Túlélőkészlet a választásokhoz

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Túlélőkészlet a választásokhoz"

Átírás

1

2

3 Túlélőkészlet a választásokhoz A Túl az első X-en Tehetsz a jövődért, válassz! középiskolai vetélkedő háttéranyaga Budapest szeptember 30.

4

5 TARTALOM I. VÁLASZTÁS, VÁLASZTÓJOG, VÁLASZTÁSI RENDSZEREK... 4 I. 1. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK... 4 I. 2. KÖVETELMÉNYEK A VÁLASZTÓJOGI ALAPELVEK ÉRVÉNYESÜLÉSÉHEZ... 9 I. 3. VÁLASZTÁSI RENDSZEREK II. VÁLASZTÁSOK MAGYARORSZÁGON II. 1. ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLASZTÁSOK II. 2. ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSOK II. 3. NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATOK II. 4. EURÓPAI PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK III. NÉPSZAVAZÁS IV. SZAVAZÁS IV. 1. SZAVAZÁS A SZAVAZÓHELYISÉGBEN IV. 2. SZAVAZÁS MOZGÓURNÁVAL IV. 3. SZAVAZÁS KÜLFÖLDÖN V. FOGALOMTÁR VI. FORRÁSJEGYZÉK

6 I. VÁLASZTÁS, VÁLASZTÓJOG, VÁLASZTÁSI RENDSZEREK I. 1. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK A demokrácia fogalma: A demokrácia szó az ógörög demokratia szóból származik, jelentése: a nép uralma. A demokrácia lényege, hogy a közösség minden választójoggal rendelkező tagja részt vehet a törvényalkotásban, a közügyek eldöntésében szemben a királyok, diktátorok által irányított államokkal. A demokráciának két formája van: Közvetett, képviseleti demokrácia (pl. az országgyűlési képviselők megválasztása): a választópolgárok által választott képviselők hozzák meg a közügyekkel kapcsolatos döntéseket; Cserépszavazás: a népszavazás ókori formája, mely során agyagcserépdarabok (osztrakon) segítségével szavaztak. A cserépszavazással Athén nagy befolyással rendelkező polgárát 10 évre száműzhették. A képen egy osztrakon látható Themisztoklész nevével. Közvetlen demokrácia (pl. népszavazás): a választópolgárok közvetlenül dönthetnek közügyekkel kapcsolatos kérdésekben. A mai demokráciákban kivételes hatalomgyakorlási forma, a képviseleti demokrácia kiegészítésére szolgál. Képviseleti demokrácia esetén a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással, a választók akaratának szabad kifejezését biztosító választáson választják meg azokat a képviselőket, akik a közügyek eldöntésében részt vesznek. Választásokat rendszeres időközönként kell tartani, így a választópolgárok időről-időre újra dönthetnek az őket képviselők személyéről. Általános választójog Az általános választójog azt jelenti, hogy minden embernek joga van szavazni (=aktív választójog) a választásokon jelöltként indulni (=passzív választójog) 4

7 A választójog azonban feltételekhez kötött: 1. Életkor. A szavazáshoz és a választhatósághoz való jog alsó korhatárát meg kell határozni, hiszen mind a szavazás, mind a jelöltként való indulás komoly, megfontolt döntést, egyfajta érettséget igényel. Legtöbb országban a felnőttkor elérésével nyílik meg a lehetőség a választásra és a választhatóságra (Magyarországon is 18 éves kortól), azonban vannak olyan országok, ahol a polgárok ennél fiatalabb korban választójogosulttá válnak (pl. Ausztriában 16 éves kortól). 2. Állampolgárság. A választójog általában az adott ország állampolgárságához kötött. Az önkormányzati választásokon azonban indokolt, hogy az adott településen élő közösség minden tagja szavazhasson, azok is, akik más ország állampolgárai. Magyarországon országgyűlési képviselők választásán és országos népszavazáson magyar állampolgárok, európai parlamenti képviselők választásán magyarok és a többi EU tagország Magyarországon élő állampolgárai, önkormányzati képviselők választásán magyar állampolgárok, valamint más EU tagország és EU-n kívüli állam Magyarországon élő polgárai is szavazhatnak. A magyarországi választásokon jelöltként viszont csak magyar állampolgárok indulhatnak (kivéve az európai parlamenti és az önkormányzati választásokon, ahol a többi EU tagország állampolgárai is rendelkeznek passzív választójoggal). 3. Lakóhely. A választáson való részvétel jogának feltétele lehet a lakóhely megléte. A lakóhely ebben az esetben a bejelentett, állandó lakcímet jelenti. Magyarországon az európai parlamenti képviselőket és az önkormányzati képviselőket csak magyarországi lakóhellyel rendelkezők választhatják. Országgyűlési képviselők választásán és országos népszavazáson (ahol csak magyar állampolgárok szavazhatnak) nem feltétel a magyarországi lakóhely. A jelöltként induláshoz az országgyűlési választáson nem szükséges a magyarországi lakóhely, az európai parlamenti és az önkormányzati választásokon azonban ettől eltérő a szabályozás. 4. Kizárás a választójogból. Kivételes esetekben előfordul, hogy a fenti feltételek teljesülése ellenére sem rendelkezik valaki választójoggal. Ez azonban kizárólag törvény alapján, mentális zavar vagy súlyos bűncselekmény elkövetése miatt, bírósági döntésen alapulhat. 5

8 Politikai egyenjogúságért, elsősorban választójogért harcoló szüfrazsettek. Magyarországon a nők az 1919-es választáson szavaztak először. Slachta Margit ( ), az első magyar nőképviselő pedig 1920-ban került be a Parlamentbe. Egyenlő választójog Az egyenlő választójog az alábbi elveket foglalja magában. 1. Minden választópolgárnak egy szavazata van (vagy ha a választási rendszer a választópolgárnak több szavazatot biztosít, minden választópolgárnak ugyanannyi szavazata kell, hogy legyen). Ez az elv a választópolgárok egyenlőségét fejezi ki. 2. Minden szavazat ugyannyit ér, azaz az egyik választópolgár szavazata ugyanannyira számít, mint a másiké. Ha egy testület tagjait választókerületekben választják, akkor a választókerületekben a választásra jogosultak száma a lehető legkisebb mértékben térhet el egymástól, így a választás eredményeként minden képviselő megközelítőleg azonos számú választópolgárt képvisel. 6

9 Gyakorlati példán bemutatva: ha 2 tagú diákönkormányzatot választ egy 8 osztályos iskola úgy, hogy az egyik tagot a 8. osztályosok választják (pl. 100 tanuló), a másikat pedig az 1-7. osztályosok (700 tanuló), akkor egy nyolcadikos szavazata 7x annyit ér, mint a többieké (hiszen az ő szavazata 100-ból egy, azaz 1/100, míg a többieké 700-ból egy, azaz 1/700). 3. Esélyegyenlőség biztosítása a választáson induló pártok és jelöltek számára. Ez egyfelől kötelezettséget jelent az állami szervek részére: azonos feltételekkel kell biztosítani minden párt és jelölt számára a választáson való részvételt (pl. azonos betűmérettel kell feltüntetni a pártokat a szavazólapon). Másfelől kötelezettség a média részére: a választási kampány során a televízióban, rádióban azonos feltételekkel tehetők közzé a pártok reklámjai. Speciális a helyzet a televízió vagy rádió műsorában (pl. híradóban) való megjelenéskor, hiszen ilyenkor a szerkesztők azt is figyelembe veszik, hogy egy adott kampányesemény érdekes-e a közönség számára. Így például egy konkrét műsoron belül nem jelenti az esélyegyenlőség sérelmét, ha egy párt többezres kampányrendezvényéről a televízió tudósít, míg a másik párt sokkal kevesebb résztvevőt vonzó kampányeseményéről nem. Szabad választás Ez az elv jelenti egyfelől a választópolgárok véleménynyilvánításhoz való szabadságát, mely magában foglalja például plakátok elhelyezését, választási gyűlésen való részvételt, a médiában vélemény kifejtését. A választópolgárok ezen jogát mindenki számára részrehajlástól mentesen biztosítani kell. Másfelől ez az elv jelenti a választói akarat szabad kifejezését egy tiszta, csalástól mentes választáson. Ez biztosítható többek között: egyszerű, átlátható szabályokkal (pl. egyértelmű, hogy hogyan adhatom le a szavazatomat); szavazófülke használatával (így a szavazat titkos marad); nem személyes szavazás (pl. levélben szavazás) esetén megfelelő garanciákkal (lásd: Szavazás külföldön című részt); szavazatszámlálás átláthatóságával, nyilvánosságával (pl. újságírók, választási megfigyelők, pártok képviselőinek jelenlétével). 7

10 Titkos szavazás Ezen elv egyaránt jelenti a szavazat, másfelől a szavazás napján megjelentek névsorának titkosságát. A választópolgár számára a szavazás titkossága nem csak jog, hanem kötelesség. A szavazás titkossága garantálja, hogy minden választópolgár szabad elhatározáson alapuló döntést hozzon a szavazás során, külső befolyástól (kényszer, fenyegetés) mentesen. A családdal történő szavazás és minden olyan egyéb módja a szavazásnak, mely során az egyik szavazó kontrollálhatja a másik szavazót, tiltott. Közvetlen szavazás Közvetlen szavazásról beszélünk, ha a választópolgárok közvetlenül a jelöltre adhatják le szavazatukat. A közvetlen szavazás esetén jut érvényre leginkább a választópolgár akarata, hiszen ebben az esetben ő maga dönti el, hogy melyik képviselőt tartja legalkalmasabbnak a közügyek vitelére. Egyes országokban a közvetett választás változatait is alkalmazzák, mint például az Egyesült Államokban, ahol a választópolgárok ún. választási megbízottakra, elektorokra szavaznak, és a megválasztott elektorok lesznek jogosultak ténylegesen szavazni az amerikai elnök személyére. 8

11 I. 2. KÖVETELMÉNYEK A VÁLASZTÓJOGI ALAPELVEK ÉRVÉNYESÜLÉSÉHEZ Ahhoz, hogy az általános és egyenlő választójog, közvetlen és titkos szavazás, valamint a szabad választás elve érvényesülhessen, szükség van bizonyos feltételekre. Ezek az alábbiak: 1. Alapvető jogok tisztelete A demokratikus választások alapfeltétele az alapvető jogok biztosítása. A választások során kiemelkedően fontos: A véleménynyilvánítás szabadsága A véleménynyilvánítás szabadságának lényege, hogy bárki gondolatainak, meggyőződésének megfelelően véleményt formálhat a külvilág történéseiről, és annak megfelelő keretek között hangot is adhat. Ennek része a sajtó szabadsága is, amikor a sajtó munkatársai külső befolyásoktól, fenyegetésektől és törvényi korlátoktól mentesen döntik el, hogy az általuk szerkesztett műsorban vagy cikkben milyen tartalom jelenik meg. Gyülekezési jog E jog keretében békés összejövetelek, felvonulások és tüntetések tarthatók, amelyeken a résztvevők véleményüket szabadon kinyilváníthatják. 12 pont: az március 15-én kitört pesti forradalom követeléseinek összefoglalása. Egyesülési jog Az egyesülési jog szervezetekhez (pl. párthoz) való csatlakozás és szervezetek létrehozásának szabadságát jelenti. 2. Kiszámítható szabályok A kiszámítható és egyértelmű szabályok megléte a választások hitelességének és egyben a szilárd demokráciának az alapja. A gyakran változó (és komplikált) szabályozás összezavarhatja a választókat. A választási rendszerre és a választókerületek határaira vonatkozó szabályok hatással lehetnek a választások eredményére, így fokozottan figyelni kell arra, hogy ezek a szabályok a pillanatnyi politikai érdekek miatt ne legyenek megváltoztathatóak. Megoldás lehet a választásra vonatkozó főbb szabályok alkotmányban (Magyarország alkotmánya az Alaptörvény), valamint törvényben való rögzítése, hiszen ezek meghozatalához és módosításához parlamenti többség szükséges. 9

12 Magyarországon a választásokra vonatkozó lényeges alapelveket és szabályokat az Alaptörvény, valamint minősített többséggel (a képviselők 2/3-ának szavazatával) megalkotott törvények tartalmazzák. 3. Egyéb garanciák Választási szervek A választásokkal kapcsolatos feladatok elvégzése szaktudást igényel, így szükséges egy olyan intézményrendszer létrehozása, amely felelős a választással kapcsolatos feladatok ellátásáért. A választási szervek olyan intézmények, melyek felelősek a választások végrehajtásáért (pl. szervezetek, jelöltek választáson való részvételének jóváhagyása, szavazás lebonyolítása, szavazatok megszámlálása, eredmény megállapítása). A választási szerv lehet egy önálló intézmény, de lehet egy nagy intézményrendszer része is, ahol nem csak választási feladatokat látnak el. A választással foglalkozó szervek három típusa különböztethető meg: Független modell. A független szervek a választással kapcsolatos feladatokat külső, kormányzati befolyástól mentesen, kizárólag a törvények szerint végzik. Néhány országban két független szervet hoztak létre, egyik a szervezési feladatokért, másik az érdemi döntések (pl. választási eredmény megállapítása) meghozataláért felelős. A kormányzati modell. A választásokat valamely központi kormányzati szerv (minisztérium) vagy helyi hatóság szervezi és bonyolítja le. A vegyes modell kettős struktúrát követ: van egyrészt egy felügyelő, kormányzattól független szerv mint a független modell esetében, valamint egy végrehajtó kormányzati szerv vagy helyi hatóság mint a kormányzati modell esetében. Magyarország a vegyes modellt követi. A választások szervezésének és lebonyolításának központi feladatait független szerv, a Nemzeti Választási Iroda látja el. A függetlenség garanciája többek között, hogy vezetőjét a köztársasági elnök nevezi ki a parlamenti ciklustól (4 év) eltérő időtartamra (9 évre) és ún. összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak rá (pl. nem lehet tagja pártnak). Feladatot kizárólag parlamenti többség által elfogadott törvény határozhat meg az Iroda számára. Az Iroda elnöke a választás során végzett tevékenységéről az Országgyűlésnek számol be. Központi szinten az érdemi jogi döntések meghozatala pedig egy független testület, a Nemzeti Választási Bizottság feladata. A Bizottság a parlamenti többség által választott jogászokból (ún. választott tagok 7 fő) és az Országgyűlésben képviselőcsoporttal 10

