ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK TANÍTÓ SZAK
|
|
- Albert Bodnár
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 ELTE Tanító- és Óvóképző Főiskolai Kar ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK TANÍTÓ SZAK Ének-zene 1. A zenei nevelés elvei kisiskolás korban A zenei nevelés szerepe a kisiskolás gyermek személyiségfejlődésében. Kodály Zoltán zenei nevelési elveinek megvalósulása az alsó tagozaton, más zenepedagógiai koncepciókkal történő összehasonlításban. Képességfejlesztés a zenei nevelésben; kapcsolat más tantárgyakkal/műveltségterületekkel. A zenei készségfejlesztés hatása az írás olvasás számoláshoz szükséges kompetenciák fejlesztésére. 2. A daltanítás A gyermekjáték- és népdalok jelentősége és funkciója az általános iskola 1 4. osztályában. A szociális kompetenciák fejlesztésének lehetőségei az ének-zene órákon. A daltanítás módjai. A figyelem és emlékezet szerepe a hallás utáni daltanításban. A jelről történő daltanítás feltételei, fokozatai az 1 4. osztályban, szerepe az alsó tagozatos zenei nevelésben. 3. Az iskolai zeneoktatás előzményei, ismeretátadás Az iskolai zeneoktatás előzményei és az előkészítő időszak feladatai. A zenei ismeretek kialakításának feltételei. A ritmikus ismeretek kialakításának területei és mozzanatai. A dallami ismeretek tudatosításának folyamata. 4. Zenei készségfejlesztés Az ismeret jártasság készség képesség pedagógiai pszichológiai összefüggései. A ritmikai és dallami készségfejlesztés a zenei írás-olvasás terén. A differenciálás szükségessége és megoldásai az énekórákon. 5. A zenehallgatóvá nevelés A zenehallgatóvá nevelés lehetőségei kisiskolás korban. A zenehallgatás célja, feladatai, koncepciója, módszere és anyaga. A zenei ízlés fejlesztése, az esztétikai élmény az énekórákon. Valamennyi tétel kifejtésekor mutasson be gyakorlati példákat! Műveltségterületes hallgatók részére: 6. Magyar néphagyományok A hon- és népismeret megvalósulása az 1-6. osztályos ének-zene oktatásban. Az énekzene műveltségi terület kapcsolata más műveltségi területekkel. 7. Népzene és műzene Népzene és műzene kapcsolata az 1-6. osztályok zenei anyagában. A zenei látókör szélesítése: az európai műzene tanítása az 5. és 6. osztályban március
2 Angol nyelv 1. A fordító-grammatizáló nyelvoktatástól a kommunikatív nyelvoktatásig: Felfogásbeli és módszertani változások az angol, mint idegen nyelv oktatásában az elmúlt 50 évben. Megközelítések és módszerek, valamint alkalmazhatóságuk a korai nyelvoktatásban. Az idegen nyelvnek a gyermek személyiségfejlődésére gyakorolt hatását figyelembe véve mely módszerek bizonyulnak a legcélravezetőbbnek? 2. A gyermek és az idegen nyelv: A 6-12 éves tanulók testi-szellemi fejlettségére jellemző vonások. A gyermekkori nyelvtanulás a korszerű pedagógiai-pszichológiai kutatások tükrében. A holisztikus megközelítés jelentősége az angol, mint idegen nyelv tananyag felépítésében. 3. A korai nyelvoktatás sajátosságai: Anyanyelv-elsajátítás és idegennyelv-elsajátítás. Nyelvelsajátítás és nyelvtanulás. A nyelvelsajátítás esélyei a 6-12 éves korosztály számára. 4. Kooperatív tevékenységi formák az idegennyelv-órákon: Óraszervezési kérdések a kisiskolások nyelvóráján a korszerű tanári és tanulói szerepfelfogásnak megfelelően. Az órák időbeosztása és a motiváció kérdései. Verbális és nem-verbális kommunikáció. Az utasítások nyelve. 5. A készség-alapú nyelvoktatás fő területei: A 4 fő nyelvi készség: hallás utáni megértés, beszédkészség, olvasás, írás és tanításuk az életkornak megfelelő sorrendben és hangsúllyal. Szerepük és fejlesztésük módjai a 6-12 évesek számára. 6. A kompetencia-alapú nyelvoktatás fő területei: A három nyelvi kompetencia: a szókincsfejlesztés, a kiejtés és a nyelvtan szerepe a 6-12 évesek nyelvóráin. Életkor-specifikus kompetencia-fejlesztő feladatok és tevékenységek. 7. A forma-orientált nyelvoktatástól a tartalom alapú nyelvoktatásig: Az angol nyelv, mint az ismeretszerzés eszköze, és eszközként való használata. A tartalom-alapú nyelvoktatás szerepe és helye a 6-12 éves korosztály nyelvoktatásában. Téma-és tevékenység-központú nyelvoktatás, illetve hagyományos, forma-orientált nyelvoktatás. Német nyelv Műveltségterületes hallgatók részére: 1. A legelterjedtebb nyelvtanítási módszerek a 20. században: a grammatizáló-fordító módszertől a kommunikativitást előtérbe helyező nyelvtanítási formákig március 2
3 2. A transzfer és interferencia a nyelv elsajátítását segítő és/vagy gátló nyelvi jelenség: az anyanyelvi kompetencia szerepe az idegen nyelvek tanulásában; egynyelvű óravezetés, a nyelvi váltás szükségessége. 3. A német mint idegen nyelv tanításának megtervezése, analízise módszerek, munkaformák: a német nyelv tanításának legfontosabb dokumentumai; a német nyelv tanításának globális és részcéljai; a nyelvi órák tervezése, célkitűzések, feladatok, az órák elemző értékelése, a pozitívumok beépítése a nyelvtanítói munkába. 4. A differenciálás lehetőségei a német mint idegen nyelv tanításában: óratervezési-, szervezési kérdések; az effektív nyelvelsajátítást elősegítő feladatok, módszerek alkalmazása; a stációmunka a nyitott/nyílt tanulás előkészítése és lebonyolítása, alkalmazható taneszközök; az együttműködési készség fejlesztésének lehetőségei. 5. Szólások, versek a német órán: a versek és mondókák motivációs szerepe a korosztály-specifikus nyelvtanulásban; alkalmazásuk módszertana; a tanulók életkorának megfelelő példák bemutatása. 6. A szókincsfejlesztés, az értő olvasás kialakítása és fejlesztése a német nyelvi órán: a komplex szövegfeldolgozás kritériumai; a mesék szerepe és alkalmazásuk a nyelvelsajátítás folyamatában; a német nyelv tanításának szerepe a multikulturális nevelésben. 7. A játék szerepe a nyelvtanulás folyamatában: a négy alapkészség fejlesztését, a nyelvi kompetencia kialakítását segítő játékok, játékos munkaformák; szókincsfejlesztő és nyelvtani játékok ismertetése. Magyar-német nemzetiségi 1. Daltanítás az általános iskola 1-2. osztályában: a német nyelvű énekóra anyagának kiválasztási szempontjai; a daltanítás módszerei, különös tekintettel az 1-2. osztályos korosztályra; az óra felépítése. 2. A szókincsfejlesztés, az értő olvasás kialakítása és fejlesztése a német nyelvű olvasás órán: a mesék szerepe és alkalmazása; a célnyelvű komplex mesefeldolgozás elmélete és lehetséges mozzanatai; a multikulturalitás kialakításának lehetőségei. 3. Szólások, versek a német órán: a versek és mondókák motivációs szerepe; alkalmazásuk módszertana; a tanulók életkorának megfelelő példák bemutatása március 3
