Wagner Károly Hordozható füstterjedési gátak alkalmazása
|
|
|
- Botond Vörös
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Wagner Károly Hordozható füstterjedési gátak alkalmazása Mennyire tekinthető hatékonynak az előírások szerinti, m 3 /óra teljesítményű füstelszívás egy 1000 m 2 alapterületű mélygarázsban akkor, amikor egy égő személygépkocsiból akár m 3 /órás intenzitással fejlődik a füst? Problémák a füst elvezetésével A tűz hatására fejlődő füst sokrétű káros hatása kiemelt figyelmet követel meg mindenkitől, aki a tűzesetek megelőzésével, a beavatkozások taktikai, műszaki feltételeivel, ill. tűzoltással foglalkozik. A jelenlegi építészeti-gépészeti tűzvédelmi követelmények ismeretében azonban sokszor reménytelennek tűnik a füst elleni küzdelem. A tűzoltóság rásegíthet A jogszabályi követelmények betartása a füstelvezetés, füstmentesítés beépítése az épületek egyes részeibe nem minden esetben jelent hatékony védelmet a füstterjedés ellen. A beépített füstelvezetéssel nem rendelkező (építési eljárással nem érintett) épületek száma is nagy. Tehát sok olyan épület, illetve épületrész van, ahol a füstterjedést, a füstkár mértékét elsősorban a beavatkozó tűzoltók korlátozhatják. Ehhez a tűzoltóságnak rendelkeznie kell olyan eszközökkel, amik helyettesítik a hiányzó/nem működő füstelvezető, -mentesítő berendezéseket. A legjellemzőbb ilyen eszközök a füstelszívó, ill. a frisslevegő betáplálására, túlnyomásos szellőztetésre szolgáló, hordozható ventilátorok. Az eszközpalettát gazdagítja a Németországban, 2005-ben kifejlesztett hordozható füstterjedési gát. A szerkezet ötlete a többszintes épületekre vonatkozó tűzvédelmi előírásokon, beavatkozások tapasztalatain és a füstszakaszolás elvén alapul. A mentési útvonal legyen füst ellen védett A német építési szabályzatok alapvetően két, egymástól független menekülési útvonalat írnak elő. A kiürítés, mentés több szint esetén három módon biztosítható: két lépcsőházzal, egy lépcsőházzal és homlokzati mentés biztosításával, a két kiürítési irány helyett egy ún. biztonsági lépcsőházzal. A magasépületnek nem minősülő többszintes épületek esetében a második megoldás fordul elő leggyakrabban, azonban a magasból mentés nem egyenértékű a lépcsőházzal (az épületek magasság szerinti tűzvédelmi osztályozása logikusabb a hazai kategóriáknál, a besorolást az 1. táblázat mutatja be). Az előbbi sajátosságai korlátozott mentési kapacitás, időigényes telepítés és bevetés miatt a lépcsőház nagyobb biztonságot nyújt beavatkozóknak és menekülőknek egyaránt. Természetesen csak abban az esetben, ha a menekülési útvonalat a tűz kísérőjelenségei ellen kellően védik. A füst bejutásának korlátozása és a bejutott füst eltávolíthatósága tehát életbevágóan fontos.
2 1. táblázat: az épületek magasság szerinti csoportosítása L = létra támasztási pontjának magassága H = legfelső használati szint padlósíkjának magassága ÉPÜLETOSZTÁLYOK lakóépület egyéb (alacsony) egyéb (közepes magasépület (személyek tartózko- épület magasságú) épület szabadon álló L 8 m dására szolgáló H 7 m L > 8 m helyiségekkel) 1 lakás 1-2 lakás 3 vagy több lakás 7 m < H 22 m H > 22 m beavatkozás dugó-/kihúzós létrával beavatkozás magasból mentővel Forrás, ábrák: Heinz Zanger: Brandschutz in ausgebauten Dach, Amikor mégis bejut a füst Azonban még szabályos kialakítás esetén is előfordulhatnak olyan körülmények, amelyek miatt füst kerül a lépcsőtérbe: füstelvezetéses lépcsőházba a kéményhatás (vagy mesterséges elszívás esetén a ventilátor szívóhatása) miatt a füst folyamatosan áramlik; a lépcsőház és a tűzzel érintett helyiségek közötti ajtók csukódását az átvezetett tömlők meggátolják; a lépcsőházi ajtót nyitva hagyják, az önműködő csukószerkezet nem működik, vagy az ajtólap átég. A tűzoltóság általi túlnyomásos szellőztetés sem mindig kellően hatékony a tapasztalatok szerint, mert pl. nincs mindenütt elegendő tér a ventilátor optimális felállításához, nem mindig láthatók át eléggé az áramlási viszonyok, vagy a lépcsőház füstelvezető ablakát nem lehet visszacsukni és ezért a betáplált levegő egy része elszökik. A füstgát lényege A hordozható füstterjedési gátat a füstterjedés kritikus pontjaira, az ajtókra szerelik fel. A függönyszerű szerkezet az ajtónyílás felső részét füsttömör módon lezárja, míg az alsó rész közlekedésre használható, ill. a légpótlás is ezen keresztül biztosított. A megoldás hatékonyságát előzetes modellezés és a prototípus gyakorlatokon, ill. tűzeseteknél történt használata egyaránt igazolta. Hatékonyságvizsgálat számítógépes modellezéssel A szimulációra a Fire Dynamics Simulator tűzmodellt használták. E modell elsősorban a tűz intenzitását, folyamatát, az épület elrendezését, a lépcsőház és az önálló rendeltetési egységek közötti nyílászárókat, a füstelvezetés és a légpótlás jellemzőit (nyílásfelületek nagysága, elhelyezkedése, szellőztető ventilátor légszállítása) veszi alapul. A lefolytatott szimulációk során egy négyszintes, egy lépcsőházas épületet vizsgáltak, az önálló rendeltetési egységeket
3 3 egy légtérré egyszerűsítve. A modellezett tűz egy kisebb, kezdődő szobai tűznek felelt meg, 1 MW teljesítménnyel. Az eredmények (120 másodperc vizsgálati időtartam mellett): 1. Körülmények: túlnyomásos szellőztetés nincsen, lépcsőházba nyíló ajtó csukott. (1/a. ábra) Eredmény: lépcsőházba nem jut füst (persze ennek feltétele a megfelelő nyílászáró) 2. Körülmények: túlnyomásos szellőztetés nincsen, lépcsőházba nyíló ajtó nem csukott. (1/b. ábra) Eredmény: a lépcsőház füsttel telítődött, függetlenül a lépcsőházi füstelvezető nyitott vagy zárt állapotától 3. Körülmények: túlnyomásos szellőztetést alkalmaznak (kb m 3 /óra teljesítményű, optimális helyen felállított ventilátorral) (1/c. ábra) Eredmény: a lépcsőházba is kerül füst, az oda vezető ajtónyílás felső részén keresztül. Megjegyzés: a szellőztetés önmagában nem mindig elégséges. A füst teljes visszaszorításához m 3 /órás légáramot kellene a tűzzel érintett helyiségbe bejuttatni, és ennek a ventilátor megfelelő helyen való felállításán túl további feltétele, hogy a lépcsőházi (füstelvezető) ablak kis nyílásfelületű legyen, a tűz helyiségéből elvezető felületek pedig lehetőleg nagyok. Sokszor azonban a lépcsőházi füstelvezető olyan kialakítású, ami alkatrészcsere nélkül nem csukható vissza, és kiérkezés előtt kinyílt/nyitották. 4. Körülmények: füstgátat építenek be, túlnyomásos szellőztetés nélkül, ill. szellőztetéssel (1/d-e. ábra) Eredmény: a lépcsőházba nem jutott füst. a) b)
