5 Emergency Preparation and Spill Contingency Management Plan 6 Probable Maximum Precipitation

Átírás

1 Válaszok a Verespatakon tervezett bányanyitás Környezeti Hatástanulmány jelentésével kapcsolatban a Budapesten én tartott nyilvános fórumon elhangzott kérdésekre és észrevételekre 1 1. A kérdésem arra a tényre vonatkozik, hogy ez a dokumentum nem tartalmaz havária tervet. A magyar szabályozás szerint egy hasonló jellegő beruházás esetén el kell készíteni egy ilyen tervet, nem tudom, hogy a romániai szabályozás elıír-e ilyen tervet vagy sem. Ha egy ilyen terv készült, akkor mikor nézhetünk bele? Ez a teljes projekt értékelésének szempontjából nagyon fontos lehetne, mivel, mint ahogy már az elıbb hallottuk, egy földrengés-veszélyes területen akarják kivitelezni A törvényi elıírásoknak megfelelıen Vészhelyzet Készültségi és Szennyezıanyag Kiömlés - Baleset Kárelhárítási Terv 5 készült (I Terv, 28. Kötet), melynek korszerősített változata 5.2 Mellékletként a válaszokhoz kerül csatolásra. Egy Belsı Vészhelyzeti Tervet dolgoznak ki az üzemelés megkezdése elıtt a Közigazgatási- és Belügyminisztérium (Ministry of Administration and Interior - M.A.I.) a 95/2003 sz. Kormány határozat és a 467/2005 Miniszteri rendelet elıírásainak megfelelıen. A vállalat biztosítani fogja a szükséges adatokat a Külsı Vészhelyzeti Terv elkészítéséhez az érintett helyi igazgatóságoknak (az M.A.I. 95/2003 sz. Kormány határozat és a 467/2005 Miniszteri rendelet értelmében). A javasolt Corna (Szarvaspatak) gát terve, melyet a zagy tározására kívánnak használni, olyan tervezési paramétereken alapszik, melyik megfelelnek a romániai és nemzetközi elıírásoknak. Ezekkel a kritériumokkal szándékoztak biztosítani a maximális biztonsági szintet a tervezése, üzemelési, bezárási és bezárás-utáni szakaszokban. Ezek magukba foglalják az árvíz visszatartást, lejtı instabilitásra vonatkozó tényezıket, továbbá szeizmikus tervezési paramétereket, etc. Az elıbb említett kritériumok alapján a töltést úgy tervezték, hogy ellenálljon a Richter skála szerinti 8-as erısségő földrengésnek. Románia területén még soha nem tapasztaltak ilyen jelenséget, és nehéz elképzelni olyan mechanizmust, mely ilyet okozhatna a jövıben. A legfontosabb tervezési elemek, melyek a gát megnövekedett biztonságát adják a következık: 1. a gát 2 PMP 6 -bıl származó vízmennyiség visszatartására lett méretezve; 2. minden gátmagasításkor egy túlfolyó kerül megépítésre egy potenciális 1 A közmeghallgatás eredeti magyar nyelvő jegyzıkönyvét a dokumentum végén 1. Mellékletként csatoltuk. 2 Olajos Péter 3 A dokumentumban található, a közmeghallgatáson elhangzott kérdések/észrevételek a pontok elsı bekezdései - minden esetben dılt betővel szedve olvashatók a könnyebb elkülöníthetıség kedvéért a fordító 4 A kérdések/észrevételek fordítása a Annex to Environmental Impact Assessment, Volume 82 dokumentumban található eredeti magyar szöveganyag összevetésével készült, amit amennyiben az angol szöveg eltért az eredetitıl, a fordító módosított. 5 Emergency Preparation and Spill Contingency Management Plan 6 Probable Maximum Precipitation 1

2 szélsıséges esetbıl származó többlet víz szabályozott körülmények között történı levezetésére. Ez fogja kiküszöbölni az alsóbb lejtık eróziójának lehetıségét. 3. A kıtöltéses kezdı gát egy vízzáró maggal rendelkezik, és rézső hajlás arányszáma folyásirányba 2H : 1V, és felfelé 1,75H : 1V; 4. A fı TMF gát kivitelezése középvonalas és folyásirányú módszer alkalmazásával fog történni. A folyásirányban lévı rézső hajlása 3H : 1V. Általában az ilyen víztechnikai szerkezetek rézsőjének hajlása 1,5H : 1V és 1,75H : 1V; 5. egy vízelvezetı hálózat lett tervezve a meddıhányó aljára a hulladékkızetben található vízmennyiség csökkentésére; 6. egy monitoring rendszert telepítenek a gát csúcsára és annak környezetébe, hogy aktuális információt nyújtsanak várható változékonysági helyzetekrıl, a talajvíznek gáttestben történı túlzott emelkedésérıl, valamint a derítımedencében tárolt vízmennyiség túlzott növekedésérıl. 7. szigorú minıségbiztosítási program végrehajtása a kivitelezés kezdeti szakasza során; Ilyen körülmények között egy gátszakadást eredményezı baleset nagyon valószínőtlen. Ugyanakkor elméleti szcenáriókat dolgoztak ki azt feltételezve, hogy ha nem tesznek eleget a tervezési módszertannak, mely töltésszakadáshoz vezet. Ezek a szcenáriók a feltételezhetı legrosszabb eseteket jelentik a TMF technológiai jellemzıinek figyelembe vételével. A vizsgált szcenáriókat a KHV tanulmány 7. fejezete ( alfejezet oldal) mutatja be részletesen. A és alfejezetekre hivatkozva szeretnénk megemlíteni, hogy azt követıen egy sokkal precízebb és reálisabb szimulációt végeztek az INCA bányászati modell segítségével, mely figyelembe veszi a szennyezı hullám levonulása során a cianid diszperzióját, elillanását és lebomlását (Whitehead et al., 2006). Az új tanulmányt csatolták a Környezeti hatásvizsgálat Jelentésbe (5.1 Melléklet). Hivatkozások: A 195/2005 sz. rendkívüli kormányrendelet a környezet védelmérıl; A 107/1996 Törvény, a Víz törvény, melyet a 310/2004 sz. Törvény és a 112/2006 sz. Törvény módosított A Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium 638/2005 sz. rendelete, valamint a Közigazgatási- és Belügyminisztérium 420/SB/2005 sz. rendelete Szabályozás az árvizek, veszélyes meteorológiai események, hidrotechnológiai szerkezetek érintı balesetek, továbbá balesetszerő szennyezések által okozott vészhelyzeti körülmények kezelésére vonatkozóan jóváhagyásáról, valamint Keret az árvizek, téli vészhelyzeti események és balesetszerő szennyezések elleni védekezésben használatos anyagok és berendezések vásárlására jóváhagyására; A MEWM (Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium) 278/1997 sz. rendelete Keret módszer a várhatóan szennyezı vizek használata által okozott balesetszerő szennyezés megelızési és védekezési tervek készítésére jóváhagyásáról; 2288/2004 sz. kormányhatározat a Minisztériumok, egyéb központi intézmények és civil szervezetek által vészhelyzeti körülmények megelızésével és kezelésével kapcsolatban vállalt felelısségek megosztásának jóváhagyásáról; 21/2004 sz. rendkívüli kormányrendelet a vészhelyzeti körülményekre vonatkozó nemzeti kezelési rendszerrıl; MEWM (Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium) 161/2006 sz. rendelete Szabvány a felszíni vizek minıségének osztályozására a víztestek ökológiai állapotának értékelése céljából jóváhagyására. 2