13 rendelkező pártok által delegált tagokból (ún. megbízott tagok jelenleg 5 fő) áll. A Bizottság feladata többek között a törvénysértések kivizsgálása és a választási eredmények megállapítása. A pártok képviselőinek jelenléte azért fontos, mert figyelemmel kísérhetik a választással kapcsolatos feladatok elvégzését, ezáltal a folyamat álátható és ellenőrizhető. A Bizottság ülései nyilvánosak, azokon bárki részt vehet. A választás során végzett tevékenységükről az Irodához hasonlóan az Országgyűlésnek tartoznak beszámolóval. Dr. Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda elnöke, mellette prof. Dr. Patyi András, a Nemzeti Választási Bizottság elnöke A választással kapcsolatos szervezési feladatokat a megyékben és a településeken az önkormányzat jegyzője látja el a Nemzeti Választási Iroda irányítása alatt. Az érdemi jogi döntések, a szavazatok megszámlálása és az eredmény megállapítása pedig a megyékben és a településeken az önkormányzat képviselőtestülete által megválasztott választási bizottságok feladata, akik mindezt függetlenül, kizárólag a törvényekben foglalt rendelkezések szerint teszik. A Nemzeti Választási Bizottsághoz hasonlóan a helyi és területi választási bizottságok választott tagokból és pártok képviselőiből állnak. A bizottságok ülései nyilvánosak. A hierarchia alsó szintjén a szavazatszámláló bizottságok állnak, amelyek a szavazás napján a szavazóhelyiségekben lebonyolítják a szavazást, majd megszámlálják a szavazatokat. Megfigyelők A választási megfigyelők azt ellenőrzik, hogy a választás során valamennyi szabályt betartják-e. A megfigyelés kizárólag a választás folyamatára összpontosít, nem érdekelt semmilyen konkrét választási eredményben, és az eredményekkel csak abból a szempontból foglalkozik, hogy azokat tisztességesen és pontosan állapították-e meg. 11

14 Magyarországon megfigyelőt külföldi állam vagy nemzetközi szervezet küldhet. A megfigyelők a választás előkészítésétől kezdve a választási eredmény megállapításáig a munkát figyelemmel kísérhetik, az iratokba betekinthetnek, a választási szervek tagjainak, pártok képviselőinek kérdéseket tehetnek fel. A választás menetét nem befolyásolhatják, észrevételeiket azonban közölhetik a választási szervekkel és a sajtóval. Ezáltal a választás teljes folyamata nyilvánossá és ellenőrizhetővé válik. Jogorvoslat Előfordulhat, hogy népszavazás vagy választás során a választópolgárok, választáson induló szervezetek vagy jelöltek valamilyen szabálytalanságra lesznek figyelmesek (pl. egy párt tisztességtelenül kampányol, vagy a szavazatokat helytelenül számolták meg). Ebben az esetben fontos, hogy legyen egy olyan fórum, amely ezeket a szabálytalanságokat rövid időn belül kivizsgálja és orvosolja. Magyarországon a választópolgárok és szervezetek ebben az esetben a választási bizottságokhoz fordulhatnak, amelyek megvizsgálják a panaszokat, és szabálytalanság esetén megfelelő eszközökkel rendelkeznek a szabálytalanság megszüntetésére (pl. ha szavazatszámlálás helytelen volt, újraszámlálják azokat). Ha a választópolgár úgy ítéli meg, hogy a bizottság nem a megfelelő döntést hozta, újabb kérelmet nyújthat be, melyet egy felsőbb szintű választási bizottság, végül pedig a bíróság vizsgál meg. 12

15 I. 3. VÁLASZTÁSI RENDSZEREK A választási rendszer a választáson leadott szavazatokat képviselői helyekké, azaz mandátumokká alakítja át, melyeket a választáson induló szervezetek és jelöltek között osztanak ki. A választási rendszerek típusai Az általános választójog kialakulásának hajnalán többségi választási rendszerek jöttek létre (Anglia, Franciaország). Ennek lényege, hogy az országot választókerületekre osztják, és a választókerületekben megválasztanak egy-egy képviselőt. Minden választókerületben az a jelölt lesz a képviselő, aki a legtöbb szavazatot kapja. Érdekesség A többségi rendszerek hátránya, hogy nem biztosítják a választópolgári akarat pontos tükröződését a parlament összetételében, ezért a választás eredménye aránytalan lesz a leadott szavazatokhoz képest. Ha például egy országban 10 tagú parlamentet választanak, akkor 10 választókerületet kell kialakítani, amelyekben 1-1 képviselőt választanak. Ha A párt jelöltjei minden választókerületben csak 1 szavazattal legyőzik B párt jelöltjeit, akkor mind a 10 képviselői helyet ennek a pártnak a politikusai szerzik meg, annak ellenére, hogy összességében csak a szavazatok alig több mint felét érték el: választókerület A párt jelöltjére leadott szavazatok B párt jelöltjére leadott szavazatok összes szavazat A többségi rendszer aránytalanságának kiküszöbölése érdekében a 20. század elejétől a választási rendszerek kialakításakor egyre nagyobb hangsúlyt kapott az arányosság elve. Ennek lényege, hogy az igazságosság jegyében a képviselői helyek pártok közötti elosztása olyan arányban történjen, amilyen arányban a szavazatok megoszlanak a pártok között. Ha például egy párt a szavazatok 35%-át szerzi meg, akkor a képviselői mandátumokból is 35%-kal részesüljön. Ez legegyszerűbben listás választással érhető el. A választási rendszerek legfontosabb hatásai A többségi és az arányos választási rendszerek különbözőképpen befolyásolhatják, hogy milyen parlamenti működés és politikai kultúra alakul ki. 13

16 többségi választási rendszerek arányos választási rendszerek a nagyobb pártoknak kedvez, a kis pártok számára szinte lehetetlen a mandátumszerzés nem képes arányos képviseletet biztosítani (de ha a szavazatok éppen úgy oszlanak meg, akkor véletlenszerűen kialakulhat arányos képviselet is) általában stabil többséget biztosít a győztes párt számára, ezzel biztosítja a kormányzóképességet nem részesít előnyben egyetlen pártot sem arányos képviseletet biztosít az arányos képviselet miatt sok kicsi párt kerülhet a parlamentbe, ha a választók szavazataikat sok kicsi pártra adják le emiatt a parlament kevésbé működőképes lehet, koalíciós csatározások, kormányválságok követhetik egymást Az arányos választási rendszerekben a kicsi pártok kizárására, és ezzel a parlamenti működőképesség elősegítésére gyakran alkalmaznak mandátumszerzési küszöböt. Ennek célja, hogy azok a pártok, amelyek a küszöbnél (pl. 5%) kevesebb szavazatot kapnak, azaz túl alacsony a támogatottságuk, ne juthassanak be a parlamentbe. Érdekesség A választási rendszerek főbb típusai az alábbiak: I. Többségi választási rendszerek: 1. Relatív többségi választási rendszer A legegyszerűbb választási rendszer, amelynek tipikus mintaországa Anglia, amely mellett még további 61 országban választják ennek segítségével a parlamentet. Az ország területét annyi választókerületre osztják, ahány tagú a parlament, tehát minden választókerületben egy képviselőt választanak. A szavazólapon szereplő jelöltek közül a választópolgár egyet jelölhet meg. Amelyik jelölt a legtöbb szavazatot kapja (többet, mint bárki más), az lesz a képviselő. A többi jelöltre leadott szavazatok nem hasznosulnak. 2. Abszolút többségi választási rendszerek a) Kétfordulós választás 19 országban működik, klasszikus példája Franciaország. Az ország területét ebben az esetben is annyi választókerületre osztják, ahány tagú a parlament, tehát minden választókerületben egy képviselőt választanak. A szavazólapon szereplő jelöltek közül a választók egyet jelölhetnek meg. Amelyik jelölt megszerzi a szavazatok több mint felét, az lesz a képviselő. Ha egyetlen jelölt sem éri el ezt az arányt, második fordulót tartanak. A második fordulóban már kevesebb jelölt indulhat (pl. az első 2 vagy 3 helyezett). Aki a második fordulóban a legtöbb szavazatot kapja, az lesz a képviselő. Az a választópolgár, akinek a favoritja az első fordulóban kiesett, így lehetőséget kap arra, hogy a második fordulóban egy másik jelöltre szavazzon (azaz az első választottja után a második preferenciáját is jelezze). Természetesen az is megváltoztathatja a véleményét, és másik jelöltre szavazhat, akinek a jelöltje bejutott a második fordulóba. b) Alternatív szavazat Bonyolultsága miatt mindössze 4 országban használják az alternatív szavazat rendszerét, ezek egyike Ausztrália. Általában az alternatív szavazat rendszerében is annyi választókerületre osztják az ország területét, ahány tagú a parlament, tehát minden választókerületben egy képviselőt választanak. A szavazólapon szereplő jelöltek közül azonban a választópolgár nemcsak egyet jelölhet meg, hanem sorrendet kell felállítania a jelöltek között: a kedvence neve mellé 1 -est, a következő választottja neve mellé 2 -est, a harmadikként támogatott jelölt neve mellé 3 -ast kell írnia, és így tovább. 14

17 A szavazatszámlálás során először megszámolják, hogy melyik jelölt hány 1 -es jelölést kapott. Ha valamelyik jelölt az 1 -es szavazatok több mint felét megszerezte, akkor övé a mandátum. Ha egyetlen jelölt sem éri el ezt az arányt, a számolást tovább kell folytatni: amelyik jelölt a legkevesebb 1 -es szavazatot kapta, az kiesik a további versenyből, és az ő szavazólapjait szét kell osztani a többi jelölt között a 2 -es szavazatok alapján. Ha valamelyik jelölt így eléri a szavazatok többségét, megszerzi a mandátumot, ha nem, akkor a most legkevesebb szavazattal rendelkező szavazólapjait kell szétosztani a többiek között a 3 -as szavazatok alapján. Ezt az eljárást kell addig folytatni, amíg valamelyik jelölt eléri a leadott szavazatok több mint felét. 3. Blokkszavazás A blokkszavazást 11 országban alkalmazzák parlamenti választásra, de pl. Magyarországon az önkormányzati választásokon a kistelepüléseken ennek segítségével választanak önkormányzati képviselőket. A blokkszavazás a relatív többségi rendszer alkalmazása olyan választókerületekben, ahol nemcsak egy képviselőt választanak (többmandátumos választókerület). Az ország területét tehát kevesebb választókerületre osztják, mint ahány tagú a parlament, így minden választókerületben több (2, 3 stb.) képviselőt választanak. A szavazólapon szereplő jelöltek közül a választók annyit jelölhetnek meg, ahány képviselőt a választókerületben választanak. Azok a jelöltek lesznek a képviselők, akik a legtöbb szavazatot kapják. II. Arányos választási rendszerek: Az arányos választás legegyszerűbben listás szavazással valósítható meg, 85 országban használják parlamenti választásokon. Az ország területét vagy nem osztják fel választókerületekre (ez biztosítja a nagyobb arányosságot), vagy ha igen, akkor egy választókerületben sok képviselőt választanak. A pártok egy-egy listát állítanak, a választópolgár pedig a listák közül választ egyet. Ezután egy matematikai eljárással osztják szét a képviselői helyeket a pártok között az arányosság követelményét szem előtt tartva. Az egyik ilyen módszert kidolgozójáról, D Hondt belga matematikusról nevezték el. Ezt a módszert használja a magyar választási rendszer az országgyűlési választásokon az országos listás mandátumok, ill. az európai parlamenti képviselők mandátumának kiosztásakor. Ezt követően az egyes pártok által megszerzett mandátumokat szétosztják a párt listáján szereplő jelöltek között. Erre is többféle megoldás létezik: a párt jelöltjei a listán elfoglalt helyük sorrendjében jutnak a mandátumhoz (ez a zárt lista, a választópolgár nem tudja befolyásolni, hogy az általa választott párt melyik képviselője szerzi meg a mandátumot), a választópolgár a szavazólapon nemcsak valamelyik pártot jelölheti meg, hanem a párt listáján szereplő jelöltek közül is választhat egyet; a párt jelöltjei közül azok, akik meghatározott számú szavazatot kapnak, a mandátumkiosztás során előnybe kerülnek a listán szereplő többi jelölttel szemben (nyitott lista), még több beleszólást ad a választópolgár számára, ha nemcsak egy szavazatot adhat le egy pártlista jelöltjeire, hanem akár több jelöltet is megjelölhet a listáról, vagy akár több listáról is szemezgethet jelölteket (panachage), sőt, egy jelöltre több szavazatot is leadhat (kumulatív szavazás). III. Vegyes választási rendszerek: A vegyes választási rendszerek összetett rendszerek, amelyek többségi és arányos választást is tartalmaznak: a képviselők egy részét egyéni választókerületekben, többségi választási rendszerrel, másik részét arányosan, listán választják. 1. Árok (paralel) rendszer Az árokrendszerben, amelyet 33 országban használnak, a többségi és az arányos választási rendszer egymás mellett működik, nincs kapcsolat a kettő között. A képviselők egy részét egyéni választókerületekben választják, relatív vagy abszolút többségi választási rendszerben. E képviselők megválasztása a többségi választási rendszerekre jellemző aránytalan eredményt hoz. 15

18 A képviselők másik részét listás szavazással választják, amely természetesen egy arányos választási eredményt fog kiadni e képviselők tekintetében. Összességében a választás arányosabb lesz, mintha csak többségi választókerületeket alkalmaztak volna, de nem lesz annyira arányos, mintha kizárólag listás szavazás lett volna. 2. Arányosító vegyes rendszer A vegyes választási rendszerek másik csoportjában a többségi és az arányos rendszer közötti kapcsolat megteremtésével arányosabb eredmény elérésére törekednek. Mindössze 7 ország alkalmazza ezt a módszert, amelyre a nagymértékű bonyolultság a jellemző. Kompenzációs rendszer A vegyes rendszer többségi és listás elemei közötti kapcsolat megteremtésével a kompenzációs rendszer arra törekszik, hogy az árokrendszernél arányosabb végeredményt adjon. Ezt úgy éri el, hogy az egyéni választókerületben egyébként elvesző, a vesztesekre leadott szavazatokat (ezek az úgynevezett töredékszavazatok) a listás mandátumok kiosztásánál hasznosítja. Így a többségi rendszerben aránytalanul jól szereplő pártra a listás mandátumkiosztás során kevesebb szavazat, és így kevesebb mandátum jut. Összességében a választás arányosabb lesz, mint az árokrendszerben, de még mindig elmarad a listás rendszerek arányosságától. Magyarország is ilyen választási rendszert alkalmaz. 3. Arányos vegyes rendszer A Németországban kialakított választási rendszer teljes mértékben integrálja a többségi választási rendszert a listás választási rendszerbe, így valójában arányos képviseletet produkál. A rendszer működésének módja a következő: 1. a választópolgárok a relatív többségi rendszerben választókerületenként megválasztják a parlamenti képviselők egy részét (felét), ez aránytalan eredményt hoz, 2. a választópolgárok a listás választási rendszerben is leadják szavazataikat, 3. a listára leadott szavazatok alapján meghatározzák, hogy ha az összes mandátumot listán osztanák ki, akkor melyik pártot hány mandátum illetné meg (mi lenne egy tisztán arányos választás eredménye), 4. a pártokat a 3. pont szerint megillető összes mandátum számából levonják az 1. pont szerint már megszerzett egyéni mandátumokat, 5. a fennmaradó helyeket töltik be a pártlistán szereplő jelöltekkel. példa: 600 országgyűlési helyet lehet szerezni, 300-at egyéni választókerületekben, relatív többségi rendszerben, a másik 300-at pedig listán. Az egyéni választókerületekben a választáson induló 3 párt között a mandátumok a következők szerint oszlanak meg: A párt 220 mandátum, B párt 12 mandátum, C párt 68 mandátum. A listákra leadott szavazatok alapján a három pártot megillető mandátumok száma (mind a 600 mandátum figyelembevételével): A párt 270 mandátum, B párt 120 mandátum, C párt 210 mandátum. A pártokat megillető összes mandátum számából le kell vonni az egyéni választókerületi mandátumokat, így megkapjuk, hogy az egyes pártok listáiról betöltendő mandátumok számát: A párt B párt C párt a pártot megillető összes mandátum megszerzett egyéni választókerületi mandátum a listáról még betöltendő képviselői helyek száma

