Államháztartási pozíciók 2009 tavaszán (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Államháztartási pozíciók 2009 tavaszán (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke)"

Átírás

1 Magyar Jogász Egylet és a Budapest Fórum Európáért német alapítvány közös Konferenciája Budapest, március 24. Államháztartási pozíciók 2009 tavaszán (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Kedves Kollégák! Gondolom megbocsátják, hogy a továbbiakban nem arról beszélek, amit Önök nálam jobban tudnak. Mondanivalómban alapvetıen a közszféra számvevıszéki ellenırzésének nézıpontja dominál, és az ellenırzés stratégiai szerepvállalási követelményeit, feladatait errıl az oldalról próbálom felvázolni. Mindamellett e követelmények teljesítéséhez olyan feltételek is kapcsolódnak, amelyeket csak az ellenırzöttek belsı kontroll iránti elkötelezettsége, a szervezeti szintő és integrált belsı ellenırzés, valamint a vállalkozói szférában folytatott könyvvizsgálói tevékenység tudnak biztosítani. Távol esik tılem, hogy feladatokat fogalmazzak meg a belsı ellenırök és a könyvvizsgálók közössége számára. Úgy vélem, a társadalmi-gazdasági célok és folyamatok határozzák meg mindannyiunk számára mindazokat a feladatokat, amelyeket el kell végeznünk. Az alapvetı folyamatokat, feltételeket érintve elıször röviden arról szólnék, hogy a globális világban és különösen az Európai Unión belül a nemzeti versenyképességben milyen szerepet tölt be az államháztartás hatékony mőködése, ennek milyen igazgatási, menedzselési és különösen pénzügyi ellenırzési összefüggései vannak. Másodszor arról szeretnék beszélni, hogy mindez a pénzügyi ellenırzés számára milyen új kihívásokat hoz, s ebbıl kiindulva miképpen körvonalazható egy parlamenthez tartozó legfıbb ellenırzı intézmény missziója. Mindezekhez kapcsolódóan szólnék a legfıbb ellenırzı intézmények nemzetközi szervezetének, az INTOSAI-nak az elmúlt években az ellenırzés egységességének fejlesztésére irányuló tevékenységérıl, stratégiájáról. A XX. század társadalmi rendszerei közötti konfliktusok, válságok és a szocializmus összeomlása után, a XXI. században a világ a globalizáció és regionalizáció útjára lépett. E folyamat tényként létezik, már régen túlhaladtunk a választás lehetıségén. Ezért nem szándékom értékelni pozitív és negatív hatásait, inkább arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy valós és esetenként szubjektív elınyeinek ára van, nevezetesen a teljesítménykényszer eddig ismeretlen jellege, mértéke és általánossá válása minden tevékenységben, a magán- és közszférában, beleértve a konferenciánk tárgyát képezı ellenırzést is. Egy ország versenyképessége csak a világ egésze, a többi ország fejlıdése kontextusában mérhetı, s a közszféra ezen belül a pénzügyi ellenırzés teljesítménye is csak ebben az összehasonlításban értelmezhetı. A globalizáció és a regionalizáció által elérhetı elınyök kiaknázása, a társadalmi-gazdasági fejlıdés, specifikusan a fejlett országokhoz való felzárkózás elképzelhetetlen egy olyan kettısségben, hogy a reálgazdaság virágzik, miközben az állami irányítás, közigazgatás nehézkesen mőködik, teljesítménye szerény, s a közélet frusztrált. A piacgazdaságban bármennyire is kívánatos alapelv a vállalkozói szféra

2 önállósága, saját kockázatvállalása, tartós teljesítményét, korlátjait alapvetıen meghatározza az állami irányítás és szabályozás, vagyis az állam átfogó kontrollrendszere. Az államszervezeti mőködés eredményei és hibái közvetlenül és azonnal visszahatnak a reálgazdaságra, a közvetett hatások pedig jellemzıen hosszabb távon, olyan területeken jelennek meg, amelyeket kevésbé lehet paraméterekben mérni. Ilyen például a mozgósító erıt jelentı állampolgári bizalom, biztonságérzet, cél-azonosulás, a gyermekszaporulat, a hosszabb és egészségesebb élet, tudás, amelyek persze szinergikus hatásaik nyomán végül újra csak az üzleti szféra nagyobb, versenyképesebb teljesítményében tükrözıdnek vissza. A globalizáció és regionalizáció hozta kötöttségek, a környezet, az emberi lét értékeinek védelme, a kormányzati és az önkormányzati szervek és a magánszféra együttmőködése, a civil kapcsolatok konglomerátuma, a nemzeti és a nemzetközi forrásokból származó támogatások, stb. kockázat-közösségek szövevényét hozza létre, határokon, tulajdoni formákon és mindenekelıtt társadalmi rétegeken átívelve. Az utóbbi évtizedben a fejlett világban eddig nem tapasztalt fejezetét látjuk az állami szerepvállalás reneszánszának, a kooperáló állam kialakulásának. Természetesen az államháztartási finanszírozás is átalakult, ami megkívánja a felelıs vezetéstıl az irányítási és szabályozási (kontroll), valamint ellenırzési mechanizmusok korszerősítését is, nemcsak a közszféra, az államháztartás tekintetében, hanem a magánszféra vonatkozásában is. A kooperáló állam az ellenırzés konvergenciáját kívánja meg, legyen szó az államháztartás szervezeteinek, vagy a magánvállalkozásoknak a belsı ellenırzésérıl, a magánszféra vállalkozásainak könyvvizsgálatáról, vagy a közszféra legfıbb ellenırzı intézményének ellenırzı és tanácsadó tevékenységérıl. Az ellenırzı rendszer missziójának, vizsgálatainak, elemzései súlypontjainak, területeinek és technikáinak követnie kell a társadalmi forgatókönyv-választásokból, de adott esetben a válságkezelésbıl adódó új kihívásokat. Az államháztartás átláthatósága és a gazdálkodók elszámoltathatósága a korszerő, hatékony kormányzás alapfeltételeként fogható fel, s csak a végrehajtó hatalom teljesítményének kontextusában vizsgálható. Mindez úgy is felfogható, mint az egyes országok gazdasági és pénzügyi egészségi állapotának sajátos tükrözése, amely nemcsak a hitelesség és a bizalomnövelés eszköze, hanem egyben elımozdítója annak, hogy egy ország együttmőködı- és versenyképes legyen. Ma már ugyanis nemcsak az a kérdés, hogy mi a valós helyzet, és a versenyképesség érdekében milyen változásokra van szükség, hanem az is, hogy ezeket a változásokat tehát politikai-pénzügyi és szakmai értelemben kik, milyen rétegek, érdek- és értékhordozó csoportok vállalják. Ebben sokkal nehezebb egyezségre jutni, mint abban, hogy hol tartunk. Tisztelt Kollégák! Mint említettem, az elıbbiekben vázolt globális folyamatok ellenırzésre, stratégiai szerepvállalási követelményekre gyakorolt hatását a számvevıszéki ellenırzés szemszögébıl próbálom körvonalazni. Kézenfekvınek látszik, hogy ezt egyrészt a legfıbb ellenırzı intézmények nemzetközi szervezete, az INTOSAI tevékenységén, különösen 2004-ben elfogadott Stratégiai tervén keresztül mutassam be. Az INTOSAI, azaz a legfıbb ellenırzı intézmények nemzetközi szervezete egy autonóm, független szakmai testület, mely 1953-ban azért jött létre, hogy kölcsönös támogatást nyújtson tagjainak; elısegítse az elképzelések, ismeretek és tapasztalatok cseréjét; hallassa a 2

