A tűzvédelem és füstmentesítés korszerű módszerei

Átírás

1 MUNKABIZTONSÁG A tűzvédelem és füstmentesítés korszerű módszerei Tárgyszavak: tűzkár; füstkár; korszerű tűzvédelem; füstmentesítés; épületautomatizálás; intelligens épület. Definíciók, alapjelenségek A tűz mint tűzeset definíciója: nem rendeltetésszerű égés, amely ellenőrizetlenül terjed A tűz több megkülönböztethető szakaszban éri el az ún. teljes égés állapotát (1. ábra). Terepkísérletek tanúsítják, hogy a legerősebb a füstképződés a tűz fejlődési szakaszában; ez fontos felismerés a tűz és a füst elleni védekező intézkedések tervezése szempontjából. Az égés egész folyamatának további alakulása nagymértékben függ az anyagok lobbanáspontjától, gyúlékonyságától és égéshőjétől, valamint a láng és a füst terjedési sebességétől. hőmérséklet tűz fellobbanása fejlődési szakasz tűz kezdete teljesen kifejlett tűz lehűlés kockázatok gyúlékonyság, lángterjedés, az építmény állagának lobbanékonyság hőfejlődés megóvása, az építményen való áthatolás megakadályozása idő 1. ábra A tűz kialakulásának szakaszai

2 A füst mint nagy károkozó Az elmúlt évek nagy tűzeseteinek tanúsága szerint a füst károkozása többnyire nagyobb, mint a tűzkár: a berlini Europa-Center égésekor a tűzkár , a füstkár DEM, egy bevásárlóközpont esetében a tűzkár , a füstkár DEM volt. Igen nagy tehát a füstképződés és a füstelvonás, továbbá az olyan épületekben, ahol sokan összegyűlnek, az emberek védelmére való tekintettel, a füstterjedés ismeretének jelentősége. Az újabb statisztikák szerint tűz alkalmával a halál oka is 62%-ban volt fulladás, CO 2 -mérgezés vagy füstgáz belégzése következtében, 26%-ban égési és 11%-ban egyéb sérülés. Más kimutatások a tűzesetek okozta halálozásokat 9,5, az anyagi károkat 70%-ban a füstnek tulajdonítják. Az éghető anyagok kis mennyiségeiből is igen sok mérgező és agresszív füst és égésgáz képződik, pl. 1 kg papír elégése 1000 m 3 füstgázt termel. A füstgázmérgezés 2 3 perc alatt öl, levegőben a színtelen és szagtalan szén-monoxidnak már 0,5%-a eszméletvesztést okoz. Égő műanyagokból további különféle gázok, köztük szintén halálos mérgek fejlődnek. Tűzvédelem és tűzvédelmi célok Tűzvédelmen a tűz elkerülésére és a tűzkárok minimalizálására szolgáló intézkedések összessége értendő. A megelőző tűzvédelem azokat a tűz kitörése előtti intézkedéseket foglalja össze, amelyek alkalmasak a tűz elkerülésére vagy erjedésének gátlására. A tűz megelőzését építési, műszaki és üzemszervezési intézkedések segítik. Mint legrégibb európai tűzrendeletekről a dél-tiroli Meránban a kézműves céheket 1086-ban tűzoltásra és a londoni háztulajdonosokat 1189-ben házuk elé vízzel teli hordó elhelyezésére kötelező utasításról maradtak fenn írott dokumentumok. Az első és a kibővített oltási segítség nyújtása, valamint az oltóeszközökkel való ellátás és azok használatának előkészítése az üzemi és elhárító tűzvédelmi intézkedések közé tartoznak. A tűzvédelmi intézkedéseknek két alapvető védelmi céljuk van: személyvédelem, vagyis az érintett épületben és annak környezetében levő személyek életének és egészségének védelme,

