (EM technológia lehetősége). Bevezetés Hazánk legtöbb horgász- és halastaván jelentős

Részletesebben

Az ivadék termelése/nevelése lehalászása és teleltetése. Dr. Bokor Zoltán, tudományos munkatárs Dr. Horváth László, egyetemi tanár

Az ivadék termelése/nevelése lehalászása és teleltetése. Dr. Bokor Zoltán, tudományos munkatárs Dr. Horváth László, egyetemi tanár Az ivadék termelése/nevelése lehalászása és teleltetése Dr. Bokor Zoltán, tudományos munkatárs Dr. Horváth László, egyetemi tanár A tavi ivadék előnevelés technológiája Keltetőházi lárva előállításra

Részletesebben

ÁLTALÁNOS ÖKOLÓGIA (bb2n1101, aa2n1020) 2014/2015 I. félév

ÁLTALÁNOS ÖKOLÓGIA (bb2n1101, aa2n1020) 2014/2015 I. félév ÁLTALÁNOS ÖKOLÓGIA (bb2n1101, aa2n1020) 2014/2015 I. félév Oktatók Herczeg Gábor ÁRT (egy. adjunktus, D-7. em. 729. szoba, t:8760) Hegyi Gergely ÁRT (egy. adjunktus, D-7. em. 712. szoba, t:8756) Kalapos

Részletesebben

A Hosszúréti-patak tórendszerének ökológiai hatása a vízfolyásra nézve illetve a tó jövőbeni alakulása a XI. kerületben

A Hosszúréti-patak tórendszerének ökológiai hatása a vízfolyásra nézve illetve a tó jövőbeni alakulása a XI. kerületben A Hosszúréti-patak tórendszerének ökológiai hatása a vízfolyásra nézve illetve a tó jövőbeni alakulása a XI. kerületben Lapis Barbara Tisztább Termelés Magyarország Központja Budapest Corvinus Egyetem

Részletesebben

A fitoplankton diverzitásának vizsgálata

A fitoplankton diverzitásának vizsgálata A fitoplankton diverzitásának vizsgálata A projekt célkitűzéseinek megfelelően Intézetünk algológiai kutatócsoportja a fitoplankton biodiverzitását, illetve különböző vízkémiai és fizikai paraméterek diverzitásra

Részletesebben

Táplálékhálózatok. Populációk kölcsönhatása ökológiai hálózatokban. Páros populációs kölcsönhatások jellemzés I.

Táplálékhálózatok. Populációk kölcsönhatása ökológiai hálózatokban. Páros populációs kölcsönhatások jellemzés I. 22..2. Táplálékhálózatok Táplálékhálózattal kapcsolatos alapfogalmak: táplálékhálózat, trofikus szint fogalma. Trofikus kapcsolatok, táplálékhálózatok jellemzői. Klasszikus táplálékhálózatok, fajok és

Részletesebben

Populációs kölcsönhatások. A populációs kölcsönhatások jelentik az egyedek biológiai környezetének élő (biotikus) tényezőit.

Populációs kölcsönhatások. A populációs kölcsönhatások jelentik az egyedek biológiai környezetének élő (biotikus) tényezőit. Populációs kölcsönhatások A populációs kölcsönhatások jelentik az egyedek biológiai környezetének élő (biotikus) tényezőit. A populációk között kialakulhatnak közvetett vagy közvetlen kapcsolatok. Ezek

Részletesebben

OTKA - zárójelentés (2005-2008)

OTKA - zárójelentés (2005-2008) OTKA - zárójelentés (2005-2008) 1. Bevezetés és célkitűzések Az oligotrofizációs folyamatok stabilitása, a külső rehabilitációs beavatkozások eredményessége szempontjából döntő jelentőségű a tápanyagok,

Részletesebben

Ecology of Lake Balaton/ A Balaton ökológiája

Ecology of Lake Balaton/ A Balaton ökológiája Ecology of Lake Balaton/ A Balaton ökológiája MTA ÖK BLI Elektronikus folyóirata 216. 3: 16-26. A FITOPLANKTON SZEZONÁLIS DINAMIKÁJA A BALATONBAN 216-BAN Somogyi Boglárka*, Tugyi Nóra, Vörös Lajos MTA