3 2. A második kérdésem a bányászati direktívával kapcsolatos, amit, mint hallottuk, a nagybányai katasztrófa után készítettek el. Ez elıír egy pénzügyi biztosítékot. Ha egy eseteges baleset bekövetkezne, akkor abból a pénzbıl egy harmadik fél tehát nem a cég, hanem egy állami szerv - meg tudja kezdeni a balesetbıl eredı károk elhárítását, a hatások mérséklését, illetve a kárpótlást, kártalanítást. Ez a cég szempontjából is egy nagyon fontos pont, valamint a bányászati direktívának az egyik része. Ezt a pénzösszeget a román környezetvédelmi Minisztériumnak kell megállapítania, és ezt az összeget a cégnek a mőködés megkezdése elıtt letétbe kell helyezni. Mekkora lesz ez az összeg? Ez nem mellékes, hiszen a cégnek költségvetést kell készítenie, tudnia kell üzleti szempontból, hogy mekkora összeg lehet az. Mindenki tudja, hogy jelenleg 29 milliárd forint az, amit Magyarország perel az ausztrál-román cégtıl a nagybányai katasztrófa kapcsán. 7 A Roşia Montană Gold Corporation (RMGC) Környezetvédelmi Pénzügyi Jótállásának (a továbbiakban: EFG - Environmental Financial Guarantee) részletei a Környezeti Hatásvizsgálat mellékletében kerültek tárgyalásra, amelynek címe: Környezeti és társadalmi kezelés, és rendszertervek ( A bánya rehabilitációs és bezárás kezelési terv címő alfejezet 1. melléklete). Romániában az EFG létrehozásának kell biztosítania, hogy a bánya mőködtetıje megfelelı forrásokkal rendelkezik a környezet rendbehozatalára. Az EFG-t a 85/2003 sz. bányászati törvény, az Ásványkincsek nemzeti ügynökségének elıírásai, valamint a 208/2003 sz. Bányajog végrehajtási normák szabályozzák. Az Európai Unió által meghatározott két irányelv szintén hatással van az EFG-re: az EU irányelv az ásványianyag-kitermelı iparban keletkezı hulladék kezelésérıl (a továbbiakban MWD - Mine Waste Directive) és a Környezeti Felelısség Irányelv (a továbbiakban ELD - Environmental Liability Directive). Az EU irányelv az ásványianyag-kitermelı iparban keletkezı hulladék kezelésérıl célja annak biztosítása, hogy meglegyen a rendelkezésre álló fedezet 1. minden, a bányászati tevékenységbıl eredı hulladék eltávolításához szükséges engedéllyel kapcsolatos kötelezettségre, valamint 2. a hulladéktároló által érintett terület rehabilitációjával kapcsolatos összes költségre. A Környezeti Felelısség Irányelv szabályozza a helyrehozás módját, valamint a környezetvédelmi hatóságok által teendı lépéseket bányászatból eredı környezetvédelmi kár bekövetkezése esetén. Az irányelv célja annak biztosítása, hogy a mőködtetık megfelelı pénzügyi erıforrásokkal rendelkeznek a környezeti helyreállítási tevékenységek elvégzésére. Mivel ezeket az irányelveket még nem iktatta be a román kormány, a végrehajtási mechanizmusok bevezetési határideje április 30. (ELD) és május 1. (MWD) tehát mindkét határidı a verespataki mőködés tervezett beindítása elıtt van. Az RMGC már elkezdte az irányelvekhez történı alkalmazkodás folyamatát, és amint a végrehajtás eszközeit a román kormány törvénybe iktatja, azoknak teljes mértékben eleget teszünk. Az RMGC szerzıdést kötött a világ egyik vezetı biztosítási brókerével, mely Romániában is kiépült szervezettel rendelkezik, valamint hosszú és kiváló múltra tekint vissza a bányamőködtetéssel kapcsolatos kockázatelemzés területén. A bróker a legalkalmasabb, ingatlanokkal és gépekkel kapcsolatos meghibásodásokra szakosodott mérnököket fogja alkalmazni a kockázatelemzés, valamint a kármegelızési audit lefolytatására az építkezés és a mőködés ideje alatt Verespatakon, hogy ezzel csökkentsék a veszélyeket. A bróker 7 Olajos Péter 3

4 ezután meghatározza a megfelelı fedezet mértékét, és A kategóriás biztosítókkal együttmőködésben elindítja ezt a programot az RMGC nevében, amely a feltárástól a mőködésen keresztül a bezárásig a projekt egész idıtartama alatt tart. Az RMGC elkötelezett a munkahelyi egészséghez és biztonsághoz kapcsolódó legmagasabb elérhetı szint biztosítására a munkavállalók és szolgáltatók számára. Célunk elérését a Legjobb Elérhetı Technika felhasználása segíti. Nincs olyan szervezet, amely örömmel fogadná a veszteségeket. Mi is azon dolgozunk, hogy mőszaki megoldásokkal segítsük a kockázatkezelést, ez mindig sokkal jobb megoldás, mint önmagában a biztosítás. A veszteségbıl eredı kockázat akár 75%-al csökkenthetı a projekt kivitelezési és építkezési szakaszaiban. Mindemellett természetesen tudatában vagyunk annak, hogy egy ilyen mérető projekt esetében feltétlenül szükséges mindenre kiterjedı biztosítási irányelvekkel rendelkeznünk (ezen irányelvek megléte egyébként elıfeltétele a pénzügyi finanszírozást biztosító intézmények támogatásbiztosításának). Az alapfedezet magában foglalja az ingatlanra, felelısségvállalásra, és rendkívüli célra (pl. késleltetett kezdés, szállítás, nem birtokolt) vonatkozó biztosítást. Ily módon a vállalattal szembeni jogos követelés felmerülése esetén, ezen követeléseket kifizeti a biztosító. A verespataki bányaüzemeltetéshez kapcsolódó összes biztosító és biztosítási fedezet teljes mértékben ki fogja elégíteni a romániai biztosítási szabályzatokban lefektetett követelményeket. Az EFG formájában részletes pénzügyi garanciák vannak, amelyek a Roşia Montană Gold Corporation-t ( RMGC ) kötelezik a környezeti helyreállításra szolgáló megfelelı alapok létrehozására és fenntartására. Az EFG évente frissítésre kerül és mindig összhangban lesz a visszaállításhoz szükséges költségekkel. A verespataki bánya bezárására jelenleg elıirányzott költség 76 millió USD, amely a bánya teljes 16 éves mőködési idején alapul. Az EFG-nek érvényben kell lennie a mőködési engedély megadása és a bányászati tevékenység megkezdése elıtt. Egy elemzés már most folyamatban van, amelynek célja a szükséges EFG meghatározása a mőködés minden egyes évére vonatkozóan. Az indulásnál szükséges összeg várhatóan mintegy 25 millió USD és minden évben növekszik. Minden egyes EFG követni fogja a Világbank és a Nemzetközi Bányászati és Kohászati Tanács által készített részletes irányelveket. Független szakértık fogják elkészíteni az évenkénti frissítést az NAMR-rel, mint a bányászat területén jártas kormányzati hatósággal folyamatosan egyeztetve. Ezek a frissítések hivatottak biztosítani, hogy a projektnek a tervezettnél korábbi befejezése esetén, amelynek kicsi a valószínősége, illetve bármilyen idıpontban mindegyik EFG mindig összhangban legyen a visszaállításhoz kapcsolódó költségekkel. (Ezek az évenkénti frissítések eredménye egy, a jelenlegi 76 millió dolláros bezárási költségnél nagyobb becsült összeg lesz, mivel a bánya szokásos mőködésébe eleve be van építve néhány, a visszaállítást elısegítı tevékenység.) Több különbözı pénzügyi intézmény áll rendelkezésünkre annak biztosítása érdekében, hogy az RMGC képes legyen fedezni a zárással kapcsolatos összes várt költséget. Ezek az eszközök amelyek olyan védett számlákon kerülnek elhelyezésre, melyek fölött a román állam rendelkezik a következık: Készpénzletét Letéti alapok; Hitellevél; 4

5 Kötelezvények; Biztosítási politika. Ezen garancia feltételek azt jelentik, hogy a román kormánynak nem lesz pénzügyi felelıssége a verespataki projekt rehabilitációjával kapcsolatban. A vállalat a következı garanciákat nyújtja: (i) Az éves pénzügyi garancia, amely a környezeti rehabilitációs munkák éves értékét hivatott fedezni. A garancia értékének az alábbi kettı közül a magasabbal kell legalább megegyeznie vagy azt meghaladnia: (i) a fejlesztési-kitermelési tervben szereplı teljes munka értékének 1,5%-a, vagy (ii) a környezet rehabilitációs munkák értéke, ahogyan ez megjelent az éves munkaprogramban, valamint a megvalósíthatósági tanulmányban található dokumentumokban. (ii) A végsı környezeti helyreállítási munkákra vonatkozó pénzügyi garancia. Ez a garancia a bányabezárási technikai programhoz kapcsolódó rehabilitációs munkák értékének évenkénti arányos részeként kerül megállapításra. 3. Elıjáróban elmondom, hogy egy független ország nagy beruházásait egy másik független ország nem akadályozhatja meg, de az Espoo-i Egyezmény jogot formál számunkra arra, hogy a szomszédos országban megvalósuló beruházás legnagyobb környezeti biztonsággal menjen végbe. 8 Az Espoo-i szerzıdés szerint, melyet Románia is aláírt, azoknak a nagyszabású beruházásoknak, melyeknek országhatáron átterjedı hatásaik vannak, lehetıséget kell biztosítani a szomszédos országok számára, hogy véleményt formáljanak, és kérdéseket tegyenek fel az engedélyeztetésrıl. A Verespataki Projekt esetében csak Magyarország vett részt ebben az eljárásban és tett fel kérdéseket, amelyek a környezeti hatásvizsgálati tanulmányban meg is lettek válaszolva. Semelyik másik ország nem tett fel kérdéseket a Projekttel kapcsolatban. Továbbá a Roşia Montană Gold Corporation, a nyilvános vitasorozat keretében, két nyilvános fórumot szervezett Magyarországon és 14-et Romániában, hogy lehetıséget biztosítson a nagyközönség számára a projekthez kapcsolódó kérdések feltételére. Megértjük és tiszteljük a magyar aggodalmat, a 2000-es nagybányai tragikus baleset miatt, ezért is szervezünk nyílt vitákat mind Magyarországon, mind pedig Romániában. A nagybányai egy katasztrófa volt, mely nem szabad, hogy megint megtörténjen. Az ilyen jellegő baleset elkerülése végett a verespataki zagykezelı létesítményt a legszigorúbb nemzetközi szabványoknak megfelelıen fogják megvalósítani. Ez egy környezetbiztos konstrukció lesz az ércfeldolgozás során keletkezı detoxifikált méregtelenített zagyok folyamatos elhelyezésére. Fejlett berendezéseket fognak használni a geotechnikai és vízszint ellenırzéséhez. Mivel a TMF-ben történı zagy lerakást detoxifikáció elızi meg, így az nagyon kis koncentrációban (5-7 parts per million, azaz ppm, vagyis mg/l) tartalmaz majd cianidot, mely jóval a nemrég elfogadott 2006/21/EK irányelv az ásványianyag-kitermelı iparban keletkezı hulladék kezelésérıl 10 ppm-es szabályozási határértéke alatt lesz. 8 Morvay Kálmán 5