4 4. A német nyelvű testnevelés óra felépítése: előkészítő óra a mozgásforma elsajátításához szükséges játékos, fejlesztő gyakorlatokkal; variációk a bemelegítésre; egy mozgásforma (a kislabda-hajítás) játékos megtanítása. 5. A célnyelvű környezetismeret tanításának főbb módszertani szempontjai (egy emlősállat tanításának példáján): a nyelvi váltás problematikája. 6. A játékok szerepe a nyelvelsajátítás folyamatában: a négy alapkészség fejlesztését, a nyelvi kompetencia kialakítását segítő játékok, játékos munkaformák; életkor-specifikus és tudásszint szerinti játékok; szókincsfejlesztő és nyelvtani játékok bemutatása. 7. A differenciálás lehetőségei az idegennyelv-tanításban: óraszervezési kérdések; a stációmunka a nyílt/nyitott tanulás szabályai, előkészítése és lebonyolítása, alkalmazható taneszközök; a pedagógus szerepe a stációmunka során; az együttműködési készség fejlesztése. Informatika Műveltségterületes hallgatók részére: 1. Az informatika kompetenciarendszere Az informatikai ismeretek helye a gyerekek ismeretrendszerében, az informatika tantárgy célrendszere. Informatikaoktatási megközelítések napjainkban. Az információs társadalom által megkívánt kompetenciák. Az interkulturális nevelés megvalósításának lehetőségei az informatika órákon. 2. Az informatika célrendszere, tanításának alapelvei Az informatika helyének változása a központi tantervekben Magyarországon. Az informatika tanításának módszertani alapelvei. 3. Az algoritmusok szerepe a gondolkodásban és az informatikában Az algoritmusok szerepe az informatika tantárgy célrendszerében. Az algoritmikus gondolkodás, az algoritmusok alkalmazásának fokozatai. Algoritmusok tanítása, a programozás tanításának kérdései. 4. Számítógépek az oktatásban A számítógéppel segített oktatás és a számítógépre épített oktatás főbb ismérvei, alkalmazhatóságuk a tanítás során. Az oktatóprogramok felhasználása az oktatásban. Az oktatóprogramok története, fajtái, alkalmazási lehetőségei és hatásuk. 5. Módszerek és munkaformák az informatika tanításában Alkalmazásuk speciális kérdései. A konstruktív pedagógia megjelenése az informatika tanításában. Tanórai differenciálás és személyes bánásmód az informatika órákon március 4
5 6. Alkalmazói ismeretek az informatikában Alkalmazói programok használatának tanítása. Az alkalmazói programok tanításának indokai, lehetséges módjai. Az alsó tagozaton alkalmazható alkalmazói programok. 7. Az internet alkalmazása informatikán belül illetve az oktatás rendszerében Az Internet felhasználása az oktatásban. Az Internet szerepe a társadalom életében. A gyerekek és az Internet kapcsolata. Az Internettel, hálózatokkal kapcsolatos ismeretek, kompetenciák megjelenése a 2003-as NAT-ban. Ember és társadalom Műveltségterületes hallgatók részére: 1. Az emberismeret, a társadalomismeret és a múltismeret fejlesztési feladatainak műveltségterületeket átfogó jellege a kezdő- és az alapozó szakaszban. Az olvasókönyvek, a tankönyvek elemzésének sajátos szempontjai. Az erkölcsi tudatosság fejlesztése. Az erkölcsi ítéletalkotás fejlesztésének eszmetörténeti alapjai, lehetőségei a kezdő- és az alapozó szakaszban. 2. A társadalomismereti tájékozódás a közvetlen környezetben, felkészítés a források tanulmányozására, a hitelesség mérlegelésére. A család, baráti kör, iskola, lakóhely megismerésének-megismertetésének lehetőségei a kezdőszakaszban. A helytörténeti kutatómunka során alkalmazható módszerek (gyűjtőmunka, múzeumpedagógia) az alapozó szakaszban. 3. A nemzeti és az európai identitástudat megalapozása a kezdőszakaszban, elmélyítése az alapozó szakaszban. A közösséghez tartozás tudatának történelmi, történetfilozófiai alapjai; a nemzet fogalmának értelmezései, az értelmezés történeti változásai. A nemzettudat tényezői a globalizáció korában. A nemzeti jelképek tanulmányozásának módszerei. 4. A közösségi múlt, a történelem tanulmányozásának forrásai, a források elemzésének módszerei, az időbeli tájékozódás fejlesztése a kezdő- és az alapozó szakaszban. Bevezetés a múltismeretbe a kezdőszakaszban, tapasztalatok szerzése a valós, a lehetséges és a lehetetlen megítéléséről. Kiemelkedő személyiségek, sorsfordító események idealizált és dokumentatív forrásainak feldolgozása, az önálló véleményformálás gyakoroltatása a kezdő- és az alapozó szakaszban. 5. Az életmódtörténet tanításának lehetőségei, módszerei, eszközei a kezdő- és az alapozó szakaszban. Az életmódot formáló tényezők és összefüggések bemutatása történelmi korszak, kulturális hagyomány, nem, nemzetiség, vallás, társadalmi csoporthoz tartozás alapján a kezdő- és az alapozó szakaszban, egy-egy konkrét példával illusztrálva, pl.: műveltségi területeket összefogó projektek tervezése március 5
6 6. Az európai polgárrá válás útja: felkészülés a társadalmi szolidaritás, a tolerancia, a kultúrák közötti kommunikáció nevelési feladataira. A huszadik századi magyar történelem meghatározó eseményei, folyamatai dokumentumok, grafikonok, statisztikák, elbeszélések tükrében, az értelmezés alternatívái. Magyarország kulturális, nemzetiségi, vallási sokszínűségének történelmi alapjai. Magyarok a határokon túl. A hazai romák helyzete. Globalizáció és migráció. 7. Az emberi jogok, a gyerekek jogai a nemzetközi egyezményekben és a hazai dokumentumokban; az állampolgári nevelés megalapozása. Felkészítés a demokratikus állampolgári magatartásra; állami, lakóhelyi intézmények, a gyerekek jogai; a jogvédelem. Kapcsolatépítés lakóhelyi intézményekkel, civil szervezetekkel. A demokratikus jogok gyakorlata az iskolában, a vitakultúra fejlesztésének lehetőségei. Magyar nyelv és irodalom 1. A kommunikációs kompetencia fejlesztése a szóbeli nyelvhasználat területén. Az anyanyelvi nevelés szerepe a személyiségformálásban. A beszéd helye az anyanyelvi képességek rendszerében. Az iskolába lépő gyermek beszédének jellemzői. Gondolkodás és beszéd. A kommunikatív beszéd. Korlátozott és kidolgozott kód. A szóbeli kommunikáció formálásának fő feladatai, területei: beszédértés, beszédművelés, beszédprodukció, metakommunikáció. A fejlesztés hagyományos eljárásai. A kulturált nyelvi magatartás kialakítását, a másik megértését, a hatékony szóbeli kommunikációt és a nyelvi kreativitást elősegítő módszerek (pl. beszélgetőkör, kiscsoportos kommunikáció, bábozás, szerepjátékok, drámajátékok stb.). A differenciálás szempontjainak érvényesítése (pl. beszédfogyatékos, rosszul halló, eltérő kulturális hátterű gyermekek); tehetséggondozás, hátránykompenzálás. 2. Az iskolakezdés problematikája; az írásbeli kommunikáció megalapozása az olvasás és az írás megtanításával. Az iskolakezdés problematikája. Az olvasás és az írás mint kommunikációs képesség és mint kognitív, ill. motoros tevékenység. Elsajátításuk pedagógiai, pszichológiai és élettani alapjai. Általános és speciális részkészségek. A ritmus és a zeneiség szerepe. A szociokulturális háttér jelentősége. Az olvasás- és írástanítás történetének fő tanulságai. Módszer és anyanyelv. A kiegyensúlyozott olvasás- és írástanítás jellemzői. A jelenlegi alternatívák áttekintése. Az alternatívák közti választás főbb szempontjai. Egy választott program bemutatása a választás indoklásával. Olvasás- és írástanulási problémák. Az olvasástechnika és az íráskészség fejlesztése. A differenciálás fontossága és lehetőségei, különös tekintettel az egyéni különbségekre és a sajátos nevelési igényű diákok tanítására (pl. diszlexiaveszélyeztettek). 3. Személyiségformálás, kulcskompetenciák fejlesztése irodalmi művek olvasásával és a tanulási képesség megalapozásával. Az olvasásfejlesztés célrendszere a személyiségfejlesztés szempontjából: készség-, ill. képességfejlesztés (szövegértés, tanulási és alkotó képesség); érzelmi, erkölcsi nevelés, az esztétikum befogadása; kognitív, kommunikációs, személyes és társas kompetenciák fejlesztése; ismeretnyújtás, értékközvetítés; olvasóvá nevelés (belső igény megteremtésével). A szövegfeldolgozás elvei, modelljei. Az irodalomolvasás március 6