3 tárgyvédelem, vagyis a tulajdon védelme és anyagi károk korlátozása az érintett épületben és annak környezetében. További védelmi érdekek a környezet, a levegő, a víz és a talaj védelme, valamint gondoskodás az építmény biztosíthatóságáról. Az alapvető célokat részletezve: Személyvédelem tűz megelőzése mentőútvonalak a tűzterjedés korlátozása korai oltás a teljes égés megakadályozása a személyi veszélyeztetés csökkentése az alábbi prioritási sorrendben: a füst elvezetése a hőfejlődés korlátozása épületbeomlás megakadályozása Tárgyvédelem tűz megelőzése tárgyi és értékkoncentrálódás elkerülése oltás minél hamarabb a tűz terjedésének korlátozása a teljes égés megakadályozása a tárgyi károk korlátozása az alábbi prioritási sorrendben: füst elvezetése vízkárok elkerülése hőfejlődés korlátozása épületbeomlás megakadályozása Az építési és műszaki tűzvédelem két meghatározó jelensége a füstképződés és a hőmérséklet emelkedése. Füstmentesítés nélkül a füsttől már rövid idő elteltével nem lehet látni és mérgezéstől is tartani kell, hőelvonás nélkül pedig egy idő után bekövetkezik a tűz átívelése ( flash over ), majd teljes kifejlődése a halálos hőmérsékletig. Az elvonás ezt némileg késlelteti, meghosszabbítva a kiürítéshez rendelkezésre álló időt (2. ábra). Mivel a tűzoltók csak a hívás után 8 15 perccel tudnak a tűzfészekhez megérkezni, olyan füstmentesítő stratégiára van szükség, amely megengedi, hogy az emberek biztonsággal kijussanak a tűznek kitett területről. Speciális építmények és létesítmények, pl. repülőterek, bevásárlóközpontok, sportpályák, föld alatti közlekedési terek esetében mind a tervezési, mind a kivitelezési szakaszban kitüntetett figyelmet kell szentelni a személymentésnek. Modern tűzvédelmi koncepciók A korszerű tűzvédelem nem pusztán törvényes és szabványelőírásokra, hanem tudományos és gyakorlati mérnöki módszerekre épül. A mérnöki elvi és kísérleti tűzvédelmi ismeretek alkalmazási területei

4 a tűzveszély és a tűzhatások mennyiségi meghatározása, személyi védelem és mentés, a környezet és kulturális javak védelme és megőrzése, tárgyi értékek védelme, védelmi intézkedések számításai, valamint az intézkedések, a mentési műveletek, az aktuális védekezés és az építőanyagok viselkedésének megítélése. kifejlett tűz tűzkeletkezés fellobbanás tűzkeletkezés fellobbanás kifejlett tűz füstelvonás nélkül füst hőmérséklet füstelvonással füst hőmérséklet 2. ábra Füst- és hőfejlődés füstelvonással és anélkül A tűzvédelmi koncepciót a tűz elkerülését célzó, egymással összehangolt műszaki és szervezési intézkedések összessége alkotja. A koncepció felállítása az érintett egység használati elemzésével, a védelmi célok meghatározásával és a tűzveszély felmérésével kezdődik. A további tervezés során tisztázandók az ingatlanra és az épület szerkezetére, a beépített, a műszaki, a szervezeti és üzemi tűzvédelemre, a műszaki dokumentálásra, valamint a jövőben ismétlődő vizsgálatokra vonatkozó kérdések. A modern tűzvédelmi koncepcióknak is elsőrendű céljuk a személyvédelem, ezen belül az emberek önmentésének megkönnyítése. A menekülési útvonalakat tehát tűz esetén meghatározott időtartamra lehetőleg füstmentesen kell tartani. Ezért igen nagy jelentőségű a füst- és hőelvonó berendezések helyes megtervezése (3. ábra). A füst ellen terjedésének megakadályozásával és mechanikai füstmentesítéssel lehet küzdeni. A füstmentesítési tervezés számítási módszereiben főként a helyiségek szellőzése és a tűzrendtartás, a füst és a beáramló frisslevegő,

