Gyene Pál Politológia című jegyzetének feldolgozása Király Gábor óravázlata alapján 2010 BGF-KKK-MÉ Vida Melinda

Átírás

1 I) A politológia elmélettörténete 1 A politikatudomány előzményei az antikvitás, a reneszánsz és a felvilágosodás társadalomfilozófiájában Ókori Hellászban: politika = a közösség (polisz) ügyeivel való foglalkozás Arisztotelész: az ember nem más, mint zoón politikon, azaz közösségi életre hivatott élőlény A politika = az állammá szerveződött társadalmak működését irányító tevékenység (később alakult ki) A politika = gyakorlati irányító hatalmi mechanizmus (poliszok idején) A politikaelmélet = az állami intézmények és társadalmi folyamatok lényegéről és végső céljáról való, elvont fogalmakat használó, filozófiai szintű gondolkodás (Hellász) 1 Az antik politikai filozófia Platón: ideális állam eszményképe A lakosság 3 része: Dolgozók Harcosok Arisztotelész: Bölcsek (filozófusok) Az állam irányítását az utóbbiak végzik Megszűnik a magántulajdon és a család Kollektivizálás, gyermek és nőközösség Platón utópikus szocializmus legkorábbi eszmei előfutára A görög poliszok 3 csoportba sorolhatók Monarchiák (egyeduralom) Arisztokráciák (kevesek uralkodnak) Demokráciák (sokaság uralkodik) Az első kettő alapvetően jó államforma Létrejöhetnek azonban eltorzult egyeduralmak is: türannisz/oligarchia Polübiosz: A demokrácia a csőcselék uralma alapvetően rossz Vagyoni cenzusokkal lehet javítani, és timokrácia rendszerét létrehozni A Birodalom sikerét abban látta, hogy az a 3 görög államforma előnyös ötvözete: mikté politeia (kevert államberendezkedés) 1. oldal

2 2 Politikai gondolkodás a reneszánsz időszakában Itáliai reneszánsz: Niccoló Machiavelli ( ) Két típusú államforma létezik: Köztársasági Egyeduralom Akkor jó, ha az uralkodó nem erkölcsi elveket követ, hanem a politika sajátos törvényszerűségeinek megfelelően cselekszik; nem csak a keresztényi megbocsátás és igazságosság erényeit gyakorolja, de kegyetlennek és hazugnak is kell lenni az országa érdekében => a legfontosabb uralkodói képesség = virtú (rátermettség) machiavellizmus = politikai elvtelenség, köpönyegforgatás Tipikus képviselője volt az itáliai városköztársaságokban kibontakozó korai polgárosodás szellemiségének 3 A felvilágosodás társadalomfilozófiája A feudalizmus felbomlása és a kapitalizmus kibontakozása (XVI-XVII. sz. Észak Atlanti térségek; Németalföld, Franciaország, Brit szigetek) Gazdasági fejlődés szellemi forrongás Felvilágosodás kibontakozása: Az eszmei irányzatok közös vonása, hogy mindannyian valamiféle kritikáját fogalmazták meg a feudális társadalmi viszonyoknak, a dinasztikus monarchiáknak és az ezek fennállását szentesítő katolikus egyháznak Anglia John Lock ( ) Hatalommegosztás tézise A legfontosabb hatalmi ágak: Törvényhozói Végrehajtói Föderatív (külpolitika) Franciaország Charles Louis Montesquieu ( ) Hatalommegosztás tézise A legfontosabb hatalmi ágak: Törvényhozás Végrehajtás Bíráskodás 2. oldal

3 A hatalmi ágak elválasztásának és kölcsönös kontrolljának követelménye, napjaink képviseleti demokráciáiban is az alkotmányos berendezkedés alapelveit jelenti. 1787: Amerikai Egyesült Államok Alkotmánya 2 A politikatudomány kialakulása és intézményesülése 1 A politikatudomány kezdetei az Amerikai Egyesült Államokban Az Amerikai Egyesült Államokban az európai felvilágosodás ideái jóval hamarabb gyakorlati megvalósítást nyertek, mint a legtöbb európai országban 2 A chicagói iskola Az első tartósan működő képviseleti demokrácia A XIX. sz. közepére már jól bevált intézmények voltak a kétkamarás törvényhozás, a független elnöki hatalom, a Legfelsőbb Bíróság Első politikatudományi tanszék: 1880, USA; John William Burgess szervezte meg a new york-i Columbia Egyetemen. Az alkotmányos rendszert és annak intézményeit (parlament, kormány, bíróság stb.), ezek működését és egymáshoz való viszonyát vizsgálta as években tevékenykedett Tudósok és kutatók (Charles Merriam, Harold D. Lasswell, Joseph Alois Schumpeter) behavioristák Modern társadalomtudományok (szociológia, pszichológia) eredményeinek és módszereinek a politikatudományban való alkalmazása A modern politológia megteremtése Ők alkalmazták először az empirikus adatfelvételi technikákat (kérdőív, közvélemény-kutatás) 3 A politológia, mint demokrációtudomány II. világháború alatt és után A politikatudomány egész értékrendjét helyezték új lapokra Értékalapú tudománnyá tették a politológiát Közép európai tudósok és értelmiségiek, akik a nácizmus üldöztetései elől menekülve emigráltak az USA-ba (Hannah Arendt, Leo Strauss, Karl Deusch) a politológia feladata, hogy megmutassa a demokratikus politikai rendszerek és a diktatúrák működésének különbségeit, valamint, hogy megoldást kínáljon a diktatórikus rendszerekben élőknek a demokráciára való áttéréshez. Politológia = demokráciatudomány 3. oldal

4 Magyarország: II) A kormányzati rendszerek 90-es évek Első önálló politológia szak 1997-ben indult az ELTE-n Dr. Bihari Mihály vezetésével 1 A politikai rendszerekről általában A politikatudomány tárgya: a politikai rendszerek Politikai rendszer nem azonos az állami intézmények rendszerével A politikai rendszer magában foglalja az intézményeken túl, a politika nem intézményi szereplőit /pártok, különféle érdek és nyomásgyakorló csoportok, mindenfajta politikai jelenség (eszmék, ideológiák, választói magatartás, politikai kultúra)/ A demokráciatudomány legalapvetőbb kérdése: demokrácia vagy diktatúra? 1 A közvetlen és a képviseleti demokrácia Közvetlen demokrácia: Ahol az adott politikai közösség minden tagja részt vesz a döntéshozatalban (Athéni demokrácia) Közvetett vagy képviseleti demokrácia: Az állam polgárai nem vesznek részt közvetlenül a döntéshozatalban (modern demokráciák) Meghatározott időnként képviselőket választanak Ellátják a döntéshozói, közösségirányítói funkciókat Népszavazás Ügydöntők Véleménykérők A demokratikus képviselet által felvetett problémák: Az állampolgárok a rendszeres választásokon kívül nem sok eszközzel rendelkeznek a képviselők tevékenységének befolyásolására A képviselők törvényhozói, illetve kormányzati tevékenysége nem jelent garanciát a népakarat érvényesülésére gyakori az ellentét 2 A procedurális és a szubsztantív demokrácia felfogás Procedurális vagy eljárási demokrácia felfogás egy adott politikai rendszer esetében, demokráciáról bizonyos intézményes eljárások megléte esetén beszélhetünk A demokrácia leglényegesebb kritériumai (Robert A. Dahl): Az általános, egyenlő, titkos és közvetlen választójog A rendszeres képviselőválasztás Ugyanazokat a problémákat vetik fel, melyek a képviseleti demokráciánál megjelennek 4. oldal