6 4. A cianid technikát az Euromines (?) vezette be Európában, a nagy európai bányászati vállalatok szövetsége, egy szervezet, mely egy informatív anyagot küldött nekem. Ilyen cianid alapú technológiát használnak Svédország északi részén, valamint Spanyolország északi részén és dél-nyugat Törökországban. 9 Európában a következı országokban termelnek ki aranyat: Oroszország, Spanyolország, Svédország, Finnország, Franciaország, Bulgária, Olaszország, Szlovák Köztársaság, és Görögország. Ezek az országok Oroszország kivételével mind tagjai az Európai Uniónak. Az aranybányászat egy virágzó iparág az Európai Unióban a modern bányászati technikákat alkalmazó felelıs külföldi beruházók szigorú elıírásaival összhangban. A Verespatak Projektet a romániai és európai törvények teljes betartásával valósítják meg a nemzetközi legjobb gyakorlatnak megfelelıen. A legjobb elérhetı technikákat (BAT 10 ) hozza majd Romániába. 5. Fontos, hogy a cianid oldatot az üzemen belül semlegesítik, és a meddıhányó és a zagytározó csak minimális koncentrációjú zagyot és folyadékot tároz. Azt gondolom, hogy ebben az értelemben vonatkozó paraméterek elérhetık mind a beruházók, mind pedig a KVVM számára. 11 A cianid tömeg-egyensúlyát a folyamatban részletesen a KHV (Környezeti Hatásvizsgálat Jelentés) 2. fejezet, Technológiai folyamatok, alfejezet Ipari szennyvíztisztítás tartalmazza. Elfolyás mértékét és a koncentrációt alapul véve, hozzávetıleg 97 tonna totál cianid kerül a zagykezelı rendszerbe évente. A zagy pórusainak méretét alapul véve ennek a mennyiségnek egyharmada marad a zagyban és évi 66 tonnát a zagytározó vize tartalmaz, amit a rendszer visszacirkuláltat az üzemi folyamatokba. A cianid legnagyobb részét feldolgozó üzemben visszanyerik, ahogy az a ábrán látható, és leírásra került a KHV jelentés 4.1 alfejezet Víz, szakaszában. Még így is lesz visszamaradó cianid mennyiség. A kezelt zagy az egyetlen forrása a visszamaradó vizeknek a projektben. A kezelt zagyban található visszamaradó cián koncentrációk eleget kell, hogy tegyenek az EU irányelv az ásványianyag-kitermelı iparban keletkezı hulladék kezelésérıl meghatározott 10 mg/l CN WAD (weak acide dissociable - gyenge savban bomló) maximális határértéknek. A cianid, mint a felszíni vizek potenciális szennyezıanyaga csak az üzem területén lesz majd található a bányamővelés idıszakában, továbbá a bezárás után elsı egy vagy két évben. A TMF-ben elırejelzett koncentrációk modellezése azt mutatta, hogy a feldolgozó üzembıl elfolyó tisztított zagyban a várható cianid koncentráció 2 7 mg/l összes cianid. További lebomlás a koncentrációkat a felszíni vizekre alkalmazandó szabvány határértéke (0,1 mg/l) alá fogja csökkenteni a bezárást követı 1 3 évben. Ennek a tisztításnak a másodlagos hatása több fém eltávolítása is, melyek várhatóan elıfordulnak a feldolgozásból származó szennyvizekben. A kísérleti vizsgáltok során a zagyban található lehetséges kémiai összetevık értékelése a KHV jelentés 4.1 fejezet Víz táblázatában (4.3 szakasz) található. 9 Morvay Kálmán 10 Best Available Techniques 11 Morvay Kálmán 6

7 A kibocsátás után a vizet visszavezetik a folyamatba; a tározás teljes idıtartama alatt a TMF-ben felülúszó tiszta víz passzív tisztítási folyamatnak lesz kitéve, mely a cianid természetes lebomlását, hidrolízist, elillanást, foto-oxidációt, biológiai oxidációt, elkeverést / szétválasztást, adszorpciót, valamint a csapadék által történı hígítást, stb. foglalja magába. A különbözı bányák üzemelésébıl származó adatok szerint eltérı cianid csökkentési képességek körvonalazódtak (23-38% és 57-76% között az összes cianid esetében, valamint 21-42% és 71-80% között a WAD cianid esetében) az évszaktól (hımérséklettıl) függıen. Átlagosan egy megközelítıleg 50%-os CN t12 koncentráció csökkenést vettek figyelembe a TMF üzemelési szakaszában. A lebomlási folyamat leírására készített modell azt mutatja, hogy a cianid koncentráció akár 0,1 mg CN t /l-re csökkenhet a bezárás elsı három évében. A lebomlott cianid (átlagosan 50%) legnagyobb része (90%) elillanás / hidrolízis során hidrociánsav (HCN) alakba bomlik le. A TMF-ben lévı hidrociánsav koncentráció matematikai modellezése azt mutatta, hogy a maximális óránkénti koncentráció 382 µg/m 3 a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium 462 sz. rendeletében megengedett 5000 µg/m 3 helyett. Az ércfeldolgozás során használt cianidot az EU szabványoknak és a Nemzetközi Cianid Gazdálkodási Intézet 13 (ICMC elıírásainak megfelelıen fogják kezelni / tárolni; a feldolgozó üzemben kerül biztonságos tárolásra, hogy bármilyen balesetszerő elfolyást megelızzenek. A cianidot és komponenseit az INCO méregtelenítési folyamatának (DETOX) veti alá ezt a folyamat legjobb elérhetı technikának (BAT) tartják a BREF dokumentum szerint; a feldolgozási zagyokat az EU irányelv az ásványianyagkitermelı iparban keletkezı hulladék kezelésérıl (EU Directive 2006/21/EC 14 ) elıírásaival megegyezıen fogják a TMF-be vezetni. 12 Összes cianid 13 International Cyanide Management Institute 14 Directive on Mine Waste 7

