Új LLG (lifelong guidance) szabályozások a fejlett országokban

Átírás

1 Új LLG (lifelong guidance) szabályozások a fejlett országokban Az elmúlt év döntő fontosságú volt a pályaorientáció / karrier tanácsadás szabályozásának vonatkozásában. A fejlett, poszt-indusztriális országok további gazdasági növekedésében, még ha azt a mai gazdasági válság ideiglenesen vissza is veti, perdöntő fontosságúvá vált. A humán tőke elméletek megerősödésével, az élethosszig tartó tanulás (LLL) szerepének hangsúlyossá válásával egyidőben az ipari társadalmakhoz kötődő pályaválasztás szavunk is átadja helyét az un. élethosszig tartó pályaorientáció/ karrier-építésnek (lifelong guidance, LLG). A tudásalapú és az ipari korszakot meghaladó szolgáltatás alapú termelést végző és szolgáltató szektorra alapozott munkaerőpiacokat működtető társadalmakban gazdasági és társadalmi kényszerré válik az életpályáról, pályaútról történő gondolkodásunk megváltoztatása. Az egy szakma, egy műhely, egy élet rendszere a gazdasági fejlődéssel összhangban felszámolta önmagát. Az iskolaválasztás már középiskolás, sőt felső fokokon is, csak a kezdeti orientációs szerepét töltheti be, de azt legalább be kellene, hogy töltse. Felkészítve a fejlett világban született minden eddigi történelmi kornál tovább élő fiatalokat egy minden eddiginél hosszabb és változatosabb szakmai életútra, elősegítve az általános kompetenciák megszerzését és begyakoroltatását. Amíg a század fordulóján egy átlag európai 37 évet élt meg, ma ez 73 év, azaz mégha az 1900-as évek kezdetén 12 évesen munkába is ált valaki, alig negyed évszázadig kellett naprakész ismeretekkel rendelkeznie egy, a mai szemünkkel nézve lassan változó, kevés ipari találmányt felvonultató és relatíve kevés szakmát, foglalkozást, szakképzést ismerő világban. Addig a ma fiataljai több ezer munkakör és több száz foglalkozás, valamint az ezekhez kötődő több mint ezer szakképzés között válogathatnak, miközben aktív év áll előttük, még akkor is, ha századfordulós társaikhoz képest jóval később, átlagosan 23 évesen lépnek ki a munkaerőpiacra. Eközben a választott szakma, foglalkozás, pálya talán el is tűnik, mire életútjuk közepére érnek, ezzel párhuzamosan pedig új munkakörök majd szakképzések és végül foglalkozások alakulnak ki a semmiből. Mindezen változások utolérik, sőt erőteljesen alakítják a munkaerőpiacot, a piac mindkét szereplőjét, így nem csak a munkavállalási, de az alkalmazási szokásokat is. Az atipikus alkalmazási formák nyernek teret, előbb-utóbb végérvényesen megváltoztatva azt a munkaerőpiacról alkotott képet, amelyet az elmúlt másfél évszázadban generációkon át megörököltünk. A bérmunka társadalmának hagyományos alakzata elmúlóban van. Az egyre gyorsuló ütemű permanens technológiai forradalmak következményeként a technológiai vívmányok egyre gyorsabb ütemben kerülnek be a piacokra. Ezzel értelemszerűen alakítják, faragják a meglévő munkaköröket, szakmákat, foglalkozásokat, a munkaerővel szemben támasztott szakmai igényeket, kiváltva a 19. század elején intézményesült szakképzés és a munkaerő-piaci igények közötti folyamatos fáziskésést. Ez a változás a munkaerő oldaláról pediglen a végeérhetetlen alkalmazkodás igényét, azaz a folyamatos változó krízishelyzetek lehetőségét váltja ki. A valamikori pályaválasztási, iskolaválasztási és szakmaválasztási pszichológiai elméletek, amelyek szintén az ipari társadalmak hajnalán jöttek létre, mára felváltódtak a folyamatos karrier-építést és karrierrel, útelágazással kapcsolatos döntéseket hangsúlyozó vélekedésekkel. Ezek támogatását jelenti az LLG koncepciója. 1