Részletesebben

Energia. Abiotikus rendszer. élőhelyeken. Magyarországon környezetszennyező az egy főre eső települési hulladék

Energia. Abiotikus rendszer. élőhelyeken. Magyarországon környezetszennyező az egy főre eső települési hulladék MINDENÖSSZEFÜGGMINDENNEL Táplálékhálózatok a városi v élőhelyeken Kölcsönhatások Körforgások Energia felhasználása Abiotikus X abiotikus Hőmérséklet és csapadék= klíma Abiotikus X biotikus Biotikus X abiotikus

Részletesebben

Fák osztályozása: korai: többrétegű korona, jobban kihasználják a fényt virginiai/vörös cédrus (Juniperus virginiana)

Fák osztályozása: korai: többrétegű korona, jobban kihasználják a fényt virginiai/vörös cédrus (Juniperus virginiana) Fák osztályozása: korai: többrétegű korona, jobban kihasználják a fényt virginiai/vörös cédrus (Juniperus virginiana) kései: egyrétegű korona cukorjuhar (Acer saccharum) amerikai bükk (Fagus grandifolia)

Részletesebben

Gyors szelekciós folyamatos. Amikor az evolúció a szemünk előtt zajlik

Gyors szelekciós folyamatos. Amikor az evolúció a szemünk előtt zajlik Gyors szelekciós folyamatos Amikor az evolúció a szemünk előtt zajlik Nyírfaaraszoló (Biston betularia) Ipari melanizmus Egy lokuszos (sötét a domináns) Más fajokban is létezik Nehézfém tolerancia Meddőhányókat

Részletesebben

HALÁLLOMÁNY FELMÉRÉS EREDMÉNYE A VÉSZTŐI MÁGORI HE. KECSKÉSZUGI ÉS TEMETŐSZÉLI HORGÁSZVIZÉN

HALÁLLOMÁNY FELMÉRÉS EREDMÉNYE A VÉSZTŐI MÁGORI HE. KECSKÉSZUGI ÉS TEMETŐSZÉLI HORGÁSZVIZÉN HALÁLLOMÁNY FELMÉRÉS EREDMÉNYE A VÉSZTŐI MÁGORI HE. KECSKÉSZUGI ÉS TEMETŐSZÉLI HORGÁSZVIZÉN A Mágori Horgászegyesület felkérésére 2011. április 9.-én állományfelmérő halászatot végeztünk a Kecskészugi

Részletesebben

Dr. Torma A., egyetemi adjunktus. SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM, Környezetmérnöki Tanszék, Dr. Torma A. Készült: Változtatva: - 1/39

Dr. Torma A., egyetemi adjunktus. SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM, Környezetmérnöki Tanszék, Dr. Torma A. Készült: Változtatva: - 1/39 KÖRNYEZETVÉDELEM 5. Előadás 2011.10.05. Dr. Torma A., egyetemi adjunktus SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM, Környezetmérnöki Tanszék, Dr. Torma A. Készült: 13.09.2008. Változtatva: - 1/39 AZ ÖKOLÓGIA FOGALMA EREDETE

Részletesebben

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Boros Emil Ökológia és természetvédelem: alkalmazott kutatások szerepe a gyakorlatban. FM: 2015. július 8. 1 http://www.hortobagyte.hu

Részletesebben

Biológiai ivóvíz-tisztítási kísérlet a Balatonszéplaki Felszíni Vízműben. XXI. MHT Ifjúsági Napok Mosonmagyaróvár, szeptember

Biológiai ivóvíz-tisztítási kísérlet a Balatonszéplaki Felszíni Vízműben. XXI. MHT Ifjúsági Napok Mosonmagyaróvár, szeptember Biológiai ivóvíz-tisztítási kísérlet a Balatonszéplaki Felszíni Vízműben XXI. MHT Ifjúsági Napok Mosonmagyaróvár, 2014. szeptember 18-19. Pintér Anett Rita Fejlesztési Főmérnökség A kísérletek célja Alap