3 nemzetközi közösségben a legfıbb ellenırzı intézmények hangját; és elısegítse a legkülönbözıbb tagintézmények folyamatos szakmai fejlıdését. Az INTOSAI fórumot biztosít a számvevıszéki ellenıröknek a világ minden részérıl, hogy megvitassák a kölcsönös érdeklıdésre számot tartó kérdéseket, lépést tartsanak az ellenırzési szakma legújabb fejleményeivel, az ellenırzés elfogadott nemzetközi szakmai standardjaival és jó a gyakorlatokkal. A háromévente megrendezésre kerülı kongresszusokon, a bizottságok által végzett munkában és a folyamatos kommunikációs kapcsolattartás során az INTOSAI olyan kulcsfontosságú kérdésekkel foglalkozik, amelyekkel a tagszervezetek szembesülnek, és segítséget nyújt a számvevıszékeknek, hogy innovatív megoldásokat találjanak a felmerülı kihívásokra. E célokat tükrözi a szervezet jelmondata: A közös tapasztalatok mindenkit szolgálnak. Az INTOSAI alapvetı feladatának tartja, hogy a nemzetközi együttmőködés eszközeivel segítséget nyújtson a számvevıszékeknek saját kormányuk teljesítményének javítására, az átláthatóság elmélyítésére, az elszámoltathatóság biztosítására, a hitelesség fenntartására, a korrupció elleni küzdelemre, a közbizalom erısítésére. A számvevıszéki ellenırzés korszerő szemléletének egyik kiindulópontja, hogy a hibák, a szabálytalanságok, a gyenge teljesítmény az állami tevékenységekben végsı soron mindig a belsı kontroll hiányosságaira vezethetık vissza. Ennek szem elıtt tartásával, a számvevıszékek saját munkájára vonatkozó elvek, ellenırzési standardok és alkalmazási útmutatóik kidolgozásán és folyamatos fejlesztésén túl e világszervezet mindig is törekedett arra, hogy tagszervezetei a konkrét ellenırzések megállapításain, következtetésein és javaslatain túl különbözı INTOSAI útmutatók, irányelvek ajánlásával támogatást adjanak kormányaik számára a hatékony irányítási és szabályozási (kontroll) rendszerek létrehozásához és mőködtetéséhez (amelynek részét képezi a független és hatékony belsı ellenırzési funkció is). Az INTOSAI Belsı kontroll Standardok Bizottsága 1992-tıl kezdıdıen több, a közszféra szervezeteinek belsı kontrollrendszere fejlesztésére vonatkozó dokumentumot dolgozott ki, amelyeknek fı címzettje a kormányzati irányítás. Az INTOSAI Szöuli Kongresszusán, ben elhatározás született az 1992-ben kidolgozott INTOSAI irányelvek a belsı kontroll standardokhoz dokumentum korszerősítésérıl. E döntésben már megnyilvánul a világban zajló folyamatokra való reagálás, a határozottabb nyitás szándéka más nemzetközi standardalkotó és egyéb szakmai szervezetek felé, aminek szerves folytatásaként a 2004-ben Budapesten megrendezett Kongresszuson megszületett a szervezet életében mérföldkövet jelentı Stratégiai Terv. A Stratégiai Terv a közötti évekre vonatkozóan a szervezet tevékenységének egy olyan megújulását körvonalazta, melynek célja, hogy alkalmassá tegye az INTOSAI-t, annak tagjait a XXI. század kihívásainak megfelelı kezelésére. A Terv négy területre koncentrál: az elszámoltathatóság és szakmai standardok, az intézményi kapacitás-fejlesztés, az ismeretek megosztása, illetve a modell értékő nemzetközi szervezetként történı mőködés A Stratégiai Terv arra törekedett, hogy az INTOSAI szakmai standardjainak kidolgozási folyamata egyre inkább a figyelem központjába kerüljön, és olyan, korszerő szakmai standardokat biztosítson tagjai számára, melyek megfelelnek a legjobb nemzetközi ellenırzési gyakorlatnak. Emellett cél az INTOSAI standardalkotási tevékenysége szakmai elismertségének növelése is a szélesebb értelemben vett nemzetközi ellenırzési közösségben. 3

4 E tekintetben az elmúlt idıszakban szoros együttmőködés alakult ki az INTOSAI Szakmai Standardok Bizottsága és a Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége, az IFAC között. A Budapesti Kongresszus fogadta el az INTOSAI Belsı Kontroll Standardok Bizottsága által után kidolgozott, korszerősített belsı kontroll standardok irányelveit is, amely mindeddig az egyetlen átfogó jellegő dokumentum a közszféra szervezeteinek belsı kontrollja vonatkozásában. A korszerősített dokumentumban kiegészítésként megjelennek a tevékenységek etikai szempontjai, amelynek felvétele indokolt a belsı kontroll céljai közé, mivel a magatartási, erkölcsi kérdések, valamint a csalás és korrupció megelızése a közszférában a 90-es évektıl kezdıdıen egyre nagyobb hangsúlyt kap. Az erkölcsös közszféra elıfeltétele és egyben alátámasztója a társadalom bizalmának, és a jó vezetés alapköve. Abból eredıen, hogy a közszféra összes szervezeténél az információs rendszerek alkalmazása széles körővé vált, és az információs technológiai (IT) kontrollok fontossága növekszik, az "Irányelvek" külön fejezetet szentel e kérdésnek. A dokumentum körvonalazza a belsı kontroll ajánlott kereteit a közszférában, valamint meghatározza azokat a kritériumokat, amelyekkel szemben a belsı kontroll értékelhetı. Ennek megfelelıen e dokumentumot egyrészt az államháztartás szervezeteinek vezetıi használhatják fel szervezeteik szilárd kontroll kereteinek kialakításához, másrészt a közszféra ellenırei eszközként alkalmazhatják a belsı kontroll értékeléséhez. Az elvek, standardok és technikák közelítésének, az egymásra épülés rendszerszemléletének újabb megvalósítási szakaszát jelentik az INTOSAI legutóbbi, novemberében Mexikóvárosban megtartott kongresszusán elfogadott döntések. Témánk szempontjából talán legfontosabb az úgy nevezett kettıs megközelítés (Dual Approach) elvének elfogadása, amely a rendelkezésre álló más standardalkotó szervezetek által kidolgozott korszerő nemzetközi standardok átvételét jelenti, miközben az INTOSAI olyan specifikus kérdésekre koncentrál, amelyekre a számvevıszékek közszférában folytatott tevékenységének sajátos feltételeire tekintettel az elıbbi standardok nem adnak választ. A Szakmai Standardok Bizottsága új keretbe foglalta az INTOSAI standardokat és 2010-ig terjedı tervet készített az INTOSAI ellenırzési standardok alkalmazási útmutatóinak továbbfejlesztésére, amelyekben messzemenıen érvényesíti, és a közszférára vonatkozóan értelmezi a számvevıszéki ellenırzés feltételei között alkalmazható IFAC standardok követelményeit. A meglévı és kidolgozni tervezett útmutatók száma meghaladja a 70-et. E rendszerben külön részt foglalnak el az államháztartás jó vezetésével és irányításával, szabályozásával (belsı kontrolljával), valamint az államháztartási számvitellel kapcsolatos INTOSAI dokumentumok (INTOSAI Guidance for Good Governance), amelyek célja és feladata ajánlások, útmutatások megfogalmazása az államháztartás különbözı szintő szervezetei számára a közpénzek megfelelı kezeléséhez. A hatékony munkamegosztásra, az ellenırzés egységes elveire és a rendszerszerő egymásra épülésére való törekvések megvalósulását tükrözi az INTOSAI Szakmai Standardok Bizottsága és a Belsı Ellenırök Nemzetközi Intézménye (IIA) között 2007-ben megkötött együttmőködési megállapodás is, amely az INTOSAI Stratégiai terv kettıs megközelítés elvének sajátos megnyilvánulásaként is értelmezhetı. Az INTOSAI Belsı Kontroll Standardok Albizottságának legutóbbi ülésén már megkezdıdött az IIA és az INTOSAI említett Bizottsága közötti gyakorlati együttmőködés, amely 2008-ban két fontos 4

