Hírlevél II. évfolyam, július 29. Tartalomjegyzék

Átírás

1 1 Hírlevél II. évfolyam, július 29. Tartalomjegyzék Hírek az MVM-ről Épül a magyar-szlovák gázvezeték 2 Egy erőművel már megegyezett az MVM 3 A cégcsoport hírei Zöld együttműködés: MVM Partner, Toyota, Szentkirályi 3 Alternatív energia itthon és külföldön Adókedvezményt szeretnének a magyarok a megújulókra 5 Elkészült a solti biogáz-beruházás 5-6 Új biogázerőmű Csongrádon is 6 Kína-EU: megegyezés a napelemekről folytatott vitában 7 A hazai energiaszektor hírei Jön az energiacégek új járuléka 8 Integrálódnak a víziközmű-szolgáltatók 9 7 milliárdot ad a kormány az állami víziközmű-cégeknek 9-10 Visszavont szélerőmű-engedélyek Visszavonul az EB a távközlési adó ügyében - A kormány üdvözli a döntést A 4G frekvenciasáv megnyitását sürgeti az Európai Bizottság Véleményeket várnak az infokommunikációs stratégiáról Életmentő műszereket kaptak a tűzoltók az E.ON-tól 14 Felmondott Zsuga János 15 Külföldi energiaszektor Jövőre döntenek a temelíni atomerőmű bővítéséről Tovább vizsgálják a Westinghouse fűtőanyagát Új fűtőanyag Dimitrovgrádból Újra napirenden az atomerőmű Bulgáriában 18 Újabb üzemzavar Fukusimában Csökkent az atomerőművek termelése - Nőtt a TEPCO árfolyama Romániában kevesebbe kerül majd az áram 20 Oroszok építenék a Déli Áramlatot Macedóniában 21 Készül az uniós szabály gázvezetékek kapacitásaira Ismét takarékoskodik az RWE 22 Az E.ON átköltöztetne egy szlovákiai erőművet 23 WWF: nem kellene támogatni a szénerőműveket 23 Ismét balesetet szenvedett egy fúrótorony a Mexikói-öbölben 24 Hírek röviden 25 Két új elnökhelyettes a MEKH-nél - Fellebbezett a makói palagázmezőn dolgozó TXM Kft. - Nyári és téli szünet a Szegedi Tudományegyetemen - Új honlap a magyar elektrotechnikai mérnökök munkásságának bemutatására

2 2 Hírek az MVM-ről Épül a magyar-szlovák gázvezeték július 25.,26. (fotó: gaztranzit.hu) Jó ütemben halad a magyar-szlovák földgázvezeték magyarországi szakaszán a csővezeték árokba fektetése, hamarosan elkészül az Ipoly alatt átvezető szakasz is, amely összeköti a magyar és szlovák területeket - közölte az MVM Zrt. Az új gázvezeték növeli Magyarország és a régió ellátásbiztonságát, erősíti Magyarország tranzitszerepét, hozzájárul a hazai gáztárolók előnyösebb kihasználtságához - hangsúlyozta a közlemény, melyet egyebek mellett a hvg.hu, az mno.hu is ismertetett és a Kossuth Rádió Krónika műsora is beszámolt róla. A részletek olvashatók a gaztranzit.hu honlapon is. Az MVM tájékoztatása szerint a tervezés lezárult, a kiadott építési engedélyek alapján a Magyar Gáz Tranzit Zrt. fővállalkozója folyamatosan végzi a kivitelezési munkálatokat. Megkezdődött a két ország határát és a két nemzeti szakasz kapcsolódási pontját jelentő Ipoly folyó alatt a fúrás, a kivitelező cég augusztus elején húzza át a csővezetéket a meder alatt, így összekötik a magyar és szlovák területeket. A kivitelező az Olajterv Csoporthoz tartozó OTF Zrt. - emlékeztetett a Világgazdaság. A Magyar Gáz Tranzit Zrt. két meghatározó tulajdonosa az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. és az MFB Invest Zrt. azonos, egyenként 49,98 százalékos tulajdoni hányaddal. Az észak-déli gázfolyosó fontos részét képező földgázvezeték létesítését a két ország, valamint az Európai Unió is kiemelt fontosságúként kezeli: a beruházás teljes összege mintegy 160 millió euró, ebből 30 millió eurót az unió ad az Európai Energiaügyi Gazdaságélénkítő Programban. Az MFB Zrt. az MFB Invest Zrt. tulajdonosaként részt vesz a beruházás finanszírozásában. Ennek részeként 2012 júliusában az Európai Beruházási Bank (EIB) 75 millió eurós hitelszerződést kötött az MFB-vel - idézték a honlapok a finanszírozás hátterének részleteit.

3 3 Egy erőművel már megegyezett az MVM július 22. (logó: mvm.hu) Jól halad a korábbi áramvásárlási szerződések módosításával az MVM, a Mátrai Erőművel már sikerült alacsonyabb árban megegyeznie - erről a Napi Gazdaság írt, piaci körökre hivatkozva. A lap felidézte, hogy az állami energiacég az alacsonyabb ár reményében tárgyalja újra egyes, 2008-ban kötött hosszú távú áramvásárlási szerződéseit. A Mátrai Erőmű mellett a svájci Alpiq AG leánycége, az Alpiq Csepel Kft., illetve a francia EDF irányítása alatt működő Budapesti Erőmű Zrt. (BERT) érintett, velük az MVM Zrt. energiakereskedő vállalata, az azóta összevont MVM Partner Energiakereskedelmi Zrt. szerződött az előző vezetés időszakában. Szakértők szerint várhatóan velük is megegyezik az MVM a 2008-asnál alacsonyabb árszintről. Az Alpiq Csepel tavalyi évről szóló konszolidált beszámolójához csatolt kiegészítő melléklet szerint az áramértékesítés szempontjából éppen az MVM a társaság legfontosabb vevője - jegyezte meg a lap, melynek cikkét egyebek mellett az Orientpress is közölte. A cégcsoport hírei Zöld együttműködés: MVM Partner, Toyota, Szentkirályi július 24. (fotó: Toyota Auris, marketinginfo.hu) Flottába áll az első Toyota Auris Hybrid Touring Sports autó a Zöldáramot is hasznosító Szentkirályinál. A Toyota-szalonokban Szentkirályi ásványvizet kínálnak majd. A Toyota tesztvezetéssel egybekötött sajtótájékoztatóján - melyről a Marketinginfó közölt részleteket - a résztvevők megismerhették a

