A KÖRNYEZETI ÁLLAPOT VIZSGÁLATÁNAK GYAKORLATA CSERNELYEN PRACTICE OF THE ENVIRONMENTAL STATE EVALUATION IN CSERNELY
|
|
- Irén Jónás
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Műszaki Földtudományi Közlemények, 83. kötet, 1. szám (2012), pp A KÖRNYEZETI ÁLLAPOT VIZSGÁLATÁNAK GYAKORLATA CSERNELYEN PRACTICE OF THE ENVIRONMENTAL STATE EVALUATION IN CSERNELY HUTKAINÉ GÖNDÖR ZSUZSANNA 1, BÁNHIDI OLIVÉR 2 Absztract: A közleményben Csernely település környezetállapot-értékelésével kapcsolatos gyakorlati kérdéseket tárgyaljuk. A vizsgálat során a település tágabb természetföldrajzi jellemzőiből kiindulva bemutatjuk a tágabb földrajzi környezet jellemzőit, majd ezt követően kerül sor a község konkrét természetföldrajzi sajátosságok, valamint a települési környezetet befolyásoló gazdaság-földrajzi jellemzők leírására, kiegészítve az ivóvízellátásra, szennyvíz- és hulladékkezelésre vonatkozó információk ismertetésével. Azért, hogy vizsgálataink alapján minél pontosabb képet nyerjünk a környezet állapotát illetően, a településen levegő, felszíni- és felszínalatti vízmintákat, valamint talajmintákat vettünk, majd megfelelő helyszíni és laboratóriumi vizsgálatok segítségével meghatároztuk a legfontosabb potenciális szennyező komponensek koncentrációit ezekben a mintákban. Kulcsszavak: a természet- és társadalom-földrajzi jellemzők bemutatása, a környezeti elemek, levegő, vizek, talaj vizsgálata. Abstract:In this paper the practrical aspects of the environmental state evaluation are studied. In the course of the examination the specific features of the geographical environment are presented, which is followed by the description of socio-economic parameters affecting the environment of the settlement. The details concerning the drinking water supplies, sewage water treatment and vaste management are also presented. So the the possibly most accurate information could be established regarding the state of the environment of the settlement, air, water and soil samples had been takent on the spot, and the most important possible polluting components had been determined by chemical analytical methods. Keywords: Presentation of the geographic and socio-economic features, determination of the polluting components in air, water and soil samples taken out on the spot. 1 HUTKAINÉ GÖNDÖR ZSUZSANNA akmbo@uni-miskolc.hu 2 BÁNHIDI OLIVÉR fkmhut@uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem, Kémiai Intézet 3515 Miskolc-Egyetemváros
2 88 Hutkainé Göndör Zsuzsanna Bánhidi Olivér Bevezetés Magyarországon az utóbbi években a fűtési, energetikai célokra alkalmas hő termelését egyre többen alapozzák a megújuló energiaforrásokra. Kitűnően bevált technológiák bizonyítják e rendszerek létjogosultságát, és bizonyított tény, hogy ezek kevesebb szennyezőanyag és üvegházhatású gáz kibocsátását eredményezik, mint a fosszilis energiahordozókat, földgázt vagy fűtőolajt felhasználó technológiák. Alkalmazásuk társadalmi előnyökkel is jár, mivel ezek a technológiák nagyban enyhíthetik munkahelyteremtő- és megtartó képességükkel a kistérségek, vidéki önkormányzatok foglalkoztatási gondjait. 1. A biomassza energiacélú hasznosításának előnyei A biomassza-alapú bioenergia az egyik legfontosabb megújuló energiaforrás, a megújuló energiaforrásokon alapuló energiatermelés közel 90%-át adja Európában és Magyarországon egyaránt [1]. A biomassza a mezőgazdaságból, erdőgazdálkodásból és az ehhez kapcsolódó iparágakból származó termékek, hulladékok és maradék anyagok, valamint az ipari és települési hulladékok biológiailag lebontható része, olvasható az EU 2009/28/EK direktívájában. A definícióból adódóan tehát a biomassza energiacélú hasznosítása egyúttal kiváló a hulladékkezelési, hulladékgazdálkodási lehetőség is. A kidolgozott technológiák kiforrottak, megbízhatóak és hatékonyak, teljesítmény szempontjából pedig igen változatosak (pl. lakás, közintézmény meleg vízzel való ellátásától egészen az erőműi gőz előállításáig). A biomassza alapú technológiák elterjedését nagyban befolyásolja a hasznosítható szerves alapanyagok változatos köre, mint az erdészeti faanyag, faipari és mezőgazdasági melléktermékek, ezek hulladékai, illetve a direkt e célból termesztett energianövények sora (pl. energiafű, kukorica, repce). Ezek gyorsan növő, rövid vágásidejű, igénytelen növényfajok, így rövid idő alatt, kis költséggel, rosszabb termőképességű talajon is biztosíthatók termesztésükkel a tüzelőanyagok. A technológiák tiszták és gazdaságosak, legalább 90%-os hatásfokkal tudják elégetni a biomasszát. További előnyt jelent, hogy üzemszerű működtetése, valamint a biomassza alapanyagok termesztése, feldolgozása, mozgatása komoly munkaerő-szükségletet igényel, enyhítve a települések foglakoztatási gondjait [2]. 2. Csernely környezetállapot vizsgálatának időszerűsége A csernelyi önkormányzatnál felvetődött a kérdés, hogyan korszerűsíthetnék költség- és energiatakarékosan a közintézmények fűtési rendszerét, és milyen módon növelhetnék a helybeliek körében a foglalkoztatási arányt. Ennek érdekében a közeljövőben biomassza alapú fűtőmű üzembe helyezését kívánják megvalósítani. A beruházás egyúttal kapcsolódna az erdő- és mezőgazdasági területek hasznosításához is, ugyanis az itt termeszthető energianövények a biomassza fűtőmű alapanyagát szolgálhatnák. Az energiaerdők telepítését, gondozását, a mezőgazdasági területek művelését foglalkoztatási program keretében valósíthatná meg a község, ugyanígy az erőmű kiszolgálásához, működtetéséhez nélkülözhetetlen többlet munkaerő biztosítását. A beruházás jó hatást tenne a környezet állapotára is, mert egy korszerű, nagy teljesítményű biomassza alapú kazán, illetve fűtőmű ellenőrzött
3 A környezeti állapot vizsgálatának gyakorlata Csernelyen 89 működtetésével csökkenne a káros anyagok emissziója az egyedi, vegyes tüzelésű fűtések pontforrásainak kibocsátásához képest. Csernely község környezeti állapotának vizsgálata e tervezett biomassza fűtőműi beruházás miatt vált időszerűvé. Az állapotfelmérést követően a döntéselőkészítés céljából a kedvező és a kedvezőtlen állapotok, hatások feltárásával megtörténhet a megállapítások rendszerezése. 3. Csernely környezeti állapotának vizsgálata 3.1. A település természeti környezete Földrajzi fekvés Csernely község Borsod-Abaúj-Zemplén megye nyugati felében, az Ózdi kistérségben helyezkedik el. Csernely a Hegyhát községei közé tartozik, az Upponyi-hegységtől délnyugatra, a Bükk hegységtől észak-nyugatra fekszik, a Csernely-patak völgyében, Ózd és Szilvásvárad között (1. ábra). Patakja, az Upponyi-hegységben eredő Csernely-patak a Lázbérci mesterséges víztározóba folyik [3]. Ez mintegy százezer lakos vízellátását biztosítja a vízgyűjtő területén. A víz tisztaságának garantálása érdekében a területet Láz-bérci Tájvédelmi Körzet néven 1975-ben védetté nyilvánították [4]. Az Ózdi-dombvidék területe a Tarnamenti Tájvédelmi Körzetnek is része, dél-keleti irányból pedig bekúszik a tájba a Bükki Nemzeti Park területe is. A Csernely-patak a Betyárkút nevű forrásból ered, hosszúsága 17,2 km és a Bán-patak második legjelentősebb mellékvízfolyása [5]. A környezet leírása bemutatja, mennyire fontos Csernely esetében a környezeti elemek védelme, és milyen nélkülözhetetlen a körültekintő tervezés bármely ipari beruházás megvalósítása előtt. Víztározó Tarnamenti Tájvédelmi körzet 1. ábra. Csernely földrajzi környezte (Forrás:
4 90 Hutkainé Göndör Zsuzsanna Bánhidi Olivér Csernely területe 2062 ha, lakosainak száma 827 fő (10% roma, a többi magyar származásúnak vallja magát), és összesen 459 lakás található a községben. A területen a népsűrűség egy 2012-es adat szerint 40,11 fő/km 2. A település a Szilvásváradon át Egerbe vezető közúton érhető el, Ózdtól 10 km, Szilvásváradtól 6 km távolságra. Helyzetéből adódóan nagy az átmenő forgalma. A település közigazgatási területét több, országos közút érinti, nevezetesen a 2508-as számú Szilvásvárad-Ózd összekötő út, amelyről leágazik a 2518-as Csernely Dédestapolcsány összekötő út, valamint a számozatlan Csernely Járdánháza összekötő út [6] Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasútállomás Ózdon található Domborzat Csernely község völgyben fekszik, tágabb környezete, a kistáj (Upponyi hegység) m közötti tengerszint feletti magasságú dombvidék és alacsony középhegység a Bükk ÉNy-i előterében [7]. Domborzati modellek adatai alapján Csernely község völgyben fekvő területei tengerszint feletti magassága m, a völgyet szegélyező dombság magasságértékei pedig m körüliek (2. ábra) [8]. A vidéket a természeti szépségek gazdagsága és a természet viszonylagos érintetlensége jellemzi. Rendkívül szép környezetben fekszik. * Csernely 2. ábra. GRID-ből származtatott 100 m-es szintvonalak alapján készült domborzati modell Éghajlat, időjárás Csernely éghajlata mérsékelten hűvös és mérsékelten száraz. Az ilyen éghajlat szubkontinentális, amely csak a kevésbé hőigényes növények termesztésére alkalmas. Az éves középhőmérséklet kb. 10 Celsius-fok, a fagymentes napok száma közötti. Az éves csapadék mennyisége nem túl nagy, milliméternyi, ennek nagyobb hányada
5 A környezeti állapot vizsgálatának gyakorlata Csernelyen 91 nyáron esik. Télen kb napon keresztül borítja összefüggő hótakaró a talajt, a hótakaró maximális átlagos vastagsága cm. Egy 2010-es csapadéktérkép tanúsága szerint Csernely közvetlen területi közelségében ennél több csapadék mm közötti hullott. A napos órák száma azonban magas, évente 1850 óra körüli érték, amiből nyáron órát, télen órát számíthatunk [9]. A térségben az uralkodó szélirány nyugati és északnyugati, az átlagos szélsebesség átlagosan 2,5 m/s, ami a felszín közelében a tagolt domborzathoz (völgyekhez, gerincekhez) igazodva módosulhat [10 11]. Csernely és vidéke időjárási jellemzőit figyelembe véve elmondható, hogy az éghajlat csak a kevésbé hőigényes mezőgazdasági növények termesztéséhez kedvező, illetve a szórványosan előforduló erdőgazdálkodásra Vízrajz, vízhálózat A Csernely községet magába fogadó kistáj vízrajzilag a Sajóba ömlő Bán-patak középső és alsó szakasza, a balról beléje torkolló Csernely-patak, és az ugyancsak a Sajóba futó Királd-patak vízgyűjtő területére terjed ki. Kevés talajvíz csak a völgyek alsó szakaszán alakul ki 4 6 m közötti mélységben. A rétegvizek mennyisége számottevő, mivel a vízzáró rétegek előfordulása gyakori. Csernely településnek két jelentősebb állandó vízfolyása az É-i irányból becsatlakozó Cinakkó-patak és a község Ny-K-i irányában áthaladó Csernelypatak. Utóbbi a Bán-patakba ömlik Upponynál. Mivel a Bán-patak az egész térség vízgyűjtője és a Lázbérci víztározóba ömlik, ezért nagy a jelentősége a Csernely-patak vízminőségének. Csernely és külterülete felszíni vizek szempontjából szennyeződésekre közepesen érzékeny terület. A 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet szerint a település B (érzékeny) kategóriába sorolható, az intézkedési szennyezettségi határérték C i = C 2. A község területe vízminőségileg kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelem övezetével is érintett. Csernely külterületének egy része a Tarnavidéki Tájvédelmi Körzet területén a felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területek övezetébe tartozik [12] Földtani, talajtani jellemzők A Csernelyt magába foglaló kistáj felszínét a központi részen (Upponyi-hegység) devon és alsókarbon mészkő, homokkő és pala, DK-en alsómiocén kavics és homok alkotja. Hasznosítható ásványi nyersanyagai közül az upponyi és dédestapolcsányi mészkőelőfordulás (összesen 1 Mt készlet) méltó említésre. A térségben legjellemzőbb talajtípus a területek nagy részét borító agyagbemosódásos barna erdőtalaj (84%), foltonként az anyakőzetig letarolt földes és köves kopárokkal tarkítva (12,8%). Előbbire jellemző, hogy középkötött, nyirokszerű, agyagos üledékeken képződött, nagy víztartó képességű és közepesen jó termékenységű talajok. A lejtőkön, vagy az erdőt felváltó a szántóföldeken barnaföldek, az erősen tagolt térszinteken földes kopárok, köves, sziklás váztalajok alakultak ki. A lejtőkről eróziósan lepusztuló termékeny rétegek a lankásabb részeken és a lejtők lábainál ún. lejtőhordalék-talajokat alkotnak. A patakvölgyben jellemző a gyenge termőképességű öntéstalaj. A településre vonatkozó környezetvédelmi előírások szerint a termőföldön történő beruházás esetén a beruházó köteles a területileg illetékes Földhivatal földvédelmi hatósági engedélyét beszerezni!
6 92 Hutkainé Göndör Zsuzsanna Bánhidi Olivér A település Tájvédelmi Körzetre eső területe nagyrészt erdő, illetve gyep, kiváló termőhelyi adottságú szántóterületekkel nem érintett, de környezete komplex tájrehabilitációra kijelölt terület. Csernely besorolása szerint mezőgazdasági térség, földrészlet statisztikáját művelési áganként a 1. táblázat tartalmazza. 