4 4 c) d) e) 1. ábra: szimulációk (forrás: Brandschutz 11/2005.) Amitől hasznos lesz a füstgát A kedvező szimulációs eredmények hatására mintegy tucat, különféle kialakítású füstgátat készítettek, és e prototípusokat fél évig tesztelték gyakorlatokon, valamint tűzeseteknél. A szerkezettel szemben a következő elvárásokat támasztották: beépítés előtt: kis súly és méret; az ajtónyílások szokásos méreteihez használható legyen; egyszer, gyors, biztonságos felszerelés; beépített állapotban: tegye lehetővé az egyszerű és gyors átjutást; áthaladásnál minimális füst juthasson át az ajtón; a tömlők átvezethetők legyenek; magas hőnek, lánghatásnak ellenálló legyen; használat után: lehetőleg egyszerűen tisztítható legyen; ne legyen elhasználódó része; ne okozzon kárt az ajtókeretben.
5 5 Előnyök és alkalmazás A füstterjedés gátlásán, a füstmentes kiürítési-támadási útvonalon, és ezáltal a füstkárok csökkenésén túl számos egyéb előnye van a füstgátnak: ha a kiérkezésig a lépcsőház füsttel telítődött, akkor gyorsabban eltávolítható belőle a füst; csak ezzel a szerkezettel lehet a füstterjedést gátolni, ha az ajtó nem csukható be, átégett, hiányzik; ajtónyitásnál véd a szúróláng ellen, és az áthaladó állomány rákényszerül arra, hogy lehajolva biztonságosabb térrészben hatoljanak be; a tartalék állomány a tűzzel érintett területhez közelebb, de füst ellen védett helyen várakozhat, így szükség esetén gyorsabban beavatkozhat; a biztonságos, füst ellen védett tér eléréséhez szükséges visszavonulási út is rövidebb. A füstterjedési gát alkalmazásához az alábbi taktikai szabályokat dolgozták ki: a tűzzel érintett területre vezető ajtót csak a gát felszerelése után nyitják ki; ha életmentésre van szükség, és a mentési csoportnak nincs ideje a gát felszerelésére, akkor ez a következő egység feladata; a tűzoltásvezetőnek kell mérlegelnie, hogy milyen esély van a tűzzel érintett területen a sikeres életmentésre, és milyen veszélyekkel jár, ha a lépcsőház füstgát hiányában füsttel telítődik. A megvalósult szerkezet A végső változat (2. ábra) kihúzható fémkeretből, és az ahhoz rögzített, nehezen éghető (impregnált), magas hőnek ellenálló szövetből áll. Egy személy által felszerelhető. A gát felső része füstzáró, az alsó rész biztosítja a frisslevegő padló közeli, turbulenciamentes beáramlását, ezzel csökkentve a füst és a levegő keveredését. Szélessége 68 és 118 cm között változtatható, és folyamatban van az XL -méretű ( cm nyílásmérethez használható) füstgát kifejlesztése is. Ez utóbbit elsősorban a kórházak, szociális otthonok, ill. ipari létesítmények szélesebb ajtóihoz találták ki. Felmerült a kórházakban, ill. idősek otthonában füstgátak készenlétbe állítása is, annak érdekében, hogy a jelenlévő személyzet még a tűzoltók kiérkezése előtt gátat szabhasson a füst terjedésének. Összegzés A füstterjedési gát a tesztelés során igazolta az előzetes várakozásokat, és már több német tűzoltóság használja (3. ábra). Előfordult, hogy a csekély füstkár a szerencsétlenül járt lakástulajdonosnak is feltűnt. A tapasztalatokról a füstgátat bemutató honlapon számoltak be. A hordozható füstgát alkalmazása tehát számos, nem elhanyagolható előnnyel jár. Tekintettel arra, hogy a kifejlesztéséhez vezető tűzmegelőzési és beavatkozási sajátosságok hasonlóak a hazaiakhoz, érdemes lenne itthoni kipróbálását, ill. a bevezetését megfontolni.
6 2. ábra: a végső változat (forrás: Brandschutz 11/2005.) 3. ábra: éles helyzetben (forrás: Brandschutz 5/2005.) 4. ábra: a lépcsőházban alig keletkezett füstkár (forrás: Brandschutz 5/2005.) Felhasznált irodalom 1. Dr. Michael Reick: Mobiler Rauchverschluss für die Feuerwehr; Brandschutz, 5/ Dr. Michael Reick: Mobiler Rauchverschluss für die Feuerwehr; Brandschutz, 11/ Wagner Károly tű. őrgy. Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság, Budapest
ÉPÍTMÉNYEK TŰZVÉDELMI KÖVETELMÉNYEI ÉPÍTMÉNYEK TŰZVÉDELME I/1. FEJEZET Alapelvek
OTSZ 5. rész ÉPÍTMÉNYEK TŰZVÉDELMI KÖVETELMÉNYEI ÉPÍTMÉNYEK TŰZVÉDELME I/1. FEJEZET Alapelvek Alapvető célkitűzés, hogy tűz esetén az építmény állékonysága egy előírt, de korlátozott időtartamra amennyiben
OTSZ (2011) Országos Tűzvédelmi Szabályzat. Építészeti Tűzvédelem
OTSZ (2011) Országos Tűzvédelmi Szabályzat Építészeti Tűzvédelem Magyarországon az Országos Tűzvédelmi Szabályzat tartalmazza az építmények kialakítására vonatkozó szabályokat (ötödik rész), ezen fejezet
ELŐTERJESZTÉS. az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló BM rendeletről
ELŐTERJESZTÉS az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló BM rendeletről Budapest, 2011. január 2 A Belügyminiszter / 2010. (..) BM rendelete az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról A tűz elleni védekezésről,
Speciális építmények tűzvédelme
Főigazgató-helyettesi Szervezet Országos Tűzoltósági Főfelügyelőség Tűzvédelmi Főosztály Speciális építmények tűzvédelme Badonszki Csaba tű. alezredes főosztályvezető-helyettes Az e fejezetben nem szabályozott
ó ó ó ú ó ó ó ó ó ú ő ú ú ó ű ü ó ü ő ú ü ű ó ű ű ő ő ó ó ű ő ú ó ű ó ó ó ó ű ü ü ó ü ó ó ü ú ó ó ű ó ú ó ú ő ú ó ű ü ő ő ó ü ó ó ű ó ű ó ó ó ó ú ó ű ó ó ű ü ó ü ű ü ó ü ő ó ű ú ó ű ó ő ó ű ó ó ú ó ű ó
A Belügyminiszter / 2011. (..) BM rendelete. az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról
A Belügyminiszter / 2011. (..) BM rendelete az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 47. (2) bekezdésének 1.