19 II. VÁLASZTÁSOK MAGYARORSZÁGON II. 1. ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLASZTÁSOK Magyarországon a törvényhozó hatalmat a választópolgárok által közvetlenül választátott 199 tagú Országgyűlés gyakorolja. Az Országgyűlést a választópolgárok négy évre választják meg. A választás vegyes választási rendszerben zajlik, így a jelöltek az alábbi módok valamelyikén juthatnak be a Parlamentbe. 1. Egyéni választókerületekből 106 fő (=relatív többségi választási rendszer) Az ország 106 egyéni választókerületből áll. Minden választókerületben egy képviselő választható. 17

20 Jelölt lehet minden nagykorú magyar állampolgár, aki megszerezte a választópolgároktól a szükséges számú támogató aláírást (ún. ajánlás). Az ajánlásgyűjtés célja, hogy kiszűrje a komolytalan jelölteket. Az a jelölt lesz képviselő, aki a legtöbb szavazatot kapta. 2. Országos listáról 93 fő (=arányos, listás választási rendszer) Az ország egésze egy 93 mandátumos listás választókerületet alkot. Listát azok a pártok állíthatnak, amelyek legalább 27 egyéni választókerületben jelöltet állítottak. A listán szereplő jelölteket és azok sorrendjét a listaállító párt határozza meg (zárt lista). A választáson a nemzetiségek is állíthatnak listát, mely kedvezményes módon szerezhet mandátumot. Ha a nemzetiségi lista nem szerez mandátumot, a nemzetiséget nemzetiségi szószóló képviseli az Országgyűlésben. A 2014-es országgyűlési választás pártlistás szavazólapja A listás mandátumok a) az országos listára leadott szavazatok és b) az egyéni választókerületben keletkező töredékszavazatok alapján kerülnek kiosztásra. 18

21 A töredékszavazatnak minősül az a szavazat, amely az egyéni választókerületi jelöltre (1. pont) történő szavazás során elveszett : a) a vesztes jelöltekre leadott szavazatok és b) a győztes jelöltre leadott minden olyan szavazat, amely már nem volt szükséges számára a mandátumszerzéshez. Gyakorlati példán bemutatva: ha A párt győztes jelöltje 2000 szavazatot kapott, B párt második helyezett, vesztes jelöltje pedig at, akkor az a párt jelöltje már szavazattal megnyerte volna a választást a választókerületben. A fennmaradó 499 szavazat már nem volt szükséges a mandátumszerzéshez, így azok töredékszavazatnak minősülnek. Ugyancsak töredékszavazat a vesztes jelöltre leadott szavazat, hiszen ő nem szerzett mandátumot, így azok nem hasznosultak. A 2014-es országgyűlési választásokon Győr-Moson-Sopron megye 2. számú választókerületének szavazólapja. szavazólapja A cél tehát az, hogy a feleslegesen leadott szavazatok ne vesszenek el, és azon választópolgárok akarata is tükröződjön a választás eredményében, akik nem a győztes jelöltre adták le szavazatukat. A szavazáshoz a választópolgár két szavazólapot kap: a) az egyiken egy, a lakóhelye szerinti egyéni választókerületi jelöltre, b) a másikon pedig egy pártlistára szavazhat. A magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választópolgárok csak egy pártlistás szavazólapot kapnak, hiszen lakóhely hiányában ők nem kötődnek egyik egyéni választókerülethez sem. A magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok számára a választáson való részvétel feltétele az előzetes regisztráció, melyről bővebben a IV. Szavazás című fejezetben olvashatsz. Nemzetiséghez tartozó választópolgár két szavazólapot kap: egyiken a lakóhelye szerinti egyéni választókerületi jelöltre, másikon pedig nemzetiségi listára szavazhat. 19

22 A listás eredmény megállapítása Az országos listáról megszerezhető mandátumokat az alábbi módon kell kiosztani. 1. Össze kell adni az országos listákra leadott összes szavazatot. Az a párt, amely legalább az összes pártlistás szavazat 5 %-át nem szerezte meg, nem küldhet a listájáról képviselőt a Parlamentbe (két párt közös listájának 10%-ot, három vagy több párt közös listájának 15%-ot kell elérnie). Ez az ún. választási küszöb, melynek célja, hogy kizárólag a valós társadalmi támogatottsággal rendelkező pártok kerülhessenek be a Parlamentbe. A évi országgyűlési választáson 18 országos pártlistát állítottak, közülük mindössze négy lépte át a küszöböt. Párt száma Szavazatok aránya FIDESZ-KDNP ,04 % MSZP-EGYÜTT-DK-PM-MLP ,67 % JOBBIK ,30 % LMP ,36 % MUNKÁSPÁRT ,56 % A HAZA NEM ELADÓ MOZGALOM PÁRT ,47 % SERES MÁRIA SZÖVETSÉGESEI ,44 % ZÖLDEK PÁRTJA ,37 % SZOCIÁLDEMOKRATÁK ,30 % EGYÜTT ,28 % SEM ,25 % KTI ,22 % JESZ ,20 % MCP ,18 % FÜGGETLEN KISGAZDAPÁRT ,16 % ÖSSZEFOGÁS ,13 % ÚDP ,04 % ÚMP ,03 % összesen ,00 % 20

23 2. A választási küszöböt elérő pártok listás szavazataihoz hozzáadjuk az egyéni választókerületekben keletkezett töredékszavazatait. Listát állító pártok Országos listás szavazat Töredékszavazat Pártlistára jutó szavazatok (töredékszavazatokkal együtt) száma aránya FIDESZ-KDNP ,22% MSZP-EGYÜTT-DK-PM-MLP ,76% JOBBIK ,73% LMP ,28% 3. Ezt követően az ún. D Hondt-módszerrel osztjuk ki a 93 mandátumot. 4. Miután meghatároztuk, hogy egy országos listáról hány képviselő kerülhet az Országgyűlésbe, meg kell határozni, hogy kik azok, akik a listáról mandátumhoz jutnak. Ezt a sorrendet a választópolgárok nem befolyásolhatják Magyarországon, a jelöltek a mandátumot a párt által előre meghatározott sorrendben szerzik meg (zárt lista). 5. Az Országgyűlés összetétele a fentiek alapján 2014-ben az alábbiak szerint alakult: FIDESZ-KDNP Indulók MSZP-EGYÜTT-DK-PM-MLP egyéni JOBBIK LMP országos listán Összesen (90,57%) -39,78% (66,83 %) (9,43%) (30,11%) (19,10 %) (24,73%) (11,56 %) 5 5 (5,38%) (2,51 %) listás szavazatok aránya 45,04% 25,67% 20,30% 5,36% egyéb pártok ,63% Összesen ,00% Az új Országgyűlés megalakulása A végleges választási eredmények megállapítását követően kerül sor az Országgyűlés alakuló ülésére, mellyel egy újabb, 4 éves parlamenti ciklus veszi kezdetét. 21

24 II. 2. ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSOK A demokrácia lényege, hogy a közösség minden választójoggal rendelkező tagja részt vehet a közügyek eldöntésében. Nincs ez másképp a helyi közügyek esetében sem: a települések és megyék választópolgárai jogosultak dönteni az adott települést, megyét érintő kérdésekben (=helyi választópolgárok önkormányzáshoz való joga). A választópolgárok ezt a jogot átruházzák az önkormányzati választásokon megválasztott képviselőkre, akik ezáltal a lakosság nevében hozzák meg döntéseiket. Az önkormányzat feladata például helyi közutak, parkok kialakítása, közterületek elnevezése, a helyi környezetvédelem, valamint a helyi adóval kapcsolatos döntések meghozatala. A megválasztott képviselők testületet alkotnak (ún. képviselőtestület), és döntéseiket nyilvános testületi üléseken hozzák meg (jogszabályban meghatározott esetekben elrendelhető zárt ülés is). A képviselő-testület elnöke a polgármester. Önkormányzatok működnek a településeken és a fővárosi kerületekben, a megyékben és a fővárosban. 22

25 A polgármester választása A település polgármesterét relatív többségi választási rendszerben választják. A választópolgár a szavazólapon feltüntetett jelöltek közül egyre szavazhat. Az a jelölt lesz polgármester, aki a legtöbb szavazatot kapta. Az önkormányzati képviselők megválasztása Az önkormányzati képviselők megválasztásának módja a település lakosságszámától függ. A) Választás vagy ennél kevesebb lakosú településen Ha a település lakosságszáma maximum fő, a település egy választókerületet alkot, amelyben a blokkszavazat nevű választási rendszerben (amelyet a magyar jogi nyelvben egyéni listás választási rendszernek hívnak) választják meg a képviselőket. A megválasztható képviselők száma a település lakosságszámától függ: 100 lakosig 2 tagú, lakos között 4 tagú, lakos között 6 tagú, lakos között 8 tagú testületet választanak. Pácsony község szavazólapja a 2014-es önkormányzati választásokon A választópolgár a szavazólapon annyi jelöltre szavazhat, ahány tagú a testület, de azt is megteheti, hogy kevesebb, vagy akár csak egyetlen jelöltre voksol. Azok a képviselőjelöltek kerülnek be a képviselő-testületbe, akik a legtöbb szavazatot kapták. 23

26 B) Választás nél több lakosú településen nél több lakosú településen a képviselők a) egyéni választókerületből és b) kompenzációs listáról kapnak mandátumot (=vegyes választási rendszer, relatív többségi rendszerrel és kompenzációs listás rendszerrel). a) Mandátumszerzés az egyéni választókerületből Az, hogy a település hány választókerületből áll, a településen lakók számától függ (pl. ha a településen ezer fő közötti lakos él, akkor 8 képviselőt választanak a többségi rendszerben, azaz a település 8 egyéni választókerületből áll). A szavazólapon egy jelöltre lehet szavazni. Minden választókerületben az a jelölt lesz képviselő, aki a legtöbb szavazatot kapta. 8 választókerületből álló város A 2014-es önkormányzati választásokon Szombathely 5. számú választókerületének szavazólapja 24

27 b) Mandátumszerzés listáról Az a párt, amely a település egyéni választókerületeinek több mint felében jelöltet állított, listát állíthat. Az, hogy a listáról hány mandátum szerezhető, szintén a település lakosságszámtól függ (a példánál maradva, ha a településen ezer fő közötti lakos él, akkor 3 képviselő választható a listáról). Ebben az esetben azonban a választópolgárok nem közvetlenül szavaznak a listára, hanem azok az egyéni választókerületi jelöltekre [a) pont] leadott töredékszavazatok arányában kapnak mandátumot. Azaz: minden olyan szavazat átvándorol a listára, amely az egyéni választókerületben nem hasznosult, azaz a vesztes jelöltekre leadott szavazatok. Gyakorlati példán bemutatva, ha A párt jelöltje 2000 szavazatot kapott, B párt jelöltje 1500-at, C párt jelöltje pedig 100-at, akkor töredékszavazat a vesztes (B és C) jelöltekre leadott 1600 szavazat, hiszen ezek a szavazatok nem hasznosultak. A B párt jelöltjére leadott 1500 szavazat kerül a B párt listájára. A C párt jelöltjére leadott 100 szavazat pedig a C párt listájára kerül. Miután meghatároztuk, hogy egy listáról hány képviselő kerülhet a képviselő-testületbe, meg kell határozni, hogy kik azok, akik a listáról mandátumhoz jutnak. A jelöltek a mandátumot a párt által előre meghatározott sorrendben szerzik meg (zárt lista). Mivel a választópolgárok nem szavaznak közvetlenül a listára, ebben az esetben nincs külön szavazólap. A megyei önkormányzati képviselők választása A megyei önkormányzati képviselőket a megye választópolgárai (a megyei jogú városokban élők kivételével) megyei listán választják. Megyei listát az a párt állíthat, amely a választópolgárok meghatározott számú ajánlását összegyűjtötte. 25

28 Vas megye listás szavazólapja a 2014-es önkormányzati választásokon Az, hogy a választópolgárok hány képviselőt küldhetnek a megyei képviselő-testületbe (ún. közgyűlés), a megye lakosságszámától függ. A szavazás során egy párt listájára lehet szavazni. A listás választáson a pártok a kapott szavazatok arányában szereznek mandátumot a d Hondt-formula szerint. Miután meghatároztuk, hogy egy listáról hány képviselő kerülhet a képviselő-testületbe, meg kell határozni, hogy kik azok, akik a listáról mandátumhoz jutnak. A jelöltek a mandátumot a párt által előre meghatározott sorrendben szerzik meg (zárt lista). A megyei közgyűlés elnökét a közgyűlés alakuló ülésén választják meg a megyei önkormányzati képviselők. C) Speciális szabályok A megyei jogú városban nem választanak megyei képviselőket, csak helyi önkormányzati képviselőket [B) pont szerint, vegyes választási rendszerben] és polgármestert. A fővárosban szintén nem választanak megyei képviselőket. Budapesten az önkormányzat kétszintű: kerületi szintű önkormányzatokból, és egy fővárosi szintű önkormányzatból áll. 26

