Natúrparkok Magyarországon. Magyar Natúrpark Szövetség

Átírás

1 Natúrparkok Magyarországon Magyar Natúrpark Szövetség

2 Natúrparkok Védelem, Képzés, Turizmus, vidékfejlesztés Mi a natúrpark? Natúrpark: az ország jellegzetes természeti, tájképi és kultúrtörténeti értékekben gazdag, a természetben történő aktív kikapcsolódás, felüdülés, gyógyulás, fenntartható turizmus és a természetvédelmi oktatás, nevelés, ismeretterjesztés, továbbá a természetkímélő gazdálkodás megvalósítását szolgáló nagyobb kiterjedésű területe, amely e jogszabályban foglaltaknak megfelelően jön létre. Természeti terület, védett természeti terület, valamint ezen területek meghatározott része tekintetében a miniszter ha annak nemzetközi gyakorlatban kialakult és elfogadott feltételei fennállnak a natúrpark elnevezés használatához hozzájárulhat. (Természetvédelmi törvény, 2004) A natúrpark helyi közösségek által létrehozott tájszintű együttműködés, melynek célja a természeti és kulturális örökség megőrzése, bemutatása és a vidék fejlődését elősegítő hasznosítása. A natúrpark az integratív védelem elvére építve a tájat és a természetet nem a tájban élő embertől, hanem azt vele együtt hasznosítva védi meg! Kedves Olvasó! A sokszínű magyar vidék számtalan jelentős természeti, tájképi és kulturális értékkel rendelkezik. Ezek megőrzése és védelme, valamint fenntartható hasznosítása és bemutatása a vidéki térségek alapvető érdeke, sikeres fejlesztésük feltétele. Európa számos országában sikerrel alkalmazzák a natúrparkok integrált megközelítésű fejlesztési modelljét, mely az esztétikailag és ökológiailag is értékes, természet és ember által együtt formált tájban egymást támogató feladatokként tekint a természetvédelemre és a vidékfejlesztésre. Ennek a modellnek gyakorlati megvalósításában a nyugat-európai natúrparkok több mint 50, a hazaiak éves tapasztalattal rendelkeznek. Kiadványunkkal fel kívánjuk hívni a figyelmet a természeti és kulturális értékek megóvását, bemutatását és hasznosítását egyaránt szem előtt tartó natúrparkok munkájára és eredményeire. A kiadvány egyrészt meghívó a vidék szerelmeseinek: fedezzék fel a hazai tájakat, a natúrparkok rejtett kincseit, természeti és kulturális örökségét. Másrészt azonban javaslat is az útkereső vidéki térségeknek: óvják, mutassák be, és hasznosítsák értékeiket, örökségüket, járjanak ők is a natúrparkok érték- és közösségalapú vidékfejlesztésének útján! Básthy Béla, elnök Magyar Natúrpark Szövetség A natúrparkok főbb tevékenységi területei a négypilléres modell alapján a következők: A magyar natúrparkok legfontosabb jellemzői 1. pillér A természeti és kulturális örökség védelme: a táj gondozása, ápolása, a táj megőrzésre érdemes karakterelemeinek és a tájértékeknek védelme, az élőhelyek, fajok fennmaradását szolgáló tudás és ismeretek alkalmazása. 2. pillér Környezeti nevelés, szemléletformálás: az érintett lakosság és a natúrpark területére érkező látogatók környezeti szemléletének formálása a helyi természeti örökség és a megőrzésükre tett erőfeszítések, a helyi környezeti tudatosság bemutatásán keresztül. Jellemzően összetartozó táji egységet alkotnak, tájképi szempontból harmonikusak, vonzók. Gazdag természeti és kulturális örökséggel rendelkeznek, melyek egy része országos és/ vagy helyi szintű természetvédelmi oltalom alatt áll. A natúrpark területét érintő tevékenységek, fejlesztések tervezése és megvalósítása során a fenntarthatóságot tartják szem előtt, a gazdasági, társadalmi és környezeti szempontok közötti összhangra törekedve úgy, hogy a natúrparkok területén élő lakosság boldogulása biztosítható legyen, illetve a táj élővilágának életfeltételei javuljanak, fennmaradjanak. 3. pillér Turizmus és pihenés: a táj szépségére, harmóniájára, természeti és kulturális adottságaira, sajátos értékeire építő és azt fenntartó turisztikai és rekreációs kínálat megfogalmazása, a gyógyulást és pihenést elősegítő termékfejlesztés, desztináció-építés, turisztikai piacra vitel, közös értékesítés. 4. pillér Vidékfejlesztés: a természeti és kulturális örökségen, valamint táji adottságokon alapuló, a táji értékeket a helyi közösségek bevonásával megőrző, gyarapító fejlesztések támogatása (pl. helyi termékek, piacok, megőrzést, bemutatást támogató infrastruktúra fejlesztése, gazdasági együttműködések). Alkalmasak a táji, természeti és kulturális örökségen alapuló, azokat bemutató és a fenntartásukhoz hozzájáruló turizmusra, rekreációra, s ehhez rendelkeznek a szükséges turisztikai infrastruktúrával, illetve törekszenek annak kialakítására. Létük és tevékenységük a települési önkormányzatok és egyéb helyi, térségi szereplők közötti valós együttműködésen alapul, amit létrehozásuk során hivatalos formában is kinyilvánítanak. Operatív feladataik végrehajtását közösen kialakított és elfogadott célok és stratégia mentén végzik, tevékenységüket, eredményeiket rendszeresen értékelik. A natúrpark képviseletére és az operatív feladatok koordinálására, végrehajtására jogi személyiséggel rendelkező munkaszervezetet hoznak létre. (Forrás: A magyarországi natúrparkok szakmai koncepciója, Vidékfejlesztési Minisztérium, 2013) (Forrás: A magyarországi natúrparkok szakmai koncepciója, Vidékfejlesztési Minisztérium, 2013) 2 3

3 Natúrparkok Védelem, Képzés, Fejlesztés, Pihenés A magyar natúrparkok működése A rendszerváltást követően több helyi kezdeményezés is egy-egy térség természeti értékeinek megóvását és bemutatását jelölte meg céljaként. Az 1991-ben alapított Fertő-Hanság Nemzeti Parkot előkészítő osztrák-magyar vegyes bizottság vetette fel elsőként, hogy a nemzeti parkok mellett osztrák mintára natúrparkok alapítását is érdemes fontolóra venni. Ajánlásként fogalmazódott meg egy osztrákmagyar határon átnyúló natúrpark létrehozása a Kőszegi-hegység területén május 16-án megalakult az osztrák Geschriebenstein Natúrpark, április 17-én pedig a Kőszegihegység települései megalapították az Írottkő Natúrparkot és az Írottkő Natúrparkért Egyesületet. A natúrpark fogalma ekkor még ismeretlen volt hazánkban, a Természetvédelmi törvényben csak a 2004-es módosítással jelent meg. A ma is hatályos jogszabály miniszteri hozzájáruláshoz köti a natúrpark megnevezés használatát. A névhasználatra jogosító miniszteri oklevelet első ízben a Vértesi Natúrparkot létesítő Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány vehette át október 27-én. A törvényi szabályozás ezután további natúrparkok hivatalos elismerésére nyújtott lehetőséget. Táblázat: A természetvédelemért felelős miniszter által elismert natúrparkok Magyarországon (2013. február 28.) (Forrás: Magyarországi natúrparkok szabályozási koncepciója, 2013) Natúrpark Terület (ha) Települések száma Elismerés időpontja Natúrparkot képviselő szervezet neve Vértesi Natúrpark Pro Vértes Közalapítvány Írottkő Natúrpark Írottkő Natúrparkért Egyesület Sokoró-Pannontáj Natúrpark Cserhát Natúrpark Szatmár-Beregi Natúrpark Hét Patak Gyöngye Natúrpark Gerecse Natúrpark Összesen: Sokoró Ökológiai Park Alapítvány Cserhát Natúrpark Közhasznú Alapítvány Szabolcs-Szatmár-Beregi Természetvédelmi Közhasznú Alapítvány Hét Patak Gyöngye Natúrpark Egyesület Által-ér Vízgyűjtő Helyreállítási és Fejlesztési Szövetség A magyar natúrparkok alapítását a természetvédelmi célok mellett vidékfejlesztési, turisztikai és gazdasági szándékok is motiválták. A részletes jogi szabályozás hiánya tág lehetőségeket, ugyanakkor fenntarthatósági kérdőjeleket is teremtett. Az elmúlt 20 évből mintegy 20 natúrparki kezdeményezés ismert, de ezek fele sem szerzett névhasználati jogot. 