5 dokumentum kidolgozását tőzte célul: a belsı ellenır függetlensége a közszférában, valamint a belsı és külsı ellenırök együttmőködése a közszférában. Megemlítem, hogy az INTOSAI Belsı Kontroll Standardok Albizottsága kiegészítést főzött a belsı kontroll standardokhoz a szervezeti kockázatkezelésrıl, amelyet a Mexikóvárosi Kongresszus hagyott jóvá. A kiegészítés szerint az Integrált vezetés (Corporate governance) lényegét képezı szervezeti kockázatkezelés szélesebb értelemben használható. E szerint: ahhoz, hogy a szervezet eredményesen mőködjön, a szervezeti kockázatkezelésnek egy szakadatlan folyamatnak kell lennie, amelyet a szervezet egészére, minden szintjére és minden egységének tevékenységére hatást gyakorló stratégia kialakításában alkalmaznak, és amelynek célja, hogy meghatározzon minden eseményt, amely hatást gyakorolhat a szervezet képességére, hogy elérje céljait. A dokumentum vázolja a szervezeti kockázatkezelés elvei alkalmazásának ajánlott kereteit a közszférában, és alapul szolgál a szervezeti kockázatkezelés értékeléséhez is, kiegészítı útmutatást ad az integrált szervezetvezetés standardjainak kialakításához. Kedves Barátaim! Amint azt az INTOSAI tevékenységének konferenciánk témájával releváns rövid áttekintése is mutatja, a világ vezetı pénzügyi ellenırzı intézményei nemcsak arra alkalmasak, hogy a vizsgált szervezetekre nézve rendet tartsanak és korrekciókat kezdeményezzenek, sıt az államháztartás egészére nézve jelzéseket adjanak a pénzügyek, a gazdaság biztonságáról vagy éppen kockázatairól, hanem megbízható, kiegyensúlyozott mőködésük által arra is hivatottak, hogy maguk is a közbizalom-teremtés eszközei, társadalmi stabilizáló erık legyenek. A számvevıszéki függetlenséget azért ırzik, védik, sıt erısítik szerte a világon igen erıs alkotmányos garanciák, hogy az ilyen óhatatlanul az összkormányzati munkát is érintı kritikák vállalása ne civil kurázsi kérdése, hanem a társadalom szolgálatában vállalt kötelezettség legyen. A pénzügyi ellenırzés ugyanis messze más, mint vizsgálati technika, s ennek alapján a hibafeltárás, a hibajavítás és a szankcionálás. A pénzügyi ellenırzés tartalmi célja a közfinanszírozás biztonságának a szolgálata, erısítése. Az ellenırzı szervezetek tevékenysége így nemcsak egy országon belül, hanem a nemzetközi kapcsolatokban is hitelességet tanúsító, fontos stabilizáló erı. A nemzeti ellenırzı szervezetek kettıs értelemben is versenyeznek a maguk sajátos, nemzetközi piacán. Egyrészt közvetlenül egymással, hiszen egy-egy intézmény jó híre, alkalmassága, szuverenitása érdekérvényesítési eszköz. (Uniós vagy NATO szövetségi rendszerben alkalmatlanságuk esetén a nemzetközi testület kiválthatja ıket, míg ellenkezı esetben magas presztízső együttmőködı partnerek lehetnek.) Másrészt közvetve, mivel munkájuk része mindannak a sikernek és nehézségnek, amit egy ország fel tud mutatni. Mint hangsúlyoztam, az ellenırzési rendszer tartalma, vizsgálatainak súlypontjai követik az új társadalmi kihívásokat. Ehhez teszem hozzá, hogy a társadalmi vonzatú problémák feloldásának segítése, a nemzetgazdasági szintő alkalmazkodási képesség erısítéséhez elengedhetetlen teljesítménynövelés ellenırzési eszközökkel történı segítése egy magára valamit adó, korszerő identitással rendelkezı kontrollintézmény számára vizsgálati súlypontokat, feladatfelfogást befolyásoló kötelesség. Nem háríthatja el azt a felelısségét, hogy tapasztalatai és az arra támaszkodó elemzései, következtetései és ajánlásai közreadásával a ma hiányzó közpolitikai elgondolások megszületését segítse. Nyilvánvaló, a kormányzati cselekvés forgatókönyv-választásainak politikai elıkészítése, de különösen a kapcsolódó döntések és kormányzati intézkedések közvetlen megalapozása kívül esik egy számvevıszék 5

6 hatáskörén. Az azonban már az ı kötelessége, hogy a tapasztalatai alapján mondja el, milyen kockázatokat lát, hol tartja szükségét a korrekciónak. Mindenkor kérdés, mire koncentráljunk: a viszonylag könnyen identifikálható intézményi hibákra vagy a kormányzati, önkormányzati döntések szakmai elıkészítésének gyengeségeire s az ebbıl következı kockázatok feltárására. Az elızıekben azt igyekeztem bizonyítani, hogy ma, az adott körülmények között a társadalommal szembeni felelısség elhárítását jelentené, ha nem az utóbit tekintenénk feladatunknak. Miközben a legtöbb országban alkotmány, vagy nagy súlyú törvény hozta létre a pénzügyek demokratikus mőködésének garanciáit biztosítani hivatott legfıbb ellenırzı intézményt, az ellenırzés teljes rendszere a közszférában ritkán éri el a legfejlettebb szintet, kisebb-nagyobb hiányosságok jellemzik. Az ellenırzési rendszer kiépítettsége és belsı konzisztenciája korántsem teljes, a rendszer egyes elemeinek egymásra épülése a központi és a helyi közigazgatásban esetenként csak alkalomszerő. Különösen szembetőnı a szakadék a multinacionális vállalatok korszerő kontrollmechanizmusai és a kisebb vállalkozások szinte nem létezı belsı ellenırzése között. A közpénzfelhasználás ellenırzését illetıen a külsı és a belsı ellenırzés határa a törvényhozó és végrehajtó hatalom között húzódik. Tapasztalatunk, amelyeket olykor más számvevıszékekkel folytatott tárgyalásaink során elhangzó információk is megerısítenek, hogy gyakorta szerények a hatékony kormányzati kontroll, a megfelelı hatásfokkal mőködı belsı ellenırzés szervezeti és személyi feltételei. Mindez egyrészt megnehezíti a külsı ellenırzés munkáját, mert az nem támaszkodhat a belsı ellenırzés tapasztalataira, másrészt tág teret ad az üzemgazdasági veszteségek termelésének. Ezért találkozunk azzal, hogy a kisstílő pénzügyi visszaélések, a pénztárrovancs elmaradása vagy a hibás utalások felszínre kerülése esetén a számvevıszéki ellenırzés korlátozott kapacitásait emlegetik, holott nem kapacitáskérdésrıl, hanem szakmai, tartalmi feladatelhatárolásról van szó. Arról, hogy a külsı ellenırzés nem pótolhatja a belsı ellenırzés, a megfelelıen kifejlesztett és jól mőködı kontrollmechanizmusok hiányát. A fejlett világban ahol a hatékony rendszermőködés üzemgazdasági szintő feltételét jelentik a jól mőködı belsı kontrollok az állami ellenırzés legfelsı szintő intézménye számára mindinkább az válik alapkövetelménnyé, hogy haladja meg a szabályossági, a célszerőségi és hangsúlyozom az egy adott intézményre összpontosuló teljesítményvizsgálatokat. Tudnia kell képet adni a társadalmi feladatellátás egy-egy komplex területének hatékonyságát befolyásoló tényezıkrıl, háttérösszefüggésekrıl. Például a fiskális irányítás-igazgatás problémakezelésének eredményességérıl, az erre fordított pénzügyi erıforrások hasznosulásának színvonaláról. Tapasztalatai alapján az államháztartás bevételi és kiadási oldala teljesítését veszélyeztetı összes tényezıre nézve kell kockázatelemezéseket végeznie. Részt kell vennie a problémakezelés harmonizációjának, a pénzügyi menedzselés hatékonyságának fejlesztésében. A számvevıszéknek erre is kell gondolnia, amikor alkalmazkodási tennivalóit veszi számba, s meghatározza a maga identitását. Egyrészt mindent meg kell tennie, hogy ahol a mindennapi mőködés, gazdálkodás üzemgazdasági szintő hibáival találkozik, ott fellépése következetes legyen. Másrészt rendszer-auditjaival segítenie kell a vezetési kultúra, az irányítási színvonal és a korszerő belsı ellenırzés mennyiségi és minıségi fejlesztését. 6

7 A számvevıszék felelıssége azonban alapvetıen abban jut kifejezésre, hogy a változó integrációs és a globalizációs körülmények között hiteles és elfogadott legyen a munkája. Ezért képesnek kell lennie befogadni azokat az új eljárási-módszerbeli és elsısorban stratégiai-szerepvállalási követelményeket, amelyek ma a nemzetközi trendeket jelentik. E két feladat valóra váltása, azaz a stratégiai szerepvállalás, valamint az új módszerek alkalmazása feltételezi és igényli az állami életben a demokrácia kiteljesítését. Érdemes ezért emlékeztetnem itt a számvevıszéki függetlenség fontosságára. A számvevıszéki ellenırzés missziója és felelıssége nyilvánul meg abban, hogy az ellenırzések súlypont-meghatározásaiban, a módszertan alkalmazásában, az ellenırzési bizonyosság, megbízhatóság és a kockázatkezelés szempontjainak alakításában a szervezet tudatosan igazodik az ellenırzési feladatokhoz. Emellett az egyes ellenırzéseken túlnyúlóan összegzı, kutatómunkát kell végeznie a hosszabb távú trendek, a kockázatok távlati hatásai tekintetében, véleményformáló szerepet kell felvállalnia, és ehhez kapcsolódóan aktívan részt kell vennie a tudományos fórumteremtésben, a szakmai közéletben. Az ellenırzési témák választását, a vizsgálati mintaválasztást nem pusztán egy-egy vizsgálandó intézmény, szervezet felelısségi körében kezelt pénz nagysága és a szervezet gazdasági súlya határozza meg, hanem legalább annyira az ún. demokratikus kockázat (például az Alkotmánybíróság vagy maga az Országgyőlés, valamint a pártok pénzgazdálkodásának átláthatósága és elszámoltathatósága, a pénzügyi szabályszerőség demokratikus mőködéshez kapcsolódó súlya), a társadalmi fontosság. Meggyızıdésem, hogy a számvevıszéki ellenırzés értékét, sikerét nem leszőkített értelemben kell keresnünk. Az ellenırzések hasznosságát néhány ország esetében azon mérik, hogy a változtatási javaslatokat beárazzák, és az általuk elérhetı megtakarítást összevetik az intézmény fenntartási költségeivel. Akármennyire is egzakt ez az eljárás, igencsak szőkre fogja e tevékenység outputját. Jobb, ha szélesebben közelítünk: az ellenırzési érték egyik mércéjének azt tekintjük, vajon megfelelıen segíti-e a közpénzek szabályszerő és hatékony felhasználását, másik mércéjének pedig azt, hogy hogyan járul hozzá a jó kormányzáshoz, az ehhez szükséges egyéb feltételek megteremtéséhez. A modern számvevıszékek már új tudásközpontként jelentkeznek. Az ellenırzési megállapítások, javaslatok, és az ezeken túlmutató tanácsadó vélemények, optimalizációt célzó elemzések újszerően képesek segíteni a törvényhozás és a kormány munkáját. A pénzügyi ellenırzés hatékonysága saját személyi, technikai alkalmasságán, felkészültségén, teljesítıképessége korlátain túl további, rajta kívül esı tényezıkön is múlik. Egyrészt azoktól a törvényekben formalizált szabályoktól függ, amelyek az ilyen intézmények államszervezeti betagozódását vagy az ehhez a rendszerhez tartozó ellenırzési jogosultsággal rendelkezı testületekkel, szervezetekkel kialakított polgári jogi szerzıdéses kapcsolatokon nyugvó jogviszonyt tükrözik, és amelyek a megszerzett tapasztalatok és a megállapítások, javaslatok hasznosítási lehetıségeinek alapját jelentik. Másrészt a pénzügyi ellenırzés hatékonyságát és hatását nagymértékben befolyásolja, hogy milyen a társadalmi, szakmai, politikai elismertsége, milyen tekintélyt vívott ki magának a demokratikus intézményrendszerben. Elmondható, hogy a pénzügyi ellenırzés közvetlen hatásaként a korrekciós jellegő módosításokra vagy egyes, különállóan is megvalósítható szabályozási kérdésekre vonatkozó intézményi szintő javaslataink a mikroszintő korrekciós és szankcionáló kezdeményezések jellemzıen megvalósulnak. Ennél több, hogy a belsı szabályozási, nyilvántartási, elszámolási 7