Mezei Sándor Szalmabálából készült házak és ezek tűzvédelme
Mezei Sándor Szalmabálából készült házak és ezek tűzvédelme A szalma már ősidők óta ismert és használt építőanyag és az ország egész területén terem. Néhány hátrányos tulajdonsága miatt háttérbe szorult,
AZ ÉPÜLETÁLLOMÁNNYAL, LÉTESÍTMÉNYEKKEL KAPCSOLATOS ESZKÖZTÁR. Prof. Dr. Zöld András Budapest, 2015. október 9.
AZ ÉPÜLETÁLLOMÁNNYAL, LÉTESÍTMÉNYEKKEL KAPCSOLATOS ESZKÖZTÁR Prof. Dr. Zöld András Budapest, 2015. október 9. Click to edit Master title FELÚJÍTÁS - ALAPFOGALMAK Hőátbocsátási tényező A határolószerkezetek,
TÖBBLAKÁSOS LAKÓÉPÜLETEK TŰZVÉDELMI HÁZIRENDJE. Az 54/2014.(XII.05.) BM. rendelet Országos Tűzvédelmi Szabályzat alapján
TÖBBLAKÁSOS LAKÓÉPÜLETEK TŰZVÉDELMI HÁZIRENDJE Az 54/2014.(XII.05.) BM. rendelet Országos Tűzvédelmi Szabályzat alapján Kérjük, hogy saját érdekében mindenki figyelmesen olvassa el! Tisztelt Lakástulajdonosok!
T Ű Z V É D E L M I H A S Z N Á L A T I S Z A B Á L Y O K
Budapest XVIII.-ker. Lakatos úti 2. sz. Lakásszövetkezet 1184 Budapest, Lakatos út 32. Tel.: +36 1 295 12 77 vezetoseg2szlakszov@digikabel.hu www.lakatosszovetkezet.hu. T Ű Z V É D E L M I H A S Z N Á
ö ö ö ö ő ö ö ő ö ő ő ő ö ö ő ő ö ö ő ő ű ű ő ő ö ű ő ö ö ő ö ő ö ú ő ö ű ű ő ő ö ű ő ö ö ű ű ő ö ű ő ö ö ű ű ű ű ű ű ű ö ű ő É ö ú ö ö ö ö Ő ö ö ö ö ő ö ö ő ö ö ő ö ö ő ű ö ö ö ö ö ö ő Ö ő ö ö ő ö ő ö
ő Ö ő ó ő ó ő ő ó ő ő ő ó ő ú ó ő ú ő ú ő ő ú ó ő ő ú ő ő ő ú ú ű ú ő ó ő ű ó ő ő ú ő ő ő ú ú ő ó ű ő ő Ö úú ő ó ú Ö ó ó ő ő Ö ó ú ő ő ő ú ő ó ő ó Ö ó ú Ű ő ő ó ő ő ó ő ú Ö ú Ö ő ő ú ú ő ő ú ú ó ó ő ó
ő ü ő ü ő ü ő Ő ü ő ú ő ű ü ú ő ű ű ű ú ű ő ő ő ő ő Ó Á Á ő ő ő ő ő ő ő ő Ó Ó ü ő ő ő ő ő ő ő ü ő ü ő ü ü ü ü ü ő Á ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ü ő ü ü ő ű ő ü ő ő ü ő ő ő ü ű ű ű ű ű ú ű ú ű ú ü É ü ő É ű ő ű
ő ő Ü ü Á ú ú ü ú ú ü ú ü ú ú ü ő ú Á ü ú Á ü ü ü ú Á Á Ó Ü ő ü ú ú ú ü ű ú Ü ü ű Ü ú Á ú Ó ő ü Ú ú Á ő ő ú ű Á ú ü ő Á ú ú Á ú Á ú Ü Á Ö ú ú ő ő ú ű ü ő Á ő Ú ü Ö Á Á Á Á ő Ü Ö ü Ú Ö Á Á ú ő Ú Á Á ü
Ú Ó ö Ő ö Ú Ú Ó Á Á ü ő ö Ú Ú Ó ű ő ő ő ő ü Á ö ü ö ö ő Ó Á Á ő Á Ú ö Ó Ű Ú Ó ű Á ő ő ő ö Ú ö ű ö ö ö ő Ó Á Á ű ű ö ü ű ü Á Á ű ű ö ü ű ü ü ö ü ő ü Ó Ó ő ő ő ő ű ö ő ű ü Á Á ő ü ő Ú Ó ü ö ő ő ö ő ö ö ő
Szakemberek számára. Szerelési útmutató. aurotherm. Homlokzatra szerelés kiemelő kerettel VFK 145/2 V/H VFK 155 V/H
Szakemberek számára Szerelési útmutató aurotherm Homlokzatra szerelés kiemelő kerettel VFK 145/2 V/H VFK 155 V/H HU Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék 1 Megjegyzések a dokumentációhoz... 3 1.1 Kapcsolódó
ú ú ú Ú ú ú ő ő ú ű ú ő ő ú ő ú ő ő Ó Ó ő ű ő ő ú ő Ó Ó ú ú ú Ú ü ú ú ő Ü ü ő ü ő ő ú ú ő ő ú ő ő ü ü ú ő ű ü ő ő Ü ű ű ű ű ú ü ü ő ú Ö ű ű ő ú Ü ú ü ő ú ő ü ő ű Á Ü Ó Ó ű ü Ü ü ú Ü ő ő ő ő ő ő ő ü Ü ü
É Ő É É Á É Á Ü Ú ű Á ü Á ú ü ú ü Á Á Ú Ü ü ű ú ü ú Ü ű Ü ü ü ű ü ü ű ű ü ü ü ü ü ü ú ü ü ú ű ü ü ü ü ü ü ú Ü ü ü Á Ü ú ü ú ü ü ü ü ü ü ú ü Ú ú ü ü ü ü ú ú ű ú ü ü ú ű ü ü É ú ü ü ü ü ú Á ü ü É Á ü ü ü
ű ú ü ö ö ü ö ö ö ú ü ü ö ö ö ú ö ö ü ű ö ö ö ö ü ö ö ü ö ö ú ö ü ö ü ü ü ú ö ö ü ö ü ü ö Ó ü ű ö ö ü ö ü ö ú ö ö ö ö ű ú ú ű ö ö ü ö ö ö ö ü ú ö ü ö ü ü ö ú ü ü ü ű ú ö ü ö ö ö ü ö ü ú ö ö ö ü Ú ű ü ö
Tűzvédelmi műszaki leírás
KA-TML-39/2015 1 Tűzvédelmi műszaki leírás Tárgy: a 6600 Szentes, Csongrádi út 2. hrsz: 7934/1 alatti ingatlanon meglévő épület átalakításával és bővítésével kialakítandó Labdarúgó Klubház építési engedély
Tűzvédelmi MINTA Szabályzat Lakásszövetkezet/Társasház/Garázsszövetkezet/Üdülőszövetkezet neve, címe:.