4 4 világ első full hybrid hajtású kombiját, a Toyota Auris Hybrid Touring Sports modellt, amely a Szentkirályi-flotta legújabb tagja lett. A cégek környezetkímélő összefogásához az MVM Partner ZRt. Zöldáram programjával csatlakozott. Három, a környezettudatosság iránt elkötelezett nemzetközi és hazai társaság, a Toyota Motor Hungary Kft., az MVM Partner ZRt. és a Szentkirályi Ásványvíz Kft. tárgyalásokat folytat az együttműködés további lehetőségeiről - jelentették be a sajtótájékoztatón. (logó: zoldaram.hu) Az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. tulajdonában lévő MVM Partner ZRt ben bevezetett, megújuló energiaforrásokból előállított "Zöldáram" termékének első vásárlója a Szentkirályi Ásványvíz Kft. volt. Az azóta is gyümölcsöző együttműködésük első lépéseként 20 millió palack ásványvíz címkéjén tűntették fel a "Zöldáram" logót, ezzel is hangsúlyozva a tisztán megújuló energiaforrások fontosságát. Már a megállapodás megkötésekor mindkét társaság vezetője kifejezte szándékát, hogy a későbbiekben - a Zöldáramon túl - közösen, egyéb módon is népszerűsíteni kívánják a környezettudatosság jelentőségét. Az ígéretet tettek követték: a Szentkirályi 2013-ban és 2014-ben is az MVM Partner ZRt.-től vásárolja meg a működéséhez szükséges zöldenergiát. Ezen kívül az MVM Partner Áramőr szolgáltatását is igénybe veszi, vagyis közösen teszik optimálissá a Szentkirályi villamosenergia-kiadásait és áramfelhasználását. A Szentkirályi elhatározta, hogy a feltárt költségmegtakarításokat újabb és újabb energiafelhasználáscsökkentő fejlesztésekre fordítja. Nem kellett sokáig várni az újabb projektre: a Szentkirályi Ásványvíz Kft. megvásárolta a világ első full hybrid hajtású kombiját, az első hazai Toyota Auris Hybrid Touring Sports autót. Az MVM Partner ZRt.-vel kötött stratégiai együttműködés részeként az autón a Szentkirályi mellett az MVM Partner megújuló energiaforrások felhasználásával előállított "Zöldáram" termékének emblémája is megjelenik a "Tiszta víz, tiszta energia" üzenettel együtt.

5 5 Alternatív energia itthon és külföldön Adókedvezményt szeretnének a magyarok a megújulókra július 22. (fotó: abb.hu) A magyarok többsége szerint itthon is adókedvezményt kellene adni a megújuló energiaforrások lakossági telepítésére - az ABB energetikai csoport májusi és júniusi nemzetközi felméréséből, amelyben 1800 válaszadó vett részt - ezúttal az Energiainfó idézett adatokat. A jelenlegi szabályozás szerint a megújuló energiaforrásokon alapuló villamosenergia-termelést több mint duplájára kell növelni 2035-ig. A Nemzetközi Energia Ügynökség előrejelzése szerint azonban ez az elvárás magasabb is lehet a jövőben, ha a kormányok tovább támogatják az alacsony szintű károsanyag-kibocsátást. A magyar válaszadók 92 százaléka úgy vélte, hogy a tetőre szerelhető szolár panelek telepítését itthon is adókedvezményekkel kellene támogatni. 84 százalékuk szerint a megújuló energiaforrások elterjedését a kormány által adott kedvezményekkel, míg 8 százalékuk szerint a fogyasztók által fizetett magasabb közüzemi számlákkal lehetne finanszírozni. Mindez részben összhangban van a nemzetközi trenddel: a megkérdezettek döntő többsége, 86 százaléka szerint hasznos lenne a napelemek gyorsabb elterjedésének támogatása. A kormány által juttatott kedvezményekre hatvan százalék, míg a fogyasztói energiaárak emelésére 59 százalék szavazott - ez utóbbi a hazai 8%-os támogatottsághoz képest magas érték. Elkészült a solti biogáz-beruházás július 23. (fotó: ingatlanhirek.hu) Solton csaknem egymilliárd forintos beruházásként megépült a térségben keletkező mezőgazdasági hulladékokat hasznosító biogázüzem. A 2010 végén indított projekt utolsó üteme is megvalósult júniusban a gázmotor

6 6 beüzemelésével. A biovonal.hu, az alternativenergia.hu és az Ingatlanhírek/MTI arról számolt be, hogy az új üzem évente 2,23 millió köbméter biogázt állít elő kukorica-szilázsból, hígtrágyából, egyéb növényi és élelmiszeripari maradékokból. A biogázból a gázmotoros kiserőmű mintegy MWh zöldáramot termel. A beruházással tonna CO2-egyenértékkel csökken Magyarország kibocsátása. A solti beruházás egyszerre szolgál környezetvédelmi, hulladékgazdálkodási és az energiaellátás-biztonsági elvárásokat, valamint hozzájárul az Európai Unió céljához, hogy csökkenjen a klímaváltozást okozó káros gázok kibocsátása. A Solti Biogáz Kft. az unió Környezet és Energia Operatív Programjából nyert támogatással valósította meg a 637 kw teljesítményű erőművet a Kossuth Mezőgazdasági Zrt. szomszédságában. Új biogázerőmű Csongrádon is július 28. (fotó: biogazunio.hu) Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter adta át a Héjja Testvérek új biogáz erőművét Csongrádon. Beszédében kiemelte, hogy a példaértékű beruházás olcsón termel környezetkímélő energiát, amely nemcsak a környezetvédelem, hanem a sertéságazat gazdaságossága szempontjából is fontos. Megemlítette, hogy a német állattartásban is alkalmaznak megújuló energiát, amely támogatja ebben a nehéz helyzetben lévő iparágat, így a mezőgazdaság hozzá tud járulni az energiatermeléshez. Ahhoz, hogy Magyarország is jövedelmező és sikeres termelést tudjon folytatni, át kell venni ezeket a megoldásokat - vélekedett a miniszter. Minderről a kormány számolt be saját honlapján. (kormany.hu)

