Központi Bányászati-. Fejlesztési Intézet
|
|
- Brigitta Dobosné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Központi Bányászati-. Fejlesztési Intézet OMBKE Bányászati Robbantástechnikai Szakbizottság A ROBBANTÁSTECHNIKA IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI 5.sz füzet ROBBANTÁSTECHNIKAI TERMINOLÓGIA / tervezet / Összeállitotta: Benedek Dénes okl. -bányamérnök, Dr.Bohus Géza okl.bányamérnök, a müsz.tud.kandidátusa /szerkesztő/, Horváth László okl. bányamérnök, Dr.Kis Miklós okl.fizikus, Koczor László okl._bányamérnök, Papp József okl.fizikus,
2 Ajánlás A robbantástechnikai szakszókincs, használatosabb elnevezéssel "terminológia" összeálli tásá:eamár több korábbi kísérlet történt hazánkban. Az ok kézenfekvő; egységesíteni a szakkifejezéseket, segiteni a szakforditók, szakmai lektorok m~nkáját, magyarositani ahol lehet, kiküszöbölve az elsődlegesen németes kifejezéseket. Az eddigi hazai kísérletek közül elsősorban a Dr.Mueller Othmár összeállításában terjesztett "Az épitőipari robbantástechnikában használatos fontosabb szavak és kifejezések rövid meghatározása" cimü 119 fogalmat tartalmazó gyüjteményre, a csehszlovák kollegák által összeállitott és a magyar nyelvü forditást Benedek Dénes és Dárdai Pál által lektorált mintegy 600 fogalmat összefoglaló anyagra, valamint Benedek Dénes sok év alatt összegyüjtött és még nem publikált anyagára utalhatunk. Az utóbbi évtizedben számában nagyságrendileg megszaporodott robbantástechnikai közlemények, kutatási jelentések és szakvélemények, konferenciák, a robbantástechnikai szabályzatok állandó korszerüsitése, valamint a robbantástechnika alkalmazási körének jelentős kiterjedése állitja egyre sürgetőbb feladatul elénk az egységes szaknyelv megteremtését. Jelen füzet összeállitói az OMBKE Bányászati Robbantástechnikai Szakbizottság tagjaiból alakult munkabizottság, a KBFI tatabányai robbantástechnikai részlegének kut atói és gyakorlati robbantásvezetői vállalták ezt a feladatot, elvégezve a hozzáférhető nagyszámú külföldi terminológia kritikai felülvizsgálatát és összeállitva a napjaink tudományos ismeretein alapuló, a gyakorlat igényeit kielégitő robbantást echnikai szakszókincset. Külön gon~ot jelentett a fogalmak bősége; miként szelektáljunk, ragadjuk ki a leggyakoribb, leghasználatosabb, tehát
3 - 2 - mindenképp egységesi tésre váró fogalmakat. Végül egy alaposan i.~~:. indokolható, de több részről meg is támadható kompromisszum e redménye a füzetünkbe foglalt 210 elemből álló :szókincsgyüjtem~ny, melyet egy általunk logikusnak tartott csoportositással tettünk áttekinthetőbbé. A fogalmak előtti első sorszám a fogalomcsoportot, a második sorszám a csoporton belüli sorrendet jelöli. E sorrend jelentősége: egyrészt azonositási célokat szolgál, másrészt azt is hangsúlyozni akartuk vele, hogy az abécé szerint sorbaállitott fogalmak helyett értelmesebb rendszernek tartjuk a fogalmak egymásra épülésén, a gyüjtőfogalmak felosztásán, az időrendi, térbeli vagy általános technológiai sorrenden alapuló rendszerezést. Ezuton kérjük meg a T.Olvasót, hogy összeállitásunkkal kapcsolatos birálatát, észrevételeit, kiegészitő javaslatait közölje velünk irásban 1979.decernber 15-ig. A beérkezett véleményeket, kiegészitéseket felhasználva kijavitjuk és kipótoljuk a robbantástechnikai teririir10 lógiá t, majd az igy véglegesi tett formában azt rövid időn belül újra megküldjük az érdekelt szaid - embereknek. Kérjük, legyen e munkában és a kialakitandó végleges fogalmak terjesztésében segitségünkre. Meggyőződésünk, hogy közös munkánk fontos adalék az egységes és töretlenül fejlődő hazai ipari robbantástechnika szinvonalának további emelése, nemzetközi elismerése irányában. Tatabánya, november szerkesztő
4 ROBBANÁS 1.1 Robbanás: anyagi rendszer rendkivül gyors átalakulása, melynek során energiájának egy része a rendszer és környezete kinetikus és kompressziós energiájává alakul át. 1.2 Kémiai robbanás: nagymennyiségü hő felszabadulásával járó nagysebességü, önmagától tovaterjedő kémiai átalakulás. l.j Égés: exoterm reakció, mely a nyomástól erősen függő, de legfeljebb hangsebességgel, hőátadás és diffúzió útján terjed, miközben az égés termékei az égés frontjától eláramlanak. 1.4 Robbanó égés: gyors, robbanás jellegü exoterm reakció, mely adiabatikus kompresszió útján terjed a külső nyomástól kevéssé függő, a robbanási terrnékekbeni hangsebességnél kisebb sebességgel. 1.5 Detonáció: a robbanás állandósult formája. Terjedési sebessége a robbanóanyagra és a robbanás bizonyos körülményeire jellemzően állandó. A detonáció a lökéshullám által, azzal együtt terjed. A detonáció-sebesség nagyobb a robbanóanyagban terjedő hang sebess égénél. 1.6 Deflagráció: a brizáns robbanóanyag detonáció nélküli, nem kivánt csökkentett hatású robbanó átalakulása. 1.7 önrobbanás: robbanóképes anyagok tárolása, feldolgozása, felhasználása során véletlenszerü hatásra lét r ejövő olyan öngyorsuló bomlás, mely robbanásba megy át.
5 A ROBBANÁS JELLEMZŐI 2.1 A robbanóképesség határértéke: a bizonyos összetétel esetében robbanóképes anyagkeverék vagy elegy alkotóinak ama viszonylagos mennyisége, melyen alul vagy felül a robbanóképesség megszünik. 2.2 A detonációs front homloka: a még át nem alakult és az átalakulásban levő robbanóanyag határfelülete, ahol a hőmérséklet és a nyomás ugrásszerüen megemelkedik. 2.3 Detonációs zóna: a detonációs front mögött elhelyezkedő, a detonáció következtében kialakuló kémiailag aktiv 9 nagynyomású és nagysürüségü zóna. 2.4 Lökéshullám: nyomás-, hőmérséklet -és sürüségug~ás, mely a közegben a hangnál nagyobb sebességgel terjed. 2.5 Detonáció-sebess ég: a detonáció frontjának lineáris terjedési sebessége a robbanóanyagban. 2.6 Detonációs nyomás: a detonáció frontjának csúcsnyomása. 2.7 Ideális robbanási nyomás : a robbanóanyag detonációja során keletkező gázoknak a robbanóanyag saját téi~ogatára számitott nyomása a robbanás ideális hőmérsékletén. 2.8 Robbanási hő: a robbanóanyag tökéletes átalakulása következtében felszabaduló, elméletileg meghatározott hőmennyiség állandó térfogat mellett. 2.9 Ideális robbanási hőmérséklet: a robbanási gázok elméletileg meghatározott hőmérséklete állandó térfogaton az átalakulás pillanatában.
6 Detonáció stabilitás: az adott körülmények között kiváltott detonáció paramétereinek állandósága Detonáció átadás: a detonáció egyik töltetről /vagy töltényről/ a másikra, a környezettől függő távolságra történő átadása Robbanási termékek: azon anyagok, melyek a robbanóanyag elrobbanásakor keletkeznek /gázok, porok, stb./. J. ROBBANTÓANYAGOK J.l Robbantóanyag: a robbanóanyag és a robbantószer összefoglaló megnevezése. J.2 Robbanóanyag: olyan anyag, amely megfelelő kezdő-gyújtás /iniciálás/ hatására exoterm önfenntartó kémiai reakcióval nagy térfogatú, magas hőmérsékletü termékké alakul át. J.J Primér robba:nóan~ag: olyan érzékeny robbanóanyag, amelyben :nemcsak lökéshullám, hanem egyéb energiaforrás /pl. szúróláng, súrlódás, gyenge ütés }, stb./ hatására is kiváltható a detonáció. J.4 Szekunder vagy brizáns robbanóanyag: melynek detonációja megfelelő erősségü lökéshullámmal /pl. robbanóanyag elrobbantásával/ váltható ki. J.5 Robbanó keverék: különböző anyagok robbanóképes keveréke vagy elegye, mely lehet gáz, folyékony vagy szilárd halmazállapotú. J.6.Ammoniumnitrát-égőanyag keverékek: /.A.NO, ANFO, ANDO, ANC, stb./: arnmoniumnitrátból és kevé:lszén.- vagy szénhidrogéntartalmú anyagból álló granulált robbanókeveré-
7 - 6 - kek, melyek t öbbnyire 8-as erősségü gyutaccsal közvetlenül nem, hanem csak inditó töltet segitségével iniciálhatók. J.7 Poralakú robbanóanyag: finomszemcsés alapanyagokból előállitott robbanókeverék. J.8 Képlékeny robbanóanyag: plasztikus alapanyagú vagy plasztifikáló adalékanyagokkal képlékennyé tett kézzel formázható robbanóanyag. J.9 Robbanózagy: folyékony és szilárd anyagokból előállitott ömlesztett~ nem ülepedő robbanókeverék. J.10 Préselt robbanóanyag: a robbanás hatásainak fokozására poralakú vagy granulált alapanyagból nagy nyomással meghatározott alakra formázott robbanóanyag. J.11 Kezelésbiztos robbanóanyag: a szállitás, tárolás és töltetelhelyezés során durva behatások nélkül biztonságos robbanóanyag. J.12 Biztonsági robbanóanyag: robbanásveszélyes környezetben /pl. gázos, poros munkahelyen/ alkalmazható robbanóanyag, melynek vizsgálati módját és felhasználási körülményeit hatóság szabályozza. J.lJ Sújtólégbiztos robbanóanyag: mely a sújtóléges környezetben meghatározott feltételek mellett biztonsággal alkalmazható. J.14 Vizálló robbantóanyag: olyan robbantóanyag, melynek a viz behatolásával szembeni ellenállóképességét és nedvességgel szembeni állékonyságát előirt m inősitő vizsgálat alapján a félhasználási körülményektől változóan szavatolják.