Tűzvédelmi MINTA Szabályzat Lakásszövetkezet/Társasház/Garázsszövetkezet/Üdülőszövetkezet neve, címe:. (lakás-, garázs-, üdülőszövetkezet továbbiakban lakásszövetkezet esetében a megszólítás:) Tisztelt
Kulcsár Béla. Szakdolgozat és a védése - a bemutató / előadás felépítése - 2015-02-13. Feladat. 2014/15. tavasz. Bemutató (előadás) felépítése
Kulcsár Béla Szakdolgozat és a védése - a bemutató / előadás felépítése - 2015-02-13 Feladat A záróvizsga (államvizsga) kötelező része: Egy önálló kb. 8 perces szakdolgozati előadás tartása, mely fő célja
Ó Á Á Í Á ő ő ő ő ű ő Í ü ú ű ú ú ü ü ő ú ő ő ü ű ü ő ő ü ő ő ő ő ú Á Ú ú ő ő ő ő ú ú ü ő ő ú ú ő ü ü ü Í Í ő ü Á ő ő ő ú Í ü Ó Á Á Á ű Ó Á Á Í Á Á Í ü Í ü ő ő Ú ú ő Í ü ü Á ÍÁ ú Í ő Á Á Ó Á ú ő ő Á Ó
4. A gázfogyasztó készülékek elhelyezésének tervezési követelményei. 4.1. Általános előírások
44 j) A szivattyúház kibocsátó forrás, a forgó tömítések miatt 2-es zóna. Erre, és az egység egyéb csőcsatlakozásaira, valamint hőtágulási lefúvatóira (HLF) a tervezőnek együttes zónahatárt kell meghatároznia.
ÉPÍTÉSZ TŰZVÉDELMI MUNKARÉSZ
ÉPÍTÉSZ TŰZVÉDELMI MUNKARÉSZ GYŐR VÁROS ÚJ SPORTKOMPLEXUMA ATLÉTIKAI ÉPÜLET MÓDOSÍTOTT ENGEDÉLYEZÉSI TERVDOKUMENTÁIÓJÁHOZ Tűzvédelmi tervező: OPTOMM Mérnöki Iroda Kft. 1143 Bp Zászlós u. 56. suba Bendegúz
POZITÍV NYOMÁSÚ VENTILLÁCIÓ ALKALMAZHATÓSÁGÁNAK VIZSGÁLATA EGYÜTTMŰKÖDÉSI MÉRÉSI GYAKORLAT KERETÉBEN
IV. Évfolyam 1. szám - 2009. március Zólyomi Géza Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság Hatvan zolyomi@t-online.hu Cseffó Károly Katasztrófavédelmi Oktatási Központ Bandúr Pál Fővárosi Tűzoltó Parancsnokság
Í ó Ü Á Ü Ü Ü Ú Ü Ü Á Ü Ü Í Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ű Ü Ü Í Í Ü Ü Ü Ü Ü Í Á ó Á Í Í Í Ü Á Í Í Ü Í Ü Ü Ü Í Ő Á Á Í Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Á Í Í Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ó Á Á Á Ü Í Á Ü Ü Í Í Ü Ü Ü Í Í Á Ü Ü Ü Ú Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü
MŰANYAGOK ALKALMAZÁSA
MŰANYAGOK ALKALMAZÁSA Geoműanyagok A környezetszennyeződés megakadályozása érdekében a szemétlerakókat környezetüktől hosszú távra el kell szigetelni. Ebben nagy szerepük van a műanyag geomembránoknak.