7 megalapozása, az olvasás mint műélvezet megtapasztalása; az irodalmi szöveg jellemzőihez (fikcionalitás, történetiség, szövegszerűség, intertextualitás), valamint a tanulók életkori és egyéni sajátosságaihoz igazodó olvasmánytárgyalás. Az önálló tanulás és az önművelés megalapozása. Házi és egyéni olvasmányok. A szövegfeldolgozás korszerű módszerei (pl. kooperatív technikák, olvasási stratégiák tanítása, drámapedagógiai eljárások). A szövegértő olvasás differenciált fejlesztése. 4. A kommunikációs és a kognitív kompetenciák fejlesztése a nyelvtan és a helyesírás tanításában. Nyelvtan és a helyesírás tanításának összefüggései. A nyelvtantanítás szerepe az anyanyelvi nevelésben, az igényes és kontrollképes szóbeli és írásbeli nyelvhasználat, ezen belül a helyesírási készség megalapozásában. A nyelvtan- és helyesírás-tanítás tantervi alternatíváinak szaktudományos és pedagógiai-pszichológiai háttere, koncepcionális különbségek a célok, feladatok és a módszerek meghatározásában. A tananyag tartalmának és feldolgozásának elvei. A gondolkodás fejlesztésének lehetőségei az ösztönös nyelvhasználat tudatosítása során. A gyakorlás, ellenőrzés, értékelés kérdései. A helyesírási készség mibenléte, pszichológiai és pedagógiai tényezői. A készségfejlesztés eljárásai a differenciálás szempontjainak figyelembevételével. A hibák okai. A javítás és az értékelés. 5. Az írásbeli szövegalkotás tanítása a személyiségformálás és a kompetenciafejlesztés kontextusában. Az írásbeli szövegalkotás helye a kommunikációs képességek hierachikus rendszerében. A szóbeli és az írásbeli szövegalkotás összehasonlítása. A fogalmazástanítás szerepe a tanulók személyiségének formálásában: gondolkodási, kommunikációs és alkotó képességeik, személyes és társas kompetenciáik fejlesztésében. A fogalmazástanítás gondolkodás-lélektani és szövegtani alapjai. A retorikai hagyományokra épülő eredményközpontú fogalmazástanítás jellemzői. A kommunikáció központú fogalmazástanítás. A folyamatközpontú megközelítés bemutatása. A NYIK-program fogalmazástanítási alternatívája. A kreativitás és az önkifejezés bátorítása, az egyéni stílus kialakulásának támogatása az alapvető műfaji, szerkesztési és stilisztikai ismeretek alkalmazásának gyakorlása során. A differenciálás, javítás és értékelés kérdései. Műveltségterületes hallgatók részére: 6. A szövegértelmező kompetenciák (tovább)fejlesztése 5-6. osztályban. A tíz-tizenkét éves korosztály olvasóvá nevelése a személyiségfejlesztés lehetőségeinek kiaknázásával ismeretszerző és élményszerző olvasás. Az illiterális környezetből érkező és/vagy nyelvi hátránnyal küzdő gyerekek olvasásra motiválása, kooperatív és differenciált tanulásszervezés. Az irodalmi és nem irodalmi szöveg sajátosságai. Az irodalomtanítás alternatívái a korszerű irodalomfogalom kiépítése jegyében. Az irodalomértés esélyeinek megteremtése, az irodalomismeret biztosítása. Szövegmegközelítés, modern szövegfeldolgozó eljárások (RWCT, drámajáték, kreatív-produktív gyakorlatok) az olvasói válasz inspirációja, a kreatív befogadás lehetőségének megteremtése, valamint a szövegtípus specifikumainak szem előtt tartásával. A reflektáló olvasás képességének megalapozása; az esztétikum befogadásának megteremtése. Az irodalom és más művészetek kapcsolata, az irodalmi március 7
8 nevelés komplexitása; szintézisteremtő lehetőségek az irodalomtanításban, a műveltségelemek integrációjának megteremtése. A tanári eredményesség kontrollja. 7. A szóbeli és írásbeli nyelvhasználati képességek (tovább)fejlesztése 5-6. osztályban A kommunikációs helyzet és folyamat tényezőire tekintettel levő szóbeli és írásbeli nyelvhasználati képességek továbbfejlesztése a funkcionális nyelvszemlélet és a szövegszemlélet érvényesítésével. Ismeretbővítés, a grammatikai elemző készség, a helyesírási készség, a szóbeli és írásbeli szövegalkotóképesség fejlesztése a nyelvi kreativitás működtetésével és a játékosság elvének alkalmazásával az egyéni és életkori sajátosságokhoz igazodva, a differenciálás és együttműködés szempontjainak figyelembevételével. Az anyanyelvi nevelés komlex és integráló jellegének érvényesítése. Matematika 1. A matematikatanulás szerepe; a gondolkodás fejlesztése a matematika tanulása során. A matematika szerepe a valóság megismerésében, leírásában. A matematika modellszerepe a gyakorlati élet, valamint a tudományok problémáinak megoldásában. A gondolkodás fejlesztésének lehetőségei a matematika tanulása során. Elemi gondolati műveletek (összehasonlítás, osztályozás, sorbarendezés). A matematikai logika alapjai (a kétfelé válogatás, a logikai nem megjelenése; halmazok metszete, a logikai és ; halmazok uniója, logikai vagy, egylépéses egyszerű következtetések. A logikai műveletek megjelenése más tantárgyak tanulásában (természetismeret, nyelvtan ). A probléma és a problémahelyzet fogalma. A probléma-kiindulás szerepe általában a tanulásban (a spontán kisgyermekkori, óvodás kori tanulásban és az iskolai tanulás spontán és szervezett tanulási folyamataiban) és a matematika tanulásában. A problémamegoldás közvetlen útja és a matematikai modellek használata. 2. Fogalomépülés, ezen belül a matematikai fogalmak épülésének bemutatása a természetes szám fogalmának példáján. Az absztrahálás folyamatának bemutatása a természetes szám fogalmának konkrét tartalmaiból kiindulva: a tevékeny tapasztalatszerzés, az elvonatkoztatást segítő technikák, az absztrahálás folyamatának sokszori bejárása, az általános, magasabb szintű szintetizálás, a konkretizálás szerepe a fogalmak épülésében. A természetes szám fogalomalakulásának feltételét képező részképességek fejlesztése. Asszimiláció és akkomodáció. A tudományos fogalomalkotás összevetése a köznapi fogalmak alakulásával. A beszéd, írás és egyéb jelek szerepe a fogalomalkotásban. A pedagógus szerepe a gyerek fogalomépítő munkájában. 3. A számtani műveletek fogalmának alakulása. A műveletfogalmak alakítása. Műveletek tevékenységgel, képekkel és szöveges szituációkkal való értelmezése; a műveletek tulajdonságai és kapcsolataik. Az emlékezet fejlesztésének fontossága a számtani műveletek tanításában. A matematikai szöveg és a köznyelvi szöveg hasonlósága és különbözősége. A szövegértés és szöveg értelmezésének fejlesztése a műveletek értelmezése segítségével. Alkalmazkodás e téren a tanulók eltérő igényeihez/szükségleteihez március 8
9 4. A számolási eljárások és szerepük a gondolkodás fejlesztésében. Összefüggések felismerése és alkalmazása a gondolkodásban. Az összefüggések szerepe az értelmes tanulásban. Analógiák, algoritmusok. Az analógiák szerepe és veszélye általában a tanulásban. Az algoritmusok megértésének fontossága és nehézségei. A fejszámolás hatása a tudatos emlékezés és figyelem fejlesztésére (tartósság, terjedelem, megosztottság). Az automatizálás fontossága, késleltetése és korlátai. Algoritmusok más tárgyak tanulásában (testnevelés, természetismeret, nyelvtan, zenei nevelés). A differenciálás jelentősége a gyakorlás során. A matematika tanulásának nehézségei. 5. Alkotások a matematika tanulásában és az alkotó gondolkodás fejlesztése. Alkotás mint önkifejezés (gyermeki szabad alkotások; zene, képzőművészet, irodalom) és alkotás mint a világ megismerésének eszköze. Produkció és reprodukció. Alkotások a matematika különféle területein: objektumok, halmazok, sorozatok, függvények, rendszerek, modellek alkotása. Az alkotások szerepe a megismerésben, megértésben, az általánosításban egy geometriai példa bemutatásával. A kreativitás és fejlesztése. A konvergens illetve a divergens gondolkodás fontossága. Együttműködési készség fejlesztése a matematika órákon. Műveltségterületes hallgatók számára: 6. Összefüggések a matematikában; az összefüggés-felismerő képesség fejlesztése; okkeresés, sejtés, megmutatás, igazolás és cáfolás (a bizonyítások tanításának fázisai) konkrét példák elemzése kapcsán. A függvényfogalom átfogó, egységesítő szerepe a matematikában és tanulásában. 7. A matematika didaktika alapelveinek érvényesülése a számfogalmak és a műveletfogalmak bővítése során (a kiterjesztés szükségessége és feltételei). Út az egyedi példáktól az általános felé, és az általános esetek egyedi, illetve speciális esetekre való vonatkoztatása. Az induktív út szükségessége és deduktív mozzanatok megjelenése. Természetismeret 1. A kompetencia alapú készség- képesség- és ismeretrendszer kialakítás a természettudományos nevelés előkészítő és kezdő szakaszában. Az ember a természetben műveltségi terület keretében zajló nevelő-oktató munka célja, feladata. A megismerési képességek fejlesztésének hangsúlyai, a természettudományos szaktárgyak tanulásának előkészítése. A gyermeki személyiség fejlődése, fejlesztésének lehetőségei és feladatai a természet megismerésének folyamatában. 2. A természettudományos megismerés alapképességeinek fejlesztése. A természettudományos ismeretszerzéshez és feldolgozáshoz nélkülözhetetlen alapképességek fejlesztése, és annak differenciált folyamata március 9