5 A szabadon választott képviselőtestület hozza törvényeket A végrehajtó hatalom a törvényhozásnak van bizonyos értelemben alárendelve A jogrendszer biztosítsa a politikai szabadságjogok érvényesülését Szubsztantív vagy tartalmi demokrácia felfogás egy politikai rendszer akkor minősíthető demokráciának, ha az ott meghozott döntések tükrözik az emberek akaratát. Az intézményes kritériumok megléte másodlagos kérdés. Súlyos ellentétek A közvetlen demokratikus döntéshozatal működtetésének mikéntje egy többmilliós népességű állam esetében elvi szinten is megoldhatatlan probléma A szubsztantív demokráciaértelmezés kritikája igazolásul szolgálhat egyes népbarát diktatúrának A politikatudományban alapvetően a procedurális kritériumok teljesülése esetén beszélnek demokráciáról 2 A politikai diktatúrák Diktatúra = minden olyan politikai rendszer, ahol nem érvényesülnek a demokratikus döntéshozatal procedurális kritériumai Hannah Arendt megalkotta az ún. totalitarizmus elméletet A XX. században a hagyományos politikai diktatúrák mellett kialakult a diktatórikus rezsimek egy új típusa, totalitárius, vagy totális rendszer A hagyományos diktatúrákat autoriter, azaz tekintélyelvű rezsimekként aposztrofálta (Hitler, Sztálin) 1 A totális diktatúrák Lényege: a hatalom nem csupán a politika szférája felett gyakorol teljes kontrollt, a társadalom összes többi alrendszerére is kiterjed, a társadalom teljes átalakítására törekszik Legitimációját a programideológia szolgáltatja Fennmaradására a garanciát erőszakszervezetek jelentik Ideáltípusát Arendt a fasizmus és a sztálini Szovjetúnió összehasonlító vizsgálatából alakította ki. A politológusok ide sorolják még a maoista Kínát, a Pol-Pot rezsim uralmát Kambodzsában, sztálinista Észak-Korea, Szaddam Huszein uralmát Irakban, a Castro rezsimet Kubában 2 Az autoriter rendszerek Csak politikai diktatúra Az állampolgárok politikai jogait korlátozzák: Nincs sajtószabadság 5. oldal

6 Legfőbb típusai: Nem lehet a fennálló hatalom ellen tüntetni A választásokon akadályozzák/nem is lehet ellenzéki jelöltet indítani A többi társadalmi szférában megmarad a polgárok viszonylagos szabadság Tradicionális monarchiák: A társadalom szerkezete feudális jellegű Hagyományos uralkodó osztályok vannak a hatalmon Pl.: Szaúd-Arábia, Jordánia, Marokkó, Nepál Teokráciák: A papság, vagy vallási vezetők kezében van a politikai irányítás Pl.: Irán, Afganisztánban a tálibok, Tibet a kínai megszállásig (1955) Polgári oligarchikus rezsimek A leggazdagabbak sajátítják ki a politikai hatalmat Közép amerikai banánköztársaság (ültetvényesek) Délkelet ázsiai kistigrisek (multinacionális cégek) A katonai diktatúra: A hadsereg vezetői ragadják magukhoz a hatalmat Leggyakoribb autoriter diktatúra Afrika, Ázsia, Latin Amerika, Pakisztán Egypárti diktatúrák: Egy politikai párt vagy mozgalom tesz szert kizárólagos uralomra Szovjetunió A demokrácia térhódításának 3 hulláma: XIX. század, XX. század eleje: észak atlanti térség (Európa és Észak Amerika) II. világháború után Európában: Németország, Olaszország; európai gyarmatok: India 80-as évek: szovjet blokk összeomlása, latin amerikai országok demokratizálódása 3 A demokratikus kormányzati rendszerek A politikai rendszerek központi vázát az állami intézmények rendszere képezi => kormányzati rendszerek 6. oldal

7 A kormányzati rendszerek csoportosításának két legáltalánosabb kategóriája az államforma és a kormány fogalma 1 Az államforma kérdése: monarchiák és köztársaságok Államforma = az adott országban az államfői posztot milyen módon töltik be Monarchia az államfői poszt dinasztikus úton öröklődik Alkotmányos monarchia: Az uralkodó csak reprezentatív jogkörökkel rendelkezik Köztársaság az államfőt meghatározott időtartamra választják Választhat: Parlament Közvetlenül a nép 2 Hatalommegosztás funkcionális elv szerint: a kormányformák Kormányforma = a hatalmi ágak, főként a törvényhozás és a végrehajtás egymáshoz való viszonyát fejezi ki Osztályozás a funkcionális hatalommegosztás szempontjában Első köztársaságokban és alkotmányos monarchiákban montesquieu-i hatalommegosztás A törvényeket a parlament hozta A uralkodó/elnök/kinevezett kormány irányít A végrehajtó és törvényhozó hatalmi ág független volt egymástól Választójog fokozatos kiterjesztése pártok alakulása, megjelenése a parlamentbe => parlamentnek felelős kormányzás 3 A parlamentáris rendszerek Az államfő a parlamentben többséget szerzett párt vezetőjét bízta meg a kormányalakítással A törvényhozás a pártok képviselőiből áll A törvényhozói és végrehajtói hatalmi ág összefonódik Az államfői poszt politikailag súlytalan, reprezentatív Parlamentáris kormányforma = amelyben a törvényhozás és a végrehajtás viszonyát tekintve, érvényesül a kormány parlament előtti felelőssége A legelterjedtebb kormányforma a demokratikus országokban Egyesült Királyság, Írország, Benelux államok, Skandináv országok, új közép keleti európai demokráciák nagy része A parlamentáris kormányforma jellemzői: Alkotmányjogi hierarchia csúcsán a parlament áll 7. oldal