Dobos Gábor KÖZÖS GYAKORLAT A MAGYAR HONVÉDSÉGGEL
Dobos Gábor KÖZÖS GYAKORLAT A MAGYAR HONVÉDSÉGGEL A tűzoltóság és a Magyar Honvédség szervezeteinek közös beavatkozása nem utópia. Elég, ha az elmúlt évek árvizeire gondolunk, ahol szervezetszerűen még
JELLEGZETES ÜZEMFENNTARTÁSI OBJEKTUMOK ÉS SZAKTERÜLETEK
JELLEGZETES ÜZEMFENNTARTÁSI OBJEKTUMOK ÉS SZAKTERÜLETEK 1.03 5.03 Az ivóvíz-szolgáltatás üzembiztos és költségoptimált működtetésének stratégiái Tárgyszavak: ivóvíz; ivóvíz-szolgáltatás; karbantartási
Ózd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2012.(X. 19.) önkormányzati rendelete egyes tiltott, kirívóan közösségellenes magatartásokról
Ózd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2012.(X. 19.) önkormányzati rendelete egyes tiltott, kirívóan közösségellenes magatartásokról Ózd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország
ALKALMAZÁSTECHNIKAI BIZONYÍTVÁNY
ÉPÍTÉSÜGYI MINŐSÉGELLENŐRZŐ INNOVÁCIÓS KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG H-1113 Budapest, Diószegi út 37. Levélcím: H-1518 Budapest, Pf : 69. Telefon: +36 (1) 372-6100 Fax: +36 (1) 386-8794 E-mail: info@emi.hu Honlap:
Könnyűbeton szerepe a lépéshangszigetelésben
2 Könnyűbeton szerepe a lépéshangszigetelésben 1. Bevezetés A korábbi évszázadokban a födémszerkezetek a tetőszerkezetekhez hasonlóan szinte kivétel nélkül fából készültek. A lakásépítésben még a XX. század
Ó Á É Ő É ő ő ő ó ó ó ó ó ő Ö ó ő ó ü ő ó ő ű ó ó ó ő ő ő ő ő ű ő ó ü ó ő ő ő ő ó ü ó ó ó ű ő ó ő ó ő ú ő ő ü ő ó ü ó ő ő ő ü ó ó ő ő ü ő ó ő ó ő ű ő ő ű ő ó ó ó ó ó ó ő ő ó ó ó ő ó ő ü ó ű ő ő Á ó ó Ó
ő Á ú ő ú ő ú ú ú ő ő ő ű ú ű ő ő ú ő ő ő ú Á ő ú ő ő ú ő ő É É ú ő ő Ú ő É ú ú ő ő ő ő ő É ő ő ú É ű ű ű ú ő ő É ő ű ő ő É ú É ú ő ő ű ú ű ő ő ú ú Ú ú Ü ő ű ú ő ű ő ő ú ő ő ő ő ú ő ő ú ú ő ú ő ú ű ű É
Á Á É É É ö É Ó ú Á ú Á Á Á Á ö Á ő ű ú ö ö ú ű ú É ő ö ú ú ű ö ű ő Ú Ú ú ő ö ö ő ö ö Á ö Á ö ú ű ö ö ö ö ö ö ö ö ö ő ö ö ö ö ő ö Á ö ő ö ö ő ú ú ö ö ő ö ö ö ö ú ö ú ö ő ú ö ö ö ö ö ú ö ú ú ö Ú ő ű ő ö
É É Á É É ó ó ö ű ó ó ó ű ó ö ö ű ó ó ő ö ű ó ó ű ú ö ű ó ó ó ó ö ű ó ó ó ö ű ő ő ő ó ö ű ú ö ó ó ó ú ő ő ü ó ó ó ö ű ű ö ő ó ú ó ö ü ö ű ó ó ö ő ö ó ö ö ő ő ö ó ő ö ő ó ő ó ő ú ú ö ű ó ú ö ő ű ö ó ó ó
É Ú ú Á Ú Ú Á Á Ú ú ú ú Ú ú Á Ú Ü Ü ű ű ú ú ú ú Ü ú Ü Ú ú ű ú É ú Ü ű ú ú Ú É É Á Á Á Á Ü ú Á Á É Ú É ú Á Ü É Ü Ü Ü Ü Á Á ű ú ű ú Ü ű Á ú ű ű ú ű ű ű ú ű ű ű ű ú Ü É ű ú ű Ü ű ú ű Ü Ü Ü ú Ú ú ú ú ű ú ű
1. melléklet az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelethez
1. melléklet az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelethez 1. táblázat, A kockázat meghatározása alcímhez A B C D E 1 A kockázati egység kockázati osztálya NAK AK KK MK 2 A kockázati egység legfelső építményszintjének
ó á á á á á ó á ó Á ö é á ó Ú á á á ó Á ö é á á á ó ó ó á á ó á ó Ú á é á ó ü é ü é á á á á ó é é á ú á ó á é ó á ó Ó é á ó é á ó ó á Ó Ö é á ó á ó é é é ü é ó á Ó é é é ó ó ó á ó é é ó á ü ó é á ó é é
ü Ü ö ö ö Á ő ö ö ö ü ú ö ő Á ő ö ő ü ú ő ő ő ö ö ö ő ú ő ő ő ö ő ö ű ő ő ő Ú ö ü ő ő ú ú ö ő ö ő ú ú ő ú ö ö ő ú ő ü Ü ö ő É ő ő ü ö ő ú ő ö ű ő ő ü ő Ú ű Ö ü ő ú ő ő ő ú Ú ü ö ő ő ú ő ű ő ö ö ü ö ö ő
ú ő ü ő ő ü ő ű ű ő ü ü ő ő Ü Á ő ü ő ő ü ő ő ü ő ú ő ő ő ü ő ő ő ő ő ő ü ő ü ő ő ű ű ő ü ő ő ő ü ő ü ő ű ő ü ő ő ő ő ü ü ü ő ő ű ú ü ü ő ő ő ő ü ü ő ő ő ü ő ő ő ő ű ő ú ő ő ü ő ő ü ő ő ő ű ő ő ű ü ü ő
Á Á ó ő ő ó Ő ó ó ó Ó Ó Ó ó Ó Ó Ó Ó ó ő ó ó Ő Ó Ó Ó Ó ó Ó Ó Ó Á Ó ó Ó ó Ó Ó Ó ó Ó ó Ó Ó Ó Ó Ó Ó ó Ó ó Ó Ó Ó Ó Ó Ó ó Á Ó ó ó Ő ó ó ó Ó ó Ú ó Ó Ó ó Ó Ó Ő ó Ó ó ó Ó ó Ó Ó Ó ó ó ó Ó ó ó ó Ó Ú Ó Ó ó ó ő ö Ó
ö É ö ö ő ő ö ó ó ú ő ó ö ö ő ő ö ö ó ű ű ó ú ó ő ő ö ű ó ő ö ö ű ű ó ú ő ó ó ö ű ó ő ö ö ű ű ó ő ő ö Ü Ü ö ű ó ő ö ö ű ű ó ő ó Ü Ü ó ő ő ű ö ö ű ű ű ű ő ö ó ű ó ö ű ö ó ö ó ö ő ó ö ö ő ó ö ö ö ű Ö ö ö