8 rendszerekre vonatkozó, a célszerőséget, hatékonyságot javító intézkedéseket célzó ajánlásaink fogadtatása is kedvezı. Ezzel szemben a pénzügyi biztonságot szolgáló, államháztartási rendszermérető és -szemlélető változásokat igénylı felvetéseink megvalósítása sokkal szerényebb. A jó kormányzás alapja a törvényelvő vezetés, közigazgatás, melynek közismert oszlopai a megbízhatóság és jogbiztonság, az átláthatóság és nyitottság, az elszámoltathatóság és a hatékonyság. Mindezekhez elválaszthatatlanul kapcsolódnak a morális kérdések, az etikai értékek követése. Szerintem még egy pillér van, mégpedig az olyannyira fontos társadalmi, civil együttmőködési készség, a költségvetési folyamatban történı részvét, a participáció, illetve az emberek, állampolgárok kapcsolata az ellenırzéssel. A fejlett országokban a társadalom mindjobban megszervezi magát az állammal való kapcsolatában, s ha kell, akár az állammal szemben is, hogy a demokratikus jogállamiság fent említett elveinek érvényesülését kikényszerítse. A civil szféra segítségével amelybe beletartoznak a szakmai szövetségek, társadalmi-tudományos társaságok is ki lehet billenteni a parlamenti patthelyzeteket, meg lehet akadályozni a kormány vagy az önkormányzati testület kifogásolható törekvéseit. Nyilvánvaló: ezek a közbenjárások pénzügyi-szakmai kérdéseket is érinthetnek. Elsıdleges érdek azonban, hogy mindez integrálódjon a demokrácia intézményrendszerébe, s ne járjon olyan úton, hogy a döntéshozatallal kapcsolatos politikai és szakmai konszenzus hiányát a civil szervezetek átpolitizált közremőködése oldja meg. Természetesen a civil kontroll visszahat a pénzügyi ellenırzés tapasztalatainak hasznosítására, sıt témaválasztásaira is. A civil részvétel a szakmai véleményformálás által különösen fontos eredménnyel járhat a közpolitikák kidolgozásában. Ebbıl a szempontból sem becsülhetı túl a szakmai közösségek, társaságok, alkotómőhelyek mint ez a konferencia támogatásának fontossága. E nélkül megvalósíthatatlanok a vázolt, napi rutinon messze túlmutató feladatok, amelyek, közös értékeket képviselnek. E gondolattal köszönöm meg szíves, megtisztelı figyelmüket! 8

Az ellenırzési rendszer fejlesztésének új kihívásai (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke)

Az ellenırzési rendszer fejlesztésének új kihívásai (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Egészségügyi Szakképzı és Továbbképzı Intézet: Belsı ellenırzési Konferencia az egészségügyi intézmények munkatársai részére Balatonalmádi, 2009. január 28. Az ellenırzési rendszer fejlesztésének új kihívásai

Részletesebben

A közszféra ellenırzésének egységessége az ellenırzés sokszínősége (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke)

A közszféra ellenırzésének egységessége az ellenırzés sokszínősége (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Közép-európai Régió 3. Belsı Ellenırzési Konferenciája: Az ellenırzés sokszínősége Közszféra Budapest, 2008. szeptember 11. A közszféra ellenırzésének egységessége az ellenırzés sokszínősége (Dr. Kovács

Részletesebben

Mexikói Nyilatkozat a legfıbb ellenırzı intézmények függetlenségérıl

Mexikói Nyilatkozat a legfıbb ellenırzı intézmények függetlenségérıl ISSAI 10 A legfıbb ellenırzı intézmények nemzetközi standardjait (ISSAI) a Legfıbb Ellenırzı Intézmények Nemzetközi Szervezete (INTOSAI) adja ki. További információ: www.issai.org Mexikói Nyilatkozat a

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város J e g y zıjétıl 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. 32/311-683 E-mail: jegyzo@salgotarjan.hu

Salgótarján Megyei Jogú Város J e g y zıjétıl 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. 32/311-683 E-mail: jegyzo@salgotarjan.hu Szám: 15355/2009. Salgótarján Megyei Jogú Város J e g y zıjétıl 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. 32/311-683 E-mail: jegyzo@salgotarjan.hu Javaslat a 252/2005.(X.27.) Öh. sz. határozattal jóváhagyott Salgótarján

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

Mindezek figyelembevételével Tengelic Község Önkormányzatának 2015. évi belsı ellenırzési terve a következıket tartalmazza.

Mindezek figyelembevételével Tengelic Község Önkormányzatának 2015. évi belsı ellenırzési terve a következıket tartalmazza. Melléklet a. /2014. (XII. 16.) kt. határozathoz Tengelic Község Önkormányzatának 2015. évi belsı ellenırzési terve A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Törvény, az államháztartásról

Részletesebben

ORDACSEHI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT Felülvizsgált stratégiai ellenırzési terve a 2015. év vonatkozásában

ORDACSEHI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT Felülvizsgált stratégiai ellenırzési terve a 2015. év vonatkozásában ORDACSEHI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT Felülvizsgált stratégiai ellenırzési terve a 2015. év vonatkozásában Ordacsehi Község Önkormányzat alapvetı célja, hogy biztosítsa a település mőködı képességét, a kötelezı

Részletesebben

Nonprofit szervezeti menedzsment területek

Nonprofit szervezeti menedzsment területek XX/a. Nonprofit szervezeti menedzsment területek a Társadalmi Megújulás Operatív Program Civil szervezeteknek szolgáltató, azokat fejlesztı szervezetek támogatása c. pályázati felhívásához Kódszám: TÁMOP-5.5.3/08/2

Részletesebben

Az átláthatóság és az elszámoltathatóság alapelvei

Az átláthatóság és az elszámoltathatóság alapelvei ISSAI 20 A legfıbb ellenırzı intézmények nemzetközi standardjait (ISSAI) a Legfıbb Ellenırzı Intézmények Nemzetközi Szervezete (INTOSAI) adja ki. További információ: www.issai.org Az átláthatóság és az

Részletesebben

A Vám- és Pénzügyırség korrupció elleni harca. Korrupció az igazságszolgáltatásban és a Bőnmegelızésben Konferencia

A Vám- és Pénzügyırség korrupció elleni harca. Korrupció az igazságszolgáltatásban és a Bőnmegelızésben Konferencia A Vám- és Pénzügyırség korrupció elleni harca Korrupció az igazságszolgáltatásban és a Bőnmegelızésben Konferencia Korrupciós cselekmények testületi megjelenési formái 1. tényleges ellenszolgáltatás igénylése

Részletesebben

A Montenegrói Számvevıszék szerepe és helye az új Alkotmányban és a parlamenti demokráciában c. konferencia Podgorica (Montenegro) 2007. április 3-4.