8 A parlamentet meghatározott időközönkénti képviselőválasztásokon az állampolgárok választják Kormányt a többséget szerzett párt vagy koalíció alakíthat Az államfő (köztársasági elnök) szerepköre pusztán ceremoniális, és a parlament választja Valódi politikai vezető a kormányfő (miniszterelnök) Hátulütője: A választási rendszernek köszönhetően sok kis párt kerül be a parlamentbe, és csak sokpárti koalíciós kormány alakulhat Instabil Kisebb vita is koalíciós szakítást => többség elvesztését jelenti => kormányválságok, krízisek Megoldás: Választási rendszer átalakítása Bizonyos alkotmányos eszközökkel megerősíthető a kormány parlamenten belüli pozíciója a bizalmatlansági szavazások esetén (Németország) Kancellárdemokrácia/kancellári típusú parlamentáris köztársaság Lényege a kormány a parlamentben nem buktatható meg leszavazással, csak ha az ellenzéki pártok összefogva képesek megszavazni egy másik kormányt = konstruktív bizalmatlansági indítvány 4 A prezidenciális kormányforma Prezidenciális (elnöki) rendszer USA: Törvényhozó szerv az állampolgárok által választott ill. a tagállamok által delegált képviselőkből álló, kétkamarás Kongresszus A végrehajtó hatalom feje az állampolgárok által (tehát nem a Kongresszus) választott elnök => a Kongresszus nem buktathatja meg bizalmatlansági szavazással Nem oszlathatja fel a Kongresszust Tényleges politikai vezető Szakterületek irányítására secretary ket (államtitkár) nevezhet ki a törvényhozó és a végrehajtó hatalmi ágak függetlensége érvényesül bírói hatalom független Legfelsőbb Bíróság 5 A félprezidenciális modell Franciaország 1958 Charles De Gaulle alkotmányreform =>félprezidenciális (félelnöki) rendszer 8. oldal

9 Magyarország: Az államfő valós hatalmi jogosítványokat kap A parlament által választott kormány a parlamentnek és a nép által választott elnöknek is felelős. Kancellári típusú parlamentáris köztársaság A kormány csak konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal buktatható meg Államfő gyenge köztársasági elnök Miniszterelnök kormányfő, a tényleges politikai vezető 6 Hatalommegosztás területi alapon Ahol nincs területi alapon történő hatalommegosztás unitárius (egységes) államok Általában kis területű országok esetében fordul elő Nincsenek olyan nagymérvű gazdasági, kulturális különbségek az egyes régiók között DE, Franciaország nemzetállami ideológia és Napóleon által megteremtett erős központi közigazgatás hagyománya Föderáció (szövetségi állam) régiói, illetve tartományai számos vonatkozásban nagyfokú önállóságot élveznek => tagállamok Tartományai rendelkeznek választott törvényhozással, saját kormánnyal Szövetségi szintű törvényhozás és kormány is létezik Külpolitika, hadügy, gazdaságpolitika, társadalombiztosítás általában szövetségi szint hatáskörébe tartozik Kultúrpolitika, oktatáspolitika, rendészeti kérdések, igazságszolgáltatás tagállami szint Konföderáció államszövetség Tagjai minden tekintetben önálló államok Csak külpolitikájukat hangolják össze Nem túl tartós képződmény Független Államok Közössége a Szovjetunió széthullása után a tagállamok konföderatív jellegű szervezete Csak papíron működik Európai Unió 4 A törvényhozás működése A törvényhozói intézmények az állampolgárok által közvetlenül választott képviselői testületek Parlament, Országgyűlés, Nemzetgyűlés, Kongresszus 9. oldal

10 A törvényhozó szerv a népszuverenitás érvényesülésének letéteményese Népfelség = a képviseleti demokráciákban a népnek nem parancsol semmilyen uralkodó, a nép mindenki felett áll, maga a nép gyakorolja a legfőbb döntéshozói hatalmat választott képviselői révén A képviselői testület alkotmányjogilag a legfőbb döntéshozó szerv => a meghozott döntések semmilyen más állami szereplő és semelyik állampolgár nem bírálhatja felül Magyarországon az Alkotmánybíróság tevékenysége, az Országgyűlés által elfogadott törvények felett gyakorolt normakontroll, sérti a népszuverenitás elvét 1 A parlamentek szervezeti struktúrája A törvényhozói szervek csoportosítása szervezeti struktúra alapján: Egykamarás parlament a szerv egy testület A magyar Országgyűlés, szlovák / svéd törvényhozás Kétkamarás parlament két különálló testületből áll Az első kamara (alsóház) az állampolgárok összessége által választott képviselőjelöltekből áll Általában pártfrakciókból és szakbizottságokból épülnek fel Frakció = az egy párthoz tartozó képviselők csoportjai a parlamenten belül A pártfrakciókhoz nem tartozó ún. függetlenek sok szempontból nem tekinthetők teljes jogú képviselőnek A képviselők párthovatartozásuk alapján voksolnak a plenáris üléseken a nyilvános viták Bizottság = az egyes kormányzati szakpolitikákkal foglalkozó, parlamenten belüli testület, mely különböző pártfrakcióhoz tartozó képviselőket tömörítenek A parlamentek döntés-előkészítő szerve A pártok közötti érdemi alkudozás nagyrészt a bizottságok zárt ülésein zajlik Elnökséggel rendelkezik Az elnökség (házelnök és helyettesei) felügyelik a parlament belső eljárásrendjének betartását, a hivatali apparátus működését, képviselik a parlamentet, mint intézményt A második kamara (felsőház) ettől eltérő elv alapján választott/delegált képviselők Leggyakrabban a föderális berendezkedésű államokban a tagállami egységek számára biztosít képviseletet: 10. oldal

11 Az egyes tartományok parlamentjei delegálnak a lakosságszám arányában képviselőket a második kamarában (Ausztria) A tagállami kormányok küldenek képviselőket a felsőházba (Németország) Az egyes tagállamokban a lakosság közvetlenül választ képviselőket, és minden tagállamból azonos számú képviselő kerül be a törvényhozás felsőházába (USA, Ausztrália) Alkalmazzák unitárius államokban is Funkciója- elnyújtsa és körültekintőbbé tegye a döntéshozatali folyamatokat Képviselőit az állampolgárok a pártok jelöltjei közül választják, csak más választási rendszer szerint (Kanada, Lengyelország) Hivatásrendi korporatív alapon szervezett második kamara Írország A képviselőket a főbb foglalkozási ágak érdekvédelmi szervezetei delegálják Lordok Háza Anglia A két kamara ritkán egyenrangú Egyes tagjai örökletes alapon nyerik el a mandátumukat a lordság adományozható a közéletben valamilyen téren kiemelkedő teljesítményt nyújtó személyek számára = meritokratikus képviselet USA Kongresszus a két kamara közel egyenrangú Képviselőház Szenátus Európai parlamentek: 2 A parlamentek funkciói: Törvényhozás Első kamara meghatározott szerep Költségvetés elfogadása, kormány kiállítása Második kamara késleltető hatáskör Újratárgyalás céljából visszadobhat egy törvényjavaslatot (DE csak 1*) Döntései révén orvosolja az adott politikai közösség társadalmi, gazdaság stb. problémáit 11. oldal

