Rózsakert Tagóvoda Pedagógiai Programja

Átírás

1 XXII. Kerület Egyesített Óvoda Rózsakert Tagóvoda Pedagógiai Programja (Módszertani ajánlás) PORKOLÁBNÉ DR. BALOGH KATALIN KOMPLEX PREVENCIÓS ÓVODAI PROGRAMJÁNAK (KUDARC NÉLKÜL AZ ISKOLÁBAN) ADAPTÁLÁSA

2 TARTALOM JEGYZÉK Oldal Az óvoda adatai. 3 I. Helyzetkép..4 II. Gyermekkép, Óvodakép III. Az óvodai nevelés feladatai Az egészséges életmódra nevelés Érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés Anyanyelvi és értelmi fejlesztés.30 IV. Az óvodai élet megszervezésének elve V. Az óvodai élet tevékenységi formái: 1. Játék Munka jellegű tevékenységek A tevékenységben megvalósuló tanulás Mozgás Mesélés, verselés Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka /a Külső világ tevékeny megismerése /b Környezetünk mennyiségi, formai, téri összefüggései VI. A kiemelt figyelmet igénylő és egészséges gyermekek együttnevelése az óvodában 83 VII. Gyermekvédelem VIII. Az óvodába és az iskolába lépés feltételei Függelék Érvényességi nyilatkozat Legitimációs záradék Felhasznált irodalom 105 2

3 AZ ÓVODA ADATAI Az óvoda hivatalos elnevezése: XXII. Kerületi Egyesített Óvoda Rózsakert Tagóvoda Az óvoda székhelye, telefonszáma: Budapest, Rózsakert u. 31. Tel: Az óvoda felügyeleti szerve: Budapest, XXII. ker. Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Az óvoda fenntartójának címe, telefonszáma: Budafok-Tétény Budapest, XXII. ker. Önkormányzat Budapest, Városház tér 11. Tel: Óvodai csoportok száma: 6 Az óvoda alapító okiratának száma: 114/2014 Az óvoda alapító okiratának kelte: Az óvoda vezetője: Tagóvoda vezetője: HORVÁTHNÉ FŰKŐ ZSUZSANNA Balogh Zsuzsanna 3

4 I. HELYZETKÉP Óvodánk a közoktatási rendszer alsó pillére, az óvodai nevelés pedagógiai alapelveinek figyelembevételével a személyiség teljes kibontakoztatására törekszik. Óvodánk arculatát a hazai óvodapedagógiai hagyományok tartalmi értékeit megőrizve alakítottuk ki, melynek során figyelembe vettük a helyi sajátosságokat és adottságokat is. A családi neveléssel együtt hangsúlyt fektetünk a gyermekek testi-lelki gondozására, az érzelmi biztonság megteremtésére, az értelmi fejlődés elősegítésére és a szocializáció minél teljesebb kibontakozására. Elveink megvalósulását jól szervezett tevékenységekkel, nevelői támogatással, a mindennapi élet biztonságos feltételeinek megteremtésével és eszközeivel biztosítjuk. Pedagógiai Programunkban a közös értékek megfogalmazása egységet teremt pedagógiai szemléletünkben. 1. Elhelyezkedés: A Rózsakert tagóvoda a Rózsakert lakótelep négyemeletes panelházai között, középen helyezkedik el ban építették, a kerület egyik legfiatalabb óvodája. Az épület korának modern építési stílusjegyeit viseli. Jelenleg hat foglalkoztatóval és az ezekhez tartozó kiszolgáló helyiségekkel rendelkezik. Az épülethez nagyméretű, fedett terasz és udvarrész kapcsolódik. l998 nyarán egy tágas szélfogóból tornatermet alakítottunk ki. Az átgondolt költségvetés, a fenntartói támogatás lehetővé tette az udvari mozgásos EU-s szabvány játszóeszközök cseréjét, a tető és homlokzat szigetelést, a csoportok bútorainak folyamatos megújítását, az udvaron térkövezést, ill. két csoportnál tornapálya kialakítását. Az intézményünk évek óta nagy gondot fordít, nagy hangsúlyt fektet a közvetlen környezet küllemére, az épületek külső és belső állagának megóvására, hogy minél ízlésesebb, családiasabb környezetben biztosítsuk a gyermekeknek a fejlődésükhöz elengedhetetlenül szükséges szeretetteljes, biztonságos és nyugodt légkört. Az eszköztárak bővítése céljából, az évi költségvetés összegének gyarapítása érdekében, rendszeresen részt veszünk országos, fővárosi és kerületi pályázatokon. 2. Háttér: A Rózsakert tagóvoda hat csoportos, befogadóképessége 158 fő. A gyermekcsoportok összetétele korcsoportonként homogén, melyeket felmenő rendszerben alakítottunk ki. A 10 főiskolát végzett óvodapedagógus, - akik közül 3 szakvizsgával rendelkezik -, munkájukat szakképzett dajkák segítik. Az óvodapedagógusok 2/3-a fejlesztőpedagógus továbbképzésen részt vett, minden csoportban van, aki tovább tudja adni a program lényegét, az új kollégák vállalták, hogy megismerik és alkalmazzák a Pedagógiai Programban megfogalmazottakat. A stabillá vált nevelőtestületre jellemző az együttműködés, a közös célok érekében való összefogás. Az elmúlt években sikerült az óvoda arculatát kialakítanunk, melyben tevőlegesen vettek részt a hozzánk járó gyermekek szülei. Pedagógiai munkánkat nyitottság, szakmai érdeklődés, tudatosság és folyamatos önképzés jellemzi. 4

5 Eredményeink: A kerületi gyermek rajzversenyeken és a kerületi és budapesti szintű sportrendezvényeken I., II. helyezéseket értünk el. Az általános iskolák visszajelzései azt igazolják, hogy gyermekeinket alaposan felkészítjük az iskolára. Óvodánk bekapcsolódott az Ovi zsaru programba, az ezzel kapcsolatos vetélkedőkön, jó eredményekkel szerepelt. A Rózsakert tagóvoda gyermekeinek kulturális háttere különféle. A szülők többsége fiatal. A gyermekek száma általában, családonként 2 fő, de gyakori a nagycsalád is. A gyermekek családi háttere, szociális helyzetük nagyon különböző. Évek óta érezhető a részképesség hiányos gyermekek számának növekedése, s mivel a 3-7 éves korosztály legtermészetesebb megnyilvánulási formája, önérvényesítési módja a mozgás, a mozgásos tapasztalatokból gyökereztethetők az értelmi műveletek. Ez indokolja a programválasztásunkat Porkolábné dr. Balogh Katalin: Komplex Prevenciós Óvodai Programjának adaptálását. A prevenciós és korrekciós fejlesztőprogram tartalma és feladatai A fejlesztőprogram alkalmazásának alapelvei: Szervesen illeszkedik a nevelési programba Épít a gyermek érzelmi, belső motivációjára Lehetőség szerint kapcsolódik a gyermek spontán tevékenységéhez Az óvodai nevelés egész időtartamára elosztott, folyamatos, következetes alkalmazás Az óvoda egész napos életrendjének minden mozzanatához kapcsolható Alapvető követelmény a gyermek jó közérzetének biztosítása Az óvodapedagógus fejlesztő feladatai: Ha azt tapasztalja, hogy egy gyermek bizonyos funkciójában (funkcióiban) lemaradt, vagy tartósan stagnál (ez nyomon követhető a fejlettségmérő lapon), abban az esetben vissza kell térnie a gyermeknek arra a fejlettségi szintjére, amelyben még biztonságosan mozog (vagyis a mozgáshoz, cselekvéshez), és fokozatosan terhelve, nehezítve a feladatokat kell őt eljuttatnia a következő szintre. Időt és lehetőséget kell biztosítani az egyik területen hiányosan elsajátított, vagy gyakorlásra szoruló ismeretek más területen való elmélyítésére, korrigálására. A korrigálható lemaradások nagyrészt megelőzhetők azzal, hogy azok természetes módon fejlesszék a gyermekek képességeit (pl mozgásos játékeszközök, logikai játékok). A fejlesztő pedagógus kompetenciaköre: Csak normál IQ-övezetbe tartozó gyermekekkel foglalkozik teljesítményzavar esetén. Diagnosztikus tevékenysége csak a képzésben elsajátított tesztek felvételére és értékelésére terjed ki. A diagnosztikus és terápiás kompetenciakörét, meghaladó eseteket köteles speciális szakemberhez irányítani. Tevékenységét más szakemberekkel (pszichológus, utazó gyógypedagógus, logopédus) összehangoltan végzi. 5