5 a füst és a kiáramló szennyezett levegő, a hőhatásra történő légmozgás és a környezeti nyomás közötti kölcsönhatásokat kell figyelembe venni. tűzvédelmi csappantyú füstjelző égésgázok ventilátora cirkuláló levegő csappantyúja füstmentesítő csappantyú füst tűzvédelmi csappantyú a tűzfészek helyisége utánáramlás 3. ábra Mechanikai füstmentesítés példája Feladatok tűzeset alkalmával Nagyobb, többrészes épületben meg kell különböztetni a tűz által érintett és a szomszédos tartományokat. A tennivalók ennek megfelelően a következők: a füst szomszédos helyiségekbe való átmenetének megakadályozására ezekben túlnyomást kell létrehozni a szennylevegő-ventilátor kikapcsolásával és a cirkuláló levegő csappantyújának zárásával, a beszívó ventilátor csökkentett fordulatszámmal való járatása közben (3. ábra). az égő helyiségek tűzvédelmi ajtóit zárni, a füstmentesítőket nyitni kell, ugyanakkor el kell indítani az égésgázok ventilátorát, amely a tűzfészekről elszívja a hőt és a füstöt, a lépcsőházakat mint menekülési és mentési útvonalakat enyhe túlnyomással füstmentesen kell tartani, hangosbemondókon fel kell szólítani mindenkit az épület elhagyására, de a valós ok megnevezése nélkül, elkerülendő a pánikot. Összetett és speciális épületekben a tűzesetek lezajlása igen különböző lehet, így a tűzvédelmi stratégiákat, építési és műszaki intézkedéseket egyedileg kell megtervezni. Ennek megfelelően a tűz alkalmával szükséges intézkedések is bonyolultak lehetnek, amelyeket a megriadt, olykor pánikba esett személyzet nem képes végrehajtani. Ezt kerüli el az automatizált füstmentesítés bevezetése, mégpedig beépítve egy minden, a tűzzel összefüggő műszaki berendezést: a tűzjelző közpon

6 tot, a szükségvilágítást, a tűzszakaszok kapuit és a hangosbemondókat magába foglaló rendszerbe. Az integrálás alapja az épületautomatizáló rendszer, amely az épületmenedzsment fontos eszköze. Az intergráláshoz jól beváltak a megtakarítással is járó szabványos buszrendszerek, elkerülhető a bonyolult huzalozás. A csappantyúhajtásoknak az épületautomatika általi ciklikus vezérlése lehetővé teszi ún. karbantartás nélküli (vagy legalább hosszabb karbantartási intervallumú) tűzvédelmi csappantyúk alkalmazását (4. ábra). hálózat menedzsment szint épületvezérlés automatizálási szint további rendszerek, így a tűzjelzés integrálása terepszint szellőzők, füstmentesítő ventilátorok, füstmentesítési tábla tűzvédelmi és füstmentesítési csappantyúk hajtóművei 4. ábra Csappantyúhajtások integrálása hagyományos busztechnológiával (nagy huzalozási igény) A tűzvédelem és a füstmentesítés területén alkalmazható automatizált kommunikációs (ún. busz-) rendszerekből már gazdag a piaci kínálat, az ismertető és reklámszövegek versengve dicsérik termékeik költségmegtakarítását és sokasodó funkcióit. Annál kevesebb szó esik a teljesítendő biztonsági követelményekről, de az is a tűzvédelmi és a füstmentesítési szabályok differenciálása nélkül. Az egymással konkuráló rendszerek összehasonlítása, olykor szakmai oldalról is, a költségre mint legegyszerűbb közös nevezőre korlátozódik.

