A ROBBANÓANYAGOK KEZELÉSBIZTOSSÁGÁRÓL

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A ROBBANÓANYAGOK KEZELÉSBIZTOSSÁGÁRÓL"

Átírás

1 A ROBBANÓANYAGOK KEZELÉSBIZTOSSÁGÁRÓL Dr. BOHUS Géza*, BŐHM Szilvia* * Miskolci Egyetem, Bányászati és Geotechnikai Tanszék ABSTRACT By emitted blasting materials, treatment-safeness is required. These obviously simply assumptions are depended on a lot of conditions. We would like to call the attention to some important blasting-physical coherence regarding to treatment-safeness in this short -but not full- paper. 1. BEVEZETÉS Egy robbantástechnikai feladat elvégzéséhez szükséges robbanóanyagok kiválasztása rendkívül gondos körültekintést igénylő feladat. A legfontosabb követelmények a robbanóanyagokkal szemben: Elegendő energiájuk és teljesítményük legyen a szükséges hatás biztosítására. Érzékenységük külső hatásokkal szemben jól definiált határok között legyen, egyrészt a kezelés biztossága, másrészt a könnyű iniciálhatóság céljából. Meghatározott ideig tartó tárolásuk alatt kémiai, fizikai és robbantástechnikai tulajdonságaik ne változzanak. Előállításuk nyersanyagai hozzáférhetők, gyártásuk biztonságos és gazdaságos legyen, alkalmazásuk során megfelelő teljesítményűek legyenek. Megfelelő fizikai tulajdonságúak legyenek. A robbanóanyagok legfontosabb jellemzői: érzékenység; detonációátadó képesség; detonációsebesség; stabilitás; oxigénegyenleg; robbanáshő; robbanási hőmérséklet; robbanási nyomás; brizancia; munkavégző képesség; a robbanási termékek mérgezőgáz-tartalma. 2. ÉRZÉKENYSÉG Kezelésbiztosság: A robbanóanyagok és a robbantószerek tűrőképessége a szállítás, tárolás és felhasználás során fellépő igénybevételekkel szemben. A kezelésbiztos robbanóanyag a szállítás, tárolás és felhasználás során a durva hatásokat elkerülve, a forgalmazó utasításait betartva, biztonságosan kezelhető robbanóanyag

2 Ütésérzékenység: A robbanó anyagok mechanikai hatások iránti érzékenységének kifejezője. Az adott robbanóanyag hatályos műszaki követelményében meghatározott tömegű és kialakítású ütőkalapács használata esetén a megengedett tűréssel megadott átlagmagasság m- ben, amelynél a le-fel módszer szerint végzett vizsgálattal a berobbanás valószínűsége közelít az 50%-hoz. A le-fel módszer szerinti vizsgálat az a vizsgálat, amellyel legalább 26 ejtésből meghatározható az adott robbanóanyag 50%-os berobbanási valószínűségéhez közelítő ejtési magasság, valamint a legkisebb ejtési magasság. A robbanóanyag felrobbanásának az előírt vizsgálati körülmények közötti bekövetkezését, a szabadon eső test tömegével és az esés magasságával jellemezhető mérőszám mutatja. Az ütésérzékenységet ún. ejtőkészülékkel határozzák meg, ami függőleges helyzetben rögzített két párhuzamos irányítósínből áll. A vezetősínek között szabadon csúszik az 1, 2, 5 vagy 10 kg-os acélsúly, aminek fejrészét rugós kapcsoló rögzít. A vizsgálandó robbanóanyagot a készülék talpazatán megfelelő hengeres furatba helyezik el, majd a furatra megfelelő acélból készült üllő kerül, amelyre megfelelő magasságból esik rá az ejtőkalapács. A legkisebb magasság öt egymás utáni ejtés során biztos robbanást idéz elő és megállapítják azt a legnagyobb magasságot is, amelyről öt egymást követő ejtés robbanást még nem idéz elő. Az ütés, illetve az ejtési érzékenység a két érték számtani középarányosa. Az ütésérzékenység vizsgálat alapján a robbanóanyagok kezelésbiztosság szempontjából az alábbi osztályokba sorolhatók: 1. osztály: ütésre érzéketlen robbanóanyagok; ütési energiájuk: >30 J 2. osztály: ütésre mérsékelten érzékeny robbanóanyagok; ütési energiájuk: J 3. osztály: ütésre érzékeny robbanóanyagok; ütési energiájuk: 5-20 J 4. osztály: ütésre fokozottan érzékeny robbanóanyagok; ütési energiájuk: <5 J 3. A ROBBANÓANYAGOK ÉGÉSÉNEK ÉS ROBBANÁSÁNAK GERJESZTÉSE 3.1. Az indító impulzus és a robbanóanyagok érzékenysége A robbanóanyagra olyan hatást kell gyakorolni, amely képes robbanást előidézni. Az ilyen hatást nevezzük indító impulzusnak. Különböző robbanóanyagoknak más és más az érzékenysége a külső behatásokkal szemben. Az érzékenység a robbanóanyagok reagáló képessége a külső hatásokra égés vagy robbanás keletkezésével. A robbanóanyag érzékenységét az indító impulzus minimális nagyságával jellemzik, amely ahhoz szükséges, hogy a robbanóanyagban a robbanási folyamat meginduljon. Az előállítás, a szállítás és a felhasználás folyamatában elkerülhetetlen, hogy a robbanóanyagot lökés, vagy ütés ne érje. Az iparban és a haditechnikában azokat az anyagokat használják, melyek viszonylag alacsony érzékenységűek a hő- és az ütés iránt, és rendszerint meggyújtva sem robbannak. Egyes esetekben szükség szokott lenni az érzékenység csökkentésére, azaz flegmatizálására, vagy az érzékenység növelésére, ez a robbanóanyag szenzibilizálása A robbanás gerjesztésének indító impulzusa és mechanizmusa A robbanás gerjesztésére különböző hatásokat lehet felhasználni: hő, mechanikus, elektromos, kémiai, robbanó, sugárzó. A robbanóanyagok különbözőképpen érzékenyek a behatás egyes - 2 -

3 formái iránt. Az energia befogadási képesség a különféle robbanóanyagoknál különböző, a fizikai tulajdonságaiktól és azoktól a feltételektől függ, melyek között a hatás történik. Az iniciáló robbanóanyagok könnyen gerjeszthetők a legkülönfélébb impulzusokkal. Hőimpulzussal nehezen hozható létre kis méretek esetén a szekunder robbanóanyagok detonációja. A nem illó és nem olvadó robbanóanyagok felmelegítésekor az egész bevitt hőenergia elfogy a hőmérséklet emelésére. Ha hőt vezetünk az illó robbanóanyaghoz, akkor a forráspont elérésénél a további hőmérsékletemelkedés megáll addig, míg az egész anyag át nem alakul párává. Ha ugyanezt az illó robbanóanyagot magas nyomás alatt hevítjük, akkor a forráspont emelkedik, a robbanóanyag átmenetele gőzhalmazállapotba megnehezül és a belevitt energia nagyobb fokban használódhat fel a molekulák aktiválására. A sugárzó energia hatásának eredménye függeni fog a robbanóanyag elnyelési együtthatójától a spektrum adott területén és azon kívül, az adott hosszúságú hullám fénykvantumának nagysága és a robbanóanyag átalakulási reakciójának aktiválási energiája közötti viszonytól. Ütés esetében az a mechanikus energiarész, amelyet az anyag elnyelt, nagyon különböző lehet a robbanóanyag tulajdonságaitól és az ütés körülményeitől függően. Különbségek mutatkoznak meg az iniciáló és a szekunder robbanóanyagok között mechanikai behatásokkal szemben. Lényeges, hogy miként oszlik el az elnyelt energia. Egyenletes eloszlása káros a robbanás gerjesztésére. Előnyös, ha az előidézett reakció fejlődése nyomás alatt megy végbe, ez elősegíti az égés és a robbanás keletkezését. A meghatározott energiamennyiségnek a robbanóanyagba való bevitelekor az anyag által való elnyelésének foka és benne való eloszlásának jellege nagy mértékben függhet a robbanóanyag tulajdonságaitól és a feltételektől, amelyek között a hatás történik. A különböző robbanóanyagoknál a behatás körülményei sem mindig egyenlők, amivel magyarázható a robbanóanyag érzékenységének különböző jellege. Ha megváltoztatjuk a hatás feltételeit, megfelelően meg lehet változtatni a robbanóanyagoknak mind az abszolút, mind a viszonylagos érzékenységét, vagyis helyzetét az érzékenységi skálában az impulzus adott formája iránt. A gyakorlatban munkavégzésre használt robbanóanyagok általában szekunder típusúak, amelyek detonációjának előidézése, pl. hőimpulzussal nagyon nehéz. Kellő erősségű lökéshullám közlésével a felszabaduló energia elegendő a detonáció kialakítására, ugyanis a lökéshullám még áthaladása alatt képes annyi molekulát aktiválni, amely a hatást kiváltja. A robbanóanyagban a lökéshullám és a detonáció együtt jelentkezik. A kezdő impulzus különböző formái abban is különböznek, hogy a kémiai átalakulás melyik formája zajlik le a robbanóanyagban. A gyújtóláng mindig először a robbanóanyag folyamatos vagy nem folyamatos égését indítja meg, amely azután robbanásba megy át. Az indító impulzus alapvető formái a következők: hőimpulzus (robbanóanyag melegítése és meggyújtása); mechanikai impulzus (ütés és dörzsölés); megrázkódtatás a kilövéskor és akadályba ütközéskor; robbantó impulzus; ionok, elektronok, neutronok, atommaghasadási termékek és ultrahang hatása robbanóanyagra