A Montenegrói Számvevıszék szerepe és helye az új Alkotmányban és a parlamenti demokráciában c. konferencia Podgorica (Montenegro) 2007. április 3-4. A Montenegrói Számvevıszék szerepe és helye az új Alkotmányban és a parlamenti demokráciában c. konferencia Podgorica (Montenegro) 2007. április 3-4. A számvevıszékek eredményes függetlenségének alapvetı

Részletesebben

Informatikai ellenırzések, az informatika szerepe az ellenırzések támogatásában

Informatikai ellenırzések, az informatika szerepe az ellenırzések támogatásában Nincs informatika-mentes folyamat! Informatikai ellenırzések, az informatika szerepe az ellenırzések támogatásában Oláh Róbert számvevı tanácsos Az elıadás témái 2 Miért, mit, hogyan? Az IT ellenırzés

Részletesebben

A közpénzügyi rendszer ellenırzésének új kihívásai

A közpénzügyi rendszer ellenırzésének új kihívásai A közpénzügyi rendszer ellenırzésének új kihívásai Domokos Lászlónak, az ÁSZ elnökének elıadása a Wekerle Sándor Üzleti Fıiskola IV. Tudományos Emlékkonferenciáján Budapest, 2011. február 5. Mirıl szól

Részletesebben

Tengelic Község Önkormányzatának Stratégiai ellenırzési terve 2015 2018. év

Tengelic Község Önkormányzatának Stratégiai ellenırzési terve 2015 2018. év Tengelic Község Önkormányzatának Stratégiai ellenırzési terve 2015 2018. év A költségvetési szervek belsı kontrollrendszerérıl és belsı ellenırzésérıl szóló 370/2011.(XII. 31.) Kormány rendelet (továbbiakban:

Részletesebben

Az állam gazdasági szerepvállalása megújításának szükségessége az ÁSZKUT kutatásainak néhány fontos tanulsága

Az állam gazdasági szerepvállalása megújításának szükségessége az ÁSZKUT kutatásainak néhány fontos tanulsága Az állam gazdasági szerepvállalása megújításának szükségessége az ÁSZKUT kutatásainak néhány fontos tanulsága Dr. Pulay Gyula, az ÁSZKUT fıigazgatójának elıadása a Közpolitikai kihívások az új évtizedben

Részletesebben

Etikai Kódex ISSAI 30

Etikai Kódex ISSAI 30 ISSAI 30 A legfıbb ellenırzı intézmények nemzetközi standardjait (ISSAI) a Legfıbb Ellenırzı Intézmények Nemzetközi szervezete (INTOSAI) adja ki. További információ: www.issai.org Etikai Kódex INTOSAI

Részletesebben

Közpénzek és ellenőrzésük

Közpénzek és ellenőrzésük Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közpénzek és ellenőrzésük 2006/2007-es tanév, I. félév ÓRAVÁZLAT Az öt, háromórás előadásra építő, összesen 15 órás, szóbeli vizsgával záruló harmadik alkalommal

Részletesebben

A költségvetési szervek belső ellenőrzési rendszere fejlesztési tapasztalatai

A költségvetési szervek belső ellenőrzési rendszere fejlesztési tapasztalatai A költségvetési szervek belső ellenőrzési rendszere fejlesztési tapasztalatai Belső Ellenőrök Társasága 2015. 09. 24 Dr. Csáki Ilona Nemzeti Közszolgálati Egyetem 1 Költségvetési gazdálkodás Államháztartás

Részletesebben

Javaslat a Heves Megyei Önkormányzat és intézményei 2016. évi Ellenőrzési Tervére

Javaslat a Heves Megyei Önkormányzat és intézményei 2016. évi Ellenőrzési Tervére Ikt.sz: 13-14/2015/221 Heves Megyei Közgyűlés Helyben Tisztelt Közgyűlés! Javaslat a Heves Megyei Önkormányzat és intézményei 2016. évi Ellenőrzési Tervére A Heves Megyei Közgyűlés 2015. évi munkatervének

Részletesebben

Bizalom az üzleti kapcsolatok irányításában

Bizalom az üzleti kapcsolatok irányításában Bizalom az üzleti kapcsolatok irányításában Dr. Gelei Andrea Budapesti Corvinus Egyetem Ellátás lánc optimalizálás; bárhonnan, bármikor Optasoft Konferencia 2013 2013. november 19., Budapest Gondolatmenet

Részletesebben

Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások -

Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások - Dr. Kovács Árpád egyetemi tanár, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások - 1 Államhatalmi

Részletesebben

Ordacsehi Község Önkormányzata 2015. évi belsı ellenırzési terve

Ordacsehi Község Önkormányzata 2015. évi belsı ellenırzési terve Ordacsehi Község Önkormányzata 2015. évi belsı ellenırzési terve Tisztelt Képviselı-testület! A belsı ellenırzés tervezésének bemutatása Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

ELİLAP AZ ELİTERJESZTÉSEKHEZ

ELİLAP AZ ELİTERJESZTÉSEKHEZ ELİLAP AZ ELİTERJESZTÉSEKHEZ ÜLÉS IDİPONTJA: Vecsés Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2012. május 22-i ülésére ELİTERJESZTÉS TÁRGYA: Vincent Auditor Számviteli Szolgáltató és Tanácsadó Kft. 2011.

Részletesebben

Nemzetközi projektmenedzsment. Balázsy Eszter, csoportvezetı ÉARFÜ Nonprofit Kft. 2009. augusztus 17.

Nemzetközi projektmenedzsment. Balázsy Eszter, csoportvezetı ÉARFÜ Nonprofit Kft. 2009. augusztus 17. Nemzetközi projektmenedzsment Balázsy Eszter, csoportvezetı ÉARFÜ Nonprofit Kft. 2009. augusztus 17. Nemzetközi pályázatok: miben más? Hosszú elıkészítés, egyeztetés Partnerek száma 10-15 is lehet Kommunikáció

Részletesebben

Projekttervezés alapjai

Projekttervezés alapjai Projekttervezés alapjai Langó Nándor 2009. október 10. Közéletre Nevelésért Alapítvány A stratégiai tervezés folyamata Külsı környezet elemzése Belsı környezet elemzése Küldetés megfogalmazása Stratégiai

Részletesebben

A belsı kontrollok szerepe az önkormányzati ellenırzésekben. a Magyar Könyvvizsgálói Kamara és az Állami Számvevıszék szemináriuma 2013. március 7.

A belsı kontrollok szerepe az önkormányzati ellenırzésekben. a Magyar Könyvvizsgálói Kamara és az Állami Számvevıszék szemináriuma 2013. március 7. A belsı kontrollok szerepe az önkormányzati ellenırzésekben a Magyar Könyvvizsgálói Kamara és az Állami Számvevıszék szemináriuma 2013. március 7. Az Állami Számvevıszék küldetése 2 Szilárd szakmai alapon

Részletesebben

Az Állami Számvevıszék helye és szerepe a közpénzek ellenırzésében

Az Állami Számvevıszék helye és szerepe a közpénzek ellenırzésében Az Állami Számvevıszék helye és szerepe a közpénzek ellenırzésében dr. Metka Bernadett 2 3 I. Az ÁSZ helye és szerepe - mi is az az ÁSZ? - történelmi elızmények, történelmi és jogi háttér - elhatárolás

Részletesebben

A korrupció megelőzése érdekében tett intézkedések

A korrupció megelőzése érdekében tett intézkedések A korrupció megelőzése érdekében tett intézkedések A kormányzati szervek A korrupció megelőzése érdekében tett főbb intézkedések: 1. Részvétel a KIM által koordinált korrupciómegelőzési program végrehajtásának

Részletesebben

Kistérségi kulturális stratégia tervezése

Kistérségi kulturális stratégia tervezése Kistérségi kulturális stratégia tervezése A Közkincs Kerekasztal munkája során a kecskeméti kistérségben felméréseket végeztünk. A PEST és SWOT analízis alapján állítottuk össze a kulturális stratégiát.

Részletesebben

T E R J E S Z T É S SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGY

T E R J E S Z T É S SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGY ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 99. MELLÉKLET: - db TÁRGY: Beszámoló a "Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának mőködésének átvilágítása és szervezetfejlesztésének megvalósítása" c.

Részletesebben

EGYMI EGYESÜLET avagy Egy mindenkiért mindenki egyért!