2 Az elmúlt évben az összes nagy nemzetközi szervezet és a nagy országok USA, EU és külön-külön az EU tagállamai (britek, franciák, vallonok, dánok, hollandok ) leírták és bemutatták a fent összefoglalt jelenségeket, ezzel párhuzamosan javasolták, vagy egyenesen szabályozták a LLG szolgáltató hálózatok kialakítását, szakemberek képzését. A megjelentetett tanulmányokat és jogi szabályzókat két nagy felhasználói csoport szerint választhatjuk külön. Az első csoportba sorolódnak a fejlődő országok számára készített UNESCO és ILO ajánlások. Ezek közül az ILO 2006-os jelentése a legfrissebb. Ez a jelentés ide sorolja az egy főre jutó vásárlóérték alapon US dollárban számolva 9075 dollár alatti államokat is, amelyekkel itt nem foglalkozunk. A másik csoportba tartoznak a fejlett államok, ahol a gazdaság további fejlődése nem képzelhető el a pályaorientációs szolgáltató rendszerek megújítása nélkül. Ezen országok csoportjába tartozik hazánk is. Mint az Európai Unió tagállamára, ránk nézve is kötelező érvényű a 2008-as francia elnökség alatt az Oktatási Miniszterek Tanácsa november 21.-i ülésén elfogadott új határozat. A határozat az ír elnökség alatt 2004-ben született közösségi döntést erősíti meg, amely az LLL rendszer részeként javasolja megerősíteni a tagállamok LLG rendszereit. A 2008-as döntés összhangban van a 2004-es döntéssel, amely az EU-OECD 2004-ben megjelentetett közös kézikönyvének megállapításait fordítja le a napi szakpolitikai tennivalók szintjére. A cél továbbra is az, hogy az egyes ágazatok, intézmények és szereplők között az egyén hosszú szakmai életútját átfogóan támogatni képes nemzeti rendszerek jöjjenek létre. Tehát a pályaorientációs szolgáltatásnak minden életkorban, minden társadalmi csoport számára a szolgáltatásnak otthont adó ágazattól, intézményrendszertől függetlenül elérhetőnek kell lennie! Messze jutottunk az ipari társadalom azon elképzelésétől, amely a pályaorientációt, a pálya, szakképzés kiválasztását a serdülő fiatalok problémájának tekintette. A novemberi európai ajánlás globális viszonylatban is az egyik legfejlettebb rendszer kialakítását várja el a tagállamoktól. A tagállami munka elvégzéséhez a nyitott koordináció mechanizmusán 2007-ben életre hívta az Európai Pályaorientációs Szakpolitikai Hálózatot, angol nevén az European Lifelong Guidance Policy Network-öt (ELGPN). Az új európai LLG politika négy prioritást fogalmazott meg: 1. A LLG állampolgári kompetenciák megszerzésének támogatása, azaz minden EU polgár legyen képes saját szakmai életútját megszervezni a pályaválasztástól a nyugdíjba menetelig. 2. A LLG szolgáltatások elérhetővé tétele minden uniós polgár számára, azaz a jellemzően szűkös kapacitások fejlesztése (szakemberek képzése, szolgáltató helyek fejlesztése, bővítése, újak nyitása) 3. A LLG szolgáltatások minőségbiztosításának fejlesztése, azaz a tanácskérő, felhasználó jogainak biztosítása (fogyasztóvédelem) 4. Kooperáció, koordináció közösségi, tagállami, régiós és lokális szinteken, azaz a széttöredezett fenntartású és csak részleges hozzáférést biztosító, szakmailag is töredezett rendszer helyére egységes LLG rendszert szükséges állítani. 2

3 Az ILO (2006) öt pontban sorolja fel a LLG szolgáltatások szerepét a fejlett országokban. 1. karrier/ pályaorientációs információnyújtásra van szükség a foglalkoztatás megőrzéséhez, a munkaviszony elnyeréséhez, vagy a munkahely-változtatáshoz. Az információnyújtás tartalma lehet egyes szakmák bemutatása, az egyes foglalkozásokhoz vezető képzési utak ismertetése, a munkaerő-piaci tendenciák bemutatása, foglalkozásokhoz szükséges kompetenciák ismertetése. A szolgáltatást állami vagy nem állami (NGO) szereplők is elláthatják. Ez a szolgáltatás egy LLG rendszer sarokköve. 