1. Egy település, Tatabánya két natúrparkhoz (Vértesi Natúrpark és Gerecse Natúrpark) is csatlakozott, ezért valójában a natúrparki települések száma országosan összesen 188. Rimóc fotó: Ispán Dániel A magyar natúrparkok tevékenységüket a négypilléres modell alapján tervezik és végzik, szem előtt tartva a törvényi előírásokat, a helyi adottságokat, valamint az egyes parkok sajátosságait. Mivel a természetvédelem Magyarországon állami feladat, a natúrparkok általában közvetlenül nem kezelnek védett területeket. A natúrparkok képviseleti és munkaszervezetei között egyesületeket, alapítványokat és közalapítványokat is találunk. Közvetlen állami támogatásban jelenleg nem részesülnek. Főbb forrásaik az alapítóik és tagjaik tagdíjbefizetése és működési támogatása, a helyi termékek, szolgáltatások értékesítéséből származó árbevétel, valamint a projektjeikhez elnyert EU-s és hazai pályázati finanszírozás. A pályázati források hozzáférhetősége számos natúrpark működését döntően befolyásolja. Projektjeik a térségi viszonyok, igények szerint nagyon sokfélék. Palettájukon a táj- és természetvédelem, a szemléletformálás, az oktatás és a hálózatépítés, a közösség-, turizmus- és infrastruktúrafejlesztés, a helyi élelmiszerek és kézműves termékek fejlesztése, a foglalkoztatási célú programok vagy a megújuló energiatermelés egyaránt megtalálható. Projektjeiket rendszerint hazai és/vagy nemzetközi partnerségek keretében valósítják meg, jelentős részt vállalnak a határon átnyúló együttműködésekben. Néhány natúrpark munkaszervezete közvetlenül is előállít termékeket, szolgáltatásokat, de jellemzőbb a natúrpark területén működő partnereik termékeinek piacra segítése (pl. natúrboltok). Több natúrpark szerepet vállal saját térségének turisztikai marketingjében, értékesítésében. A natúrparkok számára nagy kihívás az alapító partnerek érdekeltségének, támogató viszonyulásának fenntartása, a natúrpark szellemiségével azonosuló partneri hálózat tartós működtetése. A natúrpark munkáját ugyanis a létrehozott munkaszervezet irányítja, koordinálja, de az lényegében az együttműködő partnerek (önkormányzatok, társadalmi szervezetek, gazdálkodó szervezetek és az érintett lakosság) összehangolt tevékenysége által valósul meg! 4 5

4 Natúrparkok Védelem, Képzés, Fejlesztés, Pihenés A Magyar Natúrpark Szövetség A magyarországi natúrparkok szakmai koncepciója A Magyar Natúrpark Szövetség megalapítását én Füzér várában határozták el. Az Alapszabály első változatát január 16-án Békéscsabán véglegesítették. A jelenleg érvényes Alapszabályt a Szövetség január 25-i Közgyűlése fogadta el. A Szövetségnek jelenleg 13 tagja van, közülük 7 natúrpark rendelkezik névhasználati engedéllyel. Rendes tagok december 31. után kizárólag a miniszteri jóváhagyással rendelkező natúrparkot működtető szervezetek lehetnek. A miniszteri címhasználati engedélyt elnyerő natúrpark kérelmezheti felvételét a Szövetség rendes tagjai közé. A többi szervezet pártoló tag lehet, akárcsak a Szövetség tevékenységét támogató, jogi személyiséggel rendelkező egyéb szervezetek. A döntéshozatalban szavazati joggal kizárólag a rendes tagok vehetnek részt. A Magyar Natúrpark Szövetség kiemelt feladatai: A magyar viszonyokra szabott natúrparki modell kialakítása és elterjesztése. Részvétel a natúrparkokat érintő jogszabályi és fejlesztési környezet alakításában. A magyar natúrparkok közötti érdekegyeztetés, hazai és nemzetközi képviselet: programokban, akciókban, együttműködésekben, hálózatokban. Tagi kapcsolattartás, kommunikáció, közös fellépés, megjelenés és információ. Szakértői háttér szervezése, jelenlét a tudományos vita és a kutatás műhelyeiben. A natúrparki tapasztalatok, jó gyakorlatok gyűjtése és megosztása (környezeti nevelés, aktív és ökoturizmus, természetés környezet- valamint örökségvédelem, fenntartható tájgazdálkodás, helyi gazdaságfejlesztés). Csömötei-hegyi Kilátó, Lukácsháza fotó: Írottkő Natúrpark MNSZ - a Lekvárium előtt Penyigén fotó: Szatmár-Beregi Natúrpark 2013-ban együttműködési megállapodás alapján közös munka indult el a Vidékfejlesztési Minisztérium Környezetügyért Felelős Főosztálya, a Magyar Natúrpark Szövetség, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat és a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet részvételével. Az együttműködés eredményeképpen elkészült a Magyarországi natúrparkok szakmai koncepciója, melyet Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter január 30-án írt alá. A teljes koncepció megtalálható a magyar állami természetvédelem hivatalos honlapján: A négy partner együttműködése éves munkaterv alapján folytatódik. A natúrparkok működési és fejlesztési stratégiájának kidolgozása a as időszak EU-s és nemzeti fejlesztési tervdokumentumainak figyelembevételével a év feladata. A natúrpark koncepció célja, hogy a szakmai és szervezeti-működési keretek korábbinál a természet védelméről szóló évi LIII. törvény vonatkozó jogszabályhelyeihez képest részletesebb meghatározásával elősegítse a hazai natúrpark mozgalom egészséges fejlődését, a natúrparkok természetvédelmemben és vidékfejlesztésben betöltött szerepének erősítését. A natúrpark cím adományozásának néhány szakmai és szervezeti-működési feltétele A natúrparkok területi kiterjedésével és lehatárolásával kapcsolatban a koncepció a következő szakmai feltételeket határozza meg: minimum három települési önkormányzat összefogása szükséges egy natúrpark létrehozásához; a natúrpark minimális területmérete hektár; az érintett települések teljes közigazgatási területe képezze a natúrpark részét; kivételt kizárólag a főváros és a megyei jogú városok képezhetnek. A fentiekkel összhangban a natúrpark címre pályázó területnek: alapvetően természetközeli jellegűnek kell lennie; s ezen területek egy részének hazai és/vagy közösségi természetvédelmi oltalom alatt kell állnia. Fontos, hogy a natúrpark kezdeményezésben részt vevő szervezetek határozott, világos fejlesztési célokat fogalmazzanak meg, amelyek összhangban vannak a nemzeti szintű vidékfejlesztési és természetvédelmi prioritásokkal. A natúrpark létrehozását követő felülvizsgálati eljárások során az e célok megvalósításából 6 7