Részletesebben

Készítette: Szerényi Júlia Eszter

Készítette: Szerényi Júlia Eszter Nem beszélni, kiabálni kellene, hogy az emberek felfogják: a mezőgazdaság óriási válságban van. A mostani gazdálkodás nem természeti törvényeken alapul-végképp nem Istentől eredően ilyen-, azt emberek

Részletesebben

Állóvízi élettájak. epilimnion

Állóvízi élettájak. epilimnion Állóvízi élettájak Profundális régió Litorális régió paralimnolitorális zóna Litorális zóna epilitorális lépcső szupralitorális lépcső eulitorális lépcső infralitorális lépcső litoriprofundális zóna euprofundális

Részletesebben

A BALATON PLANKTONIKUS ÉS ÜLEDÉKLAKÓ ALGAEGYÜTTESEINEK SZEREPE ÉS SZABÁLYOZÓ TÉNYEZŐI

A BALATON PLANKTONIKUS ÉS ÜLEDÉKLAKÓ ALGAEGYÜTTESEINEK SZEREPE ÉS SZABÁLYOZÓ TÉNYEZŐI A BALATON PLANKTONIKUS ÉS ÜLEDÉKLAKÓ ALGAEGYÜTTESEINEK SZEREPE ÉS SZABÁLYOZÓ TÉNYEZŐI Vörös Lajos, Somogyi Boglárka, V.-Balogh Katalin és Németh Balázs MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, Tihany Összefoglalás.

Részletesebben

Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés)

Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) 5. óra Élőlényismeret I. Az alsóbbrendű szervezetek (fito- és zooplankton szervezetek), növényi és állati szervezetek Makroelemek Tápanyagok Mikroelemek

Részletesebben

Alkalmazhatóak-e a kovaalga ökológiai guildek az ökológiai állapot becslésére a Duna esetében?

Alkalmazhatóak-e a kovaalga ökológiai guildek az ökológiai állapot becslésére a Duna esetében? Alkalmazhatóak-e a kovaalga ökológiai guildek az ökológiai állapot becslésére a Duna esetében? Trábert Zsuzsa Kiss K. Tihamér, Tóth Bence, Ács Éva XXXIII. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS Szombathely, 2015. július

Részletesebben

SZERVESANYAG VIZSGÁLATOK A DUNA KÖZÉPSÔ SZAKASZÁN

SZERVESANYAG VIZSGÁLATOK A DUNA KÖZÉPSÔ SZAKASZÁN SZERVESANYAG VIZSGÁLATOK A DUNA KÖZÉPSÔ SZAKASZÁN Tóth Bence 1, Bódis Erika, Kiss Keve Tihamér és Oertel Nándor Kivonat Vízi ökoszisztémákban a partikulált szervesanyag vizsgálata elengedhetetlen az anyagforgalmi

Részletesebben

Populáció A populációk szerkezete

Populáció A populációk szerkezete Populáció A populációk szerkezete Az azonos fajhoz tartozó élőlények egyedei, amelyek adott helyen és időben együtt élnek és egymás között szaporodnak, a faj folytonosságát fenntartó szaporodásközösséget,

Részletesebben

Mélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával

Mélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával 2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával Készítette:

Részletesebben

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Biológia középszint 0612 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 17. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Útmutató a középszintű dolgozatok

Részletesebben

Egy élőhelyen azok a populációk élhetnek egymás mellett, amelyeknek hasonlóak a környezeti igényeik. A populációk elterjedését alapvetően az

Egy élőhelyen azok a populációk élhetnek egymás mellett, amelyeknek hasonlóak a környezeti igényeik. A populációk elterjedését alapvetően az Társulás fogalma Egy adott helyen egy időben létező, együtt élő és összehangoltan működő növény- és állatpopulációk együttese. Az életközösségek többféle növény- és többféle állatpopulációból állnak. A

Részletesebben

Rendszertan. biol_7_rendszertan.notebook. April 23, 2013. Osztályzat: «grade» Tárgy: Biológia Dátum:«date» ápr. 23 12:28. ápr. 23 12:51. ápr.