7 Automatizált rendszerek felépítése Az automatizált tűzvédelmi és füstmentesítő rendszer (ATF) részei: elektromos vagy elektropneumatikus tűz- és füstzáró csapóajtók, füstjelzők, vezérlőegység, automatizáló központ, valamint esetleg csatlakoztató egység fölérendelt épületautomatizálási rendszerhez. A csapóajtókat az ún. terepkészülékek vezérlik, amelyek kommunikációs vezetéken át adatokat cserélnek egy föléjük rendelt vezérlő/automatizáló központtal. Egy ilyen központ több terepkészüléket is irányíthat és érintkező felülete van a fölérendelt épülettechnikával. A terepkészülék és a vezérlő/automatizáló központ közötti kommunikáció többek közt az alábbi funkciókat teszi lehetővé: vezetékmegszakítás, kontaktushiba, a megengedett maximális nyitási és zárási idő túllépése, hajtási és a csappantyúhiba felismerését, a termikus kiváltás és a füstjelzők közlésének felülvizsgálatát, utasítást a csappantyúk működtetésére, valamint az automatizáló rendszer próbafuttatását. Csapóajtók, működésük, fajtáik Az építés módja, pl. megfelelő falak gátolják mind a tűz, mind a füst terjedését, de kritikussá válik a helyzet mindenütt, ahol megszakad a fal folytonossága, ajtóknál, szellőző- és vezetéknyílásoknál. Szellőző- és klímaberendezések elágazó csatornahálózatában a tűz és a füst elleni védelmet csapóajtók (csappantyúk) képviselik. A korszerű tűzvédelmi csapóajtók villamos hajtásúak, és elektrotermikus kiváltó szerkezettel vagy optikai füstjelzővel vezérelhetők. Áramkiesés esetére be van építve egy rugós hajtás is, amely biztonsági, azaz zárt helyzetbe hozza a csappantyút. A füstmentesítő csappantyúk a tűzoltók számára lehetővé teszik, hogy egyes ajtók célzott nyitásával és zárásával bizonyos épületrészekben, a szellőzőrendszerhez kapcsolódva szükség szerint csökkentett nyomást vagy túlnyomást hozzanak létre. Ezek a csapóajtók szintén elektromos hajtásúak és központi tűzoltó-kapcsolótábláról vezérelhetők. Hagyományosan tűzvédelmi ajtókat a tűz szempontjából szakaszokra osztott épület minden részén fel kell szerelni, felügyeletük és működtetésük nagyfokú huzalozást igényel, hogy létrejöjjön a szükséges kapcsolat a központtal, a kapcsoló/vezérlőtáblával és a szellőzőberendezéssel. Még busz

8 rendszerrel összekötött épülettechnika használata esetén is szükség van csillagszerű kábelhálózatra. Alapvetően tehát meg kell különböztetni a tűzvédelmi és a füstmentesítő záró, csapóajtók automatizálási rendszereit. Ha a kiváltószerkezetnél a hőmérséklet a megengedett érték fölé emelkedik, akkor a tűzvédelmi ajtó (csappantyú) tartósan és visszavonhatatlanul záródik. Ezt a füstjelző segítségével automatikusan kell követnie a füst terjedését megakadályozó ajtó záródásának. A vezetékszakadás nem befolyásolja a csapóajtók funkcióját. Az elektromos vezetékhálózat és a terepkészülékek funkciójának fenntartása nem igényel külön intézkedést. Füst észlelésekor az automatizáló rendszernek át kell állnia az előzőleg beállított füstmentesítő működésre, ami szintén automatikusan vagy manuálisan történik. Tűz alkalmával az automatizáló rendszernek 25 percig funkcióképesnek és kézi beavatkozásra alkalmasnak kell lennie. Az elektromos hálózat és a terepkészülékek megfelelő funkciófenntartó intézkedéseket igényelnek. (Mindez feltételezi, hogy a tűz csak egyetlen tűzvédelmi szakaszban üt ki.) Csak általános épületfelügyeleti engedéllyel bíró tűzvédelmi és füstmentesítő csapóajtók használhatók, és ugyanez vonatkozik ezek speciális hajtóművére is. A vezérlőegységnek és az automatizáló állomásnak, valamint a terepkészülékeknek (adatközlő moduloknak) ki kell elégíteniük a szokásos biztonságtechnikai követelményeket (kiesési és adatbiztonság, hőállóság, zárlatvédelem). Az automatizáló rendszert a biztonságot veszélyeztető illetéktelen beavatkozások ellen többfokozatú hozzáférési jogosultság megállapításával kell védeni. ATF-rendszerek tervezése, felszerelése és üzembe helyezése A tervezésbe be kell vonni minden érintett hatóságot (építésfelügyelet, tűzoltóság, tűzvédelmi megbízott stb.), a terveket pedig egyeztetni kell minden biztonságtechnikailag releváns műszaki felszereléssel (tűzjelző, szellőző, villamos, oltó- és hálózatpótló berendezések, belépés ellenőrzése). Különböző automatizálási és kommunikációs rendszerek alkalmazása esetén pontosan meg kell határozni a csatlakozási helyeket és az illetékességeket. Az ATF-ek tervezését, felszerelését és karbantartását szakvállalattal kell elvégeztetni, amely lehet maga a gyártó vagy annak megbízottja. A kész rendszert hatékonyság és üzembiztonság szempontjából elismert szakértő ellenőr

