2005. évi LXXVIII. törvény

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "2005. évi LXXVIII. törvény"

Átírás

1 2005. évi LXXVIII. törvény a Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetéről, feladat- és hatásköréről, valamint eljárásáról (2010. január 1-ével hatályos szöveg) Az Országgyűlés annak érdekében, hogy biztosítsa az európai és a nemzetközi gyakorlatnak megfelelő hazai akkreditálási rendszer működését, a megfelelőségértékelésre vonatkozó nemzetközi megállapodások végrehajtását, elősegítse a magyar nemzetgazdaság szereplői versenyképességének növelése és a kereskedelem indokolatlan műszaki akadályainak elhárítása érdekében a termékek és szolgáltatások többszöri megfelelőségértékelésének kiküszöbölését, a nemzeti akkreditálásról a következő törvényt alkotja: I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A törvény hatálya 1. A nemzeti akkreditálás rendszerében a következő szervezetek és természetes személyek akkreditálhatók: a) vizsgálólaboratóriumok, b) mintavevő szervezetek, c) kalibrálólaboratóriumok, d) jártassági vizsgálatot szervező szervezetek, e) terméktanúsító szervezetek, f) irányítási rendszereket tanúsító szervezetek, g) személyzettanúsító szervezetek, h) ellenőrző szervezetek, a hatóságok kivételével, i) referenciaanyag-gyártó szervezetek, j) a környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszert (a továbbiakban: EMAS) hitelesítő szervezetek és természetes személyek. Alapelvek 2. A nemzeti akkreditálási rendszer működtetése során érvényesíteni kell a következő alapelveket: a) a pártatlanságot, b) a gyors, egyszerű és hatékony eljárást, c) a függetlenséget a különböző érdekcsoportok túlsúlyától, az akkreditálásban érdekeltek kiegyensúlyozott képviseletét, d) a szakszerűséget és az objektivitást, e) az igénybevétel önkéntességét, f) az eljárás átláthatóságát és nyilvánosságát, g) a kérelmező által az akkreditált státusz megszerzése érdekében elfogadott szabványoknak, valamint a jogszabályoknak és az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusainak való megfelelést, h) a közérdek képviseletét a közigazgatási szervek részvételének biztosításával, i) az akkreditálás európai és nemzetközi eljárási rendjével való összhangot. 3. E törvény alkalmazásában: Értelmező rendelkezések

2 a) akkreditálás: a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, július 9-i 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 765/2008/EK rendelet) 2. cikk 10. pontjában meghatározott fogalom, b) megfelelőségértékelés: a 765/2008/EK rendelet 2. cikk 12. pontjában meghatározott eljárás. II. Fejezet A NEMZETI AKKREDITÁLÁS SZERVEZETE A Nemzeti Akkreditáló Testület 4. (1) A Magyar Köztársaság nemzeti akkreditáló szervezete a Nemzeti Akkreditáló Testület (a továbbiakban: Testület). A Testület székhelye Budapest. (2) A Testület a tagok önkéntes tagságán alapuló köztestület, amely e törvény rendelkezései szerint kizárólagos jogkörrel működteti a nemzeti akkreditálás rendszerét. (3) A Testületet a Fővárosi Bíróság veszi nyilvántartásba, a társadalmi szervezetek nyilvántartásba vételére irányadó rendelkezések szerint. (4) A Testület jogosult a Magyar Köztársaság címerének használatára. A Testület feladatai 5. (1) A Testület akkreditálással kapcsolatos feladatai: a) az 1. szerinti szervezetek és természetes személyek akkreditálására, az akkreditált szervezetek és természetes személyek tevékenységének és alkalmasságának felügyeleti vizsgálatára, az akkreditált státusz felfüggesztésére és visszavonására, valamint a külföldi akkreditáló szervezet által odaítélt akkreditált státusz (a továbbiakban: külföldi akkreditált státusz) elismerésére vonatkozó eljárás részletes szabályainak kidolgozása, felülvizsgálata és módosítása az európai és nemzetközi eljárások figyelembevételével, b) az 1. szerinti szervezetek és természetes személyek akkreditálása, az akkreditált szervezetek és természetes személyek tevékenységének és alkalmasságának felügyeleti vizsgálata az akkreditált státusz fenntartása, felfüggesztése vagy visszavonása céljából, valamint a külföldi akkreditált státusz elismerése, c) az akkreditálási eljárásokba bevonandó minősítőkkel és szakértőkkel szemben támasztott szakmai és összeférhetetlenségi követelmények kidolgozása, az alkalmazott minősítők és szakértők kijelölése és értékelése, d) részvétel és képviselet az európai és a nemzetközi akkreditálási szervezetekben, e) két- és többoldalú együttműködési és kölcsönös elismerési megállapodások kezdeményezése és megkötése az akkreditálás területén, f) közreműködés az akkreditálással összefüggő nemzeti, európai és nemzetközi szabványosítási tevékenységben, g) részvétel az akkreditálással kapcsolatos iskolarendszerű és az iskolarendszeren kívüli képzés tartalmi követelményeinek kidolgozásában, továbbá az iskolarendszeren kívüli képzés szervezésében, h) tájékoztatás akkreditálási kérdésekben, így különösen az akkreditálással összefüggő szabványokról, jogszabályokról, útmutatókról és egyéb hazai és nemzetközi dokumentumokról, az akkreditálással összefüggő nemzetközi gyakorlatról és eseményekről, i) az akkreditálással kapcsolatos hazai és nemzetközi dokumentáció gyűjtése és tárolása, valamint az azokhoz történő hozzáférés biztosítása. (2) A Testület ellátja továbbá mindazokat a feladatokat, amelyeket más jogszabály a Testület feladatkörébe utal. (3) A Testület köteles a 765/2008/EK rendelet 14. cikke szerinti elismert testület által végzett szakértői értékelés során az elismert testülettel, valamint annak szakértőivel együttműködni, az értékeléshez szükséges adatokat, dokumentumokat - beszámolókat, mérlegeket, bizonylatokat, belső szabályzatokat - rendelkezésre bocsátani. 6. (1) A Testület a törvény szerinti feladatai ellátásához szükséges adatokat adatszolgáltatáson alapuló adatgyűjtés és más szervektől történő adatátvétel útján szerzi be. (2) A Testület tevékenysége átláthatóságának és nyilvánosságának biztosítása, valamint az akkreditált státusz versenyképességet növelő szerepének érvényesülése érdekében nyilvántartást vezet: a) a Testület tagjairól, b) a Testület által akkreditált szervezetekről és természetes személyekről, c) az akkreditáló bizottság tagjairól,

3 d) az akkreditálási eljárásokban alkalmazott minősítőkről és szakértőkről, e) az akkreditálással összefüggő szabványokról, jogszabályokról, útmutatókról, valamint egyéb hazai és nemzetközi dokumentumokról. (3) A Testület tagjairól vezetett nyilvántartás tartalmazza: a) a tag szervezetek cégnevét és természetes személyek nevét, b) a tag címét, c) a tagsági csoportot [a 7. (1) bekezdésének a)-i) pontjai szerint], d) szervezetek esetében a képviseletükben eljáró személy nevét. (4) Az akkreditált szervezetekről és természetes személyekről vezetett nyilvántartás tartalmazza: a) az akkreditált szervezetek és természetes személyek nyilvántartási számát, b) az akkreditált szervezetek (szervezeti egységek) cégnevét és természetes személyek nevét, c) az akkreditált szervezetek (szervezeti egységek) székhelyét, telephelyeit és természetes személyek lakóhelyét, d) az akkreditált tevékenységet és tevékenységi területet, e) az akkreditált státusz kezdeti és lejárati időpontját. (5) A (2) bekezdés c) és d) pontja szerinti nyilvántartások tartalmazzák az akkreditáló bizottság tagjai, a minősítők és a szakértők nevét, végzettségét, képzettségét, szakterületét, szakmai gyakorlatát. (6) Az adatszolgáltatás, az adatgyűjtés és az adatkezelés során az adatvédelmi jogszabályok rendelkezéseinek megtartásán túlmenően a Testület tisztségviselői, szerveinek tagjai, valamint az Akkreditálási Irodában dolgozó, a Testülettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyek a birtokukba jutott, üzleti titoknak minősülő adatot kizárólag a Testület feladatainak ellátása során és érdekében használhatják fel. (7) A Testület a (3)-(4) bekezdés szerinti nyilvántartási adatok kezelésére a testületi tagság, illetve az akkreditált státusz megszűnését követően 10 évig jogosult. Ezen időtartam lejártát követően nyilvántartásából az adatokat a Testület köteles törölni. (8) Az akkreditáló bizottság tagjainak, valamint az akkreditálási eljárásokban alkalmazott minősítők és szakértők neve közérdekből nyilvános adatnak minősül. A (2) bekezdés szerinti nyilvántartások közérdekű és közérdekből nyilvános adataiba bárki térítés nélkül betekinthet. A Testület ezen nyilvántartásokból vagy azok egy részéből - a szabványok kivételével - kérésre, költségtérítés ellenében másolatot szolgáltat. A Testület tagjai részére a másolat szolgáltatása térítésmentes. (9) (10) 6/A. A Testület a honlapján közzéteszi a) alapszabályát, szervezeti és működési szabályzatát, az akkreditálásra és az akkreditálási eljárásra vonatkozó részletes szabályokat tartalmazó szabályzatokat, valamint a külföldi akkreditált státusz elismerésére vonatkozó szabályzatot, b) az 5. (1) bekezdés h) pontjában meghatározottakat és az 5. (1) bekezdés i) pontja szerinti dokumentumokra vonatkozó információkat, c) a 6. (4) bekezdése szerinti nyilvántartást, d) a 765/2008/EK rendelet 10. cikke szerinti szakértői értékelése eredményét, valamint e) tájékoztatást a 765/2008/EK rendelet 12. cikk (3) bekezdésében meghatározottakról. A Testület tagjai 7. (1) A Testület tagjai lehetnek: a) az 1. a) pontjában felsorolt akkreditált szervezetek, az akkreditált státusz fennállásának időtartama alatt, b) az 1. c) pontjában felsorolt akkreditált szervezetek, az akkreditált státusz fennállásának időtartama alatt, c) az 1. e)-h) pontjában felsorolt akkreditált szervezetek, az akkreditált státusz fennállásának időtartama alatt, d) az 1. b), d), i) és j) pontjában felsorolt akkreditált szervezetek és természetes személyek, az akkreditált státusz fennállásának időtartama alatt, e) a törvényességi felügyeletet ellátó miniszter kivételével az akkreditálásban érdekelt, a Kormány által rendeletben meghatározott miniszterek, f) a Magyar Szabványügyi Testület, a mérésügyi szerv, az országos kamarák, g) a tudományos és műszaki egyesületek, h) az agrár, informatika, jogi és igazgatási, gazdaságtudományok, műszaki, orvos- és egészségtudomány, természettudomány képzési területen képzést folytató felsőoktatási intézmények,

4 i) a gyártók, a forgalmazók és a fogyasztók érdek-képviseleti szervezetei, a szakmai érdek-képviseleti szervezetek, a minőségüggyel foglalkozó társadalmi szervezetek. (2) A tagsági jogviszony az (1) bekezdésben felsoroltak kérésére az első tagdíj megfizetésének napjával jön létre. (3) A Testület tagját a tagsági jogviszony létrejöttével egyidejűleg be kell jegyezni a 6. (3) bekezdése szerinti nyilvántartásba. (4) A Testület tagjának joga, hogy a közgyűlés összehívására, napirendjére javaslatot tegyen, a közgyűlésen részt vegyen, azon felszólaljon, indítványokat tegyen, szavazzon, az Akkreditálási Tanácsba (a továbbiakban: Tanács) - az (1) bekezdés e) pontja szerinti tagok kivételével - tagot válasszon, és a Testület más szerveibe - a 17. -ban foglalt összeférhetetlenségi szabályokra figyelemmel - megválasszák. A tag kötelezettsége, hogy a tagdíjat megfizesse, valamint az alapszabályban és más belső szabályzatokban a tagokra előírt egyéb rendelkezéseket megtartsa. (5) A tagságból eredő jogait nem gyakorolhatja a) a Testületnek az a tagja, aki az e törvényben, a Testület alapszabályában és más belső szabályzataiban foglalt kötelezettségeinek nem tesz eleget, b) az a tag, aki a tagdíjfizetési kötelezettségének nem tett eleget, de tagsági jogviszonya a (6) bekezdés b) pontja alapján még nem szűnt meg, c) az akkreditált tag az akkreditált státusz felfüggesztésének időtartama alatt. (6) A tagsági jogviszony megszűnik: a) a tag önkéntes kilépésével, b) ha a tag az esedékes tagdíjfizetési kötelezettségének felhívásra, annak közlésétől számított 30 napon belül sem tesz eleget, c) az akkreditált szervezet jogutód nélküli megszűnésével vagy a természetes személy halálával, d) az akkreditált státusz lejárati napjával. (7) A törvényességi felügyeletet ellátó miniszter a közgyűlésen tanácskozási joggal vesz részt, ennek keretében a közgyűlésen részt vehet, felszólalhat és kérdéseket tehet fel. A Testület alapszabálya és szervezete 8. (1) E törvény keretei között a Testület alapszabályának tartalmaznia kell: a) a Testület nevét és székhelyét, b) a Testület szervezeti és működési szabályzata, valamint belső működésére vonatkozó egyéb belső szabályzatai, továbbá az akkreditálásra és az akkreditálási eljárásra vonatkozó részletes szabályokat tartalmazó szabályzatok elfogadásának rendjét, c) az e törvényben meghatározottakon túl a tagok jogait és kötelezettségeit, d) a tagdíj számításának és fizetésének módját, e) a Testület elnöke, a Tanács tagjai, a pénzügyi ellenőrző bizottság, a fellebbviteli bizottság tagjai megválasztásának és visszahívásának szabályait, f) a közgyűlés kötelező összehívásának eseteit, rendszerességét és módját, g) a Tanács összehívására, működésére, határozatainak meghozatalára vonatkozó szabályokat, h) az e törvényben meghatározottakon túl azoknak az ügyeknek a meghatározását, amelyekben a határozat elfogadásához a jelen lévő testületi tagok kétharmadának vagy ennél nagyobb arányú többségének az igen szavazata szükséges, i) az elnök jogkörét, illetve az ügyek meghatározott csoportjaira nézve képviseleti jogköre átruházásának szabályait, j) az e törvényben meghatározottakon túl a Testület gazdálkodásának szabályait, k) a Testület éves költségvetése és a számvitelről szóló évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) szerinti beszámolója elfogadásának rendjét, l) az e törvényben meghatározottakon túl a Testület tisztségviselőinek összeférhetetlenségi eseteit. (2) A Testület szervezeti felépítése: a) a Testület szervei: aa) a közgyűlés, ab) a Tanács, ac) az akkreditáló bizottság, ad) a fellebbviteli bizottság, ae) a pénzügyi ellenőrző bizottság; b) Akkreditálási Iroda.