4 4. A ROBBANÓANYAG ÁTALAKULÁS KIVÁLTÁSA HŐIMPULZUSSAL 4.1. A robbanóanyag fellobbanásának kialakulása állandó hőmérsékleten és lassú felmelegítésnél Amennyiben a robbanóanyagot egy állandóan vagy lassan növekvő hőmérsékletű hőszabályozóba helyezzük, akkor bizonyos idő múlva megfigyelhető a lángralobbanás. A termosztátnak azt a legalacsonyabb hőmérsékletét, amelynél a lángralobbanás bekövetkezik, az anyag elpuffanási pontjának nevezik. Ez a hőmérséklet a robbanóanyagnak a melegítéssel szembeni érzékenységét mutatja. Az elpuffanási pont az a legalacsonyabb hőmérséklet, amely felett a hőtermelés görbéje a robbanóanyag exoterm átalakulásának eredményeként felülmúlja a hőleadás egyenesét. Az elpuffanási hőmérséklet függ a töltet méreteitől is. A hőtermelés a robbanóanyag térfogatával arányos, a hőleadás pedig a felületével. A felület és a térfogat aránya annál nagyobb, minél kisebb a töltet adott alakjánál a robbanóanyag mennyisége. Az elpuffanási hőmérsékletre hatással van a felhevítés sebessége is. Ha lassan hevítjük a robbanóanyagot, akkor a lobbanás alacsonyabb hőmérséklet mellett keletkezik. Ebben az esetben a hevítési idő növekedésekor egy bizonyos adott hőmérsékletig a szétesési reakció nagy mértékben mehet végbe, magasabb lesz a szétesési termékek koncentrációja, amelyek meggyorsítják a reakciót és megfelelően nagyobb az utóbbinak a sebessége. Ha azonban túl lassan végezzük a melegítést, akkor megtörténhet, hogy egyáltalán nem jön létre lobbanás, minthogy a robbanóanyag nagy része alacsony hőmérsékletű területen bomlik szét. Magas hőmérséklet elérésénél a robbanóanyag mennyisége már olyan kicsi lesz, hogy már nincs mi robbanjon. A robbanóanyagok elpuffanási hőfoka nem állandó érték, hanem több tényezőtől függ, melyek befolyással vannak a hőleadásra és a reakció sebességére Robbanóanyag égésátvitele meggyújtásnál (A robbanóanyag gyúlékonysága) Ha az illó robbanóanyag felületéhez lángot viszünk, akkor hőmérséklete gyorsan fog emelkedni és hamarosan el fogja érni a forráspontot, gőzök képződnek. További hevítés a gőzök meggyulladására vezet, a gőzök égésétől fog kezdődni a robbanóanyag égése. A robbanóanyag felületi rétegének hőmérsékletét a külső láng eltávolítása után két folyamat fogja meghatározni, a meggyulladt gőzök által bevitt hő és a hőelvezetés az anyag belsejébe. A robbanóanyag gyúlékonyságának mértéke a robbanóanyagba bevitt áttüzesedett réteg előállításához szükséges hőmennyiség. Minél kisebb ez a mennyiség, annál könnyebben gyullad meg a robbanóanyag, annál nagyobb a gyúlékonysága. 5. ROBBANÁSI FOLYAMATOK GERJESZTÉSE MECHANIKUS IMPULZUSSAL A robbanás keletkezésének mechanizmusa ütésnél és dörzsölésnél A leghelytállóbb elmélet a helyi felhevülések elmélete, amelyek a robbanóanyagban dörzsölés és ütés hatására keletkeznek. Ha a felhevülési gócok és a bennük elért hőmérséklet elég nagy, akkor a robbanóanyag meggyulladása következik be. A megindult égés átmehet robbanásba

5 Felhevülési gócok képződésének útjai a robbanóanyagra gyakorolt mechanikus hatásnál A felhevülési gócok keletkezésének mechanizmusai különbözőek lehetnek. Az alapvetők a következők: 1. Súrlódás a robbanóanyag részecskéi vagy rétegei között egymásközt való keveredésükkor, amelyet normális vagy csúszó ütéssel idéznek elő. 2. Súrlódás szilárd fém felületek között, amelyek között vékony robbanóréteg van, a fém felhevülése, amelyet ez a súrlódás idézett elő, kiváltja a robbanóanyag felhevülését. 3. A súrlódás a szilárd és a nehezen olvadó részecskék között, ha ilyenek vannak a robbanóanyagban, amelyet normális vagy súrlódó ütés idézett elő. A felhevülések keletkezhetnek az említett részecskéknek a fémhez való súrlódásától is. A részecskék felhevülése idézi elő a robbanóanyagok felmelegedését. 4. A robbanóanyagban lévő gáz vagy gőzbuborékok összepréselése, a robbanóanyagnak ütéssel történő összenyomásakor. Felhevülési gócok keletkezése a robbanóanyag részecskéi vagy rétegei közötti súrlódás miatt a súrlódás folyamán. Az üllő és az ütőszerkezet sima felületei között lévő vékony robbanóanyagrétegnek ütéssel való felrobbantásánál a robbanás kifejlődése több fokozatban történik. Első a robbanóanyag összepréselése. Abban az esetben, ha az összepréselés elég nagy mértékű, de nem minden oldalról történik, akkor a robbanóanyagnak van hova folynia, bekövetkezik a megömlés. Nem mozdulnak el az anyagnak azon rétegei, amelyek az üllővel és az ütőszerkezettel érintkeznek. A leggyorsabban a tőlük legtávolabb fekvő réteg mozog. A különböző folyási sebesség miatt a robbanóanyag rétegei között súrlódás keletkezik, ebből következően felhevülés is. Ott keletkezik a legnagyabb felhevülés, ahol legnagyobb a folyási sebességek közötti különbség. A folyási sebesség különbsége mellett, a felhevülés nagyságát meghatározza a robbanóanyag belső súrlódásának koefficiense is, amely maga részéről függ a nyomástól és annak növekedésével együtt növekszik. A mechanikus hatások iránti érzékenység csökkentésére gyakran használnak parafint és más hozzá hasonló anyagokat, amelyek bevonják a robbanóanyag kristályait inert hártyával, és csökkentik a súrlódást köztük. Abban az esetben, ha az elegyben cseppfolyós részek vannak, akkor a súrlódás csökken, ugyanis ez nagy mértékben befolyásolja a belső súrlódási együtthatót. A robbanóanyag érzékenysége emelkedik, ha ez a csökkenés elősegíti a gyulladási gócok keletkezését. A robbanóanyagban az ütés folytán keletkezett nyomás tartóssága és az égés gyorsasága nagymértékben befolyásolják az érzékenységet. A nyomás háromféle hatást gyakorol a robbanás keletkezésére ütéskor: előidézi a robbanóanyag folyását, megváltoztatja a belső súrlódási együtthatót és hatással van a folyáskor keletkezett kémiai reakciós góc sorsára is. A robbanóanyagra való ütéskor az ütésenergiának csak egy részét nyeli el maga a robbanóanyag. Az elnyelt energia mennyiségén kívül, lényeges jelentősége van az elnyelés sebességének és a robbanóanyagban való elosztásának. Minél gyorsabban történik az energia elnyelése, és az energia minél egyenlőtlenebbül oszlik el, vagyis minél nagyobb lesz a lokális koncentrációja, annál könnyebben keletkezik a robbanás