Rendszertan. biol_7_rendszertan.notebook. April 23, 2013. Osztályzat: «grade» Tárgy: Biológia Dátum:«date» ápr. 23 12:28. ápr. 23 12:51. ápr. Rendszertan Osztályzat: «grade» Tárgy: Biológia Dátum:«date» ápr. 23 12:28 1 A rendszerezés alapegysége: A csoport B halmaz C faj D törzs E osztály F ország ápr. 23 12:51 2 A faj jellemzői: A A faj egyedei

Részletesebben

TestLine - Életjelenségek, mikrovilág Minta feladatsor

TestLine - Életjelenségek, mikrovilág Minta feladatsor Mivel kebelezi be táplálékát az óriás amőba? (1 helyes válasz) 1. 1:14 Normál sejtszáj ostor csilló csalánfonal álláb Mely állítások igazak az ostorosmoszatokra? (4 jó válasz) 2. 1:31 Normál Ősi típusaiktók

Részletesebben

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2015. augusztus

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2015. augusztus Havi elemzés az infláció alakulásáról. augusztus A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló,. évi CXXXIX. tv.). () az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti Bank elsődleges

Részletesebben

1. Egységben az erő! (5p) A következő két szöveg és eddigi tudásod alapján válaszolj a kérdésekre!

1. Egységben az erő! (5p) A következő két szöveg és eddigi tudásod alapján válaszolj a kérdésekre! Megoldás. Egységben az erő! (5p) A következő két szöveg és eddigi tudásod alapján válaszolj a kérdésekre! A mikorrhiza (gomba-gyökér kapcsolat) a növény tápanyagellátásában játszik lényeges szerepet, azon

Részletesebben

az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen Telek Fanni környezetvédelmi előadó

az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen Telek Fanni környezetvédelmi előadó az Északpesti Szennyvíztisztító Telepen Telek Fanni környezetvédelmi előadó Digitális analizátorok és ionszelektív érzékelők Digitális mérések a biológiai rendszerekben: NO 3 N NH 4 N Nitrogén eltávolítás

Részletesebben

SZIKES TAVAINK KÜLÖNLEGES ÉLŐVILÁGA ÉS ÖKOLÓGIAI RENDSZERE

SZIKES TAVAINK KÜLÖNLEGES ÉLŐVILÁGA ÉS ÖKOLÓGIAI RENDSZERE SZIKES TAVAINK KÜLÖNLEGES ÉLŐVILÁGA ÉS ÖKOLÓGIAI RENDSZERE VÖRÖS LAJOS 1 BOROS EMIL 2 V.-BALOGH KATALIN 1 NÉMETH BALÁZS 1 SOMOGYI BOGLÁRKA 1 1 - MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, 2 - MHT Szikes Vízi

Részletesebben

Tápanyagok vízi közösségekben

Tápanyagok vízi közösségekben Tápanyagok vízi közösségekben eltérések a szárazföldiekhez képest: BE: KI: a legtöbb anyag kívülről mosódik be patak, folyó, kifolyásos tó kimosódás nagy tavak és óceánok ülepedés Folyóvizek Hubbard Brook:

Részletesebben

2. Biotranszformáció. 3. Kiválasztás A koncentráció csökkenése, az. A biotranszformáció fıbb mechanizmusai. anyagmennyiség kiválasztása nélkül

2. Biotranszformáció. 3. Kiválasztás A koncentráció csökkenése, az. A biotranszformáció fıbb mechanizmusai. anyagmennyiség kiválasztása nélkül 2. Biotranszformáció 1. Kiválasztást fokozza 2. Az anyagot kevésbé toxikus formába alakítja (detoxifikáció ) 3. Az anyagot toxikusabb formába alakítja (aktiváció, parathion - paraoxon) Szerves anyagok

Részletesebben

2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai

2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai 2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai Történet 1964. üzembe helyezés 1975. húsipari szennyvíz

Részletesebben

Demográfia. Def.: A születés, mortalitás, ki- és bevándorlás kvantifikálása. N jelenleg. = N korábban. + Sz M + Be Ki. A szervezetek típusai: UNITER