7 7 Kína-EU: megegyezés a napelemekről folytatott vitában július 27.,28. Megállapodás született Kína és az Európai Unió között abban a kereskedelmi vitában, amelyben Brüsszel azzal vádolta Pekinget, hogy dömpingáron exportál napelemet az unió tagországaiba. Karel De Gucht, az Európai Bizottság kereskedelemért felelős tagja jelentette be, hogy megoldást találtak. Uniós források szerint ennek lényege, hogy minimálárat állapítanak meg az importra szánt kínai napelemekre. Kínának wattonként 0,56 eurós (165 forint) alsó árküszöböt kell tartania. Az unió piaca veszi fel a kínai napelemexport mintegy felét, ez tavaly több mint 21 milliárd euróra rúgott. Megállapodás nélkül Pekingnek néhány napon belül további büntetővámot kellett volna fizetni: az unió júniusban már 11,8 százalékos vámot vetett ki, ami augusztus 6-a után 47,6 százalékra emelkedett volna. Ellenlépésként Kína vizsgálatot indított az európai borexport ügyében. (Tőzsdefórum, InfoRádió/MTI) (logó: prosun.org) Az európai napelem-ipar fő érdekképviseleti szerve ugyanakkor elégedetlen a megállapodással és keresetet nyújt be az Európai Bíróságon a Bizottság döntésével szemben - közölte a Bruxinfó. A megállapodás minden szempontból szögesen ellentétes az uniós joggal. Az egyezség az európai napelem-ipar fennmaradását kockáztatja, azét az iparágét, amely már eddig is 15 ezer munkahelyet veszített a kínai dömping és az illegális kínai állami támogatások miatt. Most a még meglévő gyártók egzisztenciája is veszélybe kerül - jelentette ki Milan Nitzschke, az EU ProSun elnöke. Peking üdvözölte a vita lezárását, bár az egyezséget az Európai Bizottságnak és a Kínai Kereskedelmi Kamarának is jóvá kell hagynia. (Elemzésközpont)

8 8 A hazai energiaszektor hírei Jön az energiacégek új járuléka július 22. Még az idén elkészül a szabályozás, miszerint 2014 nyarától minden energiatermelőnek és -elosztónak az eladott energiamennyiség másfél százalékát meg kell takarítania - a Világgazdaságnak nyilatkozta ezt Horváth Attila Imre, akit a hónap közepén neveztek ki fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkárárrá. Magyarázatként hozzáfűzte, hogy az unió energiahatékonysági irányelvének átültetése miatt van szükség arra, hogy a cégek várhatóan járulékot fizessenek. A pénz egy részéből energiahatékonysági projekteket lehet fedezni, például a hálózati és szállítási veszteség csökkentését. A veszteséges vállalatokra is vonatkozik majd a kötelezettség, ebből az unió nem enged, de Magyarországnak van valamennyi mozgástere, hogy kik legyenek a járulék alanyai - tette hozzá. Hamarosan elkészül az ország megújulóenergia-térképe, amelyből mindenki számára kiderül, hogy hol, milyen beruházásokat érdemes végrehajtani. A tárca az idén befejezi az Nemzeti Cselekvési Terv felülvizsgálat, amire azért volt szükség, mert az előző dokumentum még es adatokon alapszik, így technológiai újítást nem tartalmaz. "Ma már világos, hogy természetes erőforrásainkra kell összpontosítanunk: a biomasszára és a biogázra, valamint a geotermiára és a napenergiára, ilyen sorrendben" - tette egyértelművé az államtitkár. Az interjút több portál is idézte, köztük a hvg.hu, a Portfólió, a nol.hu. Ami a METÁR-t illeti: Horváth Attila Imre utalt ara, hogy egyelőre a német-, az olasz-, a spanyolországi, a bulgáriai, a csehországi, a szlovákiai, a romániai és a belgiumi támogatási rendszer is bebukott. Szerinte uniós szinten nagyon rossz iránya vitt a német modell, miszerint támogatni kell a megújuló alapú termelést. Magyarországnak viszont van egy KÁT-rendszere, amely jól látja el feladatát, miután az elmúlt években a résztvevők érdekei szerint módosították. Elindult egy olyan uniós törekvés, hogy központosítani kellene a zöldenergia támogatási rendszerét, ami érintheti a METÁR koncepcióját - jelezte az új államtitkár.

9 9 Integrálódnak a víziközmű-szolgáltatók július 22.,26. (logó: mekh.hu) A víziközmű-szektort érintő változásokról, a felügyeleti és árszabályozói feladatokról egyeztetett a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal és a Magyar Víziközmű Szövetség elnöke. A MEKH közlése szerint 1991-ben 33 víziközmű-szolgáltató volt, a december 31-én hatályba lépett víziközműszolgáltatásról szóló törvény előtt viszont már csaknem 400 működött különböző színvonalon és eltérő árakkal. Ez év május 31-éig 84 szolgáltató nyújtott be működési engedélykérelmet, ami tükrözi a kormányzati szándékot, vagyis a piac integrációját, 2015-től pedig hatósági árassá válik a víziközműszolgáltatás - hangsúlyozta közleményében az MEKH. Dorkota Lajos, az MEKH és Kurdi Viktor, a MaVíz elnöke az integráció mellett az árképlet kialakításáról is egyeztetett. A hivatal 2014 őszén tesz először javaslatot a víziközműszolgáltatás közszolgáltatási díjaira, így a hatósági árat már az átalakult piacon vezetik be. Jelenleg a koncepció megalkotása és az adatgyűjtés folyik, az árképlet részleteinek kidolgozása az ágazati elemzés után kezdődhet. A fő cél, hogy a fogyasztókat csak az indokolt költségek terheljék, ezért kiemelt figyelmet fordítanak a működési költségek vizsgálatára. (hirado.hu/mti) A napi.hu jelezte: várhatóan augusztustól érkeznek meg a lakossági ügyfelekhez az első átdolgozott vízszámlák, amelyek a júliusban elfogyasztott tételeket már csökkentett díjon tartalmazzák, valamint a rezsicsökkentéssel elért megtakarítás is fel lesz tüntetve rajtuk. 7 milliárdot ad a kormány az állami víziközmű-cégeknek július 25. A kormány a többségi állami tulajdonban lévő 5 regionális víziközműtársaságnak összesen 7 milliárd forint ad - a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint a Dunántúli, a Dunamenti, az Észak-magyarországi, a

10 10 Tiszamenti és az Északdunántúli Vízműnek megítélt 7 milliárdból 2,2 milliárdot az állami vagyonnal kapcsolatos tartalékok terhére teljesítenek majd, az elosztást a tulajdonosi jogokat gyakorló vagyonkezelő végzi - idézte a határozatot a Portfólió. A jogszabályban felkérték a nemzeti fejlesztési és a nemzetgazdasági minisztert, hogy vizsgálja meg a közérdekű üzemeltetéshez szükséges források biztosításának lehetőségét a második félévre és erre tegyen javaslatot a kormánynak. Visszavont szélerőmű-engedélyek július 24. (grafika: vg.hu) A Magyar Energia- és Közmű-szabályozási Hivatal visszavonta kilenc szélerőmű társaság ig szóló engedélyét. A Világgazdaság cikke az okok között említette, hogy a társaságok nem építették fel szélerőműveiket az engedélyben megadott határidőre, a beruházást még csak el sem kezdték és nem kérték az építkezés befejezésére adott határidő meghosszabbítását sem. Ilyen esetekre az áramtörvény az engedély megvonását írja elő. A MEKH szerint a szélerőművek szigetüzemben, az országos áramhálózattól függetlenül működtek volna, így nélkülük nem sérül az ország áramellátásának biztonsága. A lap megjegyezte, hogy a mai alacsony áramárakon és a jó importlehetőségek mellett valóban nem éri meg piaci alapon kapacitást létesíteni, csakhogy az eredeti terv nem a szigetüzem volt. A társaságok arra készültek, hogy indulnak a MEKH jogelődje, a Magyar Energia Hivatal pályázatain, a győzteseket pedig a MEKH befogadja a KÁT-rendszerbe. A MEH 2009 augusztusában 410 megawatt szélerőművi kapacitásra írt ki pályázatot, ám néhány nappal az eredményhirdetés előtt (és az időközben történt kormányváltás után) a nemzeti fejlesztési miniszter módosította a pályázat feltételeit, majd a hivatal vissza is vonta a pályázatot. Így viszont már nem érte meg, vagy túl kockázatos lett volna felállítani a széltornyokat - idézte a történteket a lap.

