ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK TANÍTÓ SZAK

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK TANÍTÓ SZAK"

Átírás

1 ELTE Tanító- és Óvóképző Főiskolai Kar ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK TANÍTÓ SZAK Ének-zene 1. A zenei nevelés elvei kisiskolás korban A zenei nevelés szerepe a kisiskolás gyermek személyiségfejlődésében. Kodály Zoltán zenei nevelési elveinek megvalósulása az alsó tagozaton, más zenepedagógiai koncepciókkal történő összehasonlításban. Képességfejlesztés a zenei nevelésben; kapcsolat más tantárgyakkal/műveltségterületekkel. A zenei készségfejlesztés hatása az írás olvasás számoláshoz szükséges kompetenciák fejlesztésére. 2. A daltanítás A gyermekjáték- és népdalok jelentősége és funkciója az általános iskola 1 4. osztályában. A szociális kompetenciák fejlesztésének lehetőségei az ének-zene órákon. A daltanítás módjai. A figyelem és emlékezet szerepe a hallás utáni daltanításban. A jelről történő daltanítás feltételei, fokozatai az 1 4. osztályban, szerepe az alsó tagozatos zenei nevelésben. 3. Az iskolai zeneoktatás előzményei, ismeretátadás Az iskolai zeneoktatás előzményei és az előkészítő időszak feladatai. A zenei ismeretek kialakításának feltételei. A ritmikus ismeretek kialakításának területei és mozzanatai. A dallami ismeretek tudatosításának folyamata. 4. Zenei készségfejlesztés Az ismeret jártasság készség képesség pedagógiai pszichológiai összefüggései. A ritmikai és dallami készségfejlesztés a zenei írás-olvasás terén. A differenciálás szükségessége és megoldásai az énekórákon. 5. A zenehallgatóvá nevelés A zenehallgatóvá nevelés lehetőségei kisiskolás korban. A zenehallgatás célja, feladatai, koncepciója, módszere és anyaga. A zenei ízlés fejlesztése, az esztétikai élmény az énekórákon. Valamennyi tétel kifejtésekor mutasson be gyakorlati példákat! Műveltségterületes hallgatók részére: 6. Magyar néphagyományok A hon- és népismeret megvalósulása az 1-6. osztályos ének-zene oktatásban. Az énekzene műveltségi terület kapcsolata más műveltségi területekkel. 7. Népzene és műzene Népzene és műzene kapcsolata az 1-6. osztályok zenei anyagában. A zenei látókör szélesítése: az európai műzene tanítása az 5. és 6. osztályban március

2 Angol nyelv 1. A fordító-grammatizáló nyelvoktatástól a kommunikatív nyelvoktatásig: Felfogásbeli és módszertani változások az angol, mint idegen nyelv oktatásában az elmúlt 50 évben. Megközelítések és módszerek, valamint alkalmazhatóságuk a korai nyelvoktatásban. Az idegen nyelvnek a gyermek személyiségfejlődésére gyakorolt hatását figyelembe véve mely módszerek bizonyulnak a legcélravezetőbbnek? 2. A gyermek és az idegen nyelv: A 6-12 éves tanulók testi-szellemi fejlettségére jellemző vonások. A gyermekkori nyelvtanulás a korszerű pedagógiai-pszichológiai kutatások tükrében. A holisztikus megközelítés jelentősége az angol, mint idegen nyelv tananyag felépítésében. 3. A korai nyelvoktatás sajátosságai: Anyanyelv-elsajátítás és idegennyelv-elsajátítás. Nyelvelsajátítás és nyelvtanulás. A nyelvelsajátítás esélyei a 6-12 éves korosztály számára. 4. Kooperatív tevékenységi formák az idegennyelv-órákon: Óraszervezési kérdések a kisiskolások nyelvóráján a korszerű tanári és tanulói szerepfelfogásnak megfelelően. Az órák időbeosztása és a motiváció kérdései. Verbális és nem-verbális kommunikáció. Az utasítások nyelve. 5. A készség-alapú nyelvoktatás fő területei: A 4 fő nyelvi készség: hallás utáni megértés, beszédkészség, olvasás, írás és tanításuk az életkornak megfelelő sorrendben és hangsúllyal. Szerepük és fejlesztésük módjai a 6-12 évesek számára. 6. A kompetencia-alapú nyelvoktatás fő területei: A három nyelvi kompetencia: a szókincsfejlesztés, a kiejtés és a nyelvtan szerepe a 6-12 évesek nyelvóráin. Életkor-specifikus kompetencia-fejlesztő feladatok és tevékenységek. 7. A forma-orientált nyelvoktatástól a tartalom alapú nyelvoktatásig: Az angol nyelv, mint az ismeretszerzés eszköze, és eszközként való használata. A tartalom-alapú nyelvoktatás szerepe és helye a 6-12 éves korosztály nyelvoktatásában. Téma-és tevékenység-központú nyelvoktatás, illetve hagyományos, forma-orientált nyelvoktatás. Német nyelv Műveltségterületes hallgatók részére: 1. A legelterjedtebb nyelvtanítási módszerek a 20. században: a grammatizáló-fordító módszertől a kommunikativitást előtérbe helyező nyelvtanítási formákig március 2

3 2. A transzfer és interferencia a nyelv elsajátítását segítő és/vagy gátló nyelvi jelenség: az anyanyelvi kompetencia szerepe az idegen nyelvek tanulásában; egynyelvű óravezetés, a nyelvi váltás szükségessége. 3. A német mint idegen nyelv tanításának megtervezése, analízise módszerek, munkaformák: a német nyelv tanításának legfontosabb dokumentumai; a német nyelv tanításának globális és részcéljai; a nyelvi órák tervezése, célkitűzések, feladatok, az órák elemző értékelése, a pozitívumok beépítése a nyelvtanítói munkába. 4. A differenciálás lehetőségei a német mint idegen nyelv tanításában: óratervezési-, szervezési kérdések; az effektív nyelvelsajátítást elősegítő feladatok, módszerek alkalmazása; a stációmunka a nyitott/nyílt tanulás előkészítése és lebonyolítása, alkalmazható taneszközök; az együttműködési készség fejlesztésének lehetőségei. 5. Szólások, versek a német órán: a versek és mondókák motivációs szerepe a korosztály-specifikus nyelvtanulásban; alkalmazásuk módszertana; a tanulók életkorának megfelelő példák bemutatása. 6. A szókincsfejlesztés, az értő olvasás kialakítása és fejlesztése a német nyelvi órán: a komplex szövegfeldolgozás kritériumai; a mesék szerepe és alkalmazásuk a nyelvelsajátítás folyamatában; a német nyelv tanításának szerepe a multikulturális nevelésben. 7. A játék szerepe a nyelvtanulás folyamatában: a négy alapkészség fejlesztését, a nyelvi kompetencia kialakítását segítő játékok, játékos munkaformák; szókincsfejlesztő és nyelvtani játékok ismertetése. Magyar-német nemzetiségi 1. Daltanítás az általános iskola 1-2. osztályában: a német nyelvű énekóra anyagának kiválasztási szempontjai; a daltanítás módszerei, különös tekintettel az 1-2. osztályos korosztályra; az óra felépítése. 2. A szókincsfejlesztés, az értő olvasás kialakítása és fejlesztése a német nyelvű olvasás órán: a mesék szerepe és alkalmazása; a célnyelvű komplex mesefeldolgozás elmélete és lehetséges mozzanatai; a multikulturalitás kialakításának lehetőségei. 3. Szólások, versek a német órán: a versek és mondókák motivációs szerepe; alkalmazásuk módszertana; a tanulók életkorának megfelelő példák bemutatása március 3