10 Munkaformák, szerepük és megválasztásuk szempontjai a fejlesztési folyamat előkészítő és kezdő szakaszában. Az együttműködési készség fejlesztésének lehetőségei. 3. A mérések szerepe a természet megismerésében. A természettudományos ismeretszerzés és feldolgozás folyamatában a mérés technikájának fejlesztése és annak szerepe az alapképességek továbbfejlesztésében. Pedagógiai módszerek, szerepük és megválasztásuk szempontjai a fejlesztési folyamat előkészítő és kezdő szakaszában. 4. A kísérletezés szerepe a természet megismerésében. A kísérletezés mint természettudományos ismeretszerző módszer szerepe, jelentősége és alkalmazása a megismerés folyamatában, a problémamegoldó gondolkodás és a kreativitás fejlesztésében. Eszközök, szerepük és megválasztásuk szempontjai a fejlesztési folyamat előkészítő és kezdő szakaszában. 5. A természettudományos ismeretek kialakításának folyamata az előkészítő és kezdő szakaszban. A természettudományos ismeretek kialakításának folyamata, az ismeretek szintje és bővülése, a természettudományos nevelés során. A környezetharmónikus és egészségorientált életvitel alakítása. Műveltségterületes hallgatók részére: 6. Az ember a természetben műveltségterület komplex és integratív jellege. Az ember a természetben műveltségterület komplex jellege. Műveltségi területek közötti integrálási lehetőségek a természettudományos fejlesztés vonatkozásában. 7. A természettudományos megismerést eredményessé tevő algoritmusok a fejlesztés előkészítő, kezdő, alapozó szakaszában. Algoritmusok és szerepük a megismerési képességek, készségek fejlesztési folyamatában, az ismeretek elsajátításában. Az algoritmusok szerepe a tanulási folyamatok elsajátításában és az ismeretek közötti összefüggések felismerésében. Testnevelés 1. A testnevelés tartalmát meghatározó dokumentumok. Az iskolai testnevelés pedagógiai cél- és feladatrendszere a kialakítandó kompetenciák függvényében. A pedagógiai tervezés szintjei a testnevelésben (Pedagógiai Program, NAT, Kerettanterv, helyi tanterv, tanmenet, óravázlat). A testnevelés órák tartalma. 2. A 6-12 éves tanulók fiziológiai, pszichikai és motoros funkcióinak jellemzői. A tanító pedagógiai szerepe a 6-12 éves tanulók egészséges testi fejlődésében és a mozgásműveltség fejlesztésében. A tanulók organikus fejlődésének szakaszai, kölcsönhatásuk a pszichikus és motoros funkciókkal. A mozgásos cselekvés szerepe a megismerési folyamatokban március 10
11 3. A testnevelés tanításának, tanulásának sajátosságai. A testnevelés és oktatási folyamatának sajátosságai és módszerei. A motoros cselekvéstanulás folyamata és a mozgástanítás,- tanulás pedagógiai kérdései (motiválás, differenciálás, ellenőrzés, értékelés). 4. Motoros képességek pszichikus funkciók. A motoros képességek rendszere, fejlesztési lehetőségek az alsó tagozaton. A motoros és pszichikus képességek kölcsönhatásai. 5. A személyiség komplex fejlesztése testnevelési játékokkal. A mozgásos játékok szerepe az alsó tagozatos testnevelésben, a személyiségfejlesztésben (pl.: a szociális kompetenciák fejlesztésének lehetőségei, különös tekintettel az együttműködésre versenyhelyzetekben; illetve az empátia, a siker, kudarc feldolgozására versenyhelyzetekben /azt követően). A motoros cselekvéstanulást elősegítő módszeres eljárások és alkalmazásuk feltételei. Műveltségterületes hallgatók számára: 6. Sportjátékok megalapozása a éves korosztálynál. A sportjátékokat előkészítő játékok szerepe az 5-6. osztályosok testnevelésében, személyiségfejlesztésében. 7. Az egészség és a rendszeres fizikai aktivitás összefüggései. Az egészséges életmód, a konstruktív életvitel értékrendjének, szokásrendszerének megalapozása 6-12 éves korú tanulóknál. A szabadidő kultúrált eltöltésére nevelés szabadidős, rekreációs sporttevékenységek. Technika - életvitel -háztartástan 1. Technikai kultúra és technikai nevelés A technikai nevelés változása a történelem során. Az Életvitel és gyakorlati ismeretek műveltségi terület célja, feladatai, szerepe a gyermeki személyiség fejlesztésében. A technikai szemlélet formálása, az életviteli szokások alakítása, az önismeret fejlesztése, a szociális- és társadalmi kompetenciák megalapozása. 2. Technikai ismeretszerzés, ismeretátadás A technikai ismeretszerzés folyamata. A saját élményből adódó problémák megoldásának technikai lehetőségei. A környezettudatos magatartás alakítása az anyagmegmunkáló feladatok során. Az anyag-forma-funkció-szerkezet és eljárási módok összefüggésének felfedezése. Mérés és anyagvizsgálat. 3. Fejlesztendő készségek és képességek a technikai megismerés folyamatában A technika és életvitel tanításának fejlesztési feladatai. A fejlesztendő készségek és képességek rendszere. A képességfejlesztés folyamatának bemutatása, különös tekintettel a gondolkodási képességek, valamint a konstruáló képesség fejlesztésére március 11
12 4. Természetes környezet, épített környezet Természetes környezet és épített környezet viszonya. A környezethez fűződő harmonikus viszony alakítása az épített környezet modellezése során. A rajzi kommunikáció és térszemlélet fejlesztésének lehetőségei. A technika-történeti érdekességek/természeti találmányok megfigyelése és értelmezése, az ezekhez kapcsolódó ismeretterjesztő szövegek segítségével. 5. A tanítás-tanulás hatékonyságát meghatározó tényezők Munkavégzési és tanulási szokások alakítása, a fejlesztést meghatározó lehetőségek. A technika órák tervezése, szervezése és megvalósítása, az alkalmazott módszereket és munkaformákat meghatározó tényezők. Az együttműködés fejlesztése a technika órán, differenciálás és személyes bánásmód az órákon. Vizuális nevelés 1. Vizuális kultúra, vizuális műveltség, vizuális nevelés fogalmai és kölcsönös összefüggései. A vizuális nevelés rendszerének értelmezése az alkotó tevékenységformák és a közlésformák domináns fejlesztendő képességeinek tükrében. A vizuális nevelés integratív jellege. Műfajok, eljárások, technikák változatai a 6-10 éves korú gyermekek ábrázoló és kifejező képalakításaiban. 2. A vizuális megismerés és vizuális kommunikáció folyamata, a vizuális megismerési és vizuális kommunikációs képességek tudatos fejlesztési módszerei. A vizuális imitáció pszichológiai folyamatának elemzése. A vizuális megismerés irányultságai és a modellek választásának tanítói tudatossága az ábrázoló jellegű képalakításban. A képi kommunikáció és képalkotó folyamat sajátos vonásai valamint gyermekközeli témapéldái a direkt közlések esetében Bemutatások, elemzések, technikai megoldások kapcsolata az életkori sajátosságokkal. 3. Differenciáló személyiségfejlesztés és pedagógiai érzékenység az esztétikaiművészeti nevelésben. A gyermeki önkifejezés mozgatói és a tanító pedagógiai viszonyulása. A gyermeki képalkotást, vizuális kifejezést segítő módszerek ( motivációk, inspirációk, stílusgyakorlatok ). A műélmény személyiségfejlesztő hatásai, elvek és módszerek. 4. Irányított szocializáció tárgy és környezetalakítással. Objektivitás és személyesség, a tárgykészítés általános lélektani folyamata. Élménymotivációk és az iskolai tárgykészítés tartalmi és technikai változatai, (anyag-forma-funkció-díszítmény összefüggésben). A tárgyforma és a díszítmény viszonyrendszerének problémája. A vizuális nevelés szerepe a multikulturalitás megteremtésében március 12