29 1. szint: a kerületi képviselők és a kerületi polgármester megválasztása A kerületekben a kerületi polgármester mellett a B) pont szerint, vegyes választási rendszerben választják meg a kerületi képviselőket. 2. szint: a Fővárosi Közgyűlés és a főpolgármester megválasztása A főpolgármestert a polgármesterekhez hasonlóan, relatív többségi rendszerben választják a fővárosi választópolgárok. A fővárosi szintű képviselő-testület (közgyűlés) tagjait nem közvetlenül választják. A közgyűlés tagja lesz egyrészt az 1. pont szerint megválasztott 23 kerületi polgármester, másrészt az ún. fővárosi kompenzációs listáról további 9 képviselő kerül be a közgyűlésbe. Erre a listára nem szavaznak a választópolgárok, hanem a kerületi polgármester-választáson vesztes jelöltekre leadott szavazatokat összesítik pártonként, és ezek alapján arányos választási rendszerben osztják ki a 9 mandátumot a fővárosi kompenzációs listák között. A választáson nemzetiségi jelöltek is indulhatnak, akik kedvezményesen szerezhetnek mandátumot. Nemzetiségi jelöltként az a választópolgár indulhat, aki a nemzetiségi névjegyzékben szerepel. Összefoglalva: Hol kit választanak? A vagy annál kevesebb lakosú településen (3 szavazólapon): polgármester (relatív többségi rendszer) települési önkormányzati képviselő (blokkszavazat) megyei önkormányzati képviselő (listás arányos rendszer) A nél több lakosú (de nem megyei jogú város) településen (3 szavazólapon): polgármester (relatív többségi rendszer) települési önkormányzati képviselő (vegyes kompenzációs rendszer) megyei önkormányzati képviselő (listás arányos rendszer) A megyei jogú városban (2 szavazólapon) polgármester (relatív többségi rendszer) települési önkormányzati képviselő (vegyes kompenzációs rendszer) A fővárosi kerületben (3 szavazólapon): polgármester (relatív többségi rendszer) települési önkormányzati képviselő (vegyes kompenzációs rendszer) főpolgármester (relatív többségi rendszer) fővárosi önkormányzati képviselő (kerületi polgármesterek + kompenzációs rendszer, nincs külön szavazólap) 27

30 II. 3. NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATOK A Magyarországon élő nemzetiségek is létrehozhatnak önkormányzatokat települési, megyei és országos szinten saját nyelvük, kultúrájuk, hagyományuk ápolása érdekében. Magyarországon honos nemzetiségnek minősül a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán. A nemzetiségi önkormányzati képviselők választására a helyi önkormányzati választásokkal egyidejűleg kerül sor. A választáson az szavazhat és az indulhat jelöltként, aki a nemzetiségi névjegyzékben szerepel. Ehhez a választópolgárnak előzetesen regisztrálnia kell a lakóhely szerinti helyi választási irodában (a kérelem interneten is benyújtható). Annak a nemzetiségi szervezetnek, amely jelöltet kíván állítani a nemzetiségi önkormányzati választásokon, a nemzetiségi választópolgárok meghatározott számú ajánlását össze kell gyűjtenie. A megyében és országosan pedig az a nemzetiségi szervezet állíthat listát, amely a településeken meghatározott számú jelöltet állított, és amely a nemzetiségi választópolgárok meghatározott számú ajánlását összegyűjtötte. A nemzetiségi választópolgár a települési önkormányzati választáson legfeljebb annyi jelöltre szavazhat, amennyi képviselő a településen választható (három vagy négy, a regisztrált nemzetiségi választópolgárok számától függően). A területi és országos nemzetiségi önkormányzati választáson érvényesen egy listára lehet szavazni. 28

31 II. 4. EURÓPAI PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK Magyarország május 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz, ezáltal aktív szereplőjévé vált az Európai Unió döntési folyamatainak. E döntési folyamatokban való részvétel lehetőségét biztosítja, hogy Magyarország választópolgárai is választhatnak tagokat az Európai Parlamentbe. Az Európai Unió Parlamentjének megválasztása, a tagállamok országgyűlési választásaihoz hasonlóan, demokratikus keretek között, öt évenként megtartott közvetlen választással történik. A magyarországi választás időpontját az Európai Unió által meghatározott időszakon belüli napra a köztársasági elnök tűzi ki (de csak vasárnap lehet). A választások előkészítése és lebonyolítása a tagállamok feladata. Az Európai Parlament épülete Strasbourgban Az Európai Parlamentnek jelenleg 751 képviselője van, akiket a 28 tagállamban választottak meg. A képviselői helyeket a tagállamok lakosságával arányosan osztják el; a legnagyobb ország, Németország 96, a legkisebb országok pedig 6 hellyel rendelkeznek. Az európai parlamenti képviselők megválasztásukat követően képviselőcsoportokat hoznak létre, amelyekhez nem nemzeti alapon, hanem politikai hovatartozás szerint csatlakoznak. Az Európai Parlamentben jelenleg 8 képviselőcsoport működik, melyek a fenti ábrán láthatók (NI: függetlenek). 29

32 Az Európai Parlament tagjainak választása Magyarországon A választáson Magyarország egy választókerületet alkot. A képviselőket a választópolgárok arányos választási rendszerben, pártlistán választják. Az a párt állíthat listát, mely választópolgár ajánlását megszerezte. A választópolgár egy listára adhat le szavazatot. A 2014-es EP választás szavazólapja A választáson a pártok a kapott szavazatok arányában szereznek mandátumot a D Hondt-formula szerint. A lista zárt lista, a jelöltek a mandátumot a párt által előre meghatározott, a listán elfoglalt helyük sorrendjében szerzik meg. 30

33 III. NÉPSZAVAZÁS A közvetlen demokrácia egyik eszköze a népszavazás, mely során a választópolgárok közvetlenül dönthetnek az egész országot érintő, fontos kérdésekben. A népszavazás kivételes jellegű hatalomgyakorlási forma, a képviseleti demokráciát (azaz a parlamenti döntéseket) hivatott kiegészíteni. Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság az Európai Unió tagjává váljon? (2003. április 12.) Érvényes - Érvénytelen szavazatok aránya IGEN - NEM szavazatok aránya Érvényes Érvénytelen IGEN NEM A feltett kérdésre érvényesen szavazott a megjelent választópolgárok 99,44 %-a, fő, érvénytelenül szavazott a megjelent választópolgárok 0,49 %-a, fő, IGEN választ adott az érvényesen szavazó választópolgárok 83,76 %-a, fő, NEM választ adott az érvényesen szavazó választópolgárok 16,24 %-a, fő, IGEN választ adott az összes választójogosult 38,00 %-a, NEM választ adott az összes választójogosult 7,37 %-a. A népszavazás eredményes. Magyarországon országos és helyi népszavazás is tartható, attól függően, hogy az egész országot érintő vagy valamely településhez kapcsolódó kérdést kell eldönteni. Országos népszavazás az alábbiak szerint tartható. Az országos népszavazás típusai Kötelező népszavazás Magyarországon kötelező népszavazást kiírni, ha azt választópolgár kezdeményezi. Fakultatív népszavazás Ha a népszavazást a köztársasági elnök, a Kormány vagy választópolgár kezdeményezi, az Országgyűlés szabadon dönt arról, hogy elrendelje-e a népszavazást. 31

34 Milyen kérdésekben lehet országos népszavazást tartani? Olyan ügyekben lehet országos népszavazást tartani, melyekről egyébként az Országgyűlés jogosult dönteni. Az Országgyűlésnek fontos feladatai vannak például a külpolitika, az igazságszolgáltatás, a gazdaság, az egészségügy, az oktatás és a kultúra területén. Vannak azonban olyan tárgykörök, amelyekről nem lehet népszavazni (ún. tiltott tárgykörök). Nem lehet népszavazást kiírni többek között az Alaptörvény tartalmáról, költségvetési kérdésekről, nemzetközi szerződésekről és az Országgyűlés feloszlásáról. Mi a népszavazás következménye? A népszavazást követően az Országgyűlés köteles olyan törvényt alkotni, mely a választópolgárok népszavazáson kinyilvánított akaratának megfelel. Ennek azonban feltétele, hogy a népszavazás érvényes (a választópolgárok több mint fele szavazzon) és eredményes (a szavazók több mint fele a kérdésre azonos választ adott, azaz nincs szavazategyenlőség) legyen. Hogyan lesz egy kérdésből népszavazás? 1. A népszavazásra javasolt kérdés benyújtása a) állampolgári kezdeményezés esetén A népszavazásra feltenni kívánt kérdést, azon az íven, amelyen később az aláírásokat lehet gyűjteni, be kell nyújtani a Nemzeti Választási Bizottsághoz (ún. népszavazási kezdeményezés). 32

35 b) a köztársasági elnök és a Kormány kezdeményezése esetén A köztársasági elnöknek és a Kormánynak is a Bizottsághoz kell benyújtania a népszavazásra bocsátani javasolt kérdést, de ehhez aláírásgyűjtő ívet nem kell mellékelniük. 2. A népszavazási kezdeményezés vizsgálata Mivel a népszavazási kezdeményezés számos követelménynek meg kell, hogy feleljen, először meg kell vizsgálni, hogy az megfelel-e a törvényi feltételeknek. Ez a Nemzeti Választási Bizottság feladata. Népszavazási kezdeményezéssel szemben támasztott főbb követelmények A kérdés tiltott tárgykört nem érinthet. Tiltott tárgykört érintő kérdés például: Egyetért-e Ön azzal, hogy 2016-ban előrehozott országgyűlési választások legyenek Magyarországon? Előrehozott országgyűlési választásokra az Országgyűlés feloszlásával/feloszlatásával és a választás kitűzésével kerülhetne sor. Az Országgyűlés feloszlásáról azonban népszavazás nem tartható, mivel az tiltott tárgykörnek minősül. Az országgyűlési választások kitűzése pedig a köztársasági elnök feladata, és népszavazás csak olyan ügyekben tartható, melyekben az Országgyűlés jogosult dönteni. A kérdést egyértelműen kell megfogalmazni. Ez azt jelenti, hogy biztosítani kell a választópolgároknak azt, hogy a kérdést megválaszolhassák, azaz: eldöntendő kérdés esetében arra igen -nel vagy nem -mel egyértelműen tudjanak felelni. Ez akkor nem lehetséges, ha egy kérdésben több alkérdés szerepel, mivel ebben az esetben az egyes alkérdésekről nem nyilváníthatnak külön-külön véleményt. 33

36 Gyakorlati példán bemutatva: Akarja-e Ön, hogy a Munka Törvénykönyve a munkavállalóknak ismét heti két teljes pihenőnapot biztosítson, ezek egyike vasárnap legyen és a pihenőnapon végzett munkáért kiemelt díjazás járjon?. A kérdés különböző témaköröket érintő alkérdésekből áll. Az első a pihenőidőre vonatkozik, a második pedig a pihenőnapon végzett munka díjazására. A választópolgár csak abban az esetben tud a kérdésre válaszolni, ha mindkét alkérdésre igennel vagy nemmel válaszol, külön-külön választ adni nem tud. Másfelől a kérdés akkor sem egyértelmű, ha olyan kifejezéseket tartalmaz, melyeknek jelentése nem világos. Fontos, hogy egy témakörben csak egy kérdés futhat. Ha ugyanabban a témában két vagy több (akár ellentétesen megfogalmazott) kérdést is vizsgálna, majd hitelesítene a Bizottság, akkor két, hasonló kérdésben is megkezdődhetne az aláírásgyűjtés, a folyamat végén pedig két hasonló kérdésekben lenne két népszavazás, akár egymással ellentétes eredménnyel. Ez megzavarná mind a választópolgárokat, mind az Országgyűlést (arra nézve, hogy milyen törvényt kell alkotni). Ezért mindig az elsőként benyújtott népszavazási kezdeményezés kap elsőbbséget. Újabb kezdeményezés csak az első kezdeményezés meghiúsulását követően nyújtható be. Gyakorlati példán bemutatva: az Egyet ért ön azzal, hogy (..) vasárnap ( ) az üzletek zárva tartsanak? és az Egyetért-e Ön azzal, hogy törvény ne korlátozza a z ( ) üzlet ek nyitvatartási idejét? azonos témájú, ám ellentétesen megfogalmazott kérdések. Mindkét kérdés az üzletek nyitva tartásával kapcsolatos, így csak az egyik (az elsőként benyújtott) fogadható be. 34

37 3. Döntés a népszavazási kezdeményezésről Ha a vizsgálat alapján a Bizottság azt állapítja meg, hogy a kezdeményezés a követelmények megfelel, a kérdést hitelesíti. Ha nem, megtagadja a hitelesítést. A Bizottság döntése ellen jogorvoslati kérelemmel lehet élni, melyet a legfelsőbb bírói fórum, a Kúria bírál el. A Kúria épülete 4. Aláírásgyűjtés, az aláírások ellenőrzése Ha a kérdést az NVB hitelesíti, elkezdődhet az aláírásgyűjtés, melyre 4 hónap áll rendelkezésre. Népszavazási kezdeményezést az támogathat aláírásával, aki a népszavazáson szavazhat, azaz minden nagykorú magyar állampolgár (beleértve a külhoni magyarokat is). Az összegyűjtött aláírásokat be kell nyújtani a Nemzeti Választási Bizottsághoz, amely gondoskodik az aláírások ellenőrzéséről. 5. A népszavazás elrendelése Az Országgyűlés dönt a népszavazás elrendeléséről. Ha az aláírások száma a 100 ezret eléri, de a 200 ezret már nem, vagy ha a köztársági elnök vagy a Kormány a kezdeményező, az Országgyűlés szabadon dönt arról, hogy elrendelje-e a népszavazást. Ha azonban az aláírások száma eléri a 200 ezret, nincs lehetősége mérlegelésre, kötelező elrendelnie a népszavazást. 6. A népszavazás kitűzése Az országos népszavazás időpontját a köztársasági elnök határozza meg. 7. Népszavazás A népszavazás megtartására vonatkozó információkat a Hogyan szavazhatok? című anyagban találod. 35

38 IV. SZAVAZÁS A választójogosult polgárok számára többféle lehetőség is rendelkezésre áll a szavazatuk leadására: 1. aki otthon van, az elmehet a számára kijelölt szavazóhelyiségbe, 2. aki otthon van, de nem tud elmenni a szavazóhelyiségbe, az mozgóurnát kérhet, 3. aki a lakóhelyétől távol, de Magyarországon van, az átjelentkezhet egy másik magyarországi szavazóhelyiségbe, ahova elmehet szavazni, vagy ahonnan mozgóurnát kérhet, 4. aki külföldön van, az a nagykövetségen szavazhat, 5. akinek nincs Magyarországon lakcíme (pl. külföldön él, hajléktalan), az levélben szavazhat. IV. 1. SZAVAZÁS A SZAVAZÓHELYISÉGBEN A. Lakóhely szerinti szavazóhelyiségben A választópolgárok a számukra kijelölt szavazóhelyiségben adhatják le szavazatukat személyesen, a szavazás napján. Már egy kisebb városkában sem megoldható az, hogy mindenki egy helyre menjen szavazni, hiszen egy helyen egy nap csak kb fő tudja leadni szavazatát. Ha ennél több választópolgár lakik a településen, akkor őket a lakóhelyük szerint fős csoportokra kell osztani: ez a szavazókör. A kisebb falvak egy, míg a nagyobb települések több szavazókörből állnak. Minden szavazókör számára külön szavazóhelyiséget kell kialakítani. Egy épületben (általában iskolában) több szavazókör szavazóhelyisége is lehet, de mindegyik külön teremben. Arról, hogy pontosan hol és mikor szavazhatsz, a választási iroda a szavazást megelőzően levélben tájékoztat. 8 választókerületből álló település az önkormányzati választásokon a település 7. választókerületének szavazókörei (12 darab) 36