Demográfia. Def.: A születés, mortalitás, ki- és bevándorlás kvantifikálása. N jelenleg. = N korábban. + Sz M + Be Ki. A szervezetek típusai: UNITER Demográfia Def.: A születés, mortalitás, ki- és bevándorlás kvantifikálása N jelenleg = N korábban + Sz M + Be Ki A szervezetek típusai: UNITER MODULÁRIS Ramet Genet 1 Élőlények egyedszámának meghatározása:

Részletesebben

Biomassza és produktivitás közti összefüggések

Biomassza és produktivitás közti összefüggések Biomassza és produktivitás közti összefüggések adott NPP-t kisebb biomassza is megtermelhet ha erdőket összehasonlítunk nem-erdei terresztris rendszerekel biomassza kisebb a vízi rendszerekben P : B arányok

Részletesebben

A társadalmi kapcsolatok jellemzői

A társadalmi kapcsolatok jellemzői A társadalmi kapcsolatok jellemzői A győri lakosság kapcsolati tőkekészletének sajátosságai Dr. Csizmadia Zoltán, tanszékvezető egyetemi docens SZE PLI Szociális Tanulmányok Tanszék Zárórendezvény Győr,

Részletesebben

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

3. Ökoszisztéma szolgáltatások 3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat

Részletesebben

Agroökológiai rendszerek biogeokémiai ciklusai és üvegházgáz-kibocsátása

Agroökológiai rendszerek biogeokémiai ciklusai és üvegházgáz-kibocsátása Agroökológiai rendszerek biogeokémiai ciklusai és üvegházgáz-kibocsátása Biogeokémiai ciklusok általános jellemzői: kompartmentek vagy raktárak tartózkodási idő áramok (fluxusok) a kompartmentek között

Részletesebben

Trofikus hálózatok sajátosságai és szabályzása

Trofikus hálózatok sajátosságai és szabályzása Trofikus hálózatok sajátosságai és szabályzása Fogalmak: Táplálkozási (trofikus) hálózat: a populációk közötti fogyasztóforrás kapcsolatok összessége. Folyamat: a mintázatokat keltő akciók sorozata. Mintázat:

Részletesebben

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Biológia középszint 0811 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 11. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Útmutató a középszintű dolgozatok értékeléséhez

Részletesebben

Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) 2. óra Vízi élettájak, a halak élőhelye szerinti felosztás (szinttájak)

Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) 2. óra Vízi élettájak, a halak élőhelye szerinti felosztás (szinttájak) Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) 2. óra Vízi élettájak, a halak élőhelye szerinti felosztás (szinttájak) Vízi élettájak Faciál (vízfelszíni élettáj) Fitál (makrovegetáció borítású vízi

Részletesebben

A projekt rövidítve: NANOSTER A projekt időtartama: 2009. október 2012. december

A projekt rövidítve: NANOSTER A projekt időtartama: 2009. október 2012. december A projekt címe: Egészségre ártalmatlan sterilizáló rendszer kifejlesztése A projekt rövidítve: NANOSTER A projekt időtartama: 2009. október 2012. december A konzorcium vezetője: A konzorcium tagjai: A

Részletesebben

Ipari eredetű nyári túlterhelés a Debreceni Szennyvíztisztító Telepen.

Ipari eredetű nyári túlterhelés a Debreceni Szennyvíztisztító Telepen. Ipari eredetű nyári túlterhelés a Debreceni Szennyvíztisztító Telepen. Bevezetés A csemegekukorica feldolgozásának időszakában a debreceni szennyvíztelepen a korábbi években kezelhetetlen iszapduzzadás

Részletesebben

Membrántechnológiai kihívások a felszíni vizek kezelésében, Lázbércen Molnár Attila Műszaki igazgató

Membrántechnológiai kihívások a felszíni vizek kezelésében, Lázbércen Molnár Attila Műszaki igazgató Membrántechnológiai kihívások a felszíni vizek kezelésében, Lázbércen Molnár Attila Műszaki igazgató 3700 Kazincbarcika, Tardonai u. 1. Levélcím: 3701 Kazincbarcika, Pf. 117. Tel.: (48) 500-000 Telefax:

Részletesebben

Lassan 17 éve Szolnokon élek a Széchenyi lakótelepen, így bőven volt alkalmam kiismerni a lakhelyemhez közeli területeket.