4 4. A német nyelvű testnevelés óra felépítése: előkészítő óra a mozgásforma elsajátításához szükséges játékos, fejlesztő gyakorlatokkal; variációk a bemelegítésre; egy mozgásforma (a kislabda-hajítás) játékos megtanítása. 5. A célnyelvű környezetismeret tanításának főbb módszertani szempontjai (egy emlősállat tanításának példáján): a nyelvi váltás problematikája. 6. A játékok szerepe a nyelvelsajátítás folyamatában: a négy alapkészség fejlesztését, a nyelvi kompetencia kialakítását segítő játékok, játékos munkaformák; életkor-specifikus és tudásszint szerinti játékok; szókincsfejlesztő és nyelvtani játékok bemutatása. 7. A differenciálás lehetőségei az idegennyelv-tanításban: óraszervezési kérdések; a stációmunka a nyílt/nyitott tanulás szabályai, előkészítése és lebonyolítása, alkalmazható taneszközök; a pedagógus szerepe a stációmunka során; az együttműködési készség fejlesztése. Informatika Műveltségterületes hallgatók részére: 1. Az informatika kompetenciarendszere Az informatikai ismeretek helye a gyerekek ismeretrendszerében, az informatika tantárgy célrendszere. Informatikaoktatási megközelítések napjainkban. Az információs társadalom által megkívánt kompetenciák. Az interkulturális nevelés megvalósításának lehetőségei az informatika órákon. 2. Az informatika célrendszere, tanításának alapelvei Az informatika helyének változása a központi tantervekben Magyarországon. Az informatika tanításának módszertani alapelvei. 3. Az algoritmusok szerepe a gondolkodásban és az informatikában Az algoritmusok szerepe az informatika tantárgy célrendszerében. Az algoritmikus gondolkodás, az algoritmusok alkalmazásának fokozatai. Algoritmusok tanítása, a programozás tanításának kérdései. 4. Számítógépek az oktatásban A számítógéppel segített oktatás és a számítógépre épített oktatás főbb ismérvei, alkalmazhatóságuk a tanítás során. Az oktatóprogramok felhasználása az oktatásban. Az oktatóprogramok története, fajtái, alkalmazási lehetőségei és hatásuk. 5. Módszerek és munkaformák az informatika tanításában Alkalmazásuk speciális kérdései. A konstruktív pedagógia megjelenése az informatika tanításában. Tanórai differenciálás és személyes bánásmód az informatika órákon március 4

5 6. Alkalmazói ismeretek az informatikában Alkalmazói programok használatának tanítása. Az alkalmazói programok tanításának indokai, lehetséges módjai. Az alsó tagozaton alkalmazható alkalmazói programok. 7. Az internet alkalmazása informatikán belül illetve az oktatás rendszerében Az Internet felhasználása az oktatásban. Az Internet szerepe a társadalom életében. A gyerekek és az Internet kapcsolata. Az Internettel, hálózatokkal kapcsolatos ismeretek, kompetenciák megjelenése a 2003-as NAT-ban. Ember és társadalom Műveltségterületes hallgatók részére: 1. Az emberismeret, a társadalomismeret és a múltismeret fejlesztési feladatainak műveltségterületeket átfogó jellege a kezdő- és az alapozó szakaszban. Az olvasókönyvek, a tankönyvek elemzésének sajátos szempontjai. Az erkölcsi tudatosság fejlesztése. Az erkölcsi ítéletalkotás fejlesztésének eszmetörténeti alapjai, lehetőségei a kezdő- és az alapozó szakaszban. 2. A társadalomismereti tájékozódás a közvetlen környezetben, felkészítés a források tanulmányozására, a hitelesség mérlegelésére. A család, baráti kör, iskola, lakóhely megismerésének-megismertetésének lehetőségei a kezdőszakaszban. A helytörténeti kutatómunka során alkalmazható módszerek (gyűjtőmunka, múzeumpedagógia) az alapozó szakaszban. 3. A nemzeti és az európai identitástudat megalapozása a kezdőszakaszban, elmélyítése az alapozó szakaszban. A közösséghez tartozás tudatának történelmi, történetfilozófiai alapjai; a nemzet fogalmának értelmezései, az értelmezés történeti változásai. A nemzettudat tényezői a globalizáció korában. A nemzeti jelképek tanulmányozásának módszerei. 4. A közösségi múlt, a történelem tanulmányozásának forrásai, a források elemzésének módszerei, az időbeli tájékozódás fejlesztése a kezdő- és az alapozó szakaszban. Bevezetés a múltismeretbe a kezdőszakaszban, tapasztalatok szerzése a valós, a lehetséges és a lehetetlen megítéléséről. Kiemelkedő személyiségek, sorsfordító események idealizált és dokumentatív forrásainak feldolgozása, az önálló véleményformálás gyakoroltatása a kezdő- és az alapozó szakaszban. 5. Az életmódtörténet tanításának lehetőségei, módszerei, eszközei a kezdő- és az alapozó szakaszban. Az életmódot formáló tényezők és összefüggések bemutatása történelmi korszak, kulturális hagyomány, nem, nemzetiség, vallás, társadalmi csoporthoz tartozás alapján a kezdő- és az alapozó szakaszban, egy-egy konkrét példával illusztrálva, pl.: műveltségi területeket összefogó projektek tervezése március 5

6 6. Az európai polgárrá válás útja: felkészülés a társadalmi szolidaritás, a tolerancia, a kultúrák közötti kommunikáció nevelési feladataira. A huszadik századi magyar történelem meghatározó eseményei, folyamatai dokumentumok, grafikonok, statisztikák, elbeszélések tükrében, az értelmezés alternatívái. Magyarország kulturális, nemzetiségi, vallási sokszínűségének történelmi alapjai. Magyarok a határokon túl. A hazai romák helyzete. Globalizáció és migráció. 7. Az emberi jogok, a gyerekek jogai a nemzetközi egyezményekben és a hazai dokumentumokban; az állampolgári nevelés megalapozása. Felkészítés a demokratikus állampolgári magatartásra; állami, lakóhelyi intézmények, a gyerekek jogai; a jogvédelem. Kapcsolatépítés lakóhelyi intézményekkel, civil szervezetekkel. A demokratikus jogok gyakorlata az iskolában, a vitakultúra fejlesztésének lehetőségei. Magyar nyelv és irodalom 1. A kommunikációs kompetencia fejlesztése a szóbeli nyelvhasználat területén. Az anyanyelvi nevelés szerepe a személyiségformálásban. A beszéd helye az anyanyelvi képességek rendszerében. Az iskolába lépő gyermek beszédének jellemzői. Gondolkodás és beszéd. A kommunikatív beszéd. Korlátozott és kidolgozott kód. A szóbeli kommunikáció formálásának fő feladatai, területei: beszédértés, beszédművelés, beszédprodukció, metakommunikáció. A fejlesztés hagyományos eljárásai. A kulturált nyelvi magatartás kialakítását, a másik megértését, a hatékony szóbeli kommunikációt és a nyelvi kreativitást elősegítő módszerek (pl. beszélgetőkör, kiscsoportos kommunikáció, bábozás, szerepjátékok, drámajátékok stb.). A differenciálás szempontjainak érvényesítése (pl. beszédfogyatékos, rosszul halló, eltérő kulturális hátterű gyermekek); tehetséggondozás, hátránykompenzálás. 2. Az iskolakezdés problematikája; az írásbeli kommunikáció megalapozása az olvasás és az írás megtanításával. Az iskolakezdés problematikája. Az olvasás és az írás mint kommunikációs képesség és mint kognitív, ill. motoros tevékenység. Elsajátításuk pedagógiai, pszichológiai és élettani alapjai. Általános és speciális részkészségek. A ritmus és a zeneiség szerepe. A szociokulturális háttér jelentősége. Az olvasás- és írástanítás történetének fő tanulságai. Módszer és anyanyelv. A kiegyensúlyozott olvasás- és írástanítás jellemzői. A jelenlegi alternatívák áttekintése. Az alternatívák közti választás főbb szempontjai. Egy választott program bemutatása a választás indoklásával. Olvasás- és írástanulási problémák. Az olvasástechnika és az íráskészség fejlesztése. A differenciálás fontossága és lehetőségei, különös tekintettel az egyéni különbségekre és a sajátos nevelési igényű diákok tanítására (pl. diszlexiaveszélyeztettek). 3. Személyiségformálás, kulcskompetenciák fejlesztése irodalmi művek olvasásával és a tanulási képesség megalapozásával. Az olvasásfejlesztés célrendszere a személyiségfejlesztés szempontjából: készség-, ill. képességfejlesztés (szövegértés, tanulási és alkotó képesség); érzelmi, erkölcsi nevelés, az esztétikum befogadása; kognitív, kommunikációs, személyes és társas kompetenciák fejlesztése; ismeretnyújtás, értékközvetítés; olvasóvá nevelés (belső igény megteremtésével). A szövegfeldolgozás elvei, modelljei. Az irodalomolvasás március 6