12 Jogalkotás a döntések jogszabályi formába hozása A parlament által elfogadott jogszabály = törvény Magyarország törvényhozás folyamata: Törvényjavaslat benyújtása az országgyűlési képviselő, pártfrakció, kormány, köztársasági elnök nyújthat be Illetékes szakbizottság eldöntik, hogy az indítvány nyilvános vitára bocsátható e Plenáris ülésen kerül megtárgyalásra a törvényjavaslat, amit a bizottság tovább enged az általános vitában minden pártfrakció 1-1 képviselője véleményt mond a részletes vitában a javaslathoz benyújtott módosító indítványokról mondanak véleményt a végszavazás során egyenként szavaznak a módosító indítványokról, majd egészében megszavazzák/elvetik a javaslatot A köztársasági elnök egyszeri újratárgyalást/alkotmánybírósági felülvizsgálatát kérheti A törvény a Magyar Közlönyben való megjelenés napján vagy az ott megjelöl későbbi időpontban lép hatályba Legfőbb közjogi méltóságok megválasztása NEM törvényhozás Az országgyűlés hatásköre, választja a Köztársasági elnököt, miniszterelnököt, Legfőbb Bíróság elnökét, alkotmánybírákat, Állami Számvevőszék elnökét, állampolgári jogok biztosait Az elfogadott törvényjavaslatok közel 90%-át a kormány terjeszti be A politikai döntések ténylegesen a kormányban születnek A parlamentben jogilag törvényhozás folyik, de ez nem tekinthető valódi döntéshozatalnak Kontroll biztosítása a kormányzati döntéshozatal felett kormány ellenőrzése Formalizált intézményes Plenáris ülések bármely képviselő kérdéseket, interpellációkat intézhet, és ezekre az illetékes kormánytag köteles érdemben reagálni Parlamenti vizsgáló bizottság Informális Nyilvánosság biztosítása A politikai nyilvánosság biztosítása 12. oldal

13 Legitimálás 5 A végrehajtás szereplői: A pártelvű demokráciákban a kormányzati döntéshozatal elsősorban a végrehajtó hatalmi ághoz kapcsolódó intézményekben zajlik Montesquieu-i értelemben vett egységes és független végrehajtás napjainkban már csak a prezidenciális kormányformával rendelkező államokban (USA) lelhető fel Az elnök egy személyben képviseli a végrehajtó hatalmat, a kormány, mint testületi szerv nem létezik A Kongresszus csupán súlyos alkotmánysértés esetén egy rendkívül bonyolult eljárás keretében válthatja le az elnököt impeachment USA történelmének során összesen két alkalommal volt sikeres (Bill Clinton ellen volt az utolsó) A parlamentáris kormányzati rendszerekben nincs egységes végrehajtó hatalmi ág A végrehajtás két része az államfői hatalom és a kormány A törvényhozás a kormány összefonódik 1 Az államfői intézmény Az államfői poszt lehet: Örökletes Alkotmányos monarchia Választott Köztársasági államforma Parlamentáris köztársaság a parlament választ államfőt/a nép választ = köztársasági elnök Magyarország: Reprezentatív funkciókkal rendelkezik Alkotmányos válság esetén nyerhet csak érdemi döntési jogköröket A köztársasági elnök szerepe szimbolikus Kifejezi a nemzet egységét, őrködik az államszervezet demokratikus működése felett Fegyveres erők főparancsnoka Képviseli a magyar államot a nemzetközi kapcsolatokban Érdemrendeket ad és magasabb rangú állami tisztségviselőket nevez ki, mint: Államtitkárokat, nagyköveteket, a hadsereg tábornokait, az egyetemi tanárokat, a Magyar Nemzeti Bank elnökét, a Magyar Távirati Iroda elnökét, a Magyar Rádió és a Magyar Televízió elnökét 13. oldal

14 A kinevezési jogkör nem jelenti azt, hogy az államfő önálló döntést hoz, csupán ünnepélyesen beiktatja, a kormány vagy a parlament által javasolt személyeket Tényleges politikai hatásköre: Törvényjavaslatot nyújthat be a parlamentnek Népszavazást kezdeményezhet Az Országgyűlés által elfogadott törvényekre alkotmányossági vétót mondhat, de jogában áll politikai vétót is emelni Parlamenti ciklusváltáskor, a kormányalakítás kapcsán döntési pozícióba kerülhet Ő dönti el, kit kér fel kormányalakításra A köztársasági elnököt az Országgyűlés választja 2/3-os többséggel Ha szükség van 3. fordulóra, akkor már egyszerű, 50%-os többség is elég 5 év a mandátum 2 A politikai döntéshozatal centruma: a kormány A parlamentáris kormányzati rendszerekben a fő politikai döntéshozó szerv a kormány Nem parlamenti többségnek van kormánya, hanem a kormánynak van parlamenti többsége A mindenkori kormány struktúrája és működésének mikéntje nagyban függ a pillanatnyilag érvényesülő pártközi erőviszonyoktól Kormány = Szűkebb értelmezés: a miniszterelnökből és a miniszterekből álló testületi szerv miniszterből álló testület A miniszterek az egyes fontosabb szakpolitikai területek irányításáért felelős politikusok Tágabb értelmezés: tagjainak tekinthetők még az államtitkárok és magában foglalja a minisztériumok szervezetét is => kormányzat A kormány a kormányzat által kormányozza a kormányzottakat. A kormányok szervezeti formája és döntési rendje országonként igen eltérő lehet A magyar Alkotmány sem rögzíti a minisztériumok számát Minden kormányban megtalálhatók: Belügy, külügy, honvédelmi, pénzügy, igazságügy A mostani magyar minisztériumok száma: oldal

15 Tárcanélküli miniszterek: nem minden miniszter alá tartozik minisztérium Miniszterek között kiemelkedik: kormányfő (miniszterelnök) Politikai államtitkár a helyettese A közigazgatási államtitkár a minisztérium hivatali apparátusának vezetője 3 A kormány és a közigazgatás kapcsolata A közigazgatás = a kormányzat szinonimájaként használjuk, a kormány irányítása alatt álló hivatalok szervezetrendszerét értve alatta XX. század elején Európában az a felfogás vált uralkodóvá, hogy a kormányzati igazgatás és szervezés nagyfokú szakértelmet és hosszú távú tervezést igénylő tevékenység A minisztériumok politikai vezetésének állandó cserélődése mellett, biztosítani kell a hivatali apparátus személyi állandóságát, mindezt a kormányzati munka folytonosságának érdekében A politikát és közigazgatást a lehető legnagyobb mértékben el kell választani egymástól Max Weber állam fogalma ( ): a bürokrácia ideáltipikus modellje Hogyan kéne működnie ideális esetben a közigazgatásnak? A közigazgatás mindenekelőtt szakma, így a kormányzati tisztviselők kinevezése, illetve előléptetése a szakmai rátermettség és nem politikai szempontok alapján kell, hogy történjen Nagy-Britannia, Németország USA a közigazgatási felsővezetők posztjai a patronage (politikai zsákmány) részét képezik A közigazgatás szerepe nő Teljesen elfogadott, hogy az új elnök a főbb állami hivatalokba saját szakértőit ültesse Ez társadalmilag is hasznos így a választók akaratából győztes politikai erő kezébe kerülnek a kormányzati pozíciók megakadályozza a közigazgatás bürokráciává válását A bürokrácia = 4. hatalmi ág A döntés előkészítés egyre inkább a hatalmas bürokratikus apparátus feladata A törvénytervezetek (reformmunkálatok) előkészítése a közhivatalnokok feladata 15. oldal