6 Felelős a fejlesztő foglalkozások szakmai minőségéért. A fejlesztőpedagógus feladatai: A gyerekek fejlettség mérését a tanév folyamán kétszer végezik el: novemberben, majd március április hónapban: éves gyermekeknél a játékos tevékenységek alatt történő megfigyeléseken alapszik a fejlettségi szintjük megítélése; éveseknél: pszichológiai teszteket töltetnek ki: - EDFELDT - Pieron : figyelemvizsgálat - Dyslexia Prognosztikai Teszt részfeladatok:- betűk azonosítása -mértani formák másolása - auditív diszkrimináció - vizuális percepció éves gyerekek mérése kiegészül a PREFER teszt rövidített változatával.teljes vizsgálatot abban az esetben végezünk, ha az eredmények nem egyértelműek és teljesebb képet szeretnének kapni a gyermek fejlettségi szintjéről. A megfigyelések és mérések értékelése. A kapott eredmények alapján az egyéni fejlesztőprogramok kidolgozása, koordinálása pszichológussal, logopédussal, utazó gyógypedagógussal. Az előző nevelési évben a fejlesztő foglalkozásokban részesült gyermekek ellenőrző felmérése. A mérések értékelése. A kapott eredményeket összevetve az előző év eredményeivel és az egyes gyerekekről kapott szakértői vélemények, fejlesztési javaslatok figyelembevétele alapján az egyéni fejlesztőprogramok kidolgozása, és ennek koordinálása a pszichológussal, logopédussal. A szülők tájékoztatása, az együttműködő kapcsolatkialakítása és az ehhez szükséges szülői jóváhagyás beszerzése. Egyéni, illetve kiscsoportos fejlesztő foglalkozások megtartása. Helye elsődlegesen a gyermekcsoport, ahol párhuzamos tevékenységként kezdeményezi a fejlesztő játékot. Indokolt esetben a gyermek kivihető a külön helyiségbe. A fejlesztés folyamatos koordinálása a pszichológussal, logopédussal, utazó gyógypedagógussal A szülők rendszeres tájékoztatása gyermekük fejlődéséről: fogadóórák félévente, illetve igény szerint. Féléves ellenőrző felmérés, értékelés a gyermekek fejlődési üteméről (február). Folyamatos kapcsolattartás a speciális szükségletű gyermekeket fejlesztő szakmai segítő intézményekkel, fejlesztőkkel (Pedagógiai Szakszolgálat, utazó, fejlesztő 6

7 gyógypedagógus, pszichológus). Év végi ellenőrző felmérés, értékelés a gyermekek fejlődéséről. Sikerkritériumok A kisgyermek örömmel és aktívan vesz részt játékos foglalkozásokon, önmagához mérten kimutathatóan fejlődik, tanköteles korára kialakulnak a tanuláshoz szükségek részképességei. A prevenciós és korrekciós fejlesztőprogram tartalma és feladatai Mozgásfejlesztés 1. Nagymozgások fejlesztése Célzott testmozgásokkal, amelyeknél a mozgások tempója, ritmusa, iránya változik. Járás: 1. kis és nagy lépésekkel 2. különböző irányokba fordulással 3. változó szélességű sávok, vonalak között 4. különböző tárgyak megkerülésével, átlépésével, tartásával. Futás: 1. különböző tempóban, majd közbeni tempóváltással 2. különböző irányokban, majd közbeni irányváltoztatással 3. változó szélességű sávok között 4. különböző tárgyak megkerülésével, átugrásával, átlépésével. Ugrás: 1. távolugrás (páros lábbal szökdelés), ugrás előre, hátra 2. magasugrás 3. ugróiskola, kicsiknél a legegyszerűbb formában 4. különböző alakzatú térbe beugrás-kiugrás (kör, négyszög) 5. szökdelés egy lábon, oldalirányba szökdelés 6. mélyugrás. Csúszás, kúszás, mászás különböző tempóban: 1. különböző irányokba, majd irányváltoztatással 2. különböző szélességű és formátumú helyeken és tárgyakon (mászóka, fa) 7

8 3. különböző tárgyak megkerülésével, átmászásával. 2. Egyensúlygyakorlatok Állás: 1. állás lábujjon, sarkon állás 2. állás egy lábon 3. egyensúlyozó járás padon, földre helyezett szivacson 4. kúszás egyenes padon 5. Body Roll henger gyakorlatok, különböző sportok (roller, bicikli, korcsolya) 6. forgások, fordulatok, testhelyzet-változtatások. Szem-kéz koordináció fejlesztése: 1. játékok babzsákkal: babzsák célba dobása változó nagyságú körbe, változó távolságról, különböző tárgyak fölött babzsák-csúsztatás két vonal közé babzsák dobás vízszintes és függőleges célba 2. karikadobás változó irányokba, vízszintes, függőleges célra, változó távolságról 3. kugli-játék 4. labdajátékok: dobás és elkapás nagyobb, majd kisebb labdákkal, változó távolságról labda célba ütése bottal. Szem-láb koordináció fejlesztése: 1. ugrókötéllel: kötél átugrása, változó magassággal 2. karikával: különböző lábakkal belépés, kilépés, beugrás, kiugrás 3. lábbal különböző formák rajzolása alkalmi felületen (homokba, padlóra) 4. ugróiskola, egyszerűbb és nehezített formában 5. függeszkedés: átfogással tovahaladás. Finommotorika fejlesztése: 1. gyurmázás (elsődlegesen az anyag tapintásos megtapasztalása, tetszés szerinti formák, alakzatok kialakítása) 2. építőjátékokkal építés (összerakás, kirakás, eleinte minél nagyobb elemekkel, majd fokozatosan kisebbekkel) 8