8 6. Le szeretném szögezni, hogy mindig jól hangzik a BAT-ra (Best Available Techniques, azaz Legjobb Elérhetı Technikák) és az európai irányelvekre hivatkozni, de Svédországban a szakmai szint sokkal magasabb, mint Romániában. A kárelhárítási beavatkozások a katasztrófa bekövetkezése után 14 órával kezdıdtek meg. Hiábavalóan vannak a legjobb elérhetı technikáink, ha nem áll rendelkezésünkre a használatukra és folyamataikra vonatkozó megfelelı ellenırzés akkor semmi fontosat nem tehetünk ezzel a problémával kapcsolatban. 15 Európában a következı országokban termelnek ki aranyat: Oroszország, Spanyolország, Svédország, Finnország, Franciaország, Bulgária, Olaszország, Szlovák Köztársaság, és Görögország. Ezek az országok Oroszország kivételével mind tagjai az Európai Uniónak. Az aranybányászat egy virágzó iparág az Európai Unióban a modern bányászati technikákat alkalmazó felelıs külföldi beruházók szigorú elıírásaival összhangban. A Verespatak Projektet a romániai és európai törvények teljes betartásával valósítják meg a nemzetközi legjobb gyakorlatnak megfelelıen. A legjobb elérhetı technikákat (BAT) hozza majd Romániába. 7. A Nem Technikai Összefoglaló következtetéseit szeretném kritizálni: a 26. oldalon csak egy mondat utal a cianid használat technológiájára. Ez nem elégséges arra vonatkozóan, hogy képesek legyünk dönteni ennek a technológiának a biztonságáról. Ugyanezen az oldalon a 7.3 alfejezetben a technológia által keltett problémák elrejtésére általános megállapítások vannak arra vonatkozóan, hogy szabályosan üzemel. 16 A zagykezelı létesítményre, valamint a cianid használatára és kezelésére vonatkozó összefoglaló leírás a KHV (Környezeti Hatásvizsgálat Jelentés) Nem technikai összefoglaló c. 9. fejezetében, vagy részletesen a Technológiai folyamatok c. 2. fejezet A fı technológiai folyamatok szakaszában található. A leghatékonyabb és leggazdaságosabb folyamat az arany és ezüst ércbıl történı kinyerésére, mint a verespataki is, az érc teljes cianidos lúgozásán alapul. Világszerte számos példa van hasonló ércekre, melyek cianid alapú technológiát igényelnek a nemesfémek hatékony kinyerésére. A verespataki ércbıl történı arany és ezüst kinyerésére szolgáló cianid alapú technológia kivitelezése az AMMTEC Limited és AMDEL Limited által végzett részletes kísérleti programon alapul. A kísérleteket a GRD MINPROC Limited ütemezte és vizsgálta felül, majd késıbb a kísérleti program következtetéseit az S.N.C. LAVALIN és AUSENCO vizsgálta felül és igazolta. A verespataki érc cianid lúgozásos technológia az Európában és világszerte használt legjobb gyakorlatnak tekinthetı. A CIL-es cianid lúgozásos fémkinyerési technológia a legjobb elérhetı technika (BAT) (lásd. BREF [1] EU Referencia Dokumentum a BAT-ról a Bányászati meddı kezelésére, 2004 március, fejezet és 5.2 fejezet). A cianidot szilárd halmazállapotban, brikett formában (és nem folyékony halmazállapotban) fogják szállítani a különlegesen tervezett és kivitelezett iso konténerekben. A cianidot csak a szállító konténerekben oldják fel lúgos oldatban, melyet egy keverı konténerbıl nyernek, és oda cirkulálnak vissza. A keverı konténereket úgy méretezik, hogy legyen elég kapacitásuk a szállító konténer teljes térfogatának befogadására. A cianid oldat, amint az a konténerben elkészült, átteszik egy nagymérető tárolótartályba. 15 Morvay Kálmán 16 Morvay Kálmán 8

9 A finomra ırölt ércet, mely a golyós malom ciklonjáról túlfolyásából származik, egy CIL kört tápláló pumpa tartályába továbbítják, ahol az cianiddal és mész szuszpenzióval keveredik, mely a ph szint egyensúlyban tartásához szükséges. Az aktív szenet a CIL tartályban adagolják a körbe, hogy segítse a lúgozási folyamatot és az oldott fémek adszorpcióját. Az iszap egy lúgozási folyamatnak van alávetve, mely a két párhuzamos sorban lévı 7-7, keverıvel ellátott CIL tartály mindegyikében folyik. A CIL tartályok mérete: D = 18 m x H = 20 m. A CIL tartályok mérete akkora, hogy elég idıt biztosítson a cianid oldat, az ırölt érc és az aktív szén érintkezéséhez. Amennyiben szükséges nátriumcianid oldat adagolható minden sor 2. és 4. számú CIL tartályába a szükséges cianid koncentráció fenntartására. Az iszapot egy gravitációs cianid lúgozásos körben cirkuláltatják, és a szenet folyamatosan az iszap folyásával szembe emelik a függıleges pumpák segítségével. Az egyik tartályból a másikba történı emelés idejét úgy szabályozzák, hogy az arany és ezüst terhelést a szénen g/t érték között biztosítsák. A dúsító adagolótartályában az iszapot pelyhesítıvel keverik, mely elısegíti a szilárd anyagok kiülepedését. A dúsító biztosítja a szilárd anyag tartalom növekedését az üledékben, ugyanakkor a felülúszó folyadék szinte tiszta. A dúsítóból kiengedett folyadék visszavezetésre kerül az ırlı körbe, hogy újrahasznosítsák és visszanyerjék a cianidot. A sőrített iszapot tovább pumpálják a cianid méregtelenítı körbe, mely SO 2 /levegı eljárással mőködik, ahol a WAD cianid koncentráció az európai iránylevek által jóváhagyott szintre csökken. A zagyok kezelése és a méregtelenítı technológia is BAT technika a BREF [1] EU Referencia Dokumentum a BAT-ról a Bányászati meddı kezelésére, 2004 március, fejezet, fejezet és fejezet szerint. A cianid rendkívül veszélyes, ezért gyártása, szállítása, kezelése és semlegesítése során gondosan kell eljárni. Mindazonáltal a cianid használata jelentıs elınnyel jár a környezet számára, mivel gyorsan lebomlik (UV fény hatására biodegradáció), közönséges idıjárási körülmények között semlegessé válik, és a TMF-ben lebomlás, hidrolízis és adszorpciós folyamatok során kialakuló komponensek nagyon stabilak (alapvetıen ezek a komponensek a TMF-ben lévı környezetben semlegessé válnak amint a zagy tározásra kerül); nincs lehetıség pl. a higany vagy nehézfémek bioakkumulációjára. A projekt legjobb elérhetı technikát (BAT) fogja alkalmazni az arany visszanyerésére és a hulladék kezelésére (itt a bányamővelésbıl és feldolgozásból származó hulladékra utalunk) és meg fog felelni a cianid tartalmú bányászati hulladékra vonatkozó EU irányelvnek. Az ércfeldolgozás során használt cianidot az EU szabványoknak és a Nemzetközi Cianid Gazdálkodási Intézet (ICMC elıírásainak megfelelıen fogják kezelni / tárolni; a feldolgozó üzemben kerül biztonságos tárolásra, hogy bármilyen balesetszerő elfolyást megelızzenek. A cianidot és komponenseit az INCO méregtelenítési folyamatának (DETOX) veti alá ezt a folyamatot legjobb elérhetı technikának (BAT) tartják a BREF dokumentum szerint; a feldolgozási zagyokat az EU irányelv az ásványianyag-kitermelı iparban keletkezı hulladék kezelésérıl (EU Directive 2006/21/EC) elıírásaival megegyezıen fogják a TMF-be vezetni. A cianid legnagyobb része a feldolgozó üzemben visszanyerésre kerül, ahogy az a KHV jelentés Víz c. 4.1 fejezet szakaszában és a ábrán látható. Még így is lesz visszamaradó cianid mennyiség. A kezelt zagy az egyetlen forrása a visszamaradó vizeknek a projektben. A kezelt zagyban található visszamaradó cián koncentrációk eleget kell, hogy tegyenek az EU irányelv az ásványianyag-kitermelı iparban keletkezı hulladék kezelésérıl meghatározott 10 mg/l CN WAD (weak acide dissociable - gyenge savban bomló) maximális határértéknek. A cianid, mint a felszíni vizek potenciális szennyezıanyaga csak 9

10 az üzem területén lesz majd található a bányamővelés idıszakában, továbbá a bezárás után elsı egy vagy két évben. A TMF-ben elıre jelzett koncentrációk modellezése azt mutatta, hogy a feldolgozó üzembıl elfolyó tisztított zagyban a várható cianid koncentráció 2 7 mg/l összes cianid. További lebomlás a koncentrációkat a felszíni vizekre alkalmazandó szabvány határértéke (0,1 mg/l) alá fogja csökkenteni a bezárást követı 1 3 évben. Ennek a tisztításnak a másodlagos hatása több fém eltávolítása is, melyek várhatóan elıfordulnak a feldolgozásból származó szennyvizekben. A kísérleti vizsgáltok során a zagyban található lehetséges kémiai összetevık értékelése a KHV jelentés 4.1 fejezet Víz táblázatában (4.3 szakasz) található. Az alábbi rajz azoknak a degradálási / lebomlási folyamatoknak a komplexitását mutatja, melyeken a CN (cianid) megy keresztül, ha már a TMF-be vezették. A kibocsátás után a vizet visszavezetik a folyamatba; a tározás teljes idıtartama alatt a TMF-ben felülúszó tiszta víz passzív tisztítási folyamatnak lesz kitéve, mely a cianid természetes lebomlását, hidrolízist, elillanást, foto-oxidációt, biológiai oxidációt, elkeverést / szétválasztást, adszorpciót, valamint a csapadék által történı hígítást, stb. foglalja magába. A különbözı bányák üzemelésébıl származó adatok szerint eltérı cianid csökkentési képességek körvonalazódtak (23-38% és 57-76% között az összes cianid esetében, valamint 21-42% és 71-80% között a WAD cianid esetében) az évszaktól (hımérséklettıl) függıen. Átlagosan egy megközelítıleg 50%-os CN t koncentráció csökkenést vettek figyelembe a TMF üzemelési szakaszában. A lebomlási folyamat leírására készített modell azt mutatja, hogy a cianid koncentráció akár 0,1 mg CN t /l-re csökkenhet a bezárás elsı három évében. A lebomlott cianid (átlagosan 50%) legnagyobb része (90%) elillanás / hidrolízis során hidrociánsav (HCN) alakba bomlik le. A TMF-ben lévı hidrociánsav koncentráció matematikai modellezése azt mutatta, hogy a maximális óránkénti koncentráció 382 µg/m 3 a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium 462 sz. rendeletében megengedett 5000 µg/m 3 helyett. Hivatkozások: [1] Best Available Techniques for Management of Tailings and Waste-Rock in Mining Activities EUROPEAN COMISSION, DIRECTORATE-GENERAL JRC JOINT RESEARCH 10