16 A rutinszerű napi döntések jelentős részét a köztisztviselők hozzák meg Magyarország: A minisztériumi tisztviselők nem pusztán a politikusok döntéseinek adminisztratív végrehajtását végzik, hanem a kormányzati politika alakításának fontos szereplőivé, a politikacsinálás részeseivé váltak A politika és a közigazgatás viszonyában a jogi szabályozást tekintve az európai normák érvényesülnek Tiszta elválasztás modellje valósul meg a minisztérium politikai vezetése és a közigazgatási apparátusa között (elméletben) Az összes minisztériumi felsővezetői poszt a politikai zsákmány része (gyakorlatban) A politikai szempont a közigazgatási államtitkárok, minisztériumi főosztályvezetők és osztályvezetők kinevezésében/eltávolításában is döntő szerepet játszik 4 Az állami és a helyi igazgatás szervezete A közigazgatás magában foglalja a központi államhatalom minisztériumoktól szervezetileg független intézményeit (APEH, rendőrség + minisztériumok = államigazgatás), a területi és települési önkormányzatok egész szervezet rendszerét Magyarország: Az államigazgatás intézményeit, közigazgatás tudományi terminológiával élve, a szervezeti dekoncentráció jellemzi, ami azt jelenti, hogy a helyi szerveknek nincs önállósága, a felsőbb szervek által utasíthatóak. Az önkormányzatok rendszerére a decentralizáltság jellemző Az önkormányzatiság két szintje: Helyi/települési (községi és városi; Budapest kerületi önkormányzatai) Területi (megyei és fővárosi) 1994 óra kiegészíti a nemzetiségi és kisebbségi önkormányzatok hálózata 6 Az alkotmánybíráskodás a politikai rendszerben A harmadik hatalmi ág bíráskodás az igazságszolgáltatás szervezetrendszere Addig volt direkt politikai szerepe ameddig nem választották el a többi hatalmi ágtól, magyarán ugyanaz a személy gyakorolta a legfőbb bírói hatalmat, aki a kormányzást végezte és a törvényeket meghozta Polgári forradalmak a bíróságok kiszorultak a politikai rendszerből => a bíróságok jogalkalmazást végeznek 16. oldal

17 Nem alkothatnak új jogszabályokat Alkotmánybíráskodás az indirekt jogalkotás; a jogértelmezés és a politikai döntéshozatal összecsúszik 1 Az alkotmány fogalma Alkotmány olyan alaptörvény, mely rögzíti a legfőbb politikai intézmények közjogi alapjait, egymáshoz való viszonyukat, valamint az állampolgárok alapvető jogait és kötelességeit is szabályozza. A legmagasabb szintű jogszabály Írott (kartális) alkotmány / történelmi alkotmány Függetlenségi Nyilatkozat (1766) - USA Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata (1789) Franciaország Egyesült Királyság mai napig nincs írott alkotmányuk => jogszokás, joggyakorlat garantálja a demokratikus elvek érvényesülését = történelmi alkotmány 2 Az állampolgári jogok és kötelességek Az alkotmányok: Rögzítik az állam közjogi berendezkedésének alapjait Meghatározzák az adott ország állam és kormányformáját, államhatalmi szervek hatáskörét Szabályozzák az állampolgárok egymással, illetve az állammal szembeni főbb jogait és kötelességeit A legalapvetőbb emberi és állampolgári jogok: Veleszületett jog az élethez és az emberi méltósághoz A személyes szabadság és a személyes biztonság joga Jogegyenlőség, a diszkrimináció tilalma Gondolat, lelkiismereti és vallásszabadság Szólás és sajtószabadság, gyülekezési szabadság Választójog Tulajdonhoz való jog Kollektív jogok biztosítása Az állampolgári kötelességek: DE a nemzeti és etnikai kisebbségek jogait a legtöbb liberális demokrácia alkotmánya nem tartalmazza, ahogy ritka (csak a szocialista országokra jellemző) a gazdasági és szociális jogok alkotmányba foglalása A jogszabályok betartásának kötelezettsége A közteherviseléshez való hozzájárulás (adózás) 17. oldal

18 A haza védelmének kötelezettsége (nem azonos a sorkötelezettséggel) A gyermekek taníttatásának követelménye 3 Az alkotmánybíráskodás funkciója: Alkotmánybíráskodás az alkotmányértelmező tevékenység, valamint az államhatalmi szervek illetve egyes állampolgárok eljárása kapcsán felmerülő esetleges alkotmánysértés megállapítása Csak az írott alkotmánnyal rendelkező országokban létezik Funkciójának beillesztését a politikai rendszerbe szervezetileg 2 módon oldották meg: 4 Az alkotmánybíráskodás szervezeti megoldásai USA Legfelsőbb Bíróság Még alkotmányossági vitában is csak konkrét jogeset kapcsán dönthet (konkrét normakontroll) Döntésének hatálya csak a peres felekre terjed ki Alkotmányellenességre hivatkozva nem semmisíthet meg törvényt, de megtilthatja az alkalmazását Európa különálló alkotmánybírósági testületek Magyarország: Szervezetileg nem tagozódnak be a rendes bírósági hierarchiába Funkciójuk és hatáskörük alapján többek, mint bíróságok Jogkörüket tekintve az európai alkotmánybíróságok 4 csoportja: Konkrét nomakontrollra jogosultak Utólagos absztrakt normakontroll konkrét jogvita nélkül is megtámadható egy jogszabály Előzetes absztrakt normakontroll amikor az alkotmánybíróságot még el nem fogadott törvényjavaslatok vizsgálatára is fel lehet kérni Absztrakt alkotmányértelmezés (Magyarország) konkrét törvénytervezettre sincs szükség ahhoz, hogy mozgásba hozzák az Alkotmánybíróságot, hanem egy absztrakt döntési alternatíváról is alkotmánybírósági határozatot lehet kérni Az Alkotmánybíróság nem jogalkalmazást végez, hanem még el sem készült jogszabályokat bírál felül Politikai vitákban foglal állást Lehetséges indítványok köre: Magyarországon és Németországban lehet csak egyéni állampolgárnak alkotmányossági panaszt tenni Alkotmánybírák választása: 18. oldal

19 Sok országban feltétel: a többéves felsőbírósági pályafutás Ezekben az országokban az alkotmánybírák kiválasztásánál a szakmai szempontok dominálnak Magyarország feltétel: 45-ik életévét betöltött, jogászi végzettséggel rendelkező, elméleti vagy gyakorlati szakember Az Alkotmánybíróság 11 tag, a bírák mandátuma 9 év A bírák személyére a parlamenti pártfrakciók képviselőiből álló jelölőbizottság tesz javaslatot 2/3os többség kell 5 Alkotmánybíráskodás Magyarországon Széles jogkörű, politikai testület Elsősorban nem jogalkalmazást végez, hanem az előzetes normakontroll és az absztrakt alkotmányértelmezés gyakorlása révén indirekt politikai döntéshozatalt folytat Sérti a népszuverenitás érvényesülését felülbírálja az állampolgárok által választott Országgyűlés törvényeit; nincs demokratikusan választott szerv, ami ellenőrizné Az Alkotmánybíráskodás korlátozása: Mint negatív törvényhozói tevékenység az alkotmány értelmezése alapján megmondhatja, mit nem csinálhat a törvényhozás, de nem adhat utasítást arra vonatkozóan, hogy a jogalkotóknak milyen új törvényt kell alkotniuk Hatásköréből adódóan csupán reaktív testület, csak olyan kérdésekkel foglalkozhat, melyet más arra feljogosított szereplők elé terjesztenek Semmilyen eszköze nincs döntéseinek végrehajtására Állami Számvevőszék Az Országgyűlés hozta létre Feladata: az állami szervek gazdálkodásának kontrollja és a költségvetési törvény végrehajtásának ellenőrzése Ombudsman az állampolgári jogok országgyűlési biztosa (1994 óta) III) Pártok és pártrendszerek 1 A választási rendszerek Feladata: az egyes állampolgárokat a törvények végrehajtása során ért sérelmek kivizsgálása 1 A demokratikus választások funkciói és kritériumai A politikai folyamatok keretét az alkotmányos intézményrendszer szolgáltatja pártok küzdelme 19. oldal