8 Robbanóanyag-töltény: előirt alakú, tömegü, sürüségü, előre csomagolt robbanóanyag Ömlesztett robbanóanyag: olyan robbanóanyag, melyet a gyártó üzemben nem töltényeztek, hanem zsákban vagy tartályban ömlesztve hoznak forgalomba Alakos robbanóanyag: a célnak megfelelő alakúra sajtolt, öntött vagy tartályba töltött robbanóanyag Köpenyes robbanóanyag: robbanóanyag töltény, amit olyan nem robbanó anyagból álló burkolattal láttak el, melylyel a robbanás környezetre kifejtett hatását szabályozzák~ 3.19 Pirotechnikai keverékek: olyan anyagok, melyek fény-, láng-, hő-és hanghatás keltésére, köd fejlesztésére, továbbá az égési sebesség szabályozására szolgálnak Lőpor: olyan tolóhatású robbanóanyag, melynek stabil és gyors az égése, de az égés nem megy át detonációba Gyújtózsinór: a szereletlen gyutacs begyújtására alkalmas meghatározott égési sebességü vékony lőportöltet, melyet szigetelő védőréteg vesz körül Robbanózsinór: a detonáció továbbitására és átadására szolgáló brizáns robbanóanyaggal töltött zsinór védőburkolattal Perforátor: anyagok lyukasztására szolgáló kumulativ mélyedéssel és béléssel ellátott irányitott hatású robbanószerkezet.
9 Gyutacs: a robbanóanyag detonációjának kiváltására alkalmas eszköz, amely fém- vagy papirhüvelybe préselt iniciáló robbanótöltetet tartalmaz Villamos gyutacs: villamos gyújtóval zárt egységben összeszerelt gyutacs. 4. ROBBANTÓANYAGOK JELLEMZŐI 4.1 Robbanóképesség: egyes anyagoknak az a tulajdonsága, hogy meghatározott körülmények között robbanó átalakulásra képesek. 4.2 A robbanóanyag stabilitása: a robbanóanyagoknak az a tulajdonsága, hogy egy meghatározott időn belül, adott körülmények között tárolt robbanóanyag fizikai és kémiai jellemzőit megtartja. 4.3 A robbanóanyag érzékenysége: az az energia fajtájától és az energia közlés módjától függő iniciáló impulzus, melylyel a robbanóanyag detonációja kiváltható. 4.4 A robbanóanyag ütésérzékenysége: az előirt vizsgálati körülmények között a r obbanóanyag elpuffanását előidéző szabadon eső t est tömegével és az esés magasságával jellemezhető mérőszám. 4.5 Szenzibilizátor: olyanaialékanyag, amely növeli a robbanóanyag érzékenységét. 4.6 Flegmatizátor: olyan anyag, mely csökkenti a robbanóanyag iniciálási érzékenységét. 4.7 A robbanóanyag hőállósága: a robbanóanyagnak az a tulajdonsága, hogy meghatározott mennyiségben adott időn belül nem robban fel, ha a hőmérséklet és a nyomás nem lép túl egy rögzitett értéket.
10 Robbanási hő: a robbanóanyag kémiai átalakulásakor elméletileg felszabaduló, számitással megnatározható hőmennyiség. ' 4.9 A robbanóanyag brizanciája: a robbanóanyag helyi hatásának mértéke, amelyet a robbanóanyaggal érintkező szilárd közeg deformációjának és felapritásának mértékével határoznak meg A robbanóanyag általános munkája: a megbontandó közeg roncsolására és mozgásba-hozására f ordi tott ei.1ergia A robbanóanyag relativ munkavégzőképessége: a vizsgált és az összehasonlitás alapját kepező robbanóanyag azonos módon meghatározott munkavégzőképességének viszonya A robbanóanyag kritikus átmérője: az az átmérő, amely alatt az adott robbanási feltételek mellett nem lehetséges a detonáció továbbterjedése a töltetben A robbanóanyag határátmérője: az a töltetátmérő, melynek növelésével az adott körülmények között a detonációsebesség már nem növekszik A robbanóanyag sürüsége: a robbanóanyag netto tömegének és térfogatának hányadosa A robbanótöltény sürüsége: a robbanóanyag burkolattal mért tömegének és térfogatának a hányadosa Fajlagos robbanási gáztérfogat: 1 kg robbanóanyag robbanásakor keletkező gázok térfogata normál állapotra redukálva /p = 10 5 Pa; t = 273 K/.
11 Oxigén-egyenleg: a robbanóanyagban található és a robbanóanyag összes égő komponensének oxidálásához szükséges oxigén mennyiségének különbsége A gyutacs erőssége: mérőszám~ amely megmutatja, hogy az adott gyutacs egy összehasonlitási alapul szolgáló gyutacssorozat melyik tagjával fejt ki azonos hatást azonos vizsgálati körülmények között Normál érzékenységü villamosgyutacs: olyan villamos izzógyújtófejjel készült gyutacs, melynek kóborárammal szembeni biztonsága eléri a 0,18 A-t Kóboráramra érzéketlen villamosgyutacs: olyan villamosgyutacs, melynek kóborárambiztonsága meghaladja a 0,4 A-t Villamos gyutacs összellenállása: a villamos gyutacs és a vele gyárilag összeszerelt, meghatározott hosszúságú gyutacsvezeték együttes obmikus ellenállása. 5. INICIÁLÁS 5.1 Iniciálás: a detonáció kiváltása a robbanóanyagban Iniciáló robbanóanyag indi tóképessége: a gyutacsokban használt iniciáló robbanóanyag fajtától függő azon minimális mennyisége, amely a gyutacs szekunder töltetének detonációját kiváltja. 5.3 A robbanótöltet iniciálási érzékenységét azzal a legkisebb gyutacserősséggel jellemzik, mely gyutaccsal inditva a töltet az előirt vizsgálati körülmények között maradéktalanul detonál. 5.4 Robbantószer: a robbanóanyag iniciálására használt eszköz.
12 Inditó vagy iniciáló töltény: robbanóanyag töltény, amit iniciáló eszközzel /gyutacs? vagy robbanózsinór/ szereltek össze. 5.6 Gyújtás: a robbanóanyag felrobbantásának több fokozatból álló folyarnata, mely a teljes gyújtóláncot magába foglalja. A "kezdő impulzus" közlésével kezdődik és a robbanóanyagot felrobbantó "robbantó impulzus" leadásával ér véget. 5.7 Együttinditás /egy tüzben való robbantás/: olyan robbantás, melynél a gyújtólánc inditását egyetlen impulzussal végzik függetlenül attól 9 hogy a töltetek felrobbanása egyszerre vagy különböző időkben következik be. 5.8 Egyenes inditás: a töltetoszlop iniciálása a lyukszáj f elöl történik 5.9 Forditott inditás: a töltetoszlop iniciálása a lyuktalp felől történik Késleltetés: az indi tó impulzus közlésétől a töltet felrobbanásáig eltelt idő Késleltető elegy: olyan pirotechnikai keverék, amelyet a gyújtóláncba iktatva szabályozzák az iniciálás időpontját Gyutacsok iniciálóképessége: a gyutacsoknak az a tulajdonsága, mely a robbanóanyagokban a detonációt kiváltja Szúróláng: egy begyújtott gyújtózsinór végéből vagy egy villamos gyújtófejből kicsapódó nagyhőmérsékletü láng 9 mely alkalmas egy gyutacs robbanótöltetének vagy egy töltetnek az iniciálására.
13 Villamos gyújtás: a gyújtási folyamat megindi tása villamos energiával Villamos gyújtó: olyan szerkezet, melyben a villamos energia hővé alakulva meggyújtja a gyújtóelegyet./gyúe1egyet/ 5.16 Gyújtóelegy /gyúelegy/: a villamos gyutacs izzószálának felizzásától 1.ángralobbanó pirotechnikai keverék, mely körülveszi az izzószálat Gyújtóáram: a villamos egyenáramnak az a legkisebb értéke, melynél a gyújtóáramkörben levő gyújtószerkezeteknek müködniök kell Biztonsági gyújtóáram: az a legnagyobb engedélyezett áramerősség, melynek hatására a meghatározott ideig egyenáramnak kitett villamos gyutacs megterhelhető anélkül, hogy annak gyújtása bekövetkeznék Gyújtóimpulzus: az a minimális~ meghatározott idő alatt közölt energiamennyiség, mely szükséges abhf]?i, hogy a robbantóhálózatba kötött valamennyi gyutacsot biztonságosan felrobbantsa Biztonsági villamos impulzus: az az engedélyezett legnagyobb villamos impulzus, amivel a villamos gyutacs megterhelhető anélkül, hogy annak gyújtása bekövetkeznék Villamos robbantóhálózat: a villamos gyújtókból~ az összekötő vezetékekből és a szükség szerinti kiegyenlitő ellenállásból felépitett villamos hálózat Robbantógép: meghatározott nagyságú, idejü és jellegü robbantó impulzus kibocsátására alkalmas berendezés.