7 megalapozása, az olvasás mint műélvezet megtapasztalása; az irodalmi szöveg jellemzőihez (fikcionalitás, történetiség, szövegszerűség, intertextualitás), valamint a tanulók életkori és egyéni sajátosságaihoz igazodó olvasmánytárgyalás. Az önálló tanulás és az önművelés megalapozása. Házi és egyéni olvasmányok. A szövegfeldolgozás korszerű módszerei (pl. kooperatív technikák, olvasási stratégiák tanítása, drámapedagógiai eljárások). A szövegértő olvasás differenciált fejlesztése. 4. A kommunikációs és a kognitív kompetenciák fejlesztése a nyelvtan és a helyesírás tanításában. Nyelvtan és a helyesírás tanításának összefüggései. A nyelvtantanítás szerepe az anyanyelvi nevelésben, az igényes és kontrollképes szóbeli és írásbeli nyelvhasználat, ezen belül a helyesírási készség megalapozásában. A nyelvtan- és helyesírás-tanítás tantervi alternatíváinak szaktudományos és pedagógiai-pszichológiai háttere, koncepcionális különbségek a célok, feladatok és a módszerek meghatározásában. A tananyag tartalmának és feldolgozásának elvei. A gondolkodás fejlesztésének lehetőségei az ösztönös nyelvhasználat tudatosítása során. A gyakorlás, ellenőrzés, értékelés kérdései. A helyesírási készség mibenléte, pszichológiai és pedagógiai tényezői. A készségfejlesztés eljárásai a differenciálás szempontjainak figyelembevételével. A hibák okai. A javítás és az értékelés. 5. Az írásbeli szövegalkotás tanítása a személyiségformálás és a kompetenciafejlesztés kontextusában. Az írásbeli szövegalkotás helye a kommunikációs képességek hierachikus rendszerében. A szóbeli és az írásbeli szövegalkotás összehasonlítása. A fogalmazástanítás szerepe a tanulók személyiségének formálásában: gondolkodási, kommunikációs és alkotó képességeik, személyes és társas kompetenciáik fejlesztésében. A fogalmazástanítás gondolkodás-lélektani és szövegtani alapjai. A retorikai hagyományokra épülő eredményközpontú fogalmazástanítás jellemzői. A kommunikáció központú fogalmazástanítás. A folyamatközpontú megközelítés bemutatása. A NYIK-program fogalmazástanítási alternatívája. A kreativitás és az önkifejezés bátorítása, az egyéni stílus kialakulásának támogatása az alapvető műfaji, szerkesztési és stilisztikai ismeretek alkalmazásának gyakorlása során. A differenciálás, javítás és értékelés kérdései. Műveltségterületes hallgatók részére: 6. A szövegértelmező kompetenciák (tovább)fejlesztése 5-6. osztályban. A tíz-tizenkét éves korosztály olvasóvá nevelése a személyiségfejlesztés lehetőségeinek kiaknázásával ismeretszerző és élményszerző olvasás. Az illiterális környezetből érkező és/vagy nyelvi hátránnyal küzdő gyerekek olvasásra motiválása, kooperatív és differenciált tanulásszervezés. Az irodalmi és nem irodalmi szöveg sajátosságai. Az irodalomtanítás alternatívái a korszerű irodalomfogalom kiépítése jegyében. Az irodalomértés esélyeinek megteremtése, az irodalomismeret biztosítása. Szövegmegközelítés, modern szövegfeldolgozó eljárások (RWCT, drámajáték, kreatív-produktív gyakorlatok) az olvasói válasz inspirációja, a kreatív befogadás lehetőségének megteremtése, valamint a szövegtípus specifikumainak szem előtt tartásával. A reflektáló olvasás képességének megalapozása; az esztétikum befogadásának megteremtése. Az irodalom és más művészetek kapcsolata, az irodalmi március 7

8 nevelés komplexitása; szintézisteremtő lehetőségek az irodalomtanításban, a műveltségelemek integrációjának megteremtése. A tanári eredményesség kontrollja. 7. A szóbeli és írásbeli nyelvhasználati képességek (tovább)fejlesztése 5-6. osztályban A kommunikációs helyzet és folyamat tényezőire tekintettel levő szóbeli és írásbeli nyelvhasználati képességek továbbfejlesztése a funkcionális nyelvszemlélet és a szövegszemlélet érvényesítésével. Ismeretbővítés, a grammatikai elemző készség, a helyesírási készség, a szóbeli és írásbeli szövegalkotóképesség fejlesztése a nyelvi kreativitás működtetésével és a játékosság elvének alkalmazásával az egyéni és életkori sajátosságokhoz igazodva, a differenciálás és együttműködés szempontjainak figyelembevételével. Az anyanyelvi nevelés komlex és integráló jellegének érvényesítése. Matematika 1. A matematikatanulás szerepe; a gondolkodás fejlesztése a matematika tanulása során. A matematika szerepe a valóság megismerésében, leírásában. A matematika modellszerepe a gyakorlati élet, valamint a tudományok problémáinak megoldásában. A gondolkodás fejlesztésének lehetőségei a matematika tanulása során. Elemi gondolati műveletek (összehasonlítás, osztályozás, sorbarendezés). A matematikai logika alapjai (a kétfelé válogatás, a logikai nem megjelenése; halmazok metszete, a logikai és ; halmazok uniója, logikai vagy, egylépéses egyszerű következtetések. A logikai műveletek megjelenése más tantárgyak tanulásában (természetismeret, nyelvtan ). A probléma és a problémahelyzet fogalma. A probléma-kiindulás szerepe általában a tanulásban (a spontán kisgyermekkori, óvodás kori tanulásban és az iskolai tanulás spontán és szervezett tanulási folyamataiban) és a matematika tanulásában. A problémamegoldás közvetlen útja és a matematikai modellek használata. 2. Fogalomépülés, ezen belül a matematikai fogalmak épülésének bemutatása a természetes szám fogalmának példáján. Az absztrahálás folyamatának bemutatása a természetes szám fogalmának konkrét tartalmaiból kiindulva: a tevékeny tapasztalatszerzés, az elvonatkoztatást segítő technikák, az absztrahálás folyamatának sokszori bejárása, az általános, magasabb szintű szintetizálás, a konkretizálás szerepe a fogalmak épülésében. A természetes szám fogalomalakulásának feltételét képező részképességek fejlesztése. Asszimiláció és akkomodáció. A tudományos fogalomalkotás összevetése a köznapi fogalmak alakulásával. A beszéd, írás és egyéb jelek szerepe a fogalomalkotásban. A pedagógus szerepe a gyerek fogalomépítő munkájában. 3. A számtani műveletek fogalmának alakulása. A műveletfogalmak alakítása. Műveletek tevékenységgel, képekkel és szöveges szituációkkal való értelmezése; a műveletek tulajdonságai és kapcsolataik. Az emlékezet fejlesztésének fontossága a számtani műveletek tanításában. A matematikai szöveg és a köznyelvi szöveg hasonlósága és különbözősége. A szövegértés és szöveg értelmezésének fejlesztése a műveletek értelmezése segítségével. Alkalmazkodás e téren a tanulók eltérő igényeihez/szükségleteihez március 8

9 4. A számolási eljárások és szerepük a gondolkodás fejlesztésében. Összefüggések felismerése és alkalmazása a gondolkodásban. Az összefüggések szerepe az értelmes tanulásban. Analógiák, algoritmusok. Az analógiák szerepe és veszélye általában a tanulásban. Az algoritmusok megértésének fontossága és nehézségei. A fejszámolás hatása a tudatos emlékezés és figyelem fejlesztésére (tartósság, terjedelem, megosztottság). Az automatizálás fontossága, késleltetése és korlátai. Algoritmusok más tárgyak tanulásában (testnevelés, természetismeret, nyelvtan, zenei nevelés). A differenciálás jelentősége a gyakorlás során. A matematika tanulásának nehézségei. 5. Alkotások a matematika tanulásában és az alkotó gondolkodás fejlesztése. Alkotás mint önkifejezés (gyermeki szabad alkotások; zene, képzőművészet, irodalom) és alkotás mint a világ megismerésének eszköze. Produkció és reprodukció. Alkotások a matematika különféle területein: objektumok, halmazok, sorozatok, függvények, rendszerek, modellek alkotása. Az alkotások szerepe a megismerésben, megértésben, az általánosításban egy geometriai példa bemutatásával. A kreativitás és fejlesztése. A konvergens illetve a divergens gondolkodás fontossága. Együttműködési készség fejlesztése a matematika órákon. Műveltségterületes hallgatók számára: 6. Összefüggések a matematikában; az összefüggés-felismerő képesség fejlesztése; okkeresés, sejtés, megmutatás, igazolás és cáfolás (a bizonyítások tanításának fázisai) konkrét példák elemzése kapcsán. A függvényfogalom átfogó, egységesítő szerepe a matematikában és tanulásában. 7. A matematika didaktika alapelveinek érvényesülése a számfogalmak és a műveletfogalmak bővítése során (a kiterjesztés szükségessége és feltételei). Út az egyedi példáktól az általános felé, és az általános esetek egyedi, illetve speciális esetekre való vonatkoztatása. Az induktív út szükségessége és deduktív mozzanatok megjelenése. Természetismeret 1. A kompetencia alapú készség- képesség- és ismeretrendszer kialakítás a természettudományos nevelés előkészítő és kezdő szakaszában. Az ember a természetben műveltségi terület keretében zajló nevelő-oktató munka célja, feladata. A megismerési képességek fejlesztésének hangsúlyai, a természettudományos szaktárgyak tanulásának előkészítése. A gyermeki személyiség fejlődése, fejlesztésének lehetőségei és feladatai a természet megismerésének folyamatában. 2. A természettudományos megismerés alapképességeinek fejlesztése. A természettudományos ismeretszerzéshez és feldolgozáshoz nélkülözhetetlen alapképességek fejlesztése, és annak differenciált folyamata március 9