5 (3) A Testület választott tisztségviselői: a) az öt évre választott elnök, b) a fellebbviteli bizottság elnöke, c) a pénzügyi ellenőrző bizottság elnöke. (4) Az elnököt akadályoztatása esetén a Tanács tagjai közül az elnök által kijelölt személy helyettesíti. A közgyűlés 9. (1) A Testület legfőbb szerve a Testület tagjaiból álló közgyűlés, amelyet az alapszabályban meghatározott időközönként, de évente legalább egyszer - a napirend megjelölésével legalább 15 nappal a közgyűlés időpontját megelőzően - a Testület elnöke hív össze. (2) Rendkívüli közgyűlést kell tartani, ha a tagok egytizede vagy a pénzügyi ellenőrző bizottság elnöke a napirend megjelölésével ezt a Testület elnökénél írásban kéri. Amennyiben a Testület elnöke a kérésnek 8 napon belül nem tesz eleget, a tagok egytizede vagy a pénzügyi ellenőrző bizottság elnöke a törvényességi felügyelet gyakorlójához fordulhatnak a közgyűlés összehívása érdekében. (3) A közgyűlés határozatképes, ha azon a tagok több mint a fele jelen van. A határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni azokat a tagokat, amelyek, illetve akik esedékes tagdíjfizetési kötelezettségüknek a közgyűlés megkezdésének időpontjáig nem tettek eleget. (4) Ha a közgyűlés határozatképtelen, a közgyűlést az eredetivel azonos napirenddel 15 napon belül újra össze kell hívni. A megismételt közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. (5) Minden tag - az esetleges többszöri akkreditáltságtól függetlenül - egy szavazattal rendelkezik. A közgyűlésen nem szavazhat az a tag, aki esedékes tagdíjfizetési kötelezettségének a közgyűlés megkezdésének időpontjáig nem tett eleget. (6) A közgyűlésen jelen lévő, szavazásra jogosult tagoknak a 7. (1) bekezdés szerinti minden csoportja azonos szavazati súllyal rendelkezik. A leadott szavazatokat megszámlálásukat követően csoportonként ennek megfelelően kell arányosítani. (7) A közgyűlés döntéseit - a (8) bekezdés szerinti esetek kivételével - a (6) bekezdés szerint meghatározott szavazatok többségével hozza meg. (8) A közgyűlés a (6) bekezdés szerinti legalább kétharmados szavazati aránnyal meghozott döntése szükséges az alapszabály elfogadásához és módosításához, továbbá az alapszabályban meghatározott más ügyben való döntéshez. (9) A közgyűlés határozatait a közgyűlés helyszínén és ideje alatt lefolytatott szavazás útján hozza meg. 10. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) az alapszabály és módosításának elfogadása, b) a tagdíj mértékének megállapítása, c) a Testület éves költségvetése, a Testület éves tevékenységéről a Kormány számára készített beszámoló és az Sztv. szerinti beszámoló jóváhagyása, d) a Testület elnökének megválasztása és visszahívása, díjazásának megállapítása, e) a Tanács választott tagjainak megválasztása és visszahívása, díjazásának megállapítása, f) a pénzügyi ellenőrző bizottság és a fellebbviteli bizottság tagjainak megválasztása és visszahívása, díjazásának megállapítása, g) a Tanács, a pénzügyi ellenőrző bizottság és a fellebbviteli bizottság beszámoltatása, h) mindazon döntések meghozatala, amelyeket az alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal. A Tanács 11. (1) A közgyűlések közötti időszakban a Testület működését a Tanács irányítja a közgyűlés határozatainak megfelelően. (2) A Tanács a) a Testület elnökéből, b) c) az akkreditálásban érdekelt miniszterek három - valamely akkreditálásban érdekelt miniszter által vezetett minisztériummal közszolgálati jogviszonyban álló - közös képviselőjéből és d) 9 választott természetes személyből áll. (3) A Tanács munkáját a Testület elnöke vezeti, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

6 (4) A Testület elnöke a Tanács megválasztását napirendre tűző közgyűlés összehívásával egyidejűleg felkéri az akkreditálásban érdekelt minisztereket, hogy legkésőbb a közgyűlésen nevezzék meg közös képviselőjüket. Az akkreditálásban érdekelt miniszterek mindegyike jogosult a közös képviselő személyére javaslatot tenni. A javaslatok alapján az akkreditálásban érdekelt miniszterek döntésüket megelőzően egyeztetnek, vita esetében a Kormány dönt. Nem lehet közös képviselő a törvényességi felügyeletet ellátó miniszter által vezetett minisztériummal közszolgálati jogviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy. A közös képviselő személyéről a gazdaságpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztérium útján tájékoztatják a Testület elnökét. (5) A Tanácsba a 7. (1) bekezdése szerinti csoportok saját maguk jelölik, illetve - az akkreditálásban érdekelt miniszterek - delegálják képviselőiket. A 7. (1) bekezdés f) pontja szerinti csoport jelöltje a mérésügyi szervvel közszolgálati jogviszonyban álló személy is lehet. (6) A Tanácsba a közgyűlés a) a 7. (1) bekezdés a) pontjában felsorolt szervezetek jelöltjei közül 2 személyt, b) a 7. (1) bekezdés b)-d) és f)-i) pontjában felsorolt szervezetek jelöltjei közül 1-1 személyt választ 5 éves időtartamra. (7) A Tanács választott tagjait e tevékenységük ellátásáért díjazás illeti meg. (8) A Tanács ügyrendjét maga állapítja meg. (9) A Tanács hatáskörébe tartozik a) az alapszabály módosítása, illetve kidolgozása és közgyűlés elé terjesztése, b) a Testület szervezeti és működési szabályzatának, belső működésére vonatkozó egyéb belső szabályzatainak, a külföldi akkreditált státusz elismerésére vonatkozó szabályzatának, továbbá az akkreditálásra és az akkreditálási eljárásra vonatkozó részletes szabályokat tartalmazó szabályzatoknak az elfogadása, c) a javaslattétel a közgyűlésnek a tagdíj mértékére, számítási és fizetési módjára, d) a Testület tevékenységéhez köthető - a Testület egyéb bevételeihez kapcsolódó - díjak meghatározása, e) a Testület éves költségvetése, a Testület éves tevékenységéről a Kormány számára készített beszámoló, valamint az Sztv. szerinti beszámoló elfogadása és közgyűlés elé terjesztése a pénzügyi ellenőrző bizottság állásfoglalásával együtt, f) a Testület ügyvezető igazgatójának kinevezése és felmentése, illetményének és egyéb juttatásainak megállapítása és az ügyvezető igazgató beszámoltatása, g) az akkreditáló bizottság elnökének megbízása és felmentése, díjazásának megállapítása a Tanács bármely tagja és az ügyvezető igazgató szakmailag indokolt önálló javaslata alapján, h) az akkreditáló bizottság elnökének, a Tanács bármely tagjának és az ügyvezető igazgatónak szakmailag indokolt önálló javaslata alapján az akkreditáló bizottság tagjainak megbízása és felmentése, díjazásuk megállapítása, i) az akkreditáló bizottság általános működési rendjének jóváhagyása és működése feletti felügyelet, j) a Testület tevékenységét érintő jogszabálytervezetek véleményezése, javaslattétel jogszabály megalkotására vagy módosítására, k) döntés a külföldi akkreditált státusz elismeréséről, l) javaslattétel a miniszter számára az akkreditálási eljárásokkal kapcsolatos igazgatási szolgáltatási díjak mértékének megállapítására, m) a 16. (1) bekezdés d) pontja szerinti szakmai bizottság által kidolgozott, az akkreditálásra vonatkozó speciális követelmények és útmutatók, továbbá az akkreditálásba bevonandó minősítőkkel és szakértőkkel szemben támasztott szakmai és összeférhetetlenségi követelmények jóváhagyása, n) minden olyan egyéb feladat ellátása, amelyet az alapszabály a Tanács hatáskörébe utal. Az akkreditáló bizottság 12. (1) A nemzeti akkreditálás rendszerébe tartozó szakterületeken az akkreditált státusz odaítéléséről, megújításáról, elutasításáról, felfüggesztéséről, visszavonásáról, bővítéséről, szűkítéséről és fenntartásáról, valamint az akkreditált szervezetek és természetes személyek ellen benyújtott panaszokról az akkreditáló bizottság határoz. (2) Az akkreditáló bizottság elnökből, két elnökhelyettesből és legfeljebb 22 természetes személy tagból áll. A bizottság munkájában az adott szakterületen felsőfokú végzettséggel és a szakterületen legalább 10 éves szakmai gyakorlattal, továbbá az akkreditálásban jártassággal rendelkező olyan személy vehet részt, akivel szemben az e törvény vagy az alapszabály szerinti összeférhetetlenségi ok nem áll fenn.

7 (3) Az akkreditáló bizottság elnökének és tagjainak megbízatása visszavonásig érvényes. Az akkreditáló bizottságnak és tagjainak feladataik ellátása körében utasítás nem adható. (4) Az akkreditáló bizottság döntéseinek meghozatalában az akkreditáló bizottság elnöke és a szakterületen jártassággal rendelkező tagjai, de legalább két tag vesz részt. (5) Az akkreditált státusz odaítéléséről, megújításáról, elutasításáról, felfüggesztéséről, visszavonásáról, fenntartásáról, bővítéséről és szűkítéséről szóló határozatot az akkreditáló bizottság elnöke írja alá. A fellebbviteli bizottság 13. (1) A fellebbviteli bizottság két jogi és három egyéb felsőfokú végzettséggel, legalább 10 éves szakmai gyakorlattal rendelkező természetes személyből áll. Elnökét a bizottság maga választja meg tagjai közül. (2) A fellebbviteli bizottság tagjainak megbízatása 5 évre szól. (3) A fellebbviteli bizottság eljárásában a bizottság elnöke, egy jogi és egy egyéb felsőfokú végzettségű tagja vesz részt. (4) A fellebbviteli bizottság a tevékenységéről a közgyűlésnek számol be. A bizottságnak és tagjainak feladataik ellátása körében utasítás nem adható. (5) A fellebbviteli bizottság dönt a) az akkreditált státusz odaítéléséről, megújításáról, elutasításáról, felfüggesztéséről, visszavonásáról, fenntartásáról, bővítéséről és szűkítéséről hozott határozat ellen benyújtott fellebbezésekről, b) a végzések ellen benyújtott önálló fellebbezésekről, c) a panaszeljárásban hozott döntések elleni fellebbezésekről, d) mindazon esetekben, amelyeket az alapszabály a bizottság hatáskörébe utal. (6) A fellebbviteli eljárás ügyintézési határideje harmincöt munkanap. A pénzügyi ellenőrző bizottság 14. (1) A Testület gazdálkodásának ellenőrzésére létrehozott háromtagú pénzügyi ellenőrző bizottság elnökét tagjai közül maga választja. (2) A pénzügyi ellenőrző bizottság vizsgálja, hogy a Testület gazdálkodása megfelel-e a jogszabályoknak és az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusainak, a Testület alapszabályának és más belső szabályzatainak. A pénzügyi ellenőrző bizottság vizsgálja a gazdálkodás célszerűségét is. (3) A pénzügyi ellenőrző bizottság egy közgazdaságtudományi vagy pénzügyi-számviteli és két egyéb felsőfokú végzettségű, legalább 10 éves szakmai gyakorlattal rendelkező személyből áll. A pénzügyi ellenőrző bizottság tagjainak megbízatása 5 évre szól. (4) A pénzügyi ellenőrző bizottság a Testület tisztségviselőitől, testületi szerveitől, az Akkreditálási Irodától minden olyan adatot, tájékoztatást megkérhet, illetve minden olyan iratot megtekinthet, amely feladatainak ellátásához szükséges. (5) A pénzügyi ellenőrző bizottság a Testület éves költségvetéséről és az Sztv. szerinti beszámolóról állást foglal, amelyet megküld a Tanács részére. (6) A pénzügyi ellenőrző bizottság a tevékenységéről a közgyűlésnek számol be. A bizottságnak és tagjainak feladataik ellátása körében utasítás nem adható. 15. (1) A pénzügyi ellenőrző bizottság - szükség esetén - írásban felhívja a Tanácsot a szükséges intézkedések megtételére annak érdekében, hogy a Testület gazdálkodása megfeleljen a jogszabályoknak és az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusainak, az alapszabálynak és más belső szabályzatoknak, valamint a célszerű gazdálkodás követelményének. (2) Ha a Tanács a felhívásnak nem tesz eleget, a pénzügyi ellenőrző bizottság elnöke a Testület elnökénél írásban kezdeményezi rendkívüli közgyűlés összehívását. Akkreditálási Iroda, ügyvezető igazgató 16. (1) A Testület ügyintéző szervezete az Akkreditálási Iroda. Az Akkreditálási Iroda: a) előkészíti a közgyűlés és a Tanács döntési jogkörébe tartozó ügyeket, a döntéshez szükséges előterjesztéseket, b) ellátja a Testület ügyviteli teendőit,