ű É ű Á Ü É É ű ű Ű ÓÓ Ü É Ü Ú Ú ű Ú Ö Ö Ü ű ű Ű Ú Ö Ü Ö Ú Ó Ó Á É Ú Ű Ú Ú Ú Ú Ú ű Ú Ű Ú ű ű Ú ű ű Ú Ú É Á Ú Ú É É ű ű ű Ú ű ű Ú ű Ú Ó É Ű Ó ű Ú ű ű ű Á ű ű Ú ű ű É ű ű ű ű Ó Ú Á Ú ű Á ű Á Ú Ó ű ű Á ű
Egészségügyi létesítmények villamos berendezéseinek tervezése. Szakmai segédlet tervezők, kivitelezők és üzemeltetők számára
Feladatalapú pályázati témák 2015 (Sorszám: 2/2015/1.) Egészségügyi létesítmények villamos berendezéseinek tervezése Szakmai segédlet tervezők, kivitelezők és üzemeltetők számára Magyar Mérnöki Kamara
ú Ö ó ú ó ú Ö ő ü ú ő ó ü ú ő ü ú ő ó ó ó ó Ö ő ü ü ü ü ő ú ű ü ú Ö ő ü ő ó ü ü ü ő ő ő ü ó ő ü ú ő ü ő ő ő ó ó ő ó ó ü ő ó ü ó ó ü ú ó ó ő ú Ö ó ü ó ő ó ő ó ő ó ó ü ó ó ó ó ú ő ü ó ü ú ó ő ü ó ő ő ő ü
ö ő ö Ö ö ó ő ő ő ú ö ö ő ó ü ö ö ő ő ő ő ő ö ő ö ő ó ő ö ő ő ő ú ó ő ö ó ö ő ó ö ő ő ő ó ő ő ő ő ö ö ő ö ő ó ú ö ö ő ő ó ő ő ú ő ü ő ó ö ö ő ő ő ü ö ö ő ó ó ö ő ő ö ő ö ö ö ö ő ő ő ü ű ö ö ő ő ó ö ö ö
É Ó Ö Á ú Á ú ú ú ú Ó ú ú ú ú ű ú Á ÁÉ Á ű ű ú ú É ú É É ű ű É ű Ú ű Ü ú ű ú Ö Ú ű Ö Ö ú Ő ú ű Ö ú ú Ú Ó ú ú ű ú Ö Ú Ü Á Á Á É Ü ű Ü Ö É Á Ü Ó É Ö É ű Ü Á Á Á ú Ü Ö Á É Ü Á ú Ö Ö ú Ö Á ú É É Ö É Á Á Á
Á Ó Ö Á É É É É Ő ű Á Ó ű Ö ű ű ű Ó ű Ö Ú Ö Ú ű ű ű ű Ö ű ű ű ű ű Ü Á ű ű ű ű ű ű ű ű Ö Ó ű Ö ű ű Ü ű ű ű Ö ű ű ű ű ű ű ű Ö Ó ű ű ű ű ű Á Á ű É ű ű ű ű ű Ö ű ű ű ű ű Ó Ü Á É Ű ű ű ű ű Á ű ű ű Á É ű Ú Ó
Ú ő É ő ű ő ű Á É ő Ó Á Á ő ű ű Á ű Ú É ő É Ú Ö ő ő Á ő ő Á É É Á ő ő ő ő ő ő Á Ó Á É Ú Á Á Á ő Á Á Á Á Á É ő ő ű ő ő É ő ő Á Á Ó Ü Á É Á ő Á ő ő ő Á É Ü ő Á Á ő Ö ő ő Á É ő ő ű ő Ö Á Á Ú Á Á Á É É ő ű
Á ő ő ő ö ö Ó ő ú ö Á É É ü Ö ő ö ő ő ö Ó ö Ú Ó ő ő ő ö Ö Ú Ú ő Ö ú ö ő ú ú ú Ó ö Ó Ó Ú Ú Ú Ú Ö Ó ő ő ú ő ű ü ő ö ö ö ő ü Ó Ó ő ő Ó ö Ó Ó ü ő ő Ó ő ö ő ő Ó ő ő ő Ú ö ő Ó Ó ő Ó ő Ö ő ö ő ü ü ű ö ö ö Ó ö
Ú ű Ú ű ű ű Á ű Ö Á ű ű ű ű ű ű Ö ű Á ű ű Á ű ű ű ű ű Á ű Ú Ü Ü ű ű Ü Ü Ö ű ű ű ű ű Ú Ü ű ű ű ű ű Ú Ó ű ű ű Á É ű ű ű Ű ű ű ű É Á Á Á Á Ó Ó ű Ü Ú Ú Ö Ú ű Ö Ő Ú Ú ű Ó Ő Ú Ö Ö Ő Ű É ű Ó É Á Á ű ű Ú Á É É
ú ú ű ú ú Ú É É Ó ű ű ü ú ü ű ü ú ú ü ü ü ú ü ú ü ü ü ü ú ű ü ü ú ű ü ü ü Á ű ű ú ű ü ü ú ű ü ű ú ü ü ü ú ű ü ü ü ű ú ü ú ü ü ü ű ű ú ü ú ű Ö ú ü ü ü ü ü ú ű Ö ü Ú É ú ú ü ü ü ü ü ü ü ü ü ú ü ú ü ú ü ü
Á É ö ö ő ő ő Ú Ü ö ö ő ő ö ú ő ö ő ö ú ü ö Ü Ó ö ö ö ö ö ő ö ú ú ö ü Ü ö ö ö ö ö ö ő ö ö ő ö ü ő ö ő ü Ü Ó Ó ö ö ő Ü Ó ö ő ő ő ő Á ő ő Ü ő ö ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő É ü É ö ö É Ó ő ő ő ő Ü É ő Ó ő ő
É É É É É Ö Á Á É Ő ű ű ű Ü ű ű ű Ú Á ű Ö ű Ú Á Ú ű Ó Ú Ú Ú Ú ű Ú Ú ű É ű ű É É É ű É É Ü ű ű É Á ű Á Á Ü Á Ü É Ú Á Ú Ó Ü Ü Ú ű ű Ú Ü Ü ű Ú É Ö ű ű Ü Ó Á Ö Ö ű Ö É É ű ű É ű ű ű Ú ű Ö É Ó ű Ú Ú Ú É Ú Ú
Ó Ú Ö Ú É Ö É Á ű ű ű ű ű ű ű ű Á ű Á Ú ű Ü ű ű Ü ű Ó ű ű Ú ű Ö Ö ű ű ű ű Á É Ó ű ű Ü Ö ű ű Ü Ú É ű ű ű ű É Ü Ü Ü É Ü Ü Ü Ü ű ű ű ű ű ű ű Ú É ű ű ű ű É Ü ű ű ű ű ű ű ű ű ű Ú ű Ö ű Ü ű ű ű ű É ű Ó ű ű É
Á ú ő ú Ú ü Ö ú Á Ó ú ü ő ő ő ú Ö ú É ú ű ü É ü ú ő ő ő ú ú ü ü Ö Ö ú ő ő ű É ü ü ü ú ő ő ú ü ü ő ő ő ú ü ő Ö ű ő ü ő ü ő ő Á É ő ü ő ü ú ú ő ü ü ü ő ü ő Ó ü ü ü ü ú É ő ü ü ü ú ő ü Ó ü ü ő ú ő ő ü ü ú
É ú ú ú ú ú ú ú ú ú É É ú ű ú ű ú Ú Ü ú ú ú ú ű ú ú ű ú ú ú ú ú ú ű ú ú ű Ü ű ű ú É É ű É ű É ú ú ú ű É ú ú ú ú ú ú ú ú ú ú ú ű ú ú ű Á ú É ű ű ú ú ú ú ű ű ű ú ű ú ú ú ú ú ú ű ú ú Ú ű ú ű ű ú ú ű Ü ú ű
Melyiket az ötezerből? - a hő-és füstelvezető berendezések kiválasztásának szempontjai Nagy Katalin
Melyiket az ötezerből? - a hő-és füstelvezető berendezések kiválasztásának szempontjai Nagy Katalin Szerzőnk számba veszi a különböző típusokat működési elv, funkció és beépítési hely alapján, majd a nyitószerkezet
Új OTSZ és TvMI gyakorlati alkalmazása. Készítette: Roboz József tű. alezredes szolgálatvezető
Új OTSZ és TvMI gyakorlati alkalmazása Készítette: Roboz József tű. alezredes szolgálatvezető 54/2014. (XII.5) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról Új szerkezet Jogszabály Hatályos 2015. 03.