5 Natúrparkok Védelem, Képzés, Fejlesztés, Pihenés VM-MNSZ megállapodás fotó: MNSZ fakadó eredmények képezik a működés minősítésének az alapját. Az együttműködésben részt vevő települési önkormányzatok és egyéb szervezetek a natúrpark képviseletére és az operatív feladatok koordinálására, végrehajtására hozzanak létre vagy jelöljenek ki egy jogi személyiséggel rendelkező munkaszervezetet, amely alapítvány vagy egyesület formájában működik. A natúrpark cím adományozásának folyamata A natúrpark cím adományozásának folyamata két részből, az egyeztetetési és a felterjesztési szakaszból áll. Az egyeztetési szakaszban a natúrpark munkaszervezete összeállítja a natúrpark megalapozó szakmai háttértanulmányát, amely alátámasztja, hogy az érintett szervezetek által kezdeményezett együttműködés megfelel a natúrparkkal szembeni szakmai és szervezeti-működési elvárásoknak. A megalapozó szakmai háttértanulmány véleményezésére a minisztérium természetvédelemért felelős részlegén kerül sor, a vidékfejlesztésért felelős részleg bevonásával, illetve a működési területével érintett nemzetipark igazgatóság(ok) és a Magyar Natúrpark Szövetség véleményének kikérésével. Az eredményesen zárult egyeztetési szakaszt követően a natúrpark munkaszervezete kérvényben kezdeményezi a natúrparki cím adományozását a természetvédelemért felelős miniszternél, csatolva a szakmai háttértanulmány alapján összeállított felterjesztési dokumentációt. A kérvény pozitív elbírálása esetén a miniszter vagy megbízottja a névhasználati hozzájáruló levelet és oklevelet ünnepélyes keretek között átadja a natúrpark szervezet képviselőjének. A natúrpark cím használata A natúrpark címet kizárólag azok a térségi együttműködéseket képviselő szervezetek használhatják, amelyek rendelkeznek a természetvédelemért felelős miniszter hozzájárulásával, illetve kizárólag a kérelemben nevesített területekre. A névhasználathoz való hozzájárulás határozott időtartam, öt évre szól. A jogosultság felülvizsgálati eljárás alapján hosszabbítható meg. A névhasználati hozzájárulás meghoszszabbításának alapfeltétele, hogy a natúrpark működése legyen összhangban a felterjesztési dokumentációban rögzített alapelvekkel. A névhasználati hozzájárulás visszavonására kerül sor, ha a natúrpark működése nincs öszszhangban a hatályos jogszabályokkal, illetve, ha a natúrparkot hivatalosan képviselő munkaszervezet megszűnik vagy más okból a képviseletre alkalmatlanná válik, és a képviselő szervezet kérdését nem rendezik. A natúrpark koncepció számos normatív szabályozási elemet tartalmaz. Ezek miniszteri rendelet megalkotását teszik szükségessé, amire a törvényi felhatalmazás megteremtését követően kerülhet sor. A koncepció készítői közös elhatározásuk alapján 2014-ben a natúrparkok fejlesztési lehetőségeinek feltárásával folytatják munkájukat. Miniszteri elismeréssel rendelkező magyar natúrparkok ÍROTTKŐ NATÚRPARK Alapításának éve: 1997, Magyarország első natúrparkja. A kihirdetés éve: Területe: 16 településen hektár, lakossága mintegy 21 ezer fő. Települései: Bozsok, Cák, Csepreg, Gyöngyösfalu, Horvátzsidány, Kiszsidány, Kőszeg, Kőszegdoroszló, Kőszegpaty, Kőszegszerdahely, Lukácsháza, Nemescsó, Ólmod, Peresznye, Pusztacsó, Velem. Képviselője és működtetője: Írottkő Natúrparkért Egyesület Kőszeg, Fő tér 2. (Tel./fax: 94/ , ine@t-online.hu). Honlap: Jelmondata/mottója: Határtalan természet, ezeréves kultúra. Előzmények: A natúrpark létrehozásának ötlete már a 80-as években felmerült. Az előkészületeket a Fertő- Hanság Nemzeti Park megalakulása nagyban segítette. Egy magyar-osztrák vegyes bizottság ajánlásai alapján az EU Phare programja keretében először 1996-ban az osztrák Geschriebenstein Natúrpark jött létre, ezt követte egy évvel később az Írottkő Natúrpark. Mindkettő célul tűzte ki a települések természeti és épített környezetének, idegenforgalmának, gazdaságának összehangolt fejlesztését, valamint a környezettudatos oktatás és nevelés elősegítését. Természetföldrajzi, természeti és táji jellemzők: Az Írottkő Natúrpark a Nyugat-dunántúli régióban, Vas megye északnyugati részén fekszik. Nevét a Dunántúl legmagasabb pontjáról, a magyar-osztrák határon található 882 méter magas Írottkő hegycsúcsról kapta. A Kőszegi-hegység előterében m magas dombok szegélyezik a területet, melynek vízgyűjtője a Gyöngyöspatak. A Keleti-Alpok tömbjéhez tartozó hegység m közötti főgerincéről meredek falú Írottkő fotó: Írottkő Natúrpark völgyek futnak le a Gyöngyös patak völgyének m magasságú síkjára. Jelentősebb patakjai a Hármas-patak, a Szerdahelyi-patak és az Arany-patak. A natúrpark részét képezi a Kőszegi Tájvédelmi Körzet ha-os teljes területe. A natúrpark területének 50 %-a természeti terület, 25 %-a Natura 2000 terület (4.945 ha). Utóbbi nagy átfedést mutat a védett természeti területekkel. Különleges szépségű geológiai képződmény a Széleskő, az Asztalkő és a Kalaposkő, melyek korábbi térszínek emlékét őrzik az erdő borította gerinceken. Természetes állóvíz nincs a területen, de a natúrpark vizekben gazdag. A hegység kőzetei rossz vízviszszatartó képességűek, ezért közel 40 forrás fakad, ebből 16 a foglalt forrás. Több kisebb mesterséges tava mellett 2010-ben épült meg a 25 ha vízfelületű Lukácsházi víztározó. A hegység erdőtársulásai közül legjellemzőbb a m magasságban előforduló nyugat-dunántúli (gesztenyés) gyertyános-tölgyes, de hegyvidéki bükkösöket is találunk. Uralkodó fafaja a kocsánytalan tölgy. Több országos és helyi jelentőségű védett természeti terület található a natúrpark területén. 8 9