8 c) az akkreditálási eljárásokban ellátja a ban, továbbá a vonatkozó szabályzatokban meghatározott feladatokat, d) szakmai bizottságok működtetésével biztosítja a megfelelő szakértői közreműködést, kidolgozza az akkreditálás speciális követelményeit és útmutatóit, továbbá az akkreditálásba bevonandó minősítőkkel és szakértőkkel szemben támasztott szakmai és összeférhetetlenségi követelményeket, e) értékeli az alkalmazott minősítőket és szakértőket, f) folyamatosan vezeti a 6. (2) bekezdésében meghatározott nyilvántartásokat, g) biztosítja a testület szervei működéséhez szükséges tárgyi feltételeket, h) ellátja az európai és nemzetközi akkreditálási szervezetekben való képviselettel és részvétellel járó feladatokat, i) közreműködik az akkreditálással kapcsolatos iskolarendszerű és az iskolarendszeren kívüli képzés tartalmi követelményeinek kidolgozásában, j) akkreditálással kapcsolatos ismeretekre vonatkozó oktatást szervez, k) ellátja mindazon további feladatokat, amelyeket az alapszabály a hatáskörébe utal. (2) Az Akkreditálási Iroda vezetője az ügyvezető igazgató, aki gyakorolja az Akkreditálási Iroda munkatársai felett a munkáltatói jogokat. (3) Az ügyvezető igazgatót a Tanács nevezi ki és menti fel, megállapítja az illetményét és egyéb juttatásait. Az ügyvezető igazgató feletti egyéb munkáltatói jogokat a Testület elnöke gyakorolja. (4) Az ügyvezető igazgató évente beszámol a Tanácsnak az ügyintéző szervezet munkájáról. (5) Az alapszabály a Testület elnökének képviseleti jogkörét - az ügyek meghatározott csoportjára nézve - az ügyvezető igazgatóra átruházhatja. A testületi szervek tagjaival, a tisztségviselőkkel szemben támasztott követelmények és összeférhetetlenségi szabályok 17. (1) A Testület elnökének az választható meg, aki a) cselekvőképes, b) magyar állampolgár vagy külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy vagy letelepedett, illetve bevándorolt jogállású személy, c) akkreditált szervezetnek nem tulajdonosa, tisztségviselője vagy munkavállalója, az akkreditált szervezettel foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszonyban nem áll, nem akkreditált természetes személy, nem közeli hozzátartozója e személyeknek, d) gazdasági vagy szakmai kamarának vagy akkreditált szervezetek érdekképviseletére létrehozott szervezetnek nem tisztségviselője, e) felsőfokú végzettséggel, az akkreditálás valamely területéhez kapcsolódó legalább 10 éves szakmai gyakorlattal és az akkreditálásban jártassággal rendelkezik, f) a 7. (1) bekezdés e) pontja szerinti, akkreditálásban érdekelt miniszter által vezetett minisztériummal vagy a mérésügyi szervvel nem áll közszolgálati jogviszonyban. (2) A Testület elnökének nem választható meg a) a Tanács választott vagy delegált tagja, b) az akkreditáló bizottság elnöke, elnökhelyettese és tagja, c) a fellebbviteli bizottság tagja, d) a pénzügyi ellenőrző bizottság tagja, e) az ügyvezető igazgató, f) az a)-e) pontokban meghatározott személyek közeli hozzátartozója. (3) A Tanács tagjának az választható meg, aki a) cselekvőképes, b) magyar állampolgár vagy külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy vagy letelepedett, illetve bevándorolt jogállású személy, c) akkreditált szervezetnek nem tulajdonosa, tisztségviselője vagy munkavállalója, az akkreditált szervezettel foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszonyban nem áll, nem akkreditált természetes személy, nem közeli hozzátartozója e személyeknek, d) gazdasági vagy szakmai kamarának vagy akkreditált szervezetek érdekképviseletére létrehozott szervezetnek nem tisztségviselője, e) felsőfokú végzettséggel, az akkreditálás valamely területéhez kapcsolódó legalább 10 éves szakmai gyakorlattal és az akkreditálásban jártassággal rendelkezik,

9 f) közigazgatási szervvel nem áll közszolgálati jogviszonyban, kivéve a 11. (2) bekezdésének b) és c) pontja alapján delegált tagokat, valamint a 11. (5) bekezdése szerint jelölhető, a mérésügyi szervvel közszolgálati jogviszonyban álló személyt. (4) A Tanács tagjának nem választható meg a) a Testület elnöke, b) az akkreditáló bizottság elnöke, elnökhelyettese és tagja, c) a fellebbviteli bizottság tagja, d) a pénzügyi ellenőrző bizottság tagja, e) az ügyvezető igazgató, f) az a)-e) pontokban meghatározott személyek közeli hozzátartozója. (5) Az akkreditáló bizottság elnökének, elnökhelyettesének és tagjának az bízható meg, aki a) cselekvőképes, b) magyar állampolgár vagy külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy vagy letelepedett, illetve bevándorolt jogállású személy, c) akkreditált szervezetnek nem tulajdonosa, tisztségviselője vagy munkavállalója, az akkreditált szervezettel foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszonyban nem áll, nem akkreditált természetes személy, nem közeli hozzátartozója e személyeknek, d) gazdasági vagy szakmai kamarának vagy akkreditált szervezetek érdekképviseletére létrehozott szervezetnek nem tisztségviselője, e) felsőfokú végzettséggel, az akkreditálás valamely területéhez kapcsolódó legalább 10 éves szakmai gyakorlattal, és az akkreditálásban jártassággal rendelkezik, f) a 7. (1) bekezdés e) pontja szerinti, az akkreditálásban érdekelt miniszter által vezetett minisztériummal vagy a mérésügyi szervvel nem áll közszolgálati jogviszonyban. (6) Az akkreditáló bizottság elnökének, elnökhelyettesének és tagjának nem bízható meg a) a Testület elnöke, b) a Tanács választott vagy delegált tagja, c) a fellebbviteli bizottság tagja, d) a pénzügyi ellenőrző bizottság tagja, e) az ügyvezető igazgató, f) az a)-e) pontokban meghatározott személyek közeli hozzátartozója. (7) Az akkreditálási és felügyeleti vizsgálati eljárásban minősítőként vagy szakértőként nem vehet részt az eljárásban érintett szervezet vagy természetes személy, valamint az azonos területen akkreditált státusszal rendelkező szervezet tulajdonosa, továbbá e személyek - a Polgári Törvénykönyvben meghatározott - közeli hozzátartozója. (8) A fellebbviteli bizottság tagjának az választható meg, aki a) cselekvőképes, b) magyar állampolgár vagy külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy vagy letelepedett, illetve bevándorolt jogállású személy, c) akkreditált szervezetnek nem tulajdonosa, tisztségviselője vagy munkavállalója, az akkreditált szervezettel foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszonyban nem áll, nem akkreditált természetes személy, nem közeli hozzátartozója e személyeknek, d) gazdasági vagy szakmai kamarának vagy akkreditált szervezetek érdekképviseletére létrehozott szervezetnek nem tisztségviselője, e) a 7. (1) bekezdés e) pontja szerinti, az akkreditálásban érdekelt miniszter által vezetett minisztériummal vagy a mérésügyi szervvel nem áll közszolgálati jogviszonyban. (9) A fellebbviteli bizottság tagjának nem választható meg a) a Testület elnöke, b) a Tanács választott vagy delegált tagja, c) az akkreditáló bizottság elnöke, elnökhelyettese és tagja, d) a pénzügyi ellenőrző bizottság tagja, e) az ügyvezető igazgató, f) az a)-e) pontokban meghatározott személyek közeli hozzátartozója. (10) A pénzügyi ellenőrző bizottság tagjának az választható meg, aki a) cselekvőképes, b) magyar állampolgár vagy külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy vagy letelepedett, illetve bevándorolt jogállású személy. (11) A pénzügyi ellenőrző bizottság tagjának nem választható meg

10 a) a Testület elnöke, b) a Tanács választott vagy delegált tagja, c) az akkreditáló bizottság elnöke, elnökhelyettese és tagja, d) a fellebbviteli bizottság tagja, e) az ügyvezető igazgató, f) az a)-e) pontokban meghatározott személyek közeli hozzátartozója. (12) Ügyvezető igazgatónak az nevezhető ki, aki a) cselekvőképes, b) magyar állampolgár vagy külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy vagy letelepedett, illetve bevándorolt jogállású személy, c) akkreditált szervezetnek nem tulajdonosa, tisztségviselője, munkavállalója, az akkreditált szervezettel foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszonyban nem áll, nem akkreditált természetes személy, nem közeli hozzátartozója e személyeknek, d) gazdasági vagy szakmai kamarának vagy akkreditált szervezetek érdekképviseletére létrehozott szervezetnek nem tisztségviselője. (13) Ügyvezető igazgatónak nem nevezhető ki a) a Testület elnöke, b) a Tanács választott vagy delegált tagja, c) az akkreditáló bizottság elnöke, elnökhelyettese és tagja, d) a fellebbviteli bizottság tagja, e) a pénzügyi ellenőrző bizottság tagja, f) az a)-e) pontokban meghatározott személyek közeli hozzátartozója. (14) A Testület tisztségviselőjévé nem választható meg, továbbá a Testületben nem láthatja el a tag képviseletét, és az egyéb választott szervekben nem lehet tag, aki a) az Akkreditálási Irodában dolgozó, a Testülettel munkaviszonyban vagy foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszonyban álló személy, b) a közügyek gyakorlásától eltiltó jogerős ítélet hatálya alatt áll, c) büntetett előéletű, d) büntetőeljárásban jogerősen elrendelt intézeti kényszergyógykezelés alatt áll. III. Fejezet AZ AKKREDITÁLÁS FOLYAMATA Az akkreditálási eljárás 18. (1) Az 1. -ban felsorolt szervezetek és természetes személyek akkreditálásuk céljából a Testülethez nyújthatnak be kérelmet. (2) Az akkreditálást az a szervezet vagy természetes személy kérheti, amely vagy aki a kérelem benyújtását megelőzően legalább három hónapig az adott szervezet vagy természetes személy tevékenységére vonatkozó jogszabályok, az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusai, nemzeti szabványként közzétett európai és nemzetközi szabványok szerint működik. (3) A Testület a kérelem formájára és tartalmára vonatkozóan ajánlást készíthet, amelyet honlapján közzétesz. (4) (5) Az akkreditált státusz odaítéléséről az akkreditáló bizottság határoz. Az akkreditált státusz 4 évre szól. (6) (7) Ha az akkreditálásra vonatkozó határozat több akkreditált területre vonatkozik, és az ügyfél a határozatnak csak meghatározott területekre vonatkozó rendelkezései ellen nyújt be fellebbezést, a határozat fellebbezéssel nem támadott rendelkezései tekintetében beáll a jogerő. (8) (9) Az akkreditálási eljárásra, a felügyeleti vizsgálati eljárásra, az akkreditált szervezet, illetve természetes személy akkreditált tevékenységével kapcsolatos panasz intézésére és a fellebbviteli bizottság eljárására a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.