20 Választás = elsődleges kapcsolat a pártok és az államhatalmi intézmények között Pártok jelöltjei közvetlenül/közvetve, de választások eredményeképpen kerülnek a közhatalmi pozíciókba Demokratikus a választás, ha az adott országban a választásokat általános, egyenlő, titkos és közvetlen választójog alapján rendezik A választójog általános, ha az összes felnőtt korú állampolgárra kiterjed A nők jellemzően csupán a két világháború között (Magyarország), vagy a II. világháború után kaptak választójogot (Franciaország, Olaszország 1948; Ausztrália 1967; Svájc 1971) A választójog akkor egyenlő, ha érvényesül az egy ember egy szavazat elve A választójog titkos, ha az állampolgárok a szavazat tartalmának nyilvánosságra kerülése nélkül szavazhatnak A választójog közvetlen, ha a választópolgárok közvetlenül a jelöltekre szavazhatnak USA rendhagyó elnökválasztás az állampolgárok nem jelöltekre szavaznak, hanem minden tagállamban választási megbízottakat, ún. elektrorokat választanak, akik pár héttel később az elektori testületben szavazva döntenek az elnök személyéről A választójog lehet aktív és passzív Az állampolgárok szabadon választhatnak aktív Az egyes tisztségekre szabadon választhatók az állampolgárok passzív 2 A választási rendszerek kérdésének jelentősége Az állampolgárok választójoga csak arra terjed ki, hogy eldönthetik, kire szavaznak A leadott szavazatok összesítéséhez, és átszámítási módjához nincs közük Választási rendszer = a szavazatok összesítési és átszámítási módja Sohasem semleges technika Két fő típusa: Egyéni kerületi többségi modell (Anglia, USA, Ausztrália, Új-Zéland) 3 Az egyszerű többségi rendszer Arányos pártlistás rendszer (kontinentális Európa) Nagy Britannia XVIII. század kialakult az egyéni kerületi rendszer 20. oldal

21 Lényege: az ország területét felosztják annyi választókerületre, amennyi képviselői hely van a parlamentben. Minden választókörzetben több jelölt száll versenybe csak 1 jut be a törvényhozásba A legtöbb szavazat (NEM kell meghaladnia az 50%-ot )= egyszerű többség Az egyszerű többség rendszer által generált problémák: Az egyéni kerületi választási rendszerek eredeti és legtisztább típusa Választókerületek szintjén olyan jelöltek továbbjutását teszi lehetővé, akiket az adott körzet választóinak többsége elutasít Országos szinten a pártok között nagyon aránytalan mandátummegoszlást eredményez A nagy pártoknak kedvez A relatív többségi rendszer alkalmazása szinte minden esetben kétpártrendszert eredményez Hátránya: a kis pártoknak nincs esélyük az új pártok bejutása szinte lehetetlen Előnye: Stabil egypárti kormányok alakulnak (a törvényhozásban általában az egyik párt mindig biztos többséggel rendelkezik) konzerválja az egész politikai piacot 4 Az abszolút többségi rendszer A választójog folyamatos kiterjesztése tömegpártok megjelenése a pártok közti mandátumelosztásban súlyos torzulások nem biztosítja minden esetben a választói akarat kifejeződését Abszolút többségi rendszer Franciaország 1958 Charles De Gaulle Egyéni választókerületeken alapszik Minden körzetből 1 képviselő jut tovább, DE az a jelölt nyeri el a mandátumot, aki megszerezte a leadott szavazatok abszolút többségét, tehát 50% +1 minimum Ha nincs ilyen az adott választókerületben második forduló Csak az első két képviselő vehet részt Jellemző a kétfordulós rendszer Szintén a nagy pártoknak kedvez, de a kis pártoknak is van lehetőségük 21. oldal

22 Kölcsönös visszaléptetések kapcsán képviselői helyhez is juthatnak Kölcsönös visszaléptetések kapcsán tág teret nyit a pártok egymás közti alkudozásának, ami általában nagy pártszövetségek, koalíciók megalakulásához vezet Gyakori kétpólusosság A pártok általában két nagy pártszövetségbe tömörülnek, az abszolút többségi rendszer tehát általában kétpólusú többpártrendszert eredményez A rendszer vesztesei: rendszerellenes pártok Azok a radikális, szélsőséges politikai erők, melyek esetlegesen nagy választói támogatottsággal bírnak ugyan, de a többi párt nem hajlandó velük szövetségre lépni => csökken az esélyük Az abszolút többségi rendszer mérséklő hatással van a politikai versenyre, a középre tart koalícióképes politizálásra törekvőket hozza előnyösebb helyzetbe 5 Az alternatív szavazat módszere Ausztráliában alkalmazzák A választópolgároknak egyszerre 3 preferenciát kell bejelölniük a sorrend fontos Ha az 1. jelöltek között senki nem kapja meg az abszolút többségi szavazatot, akkor a legkevesebb szavazatot szerzett jelölt kiesik, és a kiesett jelöltre szavazók 2. preferenciáit figyelembe véve döntenek Ha így sem szerzik meg senki az 50+1%-ot kiesik ismét a legkevesebb szavazattal rendelkező jelölt, és az őrá szavazók 2. preferenciáit számítják be Addig ismételgetik, amíg valakinek meg nem lesz az 50+1% Bonyolult nem túl elterjedt 6 Az arányos pártlistás rendszerek Erénye: az abszolút többségi rendszerrel szemben a jelöltek versenyét nem a pártok háttéralkuja, hanem az állampolgárok preferenciái döntik el Olyan országokban kerültek alkalmazásra, ahol a parlamentarizmus már eleve viszonylag széles választójogi alapon született meg, így a politikai életnek meghatározó szereplőivé váltak a pártok A választási rendszereknek a pártelvű demokrácia viszonyaira szabott típusa Fő funkciója: biztosítani az állampolgárok pártválasztási preferenciáinak mind teljesebb reprezentációját Lényege: 22. oldal