2. életpálya-építés/ pályaorientációs ismeretek oktatása az oktatási intézményeken keresztül és a közösségi szervezeteken át. Ez tanárok, pályaorientációs tanácsadók és további szakemberek által (pl. művelődési szakemberek) valósulhat meg. A szolgáltatás segít a tanulóknak és felnőtteknek, hogy megértsék saját motivációikat, értékeiket, amelyekkel a társadalom hasznos tagjaivá válhatnak. A szolgáltatás ismereteket nyújt a munkaerőpiacról, a képzésekről, az egyéni életút-, és karrierdöntésekről és a hozzájuk tartozó lehetőségekről. Olyan eszközöket, módszereket ad a tanulók/ felnőttek kezébe, amelyek segítségével saját karrierjüket tervezhetik, fejleszthetik. 3. pályaorientációs/ karrier tanácsadás segít az embereknek, hogy megértsék és letisztázzák magukban céljaikat, törekvéseiket, hogy megértsék saját személyiségüket, és jól informáltan hozzanak döntéseket. Döntéshozatalt követően képesek legyenek azokat megvalósítani, karrier útjuk során a tervezett és ad hoc változásokat kezelni. 4. foglalkoztatási tanácsadás során a szolgáltatás a munkavállalási korú felnőttek azonnali elhelyezkedési, munkába állási céljait segít tisztázni azáltal, hogy értékelteti az ügyféllel azonnali karriercéljait és lehetőségeit. Ráébreszti az álláskeresőt a célálláshoz szükséges ismeretekre, képzésre, valamint segíti szakmai önéletrajzot, álláskeresési tervet készíteni, felkészít az állásinterjú típusaira és a munkahelyi beilleszkedésre. 5. állásba helyezés az álláskeresők munkába helyezése. Állami vagy magán munkaerőközvetítők is végezhetik a tevékenységet. A felsőoktatási intézmények szintén végeznek hasonló tevékenységet hallgatóik számára. Összhangban az európai közösségi törekvésekkel, a tagállamok folyamatos lépéseket tesznek egy átfogó LLG szakpolitika kialakítására. Az egyik legfrissebb a vallon szabályozás, amely öt pontból áll. Végső változata május 27.-én jelent meg a belgiumi francia ajkú közösség Oktatási és Szakképzési Bizottságának kiadványaként. Az öt ajánlás 2002 és 2008 között egyenként látott napvilágot. 78. számú tanácsi állásfoglalás Orientálás és információnyújtás a tanulás, szakképzés és a foglalkozások világáról 90. számú tanácsi állásfoglalás Orientáció és tanácsadás az egész életút során 97. számú tanácsi állásfoglalás Fiatalok és felnőttek orientációja a szakmai pályafutás keretei között 98. számú tanácsi állásfoglalás Az oktatási intézményekben kötelező felkészítés biztosítása az LLG-ra 3

4 101. számú tanácsi állásfoglalás A harmadik szintű szakképzésbe (érettségi után) bekapcsolódó diákok mindegyike kapjon karrier/ életpálya- építési felkészítést Magyarországon januártól működik a nemzeti LLG Tanács, azaz a Nemzeti Pályaorientációs Tanács. A tanács 13 tagját az NSZFT támogatási szerződése alapján a humán szaktárcák, azok intézményei, valamint pályaorientációval foglalkozó civil szervezetek delegálják őszétől a munkában részt vesz az OÉT munkaadói és munkavállalói oldalának egy egy delegáltja is. A tanács nyarán jelentette meg első szakpolitikai állásfoglalását egy lehetséges magyar LLG rendszer kiépítéséről. Az állásfoglalás címe: Szakpolitikai állásfoglalás az uniós követelményekkel harmonizált élethosszig tartó életút támogató (pályaorientációs) tanácsadási/ orientációs nemzeti rendszer kialakításáról Fontosabb megállapításai az alábbiak: I. FŐBB TENNIVALÓK NEMZETI SZINTEN A ma működő magyar rendszer nem kapcsolja össze egymással a pályaorientációs szolgáltatókat; a szakpolitikai alrendszerekben (közoktatás, szakképzés, felsőoktatás, közművelődés, munkaügy, stb.) működő szolgáltatások egymástól elkülönülve tevékenykednek. Így az EU OECD ajánlások (2004, 2005) megvalósítása érdekében fontos reformokra van szükség. A reformintézkedések főbb fókuszpontjai az alábbi pontokban összegezhetők: 1.) Belátható időn belül, fokozatosan ki kell alakítani az egyén egész életútját végigkövetni képes pályatanácsadási / életpálya- építési, támogatási portfolió rendszert (vö. lifelong guidance) Ennek az intézkedésnek az a szakmai indoka, hogy a rendszerváltás óta a pályafejlődési modell nagymértékben alakult át, az új, nyitott, tudásalapú társadalomban- és gazdaságban a hagyományos mobilitási csatornák is átalakultak, újabbak jöttek létre, amelyekhez a társadalom tagjai, csoportjai, illetve a gazdaság szereplői szakmai asszisztencia (karriertanácsadás) nélkül nem képesek megfelelő módon adaptálódni. 