13 5. Tanterv, pedagógus, gyermek A vizuális kultúratanítási tervének struktúrája, értelmezése. A tananyagszerkesztés elvei, vizuális logikai folyamatok tervezésének változatai. A közlésformák kapcsolásának lehetőségei a feladatsorok szerkesztésekor. A feladatsor és a projekt összehasonlítása. A szociális kompetenciák fejlesztésének lehetőségei a vizuális nevelés órákon. Műveltségterületes hallgatók számára: 6. A mozgóképkultúra pedagógiai kérdései Mozgóképi jelenségek és a vizuális nevelés válasza. A mozgóképkultúra integratív lehetőségei a vizuális neveléssel. A mozgóképi nyelv megismerését, alkalmazását célzó vizuális témák, feladatok gyermekközeli változatai. 7. A gyermeki életkori sajátosságok és a vizuális nevelés aktuális feladatai 5., 6. osztályban. A éves gyermek képességeink fejlődése és lélektani jellemzői. A vizuális közlésformák hangsúlyai, témái, az ábrázoló és kifejező tevékenységek valamint technikák tartalmi mássága a tervezésben. Budapest, március Dr. Hortobágyi István főigazgató március 13
ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK TANÍTÓ SZAK
ELTE Tanító- és Óvóképző Kar ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK TANÍTÓ SZAK Ének-zene 1. A zenei nevelés elvei kisiskolás korban A zenei nevelés szerepe a kisiskolás gyermek személyiségfejlődésében. Kodály Zoltán zenei
RészletesebbenTermészetismeret. 1. A természettudományos nevelés folyamatában történő kompetenciafejlesztés lehetőségei az alsó tagozaton.
Természetismeret 1. A természettudományos nevelés folyamatában történő kompetenciafejlesztés lehetőségei az alsó tagozaton. 1. Tervezzen egymásra épülő tevékenységeket az élő környezet megismerésére vonatkozóan!
RészletesebbenKompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á
Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,
RészletesebbenÁLTALÁNOS TANÍTÓI ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM
ÁLTALÁNOS TANÍTÓI ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM () 1. Az anyanyelvi nevelés feladat- és tevékenységrendszere, részterületei az ban 2. Az anyanyelvi tudás mibenléte, továbbfejlesztésének összefüggése
RészletesebbenZáróvizsga tételek Anyanyelvi tantárgypedagógiából 2013.
Anyanyelvi tantárgypedagógiából 1. Az anyanyelvi nevelés feladata- és tevékenységrendszere, mint a személyiségfejlesztés egyik eszköze. A kulcskompetenciák fejlesztése. A Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési
RészletesebbenÁLTALÁNOS TANÍTÓI ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK
ÁLTALÁNOS TANÍTÓI ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM (1-4. osztály) 1. Az anyanyelvi nevelés feladat- és tevékenységrendszere, részterületei az 1-4. osztályban 2. Az anyanyelvi tudás mibenléte,
RészletesebbenKompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei
Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei 1. A szakirányú továbbképzési szak megnevezése: Kompetencia alapú angol nyelvi tanító 2. A szakképzettség
RészletesebbenÓVODAPEDAGÓGUS ÉS TANÍTÓKÉPZÉS
ÓVODAPEDAGÓGUS ÉS TANÍTÓKÉPZÉS ÓVODAPEDAGÓGUS ÉS TANÍTÓKÉPZÉS OKTATÁS A SPORTBAN SPORT AZ OKTATÁSBAN II. SZAKMAI KONFERENCIA ELTE Kihívások az új köznevelési és felsőoktatási törvény koncepciói alapján
RészletesebbenEredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése
Eredmény rögzítésének dátuma: 2016.04.20. Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 100.00% Változatos munkaformákat alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra,
RészletesebbenTANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam
TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható
RészletesebbenTANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam
TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulási folyamat születésünktől kezdve egész életünket végigkíséri, melynek környezete és körülményei életünk során gyakran változnak. A tanuláson a mindennapi életben
RészletesebbenA TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI
A TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0009 Szakmai szolgáltató és kutatást
RészletesebbenTanítói szak - Általános - Nappali tagozat - III. évfolyam - I. félév
Tematika az Anyanyelvi tantárgy-pedagógia III. című tantárgyhoz (A nyelvtan és a helyesírás, valamint a fogalmazás tanítása) ELTE TÓFK 2014/2015. tanév Tanítói szak - Általános - Nappali tagozat - III.
RészletesebbenKOMPETENCIAFEJLESZTŐ PÉLDÁK, FELADATOK
5. osztály KOMPETENCIAFEJLESZTŐ PÉLDÁK, FELADATOK A SOKSZÍNŰ MATEMATIKA TANKÖNYVCSALÁD TANKÖNYVEIBEN ÉS MUNKAFÜZETEIBEN A matematikatanítás célja és feladata, hogy a tanulók az őket körülvevő világ mennyiségi
RészletesebbenDidaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok
Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás 2. Tantervtípusok; NAT-ok TANTERV: Az iskolai műveltség foglalata, közvetítő eszköz a kultúra és az iskola, a kultúra képviselői és a tanárok között (. o (Báthory
RészletesebbenINNOVATÍV ISKOLÁK FEJLESZTÉSE TÁMOP /
BESZÁMOLÓ A PÁLYÁZAT CÉLJA A gazdaság igényeinek megfelelő képzettséggel, képességekkel rendelkező munkavállalók neveléséhez való hozzájárulás. A társadalmi, gazdasági és technológiai változásokra való
RészletesebbenMŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN
MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása
RészletesebbenA nevelés-oktatás tervezése I.
A nevelés-oktatás tervezése I. Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Hunyady Györgyné M. Nádasi Mária (2004): Pedagógiai tervezés. Pécs, Comenius Bt. Kotschy Beáta (2003): Az iskolai
RészletesebbenTÁMOP 3.4.3 08/2 Iskolai tehetséggondozás MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR
TÁMOP 3.4.3 08/2 MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR TÁMOP 3.4.3 08/2 TÁMOP 3.4.3 08/2 Elsődleges cél volt a gyermek személyiségét több irányból fejleszteni a kiemelkedő képességeit tovább csiszolni, a testilelki komfortérzetét
RészletesebbenTanító BA Nappali Alapozó ismeretek
Kód Tantárgy tantárgyelem előfeltétel Társadalomtudományi ismeretek vizsgafeltét el TA-101 Bevezetés a szociológiába K 3 2 Tanító BA 2017. Nappali Alapozó ismeretek TA-111 Filozófia TA- 113 Hon- és népismeret
RészletesebbenKompetencia alapú óvodai programcsomag. Projektzáró TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0096 DE OEC Óvoda 2010.06.21.
Kompetencia alapú óvodai programcsomag Projektzáró TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0096 DE OEC Óvoda 2010.06.21. Kompetencia alapú képzés fogalma Kompetencia alapú képzésen az ismereteken alapuló, de a készségek,
RészletesebbenTanító BA szak - mintatanterv 2018.