9 zésének és véleményezésének kell alávetni, és ezt minden lényeges változtatás után, de legalább háromévenként meg kell ismételni. Példa automatizált rendszerre A fenti berendezések és biztonságtechnikai követelmények a világszerte ismert, szabványos és biztonsági buszrendszerként engedélyezett AS-Interface (a továbbiakban AS-I) automatizálási rendszeren szemléltethetők. Az állítóműveket és a füstjelzőket vezérlő AS-I modul rá van építve a tűzvédő csapóajtóra és ráhuzalozva az állítóműre. Feszültség- és kommunikációkiesés, zárlat és modulhiba esetén a modullkimeneteket biztonsági állapotba kell kapcsolni. A hibajelentéseket a vezérlő csomópontba kell jelenteni. A vezérlő csomópont részei az AS-I hálózat 24 V-s (egyenáram) eleme és egy AS-I szabályozó. Egy vezérlő csomópont maximálisan 31 AS-I modult irányít. A szabályozó AS-I vezérlőből és fölérendelt decentralizált vezérlésből áll, amely SPS programnyelven programozható, ez lehetővé teszi tűzvédelmi forgatókönyvek lejátszását az egyes vezérlő csomópontokban. Az AS-I buszvezeték hossza 100 m, ami 300 m-re növelhető, alakja szabadon választható. Az AS-I-szabályozó ciklusideje mind a 31 résztvevő lehívására 5 ms. A vezérlő csomópontok elláthatók az épülettechnikához csatlakozó különböző érintkező pontokkal vagy alkothatnak önálló hálózatot. A rendszer közli az AS-I modulok zavarjelentéseit, majd továbbítja őket az épülettechnikának. A jelzések közvetlenül leolvashatók a vezérlő csomópontban és a kiszolgáló táblán. A LONWORKS-rendszer A LON (lokal operierendes Netzwerk), a helyi működésű hálózat rövidítése és azt jelenti, hogy a hálózat saját intelligenciával bíró tagjai a decentralizált épületautomatizálásra vonatkozó helyszíni döntéseket hoznatnak. Ezek a tagok lehetnek érzékelők, aktorok, helyiségszabályozások, világítás- és redőnyvezérlések stb., amelyek a rendszerben továbbított, mért és számított adatokra, jelekre, riasztásokra, állító- és kapcsolóutasításokra reagálnak. A LONWORKS-rendszerben az intelligencia több kisebb, ún. hálózati csomóra oszlik, ilyen csomók pl. a csapágyazott hajtások. Összetettségétől függően egy-egy csomó több ún. objektumot, azaz alkalmazási funkciót tartalmazhat. A füstjelzőket és a tűzvédelmi csapóajtókat felügyelő, továbbá a tűzvédelmi és a füstmentesítő csapóajtókat indító vezérlőmodult, komplex voltuknál fogva, három szoftver írja le: az ún. mode-object a csomó tulajdonságainak leírására szolgál, a fire smoke dumper actuator objektum a tűzvédelmi és füstmentesítő csapóajtók indításával és felügyeletével kapcsolatos funkciókat foglalja össze,