9 3. papírhajtogatás papírfűzés, mintaalakítás 4. puzzle-játékok összerakása, fokozatosan növekvő elemszámokból 5. mintakirakás lyukastáblán, egyszerűbb formáktól a bonyolultabbig 6. vágás, domború vagy előrajzolt mintákkal, kevésbé bonyolult formától a nehezebbekig 7. papír-ceruza feladatok: rajzolás, festés nagy felületre (ujjal, zsírkrétával, színes ceruzával) sablonok kiszínezése kiugró hátlapon sablonok nélküli színezés, a különböző formák előrajzolt mintáinak átírása 8. kéziszer gyakorlatok. Testsémafejlesztés A testrészek ismerete: 1. önmaga felismerése és azonosítása tükörgyakorlatokkal, játékos mondókákkal, jellegzetes külső tulajdonságainak megtanulásával (haj-, szemszín, kicsi-nagy) 2. tevékenységek a testrészek megismerését célozva: testrészek megérintése és megnevezése a felnőtt által a gyermek megismétli saját testén az érintést és megnevezést utasításra a gyermek megérinti és megnevezi a testrészt a felnőtt megnevezi és a gyermek megérinti a másik gyermek testrészét az előzőek megismétlése csukott szemmel 3. meghatározott testrészre koncentrálás: különböző testhelyzetekben (hason, hanyatt fekve, ülve, állva, térdepelve) megtalálni a megnevezett testrészt, megérinteni és megnevezni, mozgásokat végezni valamilyen tárgyat megérintve, ráülve, ráállva, átbújva rajta megtapasztalni a különböző testhelyzeteket a testrészek és a tárgyak (környezet) viszonylatában. Célszerű a főbb testrészekkel kezdeni, begyakorolni,és csak ezután következhet a testrészek részeinek hasonló módon valóbegyakorlása. A test személyi zónájának alakítása: 1. az oldaliság tanítása: színes szalaggal (gumipánt) megjelölni a jobb-bal oldalt, kézen, lábon különböző mozgásfeladatot teljesíteni jobb-bal kézzel (labdát gurítani, babzsákot dobni, karikát felemelni) 9

10 lábra hasonlógyakorlatok: labdarúgás, ugrálás, emelés 2. a test elülső és hátulsó részeinek megismertetése játékos mozgásos feladatokkal: az eszközt helyezzék maguk elé, majd a hátuk mögé feküdjenek a hátukra, forduljanak hasra 3. a test függőleges zónájának megtanítása: játékeszközök (karika, labda, babzsák) emelése a fej fölé, lehelyezése a lábra,vagy a lábak elé 4. az előző (1., 2., 3.) gyakorlatok elvégeztetése becsukott szemmel 5. adott tárgyakhoz viszonyított testhelyzetek gyakorlása (pl. szék,pad, asztal): Testfogalom állj elé, mögé, rá, mellé, közé, mássz át ülj elé, mögé, rá, alá, mellé, közé, mássz át térdepelj elé, mögé, rá, mellé, közé, mássz át feküdj elé, mögé, rá, mellé, közé, mássz át A testfogalom a testrészek tudatos ismerete, a test és testrészek funkcióinak tudatos ismerete. A fejlesztés a testrészek ismerete szerint történik, nagyobb hangsúlyt adva a funkciónak, a nyelvi megfogalmazásoknak. A testfogalomhoz kapcsolódó gyakorlattípusok: Játékos gyakorlatok: megnevezett testrészekhez megmondani a funkcióját. A funkció megemlítése után felismerni a testrészt: lokalizálni, megmutatni önmagán és másokon, megszámlálni. Képen, rajzon felismerni az egyes testrészeket, a hiányzókat megszámlálni. Részekből összeállítani az emberfigurát, testrészeivel együtt. 1.Az egyes testrészek fejlesztésére alkalmas mozgások Fej: 1. fejfordítás, fejkörzés 2. csukott szemmel megérinteni a szemeket, füleket, orrot, hajat, szemöldököt, váltott kézzel és egyszerre mindkét kézzel 3. csukott szemmel a fej fordítása egy adott hang irányába, majd már előre ismert helyzetű tárgy felé. Törzs: 1. törzsfordítás lazán leengedett karral, illetve oldalsó, majd mellső középtartásban tartott karokkal 2. a karokat magastartásba emelve törzshajlítás balra és jobbra, előre és föl. 10

11 Karok: 1. karkörzés előre és hátra 2. karok helyzetének utánzása 3. oldalsó középtartásban nyújtott karral tölcsérkörzés először kis, majd nagy kör mentén 4. különböző karlengetések ritmusra 5. oldalsó vagy mellső középtartásból a kéz csípőre helyezése 6. oldalsó középtartásból karkeresztezés, majd ismét karnyújtás 7. karhúzás és tolás, páros munka. Ujjak: 1. a kéz ökölbe szorítása 2. az ujjak ide-oda mozgatása 3. ujjak egyenkénti mozgatása ritmusra 4. a mozgások változatai mindkét kézzel, majd váltva. Lábak: 1. a padlón fekve lábemelés, először páros láb, majd váltott láb emelése gyorsan és lassan 2. a padlón fekve lábkörzés a kis körtől a nagyig és vissza 3. állva láblengetés előre, hátra, oldalt és le 4. térdhajlítás és nyújtás, miközben a kezet a combon tartjuk 5. padon ülve a lábak hajlítása és nyújtása, páros láb emelése és leengedése 6. törzshajlítás bokafogással 7. szökdelés, ugrálás 8. szökdelés váltott lábbal, láblengetés. Lábak és lábujjak: 1. sarokemelés és leengedés 2. a lábfej visszafeszítése (az ujjak emelése, pipálás ) 3. járás sarkon és lábujjhegyen 4. külső talpélen járás, kartartás törzs mellett 5. ugrálás páros lábbal, egyik, másik lábon, váltott lábon 6. törzshajlítás előre 7. hanyatt fekve vagy állva a lábbal vagy a nagylábujjal rámutatni adott célpontra 8. babzsák fölmarkolása lábujjal. 11

12 Néhány gyakorlat ezek közül zenére is végezhető. Észlelésfejlesztés (percepciófejlesztés) Az észlelés pontosabb működését 3-4 éveseknél elsősorban a mozgás és testséma fejlesztésén keresztül érhetjük el éveseknél már célzott, direktebb fejlesztés is szükséges. A látott, hallott, tapintott dolgok mindkét szakaszában természetes velejárója a nyelvi fejlesztés. A látott, hallott, tapintott dolgok nyelvi kifejezésének, megtanítása, a szókészlet bővítése. A tanulási helyzetek többségében a vizuális észlelés összekapcsolódik valamilyen nyelvi (auditív) és motoros tevékenységgel. 1. Vizuális (látás-) fejlesztés Az olvasás elsősorban a jól funkcionáló balról jobbra irányuló szemmel követés és a finom szemmozgás ellenőrzésének függvényeként alakul. Célszerű, hogy a gyermekek gyakorolják a szemmozgás kontrollját. Vizuális fejlesztés: 1. A szemmozgás tudatos kontrolljának kialakítása és erősítése: mozgó tárgyak követése: balról jobbra, jobbról balra, fel, le,kör, diagonális A fej mozdulatlan marad, csak szemmel követi a mozgás irányát a gyermek. Könnyítésül kezdetben végtagmozgással is kísérheti, amely egyre kisebbedő, finomodó: karral, kézzel, ujjal. Az iránykövetést kísérje az irányok verbális megjelölése. 2. a szem fixációs működésének erősítése: ismert játékok vagy használati tárgyak közül egy kiemelése és annak fixálása 10 mp-ig (fel, le mozgatjuk) egy ismert tárgynak, tárgy képének egy részletét megkeresni és azt fixálni 10 mp-ig A perifériás látás gyakorlására is igen alkalmas, ha a gyermeknek ilyen megfigyelési feladatot adunk. 3. vizuális zártság-egészlegesség észlelésének alakítása: Mi hiányzik? ismert tárgyak, eszközök, egy részlete hiányának felismertetése hiányos képek felismertetése: mi hiányzik róla?, mit ábrázolhat? rejtett figurák megtalálása 4. vizuális időrendiség felismertetése: képeken elmesélt történetek kirakása: mi történt először?, mi következik? 5. vizuális ritmus (a legkülönbözőbb vizuális minták folytatása): tárgyakból kirakott gyöngyök, kockák, rudak, kártyák minták folytatása rajzos képi minták elrendezése (fekvő alak, ülő alak, álló, járó ) sorminták rajzolása 12