10 Munkaformák, szerepük és megválasztásuk szempontjai a fejlesztési folyamat előkészítő és kezdő szakaszában. Az együttműködési készség fejlesztésének lehetőségei. 3. A mérések szerepe a természet megismerésében. A természettudományos ismeretszerzés és feldolgozás folyamatában a mérés technikájának fejlesztése és annak szerepe az alapképességek továbbfejlesztésében. Pedagógiai módszerek, szerepük és megválasztásuk szempontjai a fejlesztési folyamat előkészítő és kezdő szakaszában. 4. A kísérletezés szerepe a természet megismerésében. A kísérletezés mint természettudományos ismeretszerző módszer szerepe, jelentősége és alkalmazása a megismerés folyamatában, a problémamegoldó gondolkodás és a kreativitás fejlesztésében. Eszközök, szerepük és megválasztásuk szempontjai a fejlesztési folyamat előkészítő és kezdő szakaszában. 5. A természettudományos ismeretek kialakításának folyamata az előkészítő és kezdő szakaszban. A természettudományos ismeretek kialakításának folyamata, az ismeretek szintje és bővülése, a természettudományos nevelés során. A környezetharmónikus és egészségorientált életvitel alakítása. Műveltségterületes hallgatók részére: 6. Az ember a természetben műveltségterület komplex és integratív jellege. Az ember a természetben műveltségterület komplex jellege. Műveltségi területek közötti integrálási lehetőségek a természettudományos fejlesztés vonatkozásában. 7. A természettudományos megismerést eredményessé tevő algoritmusok a fejlesztés előkészítő, kezdő, alapozó szakaszában. Algoritmusok és szerepük a megismerési képességek, készségek fejlesztési folyamatában, az ismeretek elsajátításában. Az algoritmusok szerepe a tanulási folyamatok elsajátításában és az ismeretek közötti összefüggések felismerésében. Testnevelés 1. A testnevelés tartalmát meghatározó dokumentumok. Az iskolai testnevelés pedagógiai cél- és feladatrendszere a kialakítandó kompetenciák függvényében. A pedagógiai tervezés szintjei a testnevelésben (Pedagógiai Program, NAT, Kerettanterv, helyi tanterv, tanmenet, óravázlat). A testnevelés órák tartalma. 2. A 6-12 éves tanulók fiziológiai, pszichikai és motoros funkcióinak jellemzői. A tanító pedagógiai szerepe a 6-12 éves tanulók egészséges testi fejlődésében és a mozgásműveltség fejlesztésében. A tanulók organikus fejlődésének szakaszai, kölcsönhatásuk a pszichikus és motoros funkciókkal. A mozgásos cselekvés szerepe a megismerési folyamatokban március 10

11 3. A testnevelés tanításának, tanulásának sajátosságai. A testnevelés és oktatási folyamatának sajátosságai és módszerei. A motoros cselekvéstanulás folyamata és a mozgástanítás,- tanulás pedagógiai kérdései (motiválás, differenciálás, ellenőrzés, értékelés). 4. Motoros képességek pszichikus funkciók. A motoros képességek rendszere, fejlesztési lehetőségek az alsó tagozaton. A motoros és pszichikus képességek kölcsönhatásai. 5. A személyiség komplex fejlesztése testnevelési játékokkal. A mozgásos játékok szerepe az alsó tagozatos testnevelésben, a személyiségfejlesztésben (pl.: a szociális kompetenciák fejlesztésének lehetőségei, különös tekintettel az együttműködésre versenyhelyzetekben; illetve az empátia, a siker, kudarc feldolgozására versenyhelyzetekben /azt követően). A motoros cselekvéstanulást elősegítő módszeres eljárások és alkalmazásuk feltételei. Műveltségterületes hallgatók számára: 6. Sportjátékok megalapozása a éves korosztálynál. A sportjátékokat előkészítő játékok szerepe az 5-6. osztályosok testnevelésében, személyiségfejlesztésében. 7. Az egészség és a rendszeres fizikai aktivitás összefüggései. Az egészséges életmód, a konstruktív életvitel értékrendjének, szokásrendszerének megalapozása 6-12 éves korú tanulóknál. A szabadidő kultúrált eltöltésére nevelés szabadidős, rekreációs sporttevékenységek. Technika - életvitel -háztartástan 1. Technikai kultúra és technikai nevelés A technikai nevelés változása a történelem során. Az Életvitel és gyakorlati ismeretek műveltségi terület célja, feladatai, szerepe a gyermeki személyiség fejlesztésében. A technikai szemlélet formálása, az életviteli szokások alakítása, az önismeret fejlesztése, a szociális- és társadalmi kompetenciák megalapozása. 2. Technikai ismeretszerzés, ismeretátadás A technikai ismeretszerzés folyamata. A saját élményből adódó problémák megoldásának technikai lehetőségei. A környezettudatos magatartás alakítása az anyagmegmunkáló feladatok során. Az anyag-forma-funkció-szerkezet és eljárási módok összefüggésének felfedezése. Mérés és anyagvizsgálat. 3. Fejlesztendő készségek és képességek a technikai megismerés folyamatában A technika és életvitel tanításának fejlesztési feladatai. A fejlesztendő készségek és képességek rendszere. A képességfejlesztés folyamatának bemutatása, különös tekintettel a gondolkodási képességek, valamint a konstruáló képesség fejlesztésére március 11

12 4. Természetes környezet, épített környezet Természetes környezet és épített környezet viszonya. A környezethez fűződő harmonikus viszony alakítása az épített környezet modellezése során. A rajzi kommunikáció és térszemlélet fejlesztésének lehetőségei. A technika-történeti érdekességek/természeti találmányok megfigyelése és értelmezése, az ezekhez kapcsolódó ismeretterjesztő szövegek segítségével. 5. A tanítás-tanulás hatékonyságát meghatározó tényezők Munkavégzési és tanulási szokások alakítása, a fejlesztést meghatározó lehetőségek. A technika órák tervezése, szervezése és megvalósítása, az alkalmazott módszereket és munkaformákat meghatározó tényezők. Az együttműködés fejlesztése a technika órán, differenciálás és személyes bánásmód az órákon. Vizuális nevelés 1. Vizuális kultúra, vizuális műveltség, vizuális nevelés fogalmai és kölcsönös összefüggései. A vizuális nevelés rendszerének értelmezése az alkotó tevékenységformák és a közlésformák domináns fejlesztendő képességeinek tükrében. A vizuális nevelés integratív jellege. Műfajok, eljárások, technikák változatai a 6-10 éves korú gyermekek ábrázoló és kifejező képalakításaiban. 2. A vizuális megismerés és vizuális kommunikáció folyamata, a vizuális megismerési és vizuális kommunikációs képességek tudatos fejlesztési módszerei. A vizuális imitáció pszichológiai folyamatának elemzése. A vizuális megismerés irányultságai és a modellek választásának tanítói tudatossága az ábrázoló jellegű képalakításban. A képi kommunikáció és képalkotó folyamat sajátos vonásai valamint gyermekközeli témapéldái a direkt közlések esetében Bemutatások, elemzések, technikai megoldások kapcsolata az életkori sajátosságokkal. 3. Differenciáló személyiségfejlesztés és pedagógiai érzékenység az esztétikaiművészeti nevelésben. A gyermeki önkifejezés mozgatói és a tanító pedagógiai viszonyulása. A gyermeki képalkotást, vizuális kifejezést segítő módszerek ( motivációk, inspirációk, stílusgyakorlatok ). A műélmény személyiségfejlesztő hatásai, elvek és módszerek. 4. Irányított szocializáció tárgy és környezetalakítással. Objektivitás és személyesség, a tárgykészítés általános lélektani folyamata. Élménymotivációk és az iskolai tárgykészítés tartalmi és technikai változatai, (anyag-forma-funkció-díszítmény összefüggésben). A tárgyforma és a díszítmény viszonyrendszerének problémája. A vizuális nevelés szerepe a multikulturalitás megteremtésében március 12

13 5. Tanterv, pedagógus, gyermek A vizuális kultúratanítási tervének struktúrája, értelmezése. A tananyagszerkesztés elvei, vizuális logikai folyamatok tervezésének változatai. A közlésformák kapcsolásának lehetőségei a feladatsorok szerkesztésekor. A feladatsor és a projekt összehasonlítása. A szociális kompetenciák fejlesztésének lehetőségei a vizuális nevelés órákon. Műveltségterületes hallgatók számára: 6. A mozgóképkultúra pedagógiai kérdései Mozgóképi jelenségek és a vizuális nevelés válasza. A mozgóképkultúra integratív lehetőségei a vizuális neveléssel. A mozgóképi nyelv megismerését, alkalmazását célzó vizuális témák, feladatok gyermekközeli változatai. 7. A gyermeki életkori sajátosságok és a vizuális nevelés aktuális feladatai 5., 6. osztályban. A éves gyermek képességeink fejlődése és lélektani jellemzői. A vizuális közlésformák hangsúlyai, témái, az ábrázoló és kifejező tevékenységek valamint technikák tartalmi mássága a tervezésben. Budapest, március Dr. Hortobágyi István főigazgató március 13

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

Záróvizsga tételek Anyanyelvi tantárgypedagógiából 2013.