10 a smoke fire initiator felveszi a tűzjelző jelentéseit és ellenőrzi hibáit. A LONWORKS-rendszer komponensei: neuron -csip mint alap-hardver, Lon-talk -protokoll mint valamennyi hálózati tag egységes nyelvű kommunikációs jegyzőkönyve, a csomók programozására szolgáló fejlesztőeszközök, a csomók és hálók üzembehelyezésére szolgáló indítóeszközök, a hálózat felépítéséhez hardver-komponensek (transceiver, repeater stb.). A LONWORK-berendezések széles kínálatának összehangolásáról (interoperábilitásáról) a LonMark Interoperability Association gondoskodik. A több digitális relébemenettel és -kimenettel rendelkező LONWORKS univerzális modulok összetett feladatokat is teljesíteni tudnak, ilyenek: tűz- és füstjelzés integrálása, tűz- és füstriasztás, szennyeződés, légáramkiesés és elektronikai hibák ellenőrzése, csapóajtók normál- vagy biztonsági állapotba helyezése áramkieséskor, a csapóajtómotor megengedett működési idejének felügyelete. Modellek a személyvédelem szolgálatában A menekülő/mentőútvonalak füstmentesen tartásáról már a tervezéskor gondoskodni kell, és ezt az építés engedélyeztetése során a hatóságnak bemutatott tűzvédelmi tervvel kell igazolni. A füstmentesítési (és a tűzvédelmi) intézkedések igazolására és értékelésére használatban lévő mérnöki eszközök és eljárások: műszaki szabályzatok, kísérletek meghatározott forgatókönyvek szerint, számítási módszerek, pl. szabványos, analitikus számítások és égésszimuláló modellek. Ha a kísérletek eredménye negatív, elkerülhetetlenek az utólagos változtatások. Azonban a modelleken végzett füstelemzések sem megnyugtatók, mivel az épületmodell méretét anyagok és költségek korlátozzák és a felvetések egy része nem is képezhető le modellszerűen. A jó megoldás már a tervezés korai szakaszában, ha numerikus szimulációs programmal pontosítják a tűzvédelmi berendezések realizálásának koncepcióját.

11 Szimulációs programok A szellőző-, hő- és füstelvonó csapóajtók használatának elemzésére készült szimulációs programnak módot kell adnia a fizikai égésmodellek, valamint a térbeli (háromdimenziós) hő-, tömeg- és impulzusátvitel kiszámítására. Ezáltal szimulálni lehet az épületek füstmentesítési viselkedését. Az égés- vagy tűzszimulációs modellek három modellszemléleti csoportba sorolhatók: zónamodellek, terepmodellek, rendszerkódok. A tűzesetek szimulálásának mérnöki módszereit képviselő tűzvédelmi és füstelvonási forgatókönyvek megítélésére, a követelményektől és a feladattól függően, különféle modellek használatosak. Közülük az ún. terepmodellek azért előnyösek, mert részletességüknél fogva lehetővé teszik megelőző tűzvédelmi intézkedések gazdaságos végrehajtását. A terepmodellek (computational fluid dynamics, CFD) az elmúlt évtizedben a legkülönbözőbb áramlási problémák, köztük a tűzesetekhez kapcsolódók, elemzésének általános segédeszközévé fejlődtek. A már kereskedelmi forgalomban lévő CFD-szoftverek segítségével gyakorlati áramlási feladatok tervezése numerikus szimulációval általánossá vált. Kiszámítható és szemléltethető velük a füstkoncentráció, a hőmérséklet és a nyomás időbeli (tranziens) alakulása, amelyre a gazdaságos megelőző tűzvédelmi tervezés támaszkodhat. Valamennyi terepmodellként használható háromdimenziós szimulációs program lehetővé teszi minden, fizikai áramlásra képes közeg áramlási viselkedésének elemzését. Gyakorlati példa gazdaságos füstmentesítés tervezésére Egy bank átépítésének és építészeti kiegészítésének engedélyezéséhez tűzvédelmi terv elkészítésére is szükség volt. Az építkezés során a régi épület belső udvara mellett az új együttesben passzázs is létesült. Annak igazolására, hogy a tervezett füstelvonó csapóajtók és a rendelkezésre álló utánáramlási felületek elegendők a menekülési útvonalak füstmentesítésére, háromdimenziós CFD-áramlásszimulálást végeztek négy tűzforgatókönyv felállításával (1. táblázat). A helyiségekben az áramlás minden ponton történő meghatározása céljából az épület teljes belső terét az összefüggő légtereket a végeselemek módszere szerint felosztották véges kis térfogatokra, amelyek az adott feltételek mellett kialakuló áramlás matematikai meghatározásának számítási egysé