14 TÖLTETSZERKEZET 6. 1 Robbantó töltet: a robbantandó objektum megfelelő helyén elhelyezett, gyi!-jtószerrel ellátott robbanóanyag Határtöltet: az a robbanóanyagmennyiség, mely alatt a töltetben detonáció nem hozható létre Erősitő töltet: a töltetoszlopba helyezett robbanóanyag, melynek feladata a detonáció fokozása. 6.4 Csonkitott / amputált/ töltet: a töltetnek az a része, melyet az előbb robbanó töltet szabaddá tett, vagy a töltet folytonosságát még annak elrobbanásaelőtt megszaki totta, ami a detonáció leállását idézheti elő. 6.5 Koncentrált / összpontositott/ töltet: olyan tq!tet, amelynek hosszmérete kisebb, mint átmérőjének ötszöröse és felrobbanása után a feszültséghullám közelitőleg gömbfelületen terjed Nyújtott töltet: olyan töltet, amelynek hosszmérete nagyobb, mint átmérőjének ötszöröse és felrobbanása után a feszültséghullám közelitőleg ellipszoid-felületen terjed Kábeltöltet: burkolatba töltött hajlékony, 5 m-t meghaladó ho~szúságú folytonos töltet Osztott töltet : egyazon töltési térben egymástól elkülöni tett több töltetszakasz Légréses töltet: olyan osztott töltet, melynél az egyes résztölteteket légrés választja el egymástól.
15 - 14-6el0 Rátett töltet: olyan töltet, melyet nem a robbantandó tárgy belsejébe, hanem annak felületére helyeznek Réstöltet: olyan töltet, melyet a megbontandó anyag meglev6 repedéseiben helyeznek ele 6.12 Kumulativ töltet: o~lyan töltet, amelyet nagybrizanciájú robbanóanyagból állitanak el6 kumulativ mélyedéssel Vágótöltet: olyan kumulativ töltet,melynél az energia az átvágandó tárgy irányában vonal mentén oly mértékben koncentrálódik, hogy meghatározott vastagságú tárgy átvágását idézi el Irányi tó betét: a robbanóanyagba helyezett meghatározott formájú tárgy, melynek rendeltetése a robbanóanyag hatásának irányitása Kumulativ bélés: a kumulativ töltet üregének felületén elhelyezett, a kumulativ sugár kialakitására szolgáló meghatározott méretü szilárd réteg Jégrobbantó töltet: gyárban vagy a helyszinen töltött és élesitett vizálló burkolatú töltet a jég megbontására. 7. ROBBANTÁS 7.1 Robbantás: a robbanóanyag-töltet szándékos elrobbantása. 7.2 Robbantástechnika: mindazon tevékenységek, módszerek, eljárások összessége, melyek segitségével az ember a robbanás jelenségét, annak törvényszerüségeit feltárja és azt gyakorlati célokra felhasználja~ beleértve a robbantáshoz szükséges anyagok el6állitását és vizsgálatát is.
16 Robbantástechnológia: valamely adott robbantási feladat elvégzéséhez szlikséges mliszaki, szervezési és biztonságtechnikai tevékenységek módja és rendje. 7.4 Nukleáris robbantás: a magreakció energiáját hasznositó robbantás. 7.5 Betörő robbantás: a szabadfellilet növelése érdekében a kezdő fázisban végzett robbantás. 7.6 Lazitó robbantás: olyan robbantás, melynek célja az anyag meghatározott részének felapritása annak lényeges elmozdi tása nélklil. 7.7 Kivető robbantás: olyan robbantás, melynek egyik célja a készlet meghatározott irányba és távolságra való szétteri tése. 7.8 Kamuflet robbantás: a szabadfellilettől a határelőtétnél távolabb helyezett töltettel végzett robbantás, melynek eredményeként a töltetlireg kiöblösödik. 7e9 Jövesztést segitő robbantás: olyan robbantás, melynek célja a szilárd kőze g előzetes megbontása más munka végzése előtt annak megkönnyitésére Utórobbantás: nem kielégitő eredményli /túl darabos, n em eléggé fellazitott készletet, vagy szabálytalan felületet adó/ robbantás eredményének javitása utólagos robbantásokkal Mérethelyes robbantás: mindazon tipusú robbantási eljárás gylijtőneve, amellyel elérhető, hogy a robbantás után keletkező új felületek egyenletesek, a kivánt mértékig simák legyenek.
17 Kimélő robbantás: mindazon tipusú robbantási eljárás gyüjtőneve, amellyel elérhető, hogy a kijövesztett, leválasztott tömegen túli anyagrészeket nem éri a megengedhetőnél nagyobb hatás Előhasitás: olyan mérethelyes vagy kimélő robbantási módszer, melynél a jövesztő robbantás előtt a kivánt kontúr mentén elhelyezett töltetek felrobbantásával a kontúr-felület már a jövesztés előtt létrejön Utóhasitás: olyan robbantás, melynél a kontúr mentén elhelyezett tölteteket a többi töltet robbantása ut án, de kimélő vagy mérethelyes módszerrel robbantják Ürlövés: olyan robbantás, melynél a töltet és a fojtás között légrést hagynak Másodlagos apritás: /v.batározás/ a lerobbantott készletben található, vagy szabadon álló túl nagy méretü, felrakásra /v.további feldolgozásra/ alkalmatlan tömbök utólagos apritása robbantólyukba helyezett, vagy rátett robbanóanyag- -töltettel, esetleg speciális szerkezettel Töltés: az a müvelet, arilikor a robbanóanyi:i,got a robbantandó anyagban már meglevő vagy külön erre a célra készitett ü regbe helyezik Töltőgép: olyan szerkezet, mellyel az ömlesztett vagy a töltényezett robbanóanyag biz~onságosan, a kivánt töltési sürüséget elérve juttatható a töltési térbe Robbanóanyag élesitése: a gyutacs behelyezése a robbanóanyagba vagy a gyutacs felszerelése a robbanózsinórhoz Pillanat-robbantás: valamennyi töltet névlegesen egyidejü robbantása.
18 Id6zités: a töltetek késleltetési sorrendje Fojtás: a töltési tér lezárása illetve a rátett töltet letakarása tömit6 anyaggal a robbantás irányitása és jobb energiahasznositása érdekében Közbüls6 töltetközti fojtás: az osztott töltet egyes szakaszai közé helyezett fojtás Pados robbantás; a fejtési homlok lépcs6zetes robbantásos müvelése kézi szerszámokkal Nagykamrás /aknás/ robbantás: külszinhez csatlakozó vágatrendszer e:rre a célra készült kamráiban elhelyezett nagy, összpontositott töltettel /töltetekkel/ végzett robbantás. / / 7.26 Nagyfúrólyukas robbantás: a 60 mm-nél nagyobb átmér6jü és 5 m-nél hosszabb lyukak felhasználásával végzett robbani:iás. / / 7.27 Területrobbantás: olyan felülr61 lefelé fúrt lyukakkal végzett robbantás, melynél a robbantott tömeget a lyuksorok számával növelik Pörkölés /v.kamrázás/: a robbantólyuk egy részének öblösitésére szolgáló robbantási módszer Hézagolás: olyan robbantás, melynél töltési térként az anyagban meglev6 réseket, repedéseket használják fel Rétegnyitás: repedések létesitése és a k6zet meglevő repedéseinek kitágitása i r ányitott robbantással vagy más mechanikai módszerrel a tárolókőzet folyékony és gáznemü anyagai kiáramlásának el6segitésére.
19 Torpedózás: a fúrólyukfal kijelölt szakaszának felszakitására és kitágitására alkalmas nyújtott töltettel végzett robbantás Provokációs robbantás: a gázkitörésveszélyes telep feltárására vagy az ilyan telepben hajtott vágatban kiüritett légosztályban, előirt módon végzett r obbantás a várt gázkitörés szándékos előidézésére Melegrobbantás: olyan közegben végzett robbantás, melynek hőmérséklete a robbanóanyag vagy gyújtószer idő előtti robbanásához vagy bomlásához vezethet, ezért a hőszigetelés minőségétől függően meghatározott időn belül kell a töltetet iniciálni. 8. TECHNOLÓGIAI JELLEMZŐK 8.1 Az anyag robbanthatósága: azon tulajdonságok összessége, a melyek jellemzik az anyagot valamely robbantásos jövesztési mód alkalmazásakor Fúrhatóság: a fúrással szembeni kőzetellenállás valamilyen meghatározott módszerrel megállapitott mértéke, vagyis a kőzetnek a fúrószerszám behatolásával szemben mutatott tulajdonságai összessége. 8.3 Repedezettség: az anyagban meglevő repedések, válólapok, litoklázisok, belső határfelületek összessége. 8.4 Szabadfelület: a robbanótöltet hatásidoma és a robbantott anyag felületének áthatási vonala által határolt felületrész. 8.5 Betörés: a betörő robbantás által létrehozott szabadfelületektől határolt üreg.