23 A választók által a pártokra leadott szavazatokat, országos szinten összesítik, és az egyes pártok az országosan elért eredmények arányában részesülnek mandátumokból Sokpártrendszer létrejöttéhez vezet Fajtái: A parlamenti képviselet akkor a legarányosabb, ha a szavazatokat ténylegesen országos szinten összesítik => az egész ország egyetlen nagy választókerület (Hollandia, Izrael) Az ország területét felosztják nagy kiterjedésű többmandátumos választókerületekre, a pártokra leadott szavazatokat pedig nem országos, hanem választókerületek szintjén összesítik Adminisztratív választási küszöb megállapítása 3 vagy 5%-os minimum, ami alatt egy párt nem kerülhet a parlamentbe (Magyarország) A választópolgár nem csak pártokra, hanem a pártok által összeállított jelöltlistákra is szavaznak Országos/területi lista A jelöltlisták kötöttek, azaz rajtuk előre meghatározott sorrendben szerepelnek a jelöltek Szabad lista (Belgium) 7 A magyar választási rendszer Az állampolgárok nem csak az egyes pártok listáira szavazhatnak, de a listákon belül a jelöltek között is választhatnak rangsort állíthatnak fel Vegyes választási szisztéma Alkalmazása bonyolulttá teszi az összesítést, de a pártok vezető politikusai mellett az állampolgárok is beleszólást nyernek a pártok képviselőjelöltjeinek bejutási sorrendjébe Ötvözi az egyéni kerületi és az arányos pártlistás rendszereket 3 csatornás a pártok háromféleképpen juthatnak a parlamentbe 2 fordulós 1. forduló Minden választópolgár két szavazatot ad le Egyéni kerületi jelöltre A pártok területi listáira 2. forduló Ezek kétféle módon (megyei és országos szintű összesítésben) számítanak be Csak ahol egyik jelölt sem tudta megszerezni az 50+1%-ot 23. oldal

24 Az Országgyűlés 386 képviselői hellyel rendelkezik 176 képviselő mandátumról egyéni választókörzetekben döntenek 176 egyéni választókörzet van %-os, abszolút többséggel lehet bekerülni Kétfordulós rendszer a jellemző a másodikban csak az 1-3 indulhat 152 mandátumot többmandátumos választókerületekben, a pártok területi listáin indulva nyerhetnek el a jelöltek Megyei listák 58 mandátum az országos szinten elért eredmények arányában osztják szét a pártok között Mind a megyei, mind az országos összesítés vonatkozásában működik egy 5%-os adminisztratív küszöb Mérsékelt többpártrendszer létrejöttét eredményezi általában 2 A pártok kialakulása és történeti típusai A választási rendszer ezáltal az egyik legfontosabb tényező, a magyar kormányzati rendszer viszonylagos stabilitásának biztosításában. A pártok a politikai tagoltság elsődleges megjelenítői Szervezetek, melyek jelölteket állítanak és juttatnak be a választott közhivatali és törvényhozói pozíciók betöltésére Olyan általános alapelvekkel (politikai programmal) rendelkeznek, melyet tagságuk nagy része támogat Az egész társadalomnak csak egy részét képviselik Programjukban és nyilvános szerepléseikben általában mindig az össztársadalmi érdekekre hivatkoznak 1 Képviseleti demokrácia pártok nélkül Nem léteztek országosan elismert pártok, a parlamenteken belül a hasonló világnézetű képviselőkből csoportok alakultak ki = előpártok (protopártok) Elfogadott volt, hogy 1 1 képviselő lelkiismereti okokból/választóinak véleményét figyelembe véve átszavazott Kizárólag a parlamenten belül kiformálódott, informális csoportosulások voltak, és nem rendelkeztek semmilyen parlamenten kívüli szervezetrendszerrel 2 A választójog kiterjesztése és az első pártok kialakulása Ipari forradalom => Iparosodás => urbanizáció => nagyarányú alfabetizációs folyamat => politikai öntudatra ébredés a munkások körében is => politikai követelések => munkásmozgalmak => választójog kiterjesztése (XIX. sz. vége, a nők elsőként 1918-ban Angliában kapták 24. oldal

25 meg) => a jelölteknek már nem volt lehetőségük személyes kapcsolatot kiépíteni minden választóval => politikai pártok USA a jelöltek csak névleg tagjai a két politikai tábor egyikének (Republikánus, Demokrata), valójában kampányukat teljesen önállóan, saját anyagi erőforrásaikat felhasználva szervezik 3 A demokratikus tömegpártok Két fajtája: USA-ban a politizálás a leggazdagabbak kiváltsága A Demokrata és a Republikánus párok csak protopártok Parlamenten belül keletkezett pártok Ha parlamenti képviselők egy csoportja kezdett kiépíteni egy országos szintű kampánygépezetet Parlamenten kívül keletkezett pártok Ha már korábban kialakult szervezetek léptek fel pártként és szereztek képviseletet a törvényhozásban Kialakult a pártbürokrácia Szocialista munkásmozgalmi pártok A munkáspártokra jellemző volt: a tömegpárti jelleg akár milliós nagyságrendet is elérő létszám (a kor technikai viszonyai között csak így juthattak el a lehető legtöbb szavazóhoz számtalan szolgáltatással igyekeztek vonzóvá tenni a párttagságot); strukturált és hierarchizált szervezeti felépítés; a pártvezetés és az egyszerű tagság markáns elkülönülése Munkásmozgalmak esetében a politikai képviselet megteremtését célzó párt és az érdekvédelmet ellátó szakszervezet elválaszthatatlanul összefonódott A párttagok tagdíjakat fizettek Saját újságot adtak ki a pártok Szavazóbázisukat tekintve szorosan kötődtek 1 1 társadalmi osztályhoz A szavazói bázis egyben tartását és az adott párthoz való minél erőteljesebb kötődését segítette elő ezen pártok erőteljesen ideologikus politizálása 4 A totalitárius pártok Határozottan képviseltek bizonyos liberális konzervatív elveket, ám a munkáspártok még talán náluk is erőteljesebben ragaszkodtak programjukban a marxista szocializmus követeléseinek megvalósításához Erőteljes ideologikus töltet 25. oldal

26 Mindazon politikai erők, melyek a korszakban nyíltan diktatórikus politikai berendezkedés megvalósításáért szálltak síkra Totalitárius mozgalmak: A szocialista munkásmozgalmakból kiszakadt radikális kommunisták A fasiszták Olaszországban A nemzeti szocialisták Németországban Magukat valamifajta elementáris erejű társadalmi mozgalmaknak tartották Szervezeti struktúrájuk felépítése sok hasonlóságot mutatott a munkásmozgalmi tömegpártokéval, de sokkal szigorúbb hierarchia jellemezte 5 A demokratikus tömegpártok átalakulása: a gyűjtőpártok létrejöttének folyamata II. világháborút követően a totalitárius mozgalmak eltűntek a nyugat - európai politikai életből Demokratikus tömegpártok szerepe töretlen a 60-as évekig 60-as évek elektronikus médiumok megjelenése, elterjedése Új dimenziót nyitott a pártok számára a választópolgárok meggyőzésére irányuló kommunikációban Nem volt szükség tömeggyűlésre, röplaposztogató aktivistákra, egy két vezető politikusának tévészereplése mindezt pótolta A tömegpártoknál megkezdődött a létszámcsökkentés Fogyasztói társadalom kialakulása Középosztállyá olvadt a polgárság és a munkásosztály 6 A gyűjtőpártok jellemzői Gyűjtőpártok = kisebb taglétszámú, de mindenhonnan szavazatokat szerezni igyekvő pártok Nincs szilárd szavazóbázisuk, így minden társadalmi réteget igyekeznek megszólítani szavazatmaximálás Piaci stratégiát alkalmaznak: Választási hirdetések reklámok Ideologikus politizálás helyett politikai marketing A pártok programja egyre hasonlóbb ugyanazt a célközönséget akarják meggyőzni Baloldali: szocialista szociáldemokrata Jobboldali: kereszténydemokrata Konzervatív liberális 26. oldal