Lassan 17 éve Szolnokon élek a Széchenyi lakótelepen, így bőven volt alkalmam kiismerni a lakhelyemhez közeli területeket. Lassan 17 éve Szolnokon élek a Széchenyi lakótelepen, így bőven volt alkalmam kiismerni a lakhelyemhez közeli területeket. A lakóteleptől északra helyezkedik el a Széchenyi Parkerdő, ami a köztudatban

Részletesebben

Populációk együttesei

Populációk együttesei Populációk együttesei Életközösség (=társulás, biocönózis) meghatározott szerkezetű, alkotó populációk között kapcsolatrendszer Asszociáció (=növénytársulás, fitocönózis) Cönológia (=társulástan) Biocönózisok

Részletesebben

Vízminőség: Trofitás termőképesség Szaprobitás

Vízminőség: Trofitás termőképesség Szaprobitás Vízminőség: Trofitás termőképesség Szaprobitás Halobitás Toxicitás Eutrofizáció Foszfor formák, foszfor forgalom Eutrofizálódás Mesterséges eutrofizálódás Tározók Esettanulmányok hazai vonatkozású legfontosabb

Részletesebben

Az állatok szociális szerveződése, csoport vagy magány?

Az állatok szociális szerveződése, csoport vagy magány? Az állatok szociális szerveződése, csoport vagy magány? Csoport sok egyed együtt, fontosak az egyedek közötti kapcsolatok a csoport szervezettségében fokozatok vannak Az önző egyedeket csoportba kényszerítő

Részletesebben

A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon

A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon (az Európai Parlament és a Tanács 2004/8/EK irányelv 6. cikk (3) bekezdésében

Részletesebben

Biológia 7. évfolyam osztályozó- és javítóvizsga követelményei

Biológia 7. évfolyam osztályozó- és javítóvizsga követelményei Biológia 7. évfolyam osztályozó- és javítóvizsga követelményei 1. Forró éghajlati övezet: növényzeti övei, az övek éghajlata, talaja esőerdő, trópusi lombhullató erdőszerkezete, szavanna, sivatagok jellemzése

Részletesebben

Táplálkozási stratégiák

Táplálkozási stratégiák INPUT (táplálék) Felvétel Hő Anyagcsere-folyamatok Táplálkozási stratégiák Simon Edina Ökológia II. 2012. November 26. Növekedés Tárolás Védelem Károsodások kiküszöbölése Szaporodás OUTPUT (utód) Predátorok

Részletesebben

Szén-dioxid semleges elektromos energia előállítása szerves szennyezőanyagokból mikrobiológiai üzemanyagcellákban

Szén-dioxid semleges elektromos energia előállítása szerves szennyezőanyagokból mikrobiológiai üzemanyagcellákban Szén-dioxid semleges elektromos energia előállítása szerves szennyezőanyagokból mikrobiológiai üzemanyagcellákban Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Alkalmazott

Részletesebben

Életmenet összetevők: Méret -előnyök és hátrányok versengés, predáció, túlélés optimális méret kiszelektálódása

Életmenet összetevők: Méret -előnyök és hátrányok versengés, predáció, túlélés optimális méret kiszelektálódása Életmenet evolúció kérdések: 1. egyedi életmenet tulajdonságok Miért van a sarlósfecskéknek kis fészekaljuk? 2. kapcsolat életmenet-összetevők között arány ivarérett kor és élethossz között: emlősök 1,3;

Részletesebben

1.Gyakorlat. Bodáné Kendrovics Rita főiskolai adjunktus

1.Gyakorlat. Bodáné Kendrovics Rita főiskolai adjunktus Vízminőség-védelem 1.Gyakorlat Vízminősítés, s, vízminv zminőség Bodáné Kendrovics Rita főiskolai adjunktus BMF-RKK KörnyezetmK rnyezetmérnöki Intézet Vízminőség: A víz v z fizikai, kémiai, k biológiai

Részletesebben

VIZI TÁRSULÁSOK nagyon eltérőek, folyóvizekben Plankton Bakterioplankton: baktériumok szennyvizek Fitoplankton algák,