13 6. vizuális helyzet- pozíciófelismertetése: mágnestáblán a pedagógus elhelyez egy alakzatot adott mezőbe (négymezős tábla) és a gyermekek sajátjukon ugyanoda helyezik azt az alakzatot adott mezőben, más pozícióba elforgatni 7. vizuális memória fejlesztése: egyszerű testmozgást bemutatás után emlékezetből leutánozni vizuális mintát rövid bemutatás után felismerni, felsorolni, kirakni (fokozatosan növelhető az elemszám és a bemutatás idejének csökkentése). Az alaklátás és formaállandóság fejlesztése: 1. A lehető legtöbbféle alak-forma-méret motoros kialakítása: formaalakítás mozgással (járás, futás, mászás, ugrás segítségével: felső végtagokkal való kialakítással, létrehozása testtel, testrésszel) padlóra rajzolt különböző alakzatok körbemozgása, végigmozgása padlóra rajzolt alakzatok (különböző formák vagy azonos alakzatok más-más méretben) felhasználása különböző mozgásos feladatok elvégzésére 2. Különböző tárgyak, alakok, formák, méretek felismertetése a gyermekek környezetében: bemutatása azonos megkeresése párosítási, csoportosítási feladatok(lottó, dominó) 3. Adott vizuális minta kirakása: forma, méret, szín szempontjából különbözőminták kirakása (lyukastábla, de alkalmazásában a fokozatosság elengedhetetlen: egyszerűbb formától a bonyolultabbig, először egetlen szempont figyelembe vételét követelve meg, pl. csak szín, vagy csak forma, stb., kevesebb elemtől az összetettebb formákig) 4. Minták rajzolása, festése 5. Részekből különböző alakzatok összerakása. 2. A tapintásos sztereognosztikus észlelés fejlesztése A tapintásos észlelés fejlesztése: 1. Az alapvető gyurmázási technikák megtanítása: gömbölyítés, sodrás, lapítás, mélyítés, mintázás gyakorlásával, plasztilin, agyag, nedves homok felhasználásával 13

14 2. Különböző formák, méretek alakítása minta után 3. Különböző formák, méretek megváltoztatása. Varázsoljuk el! 4. Ritmikus sorminta készítése, a minta folytatása. Az említett fejlesztési módoknál a főhangsúly a tapintásos tapasztalatszerzésen van. A vizualitás is jelen van, hiszen a kialakított formát látja is, vizuális benyomásokat szerezhet. 5. A taktilis csatorna fejlesztése a vizualitás kizárásával: Érzékelőzacskó, Elvarázsolt zsákocska Pusztán tapintással felismerni a tárgyakat. Mi lehet? Milyen a mérete, formája, felülete, anyaga? A tapintással felismert dolgokat párosítani, sorba rendezni fokozatuk szerint, csoportosítani egy-egy minőségi jellemzőjük alapján. Mozgásos és kinesztetikus észlelés fejlesztése: 1. Behunyt szemmel a gyermek bizonyos mozgásokat végez az óvodapedagógus segítségével: kézzel (kört ír le a levegőbe), lábbal (lépés előre, hátra), nyitott szemmel mozgásokat megismétel. 2. Hátára rajzolt formát kell mozgással megismételni, képi formáját felismerni. Térészlelés, térirányok: 1. Alapvető téri irányok megismerése saját testrészeinek közvetítésével: rácsos papíron, szögestáblán, lyukastáblán a két oldal megkülönböztetése nélkül, a mellé helyezett kéz segítségével, a középvonal megjelölésével a jobb-bal oldalirányok begyakorlása kiszínezéssel, színes korongok kirakatásával a négy fő iránymező megismertetése az említett módon 2. Térbeli irányok, viszonyok megismertetése a körülötte lévő tárgyakkal 3. Ismert játékeszközök kirakásával a négy irány gyakorlása 4. A tárgyak egymáshoz való viszonyának megismertetése, mágneses táblán való kirakás, elhelyezés segítségével, mellette, előtte, mögötte, alatta, felette 5. Függőleges és vízszintes sorok kirakása különböző színekből, formákból 6. A fentiek segítségével a szögek (sarkok) érzékeltetése 7. A téri viszonyokat jelentő verbális kifejezések megtanítása. 3. A hallási észlelés (auditív) fejlesztése A hallási észlelés fejlesztése: 1. A hangzási analízis-szintézisfejlesztése: Figyeltessük meg, milyen hangot hallunk, mikor egy ember sóhajt vagy tüsszent, különböző hangot működnek bennünk. Figyeljünk a természet hangjaira. Az óvodapedagógus által bemutatott ritmus letapsolása vagy lekopogása. Kezdetben szabályos ritmusokat használunk, később szabálytalan ritmusokat. 14

15 Ritmusvisszaadás csukott szemmel. Mondjunk olyan szavakat, amelyek azonos hangzókkal kezdődnek! Hány szót tudsz felsorolni,melyek úgy kezdődnek: ma, te, si A megadott betűhangokból vagy fonémákból olyan, általuk ismert szót kell alkotniuk, amelyek tartalmazzák ezeket. 2. A keresztcsatornák fejlesztése: Vizuális-tapintásos interszenzoros működések fejlesztése: - tapintással exponált (felismert) tárgyat kell keresnie a vizuális mintákban - vizuálisan felismert tárgyat mintául véve, ki kell keresnie tapintással az érzékelőzacskóból - egyre finomabb különbségek felismertetésével gyakoroljuk a kétféle ingermodalitás átfordítását Vizuális-auditív interszenzoros működés fejlesztése: - mutassunk a gyerekeknek ismert tárgyakat, állatok képét, különböző hangforrások vizuális képét, és a megszólaltatott hanganyagban ismerje fel az adott hangforrás képét - Figyeljünk a hangokra! A hallott hanganyaghoz keresse a hangforrást: minek a hangja? (társak megszólaltatása, hangjukról felismertetés) - Auditív memória fejlesztése: dallamtöredékek, különböző hangok megismételtetése, majd a hangforrás kerestetése Vizuális-kinesztetikus interszenzoros működés fejlesztése: - bekötött szemű gyermek kezével formát rajzoljon a levegőbe, és a hátára rajzolt formát felismerje a vizuális mintában - mozgásos élményanyag, forma felismerése vizuális mintában, verbalizálva a formát - vizuális-kinesztetikus megközelítés, a későbbiekben a betűk vagy szavak közötti finom különbségek megfigyeltetésére, észrevétetésére is használható Hallási-tapintásos interszenzoros működés fejlesztése: - a gyermekeknek elmondással jellemezni kell azt a tárgyat, amit tapintás útján felismert és azonosított, vagy meg kell találnia tapintás útján azt a játékot vagy alakot, amit egy másik személy jellemez A szem-kéz koordináció fejlesztése: - A szem-kéz koordináció fejlesztésének finommotoros kontrollfejlettségével való összefüggését a Mozgásfejlesztés című fejezetben is tárgyaltuk. A következő szemmozgáshoz szükséges tevékenységekről pedig a percepció fejlesztésénél 15