1. táblázat Növényzet Csernelyre vonatkozó földrészlet statisztika művelési áganként (2005) Földrészlet statisztika művelési áganként művelési ág földrészletek száma átlagos földrészlet terület, m 2 erdő gyep (legelő) gyep (rét) gyümölcsös kert kivett szántó szőlő A kistérség területe növényföldrajzi tagolás szempontjából Bükk-fennsíkéval teljes mértékben megegyezik, így növényzete elsősorban a közeli Bükk flórájával mutat rokonságot. Zonális erdőtársulásai a pannóniai cseres-tölgyesek, a gyertyános tölgyesek és a bükkösök. A lepusztult talajrétegű felszíneken sziklagyepek alakultak ki. A homokkőpadok laposabb felületein lappangó sásos gyepek jöttek létre. A pangó-vizes völgyszakaszokon láperdő folt is megjelenik, melyet gyakran magas-kórós társulások, kaszálórétek vagy magas-sásos rétek szegélyeznek. A lágyszárúak között jelen van az óriás csenkesz, a sás, a perje, a lednek, a csűdfű, a margaréta, a harangvirág és a pirosló hunyor is. A folyó és patakvölgyekben adottak a feltételek a mezőgazdasági termeléshez, a dombvidéken pedig erdőgazdálkodáshoz. A mezőgazdasági termények közül említésre méltóak a tavaszi árpa és a vöröshere. Az erdészetileg hasznosított felületeket vegyes korú lágy- és keménylombos, valamint fenyőerdők borítják Levegőminőség A levegő minőségének jellemzésekor a termelési és fogyasztási tevékenység, valamint a közlekedés következtében a légtérbe kerülő szennyező anyagok mennyisége, minősége a mérvadó. A községre vonatkozó települési környezetvédelmi előírások szerint a levegőtisztaság-védelemre az általános levegőminőségi besorolás vonatkozik. A község a Lázbérci Tájvédelmi Körzet általi érintettsége miatt ökológiailag érzékeny levegőtisztaság-védelmi övezetnek számít. A település belterülete általános levegőminőségi övezet. Az ide vonatkozó légszennyezettségi egészségügyi határértékeket a 14/2001 (V.9). KöM-EüM-FVM
7 A környezeti állapot vizsgálatának gyakorlata Csernelyen 93 együttes rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza. A községen belül és közvetlen külterületi közelségében nincs jelentős légszennyezést kibocsátó forrás, így a fő befolyásoló tényező a közúti közlekedésből származó légszennyezés. A település közigazgatási területét több országos közút érinti: a 2508-as számú Szilvásváradot Ózddal összekötő út, amelyről leágazik a Csernely Dédestapolcsány összekötő út, valamint a számozatlan Csernelyt Járdánházával összekötő, szilárd burkolattal ellátott út. Külterületi szakaszon ágazik le a Csernely Csokvaomány út. A település belterületén halad át a két települési főút, a Vörösmarty és a Dózsa György út. További légszennyező forrásként említhető a felületi poremisszió, mely elsősorban a mezőgazdasági és növényzettel nem fedett területekről, vagy a nem portalanított földutakról származik, valamint fűtési szezonban a fűtésből (pl. vegyes tüzelés) ered. Az Önkormányzat a káros pollenagyag-kibocsátás ellen részben hatósági eszközöket alkalmazva, részben a közterületek rendszeres gyomtalanításával és kaszáltatásával védekezik. Célként fogalmazódott meg a településen a kommunális fűtésből eredő károsanyag kibocsátás, egyúttal az energiafelhasználás csökkentése is, amit támogatna a biomassza fűtőmű üzembe helyezése is A település épített környezete Infrastrukturális ellátottság Csernely infrastrukturális fejlettsége jónak mondható. A lakóépületek zöme rendelkezik vezetékes ivóvízzel, gázbekötéssel (vezetékes gázzal), valamint telefonnal. Az utak állapota jónak mondható, több mint 80%-uk burkolt, portalanított. a) Ivóvízellátás Csernelyen a közüzemi ivóvízellátás a szilvásváradi rendszerből biztosított. Az ivóvíz a Lázbérci-víztározóból átemelőn keresztül jut a szilvásváradi rendszerbe, ahonnan nyomásfokozóval jut el Csernely község vízközmű hálózatába. A községben a vízközmű hálózatra csatlakozás aránya 40%-os, a csatlakozásnélküli ingatlanok ivóvízellátása saját kútból, vagy a telepített közkifolyókkal megoldott. A község ivóvízhálózatának kiépítésekor gondoskodtak a tűzcsaphálózat kiépítéséről is, amely kielégíti a község tűzivíz igényeit. Sajnálatos módon nem sikerült a Csevice-forrást a községben újra indítani, pedig szénsavas vize kuriózumnak számítana. b) Villamosenergia-ellátás A villamos közmű hálózatra csatlakozott lakások aránya 100%-os Csernelyen. A községben a villamos energia elosztó hálózatok rendszere föld feletti elhelyezésű, és területgazdálkodási szempontból egyelőre ez fenn is marad, nem lesz földkábelbe fektetve. c) Gázellátás A községben a gáz közműhálózatra csatlakozott lakások száma majdnem 100%-os, 480 bekötést tartanak számon. A lakosok azonban ezt a fűtési módot az elvégzett szociológiai felmérés szerint csupán 32%-ban alkalmazzák, a lakások zömében, 62%-ában azonban szénnel (15%) és fával (85%) tüzelnek, a maradékban egyéb fűtési módot alkalmaznak.
8 94 Hutkainé Göndör Zsuzsanna Bánhidi Olivér d) Távközlés A vezetékes telefonhálózattal való ellátottság is számottevő, a 200-at meghaladja telefonellátásba bekötött lakások száma. A község rendelkezik internetcsatlakozással is, bár az néha akadozó Szennyvízkezelés A település közigazgatási területe a 3/1984. (II.7.) OVH Elnökének rendelkezése szerint a II. számú vízminőségi kategóriába tartozik. A községben működik szennyvízcsatornahálózat, amibe 290 lakás van bekötve. A többi lakásban egyedi udvari szennyvíztározóba (űrgödörbe) kerül a kommunális szennyvíz. A rácsatlakozások számát indokolt lenne növelni, ugyanis a talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a község területén a szennyvizek szikkasztása még átmenetileg sem engedélyezett. A felszín alatti vizek védelmét szolgálja az is, hogy korábban a község határában működő dögkutat sikerült véglegesen felszámolni. A tervezett záportározót viszont költségvetési problémák miatt nem sikerült megépíteni, ezért magasabban fekvő helyekről övárkokban vezetik a csapadékvizet a hordalékfogóval védett belterületi nyílt árkokba, ahonnan a csapadékvíz a községen átfolyó patakokba jut Hulladékkezelés Csernely önkormányzata a községben keletkező kommunális hulladék ártalmatlanítása, kezelése tekintetében a Dél-borsodi Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás települései közé tartozik. A szilárd hulladék szervezett gyűjtése az AVE által megoldott. Az önkormányzat területén korábban kialakult illegális hulladéklerakók egy része felszámolásra került, más része folyamatban van. A községben nincs alkalmas gyűjtőpont kialakítva sem a veszélyes hulladékoknak, sem a szelektív hulladékgyűjtésre alkalmas edényzetek kihelyezésére. A lakossági szelektív hulladékgyűjtés annyiban valósul csak meg, hogy a háztartási hulladékok fűtésre, illetve komposztálásra alkalmas részét külön választják Zaj- és rezgésvédelem A zajterhelést lényegében a közlekedési eredetű zajjellemzők, valamint a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó zajhatások jelenthetik. A települést több közút is érinti, melyek gépkocsiforgalma nem csak lég- és porszennyezési, hanem gyakori zaj- és rezgés forrása is. A szennyezést mérséklő parkok vagy fasorok is hiányosak, és a környezetkímélő kerékpáros közlekedés feltételei csak mérsékelten adottak a kerékpárutak hiánya miatt. A közlekedésből származó zaj terhelési határértékeire, valamint a rezgésvédelemre vonatkozóan is a 8/2002. (III.22.) KvKM-EÜM. rendelet előírásai vonatkoznak. A községben az ipari, üzemi munkálatokkal járó zajhatások nem jellemzők. A külterületi telephelyeken a belterülettől 100 méteren túli sávban az MSZ alkalmazása szerinti zajterhelés a mértékadó. Az építési zajhatárértékek betartása az építtető vagy a kivitelező kötelessége.