20 Beszorirtás: azon körülmények összessége, a.melyek a robbanás hatósugarán belül a robbanási folyamat szabad kifejl6dése ellen hatnak. 8.7 Koncentrált töltet el6téte: az összpontositott töltet távolsága a szabadfelülett A nyújtott töltet el6téte: a töltet távolsága a szabadfelülett61 / lehet legkisebb, legnagyobb és közepes el6- tét/. 8.9 Határel6tét: az a távolság~ amelyre a megbontandó közegbe helyezve az adott méretü és formájú töltetet, a szabadf elületen az anyag megbontása már nem következik be Töltettávolság: két szomszédos töltet egymáshoz legközelebbi pontjai közötti távolság Robbantólyuk-távolság: két szomszédos lyuk kezdőkörének középpontja közötti távolság Morzsoló fúrólyuk: a robbanóanyaggal töltött robbantólyukkal párhuzamosan fúrt üres lyuk a belső szabadfelület biztositására Sakktáblaszerü lyukkiosztás /töltettelepités/: több párhuzamos sorba vagy koncentrikus körbe /félkörbe, koszorúba/ telepitett lyukak eltolása soronként /ill. körönként, v, koszorúnként/ egy fél lyuktávolsággal /töltettávolsággal/ Koszorúlyuk: a betörést körülvev6, a jöveszteni kivánt anyag tervezett profilját követ6 egy vagy több sorban, vala.mint a szelvény kerülete mentén fúrt lyuk.
21 - ~ Segédlyuk: a fúrólyuksorok vagy koszorúk közé telepi tett lyuk~ melynek töltetével a túlzott előtétből, robbantólyuk-távolságból, vagy beszoritásból eredő kedvezőtlen helyzetet megszüntetik Fajlagos lyukszám: a megbontandó szilárd közeg felületegységére jutó robbantólyukak száma Robbntólyuk hasznositási tényező: a kirobbantott és a lefúrt fogásmélység hányadosa Közelségi tényező: a szomszédos robbanótöltetek közötti távolság és az átlagos előtét hányadosa Munkaterület: az egy töltetre eső, a töltet tengelyére merőleges jövesztett felület Fajlagos homlokfelület: a robbantás során visszamaradó új homlokfelület és a kirobbantott anyagmennyiség hányadosa Akusztikus illetési fok L lfl: a robbanóanyag D 'J detonációs impedanciájának és a megbontandó közeg C 9 k akusztikai keménységének viszonya: lf = ahol D a robbanóanyag detonáció-sebessége, f a robbanóanyag sürüsége, e a közegbeni longitudinális hangterjedési sebesség, pk a közeg sürüsége. ~z Geometriai illetési fok / IJJ /: a töltet és a robbantólyuk átmérőjének viszonya.
22 Töltési tér: a robbanótöltet elhelyezésére alkalmas térség Töltési tényező: a töltet és a robbantólyuk hosszának a hányadosa Töltési sürüség: a robbanótöltet tömegének a töltési tér térfogatához viszonyitott értéke Fajlagos robbanóanyag-szükséglet /felhasználás/: egységnyi térfogatú vagy tömegü anyag robbantásához szükséges /ténylegesen felhasznált/ robbanóanyag mennyisége Kőzetláb: külfejtésben a munkahomloknak közvetlenül a talp fölötti, az előtéttel megegyező magasságú szakasza, melynek a jövesztéssel szembeni ellenállása a beszori tás miatt nagyobb a feljebb elhelyezkedő kőzettömegeknél Túlfúrás: a tervezett ki törésen tú.lra nyúló lyukszakasz Aláfúrás: a kőzethomlok megfúrása kü1fejtésen a bányaudvar szintjéről többnyire vizszintes vagy emelkedő irányban azzal a céllal, hogy a talpnál jel en tkező beszori tás ellensúlyozására további töltési ter ek álljanak rendelkezésre. 9. BIZTONSÁGTECHNIKA 9.1 Robbantástechnológiai előirás: munkautasitás, mely a robbantómunkák előkészitését és végrehajtását szabályozza. 9.2 Robbantásvezető: robbantástechnológiai előirások készitésére9 meghatározott robbantási munkák tervezésére, irányitására és ellenőrzésére jogositott személy.
23 Robbantómester: robbantóanyagok önálló kezelésére és meghatározott robbantási munkák végzésére jogositott személy. 9.4 Kezelésbiztosság: a robbanóanyagok és robbantószerek ellenállóképessége a szállitás és felhasználás során fellépő igénybevételekkel szemben. 9.5 Sorozatindithatóság: a villamos gyutacsoknak az a tulajdonsága, hogy sorbakapcsolva, az előirt villamos impulzussal inditva a megengedett gyártási pontatlanságok ellenére valamennyi gyújtófej meggyullad és bi:d;os robbanást idéz elő. 9.6 Kóboráram: különböző potenciálon levő villamos elemek és berendezések között folyó áram, amelynek mentén keletkező feszültségkülönbség a villamos gyutacsok nem kivánt robbanását is előidézheti. 9.7 Vezetékvizsgáló: a nem kivánt gyújtás elkerülése érdekében korlátozott mérőáramú engedélyezett galvanométer, mellyel az egyes villamosgyutacs és a robbantóhálózat szakadása megállapitható, de az obmikus ellenállás nem. 9.8 Ellenállásmérő: az egyes villamosgyutacsok és a robbantóhálózatok ohmikus ellenállásának meghatározására szolgáló mérőmüszer, melynek mérőáramát a nem kivánt gyújtás elkerülése érdekében korlátozták. 9.9 Robbantógépvizsgáló: egyszerü segédeszköz a robbantógép állapotának tájékoztató, helytől független ellenőrzésére Kifúvó lövés: az a folyamat, amikor a fojtás idő előtti kidobása következtében a robbanási gázok a robbantólyukon keresztül expandálnak.
24 A töltet túltömörödése: a töltet elrobbanás előtti fizikai behatásra /pl. gázkifúvás, kőzetnyomás, csatornaeffektus/ bekövetkező olyan sürüségnövekedés, mely megakadályozza az adott körülmények között a töltet detonációját Csatornaeffektus: az a jelenség 9 amikor a töltet felülete és a töltési tér fala közötti keskeny réshen resiető lökéshullám megváltoztatja a még át nem alakult robbanóanyag-rétegekben a detonáció folyamatát. elő 9.13 A robbantás kezdete: az az időpont, amikor a gyutacsvezetékeket a robbantóvezetékhez csatlakoztatják ill. a gyújtózsinórt meggyújtják A robbantás befejezése: az az időpont, amikor a robbantómester valamennyi töltet felrobbanásáról meggyőződött, tehát az esetlegesen megállt töltetet is hatástalanitotta és ezt a megfelelő jelzés leadásával :is tudomásra hozza Várakozási idő: előre meghatározott időtartam, melynek a robbantás időpontjától el kell telni addig 9 amig a robbantómester a munkahelyre újra beléphet Biztonsági távolság: a robbantá s helyétől mér t távolság, amelyen túl a robbantásnak a környezetre gyakorolt hatását biztonságosnak minősitették. A környezetre gyakorolt különféle hatásoknak megfelelően különféle a biztonsági távolság is /légnyomás, szeizmikus-és repeszhatás/ Biztonsági körzet: az a terület, melyet a robbantás bármely pontjától a biztonsági távolságnak megfelelő sugarú körök burkoló~görbéje határol.
25 Kivetési távolság: a robbantással felapritott anyag folytonos teritésének hossza az előtét irányában mérve Repeszhatás: a robbantott anyag egyes darabjainak szóródása a kivetési távolság többszörösére Ballisztika: az elhajitott testek vagy kilőtt lövedékek mozgásával kapcsolatos tudományág. 9e21 Védőtakarás: mindazon anyagok és eszközök gyüjtőneve, melyekkel a robbantás környezetét a repeszhatástól védik Hibá.s töltény: az olyan robbanóanyag-töltény, melynek csomagolása szemmel láthatóan elnedvesedett, amin kivált folyadék-cseppek találhatók, a burkolata sérült, felirata hiányos, szinjelzése nem egyértelmü, a poralakú vagy képlékeny töltény kézzel nem puhitható, a keverék adalékanyagok szétváltak, konzisztenciája vagy egyéb jellemzői az előirásoktól eltérnek. 9e2J Megállt töltet: robbanóanyag töltet, amely a töltés helyén felrobbanás nélkül visszamaradt A töltet hatástalanitása: az iniciáló robbantószer eltávolitása a robbanótöltetből Robbantóanyag megsemmisi~ése: a robbantóanyag hasznos munkavégzés nélküli elrobbantása, elégetése, robbanóképességének megszüntetése vegyi átalakitással vagy kioldással Külszini robbantóanyag-raktár: robbantóanyagok tárolására szolgáló egy vagy több épületből álló, keritéssel körülhatárolt létesitmény Bányabeli robbantóanyag-raktár: robbantóanyagok tárolására szolgáló, egymással összefüggő földalatti térségekből álló és valamely bejáratával bányatérséghez csatlakozó létesitmény.