16 beszéltünk. Fontos felmérnünk, hogy melyik gyermeknek van szüksége ilyen jellegű fejlesztésre. II. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP Tegyük szomjassá a gyermeket, amennyire csak lehet. Teremtsünk hozzá megfelelő körülményeket! Szülessen meg benne a belső hívó hang a kívánatos táplálékhoz. Akkor fel fognak csillanni a szemek, ki fognak nyílni a szájak, meg fognak mozdulni az izmok. 1. Gyermekkép /Freinet/ A gyermek, fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. E tényezők együttes hatásának következtében a gyermeknek sajátos, életkoronként (életkori szakaszonként) és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. Nevelésünk gyermekközpontú, befogadó (inkluzív), amely során a gyermek fejlődési ütemének, érési törvényszerűségeinek figyelembevételével biztosítjuk az életkoronként és egyénenként változó testi-lelki- szociális-értelmi szükségletek kielégítését, egyéni képességeihez, készségeihez igazodó személyiség fejlesztését, biztosítva minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának. A személyi és tárgyi feltételek megfelelő biztosításával, a tevékenységek gyakorlásával olyan gyermekeket szeretnénk nevelni, akik önállóak önkiszolgálásukban (étkezés, tisztálkodás, öltözködés) és a közösségért végzett feladatok elvégzésében, mint például a naposi munka, alkalmi megbízatások elvégzése, és a feladatok teljesítésében jó megoldásokra törekszenek. Olyan óvodai élet szervezésére törekszünk, amely segíti, hogy gyermekeink aktívak, kreatívak, kíváncsiak, folyamatosan cselekvők, érdeklődőek, kitartóak, őszinték, segítőkészek,udvariasak, előzékenyek, engedelmesek, figyelmesek, önzetlenek, együtt érzők, tisztelettudóak legyenek, tudjanak egymásra figyelni, egymáshoz alkalmazkodni, becsüljék egymást. Rendelkeznek önfegyelemmel, nyitottsággal, önbizalommal, feladattudattal, szabálytudattal, megfelelő türelemmel, felelősségtudattal, rendszeretettel. Merjék vállalni, ha hibáztak, próbálják kijavítani, jóvátenni a hibákat. Képesek legyenek a kapott szeretet továbbadására, a különbözőség elfogadására, együttműködésre, döntésre, erőfeszítésre, összpontosításra, önkifejezésre, véleményük kinyilvánítására. Jókedvűek, kedvesek, igényük van az egészséges életvitelre. Tudjanak 16

17 rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó szépre és jóra, tiszteljék, becsüljék és védjék azt. Szeressék a mozgást, a zenét, a könyveket, a meséket, a verseket, az alkotásokat. 2. Óvodakép: Az óvodás korú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. Az óvoda három alapvető funkciója: óvó - védő, szociális, nevelő - személyiség fejlesztő. Az óvodai nevelésünk célja: A harmonikus és sokoldalú személyiségfejlesztés, a sikeres iskolakezdéshez szükséges testi, szociális és értelmi érettségnek kialakítása, a 3-7 éves gyermekek életkori és egyéni sajátosságainak, eltérő fejlődési ütemének figyelembevételével. Az iskolai potenciális tanulási zavarok megelőzése, az óvodai nevelési feltételek sajátos megszervezése. Prevenció, korrekció, kompenzáló tevékenység, hogy a részképesség zavarokkal küzdő gyermekeknek külön segítsége legyen. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek integrált nevelése. A tehetséges gyermekek számára a fejlődés biztosítása. Ezek az alapfunkción túl vállalt tevékenységek adják az óvoda sajátos arculatát, ami a helyi óvodai nevelési célkitűzések egyik feltétele. A nevelési célok alapján: Támasznyújtás, amely igazodik a gyermekek érési folyamatához, az életkori sajátosságokhoz, ehhez illeszkedő eszközökkel, mely az éppen fejlődő szomatikus és pszichés funkciók kibontakoztatásához biztosít szociális, személyi és tárgyi környezetet. Ebben meghatározóak az óvodáskor alapvető sajátosságai: az érzelmi biztonság alapszükséglete, az érze lemvezérelt, cselekvésközpontú megismerés, tapasztalatszerzés, az átélt élmények által kiváltott gondolkodás, tanulás. Nevelési munkánk legfontosabb alapelvei: a gyermekek mindenekfelett álló érdekének érvényesítése, minden gyermek egyenlő eséllyel részesülhessen színvonalas nevelésben, a gyermekek jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása, a hátrányos helyzetű gyermekek problémájának enyhítése. A hazájukat elhagyni kényszerülő családok gyermekei számára biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását. 17

18 III. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: 1. Az egészséges életmódra nevelés 2. Érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés 3. Környezettudatos nevelés 1. AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉS: Célunk: A gyermek egészséges életvitel igényének kialakítása, testi -lelki, szociális fejlődésének elősegítése, egészségének megőrzése, védelmének biztosítása. A GYERMEKEK TESTI NEVELÉSÉRE VONATKOZÓ FELADATAINK: A gyermekek edzésének, mozgásigényeinek kielégítése Ez a feladat a pszichés-szomatikus-szociális gondozás egységeként, a nap legnagyobb részében mozgásos játék keretében valósul meg. Mindemellett a mozgásigény kielégítése megvalósulhat még a pedagógus által tervezett mindennapos mozgás, testnevelés foglalkozás, gyógytestnevelés és egyéb programok (júdó, néptánc, vízhez szoktatás) keretében. Pedagógusaink már a családlátogatás során ill. a kitöltött anamnézis lapok alapján tájékozódnak a gyermekek szomatikus- és pszichés fejlettségéről, a speciális szükségletekről, igényekről. Ezek figyelembe vételével történik a csoportszobák mozgásfejlesztő eszközeinek, a mozgásos játékok eszközkészletének összeválogatása, az alapvető szabályok kialakítása. A nevelési év során az időjárástól függően, rendszeresen a szabad levegőn tartózkodunk. A szervezet folyamatos edzését segíti az évszakok kínálta lehetőségekhez igazodó szabadlevegőn tartózkodás, ill., a különböző kinti, aktív, mozgásos tevékenységek. A gyermekek szervezetének edzése során a rendszeresség és fokozatosság elvét érvényesítjük, pihenő időszakok közbeiktatásával. Figyelembe vesszük életkori sajátosságaikat, egyéni képességeiket Nyáron a gyermekeknek óvodánk adottságaihoz igazodva zuhanyozási, pancsolási, sarazási lehetőséget, vízpermetet biztosítunk. Sétáink célja az ismeretek gyarapítása mellett a levegőzés, mozgásfejlesztés, a társas kapcsolatok alakítása, az alkalmazkodó képesség fejlesztése, a helyes, biztonságos közlekedés szabályainak elsajátítása. 18