6 írottkő natúrpark Kulturális és társadalmi jellemzői Az Írottkő Natúrpark területe a neolitikum óta lakott táj. A velemi Szent Vid-hegyen feltárt réz-, bronzmajd vaskori város és az itt talált aranydiadém világszerte ismert régészeti leletek. Az itt megtelepedett népek történetét meséli el a Kultúrák hegye tanösvény. A rómaiak emlékét őrzi a valaha Savariát ellátó vízvezeték, vagy a Pogány-hegyen talált Bacchus szoborfej. A vidéket napjainkban magyarok mellett németek és a 16. században betelepült horvátok utódai is lakják. Központja Kőszeg, 1328 óta királyi város. Felső várának romjai helyén kilátó áll, középkori eredetű, fallal kerített belvárosa és alsó vára ma is ép. Műemléki és múzeumi kincsei mellett gazdag polgári hagyományairól is ismert. A térség másik városa Csepreg, mezőváros a Répce-mentén, 1950-ig járási székhely volt. Ma a teljes natúrpark a Kőszegi Járáshoz tartozik. A városok erős iparos, polgári tradíciói mellett meghatározó a falvak földműves, szőlő- és gyümölcstermelő hagyománya is. Különösen élő a horvát és német Hétforrás fotó: Írottkő Natúrpark nemzetiségű falvak öröksége (nyelv, zene, tánc, szokások). Az erős kulturális és oktatási intézmények kifelé is vonzerőt jelentenek, ugyanakkor kevés a munkahely, a lakosság többsége a natúrpark területén kívül talál csak munkát. Az Írottkő Natúrpark jelene és eredményei A natúrpark feladata a természeti és kulturális örökség védelme, a helyi-egyedi értékek felkutatása, megőrzése, bemutatása, kiállítóhelyek létrehozása, a fejlesztések összehangolása. A természetvédelem terén szorosan együttműködik a Szombathelyi Erdészeti Zrt, valamint az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság munkatársaival. A kulturális örökség terén a települési önkormányzatok és a helyi civil szervezetek komoly partnerei a munkának. Említést érdemlő sikereink: A natúrpark megalakulása óta 13 km hosszú kerékpárút és több tanösvény került kialakításra, új túraútvonalak jöttek létre. Kiadványok, információs anyagok jelentek meg a natúrpark turisztikai, természeti értékeiről, látnivalóiról, programjairól. Az Írottkő Natúrparkért Egyesület Tourinform irodát működtet, kulturális programokat, egyesületi rendezvényeket szervez. Az egyesület munkatársai és aktivistái környezeti nevelési programokat, társadalmi akciókat kezdeményeznek, koordinálnak. Az egyesület natúrbolt üzemeltetésével segíti a helyi termék előállítók piacra jutását ben az Írottkő Natúrpark elnyerte Magyarország legjobban fejlődő ökoturisztikai térsége kitüntetést, így jogosult az European Destination of ExcelleNce (Kiváló Európai Úti Cél) cím használatára. Az Írottkő Natúrpark célja és jövőképe Az Írottkő Natúrpark jövőképe a természetvédelem, a vidékfejlesztési kooperáció - az érintett települések természeti és épített környezetének, gazdaságának összehangolt fejlesztése -, környezeti nevelés/szemléletformálás, valamint a turizmus/ökoturizmus folyamatos fejlesztése mentén fogalmazódik meg. Ezen belül kiemelendő az Írottkő Natúrparkra vonatkozó elképzelések és fejlesztések kidolgozása, tervezése, együttműködés a megvalósításban és a működtetésben, Velemi Szent Vid kápolna fotó: Írottkő Natúrpark a természeti és épített környezet, idegenforgalom, gazdaság összehangolt fejlesztése, a környezeti nevelés és gyakorlati természetvédelem a natúrpark területén, az ausztriai Geschriebenstein Natúrparkkal való folyamatos és szoros kapcsolattartás, a fejlesztés és működtetés összehangolása, hosszú távon pedig a két szomszédos natúrpark egyesítése, a térségben gazdasági növekedés, egészséges és fenntartható fejlődés generálása. Az Írottkő Natúrpark főbb turisztikai célpontjai: Az Írottkő Natúrpark szemet gyönyörködtető tája: a Kőszegi-hegység vonulata és magaslatai, tisztavizű forrásai; a Kőszeghegyalja megművelt dombjain, a Gyöngyös-völgy és a csepregi Répce-sík lankáin fekvő szőlőhegyek és gyümölcsösök, a völgyekben megbújó települések. Vonzó bemutató és kirándulóhelyek: Kőszeg vára, belvárosa és múzeumai, a Bechtold István Természetvédelmi Látogatóközpont, az Írottő-kilátó, a Kálvária-hegy, a Hétforrás, az Óház-kilátó, a Szent Vid kápolna, a Cáki pincesor, a Velemi vízimalom, a Velemi alkotóház, a bozsoki Sibrik-kastély, a peresznyei kastélypark, a horvátzsidányi Péruska-kápolna. A térség a túrázás, a kerékpározás, a lovaglás, de a horgászat szerelmeseinek is vonzó úti cél

7 írottkő natúrpark Helyi termékek 2005-ben a térség helyi termékekeinek bemutatóhelyeként a kőszegi Jurisics-várban jött létre a Natúrbolt. A kiváló kőszegi - főként vörös - borok mellett megtalálható itt a hegyaljai repce- és gesztenyeméz, a mézeskalács, vagy a lukácsházi lekvárok és szörpök. A bolt kézműves ajándéktárgyakat, kerámiákat és fazekas munkákat, textilkülönlegességeket, szalma- és csuhéfonásokat, terménybábokat, szárazvirág és fűszerdekorációkat, fafaragásokat és gyöngyfűzéseket, sőt egyedi ruhákat is bemutat és árul. A térség jellemző terményei a szelídgesztenye, az alma, az aszalt gyümölcsök és a bor. Főbb programok Ha hétvége, akkor Natúrpark vezetett gyalogos és kerékpártúrák, helytörténeti séták a natúrparkban és településein egész éven át, Szőlő Jövésnek Könyve ünnepségsorozat Kőszegen (április), Nyitott Pincék a csepregi, csömötei és a pogányi szőlőhegyen (május-június), Miénk itt a rét! Madarak és fák napja a kőszegi Alsó-réten, EDEN-ből EDEN-be ökoturisztikai nyílt nap Kőszegen (május közepe), Kalapos napok Bozsokon (június), Hétforrás Piknik a Kőszegi-hegységben (július vége), Írottkő Vándorlás nemzetközi túrahétvége (szeptember), Kőszegi, Csepregi, Bozsoki, Lukácsházi Szüret (szeptember), Velemi Gesztenyeünnep (október), Natúrpark ízei Orsolya napi vásár és gasztronómiai fesztivál Kőszegen (október vége), Advent a Natúrparkban és Kőszegi Advent. Tudja-e, hogy Kőszegen 1740 óta Szent György napján berajzolják a szőlőhajtásokat a Szőlő Jövésnek Könyvébe? (Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére felvéve: 2013) hazánkban Chernel István szervezte az első Madarak és Fák Napját 1902-ben Kőszegen? Herman Ottó ben fényirdai műtelepet (fényképész műhely) üzemeltetett Kőszegen? a Szentkoronát 1945-ben Velemben és Kőszegen őrizték nyugatra menekítése előtt? a natúrparkot öt kiemelt turista- és zarándokút érinti (Országos Kéktúra, alpannonia, Vasfüggöny turistaút, Szent Márton Út, Mária Út)? hogy Kőszegen az évi török ostrom emlékére 11 órakor is harangoznak? Kőszeg a Hősök tornyával fotó: Írottkő Natúrpark VÉRTESI NATÚRPARK A kihirdetés éve: Területe: 17 településen ha, lakossága meghaladja a 130 ezer főt. Települései: Bodmér, Bokod, Csákberény, Csákvár, Csókakő, Gánt, Mór, Oroszlány, Pátka, Pusztavám, Szár, Szárliget, Tatabánya, Várgesztes, Vértesboglár, Vértessomló, Zámoly Képviselője és működtetője: Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány 8083 Csákvár, Kenderesi u. Honlapja: Jelmondata: Vértesi Natúrpark egy cseppnyi Magyarország Előzmények október 27-én vehették át Magyarország első hivatalosan kihirdetett natúrparkjának települései és a Pro Vértes Közalapítvány a Vértesi Natúrpark cím adományozó okiratát dr. Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi minisztertől. A Vértes térségének települési önkormányzatai a Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány kezdeményezésére a társadalmi összefogásban ismerték fel a hosszú távon fenntartható, természeti és kulturális értékeken alapuló fejlesztés lehetőségét. Az ezzel összhangban álló első szándéknyilatkozatot ban írták alá, melynek alapján Magyarország legnagyobb helyi védettségű természetvédelmi területét hozták létre a Vértesi Tájvédelmi Körzet kiegészítéseként, Észak-Vértesi Természetvédelmi Terület néven. Ez lett később az egész Vértesre és Zámolyimedencére kiterjedő, valamennyi önkormányzatot és nagyobb földtulajdonost, kezelőt egyesítő együttműködés alapja, a Vértesi Natúrpark csírája. A 18 éves múltra visszatekintő összehangolt önkormányzati és civil tevékenység, azóta is példaértékűen működik. Ezen területek természetvédelmi kezelését már a kezdetektől a Pro Vértes Közalapítvány látja el, és egyúttal biztosítja a felmerülő közigazgatási feladatokhoz szükséges szakmai hátteret is. Természetföldrajzi, természeti és táji jellemzői A Vértesi Natúrpark a Dunántúli-középhegységben található, magában foglalja szinte az Fotó: Pro Vértes egész Vértest és a Zámolyi-medence nagy részét. Északról a Vértes északi fele, északkeletről a Tatai árok, keletről a Vértesalja, délről a Zámolyi-medence déli határa, délnyugatról és nyugatról a Vértesalja és a Móri árok határolja. Területének 69%-a valamilyen természetvédelmi védettség alatt áll. Lába előtt a Kisalföld és az Alföld találkozik, szervesen hozzátartozva, tájképi szépségét növelve, élővilágát gazdagítva. Dél, délkelet felé meredek sziklaletörésekkel ereszkedik a Mezőföld lösz borította síkságába. E sík alföldi jellegű tájon a gazdag lejtősztyep és lösz, valamint az egykori jégkorszaki tó helyén kialakult, váltakozó vízjárású pusztai élőhelyek váltogatják egymást. Északnyugat felől már a Kisalföld homoktakarója kúszik fel az enyhén emelkedő hegyoldalakon. Mindezek eredményeként a Vértesben a szubmediterrán és atlantimediterrán hatásokat tükröző középhegységi dolomitflórát, faunát a két alföldi táj (Kisalföld, Mezőföld) növény és állatvilága teszi még változatosabbá. A Vértes hegység ebből az alföldi tájból emelkedik ki, mint egy sziget. A mély völgyekkel, éles gerincekkel tagolt déli Vértesben változatos, szubmediterrán növényekben különösen gazdag erdős-sztyep vegetáció díszlik. A domborzati és talajviszonyoktól függően nyílt dolomit sziklagyepek, sziklafüves lejtősztyepek, karsztbokorerdők, mészkedvelő tölgyesek váltják egymást

8 Vértesi natúrpark A Vértes területén élők az irtásföldeken folytatott földművelés mellett erdei munkával, házi faiparral, bányászattal, mész-és szénégetéssel foglalkoztak. Az állattartást az erdei legeltetés, a makkoltatás, a sziklás, kopár juhlegelők hasznosítása jellemezte. Ezenkívül a Vértes összes települése szőlőtermő község. Önálló minőségi borvidékeink közé a móri borvidék küzdötte fel magát a századfordulón. Geszner-ház, a Vértesi Natúrpark látógatóközpontja fotó: Pro Vértes Kulturális és társadalmi jellemzői A Vértes környéki táj erdeivel, napsütötte tisztásaival, vizes élőhelyeivel, mocsaraival és viszonylag kiegyenlített éghajlatával igen kedvező életlehetőséget biztosított az ember számára is ban a Báraczházi-barlangban folytatott kutatások során bizonyították, hogy már 50 ezer évvel ezelőtt élt ember ezen a területen. Sőt a közeli Vértesszőlősön 1965-ben Vértes László megtalálta hazánk legrégebbi, mintegy 350 ezer éves emberi maradvány leleteit (Samu, a vértesszőlősi előember). A neolitikus forradalom idején a korábbi vadászó-halászó-gyűjtögető népesség az élelemgyűjtögető életformáról áttért az élelemtermelésre. Kialakultak a földművelésnek és az állattenyésztésnek a korai formái is, és létrejöttek az állandó települések. Nagy változást jelentett a rómaiak megjelenése, akik elfoglalták az egész Pannóniát. A feliratos kőemlékek alapján bizonyos, hogy a II. században már virágzó városok voltak a Dunántúlon. A Honfoglalás után a Vértes térségének nagy része a Szabolcstól származó Csák család birtoka lett, ahol felépítették saját várukat, Csákvárt. A várak közül néhány lényegében nem is vár, inkább csak torony volt. Ilyen például Csókakő vára, Gesztes vagy a Gerencsérvár. A Vértes török kori életéről alig van forrás. Népessége a török hódoltság idején elpusztult vagy elmenekült. A XVIII. században a népesség pótlására nagy létszámban költöztek a Vértes területére telepesek, a magyarokon kívül németek és szlovákok is. A Vértesi Natúrpark jelene és eredményei A Pro Vértes Közalapítvány és a két megyét érintő Vértesi Natúrpark 17 önkormányzata mellett a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Vértesi Erdő Zrt. is nagy szerepet vállalt a természeti, kultúrtörténeti, történelmi adottságainkra, értékeinkre alapozott térségfejlesztésben. Ennek eredményeként 2000-ben megnyitott Csákváron, a Geszner-házban a Vértes élővilágát bemutató kiállítás ben pedig a Gesznerház lett a Vértesi Natúrpark Látogatóközpontja, mely a térség legismertebb turisztikai érdekességévé nőtte ki magát. A közalapítvány időközben kijelölte a natúrpark területi határvonalait, kihelyezte a natúrparki információs táblákat, kialakította a 150 km hosszú lovastúra útvonalat ban beindította és azóta üzemelteti a Vértesi Natúrpark honlapot, ahol minden natúrparki szolgáltató (szálláshely, vendéglátóhely) és program szerepel óta működteti a Boglártanya Erdei Iskolát, helyi oktatási szintű rendezvényeket segít, az országos Madarak és Fák Napi vetélkedősorozatot rendezi. Működteti a helyi védett területeket, természetgazdálkodási, kutatási és monitoring tevékenységet végez, valamint a natúrparki településekkel összefogva számos rendezvényt szervez és bonyolít le, közben nagy hangsúlyt fektetve a nyilvánosságra. A Vértesi Natúrpark igen gazdag turisztikai információs anyaggal rendelkezik. Kiadványai magas színvonalon mutatják be a térség természeti és kulturális értékeit, természetismereti tanösvényeit, állat-és növényvilágát, programjait, ételeit és szokásait. (65 féle leporelló, Vértesi Natúrpark turista térkép, tanösvény füzetek, szórólapok, stb.). Legelő szürkemarhák fotó: Pro Vértes A Vértesi Natúrpark céljai és jövőképe Magyarország első hivatalos natúrparkjának a létrehozása lehetőséget biztosított ahhoz, hogy a natúrparki települések, a megyei önkormányzatok és a civil szervezetek összefogva valósítsák meg terveiket. A Vértesi Natúrpark célja a terület természeti és a kultúrtörténeti értékeinek hosszú távú megőrzése és védelme, a természetvédelem és az idegenforgalom koordinációján alapuló együttműködés és összehangolt térségfejlesztés megvalósítása. A Natúrpark a különböző társadalmi szereplők érdekeit szolgálva erősíti a lakosság és természetvédelem közötti kapcsolatrendszert. Az irányított, szervezett turizmussal elősegíthető