EGYMI EGYESÜLET avagy Egy mindenkiért mindenki egyért! EGYMI EGYESÜLET avagy Egy mindenkiért mindenki egyért! Az együttmőködés civil gyakorlata az EGYMI egyesület munkájában Radicsné Szerencsés Terézia egyesületi elnök 2010. március 29. Miért jött létre az

Részletesebben

A legfıbb ellenırzı intézmények nemzetközi standardjai az INTOSAI szakmai standardok keretrendszere (fordítás 1 )

A legfıbb ellenırzı intézmények nemzetközi standardjai az INTOSAI szakmai standardok keretrendszere (fordítás 1 ) INTOSAI Szakmai Standardok Bizottság A legfıbb ellenırzı intézmények nemzetközi standardjai az INTOSAI szakmai standardok keretrendszere (fordítás 1 ) Elıszó INTOSAI szakmai standardok és útmutatók keretrendszere

Részletesebben

Az alkotmányos demokrácia

Az alkotmányos demokrácia Az alkotmányos demokrácia Az alkotmányos demokrácia Demokrácia meghatároz rozása A nép uralma, a nép által, a népért való kormányzás (Lincoln: government of the people, for the people, by the people )

Részletesebben

Ügyvezető igazgató. Mikrohitel Divízió

Ügyvezető igazgató. Mikrohitel Divízió SIKERES INKUBÁTORHÁZAK KELET-MAGYARORSZÁGON VÁLLALKOZÓI INKUBÁTORHÁZ ÉS INNOVÁCIÓS KÖZPONT NYÍREGYHÁZA Elıadó: Zsukk István inkubátorház igazgató Kaposvár, 2009. június 17. A PRIMOM ALAPÍTVÁNY KEZDETEK

Részletesebben

Innovatív HR fejlesztés jövıje a magán és közszféra számára 2010

Innovatív HR fejlesztés jövıje a magán és közszféra számára 2010 Humán Szakemberek Országos Szövetsége Gyır, 2010. január 17. Innovatív HR fejlesztés jövıje a magán és közszféra számára 2010 Dr. Poór József egyetemi tanár, CMC HSZOSZ elnöke Változni, de hogyan Fred,

Részletesebben

- Szervezeti felépítés, hatáskörök és felelısségek (beleértve az irányító- és a kis projekt

- Szervezeti felépítés, hatáskörök és felelısségek (beleértve az irányító- és a kis projekt 3. Melléklet: A Svájci-Magyar Együttmőködési Program keretében mőködı Pályázati Alapok, a Projekt Elıkészítési Alap, a Technikai Segítségnyújtás Alap, és az Ösztöndíj Alap Szabályzata és Eljárásrendje

Részletesebben

Szabálytalanságok kezelése

Szabálytalanságok kezelése II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár A folyamatba épített, elızetes és utólagos vezetıi ellenırzés (FEUVE) szabályzatához kapcsolódó Szabálytalanságok kezelése (SZMSZ melléklet) Jóváhagyta: -.... Jóváhagyás

Részletesebben

Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0

Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0 Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0 Cím Verzió 2.0 Megyei közgyőlési határozat száma és dátuma Területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelıs minisztériumi jóváhagyás száma és dátuma IH jóváhagyó

Részletesebben

A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban

A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban A közbeszerzések aktuális kérdései Budapest, 2011. november 16-17. A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban Szuppinger Péter Regionális Környezetvédelmi Központ Magyar

Részletesebben

AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI. Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár

AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI. Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár Gábor Dénes Fıiskola www.gdf.hu e-mail: tasnadi@gdf.hu Magyar Tudomány Napja - 2008 1 Tartalom Bevezetés Fogalom

Részletesebben

KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL. Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2.

KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL. Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2. KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2./A-2008-0163 A PROJEKT LEÍRÁSA Kisköre, 2010. március 31. A projekt az Európai Unió

Részletesebben

Társadalmi Megújulás Operatív Program. 2009-2010. évi akcióterve

Társadalmi Megújulás Operatív Program. 2009-2010. évi akcióterve Társadalmi Megújulás Operatív Program 7. és 9. prioritás: Technikai segítségnyújtás 2009-2010. évi akcióterve 2009. augusztus 31. I. Prioritás bemutatása 1. Prioritás tartalma Prioritás rövid tartalma

Részletesebben

A belsı kontrollok és a belsı ellenırzés szerepe az önkormányzati gazdálkodás kockázatainak csökkentésében az ÁSZ ellenırzések tapasztalatai tükrében

A belsı kontrollok és a belsı ellenırzés szerepe az önkormányzati gazdálkodás kockázatainak csökkentésében az ÁSZ ellenırzések tapasztalatai tükrében A belsı kontrollok és a belsı ellenırzés szerepe az önkormányzati gazdálkodás kockázatainak csökkentésében az ÁSZ ellenırzések tapasztalatai tükrében Gyüre Lajosné számvevı tanácsos Állami Számvevıszék

Részletesebben

Belsı ellenırzési jelentés

Belsı ellenırzési jelentés Enying Város Önkormányzata Belsı Ellenırzés 8130 Enying Kossuth u. 26. Tel/fax: 22/372-002 Iktatószám: Ellenırzés száma: 9/2010 Azonosító: 9-3/2010 Belsı ellenırzési jelentés Enying Város Önkormányzata

Részletesebben

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében A TÁMOP 2. prioritás tartalma A gazdaság és a munkaerıpiac változása folyamatos alkalmazkodást kíván meg, melynek legfontosabb eszköze a képzés.

Részletesebben

Pécel Város Önkormányzatának Jegyzıje 2119 Pécel, Kossuth tér 1. Tel: 28/452-745, 452-751; Fax: 28/452-755 e-mail: jegyzo@pecel.hu

Pécel Város Önkormányzatának Jegyzıje 2119 Pécel, Kossuth tér 1. Tel: 28/452-745, 452-751; Fax: 28/452-755 e-mail: jegyzo@pecel.hu Pécel Város Önkormányzatának Jegyzıje 2119 Pécel, Kossuth tér 1. Tel: 28/452-745, 452-751; Fax: 28/452-755 e-mail: jegyzo@pecel.hu Iktatószám: SZ/706/16/2009 ELİTERJESZTÉS a 2010. évre vonatkozó Éves i

Részletesebben

Munkahelyi lelki. keretében. Radácsi Gergely CEU Üzleti Kar Üzlet és Társadalom Kutatóközpont Tel: +36 30 282 5171 Email: radacsig@ceubusiness.

Munkahelyi lelki. keretében. Radácsi Gergely CEU Üzleti Kar Üzlet és Társadalom Kutatóközpont Tel: +36 30 282 5171 Email: radacsig@ceubusiness. Munkahelyi lelki egészségfejlesztés a C(S)R keretében Radácsi Gergely CEU Üzleti Kar Üzlet és Társadalom Kutatóközpont Tel: +36 30 282 5171 Email: radacsig@ceubusiness.org A KUTATÁS CEU Business School,

Részletesebben

2015-2018. Község Önkormányzata

2015-2018. Község Önkormányzata Ikt.szám:../2015 BELSŐ ELLENŐRZÉSI STRATÉGIAI TERV 2015-2018. Község Önkormányzata A belső ellenőrzési feladat végrehajtására különböző szintű előírások vonatkoznak. Törvényi szinten az Államháztartási

Részletesebben

A Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

A Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ SZMSZ 8. számú melléklet A Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Szabályzata a szabálytalanságok kezelésének eljárásáról Hatályos: 2007. április 1. Jóváhagyom:

Részletesebben

Rendszerváltásunk mérlege. Hazánk felzárkózási esélyei és a stratégiai gondolkodás meghonosítása a társadalom- és gazdaságpolitika formálásában

Rendszerváltásunk mérlege. Hazánk felzárkózási esélyei és a stratégiai gondolkodás meghonosítása a társadalom- és gazdaságpolitika formálásában ECOSTAT és a 135 éves Népszava jubileumi Konferenciája: Lehetséges felzárkózási pályák Magyarországon Stratégiai forgatókönyvek 2008-2020 Budapest, 2008. november 27. Rendszerváltásunk mérlege. Hazánk

Részletesebben

A társadalmi részvétel rendhagyó formái NYÍLT KORMÁNYZATI EGYÜTTMŰKÖDÉS

A társadalmi részvétel rendhagyó formái NYÍLT KORMÁNYZATI EGYÜTTMŰKÖDÉS A társadalmi részvétel rendhagyó formái NYÍLT KORMÁNYZATI EGYÜTTMŰKÖDÉS Az Együttműködésről Mi is az az OGP? A Nyílt Kormányzati Együttműködés (Open Government Partnership - OGP) egy önkéntes részvételen

Részletesebben

FORRÁS MENEDZSMENT A MAGYAR POSTÁN AKTUALITÁSOK 2008.