9 A környezeti állapot vizsgálatának gyakorlata Csernelyen Zöldterület-gazdálkodás Csernely község családi házas település, a zöldfelület nagysága kiterjedt, jelentős része lakókert gyümölcsössel és veteményessel. A községet átszelő utak és patakok mentén főleg természetközeli állapotú gyepes-cserjés növénysáv található. Jellemzőek továbbá a bel- és külterületi utak mentén a gyümölcsfasorok. A közterületek zöldfelületének fenntartását, karbantartását, kezelését az önkormányzat végezteti el. Rendszeres a községben a közterületek virágosítása is. Kiemelt szerepet kap a Sturmankúria parkjának szépítése, karbantartása, szakszerű kezelése. [13] Természet- és tájvédelem A KVM Természetvédelmi Szakállamtitkársága által közreadott Természetvédelmi adatok -ban a december 31.-i állapot szerint a Csernely-patak völgye Jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. Ez a kategória természetesen Csernely község közigazgatási területére is vonatkozik. A település önkormányzatának a település földrajzi fekvéséből adódóan kiemelten kell foglalkoznia a természet- és tájvédelemmel, mivel külterületének határában több, különböző védettségi kategóriába besorolt területtel találkozik. Ilyenek: 4. Csernely környezeti elemeinek helyszíni vizsgálata Csernely környezeti állapotának értékeléséhez a szakirodalmi tényeken és adatokon túl a helyszínen, a környezeti elemekből vett minták elemzési értékeit is szándékunkban áll felhasználni. Ennek érdekében október 28-án délelőtt a község egyes környezeti elemeiből levegő, felszíni és felszínalatti vizek, talaj mintákat vettünk minőségvizsgálat, állapotértékelés céljából. A mintákat a Miskolci Egyetem Kémiai Intézetének laboratóriumaiban elemzésnek, vizsgálatnak vetettük alá Mintavételezés Levegő-mintavétel szállópor vizsgálatra 2 db levegőmintát vettünk szállópor vizsgálata céljából. A mintavétel vákuumszivattyúval egybekapcsolt mintavevő impinger segítségével, 0,45 µm pórusátmérőjű szűrőn történő átáramoltatással, szűréssel történt. A szűrők tömegét előzetesen félmikro-mérlegen 5 tizedes pontossággal megmértük. A mintavétel a község Polgármesteri Hivatalának udvarán történt, időtartama 90 perc, a mintavétel során alkalmazott térfogati áramlási sebesség 1200 dm 3 /óra volt, így a mintavételi idő során egy-egy szűrőn 1800 dm 3 levegő haladt át Felszíni és felszín alatti vízminták vétele 1 db talajvízminta kivételére került sor. A mintavételi hely a község Polgármesteri Hivatala melletti utcában volt. Az egyik talajmintát is ugyanerről a helyről vettük, ily módon
10 96 Hutkainé Göndör Zsuzsanna Bánhidi Olivér is biztosítva az eredmények egybevethetőségét. A 2. vízmintát a községen keresztülfolyó Csernely-patakból vettük a Polgármesteri Hivatallal szemben lévő hídnál. A 3. és a 4. vízminta vétele két, a községben található forrásból történt, ezek vizét esetenként a háztartások is használják Talajmintavétel 2 db talajminta kivételére kerítettünk sort. Az 1.-t a fent említett helyről, a Polgármesteri Hivatal melletti utcából, 0,8 m mélységből vettük, a 2. minta pedig a település egyik utcájának végén található, kb. 2 m mély vízmosás (a mintavétel időpontjában száraz) fenekéről származik Az elvégzett vizsgálatok és a vizsgálati eredmények A szállópor-koncentráció meghatározása, eredménye Közvetett módszerrel állapítottuk meg a szállópor-koncentrációt. A szűrőket feloldottuk nagytisztaságú tömény salétromsavban, és induktív-csatolt plazma spektrométerrel meghatároztuk a szűrőkön található kis tömegű anyag elemi összetételét. A nyert koncentrációkat oxidkomponensekre átszámítva, majd a számolt komponenseket összeadva megkaptuk a szűrőn lévő por tömegét, amiből már számolható a porkoncentráció. Vak-oldatként egy, még fel nem használt szűrő feloldásával nyert oldatot használtunk. Az oxidkomponensek tömegértékeit, illetve azok összegét a 2. táblázatban adtuk meg µg-ban. 2. táblázat A 90 perces mintavételi idővel vett, 1,8 m 3 levegőben lévő oxidkomponensek tömege Tömeg, µg Al 2 O 3 BaO CaO Fe 2 O 3 K 2 O MgO 2,64 2,18 3,50 6,47 14,91 0,41 Na 2 O SO 3 Sb 2 O 3 SiO 2 ZnO Összeg 6,57 17,63 0,13 1,98 4,33 60,72 Figyelembe véve az egy szűrőn átszívott 1,8 m 3 levegőmennyiséget, a porkoncentráció értékére 33,73 µg/m 3 -re adódik. Ez az érték az 50µg/m 3 -es határérték alatt van. Megjegyezzük azonban, hogy a mintavétel időpontjában nem kezdődött még el a fűtési idény Vízminták elemzése, eredményei A kivett vízmintákat a környezeti állapot értékelés szempontjából fontos nehézfémekre elemeztük, valamint meghatároztuk a legfontosabb alapparamétereket. Az eredmények a 3. és 4. táblázatban láthatók.
11 A környezeti állapot vizsgálatának gyakorlata Csernelyen 97 A 3. táblázatban a könnyebb összehasonlíthatóság érdekében feltüntettük a vizsgált elemek talajvízre vonatkozó, a 10/2000 (VI. 2.) KöM_EüM-FVM-KHVM együttes rendelet mellékleteibe foglalt, a földtani közegek és a felszín alatti vizek szennyezettségére vonatkozó határértékeket is. A 4. táblázat a két forrás vizében mért fémion-koncentrációk mellett ezen komponenseknek az ivóvíz-minősítésre vonatkozó, a 201/2001 (X. 25.) Kormányrendeletben előírt határértékeit is tartalmazza. A két táblázatban minden koncentráció µg/dm 3 - ben van feltüntetve! 3. táblázat A talajvízmintában található fémes szennyezők koncentrációja Koncentráció, µg/dm 3 Ag As Ba Cd Cr Cu Hg 1. Talajvíz < 0,1 6, < 0,2 0,7 < 1 <0,2 2. Csernely-patak < 0,1 < < 0,1 0,4 < 1 <0,2 Háttér-koncentráció talaj- 0, , ,2 vízre Szennyezettségi határérték talajvízre 10, ,0 Mo Ni Pb Se Sn Zn 1. Talajvíz < 1 <2 3,0 < 1 5,2 < 1 2. Csernely-patak < 1 <2 < 1 < 1 4,4 < 1 Háttér-koncentráció talaj- vízre Szennyezettségi határérték talajvízre 5 5 3, A Polgármesteri Hivatal közelében és a település határában található forrásból származó vízminták fémes szennyezőanyag koncentrációja Koncentráció, µg/dm 3 Al As Cd Cr Cu Fe 3. Forrásvíz < 10 8,0 < 1 < 5 < 1 < 5 4. Forrásvíz < 10 4,4 < 1 < 5 < 1 < 5 Határérték ivóvízre Hg Mn Ni Pb Se Zn 3. Forrásvíz < 1 < 5 < 5 8,0 < Forrásvíz < 1 12 < 5 < 5 < 1 < 1 Határérték ivóvízre táblázat
12 98 Hutkainé Göndör Zsuzsanna Bánhidi Olivér Talajminták vizsgálata, eredményei A kivett talajmintákat nedves kémiai előkésztéssel oldatba vittük, majd induktív-csatolt plazma-spektrometria segítségével meghatároztuk a nehézfém-szennyezők koncentrációit. Az eredmények a 10/2000 (VI. 2.) KöM_EüM-FVM-KHVM együttes rendelet mellékleteiben a földtani közeg szennyezéseire vonatkozó határértékeivel együtt az 5. táblázat tartalmazza (minden érték mg/kg egységben van feltüntetve). Sem a vízminták, sem a talajminták vizsgálati eredményei nem mutatnak olyan koncentrációkat, melyek a vonatkozó határértékeket átlépték volna. A terület jellegzetessége egyébként a nitrát-szennyezetteség mind a felszín alatti vizekre, mind a talajra vonatkozóan, erre vonatkozó elemzéseket azonban nem végeztünk a mintáinkkal. 5. táblázat A talajvízmintákban található fémes szennyezők koncentrációja Koncentráció, mg/kg Ag As Ba Cd Cr Cu Hg 1. Talajminta < 0, < 0,1 <0,5 11 <0,1 2. Talajminta < 0, < 0,1 <0,5 6 <0,1 Háttér-koncentráció talajra 0, , ,15 Szennyezettségi határérték talajra 1, , ,50 Mo Ni Pb Se Sn Zn 1. Talajminta <0,5 0,8 22 <0, Talajminta <0,5 0,8 14 <0, Háttér-koncentráció talajra , Szennyezettségi határérték talajra , Összefoglalás A biomassza alapú technológia kevesebb szennyezőanyag és üvegházhatású gáz kibocsátását eredményezi, mint a fosszilis energiahordozókat, földgázt vagy fűtőolajt alkalmazó technológiák. Alkalmazásukhoz jelentős helyi munkaerő alkalmazására van lehetőség, így nagyban enyhíthetők a kistérségek, vidéki önkormányzatok foglalkoztatási gondja is. Felismerve ezeket a tényeket, Csernely önkormányzata energiagazdálkodási, költségvetési, foglalkoztatási gondjai enyhítése céljából tervbe vette egyelőre az önkormányzati középületek fűtésének korszerűsítését biomassza alapú fűtési rendszer kiváltásával. A rendszer kialakítása előtt elvégeztük a helyszín környezeti állapotának vizsgálatát részben a rendelkezésre álló, szakirodalomban fellelhető adatok kutatásával, másrészt a területen, a környezeti elemekből vett minták elemzésével. Az üzembe helyezés előtti állapotok jellemzői összehasonlításra adnak alapot az előzetes tervezési, számítási eredményekkel, esetleg a próbaüzem során vett minták elemzési eredményeivel. A környezetállapot értékelés segít-