26 Ideiglenes robbantóanyag-raktár: olyan robbantóanyagraktár, melynek használata időben korlátozott Robbantóanyag kamra: a meghatározott tipusú és menynyiségii robbantóanyag bányabeli vagy földalatti tárolására kijelölt és engedélyezett földalatti térség Előkészitő helyiség: az a helyiség, ahol a robbantás előtt a robbantóanyagok /speciális töltetek, robbantószerkezetek/ előkészitését és az ezzel kapcsolatos munkákat végzik Robbantóanyag ideiglenes tárolása: robbantóanyag tárolása különleges hatósági előirások mellett olyan tárolóhelyen, melynek engedélye időben korlátozott. 10. ~ A ROBBANTÁS HATÁSAI A plasztikus deformáció zonaja: a szilárd közegben végzett robbantásnál a töltet közvetlen közelében levő azon térfogat, amelyben a robbanás erőhatásának időtartama al.att az anyag f olyadékszerüen viselkedik Roncsolási. zóna: a robbantott anyag tér fogat ának a z a része, melyben a rohbanáskor keltett feszültségek hatására az anyag nagyszámú különálló darabra tör ik s zét Repesztési zóna: a robbantott anyag térf ogatának az a része, melyben robbanáskor repedések keletkeznek A rugalmas deformációk zónája: a robbantott anyag térfogatának az a része, melyben r obbanás hatásár a csak rugalmas alakváltozások jönnek létre Szeizmikus energia: a robbanáskor felszabaditott energiának az a része, amely a közegben rugalmas hullámok
27 formájában terjed és többnyire már nem képes e közegben maradó változásokat létrehozni. 10c6 Szeizmikus károsodás: a szilárd közegen vagy a szilárd közegben létesitett mütárgyak károsodása a szeizmikus energia terjedése következtében Robbanási tölcsér /kráter/: egy töltet vagy töltetcsoport elrobbanám után a szilárd anyagban létrejövő 9 rendszerint kúp alakú kitörés Kitörés~ a robbantásos jövesztés előtti és utáni határfelületek által közrezárt térfogat Robbantási fogáshossz: a vájvég tervezett előrehaladása egy teljes robbantási ciklus alatt. loelo Kirobbantott fogásmélység: a homlok átlagos előrehaladása a robbantás következtében Lőzsák: a robbantólyuk töltött szakaszának a robbantáskor kibővült és a robbantás után az új homlokon megmaradt része Hátrahatás~ a töltetnek az előtéttel ellentétes oldal felé megnyilvánuló roncsoló hatása Túlkitörés~ a robbantott anyagnak a kitörés tervezett határvonalán túli jövesztése Méreten felüli tömb /batár/: a jövesztő robbantásnál kikerülő, felrakásra vagy a te:chnológiai sor következő lépcsőjére nam adható méretü darab, melynek továbbapritása szükséges.
173/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet a polgári célú pirotechnikai tevékenységekről
173/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet a polgári célú pirotechnikai tevékenységekről A Kormány a lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 22. (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás
RészletesebbenA ROBBANÓANYAGOK KEZELÉSBIZTOSSÁGÁRÓL
A ROBBANÓANYAGOK KEZELÉSBIZTOSSÁGÁRÓL Dr. BOHUS Géza*, BŐHM Szilvia* * Miskolci Egyetem, Bányászati és Geotechnikai Tanszék ABSTRACT By emitted blasting materials, treatment-safeness is required. These
RészletesebbenAZ ORSZÁGOS TELEPÜLÉSRE DEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSI KÖVETELMÉ YEKRŐL [253/1997. (XII. 20.) KORM. RE DELET] OTÉK. I. Fejezet ÁLTALÁ OS RE DELKEZÉSEK (1.
AZ ORSZÁGOS TELEPÜLÉSRE DEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSI KÖVETELMÉ YEKRŐL [253/1997. (XII. 20.) KORM. RE DELET] OTÉK I. Fejezet ÁLTALÁ OS RE DELKEZÉSEK (1. ) Területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt,
RészletesebbenA Belügyminiszter / 2011. (..) BM rendelete. az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról
A Belügyminiszter / 2011. (..) BM rendelete az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 47. (2) bekezdésének 1.
RészletesebbenÉPÍTMÉNYEK TŰZVÉDELMI KÖVETELMÉNYEI ÉPÍTMÉNYEK TŰZVÉDELME I/1. FEJEZET Alapelvek
OTSZ 5. rész ÉPÍTMÉNYEK TŰZVÉDELMI KÖVETELMÉNYEI ÉPÍTMÉNYEK TŰZVÉDELME I/1. FEJEZET Alapelvek Alapvető célkitűzés, hogy tűz esetén az építmény állékonysága egy előírt, de korlátozott időtartamra amennyiben
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS. az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló BM rendeletről
ELŐTERJESZTÉS az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló BM rendeletről Budapest, 2011. január 2 A Belügyminiszter / 2010. (..) BM rendelete az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról A tűz elleni védekezésről,
RészletesebbenA GÁZ CSATLAKOZÓ VEZETÉKEK ÉS FOGYASZTÓI BERENDEZÉSEK LÉTESÍTÉSI ÉS ÜZEMELTETÉSI MŰSZAKI-BIZTONSÁGI SZABÁLYZATA Lezárva: 2005. november 23. I.
1 A GÁZ CSATLAKOZÓ VEZETÉKEK ÉS FOGYASZTÓI BERENDEZÉSEK LÉTESÍTÉSI ÉS ÜZEMELTETÉSI MŰSZAKI-BIZTONSÁGI SZABÁLYZATA Lezárva: 2005. november 23. I. FEJEZET...5 A SZABÁLYZAT ALKALMAZÁSI TERÜLETE...5 II. FEJEZET...5
RészletesebbenNemes József. Robbantó hálózatok. A követelménymodul megnevezése: Robbantás környezeti hatásai I.
Nemes József Robbantó hálózatok A követelménymodul megnevezése: Robbantás környezeti hatásai I. A követelménymodul száma: 0022-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-009-30 KIVONAT A ROBBANTÁSI
RészletesebbenKészítette: Bujnóczki Tibor Lezárva: 2005. 01. 01.
VILÁGÍTÁSTECHNIKA Készítette: Bujnóczki Tibor Lezárva: 2005. 01. 01. ANYAGOK FELÉPÍTÉSE Az atomok felépítése: elektronhéjak: K L M N O P Q elektronok atommag W(wolfram) (Atommag = proton+neutron protonok
RészletesebbenE G Y F Á Z I S Ú T R A N S Z F O R M Á T O R
VILLANYSZERELŐ KÉPZÉS 0 5 E G Y F Á Z I S Ú T R A N S Z F O R M Á T O R ÖSSZEÁLLÍTOTTA NAGY LÁSZLÓ MÉRNÖKTANÁR - - Tartalomjegyzék Villamos gépek fogalma, felosztása...3 Egyfázisú transzformátor felépítése...4
RészletesebbenDr. Fi István Úttervezés MSc. Zajvédelmi létesítmények 12. előadás
Dr. Fi István Úttervezés MSc. Zajvédelmi létesítmények 12. előadás A közlekedési zajról általánosságban A zaj egészségkárosító hatása mára már elfogadott tény. Egy felmérés szerint, az Európai Unió lakosságának
RészletesebbenNEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOKKAL LÉTREHOZOTT SZERVEK ÁLTAL ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK
2008.6.26. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 165/11 NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOKKAL LÉTREHOZOTT SZERVEK ÁLTAL ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK A nemzetközi közjog értelmében jogi hatállyal kizárólag az ENSZ-EGB eredeti
Részletesebben14/1998. (XI. 27.) GM rendelet a Gázpalack Biztonsági Szabályzatról
14/1998. (XI. 7.) GM rendelet a Gázpalack Biztonsági Szabályzatról 011.08.06-tól hatályos szöveg! A műszaki-biztonsági felügyeletet ellátó szervezetről szóló 166/199. (XII. 7.) Korm. rendelet 3. - ának
RészletesebbenMelléklet a 83/2004. (VI. 4.) GKM rendelethez
83/2004. (VI. 4.) GKM rendelet a közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének követelményeiről A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. -a (3) bekezdése b) pontjának
Részletesebben10/6 Munkaeszközök biztonságos használata
Munkavédelem és munkabiztonság CD 10/6 1 10/6 Munkaeszközök biztonságos használata Kérdés Üzemünkben a munkavégzéshez, különböző karbantartások elvégzéséhez stb. többféle típusú létrát használnak. A munkaeszközök
RészletesebbenBudapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki Kar Gépjárművek Tanszék
Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki Kar Gépjárművek Tanszék Gépjármű elektronika laborgyakorlat Elektromos autó Tartalomjegyzék Elektromos autó Elmélet EJJT kisautó bemutatása
RészletesebbenTERVEZET. 1. A rendelet hatálya. 2. Értelmező rendelkezések
A nemzetgazdasági miniszter.../2012. (...) NGM rendelete a gáz csatlakozóvezetékekre, a felhasználói berendezésekre, a telephelyi vezetékekre vonatkozó műszaki biztonsági előírásokról A földgázellátásról
RészletesebbenGépbiztonság. Biztonságtechnikai és szabványok áttekintése.