6 Helyi felhevülések keletkezése szilárd felületek súrlódásakor, amelyek között a robbanóanyag elhelyezkedik. Egy kísérlet kimutatta, hogy fémrúdnak üvegkoronghoz való dörzsölésekor helyi rövid időtartalmú, de erős felhevülések keletkeznek. Ez igazolta, hogy ha a robbanóanyag súrlódó felületek között helyezkedik el, akkor a robbanást, amely a súrlódáskor keletkezik, a felhevülés okozta. Felmelegedési gócok keletkezése a robbanóanyagban lévő idegen szilárd részecskék súrlódásakor. Felmelegedések keletkezhetnek a súrlódási vizsgálatok során normális ütésnél is, melyek szilárd idegen alkatrészeket tartalmazó robbanóanyag folyását idézik elő. Bizonyos szilárd alkatrészek a keverékekben már kis mennyiségben is erősen emelhetik az ütésérzékenységet. A szilárd részecskék érzékenyítő hatásánál szerepet játszik az olvadási hőfok, valamint a nehezen olvadó részecskék hővezetőképessége is. Minél magasabb a hővezetőképesség, annál kisebb az érzékenyítő hatás. Felmelegedési gócok keletkezése a robbanóanyagban lévő gáz- vagy gőzbuborékok gyors összenyomásakor. Légbuborékoknak vagy más gáznak az összenyomása és adiabatikus felmelegedése ütéskor alapvető oka lehet felmelegedési gócok megjelenésének. Gázzárványok is lehetnek a robbanóanyag égésének keletkezési gócai, amelyek az ütésnél előálló hirtelen magas nyomás hatására robbanásba mennek át. Amennyiben a robbanóanyag gyúlékonysága nagy, vagyis, ha az égésnél a felmelegített rétegben nem nagy a hőmennyiség és ha a robbanóanyag képes kis nyomásnál is égni, akkor az égés és robbanás felhevített gázbuboréktól is bekövetkezhet. Ha a folyadék teljesen mentes gáz- vagy gőzzárványoktól, akkor ütésnél felmelegedések keletkezhetnek a folyadékban az összeütődő felületek közti gyors folyás következtében. Ebben az esetben sokszorosan több ütésenergiára van szükség. A robbanóanyag átmenete folyékony halmazállapotba az ütés körülményei között az érzékenység igen nagy növekedésére vezethet, minthogy így a robbanást a gázbuborékok összepréselése által lehet kiváltani. 6. KÖVETKEZTETÉSEK A robbanóanyagok (idézett) kezelésbiztossága természetes követelménye minden forgalomba hozott robbanóanyagnak. Ezek az egyszerűnek látszó feltételek viszont igen nagy számú körülménytől befolyásolva alakulnak ki. Ezzel a rövid egyáltalán nem teljes összefoglalóval a robbanóanyagok kezelésbiztosságát érintő néhány fontos robbanásfizikai összefüggésre szerettük volna felhívni a figyelmet

7 FELHASZNÁLT IRODALOM [1] Bassa, R. Kun, L.: Robbantástechnikai kézikönyv, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1965, old. [2] K. K. Andrejev A. F. Beljajev: A robbanóanyagok elmélete, Budapest, 1965, old. [3] Bohus, G. Horváth, L. Papp, J.: Ipari robbantástechnika, Műszaki Könyvkiadó, 1983., old. [4] Bohus, G.: Robbantástechnikai terminológia, Bányászati és Kohászati Lapok Bányászat, N o

Elektromágneses sugárözönben élünk

Elektromágneses sugárözönben élünk Elektromágneses sugárözönben élünk Az Életet a Nap, a civilizációnkat a Tűz sugarainak köszönhetjük. - Ha anya helyett egy isten nyitotta föl szemed, akkor a halálos éjben mindenütt tűz, tűz lobog fel,

Részletesebben

SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI

SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI 17 KRISTÁLYFIZIkA XVII. Hőtani, MÁGNEsEs, ELEKTROMOs, RADIOAKTÍV TULAJDONsÁGOK 1. Hőtani TULAJDONsÁGOK A hősugarak a színkép vörös színén túl lépnek fel (infravörös

Részletesebben

Merő András. A tűz oltása. A követelménymodul megnevezése: Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok

Merő András. A tűz oltása. A követelménymodul megnevezése: Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok Merő András A tűz oltása A követelménymodul megnevezése: Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok A követelménymodul száma: 0110-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja:

Részletesebben

Dr. Kuti Rajmund Miben rejlik a vízköd tűzoltási hatékonysága?

Dr. Kuti Rajmund Miben rejlik a vízköd tűzoltási hatékonysága? Dr. Kuti Rajmund Miben rejlik a vízköd tűzoltási hatékonysága? Az utóbbi években környezetvédelmi szempontok, a környezettudatosság került előtérbe a tűzoltás területén is. Miután a halonokat kivonták

Részletesebben

Elektromágneses hullámok, a fény

Elektromágneses hullámok, a fény Elektromágneses hullámok, a fény Az elektromos töltéssel rendelkező testeknek a töltésük miatt fellépő kölcsönhatását az elektromos és mágneses tér segítségével írhatjuk le. A kölcsönhatás úgy működik,

Részletesebben

τ Γ ħ (ahol ħ=6,582 10-16 evs) 2.3. A vizsgálati módszer: Mössbauer-spektroszkópia (Forrás: Buszlai Péter, szakdolgozat) 2.3.1. A Mössbauer-effektus

τ Γ ħ (ahol ħ=6,582 10-16 evs) 2.3. A vizsgálati módszer: Mössbauer-spektroszkópia (Forrás: Buszlai Péter, szakdolgozat) 2.3.1. A Mössbauer-effektus 2.3. A vizsgálati módszer: Mössbauer-spektroszkópia (Forrás: Buszlai Péter, szakdolgozat) 2.3.1. A Mössbauer-effektus A Mössbauer-spektroszkópia igen nagy érzékenységű spektroszkópia módszer. Alapfolyamata

Részletesebben

EGÉSZTESTSZÁMLÁLÁS. Mérésleírás Nukleáris környezetvédelem gyakorlat környezetmérnök hallgatók számára

EGÉSZTESTSZÁMLÁLÁS. Mérésleírás Nukleáris környezetvédelem gyakorlat környezetmérnök hallgatók számára EGÉSZTESTSZÁMLÁLÁS Mérésleírás Nukleáris környezetvédelem gyakorlat környezetmérnök hallgatók számára Zagyvai Péter - Osváth Szabolcs Bódizs Dénes BME NTI, 2008 1. Bevezetés Az izotópok stabilak vagy radioaktívak

Részletesebben

Idő és tér. Idő és tér. Tartalom. Megjegyzés

Idő és tér. Idő és tér. Tartalom. Megjegyzés Tartalom Az idő és tér fogalma és legfontosabb sajátosságaik. Megjegyzés Ez egy rövid, de meglehetősen elvont téma. Annyiból érdekes, hogy tér és idő a világunk legalapvetőbb jellemzői, és mindannyian

Részletesebben

NEUTRON-DETEKTOROK VIZSGÁLATA. Mérési útmutató BME NTI 1997

NEUTRON-DETEKTOROK VIZSGÁLATA. Mérési útmutató BME NTI 1997 NEUTRON-DETEKTOROK VIZSGÁLATA Mérési útmutató Gyurkócza Csaba, Balázs László BME NTI 1997 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 3. 2. Elméleti összefoglalás 3. 2.1. A neutrondetektoroknál alkalmazható legfontosabb

Részletesebben

1. Prefix jelentések. 2. Mi alapján definiáljuk az 1 másodpercet? 3. Mi alapján definiáljuk az 1 métert? 4. Mi a tömegegység definíciója?