11 (10) (11) A 12. (1) bekezdésében meghatározott akkreditálási ügyekben újrafelvételi eljárásnak nincs helye. (12) A Testület számára az akkreditálási eljárásáért, az akkreditált státusz területének bővítési eljárásáért, az akkreditált státusz területének szűkítési eljárásáért, a változásbejelentésre [20. (5) bekezdés] vagy panaszbejelentésre indult rendkívüli felügyeleti vizsgálati eljárásáért, a fellebbezési eljárásáért, továbbá a 6. (2) bekezdés b) pontja szerinti nyilvántartásba vételért, kizárólag adminisztrációs tevékenységet igénylő adatmódosulás bejelentésének kivételével nyilvántartási adat módosításáért, valamint a külföldi akkreditált státusz elismerési eljárásáért külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. 19. (1) Az akkreditálási eljárás értékelési és döntéshozatali szakaszból áll. (2) Az értékelési szakasz ügyintézési határideje öt hónap, amelyet az ügyvezető igazgató egy alkalommal tizenöt munkanappal meghosszabbíthat. Az értékelési szakasz kezdetén az Akkreditálási Iroda a kérelmet megvizsgálja és az ügyvezető igazgató a) szükség esetén a kérelmezőt a kérelem beérkezését követő tíz munkanapon belül, legfeljebb 30 napos határidő kitűzésével hiánypótlásra hívja fel, b) a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény által meghatározott esetekben a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, c) dönt az eljárás megindításáról. (3) Az értékelési szakasz során az akkreditálási kérelem alapján az ügyvezető igazgató minősítőkből és szakértőkből álló értékelő csoportot jelöl ki. Az értékelő csoport véleményezi a kérelmező által benyújtott dokumentációt és feltárja a hiányosságokat, nemmegfelelőségeket, amelyek fennállása esetén az ügyvezető igazgató az értékelő csoport javaslatára a kérelmezőt legfeljebb huszonkét munkanapos határidő kitűzésével a hiányosságok, nemmegfelelőségek kiküszöbölésére hívja fel. (4) Az értékelő csoport a kérelmezőnél helyszíni értékelést tart, amelynek eredményét jegyzőkönyvben rögzíti. Az ügyvezető igazgató az értékelő csoport jegyzőkönyvében rögzített nemmegfelelőségek, hiányosságok kiküszöbölésére a kérelmezőt legfeljebb huszonkét munkanapos határidő kitűzésével intézkedésre hívja fel. (5) Az értékelő csoport a helyszíni értékelésről készült jegyzőkönyvet, a megvizsgált dokumentációt, az értékelő jelentést, az akkreditált státusz odaítélésére, szűkítésére, bővítésére vonatkozó ajánlását az ügyvezető igazgatónak átadja, aki az értékelési szakasz befejezéséről és a kérelem döntésre való alkalmasságáról az értékelési szakasz lezárásaként végzést bocsát ki. (6) Az akkreditálási eljárás felfüggesztéséről az ügyvezető igazgató dönt. (7) Az ügyvezető igazgató az eljárás során keletkezett iratokat döntéshozatalra az akkreditáló bizottság soron következő ülésére előterjeszti. (8) A döntéshozatali szakasz ügyintézési határideje tizenöt munkanap, amelyet az akkreditáló bizottság elnöke egy alkalommal tizenöt munkanappal meghosszabbíthat. A döntéshozatali szakaszban az akkreditáló bizottság a kérelem, az értékelési szakasz során összegyűjtött információ, a helyszíni értékelés jegyzőkönyve, az értékelő jelentés, valamint a kérelmező észrevételei alapján határoz az akkreditált státusz odaítéléséről vagy elutasításáról. (9) Az akkreditáló bizottságnak az akkreditált státusz odaítéléséről szóló határozata elismeri és igazolja, hogy egy szervezet vagy természetes személy alkalmas meghatározott megfelelőségértékelési feladat elvégzésére. (10) Az akkreditált szervezet, illetve természetes személy írásban kérelmezheti a határozatban foglalt akkreditált státusza területének szűkítését. A kérelemben foglaltakat az akkreditáló bizottság a kérelem benyújtását követő ülésén megvizsgálja, és az akkreditált státusz területét - a kérelemben foglaltak szerint - mérlegelés nélkül szűkíti. (11) Az akkreditált státusz területének bővítése iránti kérelem elbírálására az akkreditált státusz odaítélésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az akkreditált státusz területének bővítése az eredeti akkreditált státusz időbeli hatályára terjed ki. (12) Az akkreditált státusz megújítása iránti kérelem elbírálására az akkreditált státusz odaítélésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az akkreditált státusz megújítása iránti kérelem legkorábban az alap akkreditált státusz hatályának lejárta előtt 1 évvel nyújtható be. Az akkreditálási okirat 20. (1) Az akkreditált státusz odaítéléséről szóló határozat jogerőre emelkedése napján a Testület erre a célra rendszeresített akkreditálási okiratot (a továbbiakban: akkreditálási okirat) ad ki, amely a határozat rendelkező részének megfelelően tartalmazza a) a Testület jelét,

12 b) az akkreditált szervezet (szervezeti egység) elnevezését, illetve természetes személy nevét, székhelyét (lakcímét), valamint valamennyi telephelyét, ahol az akkreditált tevékenységet végzi, c) az akkreditálás egyedi nyilvántartási számát, d) az akkreditált státusz odaítélésének tényleges időpontját és lejáratának időpontját, e) az akkreditált tevékenység megnevezését az 1. -ban felsoroltak szerint, f) a megfelelőségre vonatkozó nyilatkozatot, továbbá g) azon szabványra vagy egyéb dokumentumra történő hivatkozást, amely alapján a szervezet (szervezeti egység), illetve természetes személy értékelése történt. (2) Az akkreditálási okiratot az ügyvezető igazgató állítja ki. Az akkreditálási okirat önmagában jogot és kötelezettséget nem keletkeztet. Ha a határozat és az akkreditálási okirat tartalma eltér, akkor a határozatot kell hitelesnek tekinteni. (3) Ha az akkreditáló bizottság az akkreditált terület bővítéséről vagy szűkítéséről hoz határozatot, az akkreditálási okiratot a határozatnak megfelelően módosítani kell. (4) Az akkreditált szervezet vagy természetes személy csak azon tevékenysége vonatkozásában hivatkozhat az akkreditált státuszára, amelyre a határozat kiterjed. (5) Az akkreditált szervezet vagy természetes személy öt munkanapon belül köteles értesíteni az Akkreditálási Irodát az általa elhatározott és bekövetkező, valamint a további bekövetkezett minden jelentős változásról, amely az akkreditált státuszával kapcsolatos és valamilyen módon státuszát vagy tevékenységének bármely jellemzőjét érinti, így különösen a változást a) a jogi, tulajdonosi vagy szervezeti formában, b) a szervezeti felépítésben, vezetésben vagy az akkreditált tevékenység ellátásához szükséges személyzetben, c) a fő működési politikában, d) az erőforrásokban és környezetben (székhely, telephelyek), e) az akkreditált területben. (6) Az akkreditálásra vonatkozó európai és nemzetközi szabványok, továbbá azoknak a nemzetközi szervezeteknek a szabályzatai alapján, amelyeknek a Testület is tagja, a Testület szabályzatában további tény, adat, állapot változását is jelentősnek minősítheti, és erről bejelentést kérhet, amennyiben ez nem ellentétes a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló évi LXIII. törvénnyel. (7) A jelentős változás bejelentésének elmulasztása az akkreditált státusz felfüggesztését eredményezheti. Az akkreditált szervezet és természetes személy felügyeleti vizsgálata 21. (1) Az akkreditált státusz odaítélésének alapjául szolgáló körülmények fennállását, valamint az akkreditált szervezet, illetve természetes személy alkalmasságát éves felügyeleti vizsgálat keretében, indokolt esetben rendkívüli felügyeleti vizsgálat keretében ellenőrizni kell. (2) Az éves felügyeleti vizsgálatot a Testület az akkreditált szervezetnél, illetve természetes személynél hivatalból folytatja le. Rendkívüli felügyeleti vizsgálatra panaszbejelentés vagy az akkreditálás alapjául szolgáló körülmények megváltozása [20. (5) bekezdés] esetén kerülhet sor. (3) A felügyeleti vizsgálati eljárás értékelési és döntéshozatali szakaszból áll. (4) Az értékelési szakasz ügyintézési határideje hatvan munkanap, amelyet az ügyvezető igazgató egy alkalommal tizenöt munkanappal meghosszabbíthat. (5) Az ügyvezető igazgató a felügyeleti vizsgálati eljárás értékelési szakasza során dokumentumokat, egyéb információkat kérhet, valamint értékelő csoportot jelöl ki, amely helyszíni értékelést tart. (6) A felügyeleti vizsgálati eljárás során megállapított hiányosságok, nemmegfelelőségek kiküszöbölésére az értékelő csoport javaslatára az ügyvezető igazgató legfeljebb tíz munkanapos határidő kitűzésével felhívja az akkreditált szervezetet, illetve természetes személyt. (7) Az értékelési szakasz befejezéséről az ügyvezető igazgató végzésben dönt. (8) A döntéshozatali szakasz ügyintézési határideje nyolc munkanap, amelyet az akkreditáló bizottság elnöke egy alkalommal nyolc munkanappal meghosszabbíthat. (9) Az akkreditáló bizottság a felügyeleti vizsgálat eredményétől függően a) az akkreditált státuszt fenntartja vagy b) az akkreditált státuszt ba) részlegesen vagy teljes körűen felfüggeszti, bb) részlegesen vagy teljes körűen visszavonja.

13 (10) Ha az akkreditáló bizottság az akkreditált szervezet vagy természetes személy akkreditált státuszát részlegesen vagy teljes körűen visszavonja, felfüggeszti, vagy akkreditált területét szűkíti, erről a Testület értesíti a megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló törvényben meghatározott, feladatkörrel rendelkező kijelölő hatóságot. Az éves felügyeleti vizsgálat, illetve a rendkívüli felügyeleti vizsgálat eredményeit és az akkreditáló bizottság határozatát a Testület haladéktalanul megküldi a feladatkörrel rendelkező kijelölő hatóságnak. Az akkreditált státusz felfüggesztése 22. (1) Az akkreditáló bizottság az akkreditált szervezet vagy természetes személy akkreditált státuszát részlegesen vagy teljes körűen felfüggeszti, ha: a) az akkreditált szervezet vagy természetes személy tevékenységével kapcsolatban megalapozott kifogás merül fel, de annak súlyossága a vonatkozó európai, illetve nemzetközi szabványok szerint nem indokolja az akkreditált státusz visszavonását, b) az akkreditált szervezet vagy természetes személy a felügyeleti vizsgálathoz szükséges dokumentumokat határidőben nem bocsátja a Testület rendelkezésére, c) a 21. szerinti felügyeleti vizsgálat felfüggesztést indokoló eredménnyel zárul, d) az akkreditált szervezet vagy természetes személy a 20. (5) bekezdés szerinti jelentős változást határidőre nem jelenti be, e) az akkreditált szervezet vagy természetes személy a 25. (5) bekezdésben meghatározott éves felügyeleti vizsgálati díjat nem téríti meg, f) az akkreditált szervezet vagy természetes személy a felfüggesztést maga kéri. (2) Az akkreditáló bizottság az akkreditált szervezet vagy természetes személy akkreditált státuszát részlegesen vagy teljes körűen felfüggesztheti, ha a felügyeleti vizsgálat során megállapítja, hogy az akkreditált státusz odaítélésének alapjául szolgáló körülményekben olyan változás következett be, amelynek következtében az akkreditálás alapvető követelményei csak részben teljesülnek. (3) Az akkreditáló bizottság a felfüggesztő határozatban a felfüggesztés megszüntetésének feltételeiről és a feltételek teljesítésének határidejéről is határoz. Amennyiben az akkreditált szervezet vagy természetes személy az előírt feltételeknek határidőben nem tesz eleget, az akkreditáló bizottság az akkreditált státuszt részlegesen vagy teljes körűen visszavonja. Az akkreditált státusz visszavonása 23. Az akkreditáló bizottság az akkreditált szervezet vagy természetes személy akkreditált státuszát részlegesen vagy teljes körűen visszavonja, ha a) az akkreditált szervezet vagy természetes személy tevékenységével kapcsolatban megalapozottan, a vonatkozó európai, illetve nemzetközi szabványok szerinti súlyos kifogás merül fel, b) az akkreditált szervezet vagy természetes személy az esedékes felügyeleti vizsgálatot nem teszi lehetővé vagy akadályozza, c) az akkreditálás alapjául szolgáló körülményekben olyan változás következett be, amelynek következtében az akkreditálás alapvető követelményei nem teljesülnek, d) az akkreditált szervezet vagy természetes személy akkreditált státuszát felfüggesztették és a felfüggesztés megszüntetése feltételeinek határidőben nem tett eleget, e) az akkreditált szervezet jogutód nélkül megszűnik, illetve az akkreditált természetes személy meghal, f) az akkreditált státusz visszavonását a szervezet vagy természetes személy maga kéri. A külföldi akkreditált státusz elismerése 24. (1) A Testület kérelem alapján a külföldi akkreditált státuszt elismerheti. Az elismeréssel a saját akkreditálási eljárásával egyenértékűnek minősíti a külföldi akkreditáló szervezet által lefolytatott akkreditálási eljárást és az annak alapján odaítélt akkreditált státuszt. (2) A külföldi akkreditált státusz elismeréséről a Tanács dönt. (3) A Tanács a külföldi akkreditált státuszt elismeri, ha azt a következő feltételek valamelyikének megfelelő akkreditáló szervezet ítélte oda:

14 a) az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam nemzeti akkreditáló testülete, amely a 765/2008/EK rendelet 10. cikke szerint szakértői értékelésen megfelelt, b) az Európai Akkreditálási Együttműködés Kölcsönös Elismerési Megállapodásának tagja, c) a Nemzetközi Laboratóriumakkreditálási Együttműködés vagy a Nemzetközi Akkreditálási Fórum Kölcsönös Elismerési Megállapodásának tagja, d) a Testülettel kétoldalú elismerési megállapodást kötött. (4) A Tanács eljárására a 18. (1)-(4) bekezdésében és (9)-(11) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. A Tanács határozata ellen nincs helye fellebbezésnek. (5) A külföldi akkreditált státusz elismeréséért külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. A (3) bekezdésben foglalt esetekben az eljárás mentes az igazgatási szolgáltatási díj alól. (6) A (3) bekezdés a) pontja szerinti nemzeti akkreditáló testület által lefolytatott akkreditálási eljárás és odaítélt akkreditált státusz tekintetében az egyenértékűség hatóságok általi elismeréséhez nincs szükség az e szerinti eljárás lefolytatására. IV. Fejezet A TESTÜLET GAZDÁLKODÁSA 25. (1) A Testület működésének pénzügyi forrásai: a) tagdíjak, b) igazgatási szolgáltatási díjak, c) a nemzetközi együttműködés költségeinek fedezésére a központi költségvetésből kapott támogatás, d) éves felügyeleti vizsgálati eljárás díja, e) egyéb bevételek. (2) A Testület köteles gazdálkodását évente független könyvvizsgálóval megvizsgáltatni. (3) A Testület üzletszerűen - nyereség- és vagyonszerzés céljából - nem folytathat termelő, kereskedelmi vagy szolgáltatótevékenységet, nem végezhet az 1. -ban felsorolt akkreditált szervezetek által folytatott tevékenységgel azonos tevékenységet, gazdasági társaságnak nem lehet tagja (részvényese) és ilyen társaságban nem szerezhet pénzügyi vagy irányítási részesedést. (4) A Testület váltót nem bocsáthat ki, az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, hitel törlesztésére nem használhatja fel, illetve átmenetileg szabad pénzeszközeit csak állami garanciavállalás mellett kibocsátott értékpapírba fektetheti. (5) Az akkreditált szervezet és természetes személy a Testület részére éves felügyeleti vizsgálati díjat fizet. Az éves felügyeleti vizsgálat díja az éves felügyeleti kötelezettség időpontjában fennálló akkreditált státusz alapján számított akkreditálási díj 50%-a. IV/A. Fejezet TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELET 25/A. (1) A Testület feletti törvényességi felügyeletet a miniszter gyakorolja. (2) A miniszter legalább évente ellenőrzi, hogy a Testület alapszabálya és belső szabályzatai megfelelnek-e a jogszabályoknak, az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusainak, továbbá, hogy a Testület szerveinek - az akkreditáló bizottság és a fellebbviteli bizottság kivételével - döntései nem sértik-e a jogszabályokat, az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusait, az alapszabályt vagy más belső szabályzatot. 25/B. (1) Az ellenőrzés során az ahhoz szükséges adatok, beszámolók, mérlegek, bizonylatok, belső szabályzatok bekérhetőek, valamint szükség esetén helyszíni ellenőrzés is lefolytatható. (2) Ha az ellenőrzés során jogsértés kerül megállapításra, és a Testület működésének törvényességét az ellenőrzés során megállapított határidőn belül sem állítja helyre, a miniszter bírósághoz fordul. (3) A bíróság nemperes eljárásban dönt. A bíróság a) megsemmisíti a Testület testületi szervének jogsértő határozatát és szükség esetén új eljárás lefolytatását rendeli el, vagy

15 b) a jogsértés megszüntetéséig felfüggeszti a Testület egyes testületi szerveinek és tisztségviselőinek működését, és egyidejűleg a Testület irányítására felügyelőbiztost rendel ki. (4) A felügyelőbiztos köteles a működés törvényességének helyreállítása céljából haladéktalanul összehívni a Testület közgyűlését. (5) Nem rendelhető ki felügyelőbiztosként, aki a Testületben tisztséget nem viselhetne, valamint aki a Testületben tisztséget tölt be. (6) A felügyelőbiztos - működésének időtartamára - a Testület elnökének megfelelő díjazásra jogosult. (7) A felügyelőbiztos a tevékenységéről és annak eredményéről folyamatosan - ha a közgyűlés a működésének törvényességét helyreállítja, haladéktalanul - tájékoztatja a bíróságot, valamint a törvényességi felügyelet gyakorlóját. V. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 26. (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba. a)-d) (2) E törvény 18. -ának (7), (10) és (11) bekezdése a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény hatálybalépése napján lép hatályba. (3) 27. (1) E törvény rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni. (2) Az e törvény hatálybalépését megelőzően kiadott, az akkreditálás odaítéléséről szóló határozatok a bennük foglalt időpontig, illetve az e törvény szerinti visszavonásukig érvényesek. (3) A Tv. alapján létrehozott és nyilvántartásba vett Nemzeti Akkreditáló Testület jogfolytonosan végzi tevékenységét. (4)-(7) 28. (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a 7. (1) bekezdésének e) pontja szerinti akkreditálásban érdekelt minisztereket rendeletben meghatározza. (2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a Testület akkreditálási eljárásáért, az akkreditált státusz területének bővítési eljárásáért, az akkreditált státusz területének szűkítési eljárásáért, a változásbejelentésre [20. (5) bekezdés] vagy panaszbejelentésre indult rendkívüli felügyeleti vizsgálati eljárásáért, a fellebbezési eljárásáért, továbbá a 6. (2) bekezdés b) pontja szerinti nyilvántartásba vételért, kizárólag adminisztrációs tevékenységet igénylő adatmódosulás bejelentésének kivételével nyilvántartási adat módosításáért, a külföldi akkreditált státusz elismerési eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét, a díjak beszedését, kezelését, valamint az éves felügyeleti vizsgálati díj fizetésének részletes szabályait rendeletben állapítsa meg. Az Európai Unió jogának való megfelelés 29. (1) Ez a törvény az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikkének való megfelelést szolgálja. (2) Az 1., a 3., az 5. (3) bekezdése, a 6/A., a 24. (3) bekezdés a) pontja és (6) bekezdése, továbbá a 25/A. és 25/B. a 765/2008/EK rendelet 2. cikk 10. és 12. pontja, 4. cikk (8) bekezdése, 6. cikk (1) bekezdése, 9. cikk (2) bekezdése, 10. cikk (1) bekezdése, 11. cikk (2) bekezdése, valamint 12. cikk (3) bekezdése végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

Tervezet. a Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetéről, feladat- és hatásköréről, valamint eljárásáról szóló 2005. évi LXXVIII. törvény módosításáról

Tervezet. a Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetéről, feladat- és hatásköréről, valamint eljárásáról szóló 2005. évi LXXVIII. törvény módosításáról GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTÉRIUM Ikt. szám: GKM/3175/7/2008. Tervezet a Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetéről, feladat- és hatásköréről, valamint eljárásáról

Részletesebben

1996. évi LVIII. törvény. a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról. I. Fejezet. Általános rendelkezések

1996. évi LVIII. törvény. a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról. I. Fejezet. Általános rendelkezések 1996. évi LVIII. törvény a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról Az Országgyűlés - a hazai hagyományokat és a fejlett demokráciák gyakorlatát követve - a környezet alakítása,

Részletesebben

ÉLETFA TERMÉSZETBARÁT EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

ÉLETFA TERMÉSZETBARÁT EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA ÉLETFA TERMÉSZETBARÁT EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA (módosításokkal egységes szerkezetben) Jelen Alapszabályt az egyesület alapító tagjai a 2010. november 6. napján megtartott közgyűlésen az 1989. évi II. tv.,

Részletesebben

2016. évi törvény. a Magyar Pszichológus Kamaráról. I. Fejezet BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK. 1. A törvény hatálya

2016. évi törvény. a Magyar Pszichológus Kamaráról. I. Fejezet BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK. 1. A törvény hatálya 1 Az Országgyűlés 2016. évi törvény a Magyar Pszichológus Kamaráról elismerve a pszichológusok jogát a szakmai önkormányzathoz, annak érdekében, hogy a pszichológusok közvetlenül és az általuk választott

Részletesebben

Mozgáskorlátozottak Sopron Városi Egyesülete Alapszabály Mi, a Mozgáskorlátozottak Sopron Városi Egyesülete tagjai a mai napon a Polgári

Mozgáskorlátozottak Sopron Városi Egyesülete Alapszabály Mi, a Mozgáskorlátozottak Sopron Városi Egyesülete tagjai a mai napon a Polgári Mozgáskorlátozottak Sopron Városi Egyesülete Alapszabály Mi, a Mozgáskorlátozottak Sopron Városi Egyesülete tagjai a mai napon a Polgári Törvénykönyv, valamint a civil szervezetekre vonatkozó hatályos

Részletesebben

Csolnoki Fúvószenekar Közhasznú Egyesület alapszabálya ALAPSZABÁLY. 1. Az Egyesület neve, székhelye és jogállása

Csolnoki Fúvószenekar Közhasznú Egyesület alapszabálya ALAPSZABÁLY. 1. Az Egyesület neve, székhelye és jogállása ALAPSZABÁLY A Csolnoki Fúvószenekar Közhasznú Egyesület alakuló közgyűlése az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, illetőleg a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV.

Részletesebben

VASAS SZAKSZERVEZETI SZÖVETSÉG ÖNKÉNTES, KÖLCSÖNÖS, KIEGÉSZÍTŐ, ÖNSEGÉLYEZŐ PÉNZTÁR ALAPSZABÁLYA. 2 0 1 5. m á j u s 0 7.

VASAS SZAKSZERVEZETI SZÖVETSÉG ÖNKÉNTES, KÖLCSÖNÖS, KIEGÉSZÍTŐ, ÖNSEGÉLYEZŐ PÉNZTÁR ALAPSZABÁLYA. 2 0 1 5. m á j u s 0 7. VASAS SZAKSZERVEZETI SZÖVETSÉG ÖNKÉNTES, KÖLCSÖNÖS, KIEGÉSZÍTŐ, ÖNSEGÉLYEZŐ PÉNZTÁR ALAPSZABÁLYA 2 0 1 5. m á j u s 0 7. 1 B E V E Z E TŐ Az Önsegélyező Pénztár célja, hogy az önkéntesség, a függetlenség,

Részletesebben

2007. évi LXXV. törvény

2007. évi LXXV. törvény 2007. évi LXXV. törvény 2012.01.01-én hatályos állapot a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről A piacgazdaság működéséhez szükséges,

Részletesebben

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI ÉPÍTÉSZ KAMARA ALAPSZABÁLYA 2014. 1 I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.. A KÖZTESTÜLET NEVE Győr-Moson-Sopron Megyei Építész Kamara 2.. 1./ SZÉKHELYE 9023 Győr, Corvin u. 22. 2./ ILLETÉKESSÉGI

Részletesebben

MATURE Magyar Tradícionális Usui Reiki Egyesület

MATURE Magyar Tradícionális Usui Reiki Egyesület MATURE Magyar Tradícionális Usui Reiki Egyesület ALAPSZABÁLY 2011. január 17. Készítette és ellenjegyezte: Dr. Keskeny Ildikó ügyvéd 1 MATURE Magyar Tradícionális Usui Reiki Egyesület alapszabálya egységes

Részletesebben

2004. évi CXV. Törvény. a lakásszövetkezetekről. I. Fejezet. Alapvető rendelkezések. A törvény hatálya. A lakásszövetkezet fogalma

2004. évi CXV. Törvény. a lakásszövetkezetekről. I. Fejezet. Alapvető rendelkezések. A törvény hatálya. A lakásszövetkezet fogalma 2004. évi CXV. Törvény a lakásszövetkezetekről Az Országgyűlés az önkéntes társuláson alapuló lakásszövetkezetek önállósága, a lakásszövetkezetek létesítése és biztonságos fenntartása, szabályszerű és

Részletesebben

ELSŐ RÉSZ ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK I. Fejezet ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK. Általános elvek

ELSŐ RÉSZ ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK I. Fejezet ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK. Általános elvek 1 / 50 2016.01.06. 8:29 1998. évi XI. törvény az ügyvédekről 2015.12.24 Nem ismert 41 1998. évi XI. törvény az ügyvédekről ELSŐ RÉSZ ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK I. Fejezet ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK Általános elvek

Részletesebben

ALAPSZABÁLY 2012 (törölve) 2014.