a természetiés kultúrtörténeti értékek védelme, s emellett a vidéki életminőség javulását, s ezáltal a lakosság helyben maradását is eredményezi. Jövőbeli tervek között szerepel egy egységes natúrparki iskolahálózat létrehozása, a települési és natúrparki monográfiák megjelentetése és végül egy natúrparki védjegy kialakítása. A Vértesi Natúrpark főbb turisztikai célpontjai Évről-évre egyre nagyobb igény mutatkozik a zöld turizmus iránt. Napraforgós falusi szálláshelyeinken (Dohányos-ház Pusztai Fogadó, Fogadó az Öreg présház), panzióinkban (Malomerdő Panzió, Hétkúti Wellness Hotel) ismerkedhetnek meg az idelátogatók a vidéki lakosok vendégszeretetével. A helyi gasztronómiai szokások bemutatása mellett, speciális ételekkel, különleges borokkal és pálinkákkal várják a kulináris élvezetek kedvelőit. A natúrparki települések életében központi szerepet kap a falusi életmód gyakorlása, a helyi portékák készítése. Egyre népszerűbbek a helyben termelt és előállított termékek (zámolyi kenyér, csákberényi sajtok, mézek, szörpök, Csíkvarsai Csípős Csodafalat szürkemarha szalámi, mangalica sonka és szalonna, kézműves termékek, stb.) Az aktív pihenésre vágyók is megtalálják a szabadidő eltöltésének legjobb módjait. A Vértes erdeit bebarangolhatjuk lóháton, kerékpárral vagy tanösvényeinken gyalogosan. A legnépszerűbb programok közé azonban a pusztabuszos kirándulásainkat sorolhatjuk, ahol Pusztai Állatparkunkban az ősi háziállatokat és a pusztai élővilágot egyaránt megfigyelheti az idelátogató. A Boglártanya Erdei Iskolánkban természetismereti és erdei iskolás foglalkozások, gyalogtúrák és kerékpáros kirándulások, madárgyűrűzés, fazekas foglalkozások és vadászati bemutatók színesítik az óvodások és iskolások mindennapjait. Kulturális programjaink (Hosszú téli esték a Geszner-házban előadássorozat, Zenés Nyári Esték a Geszner-házban koncertsorozat), hagyományőrző (Mihály-napi Lovas-és Pásztortalálkozó, Fazekas Nap Csókakői Várjátékok, Csákberényi Rétes fesztivál, Csákberényi Betyárnapok) és nemzetiségi rendezvényeink (Sváb bálok, Vértessomlói Tojásgurítás, Pünkösdi Májfa állítás) pedig felpezsdítik 14 15

9 Vértesi Natúrpark Fotó: Pro Vértes a natúrpark kulturális életét és erősítik a települések közötti összefogást. Helyi termékek Bokodi csipke, a Móri és a Csákberényi borok, valamint az Orondpusztai sajtok (Csákberény), Csákvári fazekas termékek, Szári Méhes Mézes szörp, Zámolyi Házi világos és barna sör, Csíkvarsai Csípős Csodafalat szürkemarha és bivaly szalámi és kolbász, Tájjellegű ételek: csákvári mustáros-tejfölös szelet tésztával, szürkemarha pörkölt, tarkedli, borleves, zebrakuglóf, kecskepörkölt, csókakői kolbászos leves, paprikás csirkeleves (Mór), töki pompos (Zámoly), kvircedli (Mór). Főbb programok Burgonyafesztivál (Bokod), Csákberényi bornapok, betyárnapok, Gánti Lovasnap, Hagyományos Mihály-napi Lovas-és Pásztortalálkozó (Csákvár), Csókakői Várjátékok, Móri Bornapok, Szent György Heti Vigasságok (Mór), Várgesztesi Lovagi Játékok, Tojásgurító Verseny (Vértessomló). Tudja-e, hogy Csákvár június 17-augusztus 20-ig miniszterelnököt adott az országnak Esterházy Móric személyében? a Háry János című daljátékot június 16-án a Magyar Rádió- fennállása óta és a BBC először vidékről (Csákvárról) egyenes adásban közvetített? a Vértesben található a keleti gyertyán egyetlen érintetlen állapotú társulása? csak a Csíkvarsai-réten (Csákváron) fordul elő egy endimikus, ritka hazai egyenesszárnyú, a magyar tarsza? a Vértes leghíresebb ízeltlábúja, az öves százlábú csak itt található meg Magyarországon? (Scolopendra cingulata)? Vérteskozmáról 1745-ből ismerjük a burgonya magyarországi előfordulásának egyik legkorábbi említését? Zámoly szülöttje Csoóri Sándor kétszeres Kossuth díjas magyar költő, prózaíró? Csákvár szülöttje volt Tersztyánszky Ödön vitéz, kard- és tőrvívó, honvéd ezredes; kétszeres olimpiai bajnok, olimpiai ezüst- és bronz-, illetve Európa-bajnoki ezüstérmes, tizenháromszoros magyar bajnok? Csákvár szülöttje volt Libényi János szabósegéd, aki merényletet kísérelt meg Ferenc József császár ellen? Magyarországon csak a Vértesben és a Bakonyban él egy atlanti-mediterrán tájakon elterjedt örökzöld félcserje, a babérboroszlán? Vörösmarty Mihály Szép Ilonka című költeménye a Vértesben játszódik? PANNONTÁJ-SOKORÓ NATÚRPARK A kihirdetés éve: Területe: 29 településen hektár Települései: Bakonygyirót, Bakonyszentlászló, Bakonytamási, Écs, Felpéc, Fenyőfő, Gic, Győrasszonyfa, Győrság, Győrújbarát, Győrszemere, Kajárpéc, Koroncó, Lázi, Nagydém, Nyalka, Nyúl, Pannonhalma, Pázmándfalu, Pér, Ravazd, Románd, Sikátor, Sokorópátka, Táp, Tápszentmiklós, Tényő, Töltéstava, Veszprémvarsány Képviselője és működtetője: Sokoró Ökológiai Park Alapítvány Győrűjbarát, BM köz 1. (Tel/fax: 96/ , 96/ , naturzona@naturzona.hu). Honlap: Jelmondata/mottója: Teremtés megőrzés Felelős fejlődés. Előzmények A Pannontáj-Sokoró Natúrpark létesítésének gondolata 1993-ra vezethető vissza. A Sokoró Alapítvány a térségi önkormányzatokkal ekkor fejlesztette ki azt a fenntartható vidékfejlesztési programot, amely ma is a munka alapját képzi. Az eltelt évek során jó kapcsolat alakult ki a térségi önkormányzatok, vállalkozók, kézműves mesterek és civil szervezetek között. Közreműködésükkel több, a térségi gazdákat, vállalkozókat segítő szervezet alakult, mint például a Pannonhalma Sokoróaljai Borút Egyesület. A Pannontáj Sokoró Natúrparkot 29 település hozta létre. A terület a sokorói - dombvidéket és a Bakonyalja vidéket részben fedi le. A natúrpark megalakításával célunk egy fenntartható kistérség-fejlesztési program megvalósítása. A dombvidék északi részén található Győr városa. Az utak a dombok közötti völgyekben haladnak. Környezeti szempontból nagy előnye a térségnek hogy keresztirányban nem szelik át utak a dombvidéket. Hátrány, hogy a dombvidék és a Bakonyalja települései 4 statisztikai kistérséghez tartoznak (Győr, Tét, Pannonhalma, Pápa). A Natúrpark megalakításával a települések egy önkéntes együttműködést valósítanak meg a Pannonhalmi főapátság fotó: Pannontál-Sokoró Natúrpark tájegység természeti értékeinek megőrzésére. A dombvidékből következően a fejlesztési programok a domboldalak fenntartható használatára fókuszálnak. Olyan tájhasznosítást kell megvalósítani, amely a talajeróziót csökkenti, hiszen az erózió a legveszélyesebb térségi természeti erőforrást csökkentő folyamat. A tájhasznosítási fenntarthatósági szempontoknak legmegfelelőbb a gyógynövény -, gyümölcs- és szőlőtermesztés. Természetföldrajzi jellemzők A Bakony északnyugati előtere és a Győri-medence süllyedéke közt húzódó, három, egymással párhuzamos dombvonulatból álló Sokoró-Pannonhalmi dombvidék a Dunántúl északi részén, a Kisalföld közepén helyezkedik el. Élesen elkülönül a szomszédos tájtól, a térszín kb. 150 méterrel magasabb a környéknél. A Kisalföldből szigetszerűen emelkedik ki, mindenfelől alacsony hordalékkúp-síkságok keretezik. Ezen okokból kifolyólag a térség önálló egységként vizsgálható, sajátos mikroklímával, talajtani és élővilági adottságokkal rendelkezik. A Sokoró-dombság három hosszanti völgyek (Győrszentmártoni és Tényői) által tagolt, északnyugat-délkelet irányú dombvonulatból (Pan