FORRÁS MENEDZSMENT A MAGYAR POSTÁN AKTUALITÁSOK 2008. HUMÁN N ERİFORR FORRÁS MENEDZSMENT A MAGYAR POSTÁN AKTUALITÁSOK 2008. Elıadó: Kiss Erika Budapest, 2008. május 22. 1/15 A HR ÉS AZ ÜZLETI ELVÁRÁSOK A tökéletes vállalati együttmőködés megvalósítása = VERSENYKÉPESSÉG

Részletesebben

ziesedése az informáci

ziesedése az informáci NKTH Innotárs program KKVENT_8 Kis- és s középvk pvállalkozások esélyei a nemzetköziesed ziesedı tudásgazdas sgazdaságok gok korában Magyar KKV-k k nemzetköziesed ziesedése az informáci ciótechnológiai

Részletesebben

Miért lehet a Balaton régió TDM mintarégió Magyarországon. Rosta Sándor és Dani Barbara

Miért lehet a Balaton régió TDM mintarégió Magyarországon. Rosta Sándor és Dani Barbara Miért lehet a Balaton régió TDM mintarégió Magyarországon Rosta Sándor és Dani Barbara Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság MT Zrt. Balatoni Regionális Marketing Igazgatóság TDM rendszer célja

Részletesebben

Domokos László az Állami Számvevıszék elnöke

Domokos László az Állami Számvevıszék elnöke MPGEKE szakmai délután Budapest, 2012. február 23. A központi költségvetési szervek ellenırzésének aktuális feladatai Domokos László az Állami Számvevıszék elnöke Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Magyarország

Részletesebben

Sárospatak Város Polgármesterétıl

Sárospatak Város Polgármesterétıl Sárospatak Város Polgármesterétıl 3950 Sárospatak, Kossuth u. 44. Tel.: 47/513-240 Fax: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak.hu E l ı t e r j e s z t é s - a Képviselı-testületnek Közmővelıdési Megállapodás

Részletesebben

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek BUSINESS ASSURANCE ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia jzr SAFER, SMARTER, GREENER DNV GL A jövőre összpontosít A holnap sikeres vállalkozásai

Részletesebben

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben

HEVES MEGYEI ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL [g] 3300 Eger, Kossuth L. u. 9.

HEVES MEGYEI ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL [g] 3300 Eger, Kossuth L. u. 9. HEVES MEGYEI ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL [g] 3300 Eger, Kossuth L. u. 9. Ikt szám: 12-8/2016/23 1. Kivonat A Heves Megyei Közgyűlés 2016. december 6-i ülésénekjegyzőkön yvé ből 83/2016. (XII. 6.) közgyűlési

Részletesebben

6. modul. Stratégia, marketingtervezés

6. modul. Stratégia, marketingtervezés 6. modul Stratégia, marketingtervezés Készítette: Bokányiné Boda Gyöngyi AZ ISKOLAMARKETING STRATÉGIÁJA Stratégia: adott célok érdekében módszerek és feladatok összehangolása, a megvalósítási út kidolgozása.

Részletesebben

Munkaerı megtartást támogató marketing belsı kommunikációs stratégia

Munkaerı megtartást támogató marketing belsı kommunikációs stratégia Munkaerı megtartást támogató marketing belsı kommunikációs stratégia Dr. Kópházi Andrea Ph.D egyetemi docens, Humán-szakfelelıs NYME Közgazdaságtudományi Kar, Sopron Vezetés-szervezési és Marketing Intézet

Részletesebben

a A vezetés fogalmi meghatározása, a vezetés lényegi kérdései. A vállalkozáson belül

a A vezetés fogalmi meghatározása, a vezetés lényegi kérdései. A vállalkozáson belül 1.tétel a A vezetés fogalmi meghatározása, a vezetés lényegi kérdései. A vállalkozáson belül létrehozandó vezetıi szintek, azok fontosabb, elkülönült feladatai. b. Az innováció fogalma,szerepe a vállalkozásoknál.

Részletesebben

TULAJDONOSI STRATÉGIAI ELLENİRZÉSI TERV

TULAJDONOSI STRATÉGIAI ELLENİRZÉSI TERV TULAJDONOSI STRATÉGIAI ELLENİRZÉSI TERV 2009-2014 2 I. BEVEZETÉS A Tulajdonosi Stratégiai Ellenırzési Terv célja, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelı Zrt. hosszú távú céljaival összhangban meghatározza

Részletesebben

Bank rendszer és fenntarthatóság. Cselószki Tamás Bors Alapítvány Ökobank konferencia, 2010 január 22.

Bank rendszer és fenntarthatóság. Cselószki Tamás Bors Alapítvány Ökobank konferencia, 2010 január 22. Bank rendszer és fenntarthatóság Cselószki Tamás Bors Alapítvány Ökobank konferencia, 2010 január 22. A bankok jelentısége Fejlesztéseink, fogyasztásunk erıforrás használat, környezetterhelés, területhasználat;

Részletesebben

Nık és férfiak egyenlısége miért jó és kinek kell tenni érte?

Nık és férfiak egyenlısége miért jó és kinek kell tenni érte? Nık és férfiak egyenlısége miért jó és kinek kell tenni érte? Borbíró Fanni Magyar Nıi Érdekérvényesítı Szövetség Nık és Férfiak Társadalmi Egyenlısége Tanács Mi az a gender? Biológiai nem (sex) anatómiai,

Részletesebben

Hajdúnánás Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal

Hajdúnánás Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Hajdúnánás Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztési tanulmány Kiegészítés 2010. Készítette: Simeron Consulting Kft. A projekt az Európai Unió támogatásával az Európai Szociális Alap

Részletesebben

Szépmővészeti Múzeum térszint alatti bıvítése: A projekt idıt befolyásoló kockázatok értékelése. Készítette: Kassai Eszter Rónafalvi György

Szépmővészeti Múzeum térszint alatti bıvítése: A projekt idıt befolyásoló kockázatok értékelése. Készítette: Kassai Eszter Rónafalvi György Szépmővészeti Múzeum térszint alatti bıvítése: A projekt idıt befolyásoló kockázatok értékelése Készítette: Kassai Eszter Rónafalvi György Tartalom A kockázatról általában A kockázatelemzés folyamata Az

Részletesebben

Az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők fogadásának rendjéről szóló 50/2013. (II. 25.) Korm.

Az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők fogadásának rendjéről szóló 50/2013. (II. 25.) Korm. Az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők fogadásának rendjéről szóló 50/2013. (II. 25.) Korm. rendelet és a kérdéskörhöz kapcsolódó jogszabályi változások hatásai

Részletesebben

Minıségirányítás a legfıbb ellenırzı intézmények számára

Minıségirányítás a legfıbb ellenırzı intézmények számára ISSAI 40 A legfıbb ellenırzı intézmények nemzetközi standardjait (ISSAI) a Legfıbb Ellenırzı Intézmények Nemzetközi Szervezete (INTOSAI) adja ki. További információ: www.issai.org Minıségirányítás a legfıbb

Részletesebben

Külső intézményi kommunikáció

Külső intézményi kommunikáció Külső intézményi kommunikáció Az Állami Számvevőszék társintézményi felülvizsgálatáról készült jelentés kivonata 2016. május A KOMMUNIKÁCIÓS PEER REVIEW JELENTÉS KIVONATA 1. Bevezetés Az Állami Számvevőszék

Részletesebben

Az LCA Center egyesület bemutatása. István Zsolt elnök

Az LCA Center egyesület bemutatása. István Zsolt elnök Az LCA Center egyesület bemutatása István Zsolt elnök 1 Mi az LCA? Az életciklus-elemzés (Life Cycle Assessment, LCA) más néven életciklus-becslés, életciklus-értékelés, vagy életciklus-vizsgálat egy termék,

Részletesebben

A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX

A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX 2012. április BEVEZETŐ A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 17. -ának (3) bekezdése

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív Program. Akcióterv

Környezet és Energia Operatív Program. Akcióterv Környezet és Energia Operatív Program 8. prioritás: Technikai segítségnyújtás Akcióterv 2009-2010 2009. január 8. I. Prioritás bemutatása 1. Prioritás tartalma Prioritás rövid tartalma (max. 500 karakter)

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2009. december 8. 17024/1/09 REV 1 (hu)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2009. december 8. 17024/1/09 REV 1 (hu) AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2009. december 8. 17024/1/09 REV 1 (hu) CO EUR-PREP 3 JAI 896 POLGEN 229 FELJEGYZÉS Küldi: az elnökség Címzett: az Általános Ügyek Tanácsa / az Európai Tanács Elızı dok.

Részletesebben

1994. évi I. törvény

1994. évi I. törvény 1994. évi I. törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítésérıl szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás kihirdetésérıl 1

Részletesebben

KILÁTÁSAINK 2009-RE. (Dr. habil Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke)

KILÁTÁSAINK 2009-RE. (Dr. habil Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Joint Venture Szövetség Közgyőlése Budapest, 2008. május 29. KILÁTÁSAINK 2009-RE (Dr. habil Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Hölgyeim és Uraim! Elıször arról, hogy a globális világban és különösen

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 231. MELLÉKLET: 1 db TÁRGY: Javaslat az Állami Számvevıszék Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenırzésérıl készült jelentésben foglalt megállapításokhoz

Részletesebben

Az integráció, az együttnevelés. Sió László

Az integráció, az együttnevelés. Sió László Az integráció, az együttnevelés lehetıségei Sió László Válaszra váró kérdések Elfogadjuk-e az integráció szükségességét? Kizárólagos eszköznek tekintjük-e az integrációt? Milyen integrációról beszélünk?