ALAPSZABÁLY 2012 (törölve) 2014. ALAPSZABÁLY 2012 (törölve) 2014. Alapszabály A Szociálpolitikai és Szociológiai Közhasznú Egyesület alapítói (Berényi András Attila, Brezina Anett, Cseh Evelin, Farkas Éva, Farkas Krisztián, Nagy Gábor,

Részletesebben

- 1 - Az egyesület 2013. április 11-i Közgyűlése a következő Alapszabályt fogadta el. I. Az egyesület adatai

- 1 - Az egyesület 2013. április 11-i Közgyűlése a következő Alapszabályt fogadta el. I. Az egyesület adatai - 1 - Az EZÜSTNET - Internetező Idősek Országos Egyesületének Alapszabálya Alapítók az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011.

Részletesebben

A 2013. március 28. napján tartott közgyűlésen elfogadott EGYSÉGES SZERKEZETBE foglalt ALAPSZABÁLY. I. Általános rendelkezések

A 2013. március 28. napján tartott közgyűlésen elfogadott EGYSÉGES SZERKEZETBE foglalt ALAPSZABÁLY. I. Általános rendelkezések A 2013. március 28. napján tartott közgyűlésen elfogadott EGYSÉGES SZERKEZETBE foglalt ALAPSZABÁLY I. Általános rendelkezések 1. A hegyközség elnevezése : Szent György-hegy Hegyközség 2. A hegyközség székhelye:

Részletesebben

A L A P S Z A B Á L Y

A L A P S Z A B Á L Y BIZTONSÁGI TANÁCSADÓK NEMZETKÖZI SZAKMAI EGYESÜLETE A L A P S Z A B Á L Y I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.. A Biztonsági Tanácsadók Nemzetközi Szakmai Egyesülete (a továbbiakban Egyesület) a Polgári Törvénykönyvről

Részletesebben

A Leon- Cavallo Sportegyesület. Alapszabálya

A Leon- Cavallo Sportegyesület. Alapszabálya A Leon- Cavallo Sportegyesület Alapszabálya (egységes szerkezetbe foglalva a 2009.12.19-én, a 2010.03.13-án, 2014. május 27-én, és 2014. szeptember 30-án Balástyán elfogadott módosításokkal) I. Általános

Részletesebben

A módosított rész félkövér dőlt betűvel szedve.

A módosított rész félkövér dőlt betűvel szedve. B é k é s c s a b a i L a k á s s z ö v e t k e z e t 5600. Békéscsaba, Hunyadi tér 6. sz. A L A P S Z A B Á L Y A 2007. évi március hó 27. napján történt módosításával Egységes szerkezetben A módosított

Részletesebben

47/2011.(08. 30.) Kgy. rendelet 1

47/2011.(08. 30.) Kgy. rendelet 1 47/2011.(08. 30.) Kgy. rendelet 1 A Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás fenntartásában működő személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételének rendjéről, a fizetendő térítési

Részletesebben

MAGYAR ÚSZÓ SZÖVETSÉG ALAPSZABÁLYA 2016.

MAGYAR ÚSZÓ SZÖVETSÉG ALAPSZABÁLYA 2016. A MAGYAR ÚSZÓ SZÖVETSÉG ALAPSZABÁLYA 2016. A MÚSZ közgyűlése által 2016. április 24.-én elfogadott módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövege. A módosítások vastagított szöveggel vannak jelölve.

Részletesebben

ALAPSZABÁLY Egységes szerkezetben, annak 2010. február 27-én kelt módosítását követően

ALAPSZABÁLY Egységes szerkezetben, annak 2010. február 27-én kelt módosítását követően - 1 - ALAPSZABÁLY Egységes szerkezetben, annak 2010. február 27-én kelt módosítását követően (a módosított részeket dőlt betűvel szerkesztve) Elfogadta a Magyar Mentő és Mentőtiszti Egyesület Füzesgyarmaton,

Részletesebben

2012. évi CXXVI. törvény a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról 1

2012. évi CXXVI. törvény a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról 1 OptiJus Opten Kft. I. 2012. évi CXXVI. törvény 2012. évi CXXVI. törvény a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról 1 A 2013.7.1. és 2013.12.31. között hatályos szöveg Tartalomjegyzék

Részletesebben

A Bódva-völgyi Közéleti Roma Nők Egyesület Alapszabálya. módosításokkal egységes szerkezetben

A Bódva-völgyi Közéleti Roma Nők Egyesület Alapszabálya. módosításokkal egységes szerkezetben A Bódva-völgyi Közéleti Roma Nők Egyesület Alapszabálya módosításokkal egységes szerkezetben Az alapítók az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról

Részletesebben

MAGYAR KÖZBESZERZÉSI INTÉZET dokumentuma. 2003. évi CXXIX. törvény. a közbeszerzésekről ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RÉSZ. I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

MAGYAR KÖZBESZERZÉSI INTÉZET dokumentuma. 2003. évi CXXIX. törvény. a közbeszerzésekről ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RÉSZ. I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK 2003. évi CXXIX. törvény a közbeszerzésekről Az Országgyűlés a közpénzek ésszerű felhasználása átláthatóságának és széles körű nyilvános ellenőrizhetőségének megteremtése, továbbá a közbeszerzések során

Részletesebben

Délibáb Cívis Segélynyújtó És Szolgáltató Egyesület alapszabálya

Délibáb Cívis Segélynyújtó És Szolgáltató Egyesület alapszabálya Délibáb Cívis Segélynyújtó És Szolgáltató Egyesület alapszabálya I. Általános rendelkezések 1. Az egyesület neve: Délibáb Cívis Segélynyújtó és Szolgáltató Egyesület Az egyesület rövid neve: Délibáb Cívis

Részletesebben

A L A P S Z A B Á L Y A a AC Milan Szurkolói Egyesületnek (a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva)

A L A P S Z A B Á L Y A a AC Milan Szurkolói Egyesületnek (a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva) A L A P S Z A B Á L Y A a AC Milan Szurkolói Egyesületnek (a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva) Egyesület tagjai jelen egyesületi alapszabályt a 2009. május 29. napján megtartott közgyűlésen

Részletesebben

Hemokromatózisos Betegek Egyesülete Alapszabálya (módosításokkal egységes szerkezetben)

Hemokromatózisos Betegek Egyesülete Alapszabálya (módosításokkal egységes szerkezetben) Hemokromatózisos Betegek Egyesülete Alapszabálya (módosításokkal egységes szerkezetben) A Hemokromatózisos Betegek Egyesülete az Egyesület alapszabályát módosításokkal egységes szerkezetben foglalva a

Részletesebben

Délmagyarországi Áramszolgáltató Nyilvánosan Működő Részvénytársaság

Délmagyarországi Áramszolgáltató Nyilvánosan Működő Részvénytársaság Délmagyarországi Áramszolgáltató Nyilvánosan Működő Részvénytársaság ALAPSZABÁLY Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg (2006. október 16.) Szeged 1 PREAMBULUM A gazdálkodó szervezetek és a

Részletesebben

Gáziparosok Országos Egyesülete Alapszabálya (a 2013. május 27. napján kelt módosításokkal egységes szerkezetben)

Gáziparosok Országos Egyesülete Alapszabálya (a 2013. május 27. napján kelt módosításokkal egységes szerkezetben) Gáziparosok Országos Egyesülete Alapszabálya (a 2013. május 27. napján kelt módosításokkal egységes szerkezetben) 1. Az Egyesület neve, célja és jogállása Az Egyesület neve: Gáziparosok Országos Egyesülete

Részletesebben

a) a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Fktv.) szerinti felnőttképzést folytató intézményre,

a) a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Fktv.) szerinti felnőttképzést folytató intézményre, 58/2013. (XII. 13.) NGM rendelet a felnőttképzési minőségbiztosítási keretrendszerről, valamint a Felnőttképzési Szakértői Bizottság tagjairól, feladatairól és működésének részletes szabályairól 2013.12.14

Részletesebben

Kormányrendeletek. A Kormány 109/2013. (IV. 9.) Korm. rendelete az építőipari lánctartozás megakadályozását segítő intézkedésekről

Kormányrendeletek. A Kormány 109/2013. (IV. 9.) Korm. rendelete az építőipari lánctartozás megakadályozását segítő intézkedésekről 49452 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2013. évi 61. szám III. Kormányrendeletek A Kormány 109/2013. (IV. 9.) Korm. rendelete az építőipari lánctartozás megakadályozását segítő intézkedésekről A Kormány az 1.

Részletesebben

A KÖZGYŰJTEMÉNYI ÉS KÖZMŰVELŐDÉSI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK (KKDSZ) A 2015. ÁPRILIS 8-I KONGRESSZUSRA KÉSZÜLT

A KÖZGYŰJTEMÉNYI ÉS KÖZMŰVELŐDÉSI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK (KKDSZ) A 2015. ÁPRILIS 8-I KONGRESSZUSRA KÉSZÜLT A KÖZGYŰJTEMÉNYI ÉS KÖZMŰVELŐDÉSI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK (KKDSZ) A 2015. ÁPRILIS 8-I KONGRESSZUSRA KÉSZÜLT 1. A szervezet neve, működési területe 1. A szakszervezet neve: Közgyűjteményi és Közművelődési

Részletesebben

2013. évi V. törvény. a Polgári Törvénykönyvről 1

2013. évi V. törvény. a Polgári Törvénykönyvről 1 1. oldal 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről 1 ---->>----->>--

Részletesebben

2005. évi LXXXVIII. törvény a közérdekű önkéntes tevékenységről

2005. évi LXXXVIII. törvény a közérdekű önkéntes tevékenységről 2005. évi LXXXVIII. törvény a közérdekű önkéntes tevékenységről Az Országgyűlés elismeri a társadalom tagjainak szolidaritásán alapuló, az állampolgárok öntevékenységét kifejező, a személyeknek és közösségeiknek

Részletesebben

A Magyar Kommunikációtudományi Társaság Egyesület ALAPSZABÁLYA. I. Az egyesület adatai

A Magyar Kommunikációtudományi Társaság Egyesület ALAPSZABÁLYA. I. Az egyesület adatai 1 A Magyar Kommunikációtudományi Társaság Egyesület ALAPSZABÁLYA Az Egyesület tagjai a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról,

Részletesebben

Víz, Zene, Virág Fesztivál Egyesület Alapszabálya

Víz, Zene, Virág Fesztivál Egyesület Alapszabálya Víz, Zene, Virág Fesztivál Egyesület Alapszabálya Preambulum Tekintettel a 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról;

Részletesebben

A Nógrád Megyei Mérnöki Kamara ALAPSZABÁLYA

A Nógrád Megyei Mérnöki Kamara ALAPSZABÁLYA A Nógrád Megyei Mérnöki Kamara ALAPSZABÁLYA A Nógrád Megyei Mérnöki Kamara 1996. november 22. napján elfogadott, 2000. november 23-án, 2004. november 19-én, 2008. május 22-én, 2009.május 21-én és 2012

Részletesebben

M. B. SZ. P O O L B I L I Á R D S Z A K Á G A L A P & M Ű K Ö D É S I S Z A B Á L Y Z A T

M. B. SZ. P O O L B I L I Á R D S Z A K Á G A L A P & M Ű K Ö D É S I S Z A B Á L Y Z A T M. B. SZ. P O O L B I L I Á R D S Z A K Á G A L A P & M Ű K Ö D É S I S Z A B Á L Y Z A T Preambulum A Magyar Biliárd Szövetség Pool szakága (a továbbiakban Pool Szakág ) a Magyar Biliárd Szövetség Alapszabálya

Részletesebben

244/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet

244/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet 244/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól A Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről

Részletesebben

ALAPSZABÁLY ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

ALAPSZABÁLY ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ALAPSZABÁLY I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. ( 1) A Magyar Lovassport Szövetség (a továbbiakban: Szakszövetség) a Nemzetközi Lovas Szövetség (FEI) alapszabályában és a sportról szóló 2004. évi I. törvényben

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI TARTALOMSZOLGÁLTATÓK EGYESÜLETÉNEK ALAPSZABÁLYA

A MAGYARORSZÁGI TARTALOMSZOLGÁLTATÓK EGYESÜLETÉNEK ALAPSZABÁLYA A MAGYARORSZÁGI TARTALOMSZOLGÁLTATÓK EGYESÜLETÉNEK ALAPSZABÁLYA Budapest, 2001. március 14. módosítva: Budapest, 2003. szeptember 11. módosítva: Budapest, 2004. június 8. Módosítva: Budapest, 2006. július

Részletesebben

16/2010. (V. 13.) SZMM rendelet. a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának engedélyezéséről. 1. Általános rendelkezések

16/2010. (V. 13.) SZMM rendelet. a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának engedélyezéséről. 1. Általános rendelkezések 16/2010. (V. 13.) SZMM rendelet a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának engedélyezéséről A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV.

Részletesebben

Az OTP Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztár Alapszabálya

Az OTP Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztár Alapszabálya Az OTP Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztár Alapszabálya Jelen Alapszabályt egységes szerkezetben a Pénztár Küldöttközgyűlése 2010. június 11-én hagyta jóvá Hatályos: 2010. június 30. napjától TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

CSALÁDVARÁZS A HARMONIKUS CSALÁDÉRT EGYESÜLET ALAPSZABÁLY. Pécs, 2009. április 8.