ő ő ő ü ő ő ő ő ő ő ő ű Ö ő Ö ő ő ő ő ő ő ő ő ü Ö ő ő ü É ő ő ü ő Ú üü ő ő Á Á É É Á ü Ú ő Ó ű ő É ő ű ő ő ő ő ő ű É Ö ű Ú Ö É ő ű ü ő ü É É É É É ő É ü ű ő ü űú ű ü ű Ú É ü ű É É É ő Ó ő ű Á ÚÚ ő ő É
ö ű ö ö ö ö ü ö ö ü ö ö ö ö ö ö ű ö ü ú ö ö ö ö ű ü ü Ö ü ö ű ű ű ö ú Ü Á Á Á ö ö ú ü ú Ü ö ö ö ö ö ú Ü Ü ö ö Ü ö ü ö ú ö ü ö ü ü Ü ü ű ö ü ö Ü Ú Ü ü Ü ü Ü ú Ü ö ö ü ö ö ű ű ü ö ű Á ö ü ö ö ú ö Ü Á Ü Ő
Á ű Ú ÚÉ Á Á Ü Ü ű Ü Ü Ü Ú Ü Ü Ü É Ú Ü ű Ü Ü Ö ű ű Ü Ü Ü Ü Ü ű ű ű Ú ű ű Ú ű ű ű ű Á Ú É Á ű Á É Á Ú ű Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á ű Á Á Á Á Á É ű Ü ű Á ű ű ű Á ű Ú Ó Á Á ű Ú ű Ü ű Ü Á Á ű ű É
ö Á É É ö ö Ö ö ű ö ő ö ő ö ú ü ö Ü ö ö ö ö ü ö ú ö ő ü ö Ú ü ü ö Ü ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ü ő ö ú ö ö ü ö ö ö ö ő ő ö ű ö ö ű ö ö ő Ü ö Ü ö ü Ü ö ö ö ú Ó ö ö ö ö ö ő ö ö ú ö ő ö ö ő ő ö ö ö ü ö ö É ö
28/2011. (IX. 6.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról
OptiJus Opten Kft. I. 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról A 2012.11.13. óta hatályos szöveg Tartalomjegyzék 1. Értelmező rendelkezések, éghető
Á Á é é ő ö ó é é é é é ő é é é ő ő ő é ü ő ó ó ó ö ö é é ő é ő é ő ö é é é é é é é ő é ű ő é é é é é ó ő ö é ú ö é ö é é ö ő ó ő ó é ő é ő ő é ő ó ó é ő ő é é ü ő é ó é ö ő é ő é ó ő é é ő é é ő é é é
Újpalotai 16. sz. Lakásfenntartó Szövetkezet 1156 Budapest Páskomliget u. 2-10. Tűzvédelmi Szabályzat
Újpalotai 16. sz. Lakásfenntartó Szövetkezet 1156 Budapest Páskomliget u. 2-10. Tűzvédelmi Szabályzat Tűzvédelmi Szabályzat hatályba lép Budapest, 2016. március 31. napján 1 Bevezetés TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT
É ú ú Á É ú É ű Á Ú ú ú ú ű ú É ű ú ú ű ú ú ű ú ú ű ú ú ú ú ú ú ű ű ű ú Á Á ű É É ú ú ú ú ú ú ű Ü ű ű ű Ö Ú ú Ú ú ű ú ú ű ú ű ű ú ú Ö ű ú ú ú ű ű ű ű ú ú É É ű ű É É ú ú ű Á ú ú ú É Ú ű ú ú ű ú ú ú Ü ú
ÁLLATTARTÁS MŰSZAKI ISMERETEI. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
ÁLLATTARTÁS MŰSZAKI ISMERETEI Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Takarmányok erjesztéses tartósításának műszaki kérdései 1. Szálastakarmányok aprításának gépei és
ú Á ö ü ö ú ű ü ü ö ö ű ö ö ö ü ö ü ö ű ü ö ú ú ü ü ü ú ö ö ö ű ű ü ú ű ü ö ö Á ö ü ű ö ö ü ö ü ö ö ü ö ö ü ö ö ö Á ü ú ö ö ü ö ö ö ú ö ü ö ö ú ú ü ö ű ö ö ö úö ö ö ö ö ö ű ö ú ö ö ö ü ü ö ú ö ö ú ö ö
Hőszigeteléssel a tűz ellen
Hőszigeteléssel a tűz ellen Égető problémák Életünk legnagyobb részét zárt helységekben töltjük, ami a közérzetünket is nagyban befolyásolja. Rendeltetésszerű használat és a kényelem biztosítása mellett
ö ü ö ú ú ö Á Ú ü ö ö ü ű É ú ü ü ű ö ö ö ö ö ö ö ö ű ú ü ö ü ü ű ö ö ö ö ö ö ö ü ö ű ű ú ö ü ö ö ö ű ö ű ö ö ü ú ü ö ü ö ü ü ö ö ö ö ö ü ö ű ü ö ö ű ö ö ö ö ü ú É ö ö ö ö ö ö ö ú ú ö ö ö ö ö ö ú ú ú ú
Á ö ü ö ő ö ű ö ú ú ö ú ő ő Á ő ő ö ú ü ő ő ú ő ő ő ő ö ü ő ő ú ő ö ö ü ü ő ö ü ü ö ő ú ő ő ő ö ú ú ö ö ú ő ü ü Ü ő ö ő ű ü ö ú ú ú ö ő ö ő ö ú ö ű ő ő ö ő ö ü ö É É É É Ú É É É É É öö É É ő É ö É