1. Prefix jelentések. 2. Mi alapján definiáljuk az 1 másodpercet? 3. Mi alapján definiáljuk az 1 métert? 4. Mi a tömegegység definíciója? 1. Prefix jelentések. 10 1 deka 10-1 deci 10 2 hektó 10-2 centi 10 3 kiló 10-3 milli 10 6 mega 10-6 mikró 10 9 giga 10-9 nano 10 12 tera 10-12 piko 10 15 peta 10-15 fento 10 18 exa 10-18 atto 2. Mi alapján

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. május 17. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2016. május 17. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Fizika

Részletesebben

Hőtechnikai berendezések 2015/16. II. félév Minimum kérdéssor.

Hőtechnikai berendezések 2015/16. II. félév Minimum kérdéssor. 1. Biomassza (szilárd) esetében miért veszélyes a 16 % feletti nedvességtartalom? Mert biológiai folyamatok kiváltója lehet, öngyulladásra hajlamos, fűtőértéke csökken. 2. Folyékony tüzelőanyagok tulajdonságai

Részletesebben

Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki Kar Gépjárművek Tanszék

Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki Kar Gépjárművek Tanszék Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki Kar Gépjárművek Tanszék Gépjármű elektronika laborgyakorlat Elektromos autó Tartalomjegyzék Elektromos autó Elmélet EJJT kisautó bemutatása

Részletesebben

1. Atomspektroszkópia

1. Atomspektroszkópia 1. Atomspektroszkópia 1.1. Bevezetés Az atomspektroszkópia az optikai spektroszkópiai módszerek csoportjába tartozó olyan analitikai eljárás, mellyel az anyagok elemi összetételét határozhatjuk meg. Az

Részletesebben

Elektrokémia. A nemesfém elemek és egymással képzett vegyületeik

Elektrokémia. A nemesfém elemek és egymással képzett vegyületeik Elektrokémia Redoxireakciók: Minden olyan reakciót, amelyben elektron leadás és elektronfelvétel történik, redoxi reakciónak nevezünk. Az elektronleadás és -felvétel egyidejűleg játszódik le. Oxidálószer

Részletesebben

1. gy. SÓ OLDÁSHŐJÉNEK MEGHATÁROZÁSA. Kalorimetriás mérések

1. gy. SÓ OLDÁSHŐJÉNEK MEGHATÁROZÁSA. Kalorimetriás mérések 1. gy. SÓ OLDÁSHŐJÉNEK MEGHATÁROZÁSA Kalorimetriás mérések A fizikai és kémiai folyamatokat energiaváltozások kísérik, melynek egyik megnyilvánulása a hőeffektus. A rendszerben ilyen esetekben észlelhető

Részletesebben

6. RADIOAKTIVITÁS ÉS GEOTERMIKA

6. RADIOAKTIVITÁS ÉS GEOTERMIKA 6. RADIOAKTIVITÁS ÉS GEOTERMIKA Radioaktivitás A tapasztalat szerint a természetben előforduló néhány elem bizonyos izotópjai nem stabilak, hanem minden külső beavatkozástól mentesen radioaktív sugárzás

Részletesebben

Központi Bányászati-. Fejlesztési Intézet

Központi Bányászati-. Fejlesztési Intézet Központi Bányászati-. Fejlesztési Intézet OMBKE Bányászati Robbantástechnikai Szakbizottság A ROBBANTÁSTECHNIKA IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI 5.sz füzet ROBBANTÁSTECHNIKAI TERMINOLÓGIA / tervezet / Összeállitotta:

Részletesebben

MUNKAANYAG. Szám János. Furatesztergálás technológiai tervezése, szerszámok, készülékek megválasztása, paraméterek meghatározása

MUNKAANYAG. Szám János. Furatesztergálás technológiai tervezése, szerszámok, készülékek megválasztása, paraméterek meghatározása Szám János Furatesztergálás technológiai tervezése, szerszámok, készülékek megválasztása, paraméterek meghatározása A követelménymodul megnevezése: Általános gépészeti technológiai feladatok II. (forgácsoló)

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA Név:... osztály:... ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 15. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. május 15. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI MINISZTÉRIUM

Részletesebben

Hidraulika. 5. előadás

Hidraulika. 5. előadás Hidraulika 5. előadás Automatizálás technika alapjai Hidraulika I. előadás Farkas Zsolt BME GT3 2014 1 Hidraulikus energiaátvitel 1. Előnyök kisméretű elemek alkalmazásával nagy erők átvitele, azaz a teljesítménysűrűség

Részletesebben

Műanyagok galvanizálása

Műanyagok galvanizálása BAJOR ANDRÁS Dr. FARKAS SÁNDOR ORION Műanyagok galvanizálása ETO 678.029.665 A műanyagok az ipari termelés legkülönbözőbb területein speciális tulajdonságaik révén kiszorították az egyéb anyagokat. A hőre

Részletesebben

S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A

S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A P O L G Á R I K O L L É G I U M KOLLÉGIUMVEZETŐ: DR. KEMENES ISTVÁN 6721 Szeged, Sóhordó u. 5. Telefon: 62/568-512 6701 Szeged Pf. 1192 Fax: 62/568-513 Szegedi Ítélőtábla

Részletesebben

I. rész Mi az energia?

I. rész Mi az energia? I. rész Mi az energia? Környezetünkben mindig történik valami. Gondoljátok végig, mi minden zajlik körülöttetek! Reggel felébredsz, kimész a fürdőszobába, felkapcsolod a villanyt, megnyitod a csapot és

Részletesebben

A vas-oxidok redukciós folyamatainak termodinamikája

A vas-oxidok redukciós folyamatainak termodinamikája BUDAESTI MŰSZAKI EGYETEM Anyagtudomány és Technológia Tanszék Anyag- és gyártástechnológia (hd) féléves házi feladat A vas-oxidok redukciós folyamatainak termodinamikája Thiele Ádám WTOSJ Budapest, 11

Részletesebben

MUNKAANYAG. Macher Zoltán. Járművek villamossági berendezéseinek, diagnosztikája és javítása I. A követelménymodul megnevezése: Gépjárműjavítás I.

MUNKAANYAG. Macher Zoltán. Járművek villamossági berendezéseinek, diagnosztikája és javítása I. A követelménymodul megnevezése: Gépjárműjavítás I. Macher Zoltán Járművek villamossági berendezéseinek, diagnosztikája és javítása I. A követelménymodul megnevezése: Gépjárműjavítás I. A követelménymodul száma: 0675-06 A tartalomelem azonosító száma és

Részletesebben

Az elektrosztatika törvényei anyag jelenlétében, dielektrikumok

Az elektrosztatika törvényei anyag jelenlétében, dielektrikumok TÓTH.: Dielektrikumok (kibővített óravázlat) 1 z elektrosztatika törvényei anyag jelenlétében, dielektrikumok z elektrosztatika alatörvényeinek vizsgálata a kezdeti időkben levegőben történt, és a különféle

Részletesebben

Kötő- és rögzítőtechnológiák

Kötő- és rögzítőtechnológiák Kötő- és rögzítőtechnológiák Szilárd anyagok illeszkedő felületük mentén külső (fizikai eredetű) vagy belső (kémiai eredetű) erővel köthetők össze. Külső erőnek az anyagok darabjait összefogó, összeszorító