Gépbiztonság. Biztonságtechnikai és szabványok áttekintése. 1. Bevezetés. A gépek biztonsága tekintetében az EU.ban több szintű szabványrendszer van kialakítva, amely a gépek lehető legszélesebb körét
Részletesebben4. A FORGÁCSOLÁS ELMÉLETE. Az anyagleválasztás a munkadarab és szerszám viszonylagos elmozdulása révén valósul meg. A forgácsolási folyamat
4. A FORGÁCSOLÁS ELMÉLETE Az anyagleválasztás a munkadarab és szerszám viszonylagos elmozdulása révén valósul meg. A forgácsolási folyamat M(W) - a munka tárgya, u. n. munkadarab, E - a munkaeszközök,
RészletesebbenEnergiahatékony iskolák fejlesztése
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS az EGT Finanszírozási Mechanizmus 2009-2014-es időszakában Energiahatékonysági program keretében megjelenő HU-02--------- jelű Energiahatékony iskolák fejlesztése című pályázati konstrukcióhoz
RészletesebbenACÉLÍVES (TH) ÜREGBIZTOSÍTÁS
Miskolci Egyetem Bányászati és Geotechnikai Intézet Bányászati és Geotechnikai Intézeti Tanszék ACÉLÍVES (TH) ÜREGBIZTOSÍTÁS Oktatási segédlet Szerző: Dr. Somosvári Zsolt DSc professzor emeritus Szerkesztette:
RészletesebbenA 2013. június 1-én hatályba lépő rendelkezésekkel egységes szerkezetbe foglalt rendelet.
A 2013. június 1-én hatályba lépő rendelkezésekkel egységes szerkezetbe foglalt rendelet. Bordány Községi Önkormányzat 17/2005.(XI.19.)Ö.r. rendelete a község közigazgatási területére vonatkozó Helyi Építési
RészletesebbenSzójegyzék/műszaki lexikon
Tartalom Szójegyzék/műszaki lexikon Szójegyzék/műszaki lexikon Tápegységek Áttekintés.2 Szabványok és tanúsítványok.4 Szójegyzék.6.1 Tápegységek áttekintés Tápegységek - áttekintés A hálózati tápegységek
RészletesebbenF) Egyes húzószerszámok szerkezeti megoldása
~ F) Egyes húzószerszámok szerkezeti megoldása 1. Egyszeres húzás dönthetõ körhagyósajtón (52 szerszámlap) Egyszeresen mûködõ, egyállványos sajtókon rugós vagy a szerszámba beépített pneumatikus ráncgátlóval
Részletesebbeng) a bányafelügyelet hatósági hatáskörébe tartozó gázfogyasztó készülékekre, technológiákra.
11/2013. (III. 21.) NGM rendelet a gáz csatlakozóvezetékekre, a felhasználói berendezésekre, a telephelyi vezetékekre vonatkozó műszaki biztonsági előírásokról és az ezekkel összefüggő hatósági feladatokról
Részletesebben11/2013. (III. 21.) NGM
11/2013. (III. 21.) NGM rendelet a gáz csatlakozóvezetékekre, a felhasználói berendezésekre, a telephelyi vezetékekre vonatkozó műszaki biztonsági előírásokról és az ezekkel összefüggő hatósági feladatokról
RészletesebbenAspektus könyvekben gyakran használt újszerű megfogalmazások szójegyzéke
Aspektus könyvekben gyakran használt újszerű megfogalmazások szójegyzéke A szószedetnek nem célja, új fizikai, kémiai értelmező szótár felállítása, ezért mindenekelőtt javasolja a Fizikai fogalomgyűjtemények
RészletesebbenA vizsgafeladat ismertetése: Hegesztett termék előállításának ismertetése, különös tekintettel a munkabiztonsági és környezetvédelmi ismeretekre.
A vizsgafeladat ismertetése: Hegesztett termék előállításának ismertetése, különös tekintettel a munkabiztonsági és környezetvédelmi ismeretekre. Amennyiben a tétel kidolgozásához segédeszköz szükséges,
Részletesebben79/2005. (X. 11.) GKM rendelet
79/2005. (X. 11.) GKM rendelet a szénhidrogén szállítóvezetékek biztonsági követelményeiről és a Szénhidrogén Szállítóvezetékek Biztonsági Szabályzata közzétételéről KIVONAT Lezárva 2014. június 29. Fontos:
Részletesebben1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet. a közúti közlekedés szabályairól I. RÉSZ. Bevezető rendelkezések. A rendelet hatálya.
A jogszabály mai napon hatályos állapota 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól A közúti közlekedés biztonsága és zavartalansága fontos társadalmi érdek. A biztonságos
RészletesebbenHídszerkezetek. A hidak legegyszerűbb formája a gerendatartós híd, amely hosszú, mindkét végén rögzített fa-, fém- vagy betongerendákból áll.
Hídszerkezetek A hidak olyan mérnöki építmények, amelyeket szurdokok, völgyek, utak, vasúti vonalak, folyók, más víztömegek illetve egyéb fizikai akadályok átíveléséhez építenek. Gerendatartós hidak A
RészletesebbenRétság Város Önkormányzat Képvisel -testületének. 3/2007. (II.16.) rendelete
Rétság Város Önkormányzat Képvisel -testületének 3/2007. (II.16.) rendelete A Helyi Építési Szabályzatról szóló 13/2003. (VI.30.) önkormányzati rendelet módosításáról Rétság Város Önkormányzat Képvisel
RészletesebbenKÉRDÉSSOR. a 190/2009. Korm. rendelet a főépítészi tevékenységről szerinti főépítészi vizsga Építészeti különös követelményeihez
KÉRDÉSSOR a 190/2009. Korm. rendelet a főépítészi tevékenységről szerinti főépítészi vizsga Építészeti különös követelményeihez (okl. településmérnökök számára) a jelű válaszok tesztkérdés helyes válaszai,
RészletesebbenTartalomjegyzék. I./ A munkavédelmi ellenőrzések 2011. év I. félévében szerzett tapasztalatai 3
Hírlevél 2011/7. Tartalomjegyzék I./ A munkavédelmi ellenőrzések 2011. év I. félévében szerzett tapasztalatai 3 II./ A munkaügyi ellenőrzések 2011. év I. félévében szerzett tapasztalatai 36 III./ A Munkavédelmi
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK 1. TŰRÉSEZÉSI ALAPFOGALMAK 3 2. ISO-TŰRÉSRENDSZER 4. 2.1. Mérettartományok 5. 2.2. Tűrésfokozatok 6. 2.3. Szabványos tűrésnagyságok 7
Debreceni Egyetem Műszaki Kar Gépészmérnöki Tanszék Tűrések és illesztések Összeállította: Dr. Juhász György főiskolai docens Tananyag kiegészítő segédlet Debrecen, 2010 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. TŰRÉSEZÉSI
RészletesebbenPALLAS. 21/2005.(VI.24.) sz. rendelet. Té.T. Bt.
Törökszentmiklós város Helyi Építési Szabályzata és Szabályozási Terve 2005. 21/2005.(VI.24.) sz. rendelet PALLAS Té.T. Bt. Településépítészeti és Térinformatikai Szolgáltató Betéti Társaság 3580 Tiszaújváros,
RészletesebbenHajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testülete. 7/2005. (II. 28.) számú r e n d e l e t e
Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testülete 7/2005. (II. 28.) számú r e n d e l e t e a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról és a köztisztaság fenntartásáról
RészletesebbenE.ON Dél-dunántúli Gázhálózati Zrt.
MK E.ON Dél-dunántúli Gázhálózati Zrt. EDD-MK-21-01-v04 Földgáz csatlakozó vezetékek és felhasználói berendezések létesítése, üzembe helyezése és megszüntetése Azonosító: EDD-MK-21-01-v04 Oldalszám: 1/111
RészletesebbenA vizsgafeladat ismertetése: Hegesztett termék előállításának ismertetése, különös tekintettl a munkabiztonság és környezetvédelmi ismeretekre
A vizsgafeladat ismertetése: Hegesztett termék előállításának ismertetése, különös tekintettl a munkabiztonság és környezetvédelmi ismeretekre Amennyiben a tétel kidolgozásához segédeszköz szükséges, annak
RészletesebbenAz Európai Unió Hivatalos Lapja AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 95/28/EGK IRÁNYELVE. (1995. október 24.)
07/2. kötet 289 31995L0028 1995.11.23. AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK HIVATALOS LAPJA L 281/1 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 95/28/EGK IRÁNYELVE (1995. október 24.) egyes gépjármű-kategóriák belső kialakításában
RészletesebbenI. FEJEZET. 1. A település tisztaságáról
Ukk Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2011. (V. 26.) önkormányzati rendelete a köztisztaságról és a szervezett köztisztasági közszolgáltatás kötelező igénybevételről, a közterület használatáról
RészletesebbenSZERVÍZTECHNIKA ÉS ÜZEMFENNTARTÁS. Dr. Szabó József Zoltán Egyetemi docens Óbudai Egyetem BDGBMK Mechatronika és Autótechnika Intézet
SZERVÍZTECHNIKA ÉS ÜZEMFENNTARTÁS Dr. Szabó József Zoltán Egyetemi docens Óbudai Egyetem BDGBMK Mechatronika és Autótechnika Intézet ALKATRÉSZFELÚJÍTÁS I. Termikus szórások Termikus szórás A termikus szórásokról
RészletesebbenMűszaki Biztonsági Szabályzat
Műszaki Biztonsági Szabályzat 2. Fogalommeghatározások 2.1. Általános fogalommeghatározások Almérő: olyan gázmérő, mely a joghatással járó elszámolási mérő által mért gázfogyasztások, vagy gázfogyasztó
Részletesebben9. tétel. Kulcsszavak, fogalmak:
9. tétel Burkolatalapok szerkezeti kialakítása, építése Ismertesse a burkolatalapok feladatát! Mutassa be a kötőanyag nélküli alaprétegeket! Mutassa be a kötőanyaggal készülő alaprétegeket! Kulcsszavak,
RészletesebbenI. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A nemzetgazdasági miniszter 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelete a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény
RészletesebbenVÁMOSPÉRCS VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT Képviselő-testületének 5/2014. (III.11.) önkormányzati rendelete a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásáról
VÁMOSPÉRCS VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT Képviselő-testületének 5/2014. (III.11.) önkormányzati rendelete a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásáról Vámospércs Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a hulladékról
Részletesebben5. FELSZÍN ALATTI VÍZELVEZETÉS
5. FELSZÍN ALATTI VÍZELVEZETÉS 5.1. CÉL, FELADAT 5.1.1. Cél: 1. Síkvidék: magas TV szintcsökkentés Teherbírás növelés, fagyveszély csökkentés 2. Bevágás: megszakított TV áramlás kezelése Töltés: rá hullott
RészletesebbenEMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. május 18. FIZIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2015. május 18. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Fizika
RészletesebbenH A T Á R O Z A T. k ö r n y e z e t v é d e l m i e n g e d é l y t a d o k.