39 A szavazás időpontja Magyarországon a szavazást vasárnap kell megtartani. A szavazás pontos dátumát (hónap, nap) a köztársasági elnök határozza meg. Szavazni reggel 6 órától este 7 óráig lehet. Aki legkésőbb 19 órakor beáll a sorba, az még leadhatja a szavazatát. A 2014-es országgyűlési képviselőválasztáson megjelent szavazók aránya. A szavazás napján a választópolgárok 61,73 %-a jelent meg. Forrás: A szavazás menete A szavazóhelyiségben a szavazást megelőzően igazolnod kell a személyazonosságod személyazonosító igazolvánnyal / útlevéllel / jogosítvánnyal, valamint a lakcímed lakcímkártyával. Erre azért van szükség, hogy a szavazatszámláló bizottság ellenőrizni tudja, hogy ki vagy és hogy rajta vagy-e a névjegyzéken. vagy vagy és Ezt követően a névjegyzék aláírásával igazolod, hogy a szavazás napján megjelentél, és a szavazólapot megkaptad, így biztosítható, hogy minden választópolgár csak egyszer szavazhasson, azaz az egyenlő választójog alapelve ne sérüljön. 37

40 Ezt követően a bizottság átadja az előtted lepecsételt szavazólapot, illetve a borítékot. Az, hogy pontosan hány szavazólapot kapsz, függ a választás típusától. Például országgyűlési választás alkalmával kettőt (egyéni választókerületi és országos listás), míg európai parlamenti választáson egyet (pártlistás) kapsz. Országos népszavazáson annyi szavazólapot kapsz, ahány kérdésre válaszolnod kell. A szavazólapot a szavazófülkében töltheted ki, ezáltal elkerülhető, hogy más személy megismerje a szavazatod, és a választás titkossága sérüljön. Országos népszavazáson szavazni az igen vagy nem melletti körbe írt X vagy + jellel lehet. Választásokon a jelölt vagy a lista neve melletti körbe írt X vagy + jellel lehet szavazni. Arról, hogy pontosan hogyan adhatod le a szavazatodat, a szavazólapon találsz tájékoztatást. 38

41 A 2014-es európai parlamenti választás szavazólapja A szavazást követően a szavazólapokat tedd a borítékba (bár nem kötelező) majd dobd a szavazóurnába. A szavazást követően a szavazatszámláló bizottság megszámlálja a szavazatokat, melynek során a megfigyelők és a sajtó képviselői is jelen lehetnek, és az eredményt jegyzőkönyvben rögzíti. Szavazóurna 39

42 B. Átjelentkezéssel Országgyűlési, európai parlamenti választáson és országos népszavazáson, ha a szavazás napján nem vagy otthon, akkor is van arra lehetőséged, hogy egy másik magyarországi szavazóhelyiségben leadd a szavazatodat. Ebben az esetben (legkésőbb a szavazást megelőzően pénteken) kérelmet kell benyújtanod a lakóhelyed szerinti település jegyzőjének (ún. átjelentkezés). A kérelmet interneten keresztül is benyújthatod. A kérelemben meg kell jelölnöd, hogy melyik településen szeretnél szavazni. A jegyző felvesz azon választópolgárok névsorára, akik az általad megjelölt településen szavazhatnak, egyidejűleg töröl a lakóhelyeden szavazók névsoráról. Ezáltal biztosítható, hogy minden választópolgár csak egy szavazatot adhasson le, azaz az egyenlő választójog alapelve ne sérüljön. Országgyűlési választáson ugyanazokat a szavazólapokat kapod meg, mintha a lakóhelyeden szavaznál, tehát ugyanarra a listára és ugyanarra az egyéni választókerületi jelöltre szavazhatsz (utánad viszik). A szavazást követően kötelező a szavazólapot borítékba helyezni és lezárni, mivel azt majd átszállítják a lakóhelyed szerinti választókerületbe, és ott összekeverik a helyben szavazók szavazataival, és ott számlálják meg a szavazatokat. Így például ha egyedüli szegedi lakosként Sopronban szavazol a szegedi szavazólapon, akkor sem beazonosítható a szavazatod. Európai parlamenti választáson és országos népszavazáson ugyanazokat a szavazólapokat kapod, mint mások, hiszen az egész ország egy választókerületet alkot, így mindenki ugyanazokra listákra szavaz/kérdésekre válaszol. A szavazataidat nem szállítják vissza a lakóhelyedre, hanem azokat az ottani szavazatszámláló bizottság számlálja meg, ezért a boríték használata nem kötelező (azonban elősegíti a szavazás titkosságát). Önkormányzati választásokon is át lehet jelentkezni, azonban csak akkor, ha a bejelentett lakcímed mellett van bejelentett tartózkodási helyed is. (Ebben az esetben a lakcímkártyádon nem egy, hanem két cím szerepel). Önkormányzati választáson tehát kizárólag a tartózkodási helyed szerinti választókerületbe jelentkezhetsz át. Ebben az esetben van még egy jelentős különbség: a tartózkodási helyed szerinti jelöltekre és/vagy listára szavazhatsz, nem pedig a lakóhelyed szerintiekre. 40

43 IV. 2. SZAVAZÁS MOZGÓURNÁVAL Ha a választópolgár nem tud a szavazóhelyiségben megjelenni, mivel egészségi állapota nem teszi ezt lehetővé (pl. kórházban van) fogva tartják (pl. előzetes letartóztatás, szabadságvesztés) és nem engedik ki szavazni lehetősége van mozgóurna igénylésére. A kérelmet a szavazást megelőzően a jegyzőnek, a szavazás napján pedig a szavazatszámláló bizottságnak kell benyújtani. A kérelem alapján a választópolgárt felveszik azon választópolgárok névsorára, akik mozgóurnával szavazhatnak, egyidejűleg törlik a szavazóhelyiségben szavazók névsoráról. Ezáltal biztosítható, hogy egy választópolgár ne adjon le két szavazatot (egyet a szavazóhelyiségben, egyet a mozgóurnával). Ebben az esetben a szavazás napján a szavazatszámláló bizottság két tagja felkeresi a választópolgárt lakóhelyén vagy az általa megadott más címen (pl. kórházban), aki a szavazatát a mozgóurnába dobja be. 41

44 IV. 3. SZAVAZÁS KÜLFÖLDÖN Napjainkban megemelkedett a különböző okokból hazájuktól távol tartózkodók (tanulók, turisták, diplomaták) száma, így megnőtt az igény a külföldön szavazás lehetőségének megteremtésére. Az általános választójog érvényesülése érdekében a legtöbb állam biztosítja a külföldön tartózkodó választópolgárok számára is a szavazás lehetőségét. Megoldások A legtöbb országban a nemzeti (országgyűlési, elnöki) választáson engedélyezett a külföldön szavazás, az alábbi módok valamelyikén: szavazás személyesen: a választópolgár speciális helyszínen (pl. nagykövetségen) szavaz; szavazás levélben: a választópolgár kitölti a szavazólapot, majd postán feladja, vagy más módon eljuttatja a választási irodához, a hazai szavazást megelőzően; szavazás megbízott útján: a választópolgár megbíz egy másik személyt, aki a nevében leadja szavazatát a belföldi vagy külföldi szavazóhelyiségben a szavazás napján; elektronikus szavazás: a választópolgár interneten keresztül adja le szavazatát. A felvázolt lehetőségek között nincs tökéletes megoldás. A külföldön szavazás típusáról történő döntés komoly tervezést igényel, melyet leggyakrabban a választáson alkalmazott választási rendszer, a választásra fordítható pénzügyi keret, a politikai kultúra (hagyományok, problémakezelés), és az állami szervek működésébe, valamint a társadalom többi tagjába vetett bizalom befolyásol. A külföldön szavazás lehetőségének megteremtése nagymértékben függ a külföldi állam infrastruktúrájától és a diplomáciai kapcsolattól is (pl. mennyire biztonságos a postai szolgáltató, támogatja-e a külföldi állam a szavazás megtartását, működike nagykövetség az adott államban). A külföldön szavazás története A külföldi szavazást először 1862-ben az Amerikai Egyesült Államokban, Wisconsin államban alkalmazták. Azok a katonák élhettek vele, akik a polgárháború idején az unió hadseregében harcoltak. A tengerészek miatt Új-Zéland 1890-ben, 1902-ben pedig Ausztrália is bevezette. A II. világháború idején katonai szolgálatot teljesítők is szavazhattak külföldön, pl. Kanada az évi általános választáson a hadifoglyok közeli hozzátartozói számára vezette be a meghatalmazotti szavazást. A magyar választópolgárok először 2004-ben, az európai parlamenti választáson szavazhattak külföldön, Magyarország nagykövetségein. 42

45 Levélben szavazás története Az Egyesült Királyságban a postai szavazást 1918-ban vezették be a testi fogyatékosoknak (mozgóurna helyett) és azoknak a hazájuktól távollevőknek, akiknek a szavazáshoz tengeri vagy légi utat kellene megtenniük. Így akik az első világháborúból nem tértek időben vissza, az évi általános választásokon levélben szavazhattak. Az USA-ban a legnagyobb múlttal e téren Oregon állam rendelkezik, itt először az 1981-es helyi választáson szavaztak kísérleti jelleggel levélben ban pedig először alkalmazták e módszert az általános választásokon óta Oregonban általános a postai szavazás. A magyar állampolgárok a évi országgyűlési választások alkalmával szavazhattak először levélben. A levélben szavazás lehetőségével a magyarországi lakcímmel nem rendelkező állampolgárok élhettek. 43

46 Szavazás magyar választópolgárként külföldön Hogyan szavazhatok? Az országgyűlési képviselők választásán és országos népszavazáson külföldön szavazni nagykövetségen vagy levélben lehet. Ha van bejelentett magyarországi lakcímed, akkor a külföldön működő nagykövetségen (vagy főkonzulátuson) adhatod le szavazatodat személyesen. Ha magyar állampolgár vagy, de magyarországi lakcímmel nem rendelkezel, levélben szavazhatsz. Az európai parlamenti választáson is nagykövetségen adhatod le a szavazatodat. Az európai parlamenti választáson levélben nem lehet szavazni, mivel a választójog előfeltétele a magyarországi lakóhely megléte. A helyi önkormányzati választásokon nem lehetséges a külföldön szavazás. A szavazást megelőző lépések Ha külföldön szeretnél szavazni, kérelmet kell benyújtanod, melynek típusa és módja annak a függvénye, hogy milyen módon van lehetőséged leadni a szavazatod. Ha van bejelentett magyarországi lakcímed, a település jegyzőjéhez kell kérelmet benyújtanod. A kérelmet interneten keresztül is benyújthatod. A jegyző felvesz azon választópolgárok névsorára, akik az általad megjelölt nagykövetségen szavazhatnak, egyidejűleg töröl a lakóhelyeden szavazók névsoráról. Ezáltal biztosítható, hogy minden választópolgár csak egy szavazatot adhasson le, azaz az egyenlő választójog alapelve ne sérüljön. Ha nincs magyarországi lakóhelyed, a Nemzeti Választási Irodához kell kérelmet benyújtanod. Az Iroda a kérelem alapján felvesz a névjegyzékbe, és megküldi számodra a szavazólapot tartalmazó levélcsomagot. A szavazás ideje a nagykövetségeken Nagykövetségen szavazni a magyarországi szavazás napján, helyi idő szerint 6 és 19 óra között lehet. Ahol az időeltolódás a közép-európai időhöz képest -1 vagy -2 óra (pl. London), helyi idő szerinti 6 óra és a magyarországi idő szerinti 19 óra között lehet szavazni. Az amerikai földrészen a magyarországi szavazást megelőző napon lehet szavazni. 44

47 Időzónák E szabályozás célja, hogy a külföldi szavazás a magyarországi szavazás befejezésének (este 7 óra) idejére mindenhol véget érjen. A szavazás lezárását megelőzően ismertté vált részeredmények ugyanis befolyásolhatnák a még szavazókat. A szavazás menete a nagykövetségeken A szavazást megelőzően igazolnod kell a személyazonosságod személyazonosító igazolvánnyal, útlevéllel vagy jogosítvánnyal. A követségen nem kell bemutatnod a lakcímkártyádat, mert nem életszerű, hogy aki külföldre utazik, az magával vinné a lakcímkártyáját. vagy vagy Ezt követően a névjegyzék aláírásával igazolod, hogy a szavazás napján megjelentél, és a szavazólapot megkaptad. A nagykövetségen való szavazás alkalmával szavazólapot (vagy szavazólapokat, a szavazás típusától függően) és borítékot ad át a választási iroda. A szavazólapot a szavazófülkében töltheted ki. A szavazást követően a szavazólapokat borítékba kell helyezni, és azt le kell zárni. Erre azért van szükség, hogy a szavazatod mások számára ne legyen megismerhető. Ezt követően a borítékot a szavazóurnába kell dobni. Bécsi Nagykövetség 45

48 A szavazás után a szavazóurnákat a Nemzeti Választási Irodához szállítják, ahol azokat felbontják és megszámlálják a szavazatokat (kivéve országgyűlési választásokon, ahol a szavazólapokat továbbítják a megfelelő egyéni választókerületekbe, és ott számolják meg azokat). A levélben szavazás menete A Nemzeti Választási Iroda épülete A szavazási levélcsomagot a Nemzeti Választási Iroda küldi meg az érintett választópolgárok számára, mely tartalmazza 1. az országos listás szavazólapot (vagy népszavazás esetén a népszavazási kérdést tartalmazó szavazólapot), 2. a szavazólap elhelyezésére szolgáló belső borítékot, 3. a választópolgár azonosításához szükséges nyilatkozatot és 4. egy külső válaszborítékot. A szavazást követően a szavazólapot a belső borítékba kell zárni (1. lépés), majd a kitöltött azonosító nyilatkozatot és a lezárt belső borítékot a külső borítékba kell helyezni (2. lépés). 1. lépés: Szavazólap 2. lépés: 46

VÁLASZTÁSI FÜZETEK 164. SEGÉDLET. a jegyzők felkészüléséhez az országgyűlési képviselők 2010. évi választásán

VÁLASZTÁSI FÜZETEK 164. SEGÉDLET. a jegyzők felkészüléséhez az országgyűlési képviselők 2010. évi választásán VÁLASZTÁSI FÜZETEK 164. SEGÉDLET a jegyzők felkészüléséhez az országgyűlési képviselők 2010. évi választásán ÖNKORMÁNYZATI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI IRODA VÁLASZTÁSI FÜZETEK 164. SEGÉDLET a jegyzők

Részletesebben

VÁLASZTÁSI FÜZETEK 181. TÁJÉKOZTATÓ a jelöltek és jelölő szervezetek részére az országgyűlési képviselők 2014. évi választásához. Budapest 2014.