12 geit képezik. Ez esetben a térfogatelemekből hibrid hálót kell képezni, vagyis a nagy hőmérséklet- vagy sebességgradienssel bíró térrészeken, pl. a be- és kiáramlások helyein finom hálóbeosztásra van szükség, másutt elegendő a durva rács is. 1. táblázat Banképítkezés (példa) tűzvédelmi tervének szimulációs elkészítéséhez szükséges adatok Forgatókönyv A tűz helye Tűzfészek Tűzterhelés, MW 1 tanácsterem* szilárd éghető anyagok, pl. irodabútorok 2,8 2 ügyfélfogató terem* irodabútorok 2,9 3 passzázs gépjármű 4,8 4 titkárság* irodabútorok 2,8 * a régi épületben A jelen esetben a háló kb térfogatelemből, azaz számítási pontból állt, ez a nagy feloldás megengedi a valóság pontos leképezését, és a tervezett megelőző tűzvédelmi intézkedések hatásainak előrejelzését. A későbbi szimuláció során minden térfogatelemre és minden időlépésre meg kell oldani az impulzus-, az energia- és a tömegmegtartási egyenleteket. A füstmentesítés tranziens szimulálásának eredményei szerint mind a négy forgatókönyvben megvalósítható a természetes (műszaki beavatkozás nélküli) füstmentesítés, és az összesen mintegy 25 m 2 -nyi utóáramlási felület gondoskodni tud a kellő levegőpótlásról. Tekintettel azonban a megváltozott épülethasználatra és a régi udvar tervezett üveglefedéséről való lemondásra, új tűzvédelmi terv engedélyezése vált szükségessé, amelyben már locsolás ( Sprinklerung ) is szerepelt. Az új szimuláció a keletező füstgáz gyors eltávolítására gépi szellőzést irányzott elő. Ennek eredménye viszont azt jelezte, hogy a menekülési útvonalakon nagy füstgáz-koncentrációjú zónák alakulhatnak ki, így további optimálásra volt szükség. Ehhez építési és műszaki javaslatokat dolgoztak ki: a frisslevegőbeáramlást a tűz helyétől függő csapóajtó-vezérléssel és egy további frisslevegő-bevezetéssel javítva. Ezzel sikerült elérni a kívánt célt: valamennyi menekülési útvonal füstmentesen tartását. (Dr. Boros Tiborné) Wirooks, H.-G.: Aufbau und Anforderungen an Automationssysteme für Brandschutz- und Entrauchungsklappen (ABE). = VDI-Berichte, sz. p Müller, Chr.: Intelligente Integration der Entrauchung in die Gabäudeautomation. = VDI- Berichte, sz. p Hoffmann, G.; Hörth, H.; Kamps, O.: Wirtschaftliche Planung der natürlichen und mechanischen Entrauchung durch Einsatz von CFD-Strömungs-Simulationsprogrammen. = VDI- Berichte, sz. p