11 11 A 9 cégből négy a Lavimax Kft-hez, három a Nesttához tartozik, egy felszámolás alatt áll, egy pedig magánszemélyhez kötődik, aki egyértelműen a széltender visszavonásával magyarázta, hogy cége nem építette meg a széltornyot. A kilenc társaságtól, valamint a tavaly megvont engedélyek együtt 25,6 megawatt kapacitást képviselnek. Dudok Ádám, a Magyar Szélenergia Ipari Társaság ügyvezetője azt mondta, hogy azok a szélerőművek megépültek, amelyek a 2006-ban megawattra - kiírt tenderen jutottak kvótához. Visszavonul az EB a távközlési adó ügyében - A kormány üdvözli a döntést július 23.,24.,28. (fotó: napi.hu) Visszavonja az Európai Bizottság azokat a kereseteket, amelyeket Magyarországgal, illetve Spanyolországgal szemben nyújtott be korábban az Európai Bírósághoz a távközlési szektorra kivetett különadókkal kapcsolatban. A napi.hu, a profitline.hu, a Magyar Hírlap Online cikke szerint a visszavonást az indokolta, hogy a luxembourgi székhelyű bíróság június végén egy hasonló ügyben Franciaországnak adott igazat. A Népszabadság felidézte, hogy az Európai Bizottság 2011-ben indított kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben és az ügy egy évvel később lépett bírósági szakaszba. A bizottság álláspontja az volt, hogy a távközlési cégekre kivetett különadó olyan igazgatási díj, amely nem a szabályozáshoz és engedélyezéshez köthető költségekre, hanem az állami költségvetés bevételeinek növelésére szolgált. A bíróság június 27-én hozott ítélete szerint a francia állam által kivetett adó nem minősült igazgatási díjnak, mert a két adót nem ugyanazon tevékenység után kell megfizetni. Franciaország mellett Málta is fellélegezhetett, most pedig Magyarország és Spanyolország is megnyugodhat, ha a bizottság valóban eláll a keresettől. A Népszabadság utalt rá, hogy a válságadók részeként bevezetett távközlési adó 2010 második felétől mintegy 150 milliárd forintot hozott a költségvetésnek, és ha a bírák a bizottságnak adtak volna igazat, a magyar államnak ennyit kellett volna visszafizetnie a távközlési cégeknek.

12 12 A kormány örömmel fogadta, hogy az Európai Bizottság eláll a távközlési szektorra kivetett különadó miatti keresetétől; ez megerősítette azt a kormányzati álláspontot, hogy a különadó távközlési ágazatot érintő rendelkezései összhangban vannak az uniós joggal, azaz nem sértik az engedélyezési irányelv rendelkezéseit - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium. Az Európai Bizottság korábban jelezte a külügyminisztériumnak, hogy eláll a kötelezettségszegési eljárástól, amelynek kapcsán bírósági eljárás indult. A testület a keresettől való elállásról szóló beadványát a közeljövőben benyújtja az Európai Bírósághoz, amely a Magyarország ellen folyamatban lévő eljárást lezárja - írta a tárca. A minisztérium válaszában kitért arra is: még folyamatban van Magyarország ellen egy másik kötelezettségszegési eljárás, amely a távközlési adó közösségi jogszerűségét vitatja, szintén az engedélyezési irányelvnek való megfeleltethetőség szempontjából. A kormány ennél az eljárásnál is hasonló döntésre számít, mert a két ügyben az Európai Bizottság szinte teljesen azonos érvet terjesztett elő. (eco.hu, vg.hu) Az ügy nem érinti a most is hatályban lévő telefonadót, amellyel a bizottságnak szintén van problémája - jegyezték meg a portálok. Augusztus elsején egyébként a nem magánszemélyek esetében az eddigi 2 forintról 3 forintra nő a szöveges üzenetenként, illetve hívásoknál a percenként fizetendő távközlési adó mértéke. Az ilyen előfizetők esetében az adóbefizetés felső határa havonta 2500 forintról 5000 forintra emelkedik. A távközlési adóról 2012 májusában döntött az Országgyűlés, és először tavaly augusztusban kellett megfizetniük a távközlési cégeknek. A szolgáltatóknak fizetniük kell vezetékes és mobil telefonhívásonként és megkezdett percenként, továbbá minden elküldött üzenet - SMS és MMS - után is. (mno.hu, metropol.hu/mti) A 4G frekvenciasáv megnyitását sürgeti az Európai Bizottság július 23.,24. (grafika: profitline.hu) Európa látja kárát annak, hogy a legtöbb tagállam nem nyitja meg elég gyorsan a 4G mobil szélessávú frekvenciasávot - tette szóvá közleményében az Európai Bizottság. A tagállamok fele különleges okokra hivatkozva a 800 MHzes frekvenciasáv felszabadításának elhalasztását kérte, miután a közös