VIZI TÁRSULÁSOK nagyon eltérőek, folyóvizekben Plankton Bakterioplankton: baktériumok szennyvizek Fitoplankton  algák, VIZI TÁRSULÁSOK A vízi biotópok nagyon eltérőek, más miliő a forrás, a folyó, a tó, a mocsár vagy a talajvíz. Sok tekintetben - hőmérséklet, ásványi anyagok, áramlás, hordalék, megvilágítás, ph - mutatkozik

Részletesebben

Vad Csaba Ferenc Környezetbiológia, III. évf. Témavezető: Dr. Ács Éva

Vad Csaba Ferenc Környezetbiológia, III. évf. Témavezető: Dr. Ács Éva Zooplankton (Rotatoria, Crustacea: Cladocera, Copepoda) közösségek tér- és időbeli változásai, valamint vízminőséggel való kapcsolatuk az ócsai Turjánvidék vizeiben Vad Csaba Ferenc Környezetbiológia,

Részletesebben

Globális pénzügyek és a biodiverzitás finanszírozása

Globális pénzügyek és a biodiverzitás finanszírozása Globális pénzügyek és a biodiverzitás finanszírozása Kell-e finanszírozni a biodiverzitást? A biodiverzitást a környezet változásai szabják meg Változások: természetesek+mesterségesek Változások a rugalmasságot

Részletesebben

Tócsarákok (Crustacea: Anostraca) elterjedése. és s trofikus szerepe a KárpK medencei asztatikus szikes tavakban

Tócsarákok (Crustacea: Anostraca) elterjedése. és s trofikus szerepe a KárpK medencei asztatikus szikes tavakban Tócsarákok (Crustacea: Anostraca) elterjedése és s trofikus szerepe a KárpK rpát- medencei asztatikus szikes tavakban Horváth Zsófia ELTE TTK Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék Vörös Lajos MTA Balatoni

Részletesebben

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Tendenciák a segélyezésben Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Mit is vizsgálunk? időszak: 2004-2008/2009 ebben az időszakban történtek lényeges átalakítások ellátások: nem mindegyik támogatás, csak

Részletesebben

Vízkémia Víztípusok és s jellemző alkotórészei Vincze Lászlóné dr. főiskolai docens Vk_7 1. Felszíni vizek A környezeti hatásoknak leginkább kitett víztípus Oldott sótartalom kisebb a talaj és mélységi

Részletesebben

A dunai fitoplankton mennyiségi változása között

A dunai fitoplankton mennyiségi változása között A dunai fitoplankton mennyiségi változása 1979-2012 között Molnár Levente Farkas ELTE-TTK, Környezettudományi Doktori Iskola I. Bevezetés Megkezdtük a közel 40 évnyi fitoplankton adatok adatbázisba rendezését

Részletesebben

A takarmány mikroelem kiegészítésének hatása a barramundi (Lates calcarifer) lárva, illetve ivadék termelési paramétereire és egyöntetűségére

A takarmány mikroelem kiegészítésének hatása a barramundi (Lates calcarifer) lárva, illetve ivadék termelési paramétereire és egyöntetűségére A takarmány mikroelem kiegészítésének hatása a barramundi (Lates calcarifer) lárva, illetve ivadék termelési paramétereire és egyöntetűségére Fehér Milán 1 Baranyai Edina 2 Bársony Péter 1 Juhász Péter

Részletesebben

Jegyzőkönyv Arundo biogáz termelő képességének vizsgálata Biobyte Kft.

Jegyzőkönyv Arundo biogáz termelő képességének vizsgálata Biobyte Kft. Jegyzőkönyv Arundo biogáz termelő képességének vizsgálata Biobyte Kft. 2013.10.25. 2013.11.26. 1 Megrendelő 1. A vizsgálat célja Előzetes egyeztetés alapján az Arundo Cellulóz Farming Kft. megbízásából

Részletesebben

Intenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok

Intenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért Intenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok

Részletesebben

ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN

ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN A Föld atmoszférája kolloid rendszerként fogható fel, melyben szilárd és folyékony részecskék vannak gázfázisú komponensben. Az aeroszolok kolloidális