Részletesebben

Mezôgazdasági fúvókák és tartozékok. Katalógus L 2006

Mezôgazdasági fúvókák és tartozékok. Katalógus L 2006 Mezôgazdasági fúvókák és tartozékok Katalógus L 2006 Lechlerfúvókák az Ön sikeréért, a környezet hasznára A modern növényvédelem több pusztán környezetbarát készítmények használatánál. A cseppeknek lehetõség

Részletesebben

Kuti Rajmund. A víz tűzoltói felhasználhatóságának lehetőségei, korlátai

Kuti Rajmund. A víz tűzoltói felhasználhatóságának lehetőségei, korlátai Kuti Rajmund A víz tűzoltói felhasználhatóságának lehetőségei, korlátai A tűzoltóság a bevetések 90%-ban ivóvizet használ tűzoltásra, s a legtöbb esetben a kiépített vezetékes hálózatból kerül a tűzoltó

Részletesebben

Műszaki Biztonsági Szabályzat

Műszaki Biztonsági Szabályzat Műszaki Biztonsági Szabályzat 2. Fogalommeghatározások 2.1. Általános fogalommeghatározások Almérő: olyan gázmérő, mely a joghatással járó elszámolási mérő által mért gázfogyasztások, vagy gázfogyasztó

Részletesebben

I. Atomszerkezeti ismeretek (9. Mozaik Tankönyv:10-30. oldal) 1. Részletezze az atom felépítését!

I. Atomszerkezeti ismeretek (9. Mozaik Tankönyv:10-30. oldal) 1. Részletezze az atom felépítését! I. Atomszerkezeti ismeretek (9. Mozaik Tankönyv:10-30. oldal) 1. Részletezze az atom felépítését! Az atom az anyagok legkisebb, kémiai módszerekkel tovább már nem bontható része. Az atomok atommagból és

Részletesebben

A villamos érintkező felületek hibásodási mechanizmusa*

A villamos érintkező felületek hibásodási mechanizmusa* t DR. DÉKÁNY BHG LÁZLÓNÉ- DR. TKI K O R M Á N Y T E R É Z A villamos érintkező felületek hibásodási mechanizmusa* ETO 621.3.066.6.004.62 A gyengeáramú érintkezők megbízhatóságát a felületükön lejátszódó

Részletesebben

SE Bővített fokozatú sugárvédelmi tanfolyam, 2005 márc. 21-24 IONIZÁLÓ SUGÁRZÁSOK DOZIMETRIÁJA. (Dr. Kanyár Béla, SE Sugárvédelmi Szolgálat)

SE Bővített fokozatú sugárvédelmi tanfolyam, 2005 márc. 21-24 IONIZÁLÓ SUGÁRZÁSOK DOZIMETRIÁJA. (Dr. Kanyár Béla, SE Sugárvédelmi Szolgálat) SE Bővített fokozatú sugárvédelmi tanfolyam, 2005 márc. 21-24 IONIZÁLÓ SUGÁRZÁSOK DOZIMETRIÁJA (Dr. Kanyár Béla, SE Sugárvédelmi Szolgálat) A sugárzások a károsító hatásuk mértékének megítélése szempontjából

Részletesebben

A TERMÉK. A termék marketing szempontból:

A TERMÉK. A termék marketing szempontból: A TERMÉK A termék marketing szempontból: Termék mindaz, ami a piacon figyelemfelkeltés, megszerzés, felhasználás, vagy fogyasztás céljából felkínálható, és amely valamilyen szükségletet vagy igényt elégíthet

Részletesebben

A fékezési energiát hasznosító hibrid hajtás dízelmotoros vasúti kocsikban

A fékezési energiát hasznosító hibrid hajtás dízelmotoros vasúti kocsikban RACIONÁLIS ENERGIAFELHASZNÁLÁS, ENERGIATAKARÉKOSSÁG 3.8 4.9 A fékezési energiát hasznosító hibrid hajtás dízelmotoros vasúti kocsikban Tárgyszavak: hibrid hajtás; üzemanyag-megtakarítás; dízelmotor; fékezési

Részletesebben

SZERVÍZTECHNIKA ÉS ÜZEMFENNTARTÁS. Dr. Szabó József Zoltán Egyetemi docens Óbudai Egyetem BDGBMK Mechatronika és Autótechnika Intézet

SZERVÍZTECHNIKA ÉS ÜZEMFENNTARTÁS. Dr. Szabó József Zoltán Egyetemi docens Óbudai Egyetem BDGBMK Mechatronika és Autótechnika Intézet SZERVÍZTECHNIKA ÉS ÜZEMFENNTARTÁS Dr. Szabó József Zoltán Egyetemi docens Óbudai Egyetem BDGBMK Mechatronika és Autótechnika Intézet ALKATRÉSZFELÚJÍTÁS I. Termikus szórások Termikus szórás A termikus szórásokról

Részletesebben

M szaki Biztonsági Szabályzat. 1. A M szaki Biztonsági Szabályzat alkalmazási területe

M szaki Biztonsági Szabályzat. 1. A M szaki Biztonsági Szabályzat alkalmazási területe 1132 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2016. évi 22. szám 5. melléklet a 7/2016. (II. 22.) NGM rendelethez 2. melléklet a 11/2013. (III. 21.) NGM rendelethez M szaki Biztonsági Szabályzat 1. A M szaki Biztonsági

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM. amely a következő dokumentumot kíséri:

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM. amely a következő dokumentumot kíséri: AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 19.12.2007 SEC(2007) 1724 BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM amely a következő dokumentumot kíséri: A BIZOTTSÁG JAVASLATA AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

Részletesebben

Jelentés a friss beton konzisztenciájának (folyósságának) mérésére vonatkozó vizsgálatokról

Jelentés a friss beton konzisztenciájának (folyósságának) mérésére vonatkozó vizsgálatokról - 1 - Jelentés a friss beton konzisztenciájának (folyósságának) mérésére vonatkozó vizsgálatokról Budapest, 1952. szeptember 29. Az Építéshelyi anyagvizsgálati módszerek kutatása témakörben kísérleteket

Részletesebben

Speciálkollégium. Dr. Fintor Krisztián Magyary Zoltán Posztdoktori Ösztöndíj TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 Nemzeti Kiválóság Program Szeged 2014

Speciálkollégium. Dr. Fintor Krisztián Magyary Zoltán Posztdoktori Ösztöndíj TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 Nemzeti Kiválóság Program Szeged 2014 Speciálkollégium Dr. Fintor Krisztián Magyary Zoltán Posztdoktori Ösztöndíj TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 Nemzeti Kiválóság Program Szeged 2014 A beton öregedése A öregedés egy olyan természetes folyamat

Részletesebben

ű Ö ű ű Ú Ú ű

ű Ö ű ű Ú Ú ű ű Ö ű ű Ú Ú ű Á Á Ö Ö Ö Ö Ö Ö Á Ö Á Á Á Ú Á Á Á Á Ö ű ű Á ű ű ű Ö Ö Á Á Á Á Á ű Ú Ö ű Ú Ú ű Ú Á Á ű ű ű ű ű ű Á ű ű Á Á Ő Á Á Á Á Á Á Ö Á ű ű Ö Ö ű Ú Ö Ú ű Ú ű ű ű ű ű Ö Á Ú ű Á Ö Á Ú Á Á Á Á Á Á Ö Ö Á

Részletesebben

Áramvezetés Gázokban

Áramvezetés Gázokban Áramvezetés Gázokban Líceumban láthattuk több alkalommal az elektromos áram hatásait, mikor fémes vezetőre egyen-, vagy váltóáramot kapcsolunk. Megfigyelhettük a hőtermelés és hő elnyeléssel kapcsolatos

Részletesebben

4. Sajtolás és fröccs-sajtolás

4. Sajtolás és fröccs-sajtolás 4. Sajtolás és fröccs-sajtolás Sajtolás A sajtolás a legrégibb feldolgozási módszer formadarabok készítésére. Elsősorban a termoreaktiv (térhálósodó) anyagok feldolgozására használják. A sajtolás folyamata:

Részletesebben

BF 400. H Diagnosztikai mérleg. Használati utasítás

BF 400. H Diagnosztikai mérleg. Használati utasítás BF 400 H H Diagnosztikai mérleg Használati utasítás Beurer GmbH Söflinger Str. 218 89077 Ulm (Germany) Tel. +49 (0) 731 / 39 89-144 Fax: +49 (0) 731 / 39 89-255 www.beurer.de Mail: kd@beurer.de Magyar

Részletesebben

A GÁZ CSATLAKOZÓ VEZETÉKEK ÉS FOGYASZTÓI BERENDEZÉSEK LÉTESÍTÉSI ÉS ÜZEMELTETÉSI MŰSZAKI-BIZTONSÁGI SZABÁLYZATA Lezárva: 2005. november 23. I.