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Ügyiratszám: 103526-1-46/2015. Ügyintéz : dr. Ruzsáli Pál Lovrityné Kiss Beáta Kissné Nagy Ildikó Balatonyi Zsolt Kovács Viktor Sipos László Tel.: +36 (62) 553-060/44268
Részletesebben2007.5.30. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 137/1 RENDELETEK
2007.5.30. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 137/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK Az Egyesült Nemzetek Szervezete Európai
RészletesebbenFAUR KRISZTINA BEÁTA, SZAbÓ IMRE, GEOTECHNIkA
FAUR KRISZTINA BEÁTA, SZAbÓ IMRE, GEOTECHNIkA 7 VII. A földművek, lejtők ÁLLÉkONYSÁgA 1. Földművek, lejtők ÁLLÉkONYSÁgA Valamely földművet, feltöltést vagy bevágást építve, annak határoló felületei nem
RészletesebbenAlak- és helyzettűrések
1. Rajzi jelek Alak- és helyzettűrések Az alak- és helyzettűrésekkel kapcsolatos előírásokat az MSZ EN ISO 1101:2006 Termékek geometriai követelményei (GPS). Geometriai tűrések. Alak-, irány-, helyzet-
Részletesebben1. mechanikai védelmi szint alkalmazása Falazatok A falazat, a födém és a padozat a legalább 6 cm vastagságú tömör téglafal szilárdsági mutatóival
1. sz. melléklet VÉDELMI SZINTEK TECHNIKAI KÖVETELMÉNYEI I. Mechanikai védelem 1. mechanikai védelmi szint alkalmazása A falazat, a födém és a padozat a legalább 6 cm vastagságú tömör téglafal szilárdsági
RészletesebbenÁllandó permeabilitás esetén a gerjesztési törvény más alakban is felírható:
1. Értelmezze az áramokkal kifejezett erőtörvényt. Az erő iránya a vezetők között azonos áramirány mellett vonzó, ellenkező irányú áramok esetén taszító. Az I 2 áramot vivő vezetőre ható F 2 erő fellépését
RészletesebbenMŰSZAKI DISZPOZÍCIÓ T-431/14 Tímár utcai megálló támfal és szegély megerősítésének kivitelezése tárgyú közbeszerzési eljárásban
MŰSZAKI DISZPOZÍCIÓ T-431/14 Tímár utcai megálló támfal és szegély megerősítésének kivitelezése tárgyú közbeszerzési eljárásban Diszpozíció: H5 szentendrei HÉV vonal árvízi károk helyreállítása a 29+02-32+50
Részletesebben(11) Lajstromszám: E 007 348 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA. (54) Szerkezet bõr alatti kötõszövet kezelésére, fõként masszírozására
!HU000007348T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 007 348 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 07 803758 (22) A bejelentés napja:
RészletesebbenVecsés Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/ 2016. (IV.28.) önkormányzati rendelete Vecsés Város Helyi Építési Szabályzatáról
1 Vecsés Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/ 2016. (IV.28.) önkormányzati rendelete Vecsés Város Helyi Építési Szabályzatáról Vecsés Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye
RészletesebbenVONÓELEMES HAJTÁSOK (Vázlat)
VONÓELEMES HAJTÁSOK (Vázlat) Hajtások csoportosítása Közvetlen kapcsolatú Közvetítőelemes Erővel záró hajtások Dörzskerékhajtás Szíjhajtás (laposszíj, ékszíj) Alakkal záró hajtások Fogaskerékhajtás Lánchajtás,
Részletesebben2. OPTIKA 2.1. Elmélet 2.1.1. Geometriai optika
2. OPTIKA 2.1. Elmélet Az optika tudománya a látás élményéből fejlődött ki. A tárgyakat azért látjuk, mert fényt bocsátanak ki, vagy a rájuk eső fényt visszaverik, és ezt a fényt a szemünk érzékeli. A
RészletesebbenAzonosító: EKO-MK-19-01-v03 Oldalszám: 1/225 A jelen rendelkezés a társaság szellemi tulajdona.
MK E.ON Közép-dunántúli Gázhálózati Zrt. EKO-MK-19-01-v03 Gázelosztó- és célvezeték tervezése, kivitelezése, üzemeltetése Azonosító: EKO-MK-19-01-v03 Oldalszám: 1/225 EKO-MK-19-01-v03 Gázelosztó- és célvezeték
RészletesebbenZÁRÓJELENTÉS. 2015-0729-5 Vasúti baleset Csorna 2015. július 23.
ZÁRÓJELENTÉS 2015-0729-5 Vasúti baleset Csorna 2015. július 23. A szakmai vizsgálat célja a súlyos vasúti balesetek, a vasúti balesetek és a váratlan vasúti események okainak, körülményeinek feltárása,
RészletesebbenKÖTÉLSZERKEZETEK. Különleges Tartószerkezetek Hegyi Dezső Jegyzet kézirat 2012. v1 Kötélszerkezetek
KÖTÉLSZERKEZETEK A kötélszerkezetek olyan szerkezeti elemekből épülnek fel, melyek csak húzószilárdsággal rendelkeznek. Ez a valóságban azt jelenti, hogy a szerkezeti elemeink a geometriai kialakításuk
RészletesebbenAutópályák, autóutak. Autópálya és autóutak tervezése
Autópályák, autóutak Az autópályák és autóutak jelentősége A magyarországi közúthálózatra vonatkozó hosszadatok európai tekintetben megfelelőek, viszont gyorsforgalmi hálózatunk sűrűsége messze alatta
RészletesebbenLEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEM
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék Dr. Örvös Mária LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEM (oktatási segédlet) Budapest, 2010 Tartalomjegyzék 1 Bevezetés...
RészletesebbenTELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV
TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS SZERKEZETI TERVÉNEK, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSÁHOZ A PÉCS, ZSOLNAY VILMOS U. 46. (40513/4 HRSZ), EGYKORI BALOKÁNY FÜDRŐ
Részletesebben1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet. a közúti közlekedés szabályairól
1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól A közúti közlekedés biztonsága és zavartalansága fontos társadalmi érdek. A biztonságos és zavartalan közlekedés alapvető feltétele,
RészletesebbenAkusztika terem. Dr. Reis Frigyes előadásának felhasználásával
Akusztika terem Dr. Reis Frigyes előadásának felhasználásával Hangenergia-eloszlás a különböző jellegű zárt terekben - a hangteljesítményszint és a hangnyomásszint közötti összefüggést számos tényező befolyásolja:
RészletesebbenÉrintésvédelemmel kapcsolatos jogszabályok
2006-ra végre egy új rendelettel szabályozták az érintésvédelmi szerelői ellenőrzések és szabványossági felülvizsgálatok rendszeres elvégzését. Az alábbiakban az érintésvédelmi felülvizsgálatok elvégzésének
RészletesebbenA munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről
A munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet 1 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet 2 A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII.
Részletesebben1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet. a közúti közlekedés szabályairól I. RÉSZ. Bevezető rendelkezések. A rendelet hatálya.