19 Az egyéni szükségletekhez igazodó gondozás, komfortérzet kielégítése Intézményi, azon belül csoportszinten törekszünk az egészség megőrzésére, fenntartására, kiegyensúlyozására és megerősítésére. Ez megjelenik és tükröződik valamennyi nevelési területen és nevelési feladatban, a napirendünkben, szokásrendünkben. Munkánk alapja az egészséges gyermek állapota, de szót kell ejtenünk lappangó-beteg, mozgásszervi, ill. érzékszervi problémákkal, idegrendszeri-pszichés gondokkal küzdő gyermekekről is. őket gondozó, gyógyulást segítő, tudatosan tervezett nevelői folyamatban kell foglalkoztatnunk. Az alapvető higiéniai tennivalókra való szoktatás során célunk, hogy óvodásainkban alakuljanak belső igénnyé, szokássá a személyi higiénés tennivalók ( önálló mosakodás, kézmosás, WC-használat, bőr-haj-köröm ápolás, fogápolás, zsebkendő használat, ruházat rendezettsége. o Kiscsoportban: segítséggel, személyes támogatással, példamutatással. o Középső csoportban: egyénhez igazodó segítségadással, egyre nagyobb mértékű önállósággal. o Nagycsoportban: figyelmeztetés nélkül, automatizáltan. o A szoktatásban a legfőbb mérvadó a türelem és a tapintat. o A tevékenységek céljához a felnőttek magyarázata, bemutatása, segítsége, a gyermekek méretéhez, igényeihez igazodó eszközök segítenek eljutni. o Az eszközöket fenntartói, ill. szülői segítséggel biztosítjuk: évente 2 alkalommal óvodai szinten egységes tisztasági csomag, nevelési ciklus kezdetén csoportlétszámhoz igazodóan 2 garnitúra törölköző, fogmosó felszerelés, saját fésű, nedves törlőkendő közösségi használatra, körömkefe. A felnőtt bensőséges kapcsolata a gyermekkel a gondozási feladatok alapvető feltétele. Így intézményünk dolgozói nevelési gyakorlatuk során gyermekekhez hajoló, szociális biztonságukat megalapozó, képességeiket, adottságaikat, törekvéseiket kibontakoztató, stressz elhárító,- elviselő, harmonikus közösségi kapcsolataik kiépítését célzó szemléletet tanúsítanak. o Tisztában vagyunk azzal, hogy a hatékony egészségnevelési törekvéseinket egységben, összefogottan kell a gyermekek érdekében végeznünk (szülők, egészségügyi dolgozók, óvodai dolgozók). Szoros egységben az óvodakezdéstől szülők és óvónők között. o A minőségi javítást, a bipoláris kapcsolattá fejlődést szolgálják: anyás beszoktatás, fogadó órák, szülői értekezletek, egészséghét szervezése, faliújság, csoport ek stb. Arra törekszünk, hogy összehangoljuk a családi és az óvodai szokásokat. o Ezen szokások megismerése a családlátogatással, anamnézissel veszi kezdetét. Erre építenek a folyamatos kapcsolattartási formák ill a nyitott, kérdésekre váró, és válaszoló óvodapedagógusaink. o Intézményünk a Szülői kérdőívek anonim válaszaiból követi nyomon az otthon véleményét óvodánkról, dolgozóinkról, gyermekek-szülők légköréről. o Az összehangolást elmélyítik a közös programok (családi nap, kirándulás, szülői fórumok, versenyek, közös együttlétek ) ezeken a közös lehetőségeken még több információt kaphatunk a gyermekről, így támaszkodhatunk a család elsődleges szerepére a nevelésben, melyhez mi az empátiás készségeinket, 19

20 differenciált-egyéni bánásmódunkat, felkészültségünket igazítjuk, a gyermek életkori sajátosságaihoz alkalmazkodó módszerekkel, eszközökkel. A rendszeres gyakorlás és a jelzés módszere segíti a gyermekek én képét, a szokások alakítását, önállóbbá válását. o A gyermekek egészségvédelme, gondozása, komfortérzetének javítása tevékenységekben, gyakorlás útján építhető be a személyiségbe. Az óvodapedagógusaink bemutatásai, magyarázatai, a gyakorlás módszerei segítik az ismeretektől a jártasságig, majd a készségekig eljutni óvodásainkat. o Eközben ismétlések, korrekciók jelzik szakaszonként, hogy éppen milyen szinten áll az adott kisgyermek. o Óvodánkban a kötelező és kötetlen tevékenységek, a felkínált eszközök, módszerek sokasága, komplexitása, az udvari játékok, séták segítik a gyermekeket abban, hogy szokások alakuljanak, önállóbbá váljanak. Mindezekről pedagógiai nyomon követés (dokumentáció) készül intézményünkben. A dajkák az óvodapedagógusok segítőtársai a gondozási folyamatban. o Az ő magatartási, viselkedési jellemzőik is példaként hatnak a gyermekekre, befolyásolja meggyőződésüket, mintakövetésüket. o Célunk, hogy óvodánkban a dajkák belső igényévé váljon ismereteik bővítése, gazdagítása, a továbbképzéseken, bemutatókon való részvétel. Így tudnak az óvodapedagógusainkkal partnerként együttműködni, a gyermekek mind teljesebb fejlesztésében, nevelésében részesekké válni. Összehangolt, egymásra építő, következetes feladatvállalással, humánus, emberközpontú, gyermeki értékeket meglátó megfigyeléseikkel, tevékenységeikkel támogatják a nevelőmunkát. Láthatóan és láthatatlanul erősítik a csoport légkörét, derűs, nyugodt klímáját. Kiegyensúlyozott, gyakorlatias segítői mindennapjainknak, hiszen a szokások, szabályok közvetítése, megerősítése elképzelhetetlen nélkülük. Saját feladatkörükön túl, nevelőpartnerként kapcsolódnak be mindazon feladatok végzésébe, melyek a csoport érdekeit szolgálják (ünnepek lebonyolítása, terem díszítése, stb.) A gyermekek öltözködésének az időjáráshoz való igazítása A nap folyamán figyelemmel kísérjük a gyermekek egyéni szükségleteit az öltözködésben. o Figyelmet fordítunk arra ki az izzadékonyabb, fázósabb, esetleg betegségből tért vissza, stb. o Az egyéni igények megismerése már a beszoktatás során elkezdődik. A helyes öltözködési szokások kialakítása érdekében kérjük a szülőket a célszerű öltözék biztosítására, mely biztosítja a gyermek számára a biztonságos, szabad mozgást. A ruha súlya, hossza, a rétegek száma megfelelő legyen. A gyermekeknek megtanítjuk, hogy ha fáznak, felvesznek még egy réteg ruhát, ha melegük van, levesznek egy réteget. o A túlöltöztetésből fakadó átizzadás veszélyére felhívjuk a szülők figyelmét, a gyermekeket az edzettségük fokozásával tereljük a jó egészségi állapot eléréséhez. o Elvárásainkat a gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez, testi adottságaihoz igazítjuk. Az öltözködésszokásainak kialakítás a azonban nagy mértékben függ az óvónő-dajka közös értelmezésén. Óvodai szinten egységesen 20