10 PANNONTÁJ-SOKORÓ NATÚRPARK Fotó: Pannontáj-Sokoró Natúrpark Fotó: Pannontál-Sokoró Natúrpark nonhalmi, Csanaki, Tényői) áll. Ezek jórészt felsőpliocén eredetű, kavicsos-homokos folyóvízi összletekkel, szoliflukciós lejtőüledékkel és homokos lösszel borított pannon üledékből (agyag, agyagmárga, homok, homokkő) épülnek fel. Maguk a dombvonulatok is három részre tagolhatók. Legalul, a két völgyben a dombvonulatokat elválasztó allúviumok találhatók. Ezt követi egy eróziónak erősen kitett lépcsős felszín, majd legfelül kiemelt dombhátakat, tanúhegyeket találunk. A gerincek átlagos magassága 250 és 300 m közötti. Az egész dombcsoportra jellemző, hogy délről északra emelkedik. Legmagasabb pontja északon az Árpádkúti rész (314 m), de nem sokkal alacsonyabb a Macskalika tető (285 m), vagy a Pálosok elpusztult zárdájának emlékeit őrző Harangozóhegy (264 m). Az Illak legmagasabb pontja a Szent Imre-hegy (254 m), tőle nem messze magasodik a Bencés Főapátságnak helyt adó pannonhalmi hármas magaslat (280 m). A Sokoró természetes növénytakaróját mezofil és melegkedvelő tölgyesek mellett homokpuszták (Festucetum vaginatae) és pusztagyepek (Festucion sulcatae) alkotják. (Marossi et al. 1990) Foltokban több olyan gyepmaradvány is fellelhető, amelyek az eredeti mozaikos erdőssztyepp-növényzetről tanúskodnak. Ezekben olyan fajok fordulnak elő, mint az aranyfürt (Aster linosyris), a pongyola harangvirág (Campanula sibirica), vagy a védett apró nőszirom (Iris pumila), a borzas len (Linum hirsutum subsp. glabrescens), a csajkavirág (Oxytropis pilosa), valamint olyan orchideafajok, mint a tarkakosbor (Orchis tridentata) vagy a poloskaszagú kosbor (O. coriophora). Kulturális és társadalmi jellemzői A Pannontáj-Sokoró Natúrpark területén a hagyományok ápolása inkább különféle közösségi események szintjén történik, kézművességgel nagyobb léptékben csak kevesen foglalkoznak. Ennek ellenére dolgozik a térségben fazekas, fafaragó, nemezelő, kosárfonó is. Ezeket a tevékenységeket a turisták is keresik. Egyes településeken (Pannonhalma, Győrújbarát) kézműves és néptánccsoport is működik. A hagyományos gazdálkodásából megmaradt értékek közül a legnagyobb részarányt a kaszálók teszik ki. Ezek jórészt a dombvidéken az egykori tölgyesek és bükkösök termőhelyein, erdőirtással kialakított és állandó kaszálással fenntartott mezofil jellegű dombvidéki kaszálórétek. A táj adottságaiból adódóan a művelési ágak közül kiemelkedik és jelentős értéket képvisel a szőlő, a kert és a gyümölcsös. A dombvidéken évszázados szőlőtermesztési hagyományokkal rendelkeznek a községek (Pannonhalma, Nyúl, Kajárpéc). A térségben található szórvány gyümölcsösök állományai a dombvidéken egyre ritkulnak, de pár fából álló állományuk még megtalálható a Szemere-vonulat, a Pannonhalmi-vonulat és Csanak északi részén. A térség nagy része a Pannonhalmi Borvidékhez tartozik, boraik külföldön is elismertek. A vidék jellemző szőlőfajtái a rizlingszilváni, királylányka, ezerfürtű, tramini, cserszegi fűszeres oportó, zalagyöngye és a chardonnay. A térség kiemelkedő értéke a Pannonhalmán található Bencés Főapátság, amely a Világörökség része is. A látnivalók, kiállítások szervezett formában megtekinthetők. A Pannontáj-Sokoró Natúrpark jelene és eredményei A rendszerváltás óta óriási fejlődésen ment át a Pannonhalmi Borvidék. Legjelentősebb borászata a Főapátságnak van, de nagyon sok fejlődőképes kis borászat jött létre. Egyre több helyi terméket kezdtek kisebb vállalkozásokban előállítani, valamint sokat fejlődtek a vendéglátó- és szállásadóhelyek is. A Pannontáj-Sokoró Natúrpark fejlődését elsősorban a térség természeti erőforrásait hasznosító termelésben látjuk. Kidolgoztuk a helyi termékek feldolgozási koncepcióját, a biotermelés tápanyag-visszapótlási rendszerét. A Pannontáj- Sokoró Natúrpark szervezeti és látogatóközpontját a Sokoró-térség úgynevezett Szemerei-dombvonulata mellett tervezzük kialakítani. A Pannontáj-Sokoró Natúrpark céljai és jövőképe Pannontáj-Sokoró Natúrpark célja a táj természeti értékeinek megtartása mellett egy fenntartható tájhasználat kialakítása. Fontos igény az erózióvédelem szempontjainak alkalmazása a tájhasználatban. Tervezzük a termelés és feldolgozás integrált rendszerben történő megvalósítását, a térség vonzerejét helyi termékek előállításával növelését. Főbb turisztikai célpontok Pannonhalmi Főapátság és Arborétum. Béla-kút (Ravazd) helytörténeti múzeumok, gyűjtemények Vezetett túrák a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzetben ősborókás, ősfenyves Holt-Marcal pincesorok tanösvények, erdei iskolák (Ravazd, Győrújbarát) lovasturizmus vadászturizmus kerékpárutak Fotó: Pannontál-Sokoró Natúrpark Helyi termékek méz bor gyógynövény termékek Kézművesség fafaragó keramikus nemezelő kosárfonó Kultúra: citerazenekar néptánc- és népdalkörök 18 19

11 cserhát NATÚRPARK CSERHÁT NATÚRPARK A kihirdetés éve: Területe: 22 településen hektár, lakossága mintegy 15 ezer fő. Települései: Alsótold, Becske, Bér, Bokor, Buják, Cserháthaláp, Cserhátsurány, Cserhátszentiván, Ecseg, Felsőtold, Garáb, Herencsény, Hollókő, Kozárd, Kutasó, Magyarnándor, Nagylóc, Nógrádsipek, Rimóc, Szanda, Terény és Varsány. Képviselője és működtetője: Cserhát Natúrpark Közhasznú Alapítvány Hollókő, Kossuth út 46. Honlap: Jelmondata/mottója: Éltető és élhető vidék. Őszi Hollókő fotó: Ispán Dániel Herencsényi Palócbúcsú fotó: Fotó: Ispán Pro Vértes Dániel Előzmények A Palócföld talán legkarakteresebb része ez a kis sziget, ahol a fogyatkozó lakosság a hagyományokhoz, a szokásokhoz, a szellemi gyökerekhez ma is erősen ragaszkodik. A tradíciók tisztelete elsősorban az elzártságban keresendő. A vidéket még a vasút is elkerülte, ipar is csak nyomokban tűnt fel az elmúlt másfél évszázadban. Mára megmaradt zárványnak, sok kulturális értéket őriz a régi világból, ami máshol már véglegesen elveszett. A palóc gyökerek, a közös történelmi múlt és a hasonló társadalmi, gazdasági körülmények viszonylag egyveretű térséggé formálták. A tájegység természeti és lakói által évszázadok alatt teremtett értékeinek megóvására, az itt