Részletesebben

EIT-KIC-MÜC ÁRAMTERMELÉS BAKTÉRIUMOKKAL: EREDMÉNYEK, LEHETŐSÉGEK, LIMITÁCIÓK

EIT-KIC-MÜC ÁRAMTERMELÉS BAKTÉRIUMOKKAL: EREDMÉNYEK, LEHETŐSÉGEK, LIMITÁCIÓK EIT-KIC-MÜC ÁRAMTERMELÉS BAKTÉRIUMOKKAL: EREDMÉNYEK, LEHETŐSÉGEK, LIMITÁCIÓK Előadó: Antal Péter Tudományos munkatárs, BAY-BIO Miskolc, 2015.11.25. EIT-KIC-MÜC PROJEKT KERETEIN BELÜL FELADATAINK: MÜC elektród

Részletesebben

A FITOPLANKTON NAPI GYAKORISÁGÚ MONITOROZÁSA A BALATON KESZTHELYI- MEDENCÉJÉBEN ÉS A FITOPLANKTON DINAMIKA MODELLEZÉSE

A FITOPLANKTON NAPI GYAKORISÁGÚ MONITOROZÁSA A BALATON KESZTHELYI- MEDENCÉJÉBEN ÉS A FITOPLANKTON DINAMIKA MODELLEZÉSE A FITOPLANKTON NAPI GYAKORISÁGÚ MONITOROZÁSA A BALATON KESZTHELYI- MEDENCÉJÉBEN ÉS A FITOPLANKTON DINAMIKA MODELLEZÉSE Istvánovics Vera és Honti Márk MTA Vízgazdálkodási Kutatócsoport BME Víziközmű és

Részletesebben

VITUKI VÍZGAZDÁLKODÁSI TUDOMÁNYOS KUTATÓ Rt. WATER RESOURCES RESEARCH CENTRE Plc.

VITUKI VÍZGAZDÁLKODÁSI TUDOMÁNYOS KUTATÓ Rt. WATER RESOURCES RESEARCH CENTRE Plc. VITUKI VÍZGAZDÁLKODÁSI TUDOMÁNYOS KUTATÓ Rt. WATER RESOURCES RESEARCH CENTRE Plc. A 2000/60/EK VKI VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS, A FELSZÍNI VIZEK MINŐSÍTÉSÉVEL ÉS JELLEMZÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK, A FELSZÍNI

Részletesebben

Fogyasztás, beruházás és rövid távú árupiaci egyensúly kétszektoros makromodellekben

Fogyasztás, beruházás és rövid távú árupiaci egyensúly kétszektoros makromodellekben Fogyasztás, beruházás és rövid távú árupiaci egyensúly kétszektoros makromodellekben Fogyasztáselméletek 64.) Bock Gyula [2001]: Makroökonómia ok. TRI-MESTER, Tatabánya. 33. o. 1. 65.) Keynesi abszolút

Részletesebben

szekundér produktivitás: heterotrofikus szervezetek által termelt új biomassza

szekundér produktivitás: heterotrofikus szervezetek által termelt új biomassza Az energia útja/sorsa a közösségekben szekundér produktivitás: heterotrofikus szervezetek által termelt új biomassza ezek (baktériumok, gombák, állatok) nem képesek egyszerű molekulákból a nekik szükséges

Részletesebben

Természetes vizek szennyezettségének vizsgálata

Természetes vizek szennyezettségének vizsgálata A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: Természetes vizeink összetételének vizsgálata, összehasonlítása Vízben oldott szennyezőanyagok kimutatása Vízben oldott ionok kimutatása Eszközszükséglet: Szükséges

Részletesebben

STATISZTIKA. A maradék független a kezelés és blokk hatástól. Maradékok leíró statisztikája. 4. A modell érvényességének ellenőrzése

STATISZTIKA. A maradék független a kezelés és blokk hatástól. Maradékok leíró statisztikája. 4. A modell érvényességének ellenőrzése 4. A modell érvényességének ellenőrzése STATISZTIKA 4. Előadás Variancia-analízis Lineáris modellek 1. Függetlenség 2. Normális eloszlás 3. Azonos varianciák A maradék független a kezelés és blokk hatástól

Részletesebben