VÁLASZTÁSI FÜZETEK 181. TÁJÉKOZTATÓ a jelöltek és jelölő szervezetek részére az országgyűlési képviselők 2014. évi választásához. Budapest 2014. VÁLASZTÁSI FÜZETEK 181. TÁJÉKOZTATÓ a jelöltek és jelölő szervezetek részére az országgyűlési képviselők 2014. évi választásához Budapest 2014. A Választási füzetek című sorozat szerkesztője: DR. PÁLFFY

Részletesebben

VÁLASZTÁSI FÜZETEK 196. SEGÉDLET

VÁLASZTÁSI FÜZETEK 196. SEGÉDLET VÁLASZTÁSI FÜZETEK 196. SEGÉDLET a helyi választási irodák vezetői részére a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek időközi választásainak lebonyolításához NEMZETI VÁLASZTÁSI IRODA VÁLASZTÁSI

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG ÁLLÁSFOGLALÁSAI A 2002. ÉVI ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLASZTÁS IDŐSZAKÁBAN

AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG ÁLLÁSFOGLALÁSAI A 2002. ÉVI ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLASZTÁS IDŐSZAKÁBAN AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG ÁLLÁSFOGLALÁSAI A 2002. ÉVI ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLASZTÁS IDŐSZAKÁBAN A közös jelölt- és közös lista-állítással kapcsolatos egyes kérdésekről [1/2002. (II. 1.) OVB állásfoglalás]

Részletesebben

VÁLASZTÁSI FÜZETEK 147/3. TÁJÉKOZTATÓ. a szavazatszámláló bizottságok részére a települési kisebbségi önkormányzati képviselők 2006.

VÁLASZTÁSI FÜZETEK 147/3. TÁJÉKOZTATÓ. a szavazatszámláló bizottságok részére a települési kisebbségi önkormányzati képviselők 2006. VÁLASZTÁSI FÜZETEK 147/3. TÁJÉKOZTATÓ a szavazatszámláló bizottságok részére a települési kisebbségi önkormányzati képviselők 2006. évi választásáról Budapest, 2006. A Választási füzetek című sorozat szerkesztője:

Részletesebben

Gyakran ismételt kérdések

Gyakran ismételt kérdések Gyakran ismételt kérdések az európai parlamenti képviselőkről és az Európai Parlamentről A 2014. évi európai parlamenti választás: mikor és hogyan zajlik le? 2014-es választások: hogyan nevezik ki az EP

Részletesebben

Dr. Kónya László Dr. Farkas Zsolt Dr. Pusztai Adél Dr. Tózsa István Dr. Simon Barbara Tóth Ferenc AZ ÖNKORMÁNYZAT JOGÁLLÁSA ÉS DÖNTÉSI KOMPETENCIÁJA

Dr. Kónya László Dr. Farkas Zsolt Dr. Pusztai Adél Dr. Tózsa István Dr. Simon Barbara Tóth Ferenc AZ ÖNKORMÁNYZAT JOGÁLLÁSA ÉS DÖNTÉSI KOMPETENCIÁJA Dr. Kónya László Dr. Farkas Zsolt Dr. Pusztai Adél Dr. Tózsa István Dr. Simon Barbara Tóth Ferenc AZ ÖNKORMÁNYZAT JOGÁLLÁSA ÉS DÖNTÉSI KOMPETENCIÁJA Nyomdai_Az_onkormanyzat_jogallasa.indd 1 2015.02.16.

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők 2014.

TÁJÉKOZTATÓ a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők 2014. TÁJÉKOZTATÓ a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők 2014. évi választásához A választójog Az Alaptörvény XXIII. cikke politikai alapjogként határozza

Részletesebben

SEGÉDLET a jegyzők felkészüléséhez a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2010. évi választásán

SEGÉDLET a jegyzők felkészüléséhez a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2010. évi választásán VÁLASZTÁSI FÜZETEK 172. SEGÉDLET a jegyzők felkészüléséhez a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2010. évi választásán KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI IRODA VÁLASZTÁSI

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY. 102. szám. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2010. június 14., hétfõ. Tartalomjegyzék

MAGYAR KÖZLÖNY. 102. szám. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2010. június 14., hétfõ. Tartalomjegyzék MAGYAR KÖZLÖNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2010. június 14., hétfõ 102. szám Tartalomjegyzék 2010. évi L. törvény A helyi önkormányzati képviselõk és polgármesterek választásáról 21452 2010. évi

Részletesebben

1989. évi XXXIV. törvény az országgyőlési képviselık választásáról

1989. évi XXXIV. törvény az országgyőlési képviselık választásáról 1989. évi XXXIV. törvény az országgyőlési képviselık választásáról ELSO RÉSZ A VÁLASZTÓJOG 1. A választójog általános és egyenlı, a szavazás közvetlen és titkos. 2. (1) A Magyar Köztársaságban az országgyőlési

Részletesebben

VÁLASZTÁSI FÜZETEK 195/8. KÉZIKÖNYV

VÁLASZTÁSI FÜZETEK 195/8. KÉZIKÖNYV VÁLASZTÁSI FÜZETEK 195/8. KÉZIKÖNYV a szavazatszámláló bizottságok részére a nemzetiségi önkormányzati képviselők 2014. évi választásának lebonyolításához 2014. október 12. NEMZETI VÁLASZTÁSI IRODA VÁLASZTÁSI

Részletesebben

A HELYI VÁLASZTÁSI IRODA TÁJÉKOZTATÓJA

A HELYI VÁLASZTÁSI IRODA TÁJÉKOZTATÓJA A HELYI VÁLASZTÁSI IRODA TÁJÉKOZTATÓJA VÁLASZTÁSI TÁJÉKOZTATÓ A 2014.október 12-i helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán

Részletesebben

Összehasonlító elemzés. A politikai pártok finanszírozása a visegrádi országokban és Észtországban

Összehasonlító elemzés. A politikai pártok finanszírozása a visegrádi országokban és Észtországban Összehasonlító elemzés A politikai pártok finanszírozása a visegrádi országokban és Észtországban Főbb megállapítások Az egyes országok jogi szabályozásának különbségei ellenére megállapítható, hogy valamennyi

Részletesebben

A MAGYAR RENDVÉDELMI KAR VÁLASZTÁSI SZABÁLYZATA. I. Általános rendelkezések. Bizottságok

A MAGYAR RENDVÉDELMI KAR VÁLASZTÁSI SZABÁLYZATA. I. Általános rendelkezések. Bizottságok MAGYAR RENDVÉDELMI KAR A MAGYAR RENDVÉDELMI KAR VÁLASZTÁSI SZABÁLYZATA Készült a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.)

Részletesebben

VÁLASZTÁSI FÜZETEK 160. TÁJÉKOZTATÓ

VÁLASZTÁSI FÜZETEK 160. TÁJÉKOZTATÓ VÁLASZTÁSI FÜZETEK 160. TÁJÉKOZTATÓ a szavazatszámláló bizottságok és a jegyzőkönyvvezetők részére az Európai Parlament tagjainak 2009. évi választásán ÖNKORMÁNYZATI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI IRODA

Részletesebben

1. Az alkotmány fogalma

1. Az alkotmány fogalma 1. Az alkotmány fogalma 1. Az alkotmány közkeletű fogalma: napjainkban az alkotmány különleges törvényt jelent, olyan alaptörvényt amelybe az állam önmagát korlátozva biztosítja polgárai számára az alapvető

Részletesebben

A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény, a Magyar Tudományos Akadémia Alapszabálya és az Akadémiai Ügyrend egységes szerkezetben

A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény, a Magyar Tudományos Akadémia Alapszabálya és az Akadémiai Ügyrend egységes szerkezetben Tv = Akadémiai törvény Asz = Alapszabály Ü = Ügyrend A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény, a Magyar Tudományos Akadémia Alapszabálya és az Akadémiai Ügyrend egységes szerkezetben

Részletesebben

BALATONFÖLDVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 12/2014. (X.22.) ÖNKORMÁNYZATI R E N D E L E T E A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATRÓL 1

BALATONFÖLDVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 12/2014. (X.22.) ÖNKORMÁNYZATI R E N D E L E T E A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATRÓL 1 BALATONFÖLDVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 12/2014. (X.22.) ÖNKORMÁNYZATI R E N D E L E T E A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATRÓL 1 Balatonföldvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Országg Cdés Hivatala. Irományszám : érkezen: 2011 NOV 2 0. 2011. évi... törvény

Országg Cdés Hivatala. Irományszám : érkezen: 2011 NOV 2 0. 2011. évi... törvény Országg Cdés Hivatala Irományszám : Soo 6 ORSZÁGGYŰ LÉSI KÉPVISELŐ Fidesz Magyar Polgári Szövetség érkezen: 2011 NOV 2 0. Képviselői önálló indítvány 2011. évi... törvény az országgy űlési képviselők választásáról

Részletesebben

Ligeti Miklós: A VÁLASZTÁSI KAMPÁNYOK FINANSZÍROZÁSA

Ligeti Miklós: A VÁLASZTÁSI KAMPÁNYOK FINANSZÍROZÁSA Ligeti Miklós: A VÁLASZTÁSI KAMPÁNYOK FINANSZÍROZÁSA KAMPÁNYKORRUPCIÓ A politikai pártok választási kampányainak a finanszírozása Magyarországon a rendszerváltozás óta megoldatlan probléma, egyben ez az

Részletesebben

TÁRSASÁGI SZERZŐDÉS. ÉARFÜ Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság

TÁRSASÁGI SZERZŐDÉS. ÉARFÜ Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság TÁRSASÁGI SZERZŐDÉS Az ÉARFÜ Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság társasági szerződésének egységes szerkezetbe foglalásáról, a 17. sz. módosítás

Részletesebben

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI ÉPÍTÉSZ KAMARA ALAPSZABÁLYA 2014. 1 I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.. A KÖZTESTÜLET NEVE Győr-Moson-Sopron Megyei Építész Kamara 2.. 1./ SZÉKHELYE 9023 Győr, Corvin u. 22. 2./ ILLETÉKESSÉGI

Részletesebben

NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG JEGYZŐKÖNYV A NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2014. ÁPRILIS 04-I ÜLÉSÉRŐL

NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG JEGYZŐKÖNYV A NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2014. ÁPRILIS 04-I ÜLÉSÉRŐL NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG JEGYZŐKÖNYV A NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2014. ÁPRILIS 04-I ÜLÉSÉRŐL Az ülés helyszíne: Nemzeti Választási Iroda székháza (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.) Az ülés ideje:

Részletesebben

Tata Város Önkormányzat Képviselő-testületének 28/1999./VII.10./ rendelete. az Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Tata Város Önkormányzat Képviselő-testületének 28/1999./VII.10./ rendelete. az Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról Tata Város Önkormányzat Képviselő-testületének 8/999./VII.0./ rendelete az Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról PREAMBULUM A gazdag történelmi múltra visszatekintő város mindenkori

Részletesebben

Fairker Társas Kft. 6000 Kecskemét, Békéscsabai út 2.

Fairker Társas Kft. 6000 Kecskemét, Békéscsabai út 2. Hatályos: 2015. december 02. Adatvédelmi Szabályzat Fairker Társas Kft. 6000 Kecskemét, Békéscsabai út 2. Tartalom Adatvédelmi Szabályzat... 1 3. Adatkezelés... 5 6. Adatfeldolgozó igénybevétele... 7 Adatvédelmi

Részletesebben

I. Az egyesület neve, célja, feladata, működési alapelvei. 1. Az egyesület neve: Országos Magyar Méhészeti Egyesület Rövidítése: OMME

I. Az egyesület neve, célja, feladata, működési alapelvei. 1. Az egyesület neve: Országos Magyar Méhészeti Egyesület Rövidítése: OMME 1 Országos Magyar Méhészeti Egyesület ALAPSZABÁLYA A jelen Alapszabály az új Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, különösen annak a 3:63-3:87. -ai, továbbá az egyesülési jogról, a közhasznú

Részletesebben

STEEL DARTS NEMZETI BAJNOKSÁG ÉS MAGYAR KUPA NŐI ÉS FÉRFI EGYÉNI VERSENYKIÍRÁSA A 2016. VERSENYÉVADRA

STEEL DARTS NEMZETI BAJNOKSÁG ÉS MAGYAR KUPA NŐI ÉS FÉRFI EGYÉNI VERSENYKIÍRÁSA A 2016. VERSENYÉVADRA STEEL DARTS NEMZETI BAJNOKSÁG ÉS MAGYAR KUPA NŐI ÉS FÉRFI EGYÉNI VERSENYKIÍRÁSA A 2016. VERSENYÉVADRA Budapest, 2015. október. 6. oldal 1 I. A verseny célja A Magyar Darts Szövetség (a továbbiakban: MDSZ)

Részletesebben

Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzata

Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzata Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzata 2 Tolna Város Önkormányzata 13/2007. (IV.27.) Önkormányzati rendelete Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének

Részletesebben

Vasutas Önkéntes Kölcsönös Kiegészítő Egészségpénztár. Alapszabálya. 2014. május 27.

Vasutas Önkéntes Kölcsönös Kiegészítő Egészségpénztár. Alapszabálya. 2014. május 27. Vasutas Önkéntes Kölcsönös Kiegészítő Egészségpénztár Alapszabálya 2014. május 27. Tartalomjegyzék I. fejezet... 3 A pénztárra vonatkozó általános rendelkezések... 3 II. fejezet... 4 A pénztár szolgáltatásai...

Részletesebben

Makó Város Ifjúsági Diákönkormányzatának KÉPVISELŐINEK ÉS POLGÁRMESTERÉNEK MEGVÁLASZTÁSÁRÓL SZÓLÓ SZABÁLYOZÁSA

Makó Város Ifjúsági Diákönkormányzatának KÉPVISELŐINEK ÉS POLGÁRMESTERÉNEK MEGVÁLASZTÁSÁRÓL SZÓLÓ SZABÁLYOZÁSA Makó Város Ifjúsági Diákönkormányzatának KÉPVISELŐINEK ÉS POLGÁRMESTERÉNEK MEGVÁLASZTÁSÁRÓL SZÓLÓ SZABÁLYOZÁSA Preambulum Ezen szabályozás célja, hogy a választópolgárok, a jelöltek és a jelölők, valamint

Részletesebben

A választási eljárás (2013. évi XXXVI. tv.)