CSALÁDVARÁZS A HARMONIKUS CSALÁDÉRT EGYESÜLET ALAPSZABÁLY. Pécs, 2009. április 8. 1 CSALÁDVARÁZS A HARMONIKUS CSALÁDÉRT EGYESÜLET ALAPSZABÁLY Pécs, 2009. április 8. 2 Alapszabály I. fejezet Általános rendelkezések 1./ Az Egyesület neve: CSALÁDVARÁZS A HARMÓNIKUS CSALÁDÉRT Egyesület

Részletesebben

VORSZ Alapszabály tervezet

VORSZ Alapszabály tervezet 1. Általános rendelkezések (1) A Szövetség neve: Vesebetegek Egyesületeinek Országos Szövetsége (2) A Szövetség rövidített neve: VORSZ (3) A Szövetség idegen nyelvű elnevezése: Hungarian Kidney Patients

Részletesebben

Vasutas Önkéntes Kölcsönös Kiegészítő Egészségpénztár. Alapszabálya. 2014. május 27.

Vasutas Önkéntes Kölcsönös Kiegészítő Egészségpénztár. Alapszabálya. 2014. május 27. Vasutas Önkéntes Kölcsönös Kiegészítő Egészségpénztár Alapszabálya 2014. május 27. Tartalomjegyzék I. fejezet... 3 A pénztárra vonatkozó általános rendelkezések... 3 II. fejezet... 4 A pénztár szolgáltatásai...

Részletesebben

A 4IG NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPSZABÁLY

A 4IG NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPSZABÁLY A 4IG NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPSZABÁLY A jelen egységes szerkezetbe foglalt Alapszabály, amely a 2014. április 24-én kelt közgyűlési határozatok alapján készült,

Részletesebben

A FÜGGETLEN RENDŐR SZAKSZERVEZET A L A P S Z A B Á L Y A I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A FÜGGETLEN RENDŐR SZAKSZERVEZET A L A P S Z A B Á L Y A I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A FÜGGETLEN RENDŐR SZAKSZERVEZET A L A P S Z A B Á L Y A I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1) A szervezet neve: FÜGGETLEN RENDŐR SZAKSZERVEZET, a szervezet nevének rövidítése: FRSZ, további használt neve: Rendőrszakszervezet.

Részletesebben

TÁRSASÁGI SZERZŐDÉS. ÉARFÜ Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság

TÁRSASÁGI SZERZŐDÉS. ÉARFÜ Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság TÁRSASÁGI SZERZŐDÉS Az ÉARFÜ Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság társasági szerződésének egységes szerkezetbe foglalásáról, a 17. sz. módosítás

Részletesebben

1. A felszámolók névjegyzékéről szóló 114/2006. (V. 12.) Korm. rendelet módosítása

1. A felszámolók névjegyzékéről szóló 114/2006. (V. 12.) Korm. rendelet módosítása A Kormány 343/2015. (XI. 13.) Korm. rendelete a felszámolók névjegyzékéről szóló 114/2006. (V. 12.) Korm. rendelet, valamint a felszámolási eljárásban az adós vagyontárgyainak elektronikus értékesítéséről

Részletesebben

2009. évi LXXVI. törvény a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól

2009. évi LXXVI. törvény a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól 2009. évi LXXVI. törvény a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól Az Országgyűlés a vállalkozások, különösen a kis- és középvállalkozások működésének megkönnyítése,

Részletesebben

A DIÓSJENŐI SPORTEGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

A DIÓSJENŐI SPORTEGYESÜLET ALAPSZABÁLYA A DIÓSJENŐI SPORTEGYESÜLET ALAPSZABÁLYA A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.), az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról

Részletesebben

A MEZŐSÉGI ŐRZŐKÖR KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓ OKIRATA

A MEZŐSÉGI ŐRZŐKÖR KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓ OKIRATA A MEZŐSÉGI ŐRZŐKÖR KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓ OKIRATA egységes szerkezetbe foglalva az alapító okirat 2004. október 18-ai, valamint a 2008. szeptember 30-i, 2008. november 20-i és 2009. február 25. napján

Részletesebben

Előterjesztések és határozati javaslatok a Synergon Informatika Nyrt. v.a. 2016. február 22-én megtartandó rendkívüli közgyűlésére

Előterjesztések és határozati javaslatok a Synergon Informatika Nyrt. v.a. 2016. február 22-én megtartandó rendkívüli közgyűlésére Synergon Informatika Nyrt. v.a. 1108 Budapest, Kozma u. 2. info@synergon.hu www.synergon.hu Telefon: 399-5500 Fax: 399-5599 Előterjesztések és határozati javaslatok a Synergon Informatika Nyrt. v.a. 2016.

Részletesebben

2001. évi CI. törvény a felnőttképzésről

2001. évi CI. törvény a felnőttképzésről 2001. évi CI. törvény a felnőttképzésről Abból a célból, hogy a tanuláshoz való jog az állampolgár egész életpályáján érvényesüljön, a felnőttkori tanuláshoz és képzéshez való hozzáférés szabályozott lehetőségei

Részletesebben

A Pécsi Tudományegyetem. Szervezeti és Működési Szabályzatának 37. számú melléklete. A Klinikai Központ szervezeti és működési szabályzata

A Pécsi Tudományegyetem. Szervezeti és Működési Szabályzatának 37. számú melléklete. A Klinikai Központ szervezeti és működési szabályzata A Pécsi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának 37. számú melléklete A Klinikai Központ szervezeti és működési szabályzata Pécs 2008. 2015. október 1. napjától hatályos változat Preambulum

Részletesebben

A Lehet Más a Politika párt alapszabálya

A Lehet Más a Politika párt alapszabálya Alapszabály (2012. május) 1 A Lehet Más a Politika párt alapszabálya A Lehet Más a Politika párt alapszabálya...1 I. Általános rendelkezések...2 1. A párt neve...2 II. Célok és alapelvek...2 2. A párt

Részletesebben

Karcagi Aikidó Egyesület Alapszabály Ez az alapszabály a Polgári Törvénykönyvről szóló módosított, az 1959. évi IV. törvény, továbbá az Egyesülési jogokról szóló 1989. évi II: törvény alapján szabályozza

Részletesebben

DIÓSD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZATA. (Jóváhagyta Diósd Város Önkormányzat Képviselő-testületének... /2016. (II.25.) számú határozata)

DIÓSD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZATA. (Jóváhagyta Diósd Város Önkormányzat Képviselő-testületének... /2016. (II.25.) számú határozata) DIÓSD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZATA (Jóváhagyta Diósd Város Önkormányzat Képviselő-testületének... /2016. (II.25.) számú határozata) 2 Diósd Város Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban:

Részletesebben

Ölelés Babahordozó Szakmai és Érdekvédelmi Egyesület. alapszabálya. 2009. december 9.

Ölelés Babahordozó Szakmai és Érdekvédelmi Egyesület. alapszabálya. 2009. december 9. Az Ölelés Babahordozó Szakmai és Érdekvédelmi Egyesület alapszabálya 2009. december 9. 2 A jelen Alapszabályt az alapító tagok a 2009. december 9. napján tartott alakuló közgyűlésen egyhangúlag fogadták

Részletesebben

12/2011. (III. 30.) NEFMI rendelet. az egészségügyi szakmai kollégium működéséről

12/2011. (III. 30.) NEFMI rendelet. az egészségügyi szakmai kollégium működéséről 1. oldal 12/2011. (III. 30.) NEFMI rendelet az egészségügyi szakmai kollégium működéséről Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. (2) bekezdés m) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az

Részletesebben

CSONGRÁD MEGYEI ÉPÍTÉSZ KAMARA ALAPSZABÁLY 2014. 05. 19. CSONGRÁD MEGYEI ÉPÍTÉSZ KAMARA ALAPSZABÁLY

CSONGRÁD MEGYEI ÉPÍTÉSZ KAMARA ALAPSZABÁLY 2014. 05. 19. CSONGRÁD MEGYEI ÉPÍTÉSZ KAMARA ALAPSZABÁLY CSONGRÁD MEGYEI ÉPÍTÉSZ KAMARA ALAPSZABÁLY Elfogadva a Taggyűlés 6/ 2014 (V.19.) Tgy. sz. határozatával. A lábjegyzetben kurzív betűkkel a kamarai törvény kivonata olvasható. 1. oldal TARTALOMJEGYZÉK I.

Részletesebben

Légi Térképészeti és Távérzékelési Egyesület

Légi Térképészeti és Távérzékelési Egyesület Alapszabály Légi Térképészeti és Távérzékelési Egyesület Aerial Cartographic and Remote Sensing Association A Légi Térképészeti és Távérzékelési Egyesület Alapszabálya The Statutes of the Aerial Cartographic

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Tájékozódási Futásért Egyesület TÁJFUTE

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Tájékozódási Futásért Egyesület TÁJFUTE A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Tájékozódási Futásért Egyesület TÁJFUTE ALAPSZABÁLYA Nyíregyháza, 2014. szeptember 11. 2 ALAPSZABÁLY (egységes szerkezetben, a 2014. szeptember 11.-i módosítások vékony

Részletesebben

MAGYAR TRAUMATOLÓGUSOK ÖNSEGÉLYEZŐ EGYESÜLETE ALAPSZABÁLYA. I. Az Egyesület adatai

MAGYAR TRAUMATOLÓGUSOK ÖNSEGÉLYEZŐ EGYESÜLETE ALAPSZABÁLYA. I. Az Egyesület adatai MAGYAR TRAUMATOLÓGUSOK ÖNSEGÉLYEZŐ EGYESÜLETE ALAPSZABÁLYA I. Az Egyesület adatai 1. Az Egyesület neve: Magyar Traumatológusok Önsegélyező Egyesülete 2. Az Egyesület székhelye: 6000 Kecskemét, Nyíri út

Részletesebben

2013. évi LXXVII. törvény. a felnőttképzésről 1. I. fejezet. Általános rendelkezések. 1. A törvény személyi és tárgyi hatálya

2013. évi LXXVII. törvény. a felnőttképzésről 1. I. fejezet. Általános rendelkezések. 1. A törvény személyi és tárgyi hatálya 2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről 1 Annak érdekében, hogy a hazánkban élő személyek meg tudjanak felelni a gazdasági, kulturális és technológiai fejlődés kihívásainak, eredményesen kapcsolódhassanak

Részletesebben

A Magyar Nőorvos Társaság Alapszabálya

A Magyar Nőorvos Társaság Alapszabálya A Magyar Nőorvos Társaság Alapszabálya I. Általános rendelkezések 1. (1) A Társaság a. neve: Magyar Nőorvos Társaság (rövidített neve: MNT), (a továbbiakban Társaság), b. angol neve: Hungarian Society

Részletesebben

BOTÉSZ Bodzatermelők Értékesítő Szövetkezete ALAPSZABÁLYA

BOTÉSZ Bodzatermelők Értékesítő Szövetkezete ALAPSZABÁLYA BOTÉSZ Bodzatermelők Értékesítő Szövetkezete ALAPSZABÁLYA egységes szerkezetbe foglalva az Alapszabály módosításával, mely készült a 2006. évi X. tv., valamint a 150/2012 VM. rendelet rendelkezései alapján,

Részletesebben

A FRUITVEB MAGYAR ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS SZAKMAKÖZI SZERVEZET ÉS TERMÉKTANÁCS ALAPSZABÁLYA. Budapest, 2015. április 28.

A FRUITVEB MAGYAR ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS SZAKMAKÖZI SZERVEZET ÉS TERMÉKTANÁCS ALAPSZABÁLYA. Budapest, 2015. április 28. A FRUITVEB MAGYAR ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS SZAKMAKÖZI SZERVEZET ÉS TERMÉKTANÁCS ALAPSZABÁLYA Budapest, 2015. április 28. 2 BEVEZETŐ RÉSZ Alkalmazva az Európai Unió és a Magyar Köztársaság jogszabályait, amelyek

Részletesebben

A Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara ALAPSZABÁLYA. (Érvényes 2015. július 10-től.)

A Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara ALAPSZABÁLYA. (Érvényes 2015. július 10-től.) A Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara ALAPSZABÁLYA (Érvényes 2015. július 10-től.) A jelen dokumentum tartalmazza a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara (továbbiakban: BPMK) Alapszabályát, amely

Részletesebben

Mosonmagyaróvári Vízisport Egyesület Alapszabálya - módosításokkal egységes szerkezetben -

Mosonmagyaróvári Vízisport Egyesület Alapszabálya - módosításokkal egységes szerkezetben - Mosonmagyaróvári Vízisport Egyesület Alapszabálya - módosításokkal egységes szerkezetben - I. Általános rendelkezések A Mosonmagyaróvári Vízisport Egyesület Közgyűlése az egyesülési jogról, a közhasznú

Részletesebben

I. Fejezet Bevezető rendelkezések

I. Fejezet Bevezető rendelkezések Tápiószentmárton Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 1O/2014.( XI.8.) önkorányzati rendelete Tápiószentmárton Nagyközség Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról Tápiószentmárton

Részletesebben

2. A rendelet hatálya

2. A rendelet hatálya Aszód Város Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2013. (IX. 6. ) önkormányzati rendelete az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletének és elidegenítésének

Részletesebben

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1 Szaporodásbiológiai Társaság Alapszabálya (az 2014. 11. 07. napi módosításokkal egységes szerkezetben, a módosult rendelkezések vastagított betűvel kerültek kiemelésre) I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.