A GÁZ CSATLAKOZÓ VEZETÉKEK ÉS FOGYASZTÓI BERENDEZÉSEK LÉTESÍTÉSI ÉS ÜZEMELTETÉSI MŰSZAKI-BIZTONSÁGI SZABÁLYZATA Lezárva: 2005. november 23. I. 1 A GÁZ CSATLAKOZÓ VEZETÉKEK ÉS FOGYASZTÓI BERENDEZÉSEK LÉTESÍTÉSI ÉS ÜZEMELTETÉSI MŰSZAKI-BIZTONSÁGI SZABÁLYZATA Lezárva: 2005. november 23. I. FEJEZET...5 A SZABÁLYZAT ALKALMAZÁSI TERÜLETE...5 II. FEJEZET...5

Részletesebben

Atommag, atommag átalakulások, radioaktivitás

Atommag, atommag átalakulások, radioaktivitás Atommag, atommag átalakulások, radioaktivitás Az atommag alkotórészei proton: pozitív töltésű részecske, töltése egyenlő az elektron töltésével, csak nem negatív, hanem pozitív: 1,6 10-19 C tömege az elektron

Részletesebben

A víz fizikai, kémiai tulajdonságai, felhasználhatóságának korlátai

A víz fizikai, kémiai tulajdonságai, felhasználhatóságának korlátai Kuti Rajmund Szakál Tamás Szakál Pál A víz fizikai, kémiai tulajdonságai, felhasználhatóságának korlátai Bevezetés Az utóbbi tíz évben a klímaváltozás és a globális civilizációs hatások következtében Földünk

Részletesebben

HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ. Összecsukható Dobson-távcsövek

HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ. Összecsukható Dobson-távcsövek HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ Összecsukható Dobson-távcsövek TARTALOMJEGYZÉK A távcsõ összeállítása............................................. 3 Alkatrészjegyzék (8 és 10 ).....................................

Részletesebben

Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés

Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés 6. MENETMEGMUNKÁLÁSOK A csavarfelületek egyrészt gépelemek összekapcsolására (kötő menetek), másrészt mechanizmusokban mozgás átadásra (kinematikai menetek) szolgálnak. 6.1. Gyártási eljárások a) Öntés

Részletesebben

(1. és 2. kérdéshez van vet-en egy 20 oldalas pdf a Transzformátorokról, ide azt írtam le, amit én kiválasztanék belőle a zh-kérdéshez.

(1. és 2. kérdéshez van vet-en egy 20 oldalas pdf a Transzformátorokról, ide azt írtam le, amit én kiválasztanék belőle a zh-kérdéshez. 1. A transzformátor működési elve, felépítése, helyettesítő kapcsolása (működési elv, indukált feszültség, áttétel, felépítés, vasmag, tekercsek, helyettesítő kapcsolás és származtatása) (1. és 2. kérdéshez

Részletesebben

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA É RETTSÉGI VIZSGA 2015. október 22. FIZIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2015. október 22. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Részletesebben

Többkomponensű rendszerek I.

Többkomponensű rendszerek I. Többkomponensű rendszerek I. Műszaki kémia, Anyagtan I. 9. előadás Dolgosné dr. Kovács Anita egy.doc. PTE MIK Környezetmérnöki Tanszék Többkomponensű rendszerek Folytonos közegben (diszpergáló, ágyazó

Részletesebben

2.9.38. RÉSZECSKEMÉRET ELOSZLÁS

2.9.38. RÉSZECSKEMÉRET ELOSZLÁS Becslése szitaanalízissel Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.6.2-1 2.9.38. RÉSZECSKEMÉRET ELOSZLÁS 07/2008:20938 BECSLÉSE SZITAANALÍZISSEL A porok és granulátumok részecskeméret eloszlás alapján való osztályozásának egyik

Részletesebben

A szárazmegmunkálás folyamatjellemzőinek és a megmunkált felület minőségének vizsgálata keményesztergálásnál

A szárazmegmunkálás folyamatjellemzőinek és a megmunkált felület minőségének vizsgálata keményesztergálásnál 1 A szárazmegmunkálás folyamatjellemzőinek és a megmunkált felület minőségének vizsgálata keményesztergálásnál A keményesztergálás, amelynél a forgácsolás 55 HRC-nél keményebb acélon, néhány ezred vagy

Részletesebben

Közbeszerzési referens képzés Gazdasági és pénzügyi ismeretek modul 1. alkalom. A közgazdaságtan alapfogalmai Makro- és mikroökonómiai alapfogalmak

Közbeszerzési referens képzés Gazdasági és pénzügyi ismeretek modul 1. alkalom. A közgazdaságtan alapfogalmai Makro- és mikroökonómiai alapfogalmak Közbeszerzési referens képzés Gazdasági és pénzügyi ismeretek modul 1. alkalom A közgazdaságtan alapfogalmai Makro- és mikroökonómiai alapfogalmak ALAPKÉRDÉSEK TISZTÁZÁSA I. A gazdasági törvények lényege:

Részletesebben

A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők

A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők Forray R. Katalin Híves Tamás A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők Az OFA/6341/26 sz. kutatási összefoglaló Budapest, 2008. március 31. Oktatáskutató

Részletesebben

PRÓBAMÉRÉSEK TEREPI KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT KÖNNYŰ EJTŐSÚLYOS DINAMIKUS TERHELŐTÁRCSÁVAL

PRÓBAMÉRÉSEK TEREPI KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT KÖNNYŰ EJTŐSÚLYOS DINAMIKUS TERHELŐTÁRCSÁVAL Miskolci Egyetem, Multidiszciplináris tudományok, 1. kötet (011) 1. szám, pp. 75-8. PRÓBAMÉRÉSEK TEREPI KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT KÖNNYŰ EJTŐSÚLYOS DINAMIKUS TERHELŐTÁRCSÁVAL Makó Ágnes PhD hallgató, I. évfolyam

Részletesebben

Tamás Ferenc: Természetes radioaktivitás és hatásai

Tamás Ferenc: Természetes radioaktivitás és hatásai Tamás Ferenc: Természetes radioaktivitás és hatásai A radioaktivitás a nem stabil magú atomok (más néven: radioaktív) természetes úton való elbomlása. Ez a bomlás igen nagy energiájú ionizáló sugárzást

Részletesebben

Egy matematikai módszer tutajos feladatok

Egy matematikai módszer tutajos feladatok Egy matematikai módszer tutajos feladatok általános megoldására Scipiades Ármin 2010. szeptember 12. 1. Tutajos feladatok Létezik a logikai feladványoknak egy jól felismerhető típusa, melyben azt kell

Részletesebben

Aspektus könyvekben gyakran használt újszerű megfogalmazások szójegyzéke

Aspektus könyvekben gyakran használt újszerű megfogalmazások szójegyzéke Aspektus könyvekben gyakran használt újszerű megfogalmazások szójegyzéke A szószedetnek nem célja, új fizikai, kémiai értelmező szótár felállítása, ezért mindenekelőtt javasolja a Fizikai fogalomgyűjtemények

Részletesebben

T Ö R P E M O T O R O K

T Ö R P E M O T O R O K VILLANYSZERELŐ KÉPZÉS 2 0 1 5 T Ö R P E M O T O R O K ÖSSZEÁLLÍTOTTA NAGY LÁSZLÓ MÉRNÖKTANÁR - 2 - Tartalomjegyzék Törpemotorok fogalma...3 Reluktancia motor...3 Árnyékolt pólusú motor...3 Szervomotorok...4