A választási eljárás (2013. évi XXXVI. tv.) A választási eljárás (2013. évi XXXVI. tv.) 1. Általános rendelkezések 1. Törvény alkalmazása a) Ogy-i képviselők választásán, b) a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, c) a nemzetiségi

Részletesebben

t e r v e z e t I. Fejezet Általános rendelkezések 1..

t e r v e z e t I. Fejezet Általános rendelkezések 1.. Somoskőújfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének /2014. ( ) önkormányzati rendelete a Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról t e r v e z e t Somoskőújfalu Község Önkormányzatának

Részletesebben

CSALÁDVARÁZS A HARMONIKUS CSALÁDÉRT EGYESÜLET ALAPSZABÁLY. Pécs, 2009. április 8.

CSALÁDVARÁZS A HARMONIKUS CSALÁDÉRT EGYESÜLET ALAPSZABÁLY. Pécs, 2009. április 8. 1 CSALÁDVARÁZS A HARMONIKUS CSALÁDÉRT EGYESÜLET ALAPSZABÁLY Pécs, 2009. április 8. 2 Alapszabály I. fejezet Általános rendelkezések 1./ Az Egyesület neve: CSALÁDVARÁZS A HARMÓNIKUS CSALÁDÉRT Egyesület

Részletesebben

2005. évi LXXVIII. törvény

2005. évi LXXVIII. törvény 2005. évi LXXVIII. törvény a Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetéről, feladat- és hatásköréről, valamint eljárásáról (2010. január 1-ével hatályos szöveg) Az Országgyűlés annak érdekében, hogy biztosítsa

Részletesebben

Alacsony részvétel mellett, döntetlen közeli eredmény Csepelen és Soroksáron

Alacsony részvétel mellett, döntetlen közeli eredmény Csepelen és Soroksáron Oldal 1 EP választások 2014 Alacsony részvétel mellett, döntetlen közeli eredmény Csepelen és Soroksáron Sok szempontból is kiegyensúlyozott eredmény született az Európai Parlamenti választásokon. Egyrészt

Részletesebben

2004. évi CXV. Törvény. a lakásszövetkezetekről. I. Fejezet. Alapvető rendelkezések. A törvény hatálya. A lakásszövetkezet fogalma

2004. évi CXV. Törvény. a lakásszövetkezetekről. I. Fejezet. Alapvető rendelkezések. A törvény hatálya. A lakásszövetkezet fogalma 2004. évi CXV. Törvény a lakásszövetkezetekről Az Országgyűlés az önkéntes társuláson alapuló lakásszövetkezetek önállósága, a lakásszövetkezetek létesítése és biztonságos fenntartása, szabályszerű és

Részletesebben

Szervezeti és Működési Szabályzat

Szervezeti és Működési Szabályzat Szervezeti és Működési Szabályzat Az egyesület neve, székhelye és jogállása és egyéb adatai: 1. Az egyesület neve: Vulkán Tömegsport Egyesület 2. Az egyesület székhelye: 2800 Tatabánya, Népház u. 3. 3.

Részletesebben

I. Fejezet. Általános rendelkezések 1.

I. Fejezet. Általános rendelkezések 1. Mátraszentimre Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2015. (V.04.) önkormányzati rendelete a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról Mátraszentimre Községi Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) rendelkezéseinek alkalmazása a

A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) rendelkezéseinek alkalmazása a A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) rendelkezéseinek alkalmazása a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) felhatalmazása alapján A bírósági végrehajtás igen

Részletesebben

Magyar Gőzmozdonyokért és Vasútért Egyesület A L A P S Z A B Á L Y A 1 I. PREAMBULUM Magyarországon - részben a Közlekedési Múzeum, részben a MÁV tulajdonában/állagában, mintegy 150 megőrzött gőzmozdony

Részletesebben

Nők a parlamentben, 1990 2014

Nők a parlamentben, 1990 2014 Tanulmányok Nők a parlamentben, 1990 2014 Koncz Katalin, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára E-mail: professor.katalin.koncz@gmail.com A rendszerváltást követően Magyarországon és a térség országaiban

Részletesebben

Sződ Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 4/2011.(IV.28.) számú Önkormányzati rendelete a. Szervezeti és Működési Szabályzatról

Sződ Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 4/2011.(IV.28.) számú Önkormányzati rendelete a. Szervezeti és Működési Szabályzatról Sződ Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/0.(IV..) számú Önkormányzati rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatról Egységes szerkezetben Módosította Sződ Község Képviselő-testülete /0.(IV..)

Részletesebben

Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés

Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés A TAGÁLLAMOK KORMÁNYKÉPVISELŐINEK KONFERENCIÁJA Brüsszel, 2004. augusztus 6. (OR. en) CIG 87/04 Tárgy: Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés CIG 87/04 JL HU TARTALOMJEGYZÉK PREAMBULUM I.

Részletesebben

Ö S T Ö R Ü G Y V É D I I R O D A. Feljegyzés a politikai reklámok közzététele tárgyában

Ö S T Ö R Ü G Y V É D I I R O D A. Feljegyzés a politikai reklámok közzététele tárgyában Ö S T Ö R Ü G Y V É D I I R O D A 1 1 26 B U D A P E S T, B Ö S Z Ö R M É N Y I Ú T 40. F S Z. 2. 1 2 4 5 B U D A P E S T, P F. : 1 2 1 7 O S T O R. B A L A Z S @ O S T O R. H U I. A politikai reklám fogalma

Részletesebben

IMMAF világszervezet által felügyelt

IMMAF világszervezet által felügyelt 2015 2016 IMMAF világszervezet által felügyelt MAGYAR AMATŐR MMA BAJNOKSÁG VERSENYKIÍRÁSA képviselő szervezet: Magyar MMA Prémium Liga Az őszi Bajnoki szezon helyszínei és időpontjai: Első forduló: 2015

Részletesebben

A Magyar Tudományos Akadémia Orvosi Tudományok Osztályának ügyrendje

A Magyar Tudományos Akadémia Orvosi Tudományok Osztályának ügyrendje A Magyar Tudományos Akadémia Orvosi Tudományok Osztályának ügyrendje Az Orvosi Tudományok Osztálya (a továbbiakban Osztály) ügyrendjét a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény (MTAtv.),

Részletesebben

Füzesabony Város Önkormányzat és Dormánd Község Önkormányzat képviselő-testületével 2014. március 27-én, közösen hozott határozatok

Füzesabony Város Önkormányzat és Dormánd Község Önkormányzat képviselő-testületével 2014. március 27-én, közösen hozott határozatok Füzesabony Város Önkormányzat és Dormánd Község Önkormányzat képviselő-testületével 2014. március 27-én, közösen hozott határozatok 30/2014. (III.27.) képviselő-testületi határozat Füzesabony Város Önkormányzatának

Részletesebben

Dr. Szűcs Lajos FIDESZ-KDNP 676 Szabó Rebeka Katalin MSZP-EGYÜTT-DK-PM-MLP 386 Sas Zoltán JOBBIK 337 Pintér Sándor LMP 63

Dr. Szűcs Lajos FIDESZ-KDNP 676 Szabó Rebeka Katalin MSZP-EGYÜTT-DK-PM-MLP 386 Sas Zoltán JOBBIK 337 Pintér Sándor LMP 63 A 2014. évi országgyűlési képviselők választási eredményei Felsőpakonyon A 2014. április 06-án megtartott országgyűlési választások lebonyolítása rendben lezajlott Felsőpakonyon. Az alábbiakban beszámolok

Részletesebben

Az értekezlet helye: Kövy Sándor Általános és Alapfokú Művészeti Iskola konferencia terme Jelenlévők: a mellékelt jelenléti ív szerint

Az értekezlet helye: Kövy Sándor Általános és Alapfokú Művészeti Iskola konferencia terme Jelenlévők: a mellékelt jelenléti ív szerint Kövy Sándor Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Nádudvar Ikt.sz:52-29/2016 Jegyzőkönyv készült a Kövy Sándor Általános és Alapfokú Művészeti Iskola 2016. év április hó 27. napján tartott véleményező

Részletesebben

BOTÉSZ Bodzatermelők Értékesítő Szövetkezete ALAPSZABÁLYA

BOTÉSZ Bodzatermelők Értékesítő Szövetkezete ALAPSZABÁLYA BOTÉSZ Bodzatermelők Értékesítő Szövetkezete ALAPSZABÁLYA egységes szerkezetbe foglalva az Alapszabály módosításával, mely készült a 2006. évi X. tv., valamint a 150/2012 VM. rendelet rendelkezései alapján,

Részletesebben

A Lipóti Sporthorgász Egyesület Alapszabálya

A Lipóti Sporthorgász Egyesület Alapszabálya A Lipóti Sporthorgász Egyesület Alapszabálya Az egyesület legfőbb szerve teljes terjedelmében áttekintette az egyesület 1999. szeptember 19.-én elfogadott, majd többször módosított alapszabályát a 2011.évi

Részletesebben

1990. évi LXV. törvény. a helyi önkormányzatokról1

1990. évi LXV. törvény. a helyi önkormányzatokról1 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról1 Az Országgyűlés - követve hazánk haladó önkormányzati hagyományait, továbbá az Európai Önkormányzati Karta alapkövetelményeit - elismeri és védi a helyi

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V 8. számú J E G Y Z Ő K Ö N Y V Tiszabura Község Képviselő-testületének 2014. április 30-án megtartott rendkívüli testületi ülésén Határozat/Rendelet száma Határozat/Rendelet tárgya 10 /2014./IV.30./Ök.

Részletesebben

(3) Ha a földrészlet nem tartozik a közös tulajdonba, arra a tulajdonostársakat használati jog illeti meg.

(3) Ha a földrészlet nem tartozik a közös tulajdonba, arra a tulajdonostársakat használati jog illeti meg. 2003. évi CXXXIII. törvény a társasházakról Az Országgyűlés a társasháztulajdon létesítése és biztonságos fenntartása, a társasházak szabályszerű, szakszerű és biztonságos működése, valamint a tulajdonosok

Részletesebben

I. fejezet Bevezető rész 1.. II. fejezet Általános rendelkezések 2.

I. fejezet Bevezető rész 1.. II. fejezet Általános rendelkezések 2. 1 ÓCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 8/2011.(III.31.) ÖK. számú rendelete Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról I. fejezet Bevezető rész 1.. (1)

Részletesebben

Nemzetközi rádióamatőr szövetség 1-es régió

Nemzetközi rádióamatőr szövetség 1-es régió Nemzetközi rádióamatőr szövetség 1-es régió Rádió amatőr iránymérés bajnoki szabályzata B rész verseny 2.11/2013 változat Elfogadva: 2012. Szeptember 14-én, Kopaonikban IARU R1 ARDF Working Group ülésen

Részletesebben

Harmadik országbeli kutatók Magyarországon

Harmadik országbeli kutatók Magyarországon DR. ILLÉS SÁNDOR Harmadik országbeli kutatók Magyarországon Gellérné Lukács Éva (szerk.): Harmadik országbeli állampolgár kutatók magyarországi integrációja. (Third-country national researchers integration

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. december 4-én tartandó ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. december 4-én tartandó ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. december 4-én tartandó ülésére Az előterjesztés tárgya: Közbeszerzési Szabályzat módosítása Iktatószám: 4635/2014. Melléklet:

Részletesebben

k é r e m az Ön fellépését a Kormánynál: a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény [Ütv.] 3. (1) b) alapján;

k é r e m az Ön fellépését a Kormánynál: a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény [Ütv.] 3. (1) b) alapján; Dr. Polt Péter úr, a Magyar Köztársaság legfőbb ügyésze részére Legfőbb Ügyészség B u d a p e s t 1155 Markó u. 16. Fax: 269 2862 Tisztelt Legfőbb Ügyész ú r! Alulírott dr. Jánossy András magánszemélyként

Részletesebben

MAGYAR RADIOLÓGUS ASSZISZTENSEK EGYESÜLETE

MAGYAR RADIOLÓGUS ASSZISZTENSEK EGYESÜLETE TERVEZET MAGYAR RADIOLÓGUS ASSZISZTENSEK EGYESÜLETE Székhely:1082 Budapest, Üllői út 78/a. Nyilvántartási száma: Fővárosi Bíróság: 4894/1992 Adóigazgatási száma:18060968-1-42 2013. év április hó 13. napján

Részletesebben

Útmutató a szavazáshoz

Útmutató a szavazáshoz Útmutató a szavazáshoz Az útmutatóról Ez az útmutató választ ad a szövetségi választási eljárással kapcsolatban és tudatja Önnel, hogy mi várható, amikor szavazni megy. Miért is vannak választások? Amikor

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: Petőfiszállás Községi Önkormányzati Képviselő-testület 2011. május 30-án a Művelődési Ház Könyvtártermében megtartott üléséről. Jelen vannak: ( A jelenléti ív a jegyzőkönyv

Részletesebben

Szövetségi Alapszabály a 2004. február 4-én tartott rendkívüli közgyulésen elfogadott módosításokkal egységes szerkezetben

Szövetségi Alapszabály a 2004. február 4-én tartott rendkívüli közgyulésen elfogadott módosításokkal egységes szerkezetben Tulajdonos Munkavállalók és Társaságaik Országos Szövetsége H-1149. Budapest, Angol utca 42. Tel.: (1) 363-6698 Fax: (1) 383-2229 E-mail: mrposz@hu.inter.net Honlap: tmsz.ini.hu Szövetségi Alapszabály

Részletesebben

Nagymaros Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 3/2007. (IV. 3.) önkormányzati rendelete 1. az önkormányzat

Nagymaros Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 3/2007. (IV. 3.) önkormányzati rendelete 1. az önkormányzat Nagymaros Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2007. (IV. 3.) önkormányzati rendelete 1 az önkormányzat SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL 1 2014. november 18-tól hatályos állapot Nagymaros

Részletesebben

NEGYEDIK ÉRTÉKELÉSI KÖR. A parlamenti képviselőket, bírákat és ügyészeket érintő korrupció megelőzése ÉRTÉKELŐ JELENTÉS MAGYARORSZÁG

NEGYEDIK ÉRTÉKELÉSI KÖR. A parlamenti képviselőket, bírákat és ügyészeket érintő korrupció megelőzése ÉRTÉKELŐ JELENTÉS MAGYARORSZÁG 2015. március 27. Bizalmas Greco Eval IV Rep (2014) 10E N E G Y E D I K NEGYEDIK ÉRTÉKELÉSI KÖR A parlamenti képviselőket, bírákat és ügyészeket érintő korrupció megelőzése ÉRTÉKELŐ JELENTÉS MAGYARORSZÁG

Részletesebben

Csalásellenes irányelv

Csalásellenes irányelv Az Európai Beruházási Bank tevékenységei során a tiltott magatartás megelőzésére és az attól való visszatartásra irányuló politikája AZ EURÓPAI BERUHÁZÁSI BANK TEVÉKENYSÉGÉBEN TILTOTT MAGATARTÁS MEGELŐZÉSÉRE

Részletesebben

2004. évi CXL. törvény. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

2004. évi CXL. törvény. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól Az Országgyűlés abból a célból, hogy az állampolgárokat és a szervezeteket legszélesebb körben érintő közigazgatási

Részletesebben

először is vitatkoznék a rákényszerít szó használatával

először is vitatkoznék a rákényszerít szó használatával az alapjogok, a jogállamiság És a demokrácia ÉrtÉkeire ÉpÜló igazi unió van születó be n. rui tavares európai parlamenti képviseló v e l halmai gábor beszélget A Journal de Negócios című portugál lap 2013.