1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól A közúti közlekedés biztonsága és zavartalansága fontos társadalmi érdek. A biztonságos és zavartalan közlekedés alapvető feltétele,
RészletesebbenDEBRECEN Megyei Jogú Város Önkormányzatának
DEBRECEN Megyei Jogú Város Önkormányzatának K Ö Z L Ö N Y E 2010. évi 5. szám 2010. február 23. T A R T A L O M J E G Y Z É K Szám Tárgy Oldal A KÖZGYŰLÉS RENDELETEI 9/2010. (II. 23.) Ö.r. Debrecen Megyei
RészletesebbenDr. Fi István Úttervezés MSc. Belterületi úttervezési kérdések 13. előadás
Dr. Fi István Úttervezés MSc. Belterületi úttervezési kérdések 13. előadás I. Belterületi úthálózati rendszerek A belterületi főúthálózat kialakítása Jellegzetes úthálózat-szerkezetek A belterületi úthálózatok
RészletesebbenHasználati útmutató. Biztonsági előírások. Tartalom. Szimbólumok. A műszer felhasználási célja. Tiltott használat. magyar. Biztonsági előírások
77-116 tanley TLM 220i 1 2 4 5 7 10 11 13 3 6 8 9 12 14 15 2 1 3 4 1 2 3 8 5 7 4 7 6 6 5 asználati útmutató magyar Gratulálunk a tanley TLM 220i megvásárlásához! A termék használata előtt figyelmesen olvassa
RészletesebbenMISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA
MISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA REV.0. Munkaszám: 7795 Budapest, 2002 július Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló...4 Bevezetés...11 Néhány szó a városról...12 A város energetikája számokban: energiamérleg...13
RészletesebbenAz elektro^indaktív taszításról.*
AZ ELEKTRO-INDUKTÍV TASZÍTÁSRÓL. Máskép viselkednek azok az üszökfajok, a melyek nem csak a magszemben élnek, hanem más növényrészeket is m egtám adnak, mint pl. a kukoricza-üszök: ennél az infekczió mindig
RészletesebbenCsomópontok és üzemi létesítmények
Csomópontok és üzemi létesítmények Az utak egyes szakaszain lévő útbecsatlakozásokat, útkereszteződéseket és útelágazásokat csomópontoknak nevezzük. A csomópontok feladata a csatlakozó, keresztező és elágazó
Részletesebben4. A gázfogyasztó készülékek elhelyezésének tervezési követelményei. 4.1. Általános előírások
44 j) A szivattyúház kibocsátó forrás, a forgó tömítések miatt 2-es zóna. Erre, és az egység egyéb csőcsatlakozásaira, valamint hőtágulási lefúvatóira (HLF) a tervezőnek együttes zónahatárt kell meghatároznia.
RészletesebbenMUNKAANYAG. Macher Zoltán. Járművek villamossági berendezéseinek, diagnosztikája és javítása I. A követelménymodul megnevezése: Gépjárműjavítás I.
Macher Zoltán Járművek villamossági berendezéseinek, diagnosztikája és javítása I. A követelménymodul megnevezése: Gépjárműjavítás I. A követelménymodul száma: 0675-06 A tartalomelem azonosító száma és
Részletesebben7/2004 (VI. 05. ) Ö. rendelete. a környezetvédelemről
1 Bogyiszló Községi Önkormányzat Képviselő- testülete 7/2004 (VI. 05. ) Ö. rendelete a környezetvédelemről A rendelet célja a természeti-környezeti értékek megőrzése, javítása és védelme, a község arculatának
RészletesebbenNyírábrány Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 14/2013.(IX.13.) önkormányzati rendelete a települési hulladékgazdálkodásról
Nyírábrány Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 14/2013.(IX.13.) önkormányzati rendelete a települési hulladékgazdálkodásról Nyírábrány Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete a hulladékról
Részletesebben20 db elektromos midi autóbusz és az üzemeltetéshez szükséges töltőoszlopok beszerzése
20 db elektromos midi autóbusz és az üzemeltetéshez szükséges töltőoszlopok beszerzése (Eljárás száma: TB-78/15) AJÁNLATI DOKUMENTÁCIÓ I. KÖTET AZ AJÁNLAT ÖSSZEÁLLÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS TUDNIVALÓK, DOKUMENTUMMINTÁK
RészletesebbenMUNKAANYAG. Tóth György. Gyalugépek biztonságtechnikai eszközeinek beállítása. A követelménymodul megnevezése: A biztonságos munkavégzés feladatai
Tóth György Gyalugépek biztonságtechnikai eszközeinek beállítása A követelménymodul megnevezése: A biztonságos munkavégzés feladatai A követelménymodul száma: 2273-06 A tartalomelem azonosító száma és
RészletesebbenAZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE
HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 17.11.2008 COM(2008) 690 végleges 2008/0213 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a kerekes mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok
RészletesebbenMR0 tető összeszerelési útmutató
Olvassa a könyvet és értse meg az egész tartalmát, mielőtt az MR0 tetőt összeszerelné és terhelné. MR0 tető összeszerelési útmutató 1 Elősző Ez az előszó azt magyarázza el, hogy hogyan kell a jelen kézikönyvben
RészletesebbenÖsszefoglaló jelentés
MUNKAFELÜGYELETI FŐOSZTÁLY Összefoglaló jelentés a faipari tevékenységek munkavédelmi célvizsgálatáról (2015. május 11. június 30.) Összeállította: Földházi Ákos Nédó Ferenc 2 I. A vizsgálat elrendelésének
RészletesebbenBERNECEBARÁTI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 10/2005. (VI. 17.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE BERNECEBARÁTI KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL
BERNECEBARÁTI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 10/2005. (VI. 17.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE BERNECEBARÁTI KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL 1 BERNECEBARÁTI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK
RészletesebbenBogyiszló Község Önkormányzatának. 13/2007. (XII.29.) számú. r e n d e l e t e. Hulladék gazdálkodásról
Bogyiszló Község Önkormányzatának 13/2007. (XII.29.) számú r e n d e l e t e Hulladék gazdálkodásról Bogyiszló 1 Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a továbbiakban: Önkormányzat - a hulladékgazdálkodásról
Részletesebben5. Mérés Transzformátorok
5. Mérés Transzformátorok A transzformátor a váltakozó áramú villamos energia, feszültség, ill. áram értékeinek megváltoztatására (transzformálására) alkalmas villamos gép... Működési elv A villamos energia
Részletesebben(11) Lajstromszám: E 007 803 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA
!HU000007803T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 007 803 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 06 706613 (22) A bejelentés napja:
RészletesebbenN A G Y V E N Y I M É S SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA MEZŐFALVI ÚT ÉSZAKI OLDALA GAZDASÁGI TERÜLETEN. A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 41.
N A G Y V E N Y I M H E L Y I É P Í T É S I S Z A B Á L Y Z A T A É S SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA MEZŐFALVI ÚT ÉSZAKI OLDALA GAZDASÁGI TERÜLETEN A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 41. szerinti v é l
RészletesebbenKútgeofizikai mérések és műveletek
MISKOLCI EGYETEM, MŰSZAKI FÖLDTUDOMÁNYI KAR, GEOFIZIKAI INTÉZETI TANSZÉK Dr. Vass Péter tudományos segédmunkatárs Kútgeofizikai mérések és műveletek tansegédlet Miskolc, 2011 Tartalomjegyzék 1. Teszteres
RészletesebbenMezőkövesd Város Önkormányzatának 14/2007.(III.29.) ÖK számú R E N D E L E T E
Mezőkövesd Város Önkormányzatának 14/2007.(III.29.) ÖK számú R E N D E L E T E a közterület eltérő használatáról és a használat díjának meghatározásáról A Mezőkövesd Város Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról
RészletesebbenElőírások a tervezés, a gyártás és az üzemeltetés folyamatában. Sitkei József ügyvezető igazgató AGROVÉD Kft. 2016. 04. 28.
Direct- Line Kft. HAZAI INNOVÁCIÓ TÖLTŐ- LEFEJTŐ ÁLLOMÁSOK GYÁRTÁSÁBAN Előírások a tervezés, a gyártás és az üzemeltetés folyamatában Sitkei József ügyvezető igazgató AGROVÉD Kft. 2016. 04. 28. A tervezés
RészletesebbenSzentes Város Önkormányzata Képviselő-testületének 38/2005.(XII.31.) ÖR rendelete a távhőszolgáltatásról
Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testületének 38/2005.(XII.31.) ÖR rendelete a távhőszolgáltatásról Módosította: 22/2006. (X.01.), 38/2006. (XII.30.), 13/2008. (VI.01.), 21/2008. (X.31.) Az árak megállapításáról
RészletesebbenAnyagszerkezettan és anyagvizsgálat (BMEGEMTAGK1)
Segédlet az Anyagszerkezettan és anyagvizsgálat (BMEGEMTAGK1) tárgy hallgatói számára Készítette a BME Anyagtudomány és Technológia Tanszék Munkaközössége Összeállította: dr. Orbulov Imre Norbert 1 Laborgyakorlatok
RészletesebbenSZESZMÉRŐ KÉSZÜLÉKEK
HITELESÍTÉSI ELŐ ÍRÁS SZESZMÉRŐ KÉSZÜLÉKEK HE 58-2001 FIGYELEM! Az előírás kinyomtatott formája tájékoztató jellegű. Érvényes változata Az OMH minőségirányítási rendszerének elektronikus adatbázisában
RészletesebbenMit mond ki a Huygens elv, és miben több ehhez képest a Huygens Fresnel-elv?
Ismertesse az optika fejlődésének legjelentősebb mérföldköveit! - Ókor: korai megfigyelések - Euklidész (i.e. 280) A fény homogén közegben egyenes vonalban terjed. Legrövidebb út elve (!) Tulajdonképpen
RészletesebbenTolmács Község Önkormányzat Képviselő testületének../2010. (...) Önkormányzati RENDELETE
Tolmács Község Önkormányzat Képviselő testületének../2010. (...) Önkormányzati RENDELETE a szilárd hulladékgazdálkodásról és a közterületek tisztántartásáról (tervezet) Tolmács Község Önkormányzat (továbbiakban:
RészletesebbenE.ON Tiszántúli Áramszolgáltató Zrt.
MV E.ON Tiszántúli Áramszolgáltató Zrt. Munkavédelmi fejezet közcélú szabadvezeték hálózatok létesítéséhez, üzemeltetéséhez és bontásához Munkavédelmi kézikönyv A jelen rendelkezés a társaság szellemi
Részletesebben