21 fogalmazódik meg a szülők felé a kérésünk: fokozott önállóság támasztás gyermekeikkel szemben. Kérjük a szülőket, hogy jellel lássák el gyermekük személyes holmijait, ügyeljenek annak tárolására és kövessék nyomon azok meglététhiányát. Gondoskodjanak váltó ruházatról, de intézményi szinten mi is biztosítunk pót-ruhákat, melyek esetileg használhatók, majd vissza kell adni kitisztított formában. A cipők, váltócipők használatának jellemzői egységesen: egészséges lábboltozat- lábtartás biztosítása, jellel ellátottság. Balesetvédelmi okok miatt javasoljuk a papucs használatának a mellőzését. Gondoskodunk a gyermekek ruháinak megfelelő tárolásáról. o Óvodánkban minden gyermeknek külön öltözőszekrénye van. Ebben tárolják a szülők a gyermekek ruházatát. A szekrények rendjét a szülőkkel megbeszéljük, valamint ábrával is illusztráljuk (a jelzés minden csoportban ugyanaz). o Az utcai, ill. udvari cipőknek csoportonként külön cipős polc van, a benti cipők a szekrényekben vannak. o A vizes, beleizzadt ruhadarabok szárításáról gondoskodunk. o A dajka nénik takarítják a szekrényeket, de a szülő feladata azok rendszeres kiürítése, és tiszta ruházattal történő feltöltése (csak annyi amennyire szükség van). Az öltözködés helyes sorrendjének elsajátításához a jelzés módszerét alkalmazzuk. o Már kiscsoport kezdetén finoman, de határozottan tolmácsoljuk a szülői ház felé az öltözködés helyes sorrendjére vonatkozó elképzeléseinket. (levetjük a kabátot, sapkát, kibújunk a lábbeliből, polcra ha vizes a kikészített plédre, csepegtető tálcára tesszük - és nekilátunk az otthoni ruha átcserélésének óvodai játszóruhára. o Figyelem felhívás történik: családlátogatáskor, anyás beszoktatáskor, napi szinten egyénileg, szülői értekezleteken, ill. csoportonként elhelyezett ábrák segítségével. o éves gyermekeinknél napi tevékenységekben, játékokban (dramatikus, egyéb ) is lehetőség van az öltözködés helyes sorrendjének gyakorlására, megerősítésére. Kialakítjuk a rend iránti igényét az öltözködéssel kapcsolatban. o Első számú feladatunk az öltözködéssel kapcsolatos szokások, szabályok következetes betartatása.. o Megtanítjuk a ruházat esztétikus összehajtását, megfelelő helyre történő elrakását. A kicsiket személyes példával erősítjük. o Rámutatunk arra, hogy így, a szekrényben könnyebb az eligazodás. o Felhívjuk figyelmüket, hogy ruhájuk, cipőjük tisztaságára ügyelnek. A lábtörlőt, szükség esetén a sárlehúzót használják. Biztonságukat a bekötött cipőjük is segíti. o Télen a csizmákat a bejáratnál leveszik, ezzel is megelőzve az elcsúszásokat a folyosón. o S nem utolsó sorban: önmagunkkal nevelünk! Mi felnőttek minden nap tiszta, vasalt ruházatban jelenünk meg a gyermek, szülő előtt. 21

22 A pihenés feltételeinek megteremtése Az óvodás gyermek fejlődésének lételeme a pihenés ezt az elvet szem előtt tartva képviseljük a gyermek érdekét. Ehhez a családlátogatás és az anamnézis adja az alapot, és erre épül az óvodai megfigyelés és tapasztalat. A pihenés alatt nyugalom, a kellemes környezet fenntartása a cél, ezért a belső és külső ingerek minimalizálásával teremtjük meg a feltételeket. Megfelelő méretű fektetők, saját jellel ellátott lepedők (aki nem ágytiszta, annál vízálló huzat), otthonról hozott alvós játékok, textil engedélyezése, saját takaró( nyári és téli), életkornak megfelelő mesék hallgatása, altatózene, relaxációs zene biztosítása, óvónői ének, dúdolás teszik kellemesebbé a pihenést. A felsíró kicsik megvigasztalásával is a pihenés zavartalanságát biztosítjuk Óvodánkban két hetente történik az ágyneműk cseréje, tisztítása. A toalett használata alvásidőben is biztosított. Az egyéni alvásigények figyelembe vételével biztosított a fokozatos ébredés. A nem alvó gyermekek előbb kelhetnek fel, nézegethetnek könyvet, rajzolhatnak. ( 5 éves kortól, nyugalmas 40 perces pihenés) Egyetlen elvárásunk van: Hagyják aludni alvó társaikat! Az egészséges táplálkozásról való gondoskodás Elsősorban a táplálékot biztosító konyha feladata, amelyet a szülők segítségével naponta ( a faliújságra kihelyezett gyümölcs naptár segítségével napra pontosan követhető) kiegészítünk gyümölcsök, zöldségek fogyasztásával. Ezt a gyermekek a délelőtt folyamán fogyasztják, elsősorban a dajka néni előkészítésében. Középső és nagycsoportban már maguk a gyerekek is szeletelhetnek, tisztíthatnak gyümölcsöt, és ízlésesen elhelyezhetik egy tányéron, ezzel is megteremtve a látvány illat harmóniát. A heti étlap közzététele lehetővé teszi, hogy a családi étrend kiegészítője lehessen az óvodai étkezésnek. Folyadék egész nap a gyermekek szükséglete szerint rendelkezésre áll. A folyadékpótlás alapját képezik: a víz zöldség- és gyümölcslevek. Ügyelünk arra, hogy az ételek fogyasztása mindig jó hangulatban történjen. Lehetőségük van étkezés közben is halkan beszélgetni asztaltársaikkal. Így lehetőség nyílik az ételek nevének, ízének, színeinek, összetételének megbeszélésére. A kulturált étkezési szokások alakítása az óvodába lépés kezdetétől történik, ennek alapja a terítés és a tálalás esztétikája a csoportban. A szépen megterített asztalon elhelyezett kis kosarak, szalvétatartók, poharak, tányérok növelik az étkező gyermek étvágyát. o Az étkezésekkor elfogadjuk az egyéni különbözőségeket ( nem kívánja, több folyadékot szeretne stb.) azonban pici kóstoló szolgál az étel ízének megismerésére. 22

23 o Az étvágytalan vagy falánk természetű gyermekekre külön figyelmet fordítunk. A falánkság mögött gyakran valamilyen probléma rejtőzik, így a szülőkkel konzultálva a korszerű, egészséges táplálkozás szokásának elsajátítására törekszünk, az optimális ételadagokat betartva. Új ízek, ételek megismertetését különösen fontosnak tekintjük. Ennek érdekében újszerű margarinkrémeket, salátákat készítünk. Egészséghéten egzotikus zöldségekkel, gyümölcsökkel ismerkedünk. A korszerű táplálkozás népszerűsítésére recepteket ajánlunk otthoni elkészítésre. o A konyha vezetőjével folyamatosan tartjuk a kapcsolatot, a fenntartó az ételek minőségét rendszeresen ellenőrizteti. Betegségek, balesetek megelőzése A feladat megvalósításában arra törekszünk, hogy a szülők csak egészségesen hozzák gyermekeiket óvodába. Ennek érdekében már a családlátogatás alkalmával információkat gyűjtünk a gyermekekről, majd erre építjük a szülői értekezleteken elhangzó tájékoztatást. Felhívjuk figyelmüket a gyakran előforduló járványos, ill. eseti megbetegedések jellemzőire, az ezekkel kapcsolatos közösségi szabályokra, előírásokra. Csak egészséges orvosi igazolással rendelkező gyermeket lehet a közösségbe hozni. Az óvodában történő megbetegedés esetén, telefonon értesítjük a szülőket, magas láz esetén lázcsillapítót alkalmazunk, igyekszünk elkülöníteni a gyermeket a szülő megérkezéséig. Nagy figyelmet fordítunk az óvodában előforduló balesetek megelőzésére. A gyerekek körében is, megfelelő módszerek és eszközök segítségével, október hónapban balesetmegelőzési tájékoztatást tartunk. Folyamatosan ügyelünk a csoportszobai és udvari játékok ellenőrzésére, karbantartására. A törött, sérült eszközöket kivonjuk a játékból. o Csoportonként évente frissítjük az eü. doboz tartalmát. Kirándulások alkalmával is visszük magunkkal a szükséges eü-i felszerelést, ill a szülők telefonszámait. Ennek érdekében játékos módon egészségvédő ismereteket és balesetmegelőző magatartási szabályokat közvetítünk gyermekeink részére. Az egészségvédő ismereteket, magatartási szabályokat az évszakok váltakozásához igazítjuk. A balesetmegelőzési ismeretek és közlekedési szabályok erősítését a nagycsoportosoknak ajánlott Ovi-zsaru program keretében is taglaljuk. A közlekedés szabályait játékos módon és a közlekedések alkalmával gyakoroltatjuk. A fertőző betegségek megelőzése A megelőzés (prevenció) érdekében a személyi higiénia elsődleges szerepét emeljük ki, s ehhez járul még az óvónői higiénés kontroll (ellenőrizni a bőr, a haj, a ruházat tisztaságát) o Pl: fejtetvesség esetén tapintatosan jelzünk a szülőnek és négyszemközt segítjük tanácsainkkal, javaslatainkkal. 23