13 13 megegyezéssel rögzített január 1-jei határidőre nem tudták biztosítani a sávot a vezeték nélküli szélessávú szolgáltatások számára. Az Európai Bizottság "vonakodva, de a 14 kérelemből 9-et jóváhagyott" - olvasható a közleményben, amelyből kiderül, hogy Magyarország is engedélyt kapott a halasztásra ez év végéig. A 800 MHz-es sáv megnyitása elengedhetetlen a népszerű, vezeték nélküli szélessávú elektronikus hírközlési szolgáltatások elterjedéséhez. Neelie Kroes, digitális ügyekben illetékes alelnök szerint "ez az utolsó ilyen engedmény, amelyet gyakorlati megfontolások indokolnak. A frekvenciaspektrum megnyitása terén elszenvedett mindennemű késedelem az európai gazdaság kárára válik, és joggal váltja ki a lakosság elégedetlenségét. Ezért a frekvenciaspektrumra vonatkozó szabályok reformja központi elemét fogja képezni az egységes távközlési piac kiépítésére irányuló javaslatnak, melyet a Bizottság szeptemberben fog előterjeszteni" - ismertette a közleményt a Profitline.hu, az mfor.hu, a Tőzsdefórum/MTI. Azoknak a tagállamoknak - így köztük Magyarországnak -, amelyeknek a bizottság engedélyezte az uniós jogszabály rendelkezéseitől való eltérést, biztosítaniuk kell azt, hogy a 800 MHz-es sáv ideiglenes jellegű további (például műsorszórási célú) igénybevétele ne gátolja, hogy a szomszédos tagországokban kiépülhessenek a vezeték nélküli szélessávú szolgáltatások ugyanebben a sávban. A kormány belátható időn belül piacra dobja a 8OO MHz-es frekvenciát, vagyis azt a tartományt, amelyet analóg műsorszórásra használnak - a Napi Gazdaság értesülései szerint akár év vége előtt újabb frekvencia-árverés jöhet, ami milliárdokat hozhat a központi költségvetésnek. Véleményeket várnak az infokommunikációs stratégiáról július 26. Elkészítette és a kormányzati honlapon közzétette az infokommunikációs szektor as időszakról szóló fejlesztési stratégiáját a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, amely augusztus 31-éig várja a javaslatokat, észrevételeket. A stratégia célja, hogy teljes képet adjon a magyar információs társadalomról, meghatározza a fejlesztés irányait, a szabályozási és támogatási teendőket a következő uniós ciklusra, illetve számba vegye az ezek

14 14 megvalósításához szükséges eszközöket, erőforrásokat. A kormany.hu honlapon közölt információk szerint az infokommunikációs és az IT-ipar alkotta szektor a magyar GDP mintegy 12 százalékát adja, az ágazatban foglalkoztatottak száma az OECD-országok többségével összevetve kiemelkedően magas Magyarországon. Nemzetközi összehasonlításban ugyanakkor alacsony az infokommunikációs eszközök tudatos használata a lakosság, illetve a kis- és középvállalkozások körében. Magyarország akkor lehet eredményes az uniós és a világméretű versenyben, ha az ágazat további fejlődését akadályozó tényezőket megszünteti. A törekvés hasznos eszköze, iránymutatója lehet a készülő infokommunikációs stratégia. A dokumentum végleges változata a tervek szerint ősszel készülhet el - tudatta a tárca. Életmentő műszereket kaptak a tűzoltók az E.ON-tól július 22. (fotó: eon-hungaria.com) A térerő-detektorokkal megelőzhető, hogy egy oltást végző tűzoltó áramütést kapjon. A szolgáltató által adományozott készülékek néhány méteres távolságból érzékelik, ha egy vezeték áram alatt van, sípolva-villogva figyelmeztetik a tűzoltókat, hogy akár áramütést is kaphatnak. Sokszor ugyanis hiába áramtalanítanak egy helyiséget, szünetmentes tápegységből, aggregátorból vagy napelemekből marad áram a vezetékekben. "Nagyon fontos, hogy tudják, van-e feszültség alatt lévő vezeték vagy fémtest valahol a közelben, merthogy ez jelenti az alapvető veszélyt" - mondta a köztelevízió Híradójában Gelencsér Lajos, az E.ON Dél-Dunántúl Áramhálózati Zrt. elnöke. Az eseményről a Hír Tv és az atv Híradója is beszámolt. Az energiaszolgáltató augusztus végéig 330 darabot ad az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnak összesen 20 millió forintért, így minden hivatásos és önkormányzati tűzoltóságnál lesz ilyen műszer.

15 15 Felmondott Zsuga János július 24. (fotó: Zsuga János, portfolio.hu) Felmondott Zsuga János, a MOL tulajdonában lévő FGSZ Földgázszállító Zrt. vezérigazgatója - a Népszabadságnak mindezt megerősítette Szollár Domokos, a MOL magyarországi szóvivője. Felmentését állítólag személyes okok, fáradtság miatt kérte és augusztus 1-től közös megegyezéssel távozik. A lap felidézte, hogy 43 éves Zsuga János 2003 óta irányította vezérigazgatóként az országos központi gázhálózatot, gondoskodott annak fejlesztéséről, karbantartásáról, az ellátás folyamatosságáról. Távozását összefüggésbe hozzák egyebek között a rezsicsökkentés bevételcsökkentő hatásával és a Nabucco projekt lefújásával. Az FGSZ 2012-ben negyedszer lett a legjobb munkahely, Zsuga János tavaly az év menedzsere lett. A cikket szinte minden gazdasági portál átvette, köztük a Portfólió, az mfor.hu, a Figyelő Online. Az értesülést eredetileg közlő lap úgy tudja, hogy Zsuga János utódjelöltje a MOL nemzetközi kitermelésében tevékenykedő Fehér János, akinek kinevezési folyamata még zajlik. Külföldi energiaszektor Jövőre döntenek a temelíni atomerőmű bővítéséről július 22. (fotó: euro.e15.cz) A Cseh Energetikai Művek legalább egy évvel elhalasztja a végső döntést a tulajdonában lévő létesítmény fejlesztéséről. "Pillanatnyilag három ügy van folyamatban: pályázat Temelín kibővítésére, amelyet mi ellenőrzünk, míg két további ügy a Cseh Köztársaság hatásköre. Továbbra is folyik a vita az állami

16 16 energetikai koncepcióról, amely meghatározza, mikor és milyen energiaforrásokat akarunk építeni. Azzal számolunk, hogy a vita az év végén befejeződhet" - Pavel Cyrani, a CEZ stratégiai osztályának igazgatója mondta ezt abban az interjúban, amely a cseh Euro gazdasági hetilapban, illetve annak online felületén is megjelent. Itthon a Tőzsdefórum, a Portfólió is ismertette a távirati iroda ezzel foglalkozó hírét. "A harmadik tényező az állam által biztosított beruházási környezetről szól, például milyenek lesznek az áramárak az új atomenergia blokkokban. Ez a folyamat lassan halad, eredményre egy, másfél év múlva lehet számítani" - fejtette ki az igazgató. "Egy olyan lényeges beruházásról, mint Temelín befejezése, csak akkor akarunk dönteni, amikor világos lesz, hogy ez beleillik az állami energetikai koncepcióba, és biztosítva lesz a beruházások megtérülése" - szögezte le a CEZ stratégiai igazgatója. Korábbi becslések szerint a két új blokk mintegy milliárd koronába kerülne. Cyroni kijelentette, hogy az év végén ismert lesz a pályázat eredménye, de ki kell várni az árakról szóló döntést. Pavel Cyrani úgy vélte, hogy a jelenlegi - megawattóránként mintegy 40 eurós - piaci energiaárak mellett nem kifizetődő új energiablokkokat építeni. "Ha a mostani piaci energiaárakhoz hozzáadjuk még a 32 eurós támogatást, amelyet a fogyasztók fizetnek a megújuló energiaforrásokért, akkor már kifizetődővé válik a beruházás, Temelín versenyképes lesz" - mondta. Tovább vizsgálják a Westinghouse fűtőanyagát július 25. (fotó: atomenergiainfo.hu) Problémák adódtak az amerikai Westinghouse cég fűtőanyag-kötegeivel a Dél-ukrajnai Atomerőmű 2-es blokkjában - ismerte el az ukrajnai nukleáris erőműveket üzemeltető társaság, az Energoatom. A RIA Novosztyi cikkét ismertetve az Atomenergiainfó felidézte, hogy korábban a létesítmény dolgozóinak és az ukrán atomipar veteránjainak egy csoportja felszólította az ország vezetőit, hogy mondjanak le az üzemanyag használatáról, mert szerintük az nem biztonságos. Az Energoatom tájékoztatása szerint a júniusban