2.) Át kell tekinteni az egyes alrendszerekben működő szolgáltatásokat és azok helyi szintű összekapcsolását (az állampolgár, a helyi közösség és a gazdálkodó szervezet szintjén) meg kell oldani. Ezzel összhangban a rendszer finanszírozását az öt- hat jogszabályra tördelt finanszírozásból egy egységes platformra célszerű átépíteni, miközben megmaradnak az egyes élethelyzetekhez és intézményekhez kapcsolódó szolgáltatási formák (iskola, felsőoktatás, munkaügyi ellátórendszer, felnőttképzés, közművelődés- kultúra, egészségügy stb.) Ennek az intézkedésnek fő szakmai indokát az adja, hogy amíg a rendszerváltozás óta nagyszámban kerültek be a jogszabályokba a pályaválasztást, pályaorientációt, karrier tanácsadást szorgalmazó szabályozások, közöttük nem jött még létre az összhang és a szakmai illetékességi rendszer sem tisztázott.. A mai szabályozás nehezen áttekinthető és széttöredezett, a finanszírozás egyszerre hiányos és pazarló, sok a redundancia, miközben számos esetben a jogi szabályozások adta keretek ellenére ellátatlan a helyi 4

5 szintű pályaorientációs feladat. A modern kormányzati struktúrában tipikusan keresztirányú szakpolitikai koordinációt megkívánó guidance tevékenység csak a szakpolitikák és intézmények, illetve szakemberek közös illetékességi keretében végezhető el hatékonyan. 3.) Létre kell hozni a magyar élethosszig tartó pályatanácsadás/ karrier tanácsadás nemzeti hálózatát és koordinációját Ez a feladat a két előző pontból következik, mely a szakpolitikák és intézmények közötti koordináció megvalósítását, a nemzeti pályaorientációs / karrier utat támogató szolgáltatási potenciál egységes koordinációját célozza. Ennek érdekében összhangban az EU célkitűzéseivel, januárjában, NSZFT támogatással megalakult a magyar LLG Tanács., amely június közepétől Nemzeti Pályaorientációs Tanács (rövidítve: NPT) néven működik. II. NEMZETKÖZI, UNIÓS SZAKPOLITIKAI HÁTTÉR A career guidance tevékenység áttekintését és szakpolitikai feltérképezését a 70-es és 80-as években elsősorban az IAVEG vállalta fel nemzetközi téren. A hazánk által is ratifikált ILO egyezmény Az emberi erőforrások fejlesztéséről címen (1975. évi 142. számú) külön fejezetet szentel a pályaválasztásnak, pályaorientációnak, de még nem tartalmazza a lifelong megközelítésmódot. A 90-es évektől a guidance az UNESCO, majd az OECD és az EU szakpolitikai gondolkodásának egyre központibb kérdésévé vált. A kettőezres évek közepétől az Unión belül az oktatásügy és a foglalkoztatáspolitika egyaránt meghatározó eszközként tekint a tanácsadásra. Olyan eszközként, amely elősegíti a társadalmi befogadást, a jobb tanulmányi teljesítményt gyermek és felnőttkorban, a megalapozott, támogatott pálya-, szakma- és karrierválasztást és felnőttkori pályavitelt, ezáltal elősegítve a nyitottabb társadalom kialakulását. Az oktatási, közművelődési feladatrendszer mellett a tanácsadás ma már a fejlett gazdaságokban a munkaerő-piaci kereslet és kínálat közelítésének egyik bevált eszköze. Nemzetközi tapasztalatok alapján az individuális pályaorientációs folyamatot támogató tanácsadási munka során érdemes elkülöníteni: az információnyújtást (informáló tanácsadás), az interperszonális tanácsadói tevékenységet, az egyéni igényekre épülő fejlesztési szolgáltatásokat, valamint a munkaerőpiacra történő kilépés támogatását. Az előzőekben