A szolgáltatóra vonatkozó szabvány (R. 3. (3) bekezdése alapján ETSI TR 101 631; ETSI ETR 103
Blue mobile Általános szerződési feltételek 6. melléklet Minőségi célértékek 1. sz. táblázat Előfizető által érzékelt hibajelenség Lehetséges okok Javítási hely: E: előfizetőnél, Sz: Szolgáltatónál Releváns
Ö Á ü ű ü ű ü ü ü ü ü Á ü ü ü ü Á ü ü ü ü ü ü ü ű ü ü ű ü ü ü ü Ü ü ü ü ü Ó ü ü ü ű ü ü Á ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ű ü ű Á ü Á Á ü ü ü ü ü ü ü ü ű ű ü ü Ú Ü ü ü ü ű ü Ú ü ü Ü Ü Ö Ú ü ü Ü Ü ü ü ü Ú Á Ú ü Ú Á
ö ÍÍ ö Ü Í ó ö ú ö ú Á ö ő ö Ú ö Ú ó ő ö ó ő ö ú ó ó ö ű ö ű ő ő ö ú ö Ú ú ű ő ö ö ú ö ú Á ó Ö Ú Ő ó ó ö ő ö ú ű ö Í ő ó ó ó ű ó ü ö ó ó ö ú ó ő ü Ü Ü Ü ü ő ó Ö Á ó ó Ü ő ü ő ó ö Ü Ö ó ü ő ó ü ó ő ó ó
á Ó Ó Í Ő Ő Ő Ő Ű Ő ö Ő Ő Ő Ő Ú Ú Ő Ő Ű ó Í Ú Ő Í Ő Ú Í á ö á á á ó á ö ű Í á ó ő ö ü ő ő ő ó ó ó ű ó őá á á ő á ó ő ő ó ü ő Í ú ő á ö ő ő ő á ó Ú ó Í ó á Í ó ü ó á ö ü ó ö ö ó á ó á á Í á ü ó Ó Ü á ó
6. RADIOAKTIVITÁS ÉS GEOTERMIKA
6. RADIOAKTIVITÁS ÉS GEOTERMIKA Radioaktivitás A tapasztalat szerint a természetben előforduló néhány elem bizonyos izotópjai nem stabilak, hanem minden külső beavatkozástól mentesen radioaktív sugárzás
É Ő É é ö í é í é í í Ú é é é í í ő ö ö é É Ó É Á í é ő é í í í Í Í í í É É É í é é í Í é Íő é í é í é í í Í ú é é ű í í é í í Í ö ö ő é ö ö é é í Á ő é é é í é Í ö é é é é é é ö Í ö é é é í í é ö í í
ó Ü Ú Á ó ú ó ú ó ó ú ó ő ó ó ó ó ő ő ú ó ó ú ő ü ő Ö ó ó Ó Á Ö Ü ó ő ó ó Ö Ö Ü Ö Ö Ö ő Ö Ö Á Í Ö Á Ö ő ő Ö Ú Ú ÁÍ Ó Á Á Ü Ó ő ú ú ű ó ó ó ó ő ú ú ő ó ó ó Ú Ö ú ű ü ű ü ú ú ű ü ű ü ó ő ó ú ó ű Í Í ó óí
Í Í í ő Í Ö Ú Á ó Á Á ő ó Á ü Ó ő ő ő Ö ú ő í ö ú ü Í í Ó ó Ó ú Í ó Ó Í Ú Ó Ő Ó ö Ó Őí ö ö í í ó Á őí ő ó ő í ú Í ó ó ó Í ö ő Ő í Ó ő Ó í Ó Ó ö ú ö ú ö ú ő Í í ó Ó Ó Úú ö Ő ö Ó ú ó ó ó Á í ó ó ö ú ö Ó
ú ű Í Í Í Ö Ő Ö Ú Ű Á Ó Á ő ő Í Í Á Á Í Í Ú Ö Á Á Í Á Á Ö Ö ÍÁ Ó Ö Ú Ó Á Á Á Ú Á Ú Á Ú Á Á Ö ő ő Í Ö Ü Ó Á Ö Ú Í ú Ü Í Í Í Ú ú Í Ö Í ú Ú ú Í úí ű Í Í ÍÓ Í ú Í Í ú Í Í Í Í Á Ű Á Ó Á Ú Ó Í Í Á Ü Í Í Ö Á
Ü Ö ó ó Í Ő Ü Í Á ó Á Ü Ü ó Ö Ű Á Í Ö ó ö ó Í Í Í ó ó ó ó Ő Ü Ö Ö Ü ó ó Ú Í Í Á Í Í Í Í Ö ó ó Í Ü Ü ó Í ó Ú Í Í ó Ú ó Ú Í Á Ü Ú Á ó Ö ö ó ó ó Í ü Á ó Ü ö ó Ö Ú Ö Í ó Í Ü ó Ú Í Í ö ó Ú Í Í ó ö Í ó Í ó
ú ú ü ű ü ü ú ú ü ű ü ü ú ú ü ü Í ű ű ü ü ü É ú ü ü ü ú ú ú ü ú ű ü ú ü ü Í ü ű ü ü ü Á ű ú ú ü ú Í ü ú Í ú ü ü Í ű Í ü ü É ü ü ü ú ü ü ü ü Í ú ü ű Á ü ü ú ú ü Í ü ű Í ú ú ü ü ü ú ü ű ú ú Á Í Í ú Í Í Í
ő ö ő ő ó ő ö ő ő ó ő ő ő Ü ő ő Ü ő ő ö ü ő ó í ó ő ő í ő Ü ó ö ő ő ö ö ó ö ü í ő ő ö ó ö ó ó ó ó ö Ü Ü ő ö ó ö ö ö ű ó ő ő ő ú ő ö ö ő ö ö ő ö Ü í í ó Ü ű ő ő í ó ö í ó ó Ü ö ö í ö ó ö ő ó ö ö í ö ú ö
Á Á Í Ő Í Ó Í Á Í Á Á ű ú Ő Ő Í ű Á Ó Ó ú ű ű Í ű ú Ú ú Á Á ú Í ű ú ű Á ú Ü Í ú Í ú ű ú Ú ú ű ú ú ú ú Á Á Á Ü Ö Á Á ú ú Á ú Á ú Á ú ű ú ú ű Á ú Í ú ú ű Ö Á Á Í ú ú ú Ú ú ú Í Á Á Í ú Á ú úí Á Á ú ú ú ú
Á ö Ó ű ö Ő Ö ö ű í í í ö Ó ó ó ú í ö Ó ú ö ó ö í ö Ó í ö ó í í í ö Ó ó ó ó ö í í ö Ó ó í í í í ó Ó í í í ó ó í í ü í ü ö ó ó ö ó ó ö í ö ö ó ó ó í í ó í í ö í ú ö ö ó ú ű í í ú ó ö Ó ú ö ó ú ú ö ö ó í