11 CENTRE, Institute for Prospective Technological Studies, Technologies for Sustainable Development, European IPPC Bureau, Final Report, July 2004 ( ([1] Legjobb Elérhetı Technika a Bányászati meddı kezelésére, EURÓPAI BIZOTTSÁG, JRC KÖZÖS KUTATÓ KÖZPONT FİIGAZGATÓSÁG, Elıretekintı Technológiai Tanulmányok Intézete, Fenntartható Fejlıdés Technológiái, Európai IPPC Iroda, Zárójelentés, 2004 július ( 8. A megvalósíthatósági <környezeti hatásvizsgálati> 17 tanulmányban nagyon kevés szó esik a cianid technológiáról. Úgy gondolom, hogy az a megállapítás, miszerint másik 80 bánya használja ezt a technológiát meglehetısen kevés. 18 Európában a következı országokban termelnek ki aranyat: Oroszország, Spanyolország, Svédország, Finnország, Franciaország, Bulgária, Olaszország, Szlovák Köztársaság, és Görögország. Ezek az országok Oroszország kivételével mind tagjai az Európai Uniónak. Az aranybányászat egy virágzó iparág az Európai Unióban a modern bányászati technikákat alkalmazó felelıs külföldi beruházók szigorú elıírásaival összhangban. A Verespatak Projektet a romániai és európai törvények teljes betartásával valósítják meg a nemzetközi legjobb gyakorlatnak megfelelıen. A legjobb elérhetı technikákat (BAT) hozza majd Romániába. A zagykezelı létesítményre, valamint a cianid használatára és kezelésére vonatkozó összefoglaló leírás a KHV (Környezeti Hatásvizsgálat Jelentés) Nem technikai összefoglaló c. 9. fejezetében, vagy részletesen a Technológiai folyamatok c. 2. fejezet A fı technológiai folyamatok szakaszában található. A leghatékonyabb és leggazdaságosabb folyamat az arany és ezüst ércbıl történı kinyerésére, mint a verespataki is, az érc teljes cianidos lúgozásán alapul. Világszerte számos példa van hasonló ércekre, melyek cianid alapú technológiát igényelnek a nemesfémek hatékony kinyerésére. A verespataki ércbıl történı arany és ezüst kinyerésére szolgáló cianid alapú technológia kivitelezése az AMMTEC Limited és AMDEL Limited által végzett részletes kísérleti programon alapul. A kísérleteket a GRD MINPROC Limited ütemezte és vizsgálta felül, majd késıbb a kísérleti program következtetéseit az S.N.C. LAVALIN és AUSENCO vizsgálta felül és igazolta. A verespataki érc cianid lúgozásos technológia az Európában és világszerte használt legjobb gyakorlatnak tekinthetı. A CIL-es cianid lúgozásos fémkinyerési technológia a legjobb elérhetı technika (BAT) (lásd. BREF [1] EU Referencia Dokumentum a BAT-ról a Bányászati meddı kezelésére, 2004 március, fejezet és 5.2 fejezet). A cianidot szilárd halmazállapotban, brikett formában (és nem folyékony halmazállapotban) fogják szállítani a különlegesen tervezett és kivitelezett iso konténerekben. A cianidot csak a szállító konténerekben oldják fel lúgos oldatban, melyet egy keverı konténerbıl nyernek és oda cirkulálnak vissza. A keverı konténereket úgy méretezik, hogy legyen elég kapacitásuk a szállító konténer teljes térfogatának befogadására. A cianid oldat, amint az a konténerben elkészült, átteszik egy nagymérető tárolótartályba. 17 a fordító megjegyzése 18 Morvay Kálmán 11

12 A finomra ırölt ércet, mely a golyós malom ciklonjáról túlfolyásából származik, egy CIL kört tápláló pumpa tartályába továbbítják, ahol az cianiddal és mész szuszpenzióval keveredik, mely a ph szint egyensúlyban tartásához szükséges. Az aktív szenet a CIL tartályban adagolják a körbe, hogy segítse a lúgozási folyamatot és az oldott fémek adszorpcióját. Az iszap egy lúgozási folyamatnak van alávetve, mely a két párhuzamos sorban lévı 7-7, keverıvel ellátott CIL tartály mindegyikében folyik. A CIL tartályok mérete: D = 18 m x H = 20 m. A CIL tartályok mérete akkora, hogy elég idıt biztosítson a cianid oldat, az ırölt érc és az aktív szén érintkezéséhez. Amennyiben szükséges nátriumcianid oldat adagolható minden sor 2. és 4. számú CIL tartályába a szükséges cianid koncentráció fenntartására. Az iszapot egy gravitációs cianid lúgozásos körben cirkuláltatják, és a szenet folyamatosan az iszap folyásával szembe emelik a függıleges pumpák segítségével. Az egyik tartályból a másikba történı emelés idejét úgy szabályozzák, hogy az arany és ezüst terhelést a szénen g/t érték között biztosítsák. A dúsító adagolótartályában az iszapot pelyhesítıvel keverik, mely elısegíti a szilárd anyagok kiülepedését. A dúsító biztosítja a szilárd anyag tartalom növekedését az üledékben, ugyanakkor a felülúszó folyadék szinte tiszta. A dúsítóból kiengedett folyadék visszavezetésre kerül az ırlı körbe, hogy újrahasznosítsák és visszanyerjék a cianidot. A sőrített iszapot tovább pumpálják a cianid méregtelenítı körbe, mely SO 2 /levegı eljárással mőködik, ahol a WAD cianid koncentráció az európai iránylevek által jóváhagyott szintre csökken. A zagyok kezelése és a méregtelenítı technológia is BAT technika a BREF [1] EU Referencia Dokumentum a BAT-ról a Bányászati meddı kezelésére, 2004 március, fejezet, fejezet és fejezet szerint. A cianid rendkívül veszélyes, ezért gyártása, szállítása, kezelése és semlegesítése során gondosan kell eljárni. Mindazonáltal a cianid használata jelentıs elınnyel jár a környezet számára, mivel gyorsan lebomlik (UV fény hatására biodegradáció), közönséges idıjárási körülmények között semlegessé válik, és a TMF-ben lebomlás, hidrolízis és adszorpciós folyamatok során kialakuló komponensek nagyon stabilak (alapvetıen ezek a komponensek a TMF-ben lévı környezetben semlegessé válnak amint a zagy tározásra kerül); nincs lehetıség pl. a higany vagy nehézfémek bioakkumulációjára. A projekt legjobb elérhetı technikát (BAT) fogja alkalmazni az arany visszanyerésére és a hulladék kezelésére (itt a bányamővelésbıl és feldolgozásból származó hulladékra utalunk) és meg fog felelni a cianid tartalmú bányászati hulladékra vonatkozó EU irányelvnek. Az ércfeldolgozás során használt cianidot az EU szabványoknak és a Nemzetközi Cianid Gazdálkodási Intézet (ICMC elıírásainak megfelelıen fogják kezelni / tárolni; a feldolgozó üzemben kerül biztonságos tárolásra, hogy bármilyen balesetszerő elfolyást megelızzenek. A cianidot és komponenseit az INCO méregtelenítési folyamatának (DETOX) veti alá ezt a folyamatot legjobb elérhetı technikának (BAT) tartják a BREF dokumentum szerint; a feldolgozási zagyokat az EU irányelv az ásványianyag-kitermelı iparban keletkezı hulladék kezelésérıl (EU Directive 2006/21/EC) elıírásaival megegyezıen fogják a TMF-be vezetni. A cianid legnagyobb része a feldolgozó üzemben visszanyerésre kerül, ahogy az a KHV jelentés Víz c. 4.1 fejezet szakaszában és a ábrán látható. Még így is lesz visszamaradó cianid mennyiség. A kezelt zagy az egyetlen forrása a visszamaradó vizeknek a projektben. A kezelt zagyban található visszamaradó cián koncentrációk eleget kell, hogy tegyenek az EU irányelv az ásványianyag-kitermelı iparban keletkezı hulladék kezelésérıl meghatározott 10 mg/l CN WAD (weak acide dissociable - gyenge savban bomló) maximális határértéknek. A cianid, mint a felszíni vizek potenciális szennyezıanyaga csak 12