Részletesebben

módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt

módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt A FOGYATÉKOS GYERMEKEK, TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁÉRT ORSZÁGOS KÖZALAPÍTVÁNY módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt ALAPÍTÓ OKIRATA A Magyar Köztársaság Kormánya (a továbbiakban: alapító) a Polgári Törvénykönyv

Részletesebben

A DÖBRÖKÖZI HAJAGOSI ERDŐBIRTOKOSSÁGI TÁRSULAT ALAPSZABÁLYA (egységes szerkezetben, 2004. április 26.)

A DÖBRÖKÖZI HAJAGOSI ERDŐBIRTOKOSSÁGI TÁRSULAT ALAPSZABÁLYA (egységes szerkezetben, 2004. április 26.) A DÖBRÖKÖZI HAJAGOSI ERDŐBIRTOKOSSÁGI TÁRSULAT ALAPSZABÁLYA (egységes szerkezetben, 2004. április 26.) Az 1995. június 9-i alakuló közgyűlésen elfogadott alapszabályt a Társulat 2004. március 27-én megtartott

Részletesebben

TÖRVÉNY AZ ÁLLAMI ÜGYÉSZI TANÁCSRÓL (A SZK Hivatalos Közlönye, 116/2008., 101/2010. és 88/2011. szám)

TÖRVÉNY AZ ÁLLAMI ÜGYÉSZI TANÁCSRÓL (A SZK Hivatalos Közlönye, 116/2008., 101/2010. és 88/2011. szám) TÖRVÉNY AZ ÁLLAMI ÜGYÉSZI TANÁCSRÓL (A SZK Hivatalos Közlönye, 116/2008., 101/2010. és 88/2011. szám) I. ALAPRENDELKEZÉSEK A törvény tartalma 1. szakasz Jelen törvény az Állami Ügyészi Tanács (a továbbiakban:

Részletesebben

EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT T Á R S A S Á G I S Z E R Z Ő D É S

EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT T Á R S A S Á G I S Z E R Z Ő D É S EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT T Á R S A S Á G I S Z E R Z Ő D É S Hajdúsági Hulladékgazdálkodási Szolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (4220 Hajdúböszörmény, Radnóti u. 1.) 2 T Á R S A S

Részletesebben

A Gárdonyi Géza Művelődési Ház és Könyvtár Egyesület ALAPSZABÁLYA 2015. DECEMBER 7-TŐL egységes szerkezetben

A Gárdonyi Géza Művelődési Ház és Könyvtár Egyesület ALAPSZABÁLYA 2015. DECEMBER 7-TŐL egységes szerkezetben A Gárdonyi Géza Művelődési Ház és Könyvtár Egyesület ALAPSZABÁLYA 2015. DECEMBER 7-TŐL egységes szerkezetben Az alapító tagok az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek

Részletesebben

WIN-D SPORTEGYESÜLET ALAPSZABÁLYA 2010. JANUÁR

WIN-D SPORTEGYESÜLET ALAPSZABÁLYA 2010. JANUÁR WIN-D SPORTEGYESÜLET ALAPSZABÁLYA 2010. JANUÁR 08. 1. oldal, összesen: 10 A WIN-D SPORTEGYESÜLET ALAPSZABÁLYA amely készült az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, a Polgári Törvénykönyv, a közhasznú

Részletesebben

A PHYLAXIA-PHARMA Rt. bennfentes kereskedelemre vonatkozó irányelvei

A PHYLAXIA-PHARMA Rt. bennfentes kereskedelemre vonatkozó irányelvei A PHYLAXIA-PHARMA Rt. bennfentes kereskedelemre vonatkozó irányelvei Bennfentes kereskedelem és piacbefolyásolás tilalma Tilos a bennfentes kereskedelem és a piacbefolyásolás. Bennfentes kereskedelem:

Részletesebben

FORGALMAZÓK AZ EGÉSZSÉGÉRT időközi módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. Alapszabálya 1 / 14

FORGALMAZÓK AZ EGÉSZSÉGÉRT időközi módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. Alapszabálya 1 / 14 FORGALMAZÓK AZ EGÉSZSÉGÉRT időközi módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapszabálya 1 / 14 Budapest, 2014. szeptember hó. napján 1. Bevezető A szövetség természetes és jogi személyek, illetve jogi

Részletesebben

SOPRON HOLDING VAGYONKEZELŐ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRATA A MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBEN. 2014. november 1.

SOPRON HOLDING VAGYONKEZELŐ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRATA A MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBEN. 2014. november 1. A 348/2014. (XII. 18.) Kgy. határozat melléklete A(z) 256/2014 (X.31.) és 259/2014 (X.31.) számú Kgy. határozat melléklete SOPRON HOLDING VAGYONKEZELŐ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRATA

Részletesebben

A Magyar Mérnöki Kamara Szakmagyakorlási Ellenőrzési Szabályzata

A Magyar Mérnöki Kamara Szakmagyakorlási Ellenőrzési Szabályzata A Magyar Mérnöki Kamara Szakmagyakorlási Ellenőrzési Szabályzata az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti szakmagyakorlási tevékenység jogszerűségének és szakszerűségének

Részletesebben

KATOLIKUS ISKOLÁK DIÁK SPORTSZÖVETSÉGE ALAPSZABÁLYA

KATOLIKUS ISKOLÁK DIÁK SPORTSZÖVETSÉGE ALAPSZABÁLYA A KATOLIKUS ISKOLÁK DIÁK SPORTSZÖVETSÉGE ALAPSZABÁLYA 2011 Nyeste Pál a Katolikus Iskolák Diák Sportszövetsége elnöke I. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK Katolikus Iskolák Diák Sportszövetsége oldal 1 1. A Szövetség

Részletesebben

INTERCISA LAKÁSSZÖVETKEZET ALAPSZABÁLYA

INTERCISA LAKÁSSZÖVETKEZET ALAPSZABÁLYA AZ INTERCISA LAKÁSSZÖVETKEZET MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPSZABÁLYA Módosítások félkövér dőlt betűkkel szedve. A Lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény, valamint a módosításáról

Részletesebben

ALAPSZABÁLY. 1165 Budapest, Hilda utca 1. Telefon: 402 2270 e-mail: titkarsag@osszefogaslakszov.hu

ALAPSZABÁLY. 1165 Budapest, Hilda utca 1. Telefon: 402 2270 e-mail: titkarsag@osszefogaslakszov.hu ALAPSZABÁLY amely az 1992. június 1-én és 2005. november 07-én, valamint 2012. március 26-án és 2015. március 30-án módosított Alapszabályt a 2004. évi CXV. törvény (Lsztv.), valamint a 2011. évi LXXVI.

Részletesebben

1995. évi XXXII. törvény. a szabadalmi ügyvivőkről. A szabadalmi ügyvivő feladata

1995. évi XXXII. törvény. a szabadalmi ügyvivőkről. A szabadalmi ügyvivő feladata 1995. évi XXXII. törvény a szabadalmi ügyvivőkről A szabadalmi ügyvivő feladata 1. (1) A szabadalmi ügyvivő feladata, hogy ügyfelét iparjogvédelmi ügyben jogai érvényesítéséhez és kötelezettségei teljesítéséhez

Részletesebben

ALAPSZABÁLY1 I. Általános rendelkezések II. Az egyesület célja és feladatai2

ALAPSZABÁLY1 I. Általános rendelkezések II. Az egyesület célja és feladatai2 ALAPSZABÁLY 1 I. Általános rendelkezések 1.1. A szervezet teljes neve: Győr-Moson-Sopron Megyei Falusi Turizmus Egyesület Rövidített neve: GyMS megyei FTE Angol nyelven: Association of Rural Tourism in

Részletesebben

A Tabáni Spartacus Sport és Környezetvédő Egyesület ALAPSZABÁLYA

A Tabáni Spartacus Sport és Környezetvédő Egyesület ALAPSZABÁLYA A Tabáni Spartacus Sport és Környezetvédő Egyesület ALAPSZABÁLYA 1 Az Egyesület közgyűlése 2015. február 17.-én, az 1991. október 17-én kelt alapszabályát több pontban módosította, és a módosításokkal

Részletesebben

2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről 1

2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről 1 2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről 1 Annak érdekében, hogy a hazánkban élő személyek meg tudjanak felelni a gazdasági, kulturális és technológiai fejlődés kihívásainak, eredményesen kapcsolódhassanak

Részletesebben

ALAPSZABÁLYA. elnevezésű, egyesületi formában működő társadalmi szervezetet.

ALAPSZABÁLYA. elnevezésű, egyesületi formában működő társadalmi szervezetet. A ALAPSZABÁLYA Alulírott Alapítók az Egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 12. (1) bekezdése, illetőleg a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény 61. és következő

Részletesebben

Délmagyarországi Áramszolgáltató Részvénytársaság A L A P S Z A B Á L Y

Délmagyarországi Áramszolgáltató Részvénytársaság A L A P S Z A B Á L Y Délmagyarországi Áramszolgáltató Részvénytársaság A L A P S Z A B Á L Y Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg (2004. április 16.) S z e g e d 1 P R E A M B U L U M A gazdálkodó szervezetek

Részletesebben

ORFK TÁJÉKOZTATÓ AZ ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG HIVATALOS LAPJA. Tartalomjegyzék. ORFK Tájékoztató (OT) 2011/11. szám Budapest, 2011. szeptember 01.

ORFK TÁJÉKOZTATÓ AZ ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG HIVATALOS LAPJA. Tartalomjegyzék. ORFK Tájékoztató (OT) 2011/11. szám Budapest, 2011. szeptember 01. - 1-2011/11. szám Budapest, 2011. szeptember 01. Szám: 25088/2011. ált. AZ ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG HIVATALOS LAPJA ORFK TÁJÉKOZTATÓ Tartalomjegyzék Utasítások: 1. 15/2011. (VIII. 25.) ORFK utasítás

Részletesebben

Mihályfa Község Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2013. (XI.30) önkormányzati rendelete a helyi civil szervezetek pénzügyi támogatásnak rendjéről

Mihályfa Község Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2013. (XI.30) önkormányzati rendelete a helyi civil szervezetek pénzügyi támogatásnak rendjéről Mihályfa Község Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2013. (XI.30) önkormányzati rendelete a helyi civil szervezetek pénzügyi támogatásnak rendjéről Mihályfa Község Önkormányzat Képviselő-testülete az

Részletesebben

Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2006.(III. 30.) r e n d e l e t e

Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2006.(III. 30.) r e n d e l e t e Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2006.(III. 30.) r e n d e l e t e a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. által szabályozott pénzbeli és természetben

Részletesebben

A TERVEZŐ- ÉS SZAKÉRTŐ MÉR ÖKÖK, VALAMI T ÉPÍTÉSZEK SZAKMAI KAMARÁIRÓL [1996. ÉVI LVIII. TÖRVÉ Y]

A TERVEZŐ- ÉS SZAKÉRTŐ MÉR ÖKÖK, VALAMI T ÉPÍTÉSZEK SZAKMAI KAMARÁIRÓL [1996. ÉVI LVIII. TÖRVÉ Y] A TERVEZŐ- ÉS SZAKÉRTŐ MÉR ÖKÖK, VALAMI T ÉPÍTÉSZEK SZAKMAI KAMARÁIRÓL [1996. ÉVI LVIII. TÖRVÉ Y] Általános rendelkezések (1. ) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben meghatározott

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT HANGADÓK KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY

ALAPÍTÓ OKIRAT HANGADÓK KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓ OKIRAT Az alapító az 1959. évi IV. törvény (Polgári Törvénykönyv) 74/A. -a alapján jelen alapító okirat készítésével jogi személyiséggel rendelkező alapítványt létesít (alapítványt rendel) az alábbiakban

Részletesebben

Az akkreditálási és felügyeleti vizsgálati eljárásban résztvevő minősítők és szakértők

Az akkreditálási és felügyeleti vizsgálati eljárásban résztvevő minősítők és szakértők NEMZETI AKKREDITÁLÓ TESTÜLET Nemzeti Akkreditálási Rendszer Az akkreditálási és felügyeleti vizsgálati eljárásban résztvevő minősítők és szakértők NAR-06 8. kiadás Hatályos: 2014. február 23. Tartalomjegyzék

Részletesebben

T/3404. számú törvényjavaslat. egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények jogharmonizációs célú módosításáról

T/3404. számú törvényjavaslat. egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények jogharmonizációs célú módosításáról MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/3404. számú törvényjavaslat egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények jogharmonizációs célú módosításáról Előadó: Dr. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter Budapest,

Részletesebben