13 A környezeti állapot vizsgálatának gyakorlata Csernelyen 99 séget adhat a község tisztségviselőinek a biomassza erőmű témáján kívül Csernely környezeti állapotával, vagy településfejlesztési programjával kapcsolatos döntések előkésztéséhez is. Köszönetnyilvánítás A tanulmány/kutató munka a TÁMOP B-10/2/KONV jelű projekt részeként az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. IRODALOMJEGYZÉK [1] Csanaky Csilla Varga Katalin: A megújuló energiaforrásokra alapozott hőtermelés lehetőségei Magyarországon. [2] Fosszilis és nem fosszilis energiaforrások. Statisztikai tükör, 2009/107. [3] EX ANTE Tanácsadó Iroda: Az Ózdi kistérség turizmusfejlesztési stratégiája , augusztus [4] [5] [6] Provincia-táj Bt: Csernely község Településrendezési Terve [7] Provincia-táj Bt: Csernely településrendezési terve vizsgálati munkarész és településfejlesztési koncepció [8] Hegedűs András: Segíthet-e a domborzatmodell a kistájak elhatárolásában, a tájbeosztásban (az Ózd Pétervásárai-dombság példáján). Konferencia-előadás. HunDEM 2006, november 10., Miskolc, HunDEM2006/Cikkek/ HegedusA.pdf: [9] [10] Magyarország széltérképe. [11] A 10 m magasságra interpolált szélsebességi értékek (m/s) éves átlagai (Bartholy et al., 2003). (Forrás: [A feltüntetett hivatkozási cím a megadott adatok alapján a kiadás időpontjában nem visszakereshető. Kiadói szerkesztő] [12] B.A.Z.-Megye Területrendezési Terve. Felülvizsgálat. [13] Hatvani Bt. Területfejlesztési Iroda: Csernely Települési és Környezetvédelmi Program,
14
TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV
TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS
RészletesebbenTELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV
TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV DÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 178/2005.(XII. 29.) KT. HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL Dány község Önkormányzatának Képviselő testülete az 1990. évi LXV. tv. szerint,
RészletesebbenKÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG. Levegőminőségi terv
KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Levegőminőségi terv Dunaújváros és környéke levegőszennyezettségének csökkentése és az egészségügyi határérték túllépések megszűntetése
RészletesebbenKÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS Egercsehi község Településszerkezeti Tervéhez KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS EGERCSEHI KÖZSÉG
KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS EGERCSEHI KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ készült a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet alapján kidolgozó: Egercsehi Község Önkormányzata A KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS
RészletesebbenA földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében
A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében Tóth Orsolya V. évfolyam, gazdasági agrármérnök szak Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár Vállalatgazdasági és Szervezési Tanszék
Részletesebben1) Felszíni és felszín alatti vizek
Kaba város környezeti állapotának bemutatása 2015. év A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. (1) bek. e) pontja értelmében a települési önkormányzat (Budapesten
RészletesebbenB E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE
EGRI ÉPÍTÉSZ IRODA KFT. 3300 Eger, Dobó utca 18. Tel.: 36/511-570 Fax: 36/411-890 Heves Megyei Bíróság mint Cégbíróság Cg. 10-09-021606 E-mail: egriepir@egriepir.hu B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE
RészletesebbenBlautech Humán - és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft
Blautech Humán - és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft 8200 Veszprém, Hársfa u. 39. Tel: (88) 590-050 Fax: (88) 590-059 Honlap: www.blautech.hu E-mail cím: mail@blautech.hu A Környezetvédelmi Minisztérium
RészletesebbenÖkológiai földhasználat
Ökológiai földhasználat Ökológia Az ökológia élőlények és a környezetük közötti kapcsolatot vizsgálja A kapcsolat színtere háromdimenziós környezeti rendszer: ökoszisztéma Ökoszisztéma: a biotóp (élethely)
RészletesebbenBőny Településszerkezeti és szabályozási tervmódosítás 2012. december Véleményezési tervdokumentáció TH-12-02-16
Bőny Településszerkezeti és szabályozási tervmódosítás 2012. december Véleményezési tervdokumentáció TH-12-02-16 Felelős tervező: Tervezők: Németh Géza TT-1 08/0065/2006 Leitner Attila É3-08-0386/2005
RészletesebbenVI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG)
MEGVALÓSÍTÁSI TERV A TISZA-VÖLGYI ÁRAPASZTÓ RENDSZER (ÁRTÉR-REAKTIVÁLÁS SZABÁLYOZOTT VÍZKIVEZETÉSSEL) I. ÜTEMÉRE VALAMINT A KAPCSOLÓDÓ KISTÉRSÉGEKBEN AZ ÉLETFELTÉTELEKET JAVÍTÓ FÖLDHASZNÁLATI ÉS FEJLESZTÉSI
RészletesebbenGÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)
GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal
RészletesebbenMezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság 1118 Budapest, Budaörsi út 141-145. 1/309-1000; Fax: 1/246-2942
Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság 1118 Budapest, Budaörsi út 141-145. 1/309-1000; Fax: 1/246-2942 Ikt.sz.: 02.5/10351-2//2010 Tárgy HUMINIT NPK-DUDARIT NPK
Részletesebben2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység
2-1-4 Bodrogköz vízgyűjtő alegység 1 Területe, domborzati jellege, kistájak A vízgyűjtő alegység területe gyakorlatilag megegyezik a Bodrogköz kistáj területével. A területet a Tisza Zsurk-Tokaj közötti
RészletesebbenHALIMBA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA HALIMBA KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA JÓVÁHAGYOTT TERVDOKUMENTÁCIÓ Budapest, 2015. december HALIMBA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA
RészletesebbenVörösiszappal elárasztott szántóterületek hasznosítása energianövényekkel
Vörösiszappal elárasztott szántóterületek hasznosítása energianövényekkel Dr. Gyuricza Csaba SzIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Növénytermesztési Intézet, Gödöllő Dr. László Péter MTA Talajtani
Részletesebben4. Az atomerőmű térségének környezetállapota az üzemeltetés előtti időszakban
4. Az atomerőmű térségének környezetállapota az üzemeltetés előtti időszakban 4. fejezet 2006.02.20. TARTALOMJEGYZÉK 4. AZ ATOMERŐMŰ TÉRSÉGÉNEK KÖRNYEZETÁLLAPOTA AZ ÜZEMELTETÉS ELŐTTI IDŐSZAKBAN... 1 4.1.
Részletesebben1-15 ALSÓ-DUNA JOBBPART
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása 1-15 ALSÓ-DUNA JOBBPART konzultációs anyag vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, DDKÖVIZIG készítette: VKKI-KÖVIZIG-ek
RészletesebbenA L C S Ú T D O B O Z településrendezési tervének és helyi építési szabályzatának módosítása
A L C S Ú T D O B O Z településrendezési tervének és helyi építési szabályzatának módosítása (a külterületi, 049/1 és 049/2 hrsz.-ú volt honvédségi ingatlanok - volt Petőfi laktanya - területére, valamint
RészletesebbenA Településszerkezeti Terv Leírása Nyírgyulaj Község Településszerkezeti Tervéhez 24/2007(IV.12) KT sz. határozattal jóváhagyva
A Településszerkezeti Terv Leírása Nyírgyulaj Község Településszerkezeti Tervéhez 24/2007(IV.12) KT sz. határozattal jóváhagyva I.fejezet Általános leírás 1. A Településszerkezeti Terv hatálya Nyírgyulaj
RészletesebbenÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag
ÖRVÉNYES Jóváhagyásra előkészített anyag Megbízó Örvényes község Önkormányzata Huszár Zoltán polgármester 8242 Örvényes, Fenyves utca 1. Tel.: 87/449-034 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083, Solymár,
RészletesebbenAz engedélyező hatóság az OMEX szilárd lombtrágya termékcsalád forgalomba hozatali és felhasználási engedélyét az alábbiak szerint adja k.
Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság 1118 Budapest, Budaörsi út 141-145. Tel: 06/1/309-1000 Fax: 06/1/246-2960 E-mail: nti@nebih.gov.hu www.nebih.gov.hu
RészletesebbenV É R T E S A C S A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE
V É R T E S A C S A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE (A 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet szerint) ÜZENET KFT. MÁRCIUS V É R T E S A C S A KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE (2/2005 (I.11) KORMÁNYRENDELET SZERINT) Megrendelő:
RészletesebbenMezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság 1118 Budapest, Budaörsi út 141-145. 1/309-1000; Fax: 1/246-2942
Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság 1118 Budapest, Budaörsi út 141-145. 1/309-1000; Fax: 1/246-2942 Ikt.sz.: Tárgy: Orgevit forgalomba hozatali és felhasználási
Részletesebbena NAT-1-1462/2006 számú akkreditálási ügyirathoz
Nemzeti Akkreditáló Testület KIEGÉSZÍTÕ RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1462/2006 számú akkreditálási ügyirathoz A Budapesti Corvinus Egyetem Élelmiszertudományi Kar Élelmiszerminõségi és Élelmiszerbiztonsági
RészletesebbenBALASSAGYARMAT VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE
BALASSAGYARMAT VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE 2016 BALASSAGYARMAT VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE Közműellátás (véleményezési szakasz) 2016. április 25. Nógrádterv Kft. Nógrádterv Kft. 3100 Salgótarján,
RészletesebbenDOMBÓVÁR 2010. Székesfehérvár
DOMBÓVÁR KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVHEZ 2010. Székesfehérvár DOMBÓVÁR KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVHEZ Készítette: JUGLANS ALBA Mérnöki Iroda Bt. Enyedi-Egyed
RészletesebbenGESZT ÖNKORMÁNYZAT 21/2007 (X.03.) SZ. RENDELETE A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
GESZT ÖNKORMÁNYZAT 21/2007 (X.03.) SZ. RENDELETE A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL Geszt Község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló - többször módosított - 1990. évi LXV. törvény,
RészletesebbenA hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 35. és 36..-aiban foglalt felhatalmazás alapján:
Szakonyfalu Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2005. (IV.29.) számú rendelete Alsószölnök, Felsőszölnök, Szakonyfalu települések közös gazdálkodási tervéről A gazdálkodásról szóló 2000. évi
RészletesebbenNyékládháza Város Településszerkezeti Terve Nyékládháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének./2015. ( ) KT határozat 2. sz.
Nyékládháza Város Településszerkezeti Terve Nyékládháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének./2015. ( ) KT határozat 2. sz. melléklete 2. A SZERKEZETI TERV LEÍRÁSA 2.1. A területfelhasználás Nyékládháza
Részletesebben1. A készítmény kereskedelmi neve: Florimo komposztált marhatrágya. A készítmény OÁZIS komposztált marhatrágya megnevezéssel is forgalomba hozható
Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény-, Talaj és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság 1118 Budapest, Budaörsi út 141-145. 1/309-1000; Fax: 1/246-2942 ELŐADÓ: Botosné Olasz Zsuzsanna HATÁROZATSZÁM:
RészletesebbenMEZŐGAZDASÁGI SZAKIGAZGATÁSI HIVATAL KÖZPONT Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság. 1118 Budapest* Budaörsi út 141-145.
MEZŐGAZDASÁGI SZAKIGAZGATÁSI HIVATAL KÖZPONT Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság 1118 Budapest* Budaörsi út 141-145. Levélcím: 1518 Budapest, Pf.: 127 Tárgy: Gyulai zöldkomposzt forgalomba
RészletesebbenMŰSZAKI LEÍRÁS TENK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSÁHOZ 1. ELŐZMÉNYEK
EGRI ÉPÍTÉSZ IRODA KFT. 3300 Eger, Dobó utca 18. Heves Megyei Bíróság mint Cégbíróság Cg. 10-09-021606 Tel.: 36/511-570 Fax: 36/411-890 E-mail: egriepir@egriepir.hu Munkaszám: 122008/16 MŰSZAKI LEÍRÁS
RészletesebbenDr Szabó Imre GEOSZABO Mérnöki Iroda Bt. MISKOLC XVII. Országos Környezetvédelmi Konferencia és Szakkiállítás SIÓFOK, 2003.
A Hydrostabeljárás műszaki értékelése Dr Szabó Imre GEOSZABO Mérnöki Iroda Bt. MISKOLC XVII. Országos Környezetvédelmi Konferencia és Szakkiállítás SIÓFOK, 03.szeptember 35 NEM VESZÉLYES HULLADÉK LERAKÓ???
RészletesebbenNyékládháza Város új Településrendezési eszközök készítése Környezeti értékelés
Nyékládháza Város új Településrendezési eszközök készítése Környezeti értékelés Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék 1 1. Bevezető 2 1.1. Előzmények 2 1.2. A környezeti értékelés készítése során tett javaslatok
Részletesebben4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben 1
4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben 1 4.1. Termohelyi adottságok A térség síkvidék, mely a Tisza és a Körös találkozásától délkeletre fekszik, kedvezotlen domborzati adottság nélkül.
RészletesebbenKészitette: Szabó Gyula Barlangi kutatásvezetı Csorsza László barlangkutató 2015.12.08.
Szabó Gyula Kutatásvezetı 1188 Budapest, Címer utca 99/b Közép- Duna- Völgyi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelıség Budapest Tárgy: Kutatási jelentés Hiv.sz.: KTF: 10026-3/2014. Tisztelt felügyelıség
Részletesebben2012.12.04. A) Ásványi és nem ásványi elemek: A C, H, O és N kivételével az összes többi esszenciális elemet ásványi elemként szokták említeni.
Toxikológia és Ökotoxikológia X. A) Ásványi és nem ásványi elemek: A C, H, O és N kivételével az összes többi esszenciális elemet ásványi elemként szokták említeni. B) Fémes és nem fémes elemek Fémes elemek:
RészletesebbenIndokolt-e határértékek szigorítása a szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásánál?
Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége SZENNYVÍZISZAP 2013 HALADUNK, DE MERRE? című konferencia BUDAPEST, 2013. május 30. Indokolt-e határértékek szigorítása a szennyvíziszapok mezőgazdasági
RészletesebbenÁltalános előírások. Az előírások hatálya 1..
Gyepükaján Községi Önkormányzat Képviselőtestületének /2005. (. ) számú rendelete Gyepükaján község Helyi Építési Szabályzatának, valamint Szabályozási Tervének jóváhagyásáról Gyepükaján Község Önkormányzatának
Részletesebben1. BEVEZETÉS... 3 2. TERVEZETT TEVÉKENYSÉG ISMERTETÉSE... 5 3. KÖRNYEZETRE VÁRHATÓAN GYAKOROLT HATÁSOK BEMUTATÁSA... 7
A Zala Hőerőmű Kft. Söjtörön tervezett szalmatüzelésű erőművének módosított Környezeti Hatástanulmánya és Egységes Környezethasználati Engedélykérelme Közérthető összefoglaló 2008.június 1. BEVEZETÉS...
RészletesebbenCSERNELY KÖZSÉG DEMOGRÁFIAI HELYZETE
Gazdaságtudományi Közlemények, 6. kötet, 1. szám (2012), pp. 157 166. CSERNELY KÖZSÉG DEMOGRÁFIAI HELYZETE VARGA BEATRIX Összefoglaló: Terveink szerint Csernely községet alapul véve kerül kidolgozásra
RészletesebbenELŐADÓ: Botosné Olasz Zsuzsanna HATÁROZATSZÁM: 04.2/4389-2/2011 OLDALAK SZÁMA: 8 MELLÉKLET: Forgalomba hozatali és felhasználási engedélyokirat
Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság 1118 Budapest, Budaörsi út 141-145. 1/309-1000; Fax: 1/246-2942 ELŐADÓ: Botosné Olasz Zsuzsanna HATÁROZATSZÁM:
RészletesebbenZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA
ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA Készült: Zalakaros Város Önkormányzata megbízásából az MTA Regionális Kutatások Központja - Dunántúli Tudományos Intézete Pécs- által összeállított
RészletesebbenPUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 1 PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV. Szerkezeti terv elfogadva a 51/2009. (VI.30.) sz.
PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 1 PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV Szerkezeti terv elfogadva a 51/2009. (VI.30.) sz. határozattal Szabályozási terv és Helyi Építési Szabályzat jóváhagyva a
RészletesebbenAz engedélyező hatóság a HUN-VITAL Vízőr talajkondicionáló készítmény forgalomba hozatali és felhasználási engedélyét az alábbiak szerint adja ki:
Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság 1118 Budapest, Budaörsi út 141-145. Tel: 06/1/309-1000 Fax: 06/1/246-2960 E-mail: nti@nebih.gov.hu www.nebih.gov.hu
RészletesebbenTelepülésszerkezeti terv módosításának leírása I. ELŐZMÉNYEK, KIINDULÁSI ADATOK
Településszerkezeti terv módosításának leírása I. ELŐZMÉNYEK, KIINDULÁSI ADATOK 1.1. Tervi előzmények: 2010-ben kezdődött el Kocs község településrendezési tervének módosítása. A módosítás célja új területfelhasználások
RészletesebbenSAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft.
1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2 Tartalomjegyzék Tartalom 1 BEVEZETÉS... 5 2 HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.1 A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.2
RészletesebbenDr. Köhler Mihály előadása
Biokultúra Tudományos Nap 2011. december 3. szombat Budapest Dr. Köhler Mihály előadása COLAS-ÉSZAKKŐ Bányászati Kft Bodrogkeresztúr Kakas-hegyi riolit tufa bánya COLAS-Északkő Bányászati Kft. Bodrogkeresztúr
RészletesebbenA dokumentáció tartalma kizárólag a PESTTERV Kft. hozzájárulásával használható fel, a szerzői jogok védelmére vonatkozó előírások figyelembevételével.
NAGYBÖRZSÖNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ PEST MEGYEI TERÜLET-, TELEPÜLÉS-, KÖRNYEZET TERVEZŐ ÉS TANÁCSADÓ KFT. 1085 Budapest, Kőfaragó u. 9. IV. em. Tel.:
RészletesebbenHulladékgazdálkodás. Regionális hulladékgazdálkodási rendszerek tervezése, létesítése, működtetése és fenntarthatósága
Hulladékgazdálkodás Regionális hulladékgazdálkodási rendszerek tervezése, létesítése, működtetése és fenntarthatósága 2015/2016. tanév I. félév Dr. Buruzs Adrienn egyetemi tanársegéd (buruzs@sze.hu) SZE
RészletesebbenGÖDÖLLŐ VÁROS TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA (2015-2020)
GÖDÖLLŐ VÁROS TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA (2015-2020) Készítette: WENFIS Mérnök Iroda Kft. Nagy Gergő Környezetkutató Geográfus Németh Balázs Környezetmérnök Gödöllő, 2016. április 8. Mészáros
RészletesebbenPÁTY KÖZSÉG. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIEGÉSZÍTÉS A 2012. évi Településszerkezeti terv módosításhoz 2012. SZEPTEMBER EGYEZTETÉSI ANYAG
PÁTY KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIEGÉSZÍTÉS A 2012. évi Településszerkezeti terv módosításhoz 2012. SZEPTEMBER EGYEZTETÉSI ANYAG TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS, ELŐZMÉNYEK, TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK
RészletesebbenÓNOD KÖZSÉG TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA
ÓNOD KÖZSÉG TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2007 ÓNOD KÖZSÉG TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Ónod Község Önkormányzata KÉSZÍTETTE: JÓVÁHAGYTA: TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 5 A települési környezetvédelmi
RészletesebbenLevegőminősítési indexek elemzése
LEVEGÕTISZTASÁG-VÉDELEM 2.2 Levegőminősítési indexek elemzése Tárgyszavak: levegőminősítés; index; statisztika; NSZK. A levegőben levő káros anyagok megítélése alapvetően relatív vagy abszolút módszerrel
RészletesebbenOTKA T037390. Szakmai beszámoló. (Zárójelentés 2002-2005)
OTKA T037390 Szakmai beszámoló (Zárójelentés 2002-2005) 2 Bevezetés A kutatás célja, feladatai A hasznosításra nem kerülő REA-gipsz a salak és pernye anyagokkal és az ún. mosóvízzel együtt sűrű zagy formájában
RészletesebbenKÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG HATÁROZAT
KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG Tárgy: Hulladékgazdálkodási engedély Ügyszám: 15602/2014. Iktatószám:60592/2014. Ügyintéző: Hornich Zsuzsa HATÁROZAT 1.00 Engedélyes: VHG
RészletesebbenTÁRGY: Goëmar Multoleo forgalomba hozatali és felhasználási engedélye
Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény-, Talaj és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság 1118 Budapest, Budaörsi út 141-145. 1/309-1000; Fax: 1/246-2942 ELŐADÓ: Botosné Olasz Zsuzsanna HATÁROZATSZÁM:
RészletesebbenA Balatoni Múzeum Fenntarthatósági Terve (Local Agenda 21)
A Balatoni Múzeum Fenntarthatósági Terve (Local Agenda 21) 2011. november 30. Tartalom 1. Bevezetés... 3 2. Local Agenda 21... 5 A fenntartható fejlődés és a Local Agenda 21 kapcsolata... 5 A Balatoni
RészletesebbenBÜK VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE FELÜLVIZSGÁLAT TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ZÁRÓ VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ 2015. MÁJUS
BÜK VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE FELÜLVIZSGÁLAT TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ZÁRÓ VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ 2015. MÁJUS Bük Város Településrendezési terve - Felülvizsgálat 2015 Településszerkezeti terv
RészletesebbenLEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA
LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület 2014-2020 Hagyomány és fejlődés, hogy az unokáink is megláthassák Tartalomjegyzék 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia
RészletesebbenMezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság 1118 Budapest, Budaörsi út 141-145. 1/309-1000; Fax: 1/246-2942
Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság 1118 Budapest, Budaörsi út 141-145. 1/309-1000; Fax: 1/246-2942 Ikt.sz.: Tárgy: BIOMASS Mikroelem Granulátum szervestrágya
RészletesebbenTELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE
Z S Á M B O K TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 64/2005.(XI. 29.) KT. HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 12/2005.
RészletesebbenHULLADÉKGAZDÁLKODÁS IV. A vegyipar hulladékai, kezelésük és hasznosításuk
HULLADÉKGAZDÁLKODÁS IV. A vegyipar hulladékai, kezelésük és hasznosításuk Előadás anyag nappali tagozatos Környezetmérnöki MSc szakos hallgatóknak Készítette: Dr. Bodnár Ildikó, főiskolai tanár 2013. 1
RészletesebbenTELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉÁKOK HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI RENDSZEREKBEN. Székesfehérvár 2007
TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉÁKOK HASZNOSÍTÁSA KORSZERŰ, KOMPLEX HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI RENDSZEREKBEN Székesfehérvár 2007 LEGÚJABB HAZAI KUTATÁSI-FEJLESZTÉSI EREDMÉNYEK A SZILÁRD TELEPÜLÉSI HULLADÉKOK MECHANIKAI
RészletesebbenEGYSÉGES SZERKEZETBEN (a 24/2007. (XII.7.) sz. rendelettel módosítva!)