Tanító BA szak - mintatanterv 2018. 1. félév 17KÖZ001 A kultúraközvetítés filozófiai, etikai és neveléstudományi metszetben 1 ea 2 10 A 4 k 17TAN001 A zene alapjai 1 sz 2 8 A 3 gyj 17KÖZ038 Alapozó vizuális
RészletesebbenA nem szakrendszerű oktatás bevezetése és gyakorlata a büki Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola és Vendéglátóipari Szakiskolában
A nem szakrendszerű oktatás bevezetése és gyakorlata a büki Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola és Vendéglátóipari Szakiskolában Időpont: 2010. április 9. Az iskola elérhetőségei: Helyszín: Hotel Famulus,
RészletesebbenPEDAGÓGIAI PROGRAM 4. SZÁMÚ MELLÉKLETE ARANY JÁNOS KOLLÉGIUMI PROGRAM TANULÁSMÓDSZERTAN HELYI TANTERV
SZÉCHENYI ISTVÁN MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI SZAKGIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM Hajdúböszörmény PEDAGÓGIAI PROGRAM 4. SZÁMÚ MELLÉKLETE ARANY JÁNOS KOLLÉGIUMI PROGRAM... MOLNÁR MAGDOLNA ILONA
RészletesebbenFeladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze.
INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást
RészletesebbenTakács Katalin - Elvárások két értékelési területen. Az értékelés alapját képező általános elvárások. Az értékelés konkrét intézményi elvárásai
Terület Szempont Az értékelés alapját képező általános elvárások Az értékelés konkrét intézményi elvárásai Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. Kísérje figyelemmel
RészletesebbenTartalomjegyzék. Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ Iskoláinak Pedagógiai Programja
Tartalomjegyzék Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ Iskoláinak Pedagógiai Programja I. Előszó a felülvizsgált Pedagógiai programhoz...3 II. Bevezetés...4 1. Az intézmény múltja...8 1.1. A mérki iskola
RészletesebbenTehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról /
Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / A gyermek, a tanuló jogai és kötelességei II. fejezet 10 (3) A gyermeknek tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének,
RészletesebbenZáróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008 -
Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008-1. tétel a. A nevelés szerepe az egyén és a társadalom életében. b. A didaktika fogalma, tárgya, helye a tudományok rendszerében c.
RészletesebbenA munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák
Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest
RészletesebbenA pedagógusok iskolai végzettsége, szakképzettsége és továbbképzései
A pedagógusok iskolai végzettsége, szakképzettsége és továbbképzései SÁRBOGÁRDI MÉSZÖLY GÉZA ÁLTALÁNOS ISKOLA Sorszám: Tanított tantárgy: Végzettség: Továbbképzés: 1 tanító, rajz tanító, rajz szak 2 angol
RészletesebbenMAGYAR IRODALOM ÓRAVÁZLAT
MAGYAR IRODALOM ÓRAVÁZLAT A pedagógus neve: Tarné Éder Marianna Műveltségi terület: tanító Tantárgy: magyar irodalom Osztály: 4. b Az óra témája: "Itt élned, halnod kell " történelmi projekt A kalandozások
RészletesebbenMilyen modulokat tanítsunk? Dr. Jakab-Szászi Andrea Nagy Márta Milyen modulokat tanítsunk? Márkus Gábor 45 perc
Módszertan Téma Előadó Időtartam Képzés díja, melyhez útiköltség számítandó Kompetenciafejlesztés a hittanoktatásban Dr. Jakab-Szászi Andrea Moduláris tervezés a középiskolai hittanoktatásban avagy: Dr.
RészletesebbenHUNYADI MÁTYÁS a szövegértés-szövegalkotás kompetencia területén a harmadik osztályban
HUNYADI MÁTYÁS a szövegértés-szövegalkotás kompetencia területén a harmadik osztályban az intézmény saját innovációjaként TÁMOP-3.1.4-08/2-2008-0010 Kompetencia alapú oktatás bevezetése a Piarista Rend
Részletesebben2.1. Az oktatási folyamat tervezésének rendszerszemléletű modellje.
2.1. Az oktatási folyamat tervezésének rendszerszemléletű modellje. Az oktatási folyamat tervezése a központi kerettanterv alapján a helyi tanterv elkészítésével kezdődik. A szakmai munkaközösség tagjai
Részletesebben2.1. A befogadói kompetenciák fejlesztése
ZÁRÓVIZSGA ÉNEK-ZENE A Nat-ban megfogalmazott elvek, célok, fejlesztési feladatok és műveltségi tartalmak a képzési szakasz sajátosságai szerint több változatban is kimunkált dokumentumokban, a kerettantervekben
RészletesebbenA pedagógiai kultúra folyamatos fejlesztését elősegítő tanártovábbképzés megvalósítása
A pedagógiai kultúra folyamatos fejlesztését elősegítő tanártovábbképzés megvalósítása 08.26-28. Képzési terület: természetismeret tárgyú továbbképzés Téma: Környezettudatos életmódra nevelés Képzési terület:
RészletesebbenHelyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához
Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához A Tanulásmódszertan az iskolai tantárgyak között sajátos helyet foglal el, hiszen nem hagyományos értelemben vett iskolai tantárgy. Inkább a képességeket felmérő
RészletesebbenGyarmati Dezső Sport Általános Iskola. Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY
Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY KÉSZÍTETTE: Molnárné Kiss Éva MISKOLC 2015 Összesített óraterv A, Évfolyam 5. 6. 7. 8. Heti 1 0,5 óraszám Összóraszám
RészletesebbenZÁRÓVIZSGA-TÉTELEK 2014/2015. tanév Tanító szak ÁLTALÁNOS KÉPZÉS
ÁLTALÁNOS KÉPZÉS 1. Az anyanyelvi nevelés feladat- és tevékenységrendszere, mint a személyiségfejlesztés eszköze. Az integrált anyanyelvi nevelés jellemzői 2. Az olvasás fogalma, folyamata. Az olvasástanítás
RészletesebbenHelyi tanterv melléklete
Helyi tanterv melléklete 1. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások, óraszámaik, tananyag és követelmény 1.1. Az 1-4. évfolyamon tanított tantárgyak
RészletesebbenAudi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda
Küldetésünk: A gyermek személyiségének fejlesztése családias környezetben Alapítás: 2012-ben az Audi Hungaria Iskola Intézményegységeként Két, 25-25 fős vegyes korosztályú csoport Egész napos felügyelet
RészletesebbenSzent Mór Iskolaközpont Pedagógiai Program. Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék I. FEJEZET: AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA... 1. 1. Anyagi és személyi feltételek... 1. 2. Küldetésnyilatkozat... 2. 3. A pedagógiai program jogszabályi háttere... 3. 4. Az iskola hivatalos adatai...
RészletesebbenIDEGEN NYELV ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI
IDEGEN NYELV ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI Az idegen nyelv érettségi vizsga célja Az idegen nyelvi érettségi vizsga célja a kommunikatív nyelvtudás mérése, azaz annak megállapítása, hogy a vizsgázó
RészletesebbenKORSZERŰ KOMPETENCIA- ÉS KÉSZSÉGFEJLESZTŐ OKTATÁSI ÉS KÉPZÉSI MÓDSZEREK KÖNYVTÁRI ALKALMAZÁSA VÁCZY ZSUZSA SZOMBATHELY, OKTÓBER 1.
KORSZERŰ KOMPETENCIA- ÉS KÉSZSÉGFEJLESZTŐ OKTATÁSI ÉS KÉPZÉSI MÓDSZEREK KÖNYVTÁRI ALKALMAZÁSA VÁCZY ZSUZSA SZOMBATHELY, 2018. OKTÓBER 1. A KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS, KÉPZÉS Az Európai Parlament és Tanács
Részletesebben- 1 - - tantermek - folyosó. Személy, tantárgy: Tevékenységek: Fejlesztett készségek: Munkaformák: Produktum Matematika
6. osztály - 1 - Étkezés, egészséges táplálkozás Az innováció közvetlen célja táplálkozás témakörének bemutatása különböző tantárgyak bevonásával, minél szélesebb körű megismerése volt. Fejleszteni kívánt
RészletesebbenA tehetséggondozás gyakorlata és lehetőségei alsó tagozaton
A tehetséggondozás gyakorlata és lehetőségei alsó tagozaton Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás
RészletesebbenINNOVÁCIÓK AZ ÓVODAI NEVELÉS GYAKORLATÁBAN PEDAGÓGUS SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS
INNOVÁCIÓK AZ ÓVODAI NEVELÉS GYAKORLATÁBAN PEDAGÓGUS SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS A SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK LÉTESÍTÉSÉNEK ÉS INDÍTÁSÁNAK CÉLJA: Olyan szakemberek képzése, akik elméletileg megalapozott
RészletesebbenA BEREGSZÁSZI PÁL SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA III. KÖTET HELYI TANTERV KIEGÉSZÍTÉSE SZEPTEMBER 21.