Záróvizsga tételek Anyanyelvi tantárgypedagógiából 2013. Anyanyelvi tantárgypedagógiából 1. Az anyanyelvi nevelés feladata- és tevékenységrendszere, mint a személyiségfejlesztés egyik eszköze. A kulcskompetenciák fejlesztése. A Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési

Részletesebben

ÁLTALÁNOS TANÍTÓI ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

ÁLTALÁNOS TANÍTÓI ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM ÁLTALÁNOS TANÍTÓI ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM () 1. Az anyanyelvi nevelés feladat- és tevékenységrendszere, részterületei az ban 2. Az anyanyelvi tudás mibenléte, továbbfejlesztésének összefüggése

Részletesebben

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei 1. A szakirányú továbbképzési szak megnevezése: Kompetencia alapú angol nyelvi tanító 2. A szakképzettség

Részletesebben

ÓVODAPEDAGÓGUS ÉS TANÍTÓKÉPZÉS

ÓVODAPEDAGÓGUS ÉS TANÍTÓKÉPZÉS ÓVODAPEDAGÓGUS ÉS TANÍTÓKÉPZÉS ÓVODAPEDAGÓGUS ÉS TANÍTÓKÉPZÉS OKTATÁS A SPORTBAN SPORT AZ OKTATÁSBAN II. SZAKMAI KONFERENCIA ELTE Kihívások az új köznevelési és felsőoktatási törvény koncepciói alapján

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

A TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI

A TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI A TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0009 Szakmai szolgáltató és kutatást

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás 2. Tantervtípusok; NAT-ok TANTERV: Az iskolai műveltség foglalata, közvetítő eszköz a kultúra és az iskola, a kultúra képviselői és a tanárok között (. o (Báthory

Részletesebben

Tanítói szak - Általános - Nappali tagozat - III. évfolyam - I. félév

Tanítói szak - Általános - Nappali tagozat - III. évfolyam - I. félév Tematika az Anyanyelvi tantárgy-pedagógia III. című tantárgyhoz (A nyelvtan és a helyesírás, valamint a fogalmazás tanítása) ELTE TÓFK 2014/2015. tanév Tanítói szak - Általános - Nappali tagozat - III.

Részletesebben

TÁMOP 3.4.3 08/2 Iskolai tehetséggondozás MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR

TÁMOP 3.4.3 08/2 Iskolai tehetséggondozás MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR TÁMOP 3.4.3 08/2 MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR TÁMOP 3.4.3 08/2 TÁMOP 3.4.3 08/2 Elsődleges cél volt a gyermek személyiségét több irányból fejleszteni a kiemelkedő képességeit tovább csiszolni, a testilelki komfortérzetét

Részletesebben

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest

Részletesebben

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához A Tanulásmódszertan az iskolai tantárgyak között sajátos helyet foglal el, hiszen nem hagyományos értelemben vett iskolai tantárgy. Inkább a képességeket felmérő

Részletesebben

HUNYADI MÁTYÁS a szövegértés-szövegalkotás kompetencia területén a harmadik osztályban

HUNYADI MÁTYÁS a szövegértés-szövegalkotás kompetencia területén a harmadik osztályban HUNYADI MÁTYÁS a szövegértés-szövegalkotás kompetencia területén a harmadik osztályban az intézmény saját innovációjaként TÁMOP-3.1.4-08/2-2008-0010 Kompetencia alapú oktatás bevezetése a Piarista Rend

Részletesebben

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról /

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / A gyermek, a tanuló jogai és kötelességei II. fejezet 10 (3) A gyermeknek tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének,

Részletesebben

Kompetencia alapú óvodai programcsomag. Projektzáró TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0096 DE OEC Óvoda 2010.06.21.

Kompetencia alapú óvodai programcsomag. Projektzáró TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0096 DE OEC Óvoda 2010.06.21. Kompetencia alapú óvodai programcsomag Projektzáró TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0096 DE OEC Óvoda 2010.06.21. Kompetencia alapú képzés fogalma Kompetencia alapú képzésen az ismereteken alapuló, de a készségek,

Részletesebben

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze.

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze. INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008 -

Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008 - Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008-1. tétel a. A nevelés szerepe az egyén és a társadalom életében. b. A didaktika fogalma, tárgya, helye a tudományok rendszerében c.

Részletesebben

A pedagógusok iskolai végzettsége, szakképzettsége és továbbképzései

A pedagógusok iskolai végzettsége, szakképzettsége és továbbképzései A pedagógusok iskolai végzettsége, szakképzettsége és továbbképzései SÁRBOGÁRDI MÉSZÖLY GÉZA ÁLTALÁNOS ISKOLA Sorszám: Tanított tantárgy: Végzettség: Továbbképzés: 1 tanító, rajz tanító, rajz szak 2 angol

Részletesebben

Helyi tanterv melléklete

Helyi tanterv melléklete Helyi tanterv melléklete 1. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások, óraszámaik, tananyag és követelmény 1.1. Az 1-4. évfolyamon tanított tantárgyak

Részletesebben

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda Küldetésünk: A gyermek személyiségének fejlesztése családias környezetben Alapítás: 2012-ben az Audi Hungaria Iskola Intézményegységeként Két, 25-25 fős vegyes korosztályú csoport Egész napos felügyelet

Részletesebben

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök TANMENET 2014/2015. TANÉV Tantárgy: OSZTÁLYFŐNÖKI Osztály: 9KNy/A Veszprém Készítette: nna Vetési Albert Gimnázium, Heti óraszám 1 Éves óraszám 40 (36 X 1 + 4 óra évkezdés) Tankönyv -------- Óra Téma Didaktikai

Részletesebben

- 1 - - tantermek - folyosó. Személy, tantárgy: Tevékenységek: Fejlesztett készségek: Munkaformák: Produktum Matematika

- 1 - - tantermek - folyosó. Személy, tantárgy: Tevékenységek: Fejlesztett készségek: Munkaformák: Produktum Matematika 6. osztály - 1 - Étkezés, egészséges táplálkozás Az innováció közvetlen célja táplálkozás témakörének bemutatása különböző tantárgyak bevonásával, minél szélesebb körű megismerése volt. Fejleszteni kívánt

Részletesebben

Szent Mór Iskolaközpont Pedagógiai Program. Tartalomjegyzék

Szent Mór Iskolaközpont Pedagógiai Program. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék I. FEJEZET: AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA... 1. 1. Anyagi és személyi feltételek... 1. 2. Küldetésnyilatkozat... 2. 3. A pedagógiai program jogszabályi háttere... 3. 4. Az iskola hivatalos adatai...

Részletesebben

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu Az ökoiskolaság, a környezeti nevelés helye a megújult tartalmi szabályozásban - Nemzeti alaptanterv és kerettantervek Varga Attila Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet E-mail: varga.attila@ofi.hu Nemzetközi

Részletesebben

HELYI TANTERV VII. ÓRATERVEK

HELYI TANTERV VII. ÓRATERVEK HELYI TANTERV VII. ÓRATERVEK VII. 1. Szakiskolai óratervek VII. 2. Szakközépiskolai óratervek VII.1. SZAKISKOLAI ÓRATERVEK VII.1.1. Szakmai előkészítő évfolyam (9. évfolyam) I. Alapképzések II. Szocializáció

Részletesebben

Szabó Ferenc, Györgyiné Felföldi Éva, Sebőkné 42 Bencsik Elvira Kovács Andrea, Forgóné Balogh Erika, Mészárosné 42 Lajos Ildikó 14 Varga Andrea

Szabó Ferenc, Györgyiné Felföldi Éva, Sebőkné 42 Bencsik Elvira Kovács Andrea, Forgóné Balogh Erika, Mészárosné 42 Lajos Ildikó 14 Varga Andrea tanácsadás intézményi folyamat szaktanácsadó IKT fejlesztési folyamat szaktanácsadó Kompetenciaterületi mentorszaktanácsadó Szent László Általános Iskola Óraszám Pedagógusok 90 60 98 szövegértés-szövegalkotás