élő emberek boldogulásának segítésére átfogó szakmai előkészítő munka indult a Cserhát Natúrpark Közhasznú Alapítvány irányításával, melynek eredményeként október 22-én, Hollókőn megalakult a Cserhát Natúrpark. Természetföldrajzi, természeti és táji jellemzői A Cserhát Natúrpark a történelmi Nógrád megye közepén található. Nagy palócunk, Mikszáth Kálmán éppen erre a dimbes-dombos tájra gondolt, amikor az én görbe országomnak nevezte szülőföldjét, amelynek legbájosabb részei közé tartozik a natúrpark területe. A földrajzi tájbeosztás szerint a Központi- és az Északi-Cserhát területén találjuk a mozgalmas, üledékes kőzetekkel fedett dombvidéki tájat, melyből vulkáni képződmények emelkednek ki, éppen csak elérve a középhegységi magassághatárt. A natúrpark területén a természetközeli tájhasználati formák uralkodnak (erdő, gyep, vizes terület összesen 70%), a szántó hasznosítású terület 30% alatti. Számottevő rét- és legelőgazdálkodás folyik, Kecskefejés fotó: Ispán Dániel a hagyományos szőlő- és gyümölcstermesztés maradványait is megtalálhatjuk még. A települések (különösen az aprófalvak) fontos tulajdonsága, hogy beleilleszkednek természeti környezetükbe, a táj szerves részei. A terület élővilágában meghatározóak a kontinentális és mediterrán életföldrajzi hatások. Számos értékes életközösség, bennük ritka és nagy tudományos jelentőségű fajok sokasága őrződött meg ezen a tájon. A natúrpark területén két tájvédelmi körzet (a Hollókői és a Kelet-cserháti), hat Natura 2000 terület, illetve több helyi jelentőségű védett természeti érték található. Utóbbiak között vannak Nógrád megye legrégebben (1943-ban) védetté nyilvánított értékei, a keselyréti kocsányos tölgyek Bujákon, az Egidius- és az Arethusa-forrás. Kulturális és társadalmi jellemzői A régió párját ritkítóan gazdag néprajzi különlegességekkel rendelkezik. Az apró falvak a palóc népi építészet és egyházi emlékek gyöngyszemeit őrzik, lakóinak településenként eltérő viselete a legszebb magyar népviseletek sorába tartozik. Jellegzetes a vidék tájkonyhája, a tárgyalkotó népművészet forma- és színvilága. Feledhetetlen élmény részt venni egy-egy hagyományőrző rendezvényen vagy egyházi ünnepen. A Cserhát Natúrpark falvainak története az Árpádok koráig vezethető vissza. A gazdag múltból adódóan várakkal, templomokkal, kastélyokkal, kúriákkal, irodalmi emlékekkel csalogatja az érdeklődőket. A leglátványosabbak Hollókő, Buják és Szanda várának romjai. A templomok közül szépségével kiemelkedik a cserhátsurányi és nagylóci, a kastélyok és kúriák közül a cserhátsurányiak és nógrádsipekiek. Az 1700-as évekből több faluban találhatóak Nepomuki Szent János szobrok, egykori kőhidak, jellegzetes kőpincék, pincesorok. A völgyekben megbúvó falvak a táj meghatározó tényezői. Szinte minden településen fellelhetőek még a településszerkezeti és népi építészet nyomai. Közülük azonban mégis leglátványosabb a Világörökség részeként számon tartott hollókői ófalu, vagy a terényi Szőlősor. A Cserhát Natúrpark jelene és eredményei A Cserhát Natúrpark alakulása óta eltelt négy év legfőbb eredményének az tekinthető, hogy minden falujában található néhány olyan gazda, akik megértették és magukévá tették a mozgalom lényegét, kül

12 cserhát natúrpark Zsúnyi patak fotó: Ispán Dániel Pusztavár fotó: Ispán Dániel detését. Ez az összességében több tucatnyi ember a motorja a fejlődésnek, az eredményeknek. Mára elmondhatjuk, hogy érzékelhető településeink öszszefogása, a közös fellépésben rejlő erő felismerése. Említést érdemlő sikereink A Natúrparkot átszelő Zöldút hálózat kiépítése befejeződött. Elkészült az Élő Cserhát Integrált Tájrehabilitációs és Vidékfejlesztési stratégia. Befejeződött a hagyományos gyümölcstermesztés értékeinek feltárása. A program folytatásaként képzések zajlottak elsősorban a régi gazdálkodási módok és a népi gasztronómia területén. A natúrpark falvairól több mint ezerperces mozgóképes faludokumentáció készült, emellett filmek készültek a tradíciókra épülő gazdálkodásról is. Sikerült felszámolni egy több évtizedes illegális hulladéklerakót a Kelet-Cserháti Tájvédelmi körzetben. A Cserhát Natúrpark céljai és jövőképe A létrehozásának és működésének fő célja a Palócföld épített és természeti környezetének védelme, rehabilitációja, a palóc nép hagyományainak, kultúrájának megőrzése, életminőségének javítása köré csoportosulnak. A Cserhát Natúrpark főbb turisztikai célpontjai a hollókői ófalu és vár, Szanda és Buják várának romjai, a szandai pincesor, a Sasbérci kilátó, a népviseletek, amelyek közül kiemelkedik a rimóci és a bujáki, a rimóci főkötő kiállítás és hollókői babamúzeum, a nagylóci Árpád-kori templom, Nógrádsipek kúriái és szőlőhegye, Terény látványosságai: a Szőlősor népi műemlékházai, csipkemúzeum, Cserhátsurány kastélyai és temploma, a béri andezitoszlopok. Helyi termékek Gazdálkodás: a cserhátsurányi gyógynövények, a bokri és a kecskédpusztai sajtok, a cserháthalápi bor, a terényi és a béri lekvárok. Kézművesség: a palóc szőttesek és a terényi csipke, rimóci népviselet készítése, az alsótoldi és a kutasói fazekasok. Hagyományőrzés: pávakörök, néptánc és népdalcsoportok, valamint a palóc mesemondók, palóc gasztronómia. Egyéb kulturális emlékek Mikszáth Kálmán munkássága, Szent-Györgyi Albert terényi gyermekévei, Tessedik Sámuel cserhátsurányi tanítóskodása, Bethlen István herencsényi menedéke. Főbb programok Hollókői Húsvéti Fesztivál, Palóc búcsú a Palócok Vigyázó Keresztjénél július első szombatján Herencsényben, hollókői várjátékok (pünkösd, augusztus 20), várszínház, bokri traktormajális (május első hétvégéje), szeptember-október hétvégéin más és más településen a szüreti felvonulások és falunapok, varsányi lepényfesztivál, terényi nemzetiségi napok (július első hétvégéje). Tudja-e, hogy Hollókő az első falu, amely az UNESCO világörökségi listájára került? a hazai andezitvulkánosság legszebb emlékei közé tartoznak a béri Nagy-hegyen található homorúan hajlott andezitoszlopok, valamint periglaciális kőtenger? Glatz Oszkár, a 20. század elejének jelentős magyar festőművésze Bujákon töltötte a nyarait és legszebb képeinek jó része itt készült? Bethlen István, aki tíz évig volt Magyarország miniszterelnöke, a német megszállás idején hónapokig Herencsényben húzódott meg, hogy a letartóztatását elkerülje? Szent-Györgyi Albert világhírű tudósunk a Terényhez tartozó Kiskérpusztán töltötte gyermekéveit, ahol édesapja gazdálkodó volt? a palóc tájkonyha sajátos keveréke az alföldi magyar és a hegyvidéki szlovák konyhának? valószínűleg a Cserhát Natúrpark falvainak egyikében él a legfiatalabb magyarországi aszszony, aki a mai napig népviseletben jár? 22 23