13 HÍR Fényfüggönyök a veszélyes munkahelyek védelmére A biztonsági fényfüggönyök feladata, hogy a veszélyes gépeken dolgozókat megvédjék a gépek káros hatásaitól, ezt tartalmazza többek között az EU irányelv is. A fényfüggöny fénysugarak sokaságából áll, és a veszélyes helyekhez a gép kiszolgálója csak ezen a védőernyőn, fényfüggönyön át férhet hozzá a géphez. Ha a munkálatok közben egyetlen fénysugár megtörik, ez az EN 954 szerinti IV kategóriájú biztonsági fényfüggöny esetében a veszélyes mozgás leállítását eredményezi. Példa erre a szinterprés, amelyben a darabokat speciális présszerszámban alakítják. Mivel a szinterezett részek belseje igen porózus, nehezen veszik fel az olajat, a darabokat nem lehet a nehézségi erő segítségével kidobni, így szállítószalag segítségével kell a nyomótérből eltávolítani. A gép kiszolgálója gyakran kénytelen a nyitott szerszámba nyúlni, így ebben az esetben a gép ráccsal nem védhető. A védelemre itt a fényfüggöny a megfelelő, amelynek előnye, hogy a veszélyes hely közelébe telepíthető, és ezzel a dolgozó útja is minimálisra csökkenthető. Az esslingeni Fissler Elektronik speciális fényfüggönyt fejlesztett ki, amely fénykibocsátóból és fényvevőből áll, és programozó berendezéssel látták el, amit csak a fény fogadásánál lehet bekapcsolni. A fénykibocsátó és -vevő egymástól függetlenül rákapcsolható egy 24 V-os egyenáramú forrásra, így a részek között nincs kábel-összeköttetés. A fényvevők rendeltetése A fényvevő kapcsolóval kiválasztható funkciói: Két PNP kimenettel 0,5 amperig kapcsolható, Újraindítási kapcsoló, amelyet a fénysugár megszakítása után aktiválni kell egy indító kapcsolóval, Újraindítási kapcsoló nélküli funkció, valamint a védő- vagy szelepfelügyelet. A berendezést programozni kell, hogy a biztonsági fényfüggönyt ki lehessen kapcsolni. Intelligens funkciók A készülékkel le nem fedett területek is aktív védett területek, ha a védőterület szabad részére benyúlnak, a biztonsági fényfüggöny ezt a helyzetet felismeri, és azonnal kikapcsolja a veszélyes mozgást. Újbóli indítás a rendszer újraprogramozása után lehetséges. Ha a védőterületen gép- vagy munkadarabrészek mozognak igény szerint, különböző területek kikapcsolhatók. Ha a munkadarabrész csak egy vagy két sugarat árnyékol le, a gépet a kezelője úgy állíthatja be, hogy egy- vagy kétszer a sugarak közül egyet nem vesz figyelembe. Olyan lemezek, amelyeket hajlítóprésben sorjáznak, és a védőterületen mozognak, nem állítják le a hajlító folyamatot. Ugyanakkor a gép kiszolgálóját a fényfüggöny ujjvédelme 14 mm átmérőben védi a szerszám felső és alsó része közé becsípődés ellen. (Instandhaltung, febr. p )

14 CSONKA JÁNOS születésének 150. évfordulója alkalmából rendezett kiállítás és konferencia október 4. A BME OMIKK szervezésében nagyszabású emlékkonferencia és kiállítás megrendezésére került sor a Budapesti Vásárváros Konferenciaközpontjában, a 15. Nemzetközi Járműtechnikai Szakkiállítás keretében Csonka János életéről, aki a magyar automobilizmus első évtizedének egyik legaktívabb szereplője, a karburátor társfeltalálója, a hazai műszaki gyakorlati felsőoktatás megalapozója volt. A konferencián elhangzó előadások: Dr. Michelberber Pál akadémikus, Magyar Tudományos Akadémia KÖSZÖNTŐ Dr. Melegh Gábor tanszékvezető, Műegyetem Csonka János szerepe a hazai autómérnök-képzésben Dr. Nagy Vince tanszékvezető Kőfalusi Pál egyetemi adjunktus, Széchenyi István Egyetem A gépjárműtechnika fejlődése Csonka János-i alapozással Dr. Németh József technikatörténész, Műegyem A Műegyetem Csonka János korában Hegedűs Oszkár elnök, Magyar Autóklub Csonka János és a Magyar Autóklub Huszár Enikő osztályvezető-h., Magyar Szabadalmi Hivatal Csonka János találmányai és szabadalmai Kovács Gergelyné igazgató, Postamúzeum Csonka János emlékei a Postamúzeumban Dr. Vámos Éva főigazgató, Országos Műszaki Múzeum Csonka-relikviák a Világhálón Haris Lajos autótörténész, Haris Autómúzeum Csonka János és a Ganz-gyár együttműködése Árkos Iván szerkesztő, BME OMIKK Csonka János élete és munkássága CD-ROM-on Dr. Katona András főigazgató, Közlekedési Múzeum ÖSSZEFOGLALÁS A kiállításon Nagy érdeklődést tapasztaltunk a BME-OMIKK által kiadásra kerülő 15 féle műszaki és műszaki gazdasági információs szakfolyóirat iránt. Különösen a Környezetvédelem, a Logisztika és a Korszerű vezetés c. kiadványok voltak keresettek. Egyedi kiadványaink közül a Magyar Tudóslexikon és a Ki Kicsoda c. lexikonunk keltette fel a figyelmet. A tudománytörténeti CD-ROM sorozat tagjai főként az oktatási intézmények körében voltak népszerűek. E sorozat közeljövőben megjelenő legújabb tagja Csonka János életét és munkásságát mutatja be. Szerkesztőség