24 o Szezonális, járványos időszakokban fokozatos szellőztetéssel, aroma-lámpa, légtisztító eszközök használatával segítjük elő a környezet higiéniájának megtartását. Ilyenkor gyakoribbá tesszük a játékeszközök fertőtlenítését. Nyáron, ha fürdési lehetőség van, a vizet fertőtlenítjük. A kisebb egészségi rendellenességek korrekciója Elsősorban a testtartási rendellenességek megelőzésére vonatkozik, amelyekre lehetőség a mindennapos testneveléseken adódik. Ennek érdekében megfelelő ruházatot, lábbeli kérünk a szülőktől a gyermekeiknek. Meggyőzzük őket, hogy a papucs a lúdtalp kialakulását elősegíti. A helyes testtartás kialakítását fejlesztő mozgással, egyenes fekvőhelyek biztosításával érjük el. A mindennapos mozgás anyagába beépítünk 3-4 testtartásjavító, lábboltozat erősítő gyakorlatot, játékot. Intézményünk akadálymentesített, így mozgáskorlátozott, gyengénlátó, nagyothalló gyermekek ellátása is biztosított. Óvodánkban szakvizsgázott kolléganőnk gyógytestnevelést is tart. Segítségét szülők és kollégák is kérhetik. Lelki rendellenességek vagy viselkedésformák, gyermekbántalmazás vagy deviáns viselkedés okait feltárjuk. Enurézis, enkoprézis, ingerlékenység, sírás, agresszivitás, passzivitás, félénkség, visszahúzódás, kapkodás, figyelmetlenség, tikkelés, bevizelés, beszékelés, maszturbálás is fellelhető a csoportokban. Ezek észlelésekor családlátogatás, tapintatos, egyéni beszélgetések segíthetnek az okok felderítésében, a megfelelő szakember megkeresésében. Intézményi és csoport szinten is a megóvás, a megszégyenítéstől való tartózkodás az alkalmazott nevelési eljárás óvodánkban. Gyermekbántalmazás nyomainak felfedezése esetén az óvoda gyermekvédelmi megbízottjával közösen keressük a megoldást. Látás-, hallás zavarral, beszédhibával küszködő gyermekek számára nevelési-fejlesztési szakemberek, orvosok segítségét kérjük. Esetmegbeszéléseken a gyermek nevelésében közreműködő szakemberekkel közösen a megoldás keresésével kiemelten foglakozunk. Lelki egészségfejlesztésre, nevelésre vonatkozó feladataink Az óvoda pszichés klímájának megteremtése során olyan halk, nyugodt, biztonságot sugárzó légkört alakítunk ki, mely védőhálóként veszi körbe a megannyi miliőből érkező, egyedi sajátosságokat hordozó gyermekeket. Ez a pszichohigiénés nevelés áthatja a mindennapos nevelőmunkát, legfontosabb célja a pszichés egészség fenntartása, a pszichés sérülések megelőzése. Ennek feltétele a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelő napirend összeállítása. Többek között az anyás beszoktatás lehetősége is segítségünkre van az óvodai élet első napjaiban a gyermekek biztonságérzetének kialakításához. Igyekszünk kompenzálni, korrigálni az esetleges sérüléseket, megfelelően alkalmazott közösségi és egyéni választható tevékenységekkel, dramatikus- mentálhigiénés játékokkal. 24

25 A pszichés sérülések megelőzése, kivédése, amelynek feltétele minden óvodai dolgozó pozitív attitűdje a gyermekkel szemben. Nevelőmunkánk folyamatában nagy figyelmet fordítunk a félelem szorongás feloldására, az agresszió kivédésére. Ennek érdekében a következő pedagógiai eljárásokat alkalmazzuk a gyakorlatban: nyugodt, kiegyensúlyozott nevelői és dajkai magatartás, empatikus reakciók a gyermek aktuális érzelmeire vonatkozóan, kevés kötöttség és tilalom a mindennapokban. Legfontosabb feladatunknak a problémák kibeszélését, megbeszélését, az érintett gyermek tevékenységbe való bevonását tartjuk. A gyermekek érzelmi, akarati életének alakítása érdekében játékos módon segítjük az egészséges viselkedés képességeinek fejlesztését, társkapcsolataik alakulását. Személyiségük szabad kibontakoztatásához biztosítjuk a feltételeket. Az életre nevelünk. Elsődleges célunk nem a konfliktusok elfojtása, hanem ezek kezelése a közösség szabályainak betartásával. Az önkéntesség, önállóság és aktivitás biztosítása a játékban megteremti a személyiség szabad kibontakozását. Mindezek feltételezik az óvónői pozitív, jutalmazó, megerősítő módszereket és az önmegvalósításhoz kapcsolható követelménytámasztást. Valamennyi csoportunkban azon fáradoznak pedagógusaink, hogy a társas kapcsolatok harmonizációját megteremtsék, hogy a gyerekek érezhessék, megtapasztalhassák egyediségüket értéküket. Ezt segítik a dramatikus, mentálhigiénés játékok, mesék, diafilmek, bábozások, családjátékok, stb. A gyermekek fizikai, lelkiállapotát figyelemmel kísérjük, és ha kedvezőtlenül változik, megkeressük a legmegfelelőbb eljárást annak javítására, Éreztetjük velük elfogadásunkat, szeretetünket, bizalmunkat és, tudatosítjuk bennük, hogy mindig mindenben segítjük. Játékos módok alkalmazásával az egészségre káros szokások kialakulásának megelőzésére nevelünk. (drog, alkohol, dohányzás) a családi miliő felé a meggyőzés, kötetlen beszélgetések nyújthatnak alapot, ill. a szülői értekezleteken szakemberek rövid előadásai, szakirodalom ajánlása jelenthet segítséget. A gyermekeket erősíti az Ovi-zsaru program ide vonatkozó része is, valamint bábokkal vagy óvónői dramatizálással előadott műsor is. Szociohigiénés nevelésre vonatkozó feladataink A gyermeki személyiség önkibontakozásának biztosítása, konfliktushelyzetek megoldására szolgáló technikák megismertetése, bizonyos feszültségek elviselésére való nevelés sokféle dramatikus játék szervezése által biztosítjuk a feladat megvalósítását. Segítőkészségre, együttérzésre, a másság elviselésére nevelünk. Az egészségügyi szolgálatokkal való folyamatos kapcsolattartás A gyermekek rendszeres egészségügyi felügyeletét biztosító Egészségügyi Szolgálattal folyamatos kapcsolatot tartunk. 25