vázolt komplex tanácsadói munkát jelenleg hazánkban egyetlen tanácsadással foglalkozó szervezet sem képes megvalósítani. Az információnyújtás kevéssé koordinált, ugyanakkor minden nemzeti szereplő által vállalt feladat. A fejlesztő tevékenység az iskolák és képzőintézmények feladatkörébe tartozik, a tanácsadás a munkaügyi szervezetek és a pedagógiai intézetek hatáskörébe került. Az elhelyezkedés esélyei, a munkaerő-piaci lehetőségek elsősorban a képzési folyamat során elsajátított kompetenciák, az alkalmazható tudás függvényében alakulnak. E tekintetben más minőséget képvisel az elméleti tudás, amely az iskolai-akadémiai karrier során adható át, és a kompetenciák, amelyek gyakorlati komplex tudást (ismeret, készség, attitűd) jelentenek. A feltételek, szinergiák kihasználása szükségessé teszi a pályaorientációs folyamatok tartalmi és igénybeli változásának folyamatos nyomon követését, a gyakorlatban dolgozó szakemberek munkájának kutatással történő támogatását. E feladat jelenleg nem megoldott. A kiépítendő hazai pályaorientációs tevékenységbe szükséges beépíteni a tanácskérők érdekképviseletének megszervezését, amely révén lehetőség nyílna a tanácsadó szakemberek és a felhasználói kör valódi párbeszédére. 5

6 A pályaorientáció folyamatában, a döntés során érdemes azokra a kompetenciákra támaszkodni, amelyekkel az állampolgár rendelkezik. A kompetenciákra vonatkozó preferenciák alapján összeállítható a fiatalok egyéni portfoliója, amelynek segítségével az ajánlható szakmai területek és képzési formák körülhatárolhatóak. A személyes portfolió az élethosszig tartó tanulás során állandóan bővíthető; az egyének európai szintű mobilizálásának folyamatában a munkakereséskor egyre fontosabb szempontként érvényesülhet a jövőben. A munkáltatók a munkavállaló kiválasztásakor a nyugat-európai gyakorlatnak megfelelően, fokozott hangsúlyt helyeznek - a megszerzett bizonyítványok mellett - a transzferábilis kompetenciákra. Kiemelten hangsúlyossá válik az előzetes tudás beszámítása és un. átvihető képességek, készségek, ismeretek, jártasságok mind tökéletesebb feltárása és értékelése a szakképzés, felnőttképzés és munkavégzés tekintetében. A rendszerszintű mérés kialakításában a tanácsadás/ pályaorientáció az egyik eszköz A Nemzeti Pályaorientációs Tanács további anyagai a 1 honlapon olvashatóak

7 Források: Policy Points: International Centre for Career Development and Public Policy (ICCDPP) December L orientation tout au long de la vie: Vers un maillage des acteurs et une structure d appui? Council de l ducation et de la Formation Ministére de la Communante francais 27 mai 2008 Bruxelles Resolution of the Council and of the representatives of the Member States meeting within the Council on Strengthening Policies, Systems and Practices in the field of Guidance throughout life in Europe, 8448/04 EDUC 89 SOC 179 Council Resolution on better integrating lifelong guidance into lifelong learning strategies 2905th EDUCATIO, YOUTH AND CULTURE Council meeting Brussels, 21 November 2008 Hansen, Ellen ILO Career Guidance A resource handbook for low- and middle-income countries 2006 OECD and European Commission: Career guidance: A handbook for policy makers, (OECD/European Commission, Paris, 2004), B. Gothard P. Mignot M. Offer M. Ruff Careers Guidance in Context, SAGE Publications 2001 A.G. Watts B. Law J. Killeen J. M. Kidd R. Hawthorn Rethinking careers education and guidance Theory, Policy and Practice Routledge {1996} 2002 Nemzeti Pályaorientációs Tanács: Szakpolitikai állásfoglalása az uniós követelményekkel harmonizált élethosszig tartó életút támogató (pályaorientációs) tanácsadási/ orientációs nemzeti rendszer kialakításáról Budapest, június politikai A magyar Nemzeti Pályaorientációs Tanács honlapja 7