Részletesebben

Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank. Az EBRD közbeszerzési politikával kapcsolatos tevékenységei. Jan Jackholt Igazgató Közbeszerzés

Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank. Az EBRD közbeszerzési politikával kapcsolatos tevékenységei. Jan Jackholt Igazgató Közbeszerzés Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank Az EBRD közbeszerzési politikával kapcsolatos tevékenységei Budapest, 2011. november Jan Jackholt Igazgató Közbeszerzés European Bank for Reconstruction and Development

Részletesebben

Komplex szervezetfejlesztés megvalósítása Tab Város Önkormányzatánál

Komplex szervezetfejlesztés megvalósítása Tab Város Önkormányzatánál Komplex szervezetfejlesztés megvalósítása Tab Város Önkormányzatánál A polgármesteri hivatal mőködését, illetve a nyújtott közszolgáltatások eredményességét mérı mutatószámok bevezetése Szervezeti szintő

Részletesebben

Együtt könnyebb Együttmőködés iskolája

Együtt könnyebb Együttmőködés iskolája Együtt könnyebb Együttmőködés iskolája Magyar Ifjúsági Konferencia, Kolozsvár, 2008. június 14. Kósa András László www.kozeletre.hu Civil szféra definíciója (1) kettıs autonómia: politika és gazdaság kollektív

Részletesebben

Szociális és Egészségügyi Iroda

Szociális és Egészségügyi Iroda Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociális és Egészségügyi Iroda 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1., Pf.: 85. Tel.: 06 (32) 311-057 Ikt.szám: 47246/2005. J a v a s l a t a három éves szociális

Részletesebben

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása Miskolc, 2010. október 21. Ságodi Nóra Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlıségi Fıigazgatóság A2 Fıosztály

Részletesebben

203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet

203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet 203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet a biztosítási megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alóli mentesítésérıl A Kormány a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

Részletesebben

Plenárisülés-dokumentum

Plenárisülés-dokumentum EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Plenárisülés-dokumentum 24.3.2014 A7-0242/2014 JELENTÉS az Európai Unió 2012-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésrıl, III. szakasz

Részletesebben

A CODEX Tızsdeügynökség és Értéktár Zártkörően Mőködı Részvénytársaság. Javadalmazási Politikájának Szabályzata

A CODEX Tızsdeügynökség és Értéktár Zártkörően Mőködı Részvénytársaság. Javadalmazási Politikájának Szabályzata A CODEX Tızsdeügynökség és Értéktár Zártkörően Mőködı Részvénytársaság Javadalmazási Politikájának Szabályzata Hatálybalépés idıpontja: 2011.06.01. [jóváhagyta az igazgatóság: /2011.06.09/03. számú, 2011.06.09.

Részletesebben

Elızmények. Csengey Gusztáv Általános Iskola 2170 Aszód, Csengey u. 30. Ü.szám: 222/2009.

Elızmények. Csengey Gusztáv Általános Iskola 2170 Aszód, Csengey u. 30. Ü.szám: 222/2009. Csengey Gusztáv Általános Iskola 2170 Aszód, Csengey u. 30. Ü.szám: 222/2009. Aszód Város Önkormányzatai Képviselı Testülete részére 2170 Aszód, Szabadság tér 9. Tárgy: Beszámoló az iskola Minıségirányítási

Részletesebben

A pártok mőködésének, gazdálkodásának és a kampányfinanszírozásnak a szabályai a számvevıszéki ellenırzések tükrében

A pártok mőködésének, gazdálkodásának és a kampányfinanszírozásnak a szabályai a számvevıszéki ellenırzések tükrében A pártok mőködésének, gazdálkodásának és a kampányfinanszírozásnak a szabályai a számvevıszéki ellenırzések tükrében Hogyan javítható a pártok gazdálkodásának és a kampányfinanszírozásnak az átláthatósága

Részletesebben

gfejlesztési si Konferencia

gfejlesztési si Konferencia Szerb-magyar Regionális Gazdaságfejleszt gfejlesztési si Konferencia Innovációt t segítı eszközök k a Dél-alfD alföldi ldi RégiR gióban Dr. Molnár István Igazgató Szeged, 2009. 10. 20. BEMUTATKOZIK A DA-RIÜ

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

A könyvvizsgálat színvonalának növelése a minőségellenőrzésen keresztül

A könyvvizsgálat színvonalának növelése a minőségellenőrzésen keresztül XXIII. Országos Könyvvizsgálói Konferencia Visegrád 2015. Szeptember 4-5. A könyvvizsgálat színvonalának növelése a minőségellenőrzésen keresztül Szabó Zsuzsanna & Mádi-Szabó Zoltán Minőségellenőrzési

Részletesebben

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban Csermely Ágnes Államadósság és Gazdasági Növekedés A Költségvetési Tanács munkáját támogató szakmai konferencia 2012. Május 15. 2 Trend

Részletesebben

Az ÚMFT és OP-k értékelésének rendszere, a monitoring bizottságok és az indikátorok szerepe az értékelésben

Az ÚMFT és OP-k értékelésének rendszere, a monitoring bizottságok és az indikátorok szerepe az értékelésben Az ÚMFT és OP-k értékelésének rendszere, a monitoring bizottságok és az indikátorok szerepe az értékelésben Dr. Tétényi Tamás a közgazdaságtudomány kandidátusa. A stratégiai és i Fıosztály vezetıje, Nemzeti

Részletesebben

HR módszerek alkalmazása a Rába Jármőipari Holding Nyrt-nél 2010.02.17.

HR módszerek alkalmazása a Rába Jármőipari Holding Nyrt-nél 2010.02.17. HR módszerek m alkalmazása a Rába JármJ rmőipari Holding Nyrt-nél 2010.02.17. A Rába R csoport Alapítva 1896 Fı adatok (IFRS) 2008 (auditált) 2009 FC Rába Futómő Kft. Rába RábaJármőipari Holding Nyrt.*

Részletesebben

A területfejlesztés intézményrendszere

A területfejlesztés intézményrendszere A területfejlesztés intézményrendszere 10. elıadás Regionális politika egyetemi tanár Törvény a területfejlesztésrıl és rendezésrıl (1996. XXI: tv. (III.20.)) Alapelvek és feladatok Alapelv: felkészülni

Részletesebben

A NYÍREGYHÁZI FİISKOLA TANGAZDASÁGÁNAK MŐKÖDÉSI SZABÁLYZATA. I. Bevezetés

A NYÍREGYHÁZI FİISKOLA TANGAZDASÁGÁNAK MŐKÖDÉSI SZABÁLYZATA. I. Bevezetés A NYÍREGYHÁZI FİISKOLA TANGAZDASÁGÁNAK MŐKÖDÉSI SZABÁLYZATA I. Bevezetés A Nyíregyházi Fıiskola Tangazdasága 1994-ben 271 ha földterülettel alakult. Mőködtetésének feltételeit a pénzügyi alapjainak átcsoportosításával

Részletesebben

Jászivány Község Önkormányzata évi belső ellenőrzési terve

Jászivány Község Önkormányzata évi belső ellenőrzési terve Jászivány Község Önkormányzata 2016. évi belső ellenőrzési terve Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 61. -a szerint az államháztartási kontrollok célja az államháztartás

Részletesebben

Sárospatak Város Jegyzıjétıl

Sárospatak Város Jegyzıjétıl Sárospatak Város Jegyzıjétıl 3950 Sárospatak, Rákóczi út 32. Tel.: 47/53-240 Fax: 47/3-404 E-mail: sarospatak@sarospatak.hu J A V A S L A T a 204. évi belsı i terv jóváhagyására Tisztelt Képviselı-testület!

Részletesebben

Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2009. június 24-i ülésére

Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2009. június 24-i ülésére 8. Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2009. június 24-i ülésére Tárgy: Tájékoztató Lajosmizse Város Önkormányzata gazdálkodási rendszerének 2009. évi ÁSZ ellenırzésérıl

Részletesebben

ELFOGADOTT SZÖVEGEK. Egyesülve a sokféleségben. 2011. május 10. keddi ülés II. rész EURÓPAI PARLAMENT 2011-2012

ELFOGADOTT SZÖVEGEK. Egyesülve a sokféleségben. 2011. május 10. keddi ülés II. rész EURÓPAI PARLAMENT 2011-2012 EURÓPAI PARLAMENT 2011-2012 ELFOGADOTT SZÖVEGEK 2011. május 10. keddi ülés II. rész P7_TA-PROV(2011)05-10 IDEIGLENES VÁLTOZAT PE 464.204 Egyesülve a sokféleségben TARTALOM A PARLAMENT ÁLTAL ELFOGADOTT

Részletesebben