A BEREGSZÁSZI PÁL SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 031248 PEDAGÓGIAI PROGRAMJA III. KÖTET HELYI TANTERV KIEGÉSZÍTÉSE 2010. SZEPTEMBER 21. 2 III. kötet TARTALOMJEGYZÉKE 1. Bevezetés 8 2. Idegen nyelv tanterv-kiegészítés
RészletesebbenMosolyt az arcokra! Tanoda
Mosolyt az arcokra! Tanoda NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAM Készült: 2013. augusztus 08. Készítette: Nagy Anikó szakmai vezető I. Alapelvek 1 I.1. Tanodai célok megfogalmazása A Tanoda biztosítja minden gyermek
RészletesebbenEGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ. Inklúzió
EGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ = Inklúzió Integráció (együttnevelés) Inklúzió I-I-I Innováció A saját pedagógiai gyakorlatunk optimalizálására irányuló folyamat Integráció Inklúzió Az integrációval be kívánják
RészletesebbenHELYI TANTERV VII. ÓRATERVEK
HELYI TANTERV VII. ÓRATERVEK VII. 1. Szakiskolai óratervek VII. 2. Szakközépiskolai óratervek VII.1. SZAKISKOLAI ÓRATERVEK VII.1.1. Szakmai előkészítő évfolyam (9. évfolyam) I. Alapképzések II. Szocializáció
RészletesebbenSzabó Ferenc, Györgyiné Felföldi Éva, Sebőkné 42 Bencsik Elvira Kovács Andrea, Forgóné Balogh Erika, Mészárosné 42 Lajos Ildikó 14 Varga Andrea
tanácsadás intézményi folyamat szaktanácsadó IKT fejlesztési folyamat szaktanácsadó Kompetenciaterületi mentorszaktanácsadó Szent László Általános Iskola Óraszám Pedagógusok 90 60 98 szövegértés-szövegalkotás
RészletesebbenDigitális tartalmak, taneszközök oktatási gyakorlatban való használata
M e g ú j u l á s a k u l c s f o n t o s s á g ú t e r ü l e t e k e n! " M i n d e n k i m á s, e g y e d i é s f o n- t o s, Digitális tartalmak, taneszközök oktatási gyakorlatban való használata A
RészletesebbenÓra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök
TANMENET 2014/2015. TANÉV Tantárgy: OSZTÁLYFŐNÖKI Osztály: 9KNy/A Veszprém Készítette: nna Vetési Albert Gimnázium, Heti óraszám 1 Éves óraszám 40 (36 X 1 + 4 óra évkezdés) Tankönyv -------- Óra Téma Didaktikai
RészletesebbenVarga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu
Az ökoiskolaság, a környezeti nevelés helye a megújult tartalmi szabályozásban - Nemzeti alaptanterv és kerettantervek Varga Attila Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet E-mail: varga.attila@ofi.hu Nemzetközi
RészletesebbenZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK 2012/2013. Csecsemő- és kisgyermeknevelő BA szak
ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK 2012/2013. Csecsemő- és kisgyermeknevelő BA szak Összeállította: Dr. Bús Imre főiskolai tanár, szakfelelős Jóváhagyta: Dr. Kurucz Rózsa, intézetigazgató Csecsemő- és kisgyermeknevelő
Részletesebben2.3 A SZTENDERDEK 0-5. SZINTJEI. 0. szint. Készítették: Tókos Katalin Kálmán Orsolya Rapos Nóra Kotschy Andrásné Im
A TÁMOP 4.1.2-08/1/B pályázat 13. "Módszertani sztenderdek kidolgozása a pedagógusjelöltek pályaalkalmasságára és a képzés eredményességére irányuló kutatásokhoz" című alprojekt 2.3 A SZTENDERDEK 0-5.
RészletesebbenKulcskompetenciák fejlesztése. Körzeti Általános Iskola Bükkábrány
Kulcskompetenciák fejlesztése Körzeti Általános Iskola Bükkábrány Iskolánkról Három (évfolyamonként 1-1 osztályos) kisiskola 2005-ben társult Tagintézményenként merőben eltérő szülői háttér Tagintézményeink
RészletesebbenHelyi tanterv MELLÉKLET. Intézményünk helyi tantervének jogszabályi keretei:
Intézményünk helyi tantervének jogszabályi keretei: Helyi tanterv MELLÉKLET - 2011.évi CXC törvény nemzeti köznevelésről 6. számú Melléklete - 110/2012.(VI.4.) Kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról,
Részletesebben4. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások,
4. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai 4.1 A műveltségterületek és tantárgyak viszonya: Műveltségi területek / Tantárgyak 1-4. 5. 6.
RészletesebbenKULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN
Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani
RészletesebbenTömbösített tanmenet 5.o
Tömbösített tanmenet 5.o Ciklus I. (Vizuális) nyelvi kompetencia Alkotó és kifejező képesség. Szociális és állampolgári kompetencia Ismétlés, dalok az alsó tagozatban. Himnusz, Szózat megtanulása Vizuális
RészletesebbenSZENT ISTVÁN a szövegértés- szövegalkotás kompetencia területén a harmadik osztályban
SZENT ISTVÁN a szövegértés- szövegalkotás kompetencia területén a harmadik osztályban az intézmény saját innovációjaként TÁMOP-3.1.4-08/2-2008-0010 Kompetencia alapú oktatás bevezetése a Piarista Rend
RészletesebbenNYME - SEK Némethné Tóth Ágnes
A kooperatív technikák típusai (Horváth H. Attila: Kooperatív technikák Altern füzetek) Mozaik módszer Páros mozaik Kereszt mozaik Kerekasztal módszer Csillag módszer Puzzle módszer Pókháló mődszer NYME
RészletesebbenAZ ÓVODA ESÉLYNÖVELŐ SZEREPE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉBEN
AZ ÓVODA ESÉLYNÖVELŐ SZEREPE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉBEN Nagy Tamásné óvodavezető Nagykállói Brunszvik Teréz Óvoda Nagykálló Kisgyermekkori nevelés támogatása EFOP-3.1.1-14-2015-00001
RészletesebbenA választható pedagógus-továbbképzési programok ismertetője 1
A választható pedagógus-továbbképzési programok ismertetője 1 Továbbképzés címe Középiskolai IPR A kooperatív tanulás a hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelésének elősegítésére OM 173/78/2005. A
RészletesebbenÉvfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5
TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat
RészletesebbenTANULÁSMÓDSZERTAN TANTERV AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA 5-6. ÉVFOLYAMAI SZÁMÁRA SPORTTAGOZATOS TANTERVŰ OSZTÁLYOK RÉSZÉRE
TANULÁSMÓDSZERTAN TANTERV AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA 5-6. ÉVFOLYAMAI SZÁMÁRA SPORTTAGOZATOS TANTERVŰ OSZTÁLYOK RÉSZÉRE Tanulásmódszertan helyi tanterv alapjai A NAT 110/2012. rendelete alapján, valamint az Oktatáskutató
RészletesebbenA Múzeum és a Duráczky József Pedagógiai Fejlesztő és Módszertani Központ partnerkapcsolatával megvalósuló foglalkozások
A Múzeum és a Duráczky József Pedagógiai Fejlesztő és Módszertani Központ partnerkapcsolatával megvalósuló foglalkozások A múzeumi foglalkozások keretében intézményünk hallássérült iskolai tagozatának
RészletesebbenA szaktanácsadó lehetőségei a tantárgyi és iskolafüggetlen szövegértés fejlesztésében. Oktatási Hivatal Kaposvári Pedagógiai Oktatási Központ
A szaktanácsadó lehetőségei a tantárgyi és iskolafüggetlen szövegértés fejlesztésében Dr. Kis Szilvia Zsuzsanna főosztályvezető Kisasszondi Katalin pedagógiai referens Oktatási Hivatal Kaposvári Pedagógiai
RészletesebbenIV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI
IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI IV/1. Az általános iskolai oktatásban és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásában a kerettanterv szerint oktatott
RészletesebbenFelsős munkaközösség munkaterve. 2016/2017. tanév
Felsős munkaterve 2016/2017. tanév Célok, feladatok A szóbeli kommunikáció erősítése A kommunikációs Az önálló ismeretszerzés képességének Önértékelés, önbecsülés Élmény alapú tanulás, tanítás alkalmazása
RészletesebbenA tanulás fejlesztésének tanulása Tanulási program
A tanulás fejlesztésének tanulása Tanulási program Tematikus tananyag Tanulási program / Tanulói tevékenység Produktum/teljesítmény I. Bevezetés a tanulás fejlesztésének tanulásába 1. A T.F.T. célja, témakörei
RészletesebbenAZ ÓVODA ESÉLYNÖVELŐ SZEREPE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉBEN
AZ ÓVODA ESÉLYNÖVELŐ SZEREPE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉBEN Ferenczné Teleky Éva Igazgató, vezető szaktanácsadó Szolnok Városi Óvodák Kisgyermekkori nevelés támogatása EFOP-3.1.1-14-2015-00001
RészletesebbenBrassó Utcai Általános Iskola ökoiskolai munkaterve
Brassó Utcai Általános Iskola ökoiskolai munkaterve 2018/2019. tanév Az ÖKO munkaterv az alábbi dokumentumok alapján készült: az intézményi Pedagógiai Program, melynek része a helyi tanterv az intézmény
RészletesebbenTársadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő
Nem az számít, hány könyved van, hanem az, hogy milyen jók a könyvek. SENECA Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Társadalomismeret Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő 1
RészletesebbenA KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁS FEJLESZTÉSE AZ ELSŐ OSZTÁLYBAN
Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 A KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁS FEJLESZTÉSE AZ ELSŐ OSZTÁLYBAN Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon
RészletesebbenSzerződéskötéshez szükséges adatok
Szerződéskötéshez szükséges adatok TÁMOP 3.1.4./08/2. projekt összefoglalása Cég neve Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Adószám 15384481-2-11 Közép-Magyarországi régió Fenntartóra vonatkozó adatok
Részletesebben1. osztály. Készítette: Jantner Pálné
1. osztály Írjunk hát egy medve-dalt! Minden medve tudja majd, minden medve megtanulja, két perc múlva fejből fújja: medve-dal, medve-dal, amit minden medve hall! (Nemzetközi medve-induló) Készítette:
RészletesebbenKÖVETELMÉNYEK 2018/ FÉLÉV. 1. hét Szervezési feladatok. Tematika, követelmények.