13 az üzem területén lesz majd található a bányamővelés idıszakában, továbbá a bezárás után elsı egy vagy két évben. A TMF-ben elıre jelzett koncentrációk modellezése azt mutatta, hogy a feldolgozó üzembıl elfolyó tisztított zagyban a várható cianid koncentráció 2 7 mg/l összes cianid. További lebomlás a koncentrációkat a felszíni vizekre alkalmazandó szabvány határértéke (0,1 mg/l) alá fogja csökkenteni a bezárást követı 1 3 évben. Ennek a tisztításnak a másodlagos hatása több fém eltávolítása is, melyek várhatóan elıfordulnak a feldolgozásból származó szennyvizekben. A kísérleti vizsgáltok során a zagyban található lehetséges kémiai összetevık értékelése a KHV jelentés 4.1 fejezet Víz táblázatában (4.3 szakasz) található. A kibocsátás után a vizet visszavezetik a folyamatba; a tározás teljes idıtartama alatt a TMF-ben felülúszó tiszta víz passzív tisztítási folyamatnak lesz kitéve, mely a cianid természetes lebomlását, hidrolízist, elillanást, foto-oxidációt, biológiai oxidációt, elkeverést / szétválasztást, adszorpciót, valamint a csapadék által történı hígítást, stb. foglalja magába. A különbözı bányák üzemelésébıl származó adatok szerint eltérı cianid csökkentési képességek körvonalazódtak (23-38% és 57-76% között az összes cianid esetében, valamint 21-42% és 71-80% között a WAD cianid esetében) az évszaktól (hımérséklettıl) függıen. Átlagosan egy megközelítıleg 50%-os CN t koncentráció csökkenést vettek figyelembe a TMF üzemelési szakaszában. A lebomlási folyamat leírására készített modell azt mutatja, hogy a cianid koncentráció akár 0,1 mg CN t /l-re csökkenhet a bezárás elsı három évében. A lebomlott cianid (átlagosan 50%) legnagyobb része (90%) elillanás / hidrolízis során hidrociánsav (HCN) alakba bomlik le. A TMF-ben lévı hidrociánsav koncentráció matematikai modellezése azt mutatta, hogy a maximális óránkénti koncentráció 382 µg/m 3 a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium 462 sz. rendeletében megengedett 5000 µg/m 3 helyett. 13

14 Hivatkozások: [1] Best Available Techniques for Management of Tailings and Waste-Rock in Mining Activities EUROPEAN COMISSION, DIRECTORATE-GENERAL JRC JOINT RESEARCH CENTRE, Institute for Prospective Technological Studies, Technologies for Sustainable Development, European IPPC Bureau, Final Report, July 2004 ( ([1] Legjobb Elérhetı Technika a Bányászati meddı kezelésére, EURÓPAI BIZOTTSÁG, JRC KÖZÖS KUTATÓ KÖZPONT FİIGAZGATÓSÁG, Elıretekintı Technológiai Tanulmányok Intézete, Fenntartható Fejlıdés Technológiái, Európai IPPC Iroda, Zárójelentés, 2004 július ( 9. A cianid detoxifikálása nincs igazi tényekkel alátámasztva, nincs kockázatelemzés és havária-terv, ezért értek egyet a KvVM álláspontjával. 19 A zagykezelı létesítményre, valamint a cianid használatára és kezelésére vonatkozó összefoglaló leírás a KHV (Környezeti Hatásvizsgálat Jelentés) Nem technikai összefoglaló c. 9. fejezetében, vagy részletesen a Technológiai folyamatok c. 2. fejezet A fı technológiai folyamatok szakaszában található. A leghatékonyabb és leggazdaságosabb folyamat az arany és ezüst ércbıl történı kinyerésére, mint a verespataki is, az érc teljes cianidos lúgozásán alapul. Világszerte számos példa van hasonló ércekre, melyek cianid alapú technológiát igényelnek a nemesfémek hatékony kinyerésére. A verespataki ércbıl történı arany és ezüst kinyerésére szolgáló cianid alapú technológia kivitelezése az AMMTEC Limited és AMDEL Limited által végzett részletes kísérleti programon alapul. A kísérleteket a GRD MINPROC Limited ütemezte és vizsgálta felül, majd késıbb a kísérleti program következtetéseit az S.N.C. LAVALIN és AUSENCO vizsgálta felül és igazolta. A verespataki érc cianid lúgozásos technológia az Európában és világszerte használt legjobb gyakorlatnak tekinthetı. A CIL-es cianid lúgozásos fémkinyerési technológia a legjobb elérhetı technika (BAT) (lásd. BREF [1] EU Referencia Dokumentum a BAT-ról a Bányászati meddı kezelésére, 2004 március, fejezet és 5.2 fejezet). A cianidot szilárd halmazállapotban, brikett formában (és nem folyékony halmazállapotban) fogják szállítani a különlegesen tervezett és kivitelezett iso konténerekben. A cianidot csak a szállító konténerekben oldják fel lúgos oldatban, melyet egy keverı konténerbıl nyernek, és oda cirkulálnak vissza. A keverı konténereket úgy méretezik, hogy legyen elég kapacitásuk a szállító konténer teljes térfogatának befogadására. A cianid oldat, amint az a konténerben elkészült, átteszik egy nagymérető tárolótartályba. A finomra ırölt ércet, mely a golyós malom ciklonjáról túlfolyásából származik, egy CIL kört tápláló pumpa tartályába továbbítják, ahol az cianiddal és mész szuszpenzióval keveredik, mely a ph szint egyensúlyban tartásához szükséges. Az aktív szenet a CIL tartályban adagolják a körbe, hogy segítse a lúgozási folyamatot és az oldott fémek adszorpcióját. Az iszap egy lúgozási folyamatnak van alávetve, mely a két párhuzamos sorban lévı 7-7, keverıvel ellátott CIL tartály mindegyikében folyik. A CIL tartályok mérete: D = 18 m x H = 20 m. A CIL tartályok mérete akkora, hogy elég idıt biztosítson a cianid oldat, az ırölt érc és az aktív szén érintkezéséhez. Amennyiben szükséges nátriumcianid oldat adagolható 19 Morvay Kálmán 14

15 minden sor 2. és 4. számú CIL tartályába a szükséges cianid koncentráció fenntartására. Az iszapot egy gravitációs cianid lúgozásos körben cirkuláltatják, és a szenet folyamatosan az iszap folyásával szembe emelik a függıleges pumpák segítségével. Az egyik tartályból a másikba történı emelés idejét úgy szabályozzák, hogy az arany és ezüst terhelést a szénen g/t érték között biztosítsák. A dúsító adagolótartályában az iszapot pelyhesítıvel keverik, mely elısegíti a szilárd anyagok kiülepedését. A dúsító biztosítja a szilárd anyag tartalom növekedését az üledékben, ugyanakkor a felülúszó folyadék szinte tiszta. A dúsítóból kiengedett folyadék visszavezetésre kerül az ırlı körbe, hogy újrahasznosítsák és visszanyerjék a cianidot. A sőrített iszapot tovább pumpálják a cianid méregtelenítı körbe, mely SO 2 /levegı eljárással mőködik, ahol a WAD cianid koncentráció az európai iránylevek által jóváhagyott szintre csökken. A zagyok kezelése és a méregtelenítı technológia is BAT technika a BREF [1] EU Referencia Dokumentum a BAT-ról a Bányászati meddı kezelésére, 2004 március, fejezet, fejezet és fejezet szerint. A cianid rendkívül veszélyes, ezért gyártása, szállítása, kezelése és semlegesítése során gondosan kell eljárni. Mindazonáltal a cianid használata jelentıs elınnyel jár a környezet számára, mivel gyorsan lebomlik (UV fény hatására biodegradáció), közönséges idıjárási körülmények között semlegessé válik, és a TMF-ben lebomlás, hidrolízis és adszorpciós folyamatok során kialakuló komponensek nagyon stabilak (alapvetıen ezek a komponensek a TMF-ben lévı környezetben semlegessé válnak amint a zagy tározásra kerül); nincs lehetıség pl. a higany vagy nehézfémek bioakkumulációjára. A projekt legjobb elérhetı technikát (BAT) fogja alkalmazni az arany visszanyerésére és a hulladék kezelésére (itt a bányamővelésbıl és feldolgozásból származó hulladékra utalunk) és meg fog felelni a cianid tartalmú bányászati hulladékra vonatkozó EU irányelvnek. Az ércfeldolgozás során használt cianidot az EU szabványoknak és a Nemzetközi Cianid Gazdálkodási Intézet (ICMC elıírásainak megfelelıen fogják kezelni / tárolni; a feldolgozó üzemben kerül biztonságos tárolásra, hogy bármilyen balesetszerő elfolyást megelızzenek. A cianidot és komponenseit az INCO méregtelenítési folyamatának (DETOX) veti alá ezt a folyamatot legjobb elérhetı technikának (BAT) tartják a BREF dokumentum szerint; a feldolgozási zagyokat az EU irányelv az ásványianyag-kitermelı iparban keletkezı hulladék kezelésérıl (EU Directive 2006/21/EC) elıírásaival megegyezıen fogják a TMF-be vezetni. A cianid legnagyobb része a feldolgozó üzemben visszanyerésre kerül, ahogy az a KHV jelentés Víz c. 4.1 fejezet szakaszában és a ábrán látható. Még így is lesz visszamaradó cianid mennyiség. A kezelt zagy az egyetlen forrása a visszamaradó vizeknek a projektben. A kezelt zagyban található visszamaradó cián koncentrációk eleget kell, hogy tegyenek az EU irányelv az ásványianyag-kitermelı iparban keletkezı hulladék kezelésérıl meghatározott 10 mg/l CN WAD (weak acide dissociable - gyenge savban bomló) maximális határértéknek. A cianid, mint a felszíni vizek potenciális szennyezıanyaga csak az üzem területén lesz majd található a bányamővelés idıszakában, továbbá a bezárás után elsı egy vagy két évben. A TMF-ben elıre jelzett koncentrációk modellezése azt mutatta, hogy a feldolgozó üzembıl elfolyó tisztított zagyban a várható cianid koncentráció 2 7 mg/l összes cianid. További lebomlás a koncentrációkat a felszíni vizekre alkalmazandó szabvány határértéke (0,1 mg/l) alá fogja csökkenteni a bezárást követı 1 3 évben. Ennek a tisztításnak a másodlagos hatása több fém eltávolítása is, melyek várhatóan elıfordulnak a feldolgozásból származó szennyvizekben. A kísérleti vizsgáltok 15