Részletesebben

Mosolyt az arcokra! Tanoda

Mosolyt az arcokra! Tanoda Mosolyt az arcokra! Tanoda NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAM Készült: 2013. augusztus 08. Készítette: Nagy Anikó szakmai vezető I. Alapelvek 1 I.1. Tanodai célok megfogalmazása A Tanoda biztosítja minden gyermek

Részletesebben

EGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ. Inklúzió

EGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ. Inklúzió EGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ = Inklúzió Integráció (együttnevelés) Inklúzió I-I-I Innováció A saját pedagógiai gyakorlatunk optimalizálására irányuló folyamat Integráció Inklúzió Az integrációval be kívánják

Részletesebben

SZENT ISTVÁN a szövegértés- szövegalkotás kompetencia területén a harmadik osztályban

SZENT ISTVÁN a szövegértés- szövegalkotás kompetencia területén a harmadik osztályban SZENT ISTVÁN a szövegértés- szövegalkotás kompetencia területén a harmadik osztályban az intézmény saját innovációjaként TÁMOP-3.1.4-08/2-2008-0010 Kompetencia alapú oktatás bevezetése a Piarista Rend

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

A tanulás fejlesztésének tanulása Tanulási program

A tanulás fejlesztésének tanulása Tanulási program A tanulás fejlesztésének tanulása Tanulási program Tematikus tananyag Tanulási program / Tanulói tevékenység Produktum/teljesítmény I. Bevezetés a tanulás fejlesztésének tanulásába 1. A T.F.T. célja, témakörei

Részletesebben

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő Nem az számít, hány könyved van, hanem az, hogy milyen jók a könyvek. SENECA Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Társadalomismeret Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő 1

Részletesebben

Tömbösített tanmenet 5.o

Tömbösített tanmenet 5.o Tömbösített tanmenet 5.o Ciklus I. (Vizuális) nyelvi kompetencia Alkotó és kifejező képesség. Szociális és állampolgári kompetencia Ismétlés, dalok az alsó tagozatban. Himnusz, Szózat megtanulása Vizuális

Részletesebben

Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5

Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK 2012/2013. Csecsemő- és kisgyermeknevelő BA szak

ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK 2012/2013. Csecsemő- és kisgyermeknevelő BA szak ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK 2012/2013. Csecsemő- és kisgyermeknevelő BA szak Összeállította: Dr. Bús Imre főiskolai tanár, szakfelelős Jóváhagyta: Dr. Kurucz Rózsa, intézetigazgató Csecsemő- és kisgyermeknevelő

Részletesebben

A Múzeum és a Duráczky József Pedagógiai Fejlesztő és Módszertani Központ partnerkapcsolatával megvalósuló foglalkozások

A Múzeum és a Duráczky József Pedagógiai Fejlesztő és Módszertani Központ partnerkapcsolatával megvalósuló foglalkozások A Múzeum és a Duráczky József Pedagógiai Fejlesztő és Módszertani Központ partnerkapcsolatával megvalósuló foglalkozások A múzeumi foglalkozások keretében intézményünk hallássérült iskolai tagozatának

Részletesebben

IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI

IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI IV/1. Az általános iskolai oktatásban és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásában a kerettanterv szerint oktatott

Részletesebben

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Szilvási Nevelési-Oktatási Központ Szilvási Általános Iskola A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi

Részletesebben

Helyi tanterv MELLÉKLET. Intézményünk helyi tantervének jogszabályi keretei:

Helyi tanterv MELLÉKLET. Intézményünk helyi tantervének jogszabályi keretei: Intézményünk helyi tantervének jogszabályi keretei: Helyi tanterv MELLÉKLET - 2011.évi CXC törvény nemzeti köznevelésről 6. számú Melléklete - 110/2012.(VI.4.) Kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról,

Részletesebben

A KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁS FEJLESZTÉSE AZ ELSŐ OSZTÁLYBAN

A KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁS FEJLESZTÉSE AZ ELSŐ OSZTÁLYBAN Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 A KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁS FEJLESZTÉSE AZ ELSŐ OSZTÁLYBAN Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon

Részletesebben

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSEK

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSEK TANTÁRGYI FEJLESZTÉSEK Tantárgyi fejlesztések Ha fölgyújtjuk a gyermekben a veleszületett szikrát, azzal mindig olyan magaslatok felé nyitunk utat, amilyenekről álmodni sem mertünk volna. Kristine Barnett

Részletesebben

Munkába Lépés egy TÁMOP 5.3.1 projekt tanítás módszertani elemei. A program megvalósulását az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatja.

Munkába Lépés egy TÁMOP 5.3.1 projekt tanítás módszertani elemei. A program megvalósulását az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatja. Munkába Lépés egy TÁMOP 5.3.1 projekt tanítás módszertani elemei Célkitűzések Kulcskompetenciák fejlesztése Anyanyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Digitális kompetencia A tanulás tanulása Személyközi

Részletesebben

A nyelvi kompetenciák fejlesztése az egyik alapvető feladata a tanodának.

A nyelvi kompetenciák fejlesztése az egyik alapvető feladata a tanodának. Magyar nyelv és irodalom A nyelvi kompetenciák fejlesztése az egyik alapvető feladata a tanodának. A magyar nyelv sokoldalú, - árnyalt és reflexív ismerete a társadalmi kommunikáció alapja. A nyelv kultúrát

Részletesebben

Jelentkezési határidő: 2013. augusztus 30-ig.

Jelentkezési határidő: 2013. augusztus 30-ig. OKLEVELET ADÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSEK AZ ELTE TANÍTÓ- ÉS ÓVÓKÉPZŐ KARÁN a 2013/2014. tanévben 1. Pedagógus szakvizsga választható modullal 2. Angol nyelv az óvodában 3. Az anyanyelvi kompetencia fejlesztésének

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

T.E.S.I. MÓDSZERTANI MEGÚJULÁS ÉS EGYSÉGES FIZIKAI FITTSÉGMÉRÉS (NETFIT) A GYAKORLATBAN. AZ MDSZ akkreditált pedagógus továbbképzésének bemutatása

T.E.S.I. MÓDSZERTANI MEGÚJULÁS ÉS EGYSÉGES FIZIKAI FITTSÉGMÉRÉS (NETFIT) A GYAKORLATBAN. AZ MDSZ akkreditált pedagógus továbbképzésének bemutatása T.E.S.I. MÓDSZERTANI MEGÚJULÁS ÉS EGYSÉGES FIZIKAI FITTSÉGMÉRÉS (NETFIT) A GYAKORLATBAN AZ MDSZ akkreditált pedagógus továbbképzésének bemutatása Kihívások Nat 2012 Kerettantervek (újszerű tartalmak) Mindennapos

Részletesebben

A pedagógiai program, helyi tanterv függeléke A kompetencia alapú oktatás elterjesztése A tagiskolák összesítő táblái. Tanulóbarát környezet re épülő

A pedagógiai program, helyi tanterv függeléke A kompetencia alapú oktatás elterjesztése A tagiskolák összesítő táblái. Tanulóbarát környezet re épülő 1 A pedagógiai program, helyi tanterv függeléke A kompetencia alapú oktatás elterjesztése A tagiskolák összesítő táblái Célok Feltételek, szükségletek Mikor? Elvárt eredmény Tevékenységek Tevékenykedtetés-

Részletesebben

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK M5004 FELDTOK Felnőttoktatási és képzési tevékenysége során alkotó módon alkalmazza a felnőttek tanulásának lélektani 4 törvényszerűségeit a) a felnőtt tanuló motiválására formális tanulmányai 5 során

Részletesebben

Német nyelv évfolyam

Német nyelv évfolyam Német nyelv 4-8. évfolyam 4. évfolyam Éves órakeret 92,5 + 37 Heti óraszám: 2,5 + 1 Témakörök Óraszám Az én világom, bemutatkozás 10 Én és a családom: a család bemutatása 12 Az iskolám: az osztályterem

Részletesebben

AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK

AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK 1. 2. 3. 4. 5. Képzés címe TÁMASZPONT Projektmenedzsment, változásmenedzsment, innováció a TÁMOP közoktatás-fejlesztési projektjeiben CSAPATTEST: Csapatépítő tréning megújuló közoktatási

Részletesebben

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben IKT kompetenciák Farkas András f_andras@bdf.hu A tanítás holisztikus folyamat, összekapcsolja a nézeteket, a tantárgyakat egymással és a tanulók személyes

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra A tanulási folyamat születésünktől kezdve egész életünket végigkíséri, melynek környezete és körülményei életünk során gyakran változnak. A tanuláson a mindennapi életben

Részletesebben

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR gyakorlatunk: A 2003/2004-es tanévtől foglalkozunk tudatosan a HH és a HHH gyerekek fejlesztésével. Az intézményi dokumentumaink tartalmazzák az IPR elemeit. A napi