17 17 kezdődött, tervszerű karbantartás alatt fedezték fel a szakemberek, hogy kis mértékben deformálódott a távtartó rács néhány abroncsa három, a Westinghouse által gyártott kötegben. Az erőmű és a Westinghouse közös vizsgálata kiderítette, hogy a problémák két éve, ez elemek behelyezésekor keletkezhettek. Ezek a rendellenességek nem jelentősek és nem akadályozzák a fűtőanyag-kötegek biztonságos használatát - olvasható a közleményben, amely ugyanakkor arról is szól, hogy a közeljövőben újabb ellenőrzést tartanak a Westinghouse szakembereinek és műszereinek segítségével. Tavaly júniusban teljes egészében el kellett távolítani a Dél-ukrajnai Atomerőmű két reaktorblokkjában használt, a Westinghouse által szállított fűtőanyagot. Az amerikai konszern svéd vállalatánál gyártott kazettán ugyanis olyan sérüléseket fedeztek fel, amelyeket egy szakértői bizottság megállapítása szerint konstrukciós hiányosságok okoztak. Új fűtőanyag Dimitrovgrádból július 22.,28. (fotó: atomenergainfo.hu) A világon mind ez ideig egyedüliként, negyedik generációs, gyorsneutronos reaktorok számára kezdett MOX-urán-plutónium fűtőanyag előállításába a Volga közelében fekvő Dimitrovgrádban működő Atomreaktorok Tudományos Kutató Intézete (NIIAR). Az Atomenergiainfó írt arról, hogy a Roszatomhoz tartozó intézetben - próbaüzemben - kezdődött a gyártás, amelynek célja, hogy biztosítsa a fűtőanyagot a belojarszki atomerőműbe tervezett BN-800-as reaktor üzembe helyezéséhez. Ennek érdekében kétmilliárd rubelből, vagyis mintegy 14 milliárd forintból újították fel a berendezéseket. Gyakorlatilag mi vagyunk az egyetlenek, akik urán-plutónium fűtőanyagot állítunk elő - közölte az intézet részlegvezetője, Vlagyiszlav Kiszlij, hozzátéve: 2015-ben Krasznojarszkban is beindulhat a termelés. Azt tervezik, hogy összesen másfél tonnát gyártanak ebből az üzemanyagból, amelynek előnye, hogy a kiégett fűtőanyagot a harmadik generációs erőművekben lehet

18 18 újrahasznosítani, így zárttá válik az üzemanyagciklus - ez azt is jelenti, hogy a földi uránkészletek sok ezer évre elegendővé válnak. A világon működő 436 reaktor üzemeltetése évente mintegy 66 ezer tonna urán kitermelését igényli. Az ismert technológiákkal a gazdaságosan kibányászható uránkészlet 5,5 millió tonnára tehető, ami az atomenergiatermelés jelenlegi intenzitása mellett e század végéig lehet elegendő - írta a Népszabadságban Ötvös Zoltán a negyedik generációs reaktorokról készült összeállításában. Azt is hozzátette, hogy a piaci árak duplázódása esetén a gazdaságosan kinyerhető készletek mennyisége akár tízszeresére nőhet. Újra napirenden az atomerőmű Bulgáriában július 28. (fotó: Oresarszki, sofiaglobe.com) A bolgár kormány ismét előveszi a belenei atomerőmű építésének a tervét - jelentette be Plamen Oresarszki miniszterelnök egy szófiai fórumon. Szeptember elején munkacsoportot hoznak létre, hogy megvizsgálja: hosszú távon hatékonyan működtethető-e a létesítmény. A terv csak abban az esetben valósulhatna meg, ha sikerül beruházót is találni - hangsúlyozta a bolgár miniszterelnök. A belenei atomerőmű építésével kapcsolatos tendert még 2005-ben hirdették meg, a pályázatot az orosz Atomsztrojekszport nyerte meg. A hányatott sorsú beruházás most ott tart, hogy az Atomsztrojekszport 1 milliárd euró kártérítéssel állt elő a már elvégzett munkák alapján. (figyelo.hu/mti) Újabb üzemzavar Fukusimában július 25. (fotó: japandailypress.com)

19 19 Rövid időre leállt a Fukusima-1 atomerőmű egyik reaktorának hűtése, miközben halászok tiltakoztak az üzemeltető TEPCO energiavállalatnál a közelmúltban történt radioaktív szivárgások miatt (hirado.hu, Portfólió, Energiainfó/MTI). Az erőmű 6-os blokkjának hűtőrendszere csaknem két órán át nem üzemelt. Ez blokk egyébként a két évvel ezelőtti baleset idején nem termelt energiát és nem szenvedett számottevő kárt. Közben a japán halászok országos érdekvédelmi képviselete panaszt emelt a TEPCO ellen, miután a vállalat elismerte, hogy a tengerbe szivárog a korábban a reaktorok hűtésére használt, súlyosan sugárszennyezett víz. Az AIST állami kutatóintézet több mint 5000 milliárd jenre (11,5 ezer milliárd forintra) becsülte a fukusimai sugármentesítés teljes költségét, szemben a kormány ezermilliárdos kalkulációjával. Ez az összeg nem tartalmazza a radioaktív anyagok tárolásának, illetve a fukusimai erőmű leszerelésének költségeit. Az utóbbi művelet legalább négy évtizedet vesz majd igénybe. Csökkent az atomerőművek termelése - Nőtt a TEPCO árfolyama július 28. (grafika: BP/portfolio.hu) 2011 és 2012 között átlagosan csaknem 7%-kal csökkent az atomerőművek termelése, ám az OECD-országok nukleáris áramtermelése 10 százalékot megközelítő mértékben esett vissza. A BP adatait ismertetve a Portfólió az okokra is kitért: a visszaesés elsősorban japán atomerőművek leállításának tudható be, illetve az elmúlt évben már teljes egészében érzékelhető volt a német reaktorok leállításából adódó kiesés. Hasonló visszaesésre a nukleáris technológia alkalmazása óta nem volt példa, éves összevetésben 177 TWh-val csökkent az atomerőművek termelése, így a 2012-es adat megközelítette a 90- es évek végén tapasztalt szintet. A világon működő reaktorok összes kapacitása 372 ezer MW - ennek több mint 80 százaléka 10 országhoz köthető. A listavezető az Egyesült Államok, amelyet - leszakadva - Franciaország és Japán követ. Szintén jelentős nukleáris kapacitása van Oroszországnak és Dél-