Részletesebben

Részvételi és játékszabályzat

Részvételi és játékszabályzat Részvételi és játékszabályzat Általános rendelkezések A www.20evesamuisz.hu/majus (a továbbiakban: MŰISZ-VOLT nyereményjáték ) videótár szolgáltatás az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint

Részletesebben

I. Fejezet. Az önkormányzat szervezete. 1. Az önkormányzat. 2. Az önkormányzat székhelye: 1145 Budapest XIV., Pétervárad utca 2.

I. Fejezet. Az önkormányzat szervezete. 1. Az önkormányzat. 2. Az önkormányzat székhelye: 1145 Budapest XIV., Pétervárad utca 2. Budapest főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2010. (IV.23.) önkormányzati rendelete a Képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról /egységes szerkezetben a 21/2010.

Részletesebben

KATOLIKUS ISKOLÁK DIÁK SPORTSZÖVETSÉGE ALAPSZABÁLYA

KATOLIKUS ISKOLÁK DIÁK SPORTSZÖVETSÉGE ALAPSZABÁLYA A KATOLIKUS ISKOLÁK DIÁK SPORTSZÖVETSÉGE ALAPSZABÁLYA 2011 Nyeste Pál a Katolikus Iskolák Diák Sportszövetsége elnöke I. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK Katolikus Iskolák Diák Sportszövetsége oldal 1 1. A Szövetség

Részletesebben

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1 Szaporodásbiológiai Társaság Alapszabálya (az 2014. 11. 07. napi módosításokkal egységes szerkezetben, a módosult rendelkezések vastagított betűvel kerültek kiemelésre) I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.

Részletesebben

Gyakorló ápoló képzés 2012.03.13.

Gyakorló ápoló képzés 2012.03.13. Kontra Andrea A viharlámpát a pajta falán olyan magasságban kell elhelyezni, hogy se ember, se állat azt a farkával le ne verhesse. Önkormányzati rendelet www.lemtrener.hu 1 EMBERI JOGOK 1776 Amerikai

Részletesebben

Tájékoztató jelölteknek, jelölő szervezeteknek

Tájékoztató jelölteknek, jelölő szervezeteknek Tájékoztató jelölteknek, jelölő szervezeteknek Delegálás a választási bizottságokba A választási bizottságokba a választott tagokon felül tagot a választókerületben jelöltet, listát állító jelölő szervezet,

Részletesebben

I. fejezet Általános rendelkezések 1. Értelmező rendelkezések

I. fejezet Általános rendelkezések 1. Értelmező rendelkezések Nyírmártonfalva Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2014. (X. 23.) sz. önkormányzati rendelete az Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról Nyírmártonfalva Községi

Részletesebben

MAGYAR TRAUMATOLÓGUSOK ÖNSEGÉLYEZŐ EGYESÜLETE ALAPSZABÁLYA. I. Az Egyesület adatai

MAGYAR TRAUMATOLÓGUSOK ÖNSEGÉLYEZŐ EGYESÜLETE ALAPSZABÁLYA. I. Az Egyesület adatai MAGYAR TRAUMATOLÓGUSOK ÖNSEGÉLYEZŐ EGYESÜLETE ALAPSZABÁLYA I. Az Egyesület adatai 1. Az Egyesület neve: Magyar Traumatológusok Önsegélyező Egyesülete 2. Az Egyesület székhelye: 6000 Kecskemét, Nyíri út

Részletesebben

A DÖBRÖKÖZI HAJAGOSI ERDŐBIRTOKOSSÁGI TÁRSULAT ALAPSZABÁLYA (egységes szerkezetben, 2004. április 26.)

A DÖBRÖKÖZI HAJAGOSI ERDŐBIRTOKOSSÁGI TÁRSULAT ALAPSZABÁLYA (egységes szerkezetben, 2004. április 26.) A DÖBRÖKÖZI HAJAGOSI ERDŐBIRTOKOSSÁGI TÁRSULAT ALAPSZABÁLYA (egységes szerkezetben, 2004. április 26.) Az 1995. június 9-i alakuló közgyűlésen elfogadott alapszabályt a Társulat 2004. március 27-én megtartott

Részletesebben

Hegyesd község Önkormányzata Képviselő-testületének./2014.(..) önkormányzati rendelete Képviselő-testülete Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hegyesd község Önkormányzata Képviselő-testületének./2014.(..) önkormányzati rendelete Képviselő-testülete Szervezeti és Működési Szabályzatáról Hegyesd község Önkormányzata Képviselő-testületének./2014.(..) önkormányzati rendelete Képviselő-testülete Szervezeti és Működési Szabályzatáról Hegyesd község Önkormányzata Képviselő-testülete a Magyarország

Részletesebben

GYÖNGYÖS KÖRZETE KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁS

GYÖNGYÖS KÖRZETE KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁS GYÖNGYÖS KÖRZETE KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁS Gyöngyös Körzete települési önkormányzati képviselő-testületei Magyarország Alaptörvénye, melynek 32. cikke (1) bekezdése k) pontja,

Részletesebben

INTERCISA LAKÁSSZÖVETKEZET ALAPSZABÁLYA

INTERCISA LAKÁSSZÖVETKEZET ALAPSZABÁLYA AZ INTERCISA LAKÁSSZÖVETKEZET MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPSZABÁLYA Módosítások félkövér dőlt betűkkel szedve. A Lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény, valamint a módosításáról

Részletesebben

Gyene Pál Politológia című jegyzetének feldolgozása Király Gábor óravázlata alapján 2010 BGF-KKK-MÉ Vida Melinda

Gyene Pál Politológia című jegyzetének feldolgozása Király Gábor óravázlata alapján 2010 BGF-KKK-MÉ Vida Melinda I) A politológia elmélettörténete 1 A politikatudomány előzményei az antikvitás, a reneszánsz és a felvilágosodás társadalomfilozófiájában Ókori Hellászban: politika = a közösség (polisz) ügyeivel való

Részletesebben

Segédanyag a közalkalmazotti tanácsi választásokhoz

Segédanyag a közalkalmazotti tanácsi választásokhoz Segédanyag a közalkalmazotti tanácsi választásokhoz A közalkalmazotti tanács választására vonatkozó szabályokat a Munka törvénykönyve és a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény tartalmazza. A közalkalmazotti

Részletesebben

Tartalomjegyzék VI. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK... 222 22... 22 FEGYELMI SZABÁLYZAT... 23

Tartalomjegyzék VI. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK... 222 22... 22 FEGYELMI SZABÁLYZAT... 23 Alapszabály Tartalomjegyzék PREAMBULUM... 4 I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 4 1.... 4 II. AZ LFZE HÖK SZERVEZETE... 6 2. AZ LFZE HÖK SZERVEI... 6 3. A KÖZGYŰLÉS... 6 4. AZ LFZE HÖK ELNÖKSÉGE... 7 5. AZ ELNÖK...

Részletesebben

J e g y z ő k ö n y v

J e g y z ő k ö n y v J e g y z ő k ö n y v Készült Gomba Község Önkormányzati Képviselő-testületének 2008. november 13-án 15 órai kezdettel megtartott nyilvános üléséről. Jelen voltak: jelenléti ív alapján Üdvözölte az ülésen

Részletesebben

J e g y zőkönyv ÖKB-7/2010. (ÖKB-7/2010-2014.)

J e g y zőkönyv ÖKB-7/2010. (ÖKB-7/2010-2014.) ÖKB-7/2010. (ÖKB-7/2010-2014.) J e g y zőkönyv az Országgyűlés Önkormányzati és területfejlesztési bizottságának 2010. június 7-én, hétfőn, 11 óra 35 perckor a Képviselői Irodaház 512. számú tanácstermében

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Készült: A Képviselő-testület 2015. május 27-én 8:00-kor megtartott soron következő rendes üléséről.

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Készült: A Képviselő-testület 2015. május 27-én 8:00-kor megtartott soron következő rendes üléséről. Pécsely Község Önkormányzata P É C S E L Y Szám:201/ 59-39 /2015. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: A Képviselő-testület 2015. május 27-én 8:00-kor megtartott soron következő rendes üléséről. Jelen vannak:

Részletesebben

M. B. SZ. P O O L B I L I Á R D S Z A K Á G A L A P & M Ű K Ö D É S I S Z A B Á L Y Z A T

M. B. SZ. P O O L B I L I Á R D S Z A K Á G A L A P & M Ű K Ö D É S I S Z A B Á L Y Z A T M. B. SZ. P O O L B I L I Á R D S Z A K Á G A L A P & M Ű K Ö D É S I S Z A B Á L Y Z A T Preambulum A Magyar Biliárd Szövetség Pool szakága (a továbbiakban Pool Szakág ) a Magyar Biliárd Szövetség Alapszabálya

Részletesebben

- módosítással egységes szerkezetben

- módosítással egységes szerkezetben 1 Halas és Környéke Méhészeti Egyesület A L A P S Z A B Á L Y A - módosítással egységes szerkezetben Alapítva: 2005. január 15. Módosítva: 2005. március 26. Módosítva: 2013. március 2. 2005. 2 I. ÁLTALÁNOS

Részletesebben

II. A közbeszerzési érték és az értékhatárok meghatározására vonatkozó szabályok

II. A közbeszerzési érték és az értékhatárok meghatározására vonatkozó szabályok TAMÁSI VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZAT A Tamási Város Önkormányzatai Képviselő-testülete a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (továbbiakban Kbt.) 22. (1) bekezdésében meghatározott

Részletesebben

Dr. Csala Erika. Az ingó és ingatlan bírósági végrehajtás legfrissebb rendelkezései

Dr. Csala Erika. Az ingó és ingatlan bírósági végrehajtás legfrissebb rendelkezései Dr. Csala Erika Az ingó és ingatlan bírósági végrehajtás legfrissebb rendelkezései A bírósági végrehajtással kapcsolatos és egyéb igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXXX. törvény

Részletesebben

dr.kökényesi József AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDÉSZET NÉHÁNY KÉRDÉSE Budapest, 2008.

dr.kökényesi József AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDÉSZET NÉHÁNY KÉRDÉSE Budapest, 2008. dr.kökényesi József AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDÉSZET NÉHÁNY KÉRDÉSE Budapest, 2008. dr.kökényesi József AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDÉSZET NÉHÁNY KÉRDÉSE A Kormány a közrendet és közbiztonságot, összességében a jogrendet

Részletesebben

ALAPSZABÁLY KERESZTÉNYDEMOKRATA NÉPPÁRT KDNP. Székhelye: 1123. Budapest, Greguss utca 9. 2005. május 21.

ALAPSZABÁLY KERESZTÉNYDEMOKRATA NÉPPÁRT KDNP. Székhelye: 1123. Budapest, Greguss utca 9. 2005. május 21. ALAPSZABÁLY KERESZTÉNYDEMOKRATA NÉPPÁRT KDNP Székhelye: 1123. Budapest, Greguss utca 9. 2005. május 21. Kereszténydemokrata Néppárt Budapest 2005 Felelős kiadó: Dr. Semjén Zsolt Nyomdai előkészítés: Színforrás

Részletesebben

Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel

Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel KUTATÁS KÖZBEN PAVLOVICS ATTILA GYUROK JÁNOS Kisebbségek érdekképviselet Pécsi regionális tapasztalatok Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel elfogadta 1 a nemzeti és etnikai kisebbségek

Részletesebben

APRÓK FALVA ÓVODA SZABÁLYZATA

APRÓK FALVA ÓVODA SZABÁLYZATA Székhely: 1185 Budapest, Barcika tér 8. OM azonosító: 034652 E-mail cím: ovoda@aprokfalva18.hu Honlap:www.aprokfalva.hu APRÓK FALVA ÓVODA SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Hatályos: Határozatlan időre

Részletesebben

Petrétei József, egyetemi tanár PTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék

Petrétei József, egyetemi tanár PTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék 5 Petrétei József, egyetemi tanár PTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék A magyar Országgyűlésre vonatkozó szabályozás alaptörvényi, törvényi és határozati házszabályi szinten 1 Bevezetés Bár Magyarországon az

Részletesebben

T/2921. számú. törvényjavaslat

T/2921. számú. törvényjavaslat MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/2921. számú törvényjavaslat a Magyarország és a Macedón Köztársaság között a társadalombiztosításról és a szociális biztonságról szóló Egyezmény kihirdetéséről Előadó: Balog Zoltán

Részletesebben

SOPRONI KOLLÉGIUMAINAK

SOPRONI KOLLÉGIUMAINAK NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM A NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM SOPRONI KOLLÉGIUMAINAK ÜGYRENDJE SOPRON 2011 Tartalomjegyzék Általános rendelkezések... 3 A Kollégium feladata... 3 Kollégiumi Bizottság... 3

Részletesebben

Az Uniós Vámkódex bevezetésével kapcsolatos kérdések I.

Az Uniós Vámkódex bevezetésével kapcsolatos kérdések I. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Irányítása Vám Főosztály főosztályvezetője által kiadott 7009/2016. felhívás az Uniós Vámkódexről Tájékoztatjuk Tisztelt Ügyfeleinket, hogy 2013. október 10-én kihirdették

Részletesebben

Fédération Internationale des Sociétés d Aviron. (Nemzetközi Evezős Szövetség) Alapszabály. 2013-as verzió

Fédération Internationale des Sociétés d Aviron. (Nemzetközi Evezős Szövetség) Alapszabály. 2013-as verzió Fédération Internationale des Sociétés d Aviron (Nemzetközi Evezős Szövetség) Alapszabály 2013-as verzió Alapelvek A. AZ EVEZÉS Az evezés az egyik legrégebbi sportág, amelynek komoly tradíciója van. Az

Részletesebben