Részletesebben

Akkreditált pedagógus továbbképzések

Akkreditált pedagógus továbbképzések Akkreditált pedagógus továbbképzések Megnevezés Alapítási engedély száma Óraszám A csapatépítés gyakorlati módszerei a pedagógus munka során 82/105/2012 30 A differenciált tanulásszervezés lehetőségei

Részletesebben

TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat

TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat A pályázat célja: a sikeres munkaerő - piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen

Részletesebben

AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE

AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE A projekt célja Tanulásra és alkotásra ösztönző tanításitanulási környezet kialakítása A tanítás és tanulás hatékonyságát elősegítő módszertani újdonságok beépítése

Részletesebben

D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M

D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M 1. A fogyasztóvédelmi oktatás feladatrendszere 61 2. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei 61 3. A fogyasztóvédelmi oktatás célja 62 4. A fogyasztóvédelmi

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

Egyéni és csoportos foglalkozások a gyerek és iskolai könyvtárban

Egyéni és csoportos foglalkozások a gyerek és iskolai könyvtárban Egyéni és csoportos foglalkozások a gyerek és iskolai könyvtárban Egyéni foglalkozások egyszerre csak egy gyerek mindig egyénre szabott egyéni értelmi és érzelmi szint dominál a személyesség, a meghittség

Részletesebben

AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG

AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG Pedagógusképzés támogatása TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG Kovács Erika Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Az ONOAP jogszabályi környezete

Részletesebben

Funkcionális analfabétizmus felszámolása programterv

Funkcionális analfabétizmus felszámolása programterv Funkcionális analfabétizmus felszámolása programterv TÉA- ÓA- Z 1-2 TATAO FOGAA, TÉNYÉG, ÓDZ FADAT A magyar ábécé kis- és nagybetűinek felismerése nyomtatott és kézírásos formában. A magyar ábécé kis-

Részletesebben

Pedagógiai pszichológia

Pedagógiai pszichológia ."! Kelemen László Pedagógiai pszichológia Negyedik kiadás M\ «, t U. ^ i 1 t Tankönyvkiadó, Budapest, 1988 Tartalomjegyzék I. RÉSZ. A pedagógiai pszichológia általános kérdései 1. FEJEZET. A pedagógiai

Részletesebben

TANÍTÓKÉPZÉS NÉMET NEMZETISÉGI SZAKIRÁNY GYAKORLATI KÉPZÉS. Levelező tagozat

TANÍTÓKÉPZÉS NÉMET NEMZETISÉGI SZAKIRÁNY GYAKORLATI KÉPZÉS. Levelező tagozat I. Felépítés II. Táblázat III. Gyakorlati képzés feladatai IV. Gyakorlati képzés formái TANÍTÓKÉPZÉS NÉMET NEMZETISÉGI SZAKIRÁNY GYAKORLATI KÉPZÉS I. Felépítés Levelező tagozat I. félév: II. félév: III.

Részletesebben

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzat Varga Tamás Általános Iskola

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzat Varga Tamás Általános Iskola Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzat Varga Tamás Általános Iskola (200896 / 001) Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzat Varga Tamás Általános Iskola Intézmény neve Feladatellátási hely

Részletesebben

Az őszi témahét programja:

Az őszi témahét programja: Az őszi témahét programja: 2011. október 10-14 Osztály: II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola 3.a osztályában Időkeret: 5 nap x 5 x 45 perc Kapcsolatok: NAT Környezetismeret Művészetek dráma, vizuális kultúra,

Részletesebben

TANTÁRGYI KÖVETELMÉNYEK

TANTÁRGYI KÖVETELMÉNYEK 1. A tantárgy megnevezése: OKTATÁSTAN I. 2. Az évfolyam megnevezése: Okl. mérnöktanár, mérnöktanár szak nappali tagozat II. évf. 2. félév, II. évf. 1. félév Műszaki szakoktató szak II. évfolyam 1. félév

Részletesebben

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó A képzési idő: 2 félév A képző: Kodolányi János Főiskola A szakirányú továbbképzési szakon végzettek ismerik: - a pedagógiai értékelés hazai és

Részletesebben

Figyelem, ez nem egy teljes helyi tanterv, csak annak egy részlete! Informatika Készítette Lénárd András

Figyelem, ez nem egy teljes helyi tanterv, csak annak egy részlete! Informatika Készítette Lénárd András Figyelem, ez nem egy teljes helyi tanterv, csak annak egy részlete! Informatika Készítette Lénárd András Általános célok Az információs társadalom elvárásai fokozott feladatot rónak leendő polgáraira,

Részletesebben

A Nemzeti alaptanterv. Kaposi József

A Nemzeti alaptanterv. Kaposi József A Nemzeti alaptanterv Kaposi József Előzmények EU egyre nagyobb figyelem az oktatás világára nemzeti oktatáspolitikák európai koordinációja Kompetencia alapú tudásértelmezésre épülő tantervi szabályozás

Részletesebben

A Pedagógiai Program TÁMOP 3.1.4-es projekt melléklete. Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon. Általános Iskola feladatellátási hely

A Pedagógiai Program TÁMOP 3.1.4-es projekt melléklete. Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon. Általános Iskola feladatellátási hely A Pedagógiai Program TÁMOP 3.1.4-es projekt melléklete Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Általános Iskola feladatellátási hely Fenntartási időszak: 2010-2015 Kötelezően megvalósított implementációs

Részletesebben

SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban. Csibi Enikő 2013.02.04.

SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban. Csibi Enikő 2013.02.04. SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban Csibi Enikő 2013.02.04. Együttnevelés, együttoktatás 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról bevezetése óta Magyarországon, azaz 10 éve

Részletesebben

Óra-megfigyelési szempontok

Óra-megfigyelési szempontok Óra-megfigyelési szempontok Pedagógus kompetenciaterületekre épülő megfigyelési szempont gyűjtemény óralátogatáshoz Pedagógus kompetenciaterületek Megfigyelési szempontok (tanár munkakör) A pedagógus alapos,

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A HEFOP 3.1.3/05/01 A KOMPETENCIA-ALAPÚ OKTATÁS ELTERJESZTÉSE CÍMŰ PÁLYÁZAT ESEMÉNYEIRŐL

BESZÁMOLÓ A HEFOP 3.1.3/05/01 A KOMPETENCIA-ALAPÚ OKTATÁS ELTERJESZTÉSE CÍMŰ PÁLYÁZAT ESEMÉNYEIRŐL BESZÁMOLÓ A HEFOP 3.1.3/05/01 A KOMPETENCIA-ALAPÚ OKTATÁS ELTERJESZTÉSE CÍMŰ PÁLYÁZAT ESEMÉNYEIRŐL A kompetencia-alapú oktatás megvalósítása a fényeslitkei és tiszakanyári iskolákban HEFOP-3.1.3-05/1.-2005-10-0312/1.0

Részletesebben

2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat

2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat Fővárosi Diákönkormányzati Akadémia Hotel Római, 2008. január 18. A Diákakadémia célja hogy a hallgatók megszerezzék mindazokat az ismereteket, készségeket és attitűdöt, amelyek szükségesek ahhoz, hogy

Részletesebben

A Tanév itt kezdődik! EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVEKBEN

A Tanév itt kezdődik! EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVEKBEN A Tanév itt kezdődik! EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVEKBEN Egy kis ismétlés Nemzeti alaptanterv EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET (II.3.5) A, Alapelvek, célok Természettudományos

Részletesebben

A tartalmi szabályozás változásai

A tartalmi szabályozás változásai A tartalmi szabályozás változásai Technika, életvitel és gyakorlat Kovács Október A tanév itt kezdődik! 2012. augusztus 31. NAT Műveltségi területek 1. Magyar nyelv és irodalom 2. Idegen nyelvek 3. Matematika

Részletesebben

Sakk logika Jó gyakorlat

Sakk logika Jó gyakorlat Sakk logika Jó gyakorlat a telki Pipacsvirág Magyar Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában A sakk-logika oktatása a Pipacsvirág Magyar Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában 2001 Megnyílik

Részletesebben

II. Idegen nyelvek m veltségi terület. 1. Angol nyelv és kultúra tanára (általános iskolai)

II. Idegen nyelvek m veltségi terület. 1. Angol nyelv és kultúra tanára (általános iskolai) MAGYAR KÖZLÖNY 2013. évi 15. szám 1005 II.Idegennyelvekmveltségiterület 1. Angolnyelvéskultúratanára(általánosiskolai) 1. Az 1. melléklet 2. pontjában foglaltakra tekintettel a szakképzettség oklevélben

Részletesebben

Könyvtári munkaterv. 2015/2016. tanév

Könyvtári munkaterv. 2015/2016. tanév Könyvtári munkaterv 2015/2016. tanév Olvassunk tehát minél többet, hiszen az irodalom az örökkévalóság távcsöve: felébreszti bennünk létünk rejtett erőit, amelyek átsegítenek minket sorsunk nagy viharain