16 során a zagyban található lehetséges kémiai összetevık értékelése a KHV jelentés 4.1 fejezet Víz táblázatában (4.3 szakasz) található. A kibocsátás után a vizet visszavezetik a folyamatba; a tározás teljes idıtartama alatt a TMF-ben felülúszó tiszta víz passzív tisztítási folyamatnak lesz kitéve, mely a cianid természetes lebomlását, hidrolízist, elillanást, foto-oxidációt, biológiai oxidációt, elkeverést / szétválasztást, adszorpciót, valamint a csapadék által történı hígítást, stb. foglalja magába. A különbözı bányák üzemelésébıl származó adatok szerint eltérı cianid csökkentési képességek körvonalazódtak (23-38% és 57-76% között az összes cianid esetében, valamint 21-42% és 71-80% között a WAD cianid esetében) az évszaktól (hımérséklettıl) függıen. Átlagosan egy megközelítıleg 50%-os CN t koncentráció csökkenést vettek figyelembe a TMF üzemelési szakaszában. A lebomlási folyamat leírására készített modell azt mutatja, hogy a cianid koncentráció akár 0,1 mg CN t /l-re csökkenhet a bezárás elsı három évében. A lebomlott cianid (átlagosan 50%) legnagyobb része (90%) elillanás / hidrolízis során hidrociánsav (HCN) alakba bomlik le. A TMF-ben lévı hidrociánsav koncentráció matematikai modellezése azt mutatta, hogy a maximális óránkénti koncentráció 382 µg/m 3 a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium 462 sz. rendeletében megengedett 5000 µg/m 3 helyett. Hivatkozások: [1] Best Available Techniques for Management of Tailings and Waste-Rock in Mining Activities EUROPEAN COMISSION, DIRECTORATE-GENERAL JRC JOINT RESEARCH CENTRE, Institute for Prospective Technological Studies, Technologies for Sustainable Development, European IPPC Bureau, Final Report, July 2004 ( ([1] Legjobb Elérhetı Technika a Bányászati meddı kezelésére, EURÓPAI BIZOTTSÁG, JRC KÖZÖS KUTATÓ KÖZPONT FİIGAZGATÓSÁG, Elıretekintı Technológiai Tanulmányok Intézete, Fenntartható Fejlıdés Technológiái, Európai IPPC Iroda, Zárójelentés, 2004 július ( 16

17 10. Kívánom, hogy a Minisztérium hatékony módon tudja érvényesíteni érdekeit. Köszönöm. 20 Már megkezdıdtek és folytatódni fognak a projekttel kapcsolatos széleskörő tárgyalások a román és magyar hatóságok között, továbbá az S.C. Roşia Montană Gold Corporation S. A (RMGC) elkötelezi magát az országhatáron átterjedı ügyek kezelésében. A román Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium (MEWM 21 ) irányításával kidolgozott Környezeti Hatásvizsgálat (KHV) figyelembe veszi az Espoo Egyezményben foglalt romániai kötelezettségeket. Az RMGC projekt teljes egészében Románia határain belül helyezkedik el, és habár a MEWM megállapodott egy konzultációs folyamatban, Magyarország beleegyezése nem szükséges a projekt megvalósításához. Független szakértık és kutatók bevonásával alaposan megvizsgáltuk minden, az országhatáron átterjedı hatás kérdéskörét. Az értékelések alapján, beleértve a Readingi Egyetem által éppen elkészített katasztrófa esetekre kidolgozott forgatókönyvet, megállapítható, hogy a Verespatak Projekt nem jár országhatáron átterjedı hatással. A Readingi Egyetem tanulmányának teljes másolata mellékletként csatolva a referencia dokumentumok között található. 11. Az Önök megvalósíthatósági <környezeti hatásvizsgálati> 22 tanulmányában olvashatjuk, hogy a medence alapja, mely egy bazalt kızet terasz, nem egységes, hanem töredezett. Ez normális egy nagy mérető medence esetében, de a kérdésem az, hogy ezt a tározó létesítmény miért nem teljesen szigetelt? A Corna gát [ zagykezelı létesítmény (Tailings Management Facility - TMF) gátnak is hívják], nem lesz negatív hatással a terület talajvízszintjére. Az RMGC elkötelezte magát a környezet megtisztítására és helyreállítására irányuló beruházás mellett, így a Verespatak Projekt (Roşia Montană Projekt RMP) tulajdonképpen javítani fogja az Aranyos (Arieş) folyó vízminıségé. Minden tevékenység, mely az Aranyos folyót érinti, a romániai kormány szigorúan ellenırzése alá esik, annak biztosítására, hogy az RMP kielégíti az NTPA 001/2002 (ahogy módosított) nagyon szigorú, az EU szabványokból származtatott vízminıségi követelményeit. Megértjük az irányú aggodalmát, hogy a folyó vagy a talajvíz szennyezıdhet a TMF-bıl történı szennyezés elszivárgása útján. További magyarázat és részletek következnek: A verespataki zagytározó létesítmény (TMF vagy a létesítmény ) az EU felszín alatti vizek veszélyes anyagokkal való szennyezésének védelmérıl szóló irányelv (80/68/EEC), illetve az ezt átültetı romániai a 351/2005 sz. GD (kormányrendelet) elıírásainak megfelelıen került megtervezésre. Továbbá a TMF a romániai Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium (MEWM) által 2005 májusában kiadott feladat meghatározásban (ToR 23 ) támasztott igények szerint az EU irányelv az ásványianyag-kitermelı iparban keletkezı hulladék kezelésérıl (EU Mine Waste Directive 2006/21/EC) elıírásainak megfelelıen került megtervezésre. 20 Morvay Kálmán 21 Ministry of Environment and Water Management 22 a fordító megjegyzése 23 Terms of Reference 17