20 20 Koreának, de az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően mostanra már Kína is jelentős szereplővé nőtte ki magát. Ám hiába van Japánnak azonban a harmadik legnagyobb atomerőművi kapacitása a világon, a fukusimai balesetet követő atomstop gyakorlatilag levette az ázsiai országot a 2012-es atomenergetikai termelési térképről. Míg a Fukusimát megelőző évben több mint 290 TWh-át tett ki a japán atomerőművek termelése, 2012-ben mindössze csak 18-at. Az EU piacán hasonló időszak alatt csaknem 35 TWh-nyival esett vissza az atomerőművek termelése, ami nagyságrendileg megegyezik Magyarország éves áramfogyasztásával - írta összehasonlításképp a Portfólió július 23. A Bloomberg másféle statisztikát közölt: az év legjobb és legrosszabb befektetéseiről készült összeállításában kiemelte, hogy az amerikai piacon kívül egy japán részvény volt a legjobb. A TEPCO árfolyama 149 százalékos emelkedést produkált hat hónap alatt. A fukusimai katasztrófa után töredékére esett a cég árfolyama, most viszont, hogy a japán kormány fontolgatja egyes atomerőművek újraindítását, új életre kelt a részvény. A cikket itthon a bankweb.hu/vg.hu ismertette. Romániában kevesebbe kerül majd az áram július 22. Romániában augusztustól összesen 5 százalékkal lesz olcsóbb a villamos energia - közölte Marius Vladu, az energiaárat szabályozó hatóság parlamenti kapcsolatokért felelős igazgatója, Marius Vladu. A júliustól már bejelentett 1 százalékos mérsékléssel együtt várható az 5 százalékos csökkenés. Az országban azt követően mérséklődhet az áram ára, hogy a kormány júniusban csökkentette a megújuló energia szubvencióját, és négy évvel elhalasztotta a szél-, a nap- és a vízenergia előállítását ösztönző, úgynevezett zöld tanúsítványok egy részének kifizetését. Ezek a tanúsítványok megjelentek a villanyszámlában, a lakosságnak ezt is meg kellett fizetnie. A román hatóságok korábban azt remélték, hogy 10 százalékkal fog csökkenni a villany ára az intézkedés nyomán. (Privátbankár, hvg.hu)

21 21 Oroszok építenék a Déli Áramlatot Macedóniában július 23. (térkép: gazprom.ru) Macedónia együttműködési megállapodást írt alá Oroszországgal arról, hogy épül egy leágazás a délkelet-európai országba is a Déli Áramlat gázvezetékről. A macedóniai kormány közleménye szerint - melyet a seenews.com portál nyomán a Világgazdaság Online idézett - Nikola Gruevszki macedón miniszterelnök a moszkvai aláírás után azt mondta, hogy az ország részvétele a beruházásban stratégiai fontosságú, mert hosszú távra lehetővé teszi az energiaellátást. A kormányfő jelezte, hogy Macedónia már szerződött a helyi Toplifikacija Inzenering társasággal egy másodlagos gázvezeték-hálózat megvalósíthatósági tanulmányának elkészítéséről. A tervek szerint év végéig megállapodnak a Sztrojtranszgazzal a belső gázhálózat megépítéséről. Macedónia tavaly novemberben írt alá szándéknyilatkozatot a Sztrojtranszgazzal arról, hogy 2012 végén vagy ez év első negyedében véglegesítik a megállapodást, s utána indulhat az ország gázhálózatának építése. A 300 millió eurós megbízás részeként első lépésben hőerőművek közötti szakasz épülne meg, majd a helyi szén- és villamosenergia-ipari komplexum közötti. A beruházáshoz Oroszország pénzügyi segítséget ígért, Macedónia pedig EBRD hitelt is remélt. A mostani hírben erről a beruházásról, illetve arról, hogy ez milyen kapcsolatban áll a Déli Áramlat leágazásával, netán éppen ez lenne-e az, nincs szó - jelezte a vg.hu. Készül az uniós szabály gázvezetékek kapacitásaira július 25. (fotó: entsog.com) Növelné a gázellátók közötti versenyt az a tervezett uniós szabályozás, miszerint aukciókon lehetne hozzáférni az európai gázvezetékek kapacitásaihoz. Így a Gazprom teljes hozzáférést szerezhetne az Északi Áramlat

22 22 gázát továbbszállító Opal vezetékhez. Az aukciós rendszert előíró uniós törvény a VG Online cikke szerint szeptemberében születne meg, 2015 novemberében lépne hatályba és 2016 márciusától indulnának az árverések. A készülő szabályozás szerint - amelyen az európai gázhálózatok rendszerirányítóinak szervezete (ENTSOG) és az Európai Bizottság dolgozik - a rendszerüzemeltetőknek évente kellene árverésre bocsátaniuk kapacitásaikat, egy-egy szerződés legfeljebb 15 évre szólna. A projekt a monopolhelyzet elkerülését célzó, az EU által már elfogadott 3. energiacsomag része. A cél, hogy a gázvezetékekhez való hozzáférés átláthatóbb és diszkriminációtól mentes legyen. Az FGSZ is részt vesz az uniós rendszerhasználati szabályok kidolgozásában. A cég a lap szerint már ki is fejlesztett egy alkalmazást, amelyet romániai partnerével tesztel. Ismét takarékoskodik az RWE július 22. (fotó: handelsblatt.com) Az RWE további takarékossági intézkedésekkel évente összesen 1,5 milliárd euróval csökkentené költségeit - értesült a Handelsblatt a céghez közel álló forrásokból. A profitline.hu, az mfor.hu ismertette a cikket, miszerint a korábban elhatározott 1 milliárd eurós költséglefaragást egészítené ki az új program további 500 millió euróval - ennek forrásaként egyebek közt elbocsátásokat jelöltek meg. Az RWE nem kommentálta az értesülést. Az új csomaggal a konszern az áramárak és az erőművi kapacitások kihasználtságának csökkenésére reagál. Peter Terium, a Magyarországon is jelen lévő vállalat vezérigazgatója már egy tavalyi interjúban minden idők legnagyobb ágazati válságáról beszélt és erőművek leállítását helyezte kilátásba. Más energiaszolgáltatók is vizsgálják szén- és gáztüzelésű erőművek leállításának lehetőségét, mert szerintük a megújuló energiaforrások terjedése és a nagykereskedelmi árak csökkenése miatt nem üzemeltethetők gazdaságosan.