Részletesebben

Szupernova avagy a felrobbanó hűtőgép

Szupernova avagy a felrobbanó hűtőgép Szupernova avagy a felrobbanó hűtőgép (a csillagok termodinamikája 3.) Az atomoktól a csillagokig Dávid Gyula 2013. 09. 19. 1 Szupernova avagy a felrobbanó hűtőgép (a csillagok termodinamikája 3.) Az atomoktól

Részletesebben

SZŰRÉS 2014.10.21. 1. Típusai: A vegyipari és vele rokonipari műveletek csoportosítása

SZŰRÉS 2014.10.21. 1. Típusai: A vegyipari és vele rokonipari műveletek csoportosítása SZŰRÉS A vegyipari és vele rokonipari műveletek csoportosítása Hidrodinamikai műveletek (folyadékok és gázok mozgatása) Folyadékok és gázok áramlása csőben, készülékben és szemcsehalmazon. Ülepítés, szűrés,

Részletesebben

5 Egyéb alkalmazások. 5.1 Akkumulátorok töltése és kivizsgálása. 5.1.1 Akkumulátor típusok

5 Egyéb alkalmazások. 5.1 Akkumulátorok töltése és kivizsgálása. 5.1.1 Akkumulátor típusok 5 Egyéb alkalmazások A teljesítményelektronikai berendezések két fõ csoportját a tápegységek és a motorhajtások alkotják. Ezekkel azonban nem merülnek ki az alkalmazási lehetõségek. A továbbiakban a fennmaradt

Részletesebben

Mágneses hűtés szobahőmérsékleten

Mágneses hűtés szobahőmérsékleten TECHNIKA Mágneses hűtés szobahőmérsékleten Tárgyszavak: mágnes; hűtés; magnetokalorikus hatás; gadolínium. Már 1881-ben kimutatta E. Warburg német fizikus, hogy bizonyos anyagok felmelegednek, ha mágneses

Részletesebben

Dokumentum száma. Oktatási segédlet. ESD Alapismeretek. Kiadás dátuma: 2009.10.20. ESD alapismeretek. Készítette: Kovács Zoltán

Dokumentum száma. Oktatási segédlet. ESD Alapismeretek. Kiadás dátuma: 2009.10.20. ESD alapismeretek. Készítette: Kovács Zoltán Oktatási segédlet ESD Alapismeretek Dokumentum száma Kiadás dátuma: 2009.10.20. ESD alapismeretek Készítette: Kovács Zoltán 1 Kivel nem fordult még elő, hogy az ajtókilincs megérintésekor összerándult?

Részletesebben

töltéssel rendelkező vagy semleges részecskék kinetikus energiája és (vagy) impulzusa a kondenzált közegek atomjaival ütközve megváltozhat.

töltéssel rendelkező vagy semleges részecskék kinetikus energiája és (vagy) impulzusa a kondenzált közegek atomjaival ütközve megváltozhat. Néhány szó a neutronról Különböző részecskék, úgymint fotonok, neutronok, elektronok és más, töltéssel rendelkező vagy semleges részecskék kinetikus energiája és (vagy) impulzusa a kondenzált közegek atomjaival

Részletesebben

ü ű ö Á ö Ü Ú Ö Á Á ö ő ö ö ö ű ű ö ő ő ö ő ü Ú ú ü ö ö ő Ö ö ő ö ő ő ö ú ö ő ő ö ö ú ö ő ö ö ő ö ö ő ö ő ö Ö ö ö ö ő ö ő ö ö ö ü ű ö ö ő ö ö ű ö ő ö ö ű ö ü ö ö ö ő ö ö ő ű ö ö ü ű ö ö ő ö ö ü ő ő ő ő

Részletesebben

Merülőmotoros szivattyú S 100D; UPA 100C. Üzemeltetési/összeszerelési útmutató. Anyagszám: 01463365

Merülőmotoros szivattyú S 100D; UPA 100C. Üzemeltetési/összeszerelési útmutató. Anyagszám: 01463365 Merülőmotoros szivattyú S 100D; UPA 100C Üzemeltetési/összeszerelési útmutató Anyagszám: 01463365 Impresszum Üzemeltetési/összeszerelési útmutató S 100D; UPA 100C Eredeti üzemeltetési útmutató KSB Aktiengesellschaft

Részletesebben

A magvak életképességétiek meghatározása festési eljárással

A magvak életképességétiek meghatározása festési eljárással A vegyszer kiszórására, a vegyi védekezés végrehajtására ezért csak a kézi porozó vagy permetezőgépek alkalmasak, mivel ezekkel lehet legjobban hozzáférni a tuskóhoz, a hajtások alsó részéhez és vegyszer

Részletesebben

Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) 54/2014. (XII.5.) BM rendelet

Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) 54/2014. (XII.5.) BM rendelet Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) 54/2014. (XII.5.) BM rendelet Tüzek okai (többségük építményekhez köthető) 1. Természeti okok: villám öngyulladás Öngyulladás: A gyulladást nem külső hőforrás okozza.

Részletesebben

XIII. FIATAL MŰSZAKIAK TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAKA

XIII. FIATAL MŰSZAKIAK TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAKA XIII. FIATAL ŰSZAKIAK TUDOÁNYOS ÜLÉSSZAKA Kolozsvár, 2008. március 14-15. FLÜLTKZLÉSI LJÁRÁSOK TÖBB SZPONTÚ RNDSZRZÉS Bagyinszki Gyula, Bitay nikő Abstract Surface treatments belong to the most important

Részletesebben

X. Fénypolarizáció. X.1. A polarizáció jelenségének magyarázata

X. Fénypolarizáció. X.1. A polarizáció jelenségének magyarázata X. Fénypolarizáció X.1. A polarizáció jelenségének magyarázata A polarizáció a fény hullámtermészetét bizonyító jelenség, amely csak a transzverzális rezgések esetén észlelhető. Köztudott, hogy csak a

Részletesebben

ACÉLÍVES (TH) ÜREGBIZTOSÍTÁS

ACÉLÍVES (TH) ÜREGBIZTOSÍTÁS Miskolci Egyetem Bányászati és Geotechnikai Intézet Bányászati és Geotechnikai Intézeti Tanszék ACÉLÍVES (TH) ÜREGBIZTOSÍTÁS Oktatási segédlet Szerző: Dr. Somosvári Zsolt DSc professzor emeritus Szerkesztette:

Részletesebben

Anyagismeret. 4. előadás

Anyagismeret. 4. előadás Anyagismeret 4. előadás Egyfázisú fémes anyagok mechanikai tulajdonságait befolyásoló tényezők Alakváltozás mechanizmus térkép Rugalmas alakvátozás Ha a terhelő erő viszonylag kicsi, az alakváltozás úgy

Részletesebben

HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ. Tisztelt Vásárló!

HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ. Tisztelt Vásárló! HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ Tisztelt Vásárló! Sok éve már, hogy először használtam munkámhoz műgyantát, mely sokoldalúságával azonnal lenyűgözött. A felhasználási felsorolás csak az én fantáziám korlátait, és

Részletesebben

A DIFFÚZIÓS KÖDKAMRA ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉGEI A KÖZÉPISKOLAI MAGFIZIKA OKTATÁSBAN

A DIFFÚZIÓS KÖDKAMRA ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉGEI A KÖZÉPISKOLAI MAGFIZIKA OKTATÁSBAN A DIFFÚZIÓS KÖDKAMRA ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉGEI A KÖZÉPISKOLAI MAGFIZIKA OKTATÁSBAN USING DIFFUSION CLOUD CHAMBER IN THE TEACHING OF NUCLEAR PHYSICS AT SECONDARY SCHOOLS Győrfi Tamás Eötvös József Főiskola,

Részletesebben

PLAZMAVÁGÁS GÁZELLÁTÁSI KÉRDÉSEI

PLAZMAVÁGÁS GÁZELLÁTÁSI KÉRDÉSEI XII. Nemzetközi Hegesztési Konferencia Budapest, 2008. május 15-16. PLAZMAVÁGÁS GÁZELLÁTÁSI KÉRDÉSEI Fehérvári Gábor, Gyura László Linde Gáz Magyarország Zrt. Absztrakt: A plazmavágás technológiáját már

Részletesebben

YXpvlMlG., ^ ' '' Í. Í \ o i» P / r/ J i J K /, /, J V C S S f c / ^

YXpvlMlG., ^ ' '' Í. Í \ o i» P / r/ J i J K /, /, J V C S S f c / ^ YXpvlMlG., ^ ' '' Í DAJttJBXA SKABADAlil.il XKODA B u d a p e e t fhd 4 Í \ o i» * \ I U - f * ^ P / r/ J i J K /, /, J V C S S f c / ^.Nü

Részletesebben

Gépek biztonsági berendezéseinek csoportosítása, a kialakítás szabályai. A védőburkolatok fajtái, biztonságtechnikai követelményei.