18 A TMF a következı önálló elemekbıl áll: zagytározó medence; zagytározó gát; a másodlagos szivárgóvíz győjtı medence; a másodlagos visszatartó gát; és a másodlagos visszatartó gát alatt elhelyezkedı talajvízfigyelı és kitermelı kutak. Minden egyes elem a létesítmény szerves része és fontosak a létesítmény tervezett mőködésének szempontjából. A fent bemutatott irányelvek megszabják, hogy a TMF terv védje a felszínalatti vizeket. A Verespatak Projekt (RMP) számára ezt a követelményt a kedvezı geológia (kis áteresztıképességő agyagpala fekszik a TMF tározó, a TMF gát és a másodlagos visszatartó gát alatt), és a kis áteresztıképességő (1x10-6 cm/sec) újratömörített talajbélésnek a TMF medence fenekén javasolt elhelyezése figyelembevételével állapították meg. Bıvebb információért lásd. a KHV F tervének (A zagykezelı létesítmény kezelési terve címő 2. fejezetét. A javasolt kis áteresztıképességő talajbélés teljes mértékben meg fog felelni az EU Irányelv 96/61 (IPPC) és az EU irányelv az ásványianyag-kitermelı iparban keletkezı hulladék kezelésérıl által meghatározott legjobb elérhetı technikáknak (BAT). Egyéb tervezési jellemzık, melyek a felszínalatti vizek védelmét szolgálják a tervben: egy alacsony áteresztıképességő (1x10-6 cm/sec) lezáró fal a kezdı töltés alapozásában a szivárgás visszatartására; egy alacsony áteresztıképességő (1x10-6 cm/sec) mag a kezdı töltésben a szivárgás visszatartására; szivárgóvíz győjtı töltés és medence a zagytározó töltés csúcsa alatt a gát középvonala mögött kiterjedı szivárgás összegyőjtésére és tárolására; monitoring kutak sorozata a másodlagos visszatartó töltés csúcsa alatt és a hulladéklerakó határa elıtt, a szivárgás folyamatos ellenırzésére a teljesítés biztosítására. A fentebb felsorolt tervezési elemek mellett specifikus üzemelési követelményeket alkalmaznak majd az emberi egészség és a környezet védelme érdekében. Abban a szélsıségesen valószínőtlen esetben, ha szennyezett vizet érzékelnek a másodlagos visszatartó töltés alatti kutakban, akkor ezeket szivattyús kutakká alakítják és a szennyezett víz kitermelésére és a lecsapoló medencébe történı pumpálására használják, ahonnan visszavezetik az RMP feldolgozó üzemének vízellátó rendszerébe, amíg a helyreállítás folyik. A projekt által használt víz nagy részét a TMF-bıl visszaforgatott víz biztosítja. Az Aranyos folyó vizét a projekt ivóvíz ellátására használják majd, valamint ipari célú vízellátásra a tiszta víz hálózat használatával. A vízellátásra és vízhasználatokra vonatkozó részletek a KHV tanulmány 11. kötetének 4.1 Víz fejezetében találhatók. 12. Mi történik a felhasznált nehézfémekkel, amelyek visszamaradnak? Erre vonatkozóan nem láttam semmilyen tanulmányt. Volt egy olyan nyilatkozat még régebben, hogy a higany elég kis mértékben lesz felhasználva a programban, itt évente 2340 kg-ot említenek, ez a teljes 18

19 idıtartam alatt nagyjából 37 tonna higanyt jelentene. Ezekkel kapcsolatos a két technikai jellegő kérdésem. Köszönöm szépen. 24 Az ércbányászat során elıfordul nehézfémmel terhelt savas kızetszivárgás (ARD- acid rock drainage). A bezárt bányában (mint amilyen a verespataki) a savas kızetszivárgás folytatódik, a modern bányamővelési ipar ma már magába foglalja ennek a kezelését a bezárás folyamán és a bezárás után. A Verespataki Projekt során a nehézfémmel telített savas kızetszivárgásnak két forrása lehet: az elfolyások, ha magas a nehézfém koncentrációjuk; a híg iszapos zagy, amely cianid kezeléses érc feldolgozásból ered. 1. A bányavízhez vízgyőjtı és vízelvezetı csatorna-hálózat (az ARD-t visszatartó Cetate gát és a szivárgó vizeket győjtı Cârnic gát), valamint monitoring és tisztítás rendszerek kapcsolódnak, melyet speciálisan terveztek meg, és kivitelezésüket az építkezési fázisban végzik el. A tisztítást a legjobb elérhetı technikák (BAT- Best Available Techniques) szerint valósítják meg, különbözı ph beállításokkal és a fémkiválás két lépésével, ahol meszet és széndioxitotot használnak, mint oldhatatlan összetevıket (hidroxidot, karbonátot és hidroxikarbonát). A már kezelt elfolyásokat részben újrahasznosítják az elsı kicsapás után, így nem kerül a környezetbe és a folyamat végén visszamaradó víz, amely NTPA001 határ alatt van, biztosítja a Verespatak és a Corna patak vízhozamának fenntartását. A zagyot a zagykezelı rendszerbe vezetik. A rendszer várhatóan az üzemeltetés, a bezárási folyamat alatt és a bezárás után is mőködni fog. Az üzemeltetés utolsó három évében a passzív kezelési folyamatokat a lagúnákban fogják tesztelni. Ezt a bezárás után az ARD aktív kezelı üzem helyettesíti majd, melynek eredményei a NTPA 001 elfolyási szabványnak kellene megfelelnie. 2. A zagy kezelésére használt Nemzetközi Cianid Kezelési Kódex (INCO- International Cyanid Management Code) (oxidáció SO 2 / levegıvel) és a mészkı 8-10-es ph-ja leginkább a cianid lebomlását szolgálja. A fent említett feltételekkel együtt lejátszódik a nehézfémek kiválása hidroxid formában- Me(OH) 2 vagy oldhatatlan komplexet alkotva a cianiddal Fe-Me 2 Fe(CN) 6. A kezelt zagy a zagykezelı létesítménybe kerül és ülepedés után a vizet visszacirkulálják folyamatba. A zagykezelı létesítmény szivárgását egy másodlagos gát fogja fel és visszacirkulálja a szőrt-víz tározóba. A Projektben ismertetett vízelvezetéssel, normál körülmények között, nem kerül ki nehézfémmel szennyezett víz a környezetbe. Rendhagyó esetben, ha a zagytározó tervezett tároló kapacitását túllépik (sorozatban > 2 PMP), vagy ha szélsıséges helyzetekben a természetes hígulás eltérı - nem biztosítottak a NTPA 001 által elıírt feltételek, a projekt biztosít egy tisztító üzemet az alacsony cianid tartalmú vízhez. Összegezve, a Verespataki Projekt egy valós technikai megoldást biztosít a nehézfém szennyezés elkerüléséhez. 24 Hoffer Erik 19

20 13. A kérdésem a megvalósíthatósági <környezeti hatásvizsgálati> 25 tanulmány 10. fejezetében található egyik megállapításra vonatkozik. Abban az áll, hogy azt a területet, amelyen a vállalkozás megvalósul, visszaállítják a bányamővelést megelızı állapotába. Szeretném tudni, hogy ez mit is jelent valójában. Arra a tényre vonatkozik, hogy visszaállítják az elbontott hegyoldalakat, visszatelepítik a flórát és a faunát, a helyi állatvilágot? Szeretnék erre a kérdésre pontos választ kapni. 26 Bánya rehabilitációs és bezárási kezelési terv (J Terv a KHV-ban) részletesen leírja az érintett terület rehabilitációját. A terv egy sorozat intézkedést foglal magába annak biztosítására, hogy a bánya a lehetı legkisebb nyomot hagyja a verespataki tájképen. Az intézkedések a következık: a meddıhányók befedése és növényesítése, amennyiben nem kerülnek visszatöltésre a nyílt színi bányagödörbe; a nyílt színi bányagödrök visszatöltése, kivéve a Cetate bányát, melyet tó kialakítása céljából elárasztanak; a zagytározó medence és gát befedése és növényesítése; a használaton kívüli üzemi létesítmények lebontása és a megtisztított terület újranövényesítése; víztisztítás fél-passzív rendszerrel (a hagyományos tisztítórendszer támogatásával), mindaddig, amíg minden elfolyó szennyvíz minısége elérte a kibocsátási határértéket és további tisztításra nincs szükség; a vegetáció fenntartása, erózió megfékezése, továbbá a teljes terület ellenırzése, mindaddig, amíg az RMGC nem bizonyította, hogy minden helyreállítási célt alátámaszthatóan elértek. Még részletesebb adatok a KHV jelentés 5.18 szakaszában találhatók, ahol bemutatásra kerülnek a különbözı bányagödrök, termelési területek és hulladéklerakó létesítmények (beleértve a TMF-et) javasolt utóhasznosítási szcenáriói. Kiegészítésként a 4.4 alfejezet bemutatja, hogy az RMGC hogyan fogja használni a legjobb elérhetı technikákat (BAT), annak biztosítására, hogy a környezetbe kikerülı minden víz megfeleljen a szigorú romániai és Európai uniós elıírásoknak. A bánya mőködési idıtartama alatt ki fogja elégíteni a legszigorúbb román és EU-s törvényeket és szabályozásokat, továbbá a bezárása és a rehabilitáció meg fog felelni az EU irányelv az ásványianyag-kitermelı iparban keletkezı hulladék kezelésérıl (EU Mine Waste Directive 2006/21/EC) elıírásainak, vagy akár túlhaladja azokat. Az irányelv elıírja, hogy az RMGC-nak kötelezı a területet megfelelı állapotba helyreállítani, különös tekintettel a talajtakaró minıségére, a vadvilágra, a természetes közösségekre, a vízrendszerekre, a tájképre és a helyhez illı elınyös használatokra. A bezárás és rehabilitáció elvégzése után azon az 584 hektáron (a PUZ-ban <Zonal Urbanism Plan azaz Övezeti Urbanizációs Terv> 27 található összesen 1646 hektárból), mely magába foglalja a bányagödrök és a feldolgozó létesítmények közötti területet, valamint a puffer zónákat, nem lesz látható jele a bányamővelési projektnek. Az infrastrukturális beruházásokat (pl. utak, szennyvíztisztító létesítmények, etc) a helyi közösség használatában marad. A fennmaradó 1062 hektár esetében (lásd. 3.1 táblázat KHV 25 a fordító megjegyzése 26 Török Róbert 27 a fordító megjegyzése 20