23 23 Az E.ON átköltöztetne egy szlovákiai erőművet július 25. (fotó: Malženice, eon.com) A német E.ON szétszerelné és Törökországba költöztetné a Galgóc melletti Malženicén található villanyerőművét. A Wall Street Journal cikkét közölve a bumm.sk portál azt írta, hogy a gőz-gáz ciklusú erőművet eredetileg teljesen fel akarták számolni, a lap szakértői szerint azonban inkább áthelyezhetik. Az E.ON ugyanis azt tervezi, hogy a kisebb, veszteséges erőműveket országok között költözteti. Ha kiderül, hogy Törökországban megérné üzemeltetni, akkor elképzelhető, hogy hamarosan keleten tűnne fel. Az utóbbi évek egyik legjelentősebb befektetésének számító létesítmény - amely jelenleg csak 5600 órányi energiát termel - a megújuló energiaforrások miatt jelentkező versenyben nem tudott nyereséges lenni. WWF: nem kellene támogatni a szénerőműveket július 25. (fotó: greenfo.hu) A WWF, a World Wide Fund for Nature (Természetvédelmi Világalap) értékeli a döntést, miszerint az Európai Beruházási Bank a szén- és ligniterőművek finanszírozásának megszüntetése mellett döntött. Az mfor.hu, a greenfo.hu beszámolója szerint a Világbank minap hozott, történelmi jelentőségű döntését az Európai Beruházási Bank lépése követte. A WWF szerint ugyanakkor ez csak az első lépés a klímaváltozás megállításához. Ahhoz, hogy a Föld átlaghőmérséklete a 2 C fokos növekedés alatt maradjon 2050-ig Európában, az Európai Beruházási Banknak valamennyi pénzügyi támogatását ki kellene vonnia minden fosszilis alapú erőműből - hangsúlyozza Benkő Dániel, a WWF Magyarország projektvezetője. Itt az idő minden nemzetközi pénzintézet számára - különös tekintettel az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankra - hogy kövesse a Világbank és az EBB példáját és újragondolja hitelezési politikáját - tette hozzá a projektvezető.

24 24 Ismét balesetet szenvedett egy fúrótorony a Mexikói-öbölben július 24.,26. (fotó: upstreamonline.com) Összedőlt egy tengeri gázkitermelő platform egy része a Mexikói-öbölben, az egyesült államokbeli Louisiana partjainál, miután egy robbanást követően tűz ütött ki egy megrepedt kút miatt. A Walter Oil&Gas vállalat tulajdonában levő gázkitermelő kút sérülése után kimenekítették a Hercules Offshore vállalat által működtetett platformról az ott dolgozó 44 munkást, így a tűz kitörésekor már senki sem volt a fúrótornyon. Az amerikai környezetbiztonsági hivatal közlése szerint a kútból földgáz jutott a környezetbe, de olaj nem. A Hercules Offshore közölte, hogy dolgoznak a sérült kút eltömítésén, elképzelhető, hogy mentesítő fúrásokat kezdenek majd. Az amerikai hatóságok szigorították a tengeri gáz- és olajkitermelésre vonatkozó szabályokat azt követően, hogy a BP Deepwater Horizon nevű olajkitermelő platformján 2010 áprilisában robbanás történt szintén a Mexikói-öbölben. Az akkori balesetben 11 munkás meghalt, a platform elsüllyedt, 790 millió liter olaj ömlött a tengerbe. (metropol.hu) Megsemmisítette az ellene szóló bizonyítékokat a Halliburton energiaszolgáltató vállalat, amelyet a 2010-es olajkatasztrófa, a Deepwater Horizon-ügyben helyeztek vád alá - közölte az amerikai igazságügyi tárca. Az amerikai energiaügyi szolgáltató cég - amely ellen év eleje óta per folyik az ügyben - a bíróság előtt ismerte el, hogy megsemmisítette a katasztrófa után az olajkút betonozásáról készült számítógépes szimulációs eredményeket. Korábbi vizsgálatok szerint a betonozás minőségi hiányosságai szénhidrogének beszivárgását okozhatták a kútba, és elképzelhető, hogy ez váltotta ki a robbanást. A cég jelezte, hogy kész kifizetni a kiszabható legnagyobb büntetést, egyébként már önként adományozott 55 millió dollárt (több mint 12 milliárd forintot) egy amerikai állatvédő szervezetnek. A vádhatóság a vállalat közleménye szerint közölte, hogy cserében nem folytatja a bűnvádi eljárást a Halliburton ellen. (Portfólió/MTI)

25 25 Hírek röviden július 26. Két új elnökhelyettest nevezett ki Dorkota Lajos, a MEKH elnöke hét évre. A közszolgáltatásokért felelős elnökhelyettes Szalóki Szilvia - ő januártól a MEKH jogelődjének víziközmű-szolgáltatásért felelős elnökhelyettese volt. A nemzetközi kapcsolatok elnökhelyettese Nyikos Attila lett, aki korábban az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságon vezette a nemzetközi főosztályt. (napi.hu) július 24. Miután nem kapott szakhatósági hozzájárulást munkájának folytatásához, fellebbezett a makói palagázmezőn dolgozó TXM Kft. Az engedély-kérelmet az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség utasította el, most az országos főfelügyelőség határozhat a kérelemről. (Délmagyarország) július 23. December 22-e és január 5-e között a Szegedi Tudományegyetemen üzemszünet lesz: az egyetemi épületekben - nem veszélyeztetve a betegellátást - a műszakilag megengedhető minimumra állítják az energiafelhasználást. Tavaly így mintegy 150 millió forintot sikerült megtakarítani. Lesz nyári szünet is: az egyetem épületeinek nagy része augusztus 5-e és 20-a között zárva tart. (szeged.hu) július 25. (fotó: energiatortenelem.hu) A legjelesebb magyar elektrotechnikai mérnökök munkásságát bemutató új honlapot (energiatortenelem.hu) indított az ELMŰ támogatásával az Energiatudatos Fogyasztók Társadalmáért Egyesület. Boross Norbert, az ELMŰ kommunikációs igazgatója azt mondta: a nagy hazai tudósoknak köszönhetően valósulhatott meg a modernkori áramellátás, ezért a cégcsoport is kötelességének érzi munkásságuk bemutatását. (energiainfo.hu) Összeállította: László Judit

26 26