Gépek biztonsági berendezéseinek csoportosítása, a kialakítás szabályai. A védőburkolatok fajtái, biztonságtechnikai követelményei. A munkaeszköz és a gép (mint technikai rendszer) definíciója, osztályozása az átalakítás jellege és az átalakítandó közeg szerint. A gép fogalma és jellegzetes veszélyforrásainak csoportosítása. A gép,

Részletesebben

Tananyagfejlesztés: Új képzések bevezetéséhez szükséges intézményi és vállalati szervezetfejlesztési módszertani feladatok

Tananyagfejlesztés: Új képzések bevezetéséhez szükséges intézményi és vállalati szervezetfejlesztési módszertani feladatok KEIRDI Kutatási Szolgáltatás Design: RIQ & Lead modell. Interdiszciplináris kutatói teamek felkészítése a nemzetközi programokban való részvételre az alapkutatás és a célzott alapkutatás területén TÁMOP-4.2.2.D-15/1/KONV-2015-0005

Részletesebben

Vezető tisztségviselő felelőssége

Vezető tisztségviselő felelőssége Vezető tisztségviselő felelőssége az új Polgári Törvénykönyv alapján 2013. évi V. törvény Hatálybalépés: 2014. március 15. Szabályozási igény (1.) 1. Korlátlan felelősség: Aki egy vállalkozásban korlátlan

Részletesebben

2. MODUL Gazdasági és pénzügyi ismeretek Elméleti rész

2. MODUL Gazdasági és pénzügyi ismeretek Elméleti rész 2. MODUL Gazdasági és pénzügyi ismeretek Elméleti rész Tökéletes verseny A tökéletes verseny fogalma egy olyan, versenyalapú piac feltételezéséből indul ki, amelyben: megfelelően magas számú vásárló és

Részletesebben

KOMPOSZTÁLÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZENNYVÍZISZAPRA

KOMPOSZTÁLÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZENNYVÍZISZAPRA KOMPOSZTÁLÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZENNYVÍZISZAPRA 2.1.1. Szennyvíziszap mezőgazdaságban való hasznosítása A szennyvíziszapok mezőgazdaságban felhasználhatók a talaj szerves anyag, és tápanyag utánpótlás

Részletesebben

Időjárási ismeretek 9. osztály

Időjárási ismeretek 9. osztály Időjárási ismeretek 9. osztály 4. óra AZ ÁLTALÁNOS LÉGKÖRZÉS A légkörben minden mindennel összefügg! Az elmúlt órákon megismerkedtünk az időjárási elemekkel, valamint azzal, hogy a Nap sugárzása hogyan

Részletesebben

MUNKAANYAG. Szabó László. Szilárdságtan. A követelménymodul megnevezése:

MUNKAANYAG. Szabó László. Szilárdságtan. A követelménymodul megnevezése: Szabó László Szilárdságtan A követelménymodul megnevezése: Kőolaj- és vegyipari géprendszer üzemeltetője és vegyipari technikus feladatok A követelménymodul száma: 047-06 A tartalomelem azonosító száma

Részletesebben

Szigetelők Félvezetők Vezetők

Szigetelők Félvezetők Vezetők Dr. Báder Imre: AZ ELEKTROMOS VEZETŐK Az anyagokat elektromos erőtérben tapasztalt viselkedésük alapján két alapvető csoportba soroljuk: szigetelők (vagy dielektrikumok) és vezetők (vagy konduktorok).

Részletesebben

A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2

A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2 A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 7 I. AZ ELŐRESZÁMÍTÁS FELTÉTELRENDSZERE ÉS VÉGREHAJTÁSA... 10 1. A népesség családi állapot szerinti összetételének

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. október 28. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2010. október 28. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió

Részletesebben

A Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének javaslatai a távhőár-megállapítás témakörében

A Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének javaslatai a távhőár-megállapítás témakörében 1 A Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének javaslatai a távhőár-megállapítás témakörében Előszó A jelen javaslat összeállításánál nem tekintettük feladatunknak, hogy elméleti és szabályozási modelleket,

Részletesebben

MŰANYAGOK ALKALMAZÁSA

MŰANYAGOK ALKALMAZÁSA MŰANYAGOK ALKALMAZÁSA Geoműanyagok A környezetszennyeződés megakadályozása érdekében a szemétlerakókat környezetüktől hosszú távra el kell szigetelni. Ebben nagy szerepük van a műanyag geomembránoknak.

Részletesebben

TERVEZET. 1. A rendelet hatálya. 2. Értelmező rendelkezések

TERVEZET. 1. A rendelet hatálya. 2. Értelmező rendelkezések A nemzetgazdasági miniszter.../2012. (...) NGM rendelete a gáz csatlakozóvezetékekre, a felhasználói berendezésekre, a telephelyi vezetékekre vonatkozó műszaki biztonsági előírásokról A földgázellátásról

Részletesebben

A TALAJOK PUFFERKÉPESSÉGÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK ÉS JELENTŐSÉGÜK A KERTÉSZETI TERMESZTÉSBEN

A TALAJOK PUFFERKÉPESSÉGÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK ÉS JELENTŐSÉGÜK A KERTÉSZETI TERMESZTÉSBEN A TALAJOK PUFFERKÉPESSÉGÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK ÉS JELENTŐSÉGÜK A KERTÉSZETI TERMESZTÉSBEN DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Csoma Zoltán Budapest 2010 A doktori iskola megnevezése: tudományága: vezetője: Témavezető:

Részletesebben

MUNKAANYAG. Macher Zoltán. 3500 kilogramm alatti összgördülő súlyú. járművek kormányberendezéseinek. diagnosztikája, javítása, beállítása

MUNKAANYAG. Macher Zoltán. 3500 kilogramm alatti összgördülő súlyú. járművek kormányberendezéseinek. diagnosztikája, javítása, beállítása Macher Zoltán 3500 kilogramm alatti összgördülő súlyú járművek kormányberendezéseinek diagnosztikája, javítása, beállítása A követelménymodul megnevezése: Gépjárműjavítás I. A követelménymodul száma: 0675-06

Részletesebben

Az oszcillátor olyan áramkör, amely periodikus (az analóg elektronikában általában szinuszos) jelet állít elő.

Az oszcillátor olyan áramkör, amely periodikus (az analóg elektronikában általában szinuszos) jelet állít elő. 3.8. Szinuszos jelek előállítása 3.8.1. Oszcillátorok Az oszcillátor olyan áramkör, amely periodikus (az analóg elektronikában általában szinuszos) jelet állít elő. Az oszcillátor elvi elépítését (tömbvázlatát)

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Szennyezőanyag transzport a talajban I. 56.lecke Transzport folyamatok ismeretének

Részletesebben

SZÍVINFARKTUS. Készítette: Molnár Dávid 11/i

SZÍVINFARKTUS. Készítette: Molnár Dávid 11/i SZÍVINFARKTUS Készítette: Molnár Dávid 11/i Szív feladata A szív fő funkciója a kamrákból a vér folyamatos kipumpálása a nagyerekbe, ezzel a szervezet egészének vérellátásában központi szerepet tölt be.

Részletesebben