EGYSÉGES SZERKEZETBEN (a 24/2007. (XII.7.) sz. rendelettel módosítva!) Kalocsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 11/2005. (VII.14.) sz. rendelete a helyi hulladékgazdálkodási tervről Kalocsa Város
RészletesebbenIn-situ mérés hordozható XRF készülékkel; gyors, hatékony nehézfémanalízis
In-situ mérés hordozható XRF készülékkel; gyors, hatékony nehézfémanalízis MOKKA Konferencia, 2007.június 15. Sarkadi Adrienn Hordozható röntgenspektrométer környezetvédelmi alkalmazásokra Nehézfémek talajban
Részletesebben4. Felszíni vizek veszélyeztetetts ége
4. Felszíni vizek veszélyeztetetts ége Az emberiség a fejlődése során a természeti környezetbe, a benne lejátszódó folyamatokba egyre nagyobb mértékben avatkozott be. Az emberi tevékenység következtében
Részletesebben(egységes szerkezetben a 9/2009./VII.6./sz. rendelettel)
Hollád Községi Önkormányzat Képviselőtestületének 8/2007./IX.19./sz. rendelete a a 6/2007./V.25./rendelettel módosított, 6/2005. (IV.25.) számú rendelete Hollád község Helyi Építési Szabályzatának, valamint
RészletesebbenVÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002
VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium
RészletesebbenFELSZÍN ALATTI IVÓVÍZKÉSZLETEK SÉRÜLÉKENYSÉGÉNEK ELEMZÉSE DEBRECENI MINTATERÜLETEN. Lénárt Csaba - Bíró Tibor 1. Bevezetés
FELSZÍN ALATTI IVÓVÍZKÉSZLETEK SÉRÜLÉKENYSÉGÉNEK ELEMZÉSE DEBRECENI MINTATERÜLETEN Lénárt Csaba - Bíró Tibor 1 Bevezetés A felszíni vizekhez hasonlóan a Kárpát-medence a felszín alatti vízkészletek mennyiségét
RészletesebbenMEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ
MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ 2015 Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés
RészletesebbenI. Kötet Vizsgálatok, helyzetelemzés mellékletek
Zirci Kistérség-HOSSZÚTÁVÚ KISTÉRSÉG-FEJLESZTÉSI PROGRAMJA A Bakonyi Önkormányzatok Szövetségének HOSSZÚTÁVÚ KISTÉRSÉG-FEJLESZTÉSI PROGRAMJA I. Kötet Vizsgálatok, helyzetelemzés mellékletek 1998. Zirci
RészletesebbenAz akcióterv neve. KMOP Települési területek megújítása. HBF Hungaricum kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma
Az akcióterv neve KMOP Települési területek megújítása Készítette HBF Hungaricum kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Verziószám KMOP_Városfejl_V_4 1. Az akcióterv ismertetése és a kontextusát adó
RészletesebbenSÜLYSÁP NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM
SÜLYSÁP NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2009-2014 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETİ... 4 I.1. A program célja... 4 I.2. Stratégiai keretek környezetvédelem az EU-ban... 4 I.2.1. Az EU környezetvédelmi
RészletesebbenTELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZ TERVEZET
TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZ TERVEZET Újhartyán Önkormányzata Képviselő Testületének./2012. (.) számú határozata Újhartyán Község Településszerkezeti Tervének Jóváhagyásáról
RészletesebbenMEZŐKÖVESD TELEPÜLÉS CSAPADÉKVÍZ ELVEZETÉSI KONCEPCIÓJA
MEZŐKÖVESD TELEPÜLÉS CSAPADÉKVÍZ ELVEZETÉSI KONCEPCIÓJA KÉSZ KÖZMŰ ÉS ENERGETIKAI TERVEZŐ KFT 2005 KÉSZ Közmű és Energetikai Tervező Kft 1016 Budapest Naphegy utca 26 Telefon : 202-76-63, 489-03-65, 489-03-66,
RészletesebbenVarsány község Településrendezési Tervéhez
MŰSZAKI LEÍRÁS Varsány község Településrendezési Tervéhez BEVEZETŐ: Varsány község településrendezési terve a teljes igazgatási területre készült. A településrendezés általános célját és várható hatását
RészletesebbenDomborzati és talajviszonyok
Domborzati és talajviszonyok Domborzat VIZSGÁLAT TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Sárpilis az Alföld, mint nagytájhoz, a Dunamenti - Síkság, mint középtájhoz és a Tolna - Sárköz nevezetű kistájhoz tartozik. A Sárköz
RészletesebbenKÖRÖSTARCSA KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK LEÍRÁSA
KÖRÖSTARCSA KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK LEÍRÁSA KÖTELEZŐEN JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZ Egyeztetési anyag Gyula, 2007 2 A L Á Í R Ó L A P Köröstarcsa község településrendezési tervéhez Vezető tervező:
RészletesebbenMEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZÉCSÉNY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ
MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZÉCSÉNY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ Projekt azonosító: Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható A megalapozó
RészletesebbenI.fejezet. Általános előírások
SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK 13/1994. /IX.22./ sz. r e n d e l e t e LESHEGY ÉS KÖRNYÉKE RÉSZLETES RENDEZÉSI TERVÉNEK SZABÁLYOZÁSI ELŐÍRÁSAIRÓL az 5/1997./II.14./ sz., 6/1998./II.20./
RészletesebbenTerületrendezési ajánlások Békés megye területrendezési tervéhez. I. fejezet A MEGYE TÉRSZERKEZETÉRE VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK
Területrendezési ajánlások Békés megye területrendezési tervéhez A megyei területrendezési terv érvényesítését és alkalmazását, valamint a településrendezési tervek készítését és használatát elősegítő
RészletesebbenA Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-1 FELSŐ-TISZA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-1 FELSŐ-TISZA alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi
RészletesebbenŐcsény Község Önkormányzata Képviselőtestülete /2009.( ) rendelete Őcsény község helyi építési szabályozásáról
Őcsény Község Önkormányzata Képviselőtestülete /2009.( ) rendelete Őcsény község helyi építési szabályozásáról Őcsény Község Önkormányzatának Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi
RészletesebbenTörzsszám: VO-3/2014. A HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 38. szerinti VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ. 2016.
DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK a Debrecen, 0632 hrsz-ú Panoráma út - 01051 hrsz-ú út- 0752/8 hrsz-ú beépítésre nem szánt terület 0756 hrsz-ú út 0752/14 hrsz-ú út 0752/17 hrsz-ú
RészletesebbenKONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG vízgyűjtő-gazdálkodási terv tervezete alapján közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság,
RészletesebbenNemesgulács Község Önkormányzata Képviselő-testületének /2014. (..) önkormányzati rendelete a helyi építési szabályzatról
Nemesgulács Község Önkormányzata Képviselő-testületének /2014. (..) önkormányzati rendelete a helyi építési szabályzatról Nemesgulács Község Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról
RészletesebbenBAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:
RészletesebbenSZIGETHALOM VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2009-2013
SZIGETHALOM VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2009-2013 Jenei Attila Okl. környezetmérnök környezetvédelmi szakértő MMK szám: 01-11827 Petrényi Ágnes Okl. környezetgazdálkodási agrármérnök T F E W 1133
RészletesebbenSzaknyér Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2005. (V. 27.) rendelete a helyi hulladékgazdálkodási tervről
Szaknyér Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2005. (V. 27.) rendelete a helyi gazdálkodási tervről Szaknyér Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló, többször
RészletesebbenBUDAPEST HATVAN VASÚTI FŐVONAL REKONSTRUKCIÓS PROJEKT
MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1 Településhálózati összefüggések A település az Aszódi Járáshoz tartozik. A település Aszód és Gödöllő vonzáskörzetébe tartozik. 1.2 A területfejlesztési
Részletesebben253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet. az országos településrendezési és építési követelményekről. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről A Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban:
RészletesebbenTISZAVÁRKONY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE A TELEPÜLÉSSZERKEZET LEÍRÁSA
TISZAVÁRKONY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE A TELEPÜLÉSSZERKEZET LEÍRÁSA Tér és Terület Bt Településrendezési terv 2 Településszerkezet A település szerkezetét alakító legfőbb természeti elem a Tisza
RészletesebbenRÁCALMÁS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA
HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 1 RÁCALMÁS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA A megalapozó vizsgálatot
RészletesebbenSOMOGY MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA
SOMOGY MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Somogy megye környezetvédelmi programja TARTALOMJEGYZÉK PROGRAMPONTOK, ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS Bevezetés 2 Települési szilárd hulladék 3 Vízellátás, szennyezett
Részletesebben4. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK
NAGYCENK KÖZSÉG - 14 - TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSA 2014 4. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK 4.1 Biológiai aktivitásérték számítása Megnevezés 3/A 4 5 7 11 12 14 15 17 18 20 Területhasználat ha megszűnik
RészletesebbenA biogáztermelés és -felhasználás környezeti hatásai
ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK 1.7 A biogáztermelés és -felhasználás környezeti hatásai Tárgyszavak: biogáz; környezeti hatás; ökológiai mérleg; villamosenergia-termelés; hőtermelés. A megújuló energiák bővebb felhasználásának
RészletesebbenTárgy: H A T Á R O Z A T
Ügyszám: Ügyintéző: mellék: 226/154 589-23/2015. Székelyhidi Ferenc/dr. Szeifert László Tárgy: Melléklet: A Nyírbátor, 0207/5 hrsz. alatt lévő regionális biogáz üzem egységes környezethasználati engedélye
RészletesebbenTelepülésszerkezeti terv Határozattal jóváhagyandó munkarész (tervezet)
Településszerkezeti terv Határozattal jóváhagyandó munkarész (tervezet) PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK.. számú önkormányzati határozata a Pilis város Településszerkezeti Tervének jóváhagyásáról
Részletesebben