27 3 Pártrendszer tipológiák Probléma: ha ugyanaz a program, mi értelme választani? Fokozza: a hagyományos gyűjtőpártok láthatóan teljesen érzéketlennek bizonyultak, egyes új típusú társadalmi válságjelenségek iránt, amelyek pedig a jóléti állam modelljét is megrendítették A nyugati társadalmakban a globalizációs folyamat újfajta társadalmi feszültségeket gerjeszt, ami a politikai radikalizmus új irányzatainak adhat tápot A demokratikus politikai rendszerekben általában egyszerre mindig több párt létezik és működik párhuzamosan Pártrendszer = egy adott politikai rendszerben funkcionáló pártok összességét jelenti, valamint a pártok egymás közti versenyéből adódó interakciók rendszere Minőségét két tényező határozza meg: a pártok száma és a pártok közti verseny jellege 1 Maurice Duverger pártrendszer tipológiája 1951 a parlamenti pártok száma alapján kategorizálta a pártrendszereket, a parlamenti pártok számát pedig elsősorban a választási rendszerek határozzák meg Egypártrendszerek melyek a politikai diktatúrák gyakori megjelenési formái, bár számos diktatúra korlátozott mértékben több párt működését is lehetővé teszi Kétpártrendszerek többnyire az egyéni-kerületi választási rendszerek alkalmazásának termékei (Anglia, USA, Új-Zéland) Többpártrendszerek általában az arányos pártlistás választási rendszernek köszönhetőek (kontinentális Európa) Duverger: a demokratikus pártrendszerek alapvető jellegzetessége a kétpólusosság Oka: 2 Giovanni Sartori csoportosítása a politikai bal és jobboldal hagyományos szembenállása a parlamentáris kormányzati rendszerek működésének logikájából fakadó kormány ellenzék dichotómia 1966 tovább finomította Duverger tipológiáját A pártok száma mellett a pártok közti verseny jellegét is figyelembe vette Versengő pártrendszer Nem versengő pártrendszer Egypárti politikai diktatúrák 27. oldal

28 3 A kétpártrendszer Hegemón pártrendszer = azon politikai berendezkedések megjelölésére szolgál, ahol több párt működése engedélyezett ugyan, de ezek között nincs igazi verseny, mindig csak egy domináns nyeri a választásokat és marad a hatalmon Politikai diktatúra burkoltabb formái Svédország Szociáldemokrata Párt de nem diktatúra A versengő pártrendszerek egyik alapvető válfajának Sartori is az angolszász típusú kétpártrendszert tartotta Jellemzően egyéni kerületi egyszerű többségi választási rendszer Kétpártrendszer NEM= csak két párt működik; vagy, hogy csak 2 parlamenti párt van Sartori: a kétpártrendszer lényege, hogy a pártok között van két olyan, melyek bármelyike esélyes arra, hogy választások esetén elnyerje a mandátumok abszolút többségét. Parlamenti váltógazdaság alakul ki Egypárti kormányok alakulnak stabil kormány Viszonyai között a pártverseny jellegzetessége, hogy a két nagy párt leginkább csak egymástól tud elvenni szavazatokat => mérséklően hat a pártok politizálására, középre tartó, centripetális pártversenyt eredményez 4 A mérsékelt többpártrendszer Az abszolút többségi, avagy arányos pártlistás választási rendszerek alkalmazása következtében jönnek létre A pártrendszer is kétpólusos a pártok jellemzően két nagy szövetségbe tömörülnek A koalíciókban rendszerint van 1 1 domináns gyűjtőpárt, és egy vagy több rétegpárt Két koalíció között is kialakulhat parlamenti váltógazdaság Centripetális pártverseny Gyakori a három párti rendszer Egy jobboldali, egy baloldali gyűjtőpárt, közöttük liberálisok Napjainkban: mérsékelt többpártrendszer (kontinentális Európa; Németország, Franciaország, Magyarország) 5 A polarizált sokpártrenszer A parlamentbe bekerülő pártok száma magas, legalább 6 8, de akár is lehet. A pártok között nem találunk gyűjtőpártokat Erőteljesen ideologikus politizálás A pártok egy része a centrum szavazatokért verseng 28. oldal

29 Jelentősek a jobb illetve balszél szélsőséges vagy rendszerellenes politikai erői A polarizált sokpárt-rendszerek hárompólusúak (centrum, szélsőjobb, szélsőbal) A kormánynak gyakran kell kétoldali ellenzékkel szembenéznie Megoldás lehet: Szélsőséges erők bevonása a kormányba => könnyen centrifugálissá teheti a politikai versenyt, a szembenálló politikai táborok fokozódó radikalizálódása pedig hosszabb távon a demokratikus berendezkedés általános krízisét eredményezheti Németország weimari köztársaság Franciaország IV. Köztársaság Sartori: a pártrendszerek minőségét meghatározó kritériumok közül a pártok számánál lényegesebb a polarizáltság mértéke. Egy ország pártrendszerének polarizáltsága végső soron csak tükrözi az adott társadalomban meglévő törésvonalak és ideológiai ellentétek mélységét. IV)Társadalmi törésvonalak és politikai ideológiák 1 A nyugati társadalmak politikai törésvonalai Törésvonal = azok a politikai konfliktusok, melyek egy adott ország egész társadalmát tartósan megosztják A nyugati társadalmakban 4 ilyen tartós politikai törésvonal alakult ki 1 A vallás, mint politikai törésvonal Elsősorban a katolikus államokban alakult ki (Dél Európa; frankofon) Vallásosság <=> egyház ellenesség A katolikus egyház, mint a feudális társadalmi rendszer legnagyobb kedvezményezettje, szembehelyezkedett a polgárosodással A felvilágosodás, a liberalizmus és az egész politikai baloldal kialakulása egyház, sőt vallásellenes jelleget öltött Polgári forradalmak kialakult egy katolikus konzervatív szubkultúra és egy szekuláris és élesen antiklerikális baloldali szubkultúra Európai protestáns országok: A protestáns egyház nem fordult a polgárosodással szembe, sőt a protestantizmus a polgárosodás eszmei hátteréül szolgált Nem alakult ki politikai vallásellenesség, mégis épp ezekben az országokban (Svédország, Finnország) a legnagyobb az ateisták aránya A vallás szerepe nem lényeges tényező a politikai tagoltság alakulásában 29. oldal