Részletesebben

ANGOL NYELV MŰVELTSÉGI TERÜLET ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK

ANGOL NYELV MŰVELTSÉGI TERÜLET ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK ANGOL NYELV MŰVELTSÉGI TERÜLET 1. Az idegen nyelvek tanításának tanulásának módszertani és megközelítésbeli változásai (Grammar-Translation, Audio-Lingual, Communicative Approach) 2. Az idegen nyelvek

Részletesebben

A 2009/2010-es tanévben első- és másodéves óvodapedagógus szakos hallgatók mintatanterve

A 2009/2010-es tanévben első- és másodéves óvodapedagógus szakos hallgatók mintatanterve Közös alapozó ismeretek (35 kredit) Társadalomtudomány CTNTFILO Filozófiai gondolkodás története 2 koll. 2/0 CTNTSZAIO Szociológiai alapismeretek 2 koll. 2/0 CTNTMTAO Mai magyar társadalom 2 koll. 1/1

Részletesebben

Rápli Györgyi Szabó Katalin Énekeskönyv 5 6 7. Az ének-zenei nevelés megújulásának lehetősége

Rápli Györgyi Szabó Katalin Énekeskönyv 5 6 7. Az ének-zenei nevelés megújulásának lehetősége Rápli Györgyi Szabó Katalin Énekeskönyv 5 6 7 Az ének-zenei nevelés megújulásának lehetősége Hitvallás "Mit kellene tenni? Az iskolában úgy tanítani az éneket és zenét, hogy ne gyötrelem, hanem gyönyörűség

Részletesebben

Helyzetelemzés. Elengedhetetlené vált a pedagógusok szemléletváltása. gondolkodás és gyakorlat átalakítására és módosítására törekszik.

Helyzetelemzés. Elengedhetetlené vált a pedagógusok szemléletváltása. gondolkodás és gyakorlat átalakítására és módosítására törekszik. 2008/2009. tanév Helyzetelemzés A 2004/2005-ös tanévvel kezdődően működik iskolánkban az integrációs rendszer, s ennek részeként követelmény lett a módszertani ismeretek frissítése, újítása és bővítése.

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÁTDOLGOZÁSA. Törvényi háttér:

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÁTDOLGOZÁSA. Törvényi háttér: A PEDAGÓGIAI PROGRAM Törvényi háttér: ÁTDOLGOZÁSA 2011. évi CXC törvény a köznevelésről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

Részletesebben

TANMENET AZ ÉN ÁBÉCÉM TANKÖNYVCSALÁDHOZ Készítette: Esztergályosné Földesi Katalin munkája alapján Apró Rita

TANMENET AZ ÉN ÁBÉCÉM TANKÖNYVCSALÁDHOZ Készítette: Esztergályosné Földesi Katalin munkája alapján Apró Rita TÁMOP-3.1.4.-08/1-2009-0010. Fáy András Református Általános Iskola és AMI Gomba TANMENET AZ ÉN ÁBÉCÉM TANKÖNYVCSALÁDHOZ Készítette: Esztergályosné Földesi Katalin munkája alapján Apró Rita A következı

Részletesebben

A jó tankönyv az együttnevelés segítője

A jó tankönyv az együttnevelés segítője A jó tankönyv az együttnevelés segítője A tanulás aktív, konstruktív folyamat. Ez akkor is így van, ha a tanulni vágyó sajátos nevelési igényű gyermek. A gyógypedagógia specialitása abban rejlik, hogy

Részletesebben

CSENYÁ-ÁMK LADÁNYI ISKOLA TÁMOP-3.2.11/10/1/KMR

CSENYÁ-ÁMK LADÁNYI ISKOLA TÁMOP-3.2.11/10/1/KMR TÁMOP-3.2.11/10/1/KMR Tanulók: 17+1 osztály. 353+11 fő Pedagógusok: 32 álláshely Épület: 1977-ben épült, felújítva: 2003-ban és 2007-ben PROGRAMJAINK: 1. FURULYAOKTATÁS BAKÓ TIBORNÉ 2. ALSÓ TAGOZATOS KÉZMŰVES

Részletesebben

Beszédfeldolgozási zavarok és a tanulási nehézségek összefüggései. Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézete

Beszédfeldolgozási zavarok és a tanulási nehézségek összefüggései. Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézete Beszédfeldolgozási zavarok és a tanulási nehézségek összefüggései Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézete Kutatás, alkalmazás, gyakorlat A tudományos kutatás célja: kérdések megfogalmazása és válaszok keresése

Részletesebben

Lurkó iskola előkészítő program-jó gyakorlat

Lurkó iskola előkészítő program-jó gyakorlat Lurkó iskola előkészítő program-jó gyakorlat Intézmény neve: Fazekas József Általános Iskola, Napközi Otthonos Óvoda és Egységes Óvoda - Bölcsőde Intézmény e-mail címe: fazekasisk@gmail.com Kitöltő neve:

Részletesebben

A mérés tárgya, tartalma

A mérés tárgya, tartalma A mérés tárgya, tartalma 1 A TUDÁS Az oktatás elméletének egyik legősibb problémája az ismeretek és a képességek viszonyának értelmezése. A tudás részei, elemei tekintetében számos álláspont alakult ki,

Részletesebben

TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM

TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMA 613 CÉLOK ÉS FELADATOK A Tánc és dráma tantárgy tanterve nem elméleti ismeretek tanítását helyezi a középpontba, hanem a drámajáték eszköztárának

Részletesebben

Műszaki Könyvkiadó Kft. A 2014/15-ös tanév tankönyvjegyzékére kérvényezett közismereti tankönyvek listája

Műszaki Könyvkiadó Kft. A 2014/15-ös tanév tankönyvjegyzékére kérvényezett közismereti tankönyvek listája A 2014/15-ös tanév tankönyvjegyzékére kérvényezett közismereti tankönyvek listája Cikkszám Cím CA 0230 MATEMATIKA 2. TANKÖNYV, elsõ kötet CA 0231 MATEMATIKA 2. TANKÖNYV; második kötet CA 0501B-K MATEMATIKA

Részletesebben

Változás és állandóság. Szolnok Városi Óvodák

Változás és állandóság. Szolnok Városi Óvodák Változás és állandóság Pályázat szakmai igazgató helyettesi megbízás elnyerésére Feltételek: Legalább 10 év szakmai gyakorlat Széleskörű elméleti tájékozottság az óvodapedagógiában Tájékozottság a köznevelési

Részletesebben

I N T É Z K E D É S I T E R V MECSEKALJAI ÁLTALÁNOS ISKOLA JURISICS UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA PÉCS, 2015. MÁRCIUS 18. KÉSZÍTETTE:

I N T É Z K E D É S I T E R V MECSEKALJAI ÁLTALÁNOS ISKOLA JURISICS UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA PÉCS, 2015. MÁRCIUS 18. KÉSZÍTETTE: IKT.SZ.: 34 78 / 28 1 / 2015. O R S Z Á G O S K O M P E T E N C I A M É R É S I N T É Z K E D É S I T E R V MECSEKALJAI ÁLTALÁNOS ISKOLA JURISICS UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA PÉCS, 2015. MÁRCIUS 18. KÉSZÍTETTE:

Részletesebben

1. óra : Az európai népviseletek bemutatása

1. óra : Az európai népviseletek bemutatása RAJZ TANTÁRGY 1. óra : Az európai népviseletek bemutatása A MODUL CÉLJA Az óra célja : Az egyes népviseletek jellegzetességeinek kiemelése, vizsgálatuk különböző szempontokból. Ruhadarabok funkciója az

Részletesebben

Alapelveink. Legfontosabb értékünk a GYERMEK. A gyermekeink érdeke mindenek felett áll! Gyermekeinket különleges gondozásban, védelemben részesítjük

Alapelveink. Legfontosabb értékünk a GYERMEK. A gyermekeink érdeke mindenek felett áll! Gyermekeinket különleges gondozásban, védelemben részesítjük Alapelveink Legfontosabb értékünk a GYERMEK A gyermekeink érdeke mindenek felett áll! Gyermekeinket különleges gondozásban, védelemben részesítjük Gyermekeink egyéni készségeinek és képességeinek figyelembevételével

Részletesebben

Önálló intézményegységek: egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény nevelési tanácsadó /iskolapszichológia,pályaválasztás/

Önálló intézményegységek: egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény nevelési tanácsadó /iskolapszichológia,pályaválasztás/ Kiskırös 2010 Önálló intézményegységek: egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény nevelési tanácsadó /iskolapszichológia,pályaválasztás/ óvoda, általános iskola, fejlesztı iskola speciális és készségfejlesztı

Részletesebben