KÖVETELMÉNYEK 2018/19. 1. FÉLÉV A tantárgy kódja: BOV1114 A tantárgy neve: Matematikai nevelés és módszertana II. Kredit: 3 Kontakt óraszám: 2 óra/hét Féléves tematika: 1. hét Szervezési feladatok. Tematika,
RészletesebbenAZ ANYANYELVI KOMMUNIKÁCIÓ STANDARDFEJLESZTÉSE
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ANYANYELVI KOMMUNIKÁCIÓ STANDARDFEJLESZTÉSE Készítette: Pergel Júlia pedagógia fejlesztő Tartalom I. Standardleírások
RészletesebbenAz Ének-zenei Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖREI ősz
Az Ének-zenei Tanszék DOLGOZATI TÉMAKÖREI A DOLGOZAT TÉMÁJA Asztalos Bence 1. Koncert-pedagógia, közönségnevelés óvodás kortól 2. Kreativitás és vállalkozókészség fejlesztése az ének-zene oktatásban. 3.
RészletesebbenJelentkezési határidő: 2013. augusztus 30-ig.
OKLEVELET ADÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSEK AZ ELTE TANÍTÓ- ÉS ÓVÓKÉPZŐ KARÁN a 2013/2014. tanévben 1. Pedagógus szakvizsga választható modullal 2. Angol nyelv az óvodában 3. Az anyanyelvi kompetencia fejlesztésének
RészletesebbenTANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra
TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra A tanulási folyamat születésünktől kezdve egész életünket végigkíséri, melynek környezete és körülményei életünk során gyakran változnak. A tanuláson a mindennapi életben
RészletesebbenKülönös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére
Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Szilvási Nevelési-Oktatási Központ Szilvási Általános Iskola A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi
Részletesebben2011/2012-es tanév rendje
2011/2012-es tanév rendje A tanév 2011. szeptember 1-jétől (csütörtök) 2012. június 15-ig (péntek) tart. Az első félév: 2012. január 13-ig (péntek) tart. 2012. január 20-ig (péntek) értesítés az I. félévben
RészletesebbenTóvárosi Általános Iskola
Tóvárosi Általános Iskola 2009/2010-es tanév munkaterve A tantestület 2009. augusztus 31-én tartott értekezletén elfogadta. Pokrovenszki László igazgató 2009/2010-es tanév rendje A tanév 2009. szeptember
RészletesebbenTÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat
TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat A pályázat célja: a sikeres munkaerő - piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen
RészletesebbenA tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése
Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből
RészletesebbenA pedagógiai program, helyi tanterv függeléke A kompetencia alapú oktatás elterjesztése A tagiskolák összesítő táblái. Tanulóbarát környezet re épülő
1 A pedagógiai program, helyi tanterv függeléke A kompetencia alapú oktatás elterjesztése A tagiskolák összesítő táblái Célok Feltételek, szükségletek Mikor? Elvárt eredmény Tevékenységek Tevékenykedtetés-
RészletesebbenEFOP Kreatív közösségi iskolák létrehozása élménypedagógiai és projekt módszerekkel
EFOP-3.3.7-17-2017-00027 Kreatív közösségi iskolák létrehozása élménypedagógiai és projekt módszerekkel A projektben részt vevő intézmények Szandaszőlősi Általános Iskola Alapfokú Művészeti Iskola Damjanich
RészletesebbenPARADIGMAVÁLTÁS A KÖZOKTATÁSBAN MOST VAGY SOHA?!
PARADIGMAVÁLTÁS A KÖZOKTATÁSBAN MOST VAGY SOHA?! ÁDÁM PÉTER NEMZETI PEDAGÓGUS KAR TANÉVNYITÓ SZAKMAI NAP 2016. AUGUSZTUS 29. Előzmények 1868 Eötvös József kötelező népoktatás (66 %) 1928 Klebelsberg K.
RészletesebbenTERMÉSZETTUDOMÁNYI MUNKAKÖZÖSSÉG TANÉV
TERMÉSZETTUDOMÁNYI MUNKAKÖZÖSSÉG 2018-2019.TANÉV A MUNKAKÖZÖSSÉG TAGJAI NÉV Mihály Anikó Békésiné Katona Tünde Nyerges Zoltán Liskáné Farkas Angéla Várnai Beáta TANTÁRGY földrajz kémia fizika kémia A természettudományi
RészletesebbenIPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA
IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR gyakorlatunk: A 2003/2004-es tanévtől foglalkozunk tudatosan a HH és a HHH gyerekek fejlesztésével. Az intézményi dokumentumaink tartalmazzák az IPR elemeit. A napi
RészletesebbenTANTÁRGYI FEJLESZTÉSEK
TANTÁRGYI FEJLESZTÉSEK Tantárgyi fejlesztések Ha fölgyújtjuk a gyermekben a veleszületett szikrát, azzal mindig olyan magaslatok felé nyitunk utat, amilyenekről álmodni sem mertünk volna. Kristine Barnett
RészletesebbenPEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001
A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése
RészletesebbenT.E.S.I. MÓDSZERTANI MEGÚJULÁS ÉS EGYSÉGES FIZIKAI FITTSÉGMÉRÉS (NETFIT) A GYAKORLATBAN. AZ MDSZ akkreditált pedagógus továbbképzésének bemutatása
T.E.S.I. MÓDSZERTANI MEGÚJULÁS ÉS EGYSÉGES FIZIKAI FITTSÉGMÉRÉS (NETFIT) A GYAKORLATBAN AZ MDSZ akkreditált pedagógus továbbképzésének bemutatása Kihívások Nat 2012 Kerettantervek (újszerű tartalmak) Mindennapos
RészletesebbenMunkába Lépés egy TÁMOP 5.3.1 projekt tanítás módszertani elemei. A program megvalósulását az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatja.
Munkába Lépés egy TÁMOP 5.3.1 projekt tanítás módszertani elemei Célkitűzések Kulcskompetenciák fejlesztése Anyanyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Digitális kompetencia A tanulás tanulása Személyközi
RészletesebbenPedagógiai tevékenysége biztos szaktudományos és módszertani tudást tükröz.
1. Pedagógiai módszertani felkészültség 1.1. Milyen a módszertani felkészültsége? Milyen módszereket alkalmaz a tanítási órákon és egyéb foglalkozásokon? 1.1.1. Pedagógiai tevékenysége biztos szaktudományos
Részletesebben